Közelstávol Település Esete

Közelstávol település esete
Március 31. után járunk. Adott az új munkahelyén, Közelstávol településen egy korábban kitöltött és az EKR-be feltöltött közbeszerzési terv és
az annak alapjául szolgáló beszerzési terv. Az önkormányzat azonban nem csak annyit és nem úgy akar közbeszerezni, mint ahogyan az a
tervben szerepel. Ezt a helyzetet kell sürgősen feloldani.
Közelstávol Önkormányzat 2022. évi közbeszerzési terve
A közbeszerzés tárgya Tervezett eljárástípus Eljárás tervezett megindítása

notebookok beszerzése nyílt eljárás 2023. szeptember
takarítási szolgáltatás megrendelése 2023-2025 évekre, a Polgármesteri Hivatal részére nyílt eljárás 2023. szeptember
Közelstávol Önkormányzat 2022. évi beszerzési terve
Tervezett Megkötendő szerződés Eljárás tervezett

A beszerzés tárgya
eljárástípus becsült értéke megindítása
versenyeztetési
irodaszer beszerzése a Polgármesteri Hivatal részére 5.000.000,- Ft 2023. január
eljárás
közvetlen
borítékok, leporelló beszerzése 500.000,- Ft 2023. március
ajánlatkérés
versenyeztetési
névjegykártyák beszerzése 1.500.000,- Ft 2023. augusztus
eljárás
nyílt közbeszerzési
notebookok beszerzése 20.000.000,- Ft 2023. szeptember
eljárás
takarítási szolgáltatás megrendelése 2023-2025 évekre, a nyílt közbeszerzési
17.500.000,- Ft 2023. szeptember
Polgármesteri Hivatal részére eljárás
monitormagasítók, nyomtatópapír, festékpatron a versenyeztetési
10.000.000,- Ft 2023. január
nyomtatókba eljárás
versenyeztetési
gépkocsi bérlet 7.500.000,- Ft 2023. április
eljárás
vizesblokkok teljes körű felújítása a Polgármesteri versenyeztetési
49.000.000,- Ft
Hivatalban eljárás
Elárulhatom talán, hogy Gundel Takács Gábor a példaképem – csak én kevésbé szeretem vakvágányra terelni a játékosokat. Ha hiszik, ha nem,
sokkal érdekesebbnek tartom a Segítői szerepet, mint a Műsorvezetőit!
Jelen esetben először át kell nézni, hogy mire irányul a közbeszerzés. Ha tisztán csak egy kategóriába sorolható, akkor nyert ügye van.
Tapasztalatból mondom, nagyon sokan már a beszerzés tárgyának meghatározásánál elvéreznek. Többen keverik például a gépjármű bérletet
vagy a lízinget; rendszeresen szolgáltatásként tüntetik fel, pedig az nem más, mint árubeszerzés, azaz forgalomképes és birtokba vehető ingó
dolog tulajdonjogának vagy használatára, hasznosítására vonatkozó jognak – vételi joggal vagy anélkül történő – megszerzése az ajánlatkérő
részéről.
Ugye, Ön is tudja, mi a koncesszió? Igen, a Kbt. megkülönböztet szolgáltatási és építési koncessziót. A közös bennük, hogy az ajánlatkérő
valamit megrendel az ajánlattevőtől, és az ajánlattevő amellett, hogy a rendelt szolgáltatást elvégzi vagy az építési beruházást teljesíti, a
szolgáltatás vagy az építmény hasznosításának a jogát is átengedi az ajánlatkérő a nyertes ajánlattevőnek. Vagyis itt állami monopólium
gyakorlásának átengedése is társul a szolgáltatás megrendelése vagy az építési beruházás mellé. Ilyen ritkán fordul elő, de nem példa nélküli
nagyobb beruházásoknál, amelyek nem pályázati forrásból valósulnak meg.
Ha tehát az ajánlatkérő meghatározásával kapcsolatos kérdésre a megfelelő választ keresi, akkor érdemes elsőnek visszaidézni, hogy a Kbt.
szerint mely szervek tartoznak az ún. klasszikus ajánlatkérői körbe! Sok sikert kívánok!
A C-16/98. számú ügy
1994. december 21-én a SYDEV, a különböző településközi villamosítási társulásokat megyei szinten tömörítő szervezet Franciaország
közbeszerzési hirdetményeinek hivatalos közlönyében történő közzététel céljából 37 hirdetményből álló sorozatot küldött. A hirdetmények a
franciaországi Vendée megyében hároméves időtartam alatt megvalósítandó villamosítási, illetve közvilágítási építési beruházásokra
vonatkoztak.
A BOAMP-ban 1995. január 12-én közzétett ezen hirdetmények szerint a közbeszerzési szerződések összességének értéke az előírt három évre
609 000 000 FRF-ot tett ki, amelyből 483 000 000 FRF volt a villamosítással kapcsolatos szerződések értéke, 126 000 000 FRF pedig a
közvilágítással kapcsolatos szerződéseké.
A SYDEV a közzétett valamennyi hirdetményben úgy szerepelt, mint „a szerződést odaítélő szervezet”; az ajánlatokat a SYDEV építési
beruházási osztályára kellett megküldeni, a SYDEV címére, minden egyes esetben feltüntetve az érintett településközi társulás nevét. A
villamosenergia-ellátó hálózatokon végzendő munkák leírása az erre vonatkozó összes hirdetményben azonos volt.
A hirdetmények legelső megjelenésével azonos napon, azaz 1994. december 21-én a SYDEV közösségi szintű közzététel céljából egyidejűleg
megküldött a villamosítás tárgyában hat hirdetményt. Mindezen hirdetményekben a SYDEV ajánlatkérőként szerepelt, és ezt követte minden
esetben – kivéve egyet – az érintett helyi szervezet neve.
A SYDEV mint szerződést odaítélő szervezet 37 szerződést kötött, amelyek odaítéléséről – köztük az Európai Közösségek Hivatalos Lapjában
közzétett hat hirdetmény alapján kötött szerződéseket –szóló hirdetmények közzétételére 1995. szeptember 29-én került sor. Viszont az EKHL-
nek közzététel céljából egyetlen odaítélésről szóló hirdetményt sem küldtek.
Az Európai Bizottság úgy ítélte meg, hogy a vitatott szerződések egy egységes építmény részeinek minősülnek , amely építmény kivitelezését
egyetlen ajánlatkérő, a SYDEV kezdeményezte. Tehát nem csupán a hat legfontosabb részre vonatkozó szerződésre, hanem az összes vitatott
szerződésre alkalmazni kellett volna az akkor hatályban lévő irányelv szabályait. A francia kormány érvelését sem fogadta el, így keresetet
indított az EUB-nál a francia kormány ellen.
A francia kormány álláspontja röviden
A francia kormány vitatta, hogy az építmény fogalma a jelen ügyben lényeges lett volna. Vitatta továbbá a kifogásolt jogsértést azzal érvelve,
hogy a vitatott szerződések részekre bontása nem mesterségesen történt, hanem Vendée megye érintett villamosítási településközi társulásai
ténylegesen egyenként kötötték a szerződéseket, és emiatt a hirdetmény EKHL-ben való közzététele tekintetében meghatározott értékhatárt
minden egyes szerződésre egyedi alapon kellett alkalmazni.
Most pedig az Öné a szó, kedves Játékos! Azt javaslom, hogy olvassa el még egyszer, figyelmesen az esetleírást – a toll és papír nem tiltott
eszköz kvízműsorunkban, jegyzeteljen bátran! Majd válaszoljon a következő kérdésekre. Nincsen időkorlát, az a legfontosabb, hogy a feladatok
megoldását követően megszilárduljon Önben a közbeszerzések logikája!
Nem
sokkal a közbeszerzési tervvel kapcsolatos problémák után felbukkant a „semmiből” egy képviselő-testületi ülésről készült jegyzőkönyv,
amelyben szerepel egy olyan határozat, amivel első ránézésre nincs semmi probléma. Közelstávol település polgármestere ugyanis nagyívű
fejlesztéseket tervezett, amelyek között szerepelt a település középületeinek teljeskörű – külső és belső – felújítása.
A jegyzőkönyv tanúsága szerint végre elkezdődhetnek a beruházások. Vagy legalábbis a beruházások egy része. A polgármester által
előterjesztett határozati javaslat ugyanis a sportcsarnokként és művelődési házként is funkcionáló épületegyüttes teljeskörű felújítását
célozza. A felújítás költségeinek becslésére előzetesen már született egy összegző tanulmány, amely a felújítás költségeit 1.564.650.000
forintban határozta meg. Ebben benne volt már egy előzetes becslés a tervezés és a kivitelezés költségére vonatkozóan is.
A határozati javaslat 3 éves időtartamot irányzott elő a projekt megvalósítására. Az indítvány indokolása szerint ugyanis csak úgy lehet a
finanszírozást megoldani, ha a projekt 3 költségvetési évet ölel fel, és költségvetési évenként csak bizonyos, egymástól jól elkülönülő munkák
elvégzésére kerül sor.
A munkák felosztása azok fontossági sorrendjének megfelelően történt, a képviselő-testület által végül elfogadott határozatnak megfelelően az
első évben 521 550 000 forint szerepelt a település költségvetésében a „sportcsarnok és művelődési ház felújítása” előirányzatán, valamint
1.043.100.000 forintnyi kötelezettégvállalási előirányzat, amelyben a további költségek költségvetési évek szerinti felosztásának részletezése is
megtörtént. Ennek megfelelően a második évben 353.453.000 forintban, a harmadik évben pedig 689.647.000 forintban határozták meg az építési
beruházáshoz szükséges finanszírozás összegét.
A képviselő-testület egy későbbi határozata alapján az önkormányzat egy tervezői irodát bízott meg azzal, hogy készítse el a felújítási
munkálatok elvégzéséhez szükséges terveket, és felügyelje a szakmérnökök kiválasztását, valamint tevékenységét. Az önkormányzat arra
hivatkozva, hogy az építési munkák is elkülönülnek egymástól, három különböző szerződést kötött a tervező irodával.
Helyesen járt el a fenti esetben az önkormányzat, amikor 3 részre bontotta az építési munkákat, és ennek megfelelően a tervezési és felügyeleti
munkák szolgáltatására vonatkozó beszerzéseket is?
em sokkal a közbeszerzési tervvel kapcsolatos problémák után felbukkant a „semmiből” egy képviselő-testületi ülésről készült jegyzőkönyv,
amelyben szerepel egy olyan határozat, amivel első ránézésre nincs semmi probléma. Közelstávol település polgármestere ugyanis nagyívű
fejlesztéseket tervezett, amelyek között szerepelt a település középületeinek teljeskörű – külső és belső – felújítása.
A jegyzőkönyv tanúsága szerint végre elkezdődhetnek a beruházások. Vagy legalábbis a beruházások egy része. A polgármester által
előterjesztett határozati javaslat ugyanis a sportcsarnokként és művelődési házként is funkcionáló épületegyüttes teljeskörű felújítását
célozza. A felújítás költségeinek becslésére előzetesen már született egy összegző tanulmány, amely a felújítás költségeit 1.564.650.000
forintban határozta meg. Ebben benne volt már egy előzetes becslés a tervezés és a kivitelezés költségére vonatkozóan is.
A határozati javaslat 3 éves időtartamot irányzott elő a projekt megvalósítására. Az indítvány indokolása szerint ugyanis csak úgy lehet a
finanszírozást megoldani, ha a projekt 3 költségvetési évet ölel fel, és költségvetési évenként csak bizonyos, egymástól jól elkülönülő munkák
elvégzésére kerül sor.
A munkák felosztása azok fontossági sorrendjének megfelelően történt, a képviselő-testület által végül elfogadott határozatnak megfelelően az
első évben 521 550 000 forint szerepelt a település költségvetésében a „sportcsarnok és művelődési ház felújítása” előirányzatán, valamint
1.043.100.000 forintnyi kötelezettégvállalási előirányzat, amelyben a további költségek költségvetési évek szerinti felosztásának részletezése is
megtörtént. Ennek megfelelően a második évben 353.453.000 forintban, a harmadik évben pedig 689.647.000 forintban határozták meg az építési
beruházáshoz szükséges finanszírozás összegét.
A képviselő-testület egy későbbi határozata alapján az önkormányzat egy tervezői irodát bízott meg azzal, hogy készítse el a felújítási
munkálatok elvégzéséhez szükséges terveket, és felügyelje a szakmérnökök kiválasztását, valamint tevékenységét. Az önkormányzat arra
hivatkozva, hogy az építési munkák is elkülönülnek egymástól, három különböző szerződést kötött a tervező irodával.
Helyesen járt el a fenti esetben az önkormányzat, amikor 3 részre bontotta az építési munkákat, és ennek megfelelően a tervezési és felügyeleti
munkák szolgáltatására vonatkozó beszerzéseket is?
A részekre bontás tilalmának alkalmazásakor az ajánlatkérőnek azzal kell szembesülnie, hogy nincsenek jól körülhatárolható, rögzített, minden esetre
egyaránt alkalmazható egyértelmű szabályok a Kbt. 19. §-ában meghatározottakon kívül. Az európai uniós irányelveken és joggyakorlaton nyugvó
értelmezéshez rendelkezésre áll a KH útmutatója, az uniós jogesetek, a KH által készített példatár. Mégis kevésnek találhatja ezt az ajánlatkérő, főleg, hogy
őt terheli a részekre bontás tilalma szabályának alkalmazásával kapcsolatosan minden felelősség. Neki kell az eset összes, egyedi körülményeinek
mérlegeléséből megfelelő következtetést levonni és döntést hozni. A legfontosabb tényező mind az építési beruházások, mind pedig a szolgáltatás
megrendelések egybeszámításának megítélésénél a műszaki és gazdasági funkcionális egység. Tehát az, hogy a beszerezni kívánt szolgáltatások vagy az
építési beruházás egyes részei egymással műszaki, gazdasági szempontból funkcionális egységet alkotnak-e. Szolgáltatás megrendelésénél ugyanakkor a Kbt.
külön is kiemeli, hogy vizsgálni kell – ez egyébként a műszaki gazdasági funkcionális egység elvéből értelemszerűen következik –, hogy a szolgáltatások
ugyanazon közvetlen cél elérésére irányulnak vagy sem. Ezt a két fogalmat lehetetlen egy mondatban definiálni, azonban a KH útmutatója megfelelő
támpontként szolgál a fentiek teljesebb megértésére és alkalmazására.
Lényeges eleme-e a részekre bontás tilalmának a Kbt-ben rögzítettek megkerülését célzó szubjektív szándék?
Nem. A C-574/10. számú ítélet óta nem szükséges, hogy az ajánlatkérő magatartásában a megkerülésre irányuló szubjektív szándék vagy célzat
legyen. Az ajánlatkérőnek esetről esetre mérlegelnie kell minden tényezőt a becsült érték megállapításánál, mert a végső felelősség az övé akkor
is, ha a jogsértő magatartás alapja valamely hibás következtetésből adódó nem helytálló megállapítás. Biztosan emlékszik, hogy a C-574/10. sz.
ítéletben a Német Szövetségi Köztársaság (az alperes) úgy ítélte meg, hogy különálló közbeszerzési szerződések objektív indokok alapján, külön-
külön történő odaítéléséről van szó az adott ügyben, és a Bizottság mint felperes nem mutatta ki az alperesnél a közbeszerzési irányelvben
megfogalmazott tiltott részekre bontás szabályának megkerülésére irányuló szubjektív szándék meglétét. A Bíróság ítéletében arra hivatkozott,
hogy az EUMSZ 258. cikkében meghatározott eljárás a Szerződésből vagy a másodlagos jogból származó kötelezettségek tagállamok általi
megszegésének objektív megállapításán alapszik, és amennyiben ennek megállapítása bizonyítást nyert, nem meghatározó tényező, hogy a
kötelezettségszegés azon állam szándékából ered-e vagy sem, amelynek e kötelezettségszegés betudható. Így az alperes, vagyis a Német
Szövetségi Köztársaság állításával ellentétben, a kötelezettségszegés megállapításának nem előfeltétele az uniós jog rendelkezéseinek
megkerülését célzó szubjektív szándék.
JÓ A MEGOLDÁS, GRATULÁLUNK!
z önkormányzat képviselő-testülete határozatában a szolgáltatás megrendelés részekre bontását azzal indokolta, hogy a beruházás különböző megvalósítási
szakaszaiban az építési beruházás tárgya is különbözik. Egyszer az épület tartószerkezetének felújítása, a másik alkalommal a tetőzete és a világítás
rendbetétele, végül a belső terek átalakítása a cél. Így a tervezési tevékenység – ellentétben a megvalósítási tevékenységgel, azaz a kivitelezéssel –
ugyanazon építkezés különböző elemein külön-külön történt. A Kbt. 19. § (1)-(3) bekezdése alapján megáll ez az érvelés? Nem. Az építészeti
szolgáltatások tartalma és természete nem különbözött. Minden esetben tipikus, egy célra irányuló építész-tervező szolgáltatás volt a szerződések
tárgya, azaz a vonatkozó építési beruházás megtervezése és ütemezése, valamint a kivitelezés felügyelete. A gazdasági műszaki funkcionális
egység kimutatható.
A C-574/10. sz. ítéletben az Európai Bíróság a szolgáltatás nyújtására irányuló közbeszerzési szerződésekre is kiterjesztette a funkcionális
megközelítést. A bíróság kifejtette, hogy annak a megállapításához, hogy a több különböző szakaszban nyújtott szolgáltatásokat egy egységes
közbeszerzési szerződésnek kell-e tekinteni, elegendő kimutatni gazdasági és műszaki funkciójuk egységes jellegét. A bíróság ítéletében a
következőket állapította meg a fentiekre tekintettel: Az a tény, hogy a projekt különböző megvalósítási szakaszaiban az építési beruházás tárgya
eltérő volt – tehát például az épület tartószerkezetét, a tetőzetet vagy a világítást érintette –, nem jelenti azt, hogy a különböző szakaszokban
nyújtott építészeti szolgáltatások tartalma és természete is eltérő volt. Minden esetben tipikus építész-tervező szolgáltatásokról volt szó,
amelyeknek tartalma ugyanaz, tehát lényegében a megvalósítandó építési beruházás megtervezése és ütemezése, valamint a kivitelezés
felügyelete. Mindemellett a szolgáltatások egy egységes projektre irányultak. Ezen túlmenően a szolgáltatások díjazási feltételei sem változtak.
Következésképpen e szolgáltatások gazdasági és műszaki szempontból összhangban állnak egymással, és funkcionális folytonosságot mutatnak,
márpedig ezt az összhangot és folytonosságot nem szakíthatta meg az a tény, hogy a fent említett szolgáltatásokat, a kapcsolódó építési
beruházások ritmusát követve, több különböző szakaszra bontották. A bíróság szerint a részekre bontásra költségvetési okokból van lehetőség, de
csak olyan módon, hogy egy átfogó közbeszerzést bont az ajánlatkérő részekre.
A válaszhoz Önnek is érdemes megnéznie a KH Útmutatójában is hivatkozott, az Európai Bíróság által hozott C-574/10. sz. ítéletet és annak
indokolását. Egészen véletlenül ebben az ügyben is építészeti szolgáltatások nyújtására irányult a közbeszerzési szerződés, amelyet egyetlen
ajánlatkérő ítélt oda, egyazon középület átfogó felújítási projektje kapcsán, és a projekt megvalósítását költségvetési indokokra hivatkozva több
különböző szakaszra bontotta.
Az ajánlatkérő és a kiválasztott építészeti tervezőiroda külön szerződést kötött a projekt minden egyes megvalósítási szakaszára. Amit vizsgálni
kell, az az, hogy a külön szerződésekben foglalt munkák együtt azonos műszaki-gazdasági funkcionális egységet alkotnak-e vagy sem,
