You are on page 1of 132

NAT

2020

Matematika
8
munkafüzet

SOK
LDÁ
EGO
M
MATEMATIKA 8.
munkafüzet
MEGOLDÁSOK

Oktatási Hivatal
Tananyagfejlesztők: Paróczay Eszter, Tamás Beáta, dr. Wintsche Gergely
Kerettantervi szakértő és lektor: Hegyi Györgyné, Kulman Katalin
Szaktanácsadó: dr. Csapodi Csaba
Szerkesztette: dr. Wintsche Gergely
Fedélterv: Létai Márton
Látvány- és tipográfiai terv: Gados László, Orosz Adél
Illusztráció: Létai Márton
Szakábrák: Szalóki Dezső
© Oktatási Hivatal, 2023
Oktatási Hivatal • 1055 Budapest, Szalay utca 10–14.
Telefon: (+36-1) 374-2100 • E-mail: tankonyv@oh.gov.hu
A kiadásért felel: Brassói Sándor elnök
Raktári szám: OH-MAT08MA-M
Tankönyvkiadási osztályvezető: Horváth Zoltán Ákos
Műszaki szerkesztő: Orosz Adél • Grafikai szerkesztő: Mazán Enikő Dóra
Nyomdai előkészítés: Gados László
1. kiadás, 2022

Kedves tanárok és mindazok, akik használják ezt a kiadványt!


Összegyűjtöttük a feladatok megoldásait. Ennek ellenére javasoljuk, hogy mielőtt egy lecke vagy fejezet sorra ke-
rülne oldják meg a feladatokat. Sok turpisság, sok tévesztési lehetőség akkor ötlik csak a szemünkbe, ha magunk is
elnézünk valamit. Ha ez bekövetkezik, mi is elnézőbbek vagyunk másokkal szemben, akik ugyanazokat a hibákat
követik majd el, mint korábban mi. Habár sok helyen egyértelmű a megoldás, de nem mindenütt. Nem mindig
csak az általunk megadott rajzok és megoldások képzelhetők el. A gyermekek fantáziája gyakran tágabb, mint
amit el tudunk képzelni. Nem mindig írtuk fel, hogy ez csak egy példa, egy lehetséges ábra, de számtalan hasonló
ábrát lehet még készíteni. Nem törekedtünk arra, hogy minden egyes feladatnál minden lehetséges értelmezést
és minden lehetséges buktatót bemutassunk. Ugyanakkor reméljük, hogy az általunk leírt megoldási lehetőségek
megkönnyítik a dolgukat a tanítás során. Rávilágítanak arra, hogy a matematikát nem pusztán szabályok gyűjte-
ményeként és szigorúan merev rendszerként lehet elképzelni, hanem értelmes és logikus összefüggések, következ-
tetések, érvelések összességeként is.
A szerzők

A munkafüzet „Mindennapi pénzügyeink” című fejezete


a Pénziránytű Alapítvány szakmai támogatásával készült.

A kötet megjelenését a Belügyminisztérium támogatta.


 Tartalom

I. SZÁMOK ÉS BETŰK

1. Logika feladatok ...............................................5


2. Mit tudunk a halmazokról? ............................6
3. Műveletek halmazokkal ..................................7
4. A racionális számok halmaza ........................9
5. Mit tudunk a racionális számokról? ...........10
6. Hatványozás ....................................................12
7. A négyzetgyök fogalma ................................14
8. Számok négyzetgyöke ..................................16
9. Betűs kifejezések (ismétlés) .........................18
10. Betűs kifejezések szorzása
és a kiemelés ....................................................20 III. A PITAGORASZ-TÉTEL
11. Többtagú kifejezések szorzata
(Kiegészítő tananyag) .....................................24
12. Összefoglalás ...................................................26 1. Szerkesztések, mérések ....................................49
2. A Pitagorasz-tétel ............................................51
3. A Pitagorasz-tétel megfordítása
(Kiegészítő tananyag) .......................................53
4. A Pitagorasz-tétel alkalmazása .......................54
5. A Pitagorasz-tétel alkalmazása számológép
segítségével (Kiegészítő tananyag) .................56
6. Nevezetes derékszögű háromszögek
(Kiegészítő tananyag) .......................................58
7. Összefoglalás .....................................................60

II. GEOMETRIA

1. Egybevágósági transzformációk
(Ismétlés) ...........................................................31
2. Transzformációk ...............................................33
3. Használjunk szerkesztőprogramot! ...............35
4. Hasonlóság ........................................................36
5. Középpontos hasonlóság
(Kiegészítő tananyag) .......................................39
6. Szerkesztések (Kiegészítő tananyag) ..............41
7. Összefoglalás .....................................................46

3
Tartalom

V. HOZZÁRENDELÉSEK, VALÓSZÍNŰSÉGEK, SOROZATOK

1. Egyenes arányosság ........................................84


2. Hozzárendelések és grafikonjaik .................87
3. Fordított arányosság .......................................90
4. Olvassunk a grafikonról! ...............................92
5. Készítsünk grafikont! ....................................94
6. Gyakoriság, relatív gyakoriság, átlag ...........97
7. Játék ................................................................100
8. Valószínűség ..................................................102
9. Valószínűségszámítási feladatok ................104
10. Keressünk összefüggéseket! ........................106
11. Sorozatok .......................................................108
12. Összefoglalás .................................................110
IV. EGYENLETEK

1. Egyenletek .........................................................62
2. Szöveges feladatok számokról,
életkorokról .......................................................64
3. Szöveges feladatok összekeverésről ................66
4. Szöveges feladatok mozgásról,
munkáról ...........................................................68
5. Szöveges geometriai feladatok ........................71
6. Vegyes feladatok ...............................................73
7. Pénzügyi feladatok ...........................................76
8. Összefoglalás .....................................................79 VI. TESTEK

1. Mit tanultunk eddig? (Ismétlés) ...................115


2. Gúlák ................................................................117
3. A gúla felszíne és térfogata
(Kiegészítő tananyag) .....................................119
4. A gömb ............................................................120
5. A Föld ..............................................................121
6. Összefoglalás ...................................................122

VII. MINDENNAPI PÉNZÜGYEINK

...............................................................................124

4 
Logika feladatok
I/1.
1 Réka néninek, a matektanárnak ma feltűnően jó kedve volt. Óra elején természetesen feleltetett,
mint mindig, és most is véletlenszám-generátorral sorsolta ki, hogy a névsor hányadik diákja legyen
a felelő. Amikor a tanuló kisétált a táblához, felajánlott neki egy egyszeri és megismételhetetlen lehe-
tőséget. Elé tartott két feliratozott borítékot, amelyek közül egyet kellett választania. Az egyik boríték
egy matek ötöst, a másik egy matek egyest rejtett. Még azt is elárulta, hogy a borítékokon lévő feliratok
közül az egyik igaz, a másik hamis. Te melyiket választanád, ha ötöst szeretnél? Válaszodat indokold!
Ebben a borítékban egy matek ötös van, Az egyik borítékban egy matek ötös van,
a másikban egy matek egyes. a másikban egy matek egyes.
A jobb oldali borítékon szerepel az igaz állítás, hiszen, ha a bal oldali igaz lenne, akkor mindkét borítékon
szereplő felirat igaz lenne.
A matek ötös tehát a jobb oldali borítékban van, azt érdemes választani.

2 A diákok összebeszéltek, és egy kedves meglepetéssel várták Péter bácsit, a matektanárt a szüle-
tésnapján. A tanári asztalon három egyforma dobozka állt, mindegyik tetején egy felirattal. A diákok
azt is elárulták, hogy az egyik dobozban süti van, a másik kettőben egy-egy szem szőlő. Sőt, még azt
is hozzátették, hogy a három felirat közül legalább kettő hamis. Péter bácsinak az volt a feladata, hogy
csupán a feliratok alapján kitalálja, melyik doboz rejti a sütit. Péter bácsi kicsit gondolkozott, és elsőre
kiválasztotta a sütis dobozt. Melyiket választotta? Válaszodat indokold!
Ebben a dobozban Ebben a dobozban A középső dobozban
szőlő van. süti van. szőlő van.
Az első két dobozon szereplő felirat hamis, a jobb szélső dobozon igaz állítás van, így a bal szélsőben
van a süti, a másik két dobozban szőlő van. A többi eset ellentmondáshoz vezet. Tehát a bal szélsőt
választotta Péter bácsi.
3 A képen látható alakzatokat egységnyi négyzetekből építettük. Vajon készíthető-e ezekből egy-egy
téglalap úgy, hogy minden elemet felhasználsz? Az alakzatok szükség szerint forgathatók.
a)
Színezzük az alakzatokat sakktáblaszerűen. Összesen
30 db négyzetet kell elhelyeznünk, így 15 db sötét és
b)
15 db világos négyzetre lesz szükségünk a téglalap
elkészítéséhez. A negyedik alakzat kivételével minden
alakzatban megegyezik a sötét és a világos négyzetek
száma, itt a sötétből (vagy a világosból) 2-vel több van,
tehát a kívánt téglalap nem készíthető el.

a) a) b) b)

SZÁMOK ÉS BETÛK 5
I/2. Mit tudunk a halmazokról?

1 Húzd alá azokat, amelyek halmazt alkotnak az alábbiak közül! Választásodat indokold!
a) a hárommal osztható háromjegyű számok b) az „r”-re végződő hónapok
c) a legszebb állatok. Nem halmaz, hiszen ez d) a legszebb gólok Nem halmaz, hiszen ez
egy szubjektív döntés. egy szubjektív döntés.
e) a négyszögek. f) kedvenc tanáraim

2 Sorold fel a következő halmazok elemeit!


saját válasz
a) A veled élő családtagok: �����������������������������������������������������������������������������������������������������������
Balaton, Tisza-tó, Fertő-tó, Velencei-tó
b) Magyarorország négy legnagyobb felszínű tava: �������������������������������������������������������������������������
–2; –1; 0; 1; 2
c) A 3-nál kisebb abszolút értékű egész számok: ����������������������������������������������������������������������������
2; 4; 8; 16
d) A 2 első négy hatványának értéke: ��������������������������������������������������������������������������������������������
3 Legyen a H alaphalmaz a 20-nál nagyobb, de 35-nél kisebb po- H
A 22
zitív egész számok halmaza. Legyen az A halmaz azoknak a páratlan 21 23 25
24
26
számoknak a halmaza, amelyek értéke legalább 21, de legfeljebb 34. 29 31
27 28
30
33
a) Ábrázold Venn-diagramon a H és az A halmazt! 32
34
b) Sorold fel az A halmaz elemeit!
A = {22;24;26;28;30;32;34}
�������������������������������������������������������������������������������������������������������������������������������������������������
4 Legyen a H = {kétjegyű, 15-tel osztható természetes számok} az alaphalmaz, és A = {15; 45; 75}.
A = {30;60;90}
a) Sorold fel az A halmaz elemeit! �������������������������������������������������������������������������������������������������
b) Fogalmazd meg, milyen tulajdonságú számok kerültek az A halmazba!
A 30 kétjegyű többszörösei kerültek az A halmazba.
�������������������������������������������������������������������������������������������������������������������������������������������������
5 Rajzold a sokszögeket a Venn-diagram megfelelő helyére!
H = {sokszögek}   A = {szemközti oldalai párhuzamosak}   B = {legalább két szöge derékszög}
H H

A B A B


Fogalmazd meg, milyen tulajdonságú sokszögek kerültek a kékkel színezett halmazba!
A téglalapok kerültek a metszetbe, a kék színű részbe.
�������������������������������������������������������������������������������������������������������������������������������������������������

6 SZÁMOK ÉS BETÛK
Műveletek halmazokkal
I/3.
1 A halmazábra alapján válaszolj a kérdésekre! H
3 99
A B
60 35
14 0 15
2 100 10 5
6 20 45
17 11
9

8 db
a) Hány eleme van az A halmaznak? ���������������������������������������������������������������������������������������������
A ∩ B = {0; 10; 20; 60; 100}
b) Sorold fel az A ∩ B halmaz elemeit! ������������������������������������������������������������������������������������������
B = {2; 3; 6; 9; 11; 14; 17; 99}
c) Sorold fel a B halmaz elemeit! ��������������������������������������������������������������������������������������������������
d) Fogalmazd meg, milyen tulajdonságú elemek azok, amelyek a B halmaznak elemei, de az A halmaz-
Az 5-re végződő számok.
nak nem! �����������������������������������������������������������������������������������������������������������������������������������
�������������������������������������������������������������������������������������������������������������������������������������������������

2 Írd be a megrajzolt Venn-diagramba az A, illetve a A B


B halmaz elemeit!
A = {–6; –5; –1; 0; 2; 3; 4; 5} −5; −1; −6; 2; −10; −4;
B = {–10; –6; –4; –3; 2; 3; 5; 7} 0; 4 3; 5 −3; 7
Sorold fel az A ∩ B halmaz elemeit!
{–6; 2; 3; 5}
A ∩ B = ���������������������������������������������������������������

3 Írd be a megrajzolt Venn-diagramba az A, illetve a A B


B halmaz elemeit!
A = {–9; –7; –4; –2; 1; 3; 7; 9} −9; −7; −2; 1; −8; −6;
B = {–8; –6; –2; 1; 3; 4; 5; 9} −4; 7 3; 9 4; 5
Sorold fel az A ∪ B halmaz elemeit!
{–9; –8; –7; –6; –4; –2; 1; 3; 4; 5; 7; 9}
A ∪ B = ���������������������������������������������������������������

4 Határozd meg az A ∩ B és az A ∪ B halmaz elemeit!


A = {13-nál kisebb, 5-tel nem osztható természetes számok}
B = {16-nál nem nagyobb, 3-mal osztható természetes számok}
A = {1; 2; 3; 4; 6; 7; 8; 9; 11; 12}
B = {0; 3; 6; 9; 12; 15}
{3; 6; 9; 12}
A ∩ B = ������������������������������������������������������������������������������������������������������������������������������������
{0; 1; 2; 3; 4; 6; 7; 8; 9; 11; 12; 15}
A ∪ B = ������������������������������������������������������������������������������������������������������������������������������������

SZÁMOK ÉS BETÛK 7
I/3. Műveletek halmazokkal

5 Legyen a H alaphalmaz a 15-nél kisebb természetes számok halmaza!


Adott a H három részhalmaza:
A = {3; 4; 6; 7; 8}; B = {7; 8; 10; 12}; C = {6; 7; 8; 9; 10; 11; 12}
Ábrázold a halmazokat Venn-diagramon! H
Sorold fel az alábbi halmazok elemeit! A B 0
{7; 8} 1
A ∩ B = ���������������������������������������������������������������
{6; 7; 8; 9; 10; 11; 12} 3 4 2
B ∪ C = ���������������������������������������������������������������
7 8 5
{7; 8; 10; 12}
B ∩ C = ��������������������������������������������������������������� 6 10 12 13
{3; 4; 6; 7; 8; 9; 10; 11; 12}
A ∪ B ∪ C = ��������������������������������������������������������
9 11 14
{7; 8}
A ∩ B ∩ C = �������������������������������������������������������� 15
{0; 1; 2; 3; 4; 5; 13; 14; 15} C
C = ����������������������������������������������������������������������

6 Az A és B halmazokról a következőket tudjuk: A B


A ∪ B = {3; 4; 6; 7; 10; 12}, A ∩ B = {4; 10}, és
a 6, 7, 12 elemek csak a B halmazban vannak benne. 3
4; 10
Ábrázold Venn-diagramon a megadott halmazokat! 6; 7; 12
Határozd meg az A és a B halmaz elemeit!
{3; 4; 10}
A = ��������������������������������������������������������������� {; 6; 7; 10; 12}
B = ����������������������������������������������������������������

7 Az első félévben színház- és mozilátogatást szer- a) Jelöljük x-szel azoknak a diákoknak a


veztek a 220 fős felső tagozat számára. számát, akik mindkét előadáson részt vet-
Színházban 142-en, moziban 165-en voltak. 10 tanuló tek.
egyiken sem vett részt. Felső tagozat
a) Készíts Venn-diagramot az adatokról!
b) Hányan voltak színházban és moziban is? 10
c) Hányan mentek csak moziba? ház Moz
Szín i
b) 220 =142 – x + x + 165 – x + 10 & x = 97
97 diák volt színházban és moziban is. x
142 − x 165 − x
c) 165 – 97 = 68, 68 diák volt csak moziban.

8 A 8. a osztályban 15 diák ért el 80%-nál jobb


eredményt az év eleji matematikafelmérőn. A ma- atika Magy
gyarfelmérőn 17 tanuló teljesített 80%-nál jobban. atem ar
M
Mindkét tárgyból 7 diáknak lett 80%-nál magasabb a
teljesítménye. 7
15 − 7 17 − 7
Hányan járnak az osztályba, ha mindenki megírta
mindkét felmérőt? Minden esetre gondoltál?
Készíts Venn-diagramot a megoldáshoz!
Legalább 8 + 7 + 10 = 25-en járnak az osztályba, de nem tudjuk ezekből az adatokból, pontosan meg-
mondani az osztálylétszámot, mert nem tudjuk azoknak a tanulóknak a számát, akik egyik felmérőt
8 írták meg 80% felett.
sem SZÁMOK ÉS BETÛK
A racionális számok halmaza
I/4.
1 Az alábbi betűk egy-egy halmazt jelölnek. Írd melléjük, hogy melyiket!
természetes számok halmaza
a) N: �����������������������������������������������������������������������������������������������������������������������������������������
+
pozitív egész számok halmaza
b) Z : �����������������������������������������������������������������������������������������������������������������������������������������
racionális számok halmaza
c) Q: �����������������������������������������������������������������������������������������������������������������������������������������
valós számok halmaza
d) R: ������������������������������������������������������������������������������������������������������������������������������������������

2 A halmazábrában néhány szám rossz helyre került. Húzd át, és írd jó helyre ezeket!

0,268

7 1

20 3
4 0 7 3 20 0
4 5
0,93
0,93

3 Írd a számokat a halmazábrába!


19; 7,81; –6; 20 ; –4,56; 15 ; 1, 27389
o o ; 29 Racionális számok −4,56 1,27389 15
4 7 3 7
a) Sorold fel a halmazábrából azokat a számokat, 5-nél nagyobb számok Egész számok
amelyekre teljesül, hogy 7,81 −6
19
5-nél nagyobb számok, de nem egészek: 29 20
7,81, 29
�������������������������������������������������������������������������
3 4
3
–6
5-nél kisebb egész számok: ����������������������������������

b) Fogalmazd meg, milyen tulajdonságú számok kerültek a kékkel színezett halmazba!


Az 5-nél kisebb, nem egész számok kerültek a kék halmazba.
�������������������������������������������������������������������������������������������������������������������������������������������������

4 Elkezdtem leírni egy számot. Írj a végére tizedesjegyeket, jelölést vagy magyarázatot, hogy
Az alábbi feladatoknak több megoldása is van, most csak 1-1 példát mutatunk.
Maradhat változatlanul is, hisz ez racionális szám.
a) racionális szám legyen: 5,18 �����������������������������������������������������������������������������������������������������
.
Végtelen sok 9-t kell a végére írni, hiszen 0,9 = 1.
b) egész szám legyen: 0,99 �����������������������������������������������������������������������������������������������������������
Maradhat változatlanul is, hiszen ez véges tizedes tört.
c) véges tizedes tört legyen: 37,46 �������������������������������������������������������������������������������������������������
..
Írjunk a 2 és/vagy az 5 fölé egy-egy pontot: –7,25
d) végtelen szakaszos tizedes tört legyen: –7,25 ������������������������������������������������������������������������������
0,56123456789…, mindig eggyel nagyobb számot írunk a tizedes­
e) ne legyen racionális szám: 0,56 �������������������������������������������������������������������������������������������������
jegyek sorába

SZÁMOK ÉS BETÛK 9
I/5. Mit tudunk a racionális számokról?

1 a) Írd a pontozott vonalra, mely számokat jelöltük a számegyenesen!


a b c d e
3 2 1 0 1 2 3
–3,1
a = ..................... –1,6
b =...................... –0,6
c = ...................... 1,9
d = ...................... 2,5
e = ......................
b) Jelöld az a) résznél lévő számegyenesen a felsorolt számok helyét a 2 11 15 8
lehető legpontosabban! − ; 1,4; ; − ;
5 4 6 3
−15/6 −2/5 1,4 8/3 11/4
−4 −3 −2 −1 0 1 2 3

2 Húzd át azokat a számokat, amelyekre nem igaz az egyenlőtlenség!

5
a) 4 3 < a < 4,7 4
5 6
b) −1,4 < b < −9 b = –1,5;
7
c) 5 < c < 6
6 7

3 Add meg az alábbi törteket tizedes tört alakban! Húzd alá azokat, amelyek végtelen szakaszos tize-
des törtek! Ne felejtkezz el a végtelen szakasz jelöléséről!

4 2 11 1 9 8 4 2 11. 1 9 8
a) ;= 0,8; ; 2 ; – ; b)
; ;= 0,6; 2 ; – ;
4 9
5 .............................................................
3 2 6 5 3 ...............................................................
2 6 4 9
4 2 11 1 9 8 4 2 11 1 9. 8
; c)
; ;= 5,5
2 ; – ; ; ; d)
; 2 ; = –2,16;
5 3 4 9
2 . . ..........................................................
6 5 3 2 4 9
6 .............................................................
11 1 9 8 4 2 11 1 9 8 .
; ; 2 e)
; – ;= –2,25 ; ; ; 2 ; – f) ; = 0,8
2 6 4 ..........................................................
9 5 3 2 6 4 9 ...............................................................

4 Írd fel közönséges tört alakban az alábbi számokat! Ha lehet, egyszerűsíts!

7 =12 1
a) 1,4 = . . .......................................................... b) −0,25 = . .–........................................................
5 5 4

41 = 5 1 1
c) 5,125 = ........................................................ d) 3,3̇ = ..3............................................................
8 8 3

8 1
e) −8,8̇ = ..–8
........................................................ f) 0,16̇ = . . ..........................................................
9 6

10 SZÁMOK ÉS BETÛK
Mit tudunk a racionális számokról?
I/5.
5 Igaz vagy hamis? Hamis állítás esetén adj ellenpéldát!
a) A negatív számok abszolút értéke és ellentettje megegyezik. I
b) A nullának nincs reciproka. I
c) Egy számnak és az ellentettjének a szorzata nulla. H , például 2 ∙ – 2 = – 4
5 5 ( )
25
d) A nulla kivételével minden szám abszolút értéke pozitív szám. I
e) Egy szám és a reciproka egyenlő távolságra van a 0-tól. H , például 2 és 3 .
3 2
f) Van olyan szám, mely egyenlő a reciprokával. I

6 Végezd el a műveleteket!
a) 9 − (13 − 17) + 5 = . .18
.................................................................................................................
b) −4 + (−11) + 5 − (−16 + 10) = ..–4
.................................................................................................
–30
c) −6 : 2 − 3 ∙ 9 = .........................................................................................................................
–12
d) 7 + (−2) ∙ 8 − 3 = .....................................................................................................................
10
e) 4 − [(−14) : 7] ∙ 3 = ..................................................................................................................

7 Végezd el a műveleteket!
–2,29
a) 2,4 + 3,5 − 1,09 − 7,1 = ............................................................................................................
b) 3,5 : 0,7 − 1,4 ∙ 0,2 = . .4,72
...............................................................................................................
13,7
c) (−6,3) : (−9) − 5,2 : (−0,4) = ......................................................................................................
19
d) 2 ∙ [5,5 − 4,8 : (−1,2)] = ............................................................................................................

8 Végezd el a műveleteket!

a) - 3 + 1 1 - 5 - c- 9 m = 23
2 8 4 2 8
.......................................................................................................
b) 15 $ 42 + 5 = 18 5
7 5 9 9
. . ......................................................................................................................
c) 6 $ 11 - 52 : 13 = 1
5 18 30 3 . .3................................................................................................................
d) b9 - 3 1 l : b - 14 + 38 l = 3 1
6 3 6 2
.......................................................................................................

SZÁMOK ÉS BETÛK 11
I/6. Hatványozás

1 Húzd alá a helyes választ!


a) A 43 hatvány kitevője: 1 3 4 64
b) Az 52 hatvány alapja: 1 2 5 25
c) Az b 1 l hatvány értéke:
4
1 1 6 1
2 2 16

2 Karikázd be az egyenlőket!
2
a) 34 3 ∙ 33 27 (32) 81
56 b 45 l
2
b) 52 10 25
54 9

b 14 l
2 6
c) 25 (23) 64 23 ∙ 23
7

3 Végezd el a műveleteket, és számítsd ki a hatványok értékét!

b) c m $ c m = . . ................................................
1 3 1 2 1
27
a) 32 ∙ 3 =..........................................................
2 2 32
c) (52)2 =...........................................................
625 d) 24 ∙ 23 =. .128
.........................................................
3
16
e) 3 = ...........................................................
64 f) 56 ∙ 26=............................................................
1 000 000
4

4 Végezd el a műveleteket, és add meg az eredményt egy szám hatványaként!

313
a) 35 ⋅ 38 = ............................... 13
b) 7 2 ⋅ 711 = ..7..................................... 7
c) 91 ∙ 96 = ..9...........................

85
e) d n $ d n = c 3 m
7 12
d) c m $ c m = c 1 m
1 4 1 9 13
3 3 19
f) 5 = 1
3 3 3
........................ 5 5 5
............................... 8 .................................

1317
g) = 137 h) (25 )3 = 215 i) (64 )9 = 636
1310 ................................. ...................................... ..............................
5 Írd fel egyetlen szám hatványaként a kifejezéseket!

6
a) 26 ⋅ 56 = . .10
................................................... 247
b) 37 ⋅ 87 = ���������������������������������������������������������

86 65
c) 6 = 46 d) 5 = 25
2 .. ....................................................... 3 �������������������������������������������������������������
97
c 9 m f) c m $ c m = 1
7
7 4 9 4
e) =
14 7 .......................................................
14 9 7 ��������������������������������������������������

12 SZÁMOK ÉS BETÛK
Hatványozás
I/6.
6 Kisebb, nagyobb, egyenlő? Tedd ki a megfelelő relációs jelet!

a) (3 ∙ 7)6 = 216 > 146 b) 94 ∙ 44 = 364 < 3616

]3 $ 12g8 = ^3 $ 12h = 366


8
c) (18 : 3)8 = 68 > 58 d) > (32)6
32 $ 122 ^3 $ 12h2

7 Az alábbi kifejezések egy kivételével azonos értékűek. Húzd alá a kakukktojást!


5 5 5 2 3 365
a) 2 ∙ 6 ; 12 ; (12 ) ; ; (3 ∙ 4)5
35
b) 3 ∙ 3 ∙ 3 ∙ 3 ∙ 3 ∙ 3; 32 ∙ 34; 36; (32)3; (3 ∙ 3)6
608
c) 158; (154)4; ; (3 ∙ 5)8; 38 ∙ 58
48

8 Bontsd fel a számokat prímtényezők szorzatára, majd írd fel őket prímhatványok szorzataként!
1 000 000 2 1728 2 10 800 2
500 000 2 864 2 5400 2
250 000 2 432 2 2700 2
125 000 2 216 2 1350 2
62 500 2 108 2 675 3
31 250 2 54 2 225 3
15 625 5 27 3 75 3
3125 5 9 3 25 5
625 5 3 3 5 5
125 5 1 1
25 5
5 5
1

26 ∙ 56
1 000 000 = ............................. 26 ∙ 33
1728 = ............................ 24 ∙ 33 ∙ 52
10 800 = ...............................

Írd fel hatványalakban a fenti három szám


24
a) legnagyobb közös osztóját: �������������������������������������������������������������������������������������������������������
26 ∙ 33 ∙ 56
b) legkisebb közös többszörösét: ���������������������������������������������������������������������������������������������������

SZÁMOK ÉS BETÛK 13
I/7. A négyzetgyök fogalma

1 Karikázd be az irracionális számokat az alábbi számok közül! Húzd alá kékkel a véges, pirossal
a végtelen szakaszos tizedes törteket! Melyik szám esetén nem tudtál dönteni?

A 0,23223222322223… számról nem dönthető el, lehet racionális és lehet irracionális is. Ha feltételezzük, hogy a 3-as jegyet
mindig eggyel több 2-es követi, akkor nem lehet szakaszos, tehát irracionális. (A feltételezett esetben bekarikázandó.)
A 0,56565656… számról nem dönthető el, de ha feltételezzük, hogy a szokásoknak megfelelően az 56 ismétlődik a végtel-
enségig, akkor szakaszos és ezért racionális. (A feltételezett esetben ezt is pirossal alá lehet húzni.)

2 Írj 2-2 példát az alábbiakra!


a) véges tizedes tört: ..Például: 1,5; 0,4
...................................................................................................................
.
b) végtelen szakaszos tizedes tört: . .Például: 0,1; 2
................................................................................................
9
Például: 2 ; 17
c) végtelen nem szakaszos tizedes tört: ...........................................................................................

