A II.

világháborúhoz köthető események Időpont

a náci hatalomátvétel 1933. január 30.
népszavazás a Saar-vidék hovatartozásáról 1935. január
bevonulás a rajnai demilitarizált övezetbe 1936. március 7.
„tengelyszerződés” 1936. október 25.
Anschluss 1938. március 12.
müncheni konferencia/szerződés 1938. szeptember 29−30.
Molotov-Ribbentrop paktum 1939. augusztus 23.
Lengyelország németek általi lerohanása, a II. világháború kezdete 1939. szeptember 1.
„furcsa háború” 1939. IX−1940. IV.
Hitler Észak-Európa (Dánia, Norvégia) elleni támadása 1940. április 9−június 10.
Nyugat-Európa (Benelux-államok, Franciaország) lerohanása 1940. május 10−június 22.
angliai csata 1940. július−november
háromhatalmi egyezmény 1940. szeptember 27.
Jugoszlávia megtámadása, Görögország Hitler általi elfoglalása 1941. április 6−21.
Németország megtámadja a Szovjetuniót 1941. június 22.
Pearl Harbor bombázása: japán légitámadás 1941. december 7.
Midway-szigeteki csata 1942. június (3)4–7.
a szövetségesek észak-afrikai partraszállása 1942. november 8.
Montgomery tábornok győzelme El-Alameinnél 1942 november eleje
a sztálingrádi csata 1942. augusztus 23−1943. február 2.
az olaszok és a németek Észak-Afrikában letették a fegyvert, az első szövetséges 1943. május 12.
frontgyőzelem
a kurszki páncélos csata 1943. július 5−12.
a szövetségesek szicíliai és salernói partraszállása 1943. július 10., szeptember
Olaszország kiugrása 1943. szeptember 3.
a teheráni konferencia 1943. november 28−december 1.
a második front megnyitása: partraszállás Normandiában 1944. június 6.
Románia kiugrása 1944. augusztus 23.
a moszkvai „papírcetli” találkozó Winston Churchill−Joszif V. Sztálin között 1944. október 9−17.
a jaltai konferencia 1945. február 4−11.
az európai háború vége 1945. május 9.
a potsdami konferencia 1945. július 17−augusztus 2.
amerikai atomtámadás Hirosima és Nagaszaki ellen 1945. augusztus 6., 9.
a II. világháború vége 1945. szeptember 2.
 Magyarország története Horthy budapesti bevonulásától 1945 áprilisáig

Események Időpont
Horthy Miklós bevonulása Budapestre 1919. november 16.
Horthy Miklós kormányzóvá választása; Horthy-rendszer 1920. március 1. (–1944. X. 16.)
trianoni békediktátum aláírása 1920. június 4.
gr. Teleki Pál első miniszterelnöksége 1920. július 19–1921. április 14.
a Nagyatádi Szabó István-féle földreform (beterjesztés–elfogadás) 1920. augusztus–november
a numerus clausus-törvény megszavazása (1920: XXV. tc.) 1920. szeptember 26.
Habsburg IV. Károly királypuccsai 1921. március-április, október
gr. Bethlen István miniszterelnöksége 1921. április 14–1931. VIII. 24.
kisantant létrejötte (tagjai: Csehszlovákia, Románia, Szerb-Horvát-Szlovén Királyság) 1921. június 7.
trianoni békediktátum hatályba lépése (1921: 33. tc.) 1921. július 26.
a Habsburg-ház trónfosztása (1921: 47. tc.) 1921. november 6.
népszavazás Sopron és környéke hovatartozásáról (eredménye: 65,08%) 1921. december 14–15.
Magyarország felvétele a Népszövetségbe 1922. szeptember 18.
a népszövetségi kölcsön (250 millió aranykorona) folyósítása 1924. július
pengő bevezetése 1927. január 1.
olasz–magyar barátsági szerződés megkötése (Benito Mussolini–Bethlen István) 1927. április
a gazdasági világválság (kezdete) 1929–33
Gömbös Gyula miniszterelnöksége 1932. október 1–1936. október 6.