azaz a munkák együtt ugyanazt a gazdasági és műszaki funkciót töltötték-e be, funkcionális és gazdasági folytonosságot mutattak-e. Ezt talán az
előző kérdésekre adott helyes válaszokból az ítélet külön ismerete nélkül is el lehet dönteni, ha a fentiek mentén logikusan végiggondolja kedves
Játékosunk az esetet.
Az egyik kérdés pedig szorosan összefügg a becsült érték számításával! Érdemes megnézni a Kbt. 19. § (1) és 19 (2) bekezdését figyelmesebben.
Azon is gondolkodjon el, hogy egy összetett, többfajta szakértelmet is igénylő építési beruházás projektjét mennyiben lehet részekre bontás
nélkül kivitelezni, ha az ajánlatkérő esélyt akar adni – a Kbt. egyik nevesített céljának megfelelően – a helyi kis- és közepes vállalkozások
közbeszerzési eljárásokba való bekapcsolódásának.
Egy települési önkormányzat mint ajánlatkérő úgy dönt, hogy támogatáspolitikai értelemben vett projekt keretein belül még ugyanabban a költségvetési
évben felújíttatja a helyi általános iskola épületének homlokzatát, valamint kialakít egy mélygarázst is a település központjában. Az ajánlatkérő végül úgy
dönt, hogy két külön beszerzés keretében valósítja meg a beruházásokat – így egyik tekintetében sem kell közbeszerzést lefolytatnia. Helyesen döntött a
képviselő-testület vagy jogszabályt sértettek? Nem döntött helyesen. Az egy támogatáspolitikai értelemben vett projekt során megvalósított építési
beruházásokat összekapcsolhatja a közösen elérendő projektcél a becsült érték meghatározása szempontjából. A közösen elérendő projektcél
önálló funkcionális egységet is létrehozhat.
A települési önkormányzat többfunkciós épületkomplexumot terveztetett, és végre költségvetési támogatást is tud lehívni az építési beruházásra. A
munkákat még ebben az évben el akarja indítani, de azzal gondban van, hogy vajon uniós eljárásrend szerinti (Kbt. Második része szerinti közbeszerzési
eljárás) közbeszerzés keretében folytassa le a beszerzési eljárást? Vagy – lévén épületkomplexumról beszélünk, amely magába foglal több, eltérő funkcióval
rendelkező épületet is: művelődési központ, mozi, bevásárlóközpont és sportpályák, amelyek funkciójukat önállóan is képesek betölteni – elegendő, ha a
Harmadik rész szerinti nemzeti eljárásrend szerint, külön eljárásokban? Az esethez tudni kell, hogy a beruházások külön építési engedéllyel rendelkeznek. Az
önkormányzat közbeszerzési szakértője szerint nem sérti az egybeszámítási szabályokat, ha külön-külön nemzeti eljárásrendben meghirdetett közbeszerzési
eljárásokat folytat le az ajánlatkérő. Helyes a szakértő álláspontja? helyes. Jelen esetben a műszaki-gazdasági funkcionális egység fennállásának vizsgálata az
irányadó. Az egyes épületek különböző funkciókat látnak el, külön építési engedéllyel rendelkeznek, így a beruházás anélkül bontható részekre, hogy a Kbt.
19. § (2) bekezdését sértené.
Egy víziközmű társulat több településre kiterjedően kíván csatornázási és burkolási munkákat megrendelni. Tekintettel arra, hogy a munkák földrajzilag
teljesen elkülönülnek – három települést is érintenek a munkák –, valamint van, ahol csatornáznak és burkolnak, de van ahol csak burkolási munkákat
végeznek, a víziközmű társulat végül három, településenként egy-egy versenyeztetési eljárást folytatott le. Helyesen döntött az ajánlatkérő?
Helyesen döntött. A munkák egymástól elkülönülnek – mivel a három különböző település egymástól nagyobb távolságra található, a munkákat három
különböző helyen kellett elvégezni. Ez nem perdöntő, ugyanakkor a csatornahálózatok önmagukban egymástól függetlenül képesek funkciójuk ellátására, így
az eltérő földrajzi elhelyezkedés révén a tevékenységek felhasználása közvetlenül nem függ össze, ez a körülmény pedig megtöri a műszaki-gazdasági
funkcionális egység fennállását, és így megalapozza a részekre bontást.
Egy közigazgatási szerv a területi kirendeltségeinek épületeit szeretné felújíttatani és akadálymentessé tenni, hogy megfeleljen az új jogszabályi
előírásoknak. Emellett külön ügyfélteret kíván létrehozni mindenhol, hogy az új ügyfélfogadási rendszert országos szinten is bevezesse, ezáltal egységesítve
az ügyintézést. A kirendeltségek nem bírnak külön költségvetéssel, de van külön vezetőjük, a központi közigazgatási szerv az, amely a költségvetésüket
megállapítja. A közigazgatási szerv minden kirendeltség felújítására külön eljárást folytatott le. Jogszabálysértő-e a közigazgatási szerv eljárása?
ogszabálysértő. Valamennyi működési egység beszerzési igényét együttesen kell figyelembe venni, kivéve, ha egy különálló működési egység saját gazdasági
szervezettel, és működési költségvetése felett önálló rendelkezési joggal bír. Ráadásul itt nem egy-egy kirendeltség saját költségvetése terhére megvalósuló
beruházásról van szó, hanem a központi szervezet által a központi szerv költségvetéséből finanszírozott beruházásról. A szervezeti egységek rendeltetésének
azonossága és felhasználásuk egymással való közvetlen összefüggése miatt a beszerzés részekre bontása a Kbt-be ütközik.
Két különböző, támogatáspolitikai értelemben vett projekt keretében megvalósuló építési beruházásokat részekre lehet-e bontani? Az egyik
közlekedésfejlesztési célú projektben egy nagy forgalmú, három számjegyű állami út mellett, a település két külterületi pontja között kerékpárút épül,
átszelve a települést. Ennek az építési beruházásnak nincs külterületi szakasza. A másik, turisztikai célú projektben a település külterületétől (kvázi a
településtáblától) egy másik település külterületi határáig fog megépülni a kerékpárút. Ennek az építési beruházásnak nincs belterületi szakasza, csak a
települést jelző tábláig tart. Ez az építési szakasz teljesen más külterületi szakaszt érint, mint a közlekedésfejlesztési, tehát nincs semmiféle fizikai kapcsolat a
két tervezett kerékpáros létesítmény között. A két tervezett kerékpárút külön műszaki tervdokumentációval, külön építési engedéllyel rendelkezik. A két
kerékpárút-szakasz között nincs fizikai kapcsolat, a két kerékpárút önmagában is betölti funkcióját. Ajánlatkérő megsérti-e a Kbt. 19. § (1) bekezdését, ha a
két beruházást külön valósítja meg? Nem sérti meg. A két beruházás külön is megvalósítható, két részre bontható, tekintettel arra, hogy a két út között nincs
műszaki-gazdasági funkcionális egység.
Ajánlatkérő beszerzésének tárgya kifejezetten az ajánlatkérő szervezetére szabott iktatószoftver kifejlesztése és átadása volt. A nyertes ajánlattevő a
műszaki leírásban foglaltak szerint elvégezte a feladatát, de ajánlatkérő a fentieken túl a beüzemelést és a beállítást külön rendelte meg, valamint oktatást,
továbbfejlesztést és support feladatokat is rendelt ajánlattevőtől, amely szolgáltatásokra külön szerződéseket kötött. Vajon helyesen járt el az ajánlatkérő?
Nem járt el helyesen. A külön lefolytatott beszerzések egyetlen közvetlen célt szolgáltak. Az ajánlatkérő igénye egy olyan iktatószoftver kifejlesztése volt,
amely teljesen a saját szervezetére szabott, emellett további szolgáltatásként a szoftver helyes működésének elsajátítására kívánt beszerezni oktatást, a
szoftver hibátlan és folyamatos működésének biztosítására pedig support szolgáltatást. Jelen esetben a közvetlen cél a szervezet iktatási és iratkezelési
feladatainak teljes megoldása volt. A szoftverfejlesztés, az oktatás és a support szolgáltatás is ezen közvetlen cél elérésére irányult.
Két támogatáspolitikai értelemben vett projekt tekintetében ajánlatkérő külön-külön, egy-egy projektre vonatkozóan kíván beszerzési eljárást lebonyolítani,
amelynek tárgya könyvvizsgálat lebonyolítása lenne a projektek pénzügyi, számviteli rendjének vizsgálata céljából. Az ajánlatkérő közbeszerzési eljárások
lebonyolításért felelős referense szerint nem lehet a két eljárást részekre bontani. Helyes a referens állítása?
2006 októberében, Niedernhausen önkormányzatának végrehajtó szerve úgy határozott, hogy az önkormányzat tulajdonában álló,
sportcsarnokként és színházként működő többfunkciós épület, az ún. „Autalhalle” felújításra kerül.
E célból megbízott egy helyi tervezőirodát, hogy végezze el az épület állapotfelmérését, és készítsen költségtervezetet a felújítás költségeit
illetően. A végrehajtó szerv a megrendelést követően rövid időn belül bejelentette, hogy „a [...] tervezőiroda fog megbízást kapni az Autalhalle
felújításának összes, az építészek és mérnökök díjazásáról szóló táblázatban előirányzott szakasza tekintetében”; továbbá a tervezőiroda fogja
összehangolni a pályázat útján kiválasztandó szakmérnökök munkáját. A végrehajtó szerv az épület felújításának kivitelezését 2008–2010 közötti
időszakra ütemeztette be a képviselő-testülettel.
A tervezőiroda szolgáltatásainak díjazása körülbelül nettó 104 000 euró lett, amely összeg megegyezik a megvalósítandó építési beruházások
költségének HOAI által meghatározott, százalékos arányban kifejezett részével. A további felújítási szakaszokkal kapcsolatos építészeti
szolgáltatások nyújtására irányuló szerződések megkötésére a későbbiekben került sor, ugyanazzal a tervezőirodával.
A Bizottság szerint az európai közbeszerzési jog értelmében egy egységes építési beruházásra irányuló közbeszerzési szerződésről van szó.
Ebből következik, hogy az ehhez kapcsolódó építészeti szolgáltatásokat szintén egységes szerződésnek kell tekinteni, mivel azok tartalmát az
építési beruházásra irányuló közbeszerzési szerződés tárgya határozza meg, és így az építészeti szolgáltatások bizonyos értelemben járulékos
szolgáltatások az építési beruházáshoz képest.
A Bizottság úgy ítélte meg, hogy az Autalhalle felújításával kapcsolatos építészeti szolgáltatások nyújtására irányuló közbeszerzés odaítélése
egyetlen egységes közbeszerzési szerződést kell alkosson, tekintetbe véve, hogy e szolgáltatások egy és ugyanazon épület felújításához
kapcsolódnak, és e felújítás megtervezése, jóváhagyása és megvalósítása egyetlen átfogó projekt keretében történt.
A Német Szövetségi Köztársaság fenntartotta azon álláspontját, hogy az egységes építési beruházásra irányuló közbeszerzési szerződés meglétére
utaló kritériumok nem alkalmazhatók az egységes szolgáltatásnyújtásra irányuló közbeszerzési szerződés meglétének megállapításakor, továbbá
az egységes építési beruházásra irányuló közbeszerzési szerződés megléte alapján nem feltételezhető, hogy az azzal kapcsolatos
szolgáltatásnyújtásra irányuló közbeszerzési szerződést is egységes szerződésnek kell tekinteni. Az alperes szerint ugyanis a tervezés esetében
éppen az egységes megvalósítás tényleges szükségessége hiányzik, tekintetbe véve, hogy a tervezési tevékenység és a megvalósítási tevékenység
természetének eltérő jellege miatt elképzelhető, hogy ugyanazon építkezés különböző elemeinek megtervezése külön-külön történik.
megoldását követően megszilárduljon Önben a közbeszerzések lo
Ön szerint elfogadta a bíróság az alperes azon védekezését, hogy az egységes építési beruházásra irányuló közbeszerzési szerződés meglétére
utaló kritériumok nem alkalmazhatók az egységes szolgáltatásnyújtásra irányuló közbeszerzési szerződés meglétének megállapításakor?
Nem. Az a tény, hogy a szolgáltatásra irányuló közbeszerzési szerződés fogalmát az építési beruházásra vagy árubeszerzésre irányuló
közbeszerzési szerződések fogalmától való elkülönítés útján határozza meg az irányelv (2004/18/EK irányelv), nem jelenti sem azt, hogy a
szolgáltatásra irányuló közbeszerzési szerződésekre ne vonatkoznának az uniós közbeszerzési jog szabályai, általános elvei és célkitűzései; sem
pedig azt, hogy olyan különleges természetűek lennének.
A bíróság a C-16/98. sz. ügyben született ítéletében foglalt indokolást vitte tovább. Kiterjesztette az építési beruházásokra irányuló szerződések
egybeszámításánál elfogadott műszaki, gazdasági funkcionális egység vizsgálatának szükségességét nemcsak az építési beruházásokra, hanem további
közbeszerzési tárgyakra is. Azaz mind az árubeszerzések, mind a szolgáltatások megrendelése és az építési beruházások esetében is a részekre bontás
tilalmának vizsgálatakor elsődleges feladata az ajánlatkérőnek a műszaki, gazdasági funkcionális egység vizsgálata.
Ön szerint alkalmazható a szolgáltatásmegrendelésre irányuló közbeszerzési szerződések esetében a C-16/98. sz. ügyben megismert funkcionális
megközelítés? Igen. Annak megállapításához, hogy a több különböző szakaszban nyújtott szolgáltatásokat egy egységes közbeszerzési
szerződésnek kell-e tekinteni, elegendő kimutatni gazdasági és műszaki funkciójuk egységes jellegét.
A bíróság a C-16/98. sz. ügyben született ítéletében foglalt indokolást vitte tovább. Kiterjesztette az építési beruházásokra irányuló szerződések
egybeszámításánál elfogadott műszaki, gazdasági funkcionális egység vizsgálatának szükségességét nemcsak az építési beruházásokra, hanem
további közbeszerzési tárgyakra is. Azaz mind az árubeszerzések, mind a szolgáltatások megrendelése és az építési beruházások esetében is a
részekre bontás tilalmának vizsgálatakor elsődleges feladata az ajánlatkérőnek a műszaki, gazdasági funkcionális egység vizsgálata.
Költségvetési indokokból lehetséges-e egy közbeszerzés részekre bontása? Az alperes védekezése szerint, amennyiben egy szerződés keretében szerezték
volna be a tervezési szolgáltatást, úgy az önkormányzat – tekintve, hogy az építési beruházás évekre is elhúzódhat – eladósodhat. Ráadásul így a kkv-nek is
kedvez az ajánlatkérő. Nem. A bíróság szerint a konkrét ügyben a szolgáltatások gazdasági és műszaki szempontból összhangban állnak
egymással, és funkcionális folytonosságot mutatnak, márpedig ezt az összhangot és folytonosságot nem szakíthatja meg az a tény, hogy a
szolgáltatásokat, a kapcsolódó építési beruházások ritmusát követve több különböző szakaszra bontották. Ráadásul van lehetőség a költségvetési
megfontolások figyelembe vételére oly módon, hogy egy átfogó közbeszerzési szerződést több rész-szerződésre bontanak, de egy közbeszerzési
eljárás keretében szereznek be.
A bíróság gyakorlata alapján megállapítható, hogy az ajánlatkérő költségvetési tervezésével összefüggő indokok nem törik meg egy beszerzés
funkcionális egységét. Jelen ügyben is kifejezetten hangsúlyozta a bíróság, hogy van lehetőség a költségvetési megfontolások figyelembe
vételére oly módon, hogy egy átfogó közbeszerzési szerződést több rész-szerződésre bontanak az irányadó jogszabályok szerint, és egyidejűleg
feltüntetik az ajánlati felhívásban, hogy a rész-szerződések továbbiakban történő odaítélése a finanszírozási lehetőségektől függ.
A Német Szövetségi Köztársaságban az 1218 fő munkavállalónál többet foglalkoztató önkormányzati közigazgatási szervek és önkormányzati
vállalkozások közvetlenül, európai uniós szintű közbeszerzési eljárás lefolytatása nélkül ítéltek oda foglalkoztatói nyugdíjszolgáltatásra irányuló
szerződéseket. A keretmegállapodások az önkormányzati közszolgálatban foglalkoztatott munkavállalók vonatkozásában a munkabér egy
részének nyugdíj-előtakarékosságra történő konverziójára vonatkozó kollektív szerződés 6. §-a szerinti intézményekre és vállalkozásokra
vonatkoztak.
Ezek a szerződések rögzítették, hogy az egyedi biztosítási jogviszonyt létrehozó szerződés megkötése iránt milyen feltételekkel fordulhatnak
maguk a munkavállalók a szolgáltatókhoz.
A Bizottság a hozzá benyújtott panasz alapján felszólította a Német Szövetségi Köztársaságot, hogy indokolja meg, hogy mi az oka annak, hogy
több önkormányzati közigazgatási szerv és önkormányzati vállalkozás uniós szintű közbeszerzési eljárás lefolytatása nélkül ítélt oda
foglalkoztatói nyugdíjra vonatkozó szerződéseket a TV-EUmw/VKA 6. §-ában megnevezett intézmények és vállalkozások részére; illetve
felvilágosítást kért arra vonatkozóan, hogy értékelhesse, vajon szociálpolitikai indokokkal igazolható-e jelen esetben az uniós közbeszerzési
jogtól való eltérés. A Bizottság szerint a tagállam végső soron megsértette a 2004/18 irányelv együttesen értelmezett 20. és 23–55. cikkét.
A Német Szövetségi Köztársaság úgy érvelt, hogy a szóban forgó munkabér-konverzió a díjazás fogalmi körébe tartozik. A tagállam arra is
hivatkozott, hogy az uniós közbeszerzési jog alkalmazásának értékhatárait a jelen esetben nem érték el, tekintettel arra, hogy minden szerződést
egyedileg kell figyelembe venni, és a tagállam egyébként sem adhat utasításokat szociális partnerei számára.
A Bizottság úgy ítélte meg, hogy a Német Szövetségi Köztársaság válaszában nem adott elő megfelelő igazolást, és keresetet indított az EUB-
nál.
Amennyiben az ajánlatkérőnek alkotmányos alapjog gyakorlásából eredő kötelezettséget kell teljesítenie, ez a kötelezettsége kizárhatja-e a
közbeszerzésre vonatkozó szabályok alkalmazását?
Nem. Az ajánlatkérőnek tekintettel kell lennie a törvényből eredő kötelezettségeinek teljesítése esetében is a közbeszerzési szabályokra.
n szerint mire hivatkozott a bíróság előtt az alperes, amely miatt szerinte nem minősülnek közbeszerzési szerződésnek az önkormányzati munkáltatók által
munkabér-konverzióra irányuló biztosítási szerződések?
Az önkormányzatoknak nem volt valódi döntési jogköre, és a szerződések nem voltak visszterhesek.
A munkabér-konverzióra irányuló biztosítási szerződés becsült értéke munkavállalónként számítandó? Nem. A munkabér-konverzióra irányuló szerződések
tárgya teljesen egységes. Az alperes által javasolt megoldás, miszerint a számítást az érintett önkormányzati munkáltató által kötött egyes
nyugdíjszolgáltatási szerződések alapján külön-külön kell elvégezni, a szerződés mesterséges feldarabolásához, így a közbeszerzésekre vonatkozó szabályok
megkerüléséhez vezetne.
A T-358/8. számú ügy