3 Keresd meg, hogy a felsorolt négyzetszámok melyik számmal egyenlők a kék téglalapok számai kö-
zül! Írd a megfelelő négyzetszámot a szám fölé a körbe! Amelyik négyzetszámmal nem találsz egyenlőt,
azt írd az üres téglalap fölötti körbe, és írd az értékét a téglalapba!
152; 12; 42; 32; 122; 112; (–12)2; (−1)2; (−4)2; 02; (–15)2; (−8)2; 92; 82; (−9)2; (−11)2

92
82 112 12 (−9)2
(−8)2 (−11)2 (−1)2
3,6 −16 81
64 121 1

02 32
152 122 42
(−15)2 (−12)2 (−4)2
0 6 9
225 144 16

4 Egy 4 cm × 4 cm-es négyzetbe kétféleképp is rajzoltunk kisebb területű négyzetet. Számítsd ki ezek
területét, és határozd meg oldalaik hosszát!
a) b)

a

a

8 cm2
T = . . ............................................................. 10 cm2
T = �������������������������������������������������������������������
8 cm
a = ............................................................... 10 cm
a = �������������������������������������������������������������������

14 SZÁMOK ÉS BETÛK
A négyzetgyök fogalma
I/7.
5 Kösd össze az egyenlő számokat!

8 19
169
121 15
18 289

144 20

225
361
13
12
64
121 -nek és a 20-nak17nincs párja.
324

6 Ismerjük a négyzet területét.


Add meg olyan téglalapok oldalhosszait, amelyek területe megegyezik a négyzet területével, de oldalai
különböző egész számok! A hosszúság mértékegységén ne változtass! Keress több megoldást!
a) T = 64 cm2.................................................... b) T = 196 dm2....................................................
Négyzet oldala 8 cm, a téglalapé 1 cm és 64 cm
....................................................................... . .Négyzet oldala 14 dm, a téglalapé 1 dm és 196 dm
........................................................................
vagy 2 cm és 32 cm vagy 4 cm és 16 cm. vagy 2 dm és 98 dm vagy 4 dm és 49 dm vagy 7 és
....................................................................... . .28
........................................................................
dm.
7 Rajzolj a négyzetekbe olyan négyzeteket, amelyek területe 18, 20, 26 területegység!

18 e2 20 e2 26 e2

8 Rajzolj olyan négyzeteket, amelyek területe 25, 29, illetve 37 területegység!

25 e2
29 e2 37 e2

SZÁMOK ÉS BETÛK 15
I/8. Számok négyzetgyöke

1 Párosítsd az egyenlőket! Amelyik számnak nincs párja, ahhoz te írj egyet!

A 169 -nek és a 17-nek nincs párja.


2 Állítsd növekvő sorrendbe az alábbi számokat!

a) 7 ; 1; 3; 2; 1< 3 <2< 7 < 9


9 �����������������������������������������������������������

b) 2 ⋅ 2; 2 ⋅ 2; 2 <2= 2$2 <2∙ 2 <2∙2


2; 2 ⋅ 2; 2 �������������������������������������������������

3 Keresd meg az egyenlőket!


( 49 )
2
2
a) 49; 72 ; 27 ; 7 ⋅ 7; 72 = 7 ∙ 7 = 49

( 100 )
2
2 2
b) 1000; 100; 10; 10 ; 100 = 102 = 100

c) 16; 8; 64 ; 23 ; ( 16)2 8= 64 = 23

4 Add meg az alábbi számok egészre, illetve egy, két és három tizedesjegyre kerekített szomszédját
a mintafeladat szerint! A feladatmegoldáshoz használj számológépet!

4 < 20 < 5 1< 3< 2 2< 5<3 3 < 12 < 4

4,4 < 20 < 4,5 1,7 < 3 < 1,8 2,2 < 5 < 2,3 3,4 < 12 < 3,5

4,47 < 20 < 4,48 1,73 < 3 < 1,74 2,23 < 5 < 2,24 3,46 < 12 < 3,47

4,472 < 20 < 4,473 1,732 < 3 < 1,733 2,236 < 5 < 2,237 3,464 < 12 < 3,465

16 SZÁMOK ÉS BETÛK
Számok négyzetgyöke
I/8.
5 Töltsd ki a folyamatábra üres mezőit!
+5
a) 121 11 16 4

−6
b) 16 4 2 −4
2
( ) + 36
c) 8 64 100 10
2
( ) − 25
d) 13 169 144 12

6 Az alábbi szakaszok egy-egy négyzet oldalai.


a) Egészítsd ki a szakaszokat négyzetekké a mintának
megfelelően! a b
b) Határozd meg a négyzetek területét!
c) Számold ki a négyzetek oldalának hosszát két tizedes-
jegy pontossággal! Használj számológépet!

a terület: 18, oldalhossz: 18 ≈ 4,24.


a = ...................................................................... d
c
b terület: 13, oldalhossz: 13 ≈ 3,6.
b = ......................................................................

c terület: 20, oldalhossz: 20 ≈ 4,47.


c = ......................................................................

d terület: 25, oldalhossz: 5.


d = ......................................................................

7 Határozd meg a sötétebb színű négyzetek területét rácsegységben mérve! Számold ki a négyzetek
oldalának hosszát két tizedesjegy pontossággal! Használj számológépet!
a) b) c)

A nagy négyzet területéből kivonjuk a négy halványsárga derékszögű háromszög területét, így megkap-
juk a sötétsárga négyzet területét.
a) t = 72 – 4 ∙ 3 = 37 területegység, az oldal hossza 37 ≈ 6,08
b) t = 29 területegység, az oldal hossza 29 ≈ 5,39
c) t = 25 területegység, az oldal hossza 25 = 5

SZÁMOK ÉS BETÛK 17
I/9. Betűs kifejezések (ismétlés)

1 Karikázd be a helyes megoldást!


a) Egy téglalap b oldala másfélszerese az a oldalnak. Melyik kifejezés mutatja helyesen a téglalap kerü-
letének kiszámítását?

A) 2(a + b) B) 2(a + 1,5b) C) 2(a + 0,5a) D) 2(a + 1,5a)

b) Melyik képlet mutatja helyesen a torta felének a negyedét, ha az egész tortát t jelöli?
1 1 1 1 1 1 1 3
A) t - - B) t $ - C) t $ $ D) t $ $
2 4 2 4 2 4 2 4
c) Nagyi x éves, az unokája negyedannyi. Melyik képlet mutatja helyesen a köztük lévő korkülönbséget?
x 1 4x 3
A) B) x − x C) D) 4 x − x E) x
4x 4 x 4

2
a) Írd fel betűs kifejezéssel! Sokféle jó megoldás létezik!
Kétszer annyi macskám van, mint kutyám.
x
Ennyi kutyám van: ������������������������ 2x
Ennyi macskám van: ������������������������
3x
Ennyien vannak összesen: ������������������������
b) Írd fel betűs kifejezéssel!
Negyedannyi fiú barátom van, mint lány.
y
Ennyi fiú barátom van: ������������������������ 4y
Ennyi lány barátom van: ������������������������
5y
Ennyien vannak összesen: ������������������������
c) x darab rágóm van, a hatoda gyümölcsös, a többi mentolos.
x 5x
Ennyi gyümölcsös rágóm van: ������������������������
6 Ennyi mentolos rágóm van: ������������������������
6
d) y üveg üdítőm van, hatszor annyi szénsavas, mint szénsavmentes.
6y y
Ennyi szénsavas üdítőm van: ������������������������ Ennyi szénsavmentes üdítőm van: ������������������������
7 7
3 Gyűjtsd össze az egynemű betűs kifejezéseket, és végezd el az összevonásukat!
1 b
a) 2a; 4; –6b; a + a + a; –5; 4b; a;
2 4
2
ab 9b
b) a2; 5ab; –4ba; 7,2b2; 4,8a ∙ a; b ∙ 8 ∙ b; ;
3 2
2 2
1
a) 2a; a + a + a; a; összeadva: 5,5a, b) a + 4,8a ∙ a = 5,8a
2 5ab + (−4ba) + ab = 4 ab
4; –5; összeadva: –1, 3 3
2
–6b; 4b; b ; összeadva: –1,75b 7,2b2 + b ∙ 8 ∙ b + 9b = 19,7b2
4 2

18 SZÁMOK ÉS BETÛK
Betűs kifejezések (ismétlés)
I/9.
4 Töltsd ki az üres helyeket!
a)
−x + 3y
+ − + −
2x − y 3y + 6x 0,7x − 6y 5,7x − 0,1y
= = = =

x + 2y −7x −0,3x − 3y −6,7x + 3,1y

b) 2a −1,5b a + 7b −3,2a − 8b

= = = =
−4a + 4b 6a − 2,5b −5a + 11b 9,2a + 4b
+ − + −
6a − 4b

5 Írd a téglalapokba a hiányzó kifejezéseket!


a) 2x + 11 – 5x + 4 + 7x + 6 = 4x + 21

b) 9c + 3d – 2c + 7d – (–4d) + 8d = 7c + 22d

c) 3,5k – 4,7v – 2,3v + 1k + 6,3v – 1,7k + 1,7v – 1,8k = 1k + 1v

6 Számítsd ki az alábbi kifejezések helyettesítési értékét az a, b, x és y megadott értékeivel!


Célszerű először összevonni, ahol lehet.
a) 3a + 4 – 4b – 5a + 4b – 13 + 8a, ahol a = 2; b = –1 ���������������������������������������������������������������������
6a – 9 = 12 – 9 = 3
�������������������������������������������������������������������������������������������������������������������������������������������������

b) 2(3y – x) + 5(2x – 3y), ahol x = 0,5; y = –2 ��������������������������������������������������������������������������������


6y – 2x + 10x – 15y = 8x – 9y = 22
�������������������������������������������������������������������������������������������������������������������������������������������������

c) 71a − 182b + 86a + b − 157a + 143b, ahol a = 7,4; b = −3,6 . . .........................................................


–38b = 136,8

d) 4x2 – 2yx – 18y2 + 5xy, ahol x = 3 ; y = − 1


2 3 .. ...............................................................................

+ 3yx – 18y2 = 4 ∙ c 3 m + 3 ∙ 3 ∙ c- 1 m – 18 ∙ c- 1 m = 4 ∙ 9 – 3 – 18 ∙ 1 = 9 – 1,5 – 2 = 5,5


2 2
2
4x
�������������������������������������������������������������������������������������������������������������������������������������������������
2 2 3 3 4 2 9

SZÁMOK ÉS BETÛK 19
I/10. Betűs kifejezések szorzása és a kiemelés

1 Töltsd ki az üres helyeket!

6a

· 7b
8a
· 3,5b2
3 2 b2
a ⋅
4 a
:2
3a − 2ab
· 35b
1
a

A minisakktábla minden mezőjén betűs kifejezések vannak. Min-


den mezőnek van egy neve, például a c3 mező a c oszlop harmadik
mezője. Az alábbi feladatokat a mezőkön található betűs kifejezé-
sekkel kell elvégezned.

2 Írd fel a műveleteket, és végezd el a szorzásokat!


2 3
x ∙ 11x = 11x
a) a1 ∙ c3 = .......................................................................
2 3 5
5y · 2y = 10y
b) d1 ∙ e4 = .......................................................................
8 3 7 18
2x · 5x · 9x = 90x
c) a3 ∙ b2 ∙ c1 = .................................................................
4x · 1 x · 3x6 · 7 x3 = 21x11
d) d4 ∙ e5 ∙ e3 ∙ b4 = ...........................................................
2 2
3 Szorozd össze az egyes átlókban található kifejezéseket!
8
110x
a) a1 ∙ b2 ∙ c3 ∙ d4 ∙ e5 = ................................................................................................................
9
b) e1 ∙ d2 ∙ c3 ∙ b4 ∙ a5 = ..1848x
...............................................................................................................

4 Írd fel a műveleteket, és végezd el a szorzásokat!


10 3
240x ∙ y
a) a3 ∙ e1 ∙ d1 ∙ b3 = ......................................................................................................................
4 8
b) b4 ∙ c2 ∙ e5 ∙ b5 = ..21x ∙y
.....................................................................................................................
80 ∙ x5 ∙ y15
c) a4 ∙ d2 ∙ b2 ∙ d5 = ......................................................................................................................
21
5
d) (−b1) ∙ c5 ∙ (−e4) ∙ e2 = ..2x ∙ y12
............................................................................................................

20 SZÁMOK ÉS BETÛK
Betűs kifejezések szorzása és a kiemelés
I/10.
5 Írd fel kétféleképpen az alábbi téglalapok területét!
a b
7 a) 7(a + b) = 7a + 7b

8 d
c c(8 + d) = 8c + cd
b) ....................................................................................................

f f 1

e c) . .e(2f + 1) = 2ef + e
...................................................................................................

h h i i i
g g(2h + 3i) = 2gh + 3gi
d) ....................................................................................................

5k 3l m

j e) ..j(5k + 3l + m) = 5jk + 3jl + jm


...................................................................................................

8 7q r r
p f) . .p(8 + 7q + 2r) = 8p + 7pq + 2pr
...................................................................................................

6 Keresd meg a hibát, és írd le helyesen az alábbi zárójelfelbontásokat!


3(x – 4) = 3x – 12
a) 3(x − 4) = 3x + 12 ....................................................................................................................
–4(x – 7) = –4x + 28
b) −4(x − 7) = −4x − 28 ................................................................................................................
–5(2x – 3) = –10x + 15
c) −5(2x − 3) = −10 + 3 ................................................................................................................
12 – 6(x + 8) = 12 – 6x – 48 = –6x – 36
d) 12 − 6(x + 8) = 12 − 6 + x − 8 . . ..................................................................................................

7 Bontsd fel a zárójeleket, és végezd el a lehetséges összevonásokat!


2a + 8 + 5a + 15 = 7a + 23
a) 2(a + 4) + 5(a + 3) = ���������������������������������������������������������������������������������������������������������������
2c – 10 + 3c + 6 = 5c – 4
b) 2(c – 5) + 3(c + 2) = ����������������������������������������������������������������������������������������������������������������
6y – 3x + 12x + 20y = 9x + 26y
c) 3(2y – x) + 4(3x + 5y) = ����������������������������������������������������������������������������������������������������������
2x – 6 – 3x – 15 + 5x – 5 = 4x – 26
d) 2(x – 3) – 3(x + 5) + 5(x – 1) = �������������������������������������������������������������������������������������������������

SZÁMOK ÉS BETÛK 21
I/10. Betűs kifejezések szorzása és a kiemelés

8 Bontsd fel a zárójeleket, és ahol lehet, végezd el az összevonást!


a) 3a(5 – 4b) = . .15a – 12ab
......................................................................................................................
12x – 4xy
b) 2x(6 – 2y) = ........................................................................................................................
2
–15x + 20x
c) –5x(3x – 4) = ......................................................................................................................
3
3y2 + 12y
d) y(2y + 8) = ......................................................................................................................
2
10a – 6ab + 12a + 21ab = 22a +15ab
e) 2a(5 – 3b) + 3a(4 + 7b) = ......................................................................................................

9 Rajzolj téglalapokat az alábbi összegalakokhoz! Írd fel a téglalapok területét szorzatalakban is!
a) 2a + 2b b) 4a + 20 c) 3a + 3ab d) ab + ac
2(a + b) 4(a + 5) 3a(1 + b) a(b + c)
�������������������������������������������������������������������������������������������������������������������������������������������������
a b a 5 1 b b c
2 a
4 3a

10 Írd be a téglalapok hiányzó adatait! Add meg a területeket szorzat- és összegalakban is!
a) b c b) 3c d
a ab t = a(b + c) = ab + ac 6 18c t = 6(3c + d) = 18c + 6d

c) 3m n d) d 2c
t = a(d + 2c) =
t = 4h(3m + n) = a ad
4h 12hm = ad + 2ac
= 12hm + 4hn

e) h 7b f) 6b c c

5e 5eh
t = 5e(h + 7b) = t = 2a(6b + 2c) =
= 5eh + 35be 2a 12ab = 12ab + 4ac

11 Írd a téglalapokba a hiányzó betűs kifejezéseket!


a) 5a + 5b = 5(a + b) b) 7d + 8d = d(7 + 8)
c) 6ef + 15e, = 3e( 2f + 5) d) 9c + 3cd, = 3c( 3 + d)
2
e) 2hj, + 4gh = 2h(j + 2g ) f) 5 mn2, + 15m n = 5mn(n + 3m )

22 SZÁMOK ÉS BETÛK
Betűs kifejezések szorzása és a kiemelés
I/10.
12 Húzd alá azokat a kifejezéseket, amelyekben a kiemelés után 2a + 3b áll a zárójelben!
a) 14a + 21b = . .7(2a + 3b)
..................................................b) 22a + 36b = . .2(11a + 18b)
..................................................
c) 18a + 24b = . .6(3a + 4b)
..................................................d) 5b(2a + 3b)
10ab + 15b2 = .................................................
2 2
4(2a + 3b )
e) 8a2 + 12b2 = ...................................................f) 3c(2a + 3b)
6ac + 9bc = ....................................................

13 Már épp úgy tűnt, hogy a gyerekek értik a törtek egyszerűsítését, ami-
kor Móricka a következőket kérdezte:
8 x + 12 xy
a) A törtet csak 4-gyel tudjuk egyszerűsíteni?
4 xy
3x 2 + 15 y 2
b) A tört egyszerűsítés után x + 5y alakban írható fel?
3xy
8 − 2a 2
c) A tört egyszerűsítés után felírható −2a2 alakban?
8
A többi tanuló és a tanár csak a fejét csóválta. Válaszolj Móricka kérdéseire,
és írd le a helyes egyszerűsítéseket!

8 x  12 xy 4 x  2  3 y 
a) A  törtet 4x-szel tudjuk egyszerűsíteni.
4 xy 4 xy

b) A 
2
3x 2  15 y 2 3 x  5 y
2
 
tört egyszerűsítés után
x 2 �5 y 2
alakban írható.
3xy 3xy xy

c) A
8  2a 2 2 4  a

2

tört

egyszerűsítés után felírható
4 �a 2
alakban.
8 8 4

14 Végezd el a műveleteket!
4xy 15x 5
a) $ = 3x6
10 2y ............................................................................................................................
6xy 2 7y 3
b) $ = 3y
14y 4
2x 2
.. ...........................................................................................................................
35x 2 y 2 9x 5 y 6
c) $ = 7x
6xy 4 3 4 2
15x y . . ...................................................................................................................

SZÁMOK ÉS BETÛK 23
I/11. Többtagú kifejezések szorzata
Kiegészítô tananyag
1 Írd fel kétféleképpen az ábrán látható téglalapok területét!
a) b 3
2 (a + 2)(b + 3) = ab + 3a + 2b + 6
T = ......................................................................................................
a
............................................................................................................
b) c 5 2
(c + 5)(c + 5) = c + 10c + 25
T = ......................................................................................................
c

............................................................................................................
5

2 Egy téglalap rövidebb oldala a, hosszabb oldala b egység hosszú. A rövidebb oldalát 4 cm-rel növel-
tük, a hosszabbat 2 cm-rel csökkentettük, így egy négyzetet kaptunk. a +4
a) Szemléltesd egy ábrán az oldalak hosszának változását!
b) Írd fel a négyzet területét a téglalap oldalainak segítségével!
Dolgozz a füzetedben!
b−2
b
A négyzet területe: T = (a + 4)(b – 2) = ab – 2a + 4b – 8
Másképp: T = (a + 4)(a + 4) = a2 + 8a + 16
vagy: T = (b – 2)(b – 2) = b2 – 4b + 4
egyéb megjegyzés: a + 4 = b – 2, azaz a = b – 6

3 Írd fel kétféleképpen az ábrán látható téglalapok területét!

a) a b 2
+ 2ab + b2
T = a......................................................................................................
a a2 ab T = (a + b)2
............................................................................................................

b ab b
2 ............................................................................................................

b) 4 e T = 16 + 4e + 4f + ef
......................................................................................................
4 16 4e T = (e + 4)( f + 4)
............................................................................................................

f 4f ef ............................................................................................................

c) g k T = g......................................................................................................
+ k + mg + mk + pg + pk
1 g k T = (g + k)(1 + m + p)
............................................................................................................
m mg mk
............................................................................................................
p pg pk

24 SZÁMOK ÉS BETÛK
Többtagú kifejezések szorzata
I/11.
4 Végezd el az alábbi kifejezések szorzását! Vonj össze, ahol tudsz!

x2 + 3x + x + 3 = x2 + 4x + 3
a) (x + 1)(x + 3) =.. .......................................................................................................................

x2 + 2x – x – 2 = x2 + x – 2
b) (x − 1)(x + 2) =.. .......................................................................................................................

2 2
3x + 3x + 2x + 1 = 3x + 5x + 2
c) (3x + 2)(x + 1) =.......................................................................................................................

2
d) (2x + 1)(x − 3) =. .2x – 5x – 3
.....................................................................................................................

2
e) (x + 1)(x − 1) =. .x.......................................................................................................................
–1

4x2 + 12xy + 9y2


f) (2x + 3y)(2x + 3y) =..................................................................................................................

2 2
20x + 9xy – 20y
g) (5x − 4y)(4x + 5y) =..................................................................................................................

3 2 2 3
2x – x ∙ y – 4xy + 2y
h) (x2 − 2y2)(2x − y) =...................................................................................................................

5 Az alábbi feladatmegoldások mindegyike hibás. Javítsd ki a hibákat pirossal!

a) (x + 4)(x − 5) = x2 – 5x + 4x − 20 = x2 – 9x − 20

b) (2x − 1)(x − 2) = 2x2 − 4x − x − 2 = 2x2 − 5x + 2

c) (3x + 2y)(x − y) = 3x2 − xy – 2y2

6 Töltsd ki a táblázatot úgy, hogy az X ∙ Y = Z oszloponként igaz legyen!

X (a + 2) (a − 1) (a − 4) (1 − a)

Y (a − 5) (a + 3) (a − 2) (1 + a)

Z a2 – 3a − 10 a2 + 2a − 3 a2 − 6a + 8 1 − a2

SZÁMOK ÉS BETÛK 25
I/12. Összefoglalás

1 Sorold fel az alábbi halmazok elemeit!


A = {0; 3; 6; 9; 12; 15}
A = {16-nál kisebb, 3-mal osztható természetes számok} �����������������������������������������������������������������
B = {16-nál nem nagyobb, 4-gyel nem osztható pozitív egész számok} ���������������������������������������������
B = {1; 2; 3; 5; 6; 7; 9; 10; 11; 13; 14; 15}
2 Ábrázold egy halmazábrán a 20-nál kisebb természetes számokat! Az A halmazba kerüljenek
a 2-vel, a B halmazba pedig a 3-mal osztható számok.

A B

2; 4; 8; 0; 6;
10; 14; 16 12; 18 3; 9; 15
1; 5;
7; 11;
13; 17; 19

10 szám
a) Hány szám került az A halmazba? ��������������������������������������������������������������������������������������������
7 szám
b) Hány szám került a B halmazba? ����������������������������������������������������������������������������������������������
4 szám
c) Hány szám került az A ∩ B halmazba? ��������������������������������������������������������������������������������������
7 szám
d) Hány szám maradt ki mindkét halmazból? ��������������������������������������������������������������������������������
10 szám
e) Hány szám került az A halmazba? ��������������������������������������������������������������������������������������������

3 Töltsd ki a táblázatot!

2
x −4 0 5 –8
3 5
1 1
y −12 15 0,2 −
4 5
11 –9
x+y –16 15 5,2 12 5
5 7
x−y 8 –15 4,8 −
12 5
1 8
x·y 48 0 1 25
6

26 SZÁMOK ÉS BETÛK
Összefoglalás
I/12.
2 4
4 A kijelölt számolások elvégzése nélkül húzd alá azokat a kifejezéseket, melyek egyenlők : - 0, 2 -del!
5 3
A megadott tört értéke: 2 : 4 – 0,2 = 2 ∙ 3 – 2 = 3 – 2 = 0,1
5 3 5 4 10 10 10
A kifejezések átalakításával látszik, hogy melyek egyenlők az eredeti kifejezéssel. Legtöbbször az eredeti
kifejezés 2 ∙ 3 – 2 alakja használható az összehasonlításhoz.
5 4 10
b) $ + d- n = ∙ –
5 4 1 5 ∙ 4 – 2 Nem egyenlő. 2 3 2 2 3 2
a) $ - =
2 3 10
2 3 5 ................................................ 5 4 10 . .5..........................................
4 10

0,1 ! 0,01 2 ∙ 3 – 2
c) 0,01 = ......................................................... d) 0,4 ∙ 0,75 − 0,2 = .............................................
5 4 10
1 2 1 2 = 2 ∙ 3 – 2 2 2 4 2 ! 2 ∙ 3 – 2 , mert 4 ! 3
e) ^0, 4 : 4h $ 3 - = ∙ ∙ 3 – f) : 0,75 - 0, 2 = ∙ –
5 4 10 5 4 10
5 ......................................... 5 ..5.............................................
3 10 5 4 10 3 4
4 1 4 2 4 6 20 3 2 3 2
g) :1 - = : – 0,2 h) : - = ∙ –
5 3
10 3 20 ........................................... 5 4 10
15 15 15 ..............................................

Másképp, a kifejezések kiszámolásával:


a) 5 $ 4 - 1 = 10 - 1 = 47 b) 2 $ 3 + c- 2 m = 3 - 2 = 0,1 c) 0, 01 d) 0, 4 $ 0, 75 - 0, 2 = 0, 1
2 3 5 3 5 15 5 4 10 10 10

e) 0, 4 : 4 $ 3 - 1 = 0, 3 - 0, 2 = 0, 1 f) 2 : 0, 75 - 0, 2 = 2 $ 4 - 1 = 8 - 1 = 5 = 1 g) 4 : 1 1 - 4 = 2 $ 3 - 2 = 0, 1 h) 6 : 20 - 3 = 2 $ 3 - 2 = 0, 1
5 5 5 3 5 15 5 15 3 10 3 20 5 4 10 15 15 15 5 4 10

5 Melyik az a szám, amely

a)
4 3 31
11 2 (44 22 44 )
4 + 3 – 31 = 41 – 31 = 51 = 1 7
44 4
és összegénél -del kisebb? �������������������������������������������������������������������������������������������
11 2 44

b)
15
7
és
9
10
27
35 7 10 (
15 – 9 + 27 = 87 + 54 = 141 = 2 1
35 70 )
különbségénél -del nagyobb? ���������������������������������������������������������������������������������
70 70 70
7 12 7 ∙ 12 : 3 = 21 : 3 = 7
c) és szorzatának a harmada? ����������������������������������������������������������������������������������������������
8 5 8 5 10 10
8 44 8 : 44 ∙ 5 = 8 ∙ 9 ∙ 5 = 6 ∙ 5 = 6
d) és hányadosának az 5-szöröse? ���������������������������������������������������������������������������������������
15 9 15 9 15 44 55 11
6 Mekkora a négyzet oldala, ha a területe
12 m
a) 144 m2; ������������������������������������������������������ 25 mm
b) 625 mm2; ���������������������������������������������������
1,3 dm
c) 1,69 dm2; ��������������������������������������������������� 180 m
d) 32 400 m2; ��������������������������������������������������
0,1 cm 16 4 mm
e) 0,01 cm2; ���������������������������������������������������� f) mm2? ���������������������������������������������������
9
81

SZÁMOK ÉS BETÛK 27
I/12. Összefoglalás

7 Pipáld ki a hibátlan megoldásokat! A hibásakban keresd meg és javítsd ki a hibákat!

a) 73 ∙ 76 = 718 ...............................................
= 79 
b) 59 ∙ 79 = 359 �����������������������������������������������������

45
c) = 13 = 43 = 638
d) (9 ∙ 7)8 = 5616 ���������������������������������������������������
4 2
.. .................................................


e) (36)2 = 312 ................................................ f)
425
5
=6 5
= 6 ����������������������������������������������������������
7

8 Add meg az A és a B számok legnagyobb közös osztóját és legkisebb közös többszörösét hatvány­
alakban!
A = 57 ∙ 73 ∙ 114 ∙ 19 B = 3 ∙ 56 ∙ 74 ∙ 114
6 3 4
5 ∙ 7 ∙ 11
(A; B) = �������������������������������������������������������������������������������������������������������������������������������������

3 ∙ 57 ∙ 74 ∙ 114 ∙ 19
[A; B] = �������������������������������������������������������������������������������������������������������������������������������������

9 Hozz közös nevezőre, és végezd el a műveleteket! A tört nevezőjét hatványalakban is megadhatod!

1 + 1 - 1 + 1 = �������������������������������������������������������������������������������������������
3 2 2
2 $3 2 $5 3 $ 5 2 $ 32 $ 52
2 3

1 + 1 - 1 + 1 3 $ 5 2 + 2 $ 3 2 - 23 $ 5 + 1
3 5 2 2 3 2 2 = 3 2 2 3 2 2 3 2 2 =
2 $3 2 $5 3 $5 2 $3 $5 2 $3 $5 2 $3 $5 2 $3 $5 2 $ 32 $ 52
3

54 2 $ 33 = 3 = 3
2 = 3
3 2
2 $3 $5 2 $ 32 $ 52 22 $ 52 100
10 Töltsd ki a táblázatot! Add meg a legegyszerűbb alakot!

