ЗАТВЕРДЖЕНО

Вченою радою
ЗУІ Протокол № „3” від „27” квітня
2021 р.
Ф-КДМ-1
Закарпатський угорський інститут ім. Ференца Ракоці ІІ
кафедра географії та туризму

Реєстраційний №

Курсова робота

ПІБ: Керестєн Томаш Адам Томашович

Студента ІІI-го курсу

Освітня програма 242

(Туризм)

Тема затверджена на засіданні

кафедри Протокол № /2021

Науковий керівник:

Завідувач кафедри географії та туризму: МолнарЙосипЙожефович

к.г.н.,
доцент

Робота захищена на оцінку ,« »_ 2023 року

Протокол № / 2023
 ЗАТВЕРДЖЕНО
Вченою радою
ЗУІ Протокол № „3” від „27” квітня
2021 р.
Ф-КДМ-1
Закарпатський угорський інститут ім. Ференца Ракоці
ІІ Кафедра географії та туризму

ДОСЛІДЖЕННЯ ЗВИЧОК ПОДОРОЖУВАННЯ ЖИТЕЛІВ

СЕЛА СЕРНЕ (БЕРЕГІВСЬКОГО РАЙОНУ) НА ОСНОВІ
АНКЕТНОГО ОПИТУВАННЯ
Курсова робота

Виконавець: студента ІІI курсу

Керестєн Томаш Адам

Освітня програма 014 Середня освіта (Туризм)

Науковий керівник:

Берегове
2023
 ЗАТВЕРДЖЕНО
Вченою радою
ЗУІ Протокол № „3” від „27” квітня
2021 р.
Ф-КДМ-1
II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar
Főiskola Földtudományi és Turizmus
Tanszék

Szernye turisztikai erőforrásának feltárása és felhasználási

lehetőségei

Évfolyammunka

Készítette: Keresztény Tamás Ádám

III. évfolyamos hallgató

Képzési program: 242 (turizmus)

Témavezető: Benedek Viktória

Beregszász – 2023
 Tartalomjegyzék
BEVEZETÉS.............................................................................................................................5
1. SZERNYE TÖRTÉNETI-FÖLDRAJZI ÁTTEKINTÉSE..............................................6

1.1. Történeti áttekintés...............................................................................................6

1.1.1. Szernyei református gyülekezet............................................................7

1.1.3. Szernyei református cigány gyülekezet................................................8

1.2. Természetföldrajzi viszonyok................................................................................8

1.2.1. Geológia, földtörténet.............................................................................9

1.2.2. Éghajlat...................................................................................................9

1.2.3. Vízrajz.....................................................................................................9
1.2.4. Növényzet és állatvilág.........................................................................10
1.3. Turizmus...............................................................................................................11

1.4. Látványosságok....................................................................................................11
1.4.1. Szernyei Református templom............................................................11

1.4.2. Balogh Sándor kántor-tanító emléktáblája.......................................12

1.4.3. Málenkij robot emlékmű.....................................................................13
2. TURISZTIKAI ERŐFORRÁSOK FELTÁRÁSA ÉS FELHASZNÁLÁSI
LEHETŐSÉGEIK………………………………………………………………………..14
2.1. A kutatás megkezdésének feltételei…...................................................................

2.2. A kérdőív általános kérdéseinek eredményei…...................................................

2.3. Az utazással kapcsolatos kérdések eredményei....................................................

ÖSSZEGZÉS...............................................................................................................................
РЕЗЮМЕ....................................................................................................................................

IRODALOMJEGYZÉK.............................................................................................................
ÁBRÁK JEGYZÉKE.................................................................................................................
MELLÉKLETEK.......................................................................................................................
 ЗМІСТ
ВСТУП......................................................................................................................................5
1. ІСТОРИКО-ГЕОГРАФІЧНИЙ ОГЛЯД СЕРНИ.........................................................6

1.1. ІСТОРИЧНИЙ ОГЛЯД.......................................................................................6

1.1.1. СЕРНИЦЬКА РЕФОРМАЦЬКА ЦЕРКВА......................................7

1.1.3. РЕФОРМАЦЬКА ЦИГАНСЬКА ЦЕРКВА......................................8

1.2. ПРИРОДНО-ГЕОГРАФІЧНІ УМОВИ............................................................8

1.2.1. ГЕОЛОГІЯ............................................................................................9
1.2.2. КЛІМАТ..................................................................................................9

