5. kiadás, 1984. november 625.

78

MSZ 7487/2-80

KÖZMÛ- ÉS EGYÉB VEZETÉKEK

ELRENDEZÉSE KÖZTERÜLETEN *
Magyar
Népköztársasági Elhelyezés a térszint alatt
Országos Szabvány G 02

Layout of system of public utilities

and other at areas of common use.
Layout below the ground level.

* Az MSZ 7487/1-65. MSZ 7487/2-61, MSZ 7487/3-62, MSZ 7487/4-62, MSZ 7487/5-62, MSZ 7487/6-64 és az
MSZ 7487/7-72 helyett.

Az állami szabványok hatályára vonatkozó rendelkezéseket a szabványosításról szóló 19/1976. (VI. 12.) MT számú
rendelet 5-12. §-ai tartalmazzák.
A KGST-szabványoknak és a magyar állami szabványoknak a külkereskedelemben való alkalmazását a külkereskedelmi
miniszter és a Magyar Szabványügyi Hivatal elnöke a 12/1978. (KkÉ. 14.) KkM-MSZH számú együttes utasításban
szabályozta. Az utasítás hatályát a szövetkezetekre a 8/1978. (X. 28.) KkM számú rendelet terjesztette ki.
A szabványban szereplõ megjelöléseket, rajz- és betûjeleket, megnevezéseket, minõségi osztály megjelöléseket, valamint
a szabványban meghatározott fogalmakat csak az állami szabványban meghatározott értelemben szabad hasz-
nálni, abban az esetben is, ha a szabványtól való eltérés egyébként nincs engedélyhez kötve. (19/1976. (VI. 12.) MT
MAGYAR SZABVÁNYÜGYI HIVATAL

számú rendelet 11. §].

Méretek m-ben
E szabvány alkalmazása kötelezõ. Elõírásaitól eltérést az illetékes építési hatóság engedélyezhet.
A szabvány tárgya az Országos Építésügyi Szabályzatban (OÉSZ) meghatározott bármely területfelhasználási
kategóriába tartozó terület közterületén és külterületen a térszint alatt elhelyezésre, illetve felújításra, átépítésre kerülõ
vezetékek, úgymint a
– vízellátás,
– csapadék- és szennyvíz elvezetés,
– villamos energia ellátás 120 kV alatti vezetékei,
– távhõellátás,
– távközlés,
– gázellátás,
– helyi közlekedési vállalatok vontatási engergia vezetékei,
– közúti forgalomirányító- és jelzõ berendezések vezetékei, valamint
– egyéb vezetékek
továbbá az ezekhez tartozó- és rendeltetésszerû mûködésükhöz szükséges építményeknek és berendezéseknek kizárólag
a földalatti tér felhasználására vonatkozó elhelyezési szabályai.
Nem tárgya a szabványnak:
– a 120 kV és annál nagyobb névleges feszültségû erõsáramú kábelek,
– a parkok üzemeltetéséhez szükséges vezetékek,
– az egyes nyomvonal jellegû közmû- és egyéb létesítmények tervezési-, építési-, átvételi- és üzemeltetési
elõírásai
– egyazon üzemeltetõ kezelésében lévõ, azonos célú és rendeltetésû vezetékek egymáshoz való viszonyának
szabályozása,
Megjegyzés: A szabvány célja a közterület alatti (földalatti) tér célszerû és rendezett felhasználásának meghatározásával, az egységes
elhelyezési rend lerögzítésével a nyomvonal jellegû létesítmények megépítéséhez, ellenõrzéséhez, karbantartásához, javításához és zavartalan
mûködéséhez szükséges földalatti teret biztosítani.

A jóváhagyás idõpontja: A hatálybalépés idõpontja:

1980. április 11. 1980. október 1.

(22 oldal)
MSZ 7487/2–80 –2–

Tartalom

1. Általános elõírások
1.1.Az elhelyezés általános szabályai
1.2.A távlati igények figyelembevétele
2. Általános elrendezés, elhelyezési rendszerek
2.1.Vízszintes elrendezés
2.2.Párhuzamos vezetékek
2.3.Elhelyezési rendszerek
2.4.Mélységi elrendezés
2.5.Keresztezõ vezetékek
3. Építmények megközelítés és keresztezése
3.1.Általános elõírások
3.2.Épületek
3.3.Közúti vasút
3.4.Egyéb építmények és növényzet
3.5.Vasúti vágányok
4. Vezetékek elhelyezése belterületi közutak és terek alatt
4.1.Egyedi létesítés
4.2.Közmûsávos elrendezés
4.3.Közmûalagút
5. Vezetékek elhelyezése lakótelepeken, közparkok és egyéb területek alatt
5.1.Lakótelepek
5.2.Közparkok
5.3.Egyéb területek
6. Vezetékek elhelyezése külterületek alatt
6.1.Közutak
6.2.Burkolat nélküli terep
7. Egyes vezetékekre vonatkozó különleges elõírások
7.1.Vízellátás vezetékei
7.2.Csapadék- és szennyvízelvezetés vezetékei
7.3.Villamosengergia-ellátás vezetékei
7.4.Távhõellátási vezetékek
7.5.Távközlési vezetékek
7.6.Helyi közlekedés vontatási energia vezetékei
7.7.Közúti forgalomirányító és jelzõberendezések vezetékei
7.8.Gázvezetékek
7.9.Egyéb vezetékek
8. Jelzõszalag alkalmazása
8.1.Általános elõírások
8.2.A jelzõszalagra vonatkozó követelmények
8.3.A jelzõszalag elhelyezése
9. Közmûvezetékek nyilvántartása
Mellékletek
M1. Táblázatok
M2. Ábrák
Függelék
A szövegben említett magyar állami szabványok
A tárggyal kapcsolatos magyar állami szabványok
Tárggyal kapcsolatos jogszabályok
 –3– MSZ 7487/2–80

1. ÁLTALÁNOS ELÕÍRÁSOK

1.1. Az elhelyezés általános szabályai

1.1.1. A nyomvonal jellegû közmû és egyéb létesítményeket építési, fenntartási és biztonsági okokból közterületen
vagy az üzemeltetõ szerv területén kell elhelyezni. Amennyiben mûszaki vagy egyéb okok a közterületen való
elhelyezést nem teszik lehetõvé, a magánterületen való elhelyezést az érvényben lévõ jogszabályok szerint kell
megoldani.

1.1.2. Minden nyomvonal jellegû közmû- és egyéb létesítmény számára építéstechnológiai, üzemeltetési, valamint
rendeltetési céljának megfelelõ helyet kell kijelölni, amely nemcsak a vezetékek, hanem az azokhoz tartozó
-rendeltetésszerû mûködésükhöz szükséges - építmények és berendezések elhelyezésére is alkalmas.
A vezetékeket a rendezési, ill. a beépítési tervben rögzített rendszer szerint a megadott területsávokon belül
kell elhelyezni, figyelembevéve az MSZ 7487/3 elõírásai szerint létesülõ földfeletti vezetékeket is.

