REALIZMUS világirodalma

/ XIX. század második fele /

1. A REALIZMUS JELLEMZŐI : Kialakulnak a polgári államok, lezajlik az ipari forradalom, meggyorsul a
kapitalista fejlődés, az üzleti érdek, a pénz hatalma embertelenné tette az emberi kapcsolatokat
A realizmus egy művészeti irányzat, korstílus. Az elnevezés Gustave Courbet francia festőtől származik,
aki egyik kiállításának adta ezt a címet. A realizmus valósághű ábrázolást jelent. Célja a társadalmi
viszonyok hiteles megragadása. A kritikai realizmus a valóság, társadalom b írálatát jelenti. Ábrázolásmódja
a valóság pontos megfigyelésén alapszik. Fő jellemzője a típusalkotás. A jellemzőt, általános érvényűt
ragadja meg. A tipikus jellembe a művész egy társadalmi osztály jellemző vonásait sűríti.
2. MŰVÉSZET : Festészet : Gustave Courbet : Kőtörők – valósághűen ábrázolta a tűző napsütésben
dolgozó két munkást. Ihletője a parasztság és a munkások voltak. Millet – szegények festője, paraszti életet
ábrázolta, szántóvetőket, kapáló férfiakat, kalásszedő asszonyokat. Kalásszedő asszonyok, Magvető,
Daumier- a karikatúra mestere volt, Ilja Repin – az orosz realizmus képviselője, ismert műve a
Hajóvontatók a Volgán – a képen az elfáradt, rongyos emberek megfeszített erővel a homokos talajon
vontatja a megrakott hajót. Szobrászat : Constantin Meunier: Teherhordó munkás. Szobraiban az
iparvidék munkásait, kovácsokat, bányászokat, teherhordó munkásokat ábrázol. Építészet : eklektika/
válogatni / többféle művészeti stílus keverése
3. IRODALOM : A realista író célja a valóság hű ábrázolása, szenvtelenség / objektív ábrázolás, nem fe-
jezi ki érzéseit, gondolatait,/ tárgyilagos, higgadt hang, a tipizálás, tehát a jellemző, az általános
megragadása, közérthető stílus. Műfajok közül a regény kerül a középpontba. Az író nem a képzeletére
támaszkodik, hanem a pontos megfigyelésre, a táj- és helyrajzi adatoknak, a szereplők külső és belső
tulajdonságainak minél hitelesebb bemutatására törekszik. Témák : emberek közötti elidegenedés, magány,
a pénz világa, alakoskodás, hazugság, társadalom bírálata stb.
A francia realizmus : Képviselők : Alexander DUMAS : A kaméliás hölgy, STENDHAL : A pármai
kolostor, Vörös és fekete – egy karrierregény. Főhőse Julien Sorel, falusi ács fia, papnak készül, de karriert
szeretne csinálni. Egy gazdag nő szeretője lesz, majd teherbe ejt egy másik gazdag lányt, akinek az apja már
majdnem bevezeti az arisztokrata társadalomba, amikor az elhagyott első szerető jelentkezik, így a házasság
meghiúsul. Ezért Sorel rálő a nőre, őt pedig kivégzik. Honoré de BALZAC Első regénye a Huhogók. Fő
műve az Emberi színjáték, amely a 19. sz. francia társadalom enciklopédiája, 40 kötetből álló
regényciklus. Goriot apó: Cselekmény: A színhely a Vauquer-panzió, ahol rideg, nyomasztó hangulat
uralkodik. Itt él Goriot apó, aki egy tésztagyári munkás volt, majd megvette a gyárat, s a pénz megszállotja
lett. Két lányát jómódban nevelte fel, Anastasiet egy grófhoz, Delphinet egy bankárhoz adta férjhez. A
lányok, miután anyagilag teljesen kiszipolyozzák az apjukat , nem törődnek vele, panzióba juttatják, ahol
elhagyatottan hal meg. A lányok még a temetésére sem mennek el, csak az üres hintajukat küldik el. A
panzió lakója Rastignac, egy jóképű joghallgató diák, aki hatalomra, karrierre vágyik. Rokona, egy
arisztokrata asszony, segítségével próbál feljebb jutni a ranglétrán. Itt lakik Vautrin is, a volt fegyenc, aki
szintén pártfogásába veszi a diákot. Goriot apót betegségében Rastignac ápolja, és a temetést is ő szervezi
meg. Szereplők : Goriot apó – az önzetlen apai szeretet áldozata. Nem háborog, nem tiltakozik, szeretetet,
megbecsülést kíván a lányaitóĺ. Rá kell döbbennie, hogy ebben a társadalomban nincs szükség a szeretetre.
