2023. 09. 25.

Pathogenitás és infekció

Megyeri Klára
Szegedi Tudományegyetem
Orvosi Mikrobiolóiai Intézet
2023

A mikrobák és a gazdaszervezet kölcsönhatása

Biológiában két szervezet együttélése = szimbiózis, típusai:

• Mutualizmus: mindkét faj számára hasznos:

Pl. lactobacillusok a hüvelyben
• Kommenzalizmus: a gazda számára közömbös vagy ritkán előnyös, a mikrobának
hasznos:
Pl. Staphylococcus epidermidis a bőrön tejsavat produkál, véd a pathogénektől
• Parazitizmus: az egyik fél élősködik és nincs hasznára a gazdaszervezetnek – az orvosi
mikrobiológiában a mikróba jelenléte káros a szervezet számára.

Nem abszolút fogalmak:

• függ a gazda fajától, védekező rendszere állapotától, a mikroorganizmus szervezeten
belüli lokalizációjától.

Interakció Species A Species B

Mutualizmus Számára hasznos Számára hasznos
Kommenzalizmus Számára hasznos Számára közömbös
Parazitizmus Számára hasznos Számára káros

1
 2023. 09. 25.

A mikrobiális patogenezissel kapcsolatos fogalmak

Patogenitás: a mikrobafaj genotípusa, strukturális, biokémiai tulajdonságai által
meghatározott potenciális betegség okozó képesség.
Patogén v. kórokozó: betegség okozására képes mikroorganizmus.
• gazdaspektruma:
 szűk (N. meningitidis, V. cholerae, T. pallidum)
 széles (sok Salmonella szerotípus, Coxiella burnetii)
• szervrendszeri fajlagosság (E. coli uropatogenitás)
• életkorral kapcsolatos specifitás (E. coli csecsemők meningitisze)
• Típusai:
 Obligát
o Életciklusuk lezajlásához szükségük van a gazdasejtre/gazdaszervezetre.
o Pl. minden vírus, Mycobacterium tuberculosis és Treponema pallidum
 Fakultatív
o Életciklusuk többféle közegben lejátszódhat, az emberi szervezet csak egy, ezek
közül. A fakultatív patogének elsősorban környezeti baktériumok és gombák,
amelyek csak esetenként okoznak fertőzést.
o Pl. Legionella pneumophila
 Opportunista
o Az opportunista patogének olyan fakultatív patogének, melyek csak akkor képesek
emberi megbetegedést okozni, ha a szervezet védekező rendszere meggyengül.

Virulencia:
A patogenitás mennyiségi jellemzője, azaz számszerűen kifejezhető megbetegítő
képesség egy mikroba populáció és egy gazdafaj viszonylatában.
• Mértéke - egy adott patogén fajon belül egyes törzsek virulenciája különböző
lehet,
• Értékmérése (LD50, ID50) a megfertőzött szervezetek felének elpusztításához
vagy megbetegítéséhez szükséges mennyiség
• Fokozása – fogékony szervezetben szaporítás, gain-of-function kutatások révén
előállított mikroorganizmusok
• Csökkentése – attenuálás, in vitro vagy nem fogékony szervezetben szaporítás;
Pl.: vakcinatörzs előállítása céljából
• Virulencia faktorok:
 Nem toxikus virulencia faktorok
 Toxikus hatású virulencia faktorok

2
 2023. 09. 25.

Kolonizáció és fertőzés
Kolonizáció: A mikrobák hosszabb-rövidebb ideig tartó megtelepedése, melynek során a
gazdaszervezet integritása nem sérül.
Fertőzés: fertőző ágens szaporodása a szervezetben – nem minden esetben vezet betegséghez,
obligát patogén szaporodása fertőzést jelent, szinte mindig betegséghez vezet.
normál flóra tag szaporodását nem tekintik fertőzésnek,

Normál flóra és kórokozók

• A normál flóra tagok
 Jelenlétük meghatározott anatómiai régiókra korlátozódik, és a gazdaszervezetet nem
károsítják
 Szerepük van a fertőző ágensek távoltartásában (vetélkedés tápanyagokért, a megkötődést
szolgáló receptorokért, antimikróbás hatású anyagok (bakteriocinek) termelése,
anyagcseretermékek termelése révén).

• Kórokozók
 Képesek lehetnek a mechanikus és funkcionális határokat áttörni, miáltal a gazdaszervezet
anatómiai és/vagy funkcionális integritása sérül → FERTŐZÉS alakul ki
 sikerrel vetélkednek a normálflóra tagokkal,
 ellenállnak a szervezet védekező mechanizmusainak,
 hatásukra sérül a szervezet integritása.

