2021. 02. 12.

péntek
Lídia, Lívia

HÍREK KOZMOSZ INTERJÚ KULT TÖRTÉNELEM EGÉSZSÉG

Ide írja keresését...

INNOVÁCIÓ KÖZGAZDASÁG

Mitől sikeres a nn
Friss

Ismerje meg a
Panatta Inside
egyedi

oktatás? – A japánok
tulajdonságait!
 2021-02-12

mire tanítják a
Az elhízás több
áldozatot szed
Angliában és
Skóciában,
 mint a 

gyerekeiket?
dohányzás
 2021-02-12

Gyógyszer- és
Szerző:  Székely Anna  2021-02-12 Címkék  Kategóriák  anyagtudományi
kutatásokat
segítő
infrastruktúráját
bővítette az
SZTE
 2021-02-12

Ötödik
alkalommal
szerveznek
online
erdőismereti
vetélkedőt
középiskolásoknak
 2021-02-12

Mitől sikeres a
nn oktatás? –
A japánok mire
tanítják a
gyerekeiket?
 2021-02-12

A tudás
földrajza: Hogy
néz ki ma a
világ tudás- és
Egy afrikai falusi iskolában tabletekkel vagy okostelefonokkal tudáshálózati
sokkal hamarabb tanulnak meg olvasni a gyerekek, mint térképe?

hagyományos módszerekkel – derül ki az ELTE két oktató-  2021-02-11

kutatójának, Halász Gábornak és Fazekas Ágnesnek, A tudás Mi lenne, ha a

keletkezése című, a Gondolat Kiadónál most megjelent városok
növekedését a
nagyszabású könyvéből. Az Európán, Ázsián és Afrikán átívelő, korallokhoz
hasonlítanánk?
újító pedagógiai módszerek körüli kalandozásból ezúttal csak
 2021-02-11
néhány gondolat idézhető fel.
A
Sokak számára nyilvánvaló, hogy a huszonegyedik században az fenyegetettségre
adott agyi
oktatás fejlesztésében a hagyományos és az újító erők között dúló válasz
kulcsszereplőjét
háború már ’vérre’ megy. Hiszen az életünk, a jövőnk függ az azonosították a
Semmelweis
eredményektől. Egyetem
kutatói
 2021-02-11
Vajon miért fulladnak kudarcba
rendszerint az oktatási reformok, amelyek
Kategóriák
a tanárok begyepesedett szokásait,
módszereit próbálják megváltoztatni? Egészség

Hírek
Gyakran azért, mert a hivatalosságok felülről, vagyis jogszabályokkal,
központi tantervekkel, szigorúan előírt vizsga- és tesztrendszerekkel Innováció
próbálnak hatni az iskolai gyakorlatra. Ezzel a tradicionális és szinte
Interjú
minden országban rögzült módszerrel szemben a Föld különböző
tájain, különféleképpen igyekeznek felvenni a harcot. Ismeretterjesztő

Környezet
A neves nn kutató, Yrjö Engeström például tanári teamekben zajló
műhelymunkáról gondolkodott. Ahol viták hevében, „belülről” Közgazdaság
kristályosodik ki mindenféle reformgondolat és módszer. Itt az
Kozmosz
oktatásfejlesztő pedagógusközösség a maga számára is új közeget
teremt. Kult

Tech
Behatol az ismeretlenbe, és egy olyan
Természettudom
világot hoz létre, amelyben nincsenek
Történelem
tantárgyak vagy évfolyamok közötti
határvonalak,
eltűnnek az idő és a tér strukturálásának megszokott technikái, nem
lehet használni a gyakorlat megszervezésének jól ismert rutinjait. Csak Márciustól
indulhat
a világ felfedezni, megérteni és használni való csodái léteznek, és a Magyarország
tanárok meg a tanulók együttes, örömteli játéka. a zetős
koronavírus-
A katasztrófa kagylója oltás
Orbán
A japánokat például – akik rendkívül fejlett iparuk és technológiájuk Viktor: 10
ellenére sokáig  őrizték merev, kizárólag a tradíciókra alapozott  évre 10
oktatásukat – éppenséggel a néhány évvel ezelőtti nagy földrengés és
millió
forintos,
szökőár késztette új oktatási módszerek kipróbálására. ingyenes
hitelprogram
Az úgynevezett Tohoku projekt keretében jön