Darányi Kálmán győri programjának meghirdetése (miniszterelnök: 1936. X. 10/12–1938. V. 14.) 1938. március 5.
Imrédy Béla miniszterelnöksége 1938. május 14–1939. február 16.
első zsidótörvény hatályba lépése (1938: XV. tc.) 1938. május 29.
bledi konferencia 1938. augusztus
első bécsi döntés: a Felvidék visszaszerzése 1938. november 2.
gr. Teleki Pál második miniszterelnöksége 1939. február 16–1941. április 3.
Magyarország csatlakozása az antikomintern paktumhoz 1939. február 24.
Kárpátalja visszacsatolása 1939. március 15.
Magyarország kilépése a Népszövetségből 1939. április 11.
második zsidótörvény hatályba lépése (1939: IV. tc.) 1939. május 5.
második bécsi döntés: Észak-Erdély, Székelyföld visszaszerzése 1940. augusztus 30.
Magyarország csatlakozása a háromhatalmi egyezményhez 1940. november 20.
jugoszláv–magyar örök barátsági szerződés megkötése 1940. december 12.
Bárdossy László miniszterelnöksége 1941. április–1942. március
magyar támadás Jugoszlávia ellen, Délvidék visszaszerzése 1941. április 11.
Kassa bombázása: 1941. június 26.; Magyarország deklarálja a hadiállapot beálltát a Szovjetunióval 1941. június 27.
harmadik zsidótörvény elfogadása (1941: XV. tc.) 1941. augusztus 8.
Kállay Miklós miniszterelnöksége 1942. március 9–1944. március 22.
doni vereség (Voronyezs) 1943. január
a németek megszállják Magyarországot (Margaréta-terv) 1944. március 19.
Horthy Miklós sikertelen kiugrási kísérlete, a nyilas hatalomátvétel 1944. október 15–16.
Szálasi Ferenc miniszterelnöksége 1944. október 16–1945. március 28.
Debrecenben összeül az Ideiglenes Nemzetgyűlés 1944. december 21.
Magyarország felszabadítása a náci uralom alól, a szovjet megszállás kezdete, a 1945. április 13.
II. világháború vége Magyarországon
 Magyarország története a szovjet megszállástól a totális diktatúra kiépüléséig

Események Időpont
Debrecenben megalakul az Ideiglenes Nemzetgyűlés 1944. december 21.
Az Ideiglenes Nemzetgyűlés összetétele: 230 képviselő, legerősebb a 1. Magyar
Kommunista Párt, 90 fő, 39,13%, főtitkár Rákosi Mátyás; 2. Független Kisgazdapárt, 56
fő, 24,35%, Tildy Zoltán elnök; 3. Szociáldemokrata Párt, 43 fő, 18,69%, Szakasits
Árpád főtitkár; 4. Nemzeti Parasztpárt, 16 fő, 6,96%, Veres Péter elnök, Erdei Ferenc
főtitkár; 5. Polgári Demokrata Párt, 12 fő, 5,22%, Szent-Iványi Sándor; 13 fő
pártonkívüli. 1-5. párt = Magyar Nemzeti Függetlenségi Front (kormánykoalíció)
Ideiglenes Kormány megalakulása, Dálnoki Miklós Béla miniszterelnök (1941-ben a 1944. XII. 22–1945. XI. 15.
Gyorshadtest, majd az 1. magyar hadsereg parancsnoka)
Magyar hadüzenet Németországnak 1944. december 28.
Fegyverszüneti egyezmény a SZU, Nagy-Britannia, USA–Magyarország között: 300 1945. január 20.
millió dolláros jóvátétel 6 év alatt áruban törlesztve (200 millió SZU, 70 millió
Jugoszlávia, 30 millió Csehszlovákia, a költségvetési kiadások 40%-át a háborús
vereségből fakadó terhek törlesztésére kellett fordítani!); Mo. 1937. december 31-ei
határok mögé visszavonul, a bécsi döntések érvénytelenek; Szövetséges Ellenőrző
Bizottság (szovjet elnökséggel) Mo.-n
Népbírósági perek: 60 ezer személyből 27 ezret elítéltek, 477 halálos ítéletből 189-et 1945. február–1950. április 1.