A fertőzés kialakulásának feltételei:

A mikroba betegség okozó képessége – patogenitás + virulencia.
• A fertőző dózis - csíraszám, mely szükséges a fertőzés létrehozásához:
Shigella – néhány száz (102),
Salmonella enteritidis – néhány százezer (105),
Vibrio cholerae – több millió (108).
• A gazdaszervezet érzékenysége, ami függ:
 A genotípustól:
 Sarlósejtes anémia, thalassaemia, glükóz-6-foszfát dehidrogenáz hiánya → maláriával
szembeni rezisztenciát okoz
 Kemokin receptor hiány → HIV-vel szembeni rezisztenciát okoz
 P vércsoport antigén negativitás → bizonyos Escherichia coli törzsekkel szembeni
rezisztenciát okoz, ezért az ezen baktérium törzsek által előidézett húgyúti fertőzések
ritkábbak
 Cisztás fibrózis →emelkedik a Pseudomonas aeruginosa által okozott légúti fertőzések
gyakorisága
 A védekezőképesség aktuális állapotától:
 betegségek,
 kezelés,
 hormonális állapot,
 kor,
 alultápláltság

3
 2023. 09. 25.

A fertőzések forrása:
1. Belső - endogén
A kórokozó a saját normál flórából származik:
bőr (Staphylococcus epidermidis),
bél (Escherichia coli – húgyúti fertőzések),
garat (Streptococcus pneumoniae).
Leggyakrabban opportunista infekciók, lehetnek járványosan terjedő nosocomialis fertőzések.

2. Szervezeten kívülről érkeznek kórokozók – exogén

A fertőzés forrása:
• Élőlény:
 Állatok – élő rezervoár - zoonózis,
 Vektor = a fertőző ágenseket két gazdaszervezet között terjesztő élőlény
(szúnyog, kullancs, tetű, bolha, atka, poloska, légy, rák)
 Kórokozót ürítő emberek – inkubáció, betegség, lábadozás vagy tünetmentes
hordozás során.
• Élettelen dolog: étel, víz, tárgyak.
Terjedés formája:
• horizontális – egyik érzékeny szervezetről a másikra;
• vertikális – anyáról utódra (transzplacentáris, anyatejjel, szülőcsatornán).
Túlélés a környezetben:
- környezeti hatásoknak ellenállók (Mycobacterium, spórások),
- kevéssé ellenálló vagy érzékeny - nyálkahártyáról nyálkahártyára (pl. szexuális úton terjedők),
- köztes gazdát, vektort igénylők.

Átviteli, terjedési módok:

• levegő révén (csepp magvak vagy „droplet nuclei” <5 mm),
• közvetlen v. direkt kontakt terjedés:
- bőrbetegség,
- nemi úton terjedő,
- állati harapás;
• közvetett v. indirekt terjedés:
- feko-orális terjedés („piszkos kéz betegség”),
- cseppfertőzés (>5 mm, kis távolságra jutó cseppek, kontaminál tárgyakat);
• közös közvetítő – víz, étel, párologtató, vér, nem steril oldat;
• ízeltlábú - vektor/rezervoár, csak vektor, passzív vektor.
Behatolási kapuk:
• felső és alsó légutak nyálkahártyája,
• száj, gyomor-bél traktus,
• húgyivarszervek,
• kötőhártya,
• bőrfelszín.
A kölcsönhatás formái:
• Felszíni fertőzés,
• Szöveti invázió,
• Véráramfertőzés,
• Lokálisan termelt toxin távolhatása,
• Szuperantigén jellegű toxinok hatása,
• Intoxikáció,
• Fertőzés utáni kórképek – autoimmun kórképek.

4
 2023. 09. 25.

Fertőző betegség lefolyása

Klinikai tünetek alapján:
ambuláns vagy szubklinikai,
látens vagy tünetmentes,
manifeszt.

Időbeli lefolyás alapján:

akut, szubakut, krónikus, látens.

Népesség viszonylatában:
sporadikus, endémiás, epidémiás, pandémiás.

Akut fertőző betegség lefolyásának szakaszai:

• lappangási vagy inkubációs,

• prodromális,
• akut,
• lábadozás vagy rekonvaleszcencia.
Fastigium: the highest point of a fever or disease;
the period of greatest development of an infection.

Milyen módon bizonyítható egy bizonyos mikroba okoz egy adott betegséget?

Koch posztulátumok (1882)

1. • A mikroorganizmus az adott betegség minden esetéből kitenyészthető legyen a kóros
elváltozások helyéről, egészséges egyedekből nem.
2. • A mikroorganizmus színtenyészetben legyen kitenyészthető.
3. • A kitenyésztett mikroorganizmus érzékeny kísérleti állatba oltva típusos betegséget
okozzon.
4. • A mikroorganizmus színtenyészetben legyen visszatenyészthető a kísérleti állatból.

December 11, 1843 - May 27, 1910

5
 2023. 09. 25.

A Koch posztulátumok korlátai:

A kitenyészthető baktérium nem mindenkiben okoz betegséget: Helicobacter pylori
In vitro nem tenyészthető baktériumok: Treponema pallidum, Mycobacterium leprae
Speciális tenyésztési igény miatt a tenyésztés nem mindig sikeres.
Tenyésztés közben veszíthetnek a virulenciájukból a baktériumok.
Nincs állatmodell: Neisseria gonorrhoeae, Treponema pallidum

Az első posztulátumot kielégítheti a mikroorganizmus PCR-rel, immunológiai módszerekkel való

kimutatása a beteg szövetekből.
Állatmodell helyett in vitro modell: E. coli okozta hasmenés

Ötödik posztulátumot javasolnak:

A feltételezett patogénről nyert tudás alapján effektív terápiás vagy preventív eszköz kidolgozása
legyen elvárható (antibiotikum, vakcina, fertőtlenítés).
Pl. a HPV vakcina ha megelőzi a méhnyakrák kialakulását további bizonyítékot ad a vírus szerepére.