1.1.3. Az utak szélességét és keresztmetszeti elrendezését (építési területét) a forgalmi igények figyelembevételével
úgy kell megállapítani, hogy a közmû- és egyéb vezetékek (azok tartozékai stb.) - beleértve az út-víztelenítési
és közvilágítási berendezéseket is - e szabvány elõírásainak megfelelõen legyenek elhelyezhetõk.

1.1.4. Közmûhálózatot csak a városrendezési terveknek megfelelõen szabad létesíteni. Ennek hiányában az
elhelyezés rendszere az adottságok figyelembevételével választható meg.

1.2. A távlati igények figyelembevétele

A városrendezési terv biztosítsa a távlati igény szerinti összes szükséges közmû- és egyéb vezeték számára a
térszint alatti elhelyezés lehetõségeit.

2. ÁLTALÁNOS ELRENDEZÉS, ELHELYEZÉSI RENDSZEREK

2.1. Vízszintes elrendezés

Az egyes vezetékek közötti vízszintes távolságok értelmezése az 1.a. ábra szerint.
Az egyes vezetékek részére biztosítandó területsávok tájékoztató méretét az 5. táblázat tartalmazza.

2.2. Párhuzamos vezetékek

2.2.1. Párhuzamos vezetésnél két vagy több vezeték lényegében azonos irányba, folyamatosan halad egymás mellett.

2.2.2. Párhuzamos vezetésnél az egyes vezetékek között az 1. táblázatban megadott legkisebb vízszintes távolságokat
be kell tartani.
Megjegyzés: A szükséges méretek megállapításához az egyes vezetékekre vonatkozó szabványokat is figyelembe kell venni.

2.3. Elhelyezési rendszerek

2.3.1. Egyedi (hagyományos) elhelyezés

Egy adott terülten (pl. egy út alatt) az egyes vezetékek egymástól függetlenül kerülnek elhelyezésre.

2.3.2. Elhelyezés közmûsávban

Közmûsávos elhelyezés esetén a vezetékek telepítési sorrendje, (6e. ábra) a közmûsávhoz közelebb esõ
telekhatártól számítva a következõ:
– erõsáramú kisfeszültségû kábel,
– távközlési kábel,
– forgalomirányító és jelzõkábel,
– vontatási energia kábele,
MSZ 7487/2–80 –4–

– erõsáramú nagyfeszültségû kábel,

– közvilágítási kábel,
– vízvezeték,
– gázvezeték,
– csatorna.

2.3.3. Közmûalagút
Közmûalagutak és az alagúton kívüli vezetékek elrendezését a 3. fejezet írja elõ.

2.3.4. Vegyes elrendezés

A 2.3.1.-2.3.3. szakasz szerinti rendszerek vegyes alkalmazása.

2.4. Mélységi elrendezés

Az egyes vezetékek közötti függõleges távolság értelmezése az 1b. ábra szerint.

2.4.1. A vezetékeket az alábbi sorrendben kell (felülrõl lefelé haladva) elhelyezni:

– villamos energia ellátás,
– vontatási energia,
– közúti forgalomirányító és jelzõ berendezések,
– távközlés,
– távhõellátás,
– gázellátás,
– vízellátás,
– vízelvezetés.
A vezetékek mélységi elrendezését az egyes vezetékekre vonatkozó szakági elõírások szerint kell
megválasztani.

2.4.2. A legkisebb takarás méretei a vezetéknél:

járda: burkolt b + 0,2 m

burkolatlan 0,3 m
úttest: burkolt b + 0,2 m
burkolatlan 0,4 m
(ahol "b" a burkolatszerkezet
vastagsága m-ben)
egyéb területen: 0,3
Megjegyzés: Az egyes vezetékeknél szükséges legkisebb takarás mértékét a szakági elõírások, ill. igények alapján kell
megválasztani.

2.5. Keresztezõ vezetékek

A keresztezési szakaszt a 2. ábra szerint kell értelmezni.
A keresztezési szakaszoknál a nyomvonalak legkisebb keresztezési szöge 30°. A keresztezési szöget a 2. ábra
szerint kell értelmezni.
A vezetékek keresztezésének mélységi elrendezése a 2.4. szakasz szerint. Ezen túlmenõen a
vezetékkeresztezéseknél elsõsorban kell figyelembe venni a kötött magasságú rendszerek vezetékeinek -
elõször a csatornahálózat, másodszor a távfûtõhálózat - érdekeit. Keresztezõ vezetékek közötti legkisebb
függõleges távolság 0,2 m.
Megjegyzés: A függõleges távolság értékét a vonatkozó állami szabványok és ágazati jogszabályi elõírások
szerint kell figyelembe venni.
Ivóvízvezeték védõsávjában és villamosmû (kábel) biztonsági övezetében a vonatkozó elõírásokat* be kell
tartani. Gázvezetékekre az MSZ 7048 vonatkozik.

* Jelenleg: 11/1961. (Eü. K.7) OVF-Eü. M. sz. miniszteri utasítás és 2/1979. (I. 26) NIM sz. rendelet.
 –5– MSZ 7487/2–80

3. ÉPÍTMÉNYEK MEGKÖZELÍTÉSE ÉS KERESZTEZÉSE

3.1. Általános elõírások

Építmények megközelítésénél a vezetékekre a 3.2., 3.3. és 3.4. szakaszban megadott legkisebb vízszintes
távolságokat kell betartani. Lösz talajok esetében az MSZ 15004 elõírásait kell figyelembe venni.
Közmûsáv esetén az elõírásokat a két szélsõ vezetékre vonatkozóan kell alkalmazni.
Amennyiben - építmény megközelítésénél vagy keresztezésénél - védõmûtárgy alkalmazása szükséges, úgy
olyan mûtárgyat kell alkalmazni amely:
– a vezeték hibájának észlelését a védõmûtárgy megbontása nélkül biztosítja,
– a vezeték meghibásodása esetén a megközelített, ill. keresztezett létesítményt a hiba hatásaitól megvédi,
– a vezeték cseréjét a védõmûtárgy szerkezetének megbontása nélkül lehetõvé teszi.
Vonalas jellegû építmények keresztezésénél a keresztezési szakaszt és a keresztezési szögét a 2. ábra szerint
kell értelmezni.

3.2. Épületek
A vezetékek épületektõl való legkisebb távolságát a 2. táblázat tartalmazza. A távolságot a 3. ábra szerint kell
értelmezni.
Amennyiben a vezeték munkaárkának fenékszintje az épület alapozási síkja alá ér, a vezeték épülettõl való
legkisebb távolságát (L) az alábbi képlettel kell számítani:

m′ S − A
L=k+ +
tg α 2
L értéke azonban a számítástól függetlenül nem lehet kisebb 0,5 m-nél és a 2. táblázat szerinti ill. a számított
értékek közül a nagyobbat kell mértékadónak tekinteni.
A képlet jelölései a 3. ábra szerint értelmezendõk. Mélyalapozású épületnél (cölöp, kút stb. alap) egyedi
alapozási vizsgálatot kell végezni a biztonságos megközelítés érdekében.