Rastignac – becsvágyó, unokanővére arra tanítja, hogy rejtse el érzelmeit, hidegvérrel használjon ki
mindenkit. Segítségével ismerkedik meg Goriot lányával, Delphinevel, aki a szeretője lesz. Bejut az
arisztokrata körökbe. Vautrin, a szökött fegyenc kifejti Rastignacnak, hogy tisztességgel, tehetséggel
semmire sem megy, a törvénytelen eszközöket is be kell vetni a cél érdekében. Rastignacnak döntenie kell:
vagy tisztességes marad, és nyomorogni fog, vagy alkalmazkodik a társadalom farkastörvényeihez. Bár
elítéli a korabeli társadalmat, mégis alkalmazkodik hozzá, ugyanis érvényesülni szeretne. A regény
a pénznek az emberi viszonyokra való hatását fejezi ki.
Az angol realizmus : Charles Dickens : Pickwick Klub, Twist Olivér, Karácsonyi ének, Copperfield
Dávid, W. M. Thackeray : Hiúság vására, Charlotte Bronte : Jane Eyre, Emily Bronte : Üvöltő
szelek
A skandináv realizmus : Henrik Ibsen : drámái : Peer Gynt, Nóra, Hedda Gabler, Solness építőmester
A vadkacsa – analitikus dráma / egy, a múltban történt esemény hatása a jelenre-az író ezt vizsgálja, elemzi,
mindíg tragédiával végződik / A vadkacsa szimbólum: a tisztánlátás és a vakság jelképe. Hősei olyan
emberek, akiknek az életük az önáltatáson alapszik. A mű arra keresi a választ, vajon az életünkben
szükségünk van-e a hazugságokra. Az egyik szereplő célja, hogy a hazugságokban élő emberek viszonyát
tisztázza, ezzel tragédiák sorozatát indítja el a családban. A cím, a vadkacsa a mű vezérfonala, mert a
padláson őrzött sebesült madár a család sorsának a jelképe. Az ember, ha sebet kap, elutasítja a küzdelmet,
nem akar tudni a szenvedésről, nem akar a valósággal szembenézni. Az embereknek szükségük van a
hazugságra, a sebzett ember nem fogadja el, ha tévedéseire figyelmeztetik.
Az orosz realizmus :
Nyikolaj Vasziljevics GOGOL : Az orosz kritikai realizmus megteremtője. A „ kisember-novellák
„ megteremtője. A novellák hősei kishivatalnokok, csinovnyikok, az egyszerű orosz nép.
A kisember nyomorúságát, kiszolgáltatottságát, megalázottságát ábrázolja.
Az őrült naplója, Az orr, A köpönyeg , szatirikus vígjáték : A revizor, regény : Holt lelkek

A köpönyeg : A novella főhőse egy kishivatalnok /csinovnyik/ Akakij Akakijevics Basmacskin, félénk,
mindíg nélkülöző, de soha nem lázadó, akinek egyetlen vágya, hogy olyan köpenye legyen, mint
a feletteseinek. Nagy áldozatok árán, koplalás és kuporgatás után, végre megveszi a köpenyt, amelyet még
aznap éjjel ellopnak tőle. Hiába járja a hivatalokat, mindenütt arrogáns, türelmetlen kishivatalnokokat talál.
A köpönyeg elvesztése felett érzett fájdalmába belehal. Lelke azonban visszajár a földre, ahol az emberek
köpönyegeit lopkodja. Az író kemény bírálatot mond a cári Oroszország hivatalnokrendszeréről , amely
testileg és lelkileg megnyomorítja az embert. Gogol szánalommal és részvéttel ábrázolja hősét. Kritizálja
a nagyváros eltorzult értékrendjét, emberi kapcsolatait: egy tárgy, egy köpeny válik egy ember életének
értelmévé. Groteszk mű / a félelmetes és a tragikus valóság humoros képe, egyszerre komikus és tragikus./
Fjodor Mihajlovics Dosztojevszkij : regényei : A félkegyelmű, Feljegyzések a holtak házából, A
Karamazov testvérek, Bűn és bűnhődés- A regény hőse Raszkolnyikov, egy szegény vidéki fiatalember,
Nyomorog, ezért megöl és kirabol egy szegény uzsorásasszonyt és annak hugát. Az író arra keresi a választ,
hogy mi számít bűnnek. A hős úgy gondolja, hogy amit elkövetett az nem bűn, később vállalja a büntetést.