helyi vállalkozók segítenek 16-18 éves Elon Musk

minden
tanulókat a földrengés-szökőár- állásinterjún
egy kérdést
atomkatasztrófa utáni megújulásban, tesz fel,
amivel
hogy meg tudjanak teremteni abban a térségben egy új, dinamikus kiszűri, ha
világot. A katasztrófát átélt gyerekek és felnőttek együtt tanulnak, valaki
hazudik
gondolkodnak, például egy szinte teljesen elpusztult kis halászfalu
újjáépítésén, egy tengerparti kagylóvendéglő felvirágoztatásán, sőt, a
kagylójuk erőteljesebb exportján is, azzal a szándékkal, hogy
bevezessék a francia piacra. Mennyi izgalmas, új ismeret tárul fel a
gyerekek számára ilyen módon! És nem a kötött, osztálytermi keretek
között. Közösen kialakított üzleti tervek, reklám- és lmkészítés,
speciális kommunikáció szolgálja nemcsak a helyi oktatás, a turizmus
és a gasztronómia fellendítését, de a sérült lelkek gyógyítását is.

A Da Vinci-kód és a gyerekek
Kísérletező pedagógusok Magyarországon is vannak.

Akad olyan magyartanárnő, aki például a

gyerekek által kedvelt Da Vinci- kód
nyomán térképet rajzolt együtt a
tanulóival, és az egyes csoportok
megoldandó feladatokat kaptak, hogy
tovább tudjanak haladni a titok nyomában.
Így játékosan történelmi, irodalomtörténeti, kultúrtörténeti ismereteket
is elsajátíthattak.

Egy biológiatanárnő pedig a diákjaival együtt tervezte meg az órákat,

gyelembe véve azt, hogy a gyerekek a mai világban mit élveznek, és
mit unnak nagyon. Az ilyen kezdeményezést ’bottom up’, vagyis ’alulról
felfelé’ innovációnak hívják. A tantestület néhány tanára gyakran beült
az ilyen órákra, majd a tapasztalatokat megbeszélték, élménynaplót
készítettek.

A gyerekek által is megtervezett óráktól a

közösség érdeklődőbb és aktívabb lett.
Ilyen ’gyakorlatközösségekről’ beszél Etienne Wenger svájci
neveléstudományi kutató is, amelyeknek nagy szerepük van az
innovációk keletkezésében és terjesztésében.”

Felvetődött a gondolat, mi lenne, ha a tanulókat belehelyeznénk 

mindennapi életük tapasztalatainak kontextusába? A tanulás is társas
tevékenység, de olyan természetes az ember számára, mint az evés
vagy az alvás, ugyanúgy nélkülözhetetlen a fennmaradáshoz. E felfogás
szerint a tanulásnak nem kellene egy elzárt külön intézményben, a
többi helytől, időtől és tapasztalástól függetlenül zajlania.

Ázsiai galambok és hullámok

Az ázsiai gondolkodásmód ettől eltérő és ez az ottani
oktatásfejlesztésben is érződik.

A hagyományos ázsiai lozó a szerint a

dolgok nem lineárisan haladnak előre,
tudomásul kell venni, hogy közben
ciklusok, körforgások és spirálok alakulnak
ki.
Ha valamit el akarunk érni, elengedhetetlen az okos, ravasz politizálás.
És az ősi tanok szerint nagy jelentősége van a nyugodt várakozásnak is.

 Ha a galambot szeretnéd megfogni, ne kapkodj utána. Csak

nyújtsd ki a kezed, előbb-utóbb rászáll.

Sok ázsiai pedagógus pedig úgy gondolja, előbb alaposan meg kell
ismerni a hullám természetét, csak azután lehet biztonsággal uralni és
szörfözni rajta.

Két tudós: a holland Loet Leydesdor és a Stanfordi Egyetem

professzora, Henry Etzkowitz megteremtette az úgynevezett
háromspirál elméletet.

Ennek lényege, hogy mindenféle fejlesztés

három alapvető tényezőn múlik: az
egyetemeken folyó kutatómunkán, az
üzleti szféra vállalkozásain és a kettejük
kapcsolatát szabályozó közhatalmon.
E három tényező dinamikus egymásra hatása és állandó átalakulása
hozza létre a fejlődést. A nnek ezt az elméletet az oktatási
rendszerükben is alkalmazták.