3 3 2
A 12xy 28x2y3 24,8x4y8 xy
4
5 3
B 3y 4xy2 3,1x3y2 xy
4
15 x6y3
A∙B 36xy2 112x3y5 76,88x7y10 16
3y
A:B 4x 7xy 8xy6 5

28 SZÁMOK ÉS BETÛK
Összefoglalás
I/12.
11 A két téglalapból egy nagyobb téglalapot tudsz ös�-
szeragasztani a következő módon:

Párosítsd össze a megadott téglalapokat, majd rajzold le az összeillesztett részeket együtt! Írd fel a terü-
letüket külön-külön és az összeragasztás után is!
b b
a A
b a A
a dA
c Bb 6 C
a dAb A és C: ab + 6b = b(a + 6)
c
a B6
dAb
bc B 6
C
a dAb
bc BC6 d 8
a dAe
6 c B E
e
bc B
dD
C e B és E: cd + 8c = c(d + 8)
cb Be6
C
e
b 6D
C e8
ceb DE
Ce8 e
ec De
E e D
fe Fee8
D
c
8E
fec F
DeE f F
8 D és F: e2 + ef = e(e + f)
fc FeE
8
f Fe
c E
f Fe
f F

12 Végezd el a lehetséges összevonásokat! Ha szükséges, először bontsd fel a zárójelet!


x – 12
a) 2x + 3 − 5x − 4 + 4x − 11 = ������������������������������������������������������������������������������������������������������
x – 10 + 3x – 6 + 4x + 8 = 8x – 8
b) x − 10 + 3(x − 2) + 4(x + 2) = ���������������������������������������������������������������������������������������������������
8a – 4b + 15a + 25b = 23a + 21b
c) 4(2a − b) + 5(3a + 5b) = ����������������������������������������������������������������������������������������������������������
2 2 2 2
3x – 6x – 3x – 15x + 5x – 10x = 5x – 31x
d) 3x(x − 2) − 3x(x + 5) + 5x(x − 2) = �������������������������������������������������������������������������������������������

SZÁMOK ÉS BETÛK 29
I/12. Összefoglalás

13 Végezd el a lehetséges összevonásokat, és számítsd ki a kifejezések helyettesítési értékét, ha


a = –2 és b = 0,5!
–6 – 7a + 4b = –6 + 14 + 2 = 10
a) 7 – 4a + 9b + (–13) – 3a + (–5b) = ��������������������������������������������������������������������������������������������
�������������������������������������������������������������������������������������������������������������������������������������������������
2
8 – 11ab + 18a – a = 8 + 11 – 36 – 4 = –21
b) 6ab + 18a – 17ba + 8 – a2 = ������������������������������������������������������������������������������������������������������
�������������������������������������������������������������������������������������������������������������������������������������������������
3 2
–6 ∙ a ∙ b = –6 ∙ (–8) ∙ 0,25 = 12
c) 3 ∙ a2 ∙ (–2) ∙ ab2 = ��������������������������������������������������������������������������������������������������������������������
�������������������������������������������������������������������������������������������������������������������������������������������������

14 Írd át a szorzatokat összegalakba, az összegeket szorzatalakba!


6a + 15
a) 3(2a + 5) = ������������������������������������������������ 15 – 5b
b) 5(3 − b) = ��������������������������������������������������
14ab – 21b2
c) 7b(2a − 3b) = �������������������������������������������� 8(b – 2)
d) 8b − 16 = ��������������������������������������������������
a(21 – 4b)
e) 21a − ab = ������������������������������������������������� 6ab(3b – 4a)
f) 18ab2 − 24a2b = ������������������������������������������

Kiegészítô tananyag
15 Végezd el az alábbi kifejezések szorzását! Vonj össze, ahol tudsz!
2
x + 8x + 15
a) (x + 3)(x + 5) = �����������������������������������������������������������������������������������������������������������������������
2
y –4
b) (y − 2)(y + 2) = �����������������������������������������������������������������������������������������������������������������������
2
3a + 5a + 2
c) (a + 1)(3a + 2) = ���������������������������������������������������������������������������������������������������������������������
2 2
d) (2x − y)(2x + y) = 4x –y
�������������������������������������������������������������������������������������������������������������������
2 2
e) (c + 3d)(c + 3d) = c��������������������������������������������������������������������������������������������������������������������
+ 6cd + 9d
2 2
16a – 24ab + 9b
f) (4a − 3b)(4a − 3b) = ����������������������������������������������������������������������������������������������������������������
4 2 2
3a – a b – 4b
g) (a2 + b)(3a2 − 4b) = �����������������������������������������������������������������������������������������������������������������

16 Töltsd ki az üres négyzeteket úgy, hogy igaz legyen az egyenlőség!


a) (x + 4 )(x − 3) = x2 + x − 12
b) ( 2x − 1)(x + 5) = 2x2 + 9x − 5
c) (3x − 2 )( 4x − 3) = 12x2 − 17x + 6
d) (6 − x )(2x + 4 ) = −2x2 + 8x + 24

30 SZÁMOK ÉS BETÛK
Egybevágósági transzformációk (ismétlés)
II/1.
1 Válaszd ki a középpontosan, illetve a tengelyesen szimmetrikus háromszögeket!

C E H J
A B D F G I

A-C, látszólag egybevágók, de ez nem bizonyítás!


Középpontosan szimmetrikus párok: ��������������������������������������������������������������������������������������������
B-E, G-I, látszólag egybevágók, de ez nem bizonyítás!
Tengelyesen szimmetrikus párok: �������������������������������������������������������������������������������������������������

2 Add meg az ABCD négyszög tengelyes tükörképét, ha megadtuk az A pont Al képét!


a) b)

3 Add meg az ABCD négyszög középpontos tükörképét, ha megadtuk az A pont Al képét!


a) b)

4 Fogalmazd meg, hogyan kaphatsz tükrözéssel egy háromszögből deltoidot!


A háromszög egyik oldalegyenesét kell tükörtengelynek választani, így két csúcs képe önmaga lesz és
.................................................................................................................................................
a harmadik csúcs képe lesz a deltoid negyedik csúcsa. Derékszögű háromszög esetén csak az átfogó
egyenese lehet a tükörtengely, különben elfajul a deltoid. Egyenlő szárú háromszög esetén középpontos
tükrözés is adhat deltoidot.

5 Fogalmazd meg, hogyan kaphatsz tükrözéssel egy háromszögből paralelogrammát!


Az egyik oldal felezőpontját kell a tükrözés középpontjának választani, így ezen az oldalon a két csúcs
.................................................................................................................................................
egymás képe lesz és a harmadik csúcs képe lesz a paralelogramma negyedik csúcsa. Egyenlő szárú
háromszög esetén tengelyes tükrözés is adhat paralelogrammát.

GEOMETRIA 31
II/1. Egybevágósági transzformációk (ismétlés)

6 Tükrözd a koordináta-rendszerben látható ötszöget a meg-


adott t tengelyre! Add meg az eredeti és a képként kapott ötszög
csúcsainak koordinátáit!
–2 ….
A( ….; –2 ); 4 ….
B( ….; 2 ); 3 ….
C( ….; 4 );
–3 ….
D( ….; 2 ); 2 ….
E( ….; 2 )

3 ….
A'( ….; 3 ); –1 ….
B'( ….; –3 ); –3 ….
C'( ….; –2 );
–1 ….
D'( ….; 4 ); E'( ….;
–1 ….
–1 )

7 Tükrözd a koordináta-rendszerben látható ötszöget a meg- y


adott K pontra! Add meg az eredeti és a képként kapott ötszög
csúcsainak koordinátáit! A E
–2 ….
A( ….; 6 ); –5 ….
B( ….; 3 ); –5 ….
C( ….; 0 );
C'
0 ….
D( ….; 1 ); 1 ….
E( ….; 6 ) B
D'
K
1 D
–2 ….
A'( ….; –2 ); 1 ….
B'( ….; 1 ); 1 ….
C'( ….; 4 ); B'
C 0 1 x
–4 ….
D'( ….; 3 ); E'( ….;
–5 ….
–2 )
E' A'

8 A képen két terítőt látsz. Fejezd be a rajzot úgy, hogy a bal oldalin tengelyesen szimmetrikus,
a jobb oldalin középpontosan szimmetrikus mintát kapj!

32 GEOMETRIA
Transzformációk
II/2.
1 Adott egy k kör és a körön belül egy Q pont, ahogy a rajzon látható. Egy tetszőleges P pont képe a Q
kezdőpontú P-n áthaladó félegyenes és a k kör metszéspontja.
a) Mi legyen Q pont képe? Javasoljatok lehetőségeket! Egyéni megoldások.
b) Szerkeszd meg az A, B, C és D pontok képét a megadott transzformációval!
c) Lesz-e ennek a transzformációnak olyan pontja, amelyiknek a képe önmaga?
Igen, a megadott k kör minden pontjának a képe önmaga.
�������������������������������������������������������������������������������������������������������������������������������������������������
d) Húzd meg az AB szakaszt vonalzóval! Milyen alakzat lesz az AB szakasz képe?
Ha az A és a B pont képe Al és a Bl, akkor az AB szakasz képe az ábrán kékkel jelölt AlBl ív.
�������������������������������������������������������������������������������������������������������������������������������������������������
e) Vannak-e a síknak olyan pontjai, amelyeknek ugyanaz a képe?
Igen, egy Q pontból induló e félegyenes bármely pontjának a képe a k kör és az e félegyenes metszéspontja.
�������������������������������������������������������������������������������������������������������������������������������������������������
f) Ha megadjuk egy pont képét, meg tudjuk-e határozni az eredeti pontot?
Nem, hiszen mint az e) pontban is elmondtuk, a Q-ból induló és rajta áthaladó félegyenes bármely
�������������������������������������������������������������������������������������������������������������������������������������������������
pontjának lehet a képe.
A
k B
A'

B'
Q C
C'

D'

P Á RO S M U N K A

Padtársaddal mindketten találjatok ki és írjatok le egy-egy transzformációt! Cseréljetek munka­


füzetet, és a társatok leírása alapján rajzoljátok le öt különböző pont képét egymás füzetébe!
Cseréljétek vissza a munkafüzetet, és nézzétek meg a rajzot! Olyan lett, mint amilyet elkép-
zeltetek? Beszéljétek meg!

GEOMETRIA 33
II/2. Transzformációk

2 Rajzold meg, hogy a megadott transzformációknál mi lesz a képe az A(0; 0), B(4; 2), C(4; 5),
D(–2; 3) négyszögnek! Határozd meg az ABCD négyszög és az AlBlClDl négyszög területét mind a
négy esetben!
a) A koordináta-rendszer tetszőleges b) A koordináta-rendszer tetszőleges
(a; b) pontjának képe az (a; –b) pont. (a; b) pontjának képe a (–a; b) pont.
(0; 0) , Bl(4;
Al��������� −2) , Cl���������
��������� (4; −5) , Dl(−2; −3)
��������� (0; 0) , Bl���������
Al��������� (−4; 2) , Cl���������
(−4; 5) , Dl���������
(2; 3)
y C C' y C

D D D'
B B' B
1 A 1
0 A' 1 x A' A 1 x
B'
D'

C'

t = 17
��������������������������������������������� 17
t = ���������������������������������������������
tl= 17
�������������������������������������������� tl= 17
��������������������������������������������

c) A koordináta-rendszer tetszőleges d) A koordináta-rendszer tetszőleges


(a; b) pontjának képe a (b; a) pont. (a; b) pontjának képe a (–b; a) pont.
(0; 0) , Bl���������
Al��������� (2; 4) , Cl���������
(5; 4) , Dl���������
(3; −2) (0; 0) , Bl���������
Al��������� (−2; 4) , Cl���������
(−5; 4) , Dl(−3; −2)
���������
y C y C
C' C' B'
D B' D
B B
1 1 A'

A' A 1 x A 1 x

D' D'

t = 17
��������������������������������������������� 17
t = ���������������������������������������������
tl= 17
�������������������������������������������� tl= 17
��������������������������������������������

34 GEOMETRIA
Használjunk szerkesztőprogramot!
II/3.
1 Vegyél fel két egyenest úgy, hogy legyen közös pontjuk ! Határozd meg a metszéspontjukat

a szerkesztőprogrammal ! Ha mozgatod a két egyenest meghatározó pontokat, akkor a metszés-


pontnak is mozognia kell.
Mikor nem lesz metszéspontja az egyeneseknek?
Ha a közös pontot ugyanannak a pontnak vetted fel, akkor mindig lesz a két egyenesnek közös pontja.
�������������������������������������������������������������������������������������������������������������������������������������������������
Ha a közös pontot két különböző ponttal adtad meg, akkor a két egyenes elmozgatható párhuzamos
helyzetbe, amikor nem lesz metszéspontjuk.
2 A
a) Vegyél fel egy egyenest és két pontot ! Állíts a pontokból merőlegeseket az egyenesre

!
Milyen lesz a két merőleges helyzete egymáshoz képest?
A két egyenes párhuzamos lesz.
�������������������������������������������������������������������������������������������������������������������������������������������������
Előfordulhat az is, hogy a két egyenes egybeesik.
�������������������������������������������������������������������������������������������������������������������������������������������������
b) Folytasd a szerkesztést! Határozd meg a szerkesztőprogrammal az egyik merőleges egyenes és az

egyenes metszéspontját ! Add meg a pont és a merőleges egyenes talppontja által meghatározott

szakasz felezőpontját !

3 A koordináta-rendszerben adott az A(4; 0), B(–4; 10) és a C(6; 3) pont. Szerkesztőprogrammal hatá-
rozd meg az ABC háromszög képét az előző lecke 2. feladatának c) pontjában megadott transzformáció
esetén!
Milyen transzformációnak felel meg a két koordináta felcserélése?
Az x- és az y-tengely szögfelezőjére való tükrözésnek.
�������������������������������������������������������������������������������������������������������������������������������������������������
�������������������������������������������������������������������������������������������������������������������������������������������������

Próbáld ki, hogyan működik a tengelyes tükrözés gomb a programban!


Használhatod a beépített SÚGÓ (HELP) funkciót. Általában nagyon egyszerű, pár szavas segítséget
kapsz. Olvasd el, és megtanulhatod belőle, hogyan kell az adott dolgot használni.

GEOMETRIA 35
II/4. Hasonlóság

1 Kösd össze a hasonló alakzatokat! Használj színes ceruzákat!

B C
D E
A G
F

H I K
N
O
L

Q
R S T

Hasonló alakzatok: A ~ P ~ Q, B ~ H ~ L ~ T, C ~ I ~ K ~ R, D ~ J ~ N ~ S, E ~ G ~ O
�������������������������������������������������������������������������������������������������������������������������������������������������
F és M egyikhez sem hasonló.
2 Válaszd ki a hasonló négyszögeket, és színezd őket azonos színnel! Add meg a hasonlóság arányát is!

A B C
E F

G D
H

I J
K

L
M

Hasonló alakzatok: A ~ E, arány 1 : 2 ; A ~ F, arány 1 : 2; E ~ F, arány 1 : 2 ;


�������������������������������������������������������������������������������������������������������������������������������������������������
B ~ D, arány 1 : 2; B ~ K, arány 1 : 1; K ~ D, arány 1 : 2; G ~ I, arány 1 : 2; H ~ J, arány 1 : 2;
L ~ M, arány 1 : 2. A C egyikhez sem hasonló

36 GEOMETRIA
Hasonlóság
II/4.
3 Válaszd ki a kakukktojást! Melyik nem hasonló a többihez? Miért?
a) A B C D

A ~ B ~ D, C nem hasonló, mert nem azonosak a megfelelő élek arányai.


�������������������������������������������������������������������������������������������������������������������������������������������������
b) A B C D

A ~ C ~ D, B nem hasonló, mert nem azonosak a megfelelő élek arányai.


�������������������������������������������������������������������������������������������������������������������������������������������������

4 Rajzolj 3-3 hasonló háromszöget, négyszöget és hatszöget! A csúcsaik legyenek rácspontok!

GEOMETRIA 37
II/4. Hasonlóság

5 Rajzold meg az alakzatok képét a megadott hozzárendelések alapján!


Melyik esetben lett az eredeti alakzat és a képe hasonló?
a) (x; y)  (–2x; –2y) b) (x; y)  (2x + 1; 2y + 1)
y y

Hasonló Hasonló
alakzatot alakzatot
kaptunk. kaptunk.
1 1

0 1 x 0 1 x

c) (x; y)  (;x;; ;y;) d) (x; y)  b 1 x ; 1 y l


2 2
y y
Nem lesz hasonló, sőt!
Ha csak a vonalat Hasonló
tekintjük, akkor az alakzatot
ábrán látható vonalat kaptunk.
kapjuk képként.
1 1
Ha a négyzet belsejét0 0
is leképezzük, akkor
1 x 1 x
a három csúcs
alkotta
háromszöget
kapjuk.

�������������������������������������������������������������������������������������������������������������������������������������������������

38 GEOMETRIA
Középpontos hasonlóság
II/5.
Kiegészítô tananyag
1 Szerkeszd meg az ABCD négyszög kétszeres nagyítását az O középpontból!

2 Készíts céltáblát! A megadott kört a középpontjából nagyítsd a kétszeresére, másfélszeresére, majd


kicsinyítsd a felére! Ha a legkisebb kört nem tudod a körződdel megszerkeszteni, akkor azt rajzold meg
szabadkézzel!

3 Melyik igaz (I), melyik hamis (H) állítás az alábbiak közül?

Ha két háromszög középpontosan hasonló, és


a) az egyik egyenlő szárú, akkor a másik is az. I
b) az egyiknek van 84°-os szöge, akkor a másiknak van 42°-os. H
c) az egyiknek van 6 cm hosszúságú oldala, akkor a másiknak van 3 cm-es. H
d) az egyik szabályos, akkor a másik is az. I

GEOMETRIA 39
II/5. Középpontos hasonlóság

4 Add meg a középpontos hasonlóság középpontját a következő ábrákon, ha az arányszám


a) pozitív;

b) negatív!

5 Készítsd el a nagyított képet! A másolást segíti a meg-


adott négyzetháló.

6 Nagyítsd az origóból a kétszeresére az A(–2; 2),


B(3; –1), C(2; 3), D(–1; 2) csúcsokkal megadott négy­
szöget!
Add meg a képként kapott négyszög csúcsainak koordi-
nátáit!
–4 ….
A'( ….; 4 );
6 ….
B'( ….; –2 );
4 ….
C'( ….; 6 );
–2 ….
D'( ….; 4 ).

40 GEOMETRIA
Szerkesztések
II/6.
Kiegészítô tananyag
1 Végezd el a kicsinyítést, ha K a középpontos hasonlóság középpontja, Al az A képe!

2 Végezd el a nagyítást, ha K a középpontos hasonlóság középpontja, Al az A képe!

3 Szerkeszd meg a C pont képét,


ha A képe A', B képe B'!

GEOMETRIA 41
II/6. Szerkesztések

4 Szerkeszd meg az AB szakasz képét, ha a középpontos hasonlóság középpontja K, és


a) λ = 4;

7
b) λ = ;
4

c) λ = 8;

3
d) λ = !
8

42 GEOMETRIA
Szerkesztések
II/6.
5 Szerkeszd meg az ABC háromszög képét, ha a középpontos hasonlóság középpontja K, és

1
a) λ = ;
3

7
b) λ = ;
3

1
c) λ = ;
5

9
d) λ = !
5

GEOMETRIA 43
II/6. Szerkesztések

6 Vágd két részre az adott AB szakaszt a C ponttal úgy, hogy

a) AC : CB = 2 : 5;

b) AC : CB = 5 : 2;

c) AC : CB = 1 : 8;

d) AC : CB = 3 : 7 arányú legyen!

44 GEOMETRIA
Szerkesztések
II/6.
7 Színezd az ábrán látható szalagot a bal oldalától kezdve pirosra, a jobb oldalától kezdve pedig zöld-
1 2
re! A szalag része legyen piros, része pedig zöld! A részeket szerkesztéssel határozd meg!
3 5

8 Az ábra egy szabályos hatszög alakú parkot szemléltet. A határvonalon van egy sétaút. Az A csúcsnál
elhelyeztek egy pihenőpadot. Tervezd meg még további négy pad helyét úgy, hogy a park körbesétálásakor
a padok között megtett távolság egyenlő legyen!

GEOMETRIA 45
II/7. Összefoglalás

1 Oszd fel a szabályos háromszöget, négyszöget, ötszöget, hatszöget egybevágó háromszögekre!


Sokféle megoldás létezik, egyet-egyet megadunk.

2 Oszd fel a szabályos ötszöget és hatszöget egybevágó négyszögekre, illetve ötszögekre!


Sokféle megoldás létezik, egyet-egyet megadunk.

3 Az ábra egy faház egyenlő szárú derékszögű háromszög alakú hom-


lokzatát mutatja. A deszkafal egy részét kibontották, mert egy ablakot
szeretnének beépíteni. Hány százalékát foglalja el a falnak ez a három-
szög alakú ablak? Először tippelj, aztán mérj és számolj!
A mérés és a számolás szerint: A���������������������������������������������������������
homlokzat átfogója a rajzon 3,4 cm, az ablak befogója 1,7 cm.
A homlokzat területe 1,7 ∙ 1,7 = 2,89 (cm2), az ablak területe 1,7 ∙ 1,7 = 1,445 (cm2).
2
Tehát az ablak kb. a homlokzat felét foglalja el.
Másképp: A homlokzat befogója 2,4 cm a rajzon, míg az ablak befogója 1,7. Így a területek: 2,88 cm2 és
1,45 cm2, tehát körülbelül a homlokzat fele az ablak.
4 Oszd fel a téglalap rövidebb oldalát 2 : 3 arányban, hosszabb ol-
dalát pedig 3 : 4 arányban! Az osztópontokban állíts merőlegest az
oldalakra! Mekkora területű részeket kaptál, ha az eredeti téglalap
területe 140 cm2?
A négy kis téglalap területének aránya az ábráról leolvasható, 6 : 8 : 9 : 12.
24 cm2, 32 cm2, 36 cm2 és 48 cm2.
A kapott részek területe: ���������������������������������������������������������������������������
5 Mekkora a piros négyszög területe az ábrán látható paralelogrammá-
ban, ha a zöld háromszög 3 cm2, a sárga négyszög pedig 20 cm2 területű?
17 cm2
Válaszodat indokold! A piros négyszög területe: ����������������������������������
a paralelogrammát az átlói metszéspontján áthaladó egyenes két egybevágó trapézra bontja,
Indoklás: ........................................................................................................................................
ezért azok területe is egyenlő. Az egyik a sárga trapéz, a másik a zöld háromszög és a piros négyszög
egyesítésével kapott trapéz, vagyis a piros négyszög területe 3 cm2-el kisebb a sárga trapéz területénél.

46 GEOMETRIA
Összefoglalás
II/7.
6 Három település egymástól való távolságát megmértük egy 1 : 600 000 arányú térképen. Helyüket a
térképen az A, B és C pont jelöli. Ekkor AB = 2,4 cm, BC = 3,3 cm, AC = 4,8 cm. Milyen messze vannak
a települések egymástól a valóságban?
1 440 000 cm = 14,4 km.
Az AB valódi hossza: �������������������������������������������������������������������������������������������������������������������
1 980 000 cm = 19,8 km.
A BC valódi hossza: ��������������������������������������������������������������������������������������������������������������������
2 880 000 cm = 28,8 km.
Az AC valódi hossza: �������������������������������������������������������������������������������������������������������������������

A D település az A-tól a valóságban 45 kilométerre található. Milyen messze vannak egymástól a térképen?
7,5 cm.
AD távolság a térképen: ���������������������������������������������������������������������������������������������������������������

Egy másik térképen az AD távolságot 3 cm-nek mértük. Mekkora ennek a térképnek a méretaránya?
1 : 1 500 000.
A térkép méretaránya: �����������������������������������������������������������������������������������������������������������������

7 Egyforma méretű négyzetlapokból a megrajzolt


L alakú alakzathoz hasonló, két darab L alakot ra-
kunk ki. Az előre megadott és az általad megrajzol-
tak esetén a hasonlóság aránya legyen 2, illetve 3.
a) Rajzold le a két L betűt!
b) Add meg mindegyiknél a négyzetlapok számát!

4 db 16 db 36 db
Kiegészítô tananyag

8 Egymásra tettünk egy A3-as, egy A4-es és egy A5-ös papírlapot az ábrán
látható módon. Indokold, hogy az A, B és C csúcsok miért illeszkednek egy
egyenesre! Segítségként használd a tankönyvi leckében található Tudtad? részt!

Az A3, A4 és A5 méretű papírlapokról tudjuk, hogy hasonlók. Mivel az ábrán


������������������������������������������������������������������������������������������������������������������
az egyik csúcs közös, és két oldal azonos egyesre illeszkedik, ezért ez a három
lap középpontosan is hasonló és a hasonlóság középpontja a közös csúcs. Így
viszont a megfelelő pontok és képeik tudjuk, hogy egy egyenesre illeszkednek.

GEOMETRIA 47
II/7. Összefoglalás

9 Kicsinyítsd az ábrán látható ötszöget úgy, hogy az AB oldal képe


az A'B' szakasz legyen!

10 Egy ötszög oldalainak hossza 2 cm, 2,3 cm, 3 cm, 2,4 cm és 3,6 cm. Egy hozzá hasonló ötszögben
a legrövidebb és a leghosszabb oldal hosszának összege 14 cm lesz. Mekkora az új ötszög kerülete?
5 cm (14 : (2 + 3,6) ∙ 2) A többi oldal hossza: �����������������������������������������
A legrövidebb oldal hossza: ������������������������������� 5,75 cm, 7,5 cm, 6 cm
9 cm (14 – 5 = 9)
A leghosszabb oldal hossza: ������������������������������� 33,25 cm
Vagyis az új ötszög kerülete: ������������������������������

11 Az ábrákon feltüntetett szaggatott vonal mindkét esetben a két folytonos vonal közötti távolság
felénél fut. Mekkora a szaggatott vonal hossza? (A nagy és a kis síkidom kerületét az ábra alatt láthatod.)

K K
k k

K = 62,4 cm, k = 20,8 cm K = 41,7 cm, k = 13,9 cm


A szaggatott vonal hossza: x = . .41,6 cm 27,8
.......................... cm
. A szaggatott vonal hossza: x = .............................

Milyen arányú hasonlóság viszi a kicsi síkidomot a szaggatott vonallal rajzolt síkidomba?
Arány: . .2........................................................... . Arány: . .2.............................................................

Milyen arányú hasonlóság viszi a szaggatott vonallal rajzolt síkidomot a nagy síkidomba?
Arány: . .1,5
........................................................... . Arány: . .1,5
.............................................................

12 Milyen magas a ház? A lámpaoszlop 4 mé-


ter, a közlekedési tábla 2 méter magas, és egy-
mástól 6 méterre vannak. A lámpa és a ház távol-
sága 60 méter.
A ház magassága: ������������������������������������������
magasság : 2 = 72 : 6, tehát 24 m magas.

48 GEOMETRIA
Szerkesztések, mérések
III/1.
1 Egy négyzet átlója 3 cm hosszú. Hány milli-
méter hosszú az oldala? Szerkessz és mérj!
kb. 21 mm.
Az oldalhossz: ...................................................
3c
m

2 Egy négyzet átlója 10 cm hosszú. Mekkora a


területe? Milyen hosszú az oldala? Szerkessz, mérj,
számolj!
2
A négyzet területe: . .50 cm .
...........................................
kb. 7,1 cm.
A négyzet oldalhossza: .......................................

3 Egy szabályos háromszög magassága 3 cm hos�-


szú. Szerkeszd meg a háromszöget! Mekkora a három-
szög kerülete, területe? Mérj, számolj!
A háromszög oldalának hossza: .kb. 3,5 cm.
. ......................... 3 cm
kb. 10,5 cm.
A háromszög kerülete: .......................................
kb. 5,25 cm2.
A háromszög területe: ........................................

4 Egy rombusz átlóinak hossza: 3 cm és 5 cm.


Szerkeszd meg a rombuszt! Mekkora a rombusz
kerülete? Mérj, számolj! 5 cm
kb. 2,9 cm.
A rombusz oldalának hossza: .............................. 3 cm

A rombusz kerülete: .kb. 11,6 cm.


. .........................................

A PITAGORASZ-TÉTEL 49
III/1. Szerkesztések, mérések

5 Egy téglatest alakú terem egyik alsó sarkában


rögzítettünk egy zsinórt, amelyet kifeszítettünk előbb
a padló, majd a terem legtávolabbi csúcsáig. Az első
esetben 10 méter, a második esetben 10,6 méter
zsinórra volt szükségünk. Milyen magas a terem?
Szerkessz 1 : 100 arányú kicsinyített ábrát a piros
háromszöghöz! Mérj és számolj!
kb. 3,5 m.
A terem magassága: ...........................................

Az ábrán látható derékszögű háromszög kicsinyítve megszerkeszthető. Ennek rövidebb befogója a ter-
em magassága.

m
10,6 m

10 m

6 Az ábra egy, a szobában mászkáló bogár útját mutatja: vízszintesen


8 dm-t, aztán függőlegesen 6 dm-t, végül ismét vízszintesen 4 dm-t má-
szott, úgy, ahogy az ábra mutatja. Mekkora utat tett volna meg, ha a kez-
dőpontból egy szakasz mentén egyenesen a végpontba repül? Szerkessz
1 : 10 arányú síkbeli kicsinyített ábrát! Mérj és számolj!
Az út hossza repülés esetén: . .kb. 10,8 m.
..............................
Az ábrán látható derékszögű három-
szögek kicsinyítve megszerkeszthetők.
4 cm

6 cm

8 cm

50 A PITAGORASZ-TÉTEL
A Pitagorasz-tétel
III/2.
1 Számítsd ki a derékszögű háromszögek hiányzó oldalának hosszát és a kerületét!

c 40 cm
a
20 cm 61 cm
11 cm

21 cm 32 cm  b
A hiányzó oldalak hossza:
29 cm
c = �������������������� 24 cm
a = �������������������� 60 cm
b = ��������������������
A háromszögek kerülete:
K = 70 cm K = 96 cm K = 132 cm
�������������������������������������������������������������������������������������������������������������������������������������������������

2 Töltsd ki a táblázatot! Az a, b, c a derékszögű háromszög oldalhosszait jelentik (c az átfogó).

a 7 cm 0,6 dm 7m 1,5 dm 60 mm 19,5 dm 6 cm


b 24 cm 0,8 dm 24 m 3,6 dm 17,5 cm 4m 91 mm
c 25 cm 1 dm 25 m 39 cm 185 mm 44,5 dm 109 mm

Pitagorasz -tételt használtam.


Számításaimhoz a ..........................................................

3 A béka a függőlegesen álló nádszáltól 60 cm-re dugta ki a fejét a vízből, és ész-


revette a tőle 185 cm-re lévő szitakötőt a nádszál tetején. Milyen magasan ült a szi-
takötő a víz felett?
1852 - 602 = 175 , tehát 175 cm magasan ült a szitakötő.

4 Egy 2,6 méter magas fal tetejéhez egy 3,25 mé- Vázlatrajz:
ter magas létrát támasztottunk. Milyen messze van
a létra alja a fal tövétől?
A keresett távolság a Pitagorasz-tétel segítségével: 3,25 m
2,6 m
1,95 m
........................................................................