végrehajtottak (halál: Szálasi Ferenc, Imrédy Béla, Bárdossy László, Sztójay Döme volt
miniszterelnökök, Jány Gusztáv, a 2. magyar hadsereg parancsnoka)
Földreform, földosztás: Nagy Imre kommunista földművelésügyi miniszter, 3,2 millió 1945. március 17.
kat. hold föld szétosztása 642 ezer igénylő között; elkobozták a nyilas vezetők, háborús
bűnösök földjeit, az 1000 hold feletti birtokokat, megváltással kisajátították a 100 hold
feletti feudális ill. a 200 hold feletti gazdagparaszti és tőkés birtokokat = megszűnt Mo.-n
a nagybirtok, a kisbirtok vált uralkodóvá
A társadalom autonómiájának felszámolása: államosítások (gyárak, üzemek, szénbányák, 1945. március 17–1949. december
erőművek, nagybankok, 5–10 főnél többet foglalkoztató üzemek, tőzsde megszüntetése,
külföldi (nyugati) tulajdonú vállalatok)→a magánvállalkozások szinte teljesen megszűntek,
magántulajdon, piacgazdaság, szabad munkaerőpiac felszámolása, megszűntek az emberi
szabadságjogok jelentős dimenziói (állami alkalmazottak B listázása)
Magyarország felszabadítása a náci uralom alól, a szovjet megszállás kezdete, a 1945. április 13.
II. világháború vége Magyarországon
Mo. II. vh-s vesztesége: 895–975 ezer halott; kb. 300 ezer hadifogoly nyugaton, kb. Ʃ500 1941. június 26–tól
ezer SZU-ba malenkij robotra hurcolt civil (200 ezer) + hadifogoly (300 ezer)
Szabad és demokratikus választások (egyenlő, titkos, általános választójog alapján, minden 1945. november 4.
20. életévét betöltött magyar állampolgár), a Kisgazdapárt győzött, 57%, de SZEB
nyomásra csak koalíciós kormányt alakíthatott (MKP 16,95%, SZDP 17,41%; 92,4%-os
részvételi arány), Tildy Zoltán miniszterelnök 1945. XI. 15–1946. II. 4., belügy (rendőrség),
közlekedésügy, népjóléti tárca, Gazdasági Főtanács rendelet-kibocsátási joggal: MKP
180 ezer sváb kitelepítése Mo.-ról, először Németo. amerikai megszállási övezetébe, majd NDK-ba 1946. januártól
Köztársaság kikiáltása (királyság államforma megváltoztatása, 1946. évi I. törvény), 1946. február 1.
Tildy Zoltán köztársasági elnök
Nagy Ferenc (FKGP) miniszterelnöksége: igyekezett visszaszorítani a baloldalt (Nagy 1946. II. 4.–1947. V. 14/30/31.
Imre belügyminiszter 1945. XI. 15–1946. III. 20-ig, majd Rajk László 1947. V. 31-ig)
Lakosságcsere-egyezmény Csehszlovákiával, lebonyolítása 1947. IV–1949. nyara között, 1946. február 27.
kb. 100 ezer magyar elűzése Mo.-ra, 40 ezer magyar kitelepítése Cseho.-ba, helyükre kb.
73 ezer szlovák jött Mo.-ról; sérült az egyenlő arányban elv
A Baloldali Blokk megalakulása: MKP, SZDP, NPP; cél: szalámitaktikával az FKGP 1946. március 5., március 7.,
felőrlése→Hősök téri tüntetés, FKGP meghátrál: kizárta soraiból 20 nemzetgyűlési március 12.
képviselőjét, lemondott Kovács Béla földművelésügyi miniszter; törvény a demokratikus
államrend és a köztársaság védelméről (1946: VII. tc.)→MKP terrorra használja;
közigazgatási „B” listázás
A forint bevezetése (előzménye: fedezet nélküli pénzkibocsátás, hiperinfláció, naturális 1946. augusztus 1.
