LISTERIA

YERSINIA
PROTEUS

2023
Dr. Megyeri Klára
Szegedi Tudományegyetem, Általános Orvostudományi Kar,
Orvosi Mikrobiológiai Intézet

Listeria

1
 Listeria monocytogenes
Előfordulás
A természetben igen elterjedt, talajban, vegetáción, természetes vizekben, állati és emberi
excretumokban egyaránt előfordul

Mikroszkópos morfológia
• Gram-pozitív, peritrich csillós, tok és spóra nélküli pálcák vagy coccobacillusok
• Mozgása hőmérsékletfüggő; szobahőmérsékleten mozog, 37 oC-on nem

Tenyésztés
• Egyszerű (agar) tt-on is tenyészthető, VA tt-on  hemolízist okoz
• Hűtőszekrény (4oC) hőmérsékletén is szaporodik!
• Szelektív tenyésztésére tripaflavin, nalidixsav, natív vérsavó tartalmú táptalaj használható
• CAMP pozitív

Listeria monocytogenes pozitív CAMP teszt

CAMP = ChristieAtkinsMunch-Petersen

2
 Pathogenesis

A Listeria monocytogenes képes áthatolni:

az intestinalis barrieren,
a vér-agy gáton
és a placentáris barriereken keresztül is.
Ezen események rendkívül fontosak a listeriosis
pathomechanizmusában.
A Listeria fakultatív intracelluláris patogén, mely
képes szaporodni az epithelialis sejtekben és a
makrofágokban.

 A baktérium internalin nevű virulencia faktora segíti a baktériumnak

az epitheliális és immunsejtekhez való kapcsolódását.
 Az internalin receptora az E-cadherin, ami az adhéziós molekulák
cadherin szupercsaládjába tartozik.
 Az E-cadherinhez kapcsolódó Listeriát azután az enterocyták
endocytosissal felveszik.
 A baktérium transcytosissal átjut az enterocytákon és a subepitheliális
térbe kerül.
 Az internalin tehát hozzájárul a baktériumnak az intestinális barrieren
való átjutásához is.

3
 A Listeria további három virulencia faktorral rendelkezik, melyek segítik a
baktérium fagoszómából való menekülését a citoplazmába:
(i) a listeriolysin (LLO), (ii és iii) 2 phospholipase C enzim.
 Az LLO a cholesterol-dependens cytolytikus toxinok családjába tartozó
multifunkcionális virulencia faktor, melynek hatásai:
• Pórusképzést indukál
→ sejt lysis, szövetkárosodás
→ segíti a baktériumnak a fagoszómából és az endoszómából való
kijutását
• Lipid raftokhoz kötődik
→ modulálja a celluláris signal transzdukciós mechnizmusokat
→ széles spektrumú celluláris hatások
• Autofágiát indukál az AMPK útvonalon keresztül
• Hiszton modifikációkat indukál
→ modulálja a transzkripciót
• Inflammaszóma összeszerelődést vált ki
→ IL-1 termelés 
• Mitokondriumok fragmentációját okozza

LLO pore formation

LLO

1. Az LLO sejt lysist

okoz
2. és 3. Az LLO segíti a
baktérium
citoplazmába jutását
1 a fagoszómából

4
Az LLO lipid raftokhoz kötődve jelátviteli utakat aktivál

Az LLO autofágiát indukál és gátolja a NADPH oxidázt

• Az LLO károsítja a fagoszóma és az

endoszóma membránját.
• A membrán töredékekhez ubiquitin
(Ub), galectinek, és az autofágiás
membrán protein p62 és LC3
kapcsolódik.
• A citoplazmába jutó baktériumhoz is
kötődik az LC3.
• Az LLO gátolja a NADPH oxidázt
(NOX2 NADPH Ox) azáltal, hogy
megakadályozza annak a
fagoszómába való jutását. Ez védi a
baktériumot a ROI károsító
hatásaitól.

5
Foszfatidilinozitol-specifikus foszfolipáz C (PI-PLC), és a széles-
spektrumú foszfolipáz (PC-PLC):
• Elősegítik a kettős-membránú vacuolumok lysisét és a baktérium
sejtről sejtre való terjedését.
• Gátolják az autofágiát a baktérium citoplazmába jutását követően.

•A citoplazmába kerülő baktériumok a celluláris aktin

polimerizációját idézik elő, ami az üstökös csóvájára emlékeztető
filamentum formájában tolja előre a baktériumot. Az aktin
polimerizációt az ActA, aktin polimerizáló fehérje indukálja.
•A fertőzés ezáltal disszeminálódhat.