A PITAGORASZ-TÉTEL 51
III/2. A Pitagorasz-tétel

5 Egy függőlegesen álló oszlopot a tetejéhez kö- Vázlatrajz:


tött 74 deciméteres kötelekkel a vízszintes talajhoz
rögzítettek. A kötelek másik vége az oszlop aljától
24 deciméter távolságra van. Hány méter magas az 74 dm
m
oszlop?
Az oszlop magasága 70 dm = 7 m.
�����������������������������������������������������������������������
�����������������������������������������������������������������������
24 dm

6 Mekkora az ábrán látható trapéz hiányzó oldalhossza? x


ABC
Az ábra fontos pontjainak nevet adtam. A(z) ........................................ 24

8
Pitagorasz -tételt alkalmazom.
derékszögű háromszögre a ........................................
30
34 m
A hiányzó oldalhossz:.............................................................................. A

16

C B
8
30

7 Melyik síknegyedben van a megadott pontok közül az, amelyik legközelebb található az origóhoz?
A(65; 420); B(–180; 385); C(195; –400); D(–90; –400)
Pitagorasz-tételt
Az OA, OB, OC és OD távolságok meghatározásához a ......................................... -tételt használom.
Az OA távolság: 425
. . .........................................................................................................................
Az OB távolság: 425
...........................................................................................................................
Az OC távolság: .445
. .........................................................................................................................
Az OD távolság: .410
. .........................................................................................................................
D
Vagyis a megadottak közül a(z) ........................................ pont van a legközelebb az origóhoz, és ez
3.
a pont a(z) ........................................ síknegyedben található.

8 A Balaton északi partjától elindult egy csónak, amely a déli irány-


ban megtett 130 métert, majd keletre fordult, és így még 144 métert
haladt. Mennyivel lesz rövidebb a csónak visszaútja, ha innen egyene-
sen a kiindulóhelyre megy? 130 m
A visszaút hossza a Pitagorasz-tétel alkalmazásával: 194 méter.
Vagyis a visszaút hossza 80 méterrel rövidebb.

144 m

52 A PITAGORASZ-TÉTEL
A Pitagorasz-tétel megfordítása
III/3.
Kiegészítô tananyag
1 Döntsd el számítással, hogy milyen típusúak a négyzetrácsra rajzolt háromszögek!
a) b) c)

a) A leghosszabb oldal hosszának négyzete: 104


. . ..................................................................................
A másik két oldal hosszának négyzetösszege: .17 + 85 = 102.
. ................................................................................
Ez a háromszög tompaszögű 102 < 104.
.........................................., mert ........................................................................
b) A leghosszabb oldal hosszának négyzete: . 65
. ..................................................................................
A másik két oldal hosszának négyzetösszege: .20 + 45 = 65.
. ................................................................................
Ez a háromszög derékszögű 65 = 65.
.........................................., mert ........................................................................
37
c) A leghosszabb oldal hosszának négyzete: ....................................................................................
A másik két oldal hosszának négyzetösszege: .18 + 25 = 43.
. ................................................................................
Ez a háromszög hegyesszögű 43 > 37.
.........................................., mert ........................................................................

2 Ábrázold a következő pontokat a megadott y


koordináta-rendszerben! M K L
A(1; 2), B(12; 5), K(3; 8), L(4; 8), M(2; 8)
Számítással döntsd el, hogy milyen típusú szög az AKB,
az ALB és az AMB szög! B
Az AB oldal hosszának négyzete: . 112 + 32 = 130.
. ..............................

Az AKB háromszögben a másik két oldal hosszának 1 A

(22 + 62) + (92 + 32) = 130.


négyzetösszege: ........................................................ 0 1 x

Vagyis az AKB szög ..derékszög 130 =130.


......................................, mert .....................................................................

2 2 2 2
(3 + 6 ) + (8 + 3 ) = 118.
Az ALB háromszögben a másik két oldal hosszának négyzetösszege:.................................................
tompaszög
Vagyis az ALB szög ........................................, 118 < 130.
mert .....................................................................
2 2 2 2
(1 + 6 ) + (10 + 3 ) = 146.
Az AMB háromszögben a másik két oldal hosszának négyzetösszege:................................................
Vagyis az AMB szög . .hegyesszög 146 > 130.
....................................., mert .....................................................................

A PITAGORASZ-TÉTEL 53
III/4. A Pitagorasz-tétel alkalmazása

1 Egy téglalap alakú parkot sétány övez. A gyalo-


gosok a sarkoknál már teljesen kitaposták a füvet,
és a rövidített út középpontosan szimmetrikus. Szá-
mold ki, hogy a megadott adatok alapján mennyivel
kell kevesebbet gyalogolni a park körbesétálásakor!

A téglalap alakú park rövid oldalának hossza:


33 m
�������������������������������������������������������������������������������������������������������������������������������������������������
A téglalap alakú park hosszú oldalának hossza: . .90 m
.............................................................................
246 m
A téglalap alakú park kerülete: ......................................................................................................
19,5 m
A park sarkaiban lévő derékszögű háromszög átfogójának hossza: ....................................................
A nyolcszög alakú füves rész kerülete: . .222 m
..........................................................................................
24
Tehát, ha a sarkokat levágják, akkor az útvonal ......................................... méterrel rövidebb.

2 Az építkezéseken a téglák továbbítására egye- Vázlatrajz:


4m
nes csúszdát használnak. A csúszda egyik végét 2,4 m
6,9 m, a másik végét 4,5 m magasságban rögzítet-
ték két, egymással szemben lévő függőleges fal-
hoz. Milyen messze van egymástól a két fal, ha a
csúszda 4 méter hosszú? 6,9 m
4,5 m
2,4 m
A derékszögű háromszög egyik befogójának hossza: ������������������
4m
A derékszögű háromszög átfogójának hossza: ���������������������������
3,2 m
A hiányzó befogó hossza a Pitagorasz-tétel alapján: �������������������
320
Vagyis a két fal ......................................... centiméterre van egymástól.

3 Egy 2 méteres rúd egyik végét rögzítettük a Vázlatrajz:


folyosó padlójához, majd úgy döntöttük a folyosó
egyik falának, hogy semerre nem dőlt el. Ekkor a 2m
192 cm

rúd vége 192 cm magasan támaszkodott a falhoz. 2m


Ha a rudat a folyosó szemben lévő falának döntöt- 1,2 m
tük volna ugyanabban az oldalfalra merőleges sík-
ban, akkor a rúd csak 1,2 méter magasan támasz-
kodna. Milyen széles a folyosó? x y
A folyosó szélességét a rúd aljának kétféle helyzetében a faltól vett
2,16 m
A folyosó szélessége: ������������ távolságai ismeretében tudjuk megadni.
x2 + 1,922 = 22 , innen x = 0,56 m; y2 + 1,22 = 22 , innen y = 1,6 m

54 A PITAGORASZ-TÉTEL
A Pitagorasz-tétel alkalmazása
III/4.
4 Egy téglalap alakú festmény átlója 117 cm hosszú, oldalainak aránya 5 : 12. Mekkora a festmény
oldalainak hossza?
Legyen az egyik oldal hossza 5x, ekkor a másik oldal hossza: 12x
. . ..........................................................
(5x)2 + (12x)2 = 1172 , amiből x2 = 81.
A Pitagorasz-tétel a derékszögű háromszögre:.................................................................................
Mivel x = 9..........................................., ezért az oldalak hossza:......................................................
45 cm és 108 cm.

5 Határozd meg a téglatest testátlójának hosszát!


a) b)

36 cm

24 cm

6 cm 9 cm
8 cm 12 cm

A kék színű lapátló hossza: 62 + 82 = 10, tehát A kék színű lapátló hossza: 92 + 122 = 15, te-
10 cm. hát 15 cm.
A testátló hossza így: 102 + 242 = 26, tehát A testátló hossza így: 152 + 362 = 39, tehát
26 cm hosszúságú. 39 cm hosszúságú.

6 Az eladó egy téglatest alakú sajttömbből ‒ az


ábrán látható téglalap alakú vágásfelület mentén ‒
levágta a sajt hatodrészét. Mekkora a vágásfelület
15 cm
területe?
A vágásfelület ismeretlen oldala a Pitagorasz
...................... 17 cm
............. -tétellel meghatározható.
kék
Ehhez az ábrába berajzolt ............................. derék-
szögű háromszöget használom, melynek két oldal-
8
hossza: ...................... 45 : 3 = 15
cm és ...................... cm.
2 2 2
+ 15 = 17 , ezért a hossz 17 cm.
Vagyis a vágásfelület ismeretlen oldalának hossza: ..8.........................................................................
..................................................................................................................................................
16 ∙ 17 = 272 cm2.
A vágásfelület területe: .................................................................................................................

A PITAGORASZ-TÉTEL 55
III/5. A Pitagorasz-tétel alkalmazása számológép segítségével
Kiegészítô tananyag
1 A gyerekszoba visszhangzik a hangos kacagástól. Egy szabályos hatszög alakú asz- 30 cm
tallap mind a hat oldalánál ül egy-egy gyerek, akiknek egy adott jelre rá kell csapniuk x
az asztal közepére rajzolt pöttyre. Akinek a keze a legfelül van, az kiesett a játékból. 60 cm
Számítsd ki, milyen messze van a pötty az asztallap egyik oldalának felezőpontjától, ha
tudod, hogy a hatszög oldala 60 cm hosszú!
Jelöljük a keresett távolságot x-szel! Ekkor felírhatjuk az így kapott derékszögű háromszögre a Pitago-
rasz-tételt: x2 + 302 = 602, ahonnan x = 51,96, tehát kerekítve 52 cm-re van a pötty az asztal oldallapjának
felezőpontjától.

2 Egy 22 cm átmérőjű, 14 cm magas lábosba egy fakanalat tettünk ke-


resztbe. Mekkora a fakanál hossza, ha 9 cm hosszan kilóg a lábosból? Ered-
ményedet egész számra kerekítsd!
A rajz és a szöveg alapján megrajzolhatjuk az alábbi f
ábrát. 14 cm
Jelöljük a fakanál hosszát f + 9-cel, így a derékszögű
háromszögből a Pitagorasz-tétel felhasználásával 22 cm
kiszámíthatjuk az f szakasz hosszát.
f 2 = 222 + 142, amiből f = 26,08. Így a fakanál hossza kerekítve: 35 cm.
3 Donát egy régi, 150 cm × 80 cm-es asztalból bili­ 60 cm 90 cm
árd­asztalt fabrikált magának. Az ábra alapján számítsd x
ki, hány métert gurult a golyó, mielőtt a lyukba esett! 40 cm
y
60 cm
Az eredményeket két tizedesjegy pontossággal adtuk meg.
x2 = 402 + 602, amiből x = 72,11 cm v
y2 = 902 + 602, amiből y = 108,17 cm
z
z2 = 202 + 302, amiből z = 36,06 cm 20 cm
v2 = 1202 + 802, amiből v = 144,22 cm. 120 cm 30 cm
A golyó útjának hossza körülbelül 360,56 cm.
km
4 A mező szélén áll egy hatalmas tölgyfa. Luca elkezd a fától észak felé futni 10,8 sebességgel,
h
km
Szofi pedig kelet felé 7,2 -val.
h
a) Hány méterre lesznek a fától fél perc múlva? b) Mikor lesznek egymástól 300 m-re?
Váltsuk át a sebességeket m -ra. Luca sebessége 10,8 : 3,6 = 3 m , Szofi sebessége 7,2 : 3,6 = 2 m .
s s s
a) Fél perc alatt Luca 30 ∙ 3 = 90 m-t, Szofi 30 ∙ 2 = 60 m-t futott, így Luca 90 m-re, Szofi 60 m-re lesz a
fától.
b) Készítsük el a feladatnak megfelelő ábrát.
Jelöljük az eltelt időt x másodperccel, így ennek megfelelően írjuk az ábrába a
3x 300 m
megtett utakat:
Használjuk a Pitagorasz-tételt: (2x)2 + (3x)2 = 3002, ahonnan: 13x2 = 90 000. Ezt
az egyenletet megoldva megkapjuk, hogy x ≈ 83,21, tehát 83,21 másodperc múlva
lesznek egymástól 300 méterre. 2x
56 A PITAGORASZ-TÉTEL
A Pitagorasz-tétel alkalmazása számológép segítségével
III/5.
5 Az óvodás Herri Pityu a varázslókalapjával együtt kereken 100 cm magas. Épp most indul Rokfort-
ba, a híres sajtsátorba. A sátor tartóoszlopa 2 méter magas, a ponyva mindkét oldala 328 cm hosszú.
Milyen messze álljon Pityu az oszloptól, hogy kalapjának csúcsa épp hozzáérjen a sátorponyvához?
Válaszodat egész számra kerekítve add meg! Gondolj a hasonlóságra!
Írjuk be az ábrába az adatokat. Jelöljük az D
egyenlőszárú háromszög alapjának felét x-szel.
Ekkor az ACD derékszögű háromszögből a Pi- 3,28 m
tagorasz-tétellel kiszámíthatjuk x hosszát!
x2 = 3,282 – 22, amiből x = 2,60 m.
Mivel Herri Pityu magassága éppen a sátor 1m
magasságának a fele, ezért az ábrán látható
ABE és ACD háromszögek hasonlóak, a hason- A
B C
lóság aránya 1 : 2, tehát Pityu épp az x távolság
x
felénél áll, azaz 1,3 méterre áll a tartóoszloptól.

6 Júlia szabályos hatszög alapú járókájának két szemközti oldala 112 cm-re van egy-
mástól. Mekkora területen mozoghat a járókában Júlia?
Ha a járóka területét hat egybevágó szabályos háromszögre bontjuk, egy ilyen háromszög
magasságának a hossza 112 : 2 = 56 cm.
56 = 3 a, innen a = 2 $ 56 ≈ 64,7 cm.
2 3
A járóka területe t = 6 ∙ tháromszög = 6 ∙ 64,72 ∙ 3 ≈ 10 876 cm2 = 1,0876 m2 ≈ 1,1 m2.
4
kb. 1,1 m2.
A járóka alapterülete: ...................................................................................................................

7 A hatszögletű kerti pavilon telepítése előtt egy 2,1 méter oldalhosszú-


ságú, szabályos hatszög alakú részt kellett lebetonozni.
a) Milyen messze van egymástól a betonalapzat két párhuzamos széle?
b) Mekkora a betonozott rész területe?
3,6 m.
a) A két párhuzamos szél távolsága: ....................................................

Ha a szabályos hatszöget hat szabályos háromszögre bontjuk, akkor a


két párhuzamos szél távolsága a háromszögek magasságának a kétsze-
rese.
m = 2,1 ∙ 3 ≈ 1,8 m.
2

kb. 11,46 m2.


b) A betonozott rész területe: ........................................................................................................
t = 6 ∙ tháromszög = 6 ∙ 2,12 ∙ 3 ≈ 11,46 m2.
4

A PITAGORASZ-TÉTEL 57
III/6. Nevezetes derékszögű háromszögek
Kiegészítô tananyag
1 Megadtuk centiméterben mérve a derékszögű háromszög egyik befogójának és az átfogójának a
hosszát. Pitagoraszi számhármast alkotnak-e a háromszög oldalai?
a) a = 65, c = 97   b) b = 80, c = 89   c) a = 37, c = 69   d) b = 41, c = 57
72
a) b = .............................................................. ,.vagyis . .igen.
..............................................................
39
b) a = .............................................................. ,.vagyis . .igen.
..............................................................
kb. 58,2
c) b = .............................................................. ,.vagyis . .nem.
..............................................................
kb. 39,6
d) a = .............................................................. ,.vagyis . .nem.
..............................................................

2 Használd a tankönyvben található pitagoraszi számhármasokat, és B


add meg az ábrán látható ABC háromszög oldalainak hosszát ugyan-
abban az egységben mérve úgy, hogy a BCD is pitagoraszi háromszög
legyen! 25 24

A 7 C D

CD 32 18 10 70 45 7
BC 24 24 24 24 24 24
AC 7 7 7 7 7 7
AB 25 25 25 25 25 25
BD 40 30 26 74 51 25

3 Rajzolj egy origó középpontú, 5 egység sugarú kört a koor- y


dináta-rendszerben! Add meg a körvonalra illeszkedő rács-
pontok koordinátáit!
A körvonalra illeszkedő rácspontok koordinátái:
(0; 5), (3; 4), (4; 3), (5; 0), (4; –3), (3; –4), (0; –5), (–3; –4),
......................................................................................... 1

(–4; –3), (–5; 0), (–4; 3), (–3; 4).


......................................................................................... 0 1 x

.........................................................................................
A nem tengelyen elhelyezkedő rácspontok megtalálását segí-
ti minden 3, 4, 5 oldalú Pitagorasz-féle háromszög, melynek
befogói vízszintes és függőleges rácson haladnak, és egyik
hegyesszögű csúcsuk az origóban van.

58 A PITAGORASZ-TÉTEL
Nevezetes derékszögű háromszögek
III/6.
4 Két derékszögű háromszöget a befogójuknál összeillesztve egy új A
háromszöget kaptunk. Számítsd ki az így kapott háromszög területét!
Betűzzük meg az ábrát, és jelöljük az AD távolságot, mivel ez a
háromszög magassága m-mel. 50 cm
Számítsuk ki a Pitagorasz-tétel segítségével az ABD háromszögből az m 41 cm m
hosszúságát: m2 = 412 – 92, amiből m = 40 cm.
Számítsuk ki az ADC háromszögből a DC szakasz hosszát:
DC2 = 502 – 402, tehát DC = 30 cm.
Az ABC háromszög alapja 39 cm, az alaphoz tartozó magasság 40 cm, B 9 cm D C
így a területe 780 cm2.

5 Újabb érdekességet fedezhetsz fel a 3, 4, 5 számhármasra vonatkozóan, ha megválaszolod a követ-


kező kérdést. Mekkora élű kocka térfogatával egyenlő a 3, 4 és 5 egység élű kockák együttes térfogata?
33 + 43 + 53 = 216
A három kocka térfogatának összege: ............................................................................................
6 egység
Vagyis az új kocka élének hossza: ..................................................................................................

6 Az ABC háromszög a 3, 4, 5 egység oldalhosszúságú pitagoraszi há- A


romszög.
a) Rajzold meg az ACFG és BCDE négyzeteket a befogóira kifelé, és kösd
össze az F és D pontokat!
b) Tükrözd a D és az F pontokat az ABEDFG hatszög GE átlójának felező- B C
merőlegesére, s így a P, illetve a Q pontot kapod. Rajzold le az ABEQPG
hatszöget az üres négyzethálóra!
a) B E b) B E c) B E

A C D A C D A C D

Q Q

G F G P F G P F

c) Milyen négyszög az ABQP négyszög?


négyzet.
Ez egy ���������������������������������������������������������������������������������������������������������������������������������������
d) Hasonlítsd össze a két hatszög területét! Az első hatszöget két derékszögű háromszög és két négyzet,
a második hatszöget két háromszög és egy négyszög alkotja. Milyen összefüggést kapnál a látottak alap-
ján, ha a kiinduló ABC háromszög egy tetszőleges derékszögű háromszög lenne?
Az ABEDFG hatszög területét 2-szer a derékszögű háromszög területe, és a befogókra szerkesztett
négyzetek területe adja.
Az ABEQPG hatszög területét 2-szer a derékszögű háromszög területe, és az ABQP négyzet területe
adja, melynek oldala a háromszög átfogója.
A két ábráról leolvasható a .Pitagorasz-tétel.
. ..........................................................................................................

A PITAGORASZ-TÉTEL 59
III/7. Összefoglalás

1 Az ábrán egy téglalap alakú park vázlatrajza látható. Az 35 m


arra sétálók nem a járdán kerülik meg a parkot, hanem a hos�-
szú oldal mentén haladva már 15 méterrel a merőleges forduló 8 m
előtt bekanyarodnak, és így jutnak el a következő csúcshoz. Ezt
az útvonalat a vázlatrajz mutatja. Hány méterrel rövidebb így 15 m
az út?
2 2
8 + 15 = 17 , azaz 17 m hosszú.
A ferde szakasz hossza: .. ...............................................................................................................
A vízszintes szakasz hossza: 35 – 15 = 20 m
..........................................................................................................
Vagyis az eltérés: (35 + 8) – (20 + 17) = 6 méter.
.. ........................................................................................................................

2 Az élményfürdő csúszdájának merőleges vetülete a földre 1008 cm csús


zda
hosszú. A legmagasabb és legalacsonyabb pont közti szintkülönbség 42 dm. 420 cm (cs)
Milyen hosszú a csúszda?
1008 cm
A derékszögű háromszög alapján kiszámolhatjuk a csúszda hosszát a Pitag-
orasz-tétel segítségével:
cs2 = 10082 + 4202, tehát a csúszda 1092 cm, kb. 11 m hosszú.

3 A könyvtár olvasótermében a szimmetrikus trapéz alakú A 60 cm B


asztallapok oldalhosszai: 156 cm, 80 cm, 60 cm és 80 cm.
Mekkora egy ilyen asztallap területe? 80 cm 80 cm
m
Számítsuk ki az ADE derékszögű háromszög alapján Pitago-
rasz-tétellel a trapéz magasságát:
m2 = 802 – 482, tehát m = 64 cm. D 48 cm E C
Az asztallap területe: 60 + 156 ∙ 64 = 6912, azaz 6912 cm2. 156 cm
2

4 Attila és Bálint az iskola egyenes kerítéséhez rögzítette egy 25 méter hosszúságú kötél mindkét
végét. A rögzítési pontok egymástól 24 méterre vannak. Cili megfogta a kötél közepét, és addig távo-
lodott a kerítéstől, amíg a kötél feszes nem lett. Milyen távolra került ekkor a kötél közepe a kerítéstől?
x= 12,52 - 122 = 3,5 (m).

5 Mekkora a rombusz oldalának hossza, ha az egyik átlója 78 cm, a másik átlója 160 cm hosszú? Ké-
szíts vázlatrajzot, és számolj!
89 cm.
A rombusz oldalának hossza: ........................................................................................................

60 A PITAGORASZ-TÉTEL
Összefoglalás
III/7.
6 Egy derékszögű háromszögben az átfogó 265 cm hosszúságú, a befogók aránya 28 : 45. Mekkora
a háromszög kerülete, területe? Fogalmazd meg röviden, hogy te hogyan számolnál ezen adatok ismeretében!
A rövid befogó hossza: 140 cm.
�������������������������������������� A befogók: 28x és 45x. Pitagorasz-tétellel meg-
kapható az x.
A hosszú befogó hossza: 225 cm.
������������������������������������
A kerület: 630 cm.
��������������������������������������������������������
2
A terület: 15 750 cm .
���������������������������������������������������������
Kiegészítô tananyag
7 Rajzolj a négyzethálóra a
a) 4, 3, 2; b) 12, 5, 1 egység élhosszúságú téglatest testátlójával azonos hosszúságú szakaszt!
42 + 32 + 22 ≈ 5,39 (egység). b) A testátló hossza:.........................................
a) A testátló hossza: ........................................... 122 + 52 + 12 ≈ 13,04 (egység).

8 Melyik töröttvonal hosszabb, a zöld vagy a piros? Először tippelj, aztán számolj!

A piros ferde szakaszai Pitagorasz-tétellel: 5 egység.


A piros vonal hossza összesen: 7 · 3 + 6 · 5 = 51 (egység).
A zöld vonal minden ferde szakasza egyenlő, Pitagorasz-tétellel: 13 egység.
A zöld vonal hossza összesen: 14 · 13 ≈ 50,48 (egység).
Tehát a piros vonal a hosszabb.
9 Mekkora a kerülete a rácsra rajzolt sokszögeknek? A szomszédos rácsvonalak 5 mm-re vannak
egymástól.
a) b)

K = 10 + 250 + 500 + 250 + 200 ≈ 78,13 (mm) K = 15 + 250 + 925 + 5 + 125 ≈ 77,41 (cm)

A PITAGORASZ-TÉTEL 61
IV/1. Egyenletek

1 a) Adél hatszor annyi idős, mint fia, Kristóf. Ketten együtt


28 évesek. Hány évesek külön-külön?
Adél 24, Kristóf 4 éves.
..............................................................................................
..............................................................................................
b) Réka hat évvel idősebb, mint Rebeka. Ketten együtt 28 évesek.
Hány éves Réka és Rebeka?
Rebeka 11, Réka 17 éves.
..............................................................................................
..............................................................................................
c) Matyi három évvel fiatalabb, mint Gazsi. Ketten együtt 25 éve-
sek. Hány évesek?
Matyi 11, Gazsi 14 éves.
..............................................................................................
..............................................................................................

2 Oldd meg az egyenleteket a racionális számok halmazán! Dolgozz a füzetedben!

a) ]9x - 11g $ 7 = - 35 b) d 4x - n:3= 2


7 1
x= 2 x = 2,1 = 21
3 5 3 10
- 2 ^8 - x h ^6, 4 - 1, 6x h $ 5
c) =6 x = 35 d) = 10 x = –2
9 4,8
e) d x - 11 n $ = - 7 f) e - 1,5x o : e - o - = 18,5 x = 5
7 9 1 9 3 1
x=2
2 5 5 2 19 2

3 Oldd meg az egyenleteket a racionális számok halmazán! Dolgozz a füzetedben!

a) 4(x + 5) - 3 = 7 + 2(3x - 1) x=6 b) 5 - 3(x + 4) = 7(3 - 2x) + 5 x=3

c) -2(6 - 3x) = 9(2x - 5) x = 11 d) x - 1,5(6x - 8) = (2,5 - 5x) ∙ 2,4 + 2 x = –1


4
^4x - 16h =- 2,5 ^x + 2h
3
f) ^5x - 4h $ =- 8 e + 2x o
7 7
e) x= 1 x=0
8 4 5 10

4 Anna hatszor annyi idős, mint Benedek. A köztük lévő korkülönbség 40 év. Hány évesek?
Anna 48, Benedek 8 éves.
..................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................

62 EGYENLETEK
Egyenletek
IV/1.
5 Sanyi és Sári együtt 18 évesek. 8 év múlva Sári annyi idős lesz, mint Sanyi most.
Sári fiatalabb.
a) Ki a fiatalabb? ���������������������������������������������
8 év a korkülönbség.
b) Hány év köztük a korkülönbség? ������������������
Sári 5, Sanyi 13 éves.
c) Hány évesek külön-külön? ���������������������������

Most 8 év múlva
Sári 5 13
Sanyi 13 21

6 Julcsi most háromszor annyi idős, mint Berta. 5 év múlva már csak kétszer annyi idős lesz.
Julcsi az idősebb.
a) Ki az idősebb? ��������������������������������������������
Berta 5, Julcsi 15 éves.
b) Hány évesek most? ��������������������������������������
c) Hány éve volt Julcsi hatszor annyi idős, mint
3 évvel ezelőtt.
Berta? ��������������������������������������������������������

Most 5 év múlva
Berta 5 10
Julcsi 15 20

7 Angi és Jancsi együtt 30 évesek, Jancsi és Dorka pedig 35. Hármójuk életkora együttesen 48 év.
Dorka 18 éves.
a) Hány éves Dorka? ���������������������������������������
Együtt 31 évesek a lányok.
b) Hány éves Angi és Dorka együtt? ������������������
Jancsi 4 évvel idősebb Anginál.
c) Hány évvel idősebb Jancsi Anginál? ��������������

8 a) Panni gyűrűje és karkötője 6250 forint-


ba kerül. A karkötő 1350 forinttal drágább, mint
a gyűrű. Mennyibe kerül a gyűrű, és mennyibe a
karkötő?
A gyűrű 2450 Ft-ba, a karkötő 3800 Ft-ba kerül.
���������������������������������������������������������������������
b) Dávid focimeze és sípcsontvédője együtt
11 400 forintba kerül. A sípcsontvédő feleannyiba
kerül, mint a mez. Mennyibe kerül a sípcsontvé-
dő, mennyibe a mez?
A sípcsontvédő 3800 Ft-ba, a mez 7600 Ft-ba kerül.
���������������������������������������������������������������������

EGYENLETEK 63
IV/2. Szöveges feladatok számokról, életkorokról

1 Anya 25 éves volt, amikor Dani született.


Hány éves korában lesz kétszer annyi idős, mint
a fia?
Anya 25 év múlva lesz kétszer annyi idős, mint Dani.
Válasz: �����������������������������������������������������������

2 Nagyi kétszer annyi idős, mint anya, aki vi-


szont háromszor annyi idős, mint a lánya. Hár-
man együtt tíz év híján 150 évesek. Hány éves volt
nagyi, amikor az unokája született?
Nagyi 70 éves volt, amikor az unokája született.
Válasz: �����������������������������������������������������������

3 Feri 4 évvel fiatalabb, mint Janka, és 5 év-


vel idősebb, mint a húga, Dóri. Hárman együtt
26 évesek. Hány évesek a gyerekek?
Janka 13 éves, Feri 9 éves és Dóri 4 éves.
Válasz: �����������������������������������������������������������

4 Ali, Béla és Cili testvérek, átlagéletkoruk 12


év. Cili hat évvel idősebb, mint Béla, aki öt évvel
fiatalabb, mint Ali életkorának a kétszerese. Hány
évesek a testvérek?
Ali 8 éves, Béla 11 éves és Cili 17 éves.
Válasz: �����������������������������������������������������������

5 Vali négyszer annyi idős, mint Kata. 4 év


múlva azonban már csak kétszer annyi idős lesz.
Hány évesek most? Segít a táblázat.

Most 4 év múlva
Vali életkora
Kata életkora

Kata 2 éves, Vali 8 éves.


Válasz: �����������������������������������������������������������

64 EGYENLETEK
Szöveges feladatok számokról, életkorokról
IV/2.
6 Ráhel és Ábel testvérek. Négy éve Ábel hat-
szor annyi idős volt, mint Ráhel. Öt év múlva
Ábel már csak másfélszer annyi idős lesz, mint
a húga, Ráhel. Hány évesek most? Segít a táblázat.