cseregazdálkodás – batyuzás, USA 1946 nyarán visszaadta az MNB 30 tonnás aranykészletét)
Magyar Közösség ügye, köztársaság ellenes összeesküvés: támadás Nagy Ferenc (FKGP) 1947. január–május 31.
miniszterelnök ellen; koholt vádak, katonai titkosszolgálat+ÁVO, Rajk László
belügyminiszter irányításával; Kovács Béla FKGP főtitkár, képviselő törvénytelen szovjet
letartóztatása (1947. II. 25.), SZU-ba hurcolása=kommunizmus áldozatainak emléknapja;
FKGP újabb 50 képviselőt zárt ki soraiból; a miniszterelnök nem tér vissza svájci
szabadságáról, Varga Bélának, a parlament elnökének eltávolítása
Párizsi békeszerződés: trianoni határok – 3 falu pozsonyi hídfőnél: Oroszvár, Dunacsúny, 1947. február 10.
Horvátjárfalu; SZU-nak joga van Mo.-n hadsereget állomásoztatni az ausztriai szovjet megszállási
övezethez való eljutása érdekében; kisebbségvédelmi paragrafusokat nem tartalmazott
Dinnyés Lajos miniszterelnöksége: visszautasítja a Marshall-segélyt (1947), kékcédulás 1947. V. 30/31-1948. XII. 10/12.
választások (1947. VIII. 31.), SZDP–MKP egyesülése (1948. június 12–14.)=Magyar
Dolgozók Pártja létrejötte
A kommunista hatalomátvétel lépései: 1. a választójog szűkítése (ellenzéki szavazók, svábok, 1947. augusztus 31.
Csehszlovákiából áttelepülők kizárása, ellenzéki pártok adminisztrációs eszközökkel történő
akadályozása) = kb. fél millió fő kizárása; 2. választási csalás az országgyűlési választásokon:
kék cédulák (lakóhelyüktől távol szavazóknak kiállított igazolás hamisítása, ezekkel MKP
aktivisták többször is szavaztak); választási eredmények: a koalíciós pártok (FKGP
15,3%+Baloldali Blokk: MKP 22,3%, SZDP 15%, NPP 8,3%) választási szövetsége 60,9%-ot
kapott, de 2/3-os többséget szerzett (65,9%), Magyar Függetlenségi Párt (670 ezer
szavazat)→választási csalással vádolja jogosan az MKP-t = petíciós per, de a kommunista
befolyás alatt álló Választási Bíróság megsemmisítette az MFP-re leadott szavazatokat, azaz
a párt mandátumait→megkezdődött a demokrácia felszámolása Mo.-n
KOMINFORM megalakulása: szovjetizálás a keleti blokkban 1947 szeptember vége
totális (monolit, egypárti) diktatúra kiépülése: a kommunisták az élet valamennyi 1947. VIII. 31–1949. VIII. 20.
területét ellenőrzik (kultúra, gazdaság, politika); egyesületek betiltása (1946-tól);
kisdobos, úttörőmozgalom, Dolgozó Ifjúság Szövetsége; állami terror: ÁVO/ÁVH,
kitelepítések, koncepciós perek, munkatáborok; egyházpolitika: 1. egyházak megtörése–
5500 egyházi iskola államosítása (1948. június), 2. állam↔egyház közötti
megállapodások kikényszerítése (református, evangélikus); 3. katolikusok: Mindszenty
József esztergomi érsek letartóztatása, pere (1948. karácsony, 1949. II. 3.
→életfogytiglan); 4. szerzetesi, apácaközösségek feloszlatása, rendházak bezárása,
szerzetesrendek működési engedélyének megvonása; 5. vallásosság háttérbe szorítása
(templomba járók figyelése); 6. Állami Egyházügyi Hivatal felállítása (1951)
tervgazdálkodás bevezetése: központilag irányított 3 (1947-től)–5 éves (1950-től) tervek 1947-től
vállalatokra lebontva; szovjet gazdasági térnyerés Mo.-n (jóvátétel-fizetési kötelezettség,
Vörös Hadsereg ellátási kötelezettsége), vegyesvállalatok létrejötte; állami bürokrácia
kiépülése; Országos Tervhivatal létrejötte (1947 nyara); mezőgazdaság kollektivizálása
SZDP–MKP egyesülése (1948. június 12–14.)=Magyar Dolgozók Pártja létrejötte, 1948. június 12–14.
szociáldemokraták kiszorítása a hatalomból; elnök: Szakasits Árpád, főtitkár: Rákosi M.