Molekuláris posztulátumok virulencia gének szerepének bizonyítására

1. A kódoló gén vagy terméke megtalálható legyen a betegséget okozó baktériumokban, de ne
legyen az avirulensekben.
2. A virulencia gént klónozni kell tudni.
3. A gén inaktiválása csökkentse a törzs virulenciáját, vagy avirulens törzsbe juttatva a gént az
virulenssé váljon.
4. Ki kell mutatni, hogy a baktérium kifejezi a gént állatban, vagy emberben a betegség folyamán.

Virulencia faktorok

I. Toxikus hatású virulencia faktorok

1. Endotoxin
2. Exotoxinok

II. Nem-toxikus virulencia faktorok

1. Tok
2. Fimbria
3. Biofilm
4. Nem fimbria jellegű adhezinek
5. Invazinok
6. Enzimek
7. Vasszerző mechanizmusok
8. Szekréciós rendszerek

6
 2023. 09. 25.

I. 1. Endotoxin
Endotoxin a Gram negatív baktériumok külső membránjának szerves része – LPS.

Toxikus a lipid A – tisztított formában rosszul oldódik, kevésbé hatásos.

A baktérium nem szekretálja, osztódás során leválik és a baktérium szétesésekor kerül a
környezetbe.
LPS kötő fehérje szállítja a célsejtekhez:
Monocyta/makrofágok, neutrophil granulocyták, B sejtek, vérlemezkék
Receptor: CD14 és főleg TLR-4
A kromoszómán lévő gének kódolják a termeléséért felelős enzimeket.

Az endotoxin tulajdonságai

 Toxicitása alacsonyabb, mint az exotoxinoké.

 Antigenitása gyenge,
 Toxoiddá nem alakítható
 Hőrezisztens (100°C, 1 h).
 Azonos általános hatása van minden Gram-negatív baktérium faj
esetén: láz és sokk.
 Citokinek (IL-1, 6, 8, TNF-a), prosztaglandinok, vérlemezke aktiváló
faktor (PAF) mediálják a hatást.
•Alacsony koncentrációban protektív válasz, jelzi a fertőzést (láz,
vazodilatáció, immun- és gyulladásos válasz).
•Nagy koncentrációban, Gram-negatív szepszis esetén sokk és
halál lehet a fokozott válasz eredménye.
 Sokk során a baktérium megtalálható a véráramban.

7
 2023. 09. 25.

Az endotoxin hatásai szepszisben:

•Láz - IL-1, IL-6, IL-8, tumor nekrózis faktor (TNF)a (endogén
pirogének) és PAF → stimulálják a prosztaglandinok és
leukotriének termelését.
•Korai leukopenia, később leukocytosis,
•Fokozott glikolízis → hypoglycemia,
•Vazodilatáció, erek fokozott permeabilitása, csökkent perifériás
ellenállás (NO hatása) → hipotenzió → csökkent vérellátás,
•Az alternatív komplement kaszkád aktiválása →
anaphylatoxinok keletkezése (C3a, C5a) → hisztamin termelés →
vazodilatáció, neutrophil kemotaxis,
•A véralvadási kaszkád aktiválása: Hageman faktor (XII)
aktiválása → véralvadás, thrombosis, akut disszeminált
intravaszkuláris koaguláció (DIC)→ vérlemezkék, véralvadási
faktorok és fibrinogén fogyása → vérzések,
•Plazminogén plazmin átalakulás → fibrinolízis,
•Szervek elégtelen működése.

8
 2023. 09. 25.

Endotoxin kimutatása
Lymulus teszt az intravénás oldatok endotoxin tartalmának kimutatására
Lymulus polyphemus (tőrfarkú patkórák) amoebocyta lizátuma (LAL) endotoxin hatására
megalvad.

Az endotoxin egy szerin-proteáz kaszkádot aktivál a lizátumban, ami koagulációhoz vezet.

Kromogén teszt: A kaszkád első tagja, a faktor C egy alvadást előidéző enzimet aktivál a
lizátumban – ennek hatására egy szintetikus peptid szubsztrát hasítódik, és színes,
fotometriásan detektálható termék keletkezik.
A tőrfarkú rákok védelmére és a teszt reprodukálhatóságának biztosítására rekombináns faktor
C-t használó módszert dolgoztak ki fluorogén szubsztráttal.
Staphylococcus és Streptococcus okozta bakteriémiákban, az endotoxinéhoz hasonló hatás
érvényesül, melyet e Gram-pozitív baktériumok sejtfalában lévő a lipoteikolsav (LTA) váltja ki,
a makrofágok fokozott IL-1 és TNF-a termelése révén.

Kromogén lymulus teszt

aktivált Faktor
Faktor C C

aktivált Faktor
Faktor B B

alvadást
előidéző pro- alvadást
előidéző enzim
enzim

kromogén vagy
fluorszcens Színes termék
szubsztrát

9
 2023. 09. 25.