Lev Nyikolajevics Tolsztoj- regényei : Háború és béke, Anna Karenina, Ivan Iljics halála - A kisregény
Ivan Iljics halálával indul, bemutatja, hogy hogyan viszonyulnak a halálhírhez a munkatársai, családja
Senki sem sajnálja, csak kisfia. A második részben visszaemlékszik gyermekkorára, az ifjúkorra,
felnőttkorra. Élete egyszerű, mindennapi, unalmas volt. Halála, a függöny felrakása közben leesik a létráról,
is egyszerű. A halál előtti időszakot részletesen írja le, a lélektani folyamatokat, beletörődést ábrázolja. Az
író bírálatot mond a kapitalista viszonyokról, a hivatalnokrendszerről és az emberi jellemről.
Anton Pavlovics CSEHOV : novellái : A kutyás hölgy, A csinovnyik halála- A főhőse egy kishivatalnok,
aki egy színházi előadás közben az államtanácsos tarkójára tüsszent. Megrémül, mert attól fél, hogy
a tanácsos bosszút áll rajta. Bocsánatkéréseinek se vége, se hossza. A tanácsos már rég elfelejtette a dolgot,
de amikor újból bocsánatot kér a hős, Cservjakov, valóban megharagszik, és kidobja. A befejezés
tragikomikus. Cservjakov hazamegy, lefekszik és meghal. A hős nem tud emberileg gondolkodni, csak
csinovnyik módon. A 6-os számú kórterem- A novella története egy kórház elmeosztályán játszódik, ahol
egy elkülönített szobában, nagyon rossz körülmények között 5 ember tengődik. „ Ezek az emberek bolondok
„ állapítja meg Csehov. A szoba egyik lakója Gromov, aki tanár volt. Nyikita , az őr kegyetlenül bánik
a betegekkel, meg van győződve arról, hogy aki neki alá van rendelve, azt verni kell. A kórterem a múlt
századi Oroszország szimbóluma, ahol az okos és egészséges emberek a kegyetlen valóság áldozatai
lesznek. Ragin doktor kezdetben nagy lelkesedéssel vezeti a kórházat, de rájön, hogy hiába igyekszik, mert
minden szándéka nemtörődömségbe, közönybe ütközik. Úgy dönt, hogy nem érdemes küzdeni, mindenbe
beletörődik. Végül őrültnek nyilvánítják, bekerül a 6-os kórterembe, Nyikita agyonveri. Az író kifejti, hogy
ha az ember megszokja a közönyt, az életformává válik. A közöny, érdektelenség megfojtja az embert.
Drámái – A cselekmény nélküli dráma megteremtője. Elvetette a cselekményt, hangulatok és a
lelkiállapotok kerülnek a középpontba. Esemény nélküliek a drámák . A szereplők fölösleges emberek, akik
magányosak, vagy akaratgyengék. Sirály, Cseresznyéskert, Ványa bácsi, Három nővér- A dráma
szereplői 3 nővér, Olga, Mása, Irina. Szebb élet után vágyakoznak, Moszkvába akarnak menni. A darab a
nemeslelkű, intelligens lányok tragédiájáról szól. Különböző asszonyi sorsokat ábrázolnak. Olga a
legidősebb, egy magányos tanárnő, akinek nincs reménye arra, hogy férjhez menjen, a múltjának él. Mása a
szerelem nélküli házasság áldozata. Irina nővérei tanácsára feladja álmait, magánélete sikertelen, ő is
magányos. Nincs igazi küzdelem az életükben, a dolgok megváltoztathatatlanok. A drámában sok az
ismétlődés, szentimentális sóhajtozás, minden szerencsétlenség ellenére hisznek a szebb jövőben.