Spanyolország Zaragoza városa az Európai Unió Kohéziós Alapjából 8 850 689 Euró összegű pénzügyi támogatást kapott. A projekt tárgya a
város csatornázási és szennyvíztisztító létesítményeinek fejlesztése és kibővítése volt. A projekt két csoportba osztható műveleteket foglalt
magába.
A műveletek első, „gyűjtők cseréjére vonatkozó terv” elnevezésű csoportja a gyűjtőknek a város bizonyos városrészeiben történő cseréjéről
rendelkezett. A műveletek második, „az agglomeráció nyugati övezetének csatornázási programja” elnevezésű csoportja többek között magában
foglalta a gyűjtők, egy másodlagos gyűjtőhálózat és egy esővíz-túlfolyó csatorna építését.
Zaragoza önkormányzata volt a pénzügyi támogatás végső kedvezményezettje, és az ő feladata volt a projekt irányítása. A Spanyol Királyság
kérésére az eredeti határozatot újabb bizottsági határozattal módosították nyolc további művelet belefoglalása érdekében.
A Bizottság az SPWS szakaszba tartozó nyolc, valamint a FIMMA 97 szakaszba tartozó négy közbeszerzési szerződésre vonatkozóan
megállapította, hogy ezek olyan egyetlen beruházás részeit képezték, amelynek a kezdeményezése egyetlen ajánlatkérő feladata volt, és úgy
vélte, hogy a fenti közbeszerzési szerződéseket megosztották, ami sértette a 93/38 irányelv rendelkezéseit, és különösen az értékhatárral, a
közzététellel és az ajánlattevők közötti egyenlő bánásmóddal kapcsolatos rendelkezéseket.
A Bizottság kiemelte, hogy az említett szerződésekre vonatkozóan közzétett valamennyi hirdetményben Zaragoza önkormányzati testülete volt
az az ajánlatkérő szerv, amelyhez az ajánlatokat be kellett nyújtani. Szintén rámutatott a csatorna- és a szennyvízkezelő hálózat körében
végzendő építési munkák leírása közötti hasonlóságra, és úgy vélte, hogy ezen építési munkák valószínűleg azonos gazdasági és műszaki
rendeltetésűek. A Bizottság kiemelte továbbá, hogy az építési munkák eredménye egy célt szolgált, valamint a különböző típusú építési munkák
közötti különbség funkcionális, nem pedig műszaki vagy gazdasági jellegű, és hogy ezért azok teljesítéséhez nem volt szükség speciális műszaki
ismeretekre.
A Spanyol Királyság védekezésében azt emelte ki, hogy a Bizottság jogi tévedést követett el, és súlyos értékelési hibát vétett a megtámadott
határozatban. Arra hivatkozott, hogy a Bíróság által meghatározott szempontok alapján röviden meg kell vizsgálni a jogvita tárgyát képező
piacokat, mert az alperes szerint az egységes építészeti mű fennállásának megállapítását lehetővé tévő egyik feltétel sem teljesül a vizsgált
esetekben. A Spanyol Királyság szerint arra a kérdésre, hogy valamely projekt több különálló építészeti művet foglalhat-e magában három –
műszaki-gazdasági, földrajzi és időbeli – szempontra kiterjedő vizsgálatot kell elvégezni, amit a Bizottság elmulasztott.
megoldását követően megszilárduljon Önben a közbesz
A Közbeszerzési Hatóság 2017. június 9. napjával a hazai joggyakorlatot elősegítendő – és a jogszabályi kötelezettségéből adódóan – hatósági útmutatót
adott ki a becsült érték számítása, részekre bontás tilalma és a beszerzési igények egységesítése tárgyában. Ebben részletesen foglalkozik a műszaki
gazdasági funkcionalitás kérdéskörével. Arra vonatkozóan is ad iránymutatást az útmutató, hogy mi az irányadó abban az esetben, ha az ajánlatkérő több
telephelyén – vagy több, egymástól jól elhatárolható helyen – valósul meg azonos tárgyú építési tevékenység.
Milyen szempontok szerint értékelte a bíróság azt, hogy a fenti építési munkákat egybe kellett számítani vagy sem? építészeti munkák gazdasági és műszaki
rendeltetése Ahogy az előző ügyekhez kapcsolódó kérdések, úgy a jelen esetre vonatkozóak is tovább erősítik a műszaki, gazdasági funkcionális
egység elvének jelentőségét. Minden más szempont csak kisegítő lehet, amikor az ajánlatkérő a közbeszerzés előkészítése esetében azt értékeli,
hogy részekre lehet-e bontani a beszerzést. A műszaki-gazdasági funkcionalitás elvét mindig esetről esetre kell az ajánlatkérőnek értékelnie,
nincs általános szabály, csak az adott helyzet. Ugyanakkor – mint ahogy a fenti ügyek is mutatják – a bíróság joggyakorlata segítséget nyújthat.
Az egységes építészeti mű (de akár beszélhetünk szolgáltatás megrendeléséről is) egységes megítélése tekintetében melyik szempont nem tartozik a mű
egységes mivoltát megerősítő vagy kisegítő szempontok közé?
műszaki funkció
Ahogy az előző ügyekhez kapcsolódó kérdések, úgy a jelen esetre vonatkozóak is tovább erősítik a műszaki, gazdasági funkcionális egység
elvének jelentőségét. Minden más szempont csak kisegítő lehet, amikor az ajánlatkérő a közbeszerzés előkészítése esetében azt értékeli, hogy
részekre lehet-e bontani a beszerzést. A műszaki-gazdasági funkcionalitás elvét mindig esetről esetre kell az ajánlatkérőnek értékelnie, nincs
általános szabály, csak az adott helyzet. Ugyanakkor – mint ahogy a fenti ügyek is mutatják – a bíróság joggyakorlata segítséget nyújthat.
n szerint mire jutott a bíróság a Spanyol Királyság azon állításával kapcsolatban, hogy az esővíz-túlfolyó csatornák nem a szennyvíz kezelésében
vagy elvezetésében működnek közre, hanem annak elkerülésére hozták létre azokat, hogy túlzott esőzések esetén árvizek lépjenek fel?
Elutasította, és igazat adott a Bizottságnak, amely jogosan ítélte meg, hogy az SPWS szakasz által érintett építési munkák hasonló célt követtek,
amelyek célja végső soron a csatornahálózat állapotának globális javítása a végfelhasználók számára. Ahogy az előző ügyekhez kapcsolódó kérdések,
úgy a jelen esetre vonatkozóak is tovább erősítik a műszaki, gazdasági funkcionális egység elvének jelentőségét. Minden más szempont csak kisegítő lehet,
amikor az ajánlatkérő a közbeszerzés előkészítése esetében azt értékeli, hogy részekre lehet-e bontani a beszerzést. A műszaki-gazdasági funkcionalitás elvét
mindig esetről esetre kell az ajánlatkérőnek értékelnie, nincs általános szabály, csak az adott helyzet. Ugyanakkor – mint ahogy a fenti ügyek is mutatják – a
bíróság joggyakorlata segítséget nyújthat.
Két támogatáspolitikai értelemben vett projekt tekintetében ajánlatkérő külön-külön, egy-egy projektre vonatkozóan kíván beszerzési eljárást lebonyolítani,
amelynek tárgya könyvvizsgálat lebonyolítása lenne a projektek pénzügyi, számviteli rendjének vizsgálata céljából. Az ajánlatkérő közbeszerzési eljárások
lebonyolításért felelős referense szerint nem lehet a két eljárást részekre bontani. Helyes a referens állítása? Helyes az állítás. A szolgáltatás megrendelése
esetén az ajánlatkérőnek azt kell vizsgálnia, hogy a beszerzés vagy beszerzések elsődlegesen ugyanarra a közvetlen célra irányulnak-e. Ebben a tekintetben
hiába két külön projekt pénzügyi, számviteli rendjének vizsgálata a beszerzés tárgya, a feladatok, azaz a könyvvizsgálói tevékenység ugyanazon célra, azaz a
pénzügyi, számviteli rend ellenőrzésére irányulnak. A szolgáltatások tartalma is ugyanaz. Az Európai Bizottság auditjain tett megállapításainak értelmében a
szolgáltatások esetében azok tartalmát, a rendeltetés azonosságát kell vizsgálni ahhoz, hogy eldönthető legyen, hogy a kapott becsült értéket részekre lehet-
e bontani.
Könyvtárak fenntartásáért felelős szerv uniós forrásból kívánja egységes arculat alapján akadálymentesíteni a megyeszékhelyeken lévő könyvtárait. A
beszerzésekért felelős szervezeti egység javaslata az átalakítások megtervezésének beszerzésére az, hogy tekintettel a több, földrajzilag elkülönülő
helyszínre, külön szerződésekkel is lebonyolítható a szolgáltatás megrendelése. Helyes a javaslat vagy javításra szorul? Helytelenül értelmezte a jogszabályt a
szervezeti egység. Ahogy erről már korában is szó volt, önmagában az a tény, hogy az egyes szolgáltatások különböző földrajzi helyszíneken valósulnak meg,
nem alapozza meg azok jogszerű részekre bontását. Jelen esetben ugyanis a fenntartó szerv által indított eljárások tekintetében azonos elvek alapján
minden esetben olyan tipikus építész-tervező szolgáltatások nyújtása volt a beszerzés tárgya, amelyeknek tartalma – a helyi viszonyok figyelembevétele
mellett – ugyanaz. Ezen kívül, ha a KH által meghatározott kisegítő szempontokat is figyelembe vesszük, akkor megállapítható, hogy támogatáspolitikai
szempontból egy projekten belül, ugyanazon elérendő projektcél érdekében indított, egységes tervezés és döntés alapján ugyanazon ajánlatkérő által
indított beszerzési eljárásokról van szó, amelyek időben is összefüggnek egymással. Így a műszaki-gazdasági funkcionális egység egyértelműen kimutatható.
Ugyanazon építési beruházás megvalósításához szeretne ajánlatkérő műszaki ellenőri feladatok ellátására, és a beruházás lebonyolítói feladatok ellátására
beszerzést kiírni. Ha ugyanazon építési beruházáshoz – egy helyrajzi számon található épület kivitelezése – szükséges mindkét szolgáltatás, akkor egybe kell
számítani? Helyes a fenti okfejtés? elytelen az okfejtés. A KH által kiadott útmutatóban is leírtak szerint: „Abban az esetben, ha a szolgáltatások eltérő
feladatokat foglalnak magukban, és nem képeznek műszaki és gazdasági funkcionális egységet, a két tevékenység eltérő közvetlen cél megvalósítására
irányul.” Tekintettel arra, hogy a műszaki ellenőrnek és a beruházás lebonyolítónak teljesen más feladatai vannak egy építési beruházás megvalósítása során
– a beruházás lebonyolító például a műszaki ellenőrők tevékenységét is felügyelheti, míg a műszaki ellenőrök azt ellenőrzik, hogy a kivitelezés a terveknek és
a jogszabályoknak megfelelően alakul –, így nem beszélhetünk ugyanazon közvetlen célról sem, s így műszaki-gazdasági funkcionális egységről sem.
Ajánlatkérő angol nyelvi tanfolyamot akar indítani alkalmazottai számára, de emellett vezetői, érzékenyítő tréningeket is szeretne megvalósítani a
szervezeten belül. Egybe kell számítani a tanfolyamokat, ha ezek nem uniós támogatásból finanszírozott projekt keretében valósulnak meg, hanem hazai
költségvetési forrásból? Nem kell egybe számítani. Azon szolgáltatások esetében, amelyek egymástól lényegesen eltérő területhez tartoznak – jelen esetben
két egymástól teljesen eltérő módszertannal, készségekkel és eszközökkel megvalósított oktatásról beszélünk –, ajánlatkérőnek elsősorban azt kell
vizsgálnia, hogy milyen szakmai vagy egyéb képzettségek szükségesek a szerződések teljesítéséhez, és ugyanaz a vállalkozó megfelelően tudja-e teljesíteni a
szerződéseket. A nyelvoktatás és a vezetői, érzékenyítő tanfolyamok célja, eszközei, feltételei, megszólított célcsoportjai teljesen különbözők, ezért
jogszerűen részekre lehet bontani a szerződéseket.
Egy konzorcium által elnyert pályázat során a konzorciumi tagok a projekt megvalósulása érdekében különböző beszerzéseket indítanak el, amelyek
esetében azt az elvet követik az ajánlatkérők, hogy csak akkor kell a részekre bontás tilalmának szabályát figyelembe venni, amennyiben az adott
beszerzéseket azonos ajánlatkérő valósítja meg. Így a projekt egyes elemei tekintetében külön beszerzéseket indítanak, és a projektmenedzsment egyes
elemei külön-külön kerülnek megvalósításra. Helyesen járnak el a konzorciumi tagok? Nem járnak el helyesen. A műszaki-gazdasági funkcionális egység
vizsgálata alapján elsőnek a közvetlen célra irányultságot kell nézni, ahogy az az előző öt feladat során kiderült. A projektmenedzsment feladatok célja, hogy
a projekt megfelelően koordinálva, az adott forrás maximális kihasználásával, a lehető legnagyobb hatékonysággal, és a hatályos jogszabályoknak, valamint
az adott projekttel szemben támasztott elszámolási és egyéb követelményeknek megfelelően valósuljon meg. Azaz a projektmenedzsment feladatok
egyetlen és ugyanazon közvetlen célra irányulnak, amely a Kbt. 19. § (3) bekezdése alapján műszaki-gazdasági funkcionális egységet alkot.
Ajánlatkérő három telephelyére szerezne be irodabútorokat. Az előzetes piacfelmérés alapján az eljárás uniós eljárásrendben valósítható csak meg, ha a
becsült értéket egybe számítva nézzük. Ajánlatkérő azonban nem akarja egyszerre az egész mennyiséget megrendelni és kifizetni, mondván: fokozatosan
tudja csak a bútorokat elhelyezni, így év közben neki kéne tárolni az egészet, amire nincs megfelelő tárhelye, valamint a megfelelő vagyonvédelemről sem
tud gondoskodni. A közbeszerzési tanácsadó ennek ellenére azt javasolja, hogy az eljárást ne bontsák részekre, mert azzal megsértik a Kbt. szabályait. Helyes
a tanácsadó okfejtése? Helyes az okfejtése. A Kbt. 19. (3) bekezdése alapján az azonos vagy hasonló felhasználásra szánt áruk egy műszaki-gazdasági
funkcionális egységet képeznek. A fenti esetben a megrendelt irodabútorok – attól függetlenül, hogy asztalról, székről, szekrényről beszélünk – azonosak,
nyilván egy ajánlattevő tudja az összeset szállítani, amelynek működési körébe ilyen áruk szállítása tartozik. Így a bútorok becsült értéke attól függetlenül
számít egybe, hogy az ajánlatkérő nem akarja egyszerre az egész mennyiséget megrendelni és kifizetni.
Ajánlatkérő informatikai infrastruktúrájának fejlesztésén gondolkozik, majdnem a teljes géppark cseréjével. Első körben szervert és hálózati eszközöket,
valamint a hálózat működéséhez szükséges licenceket kíván beszerezni, mindezt két külön szerződés keretén belül. Jogszerűen jár el az ajánlatkérő? Nem jár
el jogszerűen. A Kbt. 19. § (3) bekezdése az építési beruházásokhoz és a szolgáltatás megrendeléséhez hasonlóan meghatározza, hogy mi az az alapvető
szempont, amit az árubeszerzéseknél az ajánlattevőnek vizsgálnia kell ahhoz, hogy megállapítsa, hogy fennáll-e a műszaki-gazdasági funkcionális egység. A
fentiek alapján az azonos vagy hasonló felhasználásra szánt áruk becsült értékét kell figyelembe venni. A Közbeszerzések Tanácsának álláspontja szerint a
felhasználási cél az adott áru közvetlen funkciójának szem előtt tartásával ítélhető meg, és amennyiben nem állnak fenn objektív indokok, amelyek
egyértelműen az adott beszerzések funkcionális önállóságát igazolják, kifejezi a funkcionális egységet is. A szerver és a hálózati eszközök, illetve az eszközök
funkciójának betöltését szolgáló szoftverlicencek egyértelműen azonos felhasználásra – a munkahelyi hálózat működtetésére – szánt áruk, így a becsült
értéküket egybe kell számítani.
Ajánlatkérő nagy értékű kórházi berendezések szállítására vonatkozóan piackutatást folytatott le. Az így kapott becsült értékre tekintettel a Kbt. Második
része alapján kell lefolytatnia az eljárást. Az Ajánlatkérő azonban két részre bontja a közbeszerzést. Az egyik rész tekintetében uniós értéket elérő
közbeszerzési eljárást folytat le, a másik rész tekintetében viszont a Kbt. Harmadik része szerinti eljárást. Mindezt arra alapozva, hogy véleménye szerint a
harmadik rész szerinti eljárás nem éri el a 80 000 eurót, és nem haladja meg a teljes becsült érték 20 százalékát. Jogszerűen cselekszik az ajánlatkérő? Nem.
A Kbt. 19. § (4) bekezdése kimondja, hogy ha a közbeszerzés becsült értéke eléri vagy meghaladja az e törvény szerinti uniós értékhatárokat, akkor abban az
esetben az ajánlatkérő alkalmazhatja a Harmadik Rész szerinti eljárást olyan szerződések megkötésére, amelyek önmagában vett becsült értéke szolgáltatás
megrendelése és árubeszerzés esetében 80 000 eurónál, építési beruházások esetében pedig 1 000 000 eurónál kevesebb, és a leválasztott részek
összértéke nem haladja meg a megállapított teljes becsült érték 20 százalékát. A fentiek alapján tehát az ajánlatkérő csak akkor választhatja le a 80 000 euró
értékű részt, ha meggyőzően tudja bizonyítani, hogy az a rész valóban 80 000 euró alatti. A Kbt. 28. § (2) bekezdése kimondja, hogy ajánlatkérő köteles a
becsült érték meghatározása céljából külön vizsgálatot végezni, annak eredményét dokumentálni. A vizsgálat során az ajánlatkérő objektív alapú
módszereket alkalmazhat, de mindenképp törekednie kell arra, hogy az eljárásban a gazdasági szereplők képesek legyenek műszakilag megfelelő, fizikailag
megvalósítható és gazdasági szempontból reális ajánlatot adni. Az ajánlatkérő véleménye nem objektív alapú módszer, így elképzelhető, hogy a
véleményéhez képest a piac egészen máshogy gondolkodik a reális ajánlati árról. Az ajánlatkérőnek tehát – azon kívül, hogy az adott beszerzési tárgy árát
tekintve lehet véleménye – meg kell győződnie arról, hogy mi az adott beszerzési tárgy valódi értéke.
Mint azt bizonyára Ön is tudja, a CPV kódrendszer a különböző építési és egyéb szolgáltatások, illetve áruk megkülönböztetésére szolgáló
osztályozási rendszer, amelyben minden egyes szolgáltatást és árut kód jelöl az ajánlatkérőt segítve többek között abban, hogy azonosítsa, hogy
az adott beszerzésének tárgyai részekre oszthatók jogszerűen, avagy nem.
Közbeszerzési referensként amit figyelembe kell venni, azok a klasszikus ajánlatkérőkre vonatkozó értékhatárok. Hogy ne kelljen bogarásznia,
ezeket felsoroljuk itt.
Árubeszerzés és szolgáltatás megrendelés esetén:
• a minisztériumok, illetve a Kormány által kijelölt központi beszerző szervek (Kbt. 5. § (1) bekezdés a)-b) pontja), valamint ezen
ajánlatkérők esetében a védelem terén beszerzendő árukra akkor, ha a védelem terén a beszerzendő áru a Kbt. 2. mellékletkében
(2014/24/EU irányelv III. mellékletében) szerepel, 140 000 euró, azaz 48 997 200 forint;
• a Kbt. 5. §-a szerinti egyéb ajánlatkérő esetében, valamint a Kbt. 5. § (1) bekezdés a)-b) pontjában meghatározott ajánlatkérők esetében,
ha védelem terén a beszerzendő áru a Kbt. 2. mellékletében (2014/24/EU irányelv III. mellékletében) nem szerepel, 215 000 euró, azaz 75
245 700 forint;
Építési beruházás esetén:
• 5 382 000 euró, azaz 1 883 592 360 forint.