1.2.3. ГІДРОГРАФІЯ.......................................................................................9
1.2.4. ФЛОРА І ФАУНА...............................................................................10
1.3. ТУРИЗМ...............................................................................................................11

1.4. АТРАКЦІОНИ....................................................................................................11
1.4.1. СЕРНИЦЬКА РЕФОРМАТСЬКА ЦЕРКВА.................................11

1.4.2. МЕМОРІАЛЬНА ДОШКА КАНТОР-ВЧИТЕЛЯ БАЛОГА

ШАНДОРА.....................................................................................................12
1.4.3. ПАМ’ЯТНИК „Málenkij robot”.......................................................13
BEVEZETÉS

5
 1. SZERNYE TÖRTÉNETI-FÖLDRAJZI ÁTTEKINTÉSE
1.1. Szernye történeti-földrajzi áttekintése Történeti áttekintés
Nevének magyarázata Szernye, Zyrna – a helység Csaronda-patak jobb oldali
mellékvize mellé települt, s róla kapta nevét. A Szernye víznév szláv eredetű. Tövében a szláv
„vrna”, „őz” rejlik A hatósági úton megállapított neve Rívne. Szernye falu nevének
tulajdonképpeni értelme sík, sima. Régi okmányokban Szörnyének is említik. 1270-ben a
Lónyai-uradalom határjárásában, mint királyi birtok szerepelt. 13. sz. végén, 1282-ben a
Váradi családból eredt Mihály dia, Demeter birtokolta. Ekkor a helység már virágzó
állapotban volt: saját plébániát birtokolt, melynek lelkésze, Pál az 1333. évi Pápai tizedet
fejében 3, a következő évben 7 garast fizetett. Ugyanakkor 1333-ban a beregi és borsovai,
azontul pedig, az ungi főesperesség parókiái között említik, melyek akkor az egri érsekség alá
tartoztak. (Lehocky,1881).
1468-ban beiktatott Szilágyi Erzsébeth zálogjogon, valamint Dragfi és Kállay Margit,
született Jakcsik. 1508-ban Matucsina Ferenc, György és Miklós vettek 16 forintért Őri
Somogyi Lászlótól egy nemesi kúriát itt, 1509-ben, pedig szintén egy udvarházat 20
aranyforintért Szernyi Supán Mátyás özvegyétől, mi ellen gyermekei Demeter és Anna
tiltakoztak. 1541-ben Báthori István kapja Jakcsi András és Jakcsi László részeit. 1556-ban a
községet a tatárok elpusztították. A református községnek már 1595-ben anyagyülekezete volt,
akkori papja Beregi Lukács. A hajdani római katolikus templomot azóta a reformátusok
használják. Az új hitközösség elfoglalta a maga részére az itteni egykori régi római katolikus
templomot is, amely a 15. század elején az itt akkor közösséggé vált egyszerű falusi, csúcsíves
stílusban épült, hajója egyszerű, deszkamennyezetű, míg a keleten épített szentély jóval
alacsonyabb és keskenyebb, apsisa egyenes záradékkal végződve. A templom alatt sírbolt.
1609-ben beiktatták Lónyai András. 1610-ben Lórandfy Mihály és Daróci Ferenc – 1613-ban
Salgai Kata elzálogosította birtokát Matuznai Pálnak 400 forintban. 1614-ben említenek
birtokosul Lónyay Zsigmond, István és András. 1623-ban Horváth István kapta királyi
adományul Matuznai Pál és István magvaszakadtával ezek részeit. 1633-ban királyi új
adományt nyert Lónyay Zsigmond, kiellentmondások folytán ismételten beiktatott. 1638-ban
említik meg özvegy Perényi Gaborné Salgai Katát, Dobronyi Jánost és Csomaköz Zsigmondot
(Lehocky,1881).
Fényes Elek leírása 1851-ből: Szernye, magyar falu, Bereg vármegyében. A Szernye vize
mellett. 14 római katolikus, 10 görög katolikus, 528 református lakja. Református
anyaszentegyháza van. Róna határa szép búzát terem, erdeje halászata van, de az árvíz
rongálja.” (Botlik-Dupka,1993).