6
 A Listeria adhéziója és a fagoszómából való kiszabadulása

Invázió
• InlA
• InlB

Kettős membránú vakuólum

lízise
• LLO
• PC-PLC

Vakuólum lízise
• LLO
• PI-PLC

Aktin polimerizáció
Szaporodás • ActA

Sejtről sejtre terjedés

• ActA
Nem-fagocitáló sejt 1 Nem-fagocitáló sejt 2

A Listeria intra- és intercelluláris terjedésében fontos szerepet

játszik a polimerizált aktin filamentum

7
 A Listeria monocytogenes elsősorban állatokat betegít meg, vetélést,
meningoencephalitist okozhat. Gyakori a tünetmentes hordozás.
Az ember kevésbé fogékony, de bizonyos körülmények, mint:
•Terhesség
•Újszülött-és időskor
•Immunszuppresszált állapot hajlamosítanak a fertőzésre.

Klinikailag:
•Súlyos gastroenteritis
•Anyáról csecsemőre terjedő fertőzés
•Központi idegrendszeri fertőzés formájában jelentkezhet a betegség.
 Egészséges emberekben masszívan kontaminált (~109 baktérium) étel elfogyasztása
után különböző súlyosságú gastroenteritis alakul ki.
 A kockázati csoportba tartozó emberek esetében azonban lényegesen kisebb mértékben
kontaminált (102-104 baktérium) étel fogyasztása esetében is felléphet sepsis,
meningitis vagy abortussal végződő foetalis infekció.

A listeriosis pathogenesise

Rezervoár A fertőzés módja Betegség kockázati csoportok szerint

Élelmiszerek: részlegesen megfőzött
hús (hal, baromfi, marha, sertés), lágy
sajt, mosatlan zöldség

Egészséges gyermekek és felnőttek:

Tünetmentes hordozás
Terhes nők:
Tünetmentes hordozás
Sepsis
Neonatalis fertőzés
Immunszuppresszáltak:
Tünetmentes hordozás
Meningitis
Sepsis
Egyéb

Környezeti minták: talaj, víz,

növényzet

8
 A listeriosis pathogenesise

Szennyezett
élelmiszerben lévő
L. monocytogenes Az agy fertőződése
lenyelése
(meningitis,
encephalitis)

Invázió az bélhámba,
Disszeminálódás
mesenteriális
a vérrel
nyirokcsomókba és
Non-invazív portális keringésbe
fertőzés (lázas Szaporodás a SEPTICAEMIA
gastroenteritis) májban és a lépben

A coecum
kolonizációja

Materno-foetalis
Disszeminálódás a
transzmisszió
környezetbe széklet abortus, koraszülés
szóródással

Listeriosis klinikai formái

1. Listeria gastroenteritis
•Lázas gastroenteritis
•Élelmiszer közvetítette nem invazív diarrhoeae
•Lappangási idő: 1-2 nap
•Hasmenés időtartama: 1-3 nap
•A hasmenés valószínűsége nő a Listeria inoculum nagyságával
(fertőző inoculum: 109 CFU)
•A láz, a hasmenés és a myalgia tüneti kezelésre megszűnik
2. Terhességi listeriosis
•A Listeria szaporodik a placentában, és a terhességben csökkent
celluláris immunitás miatt infekciót okoz.
•A fertőzés rendszerint enyhe, és magától gyógyul; néha azonban KIR
infekció is kialakulhat.
•Tünetek: influenzára emlékeztetnek; láz, myalgia, arthralgia,
hátfájás, fejfájás
•KIR érintettség esetén: fentiek + meningitis tünetei
•Intrauterin infekció előfordul, abortus, koraszülés, koraszülés és
halvaszülés léphet fel.

9
 3. KIR listeriosis
A Listeria predilekciós helye: az agyhártyák és az agytörzs.
Klinikai manifesztációk:
•Meningitis,
•Rhombencephalitis, ventriculitis (főleg a IV. kamrában)
•Cervicalis myelitis
•Agytályog (10%-ban), gyakran a thalamusban, hídban, medullaban;
magas halálozással jár
Klinikai tünetek:
•Mentalis status változás
•Fokális és generalizált görcsök (25%-ban)
•Agyidegbénulás
•Stroke-szerű tünetek
•Mozgászavar: tremor, myoclonus, ataxia
•Tarkókötöttség kevésbé gyakori, a betegek gyakran agytörzsi
encephalitissel jelentkeznek

4. Neonatalis listeriosis

KORAI KÉSŐI
Fertőződés módja in utero postpartum

Tünetek az anyában láz, fejfájás szülés előtt néhány nappal tünetmentes

Szülés ideje koraszülés normál

Kezdet 1,5 nap 14 nap

Klinikai kép sepsis aspecifikus tünetek

Egyéb manifesztáció chorioamnionitis, respiratory distress sy., meningitis

pneumonia, meningitis, myocarditis,
granulomatosis infantiseptica

10
 Generalizált Listeria monocytogenes fertőzés újszülöttön, ez a
klinikai állapot granulomatosis infantiseptica néven ismert;
• a bőrön (A) és
• a belső szervekben (B, máj) disszeminált pyogranulomatosus léziók
jelennek meg

A. B.

5. Egyéb fokális manifesztációk

A legtöbb fokális fertőzés immunhiányos betegeknél fordul elő.