Dobi István miniszterelnöksége 1948. XII. 10/12–1952. VIII. 14.
Országgyűlési választások: csak a Magyar Függetlenségi Népfront (1949. II. 1-jén 1949. május 15.
alakult, vezetése az MDP kezében volt) listájára lehetett szavazni, a megválasztott
képviselők 71%-a MDP jelölt volt→megszűnt a többpártrendszer Mo.-n
Népköztársasági alkotmány hatályba lépése (1949: XX. tc.), a diktatúra kiépítésének 1949. augusztus 20.
formális betetőzése, Rákosi-címer (1949–56)
17 tagú Elnöki Tanács létrejötte: törvényerejű rendeletek kiadása, köztársasági elnöki 1949. augusztus 23.
jogkörök, országgyűlés évente csak néhány alkalommal ülésezett; valódi hatalom
birtokosai: Rákosi Mátyás, az MDP főtitkára, Gerő Ernő – gazdaságpolitika, Farkas
Mihály – hadseregfejlesztés, Révai József – művelődésügy
Tanácsrendszer kiépülése (önkormányzatok helyett, csak MDP jelöltekre lehetett szavazni): 1950
falusi, városi, járási, megyei
Rákosi Mátyás miniszterelnöksége 1952. VIII. 14–1953. VII. 4.
Nagy Imre 1. miniszterelnöksége 1953. VII. 4–1955. IV. 18.
Hegedűs András miniszterelnöksége 1955. IV. 18–1956. X. 24.
Nagy Imre 2. miniszterelnöksége 1956. X. 24–XI. 4/12.
Kádár János 1. miniszterelnöksége 1956. XI. 4–1958. I. 28.
 Egyetemes történet 1945-től

Események Időpont
50 állam aláírja San Franciscóban az Egyesült Nemzetek Szervezetének (ENSZ) 1945. június 26.
Alapokmányát (Biztonsági Tanács, Közgyűlés)
potsdami konferencia a II. világháború utáni rendezésről: német nép kollektív felelőssége 1945. július 17–augusztus 2.
a II. világháborúért→14-15 millió német erőszakos áttelepítése Németo.-ba; háborús
bűnösök felelősségre vonása→nürnbergi per
nürnbergi per: 22 fővádlott, 12 fő halálra ítélt, 10 fő kivégzése (Göring öngyilkos lett, 1945. október–1946. október
Bormannt távollétében ítélték halálra)
A kétpólusú világ kialakulásának állomásai: 0. Churchill fultoni beszéde: 1946. március 5.
„…Stettintől… Triesztig vasfüggöny ereszkedik le Európára” – nyílt szembenállás az
egykori szövetségesek között
első indokínai háború, francia vereség Dien Bien Phunál, békeszerződés kettéosztotta 1946–1954
Vietnamot a 17. szélességi fok mentén (Észak-Vietnam↔Dél-Vietnam)
bizónia (amerikai–brit) létrejötte a szövetségesek által megszállt Németországban, majd 1947. január 1.
trizónia (amerikai–brit–francia) 1948-tól
párizsi békekonferencia (Németországgal és ekkor még Japánnal nem kötöttek békét, 1947. február 10.
1951, de SZU, Kína, India ekkor sem)
A kétpólusú világ kialakulásának állomásai: 1. Truman-elv/doktrína: 2 életforma – 1947. március 12.
demokrácia↔kommunista diktatúra; a feltartóztatás politikájának meghirdetése
(dominó-elv, tintafolt-effektus miatt); az USA-nak katonai (NATO megalakítása) és
gazdasági (Marshall-segély) segítséget kell nyújtania
a hidegháború időszaka: Truman-elv meghirdetése–berlini fal „leomlása” 1947. március 12–1989. november 9.
A kétpólusú világ kialakulásának állomásai: 2. Marshall-segély meghirdetése, Harvard 1947. június 5.