Exotoxinok
• Gram-pozitív és negatív baktériumok is termelik.
• A baktériumok szekretálják.
• Polipeptidek
• Hőérzékenyek,
• Jó antigének, antitoxin ellenanyagok termelését indukálják.
• Toxoiddá alakíthatók - elvesztik toxicitásukat, megőrzik antigenitásukat –
vakcina komponensek.
• Lizogén bakteriofágok és plazmidok is kódolhatják.

Típusok:
I. típusú toxinok – sejtfelszínen ható toxinok
II. típusú toxinok – membrán károsító toxinok
• pórust formálnak a membránon vagy
• enzimatikusan károsítják a lipid kettősréteget.
III. típusú toxinok AB toxinok
Szerkezetük:
• „A” rész / a biológiailag aktív komponens, mely enzimatikus aktivitású.
• „B” rész / „the binding portion”, mely a gazdasejt receptorához való kötődésért felelős
és az A résznek a gazdasejt membránon való átjutásáért (transzlokáció) felel.
Hatásmechanizmusuk és biológiai hatásaik egymástól eltérőek

I. típusú toxinok – sejtfelszínen ható toxinok, pl. szuperantigének

Staphylococcus aureus TSST-1 toxikus sokk szindróma toxin,
Staphylococcus enterotoxinok A-E, G, and H,
Streptococcus pyogenes pirogén exotoxin A-C.

A. B.

Wilson et al.: Bacterial pathogenesis 2011

A - Az antigén prezentáló sejt és T sejt kölcsönhatása normál antigén esetén

B – a szuperantigén nem processzálódik az antigén prezentáló sejtekben, hanem direkt összekapcsolja az MHC-II molekulát
a T helper sejt receptorának Vb láncával peptid antigéntől függetlenül. Sok T sejt stimulálódik, T sejt mitogénként is
viselkedik, nagy mennyiségű IL-1 és IL-2 termelődik. Endotoxin sokkhoz hasonló tüneteket okoz bakteriémia nélkül.

10
 2023. 09. 25.

FERTŐZÉS

TSST-1
SARS-CoV-2
T-sejt aktiváció

Monocyta aktiváció Láz Endotoxin iránti

IFN-
érzékenység 
TNF-a
IL-1

Kapilláris permeabilitás 

Hypotensio

Vese Légzési Keringési

Agy oedema elégtelenség elégtelenség elégtelenség

HALÁL

II. típusú toxinok – membrán károsító toxinok

Funkciójuk: gazdasejt elpusztítása vagy a fagoszómából való kijutás
II. 1. Csatorna vagy pórus formáló toxin típusú fehérje (pl. S. aureus a
toxin) a gazdasejt membránjába építve magát nyitott csatornát képez.
Több pórus a sejttartalom kijutását és a víz beáramlást, a sejt lízisét
okozza.

Wilson et al.: Bacterial pathogenesis 2011

Staphylococcus aureus a toxin (pórus formáló, vérlemezkéket, monocitákat károsít)

Staphylococcus aureus leukocidin – pórus formáló, polimorf magvú leukocitákat károsítja
Escherichia coli hemolizin –pórus formáló, granulociták, monociták, endotél sejtek, vese epiteliális
sejtek, limphociták lízise
Listeria monocytogenes listeriolizin O – pórus formáló, fagoszómából való kiszabadulást szolgálja

11
 2023. 09. 25.

II. 2. A sejtmembrán lipid kettős rétegét enzimatikusan károsító toxinok

A foszfolipid-hidrolizáló (foszfolipáz) típusú membrán károsító toxin a

foszfolipid struktúrát károsítva destabilizálja a membránt és a sejt lízisét
okozza (pl. foszfolipáz C).

Staphylococcus aureus – b toxin (sphingomyelináz) Wilson et al.: Bacterial pathogenesis 2011

Clostridium perfringens – a toxin - lecitináz

III. típusú toxinok – A-B toxinok

Általános felépítésük:
„A” rész / a biológiailag aktív komponens, mely enzimatikus aktivitású.
„B” rész / „the binding portion”, mely a gazdasejt receptorához való kötődésért felelős és az A
résznek a gazfasejt membránon való átjutásáért (transzlokáció) felel. A „B” rész receptor-
specifitása határozza meg a toxin gazdasejt-specifitását.

(a) Az A-B toxinok B komponense kötődik a sejt citoplazma-membránján

elhelyezkedő receptorhoz
(b) A toxin molekula endocitózissal bekerül a sejtbe.
(c) A vakuolumon belül a toxin A és B része elválik egymástól. Az A rész bekerül a
citoplazmába, ahol kifejti biológiai hatását.

12
 2023. 09. 25.

A III. típusú toxinok szerkezete:

1. Lehetnek egy polipeptidből állók

Az „A” és a „B” rész az érés

során hasítódnak és diszulfid
kötés tartja össze őket csak.
A kötés bomlik, amikor az
„A” rész a citoplazmába
kerül és aktívvá válik.

III. típusú toxinok szerkezete:

2. Lehetnek több alegységből állók
egy vagy több „A” részből és több „B” (egyféle vagy többféle) részből épülnek fel.
Az „A” és a „B” részek nem kovalensen kapcsolódnak, majd sejtbe jutáskor szétválnak.
A toxin bejuthat endocitózissal, az endoszóma savanyodása eredményezi az „A” és „B”
rész különválását és az „A” rész endoszóma membránon való transzlokációját.