6
 Az 1944 őszén történt ,,Málenykij robot”, ami Szernye községre is kiterjedt. 1944
novemberében 204 személyt gyűjtöttek be, hurcoltak el. Szolyvára, ebből 34-en örökre
odamaradtak, hazatértek 170-en. 49 szernyei illetőségű hadifoglyot, katonaszökevényt zártak
a lágerekbe (Szernyei községháza adatai).
Becslések szerint több mint 40 ezer kárpátaljai magyart és svábot zártak lágerbe. A
legtöbben Sztarij, illetve Novij Szamborban, Boriszovoban, Turkán, Orsán, Sztalinoban
pusztultak el. 1945 júliusától egyes munkatáborokban a kárpátaljai magyarok fegyveres
őrizetét fegyvertelen váltotta fel, a továbbiakban átnevelésre szoruló szovjet állampolgárként
kezelték őket. Így a lesoványodott árnyékembereket jó ideig még visszatartották és éhbérért
dolgoztatták. (Bothlik-Dupka,1993).
A KMKSZ szernyei alapszervezetének köszönhetően a község központjában, a
református templom mellett a sztálinizmus áldozatainak emlékművet állítottak, ezzel együtt
visszaállították az első világháborús emlékművet, melyen 27 hősi halott neve van felvésve. A
csehszlovák időben állami magyar tannyelvű népiskola működött 4 osztállyal, 4 tanítóval. Ezen
kívül egy református felekezeti népiskolában is tanítottak. Az akkori hatalom képviselői cseh
tannyelvű elemi iskolát is nyitottak két osztály, két tanítóval. Az 1938-as visszacsatolás után a
két előbbi iskola tovább működött. A magyar tannyelvű iskolát 1945-ben szervezték meg.
Óvodájában szintén magyar nyelvű a nevelés. (Lehocky,1881).
Az 1920-30-as években népszerű volt a Szernyei Gyöngykaláris néven ismert folklór
csoportja, amely népdalaival, táncaival rendszerese a környék falvaiban is fellépett. Az
együttes történetét, műsorait könyv alakban is megjelentették. A művelődési házban állandóan
működnek a magyar folklór együttesek, énekkarok. A színjátszók a Szernyei Gyöngykaláris
hagyományait folytatják.
A közösségi könyvtárállománya ötezren felüli, azonban magyar anyagának választéka
igen szegény. Magyar tannyelvű általános iskolájában a 2004/05-ös tanévben 250 gyermek
tanult 23 pedagógus irányításával. A helyi gyerekek középiskolába Barkaszóra, Bátyúra vagy
Munkácsra járhatnak. (Lehocky, 1881).
A KMKSZ szernyei szervezete 1989. június 11-én alakult 96-taggal. Vállalt feladataik
közé tartozik: a falu történelmi nevének visszaállítása, hagyományok ápolása, érdekvédelem.
(Szernyei községháza adatai).
1.1.1 Szernyei református gyülekezet
Jelenlegi lelkésze: Béres László. A gyülekezet heti rendszeres alkalmai: bibliaóra,
hitoktatás, konfirmandus oktatás, vasárnapi Istentisztelet.

7
 A reformáció idejében lett reformátussá Kálmáncsehi Sánta Márton munkálkodása
következtében. Első lelkésze Beregi Lukács volt. Jelenlegi temploma 1910-ben épült, 600
férőhellyel. Utolsó javítása 1988-ban volt. Orgonáját Angster József és fia, pécsi orgonaépítő
mesterek által készítette. A gyülekezet létszáma 1200 lélek. Hitoktatásban 110 gyerek vesz
részt. A gyülekezeti heti rendszeres alkalmai: Gyülekezeti bibliaóra, fiatal házasok és az
ifjúság bibliaórája, vasárnapi Istentisztelet. (Béres László, Szernyei lelkipásztor elmondása
szerint).
Felekezeti megoszlása nem sokszínű. A községen többségben vannak a reformátusok,
számukra áll rendelkezésre a református templom. A helyi református egyház a Beregi
Református Egyházmegyéhez tartozik. A másik felekezet a Jehova Tanúi, ők a
Királyságteremben gyülekeznek. Ezen kívül minden vasárnap külön tartanak istentiszteletet a
cigány kisebbség számára. (Orbán, 2011).
1.1.2 Szernyei református cigánygyülekezet
A Kárpátaljai Református Egyház legelső cigány-gyülekezete 1993 novemberében
alakult. Jelenleg 259 tagja van. Presbitérium 8 tagból tevődik össze. A cigánygyülekezet
templomát 1996. szeptember 15-én Szentelte fel Gulácsy Lajos akkori püspök. (Ivaskovics,
Kohán, 2000).
1.1. Természetföldrajzi viszonyok
Szernye földrajzi koordinátái: é. sz. 48° 21′ 59″, k. h. 22° 27′ 06″. Tengerszint feletti
magassága 104 m. Munkácstól 20 km-re délnyugatra fekszik.