●A kórokozó közvetlen inokulációja következtében fellépő bőr- vagy
szemfertőzés ritka előfordulás állatorvosok, gazdálkodók és
laboratóriumi dolgozók körében.
●Cholecystitis eredhet hematogén szóródásból, vírusos hepatitist utánzó
akut hepatitis pedig disszeminált fertőzésben szenvedő betegeknél fordul
elő.
● Folyamatos ambuláns peritoneális dialízissel kezelt illetve cirrhosisban
szenvedő betegeknél peritonitis fordulhat elő.
●Egyéb szövődmények közé tartozik a Parinaud oculoglanduláris
szindróma, lymphadenitis, tüdőgyulladás és empyema, myocarditis,
endocarditis (általában szubakut formában), szeptikus arthritis,
osteomyelitis, ízületi protézis fertőzés, nekrotizáló fasciitis, arteritis,
protézis-graft fertőzés és epeúti fertőzés.

11
Diagnosis
Vizsgálati anyag: liquor, vér, genny
Módszerek:
tenyésztés, azonosítás MALDI-TOF antibiotikum érzékenységi vizygálat
rtPCR (lehet multiplex)

QIAstatDx ME panel

Terápia:
Választandó antibiotikum kombináció:
Ampicillin+aminoglikozid (gentamicin)

Szóbajövő egyéb antibiotikumok:

• TMP/SMX, ampicillin+TMP/SMX
• Carbapenemek (meropenem)+gentamycin

Kezelés időtartama: 21 nap

12
 Listeriosis előfordulása Magyarországon
80

60
Eset / év

40

20

0
2016 2017 2018 2019 2020 2021 2022

Yersinia
•Az Enterobacterales rend Yersiniaceae családjába tartoznak
•Gram-negatív, spórát nem képző pálcák
•Fakultatív anaerobok, oxidáz-, kataláz+, nitrát reduktáz+, fermentatív
glukózbontás gáztermelés nélkül
Humán patogén speciesek:
Yersinia pestis (csilló nélküli)
Yersinia enterocolitica (peritrich csillós, 22-25 C-on, 37 C-on viszont nem)
Yersinia pseudotuberculosis (peritrich csillós, 22-25 C-on, 37 C-on viszont
nem)

13
Virulenciafaktorok
Kromoszómálisan kódolt fehérjék
Plazmidon kódolt fehérjék:
Egy 70 kb méretű plazmid (pYV) kódolja a Yersiniák
legfontosabb virulencia faktorait. Ez a plazmid minden
Yersinia speciesben megtalálható.

A Yersinia pestis esetében további 2 plazmid:

+1. 110 kb plazmid, amely egy hőlabilis F1 tokantigént (Frakció 1) és egy
toxint kódol. Az F1 antifagociter hatással rendelkezik.
+2. 9.5 kb plazmid, amely egy ún. plazminogén/koaguláz aktivátor
enzimet (Pla) kódol, mely 37 oC-on a fibrin és az extracelluláris matrix
fehérjék degradációját idézi elő, és gátolja a gyulladásos válasz kialakulását,
ezáltal nagy mértékben segíti a fertőzés disszeminálódását, továbbá a Yop-
ok expresszióját szabályozva elősegíti a baktérium intracelluláris túlélését a
monocitákban. 37 oC alatt a Pla koagulázként funkcionál, ami az acralis
gangrena kialakulásában játszhat szerepet.

A Yersinia pestis Pla hatása a véralvadási rendszer működésére

Urokináz
aktiváció

Plazminogén
aktiváció PAI-1
inaktiválódása TAFI degradálódása
α-2AP
inaktiváció VII alvadási faktor
Plazmin
aktiválódása

FIBRINOLYSIS VÉRALVADÁS

Neutrofil toborzás
csökkenése
Neutrofil toborzás TFPI inaktiválódása
fokozódása
C3 komplement
komponens inaktiváció

A Pla fokozza a fibrinolízist azáltal, hogy:

• indukálja a plazminogén-plazmin átalakulást
• aktiválja az urokinázt
• indukálja a trombin-aktiválta fibrinolízis inhibitor (TAFI) degradálódását
• inaktiválja a plazminogén aktivátor inhibitor-1 (PAI-1)-t
• inaktiválja az α2-antiplazmin (α2AP)-t
A fibrin lebomlása lehetővé teszi a baktériumok terjedését és csökkenti a neutrofilek toborzását, amit a C3 komplement fehérje Pla-
közvetített hasítása is befolyásol.
A Pla elősegíti a véralvadást azáltal, hogy:
• aktiválja a VII. alvadási faktor prekurzorát,
• inaktiválja az antikoaguláns szöveti faktor útvonal inhibitort (TFPI=tissue factor pathway inhibitor)
A fibrin csökkenti a baktériumok terjedését, valamint fokozza a neutrofil leukociták toborzását