Biztosan Önnek is eszébe jutott, hogy a kommunikációs feladatok elengedhetetlenek a sportesemény népszerűsítésére:
• szóró- és reklámajándékok; nyomdai termékek gyártása; kiadványszerkesztés; időszaki, a verseny idejére korlátozódó kiadványok
készítése és kiadása; a sportverseny népszerűsítése az offline, papíralapú médiában
• a sportverseny kommunikációs arculatának megtervezése és kivitelezése; PR-kampányok lebonyolítása; sajtókapcsolati feladatok; média-
és kommunikációs tréningek; PR szövegírás; sajtóanyagok és közlemények elkészítése; a nemzetközi és belföldi sajtófigyelés ellátása
• a világbajnokság keretében a külföldi újságíróknak egy, tervezetten 1500 fős, legalább 2 napos komplex rendezvény teljes körű
megszervezése és lebonyolítása
Ha hiszi, ha nem, elengedhetetlen egy sportkomplexum építése a világbajnokság kezdetére. Ennek különböző munkái:
A projektcsapatnak, amely lebonyolítja az egész eseményt, mindenképpen szüksége lesz egy működő számítógépes hálózatra, ami elérhető
távolról is. Mind hardver, mind szoftver szempontjából a nulláról kell kiépíteni egy működő hálózatot, és a szerverekre, valamint a hálózatba
csatlakozó gépekre telepíteni kell azokat a megfelelő szoftvereket, amelyekkel biztonsággal el lehet látni egy ilyen feladatot.
• az uszoda és a hozzá tartozó kiszolgáló építmények építése rekreációs célokra a sportolóknak; a sportcsarnok kivitelezése, ahol a tornát
rendezni fogják; mélygarázs, parkoló kivitelezése – a környéken nincs megfelelő kapacitású parkolóhely, erre tekintettel szükséges VIP
részleg kialakítása a sportcsarnokban; továbbá edzőtermek és nyitott edzőpályák kivitelezése.
Egybeszámít?
Az eljárásrend megállapítása a közbeszerzésben
Üdvözöljük a Nagy QUIZ-Beszerzés mai adásában, XY vagyok! Annak, akit először szögezett a képernyő elé érdekfeszítő műsorunk, szeretném
néhány szóban összefoglalni játékunk menetét. Öt fordulóban találkozhatunk mai játékosunkkal, akinek felkészültségét már az is bizonyítja, hogy
szerepelhet műsorunkban. Minden játékrészben valós vagy fiktív (de a való élet ihlette) eseteket kell játékosunknak értelmeznie – legalább olyan
alapossággal, mint amilyenre egy közbeszerzési eljárás során szükség van. Ezt követően pedig – mint ahogyan az egy kvízműsornál lenni szokott
– az adott esettel kapcsolatos kérdésekre kell választ adnia. De mivel mi soha senkit nem hagyunk egyedül, bátor játékosunk minden fordulóban
számíthat a segítségünkre.
Jómagam indulása óta vagyok a Nagy QUIZ-Beszerzés házigazdája és műsorvezetője. Rengeteg esetleírással találkoztam az elmúlt tizenöt
évadban – és rengeteg nyertest kísérhettem ki a stúdióból. Azt gondolom, megbízhatnak tudásomban – sőt, bízzák rám magukat, hiszen minden
fordulóban egy kis segítséggel kedveskedek játékosunknak, persze, csak ha kéri! A helyes választ sosem fogom elárulni, de igyekszem minden
esetben releváns gondolatokkal hozzájárulni a sikeres megoldáshoz.
Nem csak én, de az egész stáb komoly tudásra tett szert a közbeszerzésekkel kapcsolatban – grafikus kollégánk például egyszer már játékosként
is részt vett a Nagy QUIZ-Beszerzésben. És milyen jól szerepelt! Segítséget a játék folyamán tőle is kaphat – csak bukkanjon rá! Tanulmányozza
alaposan a fordulók képeit, tőle így kaphat támogatást.
Most, hogy világos a játék menete és ismeri a szabályokat, játsszunk! Nálunk a játék talál rá a játékosra – kérem a fényeket!
Az első fordulót tekinthetjük bemelegítésnek – arra vagyunk kíváncsiak, hogy valóban ismeri-e a közbeszerzés alapfogalmait. Arra kérjük, hogy
olvassa el az esetleírást, tanulmányozza a kapcsolódó terveket, majd a QUIZ-kérdések kártyára kattintva válaszolja meg a kérdéseket!
Amennyiben úgy gondolja, hogy segítségre van szüksége, kattintson a QUIZ-Beszerzési szakértői segítség kártyára!
Többet szeretnék tudni. Hol folytassam?
Közelstávol település esete
QUIZ-kérdések
QUIZ-Beszerzési szakértői segítség