4 évvel
Most 5 év múlva
ezelőtt
Ráhel életkora
Ábel életkora

Ráhel 5 éves, Ábel 10 éves.


Válasz: �����������������������������������������������������������

7 Gondoltam egy számra. Ha a 9-szereséből el-


vesszük az 5-szörösét, 26,8-et kapunk. Melyik ez
a szám?
A 6,7 a keresett szám.
Válasz: �����������������������������������������������������������

8 Gondoltam egy számra. Az ötszöröse 90-nel


nagyobb, mint a kétszeresénél 6-tal kisebb szám.
Melyik ez a szám?
A 28 a gondolt szám.
Válasz: �����������������������������������������������������������

9 Egy kétjegyű szám számjegyeinek összege 11.


Ha a szám kétszeresét elveszem a számjegyek fel-
cserélésével kapott számból, akkor eredményül
7-et kapok. Melyik ez a szám?
A 38-ra gondoltunk.
Válasz: �����������������������������������������������������������

10 Egy háromjegyű szám számjegyei növekvő


sorrendben követik egymást. Ezekből a szám-
jegyekből képeztük az összes lehetséges három-
jegyű számot, és miután ezeket a számokat ös�-
szeadtuk, eredményül 1332-t kaptunk. Melyik
háromjegyű számból indultunk ki?
Az eredeti szám a 123 volt.
Válasz: �����������������������������������������������������������

EGYENLETEK 65
IV/3. Szöveges feladatok összekeverésről

1 Számítsd ki az alábbi mennyiségeket!


7,5 kg
a) Mennyi 25 kg 30%-a? ...............................................................................................................
12,15 l
b) Mennyi 243 liter 5%-a? . . ...........................................................................................................
1,8 dkg
c) Mennyi 10 dkg 18%-a? .............................................................................................................
112,5 g
d) Mennyi 750 gramm 15%-a? ......................................................................................................

2 Írd fel betűs kifejezésekkel az alábbi mennyiségeket!


x ∙ 0,48
a) x kg 48%-a: .............................................................................................................................
68,5 ∙ t
b) 68,5 liter t%-a: .........................................................................................................................
100
x ∙ 0,2
c) x liter 20%-os ecet tömény ecetsavtartalma: ................................................................................
∙ t
d) 3 liter t%-os alkohol tömény alkoholtartalma: . .3...........................................................................
100
3 Hány százalékos a cukortartalma az alábbi termékeknek? Állítsd a kapott százalékok szerint növek-
vő sorrendbe a termékeket!
11,2%
a) 450 gramm kakaós tejben 50,4 gramm cukor van. .......................................................................
 9,2%
b) 300 gramm citromos teában 27,6 gramm cukor van. ...................................................................
11,4%
c) 250 gramm energiaitalban 28,5 gramm cukor van. ......................................................................
citromos tea < kakaós tej < energiaital
Növekvő sorrend: ........................................................................................................................

4 500 gramm 20%-os gyümölcstartalmú joghurthoz hozzáöntöttünk 300 gramm natúr joghurtot.
Töltsd ki a táblázatot! A számításokat a füzetedben végezd!

Mennyiség (g) Gyümölcstartalom (%) Gyümölcstartalom (g)


Gyümölcsjoghurt 500 20 100
Natúr joghurt 300 0 0
Kevert joghurt 800 12,5 100

0%
a) Hány százalék a natúr joghurt gyümölcstartalma? .......................................................................
b) Hány gramm gyümölcs van 800 gramm joghurtkeverékben? . .100 g
......................................................
c) Írd fel egyenlettel, hogyan számolod ki, hány százalék gyümölcs van a kevert joghurtban! ...............
500 ∙ 0,2 = 800 ∙ x
..................................................................................................................................................
d) Hány százalékos a kevert joghurt gyümölcstartalma? ..12,5%
.................................................................

66 EGYENLETEK
Szöveges feladatok összekeverésről
IV/3.
5 20 liter 40%-os alkoholhoz Mennyiség Alkohol- Alkohol-
12 liter 60%-os alkoholt öntöttünk. (liter) tartalom (%) tartalom (liter)
Hány liter folyadékot kapunk, és
40%-os alkohol 20 40 8
az hány százalékos lesz? Töltsd ki
a táblázatot! Írd fel és oldd meg az 60%-os alkohol 12 60 7,2
egyenletet! Adj szöveges választ, Kevert alkohol 32 x 15,2
aztán ellenőrizd is!
Felírhatjuk az alábbi egyenletet:
20 ∙ 0,4 + 12 ∙ 0,6 = 32 ∙ x
Az egyenletet megoldva kapjuk, hogy 47,5%-os a kevert alkohol alkoholtartalma.

6 Hány liter 20%-os narancsle- Mennyiség Gyümölcs- Gyümölcs-


vet öntsünk 5 liter 100%-os na- (liter) tartalom (%) tartalom (liter)
rancsléhez, hogy a keverék 45%-
100%-os narancslé 5 100 5
os legyen? Töltsd ki a táblázatot!
Írd fel és oldd meg az egyenletet! 20%-os narancslé x 20 x ∙ 0,2
Adj szöveges választ, és ellenőrizd (5 + x) ∙ 0,45
is! Kevert üdítő 5+x 45 vagy
5 + x ∙ 0,2

Felírhatjuk az alábbi egyenletet:


5 ∙ 1 + x ∙ 0,2 = (5 + x) ∙ 0,45
Az egyenletet megoldva kapjuk, hogy 11 litert kell hozzáönteni.

7 A sósav a hidrogén-klorid Mennyiség HCl-tartalom HCl-tartalom


(HCl) gáz vizes oldata. Hány gramm (gramm) (%) (gramm)
30%-os és hány gramm 50%-os só-
30%-os sósav x 30 x ∙ 0,3
savat öntsünk össze, hogy 20 gramm
43%-os sósavat kapjunk? Töltsd ki 50%-os sósav 20 – x 50 (20 – x) ∙ 0,5
a táblázatot! Írd fel és oldd meg az 43%-os sósav 20 43 8,6
egyenletet! Adj szöveges választ, az-
tán ellenőrizd is!
Felírhatjuk az alábbi egyenletet:
x ∙ 0,3 + (20 – x) ∙ 0,5 = 8,6
Az egyenletet megoldva kapjuk, hogy 7 liter 30%-os és 13 liter 50%-os sósavat kell összeönteni.

EGYENLETEK 67
IV/4. Szöveges feladatok mozgásról, munkáról

1 Végezd el az átváltásokat!

m km m km
a) 1 3,6
= ……. b) 15 54
= ……
s h s h
km 129,6 m km 40 m
c) 36 = …… d) 144 = ……
h s h s

2 – Gyalog járok iskolába, mert csak 600 méterre van tőlünk a suli, és 10 perc alatt besétálok – meséli
Kristóf. – Kedden éppen félúton jártam, amikor anya utolért. A tízóraimat hozta, mert otthon felejtet-
tem. Bringával jött, így 1 perc alatt ért utol.

a) Mekkora volt Kristóf átlagsebessége? Fejezd ki -ban és


m km 1 m =3,6 km
-ban is! .............................................
s h s h
m km
b) Mekkora volt anya átlagsebessége? . .5...........................................................................................
=18
s h
7 óra 37 perckor.
c) Mikor ért haza anya, ha Kristóf 7:35-kor indult? ..........................................................................

km
3 Egy teherautó 60 sebességgel indult el Hol-
h
lókőről Budapestre. Fél órával később egy kamion
km
is elindult Budapestről Hollókő felé 72 -val.
h

Fél óra múlva találkoznak.


a) Mennyi idő múlva találkoznak, ha Hollókő 96 km-re van Budapesttől? .........................................
36 km-re vannak Budapesttől.
b) Hány km-re vannak a járművek Budapesttől, amikor találkoznak? ................................................

 km
Sebesség Idő (h) Út (km)
 h
Teherautó 60 t 60 ∙ t
Kamion 72 t – 0,5 72 ∙ (t – 0,5)

60t + 72(t – 0,5) = 96


Másképp ha a teherautó által a találkozásig megtett út s, akkor felírható a követező képlet az időre:
s = 96 – s + 1
60 72 2

68 EGYENLETEK
Szöveges feladatok mozgásról, munkáról
IV/4.
4 Péter biciklivel, Dani pedig rollerral indult el egymás felé a 27,5 km-es kerékpárút két végéről. Péter
km km
12 -val, Dani 10 -val haladt.
h h
75 perc múlva találkoznak.
a) Hány perc múlva találkoztak? ��������������������������������������������������������������������������������������������������
12,5 km utat tett meg Dani.
b) Mekkora utat tett meg Dani? ����������������������������������������������������������������������������������������������������
2,5 km-rel kell többet megtennie Péternek.
c) Hány km-rel tett meg több utat Péter? ���������������������������������������������������������������������������������������

 km
Sebesség Idő (h) Út (km)
 h
Péter
Dani

5 Vakond papa fél nap alatt kiássa a két odújuk közti alagutat. Vakond mamának ez 15 órányi munkájá-
ba kerül. Mennyi idő múlva találkoznak, ha a két odúból egyszerre, egymással szemben kezdenek el ásni?

Megoldva az alábbi egyenletet:


x + x =1
12 15
kapjuk, hogy 6 2 óra, azaz 400 perc múlva találkoznak a vakond szülők.
3

EGYENLETEK 69
IV/4. Szöveges feladatok mozgásról, munkáról

6 A terepraliversenyen egyszerre indult el két autó.


km km
Az egyik 160 , a másik 150 sebességgel haladt.
h h
A gyorsabb autó menet közben meghibásodott, így

a javításra fordított idő miatt 1 órát vesztegelt. A két

autó egyszerre ért célba.


a) Töltsd ki a táblázatot!
16 órás volt a verseny.
b) Hány órás volt a verseny? ���������������������������������������������������������������������������������������������������������
2400 km-t tettek meg.
c) Mekkora utat tettek meg az autók? ��������������������������������������������������������������������������������������������

Sebesség (km/h) Idő (h) Út (km)


1. autó 160 x –1 160 ∙ (x – 1)
2. autó 150 x 150 ∙ x

7 Józsi egyedül 1,2 óra alatt tudja kialmozni az istállót. Herkules ezt 24 perc alatt elvégzi. Hány perc alatt
végeznek, ha segítik egymást, és együtt dolgoznak?

Felírhatjuk a következő egyenletet: x + x = 1, amit megoldva megkapjuk, hogy x = 18, azaz


72 24
18 perc alatt végeznek együtt az almozással.

8 Én vagyok a felsős palacsintaevő-bajnok. 210 másodperc alatt ettem meg tíz palacsintát. A bátyám
a gimis bajnok. Számold ki, hány másodperc alatt ette meg egyedül a tíz palacsintát, ha ketten együtt
63 másodperc alatt végeztünk!
Jelöljük x-szel azt, hogy a gimis bajnok mennyi idő alatt eszi meg egyedül a 10 palacsintát.
Megoldva az alábbi egyenletet:
63 + 63 = 1
210 x
megkapjuk, hogy 90 mp alatt eszik meg a bátyja 10 palacsintát.

70 EGYENLETEK
Szöveges geometriai feladatok
IV/5.
1 Egy háromszög belső szögeire teljesül, hogy Vázlatrajz:
egyik szöge négyszerese, a másik szöge hétszerese
a legkisebb szögének. Mekkorák a háromszög szögei?
A háromszög szögei 15°; 60°; 105°.
�����������������������������������������������������������������������

2 Egy derékszögű háromszög egyik szöge 15°-kal Vázlatrajz:


kisebb, mint a másik. Mekkorák a háromszög szögei?
A háromszög szögei: 37,5°; 52,5°; 90°.
�����������������������������������������������������������������������

3 Egy háromszög legkisebb szöge harmada a má- Vázlatrajz:


sik szögnek, és 3°-kal kisebb, mint a harmadik szög
negyede. Mekkorák a háromszög szögei?
A háromszög szögei: 21°; 63°; 96°.
�����������������������������������������������������������������������

4 Egy háromszög külső szögeinek aránya 3 : 7 : 8. Vázlatrajz:


a) Hány fokosak a belső szögei?
b) Mekkora szöget zár be egymással a két kisebb
szög belső szögfelezője? Készíts ábrát!
a) A belső szögek: 20°; 40°; 120°.
�����������������������������������������������������������������������
b) 30°-os a keresett szög, (a 150°-ot 180°-ra kiegészítő szög).

EGYENLETEK 71
IV/5. Szöveges geometriai feladatok

5 Egy négyszög oldalaira teljesül, hogy a < b < c < d. Vázlatrajz:


A b oldal az a másfélszerese, a d oldal pedig a b
másfélszerese. A c oldal hossza az a és b oldalak
összegénél 3 cm-rel rövidebb. A négyszög kerülete
26 cm. Mekkorák az oldalai?
A négyszög oldalai: a = 4 cm; b = 6 cm; c = 7 cm; d = 9 cm
�����������������������������������������������������������������������

6 A szabályos sokszög egyik külső szöge 20°. 7 A szabályos sokszög egyik belső szöge
Hány oldalú a sokszög? 120°. Hány oldalú a sokszög?
180° ∙ (n – 2) = 120°
360° : 20° = 18
���������������������������������������������������������������������� ����������������������������������������������������������������
n
18 oldalú a szabályos sokszög. Hatoldalú a sokszög.

8 Egy téglatest éleinek aránya 2 : 4 : 5, térfogata 9 Egy négyszög szögeire teljesül, hogy
pedig 320 cm3. Számold ki a felszínét! α < β < γ = δ. A legkisebb szög 150%-a egyen-
A téglatest élei 4 cm; 8 cm és 10 cm. lő a β szöggel, ami a belső szögek összegének
����������������������������������������������������������������������
negyede. Mekkorák a négyszög szögei?
A felszíne: A = 304 cm2.
A négyszög szögei:
����������������������������������������������������������������
a = 60°; b = 90°; c = d = 105°.

72 EGYENLETEK
Vegyes feladatok
IV/6.
1 Laci 5,7 millió Ft-ért egy új autót vásárolt. Az ár 70%-át készpénzben fizette ki, a maradékot kamat-
mentesen, fél év alatt fogja törleszteni, havi részletekben.
3 990 000 Ft-ot fizetett ki készpénzben.
a) Hány forintot fizetett ki Laci készpénzben? ��������������������������������������������������������������������������������
1 710 000 Ft hátraléka maradt.
b) Mennyi hátraléka maradt? �������������������������������������������������������������������������������������������������������
285 000 Ft a havi törlesztőrészlete.
c) Mennyi a havi törlesztőrészlete? �����������������������������������������������������������������������������������������������

2 Három barát nyáron limonádét árul. Három liter limonádéban fél kg citrom
(1200 Ft/kg), 40 dkg narancs (950 Ft/kg) és 20 dkg cukor (430 Ft/kg) van. A vi-
zet otthonról hordják ingyen.
a) Mennyi lesz a bevételük és a nyereségük három liter limonádé eladása után,
ha 2 dl-t 150 Ft-ért adnak?
3 liter limonádé 15 ∙ 2 dl, így a bevételük 2250 Ft, a kiadásuk 1066 Ft volt, így a
���������������������������������������������������������������������������������������������������������������
nyereségük 1184 Ft lett.

b) Legalább hány pohár limonádét kell eladniuk ahhoz, hogy a nap végén
20 000 Ft nyereségük legyen?
20000 : 1184 = 16,89 – szeres adagot kellene csinálniuk, tehát egészre kerekítve
���������������������������������������������������������������������������������������������������������������
17 ∙ 3 ∙ 5 = 255 pohár limonádét kellene eladniuk.

EGYENLETEK 73
IV/6. Vegyes feladatok

3 Gratulálunk! Megszerezted a jogosítványodat


kismotorra, ezért már te is használhatod a család
elektromos robogóját. A robogót 200 Ft-nyi áram-
mal lehet feltölteni. A feltöltött robogóval 50 km-t
km
tudsz megtenni, maximális sebessége 25 .
h
a) Mennyibe kerül az oda-vissza út az 50 km-re
lakó nagymamádhoz, ha feltöltött motorral in-
dulsz, és a visszaút előtt újra feltöltöd a motorodat
a ház melletti parkolóban?
200 ∙ 2 = 400 Ft
���������������������������������������������������������������������
b) Mennyibe kerülne ez egy benzines motorral,
amelynek fogyasztása 100 km-en 3 l? Nézz utána,
mennyibe kerül 1 liter benzin!
3���������������������������������������������������������������������
∙ 650 = 1950 Ft (2022. dec. ár!)
c) Minden hónapban egyszer meglátogatod a nagy-
mamádat. Mennyit spórolsz évente, ha elektro-
mos robogóval mégy?
(1950 – 400) ∙ 12 = 18 600 Ft lesz a megtakarítás.
���������������������������������������������������������������������

4 A suli melletti cukrászdában kis gombóc


(180 Ft) és nagy gombóc (320 Ft) fagyi is kapható.
a) Mennyit fizet az az anyuka, aki a 3 gyerekének 3 ∙ 2 ∙ 320 + 1 ∙ 3 ∙ 180 = 2460 Ft
fejenkét 2 nagy gombóc, magának pedig három
2460 Ft
kis gombóc fagyit vásárol? �������������������������������
b) Hány kis gombócot kértek a gyerekek abban a (2900 – 4 ∙ 320) : 180 = 9
családban, ahol apa és anya 2-2 nagy gombócot
9 kis gombócot
evett, és összesen 2900 Ft-ot fizettek? ������������������
kértek.
c) 15 barát összesen másfélszer annyi kis gombó- Jelöljük x-szel a nagy gombócok számát, így
cot vett, mint nagyot, így együtt 7080 Ft-ot fizettek. felírhatjuk, hogy
Hány darabot vettek az egyes gombócfajtákból? 1,5 ∙ x ∙ 180 + x ∙ 320 = 7080,
12 nagy gombócot és 18 kis gombócot vettek.
��������������������������������������������������������������������� amely egyenletből x = 12
d) Állíts össze magadnak egy fagyit, ha 1000 Ft-od
van! (Nem kell minden pénzedet elköltened.)
Egyéni megoldások.
���������������������������������������������������������������������

74 EGYENLETEK
Vegyes feladatok
IV/6.
5 A sarki pizzázóban te állíthatod össze, mi legyen a pizzádon. Az alappizza paradicsomos-sajtos
2340 Ft-ért. A további feltétek árát a táblázat tartalmazza:

Lila hagyma
Választható

gyümölcsei
Tükörtojás

Csirkehús
Kukorica

Kolbász
Gomba

zöldség
feltétek

Vegyes

Tenger
Sonka

Ár (Ft) 120 160 100 60 120 150 180 120 380

a) Mennyit fizet Dóri, aki sonkás, gombás, kuko-


ricás pizzát rendel?
Dóri 2720 Ft-ot fizetett.
���������������������������������������������������������������������
���������������������������������������������������������������������
���������������������������������������������������������������������
b) Mennyit fizet a húsimádó Boti, aki sonkás, kol-
bászos, csirkehúsos pizzát rendel?
Húsimádó Boti 2790 Ft-ot fizetett.
���������������������������������������������������������������������
���������������������������������������������������������������������
���������������������������������������������������������������������

c) Mennyit fizet az osztálypénzből az a tanár, aki-


nek k darab tanítványa csak tenger gyümölcseit kér
a pizzájára, n darab tanítványa sonkás, gombás és
tükörtojásos, p darab tanítványa pedig sonkás, kol-
bászos, hagymás pizzát kér?
2340 ∙ (k + n + p) + k ∙ 380 + n ∙ 400 + p ∙ 330 =
���������������������������������������������������������������������
= 2720k + 2740n + 2670p Ft-ot fizetett a tanár.
���������������������������������������������������������������������
���������������������������������������������������������������������
d) Állítsd össze a saját pizzádat! Mennyibe kerülne?
Egyéni megoldások.
���������������������������������������������������������������������
���������������������������������������������������������������������
���������������������������������������������������������������������
���������������������������������������������������������������������

EGYENLETEK 75
IV/7. Pénzügyi feladatok

1 Találtam egy megtakarítási lehetőséget: ha két évre lekötöm a pénzemet, akkor az első évben 5%-ot ka-
matozik, a másodikban azonban már csak 1,7%-ot. Számold ki, hogyan érdemes befektetnem 250 000 Ft-ot:
ha élek ezzel a lehetőséggel, vagy ha a szokásos módon 2 évre lekötöm a pénzem évi 3%-os kamatos kamatra!
Az első eset kedvezőbb, hisz ott 266 962,5 Ft-ot, míg a második esetben 265 225 Ft-ot kapok vissza.
�������������������������������������������������������������������������������������������������������������������������������������������������

2 Találtam egy minimális kockázattal járó befektetést, amely évente 10% kamatot ígért, így befektet-
tem 480 000 Ft-ot. Sajnos 16 hónap után fel kellett bontanom a szerződésemet. Az első évre megkaptam
a 10%-os kamatot, a maradék időre azonban csak egyszeri 0,01% kamatot írtak jóvá.
a) Mennyi pénzt vehettem így ki a bankból? ����������������������������������������������������������������������������������
480 000 ∙ 1,1 + 480 000 ∙ 0,0001 = 528 048 Ft-ot vehettem ki a bankból.

b) Mennyi pénzem lehetett volna, ha csak két év után veszem fel a pénzemet? �����������������������������������
480 000 ∙ 1,1 ∙ 1,1 = 580 800 Ft lehetett volna.

3 Pista bácsi bt.-je sajnos 3 nap késéssel fizette be a 30 eurós villanyszámláját, ezért késedelmes fizetés címén
kiszámláztak neki még 15 euró behajtási költséget és 2,3 euró késedelmi kamatot. Hány százalékkal kellett
többet fizetnie ahhoz képest, mint ha időben befizette volna a számláját? Nézz utána, hány forintba kerül
Pista bácsi így 30 + 15 + 2,3 = 47,3 eurót fizetett ki, ami 17,3 euróval több, mintha időben
most 1 euró! ������������������������������������������������������������������������������������������������������������������������������
befizette volna. 17,3 : 0,3 = 57,66%-kal több.
1 euró most (2023. jan.) 400 Ft.

76 EGYENLETEK
Pénzügyi feladatok
IV/7.
4 Felvettem a bankból 3,5 millió Ft kölcsönt. Ha 4 év alatt fizetem vissza, a havi törlesztőrészletem
91 426 Ft, ha 5 év alatt, akkor 75 512 Ft. Az egyszeri folyósítási díj mindkét esetben 28 700 Ft, amit szin-
tén vissza kell fizetnem a banknak.
a) Számítsd ki mindkét esetben, hány forinttal többet fizetek vissza, mint amennyit eredetileg felvettem!
Ha 4 év alatt fizetem vissza: 4 ∙ 12 ∙ 91 426 + 28 700 = 4 417 148 Ft-ot fizetek vissza, ami 917 148 Ft-tal
�������������������������������������������������������������������������������������������������������������������������������������������������
több, mint amennyi pénzt eredetileg felvettem.
Ha 5 év alatt fizetem vissza: 5 ∙ 12 ∙ 75 512 + 28 700 = 4 559 420 Ft-ot fizetek vissza, ami 1 059 420 Ft-tal
több, mint amennyi pénzt eredetileg felvettem.
Az első esetben az eredetileg felvett
b) Az eredetileg felvett összeg hány százalékát fizetem vissza? ����������������������������������������������������������
összeg 126,2%-t, a második esetben a 130,27%-t fizetem vissza.

5 Szeretnék a bankból 1 000 000 Ft kölcsönt felvenni, és 12 hónap alatt törleszteni. A havi törlesztő-
részletem 92 300 Ft lesz. Ahhoz, hogy a banktól ezt a kölcsönt megkapjam, igazolnom kell, hogy a tör-
lesztőrészlet nem haladja meg a nettó fizetésem 50%-át. A nettó fizetésem 319 200 Ft.
319 200 ∙ 0,5 = 159 600 Ft, ami nagyobb, mint a havi tör-
a) Megfelel a fizetésem a bank elvárásainak? ����������������������������������������������������������������������������������
lesztőrészlet, így megfelel a banki elvárásoknak.

b) Mennyi a bruttó fizetésem, ha a nettó bérem a bruttónak kb. 66,5%-a? �����������������������������������������


Ha 319 200 Ft a 66,5%, akkor (319 200 : 66,5) ∙ 100 = 480 000 Ft a bruttó fizetésem.

c) Hány forintot fizetek vissza a banknak a 12. hónap végére, ha ki kell fizetnem az egyszeri folyósítási
díjat is, ami 9800 Ft? 9800 + 12 ∙ 92 300 = 1 117 400 Ft-ot fizetek vissza a banknak.
���������������������������������������������������������������������������������������������������������������

6 Vannak, akik aranyba fektetik a megtakarításukat, de az arany értéke is változhat.


Ha a gazdasági helyzet ingatag, akkor többen igyekeznek értékállóbb dolgokba mene-
kíteni a pénzüket, ezért az arany iránti kereslet is megnövekszik, s így az ára emelke-
dik. Amikor a gazdasági helyzet stabilizálódik, az arany ára általában csökken.
a) Nézz utána, mennyibe kerül most 1 g arany, és számold ki, hány grammot tudnál
2019 január 2-án az arany grammonkénti ára 11 760 Ft, így 127,5 g-ot vehetnék.
venni 1,5 millió forintból! ������������������������������������������������������������������������������������������������������������
b) Az 1,5 millió forintnyi aranyad ára először 5%-kal, majd 9,5%-kal emelkedett. Meg tudnál-e venni egy
Nem, mert 1 724 625 Ft-ot érne az aranyam.
használt autót 1 750 000 Ft-ért, ha eladnád minden aranyadat? �����������������������������������������������������������

EGYENLETEK 77
IV/7. Pénzügyi feladatok

7 35 részvényt vásároltam igen kedvező áron: csak 4000 Ft volt darabja. Az első napon 12%-ot,
a másodikon 8%-ot, a harmadikon 4%-ot csökkent az árfolyama. A negyedik napon megkaptam az
osztalékot, részvényenként 150 Ft-ot.
140 000 Ft-ért
a) Hány forintért vettem a részvényeket? ���������������������������������������������������������������������������������������
123 200 Ft-ot
b) Mennyit értek az első nap végén? ������������������������������������������������������������������������������������������������
108 810,24 Ft-ot
c) Mennyi pénzt értek a részvények a harmadik nap végén? ������������������������������������������������������������
5250 Ft-ot
d) Hány forint osztalékot kaptam? ������������������������������������������������������������������������������������������������
e) Mennyi nyereségem, illetve veszteségem lett a negyedik nap végén? ���������������������������������������������
140 000 – (5250 + 108 810,24) = 25 939,76 Ft veszteségem lett.

8 Vettem 63 részvényt, darabját 12,5 euróért. A részvény árfolyama az első nap 9%-ot, a második nap
2%-ot emelkedett. Megkaptam a részvényekért járó osztalékot is, darabonként 0,5 eurót.
összesen 63 ∙ 12,5 = 787,5 euróért vásároltam részvényeket. Az árfolyam
a) Hány euró a nyereségem? ��������������������������������������������������������������������������������������������������������
emelkedés miatt 875,5425 eurót érnek a részvényeim, azaz 88,0425 euróval többet. A nyereség:
88,0425 + 63 ∙ 0,5 = 119,5425 euro.
b) Nézz utána, hány forintot ér most 1 euró, és számold ki a nyereséget forintban is! ������������������������������
1 euro 2019 januárjában 325 forintot ért, így a nyereségem: 38 851,31 Ft.

Kiselőadás
Biztosan te is gyakran hallod rádióban, tévében a pénzintézetekkel kapcsolatos
reklámokban a THM szót. A THM a teljes hiteldíjmutató rövidítése. Ez az ös�-
szeg mutatja meg, hogy a kölcsönbe felvett pénz (a tőke) értékén felül még
mennyi pénzt kell visszafizetnünk a banknak. A hitelért ugyanis a kamaton kí-
vül a bank különböző díjakat és költségeket is felszámolhat. Ezek mind növelik
a ténylegesen visszafizetendő összeget.
Keress olyan hirdetéseket, szórólapokat, ahol 0% a THM! Járj utána, vajon miért
éri meg a bankoknak valamit ingyen adni!