14
A Yersiniák pYV plazmidján kódolt virulenciafaktorok:
1. Adhéziós és inváziós fehérjék
Invasin (inv), Ail(=attachment invasion locus protein), YadA (=yersinia
adhesin A)
- a YadA kötődik a fibronektinhez,
- a YadA és az Inv kötődik az 1 integrinhez,

ezen fehérjék a kórokozók megtelepedését, az invazivitást és a
szérumrezisztencia kialakítását szolgálják
2. Szekretált antifagociter hatású fehérjék (11 Yops=Yersinia outer proteins)
THEMPO
37o-on fejeződnek ki, többségük csak alacsony Ca2+ koncentráció esetén
A III. típusú szekréciós rendszerrel (T3SS) jutnak az emberi sejtekbe
Hatásmechanizmusuk:
- azon szignál transzdukciós folyamatokat gátolják, amelyek a fagociták
számos biológiai funkcióját mediálják (kórokozó bekebelezése, elpusztítása)
- modulálják a fagociták cytokin termelését (TNF-, IL-10)
- a sejtek aktin filamentumait károsítják
- közvetlen sejtkárosító hatást gyakorolnak a fagocita sejtekre
3. A Yops processingjében és szekréciójában szerepet játszó fehérjék (Ysc=T3S,
Syc)

A Yop virulon 3 fő komponensből épül fel: a Ysc injectisoma, a Yop effektorok és a Yop transzlokátorok.
A Yersinia Yop virulon az immunrendszerrel való közelharcra szolgáló pathogenitási tényezők összessége

15
 Yop=Yersinia outer protein, Ysc=Yop secretion, Syc=specific Yop chaperone

A Yersinia Yop-ok számos jelátviteli utat gátolnak a makrofágokban

YopH (PTPáz)

Yop E, O, T
(GAP,
Ser/Thr kináz, cisztein
proteáz ) YopP
(cisztein proteáz)
YopP
(cisztein proteáz)

Fagocitózis
ROI
Fagocita
mozgása

Gyulladás
Apoptosis

16
 A Yop fehérjék – a jelátviteli utak működésének gátlása révén- számos biológiai hatást
váltanak ki, így:
Gátolják a fokális adhéziós komplexek kialakulását, károsítják a citoszkeletont; ezáltal
akadályozzák a fagocitózis folyamatát
A makrofágokban apoptotikus pusztulást idéznek elő
A cytokinek termelődésére gyakorolt hatásuk révén gátolják az immunválaszt

Pyroptosis ↓
Autophagy ↓

A Yersinia immunrendszerre gyakorolt lehetséges hatásai

17
 Yersinia enterocolitica
A Y. enterocolitica előfordulása
A Y. enterocolitica fő állati rezervoárja a sertés, de számos más állatból is
izolálható: rágcsálók, nyulak, juhok, szarvasmarhák, lovak, kutyák és
macskák is hordozhatják.
A fertőzés kontaminált étel fogyasztását követően alakul ki; gyakorta nyers
vagy nem kellően hő-kezelt sertéshús fogyasztása után. Nyers sertés bél
(belsőség) készítése különösen kockázatos. Nem-pasztőrözött tej, illetve
kontaminált víz ivása is fertőződéshez vezethet. Esetenként a hordozó állattal
való kontaktus után is kialakulhat a betegség. Ritkán vér transfusio révén is
terjedhet a fertőzés.
Prevenció
•Nem kellően hő-kezelt sertéshús fogyasztásának kerülése.
•Pasztőrözött tej, illetve tejtermékek fogyasztása.
•Alapos, szappanos kézmosás étkezés előtt, ételek készítése során, nyers hús
érintése után és állatokkal való kontaktus után.

Az enterocolitis és a mesenterialis lymphadenitis a Yersinia

enterocolitica fertőzés leggyakoribb manifesztációi

Yersinia enterocolitica

Megtelepedés a vékony- és vastagbélben

A baktériumok szaporodása a lymphoid folliculusokban RES
hyperplasiát okoz

GYULLADÁSOS VÁLASZ

TÜNETEK:
Enterocolitis (appendicitis tüneteit utánozza)
Mesenteriális lymphadenitis, ileitis terminalis

KOMPLIKÁCIÓK:
arthritis,
erythema nodosum,
spondylosis ankylopoetica

18
 • A szervezetbe jutó Y. enterocolitica a
terminalis ileum és a proximalis colon
Patogenezis területén penetrál az epithelialis
sejteken és Peyer plakkokon
keresztül.
• A M-ok fagocitálják a Y.
enterocoliticat.
• A M-okban a baktérium túlél,
szaporodik és eljut a mesenterialis
nyirokcsomókba, nyirokutakba
valamint a véráramba, majd a májba
és lépbe.
• A fertőzés hatására necroticus gócok
alakulnak ki a Peyer plakkokban és a
colon ascendens-ben.
• A mesenterialis lymphadenitissel járó
esetek többnyire enyhe lefolyásúak.
• A septikaemia-val járó eseteket
arthritis, meningitis, pneumonia,
MLN=mesenteriális nyirokcsomó osteomyelitis, endocarditis, mycoticus
aneurysma kialakulása kísérheti;
prognosisa rosszabb.