1. ábra. Szernye műholdas felvétele

Forrás: google Earth
Szernye, 1946-tól ukránul „Серне” sík területen fekvő magyar település, amely Ukrajna
nyugati részén található a Munkácsi járásban. Területe 1794 ha, amelyből 131 ha a falu
belterülete és 1663 ha a mezőgazdasági föld. A falu 25 km-re fekszik Munkácstól az Izsnyéte-
Barkaszó-Szernye útvonalon. Bekötőúttal kapcsolódik a Csap-Nagydobrony-Csongor-
8
Munkács műúthoz. Vasútállomása helyben van, a Bátyú-Sztrij vasútútvonalhoz csatlakozik.
Határos a következő falvakkal: Barkaszó, Csongor, Bátyu. (Szernyei községháza adatai).
1.2.1. Geológia, földtörténet
A síkvidék mélyebben fekvő területeken, a nehéz mechanikai összetételű kőzeteken
alakult ki a glejes réti barnaföld. A Szernye-mocsár területén összefüggő területet alkot.
Jellemző rá az erdős növényzet és a gyakori, nagymértékű túlnedvesedés. A rossz vízáteresztő
képesség, valamint a magas talajvízszint következtében ezek a talajok hosszabb ideig vízborítás
alatt állnak, ami a teljes szelvény elglejesedését okozza. A glejes réti barnaföld csak
lecsapolás után használható mezőgazdasági növények termesztésére. Általában
kapásnövényeket és rövid tenyészidejű növényeket termesztenek. (hu.linkfang.hu)
1.2.2. Éghajlat
Ukrajnában az Aliszov féle éghajlati osztályozás van elfogadva. Ez alapján Kárpátalja a
mérsékelt öv mérsékelten kontinentális övébe tartozik. A különböző domborzati formák miatt
az éghajlat is változó aszerint, hogy milyen hegyvidéki régióról beszélünk. Síkvidéken a
januári átlaghőmérséklet –4° C, a júliusi +20 °C. Hegyvidéken ezek az értékek némiképp
kevesebbek a januári átlaghőmérséklet itt –8, –6 °C, a júliusi +14, +16 °C. Az átlag csapadék
mennyiség is a domborzat függvényében alakul. Síkvidéken az átlag csapadék mennyiség 500
– 600 mm, a hegyvidéken 1000 – 1200 mm. (ukr/tur.narod.ru)
Éghajlatát tekintve a mérsékelten kontinentális éghajlathoz tartozik. A nyár meleg és
száraz, a tél néha csapadékosabb vagy éppen szárazabb. Az átlagos évi csapadék mennyiség
700 mm-körüli, az átlagos évi hőmérséklet 10 0C. A hulló (hó, eső, havas eső, jégeső stb.) és
talaj menti (harmat, dér, zúzmara) csapadékok egyaránt jellemzőek a területre. A csapadék
eloszlásában kettős maximum és minimum figyelhető meg: nyár elején (fő) és ősz (mellék)
maximum, tél vége – tavasz eleje (fő) és nyár vége (mellék) minimum. A csapadék járása
kettős maximum mutat: reggel és délután. (Molnár J., 2009: III. 1.4. In: Baranyi B)
1.2.3. Vízrajz
A Szernye-mocsár csak nyugat felé nyitott, de ott is sokfelé homokdombok - gorondok -
gátolják, amelyeken már az őskorban megtelepedett az ember. E sajátos körülmények
lehetővé tették, hogy az itt létrejött falvak lakói a síkvidéki, alföldi községeknél változatosabb
termelési módokat alakítsanak ki. Ezért a XIX. század második harmadától kezdődő
egységesített környezet átalakító - folyószabályozó, mocsárlecsapoló és talajjavító -
munkálatok előtt a belvizes, illetve a kiterjedt lápos és mocsaras területen élő emberek sokrétű,
ártéri gazdálkodást folytattak. A Szernye-mocsár a Tisza szabályozása előtt valóban nagyszerű
tavat képezett. A láp, a Szernye-mocsár nevet csak a XIX. század elején kapta, 1808-ban