A második fordulóban nehezebb a dolga, kedves Játékos! Négy esetet szeretnénk Önnel ismertetni, és arra kérjük, igyekezzen a hozzájuk
kapcsolódó kérdéseket megválaszolni. Minden kártya mögött lapul egy-egy esetleírás – és lehet, hogy minden kártyán talál tőlem is egy-két
javaslatot, tanácsot, egy mentőövet, ami a helyes megfejtéshez segítheti!
A T-358/8. számú ügy
Kedves Nézőink! A hosszú esetek után engedjük pihenni a játékosunkat egy pár percre. Persze ne menjenek messzire, hiszen azonnal
visszatérünk!
Igyon meg egy kávét vagy teát! Pihenjen egy kicsit! Gondolja át az eddigi feladatokat: mi az, amiben hasonlítanak egymásra, és mi az, amiben
eltérnek egymástól?
Vissza is tértünk! Üdvözöljük az újonnan bekapcsolódó nézőket a Nagy QUIZ-Beszerzés harmadik fordulójában!
Résztvevőnknek most is kérdésekre kell válaszolnia – azonban az összes kérdés egyetlen esethez, Közelstávol település fejlesztési tervéhez
kapcsolódik. Először ismerje meg a tényállást (Közelstávol település fejlesztési terve c. kártya), és válaszoljon nyíltvégű kérdéseinkre – akár le
is jegyezheti gondolatmenetét. Csak ezt követően kérem arra, hogy kattintson a QUIZ-kérdések - Közelstávol település c. kártyára vagy
tekintse meg a segítséget, amelyet sokéves quizbeszerzés-játékmesteri tapasztalatom igazol (QUIZ-Beszerzési szakértői segítség - Közelstávol
település c. kártya)! Ne kapkodjon, nálunk semmit nem kell elsietnie!
Közelstávol település fejlesztési terve
QUIZ-kérdések - Közelstávol település
QUIZ-Beszerzési szakértői segítség - Közelstávol település
Micsoda izgalmak, micsoda feszültség! Játékosunk felkészültségét mi sem igazolja jobban, mint hogy már a negyedik forduló kérdéseivel
szembesíthetem!
A játék utolsó fordulójában ismét egy könnyebb feladat várja bátor Játékosunkat. A különböző közbeszerzési tárgyak, mint az építési beruházás,
a szolgáltatás megrendelése és az árubeszerzés előkészítése során előforduló tipikus helyzetek elemzése lesz a dolga. Több esethez kapcsolódóan
egy-egy kérdést kap, és el kell döntenie, hogy a válaszok közül melyek a helyesek. Egyszerű, mint az egyszeregy, ugye?
Építési beruházások
Szolgáltatás megrendelése
Árubeszerzés
A Nagy QUIZ-Beszerzéssel mindenki nyer! Játékunk utolsó, levezető fordulója is feladatokat hoz Önnek, kedves Játékos! Azonban dőljön hátra
nyugodtan – nem fogják meglepetések érni, sőt, ebben az utolsó játékrészben segítek Önnek a legtöbbet!
Az első feladata, hogy egyszerűen csak képzelje el, hogy Ön egy 100 százalékos állami tulajdonban lévő gazdasági társaság közbeszerzési
referense. Ezt a nonprofit kft-t a Budapesten, 2022. elején megrendezendő lengőteke világbajnokság megszervezésére hozták létre. S az Ön
feladata, hogy összeállítsa a gazdasági társaság közbeszerzési tervét. Eddig még mindig nem túl bonyolult, ugye?
XXII. Lengőteke Világbajnokság a QUIZ-Beszerzési szakértő segítségével
XXII. Lengőteke Világbajnokság – QUIZ-kérdések
Az egyik szemem sír – hiszen véget ért a Nagy QUIZ-Beszerzés mai adása –, a másik meg nevet: hiszen nagyon régen volt már ennyire tapasztalt
játékosunk! Megérdemli a tapsot, és a
Rádiószpot, film- és videóanyag, egyéb nyomtatott reklámanyag gyártása Dokumentumfilm forgatása a versenyről
79822500-7 Grafikai tervezési szolgáltatások
79821000-5 Nyomdai kivitelezési szolgáltatások