A Yersinia enterocolitica által okozott fertőzések:

1. Enterocolitis
2. Mesenteriális lymphadenitis, ileitis terminalis, appendicitist utánzó
kórforma
3. Pharyngitis, pneumonia, empyema, tüdő tályog
Reaktív komplikációk, gyakoriak HLA B27 hisztokompatibilitási antigént
hordozó egyéneknél:
•arthritis
•spondylosis ankylopoetica
•erythema nodosum

Terápia:
 A Yersinia enterocolitist az esetek többségében nem szükséges antibiotikum adásával
kezelni
 Súlyos enterocolitises esetekben/immunszupprimált betegek esetében:
• fluoroquinolonok (ciprofloxacin), TMP/SMX, tetraciklinek (Doxycyclin) alkalmazható
 Szepszis, bacteriaemia esetén feltétlenül szükséges az antibiotikum kezelés, az alábbi
szerek alkalmazásával:
• 3. generációs cefalosporin (ceftriaxone), az aminoglikozid gentamicinnel kombinációban

19
 Yersiniosis előfordulása Magyarországon
80

60
Eset / év

40

20

0
2016 2017 2018 2019 2020 2021 2022

Yersinia pseudotuberculosis
Y. pseudotuberculosis előfordulása
 A Y. pseudotuberculosis főleg a rágcsálókban, a madarakban és szórványosan a
legkülönfélébb házi-, vadon élő és állatkerti állatokban fordul elő.
 Az állatokban heveny, lázzal, bélgyulladással, hasmenéssel járó septikaemiát vagy
idült, a bélben, a mesenterialis nyirokcsomókban és a különféle belső szervekben a
gümőkórra emlékeztető, gyulladásos-elhalásos gócok képződésével járó betegséget
okoz.
 Kimutatható a talajból, természetes vizekből, tejből, húsból, hűtőházban tárolt
gumós növények és zöldségfélék felületéről (répáról, burgonyáról, hagymáról stb.)
is.
 Emberben beteg állatok környezetében halmozottan fordul elő.
Járványtan
 A fertőződés rendszerint szájon át, vadon élő rágcsálóktól, madaraktól vagy
baktériumhordozó, -ürítő egyéb állatoktól származik, a kórokozót tartalmazó
ürülékkel szennyezett étel, ivóvíz elfogyasztása útján.
 Bekövetkezhet azonban a fertőződés bőrsérüléseken keresztül.
 A fertőzést ízeltlábúak is közvetíthetik, ha azok korábban fertőzött állatokból
szívtak vért.

20
 A Yersinia pseudotuberculosis által okozott fertőzések
Pathogenesis
• A szervezetbe jutó kórokozó a terminalis ileum és a proximalis colon területén
penetrál az epithelialis sejteken és Peyer plakkokon keresztül.
• A M-ok fagocitálják a Y. pseudotuberculosist.
• A M-okban a baktérium túlél, szaporodik és eljut a mesenterialis
nyirokcsomókba, nyirokutakba valamint a véráramba.
• A fertőzés hatására necroticus gócok alakulnak ki a Peyer plakkokban és a colon
ascendens-ben.
• A mesenterialis lymphadenitissel járó esetek többnyire enyhe lefolyásúak.
• A septikaemia-val járó esetek prognosisa rosszabb; immunszuppresszáltakban
27% is lehet a halálozás.
Humán kórformák:
1. Benignus forma: mesenterialis lymphadenitis. Jellemző tünete a láz és
a hasi fájdalom, ami az appendicitis tüneteit utánozza. A hasmenés nem
jellemző tünet.
2. Septicus forma: súlyosabb tünetek, metasztatikus tályogok

Th: trimethoprim-sulfamethoxazol, ciprofoxacin, ofloxacin, tetraciklinek

(Doxycyclin), aminoglikozidok, ceftriaxon

A Yersinia pestis a pestis="fekete halál" kórokozója

21
1. pandémia: 540; 100 millió halott
2. pandémia: 14. század (1346-1352) = FEKETE HALÁL; 20 millió halott
3. pandémia : 1894-1925 (modern kori)

Alexandre Yersin (1863-1943)

Shibasaburo Kitasato
Ông Năm (Nam Úr/Az Ötödik)

22
 A Yersinia pestis patogenitása

1. Inokulációs infekció/Bubopestis
Fertőzött patkánybolha csípése
↓
Pustula a patkánybolha csípése helyén,
↓
Lymphadenitis (haemorrhagiás nyirokcsomó gyulladás)=BUBO
↓
Bacteriaemia
↓
Gyulladás a nyirokszervekben, májban, lépben, agyban, vesében,
tüdőben, láz.