9
Budán kiadott latin

10
nyelvű Magyarország térképén már, mint „Paludes Szernye" / Szernye-mocsár szerepel. A
XX. század elején, majd a később végzett kutatások megállapították, hogy a hatalmas láp egy
vulkánkitörés eredményeként keletkezett. Az egyik legkomolyabb összeütközés a Szernye-
mocsár területén, Kisgút, Gát, Dercen és Fornos falvak határában történt, ahol a
szabadcsapatok súlyos veszteségeket okoztak a meg-szállóknak. 1241-ből, a tatárjárás idejéből
fennmaradt történetek arról mesélnek, hogy sok falu lakosságának zömét a települést
körülvevő Szernye mocsár alapos ismerete mentette meg a tatárok pusztításától, mivel a tatár
seregek nem mertek utánuk menni az ingoványos mocsárba, ahova előlük menekültek. A
mocsár a történelmi időkben mintegy 100-120 négyzetkilométert foglalt el, lecsapolása a 19.
század derekán indult, és máig nem fejeződött be. A Szernye-mocsárral együtt a környék
állóvizes, lápos, vízinövényekkel sűrűn benőtt területe a 19. század közepén több, mint 150
000 katasztrális holdat foglalt el Gát, Dercen, Makarja, Beregújfalu, Nagybereg, Beregardó,
Makkosjánosi, Mezőkaszony, Hetyen, Bárdháza, Kígyós, Fornos, Nagydobrony, Ignéc és
Nagylucska települések határában. (hu.linkfang.org)
1.2.4. Növényzet és állatvilág
A Kárpátaljára jellemző növény és állatvilág számos képviselője megtalálható. Bár a
lecsapolás következtében számos faj kipusztult a területről az életterük összeszűkülése miatt.
Állatvilága változatos egyaránt vannak ragadozó és növényevők. A növényvilága is a
Kárpátaljára jellemző növénytársulásokból áll, mivel vegyes erdők övezetéhez tartozunk.
A falu déli részén található egy kis erdő, amit az Itteniek Kismakkosként szoktak
emlegetni. Több fafajta is megtalálható úgymint tölgy, bükk, hárs, nyír, nyár szelídgesztenye.
A falu északi részén található meg egy gyümölcsös kert, ahol különböző almafajták,
szilvafajták s körtefák találhatók, ezen kívül található még itt: nyárfa, nyírfa, fűzfa, gesztenye,
dió, fűfélék, cserjék, nád. Az aljnövényzetet tekintve jellemző a szeder, köszméte, földieper.
A cserjések közül nagyon elterjedt a csipkebogyó, kökény. Állatvilága szegényes. A
kismakkosban található kisebb állatfajták, úgymint róka, borz, nyest, vadnyúl vaddisznó, őz s
kisebb rágcsálók. A madarak közül találkozhatunk fácánnal, fürjjel, bagollyal, gólyával,
gémmel. (Terepi megfigyelés,2021.10.26.)

11
 1.3. A turizmus
A turizmus az utóbbi fél évszázadban alakult tömegfenoménné. A világgazdaság egyik
vezető szférája. Egyes prognózis szerint XXI. század az információ, az információcsere és a
turizmus időszaka lesz. A XX. század második felére alakultak ki a tömegszerűségét lehetővé
tevő feltételek: a fizetett szabadság, jövedelem, amit csak utazásra költünk, utazási indíttatás,
az utazásszervező és közvetítő szektor és az egyéb turisztikai szolgáltatások az idegenvezetés,
a szórakoztatás, a tudósító ténykedés stb. A turizmus az emberek életében aránylag új
mozzanatnak számítódik, épp ezért sok téves dolog vagy tevékenység történik az igénybevétele
alatt. Igazi volumenét és fontosságát kevesen ismerik.
Turizmus alatt egyrészt az ember állandó életvitelén és munkarendjén (lakásán és
munkahelyén) kívüli valamennyi helyváltoztatását és tevékenységét értjük, bármi legyen azok
konkrét indítéka, időtartama és célterülete. A turizmus másrészt az ezzel kapcsolatos igények
kielégítésére létrehozott anyagi technikai és szervezeti feltételek, valamint szolgáltatások
együttese. Két formája a hivatásturizmus és a szabadidő-turizmus. A hivatásturizmus a
foglalkozással kapcsolatos helyváltoztatások során végzett szakmai és szabadidő-
tevékenységek együttese. A szabadidő-turizmus az állandó lakáson kívül szabad időben végzett
és szabadon választott tevékenységek összessége, amelyeket az ember változatosságigénye
motivál (Fekete,2006).