78 EGYENLETEK
Összefoglalás
IV/8.
1 Oldd meg fejben az alábbi feladatokat!
11
a) Egy számnak és a négyszeresének az összege 55. Melyik ez a szám? ����������������������������������������������
23; 25
b) Egy számnak és a nála 2-vel nagyobb számnak az összege 48. Melyik ez a két szám? ���������������������������
21
c) Egy szám háromszorosánál 7-tel nagyobb szám 70-nel egyenlő. Melyik ez a szám? ������������������������
10
d) Egy szám felének és negyedének az összege 7,5. Melyik ez a szám? �����������������������������������������������
10
e) Egy számnak és az ötödének az összege 12. Melyik ez a szám? �����������������������������������������������������
23; 17
f) Két szám összege 40, különbsége 6. Melyik ez a két szám? �����������������������������������������������������������

2 Egy háromjegyű számhoz hozzáadtuk az első A százas helyiértéken csak 1 vagy 2 állhat.
számjegyének elhagyásával nyert számot, így Ha a százas helyiértéke 1, akkor
212-t kaptunk. Melyik ez a háromjegyű szám? A tízes és egyes helyiértéken álló kétjegyű számot
A háromjegyű szám lehet a 156 vagy a 206.
��������������������������������������������������������������������� jelöljük x-szel .
Így: 100 + x + x = 212
x = 56
3 A három párhuzamos 8. osztályba összesen Ekkor a szám 156
84 diák jár. Ha az A osztályból egy gyerek átmegy Ha a százasok helyén 2 áll, akkor a szám a 206.
a B-be, négy gyerek pedig a C-be, akkor mind- (Bár ekkor az összeg másik tagja 06, azaz 6.).
három osztályban ugyanannyi gyerek lesz. Hány
gyerek jár az egyes osztályokba eredetileg?
Gondolkozzunk visszafelé.
���������������������������������������������������������������������
Az A osztályba 33, a B-be 27 és a C-be 24 gyerek jár.
���������������������������������������������������������������������

4 Három zsák dió tömege megegyezik négy 3 zsák dió = 4 zsák mogyoró
zsák mogyoró tömegével. Kilenc zsák dió és nyolc 9 zsák dió = 12 zsák mogyoró
zsák mogyoró 120 kg-ot nyom. Hány kg mogyoró Így 20 zsák mogyoró 120 kg.
van egy zsákban?
6 kg mogyoró van egy zsákban.
���������������������������������������������������������������������
���������������������������������������������������������������������

5 A nyolcadik évfolyamon kétszer annyi fiú A lányok számát jelöljük x-szel, ekkor a fiúk
van, mint lány. Amikor hiányzott 7 nyolcadikos száma 2x.
lány, akkor háromszor annyi fiú volt az évfo- Ekkor (x – 7) ∙ 3 = 2x
lyamon, mint lány. Hány lány és hány fiú jár az
évfolyamra?
21 lány és 42 fiú jár egy évfolyamra.
���������������������������������������������������������������������

EGYENLETEK 79
IV/8. Összefoglalás

6 Tíz nyolcadikos fiú gokartozni ment. Volt köztük 14 és 15 éves is. Életkoruk összege 146 év. Hány
15 éves gyerek volt gokartozni?
6�������������������������������������������������������������������������������������������������������������������������������������������������
tizenöt éves fiú volt gokartozni.

7 A nyári íjásztáborba négyszer annyi nyolcadikos jelentkezett, mint


hetedikes. Az ötödik és hatodik évfolyamból összesen annyian szeretné-
nek részt venni, mint ahány nyolcadikos jelentkezett. Az összes jelent-
kező száma 100-nál több, de 110-nél kevesebb. Hány nyolcadikos megy
íjászkodni a nyáron?
48 nyolcadikos megy íjászkodni a nyáron.
��������������������������������������������������������������������������������������������������������

8 Oldd meg az egyenleteket a racionális számok halmazán! Dolgozz a füzetedben!

x=9 2]8 - 3x g x = –4
a) (5x - 1) : 4 + 7 = 18 b) + 6 = 14
5
c) d x - n : = -
2 5 1 14
x=–1 d) 3(4x - 7) = 5 - (6 - 2x) x=2
3 9 2 9 3
e) 4x - 7 + 2]8 - x g = 5 - 2x + 6 x = 13 f) 2,4(3,5x - 3) = 1,7(2,8 - 4x) + 3,24 x = 1
5 3
9 A négyzet egyik szemközti oldalpárját 3 cm-rel, Vázlatrajz:
másik oldalpárját 6 cm-rel meghosszabbítottuk, így
a területe 90 cm2-rel nagyobb lett.
a) Készíts ábrát!
b) Számold ki, mekkora volt az eredeti négyzet te-
rülete!
Eredetileg: T = 82 = 64 cm2 volt a négyzet területe.
�����������������������������������������������������������������������
Az ábra felhasználásával: 6 ∙ a + 3 ∙ 6 + 3 ∙ a = 90,
ebből a = 8 cm.

80 EGYENLETEK
Összefoglalás
IV/8.
10 a) Hány százalékos gyümölcslevet kapunk, ha ös�-
szekeverünk 10 liter 80%-os almalevet és 12 liter 30%-
Körülbelül 52,7%-os gyümölcslevet kapunk.
os meggylevet? �������������������������������������������������������
b) Hány liter vizet párologtassunk el 12 liter 20%-os sóol-
datból, hogy 25%-os sóoldatot kapjunk? ���������������������
2,4 liter vizet kell elpárologtatni.
11 Egy dobozba piros és zöld tollakat raktunk, ös�- A piros tollak száma 4-gyel osztva 2-t, a
szesen 79 darabot. Ha a pirosakat négyesével csomagol- zöld tollaké 6-tal osztva 3-at ad maradékul.
nánk, akkor kettő kimaradna. Ha a zöldeket hatosával Készítsünk táblázatot és vizsgáljuk a zöld
csomagolnánk, akkor három kimaradna. Mennyi toll tollak száma alapján a lehetséges meg-
lehet az egyes színekből külön-külön? oldásokat.
A táblázatból látható, hogy több megoldás is létezik.
����������������������������������������������������������������������������� zöld 3 9 15 21 27 33 39 45 51 57 63 69 75
piros 76 70 64 58 52 46 40 34 28 22 16 10 4

12 János 20 m sebességgel utazik az édesanyjához. X jó X jó X jó X jó X jó X jó X


s
a) Mit gondolsz, mivel megy? Rollerral, autóval vagy
repülővel?
Autóval megy, mert 72 km a sebessége.
�����������������������������������������������������������������������������
h
km
b) Számold ki, hány sebességgel halad!
h
72 km
�����������������������������������������������������������������������������
h
13 Egyszerre indult a Budapesttől 75 km-re lévő Jász-
berénybe egy autós és egy biciklis. Az autós 1 óra alatt
odaért, ekkor a biciklisnek még 4 órányi útja hátravolt.
a) Átlagosan hány km-t tesz meg a biciklis egy óra alatt?
75 : 5 = 15 km-t tesz meg a biciklis egy óra alatt.
�����������������������������������������������������������������������������
b) Mekkora az autó átlagsebessége?
75 km az autós sebessége.
�����������������������������������������������������������������������������
h
c) Ha a biciklis 2 órával előbb indul, akkor az autó indu- c) Készítsünk táblázatot:
lásától számítva mennyi idő múlva előzi meg az autós
Eltelt idő Sebesség Megtett út
a biciklist?
Az autós indulása után fél órával előzi meg a biciklist.
����������������������������������������������������������������������������� Autó t óra 75 km 75 ∙ t
h
d) Budapesttől számítva hány kilométerre történik az km
Bicikli t + 2 óra 15 15 ∙ (t + 2)
előzés? h
75 ∙ 0,5 = 37,5 km-nél történik az előzés.
�����������������������������������������������������������������������������
75 ∙ t = 15 ∙ (t + 2) & 60 ∙ t = 30 & t = 0,5

EGYENLETEK 81
IV/8. Összefoglalás

km
14 Gyuri reggel 9 órakor 12 sebességgel indult el az
h
unokatestvéréhez rollerrel. Boróka 1 óra múlva biciklivel
indult utána, és 11:20-kor utol is érte testvérét.
a) Hány km-t haladt Gyuri, míg Boróka utolérte?
28 km-t tett meg Gyuri.
�����������������������������������������������������������������������������
km
b) Hány sebességgel biciklizett Boróka?
h
21 km -val biciklizett Boróka.
�����������������������������������������������������������������������������
h
c) Hány órakor érkeztek meg az unokatestvérük-
höz, ha innen a hátralévő 3 km-t Gyuri tempójában
tették meg?
Még egy negyed órát kellett menniük, így 11 óra 35-kor
�����������������������������������������������������������������������������
érkeztek meg.
15 Panka 20, Dia 30 perc alatt hámozza meg az
almát a réteshez. Hány perc alatt végeznek, ha együtt x + x =1
dolgoznak? 20 30
5x = 60
12 perc alatt végeznek, ha együtt hámozzák meg az
����������������������������������������������������������������������������� x = 12
almát.
�����������������������������������������������������������������������������

16 Az Aquapark legnagyobb medencéjébe három


csapon át tudnak vizet tölteni. Az első csap 8, a második
csap 6, a harmadik csap 5 óra alatt tölti meg a medencét.
a) Megtelik-e a medence 2 óra alatt, ha mindhárom csa- 120 ≈ 2,033 óra alatt telik meg.
Nem. 59
pot kinyitjuk? ���������������������������������������������������������
Másképp: 2 óra alatt a medence 59 része
b) Mennyi idő alatt telik meg a medence, ha egy óra 60
telik meg, tehát nem az egész.
105 ≈ 2,38 óra alatt.
után elzárjuk az első csapot? ������������������������������������
44

17 Kétféle kávéból 50 kg, 3840 Ft egységárú keve-


Jelöljük az olcsóbb kávé mennyiségét x-szel,
réket akarunk készíteni. Az egyik fajta ára 3600 Ft , a drágábbat (50 – x)-szel, így felírhatjuk az
kg
Ft egyenletet:
a másiké 4800 . Hány kg kávét vegyünk az egyes faj-
kg 3600x + 4800(50 – x) = 3840 ∙ 50
A 3600 Ft-os kávéból 40 kg-ot, a 4800 Ft-osból
tákból? ������������������������������������������������������������������ x = 40
10 kg-ot vegyünk.
�����������������������������������������������������������������������������

82 EGYENLETEK
Összefoglalás
IV/8.
18 a) Az egyenlő szárú háromszög alapon fekvő Vázlatrajz:
szögeinek szögfelezői 130°-os szöget zárnak be egy-
mással. Mekkorák a háromszög szögei?
A háromszög szögei: 50°;50°;80°
�������������������������������������������������������������������������

b) Egy derékszögű háromszögben a derékszögből in- Vázlatrajz:


duló szögfelező és a magasságvonal 15°-os szöget zár
be egymással. Mekkorák a háromszög szögei?
A háromszög szögei: 30°;60°;90°
�������������������������������������������������������������������������

c) A téglalap egyik oldalának hossza a másik oldal Vázlatrajz:


250%-a. Kerülete 35 cm. Számold ki a téglalap olda­
lainak hosszát és a területét!
A téglalap oldalai 5 cm és 12,5 cm hosszúak, területe 62,5 cm2.
�������������������������������������������������������������������������

19 Autóvásárláshoz 1 000 000 Ft hitelt kaptunk a banktól, amelyet két év múlva kell egy összegben vis�-
szafizetni. Addig a következő díjak terhelik: havonta 690 Ft kezelési költség és évente 8% kamat. A má-
sodik évben a kamattal megnövelt tartozás kamatozik tovább. A havi kezelési költségekből származó
számlavezetési díjat külön számolják, arra nem kell kamatot fizetni.
1 182 960 Ft
a) Hány forintot kell a két év elteltével visszafizetni a banknak? ������������������������������������������������������
18%
b) Hány százalékos a növekedés két év alatt, ha minden költséget figyelembe veszünk? ����������������������
a) A kezelési költség vagy másként számlavezetési díj 24 ∙ 690 = 16 560 Ft.
A kamattal megnövelt hitelösszeg a két év elteltével:
1 000 000 ∙ 1,082 = 1 166 400 Ft.
Összesen 1 182 960 Ft-ot kell visszafizetni.

b) 1 182 960 : 1 000 000 ∙ 1,18, azaz 18%-os a növekedés a két év alatt.

EGYENLETEK 83
V/1. Egyenes arányosság

1 Helén sulijában májustól jégkrémet is árulnak. Ár (Ft)


2640
Többféle ízű is kapható, és mindegyik 220 Ft-ba ke-
2420
rül. Készíts táblázatot, mennyibe kerül 1; 2; 3; 5; 8; 12
2200
darab jégkrém, és ábrázold koordináta-rendszerben
1980
az értékpárokat! Egyenes arányosságot kaptál?
1760
1540
1320
1100
880
660
440
Darab 1 2 3 5 8 12 220 Darab
Ár (Ft) 220 440 660 1100 1760 2640 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12

2 Válaszd ki az alábbi állítások közül az egyenesen arányos mennyiségeket! Válaszodat indokold!


a) Ha egy gombóc fagyi 180 Ft, akkor 5 gombóc fagyi 900 Ft. ����������������������������������������������������������
Igen, ahányszorosára nő a gombócok száma, annyiszorosára nő az áruk is.
�������������������������������������������������������������������������������������������������������������������������������������������������
b) Ha egy munkás 6 óra alatt végez a szobafestéssel, akkor két munkás 3 óra alatt készül el. ����������������
Nem, ez fordított arányosság.
�������������������������������������������������������������������������������������������������������������������������������������������������
c) Ha a tankban lévő benzin mennyisége felére csökken, akkor az út során elhasznált benzin mennyisé-
Nem.
ge is a felére csökken. ������������������������������������������������������������������������������������������������������������������
�������������������������������������������������������������������������������������������������������������������������������������������������
3 Janka tulipánt ültetett, 14 m2-re 336 darabot.
24 darabot
a) Hány tulipánt ültetett 1 m2-re? �������������������������������������������������������������������������������������������������
1 m2
b) Mekkora terület jut egy tulipánhagymának? ������������������������������������������������������������������������������
24
2 600 darab
c) Hány tulipánt ültethetne el a 25 m -es kiskertben? ���������������������������������������������������������������������
125 m2
d) Mekkora terület kellene 3000 tulipánhoz? ���������������������������������������������������������������������������������

84 HOZZÁRENDELÉSEK, VALÓSZÍNÛSÉGEK, SOROZATOK


Egyenes arányosság
V/1.
km
4 A falusi bicikliverseny sebességrekordját Félix tartja, aki a kijelölt 250 m-es egyenes szakaszt 45
h
átlagsebességgel tette meg.
a) Számítsd ki, hány mp alatt tette meg a 250 métert!
A 45 km -t váltsuk át m -ra: 45 : 3,6 = 12,5, tehát 12,5 métert tesz meg 1 mp alatt, így 250 m-t 20 mp
���������������������������������������������������������������������������������������������������������������������������������������������
h s
alatt tesz meg.
b) Ábrázold grafikusan a megtett utat az idő függvényében! Út (m)
250
Mivel csak az átlagsebességéről tudunk adatokat, minden
200
grafikon jó, amelyiken 20 mp alatt 250 méterre jut. Néhány
150
lehetséges grafikont megrajzoltunk.
100
c) Egyenes arányosságot kaptál? Miért? 50 Idő (s)
Nem feltétlenül kaptunk egyenes arányosságot.
�������������������������������������������������������������������������������������� 2 4 6 8 10 12 14 16 18 20
5 A kertben egy 7 m hosszú, 4,5 méter széles, 1,1 m magas medence áll. Szeretnénk bele 100 cm magasságig
vizet tölteni. A kerti csapból percenként 12 liter víz folyik a slagon keresztül a medencébe.
a) Hány liter vizet kell beletöltenünk?
A 100 cm = 10 dm, így 70 ∙ 45 ∙ 10 = 31500 liter vizet kell beletölteni.
���������������������������������������������������������������������������������������������������������������������������������������������
b) Hány óra alatt végzünk a feltöltéssel?
31 500 : 12 = 2625, azaz 2625 perc, azaz 43 óra és 45 perc alatt lesz tele.
���������������������������������������������������������������������������������������������������������������������������������������������
c) Ábrázold a medencében lévő víz mennyiségét az eltelt idő Víz (l)
50 000
függvényében!
40 000
d) Nézz utána az interneten, hogyan tudjuk a medence vizét 30 000
tisztán tartani ahhoz, hogy ne kelljen a feltöltést gyakran 20 000
elvégezni! 10 000 Idő (h)
A medence vizének tisztántartása mindenféle vegyszerek
���������������������������������������������������������������������������������
4 8 12 16 20 24 28 32 36 40 44
kaphatók, érdemes természetes összetevőjűeket választani.
A vegyszerek segítenek tisztán tartani a vizet, de a másik nagy feladat a víz alján és felszínén úszó szen-
nyeződések eltakarítása. Ehhez használhatunk hálót, sőt akár medence porszívót is.
6 A 15 cm magas gyertya 5 óra alatt ég el. Ábrázold h(cm)
koordináta-rendszerben
a)
a) az elégett gyertyadarab hosszát az idő függvényében! 15
b) hogyan csökken a gyertya magassága az idő elteltével!
12
Mindkét esetben egyenes arányosságot kaptál?
9
Válaszodat indokold!
a) 1 óra alatt 3 cm, 2 óra alatt 6 cm, 3 óra alatt 9 cm, 4 óra 6
alatt 12 cm ég el, 5 óra alatt az egész gyertya elég.
b) A gyertya magassága óránként 3 cm-t csökken. Ez nem 3
HOZZÁRENDELÉSEK,
egyenes arányosság, a grafikon VALÓSZÍNÛSÉGEK,
nem megy át az origón. b)
SOROZATOK 0 1 2 3 4 5 t (h)
V/1. Egyenes arányosság

7 Keresd a párját! Add meg, melyik hozzárendelés melyik grafikonhoz tartozik! Amelyik grafikonnak
nincs párja, oda te írj hozzárendelési szabályt!
a) Minden számhoz hozzárendelem a kétszeresét. II.
b) Minden számhoz hozzárendelem az ellentettjét. V.
 1
c) Minden számhoz hozzárendelem a    -szorosát. IV.
 3
3
d) Minden számhoz hozzárendelem a -szeresét. III.
5
5
e) Minden számhoz hozzárendelem az   -szorosát. VI.
3
I. Minden számhoz hozzárendelem a felét.
f) ����������������������������������������������������������������������������������������������������������������������������������������������
y y y
I. II. III.

1 1 1
0 1 x 0 1 x 0 1 x

y y y
IV. V. VI.

1 1 1
0 1 x 0 1 x 0 1 x

8 Add meg a grafikonok hozzárendelési szabályát! c y a


a: Minden számhoz hozzárendeljük saját magát.
..........................................................................................
b: Minden számhoz hozzárendeljük a harmadát.
.......................................................................................... b
c: Minden számhoz hozzárendeljük a (–3)-szorosát.
.......................................................................................... 1
d: Minden számhoz hozzárendeljük a felének az ellentettjét.
.......................................................................................... 0 1 x
.......................................................................................... d

..........................................................................................
..........................................................................................
..........................................................................................

86 HOZZÁRENDELÉSEK, VALÓSZÍNÛSÉGEK, SOROZATOK


Hozzárendelések és grafikonjaik
V/2.
1 Az A halmaz elemeihez a B elemeit rendeljük, néhány értékpárt a táblázatban megadtunk. A hoz-
zárendelés grafikonja egyenes. Ábrázold a hozzárendelést a koordináta-rendszerben, majd kösd össze
a pontokat! Fogalmazd meg a hozzárendelés szabályát, és válaszolj a kérdésekre!

A elemei 0 1 2 4 –1 –2 –4
B elemei 1 0,5 0 –1 1,5 2 3
y
Minden számhoz hozzárendelem a szám felének
A hozzárendelés szabálya: �������������������������������������������������������������������������
ellentettjénél 1-gyel nagyobb számot.
Hol metszi a grafikon az x tengelyt? (2; 0) pontban
�����������������������������������������������������������
1
(0; 1) pontban
Hol metszi a grafikon az y tengelyt? ����������������������������������������������������������� 0 1 x
Növekvő vagy csökkenő a hozzárendelés grafikonja? csökkenő
�����������������������������������
A hozzárendelés egyenes arányosság? Nem, hiszen nem megy át az origón.
��������������������������������������������������������
2 Írj egy-egy hozzárendelési szabályt úgy, hogy a grafikonja párhuzamos legyen a megadott hozzá-
rendelés grafikonjával! A feladatoknak végtelen sok megoldása van, csak 2-2 példát mutatunk mindegyikre.
a) Minden számhoz hozzárendelem a hatszorosát.
Minden számhoz hozzárendelem a hatszorosánál 3-mal kisebb/nagyobb számot.
�������������������������������������������������������������������������������������������������������������������������������������������������
b) Minden számhoz hozzárendelem a tizedét.
Minden számhoz hozzárendelem a tizedénél 2-vel kisebb/nagyobb számot.
�������������������������������������������������������������������������������������������������������������������������������������������������
c) Minden számhoz hozzárendelem az ellentettjénél 2-vel nagyobb számot.
Minden számhoz hozzárendelem az ellentettjét/ ellentettjénél 1-gyel kisebb számot.
�������������������������������������������������������������������������������������������������������������������������������������������������
3 Az alábbi három hozzárendelés közül az egyik grafikonját megadtuk. A másik kettőt te rajzold meg!
Jelöld is, melyik hozzárendelés melyik grafikonhoz tartozik! Írd a tengelyekre a mértékegységeket!
A) 8 óra alatt 30 km-t tettem meg a gyalogtúrán.
B) A maradék 5 km-t 14 perc alatt megtettem.
C) 16 perc alatt 40 liter víz csorgott a gyermekmedencébe.
y út (km) B y A y V (liter) C
út (km) 40

30

Nem kell egyenes


szakasszal összekötni,
sokféle görbe jó.
5 idő (perc) 5 5 idő (perc)
idő (óra)
0 2 14 x 0 2 8 x 0 2 16 x

HOZZÁRENDELÉSEK, VALÓSZÍNÛSÉGEK, SOROZATOK 87


V/2. Hozzárendelések és grafikonjaik

4 Ábrázold a hozzárendelést a koordináta-rendszerben, majd húzd y


alá a helyes kiegészítéseket, hogy igaz állításokat kapj! Az alaphalmaz
és a képhalmaz is a tanult számok halmaza.
Minden számhoz hozzárendelem a 3-szorosánál 1-gyel kisebb számot.
A hozzárendelés grafikonja növekvő / csökkenő.
A hozzárendelés egyenes arányosság / nem egyenes arányosság. 1
A hozzárendelés grafikonja átmegy a P(2; 4) / P(2; 5) ponton. 0 1 x
A hozzárendelés grafikonja az y tengelyt a (–1) / (+1) pontban metszi.

5 Töltsd ki a hozzárendelés szabálya alapján a táblázat üres helyeit!


Minden A halmazbeli számhoz hozzárendelem az ötödénél 2-vel na-
gyobb számot.

A halmaz 0 5 1 10 –5 –1
B halmaz 2 3 2,2 4 1 1,8

6 Igaz vagy hamis?


a) Ha minden számhoz hozzárendelem a kétszeresénél 5-tel kisebb számot, akkor a P(1; –3) pont rajta
Igaz
van a hozzárendelés grafikonján. ��������������������������������������������������������������������������������������������������
b) Ha minden számhoz hozzárendelem a negyedénél 3-mal nagyobb számot, akkor a P(4; 3) pont rajta
Hamis, a P(4; 4) pont van rajta.
van a hozzárendelés grafikonján. ��������������������������������������������������������������������������������������������������
c) Ha minden számhoz hozzárendelem a háromszorosánál 7-tel nagyobb számot, akkor a P(–2; 1) pont
Igaz
rajta van a hozzárendelés grafikonján. �������������������������������������������������������������������������������������������
d) Ha minden számhoz hozzárendelem a harmadánál 4-gyel kisebb számot, akkor a P(–6; –4) pont
Hamis, a P(–6; –6) pont van rajta.
rajta van a hozzárendelés grafikonján. �������������������������������������������������������������������������������������������

88 HOZZÁRENDELÉSEK, VALÓSZÍNÛSÉGEK, SOROZATOK


Hozzárendelések és grafikonjaik
V/2.
7 Ábrázold a hozzárendeléseket, és add meg a pontok hiányzó koordinátáját úgy, hogy a pont a grafi-
konon / a grafikon alatt / a grafikon felett legyen!
grafikonon alatta felette
Minden számhoz hozzárendelem –6 –7 –5
a) A(–1; ……) B(–1; ……) C(–1; ……)
a 6-szorosát.
Minden számhoz hozzárendelem a nála 3 2 4
b) A(4; ……) B(4; ……) C(4; ……)
2-vel nagyobb szám felét.
Minden számhoz hozzárendelem az –11 -12 –10
c) A(–2; ……) B(–2; ……) C(–2; ……)
ötszörösénél 1-gyel kisebb számot.

y y y

1 1 1
0 1 x 0 1 x 0 1 x

8 Lyukas a 800 literes kismedencénk alja, 10 V (l)


percenként 25 liter víz szivárog el belőle. Ábrá-
zold koordináta-rendszerben az elfolyt víz men�-
nyiségét az idő függvényében az alábbi eseteknek
megfelelően! A függőleges tengelyen a folyadék
mennyiségét, a vízszintes tengelyen az eltelt időt
ábrázold! 800 a)
a) Fél órán keresztül szivárgott a víz, aztán apa b)
beragasztotta a lyukat, és abbamaradt.
b) 20 percen keresztül szivárgott a víz, aztán apa c)
beragasztotta a lyukat, de 40 perc múlva a ragasz-
tó elengedett, és újra folyni kezdett a víz.
c) Másfél órán keresztül szivárgott a víz, aztán
Blöki, a dán dog beleugrott, és 1 perc alatt cafa- 100
tokra szaggatta az egész medencét. A víz persze
elfolyt. 0 10 20 30 50 70 90 110 Idő (m)
a) 800 liter volt, 30 perc alatt elfolyt 15 liter, a maradék 785 liter megmaradt.
b) 800 liter volt, 20 perc alatt elfolyt 10 liter, így 40 percen keresztül 780 liter volt benne, majd
– 5 l sebességgel újra szivárogni kezdett.
10 perc
c) 800 liter volt, 90 perc alatt elfolyt 45 liter, és a maradék 1 perc alatt „eltűnt”.
HOZZÁRENDELÉSEK, VALÓSZÍNÛSÉGEK, SOROZATOK 89
V/3. Fordított arányosság

1 Gedeon 6000 forintot kapott, hogy az iskolai karácsonyi vásáron süteményt vegyen magának. Melyik
fajtából hány darabot vehet, ha csak egyfajta süteményt vásárol, és minden pénzét elkölti? Töltsd ki a táb-
lázatot!

Sütemény Lekváros linzer Diós linzer Almás pite Csokiszelet Krémes Gesztenyepüré
Ár 300 Ft 400 Ft 500 Ft 600 Ft 750 Ft 1000 Ft
Darab 20 15 12 10 8 6

2 Egészítsd ki a mondatokat! Karikázd be a fordított arányosságok betűjelét!


4
a) Ha 2 kőműves 10 nap alatt készíti el a betonalapot, akkor 5 kőműves ……………… nap alatt végez
az alap betonozásával.
50
b) Ha apa 7 lépéssel tesz meg 10 métert, akkor 35 lépéssel ……………… métert tesz meg.
20
c) Ha 4 cső 45 perc alatt tölti meg a medencét, akkor 9 cső ……………… perc alatt tölti meg.
25
d) Ha 5 kertész másfél óra alatt teszi rendbe a kertet, akkor 18 kertész …………… perc alatt végez vele.
17 500
e) Ha három pendrive 10 500 forintba kerül, akkor öt pendrive-ért ……………… forintot kell fizetni.
f) Ha egyedül eszem meg az egész pizzát, akkor 8 szeletet ehetek. Ha szétosztjuk a 120 edzésre járó
8 = 1
­gyerek között, akkor ………………
120 15 szelet jut fejenként, és mindenki éhes marad.
km
3 Ha az átlagsebességünk 90 , akkor két óra alatt érünk oda nagyiékhoz. Mennyi idő alatt érünk
h
oda, ha az átlagsebességünk
km km idő (h)
a) 60 3 óra alatt
; ���������������������� b) 45 4 óra alatt
; ���������������������� 7
h h 6
km km 5
c) 30 6 óra alatt
; ���������������������� d) 120 1,5 óra alatt
; ��������������������
h h 4
km 180 km 3
e) 135 = 4 óra
; �������������������� f) 180 1 óra alatt
? ��������������������� 2
h 135 3 h
alatt, azaz 80 perc alatt 1
g) Készíts táblázatot az idő- és sebességadatokból, és ábrázold 0
0 30 60 90
az értékeket koordináta-rendszerben! sebesség ( km )
h
sebesség (km/h) 30 45 60 90 120 135 180
idő (h) 6 4 3 2 1,5 1,33 1

Például Szegeden, Miskolcon…


h) Budapestről indulunk. Hol lakhat a nagyi? .................................................................................
A megadott átlagsebességek közül melyik lehet valóságos? ��������������������������������������������������������������

90 HOZZÁRENDELÉSEK, VALÓSZÍNÛSÉGEK, SOROZATOK


Fordított arányosság
V/3.
4 Találj ki egy szöveges feladatot az alábbi grafikonhoz! y
Például: Ha egy diáknak 8 órába telik az osztályterem feldíszítése,
.............................................................................................
akkor két diáknak 4 órába, 4 diáknak 2 órába, 8 diák egy óra alatt
.............................................................................................
végezne.
.............................................................................................
.............................................................................................
............................................................................................. 1
............................................................................................. 0 1 x
.............................................................................................

5 Döntsd el az alábbi táblázatok értékei alapján, melyik fejez ki fordított arányosságot! Ábrázold ezeket
koordináta-rendszerben! Fordított arányosságnál a táblázat üres mezőibe te írj be összetartozó értékpá-
rokat!
a) b)
x 3 4 5 15 2 6 x 2 4 5 8 – –
y 16 12 9,6 3,2 24 8 y 2,6 1,4 1,04 0,7 – –

y Ez nem fordított arányosság.

24

0 2 4 6 15 x

HOZZÁRENDELÉSEK, VALÓSZÍNÛSÉGEK, SOROZATOK 91


V/4. Olvassunk a grafikonról!