2. Inhalációs infekció/Tüdőpestis
Yersinia pestis belégzése → Fulmináns haemorrhagiás pneumonia,
pleuritis, a bőrön pustulosus kiütés, sepsis, DIC, shock

A Yersinia pestis patogenitása

Természetes Városi ciklus

ciklus

vadon élő vadon élő

patkány patkánybolha
rágcsáló rágcsáló bolhája

Fertőzött bolha megcsípi

az embert

BUBOPESTIS

TÜDŐPESTIS
gyors emberről emberre terjedés

23
 VEKTOR
Patkánybolha (Xenopsylla cheopis)

REZERVOÁR
Fekete patkány (Rattus rattus) Préri kutya

Barna patkány (Rattus norvegicus)

BUBOPESTIS TÜDŐPESTIS
1. Kórokozó bejutása
4. Kórokozó kijutása
3. Kórokozó kijutása
3. Betegség:
(magas contagiositas)
Bubo (fekete, bevérzett
nyirokcsomók)
Pneumonia
Sepsis
2. Betegség:
Vérzés belső szervekben
Pneumonia
Sepsis
2. Terjedés: nyirokutakon;
(halálozási arány 100%)
szisztémás fertőzés kialakulása

1. Kórokozó bejutása:
fertőzött bolha csípésével

24
 Yersinia pestis infekció által okozott klinikai
szindrómák:

Bubopestis
Primer szeptikémiás pestis
Primer pneumoniás pestis
Meningitis
Pharyngitis
Pestis minor
Szubklinikus infekció

Bubopestis
A Y. pestis-t tartalmazó vért elfogyasztó bolha proventriculusában (egy szerv
az oesophagus és a gyomor között) a baktérium koaguláz enzimet termel, a
lenyelt vér így megalvad és passzázszavart okoz. A következő étkezés során a
bolha a regurgitációval próbálja meg a proventriculusát eltömő véralvadékot
eltávolítani, ekkor 25,000 - 100,000 Y. pestis-t juttat a sebbe.
A bolhacsípés helyén papula, vesicula illetve pustula képződhet, de ez az
esetek kb 10%-ában fordul csak elő. A baktérium a nyirokutakon keresztül a
regionális nyirokcsomókba jut.
A nyirokcsomókban a granulociták és a makrofágok fagocitálják a
baktériumot. Míg a granulociták képesek a Yersinia pestist elpusztítani, addig
a baktérium a monocitákban túlél, sőt szaporodik. A regionális
nyirokcsomókban végül haemorrhagiás necrosis jön létre. A gyulladásos
folyamat hatására a nyirokcsomók megnagyobbodnak, a környező
szövetek is oedemássá válnak, fájdalmas lymphadenomegalia alakul ki,
melyet bubo-nak nevezünk.
A baktérium gyakran betör a véráramba, megfertőzi a távolabbi
nyirokcsomókat és egyéb belső szerveket (máj, lép, tüdő). Sepsis,
disseminated intravascular coagulation (DIC), és shock fejlődik ki.
Kezelés hiányában a sepsis végül halálhoz vezet.

25
 Bubopestis

Pneumonás pestis
A Yersinia pestis a tüdőkbe direkt inhalációval (primer pneumoniás pestis)
vagy hematogén úton (secunder pneumoniás pestis) juthat bubopestisben
illetve primer szeptikémiás pestisben szenvedő betegeknél.
A primer pneumoniás pestis során a baktériummal szennyezett aeroszol
belégzésével jöhet létre, amikor az aeroszol származhat fertőzött embertől és
állattól (állati tetem). A fertőző dosis kicsi: 100-500 baktérium elegendő a
fertőzés létrejöttéhez.

A pneumoniás pestis klinikai jellegzetességei:

•Súlyos intra-alveolaris oedema és tüdő pangás
•Trachealis és bronchialis mucosa bevérzések
•Fibrinosus pleuritis és subpleuralis vérzés az exudativ pneumonia felett
•A hilusi nyirokcsomók gyulladása
•A baktérium gyakran betör a véráramba, bacteriaemia révén elárasztja a
szervezetet, DIC és shock alakul ki.
•Antibiotikum terápia hiányában (ie, az első 24 órán belül), a sepsis halálhoz
vezet (általában néhány nappal a fertőzés kezdetétől számítva). A kezeletlen
esetek halálozási aránya ~ 100%.

26
 Szeptikémiás pestis

Primer szeptikémiás pestis kialakulását nem előzi meg bubopestis; a

szekunder szeptikémiás pestis pedig mind bubopestis, mind pedig
pneumoniás pestis során felléphet.
A szeptikémiás pestis során sepsis szindróma, DIC, és shock jelentkezik.
A betegség késői stádiumában nagyfokú bacteriaemia fordul elő, így a
kórokozó könnyen kimutatható a perifériás vér kenetében. Gyakori a lép-
máj- vese- bőr- és agy érintettsége. Meningitis, valamint bevérzések a
bőrben és a vesékben gyakran megfigyelhetőek.
A Yersinia pestis perzisztálhat a nekrotikus szövetekben antibiotikum
kezelés után is és negatív hemokultúra ellenére. A Yersinia pestis
valószínűleg bennreked a rossz keringésű szövetekben; (i) az
antibiotikumoknak a hipoperfundált szövetekbe való elégtelen penetrációja és
(ii) a baktérium azon képessége folytán, hogy képes túlélni a lokális védekező
mechanizmusok közepette is.