A nn csoda
Mitől lett nagy és világhírű a nn oktatás? A gyerekekre általában úgy
tekintünk, mint, akinek mi, bölcsek ’nyújtjuk’ az oktatást. Ritkán
jelennek meg partnerként.

A nn iskolák egyebek között azért

működnek jól, mert a gyerekektől egészen
kicsi koruktól kezdve elvárják, hogy felelős
módon viselkedjenek.
Az iskolákban nyugalom van, a tanárok és a tanulók tisztelik egymást. 
Andy Hargreaves neveléskutató vélekedése szerint általában két
lozó a harcol egymással az „oktatási háborúban”.  

Az egyik az oktatást bürokratikus üzemnek

vagy piaci szolgáltatásnak tekinti. A
másikat a humanista hagyomány és a
gyerekek szeretete orientálja.
Az előbbi a teljesítményt és a tesztekkel mérhető eredményességet
hangsúlyozza, az utóbbi szerint viszont a kultúra és a gyerekek
mindenoldalú fejlődése a fontos. Hargreaves szerint a nn iskola attól
pazar, hogy megteremtette ennek az ötvözetét. Méghozzá úgy, hogy az
utóbbi lozó ára épül, miközben maradéktalanul megvalósítja azt,
amiért az előbbinek a hívei küzdenek. A nnek létrehozták a világ egyik
legeredményesebb oktatási rendszerét, anélkül, hogy bármit is átvettek
volna a mérhető teljesítményt követelők eszköztárából.

Nemigen tesztelik a tanulókat, nem

működtetnek állami ellenőrzési
rendszereket, maximálisan megbíznak a
pedagógusaikban, akiknek nagy
szabadságot adnak, és akiktől nagy
kreativitást várnak el.

Technológiai áttörés
A műszaki tudományok tudósai pedig hamar rájöttek az új információs
és kommunikációs technológiában rejlő erőre. Azok az országok,
amelyek a leghamarabb alkalmazták ezt az oktatási rendszerükben,
óriási előnyre tettek szert.

Nagy informatikai vállalatbirodalmak

tulajdonosai, mint, amilyen a Google, a
Cisco, a HP vagy az Intel, mind jelentős
oktatási programok kezdeményezői lettek.
Részben az ő támogatásukkal alakult ki az a befektetői világ, amelyet az
angolok a „jótékonysági kockázati tőke” kifejezéssel írnak le. Jórészt
ezek a befektetők biztosították azokat a forrásokat, amelyek
segítségével az elmúlt egy-két évtizedben világszerte oktatásipari
vállalkozások ezrei jöttek létre.

A nnek kijelentették: az oktatás lesz, a mi

új Nokiánk. És 2009-ben megalkották
oktatási export- stratégiájukat.
Egy atal nn szakember, Vesa Perälä Indiában járva egy tartományi
oktatási vezetőtől azt hallotta: „okos tanulási rendszerekre” lenne
szükség. Ekkor néhány társával céget alapított, ahol kifejlesztették a
mesterséges intelligencián alapuló komplex oktatási rendszert, amelyet
a felhő és az oktatás angol nevének összevonásából Claned-nek
neveztek el. Egyébként a Grapho Game is az ő egyik vállalatának a
terméke.

Ez utóbbi applikációt odahaza a diszlexiás

gyerekek olvasásának megsegítésére
használták, továbbfejlesztett változatával
már az afrikai gyerekeket tanítják olvasni.
Mert megy a harc Afrikáért az angolok, az amerikaiak, a kínaiak és a
nnek között. Hiszen ha valami újat akarunk belecsöpögtetni egy
rendszerbe, először meg kell nézni, melyik rétege az, amely a legjobban
felszívja. És az oktatásnál a ’legszárazabb’ nyilvánvalóan Afrika. Az
angolok helyben vannak, hiszen volt gyarmataikról van szó, viszont az
amerikaiaké a Világbank a nagy fejlesztő programokkal, a kínaiak meg a
fejlett ázsiai oktatást hozhatják. Sokan úgy gondolják, a nnek csak
kisegerek az elefántok lábánál. Viszont övék az oktatási márkanév.