átlag
1 Pistike büszkén mutatja otthon
a jegyei átlagáról készített grafikont. 3,40
„Nézzétek, mennyit javítottam az elmúlt
három hónapban! Ugye megkapom a te- 3,35
lefont, amit szeretnék?” Hol sántít ez a
3,30
túlzott önbizalom?
Csak 2 tizedet javított 4 hónap alatt.
......................................................... 3,25
(Az utolsó 3 hónapban 3 tizedet, de
.........................................................
3,20
előtte rontott.) A grafikon függőleges
.........................................................
tengelyén kis egységek mutatják az
......................................................... 3,15

eredményt, és az y-tengely nem a 0-tól


......................................................... 3,10
indul, ezért látszik meredeknek.
.........................................................
3,05
......................................................... december január február március április
hónapok

2 Tóni 9:30-kor biciklizni indult a ba- elmozdulás (km)


rátaival. Menet közben Matyinak leesett
a lánca, ezért kicsit megálltak, megszerel- 30
ték, ettek és ittak, majd továbbtekertek.
Nem sokkal később Matyi biciklije újra 20
elromlott, de sajnos ezúttal nem tudták
megjavítani, így vonattal jöttek haza.
5
0
0 10 30 60 100 idő (perc)

Az első szerelésnél 30 percet,


a) Hány percet álltak az első és a második szerelés alkalmával? . . .......................................................
a másodiknál 20 percet álltak.
km 18,75 km -val tekertek.
b) Hány -val tekertek az első 40 percben? ..................................................................................
h
h
c) Gyorsabban mentek az első pihenő után? Ha igen, akkor hány
km Igen, 35 km -val haladtak.
-val? .........................................
h h
11 óra 45 percre.
d) Mikorra értek haza? .................................................................................................................
km km -val ment a vonat.
e) Hány -val ment a vonat? ..120
.....................................................................................................
h
h

92 HOZZÁRENDELÉSEK, VALÓSZÍNÛSÉGEK, SOROZATOK


Olvassunk a grafikonról!
V/4.

hőmérséklet (C)
3 Vettünk a közértben egy fagyasztott tortát,
amit –18 °C-on kell a mélyhűtőben tárolni. Reg-
gel 8-kor kivettük, és kitettük egy tálcán az asz-
talra, mert szeretnénk, ha felengedne. A grafikon
a torta hőmérsékletének változását mutatja a déle-
lőtt folyamán.
3
a) Olvasd le a grafikonról, hogy hány fokos volt
0
a torta 1, 2 és 3 óra elteltével! 9 10 11 12 13 idő (óra)
3
1 óra elteltével –3 °C; 2 óra múlva 3 °C, míg 3 óra
......................................................................
múlva 6 °C-os volt a torta.
b) Mikor kellene kivenni a tortát a mélyhűtőből,
ha azt szeretnénk, hogy este 6-ra 3 °C-os legyen?
18
Délután 4-kor.
......................................................................

4 A laboratóriumban lévő sejtek osztódással sza­ I.


porodnak, darabszámuk percenként a duplájára 8
nő. Válaszd ki, melyik grafikon ábrázolja helyesen a
darabszám

darabszámuk növekedése és az eltelt idő közti ös�- 6


szefüggést!
4
A IV. grafikon ábrázolja helyesen.
2

0
0 2 4 6 8 10 12 14 16
idő (perc)

II. III. IV.


12 12 12
10 10 10
darabszám

8 8 8
darabszám
darabszám

6 6 6
4 4 4

2 2 2

0 0 0
0 2 4 6 0 2 4 6 0 2 4 6
idő (perc) idő (perc) idő (perc)

HOZZÁRENDELÉSEK, VALÓSZÍNÛSÉGEK, SOROZATOK 93


V/5. Készítsünk grafikont!

km y
1 Egy személygépkocsi 120 sebességgel halad. 110
h
Mennyi idő alatt tesz meg 54 km-t? 100
Készíts értéktáblázatot, és ábrázold a megtett utat az 90
idő függvényében! 80
70
Eltelt idő (perc) 1 2 5 10 27 60 60 54 km
Megtett út (km) 2 4 10 20 54 120 50
40
2 Szeretnék feliratkozni egy online filmkölcsön- 30
zőbe. A „Minden este velünk mozizz!” kölcsönzőnél 20
2000 Ft a havi tagsági díj, és minden filmkölcsönzés 10 27 perc
100 forintba kerül. „A legjobb filmek egy helyen” 0 10 20 30 40 50 x
kölcsönzőnél 1000 forint a havi tagsági díj, és 240 fo-
rintot kell fizetni minden film után.
a) Készíts értéktáblázatot a két kölcsönző lehetősé-
geiről!
alapdíj 1 film 2 film 3 film 4 film 5 film 6 film 7 film 8 film
„Minden este
2000 2100 2200 2300 2400 2500 2600 2700 2800
velünk mozizz!”
„Legjobb filmek
1000 1240 1480 1720 1960 2200 2440 2680 2920
egy helyen”
b) Ábrázold grafikonon az értéktáblázat összetartozó 3000 Ft
értékeit!
Minden este velünk mozizz”: m(x) = 100x + 2000 2000
„Legjobb filmek egy helyen”: l(x) = 240x + 1000
c) Havi hány darab kölcsönzés esetén érdemes a 1000
„Minden este velünk mozizz!” kölcsönző szolgálta-
tásait választani? 0 1 2 3 4 5 6 7 8 db
Legalább 8 film kölcsönzése esetén olcsóbb, mint a
másik.
d) Melyik kölcsönzőnél mennyit kell fizetni havi 20
film kölcsönzése esetén?
A „Minden este velünk mozizz” kölcsönzőnél
4000 Ft-ot, a „Legjobb filmek egy helyen” kölcsön-
zőnél 5800 Ft-ot kell fizetni 20 film kölcsönzéséért.
e) Melyik ismert filmben szerepel a képen látható
autó?
Ez a „Vissza a jövőbe (Back to the Future)” időgép
autója, egy DeLorean

94 HOZZÁRENDELÉSEK, VALÓSZÍNÛSÉGEK, SOROZATOK


Készítsünk grafikont!
V/5.
3 a) A 20 km-es utat 1 óra alatt teszem meg. Ha a sebességem a táblázatban megadottak szerint válto-
zik, mennyi idő szükséges az út megtételéhez? Töltsd ki a táblázatot ennek megfelelően, és ábrázold az
összetartozó értékeket koordináta-rendszerben!

sebesség (kmh) 20 10 5 2 1 30 40 60

2 1
idő (h) 1 2 4 10 20 0,5
3 3

idő (h)

20

10

2
1

 km 
12 5 10 20 30 40 60 sebesség  
 h 

b) Válaszolj a feladat kérdéseire, ha 10 km-t teszek meg 1 óra alatt!


Készíts az előzőhöz hasonló táblázatot, és az értékpárokat ábrázold a fenti koordináta-rendszerben!

sebesség (kmh) 10 20 40 50 5 4 2 1

idő (h) 1 0,5 0,25 0,2 2 2,5 5 10

HOZZÁRENDELÉSEK, VALÓSZÍNÛSÉGEK, SOROZATOK 95


V/5. Készítsünk grafikont!

4 Készíts táblázatot a megadott feltételek szerint, és ábrázold a pontokat koordináta-rendszerben!


a) Legyen a pont x koordinátája a kocka egy élé- b) Legyen a pont x koordinátája a kocka egy élé-
nek hosszúsága, y koordinátája pedig a kocka fel- nek hosszúsága, y koordinátája pedig a kocka tér-
színének mérőszáma. fogatának mérőszáma.

x 1 2 3 4 5 6 x 1 2 3 4 5 6
y 6 24 54 96 150 216 y 1 8 27 64 125 216

y y

200 200

150 150

100 100

20 20

1 2 3 4 5 6 x 1 2 3 4 5 6 x

5 A sípálya mellett 4 egyforma teljesítményű 20 rész


hóágyú van. A pályát az első gép 9 óra alatt terí-
ti be hóval. A pályakezelő este bekapcsolta ezt a
hóágyút, de egy óra után nagyon ráunt a várako-
zásra, így bekapcsolta a másik három gépet is.
a) Ábrázold a pálya készültségi fokát az idő függ-
vényében!
b) Mikor kell kikapcsolni a gépeket? 1
A grafikonról leolvasható, hogy 1 óra alatt a pálya
1 -e készül el, aztán 4-szer olyan gyorsan készül,
9
(4-szer meredekebb lesz), összesen 3 óra alatt
végeznek a gépek, utána le is lehet kapcsolni őket.
1/9 idő (h)
1 2 3

96 HOZZÁRENDELÉSEK, VALÓSZÍNÛSÉGEK, SOROZATOK


Gyakoriság, relatív gyakoriság, átlag
V/6.
1 Egy dobókockát 300-szor feldobtunk. A táblázat a kapott gyakoriságokat tartalmazza.
1 2 3 4 5 6
Gyakoriság 23 47 52 46 36 96
23 47 13 23 9 8
Relatív 300 300 75 150 75 25
gyakoriság . 0,077 . 0,157 . 0,173 . 0,153 0,12 0,32
a) Töltsd ki a relatív gyakoriságok sorát!
b) Készítsd el a relatív gyakoriságok oszlopdiag-
ramját!
c) Melyik szám a dobások módusza?
A dobások módusza: 6

d) Mit gondolsz ennek a dobókockának a szabályosságáról?


Valószínű, hogy a kocka nem szabályos (a hatos sokkal többször fordul elő, mint a többi szám).
�������������������������������������������������������������������������������������������������������������������������������������������������
2 A műugrás pontozásos sportág. 5 vagy 7 bíró ad 0-tól 10-ig terjedő pontot
egy-egy ugrásra. Ha 5 bíró pontoz, akkor a legkisebb és a legnagyobb pontszámot
kihúzzák, ha 7 bíró pontoz, akkor a két legkisebbet és a két legnagyobbat húzzák
ki, azaz mindkét esetben a három középső pontszám marad meg. Ezeket össze-
adják, és megszorozzák az ugrás nehézségi fokával. Ez lesz az ugrás pontszáma.
Például, ha a 7 bíró az 5; 5,5; 5,5; 6; 6,5; 7; 7 pontokat adta, akkor a megmaradó
pontszámok összege 5,5 + 6 + 6,5 = 18. Ha az ugrás 3,3 nehézségű volt, akkor
a pontszáma 18 · 3,3 = 59,4.
Három versenyző a következő pontszámokat kapta egy-egy ugrására:

Pontozók
Versenyző Összeg Nehézségi fok Pontszám
1 2 3 4 5 6 7
A 4,5 4 5,5 5,5 6 4,5 5 15 3,1 46,5
B 6 6,5 7,5 7 5,5 6 5,5 18,5 2,8 51,8
C 6 6 6,5 5,5 5 5,5 6 17,5 2,6 45,5
a) Töltsd ki az erre a három ugrásra vonatkozó táblázatot!
b) Melyik középértékre emlékeztet a pontszámok kiválasztásának módszere?
A mediánra, csak most több középső elemet választunk.
�������������������������������������������������������������������������������������������������������������������������������������������������

HOZZÁRENDELÉSEK, VALÓSZÍNÛSÉGEK, SOROZATOK 97


V/6. Gyakoriság, relatív gyakoriság, átlag

3 A 2013-as férfi vízilabda-világbajnokság C csoportjában a következő eredmények születtek:


Szerbia 10–7 Ausztrália
Magyarország 13–5 Kína
Kína 7–9 Ausztrália
Szerbia 13–10 Magyarország
Szerbia 16–9 Kína
Magyarország 9–9 Ausztrália

Győzelemért 2 pont, döntetlenért 1 pont járt. Azonos pontszám esetén a csoporton belül egymás ellen
elért eredmény határozta meg a sorrendet. Ha ez alapján nem lehetett dönteni, akkor a gólkülönbség
alapján rangsoroltak.
a) Töltsd ki a táblázatot!
Mérkőzés Dobott Kapott Gól- Pont-
Csapat (db)
Győzelem Döntetlen Vereség
gólok gólok különbség szám

Szerbia 3 3 0 0 39 26 13 6
Magyar-ország 3 1 1 1 32 27 5 3
Kína 3 0 0 3 21 38 –17 0
Auszt-rália 3 1 1 1 25 26 –1 3

b) Melyik csapat lett a csoportelső? Hányadik lett a magyar csapat a csoportban?


Szerbia
A csoport nyertese: ............................ második
A magyarok helyezése: ............................
c) Átlagosan hány gólt lőttek a csapatok mérkőzésenként?
Szerbia 13;   Magyarország: 10,67 . 11;   Ausztrália: 8,33 . 8;   Kína: 7
Átlagok:......................................................................................................................................

d) Ábrázold a lőtt gólok számát és a


gólkülönbséget egy-egy oszlopdiag­
ramon!

e) Nézz utána, hogy melyik ország csapata nyerte a 2013-as férfi vízilabda-világbajnokságot!
A vb-t Magyarország nyerte!
A világbajnokság győztese:�����������������������������������������������������������������������������������������������������������

98 HOZZÁRENDELÉSEK, VALÓSZÍNÛSÉGEK, SOROZATOK


Gyakoriság, relatív gyakoriság, átlag
V/6.
4 Mennyi az 1; 2; 3; 4; 5; 6; 7; 8; 9 számok átlaga?
5.
Az átlag: .............. 5.
Egy számot elhagytunk, és az átlag nem változott. A kihagyott szám: ������������������
Melyik két számot hagyjuk el, hogy ne változzon az átlag? A kihagyott számpár lehet: ............................
Kihagyható az 1; 9 vagy 2; 8 vagy 3; 7 vagy 4; 6 számpár valamelyike, két olyan szám, amelyek átlaga 5.
5 Szeretnénk megszavaztatni, hogy ki a legügyesebb magyar
vízilabdázó. Természetesen nem lehet mindenkit megkérdezni.
Melyik csoport véleménye lenne leginkább jellemző az összes
magyar emberre?
A: Véletlenszerűen kiválasztott 300 vízilabdázó.
B: Véletlenszerűen kiválasztott 500 magyar nő.
C: Véletlenszerűen kiválasztott 500 magyar ember.
D: Véletlenszerűen kiválasztott 1000 szolnoki lakos.

6 A Sportos hölgyek női magazin hírportálja megszavaztatta az olvasóit, hogy ki a legjóképűbb magyar
vízilabdázó. Fanta Zsiga kapta a legtöbb szavazatot. Mely állítások nem következnek ebből?
A: A magyarok Fantát tartják a legszebbnek.
B: A magyar nők Fantát tartják a legszebbnek.
C: A Sportos hölgyek honlap szavazói Fantát tartják a legszebbnek.
D: Az internethasználók Fantát tartják a legszebbnek.
Az A, B és a D nem következik ebből.
7 A Kukutyim utcai iskolában négy párhuzamos osztály matematikaeredményeiről két grafikont is
készített az igazgató. Mindkettő ugyanazokat az eredményeket mutatja, de más léptékű grafikonon.
Párosítsd az indoklásokat a grafikonokkal!
A: Mint a grafikonon is látható, az osztályok nagyjából egyenletesen teljesítenek matematikából.
B: Mint a grafikonon is látható, a c osztály nagyon kiemelkedő matematikából, az a pedig kicsit leszakadt.

4
II.
3,7 3,5
3,6 I. 3
3,5 2,5
3,4 2
3,3 1,5
3,2 1
3,1 0,5
3 0
a b c d a b c d

Miért látszanak az egyik grafikonon sokkal kisebbnek, a másikon nagyobbnak a különbségek?


Az A-hoz a II. grafikon, a B-hez az I. grafikon tartozik.
�������������������������������������������������������������������������������������������������������������������������������������������������
Mert másutt van az y-tengely 0 pontja.
�������������������������������������������������������������������������������������������������������������������������������������������������

HOZZÁRENDELÉSEK, VALÓSZÍNÛSÉGEK, SOROZATOK 99


V/7. Játék

1 Játsszatok egy-két partit a tankönyvben leírt kockapóker játékkal! Segítségül megadunk 2 táblá-
zatot a pontok felírásához. Önálló feldolgozás

100 HOZZÁRENDELÉSEK, VALÓSZÍNÛSÉGEK, SOROZATOK


Játék
V/7.
2 Dobj fel egy szabályos dobókockát 60-szor, és gyűjtsd össze, hány
1-es, …, 6-os dobásod lett! Gyorsabban végezhetsz a feladattal, ha több
dobókockád van. Önálló feldolgozás
A számolást és az ábrázolást digitális eszközök használatával könnyít-
heted meg.
a) Válassz magad mellé 4 társat, és másold át a táblázatodba az ő ered-
ményeiket is! Összesítsétek az 5 × 60 dobás során kapott gyakoriságokat!
b) Ábrázold egy diagramon a saját és az összesített eredmények relatív gyakoriságait!
c) Összesítsd a páros és a páratlan dobások gyakoriságát, és számold ki a relatív gyakoriságukat! Mit
tapasztalsz?

a) 1 2 3 4 5 6
Az én dobásaim

Összesen

b) 1 2 3 4 5 6
Relatív gyakoriságok az
én dobásaim alapján
Relatív gyakoriságok
ötünk dobásai alapján

Páros Páratlan Páros Páratlan


c)
(2; 4; 6) (1; 3; 5) (2; 4; 6) (1; 3; 5)
Relatív gyakoriságok az Relatív gyakoriságok
én dobásaim alapján ötünk dobásai alapján

HOZZÁRENDELÉSEK, VALÓSZÍNÛSÉGEK, SOROZATOK 101


V/8. Valószínűség

1 Másold le a test hálóját, számozd meg a lapokat, ragaszd össze, és dobd fel 40-szer! Gyűjtsd össze
az egyes esetek gyakoriságait! Összesítsétek 5 gyerek dobásainak eredményeit! Tegyetek fel kérdése-
ket a feladattal kapcsolatban! Önálló feldolgozás

6
1

2 3 8 5

1 2 3 4 5 6 7 8
1. Az én dobásaim
2.
3.
4.
5.
Összesen

2 A szabályos dobókocka lapjait mindig úgy számozzák, hogy a szemben


fekvő lapokon lévő pettyek összege 7 legyen. Változik-e az egyes dobások va-
lószínűsége, ha nem ragaszkodunk ehhez az előíráshoz?
Nem változik.
...............................................................................................................
...............................................................................................................

3 Feldobunk egy szabályos dobókockát. Adj meg olyan eseményt, amelynek a valószínűsége
Sokféle helyes megoldás létezik, pl.:
1 4-est dobunk. 1 Hárommal osztható számot dobunk.
a) P = .......................................................... ; b) P = ......................................................... ;
6 3
1 Páratlan számot dobunk. Pozitív egész számot dobunk.
c) P = .......................................................... ; d) P = 1 .......................................................... !
2

102 HOZZÁRENDELÉSEK, VALÓSZÍNÛSÉGEK, SOROZATOK


Valószínűség
V/8.
4 Egy kísérletet 100-szor végrehajtottunk, és az E esemény relatív gyakorisága 0,42 lett. Ha még
100-szor, azaz összesen 200-szor hajtjuk végre a kísérletet, akkor az E esemény relatív gyakorisága lehet:
A: 0,20 B: 0,43 C: 0,84 D: 1

5 Egy esemény valószínűsége 0,25. A végrehajtott kísérletek száma 320. Melyik érték lehet a legna-
gyobb eséllyel az esemény gyakorisága?
A: 25 B: 64 C: 80 D: 100

6 Az első húsz pozitív egész szám közül választunk egyet. Mennyi a valószínűsége, hogy a szám
1 6 = 3
a) osztható kettővel; ���������������������������������������� b) osztható hárommal; ������������������������������������
2 20 10
8 = 2 4 = 1
c) prímszám; ��������������������������������������������������
20 5 d) négyzetszám? ���������������������������������������������
20 5

7 Egy kocka lapjait kiszíneztük: két oldalát pirosra, egyet fehérre, hármat pedig zöldre festettünk.
a) Milyen valószínűséggel fogok pirosat, fehéret, illetve zöldet dobni? ����������������������������������������������
Az egyes színdobások valószínűsége: piros 2 = 1 , fehér 1 ; zöld 3 = 1 .
6 3 6 6 2
b) Ha háromszor dobok egymás után, akkor milyen színhármasok jöhetnek ki? Az összes eset áttekin-
téséhez rajzolj fadiagramot a füzetedbe!

P F Z

P F Z P F Z P F Z

P F Z P F Z P F Z P F Z P F Z P F Z P F Z P F Z P F Z

Tehát összesen 27 eset van.


�������������������������������������������������������������������������������������������������������������������������������������������������
Ezt nem tanulták hi-
c) Milyen valószínűséggel jön ki piros-fehér-zöld a három dobás eredményeként? �����������������������������
vatalosan, ha nehéz kihagyható, de sok gyerek rá szokott jönni: P = ∙ ∙ = 1
2 1 3
6 6 6 36
8 Néhány évvel ezelőtt Veszprém környékén 460 tűzesethez és 2098 műszaki mentéshez vonultak ki
a tűzoltók. Ugyanakkor ezek az adatok Pest környékén 1158 és 5834 voltak.
a) A veszprémi kivonulások hány százaléka történt tűzeset miatt? . . ...................................................
460 = 460 ≈ 0,1798 ≈ 17,98%
�������������������������������������������������������������������������������������������������������������������������������������������������
460 + 2098 2558
b) A pesti kivonulások hány százaléka történt tűzeset miatt? ............................................................
A Pest környékiek 1158 = 1158 ≈ 0,1656 ≈ 16,56%.
�������������������������������������������������������������������������������������������������������������������������������������������������
1158 + 5834 6992
c) Melyik település környezetében vonultak ki nagyobb valószínűséggel műszaki mentéshez? . . ............
Műszaki mentéshez Pest környékén vonultak ki nagyobb valószínűséggel.
�������������������������������������������������������������������������������������������������������������������������������������������������
0,8344 > 0,8202, de a különbség nagyon kicsi. Gyakorlatilag tekinthetnénk egyenlőnek is az egyes
arányokat, relatív gyakoriságokat, valószínűségeket.

HOZZÁRENDELÉSEK, VALÓSZÍNÛSÉGEK, SOROZATOK 103


V/9. Valószínűségszámítási feladatok

1 Feldobunk egy százforintost, ott hagyjuk, és feldobunk egy második és egy harmadik százforintost
is. Számold ki annak a valószínűségét, hogy a pénzfeldobás eredménye
1 3
a) 3 fej; ���������������������������������������������������������� b) 1 fej és 2 írás; ���������������������������������������������
8 8
3 1
c) 2 fej és 1 írás; ����������������������������������������������
8 d) 3 írás! ��������������������������������������������������������
8

2 Négy színes csomagolású csokigolyó kigurult a zacskóból, amikor az szétszakadt a zsebemben.


Két piros volt, és két barna. Később benyúltam a zsebembe, és elővettem kettőt, hogy odaadjam Helénnek.
1
a) Mekkora a valószínűsége, hogy két piros csokigolyó volt?.............................................................
6
1
b) Mekkora a valószínűsége, hogy két barna csokigolyó volt? .........................................................
6
4 = 2
c) Mekkora a valószínűsége, hogy egy piros és egy barna csokigolyó volt? .......................................
6 3
d) Hogyan tudnád egyszerűen ellenőrizni, hogy jól számoltál-e az a), b) és c) esetben? ....................
Írjuk fel, az összes lehetőséget (betűnégyest) oly módon, hogy az első két betű a kihúzottakat, a második
..................................................................................................................................................
két betű a zsebben maradottakat jelenti. pp → bb; pb → pb; pb → bp; bp → bp; bp → pb; bb → pp
3 Írd be a táblázatba, hogy mi lehet a dobott számok összege, ha egy zöld és egy piros dobókockát
dobunk fel!
Zöld kocka
a) Hány különböző esetet találtál?
11 eset van.
.......................................................... 1 2 3 4 5 6
b) Színezd sárgára a táblázatodnak azt
a részét, amikor a két dobott szám össze­ 1 2 3 4 5 6 7
ge 2! Mekkora ennek a valószínűsége?
1 2 3 4 5 6 7 8
..........................................................
6
Piros kocka

3 4 5 6 7 8 9
c) Színezd barnára a táblázatodnak azt
a részét, amikor a két dobott szám össze­ 4 5 6 7 8 9 10
ge 3! Mekkora ennek a valószínűsége?
2 = 1 5 6 7 8 9 10 11
. . ........................................................
36 18
d) Színezd rózsaszínűre a táblázatodnak 6 7 8 9 10 11 12
azt a részét, amikor a két dobott szám
6 = 1
összege 7! Mekkora ennek a valószínűsége? ....................................................................................
36 6
Nem változik.
e) Változnak-e a kísérlet kimenetelei, ha egy piros és egy fehér kockát dobunk fel? .............................
Nem.
f) És akkor, ha két fehér kockát dobunk fel? ..................................................................................

104 HOZZÁRENDELÉSEK, VALÓSZÍNÛSÉGEK, SOROZATOK


Valószínűségszámítási feladatok
V/9.
4 Feldobunk két dobókockát. A kapott számokat összeadjuk. Töltsd ki a
táblázatot! A 3. feladat alapján egy valószínűséget már beírtunk a táblázatba.

Összeg 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12
Valószí- 1 2 = 1 3 = 1 4 = 1 5 6 = 1 5 4 = 1 3 = 1 2 = 1 1
nűség 36 36 18 36 12 36 9 36 36 6 36 36 9 36 12 36 18 36

5 Három macska sétál sorban a háztetőn véletlen


sorrendben. Egy fekete, egy cirmos és egy vörös.
A macskák lehetséges sorrendje:
FCV; FVC; CFV; CVF; VCF; VFC
a) Mekkora a valószínűsége, hogy a vörös van kö-
2 = 1
zépen?. . .............................................................
6 3
b) Mekkora a valószínűsége, hogy a vörös előrébb
van a sorban, mint a fekete?
3 = 1
..................................................................................................................................................
6 2

6 Négy papírfecnin az 1; 2; 3; 6 számok szerepelnek. Ezekből egy négyjegyű számot kell kiraknunk.
Egy papírt kihúzunk, a számot leírjuk az ezresek helyére. Kihúzzuk a második, a harmadik és végül
a negyedik cetlit is, és a rajtuk lévő számot sorban a százasok, a tízesek és az egyesek helyére írjuk. A kihú-
zott cetliket nem tesszük vissza.
Felírva az összes lehetőséget 24 féle négyjegyű számot kapunk.
�������������������������������������������������������������������������������������������������������������������������������������������������

a) Mekkora valószínűséggel írjuk le az 1236 számot?.. ......................................................................


Ezek közül egy esetben lesz 1236, ezért a valószínűség: 1 .
�������������������������������������������������������������������������������������������������������������������������������������������������
24
12 = 1
b) Mekkora valószínűséggel lesz a leírt szám páros?.........................................................................
24 2
c) Mekkora valószínűséggel lesz a leírt szám hárommal osztható?.. ....................................................
Mind a 24 szám osztható hárommal, ez biztos esemény, ezért a valószínűség 1.
�������������������������������������������������������������������������������������������������������������������������������������������������
d) Mekkora valószínűséggel lesz a leírt szám néggyel osztható?.........................................................
A lehetséges számok: 3612, 6312, 2316, 3216, 1632; 6132, 1236, 2136 így a valószínűség 8 = 1 .
�������������������������������������������������������������������������������������������������������������������������������������������������
24 3
Ez lehetetlen esemény, tehát
e) Mekkora valószínűséggel lesz a leírt szám öttel osztható?.............................................................. 0.

HOZZÁRENDELÉSEK, VALÓSZÍNÛSÉGEK, SOROZATOK 105


V/10. Keressünk összefüggéseket!

1 Mi a közös bennük? Segítségképpen megadtuk, hány betűből áll a keresett szó!


a) b) t

C C

B B
A

B
C
A

sokszög
K

A
C

c)
B

89,5 14
SZ
geometriai transzformáció
51 1,6
7

szám

2 Keress szabályt, és írd a háromszögekbe a hiányzó számokat!


Például: A háromszög fenti
csúcsába írt számot megkap-
juk, ha vesszük a lenti két szám
kétszeres szorzatánál 10-zel
kisebb számot.

3 Keress szabályt, és írd a sorozat folytatását az üres ábrákba!


a) A csillag 1 „mezővel”, a lab-
da 2-vel ugrik az óramutató
járásával egyező irányban.
Így folytatódik:

b) c)

3 óránként mutatja az óra az időt, tehát ezek köv-


etkeznek

Sokféle megoldás lehet jó.


Egy lehetséges megoldás:
106 Két sorozatot „fésültünk egybe”, az elsőben a tagok közti különbség
HOZZÁRENDELÉSEK,
a 6 többszöröseivel nő, a másodikban a 8 többszöröseivel. VALÓSZÍNÛSÉGEK, SOROZATOK
Egy másik lehetséges megoldás a prímszámok duplája.
Keressünk összefüggéseket!
V/10.
4 Állítsd sorrendbe az alábbi képeket!
1 9 3

8 5 2

6 7 4

5 Fogalmazz meg két lehetséges szabályt, és add meg a sorozatok hiányzó tagjait!
a) 2, 4, 8, 10, 14, …, … , … vagy 2, 4, 8, 10, 14, …, …, …
a tagok közti különbség váltakozva 2; 4; 2; 4… – 2, 4, 8, 10, 14, 16, 20, 22, …
1. szabály: ..................................................................................................................................
ezt az öt elemet ismételgetjük – 2, 4, 8, 10, 14, 2, 4, 8, 10, …
2. szabály: ..................................................................................................................................
b) 1, …, 25, …, 625, … vagy 1, …, 25, …, 625, …
a sorozat következő tagja az előző tag 5-szöröse – 1, 5, 25, 125, 625, 3125, …
1. szabály: ..................................................................................................................................
a sorozat következő tagja az előző tag (–5)-szöröse – 1, –5,25, –125,625, –3125, …
2. szabály: ..................................................................................................................................
c) …, 8, …, 64, …, 216 vagy …, 8, …, 64, …, 216
A sorozat második, negyedik és hatodik elemét a prímtényezős felbontás segítségével felírva a követ-
kezőt kapjuk: ……; 23 ∙ 13; ……; 23 ∙ 23; ……; 23 ∙ 33
Innen már leolvasható, hogy a nyolcadik tag: 23 ∙ 43 lesz.
A köztes tagokra tetszőleges szabály kitalálható.
1; 23 ∙ 13; 1; 23 ∙ 23; 1; 23 ∙ 33; 1; 23 ∙ 43; 1; …
1. szabály: ..................................................................................................................................
3 3 3 3 3 3 3 3
1; 2 ∙ 1 ; 8; 2 ∙ 2 ; 27; 2 ∙ 3 ; 64; 2 ∙ 4 ; 125; …
2. szabály: ..................................................................................................................................