Pneumoniás/Septicaemiás pestis

27
 Laboratóriumi diagnosis/Minta gyűjtés és transzport
Bubo aspiratum:
—Steril fiz só oldatos aspirátum (1.0 ml fiz. só)
—Transzport: fecskendő; vagy a minta átrakható steril tároló edénybe, szállítás szobahőn (22°C-
28°C), beérkezés után azonnali feldolgozás.
—Hűtés (2°C-8°C) várhatóan késedelmes feldolgozás esetén
—Tenyésztést, Gram, Giemsa, Wright, vagy Wayson festést kérni
Szövet:
—A mintát tartalmazó steril edénybe 1-2 csepp fiz. sót kell cseppenteni, a minta kiszáradásának
elkerülése végett
—Transzport: szobahőn, beérkezés után azonnali feldolgozás.
Köpet:
—Tenyésztésre/közvetlen mikroszkópos vizsgálat elvégzésére
—Szállítás szobahőn (22°C-28°C), hűtés (2°C-8°C) várhatóan késedelmes feldolgozás esetén,
beérkezés után azonnali feldolgozás.
—Tenyésztést, Gram, Giemsa, Wright, vagy Wayson festést kérni
Bronchialis folyadék (>1.0 mL):
—Bronchoscopiával nyert mintára akkor lehet szükség, ha a köpet negatív
Vér:
—Szállítás és tárolás szobahőn (22°C-28°C), hűtés tilos
Szérum:
—Szérum minta gyűjtése szállítása és tárolása 4°C-on történjék

A Yersinia pestis bipolárisan festődő coccobacillus,

amely biztosítótűhöz hasonló mikroszkópos képet
mutat.

28
 Yersinia pestis kimutatása a vérből a pestis szeptikémiás
formája esetén

Yersinia pestis laboratóriumi azonosítása

Tenyésztés
• Véresagar, csokoládéagar, illetve MacConkey táptalajon
Azonosítás
• automata biokémiai azonosító rendszerrel (nem mozog,
kataláz: +, oxidáz:-, ureáz: -, indol: -)
• MALDI-TOF MS azonosító rendszerrel
• (specifikus fág használatával történő vizsgálat)
A minta előzetes vizsgálata végezhető immunfluoreszcens
módszerrel

Ha a tenyésztés negatív és a pestis gyanú továbbra is fennáll,

szerológiai módszerrel (ELISA) meghatározható az
ellenanyagszint és a szerokonverzió.
NAT: PCR (Pla és Caf1 gének amplifikációja), hibridizációs
módszer

29
Terápia:
Választandó szerek:
• Gentamicin,
• Fluoroquinolon (moxifloxacin, levofoxacin, ciprofloxacin),
• Streptomycin,
• Tetracyclin
Nem ajánlott szerek: TMP/SMX terápia lassan hat és inkomplett, penicillinek, cefalosporinok
és makrolidek alkalmazása sub-optimális klinikai hatást eredményez

Chemoprophylaxis: Tetracyclin, TMP/SMX

Prevenció
Aktív immunizálás: van vakcina (elölt baktérium), néhány hónapra biztosít védettséget

A pestis elterjedése és előfordulása napjainkban

30
 A 2013-2018 periódusban jelentett pestises esetek

• az elmúlt 15 évben 20 országból jelentettek pestises eseteket

• Kongói Demokratikus Köztársaság, Madagaszkár, Peru, Mongólia, Amerikai
Egyesült Államok

• Pestis járvány 2017/Madagaszkár

• 2348 eset: 1791 pneumoniás pestis, 341
bubopestis, 1 septicaemiás pestis, 215 k.m.n.
• A WHO fokozott járványügyi készültséget
rendelt el azon országokban, melyek kiterjedt
gazdasági és kereskedelmi kapcsolatban
állnak Madagaszkárral (Komorosz, Etiópia,
Kenya, Mauritius, Mozambik, Réunion, Seychelle-
szigetek, Dél-afrikai Köztársaság és Tanzánia).

31
Pneumoniás pestis előfordulása Madagaszkár különböző területein

A Yersinia pestis életciklusa az Amerikai Egyesült Államokban

Pestis a természetben Pestis az emberekben

A pestis a természetes környezetben az
Egyesült államok nyugati részén lévő
cserjés vidékein és a délnyugati
államokban (Arizona, Colorado, Új-
Mexikó és Utah) fordul elő
A rágcsálók között esetenként megnő a fertőzés gyakorisága, ami járványokhoz vezet. Ennek
során számos rágcsáló elpusztul, éhes bolhik pedig új táplálékforrást keresnek. Ilyen járványok
gyakorta fordulnak elő olyan időszakban, amikor viszonylag hűvösebb nyarat csapadékos tél
követ az Egyesült Államok délnyugati vidékein.