79952000-2 Rendezvényszervezési szolgáltatások
92111200-4 Reklám-, propaganda-, ismeretterjesztő film és videofilm gyártása

79416000-3 Public relations szolgáltatások
Sportkomplexum építése
45212212-5 Uszoda vagy úszómedence kivitelezése

45212225-9 Sportcsarnok építése
45223310-2 Föld alatti parkolóhely építése

45210000-2 Magasépítési munka
45221250-9 Mélyépítési munkák alagút, akna és aluljáró kivételéve
Belső és külső hálózat kialakítása Hálózati eszközök, szerverek, switchek szállítása Hálózati szoftvercsomag szállítása
30217110-7 Hálózati csatolók

48200000-0 Hálózati, internet- és intranet-szoftvercsomag
48821000-9 Hálózati szerverek
Hálózatba illeszthető, arra rácsatlakozó notebookok Számítógép kiegészítő eszközök és nyomtató szállítása
30232110-8 Lézernyomtatók
48760000-3 Vírusvédelmi szoftvercsomag
48620000-0 Operációs rendszerek
30213100-6 Hordozható számítógépek
Stella! Meg vagyok róla győződve, hogy birtokában vagy mindannak a tudásnak, ami a közbeszerzések előkészítéséhez szükséges.
Ajánlatkérőként közbeszerzési eljárást készítettem elő informatikai eszközök beszerzése, leszállítása és üzembe helyezése tárgyban. Az
ajánlatkérő túl van a beszerzés becsült értékének meghatározásán és meg kell adnia a közbeszerzés becsült értékét. Az ajánlatkérőnek a
következő táblázat áll a rendelkezésére:
Ahogy látom, Stella, a Műszaki Leírás oszlopban megjelölt „opcionális” minőségi követelmény nem teljesítése nincs kihatással az ajánlat
érvényességére és a bírálat során sem kerül értékelésre (azaz sem pozitív, sem negatív irányban nem befolyásolja az értékelést). Az ajánlattevő
által megajánlott eszköznek e követelményt nem kell kötelezően teljesítenie, azt az ajánlatkérő az egyenértékűség vizsgálatánál sem veszi
figyelembe.
Az ajánlatkérő végül milyen összegben állapította meg a becsült értéket? Az alábbiak közül melyik a helyes összeg?
34 292 761,- Ft
A Kbt. 16. § (1) bekezdése szerint a közbeszerzés becsült értékén a közbeszerzés megkezdésekor annak tárgyáért az adott piacon általában kért vagy kínált –
általános forgalmi adó nélkül számított, a Kbt. 17-20. §-ban foglaltakra tekintettel, azaz a beszerzés tárgya szerint megállapított – teljes ellenszolgáltatást kell
érteni. Opcionális részt tartalmazó ajánlatkérés esetén a teljes ellenszolgáltatásba az opcionális rész értékét is bele kell érteni. Mennyiségi eltérés
meghatározása esetén a szerződésben megjelölt legnagyobb mennyiséget kell figyelembe venni a becsült érték meghatározása során.
A fenti feladatot is figyelembe véve hogyan alakult a főszabály szerinti becsült érték kiszámítása a jogszabályváltozások folytán? A legmagasabb összegű
ellenszolgáltatás helyett jelenleg a kért és kapott értékek középértéke az irányadó.
A 2003-as Kbt. úgy határozta meg a közbeszerzés értékét, hogy azon a közbeszerzés megkezdésekor annak tárgyáért általában kért, illetőleg
kínált, általános forgalmi adó nélkül számított legmagasabb összegű teljes ellenszolgáltatást kell érteni. A teljes ellenszolgáltatásba bele kellett
érteni a vételi jog átengedésének értékét.
Ezt a definíciót vitte tovább a 2003-as törvényt hatályon kívül helyező 2011. évi közbeszerzésekről szóló törvény 11. § (1) bekezdése is azzal a
különbséggel, hogy a 2004-es irányelvhez igazította a definíciót akként, hogy a vételi jog átengedésének helyébe bekerült az opcionális rész
értékének beszámítása. A hatályos Kbt. mindezt megváltoztatta, ugyanis jelenleg a közbeszerzés becsült értékén a közbeszerzés megkezdésekor
annak tárgyáért az adott piacon általában kért vagy kínált, általános forgalmi adó nélkül számított teljes ellenszolgáltatást kell érteni. Opcionális
részt tartalmazó ajánlatkérés esetén a teljes ellenszolgáltatásba az opcionális rész értékét is bele kell érteni. Mennyiségi eltérés meghatározása
esetén a szerződésben megjelölt legnagyobb mennyiséget kell figyelembe venni a becsült érték meghatározása során.
A változás indoka a Kbt. indokolása szerint „az irányelvi előírásokhoz való igazításon túlmenően az volt, hogy a legmagasabb összegű teljes
ellenszolgáltatás meghatározása sok esetben nem volt reális, és problémát okozott a fedezet előzetes rendelkezésre bocsátása tekintetében is,
tekintettel arra, hogy az ajánlatkérők a fedezetet a becsült értékhez igazítják általában.
További probléma volt a korábbi szabállyal kapcsolatban, hogy amikor az eljárás során olyan ajánlat érkezett, amely meghaladta az ajánlatkérő
által előzetesen kalkulált „legmagasabb” ellenszolgáltatás összegét, akkor az lényegében minden esetben az ajánlatkérő hibás eljárását
feltételezte – tekintettel arra, hogy becsült értékként nem a piacon elérhető legmagasabb ellenszolgáltatást vette figyelembe előzetesen becsült
értékként."
tella! Gyorsan és jól oldottad meg a feladatokat. Csak így tovább! Egy másik esetem az indikatív ajánlatkérés miatt lehet számodra érdekes.
Amint látod, a becsült érték meghatározása nem ördöngösség, és nem csak a közbeszerzéseknél fontos. Valamennyi beszerzés előtt vizsgálni kell
az alkalmazandó eljárásrend megfelelő meghatározása érdekében.
……………………… Önkormányzata és a …………………………. Bank Zrt. között 2020. augusztus 26. napján létrejött 001235 szerződésszámú
„Fizetési számla szerződés” (azaz folyószámla vezetésére vonatkozó szerződés) 2022. december 31. napjával megszűnik. ………………………
Önkormányzata és a …………………………. Bank Zrt. között 2021. augusztus 26. napján létrejött 001235 szerződésszámú „Fizetési számla
szerződés” (azaz folyószámla vezetésére vonatkozó szerződés) 2023. december 31. napjával megszűnik.
Az önkormányzat az új fizetési számla szerződést határozatlan időre kívánja megkötni. A jövőben megvalósuló közbeszerzési eljárás
lefolytatásához az önkormányzat beszerzések lebonyolításáért felelős szakemberei indikatív ajánlatokat kérnek be különböző bankoktól. Az
indikatív ajánlatkérés tartalmaz egy műszaki leírást, valamint egy felolvasólapot, amelyre a szakemberek a következőt vezették fel:
ÁNLATTEVŐ ADATAI
Név
Székhely / Lakcím
Nyilvántartási szám
Adószám / Adóazonosító
Bankszámlaszám
Kapcsolattartó név: tel.: e-mail:
BESZERZÉS TÁRGYA
Folyószámla szerződés és bankszámlahitel (folyószámlahitel) szerződés az ajánlatkérésben meghatározott feltételekkel
Beszerzés tárgya
határozatlan időtartamra
Beszerzés
Az ajánlatkéréshez csatolt 1 sz. mellékletben meghatározottak alapján
mennyisége
AJÁNLAT
Éves díj ……………………
Az indikatív ajánlatok beérkeznek, de jelentős különbségeket mutatnak, ami abból a szempontból aggodalomra ad okot, hogy egy ajánlat szerint nem éri el
az uniós közbeszerzési értékhatárt az eljárás becsült értéke, kettő szerint viszont nemcsak eléri, hanem jócskán meghaladja azt. Az önkormányzat
közbeszerzési szakértője szerint az ajánlatkérés hiányos és pontatlan. Mire alapozza ezt a megállapítását a szakértő? A Kbt. 17. § (4) bekezdésének b)
pontjára alapozza. Azaz az ajánlatkérésben fel kellett volna hívni az ajánlattevők figyelmét, hogy a becsült érték banki szolgáltatások esetében miket foglal
magába. A hiányos felhívást az ajánlattevők egy része minden bizonnyal félreértelmezte, ezért lehet olyan nagy különbség az indikatív ajánlatok értéke
között.
A Kbt. 17. § (4) bekezdésének b) pontja határozza meg, hogy a banki és egyéb pénzügyi szolgáltatás esetében a díjat, a jutalékot, a kamatot és egyéb
ellenszolgáltatásokat együttesen tartalmaznia kell a szolgáltatás becsült értékének. A nettó érték megjelölése önmagában tehát nem elég a becsült érték
megállapításához.
Stella, ebben a levelemben egyetlen kérdés elé állítanálak: a becsült érték jelen esetben az opcionális részen kívül mit kell, hogy magába
foglaljon?
Ajánlatkérő földgáz energiát kíván beszerezni 2022. július 1. napja és 2023. december 31. napja közötti időszakra vonatkozóan, teljes ellátás
alapú földgáz energia kereskedelmi szerződés keretében. Az ajánlatkérő meghatározta, hogy a megadott mennyiségtől pozitív irányba 30%-kal
eltérhet mint opcionális rész. Ajánlatkérő földgáz energiát kíván beszerezni 2023. szeptember 1. napja és 2023. december 31. napja közötti
időszakra vonatkozóan, teljes ellátás alapú földgáz energia kereskedelmi szerződés keretében. Az ajánlatkérő meghatározta, hogy a megadott
mennyiségtől pozitív irányba 30%-kal eltérhet mint opcionális rész.
A becsült érték jelen esetben mit kell, hogy magába foglaljon? z ajánlati ár – ellenszolgáltatás – nettó értékét, valamint az összes, ellenszolgáltatásra rakódó
terhet, kivéve az általános forgalmi adót.
Ahogy arról az előző feladatoknál már szó volt, a nettó érték megjelölése önmagában nem elég a becsült érték megállapításához. A Kbt. csak az általános
forgalmi adót veszi ki a teljes ellenszolgáltatás összegéből, így amikor a Kbt. nettó értéket említ, akkor csak az áfa nélküli értékre utal. Az ellenszolgáltatást
terhelő további adókkal, járulékokkal a becsült érték számításánál kalkulálni kell.
Ajánlatkérő első előkészítendő eljárása gépjármű lízing. Ajánlatkérő több gépjárművet kíván lízingelni 3 éven keresztül. Az igény előterjesztője opciót is meg
akar határozni a lízingszerződésben, amellyel lehetőség nyílik egy plusz személygépjármű lízingjére; illetve ún. nyílt lízing lehetőséget is szeretne beépíteni a
szerződésbe, amellyel a 3 éves futamidő lejártával maradványértéken megvásárolhatók lennének a gépjárművek.
Ki határozza meg a beszerzési igény várható értékének nagyságát?Ajánlatkérő
helyes megoldás egyszerűnek és egyértelműnek tűnik, mégsem árt hangsúlyozni, hogy a közbeszerzési eljárás előkészítésének és lefolytatásának
jogszerűségéért kizárólag az ajánlatkérő felel. Nincs sem jogszabályi előírás, sem olyan szervezet vagy hatóság, amely bármilyen közvetlen befolyással bírna
például egy adott tárgyú közbeszerzés vonatkozásában megállapított becsült érték tekintetében.
Melyik objektív módszert alkalmazhatja az ajánlatkérő? Indikatív árajánlat az ajánlattevőktől
A Kbt. 28. § (1) bekezdése szerint az ajánlatkérő köteles a közbeszerzési eljárást – a beszerzés tárgyára és becsült értékére tekintettel – megfelelő
alapossággal előkészíteni. Az ajánlatkérő által rendelkezésre bocsátott közbeszerzési dokumentumoknak biztosítaniuk kell, hogy az eljárásban a
gazdasági szereplők képesek legyenek műszakilag megfelelő, fizikailag megvalósítható és gazdasági szempontból reális ajánlatot adni.
A Kbt. 28. § (2) bekezdése meghatározza, hogy az ajánlatkérő az (1) bekezdésben meghatározott felelősségi körében köteles a becsült érték
meghatározása céljából külön vizsgálatot végezni és annak eredményét dokumentálni. A vizsgálat során az ajánlatkérő objektív alapú
módszereket alkalmazhat. Sem a korábbi tapasztalatok alapján készített összesítés, sem egyetlen lehetséges gazdasági szereplő véleménye nem
minősül az ajánlatkérő részéről végzett, objektív módszeren alapuló vizsgálatnak.
Amennyiben több olyan ajánlatkérő is van, amely ugyanilyen műszaki tartalommal ugyanilyen időszakra vonatkozóan kötött már lízingszerződést, úgy
szolgálhatnak annak a szerződésnek vagy azoknak a szerződéseknek az összegei a becsült érték megállapításának alapjául? Amennyiben az ajánlatkérő olyan
objektív módszert alkalmaz, amely megfelel a Kbt. 28. §-ában meghatározottaknak, és ezzel megfelelően alá tudja támasztani a beszerzés becsült értékét,
úgy alkalmazhatja a fenti módszert. A lényeg az, hogy a vizsgálatnak megfelelően dokumentáltnak kell lennie és objektív módszeren kell alapulnia.
A Kbt. kógens jogszabály, nem enged eltérést az általa meghatározottaktól. A Kbt. 28. § (2) bekezdésében meghatározott módszerek felsorolása
vonatkozásában maga a törvény rögzíti, hogy az csak példálózó jellegű. Ugyanakkor a Kbt. kifejezetten kimondja az ajánlatkérőnek az eljárás megfelelő
alapossággal történő előkészítésére vonatkozó felelősségét is. Emellett az általa előkészített dokumentumoknak biztosítania kell, hogy az eljárásban a
gazdasági szereplők képesek legyenek műszakilag megfelelő, fizikailag megvalósítható és gazdasági szempontból reális ajánlatot adni. Az ajánlatkérőnek
tehát valóban nagyon körültekintően kell eljárnia, ha a Kbt. által példálózó jelleggel felsorolt módszerektől eltérően akarja meghatározni a becsült értéket.
Bérlet esetében a Kbt. mely rendelkezését kell figyelembe venni?
a Kbt. 17. § (1) bekezdését, mivel a lízing tárgya dolog használatára vonatkozó jog megszerzése
A Kbt. 17. § (1) bekezdése szerint árubeszerzésnek minősül az a beszerzés is, amelynek tárgya dolog használatára vagy hasznosítására vonatkozó jog
megszerzése. Ajánlatkérők gyakran esnek abba a hibába, hogy tévesen a bérletet, lízinget is szolgáltatásnak értékelik, így a becsült érték számításánál is
hibás alapfeltevésről indulnak.
A Kbt. alapján van lehetőség ún. nyílt végű lízing kiírására? Igen. Minden további nélkül van lehetőség, de ebben az esetben, a tulajdonjog megszerzése
esetében a becsült értékhez hozzá kell számítani a futamidő végén fennmaradó maradványértéket!
A becsült érték megállapításához szükséges a maradványérték, amennyiben csak opciós jogként van kikötve a gépjármű megvásárlása? Szükséges. A
maradványértéket akkor kell beleszámítani a becsült értékbe, ha opcióként van kikötve.
A Kbt. 16. § (1) bekezdése szerint a közbeszerzés becsült értékén a közbeszerzés megkezdésekor annak tárgyáért az adott piacon általában kért
vagy kínált – általános forgalmi adó nélkül számított, a 17-20. §-ban foglaltakra tekintettel megállapított – teljes ellenszolgáltatást kell érteni.
Opcionális részt tartalmazó ajánlatkérés esetén a teljes ellenszolgáltatásba az opcionális rész értékét is bele kell érteni. Mennyiségi eltérés
meghatározása esetén a szerződésben megjelölt legnagyobb mennyiséget kell figyelembe venni a becsült érték meghatározása során. A Kbt. 17. §
(1) bekezdés a) pontja meghatározza továbbá, hogy a becsült érték az egy évnél hosszabb határozott időre kötött árubeszerzésre vonatkozó
szerződés esetén a szerződés időtartama alatti ellenszolgáltatást foglalja magába, beleértve a becsült maradványértéket is.
Meghatározott célú képzéseket kell megvalósítanunk. Rögtön kettőt! Az első képzés az elképzelések szerint egy nyelvtanároknak tartandó rövid, 3 napos
továbbképzés lenne, amelynek célja egy új pedagógiai módszertan bemutatása a gimnáziumban oktató nyelvtanárok részére. A másik képzés lényege –
amelyet szintén 3 naposra tervezünk, kifejezetten szakácsoknak –, hogy a jelentkező szakácsok új, modern konyhai technológiák használatát sajátítsák el a
tanfolyamon. A képzések többnaposak lesznek, lebonyolításukra más helyszínen kerül sor, ahol ajánlatkérőnek az elszállásolásról és az ellátásról is
gondoskodnia kell, azaz a képzéshez és szakmai rendezvényhez kapcsolódó rendezvényszervezési és catering feladatok ellátása is párosul.
Mely szerv felelős a szolgáltatás megrendelése tárgyában indított közbeszerzési értékhatárok megállapításáért?
Az uniós értékhatár meghatározásáért az Európai Bizottság, a nemzeti értékhatárok meghatározásáért az Országgyűlés a felelős.
A Bizottság 2013. június 30. napja óta kétévente vizsgálja felül, hogy az adott értékhatárok megfelelnek-e a WTO közbeszerzésről szóló
megállapodásában megállapított értékhatároknak.
A Kbt. 15. § (2) bekezdése rögzíti azt, amit a 2014/24/EU irányelv 6. cikke, a 2014/25/EU irányelv 17. cikke, és a 2014/23/EU irányelv 9. cikke
határoz meg, azaz: az uniós értékhatárokat időszakonként az Európai Bizottság állapítja meg és teszi közzé az Európai Unió Hivatalos
Lapjában.A Bizottság 2013. június 30. napja óta kétévente vizsgálja felül, hogy az adott értékhatárok megfelelnek-e a WTO közbeszerzésről
szóló megállapodásában megállapított értékhatároknak.
Az uniós értékhatárokat legutóbb 2021. november 10-én változtatták meg, a Klasszikus irányelvet módosító 2021/1952/EU bizottsági rendelettel,
a Közszolgáltatói irányelvet módosító 2014/25/EU bizottsági rendelettel és a Koncessziós irányelvet módosító 2014/23/EU bizottsági rendelettel.
A 2022. január 1. napjától irányadó rendeletek 2 évre határozták meg az értékhatárokat. Az Országgyűlés a Kbt. 15. § (3) bekezdése szerint az
egyes beszerzési tárgyak esetében alkalmazandó nemzeti értékhatárokat a központi költségvetésről szóló törvényben évente kell meghatározni,
azaz az Országgyűlés évente a költségvetési törvényben köteles rögzíteni a nemzeti értékhatárokat, kivéve a Kbt. 3. mellékletben meghatározott
szociális és egyéb szolgáltatások esetében a szolgáltatási koncessziókra vonatkozó nemzeti értékhatárt. Ebben az esetben ugyanis az
ajánlatkérőknek az uniós értékhatárt elérő vagy meghaladó értékű szolgáltatási koncesszió esetében kell a Kbt. szerint eljárnia.
A Közbeszerzési Hatóságnak pusztán annyi kötelezettsége van, hogy az egyes beszerzési tárgyak esetében alkalmazandó uniós értékhatárokat,
valamint nemzeti értékhatárokat, valamint a Kbt. 19. § (4) bekezdés a) pontjában meghatározott értékhatárokat minden év elején közzéteszi
honlapján.
Az elmúlt években Stella önkormányzata többször szervezett képzéseket, évente 1–2 alkalommal, különböző tartalommal és különböző
célcsoportoknak. A Kbt. 28. § (2) bekezdése példálózó jelleggel felsorol több olyan objektív alapú vizsgálati módszert, amelyet az ajánlatkérő
becsült érték meghatározása céljából alkalmazhat. A Kbt. 17. §-át figyelembe véve alkalmazhatja-e az ajánlatkérő a Kbt. 28. § (2) bekezdés g)
pontjában meghatározott módszert? Igen. A Kbt. külön hangsúlyozza a közbeszerzési eljárások megfelelő előkészítésének szükségességét. Amint
az már az előzőekből is kiderülhetett, a becsült érték pontos meghatározása elengedhetetlen momentuma az eljárás előkészítésének, tekintettel
arra, hogy a becsült érték meghatározása nélkül a beszerzésre irányadó megfelelő eljárásrend azonosítása sem lehetséges, míg a becsült értékre
vonatkozó szabályok hibás alkalmazása akár azt eredményezheti, hogy az ajánlatkérő nem tud jogszerűen szerződést kötni a nem megfelelően
kiválasztott eljárásrend miatt.
A Kbt. 28. § (1) bekezdése szerint az ajánlatkérő köteles a közbeszerzési eljárást – a beszerzés tárgyára és becsült értékére tekintettel – megfelelő
alapossággal előkészíteni. Az ajánlatkérő által rendelkezésre bocsátott közbeszerzési dokumentumoknak biztosítaniuk kell, hogy az eljárásban a
gazdasági szereplők képesek legyenek műszakilag megfelelő, fizikailag megvalósítható és gazdasági szempontból reális ajánlatot adni.
A Kbt. 28. § (2) bekezdése szerint az ajánlatkérő az (1) bekezdésben meghatározott felelősségi körében köteles a becsült érték meghatározása
céljából külön vizsgálatot végezni és annak eredményét dokumentálni. A vizsgálat során az ajánlatkérő objektív alapú módszereket alkalmazhat.
Ilyen objektív módszereket maga a Kbt. is példálózó jelleggel sorol fel.
A Kbt. 28. § (2) bekezdés g) pontjában meghatározott módszer az ajánlatkérő korábbi, hasonló tárgyra irányuló szerződéseinek elemzésén alapul.
A Kbt. tehát az ajánlatkérőre bízza, hogy milyen objektív módszert választ a becsült érték megállapítására, de a vizsgálatot dokumentálnia kell,
és ami a legfontosabb: az eljárás jogszerűsége miatti felelősséget teljes mértékben az ajánlatkérő viseli.
A három szolgáltatás – nyelvtanfolyam, szakácsképzés és a rendezvényszervezés – közül melyek azok, amelyeket egybe kell számítani a másikkal? Nem kell
egybeszámítani a képzéseket egymással. A Kbt. 19.§ (3) bekezdésében meghatározott részekre bontás tilalma szabály alapján csak az időben elkülönülő
rendezvényszervezési és catering feladatokra vonatkozó szolgáltatás megrendelést nem lehet részekre bontani.
Kbt. 19. § (1)-(2) bekezdései fogalmazzák meg, hogy tilos a közbeszerzési kötelezettség vagy a szigorúbban szabályozott uniós eljárásrend
alkalmazásának megkerülése céljából a közbeszerzést részekre bontani. Annak megítélésére vonatkozóan, hogy a becsült érték meghatározásával
kapcsolatban fennáll-e a részekre bontás tilalma, elsődlegesen a műszaki-gazdasági funkcionális egység fennállásának vizsgálata szükséges.
Szolgáltatás megrendelések esetében a vizsgálat elsődleges szempontja az, hogy az egyes beszerzések ugyanazon közvetlen cél megvalósítására
irányuljanak. Az Európai Bizottság auditjai során kiemelte, hogy a beszerzés tárgyának (szolgáltatások esetében azok tartalmának),
rendeltetésének azonossága és felhasználásuk egymással közvetlen összefüggése a döntő szempontok annak vizsgálata során, hogy a becsült
értéküket részekre lehet-e bontani. Olyan jellegű szolgáltatások esetében, amelyek többféle, egymástól tartalmilag egyértelműen elkülöníthető
szakmai területet fednek le – mint a nyelvoktatás és a szakácsképzés, amelyek esetében a közös pont kizárólag a továbbképzési, oktatási elem –
nem érvényesül a részekre bontási tilalom, hiszen értelemszerűen az egyiknek a közvetlen célja az adott nyelv új oktatási módszertanának
megismertetése, a másik képzés közvetlen célja konyhai technológiák bemutatása.
A rendezvényszervezési és catering feladatokra vonatkozó szolgáltatás megrendelést ugyanakkor – tekintettel arra, hogy egy közvetlen cél
megvalósítására, a képzésen résztvevők elhelyezésére és ellátására szolgálnak – még akkor is egybe kell számítani, ha időben elkülönülnek
A rendezvényszervezési és catering feladatok elvégzésére kiírt indikatív ajánlatkéréseket összegezve a becsült értéke a beszerzésnek: 17.500.500,- Ft. Erre
tekintettel milyen eljárásrend alapján kell megkezdeni a beszerzési eljárás előkészítését?
A rendezvényszervezési és catering feladatok elvégzésére kiírt indikatív ajánlatkéréseket összegezve a becsült értéke a beszerzésnek:
17.500.500,- Ft. Erre tekintettel milyen eljárásrend alapján kell megkezdeni a beszerzési eljárás előkészítését?
Nem kell közbeszerzést kiírni, versenyeztetési eljárást kell lebonyolítani. A Kbt. 4. § (1) meghatározza, hogy a 15. § (1) bekezdés szerinti
értékhatárokat elérő értékű közbeszerzési szerződés, illetve építési vagy szolgáltatási koncesszió megkötése érdekében az 5-7. §-ban
ajánlatkérőként meghatározott szervezetek az e törvény szerinti közbeszerzési vagy koncessziós beszerzési eljárást kötelesek lefolytatni.
Ahhoz, hogy az ajánlatkérő szervezetek megállapítsák, hogy milyen eljárásrendben kell lefolytatniuk a közbeszerzést vagy koncessziót, a becsült
érték meghatározása utáni elsődleges feladat annak vizsgálata, hogy a tervezett beszerzés becsült értéke eléri-e a Kbt. 15. § (1) bekezdés a) pontja
szerinti, európai uniós jogi aktusban meghatározott ún. uniós közbeszerzési és koncessziós, vagy a b) pont szerinti, a központi költségvetési
törvényben meghatározott ún. nemzeti értékhatárt.
A fentiek alapján tehát ajánlatkérőnek a Kbt. Második, Harmadik vagy Negyedik Része alapján kell lefolytatnia az eljárást, kivéve, ha az adott
beszerzés valamelyik kivételi körbe tartozik. A Kbt. két nagyobb lehetséges kivételi kört határoz meg – ide nem értve a közszolgáltatók és
koncessziók alóli kivételeket. Az egyik kivételi körbe általános kivételek tartoznak, így azok mind az uniós, mind a nemzeti értékhatárt
meghaladó közbeszerzések tekintetében érvényesülnek. A másik kivételi kör korlátozottabb, a Kbt. 111. §-ában meghatározott kivételi okok csak
arra adnak lehetőséget, hogy az ajánlatkérő bizonyos beszerzések tekintetében az uniós értékhatárig mentesüljön a közbeszerzési törvény
alkalmazása alól.
Vagyis ha a becsült érték eléri és meghaladja a mindenkor meghatározott uniós értékhatárt, úgy az ajánlatkérő köteles uniós eljárásrendben
lefolytatni a közbeszerzést, egyéb esetben azonban mentesül a közbeszerzési kötelezettsége alól. A Kbt. 111. § d) pontja alapján tehát az uniós
értékhatárig mentesül a közbeszerzési eljárás lefolytatásának kötelezettsége alól az ajánlatkérő, ha a Kbt. 3. melléklete szerinti bármely
szolgáltatás tekintetében a szolgáltatás becsült értéke a tizennyolcmillió forintot nem éri el.
A Kbt. 3. mellékletében 79952000-2 CPV kóddal szerepelnek a rendezvényszervezési szolgáltatások, így a 18 000 000,- Ft-ot el nem érő
rendezvényszervezési szolgáltatások mentesülnek a közbeszerzési kötelezettség alól.
Mennyi az annyi?
A becsült érték meghatározásának módszerei a közbeszerzésben
Vasárnap
Azonos alapok
Hétfő
Az első e-mail
A második e-mail
A harmadik e-mail
Kedd
Gépjármű lízing előkészítése