1.4. Látványosságok
1.4.1. Szernyei Református templom
Református templom középkori eredetű. Az idők folyamán többször átépítették. A
templom alatt régi sírhely található. A helyi egyházat Kálmáncsehi Sánta Márton reformálta
meg. A falu jelenlegi református többségnek gyökere 1595-re vezethető vissza. A lelkészek
sora folyamatos volt a történelem folyamán. A templom a római katolikus egyháztól lett
elfoglalva és jelenleg a református gyülekezet ad helyet a keresztény hit gyakorlásához.
(Ivaskovics, 2000).
A 15. században épült gótikus stílusban, 1530-ban lett a reformátusoké. 1755-ben és
1774-ben barokk stílusban átépítették. 1779-ben haranglábat emeltek melléje. A templomnak
két harangja van. A kisebbiket 1889-ben öntette a gyülekezet László Albert kisgejőci mester
által Szigethy László lelkipásztorsága alatt. A nagyobbik harang 1924-ben készült az
ugyancsak kisgejőci Egry Ferenc munkájaként. (Béres, 2021.11.21.).

12
 2. ábra. Szernyei Református templom
Forrás: saját fotó
1.4.2. Balogh Sándor kántor-tanító emléktáblája
Itt élt Balogh Sándor református kántortanító a Szernyei Gyöngykaláris megálmodója.
Nagydobronyban született 1844-ben. Sárospatakon szerzett diplomát tanítói végzettséget és
1914-től mint egy negyed századon keresztül szolgálta a szernyei lakosságot református
kántortanítóként, közben megjárta az I. világháború olasz frontját. 20-as években pedig
elindította a Gyöngykaláris nevű kórust. Sok helyen fellépett a vidéken a csehszlovák érában.
Gyűjtötte rendszerezte az itt fellelhető népköltészeti emlékeket. 1947-ben letartóztatták
és koholt vádakkal 8 évre elítélték. 3-szor hoztak el Szernyére, hogy találjanak valakit, aki
tanúskodik ellene senki nem volt hajlandó arra, hogy Balogh Sándor ellen tanúskodjon. 1958-
ban meghalt. (youtube.com).

13
 3. ábra. Balogh Sándor kántor-tanító emléktáblája
Forrás: saját fotó
Az emlékmű a Szernyei gimnázium udvarán található, ahol Balogh Sándor, mint oktató
tevékenykedett. Az iskolarendszer felépítése 1918 óta a megszüntetett magyar iskolarendszer
terhére történt. Az oktatás csak cseh vagy rutén tanárok végezhették állami iskolákban. Egy
szóbeli rendelkezés értelmében csak református és katolikus gyermekek járhattak magyar
iskolába. Ennek megfelelően a magyar zsidók és a görögkeleti egyház tagjai kénytelenek voltak
rutén vagy cseh iskolába járni. A felekezeti és nem cseh iskolák nem részesültek állami
támogatásban. A Szernyei református a helyi templom mellett működött. Elemi képzést adott,
eközben megismertette a gyerekeket a hittel. Tanítói voltak: Krasznai Pál, Krasznai Etelka és
Balogh Sándor (kántortanító). Egyes adatok szerint 1919 előtt is volt már elemi iskola a
faluban. (Bimba,2021.11.21).

4. ábra. Szernyei Általános Iskola

Forrás: saját fotó

1.4.3. Málenkij robot emlékmű

A Málenkij robotra hurcolt kárpátaljai internáltak számát illetően különböző adatok
keringenek a szakirodalomban. Az egyik leggyakrabban említett a 40 ezres létszám. A
település lakossága 1990-ben a református templom mellett emlékművet emelt a sztálinizmus
és a II. világháború áldozatainak. Felújították az első világháborús emlékművet is. Lágerbe
irányítottak
7 729 katonát, 154 tisztet, 7 201 18-50 év közötti hadköteles személyt, 176 csendőrt,
összességében 15 260 személyt, akik közül 137 személy német, a többi pedig magyar
nemzetiségű. (Molnár D, 2015)

14
 5. ábra: A Sztálini megtoroltak áldozatai
Forrás: Saját fotó
Az 1944 őszén történt ,,Málenkij robot”, ami Szernye községre is kiterjedt. 1944
novemberében 204 személyt gyűjtöttek be, hurcoltak el. Szolyvára, ebből 34-en meghaltak és
hazatértek 170-en. 49 szernyei illetőségű hadifoglyot, katonaszökevényt zártak a lágerekbe.
A deportálandó férfiak összegyűjtését több településről is megkönnyítette az a
körülmény, hogy közvetlenül a szovjet csapatok bevonulása vagy a front elvonulása után
kivezényelték őket különböző közmunkákra, hidak, utak, vagy Munkács esetében a repülőtér
építésére. (Molnár D, 2017)