13
 2023. 09. 25.

III. Típusú toxinok hatásmechanizmusa

Több A-B toxin ADP-ribozilálás révén hat: NAD-ról ADP-ribózt
transzferál egy gazdasejti fehérjére
– inaktiválja azt, vagy abnormális működését okozza.
Eredménye lehet:
• Fehérje szintézis gátlás (diphtheria toxin),
• A gazdasejt cAMP szintjének fokozása – só-víz háztartás zavara
(kolera toxin, pertussis toxin).
• Celluláris fehérje proteolítikus hasítása (anthrax toxin letális faktor,
tetanus toxin, botulinus toxin).

A Corynebacterium diptheriae torokgyík okozója

•Diphtheria toxin génje lysogén b fágon található

•A toxintermelést alacsony vas koncentráció fokozza.
•„B” rész heparin-binding epidermal growth factorhoz
kötődik (HB-EGF) a gazdasejt felszínén
•Endocytotikus vezikulába kerül, savanyodás
konformáció változást okoz.
•T (transzlokációért felelős) domén a membránba
ékelődik.
•„A” fragmens a „B” résztől a diszulfidhidak
redukálódásával elválik, átjut a membránon, és kijut a
citoplazmába.
•Az A fragmens ADP-riboz csoportot épít a
fehérjeszintézis elongációs faktorának (EF-2)
diphthamide (hisztidin variáns) aminosavára, ezzel
inaktiválja.
•A sejt pusztulását okozza.
•Szívelégtelenséget és neurológiai tüneteket okoz.
•Toxoid formája a DPaT vakcina része

14
 2023. 09. 25.

Neurotoxinok
Botulinus toxin - anaerob Clostridium
botulinum termeli nem megfelelően
tartósított konzervekben, elsősorban
intoxikációt okoz.
A véráramba jutva a perifériás
mozgató neuronokba kerül gangliozid
receptoron keresztül, az
endoszómából a katalitikus könnyű
lánc jut a citoplazmába.
Cink-dependens endopeptidáz - az
acetilkolin tartalmú szinaptikus
vezikulumok fúziójáért felelős
SNARE fehérjéket bontja – acetilkolin
felszabadulást gátolja, petyhüdt
bénulást okoz.
Anti-toxint alkalmaznak specifikus
terápiaként.

Neurotoxinok

Tetanus toxin (tetanospazmin)-

anaerob Clostridium tetani termeli mély
szúrt sebekbe jutva, anoxiás
körülmények között.
Perifériás idegvégződésekhez gangliozid
receptoron kötődik, retrográd
transzporttal axonok mentén a
gerincvelő mozgató neuronjaiba jut.
A gátló idegvégződésekben a gátló
neurotranszmitterek (GABA, glycin)
felszabadulását gátolja.
Cink-dependens endopeptidáz a
szinaptikus vezikulák synaptobrevin II
fehérjéjét hasítja.
Generalizált izomspazmust okoz.
Toxoid formában a DPaT vakcinában
található

15
 2023. 09. 25.

Enterotoxinok

Gastrointestinalis tüneteket okoznak: hasmenés, dysenteria, hányás.

Ételmérgezés során preformált toxinok toxikózist okoznak (Bacillus

cereus emetikus toxin).

Termelhetik a bélcsatornát kolonizáló baktériumok:

Kolera toxin, E. coli (ETEC) enterotoxin só-vízháztartást

szabályozó mechanizmust károsítják, a bélhámsejteket
nem.

Clostridium difficile, C. perfringens Type A, Bacillus cereus

enterotoxin bélhámsejteket károsítják, gyulladást okoznak.

Az endotoxinok és exotoxinok összehasonlítása

TULAJDONSÁGOK ENDOTOXIN EXOTOXIN

Kémiai szerkezet Lipopolysaccharid (10 kDa) Protein (50-1000 kDa)

Kapcsolata a baktériummal A külső membrán része Extracelluláris

Denaturálás forralással Nem Rendszerint igen

Antigenitás Igen Igen

Toxoid forma Nincs Van

Hatékonyság Aránylag alacsony (>100 µg) Viszonylag magas (1 µg)

Specificitás Alacsony fokú Jelentős

Enzim aktivitás Nincs Gyakran

Pirogenitás Van Néha

16
 2023. 09. 25.