3.3. Közúti vasút

Közúti vasút által elfoglalt területnek kell tekintetni:
– a pálya felépítményhez tartozó, illetve annak üzeme érdekében létesített építmények (pl. folyóka, nagy
panel) által elfoglalt területsávot.
– a közúti vasúti ûrszelvény alatti területsávot.
E területsávok közül mértékadó a szélesebb.
Közmûvezeték közúti vasút által elfoglalt terület alatt párhuzamosan csak közmûalagútban helyezhetõ el.
Közmûalagút közúti vasút által elfoglalt terület alatti elhelyezése esetén
– a közmûalagút méretezésénél e körülményt figyelembe kell venni,
– a közmûalagút terepszinten megjelenõ tartozékait a vágánytengelytõl mért 2,10 m-es sávon kívül kell
elhelyezni.
Közúti vasút által elfoglalt területsáv megközelítése esetén a vezetékek munkaárkának széle és a
vágánytengely közötti megkívánt legkisebb távolság T:
– vályúsínes felépítménynél
T = H + 0,75 m,
– keresztaljas felépítménynél
T = H + 1,5 m
ahol
H a munkaárok fenéksíkjának a sínkoronától mért függõleges távolsága
T értéke 2,10 m-nél kisebb nem lehet.
Közúti vasút által elfoglalt területet vezetékekkel keresztezni az alábbi feltételek mellett szabad:
– a vezeték keresztezési szakaszán iránytörést elhelyezni tilos,
– a keresztezési szakaszra vezetékszerelvényt és tartozékot elhelyezni tilos,
– a keresztezés szöge nem lehet kisebb, mint 30°,
– a keresztezési szakaszon a takarás legkisebb mértéke v + 30 cm, ahol v a vasúti felépítmény szerkezeti
vastagsága.
Külterületen vezetett közúti keresztezésénél a 3.1. szakasz szerinti védõmûtárgyat kell alkalmazni.
MSZ 7487/2–80 –6–

3.4. Egyéb építmények és növényzet

Egyéb építmények megközelítésénél a 3.2. szakasz vonatkozó elõírásai mérvadók.

3.4.1. Autópálya és autóút területén, azzal párhuzamos vezetéket elhelyezni tilos. Kivételt képeznek az autópálya
üzeméhez szükséges saját vezetékek.
Keresztezõ vezetékeket a 3.1. szakasz szerinti védõmûtárgyban kell elhelyezni.
A keresztezõ szakasz legfeljebb két záró vagy szakaszoló szerelvény mûködtetésével kiiktatható legyen. A
keresztezés szöge 30°-nál kisebb nem lehet.
A pályaburkolat, illetve rézsûk megközelítésére a 6.2. és 3.4.6. szakasz vonatkozó elõírásait be kell tartani.

3.4.2. Bármilyen rendeltetésû oszlopok, illetve oszlopsorok megközelítésnél a 4. ábra szerinti legkisebb méreteket
kell betartani. Amennyiben az oszlop vagy oszlopsor szerkezeti kialakítása lehetõvé teszi, az oszlopsorhoz
tartozó vezeték az oszlop vagy oszlopsor sávjában is vezethetõ.

3.4.3. Földalatti külsõ szigetelésû közlekedési mûtárgyak (földalatti, vasút, gyalogos aluljáró, közúti aluljáró, alagút)
és közmûalagutak vezetékkel oly mértékben közelíthetõ meg, hogy a vezeték munkaárkának oldalfala és a
mûtárgy külsõ falsíkja között legalább 0,3 m vastag földmag maradjon. Szigetelés nélküli vagy belsõ
szigetelésû mûtárgyak esetén a földmag elhagyható. Amennyiben a vezeték munkaárkának fenékszintje a
mûtárgy alapozási síkja alá ér, a 3.2. szakasz szerint kell eljárni.
Keresztezõ vezetékeket a 3.1. szakasz szerinti védõmûtárgyban kell elhelyezni, ha a vezeték mûtárgy feletti
átvezetésére elegendõ hely nem áll rendelkezésre.
Földalatti közlekedési mûtárgyak és közmûalagút - megfelelõ térelhatároló szerkezet alkalmazásával -
egybeépíthetõk, illetve szerkezeti követelmények kielégítése estén közvetlenül egymás mellé is építhetõk.
Épületek, mûtárgyak és más építmények alatt gáz-, kõolajtermék szállító vezetéket, valamint gázelosztó
vezetéket elhelyezni, illetve azokat alul keresztezni nem szabad.

3.4.4. Hidak és felüljárók

Mélyalapozású alaptestek, valamint zárt lemezalapok vezetékkel kívülrõl történõ megközelítésére a 3.4.3.
szakasz elõírásai mérvadók.
Lemezlapozású mûtárgyak belsõ terén történõ átvezetésnél a vezetékek részére védõszerkezetet kell beépíteni.
Amennyiben a belsõ feltöltésben az átvezetett vezeték részére a 2.1., 2.2. és 2.4. szakaszok szerinti földalatti
tér biztosítható, védelmet alkalmazni nem kell.
Gáz-, kõolaj- és kõolajtermék vezetékek az alaptesteken nem vezethetõk át, azokat alul nem keresztezhetik.
Egyéb síkalapok esetében a 3. és 4. táblázatban szereplõ legkisebb távolságokat kell figyelembe venni.
Aluljárókban, alagutakban átvezetett vezetékeknél biztosítani kell, hogy a vezeték legfeljebb két záró vagy
szakaszoló szerelvény mûködtetésével kiiktatható legyen.
Aluljárókban, alagutakban és hidakon átvezetett vezetékek elrendezésénél a csatlakozó utak szerinti
elrendezést kell alapul venni.

3.4.5. Vizek és vízi mûtárgyak

A vezetéket az illetékes vízügyi szervek elõírásai szerint kell elhelyezni.

3.4.6. Földmûvek, támfalak és bélésfalak

Földmûvek koronaélét, illetve talpvonalát az alábbi képlettel számított L (m) távolságra szabad megközelíteni.

m′ S − A
L= + + 0,2
tg α 2
A képlet jelöléseit az 5. ábra szerint kell értelmezni.
A munkaárok széle a földmû talpvonalától, illetve koronaéltõl legalább 1 m-re legyen.
Támfalak és bélésfalak esetében a megtámasztott talajtérben elhelyezett vezetékek a 3.4.3. szakasz
figyelembevételével helyezhetõk el. Ez esetben a támfal, illetve a támfalhoz tartozó egyéb szerkezetet (pl.
szivárgó) érintõ függõleges síkot kell falsíknak tekinteni.
 –7– MSZ 7487/2–80

Támfalak és bélésfalak szabad oldali az e szakaszban megadott képlettel számított L távolságra közelíthetõk
meg, de itt a földmû koronaéle, illetve talpvonala helyett a támfal alapjának függõleges érintõsíkját kell
figyelembe venni. Munkaárok széle vízszintes irányban legfeljebb 1 m-re közelítheti meg a támfal alapját.
Utak és egyéb területek vízelvezetõ, illetve szikkasztó árkainak szélét a vezeték munkaárkának széle
legfeljebb 0,2 m-re közelítheti meg (6. ábra).
Vízelevezetõ, illetve szikkasztó árok alatt vezetéket elhelyezni tilos.
Földmûvek, tám- és bélésfalak keresztezésénél a 3.1. szakaszban elõírt védõmûtárgyat kell alkalmazni.
Bármilyen célú vagy rendeletetésû földmû rézsûjében a rézsû koronaélével, illetve talpvonalával
párhuzamosan haladó vezetéket elhelyezni tilos.