Egyetem: Európai Újjáépítési Program elindítása 1948. IV. 3., 5 évre, de 1952
júniusában véget ért, 13,5–14 milliárd dollár, 90%-a segély, 10%-a kölcsön
India függetlenedése: hindu többségű (Mahatma Gandhi→erőszakmentes polgári 1947. augusztus 15.
ellenállás, Nehru miniszterelnök); Pakisztán létrejötte: 1947. VIII. 14.
A kétpólusú világ kialakulásának állomásai: 3. KOMINFORM megalakulása: Zsdanov 1947. szeptember vége
2 tábor elmélete (imperialisták↔antiimperialisták/béketábor);
A kétpólusú világ kialakulásának állomásai: 4. szovjetizálás Közép-Kelet Európában 1945/47-től
(menetrendje: szovjetbarát kormány létrehozása/népfrontjelleg: koalíciós
alap→kulcspozíciók a kommunisták kezében; radikális földreform; közigazgatásból
kiszorítják a polgári erőket; demokratikus „álarcú” választások→csalások; törvénytelen
eszközökkel kiszorítják az ellenzéki pártok, koalíciós partnerek politikusait a
közéletből→koholt vádak, koncepciós perek; kommunista+szociáldemokrata
=munkáspártok egyesülése)
önálló zsidó állam, Izrael létrejötte (Dávid Ben Gurion miniszterelnök) 1948. május 14.
1. arab–izraeli háború 1948. május 15–1949. január 7.
valutareform a trizóniában/Németo. 1948. június 20.
1. berlini válság: (nyugat-)berlini blokád (légihíd) 1948. június 24–1949. május 12.
Tito/jugoszlávellenes politika a szovjet blokkban, Hruscsov Titonál 1948 nyarától–1955. május 26.
A kétpólusú világ kialakulásának állomásai: 5. KGST (Kölcsönös Gazdasági 1949. január
Segítségnyújtás Tanácsa) megalakítása, barterkereskedem=árucsere-egyezmények
A kétpólusú világ kialakulásának állomásai: 6. NATO (Észak-atlanti Szerződés 1949. április 4.
Szervezete) megalakítása
Az Európa Tanács megalakulása Strasbourgban, 10 állam 1949. május 5.
Németországi Szövetségi Köztársaság (NSZK) megalakulása (alaptörvény elfogadása, 1949. május 23., szeptember 7.
Konrad Adenauer kancellár szeptembertől)
a SZU-nak is van atombombája 1949. szeptember
Kínai Népköztársaság kikiáltása (Mao Ce-tung) 1949. október 1.
a Német Demokratikus Köztársaság (NDK) létrejötte 1949. október 7.
Kínai Köztársaság kikiáltása (Tajvan, Kuomintang, Csang Kaj-sek) 1950. március 1.
koreai háború (Észak-Korea: Kim Ir Szen, SZU, Kína támogatása↔Dél-Korea: USA 1950. június 25–1953. július 27.
támogatása→ENSZ BT döntés után partraszállás, panmindzsoni fegyverszünet, határ:
38. szélességi fok)
Schuman-terv (1950) alapján Montánunió=Európai Szén- és Acélközösség (ESZAK) 1951. április 18., hatályba lépés:
létrehozása: Németo. (szén), Franciao. (vasérc, acél), Belgium, Hollandia, Luxemburg, Olaszo. 1952 nyara
Sztálin halála, utóda Nyikita Hruscsov (kétarcú politika: feszültség↔enyhülés) 1953. március 5. (1964-ig)
„éhséglázadások” a szovjet blokkon belül: Kelet-Berlin 1953. VI. 17., 1956. VI. 28.: 1953–1956
Lengyelo., Poznaṅ; 1956. X. 23.: Magyaro.
vietnami háború 1955–1975→USA vietnami háborúja: 1964–1973 (Észak-Vietnam: SZU 1955–1975/
támogatta, gerillataktika, Dél-Vietnam: USA támogatta, 1964-től katonailag is, 1964–1973
napalmbombák, 1973. I. 27.: párizsi béke-megállapodás, Nixon elnök, amerikai katonák
elhagyják az országot, 58 ezer amerikai katona halála, költsége: 135 milliárd dollár,
több millió vietnami halott, É-Vietnam nem tartotta be, 1975-ben elfoglalta D-Vietnamot)
bandungi konferencia zárónyilatkozata (elítélte a gyarmatosítás és a faji diszkrimináció 1955. április 24.
minden formáját)
NSZK (felállítja saját hadseregét, majd) felvétele a NATO-ba 1955. május 9.
