Professional Documents
Culture Documents
100 Eves A Magyar Repules
100 Eves A Magyar Repules
bemutatja
© MRT
A MAGYAR REPÜLÉS CENTENÁRIUMA
Szárnypróbálgatások
Írásos emlékek rzik annak tényét, hogy az elmúlt
századokban hazánkban sokan foglalkoztak a repülés
gondolatával. Többen próbálkoztak különféle léggömbök,
illetve fából és vászonból készült szerkezetek leveg be
juttatásával. Azonban ezek a kísérletek akkoriban még
rendre kudarcot vallottak.
Az els repüléstörténeti feljegyzés az 1600-as évek elejér l
maradt fenn, amikor Verancsics Fausztusz veszprémi
várkapitány a Machinae Novae cím kiadványában
részletesen bemutatta az ejt erny tulajdonképpeni sét.
E találmánya volt Magyarországon az els eszköz, mely
kis id re biztosította az ember leveg ben maradását.
A mondabeli Ikaroszhoz hasonló kísérletez volt Ciprián
Jaisge szerzetes, aki 1757-ben karjára csatolt szárnyakkal
végzett kísérleteket a Szepes vármegyei Veres kolostorban.
Szablik István bölcseleti doktor és
tanár a Montgolfier testvérek
kísérletei után a maga költségén
elkészítette az els magyar
léggömböt, melyet 1784. augusztus
15-én egész Buda és Pest nagy
csodálatára föleresztett a piarista
ház udvaráról.
1811. június 3-án Dr. Manner Károly orvos emelkedett hazánkban el ször egy
hidrogénnel töltött léggömbbel a magasba. A Városligetb l felemelkedve Manner
egészen Gyöngyös határáig jutott. Az esemény akkor nagy felt nést keltett, majd
ennek hatására egyre többen kezdtek kísérletezni különféle léggömbökkel.
E téren kiemelked egyéniség volt Schwarz Dávid a merev
szerkezet , könny fémb l készült, kormányozható léghajó
feltalálója. Terveit Bécsben bemutatta a Monarchia
hadügyminiszterének, azonban ötletét nem támogatták.
Kés bb Szentpéterváron, majd 1895-t l Németországban
folytatta kísérleteit. Az els alumíniumlemezekb l készült,
rácsszerkezet léghajóját Carl Berggel közösen építette
meg Berlinben, mellyel 1896. október 9-én repült el ször.
Sokan az elméleti kutatásokba merültek bele, mint például Martin Lajos a
kolozsvári egyetem matematika professzora, aki kés bb megépítette els lebeg
kerékkel hajtott gépét, melyet 1896. augusztus 30-án próbáltak ki a kolozsvári
egyetem kertjében.
1900-ban Némethy Emil az aradi papírgyár igazgatója épített egy repül
szerkezetet, mely emberrel nem repült, de üresen végzett néhány siklórepülést a
papírgyár tetejér l.
1902-re hazánkban még komolyabbá
és szervezettebbé vált a
léggömbrepülés. Ez év tavaszán
alakult meg a Magyar Aero Club
Konkoly-Thege Miklós csillagász, Ifj.
Tolnai Lajos meteorológus és
Neuschloss Ferenc gyáros vezetésével,
majd rögtön önálló repülési lapot is
indítottak els ként hazánkban
Aeronauta címmel.
1902. május 1-jén a Margitsziget déli
kopár részén mutatták be az
Augsburgban vásárolt TURUL nev
léggömböt, mellyel kés bb több
világrekordot is felállítottak.
Svachulay Sándor lakatosmester már 1891-t l modellkísérleteket folytatott. Nagy
számban építette m köd képes csapkodószárnyas modelljeit, melyek a madarak
repülését utánozták. A Wright fivérek repülésének hírére kés bb áttért az embert
szállító repül szerkezetek építésére. 1906-ra készült el a Kolibri I nev 7 m
fesztávolságú, sirályszárny kialakítású, acélcs vázas repül gépe, egy 15 Le-s
Anzani-motorral felszerelve. A Kolibri azonban ekkor még nem tudott leveg be
emelkedni, a gyenge motorteljesítmény és a gyakorlatlan pilóták végett.
Repül kísérletek Rákosmez n
A szó mai értelmében vett motoros repülés Rákosmez n indult meg,
mely a mai Angyalföld és K bánya közötti sík területen, a középkori
Pest városától a Rákos-patakig húzódott, mintegy 10 km² alapterületen.