3.4.7. Növényzet
Fákat és bokrokat vezetékkel megközelíteni a növényvédelmi szakvélemény elõírásai szerint szabad. Ha az
másként nem rendelkezik a vezeték a fákat és bokrokat legfeljebb oly mértékben közelítheti meg, hogy a
vezeték megépítéséhez szükséges munkaárok széle a törzstõl 1 m távolságra legyen.
Egyéb növényzet megközelítésére korlátozás nincs, de a vezetéknél legalább 0,4 m takarást kell biztosítani.
Közutakon, azok rézsûjében, padkáján, elosztó sávjában és tereken növényzetet telepíteni csak úgy szabad,
hogy az a közmûvezetékek e szabvány szerinti elhelyezését és üzemvitelét ne akadályozza.

3.5. Vasúti vágányok

Közmûvezetékek és vasúti vágányok keresztezését az MSZ 7552 szabályozza.

4. VEZETÉKEK ELHELYEZÉSE BELTERÜLETI KÖZUTAK ÉS TEREK ALATT

4.1. Egyedi létesítés

4.1.1. Általános elõírások

Az utak és járdák alatt hosszanti irányban haladó vezetékeket az út ill. járdatengellyel párhuzamosan kell
vezetni.
A vezetékek utak alatti elrendezésére a 6 d, e, f, és g ábra ad útmutatást.
Ha az út keresztszelvénye olyan, hogy az úttesten, illetve a járdán kívül egy vagy több vezeték elhelyezésére
alkalmas területsáv van, úgy a szabad helyet elsõsorban a vízvezeték és a gázvezeték, majd a távhõellátás
vezetéke, végül a vontatási energia vezetéke jogosult elfoglalni.
Amennyiben a területsáv szélessége ezt lehetõvé teszi, a megjelölt vezetékeken kívül a sávban a járda terének
elfogadására jogosult vezetékek is elhelyezhetõk. Ez esetben az elrendezés sorrendje a 2.3.2. szakasz szerinti
legyen.
Közúti vasút pályája közmûvezetékekkel a 3.3. szakasz elõírásai szerint közelíthetõ meg, vagy keresztezhetõ.
A járda terének felhasználására elsõsorban a villamosenergiaellátás és távközlés vezetékei, valamint a
közvilágítás oszlopsora, továbbá a közúti forgalomirányító és jelzõberendezések vezetékei jogosultak. A
felsorolt vezetékeken kívül a járdákban a távfûtõvezeték, a víz- és gázvezeték, valamint a vontatási energia
vezetéke is elhelyezhetõ, ha a járda 5 m-nél szélesebb, a felsorolt vezetékek (létesítmények) részére szükséges
sáv külön-külön biztosított és a fennmaradó tér az elhelyezni kívánt vezeték számára az 1. táblázat szerinti
méretek biztosításával elegendõ.
Ez esetben az alábbi sorrendben jogosultak a vezetékek a járdát elfoglalni: távhõellátás, víz, gáz, vontatási
energia.
A járdában a szabályozási vonal (telekhatár) felõli oldalon kell elhelyezni az erõsáramú kábeleket, távközlõ
kábeleket, ezt követik a közúti forgalomirányító és jelzõberendezések vezetékei. Az oszlopsort a járda úttest
felõli sávjában kell elhelyezni, az MSZ-07 ÚT/4 elõírásai szerint.
Az oszlopsorok sávjában az oszlopsorhoz tartozó vezeték elhelyezhetõ.
MSZ 7487/2–80 –8–

4.1.2. Elhelyezés az útpálya alatt

Vízelvezetõ csatornát olyan úton, ahol csak egy útpálya van az úttestben, annak tengelyvonalában kell
elhelyezni. Az úttesten a folyóka oldalán a járdaszegély melletti 0,6 m szélességû sávot a víznyelõk részére
szabadon kell hagyni. Egynél több csatorna esetében vagy az egyik csatornát az úttengelybe, a másik csatornát
e mellé, a vízvezeték felõli oldalra vagy a két csatornát az úttengelyre szimmetrikusan kell elhelyezni.
Víz- és gázvezetékeket úttest alatt a járdaszegély mellett - a vízelnyelõk részére fenntartott sávot követõen -
kell elhelyezni. Távfûtõvezetéket úttest alatt a gázvezeték és csatorna közötti térbe, a helyi közlekedési
vállalatok vonatatási energia vezetékeit - úttest alatti elhelyezés esetén - a vízvezeték és csatorna közötti térbe
kell elhelyezni (6d. ábra).
Amennyiben egy úton egy útpálya van, úgy a vezetékek tájolására a 7. ábra irányadó.

4.1.3. Elhelyezés osztottpályás út, több pályás út alatt

Az elválasztósávot elsõsorban oszlopsor jogosult elfoglalni. A csatornát az elválasztósáv mellé, a 7. ábra
szerinti tájolásnak megfelelõ "víz" oldal felõli úttestbe kell elhelyezni. Ha az oszlopsor nem foglalta el a teljes
elválasztósávot vagy oszlopsor nem létesül, az elválasztósávban a csatornát kell elhelyezni (6g. ábra).
Két csatorna létesítése esetén a csatorna az elválasztósáv mindkét oldalára is elhelyezhetõ.
A távhõellátás vezetékeit az elválasztósáv mellé a csatornával ellentétes oldalra kell helyezni. Amennyiben
sem oszlopsor, sem csatorna nem kerül az osztósávba, illetve ezek elhelyezése mellett még elegendõ tér áll
rendelkezésre, úgy a távhõellátás vezetéke az osztósávba telepíthetõ. Második csatorna létesítése esetén a
távfûtõvezetéket a következõ sávban kell elhelyezni.
A víz- és gázvezetékeket a 4.1.2. szakaszban leírt elvek szerint kell elhelyezni.
A vontatási energia vezetékeit a távfûtõvezeték, illetve csatorna mellé kell elhelyezni. Amennyiben az úttestet
középfekvésû (nyílt vagy zárt pályás) közúti vasúti pálya osztja ketté, úgy vontatási energia vezetékeit a közúti
vasút pályája mellé kell elhelyezni.
Kettõnél több pályás utakon a vezetékeket a szélsõ pályákba (kiszolgáló utak), illetve az azokhoz csatlakozó
terület sávokba kell az elõzõek figyelembevételével elhelyezni. A középsõ pályában (v. pályákban) csak az
útpálya víztelenítésére szolgáló csatornák helyezhetõk el.