Nem toxikus hatású virulencia faktorok

Pílusok vagy fimbriák:
Hosszú, rugalmas, vagy merev, sejtfelszínről kinyúló struktúrák, melyek kontaktust teremtenek a baktérium és
gazdasejt felszíne között. A pílusokat a pilin proteinek építik fel.
A pílusok a gazdasejten lévő receptor glycoprotein vagy glycolipid szénhidrát részéhez kapcsolódnak. A
receptorhoz való kötődés meghatározza a sejt vagy szövetspecificitást (tropizmus).
A pílusok típusai:
Gram-pozitív baktériumok:
1. Sortase assembled pilus (A szortáz egy enzim, ami a pilin proteint a bakteriális sejtfalhoz kapcsolja)
2. IV-es típusú pilus (T4P)
Gram-negative bacteria:
1. Chaperone–usher pilus,
2. IV-es típusú pilus (T4P),
3. Conjugatív IV-es típusú szekréciós pilus,
4. Curli pilus és
5. V-ös típusú pilus (T5P)
A pilusok szerepe:
• Részt vesznek a gazdasejtek különféle mátrixaihoz és felületeihez való kapcsolódásban
• A gazdasejt receptorai általában glikoproteinek vagy glikolipidek szénhidrát maradékai
• A pilus kötődése a gazdasejt receptorhoz meglehetősen specifikus - hozzájárul a gazdasejt- vagy szövet-
specifikus kölcsönhatásokhoz (tropizmus)
• A törékeny fimbriák folyamatos elvesztése és újratermelése lehetőséget ad új antigenitású pilusok
termelésére, ezzel az immunválasz elkerülésére. A pílusok ily módon is fontos tényezői a fertőzések
patogenezisének.
• Fontos szerepet játszanak a genetikai információ átvitelben a konjugáció során
• A virulenciában, a biofilm képződésben, a transzdukcióban és a mozgásban is szerepük van.

Curli pilusok

Bacterial pathogenesis : a molecular approach / Brenda A.

Wilson ... [et al.]3rd ed.

Telford et al. Nature Reviews Microbiology, 2006

17
 2023. 09. 25.

Nem fimbria jellegű adhezinek – többnyire fehérjéhez kötődnek

•Staphylococcusok, streptococcusok, enterococcusok, treponemak adhezinjeik révén kötődnek

extracellulláris mátrix (ECM) fehérjékhez: fibronektin, kollagén, fibrinogén, vitronektin, laminin,
elasztin, thrombospondin (microbial surface components recognizing adhesive matrix molecules - MSCRAMMs).
•Streptococcus pyogenes – lipoteikolsav és F protein révén kötődik a fibronektinhez (ECM fehérje, sok
gazdasejt felszínén megtalálható különféle szövettípusokban).
•Yersinia YadA révén integrinekhez (transzmembrán fehérjék, amelyek sejt-sejt, sejt-ECM kölcsönhatást
közvetítenek) kötődik.
•Listeria monocytogenes internalin A révén E-cadherinhez (transmembrán glycoprotein epithel sejtekben)
kötődik.
•Bordetella pertussis filamentozus hemagglutinin (FHA) és pertactin sejtfelszíni glukokonjugátumokon
lévő szulfatált cukrokhoz és integrinekhez kötődnek.
•Helicobacter pylori Leb-kötő adhezin Lewis b (Leb) vércsoport antigénhez kötődik a gyomor-
nyálkahártya epitheliális sejtjein.

Nem toxikus hatású virulencia faktorok

Tok / Nyák/ Biofilm
Tok
• A tok, egy kocsonyás réteg, amely az egész baktériumot körülveszi. A tok követi a
baktériumsejtek kontúrját, körvonala határozott vagy kissé elmosódott lehet.
• A tok közvetlenül a Gram-pozitív baktériumok peptidoglikán rétegén és a Gram-negatív
baktériumok külső membránján (lipopoliszacharid réteg) kívül helyezkedik el.
• A tok tus készítmény fénymikroszkópos vizsgálatával mutatható ki. A tok nem engedi át a
tus szemcséket, ezért fehér színű udvarként jelenik meg a baktérium sejt körül.
• Az elektronmikroszkópos képen a tok finom szálak hálózatának tűnik.

Tus Elektronmikroszkópia

18
 2023. 09. 25.

Tok
• A legtöbb bakteriális tok poliszacharid. Ezek a polimerek, 2-4 monoszacharidból felépülő
oligoszacharid egységekből állnak.
 A tok állhat egyfajta cukrokból, amit homopoliszacharidnak nevezzük, pl. a Streptococcus mutans tokja.
 Ha egy tokban többféle cukor található, akkor azt heteropoliszacharidnak nevezzük, pl. a Klebsiella
pneumoniae tokja.
 A Bacillus anthracis tokja kivételt képez; ez polipeptid tok, ami D-glutaminsavból áll.
• A tok poliszacharidok cukorkomponensei a baktérium fajon belül változhatnak, ami
meghatározza azok szerotípusát.
• A kapszuláris poliszacharidok elleni specifikus antiszérum (pl. quellung reakció) alkalmazása
segíti a baktériumok szerológiai azonosítását.
• Telepmorfológia:
 Bizonyos baktériumok tokja nagyméretű és sok vizet köt meg; az ilyen típusú tokkal rendelkező
baktériumok (pl. Klebsiella pneumoniae) nyálkás (M) telepeket képeznek.
 A Streptococcus pneumoniae esetében a tokkal rendelkező izolátumok sima (S) telepeket képeznek, míg a
tok nélküliek durva felszínű (R) telepeket alkotnak. Egy adott baktériumfaj az S-R variációnak nevezett
jelenségen mehet keresztül, amikor az izolátum elveszíti a tok képző képességét.