3. TURISZTIKAI ERŐFORRÁSOK FELTÁRÁSA ÉS FELHASZNÁLÁSI

LEHETŐSÉGEIK
3.1. A kutatás megkezdésének feltételei
A kutatás megkezdése előtt tisztáznunk kell, hogy mik azok a turisztikai erőforrások és
milyen fajtái lehetnek. A turisztikai erőforrásaink geográfiai környezetünk azon tényezőit
foglalják magukba, amelyek a turizmus szervezésében, lebonyolításában részt vesznek,
valamint a turisták érdeklődési kategóriájába tartoznak, ezen kívül képesek arra, hogy
ösztönözzék őket az utazásra.

Részterületei:

1. Turisztikai erőforrások fogalma.

15
 a) Természeti adottságok, domborzat, vízrajz,

b) Kulturális adottságok, építészet, fesztiválok

c) Gazdasági és társadalmi tényezők, ünnepek

d) Infrastruktúra, szálláshely, fürdő

2. Turisztikai erőforrások típusai.

Természeti erőforrások: Azok a természeti adottságok, melyeket az ember

szükségleteinek kielégítésére hasznosít. növények, állatok

Társadalmi erőforrások:

a. A munkaerő egésze, mint a termelés egyik fő tényezője.

b. Cégen vagy vállalaton belül dolgozó munkaerő, annak képzettsége,

kompetenciája és a vele kapcsolatban felmerülő költségek. fizetés, továbbképzés

3. A turisztikai erőforrások fejlettsége.

A turisztikai erőforrások fejlettségének és fejlődésének fokát egy adott területen

nagymértékben azok jellemzői határozzák meg:

a. Az erőforrás vonzereje.

b. Rendelkezésre állás.

c. Tudományos, kulturális és városnéző jelentőség.

d. Az erőforrás potenciális tartaléka (kapacitása).

e. Táj és környezeti jellemzők.

f. Az erőforrás-felhasználás módszerei és intenzitása.

4. Természetföldrajzi adottságok.

a) Földrajzi helyzet (fekvés, megközelíthetőség) tömegközlekedés, vízpart.

Domborzat (abszolút- és relatív magasság) hegység, síkság, túra.

b) Éghajlat, sport, nyaralás.

c) Vízrajz (tengerek, tavak, folyók, gyógy- és termálvizek).

d) Növény- és állatvilág, különleges, védett állatok, növények.

e) Egyedi adottságok, természeti jelenségek.

16
5. Gazdaságföldrajzi adottságok.

a. Népesség- és településszerkezet.

b. Népesség (Fogyasztó és munkaerő).

c. Gazdaságszerkezet.

d. Ipar.

e. Mezőgazdaság.

f. Közlekedés.

g. Kereskedelem és szolgáltatóipar.

h. Gazdaság és turizmus kölcsönhatása.

6. Kulturális és egyéb adottságok.

a. Történelmi, művészeti adottságok.

b. Történelmi, vallási, művészeti emlékhelyek

c. Műemlékek.

d. Múzeumok.

e. Tudományos gyűjtemények. ( Jancsik - Rátz,2007)

17
 6. ábra: A termelési tényezők és a turisztikai erőforrások összefüggései

Forrás: Turisztikai erőforrások: a földrajzi alapoktól a termékfejlesztésig c. tantárgy

Gyakorlatorientált Tankönyv és Kézikönyv

18
2.2 A kérdőív általános kérdéseinek eredményei

19
20
21
22
ÖSSZEFOGLALÁS

23
РЕЗЮМЕ

24
 Irodalomjegyzék

1. Molnár D. István. 2009: Kárpátalja. Dialog Campus kiadó, Pécs-Budapest. 23-24. o.

3. Botlik József -- Dupka György.1993: Magyarlakta települések ezredéve Kárpátalján.

Intermix kiadó, Ungvár.138-140. o.

4. Dr. Fekete Mátyás.2006: Hetköznapi turizmus a turizmuselmélettől a gyakorlatig, Nyugat-

Magyarországi Egyetem. 24-26 o.

5. Ivaskovics József-Palkó -- István-Kohán László.2000: Kárpátaljai Református

templomok, Tárogató kiadó, Ungvár-Beregszász, 37o.

