12. Derékszögű háromszögekre vonatkozó tételek.

A
hegyesszögek szögfüggvényei, összefüggéseik. A
szögfüggvények általánosítása
I. Derékszögű háromszögek definíciója
II. Pitagorasz-tétel, Thalész-tétel és megfordításuk. Magasságtétel, befogótétel.
Beírt kör sugarára vonatkozó tétel
III. Hegyesszögek szögfüggvényeinek definíciója
IV. Összefüggések a hegyesszögek szögfüggvényei között
V. A szögfüggvények általános definíciója
VI. Kapcsolatok egyazon szög szögfüggvényei közt
VII. Alkalmazások, matematikatörténeti vonatkozások

I. Derékszögű háromszögek
DEFINÍCIÓ: Azokat a háromszögeket, amelyeknek valamely szöge 90°, azaz derékszög, derékszögű
háromszögeknek nevezzük.
A derékszöget bezáró két oldalt befogónak, a derékszöggel szemközti, egyben a leghosszabb oldalt
átfogónak nevezzük.

II. Derékszögű háromszögekre vonatkozó tételek

A derékszögű háromszögekre vonatkozó tételek közül a Pitagorasz-tétel teremt kapcsolatot a
háromszög oldalai között.
TÉTEL: Pitagorasz-tétel: Ha egy háromszög derékszögű, akkor befogóinak négyzetösszege egyenlő az
átfogó négyzetével.
BIZONYÍTÁS: Koszinusztétellel:

TÉTEL: A Pitagorasz-tétel megfordítása: ha egy háromszög két oldalhosszának négyzetösszege

egyenlő a harmadik oldal hosszának négyzetével, akkor a háromszög derékszögű.
TÉTEL: Thalész-tétel: ha egy kör átmérőjének két végpontját összekötjük a kör bármely más pontjával,
akkor derékszögű háromszöget kapunk.
TÉTEL: A Thalész-tétel megfordítása: ha egy háromszög derékszögű, akkor köré írható körének
középpontja az átfogó felezőpontja.
TÉTEL: Thalész-tétel és megfordítása összefoglalva: a sík azon pontjainak halmaza, amelyekből egy
megadott szakasz derékszögben látszik, a szakaszhoz, mint átmérőhöz tartozó kör, elhagyva belőle
a szakasz végpontjait.
TÉTEL: Magasságtétel: Derékszögű háromszögben az átfogóhoz tartozó magasság hossza mértani
közepe azon két szakasz hosszának, amelyekre a magasság az átfogót osztja.
TÉTEL: Befogótétel: Derékszögű háromszög befogójának hossza mértani közepe az átfogó és a befogó
átfogóra eső merőleges vetülete hosszának.
TÉTEL: Beírt kör sugarára vonatkozó tétel: Derékszögű háromszög átfogója a két befogó összegével és
a beírt kör sugarával kifejezve: c = a + b  2r.
III. Hegyesszögek szögfüggvényeinek definíciója
A hegyesszögek szögfüggvényeit derékszögű háromszögekkel is bevezethetjük. Kihasználjuk, hogy a
két derékszögű háromszög hasonló, ha valamely hegyesszögük megegyezik. A hasonlóság
következtében egy derékszögű háromszög oldalainak arányát a háromszög egyik hegyesszöge
egyértelműen meghatározza. Erre a függvényszerű kapcsolatra vezetjük be a szögfüggvényeket:

DEFINÍCIÓ: Az  hegyesszöget tartalmazó tetszőleges derékszögű -ben B

sin = az -val szemközti befogó és az átfogó hosszának hányadosa;
cos = az  melletti befogó és az átfogó hosszának a hányadosa; a
c

tg = az -val szemközti és az  melletti befogók hosszának a hányadosa;


ctg = az  melletti és az -val szemközti befogók hosszának a hányadosa. C b A

IV. Összefüggések a hegyesszögek szögfüggvényei között

A definíciók alapján könnyen igazolhatók a következő azonosságok, ahol 0° <  < 90°:

sin = cos(90°  ), cos = sin(90°  )

tg = ctg(90°  ), ctg = tg(90°  )
sin2 + cos2 = 1

Nevezetes szögek szögfüggvényei:

45°
30°
1 2
2
3

60° 45°
1 1 1
V. Szögfüggvények általánosítása

DEFINÍCIÓ: A koordináta-rendszerben az i(1; 0) bázisvektor origó körüli  szöggel való elforgatásával

keletkező e egységvektor 1. koordinátája az  szög koszinusza, 2. koordinátája az  szög szinusza.

DEFINÍCIÓ: A hányadost, ha cos ≠ 0, vagyis ha ≠ + k (k  Z), az  szög tangensének

nevezzük.
A koordináta-rendszerben az i vektortól  szöggel elforgatott e egységvektor egyenese által az
origó középpontú, egységsugarú kör (1; 0) pontjában húzott érintőből kimetszett pont 2.
koordinátája az  szög tangense.
DEF.: A hányadost, ha sin ≠ 0, vagyis ha  ≠ k (k  Z), az  szög kotangensének nevezzük.
A koordináta-rendszerben az i vektortól  szöggel elforgatott e egységvektor egyenese
által az origó középpontú, egységsugarú kör (0;1) pontjában húzott érintőből kimetszett pont
1. koordinátája az  szög kotangense.

VI. Kapcsolatok egyazon szög szögfüggvényei között

TÉTEL:

TÉTEL: sin2 + cos2 = 1 minden valós -ra (Pitagoraszi összefüggés).

KÖVETKEZMÉNY: tetszőleges  szög esetén:

VII. Alkalmazások:
• Thalész-tétel: érintők egyenlete (koordinátageometria)
• Magasságtétel: mértani közép szerkesztése
• Forgásszögek szögfüggvényei: háromszög trigonometrikus területképlete
Matematikatörténeti vonatkozások:
• Pitagorasz ókori görög tudós tételét már előtte is ismerték, P. csak rájött egy új bizonyításra.
• Thalész szintén ókori görög matematikus az első volt, akinek bizonyítást igényelt. Neki
tulajdonítják a szög fogalmának kialakítását.