K. pneumoniae S. pneumoniae

Non-encapsulated Encapsulated
avirulent virulent

A pneumonia és a meningitis gyakori kórokozói poliszacharid tokkal rendelkező baktériumok,

melyek a: Streptococcus pneumoniae, Klebsiella pneumoniae, Haemophilus influenzae, Pseudomonas aeruginosa,
Neisseria meningitidis. Egy miningitist okozó gombafajnak szintén poliszacharid tokja van, mely a:
Cryptococcus neoformans!
Mnemonika:– Some Killers Have Pretty Nice Capsule

Microorganizmus A tok kémiai szerkezete

Baktérium
Streptococcus pyogenes Hialuronsav
Streptococcus pneumoniae Polysaccharid
Neisseria meningitidis Polysaccharid
Haemophilus influenzae Polysaccharid
Klebsiella pneumoniae Polysaccharid
Pseudomonas aeruginosa Polysaccharid
Acinetobacter baumanii Polysaccharid
Bacteroides fragilis Polysaccharid
Bacillus anthracis Polypeptid (glutaminsavból felépülő polipeptid)
Gomba
Cryptococcus neoformans Polysaccharid

19
 2023. 09. 25.

A bakteriális tok jelentősége

• A fertőzés megindítása / a kolonizáció fenntartása
 A tok segíti a baktériumok/gombák gazdasejthez való kapcsolódását.
 A tok elősegíti és fenntartja a biológiai (például fogak) és az élettelen (pl. szívbillentyűprotézis)
felületek bakteriális kolonizációját.
 A tok védi az anaerob baktériumokat az O2 toxicitásától.
• Az immunrendszerrel szembeni védelem
 A tok antifagociter hatású. Korlátozza a fagociták azon képességét, hogy bekebelezzék a
baktériumokat. A tok kémiai természete és negatív töltése megakadályozza, hogy a fagocita
hozzátapadjon a baktériumsejthez.
 A tok védi a baktériumot a neutrophilek ölő hatásától.
 A tok védelmet nyújt a komplement mediált lízissel szemben.
• Egyéb funkciók
 A tok bakteriofágok receptora lehet.
Kapszuláris poliszaccharidok, mint vakcina komponensek:
• Polyvalens (23 szerotípus) tok poliszaccharid vaccina - Streptococcus pneumoniae .
• Polyvalens (4 serotípus) tok poliszaccharid vakcina - Neisseria meningitidis.
• Monovalent vakcina a Haemophilus influenzae b típusának tokja, fehérjéhez (tetanus toxoidhoz) konjugált
formában.
Nyákréteg
A nyákréteg rendezetlen, laza extracelluláris hálózat a baktérium felszínén, melyről könnyen eltávolítható (pl.
centrifugálással).
• Főként exopoliszacharidokból, glikoproteinekből és glikolipidekből áll.
• Egy laza mátrix, amely könnyen deformálódik, és nem képes kizárni a tus szemcséket.
• Nélkülözhetetlen a mikroorganizmusok megtapadásához és az azt követő kolonizációhoz.
• Elősegíti a tápanyagok befogását, a baktérium sejtek mozgását és egymáshoz kapcsolódását.

Biofilm
A biofilmek összetett biológiai rendszerek, melyben a baktériumok összehangolt funkcionális
közösséggé szerveződnek. A biofilmek sok sejtből és egy összetett polimerből állnak, amely a
száraz tömegét meghaladó mennyiségű vizet tartalmaz.
Biofilm képzés – kötődés élő és élettelen felszínekhez
•Streptococcus mutans exopoliszaccharida (fog lepedék).
•koaguláz negatív staphylococcusok exopoliszaccharidája (protézisekhez kötődés).
•Pseudomonas aeruginosa alginat exopoliszaccharida – biofilm cisztás fibrózis esetén tüdőben.

A biofilmek fejlődési ciklusa: A biofilmek fejlődési szakaszokkal, komplex szerkezettel rendelkeznek.

szakaszok: a planktonikus baktériumok tapadása a felszínhez és egymáshoz exopoliszacharida termelése
révén, ami összetartja a konzorciumot, a sejtek szesszilis formáját; majd az újra kialakuló szabadon úszó
planktonikus forma a terjedést szolgálja.
A biofilm szerepe az adhézión kívül: védi a baktériumokat az antibiotikumoktól, a dezinficiensektől, a
komplementtől, a fagocitózistól és az ellenanyagoktól.

20
 2023. 09. 25.

Enzimek - terjedési faktorok:

A szervezetbe jutás helyétől a továbbjutást segítő enzimek:

•DN-áz – elpusztult sejtekből kikerülő DNS/viszkózus genny bontása -
Staphylococcus, Streptococcus, Clostridium perfringens;
•Kollagenáz, elasztáz, proteináz - kötőszöveti matrix fehérjék bontása
Pseudomonas aeruginosa;
•Hyaluronidáz – a kötőszöveti poliszacharida bontása - Streptococcus pyogenes,
Clostridium perfringens;
•Fibrinolizin – Staphylococcus staphylokináz, Streptococcus streptokináz –
plazminogén aktivátorként plazmint indukál → fibrint degradál → alvadékokból
való kijutást segíti;
•Lipáz – Staphylococcus szöveti terjedése;
•Ureáz – Helicobacter pylori.