6. Kardos Zoltánné. 2011: Turisztikai ismeretek. Keszthely, Debreceni Egyetem. 10-12. o.

7. Lehocky Tivadar.1881: Beregvármegye monográfiája III kötet 2. rész, Ungvár, Polacsek

könyvnyomda.730-732. o.

8. Lengyel Márton.1989: A turizmus versenyképességét befolyásoló tényezők: Budapest,

Budapesti Közgazdaságtudományi egyetem.7o.

9. Molnár D. Erzsébet.2015: Kárpátaljai magyarok a Szovjetúnió hadifogoly – és

munkatáboraiban, Debrecen, Debreceni egyetem. 12o.

10. Molnár D. Erzsébet – Molnár D. István 2017: Hadifogság, Málenykij Robot, Gulág
, Kárpát-medencei magyarok és németek elhurcolása a Szovjetunió hadifogoly- és
kényszermunkatáboraiba, RIK-U Kiadó, Beregszász-Ungvár. 54o.

11. Orbán Melinda. 2011: A szernyei lakosok utazási szokásainak vizsgálata kérdőíves
felmérés alapján. Beregszász. 15o.

13. Michalkó Gábor. 2004: A turizmuselmélet alapjai, Kodolányi János Főiskola,

Székesfehérvár. 115o.

Béres László, a Szernyei lelkipásztor elmondása szerint. 2021.11.21.

Bimba Károly, a Szernyei Általános Iskola régi igazgatójának elmondása szerint. 2021.11.21.

14. http://genius-ja.uz.ua/images/files/bihari-krisztinadiplomamunka.pdf (2021.10.11)

15. https://hu.linkfang.org/wiki/Szernye-mocs%C3%A1r (2021.10.14)
16. https://hu.linkfang.org/wiki/Kárpátalja-talajai (2021.10.16)
17. http://ukr-tur.narod.ru/ (2021.11.20.)

25
 18. https://www.youtube.com/watch?v=YiCe6lrcUa8 (2021.11.26.)

új:

Jancsik András; Rátz Tamara: Turisztikai erőforrások. A természeti és kulturális erőforrások turisztikai
hasosítása. Perfekt Gazdasági Tanácsadó, Oktató és Kiadó Zrt., Budapest, 2007

Izsák Tibor: Ukrajna természeti földrajza. Rákóczi-füzetek XXVII. Ungvár,

PoliPrint Kft., 2007. 216 p.

Molnár József; Papp Géza: A Kárpát-medence földrajza.Természet, társadalom

gazdaság, néprajz,Kiadó,II.Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola,2022

Fodor István: A lecsapolással károsodott az őstermészet.(A Fekete/Szernye-mocsár sorsa).

Kárpáti Igaz Szó(Ungvár),19996. november 14, 6 old;
F

26
 ÁBRÁK JEGYZÉKE

1. ábra. Szernye műholdas felvétele

2. ábra. Szernyei Református templom
3. ábra. Balogh Sándor kántor-tanító emléktáblája
4. ábra. Szernyei Általános iskola
5. ábra. A Sztálini megtoroltak áldozatai
6. ábra. A termelési tényezők és a turisztikai erőforrások összefüggései
7. ábra. A kérdőívet kitöltők nemi aránya
8. ábra. Kitöltöttek kora
9. ábra. Családi állapot
10. ábra. Végzettség
11. ábra. Lakhely
12. ábra. Tősgyökeres lakosok
13. ábra. Foglakozás
14. ábra. Hagyományőrző tevékenység
15. ábra. Földművelés
16. ábra. Szernye turizmusa
17. ábra. Balogh Sándor emlékmű
18. ábra. Szernyei gimnázium
19. ábra. Református templom
20. ábra. Sztálini megtoroltak áldozatai
21. ábra. Értékelés
22. ábra. Igények

27
 Az online kérdőív: https://forms.gle/bLX2eXNK11v9xWDb6
Statisztikai kérdőív
Kedves Adatközlő!

Szakdolgozatom elkészítéséhez kérném szíves együttműködését, mely Szernye turisztikai

erőforrásának feltárásával és felhasználási lehetőségeivel foglalkozik. E célból egy kérdőívet
készítettem, melynek kitöltését előre is köszönöm.

Tisztelettel, Keresztény Ádám (Turizmus, III. évfolyam)

Статистичнa анкета
Шановний опитувач!

Для цього вже завчасно були підготовлені деякі питання. Буду дуже вдячний за
відповіді, дякую.

28