A kétpólusú világ kialakulásának állomásai: 7. Varsói Szerződés megalakítása 1955. május 14.
osztrák államszerződés aláírása, Ausztria semleges ország lesz 1955. május 15.
afroamerikaiak polgárjogi küzdelme a „faji szegregáció” ellen: buszbojkott, Martin 1955–1964
Luther King–erőszakmentes polgári ellenállás; a kongresszus elfogadta a faji
szegregáció minden formáját eltörlő törvényt
a SZU Kommunista Pártjának XX. kongresszusa: a sztálinizmus bűneinek feltárása 1956. február
2. arab-izraeli háború (=szuezi válság, előzménye: Nasszer államosítja a Szuezi- 1956. október 29–1957. április 24.
csatornát működtetős felügyelő bizottságot; eltereli a figyelmet a magyar forradalom és
szabadságharcról, Nagy-Britannia–Franciao.–Izrael↔Egyiptom; USA/SZU közös célja:
status quo fenntartása)
a római szerződések: az Európai Gazdasági Közösség (a Montánunió tagjai), Európai 1957. március 25.
Atomenergiai Közösség létrejötte: atomenergia ügyek, közös piac
első szovjet szputnyik (műhold) fellövése 1957. október
NASA (Nemzeti Repülési és Űrhajózási Hivatal, USA) megalapítása 1958. július 29.
2. berlini válság: Ulbricht NDK pártfőtitkár egész Berlint, Hruscsov Ny-Berlin 1958. október 27.
demilitarizálását, azaz a haderőkivonást követelte
a kubai forradalom győzelme Fidel Castro vezetésével 1959. január
Európai Szabadkereskedelmi Társulás (EFTA) megalapítása: Nagy-Britannia, Dánia, 1960. január 4.
Norvégia, Svédo., Svájc, Ausztria, Portugália
Jurij Gagarin (SZU) megkerüli a Földet, az 1. ember az űrben 1961. április
3. berlini válság: az NDK lezárja a Nyugat- és Kelet-Berlin közötti átkelőket, 1961. augusztus 13.
megkezdődik a berlini fal felépítése (1989. november 9-én kezdik lebontani)
el nem kötelezett országok mozgalmának indulása, belgrádi nyilatkozat 1961. szeptember
kubai rakétaválság (Kuba: Fidel Castro, SZU: Hruscsov↔USA: Kennedy) 1962. október 14–28.
II. vatikáni zsinat: anyanyelvű igehirdetés, együttműködés nem keresztény vallásokkal, 1962–1965
antiszemitizmus elítélése
közvetlen telefonkapcsolat (forró drót) Washington–Moszkva között, részleges 1963
atomcsend-egyezmény megkötése
Hruscsov leváltása (X. 14.), utóda Leonyid Iljics Brezsnyev (SZU) pártfőtitkár 1964–1982
kínai atomfegyver kifejlesztése 1964. október 16.
3. arab-izraeli háború (hatnapos háború, egyiptomi légierő megsemmisítése, izraeli 1967. június 5–11.
győzelem: Sínai-fsz. 1982-ig megszállva, Golán-fennsík, Ciszjordánia, Kelet-Jeruzsálem
elfoglalása, Ʃ 67 ezer km2)
az Európai Közösségek (EK) megalakulása, a „Hatok” egyesítik 3 integrációs 1967. július 1.
szervezetüket: ESZAK, EGK, EURATOM
hippimozgalom USA-ban: Hair musical bemutatása a New-York-i Broadway-n, film: 1968. tavasz, 1969, 1979
1979; Woodstock Zenei és Művészeti Fesztivál: 1969
lázadó diákmozgalmak Párizsban, Nyugat-Berlinben 1968. májustól
atomsorompó-egyezmény aláírása, az ENSZ közgyűlése hagyta jóvá 1968. június 12.