Invazinok
 Sejtbe jutásra képes mikrobák: obligát intracelluláris baktériumok
 fakultatív intracelluláris baktériumok
 Bakteriális ligandok – invazinok – gazdasejtben a cytoskeleton változását és
a gazdasejt általi fagocitózisukat indukálják.
 Célsejt lehet hivatásos fagocita vagy nem erre specializálódott sejt.
 Az intracelluláris baktériumok védve vannak az ellenanyagoktól és a
neutrophil leukocitáktól.
Pl:
•Shigella –plazmid kódolta inváziós plasmid antigének révén integrin receptorhoz kapcsolódik
a Peyer plakkok M sejtjein, azok fagocitálják őket, majd azokon keresztül makrofágokba kerülnek,
azok apoptózisát indukálják, epithel sejtekbe jutnak, azokban aktin filamentumok polimerizálását
indukálják és sejtről sejtre mozognak.
•Yersinia enterocolitica invazin fehérjéi segítségével hasonló mechanizmust használ a bejutásra.
•Listeria monocytogenes internalin (InlA, B) révén jut bélhámsejtekbe, aktin polimerizációt használ
a sejtről-sejtre haladáshoz, majd bejut, a véráramba, átjuthat a vér-agy gáton, placentába.
•Legionella pneumophila tüdő makrofágokban vékony hosszú filamentum képződését indukálja, az a
baktérium köré tekeredik – coiling phagocitosis-t indukál – a vezikulum nem fuzionál a
lizoszómával.
•Neisseria gonorrhoeae – Opa fehérjéi segítségével leukocitákhoz tapad, fagocitálódik

21
 2023. 09. 25.

Vasszerző mechanizmusok
A legtöbb baktérium vasat igényel kofaktorként enzimekhez.
Borrelia burgdorferi mangánt használ vas helyett.

Az emberi testben alacsony a szabad vas koncentrációja a szervezet vastároló fehérjéi miatt:
szekretált lactoferrin,
transferrin a szérumban szállít vasat,
intracellulárisan ferritin tárolja a vasat,
hem a hemoglobinban - teljes vaskészlet 70%-a

Bakteriális vasszerző mechanizmusok:

•Szideroforok termelése – kis koncentrációban jelenlévő vasat is megkötő fehérjék;
2 osztály: catecholok (E. coli enterobactin) és hidroxamátok (Vibrio sp. anguibactin);
A vasat kötő sziderofor a baktérium felszínén lévő sziderofor kötő receptorokhoz
kapcsolódik, ABC típusú transzporterrel jut a sejtbe, a vas a citoplazmában leválik.
•Sziderofor kötő receptorok más baktériumok szideroforját is megköthetik,
•Proteáz termelés – a transferrin és laktoferrin lebontására, vas szabaddá tételére,
•Hemoglobinról, hemről való vasszerzés hem felvételével és lebontásával (S. aureus),
•Transzferrin és laktoferrin receptorok a pathogén Neisseriakon,
•Haemolysinek a gazda sejtjeinek lízisével az intracelluláris vasat teszik hozzáférhetővé.

Szekréciós rendszerek
Bakteriális fehérjéket, protein természetű virulencia faktorokat juttatnak vagy:
 a periplazmatikus térbe
 az extracelluláris térbe
 közvetlenül a gazdasejt citoplazmájába
Szekréciós rendszer Szekréciós lépések Membránok száma Gram-pozitív vagy
száma Gram-negatív
Sec 1 1 mindkettő
Tat 1 1 mindkettő
T1SS 1 2 Gram-negatív
T2SS 2 1 Gram-negatív
T3SS 1-2 2-3 Gram-negatív
T4SS 1 2-3 Gram-negatív
T5SS 2 1 Gram-negatív
T6SS 1 2-3 Gram-negatív
SecA2 1 1 Gram-pozitív
Szortáz 2 1 Gram-pozitív

Sec / általános szekréciós rendszer

Tat / twin arginine translocation
T1SS / Type 1 secretion system

22
 2023. 09. 25.

A Gram-negatív baktériumokban található szekréciós rendszerek.

• A szekréciós rendszerek a peptidoglikán réteghez vannak rögzülve.
• A hat fő fehérjeszekréciós rendszer közül öt a belső és a külső membránon, valamint a
periplazmán is áthatol. Ezek a T1SS, T2SS, T3SS, T4SS és T6SS.

 A T1SS, T3SS, T4SS és T6SS a

szubsztrát-fehérjéket közvetlenül a
citoplazmából gyűjti össze és képes
átjuttatni a baktérium belső és külső
membránján is.
 A T2SS a szubsztrát-fehérjéket a
periplazmából gyűjti össze, a szállításuk
a Sec translocon vagy Tat
transzportrendszeren keresztül
történik.
 A T5SS autotranszportereket használ,
melyeket a belső membránon a Sec
rendszer juttatja át.

A szekretált proteinek :
 Virulencia faktorként funkcionálhatnak
 Elősegíthetik a baktérium metabolizmusát
 Közvetlenül a gazdasejt citoplazmájába jutva, modulálhatnak celluláris folyamatokat,
ezáltal elősegíthetik a baktériumok szervezeten belüli túlélését.

1. A pathogenitás és a virulencia fogalma; Koch posztulátumok (klasszikus és

molekuláris).
2. Exotoxinok.
3. Endotoxinok.
4. Önmagukban nem toxikus virulencia faktorok.

23