4.1.4. Elhelyezés terek és csomópontok alatt

Tereken átvezetõ utak alatt a 4.1.1. és 4.1.2. szakaszok szerint kell a közmûvezetékeket elhelyezni.
Amennyiben a tereken az átvezetõ utak kijelölve nincsenek, úgy a 4.1.1. szakasz szerint a járdában
elhelyezhetõ közmûveket a járdában, az úttestben elhelyezett vezetékeket pedig:
– szabályos (vagy megközelítõen szabályos) síkidomok szerinti alaprajzú tereken a tér határvonalával
párhuzamosan, közmûsáv szerinti sorrendi elhelyezésben,
– szabálytalan alaprajzú tereken a csatlakozó útvonalak vonalát követve a csatlakozó útvonalak szerinti
elrendezésben kell elhelyezni.
Csomópontoknál és csomóponti osztályozóknál a 4.1.3. szakasz elõírásait értelemszerûen kell alkalmazni.

4.2. Közmûsávos elrendezés

Ha az úton - a járdán és útpályán kívül - a vezetékek közmûsávban történõ elhelyezéséhez megfelelõ terület áll
rendelkezésre és a közmûsáv alkalmazásának egyéb feltételei biztosítva vannak, úgy a vezetékeket
közmûsávban kell elhelyezni a 2.3.2. szakasz szerinti telepítési sorrendben.
A közmûsáv felhasználható olyan növényzet telepítésére, amely növényzet a vezetékek elhelyezésére és
üzemeltetésére káros hatással nincs.
A vezetékek közötti legkisebb távolságot az 1. táblázat zárójeles értékei szerint kell figyelembe venni.

4.3. Közmûalagút
Közmûalagút az út keresztszelvényében bárhol elhelyezhetõ a 3. fejezet szerinti elõírások betartása mellett. ha
a vezetékek egy része nem kerül be a közmûalagútba, a közmûalagút nyomvonalát úgy kell kijelölni, hogy az
egyedi elrendezésû vezetékek a 4.1. szakasz szerint elõírt helyekre kerülhessenek.
 –9– MSZ 7487/2–80

5. VEZETÉKEK ELHELYEZÉSE LAKÓTELEPEKEN, KÖZPARKOK ÉS EGYÉB

TERÜLETEK ALATT

5.1. Lakótelepek
A lakótelepi vezetékeket a beépítési tervben rögzített rendszer szerint, a vezetékek részére kijelölt területeken
kell elhelyezni e szabvány elõírásai szerint.
Lakótelepek útjai alatt vezetett vezetékek elhelyezésére vonatkozóan a 4. fejezet elõírásait kell alkalmazni.
Közmûsáv alkalmazása esetén a 2.3.2. szakasz szerinti elrendezést kell alkalmazni, és szabályozási vonalnak
az épületek külsõ falsíkját kell tekinteni.
Egyedi elrendezés és közmûalagút estén a vízszintes nyomvonalvezetést úgy kell megválasztani, hogy a
vezetékek nyomvonala a beépítést meghatározó fõ irányokkal haladjon párhuzamosan. A beépítést
meghatározó fõ irányoknak kell tekinteni a lakótelepi úthálózatot, illetve az épületek telepítésével megszabott
irányokat.

5.2. Közparkok
Közparkokon áthaladó vezetékeket a parkokon átvezetõ közutak alatt kell elhelyezni a 4. fejezet elõírásai
szerint.

5.3. Egyéb területek

Közterületeken a tömegközlekedési eszközök részére kialakított területek (végállomások, jármû tárolók,
kocsifordulók stb.), valamint gépkocsivárakozóhelyek vezetékek elhelyezésére a 4. fejezet szerint
felhasználhatók.
Az útpályákhoz közvetlenül csatlakozó gépkocsi várakozóhelyeket, amennyiben azok úttal párhuzamos mérete
a 200 m-t meghaladja, a 4.1. szakasz szerinti "vezeték elhelyezésére alkalmas területsáv"-nak kell tekintetni.

6. VEZETÉKEK ELHELYEZÉSE KÜLTERÜLETEK ALATT

6.1. Közutak

6.1.1. Külterületi közutakon a burkolt útpálya alatt párhuzamos vezetékeket elhelyezni tilos, kivéve ha az út
víztelenítéséhez csatorna vagy szivárgó elhelyezése szükséges és az a burkolt útpályán kívül nem helyezhetõ
el.
Párhuzamos vezeték a 3.2. szakasz szerinti képlet alapján számított távolságra közelítheti meg az útpályát, ez
esetben falsíknak a burkolatszerkezet szélét érintõ függõleges síkot kell tekintetni. A közút alépítményét
párhuzamos közmûvel megközelíteni a 3.4.6. szakasz elõírásai szerint szabad (6c. ábra). A rézsûben
párhuzamos vezetéket vezetni tilos. Külön kerékpárút esetében a kerékpárutat - a vezetékelrendezés
szempontjából - nem kell burkolt útpályának tekintetni.
Külterületi közutak keresztezésénél a 3.1. szakasz szerinti keresztezési mûtárgyat kell alkalmazni az alábbi
útvonalak esetében:
– az OÉSZ-ben felsorolt országos közutaknál,
– osztottpályás utaknál,
– egypályás utaknál, ha az útpályán három vagy ennél több kijelölt nyom van, vagy a pálya szélessége a 9 m-t
meghaladja,
– ha az útpályával párhuzamosan olyan létesítmény van, melyet a vezeték keresztezési mûtárgyban keresztez
és a keresztezési mûtárgy egy része a burkolat útpálya alá kerülne.
A keresztezés szöge 30°-nál kisebb nem lehet.

6.1.2. A burkolt útpályán kívül rendelkezésre álló területeket vezetékek létesítésére úgy kell felhasználni, hogy a
vezetékek a létesítés idõrendi sorrendjének megfelelõen közeledjenek szabályozási vonal (illetve telekhatár)
felõl az úttengelyhez, illetve a burkolt útpályához (6a. ábra).
MSZ 7487/2–80 – 10 –

6.1.3. Burkolatlan utak teljes szélességben felhasználható vezetékek létesítésére a 6.1.2. szakaszban felsorolt
elrendezési sorrend szerint. Burkolatlan út az, amelynél a burkolat létesítésének várható idõpontja ismeretlen,
vagy az a vezeték létesítését követõ 15 éven belül nem készül el.
A vezetékeket az úttengellyel párhuzamosan kell elhelyezni.

6.2. Burkolat nélküli terep

A vezetékek nyomvonalát a terepszinten, vagy a terepszint felett elhelyezett jelzésekkel kell megjelölni úgy,
hogy a jelzések alapján a vezeték helye egyértelmûen meghatározható legyen, kivéve ha a vezeték a terepszint
fölé emelkedõ vonalas jellegû építménnyel párhuzamosan halad - attól legfeljebb 50 m távolságra - és a
vezeték nyomvonala az építményhez viszonyítva egyszerû hosszméréssel meghatározható.