Az emberek és a házi állatok, az elpusztult rágcsáló bolhájának csípése révén fertőződnek meg.
A Yersinia pestis baktériumot a rágcsálók
Ennek kockázata a rágcsálók között fennálló járvány során magas. A macskák Yersinia pestis
között a bolha terjeszti Számos rágcsáló
fertőzése súlyos tünetekkel jár; légúti váladékaik könnyen közvetíthetik a fertőzést emberekre. A
faj, így mókus, prérikutya és patkány
kutyákon ritkábban alakulnak ki betegségtünetek, a bolha-vektort azonban hazavihetik. A
fertőződhet evvel a baktériummal.
bolhacsípés mellett a kutyákkal való közvetlen kontaktus is terjesztheti a fertőzést.

32
 Proteus, Morganella, Providencia

Az Enterobacterales rend Morganellaceae családjába tartoznak.

Gram-negatív, peritrich csillós, fakultatív anaerob pálcák.
Speciesek:
Proteus vulgaris
Proteus mirabilis
Proteus penneri
Morganella morganii
Providencia rettgeri
Providencia stuartii

A Morganellaceae virulencia faktorai

Virulencia faktor Pathogenesisben játszott szerep

Fimbria Adherencia az emberi szövetekhez
Csilló Rajzás, Húgyutakban való mozgás
Ureáz pH emelkedésevesekő-képződés
Aminosav deamináz -ketosavak képződése, melyek szideroforként funkcionálnak
Hemolysinek Cytotoxicitás
Invazivitás Emberi sejtekbe való penetráció
Exopolysaccharidok Biofilm és vesekő-képződés
LPS Immunmoduláló, pro-inflammatorikus hatás

33
 A proteusok rajzása

A proteusok rajzása

Konszolidált Konszolidáció
sejt
Mozgás

Rajzási ciklus
Úszó sejt
Rajzó sejt

Differenciálódás

1,5-2,0 m Hosszúság 10-80 m

4-10 Csillók száma 103-104
1-2 Nukleoid polyploid
Úszó Mozgás jellege Koordinált
sejt-sejt
interakció

34
 Az ammónia hatására kialakuló lúgos vizelet pH mellett fokozódik a sók
kicsapódása és kristályok képződése; így struvit (MgNH4PO4).6H2O) és hidroxi-
apatit karbonát ([Ca10(PO4CO3OH)6].OH) kövek képződnek. A vesekövesség
elzárhatja a húgyutakat, károsítja a szöveteket, ami akár vese elégtelenséget is
előidézhet.

A Proteus csoportokba gyűlve szaporodik a húgyutak lumenében, ami

urothel károsodáshoz, ásványi anyagok kicsapódásához és kő-
képződéshez vezet.

35
A Proteusok által szintetizált virulencia faktorok
jelentősége különféle húgyúti infekciókban

36
 A Proteus genus által okozott fertőzések
• Húgyúti fertőzések (cystitis, pyelitis, pyelonephritis)
• Kőképződés a húgyutakban
• Pneumonia
• Sepsis, metastaticus fókuszok kialakulása
• Nosocomialis infekciók
A Providencia genus által okozott fertőzések
• Húgyúti fertőzések (cystitis, pyelitis, pyelonephritis)
• Egyéb szervek fertőzései: sebfertőzés, bőr-lágyrész infekciók,
meningitis, pneumonia lélegeztetett betegnél, epeúti fertőzés
• Ritkán bacteriaemia
A Morganella genus által okozott fertőzések
• Húgyúti fertőzések (cystitis, pyelitis, pyelonephritis)
• Egyéb szervek fertőzései: sebfertőzés, bőr-lágyrész infekciók,
meningitis, pneumonia lélegeztetett betegnél, epeúti fertőzés
• Ritkán bacteriaemia

Empirikus terápia Proteus, Morganella és Providencia

fertőzésekben:
Szövődménymentes UTI/pyelonephritis:
 Harmadik generációs cephalosporin vagy piperacillin/tazobactam
Hospitalizált, kritikus állapotú beteg esetén:
 Carbapenemek, ceftazidim-avibactam (III.g.), ceftolozan-tazobactam
(V.g.), amikacin és cefepim (IV.g.)
Rezisztencia:
ESBL termelő MDR törzsek előfordulása viszonylag ritka (<5%)
Carbapenemáz termelés ritka, de előfordul
Ampicillin, cephalexin rezisztencia gyakori
Fluoroquinolon rezisztencia gyakori

37
 Morganellaceae elkülönítése biokémiai sajátosságaik alapján

Species Ureáz Citrát Indol Szacharóz H2S FDA GG

P. vulgaris + v + + + + v

P. mirabilis + v ‒ ‒ + + +

M. morganiii + ‒ + ‒ ‒ + v

P. rettgeri + + + + ‒ v v

P. stuartii ‒ + + + ‒ + ‒

Mindegyik faj oxidáz-negatív

FDA= fenilalanin-deamináz
GG = glükózbontás gáztermeléssel
V = különböző törzsek esetén változó

38