Sivatagból Utópiába
Érdekes meg gyelni, hogy a legmodernebb, oktatást segítő technológia
hogyan hatol be a legelmaradottabb, fejlődésben lévő régiókba. Egy
afrikai falusi iskolában tabletekkel vagy okostelefonokkal sokkal
hamarabb tanulnak meg olvasni a gyerekek, mint a hagyományos
módszerekkel.

Mert sokszor nincs rendes ivóvíz, vagy

lakóhely a környéken, de az emberek
kezében ott van az okostelefon.
Annak segítségével zetnek bankszolgáltatások híján, vagy a
megbízhatatlan tömegközlekedés mellett, az segít eljutni valakinek
egyik helyről a másikra. Igen elterjedt az angol Bridge
magániskolahálózat az afrikai falvakban. Szuper technikával dolgozó,
minden tanári mozzanatot előre kijelölő, standardizált program, amely
kiküszöböli, ha gyenge, mondjuk fantáziátlan a pedagógus, hiszen csak
követnie kell az okosrendszer utasításait. Sokan szeretik, támogatják,
mások ellenzik ezt a módszert, mert kihagyja a tanár személyiségét és
az egyes gyerekek speciális igényeivel, aktuális állapotával sem törődik.

Vannak viszont úgynevezett ’Samsung Solar Powered Internet School’

buszok, vagyis guruló iskolák, amelyekben ugyan tabletek állnak a
tanulók rendelkezésére, és a tanár mögött is okos tábla van, de az
egészben a személyes részvétel és a szuper technika által nyújtott
közös felfedezéssel nyert öröm a lényeg.

Amikor egy földrajzóráról kijönnek a

gyerekeknek, hosszú ideig csak a
csillagokon és bolygókon jár az eszük,
akkora élményt jelent számukra egy ilyen
óra.

Léteznek az Európai Unió által támogatott programok is. Egy European

Schoolnet nevű hálózat megalkotta ’a jövő iskolai laboratóriumát’
(Future Classroom Lab-FCL) Hat egymásba nyíló, egymásba fonódó
teret hoztak létre. Mindegyiket a saját funkciójának megfelelően
bútorozták be, és a megfelelő technikai eszközökkel szerelték fel. Az
első tér arra jó, hogy ott a gyerekek kísérleteket folytassanak. A
második arra, hogy valamit megalkossanak. A harmadik azt teszi
lehetővé, hogy a megalkotott dolgokat egymással megosszák, a
negyedik pedig ezek megvitatását támogatja. Az ötödik teret
prezentálásra lehet használni, és a hatodikat – amely leginkább hasonlít
egy osztályteremre – az interakcióknak szentelték. Ez a komplexum,
amellett, hogy rengeteg képességet fejleszt, megtanítja a gyerekeket az
együttműködésre is, és arra, hogyan tudják a produktumaikat
bemutatni, hogyan képesek érvelni, vitázni,  a teljesítményeket
értékelni is.

A jövő nyilvánvalóan az, hogy a

legkorszerűbb technológiát, a mesterséges
intelligenciát a világ valamennyi
országában felhasználják majd az
oktatásban is.
Ez a folyamat azonban nem lehet öncélú. Hiszen nemcsak technológiai,
hanem egyebek mellett szociológiai és pszichológiai kérdés is. Ameddig
a tanárok nem érzik jól magukat a gépek társaságában, ameddig
nincsenek megfelelően felkészítve, nem örömmel és kreatívan
használják, addig az ilyen innovációt nem lehet bevezetni.

Facebook

NÉPSZERŰ

A szexrobotok Mátyás király

Miért nem Rubik A leggazdagabb
hamarosan mai értéken
Ernőé a Rubik- magyar családok
eláraszthatják a ötezer milliárd
világot forintért vette kocka joga?
vissza a Szent
Koronát

PARTNEREINK

EGÉSZSÉG

HÍREK

INNOVÁCIÓ

INTERJÚ

ISMERETTERJESZTŐ

KÖRNYEZET

KÖZGAZDASÁG

KOZMOSZ

KULT

TECH

TERMÉSZETTUDOMÁNY

TÖRTÉNELEM


IMPRESSZUM KAPCSOLAT JOGI NYILATKOZAT ADATKEZELÉSI TÁJÉKOZTATÓ MÉDIAAJÁNLAT SZERZŐI JOGOK

ÁSZF Copyright 2019 - tudas.hu