7. EGYES VEZETÉKEKRE VONATKOZÓ KÜLÖNLEGES ELÕÍRÁSOK

7.1. Vízellátás vezetékei

1 MPa üzemnyomásnál nagyobb nyomású víz távvezetéket az alább felsorolt területfelhasználási kategóriák
közterületein elhelyezni tilos: lakóterület és üdülõterület.
A vízellátás gravitációs vezetékeinek keresztezési mûtárgyainál nem kell alkalmazni a 3.1. szakasz vezeték
cserélhetõségére vonatkozó, továbbá a 3.4.1. és 3.4.3. szakasznak a keresztezési szakasz kiiktathatóságára
vonatkozó elõírásait.

7.2. Csapadék- és szennyvízelvezetés vezetékei

Csapadék- és szennyvízelvezetés gravitációs vezetékeinek keresztezési mûtárgyainál nem kell alkalmazni a
3.1. szakasznak a vezeték cserélhetõségére vonatkozó, továbbá a 3.4.1. és 3.4.3. szakaszoknak a keresztezési
szakasz kiiktathatóságára vonatkozó elõírásait.

7.3. Villamosenergia ellátás vezetékei

Az elõírások a kisfeszültségû és a legfeljebb 120 kV névleges feszültségû erõsáramú kábelekre vonatkoznak. A
közvilágítás vezetékeit a járdában, vagy az elválasztósávban lévõ oszlopsor sávjában kell elhelyezni. Oszlopsor
hiányában a közvilágítás vezetékeit a villamosenergia ellátás vezetékeinek sávjában kell elhelyezni.

7.4. Távhõellátási vezetékek

Kizárólag ipari célt szolgáló távhõellátó vezetéket lakóterületen, üdülõterületen, intézményterületen elhelyezni
tilos.

7.5. Távközlési vezetékek

A távközlés vezetékeire a 3.4.1. szakasz harmadik bekezdése és a 6.2. szakasz elõírásai nem vonatkoznak.

7.6. Helyi közlekedés vontatási energia vezetékei

A vontatási energia vezetékeit az útpálya forgalmi sávjain kívüli területeken kell elhelyezni a 4.1.1. és a 6.1.
szakasz elõírásai szerint. Amennyiben a vontatási energia vezetékei csak az útpálya alatt helyezhetõk el, úgy
azok csak az MSZ 13207 szerinti kábelcsatornák alkalmazásával építhetõk be a 6d...f ábrákon feltüntetett
helyekre.
A vontatási energia vezetékeire a 3.3. szakasz elõírásait nem kötelezõ alkalmazni.

7.7. Közúti forgalomirányító és jelzõberendezések vezetékei

A közúti forgalomirányító és jelzõberendezések egy forgalmi csomóponthoz tartozó vezetékeit, a felfûzött
berendezések között egyenes vonalban az úttengellyel párhuzamosan, illetve arra merõlegesen kell vezetni.
Tereken a 4.1.4. szakasz szerinti irányokat kell alapul venni. Útpályák alatti vezetékszakaszokon olyan
vezetékszerkezetet kell alkalmazni, hogy a vezeték cseréje az útpálya megbontása nélkül legyen végrehajtható.
A forgalmi csomópontokon kívül az utak alatt hosszanti irányban haladó vezetékeket a 4. fejezet és a 6.1.
szakasz elõírásai szerint kell elhelyezni.
E vezetékek a járdán elhelyezett oszlopsor sávjában, valamint a távközlés vezetékei és a járdaszegély közé is
helyezhetõk.
 – 11 – MSZ 7487/2–80

7.8. Gázvezeték
Gázszállító vezetéket tilos elhelyezni:
– közút alatt (keresztezéstõl eltekintve),
– közúti vagy vasúti közlekedés célját szolgáló alagútban és hídon,
– más közmûvel közös árokban, ill. alagútban,
– épületek, mûtárgyak és más építmények alatt.
Gázelosztó vezetéket tilos elhelyezni:
– közúti és vasúti közlekedés céljára szolgáló alagútban,
– mûtárgyak alatt,
– épületek, építmények alatt, kivéve a közmûfolyosó esetét.

7.9. Egyéb vezetékek

A 7.1.-7.8. szakaszokban fel nem sorolt egyéb vezetékeket az alábbi területfelhasználási kategóriák
közterületein elhelyezni tilos: lakóterület, üdülõterület, intézményterület.
Egyéb vezetékek a fel nem sorolt, de belterületnek minõsített területfelhasználási kategóriák közterületein
csak úgy helyezhetõk el, hogy a 7.1.-7.8. szakaszban felsorolt vezetékek elõírt módon történõ elhelyezését ne
zavarják.

8. JELZÕSZALAG ALKALMAZÁSA

8.1. Általános elõírások

Vezetékek felett a 8.2. szakasz szerinti jelzõszalagot (szalagokat) kell a talajban elhelyezni kivéve, ha a
vezetéken folyamatosan ismétlõdõen olyan mûtárgy van, mely részben vagy egészében a térszintig felnyúlik, a
térszinten a vezetékhez (mûtárgyhoz) tartozó látható szerkezeti elem van, és ez utóbbi szerkezeti elem - íves
vonalú nyomvonalvezetés esetét kivéve - a vezeték folyószelvényét érintõ függõleges síkok közé esik.

8.2. A jelzõszalagra vonatkozó követelmények

A jelzõszalag anyaga olyan legyen, hogy a környezet hatásai színét ne változtassák meg, és a rajta lévõ felirat
olvasható maradjon. A jelzõszalag szélessége legalább 50 mm legyen.
A jelzõszalagnak legalább 2 m-enként tartalmaznia kell a vezeték fajtájára és üzemeltetõjére utaló feliratot.
A jelzõszalag színe a következõ legyen:
Vízellátási, vízelvezetési vezeték kék
Villamosengergia
Távközlési, távjelzési
Távhõellátási sárga
Gázellátási vezeték
Egyéb vezeték piros
A feliratok színe fekete vagy fehér lehet.
A vezeték felett elhelyezett jelzõszalagnak folyamatosnak kell lennie. A szalagok bármilyen kötéssel
toldhatók, de a kötés szakítószilárdsága a szalag szakítószilárdságánál kisebb nem lehet. A jelzõszalag kötés
nélkül is toldható legalább 3 m-es átfedéssel.

8.3. A jelzõszalag elhelyezése

A jelzõszalagot a vezeték felett a talajba kell elhelyezni, megengedett legnagyobb mélysége 1,5 m, legkisebb
mélysége 0,2 m. A jelzõszalag a jelzett vezetéket - függõleges irányban - legfeljebb 0,2 m-re közelítheti meg.
Amennyiben a vezeték folyószelvényének vízszintes mérete A ≤ 1,50 m, egy db, a vezeték tengelyvonalában
elhelyezett jelzõszalagot kell alkalmazni.
Ha a vezeték folyószelvényének vízszintes mérete A > 1,50 m, úgy két db jelzõszalagot kell a vezeték felett,
annak tengelyvonalához képest szimmetrikusan elhelyezni, egymástól A/2 távolságra.
MSZ 7487/2–80 – 12 –

9. KÖZMÛVEZETÉKEK NYILVÁNTARTÁSA

A közmû- és egyéb vezetékek nyilvántartásáról rendelet* intézkedik.