Szerda
Szolgáltatás megrendelése – 1. lépés
Csütörtök
Néhány évvel ezelőtt az ajánlatkérő egyik szervezeti egysége költözött, és természetesen az informatikai infrastruktúrája is vele költözött. A
szervezeti egység új telephelyén nem volt hely a szerverek megfelelő elhelyezésére, ezért a szervezeti egység még a költözés megkezdése előtt
úgy határozott, hogy közbeszerzést írnak ki szerverterem kialakítására.
Ez magába foglalta a következőket:

• szárazépítés
• EMC védelem
• gépészet
• gázoltó berendezés
• optikai hálózat
• erős- és gyengeáram
• tűzoltó és tűzjelző rendszer, hatósági engedélyezési eljárással
• szünetmentes dízeles áramellátás
• „A” és „B” épület IT hálózatának optikai összeköttetése
A becsült értéket az ajánlatkérő 33.000.000,- Ft + ÁFA díjban állapította meg.
A felhívás 11. pontja szerint az ajánlatkérő a legjobb ár-érték arány értékelési szempontot határozta meg az értékelés alapjául, az alábbi
súlyszámok figyelembevételével:
1. Ajánlati ár (nettó Ft): 70

2. Teljesítési határidő (a munkaterület átvételétől számított minimum 20 nap, maximum 50 naptári nap): 30
Az ajánlatkérő dokumentációt is készített, amely nyilatkozatmintákat, szerződéstervezetet, műszaki leírást és részletes műszaki leírást (árazatlan
költségvetési kiírást) tartalmazott. Az eljárás eredményes volt, a nyertes vállalkozóval az ajánlatkérő szerződést kötött, és a munkaterületet a
szerződésnek megfelelően elfoglalta a vállalkozó. A részletes műszaki leírást a szerződés 1. melléklete tartalmazta, amely 8 táblázatot foglalt
magába.
A hét táblázat mindegyikének fejlécében szerepelt a következő feltétel: „Az anyagmennyiségek a régi helyszínen lebontott és felhasználható
anyagokkal csökkenthetők.” A „szárazépítés” táblázatban szerepeltek – többek között – a következő tételek:
2.
Meglévő gipszkarton válaszfalbontás 77 m2
sor
5.
2x2 rétegű tűzálló gipszkarton válaszfal 5mm kőzetgyapot szigeteléssel 75 mm profillal 94,5 m2
sor
6.
60 perces tűzgátló ajtó beépítése gipszkarton válaszfalba 1 db
sor
9. Montál M 600 HB PVC AS9082 (vagy annak megfelelő) álpadló építése szerkezeti magasság OKF 300 mm 8 db szellőzővel és rámpával – Részben
sor bontott anyag felhasználásával 27 m2
A „gépészet” táblázat 20. sorában szerepelt tétel:
20. sor Támaszok, tartók, függesztők, kármentesítő tálcák típus és egyedi kivitel 1 klt
Az ajánlatkérő „részletes műszaki leírás” cím alatti táblázatai tulajdonképpen egy árazatlan tételes költségvetési kiírást takartak. Kiviteli terveket
a gazdasági szereplők nem kaptak a fentebb említett táblázatokon kívül. Az ajánlatkérő ezen kívül nem adott meg időpontot a kiviteli és
bontandó helyek megismerésére.
A felek a munkaterület átadását követően 3 héten belül módosították a szerződést, és a szerződés 1. mellékletét képező részletes műszaki leírásba
bekerült még egy újabb, plusz sor: Ideiglenes hűtés megoldása. A vállalkozói díj ennek megfelelően szintén módosult 33.000.000,- Ft-ról
33.796.510,- Ft-ra.
Ha a plusz sor díj összesen oszlopában szereplő 796.510,- Ft-ot hozzáadjuk a 33.000.000,- Ft-hoz akkor pontosan megkapjuk az új vállalkozói díj
összegét. A szerződés további részei nem módosultak, viszont a mellékletek száma eggyel bővült, a szerződés szerint a hozzáadott melléklet
neve: A …………….. telephelyén ideiglenes hűtés kiépítésének munkálatai. A mellékletben szereplő végösszeg megegyezett az 1. mellékletben
szereplő új sor végösszegével. Egy korábbi, a dokumentumok tanulsága szerint a szerződés megkötését megelőző helyszíni bejárás jegyzőkönyve
szerint a következő diskurzus zajlott le a Megrendelő és a Vállalkozó képviselői között:
Vajon törvényesen folytatta le az eljárást az ajánlatkérő? A szerződésmódosításnál körültekintően jártak el a felek?

„Vállalkozó: A bejárás során azt a tájékoztatást kaptuk, hogy a létesítendő szerverhelyiség melletti szobába kerülnek ideiglenes elhelyezésre a
szerverek. Véleményünk szerint a kivitelezés ideje alatt a biztonságos (pormentes) elhelyezés és üzem fenntartása nem garantálható ebben a
szobában. Kérem a Megrendelőt, hogy gondolja át a szerverek ideiglenes elhelyezését.
Megrendelő: A tervdokumentációban van egy szerverterem bejárat, mely a tárgyaló és a leendő szerverhelyiséggel határos falsíkra kerülne
elhelyezésre, javaslom annak áthelyezését a folyosóval párhuzamos falsíkra.
Vállalkozó: A szerverterem bejárati ajtajának áthelyezése kivitelezhető, javaslom, hogy az ezzel kapcsolatos műszaki egyeztetést folytassuk le.
Mindemellett megjegyzem, hogy az ajtó áthelyezését követően sem garantálható a szerverek ideiglenes biztonságos üzemeltetése. Kérem az IT
képviselőjének véleményét.
Megrendelő IT: A Vállalkozó által elmondottak alapján javaslom, hogy a szerverek biztonságos ideiglenes üzemeltetését a II. emeleten lévő
nagyobb teremben valósítsuk meg, ahol az egyéb informatikai infrastruktúra kiépítése is egyszerűbb.
Megrendelő: A szerverek ideiglenes hűtésére megoldás szükséges. Kérem a Vállalkozót, hogy a szükséges műszaki egyeztetést folytassa le, és
adjon árajánlatot a II. emeleti ideiglenes terem hűtésének és alapvető informatikai infrastruktúrájának kiépítésére vonatkozóan. Kérem a
Vállalkozót, hogy haladéktalanul, de legkésőbb 15 nap múlva küldje meg árajánlatát.”
Mennyi az annyi?
Vasárnap
Kérhet ajánlatot az ajánlatkérő különálló szervezeti egysége az ajánlatkérőtől elkülönülve? Igen. A Kbt. lehetőséget ad rá, amennyiben a
különálló szervezeti egység saját gazdasági szervezettel és működési költségvetése felett önálló rendelkezési joggal, azaz önálló jogi
személyiséggel bír. Ahogy a D.939/11/2014. sz. DB határozatban a Közbeszerzési Döntőbizottság által meghatározásra került: nem bír jogi
relevanciával az, hogy az ajánlatkérő a saját szervezeti működését hogyan szabályozta, vagy a szervezeti egységek eltérő földrajzi helyen
találhatóak. A lényeges elem az, hogy önálló jogi személyiséggel rendelkezik-e a működési egység vagy sem.
A Kbt. 16. § (4) bekezdése szerint, ha az ajánlatkérő szervezet több különálló működési vagy szervezeti egységből áll, a közbeszerzés becsült
értékének meghatározása során valamennyi működési egység beszerzési igényét együttesen kell figyelembe venni, kivéve, ha egy különálló
működési egység saját gazdasági szervezettel és működési költségvetése felett önálló rendelkezési joggal bír. Ez utóbbi esetben a közbeszerzés
becsült értékét az érintett különálló működési egység szintjén is meg lehet határozni.
Melyik nem szerepel nevesítve a 3. § 22. pontjában mint a közbeszerzés előkészítése során a közbeszerzési vagy koncessziós beszerzési eljárás
megkezdéséhez szükséges cselekmény? az eljárást megindító felhívás megküldése a Közbeszerzési Hatóságnak A Kbt. 3. § 22. pontja – amely az értelmező
rendelkezésekben található – „mankót ad” a Kbt. 28. §-ában meghatározottaknak. Azaz segítséget nyújt abban, hogy mit jelent az ajánlatkérő számára a
közbeszerzési eljárás beszerzés tárgyára és becsült értékére tekintettel megfelelő alapossággal történő előkészítése. A rendelkezés példálózó jelleggel
nevesít néhány olyan cselekményt – előzetes piaci konzultáció, becsült érték felmérése –, amelyek az eljárás e szakaszának elemei.
Az ajánlatkérővel szemben jogszabályba ütköző szerződésmódosításra hivatkozással indított jogorvoslati eljárás esetében jelen esetben hivatkozhat az
ajánlatkérő a Kbt. 141. § (2) bekezdés b) pontjára, mint a szerződés módosításának jogszerű indokára? Igen. A Kbt. 141. § (2) bekezdés b) pontja lehetőséget
ad a szerződés módosítására, ha a szerződés módosításának eredményeként a szerződéses ellenérték növekedése – vagy több módosítás esetén azok nettó
összértéke – nem éri el árubeszerzés, szolgáltatásmegrendelés, építési vagy szolgáltatási koncesszió esetében az eredeti szerződés értékének 10%-át, építési
beruházás esetén az eredeti szerződéses érték 15%-át.
A válasz egyrészről meglepő, másrészről nem meglepő, ha megfelelően értelmezzük a Kbt. vonatkozó szabályát. A Kbt. 141. § (2) b) pontja
alapján tehát lehetőség van a szerződés módosítására, ha a szerződés módosításának eredményeként a szerződéses ellenérték növekedése – vagy
több módosítás esetén azok nettó összértéke – nem éri el árubeszerzés, szolgáltatásmegrendelés, építési vagy szolgáltatási koncesszió esetében az
eredeti szerződés értékének 10%-át, építési beruházás esetén az eredeti szerződéses érték 15%-át; és a módosítás nem változtatja meg a szerződés
általános jellegét, valamint illeszkedik az eredeti szerződés jellegéhez.
Szükséges kiemelni, hogy a Kbt. 141.§ (1) bekezdése 3 esetcsoportot, összesen 5 lehetséges szerződésmódosítási jogalapot biztosít az ajánlatkérő
részére, mely utóbbiak bármelyikének fennállása esetén a szerződés módosítható.
felsoroltak közül az előző kérdés ismeretében melyik rendelkezést sértette meg az ajánlatkérő? A Kbt. 28. § (1) bekezdését. Amint az eset
leírásából is kiderült, az ajánlatkérő részletes műszaki leírást csatolt a közbeszerzési dokumentáció részenként, amely több táblázatot és tételt
tartalmazott. Ugyanakkor azt sehol nem tüntették fel, hogy a szerverek elköltöztetésének helyét is a kivitelezőnek kell kialakítania. Nézzük meg a
Kbt. 28. § (1) bekezdését alaposabban:
„Az ajánlatkérő köteles a közbeszerzési eljárást – a beszerzés tárgyára és becsült értékére tekintettel – megfelelő alapossággal előkészíteni. Az
ajánlatkérő által rendelkezésre bocsátott közbeszerzési dokumentumoknak biztosítaniuk kell, hogy az eljárásban a gazdasági szereplők képesek
legyenek műszakilag megfelelő, fizikailag megvalósítható és gazdasági szempontból reális ajánlatot adni. Az ajánlatkérőnek már a közbeszerzési
eljárás előkészítése során törekednie kell a magas minőségű teljesítés feltételeinek biztosítására, a környezet – beszerzés tárgyára tekintettel
biztosítható – védelmére és a fenntarthatósági szempontok figyelembevételére, valamint a beszerzés tárgyát érintő szerződésmódosítások
megelőzésére. Az ajánlatkérő alkalmazhatja az értékelemzés módszerét is.”
Esetünkben a bekezdés első fele a lényeges. Az ajánlatkérőnek ugyanis, ha körültekintően és a Kbt. 28. (1) bekezdésére tekintettel jár el, azaz
megfelelő alapossággal készíti elő az eljárást, akkor látnia kellett volna, hogy a szerverek eredeti elképzelés szerinti elhelyezése nem megfelelő,
és külön költséggel jár a biztonságos működtetéshez szükséges elhelyezés kialakítása. A megadott adatokból ugyanis egy sor dolog nem
állapítható meg, pl. az egyes felsorolt elemek anyaga, anyagminősége, méretei, műszaki paraméterei, darabszáma; nem lehet tudni többek között,
hogy milyen mértékben lehet felhasználni bontott anyagot és még csak a hiányosságok felsorolásának legelején tartunk.
Nem lehet elégszer hangsúlyozni, hogy a megfelelő közbeszerzési eljárás alapja a mindenre kiterjedő műszaki leírás, dokumentáció. E nélkül
ugyanis óhatatlan, hogy a közbeszerzési eljárás eredményeként kötendő szerződés sem lesz megfelelő, mivel nincs meg az az alap, amire a
szerződés tervezetét „fel lehet fűzni”.
Egyszeres feleletválasztós kérdés
Gondolja át!
Az ajánlatkérő szempontjából kiemelten fontos a beruházás időben történő befejezése, amely jelen esetben szerződésmódosítás nélkül lehetetlen. Új
közbeszerzési eljárás lefolytatása helyett szerződést módosítanak a Felek. De megfelel ez a megoldás a hatályos közbeszerzési szabályozásnak?
Nem. A Kbt. 137. (1) bekezdés a) pontja alapján semmis.
Igen, mert törekedni kell a kiemelten fontos beruházások időben történő befejezésére, amely közérdek is egyben.
Igen, amennyiben a Kbt. 141. § (2), (4) vagy (6) bekezdésben meghatározott esetek valamelyike fennáll.
Feladat újraindítása
A Kbt. kógens jogszabály, azaz a meghatározottól nem enged eltérést – ez már korábban is kiderült. Ennek megfelelően szerződést módosítani is
csak annyiban lehet, amennyiben a Kbt. engedélyt ad rá. A Kbt. elég konkrétan határozza meg a szerződésmódosítás lehetőségének feltételeit, és
azt is, hogy amennyiben ezen esetkörök közül egyik sem teljesül, úgy új közbeszerzési eljárás lefolytatása szükséges.
Önmagában az, hogy egy közbeszerzés az ajánlatkérő részére kiemelten fontos beruházásnak minősül, nem alapozza meg a szerződés
módosításának 141. §-ban meghatározott lehetőségét.
Mennyi az annyi?
Vasárnap
Azonos alapok
Hétfő
Az első e-mail
A második e-mail
A harmadik e-mail
Kedd
Szerda