A gépek építéséhez és tárolásához szükség volt hangárok létesítésére,
melyet építése 1909 nyarán kezd dött el. 1912-re összesen 17
hangárépület állt Rákosmez n. A deszkából épült hangárok sínen járó
görg s tolóajtóval voltak ellátva. Szélességük az els kett kivételével 20
méter, mélységük 12 méter, magasságuk pedig 6 méter volt.
Ide, erre a homokos talajú sík területre érkeztek szép számmal a magyar
aviatika úttör i, akik 1909-t l 1914-ig megteremtették a honi repülés alapjait.
A magyar repülés ügye iránt elkötelezett Kutassy Ágoston volt az els , aki a
Franciaországban vásárolt Farman III. típusú 40 Le-s Vivinus motorral
felszerelt biplánjával hazatérve kezdett kísérleti repüléseket folytatni
Rákosmez n. A repül gép gyenge motorja és a homokos talaj miatt kísérletez
munkáit kezdetben nem sok siker kísérte.
A Magyar Aero Club meghívására érkezett hazánkba Louis Blériot, aki 1909.
október 17-én mintegy 200 000 ember el tt nagy siker bemutatót tartott a
Budapest-Kispest közötti katonai gyakorlótéren.
Ennek hatására Kutassy tovább folytatta repüléseit, és a kezdeti kudarcok után
szép eredményeket ért el felújított gépével. 1910. december 22-én pedig 10
méter magasságon 5 km-es körrepüléssel sikeres pilótavizsgát tett, így lett az
els magyar pilótaigazolvány tulajdonosa.
A korabeli sajtó így írt a jeles eseményr l: „A pilóta intett, mire mindenki
elengedte a gépet, és a Libelle lassan gurulni kezdett. Mikor elérte a megfelel
sebességet, megemelkedett, és egyszer csak fenn volt a leveg ben. Szépen,
egyenletesen repült a hangárok felé. Magyar pilóta magyar repül gépen a magyar
légtérben, erre eddig még senki sem volt képes.”
Kolbányi a rákosmezei évek alatt összesen hat repül gépet épített. Gépeit Takács
Sándor repülte, egészen 1912. október 13-ig, amikor az egyik repülése alkalmával
halálos balesetet szenvedett. Ezt követ en Prodam Guido vagy Dobos István
pilóták repültek gépeivel.
Svachulay Sándor a repül gép tervezéssel és építéssel foglakozó lakatosmester az
1906-ban épült Kolibri kudarca után sokáig Bécsben tevékenykedett. Itt építette
meg második gépét az Albatros-t, mely csónakszer kialakítása révén az els
kísérleti vízre és földre egyaránt leszállni képes repül gép volt.
Gépével az 1910 júniusában
megrendezett versenyre
érkezett Rákosmez re. Az
Albatros futóm ve azonban
túl gyengének bizonyult a
rákosi homokhoz, így az
összetört. A kudarc után
áttervezte gépét, és Albatros
III néven nagy hírnévre tett
szert, mert Dobos István
pilóta rendkívül sok
bemutatót tartott vele 1912-
ben országszerte.
1913-ban építette meg negyedik gépét, mellyel az augusztus 20-i versenyen szinte
minden díjat elnyert.
Rákosmez n kísérleteztek továbbá a Tóth testvérek, akik az 1910-ben
megrendezésre került verseny el tt költöztek ki. A két fiatal mechanikus egy
nyitott törzs monoplánt, majd kés bb egy korát megel fa rétegelt lemezb l
teljesen burkolt törzs repül gépet építettek.
Szintén 1910 nyarán érkeztek a Létai testvérek, akik korukat megel zve, egy
teljesen zárt törzs monoplánt terveztek. A típus nagy meglepetést keltett, és
Minár Gyula vezetésével az 1914-es pöstyéni versenyen az els díjat nyerték.
A 90-es évek óta számos kisebb nagyobb légitársaság alakult hazánkban, melyek
közül napjainkban jelent s helyet foglal el a 2004-ben alakult WizzAir fapados
légitársaság. A folyamatos fejl désének köszönhet en 2009-ben a teljes szállított
utaslétszáma meghaladta a 7.5 millió f t, a Budapestr l indított utaslétszám pedig
az 1.2 millió f t.
rhajózás
Hazánkban az rkutatással kapcsolatos tevékenységeket a Magyar Tudományos
Akadémia bizottságai fogják össze. A Szocialista országok a Szovjetunió
irányításával 1967 és 1988 között az Interkozmosz program keretén belül
ködtek együtt. A hetvenes évek végén két magyar rhajósjelöltünk Farkas
Bertalan és Magyari Béla kezdhette meg felkészülését az rrepülésre.
Harangozó Tamás
©MRT