MELLÉKLET

M1. TÁBLÁZATOK

A VEZETÉKEK KÖZÖTTI LEGKISEBB VÍZSZINTES TÁVOLSÁG

méretek m-ben 1. táblázat
Távhõellátás
vezetéke

Távközlõ vezeték (védõ-

Gázelosztó vezeték
Védõszerkezetben
Erõsáramú kábel

Földbe fektetve
Vezeték megnevezése

szerkezetben)
Vízvezeték

Csatorna
Vízvezeték 1,5 0,7 0,5 1,0 0,7 0,7

Csatorna (1,0) 1,0 0,7 1,0 1,0 1,0

Erõsáramú kábel (0,7) (0,7) 1,0 1,0 0,5 0,5

védõszerkezetben (0,5) (0,7) (0,7) 0,5 0,5

Távhõellátás vezetéke
földbe fektetve (0,7) (0,7) (0,7) 1,0 1,0

Távközlõ vezeték (védõszerkezetben) (0,7) (0,7) (0,5) (0,5) (0,7) 0,5

Gázelosztó vezeték (0,7) (1,0) (0,5) (0,5) (0,7) (0,5)

Megjegyzés: A zárójeles értékek közös árkos közmûsávra vonatkoznak.

*Jelenleg: 3/1979. (Ép. Ért. 11.) ÉVM sz. utasítás a közmûnyilvántartásról

 – 13 – MSZ 7487/2–80

VEZETÉKEK LEGKISEBB TÁVOLSÁGA ÉPÜLETEKTÕL

2. táblázat
Távolság (m)

Vezeték megnevezése Védõszerkezet, illetve fokozott biztonság

nélkül alkalmazásával

Vízvezeték belsõ mérete

∅ 300 mm-ig 3,00

∅ 301-700 mm-ig 5,00 nincs megkötés

∅ 701-1200 mm-ig 7,00

∅ 1200 mm felett 8,00

Vízelvezetés zárt gravitációs vezetéke 3,00 2,00

nyitott szelvény 7,00 -
nyomóvezetéke mint a vízvezeték

Villamosenergia ellátási kábel 0,50 0,30

védõszerkezetben nincs megkötés -

Távhõellátás
földbe fektetve mint a vízvezeték

földbe fektetve 1,00

Távközlési kábel nincs megkötés
védõcsõben 0,50

kisnyomású
Gázvezeték középnyomású Az MSZ 7048 szerint
nagyközépnyomású

Megjegyzés: A táblázat a közmûalagutakban, közmûfolyosókban és más építményekben lévõ vezetékekre nem vonatkozik.

VEZETÉKEK LEGKISEBB TÁVOLSÁGA KÖZÚTI HIDAK ÉS ALULJÁRÓK

SÍKALAPJÁTÓL

3. táblázat
Távolság (m)

Vezeték megnevezése Védõszerkezet, illetve fokozott biztonság

nélkül alkalmazásával

belsõ mérete (mm)

∅ 400 mm-ig 4,00

Vízvezeték nincs megkötés
∅ 401-800 mm-ig 6,00

∅ 800 mm felett 8,00

zárt gravitációs vezetéke 3,00 2,00

Vízelvezetés
nyomóvezetéke mint a vízvezeték

Villamosenergia ellátási kábel 0,50 0,50

védõszerkezetben nincs megkötés

Távhõellátás -
földbe fektetve mint a vízvezeték

Távközlési kábel 0,50 0,50

kisnyomású
Gázvezeték középnyomású Az MSZ 2048 szerint nincs megkötés
nagyközépnyomású
MSZ 7487/2–80 – 14 –

VEZETÉKEK LEGKISEBB TÁVOLSÁGA VASÚTI HIDAK SÍKALAPJÁTÓL

4. táblázat
Távolság (m)

Vezeték megnevezése Védõszerkezet, illetve fokozott biztonság

nélkül alkalmazásával

belsõ mérete

∅ 400 mm-ig 5,00 0,5

Vízvezeték
∅ 401-800 mm-ig 7,00 0,5
∅ 800 mm felett 9,00 0,5

zárt gravitációs vezetéke 3,00 2,00

Vízelvezetés
nyomóvezetéke mint a vízvezeték

Villamosenergia ellátási kábel 0,80 0,50

védõszerkezetben - 0,50
Távhõellátás
földbe fektetve mint a vízvezeték -

Távközlési kábel 0,80 0,50

kisnyomású
Gázvezeték középnyomású Az MSZ 2048 szerint
nagyközépnyomású

M2. ÁBRÁK
Vezetékek közötti távolság (t) értelmezése

1.a. ábra
Vízszintes távolságok
t1, t2, t3 a vezetékek vízszintes távolsága
1, 2, 3, a vezetékeket érintõ függõleges síkok
a, b, c,.. nyomvonalak síkja
A1, A2, A3 a vezetékek vízszintes mérete
 – 15 – MSZ 7487/2–80

1.b. ábra
Függõleges távolságok
h1, h2, h3 a vezetékek függõleges távolsága
1, 2, 3, a vezetékeket érintõ vízszintes síkok
B1, B2, B3 a vezetékek függõleges mérete

2. ábra
Keresztezési szakasz értelmezése
t "1" és "2" jelû vezeték, illetve építmény közötti minimális távolság
A1, A2 vezetékek folyószelvényének, illetve építmény vízszintes mérete
α a keresztezés szöge
k1 és k2 a keresztezõ szakaszok hossza
MSZ 7487/2–80 – 16 –

3. ábra
Vezeték és épület távolsága

H a munkaárok mélysége
A a vezeték vízszintes mérete
B a vezeték függõleges mérete
L a vezeték távolsága az épülettõl
S a munkaárok talpvonalának szélessége
m' az alapozási sík és munkaárok fenékszint közötti függõleges távolság
k az alaptest falsíktól mért vízszintes távolsága az alapozás síkjában
T takarás
α a talaj súrlódási szöge; max. α = 45° vehetõ figyelembe
Amennyiben "k" vagy "m'" értéke ismeretlen, úgy k = 0,3 m, ill. m' = H - 1,0 értékeket kell figyelembe venni.
Méretek m-ben

Vezeték és oszlopok, illetve oszlopsorok távolsága.

4a. ábra 4b. ábra

Oszlop alaptest a terepszint alatt Oszlop alaptest a terepszint felett

Ha a munkaárok mélysége
b = minimum H

Méretek m-ben
 – 17 – MSZ 7487/2–80

5. ábra
Vezeték távolsága földmûvektõl

α a talaj súrlódási szöge;

αmax. = 45° vehetõ figyelembe
m′ S − A
L= + + 0,2
tg α 2
Méretek m-ben

Vezetékek elrendezés közutak alatt külterületen

6a. ábra
Földmû nélküli burkolt útpálya

1, 2, 3, a vezetékek létesítésének idõrendi sorrendjében felhasználható területsávok

L1 és L2 értelmezése az 5. ábra szerint.