Csütörtök
Amikor a dolgok rosszul végződnek – Esetleírás
Amikor a dolgok rosszul végződnek – Kérdések
Péntek
Az ajánlatkérő szempontjából kiemelten fontos a beruházás időben történő befejezése, amely jelen esetben szerződésmódosítás nélkül lehetetlen.
Új közbeszerzési eljárás lefolytatása helyett szerződést módosítanak a Felek. De megfelel ez a megoldás a hatályos közbeszerzési
szabályozásnak? Igen, amennyiben a Kbt. 141. § (2), (4) vagy (6) bekezdésben meghatározott esetek valamelyike fennáll. A Kbt. kógens
jogszabály, azaz a meghatározottól nem enged eltérést – ez már korábban is kiderült. Ennek megfelelően szerződést módosítani is csak annyiban
lehet, amennyiben a Kbt. engedélyt ad rá. A Kbt. elég konkrétan határozza meg a szerződésmódosítás lehetőségének feltételeit, és azt is, hogy
amennyiben ezen esetkörök közül egyik sem teljesül, úgy új közbeszerzési eljárás lefolytatása szükséges.
Önmagában az, hogy egy közbeszerzés az ajánlatkérő részére kiemelten fontos beruházásnak minősül, nem alapozza meg a szerződés
módosításának 141. §-ban meghatározott lehetőségét.
Azonos alapok
Hétfő
Az első e-mail
A második e-mail
A harmadik e-mail
Kedd
Szerda

Csütörtök
Péntek
A beszerzés tárgya lehet:
• Árubeszerzés: forgalomképes és birtokba vehető ingó dolog tulajdonjogának vagy használatára, hasznosítására vonatkozó jognak – vételi
joggal vagy anélkül történő – megszerzése az ajánlatkérő részéről. Az árubeszerzés magában foglalja a beállítást és az üzembe helyezést
is.
Sokan a dolog bérletét szolgáltatásként azonosítják (pl. gépjármű bérlet vagy lízing). Ez hibás felfogás, a fentiekből is kitűnik, hogy a dolog
használatára vagy hasznosítására vonatkozó jog megszerzése árubeszerzésnek minősül.
• Szolgáltatás megrendelés: A szolgáltatás megrendelése – árubeszerzésnek és építési beruházásnak nem minősülő – olyan beszerzés,
amelynek tárgya különösen valamely tevékenység megrendelése az ajánlatkérő részéről.
Problémát okozhat magánszemély megbízási jogviszonyban való foglalkoztatása. A megbízási jogviszony is szolgáltatás megrendelés. Ha nem
kivételi körre irányul a szerződés tárgya, és a közbeszerzési értékhatárt eléri a becsült értéke, akkor közbeszerzésről beszélünk.
• Építési beruházás: Az építési beruházás a következő valamely munka megrendelése (és átvétele) az ajánlatkérő részéről:
- a Kbt. 1. mellékletében felsorolt tevékenységek egyikéhez kapcsolódó munka kivitelezése, vagy kivitelezése és külön jogszabályban
meghatározott tervezése együtt;
- építmény kivitelezése, vagy kivitelezése és külön jogszabályban meghatározott tervezése együtt;
- az ajánlatkérő által meghatározott követelményeknek megfelelő építmény bármilyen eszközzel vagy módon történő kivitelezése
Mennyi az annyi?
Vasárnap
Azonos alapok
Hétfő
Az első e-mail
A második e-mail
A harmadik e-mail
Kedd
Szerda
Csütörtök
Péntek
Mi a beszerzési tárgy?
Kivételi körbe tartozó vagy nem kivételi körbe tartozó?
Vonatkoznak a beszerzés tárgyára vagy az ajánlatkérőre egyéb, speciális szabályok?
Részekre bontás tilalmának vizsgálata – egybeszámít valamivel a leendő beszerzés?
Mi az eljárásrend, amit vizsgálnia kell az ajánlatkérőnek?
Milyen az ütemezése a szerződésnek? Egyszeri vagy időszakos teljesítés, esetleg mindkettő egyszerre van jelen?
Adminisztrációs kérdések, hová, hogyan és mit kell feltölteni, kitölteni, ellenőrzésre benyújtani?
• 9. §
• 111. §
Alapvetően sokan átsiklanak felette, de 2003 óta a Kbt. egyre szélesebb körű kivételi kört határoz meg, mind az általános kivételi kör, mind
pedig az uniós értékhatár eléréséig alkalmazható kivételi kör tekintetében.
A Kbt. 111. §-a szintén taxatíve határozza meg a tárgyköröket.
• 168/2004. (V. 25.) Korm. rendelet

• 162/2020. (IV. 30.) Korm. rendelet
• 301/2018. (XII. 27.) Korm. rendelet
• 44/2011. (III. 23.) Korm. rendelet
• 9/2011. (III. 23.) BM rendelet
Sok ajánlatkérő csak a konkrét jogszabálysértés bekövetkeztét követően jön rá, hogy az adott tárgykörre vagy az ajánlatkérői minőségére
vonatkozóan speciális közbeszerzési szabályok vonatkoznak. Vagy épp a maguk helyzetét nehezítik meg, teszik bonyolultabbá és hosszabbá az
eljárás lefolytatását azzal, hogy nem fordítanak kellő figyelmet a speciális közbeszerzési jogszabályok megismerésére.
A központosított közbeszerzési rendszerről, valamint a központi beszerző szervezet feladat- és hatásköréről szóló 168/2004. (V. 25.) Korm.
rendelet mind tárgykörök, mind ajánlatkérők tekintetében speciális szabályokat határoz meg.
A Nemzeti Kommunikációs Hivatal jogállásáról és a kormányzati kommunikációs beszerzésekről szóló 162/2020. (IV. 30.) Korm. rendelet a
kommunikációs beszerzések, a szponzoráció, illetve rendezvényszervezés tárgykörre vonatkozóan, a Nemzeti Hírközlési és Informatikai
Tanácsról, valamint a Digitális Kormányzati Ügynökség Zártkörűen Működő Részvénytársaság és a kormányzati informatikai beszerzések
központosított közbeszerzési rendszeréről szóló 301/2018. (XII. 27.) Korm. rendelet az informatikai tárgyú beszerzésekkel kapcsolatban határoz
meg speciális feltételeket a rendeletek személyi hatálya alá tartozó ajánlatkérők részére.
Ezek a jogszabályok nemcsak a beszerzésekre, hanem azok előkészítésére, illetve azokkal kapcsolatos adatszolgáltatásokra vonatkozóan is
előírnak feltételeket. A beszerzési tárgyakra vonatkozó speciális jogszabály a büntetés-végrehajtási szervezet részéről a központi államigazgatási
szervek és a rendvédelmi szervek irányában fennálló egyes ellátási kötelezettségekről, a termékek és szolgáltatások átadás-átvételének és azok
ellentételezésének rendjéről szóló 44/2011. (III. 23.) Korm. rendelet, illetve a büntetés-végrehajtási szervezet részéről a büntetés-végrehajtásért
felelős miniszter vezetése, irányítása vagy felügyelete alá tartozó szervek irányában fennálló ellátási kötelezettségről, a fogvatartottak kötelező
foglalkoztatása keretében előállított termékekről és szolgáltatásokról, azok átadás-átvételéről és az ellentételezés rendjéről szóló 9/2011. (III. 23.)
BM rendelet, amelyek a Kbt. 111. § j) pontjában meghatározott kivételi körhöz kapcsolódnak (fogvatartottak kötelező foglalkoztatása keretében
előállított áruk vagy teljesített szolgáltatások, illetve építési beruházás beszerzése).
Stella, ne feledd, a fenti jogszabályokat csak érintőlegesen, példálózó jelleggel említettem. A Közbeszerzési Hatóság honlapján az előkészítendő
közbeszerzési eljárás tárgyára tekintettel a közbeszerzésekhez kapcsolódó jogszabályok g
• Részekre bontás tilalmának vizsgálata – egybeszámít valamivel a leendő beszerzés? z egybeszámítás, vagyis pontosabban a részekre
bontás tilalmának szabályait a Kbt. 19. §-ában találjuk. A becsült érték megfelelő megállapításához elengedhetetlen szabály
használatához nem elegendő néhány bekezdésnyi magyarázat, ugyanakkor ajánlatkérőként érdemes kiemelten foglalkozni a témával, mert
a részekre bontás tilalmának megkerülése a legjellemzőbb jogsértés, amely a becsült érték számításakor előfordul!
A Közbeszerzési Hatóság útmutatója, példatára, valamint az „Egybe számít?” c. tananyag megfelelő alapot nyújthat ahhoz, hogy az ajánlatkérő a
becsült értéket az részekre bontás tilalmának szabályaival összhangban tudja meghatározni.
• Kbt. 15. §
• Kbt. 21. §
• A becsült értékre tekintettel nem mindegy, hogy az uniós értékhatárokat elérő vagy meghaladó értékű közbeszerzési eljárásokra az uniós
irányelvek alapján a Kbt. Második Részét, vagy az ezek alatti és egyben a nemzeti értékhatárokat elérő értékű közbeszerzési eljárásokra
az irányelvek hatálya alá nem tartozó Harmadik Részt alkalmazzuk.
A részekre bontás tilalmával szoros összhangban van a közbeszerzés eljárásrendjének megfelelő kiválasztása, meghatározása, amellyel
közvetlenül a Kbt. 21. §-a foglalkozik. A Kbt. 15. §-ában meghatározott értékhatárok figyelembevételével az ajánlatkérő felelőssége a megfelelő
eljárásrend meghatározása.
A fenti mondat sem teljesen igaz. A 2017. január 1. napjával hatályba lépett módosítás óta ugyanis a Kbt-ben nevesítve is szerepel az a
joggyakorlatban már évek óta alkalmazott szabály, amely szerint akkor is jogszerűen jár el az ajánlatkérő, ha a Kbt. valamely közbeszerzés
megvalósítására a Harmadik Rész alkalmazását rendeli, az ajánlatkérő azonban a Második Rész szabályait alkalmazva folytatja le a
közbeszerzési eljárását. Vagyis csak egy irányba működik az eljárásrendek egymással való helyettesítése, amikor az ajánlatkérő az egyszerűbb,
az ajánlatkérő részére nagyobb szabadságot nyújtó eljárási forma helyett a számára sokkal kötöttebb, bonyolultabb, formális eljárásrendet
választja, választhatja.
Mennyi az annyi?
Vasárnap
Azonos alapok
Hétfő
Az első e-mail
A második e-mail
A harmadik e-mail
Kedd
Szerda
Csütörtök
Péntek
• Ütemezésről beszélhetünk akkor, amikor az ajánlatkérő magának a közbeszerzési eljárásnak a lefolytatását tervezi. Ebben a tekintetben
figyelemmel kell lennie az előkészítésnél, hogy az eljárás ellenőrzéséért vagy jóváhagyásáért felelős Hatóság utó- vagy folyamatba épített
ellenőrzést végez, és erre mennyi időt ad neki a vonatkozó jogszabály. Kalkulálni kell magának az előkészítésnek az időtartamával, a
különböző eljárási határidőkkel, a bírálatra rendelkezésre álló idővel, az esetleges szerződéskötési moratóriummal.
Ütemezésről beszélünk akkor is, amikor a szerződésben meghatározott teljesítési ütemezést készíti elő az ajánlatkérő. Változik ugyanis a becsült
érték, ha időszakonként visszatérő vagy rendszeresen kötött szerződésről beszélünk; ha határozatlan időt határoz meg az ajánlatkérő a
szerződésben; ha valamilyen speciális közbeszerzési formát választ az ajánlatkérő; vagy ha éppen opciós jogot köt ki.
• Adminisztrációs kérdések, hová, hogyan és mit kell feltölteni, kitölteni, ellenőrzésre benyújtani? Minden, a közbeszerzési eljárásban
történt cselekménnyel kapcsolatosan csak az ajánlatkérőt terheli a felelősség.
Nincs mérlegelési lehetősége az ellenőrző szervnek.
Fontos, hogy az ajánlatkérő az eljárás megindítása előtt tisztázza, hogy milyen adminisztrációs kérdésekkel foglalkozik majd maga, és milyen
adminisztrációt bíz az esetlegesen igénybe vett külső szakértőre. Ez azért fontos, hogy egy esetleges ellenőrzési határidőt ne azért mulasszon el
az ajánlatkérő, mert nem volt pontosan meghatározva, hogy kinek a feladata az adott eljárási cselekményekről készült dokumentumok benyújtása
a megfelelő hatóság felé.
Az adminisztráció kiemelten fontos, mert adott esetben az ajánlatkérőt terheli a felelősség azért, hogy bizonyítsa, hogy a jogszabályoknak
megfelelően járt el. Emiatt az eljárási cselekményeket úgy kell dokumentálni, hogy később rekonstruálhatók legyenek.
Az ajánlatkérés tartalma:
• a beszerzés pontos tárgya és mennyisége olyan részletességgel, hogy arra egyértelmű és összehasonlítható ajánlatok érkezzenek
• az értékelés szempontja és objektív módszere
• finanszírozási feltételek
• teljesítés tervezett határideje
• alkalmassági kritériumok és azok igazolásának módja
Mennyi az annyi?
Vasárnap
Azonos alapok
Hétfő
Az első e-mail
A második e-mail
A harmadik e-mail
Kedd
Szerda

Csütörtök
Péntek


Közelstávol Település Esete

Uploaded by

Document Information

Original Title

Copyright

Available Formats

Share this document

Share or Embed Document

Sharing Options

Did you find this document useful?

Is this content inappropriate?

Copyright:

Available Formats

Közelstávol Település Esete

Uploaded by

Copyright:

Available Formats

Közelstávol település esete

Közelstávol Önkormányzat 2022. évi közbeszerzési terve

A közbeszerzés tárgya Tervezett eljárástípus Eljárás tervezett megindítása

Közelstávol Önkormányzat 2022. évi beszerzési terve

Tervezett Megkötendő szerződés Eljárás tervezett

A C-16/98. számú ügy

A francia kormány álláspontja röviden

A C-574/10. számú ügy

A C-271/8. számú ügy

A T-358/8. számú ügy

Árubeszerzés és szolgáltatás megrendelés esetén:

Építési beruházás esetén:

• 5 382 000 euró, azaz 1 883 592 360 forint.

Többet szeretnék tudni. Hol folytassam?