„prágai tavasz”(1968. március–augusztus) elfojtása: Varsói Szerződés 5 tagállamának 1968. augusztus 20.
(SZU, NDK, Lengyelo., Bulgária, Magyaro.) katonai beavatkozása, Brezsnyev-doktrína
meghirdetése
amerikai Holdra szállás (Apollo-11: Armstrong, Aldrin) 1969. július 20.
SZU/NDK lemond Nyugat-Berlinre való igényéről, de jogilag nem vált az NSZK részévé 1971
SALT–I. megállapodás aláírása: USA–SZU, stratégiai fegyverek számának korlátozása 1972
4. arab-izraeli háború (Izraelt meglepi: Jom Kippur=engesztelőnap; Egyiptom, Szíria 1973. október 6.
támad, kezdeti arab győzelmek; Egyiptom–Izrael közötti különbéke=Camp David-i
keretegyezmények 1978, Izrael állam elismerése 1979. november→OPEC:
kőolajárrobanás 4x-re, 1. olajválság: 1973–74)
helsinki egyezmény/záróokmány (10 alapelv) elfogadása, az enyhülés csúcspontja: 1975
Albánia kivételével valamennyi európai ország, USA, Kanada
Charta ’77 cseh polgárjogi mozgalom felhívása (Václav Havel író, 1989. december 29- 1977. január 6.
től köztársasági elnök)
SALT–II. megállapodás aláírása: USA–SZU, SZU afganisztáni beavatkozása (1979. 1979
december 25–1989. február 15.) miatt nem hajtották végre
a Szolidaritás szakszervezet megalakulása Lengyelo.-ban, vezetője: Lech Wałesa, béke 1980 nyara
Nobel-díj 1983, 1990. december 22-től köztársasági elnök, gdański Lenin Hajógyár
iraki–iráni háború (Szaddám Husszein↔Khomeini ajatollah, okai: síita↔szunnita 1980–1988
vallási +etnikai ellentétek; cél: kőolajban gazdag iráni tartomány megszerzése, iraki
győzelem)
Ronald Reagan megválasztása (1980, USA), elnöksége 1981–1989
5. arab-izraeli háború (palesztin kérdés, terror a müncheni olimpián, intifáda, Hamász) 1982
Mihail Szergejevics Gorbacsov (SZU) pártfőtitkár: peresztrojka, glasznoszty, béke Nobel- 1985–1991
díj 1990
Páneurópai Piknik: vasfüggöny áttörése, Németo. egyesülésének előzménye 1989. augusztus 19.
a kelet-közép-európai rendszerváltozások (romániai forradalom: 1989. XII. 17–22., 1989. november 9.
Tőkés László); a berlini fal „leomlása”
az egységes Németország létrejötte, újraegyesítés (az NDK csatlakozott az NSZK-hoz) 1990. október 3.
az öbölháború: Perzsa-öböl – az ENSZ koalíció felszabadította az Irak által megszállt 1991. január 16–február 28.
Kuvaitot
Jugoszlávia felbomlása, a délszláv háború, daytoni megállapodás aláírása: 1995. XI. 21., 1991–1995
bosnyák–horvát–szerb elnökök
a KGST és a Varsói Szerződés felszámolása 1991. június 28., július 1.
a Szovjetunió megszűnése (létrejötte: 1922. XII. 30.) 1991. december 7.
a maastrichti szerződés aláírása, az Európai Unió létrejötte 1992. február 7.
Csehszlovákia békés szétválása: Csehország, Szlovákia 1993. január 1.
a schengeni egyezmény életbe lépése 1995
a NATO bombázza Kis-Jugoszláviát 1999. március
terrortámadás az USA ellen 2001. szeptember 11.
az Európai Unió 12 tagállama bevezeti az eurót 2002
tíz új tagállam (köztük Mo.) csatlakozik az Európai Unióhoz 2004. május 1.