6b. ábra
Burkolt útpálya vízelvezetõ árokkal

L értelmezése az 5. ábra szerint.

MSZ 7487/2–80 – 18 –

6c. ábra
Burkolt útpálya alépítménnyel

L1 és L2 értelmezése az 5. ábra szerint.

Vezetékek elrendezése közutak alatt belterületen

6d. ábra
Út egy pályával

E erõsáramú kábel
T távközlõ kábel
OS oszlopsor
V vízvezeték
Cs csatorna
() alternatív elhelyezés
TF távhõellátási vezeték
G gázvezeték
VE vontatási energia kábele
Fi forgalomirányító és jelzõberendezések kábelei
Ka közúti ûrszelvény által meghatározott biztonsági sáv (min. 0,50 m)

Méretek m-ben
 – 19 – MSZ 7487/2–80

6e. ábra
Út közmûsávval
Jelölések a 6d. ábra szerint

6f. ábra
Út szélsõfekvésû közúti vasúttal
Jelölések a 6d. ábra szerint

6g. ábra
Osztottpályás út

* második elosztóvezeték
( ) alternatív elhelyezés
Jelölések a 6d. ábra szerint
MSZ 7487/2–80 – 20 –

Vezetékek tájolása

csatorna (úttengelyben)
vízellátás vezetéke (meleg oldalon)
gázellátás vezetéke (hideg oldalon)
távhõellátás vezetéke (hideg oldalon)

7. ábra

VÉGE
 – 21 – MSZ 7487/2–80

FÜGGELÉK

F1. GÁZVEZETÉKEK LEGKISEBB TÁVOLSÁGA ÉPÜLETEKTÕL

A 3. táblázatban szereplõ gázvezeték legkisebb távolsága épületektõl MSZ 7048-70 szerinti értékei az
alábbiak:
Gázvezeték védõszerkezet, illetve fokozott biztonság nélkül:
kisnyomású 3,6 m
középnyomású 5,0 m
nagyközépnyomású 9,0 m
Gázvezeték védõszerkezet, illetve fokozott biztonság alkalmazásával:
kisnyomású 2,0 m
középnyomású 3,0 m
nagyközépnyomású 5,0 m

F2. VEZETÉKEK ELHELYEZÉSÉHEZ SZÜKSÉGES TERÜLETSÁVOK

(Tájékozató méretek)

5. táblázat
Vezeték megnevezése Sávszélesség (m)

Vízvezeték belsõ mérete

∅ 500 mm-ig 1,2

∅ 501-800 mm-ig 1,6

∅ 801-1200 mm-ig 2,4

Vízvezetés zárt gravitációs vezetéke

A ≤ 0,3 m 1,2
0,3 m 〈 A ≤ 1,0 m 2,4

1,0 m 〈 A ≤ 1,6 m 3,2

nyomóvezetéke vízvezetéknek minõsül

Villamos energiaellátási kábel darabszám

1-2 0,5
3-5 1,2
5-nél több kábel esetén többlet, kábelenként 0,2

Távhõellátás A ≤ 0,8 m 1,5

0,8 m 〈 A ≤ 1,2 m 2,0

1,2 m 〈 A ≤ 2,2 m 3,5

Távközlési kábel földbefektetett 0,8

védõ 20 nyílásig 1,2
védõcsõ 20 nyílás felett 1,5

Gázvezeték ∅ 500 mm-ig 1,2

∅ 501-800 mm-ig 1,5

∅ 801-1200 mm-ig 2,0

Közvilágítási oszlopsor 1,0

Megjegyzés: "A" értelmezése az 1.a. ábra szerint

MSZ 7487/2–80 – 22 –

A szövegben említett magyar állami szabványok

Gázvezetékek létesítése éghetõ gázok szállítására ...........................................................................MSZ 7048

Közmû- és egyéb vezetékek elrendezése közterületen.
Elhelyezés a térszint felett .............................................................................................................MSZ 7487/3
Vezetékek elrendezése fõvasúti vágányok és ezekbõl
kiágazó iparvágányok alatt ...............................................................................................................MSZ 7552
Távközlõ összeköttetések védelme nagyfeszültségû hálózatok
káros hatásai ellen. A befolyási fogalmai és megengedett értékei ...............................................MSZ 13200/1
Erõsáramú kábel fektetése ................................................................................................................MSZ 13207
Alapozások tervezése. Síkalapozás ...................................................................................................MSZ 15004
Városi Utak Tervezési Szabályzata ..................................................................................................MSZ-07 UT/4

A tárggyal kapcsolatos magyar állami szabványok

Közmû- és egyéb vezetékek elrendezése közterületen. Fogalommeghatározások ...........................MSZ 7487/1

Nyomvonalas földalatti távközlési berendezések, valamint erõsáramú vezetékek
és villámhárító berendezések megközelítése és keresztezése .......................................................MSZ-07-P074.7

A szövegben említett jogszabályok

3/1979. (Ép. Ért. 11.) ÉVM sz. utasítás a közmûnyilvántartásról.

11/1961. (Eü.K.7.) OVF-Eü.M. sz. minisztériumi utasítás az ivóvízvezetékek körüli védterületrõl.

A tárggyal kapcsolatos jogszabályok

2/1979. (I. 26.) NIM sz. rendelet a villamosmû biztonsági övezetérõl.

Gázelosztó vezetékek mûszaki biztonsági szabályzata 1977.
Az Országos Bányamûszaki Fõfelügyelõség 7/1977. sz. elnöki utasítása.
1/1977. (IV. 26.) NIM sz. rendelet a gázenergiáról szóló 1969. évi VII. sz. tv. végrehajtásáról.

A szabvány alkalmazása elõtt gyõzõdjön meg arról, hogy nem jelent-e meg módosítása, kiegészítése, helyesbítése, illetve hatálytalanítása,
mert a szabványt kibocsátója a mûszaki haladásnak megfelelõen idõnként átdolgozza. A szabvány érvényességében beálló minden változást
a Magyar Szabványügyi Hivatal a Szabványügyi Közlönyben hirdet meg; beszerezhetõ a Posta Központi Hírlapirodánál.
A gyakorlati tapasztalatok alapján ajánlatosnak látszó helyesbítõ, módosító indítványokat, észrevételeket megfelelõ indokolással a Magyar
Szabványügyi Hivatalhoz, Budapest IX., Üllõi út 25. (levélcím: Budapest, Pf. 24. 1450) lehet benyújtani.
A szabvány beszerezhetõ a Szabványboltban Budapest IX., Üllõi út 24 (levélcím: Budapest, Pf. 162. 1431).

F.k.: az MSZH Kiadói és Tájékoztatási Igazgatóság vezetõje – 84.6111/2, 400 pld. – MSZH Nyomda, Budapest – F.v.: Nagy László