HOZZÁRENDELÉSEK, VALÓSZÍNÛSÉGEK, SOROZATOK 107


V/10. Keressünk összefüggéseket!

6 A méhek szabályos hatszög alakú sejteket, azaz


lépet építenek méhviaszból, az ábrán látható módon.
a) Rajzold meg, hogy néz ki a négykörös lép! Szá-
mold meg, hány sejtből áll!
37 sejtből áll.
..........................................................................
b) Hány sejtet építenek hozzá a léphez a méhek az
ötödik körben?
24-et.
..................................................................................................................................................
Igen, 91 sejtből áll.
c) Számold ki, elegendő-e 200 sejt egy hatkörös lép felépítéséhez! .....................................................

V/11. Sorozatok

1 Válaszolj az alábbi kérdésekre!


Egy sorozat 3. tagja.
a) Mit jelöl az a3? . . .......................................................................................................................
b) Mit jelöl az an? . . Egy sorozat n-dik tagja.
.......................................................................................................................
Egy sorozat 3. tagját úgy kapjuk meg, hogy az első
c) Fogalmazd meg, mit jelent az a1 + a2 = a3 felírás! . . ........................................................................
két tagját összeadjuk.
2 Számítsd ki a sorozat első nyolc tagját, ha
a) a1 = 6, és minden további tagot úgy kapunk meg, hogy 10-ből elvesszük az előző tagot! .......................
6, 4, 6, 4, 6, 4, 6, 4,… A sorozat 2 tagja végtelen sokszor ismétlődik.
b) a1 = 5; a2 = 10, és minden további tagot úgy kapunk meg, hogy az előtte lévő tagot elosztjuk az azt
megelőző taggal! ..5........................................................................................................................
; 10 ; 2 ; 0,2 ; 0,1 ; 0,5 ; 5 ; 10; 2; 0,2; 0,1; 0,5… A sorozat 6 tagja végtelen sokszor
ismétlődik.
3 Egy sorozat negyedik tagja 18, ötödik tagja 108. A harmadik tagtól kezdve minden tag a közvetlenül
előtte levő két tag szorzatával egyenlő. Számold ki a sorozat
1944
a) hatodik; ....................................................... 6
b) harmadik; ....................................................
3
c) második; ...................................................... 2
d) első tagját! .. ..................................................

4 Neked mik a nyári terveid? – kérdezte Matyit a barátja. Megtanulok japánul – válaszolta Matyi
elszántan. – Ma megtanulok 5 szót, holnap már 2-vel többet, aztán megint 2-vel többet, és ezt így foly-
tatom 60 napon át.
5, 7, 9, 11, 13, 15, 17
a) Hány szót tanul meg Matyi az első héten naponta? ......................................................................
123 szót kell megtanulnia.
b) Hány szót kell megtanulnia a 60. napon? ....................................................................................
(5 + 123) ∙ 30 = 3840 szót.
c) Hány szót tanul meg összesen a 60 nap alatt? ..............................................................................

108 HOZZÁRENDELÉSEK, VALÓSZÍNÛSÉGEK, SOROZATOK


Sorozatok
V/11.
5 I. E II.
12 5
11 4 A
B
10 3 C
D D
9 2 E
8 1
7 0
C b1 b2 b3 b4 b5 b6 b7
6
5
4
B
3
2
1
A
0
a1 a2 a3 a4 a5 a6 a7

a) Olvasd le a grafikonról a sorozat első öt tagját!


0; 3; 6; 9; 12
I.................................................................................................................................................
3,5; 3; 2,5; 2; 1,5
II................................................................................................................................................
b) Fogalmazd meg a képzési szabályt!
A sorozat minden tagja 3-mal nagyobb az őt megelőzőnél. (an = 3 · n)
I.................................................................................................................................................
A sorozat minden tagja 0,5-del kisebb az őt megelőzőnél. (an = 4 – 0,5 · n)
II................................................................................................................................................
c) Add meg a sorozat következő három tagját!
15; 18; 21
I.................................................................................................................................................
1; 0,5; 0
II................................................................................................................................................

6 Írd fel a pozitív páros számok sorozatának első tíz tagját!


2; 4; 6; 8; 10; 12; 14; 16; 18; 20
110
a) Számold ki az első tíz tag összegét! ...........................................................................................
(2 + 200) ∙ 50 = 10100
b) Számold ki az első 100 tag összegét! .. ........................................................................................

HOZZÁRENDELÉSEK, VALÓSZÍNÛSÉGEK, SOROZATOK 109


V/12. Összefoglalás

1 A Villámválasz című csapatjátékban 1 perc


alatt kell válaszolni 12 kérdésre.
a) Átlagosan mennyi idő jut 1 kérdésre?
5���������������������������������������������������������������������
másodperc.
b) Hány kérdésre kell válaszolni 300 mp alatt?
60 kérdésre kell válaszolni.
���������������������������������������������������������������������
c) Ha hamarabb végzünk a válaszadással, 3 mp-
enként 1 pluszpontot kapunk. Hány pluszpontot
kap az a csapat, aki 30 kérdést 135 mp alatt vála-
Plusz 5 pontot kapnak, 15 másodperc-
szolt meg? ������������������������������������������������������
cel előbb végeztek.
2 Az alábbi grafikon Magyar- Magyarország népessége, 18702020
ország népességének változását 12 000
A népesség száma január elsején, ezer fő
mutatja 1870 és 2020 között. 11 000 10 709
Válaszolj az alábbi kérdésekre 9961
10 222
9770
10 000 10 322 10 375
a grafikon adatai alapján! 9316 9293 10 014
9000 8685
7987
8000 7612
6854
7000
6009
6000
5329
5011
5000

4000
1870 1880 1890 1900 1910 1920 1930 1941 1950 1960 1970 1980 1990 2000 2010 2020

a) Mikor élt a legtöbb ember Magyarországon, és hányan éltek akkor? .............................................


1980-ban 10 709 000 fő
..................................................................................................................................................
b) Mennyivel élt kevesebb ember Magyarországon 1900-ban, mint 2000-ben? .. .................................
3..................................................................................................................................................
368 000 fővel élt kevesebb ember.
c) Hányszor annyi ember élt 2020-ban Magyarországon, mint 1870-ben? .........................................
Kerekítve 1,95-ször annyian éltek.
..................................................................................................................................................
d) Mikor éltek körülbelül annyian Magyarországon, mint 2020-ban? Körülbelül hány év telt el közben?
1960-ban.
�������������������������������������������������������������������������������������������������������������������������������������������������
e) Mit gondolsz, miért fogy az ország népessége? ���������������������������������������������������������������������������
Egyéni válaszok.
�������������������������������������������������������������������������������������������������������������������������������������������������

110 HOZZÁRENDELÉSEK, VALÓSZÍNÛSÉGEK, SOROZATOK


Összefoglalás
V/12.
3 Minden számhoz hozzárendeljük a (–4)-szeresénél 6-tal nagyobb számot.
a) Ábrázold a hozzárendelés grafikonját koordináta-rendszerben! y

b) Hol metszi az x tengelyt? (1,5; 0) pontban.


������������������������������������������������
(0; 6) pontban.
c) Hol metszi az y tengelyt? �������������������������������������������������
d) A felsorolt pontok rajta vannak a grafikonon. Add meg a hi-
ányzó koordinátáikat!
A(−2; 14
…); 2
B(1; …); 5 −14);
C(…; 0 6)
D(…; 1

e) Rajta vannak-e a grafikonon a P(10; −34) és a Q(−5; 22) pon- 0 1 x

A P pont rajta van a grafikonon, a Q pont nincs.


tok? �����������������������������������������������������������������������������������
s (m)
4 A gepárd megpillantotta a tőle 125 méterre álló gazellát.
350
Ugyanabban a pillanatban a gazella is észrevette a ragadozót,
km
és futásnak eredt. A gepárd 90 sebességgel üldözte zsák- 300
h
km
mányát, a gazella 60 sebességgel menekült. Készíts hely–idő 250
h
grafikont a gepárd és a gazella mozgásáról! A grafikon alapján
200
válaszolj az alábbi kérdésekre!
Váltsuk át a sebességek mértékegységeit m -ba.
s 150

90 km = 25 m   60 km = 100 m
h s h 6 s 100

a) Hány másodperc alatt érte utol a gepárd a gazellát? ............. 15 s 50


b) Hány métert tett meg a gazella, míg utolérte őt a gepárd? ......... 250 m
c) Mekkora legyen a két állat közötti távolság, hogy a gazella 10 t (s)

megmeneküljön, ha a gepárd 27 másodperc után feladja az ül- 0 1 2 3 4 5 10 15


225 méternél távolabb kell, hogy álljanak egymástól.
dözést? ...............................................................................
(27 s alatt a gepárd 675, míg a gazella 450 métert fut.)
5 Válaszd ki az alábbi hozzárendelések közül azokat, amelyekhez ugyanaz a grafikon tartozik! Melyik
az a hozzárendelés, amelyiknek nincs párja?
Amelyekhez ugyanaz a grafikon tartozik: a – d ; b – e. Amelyiknek nincs párja: c.
�������������������������������������������������������������������������������������������������������������������������������������������������
a) Minden számhoz hozzárendelem a kétszeresénél hattal nagyobb számot.
b) Minden számhoz hozzárendelem a nála hárommal kisebb szám ellentettjét.
c) Minden számhoz hozzárendelem az ellentettjének a kétszeresét.
d) Minden számhoz hozzárendelem a nála hárommal nagyobb szám kétszeresét.
e) Minden számhoz hozzárendelem az ellentettjénél hárommal nagyobb számot.

HOZZÁRENDELÉSEK, VALÓSZÍNÛSÉGEK, SOROZATOK 111


V/12. Összefoglalás

6 Balabárban minden évben megrendezik a helyi kismalacetető versenyt. A benevezett malacokat egy
sípjelre a hatliteres fazék köré állítják a gazdáik, és kezdetét veszi a verseny. Egy kismalac 1 perc alatt
3 dl moslékot tud megenni.
a) Mennyi idő alatt végeznek Jenő bácsi malackái, ha 10 kismalacnak kell megennie az összes moslékot?
2�������������������������������������������������������������������������������������������������������������������������������������������������
perc alatt itták meg.
b) Hány kismalacot állított Géza bácsi a fazék köré, ha a malacok 40 mp alatt végeztek? ......................
30 gyerek ivott egyszerre.
�������������������������������������������������������������������������������������������������������������������������������������������������
c) A helyi újság szerint három gazda összefogott, és minden kismalacukat a fazék köré terelték. Ezzel
meg is nyerték a versenyt, 3 mp alatt végeztek. Szerinted igaz ez a hír, vagy csak egy álhír lehet?
400 kismalac állná körül a fazekat, ez lehetetlen, mert nem férnek el. Inkább viccnek gondolnánk…
�������������������������������������������������������������������������������������������������������������������������������������������������

d) Készíts táblázatot arról, mennyi ideig tartana, y


ha a 6 liter moslékot 1; 2; 3; 4; 5; 6; 10; 15; 20 kis- 20
malac enné meg! Ábrázold az összetartozó érté-
keket a koordináta-rendszerben!
kismalacok
1 2 3 4 5 6 10 15 20
száma 10
eltelt idő
20 10 6,67 5 4 3,33 2 1,33 1
(perc)

4 8 12 16 20 6 x

7 Párosítsd a hozzárendeléseket a grafikonok- y I. d)


kal! Amelyiknek nincs párja, azt te rajzold meg! e)
a) Minden számhoz hozzárendelem a harmadát.
b) Minden számhoz hozzárendelem a kétszeresé-
nél eggyel nagyobb számot.
c) Minden számhoz hozzárendelem a (–2)-t. a)
III.
d) Minden számhoz hozzárendelem a nála nég�-
gyel nagyobb számot. 1
e) Minden számhoz hozzárendelem a (–3)-szo­ 1 x
0
rosát. II.
c)

b)

112 HOZZÁRENDELÉSEK, VALÓSZÍNÛSÉGEK, SOROZATOK


Összefoglalás
V/12.
8 „Ez különleges, ünnepélyes pillanat. A tanár sokáig nézte a noteszt; halálos feszültség remeg az Osztály
felett.”
1
a) Mennyi a valószínűsége, hogy Steinmann fog felelni, ha 30 fiú jár az osztályba? . . ............................ 30
b) 3 fiú neve K betűvel kezdődik. Mennyi a valószínűsége, hogy Katona fog felelni, ha a tanár a K betű-
1
sök közül véletlenszerűen választ? .................................................................................................
3
c) Katona matekjegyei a következők: 5; 5; 4; 1; 4; 5; 4; 4; 3; 5; 4; 4. Akik kétesre állnak, azokat felelteti
Nem, kereken 4 egészre áll.
a tanár. Felelni fog-e Katona? .......................................................................................................

9 Két dobókockával dobunk.


Készítsünk egy, a korábbihoz hasonló 6 × 6-os táblázatot, amelyben a sorok és az oszlopok az egyik
illetve a másik dobókocka dobásait mutatja. Legyen az egyik kocka piros, a másik kék.
a) Milyen dobáspárok fordulhatnak elő? Zöld kocka
Kitöltve a táblázatot látható, hogy 36 számpár lehetséges. 1 2 3 4 5 6
b) Ugyanakkora valószínűségű az (1; 1) pár, mint a (6; 6)? 1 1; 1 1; 3
Ebből egy esetben szerepel az 1; 1 és a 6; 6 is, ezért ezek 2
Piros kocka

valószínűsége ugyanakkora. 3 3; 1
c) Ugyanakkora valószínűségű az (1; 1) pár, mint az (1; 2)? 4 4; 2
Ha rendezett párként tekintem, tehát a piros kockával 5
kell az 1-est dobnom, és a kékkel a 2-est, akkor egyenlő 6 6; 6
a valószínűségük. Ha csak annyi a kérdés, hogy az egy-
iken 1-es, a másikon 2-es szerepel, akkor az 1; 2 pár
valószínűsége kétszer akkora, mint az 1; 1 páré.
10 Két dobókockával dobunk.
Következtessünk az előző feladatban elkészített táblázat segítségével.
a) Mennyi annak a valószínűsége, hogy nem dobunk ötöst?
Számoljuk meg, hány olyan cella van, amely nem tartalmaz 5-t. 25 db.
Az összes lehetőség 36, így 25 annak a valószínűsége, hogy nem dobunk 5-t.
36
Ugyanannyi, mint az a) részben.
b) Mennyi annak a valószínűsége, hogy nem dobunk hatost? ����������������������������������������������������������
11
c) Mennyi annak a valószínűsége, hogy van ötös a dobott számok között? ����������������������������������������
36
11
d) Mennyi annak a valószínűsége, hogy van hatos a dobott számok között? ��������������������������������������
36
16 = 4
e) Mennyi a valószínűsége, hogy sem ötös, sem hatos nincs a dobott számok között? ������������������������
36 9
20 = 5
f) Mennyi a valószínűsége, hogy van ötös vagy hatos a dobott számok között? ����������������������������������
36 9

HOZZÁRENDELÉSEK, VALÓSZÍNÛSÉGEK, SOROZATOK 113


V/12. Összefoglalás

11 Minden eseményről el tudod dönteni, hogy lehetetlen, lehetséges vagy biztos?


Lehetetlen Lehetséges Biztos
Szombat előtt péntek volt. ×
Negyvenéves korodra magasabb leszel, mint most vagy. ×
Ha dobsz egy kockával, akkor az eredmény páros lesz. ×
Negyvenéves korodra milliomos leszel. ×
Tizenöt unokád lesz. ×
Ha nagyon sok sütit eszel, meghízol. ×
Jövőre minden osztályban kötelező lesz játékkonzolon ját- ×
szani az iskolában.
A MOL Fehérvár FC nyeri a bajnokok ligáját. ×
A Marson fogsz sétálgatni. ×
Egy varázsigét elmondva képes leszel megidézni a hol­takat. ×
A joghurtot baktériumok segítségével készítik tejből. ×
A 15 prímszám. ×
Mi megadtunk egy-egy általunk gondolt megoldást, de könnyen lehet, hogy te egyes sorokban mást
jelöltél meg. Ettől az még nem feltétlenül hibás, és nem feltétlenül jó! Beszéljétek meg, melyik állításokról
dönthető el egyértelműen, hogy az lehetetlen, lehetséges vagy biztos!
12 2023 szeptemberében Jancsi minden hétfőn és szerdán megy az erdőbe sétálni, Juliska pedig 5-én,
10-én, 15-én, 20-án, 25-én és 30-án. A titkos mézeskalács ház a hónap második felében látszik.
Jancsi a következő napokon megy az erdőbe: szeptember 4, 6, 11, 13, 18, 20, 25, 27.
Juliska pedig 5, 10, 15, 20, 25, 30.
a) Mely napokon megy Jancsi is és Juliska is az erdőbe?
szeptember 20-án és 25-én
�������������������������������������������������������������������������������������������������������������������������������������������������
b) Mely napokon tudnak elbújni a mézeskalács házban?
Szeptember 20-án és 25-én el is tudnak bújni.
�������������������������������������������������������������������������������������������������������������������������������������������������
c) Hogyan folytatnád Jancsi és Juliska sétálós napjainak sorát októberben?
Ha marad ez a szabály, akkor Jancsi megy az erdőbe: október 2, 4, 9, 11, 16, 18, 23, 25, 30.
�������������������������������������������������������������������������������������������������������������������������������������������������
Juliska akár minden öttel osztható napon, , akár a továbbiakban ötnaponta, október hónap 5, 10, 15, 20,
�������������������������������������������������������������������������������������������������������������������������������������������������
25, 30 napján megy az erdőbe.
13 Az artistaképzőben egy hosszú boton kell porcelántányért egyensúlyozni az orrán minden
felvételizőnek. Az első jelentkező 48 másodpercig bírta. A következő már 5 mp-cel tovább tartotta
a tányért, a rá következő újabb 5 mp-cel volt jobb, és ez így folytatódott tovább.
a) Hány másodpercig tartotta a legügyesebb gyerek a tányért, ha ő volt a sorban a huszadik?
143 másodpercig egyensúlyozta a tányért.
�������������������������������������������������������������������������������������������������������������������������������������������������
b) Az első húsz gyerek közül hányan tudták két percnél is tovább egyensúlyozni a tányért az orrukon?
5 gyereknek sikerült 2 percnél tovább.
�������������������������������������������������������������������������������������������������������������������������������������������������
114 HOZZÁRENDELÉSEK, VALÓSZÍNÛSÉGEK, SOROZATOK
Mit tanultunk eddig? (ismétlés)
VI/1.
1 Pótold a hiányzó számokat!
0,12
a) 12 mm2 = . . .......................................... cm2 0,012
12 mm3 = ������������������������������������������������������������� cm3
37 000
b) 3,7 m2 = .............................................. cm2 3 700 000
3,7 m3 = ��������������������������������������������������������������� cm3
60 000
c) 0,06 km2 = . . ...........................................m2
60 000 000
0,06 km3 = ������������������������������������������������������������� m3
62
d) 6200 mm2 =......................................... cm2 6,2
6200 mm3 = �������������������������������������������������������� cm3
370
e) 3,7 dm2 = ............................................ cm2 3700
3,7 dm3 = ������������������������������������������������������������� cm3
0,137
f) 137 000 m2 = .. ..................................... km2 0,000 137
137 000 m3 = ������������������������������������������������������� km3

2 Melyik igaz (I), melyik hamis (H)?


a) Minden téglatest hasáb. I b) A hasábnak van két egybevágó lapja. I
c) Van olyan kocka, amelyik téglatest. I d) Van olyan hasáb, amelyiknek 110 éle van. H
e) Minden hasábnak van testátlója. H f) A kocka testátlója hosszabb, mint a lapátlója. I

3 Add meg a téglatestek felszínét és térfogatát!


a) a = 24 cm, b = 34 cm, c = 12 cm b) a = 8 m, b = 15 m, c = 55 m
2
3024 cm
a) A = ………………………………. 2770 m2
A = ……………………………….
3 3
9792 cm
V = ………………………………. 6600 m
V = ……………………………….

4 Mekkora a térfogata annak a kockának, amelyiknek a felszíne


a) A = 893,04 dm2; b) A = 3037,5 m2?
V = 1815,848 dm3.
A kocka térfogata: ………………………… V = 11 390,625 m3.
A kocka térfogata: …………………………

TESTEK 115
VI/1. Mit tanultunk eddig? (ismétlés)

5 Az ábrákon 2,2 méter magas oszlopok keresztmetszetének vázlatát láthatod. Minden síkidomot egy
30 cm oldalhosszúságú négyzetből kaptunk. Add meg az oszlopok térfogatát!

a) b) c) d)

2 3
700 cm ,
a) T = ………………………………. 154 000 cm ;
V = ……………………………….
500 cm2,
b) T = ………………………………. 110 000 cm3;
V = ……………………………….
756 cm2,
c) T = ………………………………. 166 320 cm3;
V = ……………………………….
2 3
828 cm ,
d) T = ………………………………. 182 160 cm .
V = ……………………………….

6 Mekkora az előző feladatban szereplő oszlopok palástjának területe?


2
(10 + 10 2 + 10 + 10 2 + 10 + 10 2 + 10 + 10 2 ) ∙ 220 ≈ 21 245,1 (cm ).
a) P = ����������������������������������������������������������������������������������������������������������������������������������������
120 ∙ 220 = 26 400 (cm2).
b) P = ����������������������������������������������������������������������������������������������������������������������������������������
120 ∙ 220 = 26 400 (cm2).
c) P = ����������������������������������������������������������������������������������������������������������������������������������������
2
(4 ∙ 18 + 4 ∙ 6 2 ) ∙ 220 ≈ 23 307,05 (cm ).
d) P = ����������������������������������������������������������������������������������������������������������������������������������������

7 a) Cintia azzal állított be az osztályba, hogy kapott egy új radírt, amelynek 12 éle van. Rajzoljatok
legalább kétféle lehetőséget, milyen alakú lehetett a test!
Lehetnek pl. ilyenek:

b) Cintia látta, hogy sokféle testet rajzoltak az osztályban, ezért elmondta, hogy a radírnak 6 csúcsa van.
Rajzoljátok le egy ilyen test kiterített hálóját!
Ilyen test például az oktaéder, amelynek a hálója lehet ez is, de sokféle megoldás létezik.

116 TESTEK
Gúlák
VI/2.
1 Melyik lehet, melyik nem lehet egy gúla hálója? Másold át az ábrát egy papírra, majd vágd ki, így
ellenőrizd megérzésedet!
Nem lehet.
a) ……………………………………………… Lehet.
b) ………………………………………………

2 Tervezd meg egy négyzet alapú gúla hálóját úgy, hogy a háló középpontosan szimmetrikus legyen,
de tengelyesen ne legyen szimmetrikus!
Például:

3 Melyik igaz, melyik hamis? Húzd alá a helyes választ!


a) Van olyan gúla, amelynek 22 lapja van.  Igaz Hamis
b) Van olyan gúla, amelynek 23 éle van.  Igaz Hamis
c) Van olyan gúla, amelynek minden éle egyenlő hosszúságú. Igaz Hamis
d) Van olyan szabályos hatszög alapú gúla, amelynek minden éle egyenlő hosszúságú. Igaz Hamis
e) A gúláknak nincs testátlójuk.  Igaz Hamis
f) Van olyan gúla, amelynek nincs lapátlója. Igaz Hamis
g) Nincs olyan gúla, amelynek minden lapja egybevágó. Igaz Hamis
h) Van olyan gúla, amelynek minden lapja derékszögű háromszög. Igaz Hamis

4 Tervezd meg egy négyzet alapú gúla hálóját úgy, hogy az oldallapok
között ne legyenek egybevágó háromszögek! 46 61

Például: Az 5-ször 5-ös négyzetlap bejelölt pontjában állítunk egy 6 5


46 61
hosszúságú merőleges szakaszt. Ennek a végpontja lesz a gúla negyedik
csúcsa. Ekkor az oldallapok az ábrán látható alakúak lesznek, a hosszuk 5 5
Pitagorasz-tétel segítségével meghatározható. Ezek mind különböző 41 5 56
háromszögek.
41 56

TESTEK 117
VI/2. Gúlák

5 Hajtogass öt négyzetlapból ötszög alapú gúlát! Az alján marad majd egy kis lyuk, hogy könnyebben
össze tudd hajtani.
1
2
3

Az előző két lépésben behajtott


fület hajtsd ki, és fordítsd meg a 5
papírt. Készítsd el 5 példányban. 6
7

Állítsd össze a testet.

10

11

12

118 TESTEK
A gúla felszíne és térfogata
VI/3.
Kiegészítô tananyag
1 Az 5 cm alapélű, négyzet alapú gúla minden oldallapjának magassága 6 cm. Mekkora a felszíne?
A = 52 + 4 ∙ 5 ∙ 6 = 85 (cm2).
A gúla felszíne: ............................................................................................................................
2

2 A 4 cm-szer 10 cm-es, téglalap alapú gúla magassága 6 cm. Mekkora a térfogata?


V = (4 ∙ 10) ∙ 6 = 80 (cm3).
A gúla térfogata: ..........................................................................................................................
3

3 Egy négyzet alapú gúla minden oldaléle 5,2 cm hosszúságú, az


alapélek pedig 4 cm hosszúak. Add meg a gúla felszínét és térfoga-
tát! Készíts szemléltető ábrát!
5,2 cm
mo = 5, 2 - 2 = 4,8 cm. 2 2
Az oldallap magassága: ��������������������������������������������������������� 5,2 cm m mo
5,2 cm
m = 4,8 - 2 ≈ 4,36 cm.
2 2
A gúla magassága: ���������������������������������������������������������������
A = 42 + 4 ∙ 4 ∙ 4,8 ≈ 54,4 (cm2).
A gúla felszíne: ��������������������������������������������������������������������
2 4 cm
V= 16 ∙ 4,8 ≈ 23,27 (cm3). 4 cm
A gúla térfogata: ������������������������������������������������������������������
3
4 Egy szabályos hatszög alapú gúla minden alapéle 8 cm, min-
den oldaléle egyenlő, a test magassága pedig 12 cm. Mekkora a
gúla térfogata és felszíne? Készíts szemléltető ábrát! b b b
b
b m b
mo

8 cm 8 cm
8 cm
2
T = 6 ∙ 8 $ 3 ≈ 166,28 (cm2).
Az alaplap területe:......................................................................................................................
4
A gúla térfogata: V = 166,28 ∙ 12 = 665,12 (cm3).
.........................................................................................................................
3
8 $ 3 ≈ 6,93 (cm).
A szabályos hatszög középpontjának az alapéltől való távolsága: ......................................................
2
Az oldallap magassága: .m o= 122 + 6, 932 ≈ 13,86 (cm).
. ..............................................................................................................
A = 166,28 + 6 ∙ 8 ∙ 13,86 = 498,92 (cm2).
A gúla felszíne: ...........................................................................................................................
2

TESTEK 119
VI/4. A gömb

1 Írd a gömbre a részeit!

húr sugár
középpont
főkör
átmérő

2 Egy közteret díszítő, kőből faragott alkotás a


következő formájú: egy téglatest alakú talapzat tete-
jén két különböző méretű gömb áll egymás mellett.
Milyen síkkal tudnád az alkotást két azonos térfo-
gatú részre vágni?
A testek szimmetriaközép-
A sík elhelyezkedése: �����������������������������������������
pontján áthaladó sík jó lesz.
�����������������������������������������������������������������������
Egy középpontosan szimmetrikus testet
Indoklás: ���������������������������������������������������������
bármely, a középpontra illeszkedő sík elfelez, a
�����������������������������������������������������������������������
gömb és a téglatest is középpontosan szimmetrikus,
és 3 pont meghatároz egy síkot.
�����������������������������������������������������������������������

3 Dóri becsomagolta a 20 cm átmérőjű labdáját egy 20 cm élű, kocka alakú dobozba. Jakab labdájának
az átmérője kétszer akkora, mint Dóri labdájáé. Jakab is becsomagolta a saját labdáját a lehető legkisebb
kocka alakú dobozba. Hányszor akkora lesz Jakab dobozának felszíne és térfogata, mint Dóri dobozáé?
2400 cm2 = 24 dm2
Dóri dobozának a felszíne: �����������������������������������������������������������������������������������������������������������
Jakab dobozának a felszíne: 9600 cm2 = 96 dm2, azaz négyszer akkora lesz. Ezt tudhatjuk onnan is, hogy
���������������������������������������������������������������������������������������������������������
ha egy négyzet élét 2-szeresre növeljük, akkor területe 22 = 4-szeresre nő.
Dóri dobozanak a térfogata: 8 dm3

Jakab dobozának a térfogata: 64 dm3, azaz éppen 23 = 8-szorosára nő.

120 TESTEK
A Föld
VI/5.
1 Rajzold a Föld ábrájára a hosszúsági köröket! 2 Rajzold a Föld ábrájára a szélességi köröket!
Jelöld be pirossal az Egyenlítőt!

3 A műholdak egy része olyan kör alakú pályán kering a Föld körül az Egyenlítő síkjában, amelynek
sugara kb. 42 164 km.
Milyen magasan van a műhold a Föld felszínéhez képest? Készíts rajzot! Járj utána a hiányzó adatnak!
A Föld sugara kb. 6371 km. tehát kb. 35 433 km-rel van a műhold a felszín fölött. Kb. ezek az arányok:
�������������������������������������������������������������������������������������������������������������������������������������������������

4 Keresd meg a térképen az Amerikai Egyesült Államok fővárosát, Washingtont, és Peru fővárosát,
Limát! Számold ki, körülbelül milyen messze van a két város egymástól! Használj számológépet! Vála-
szodat ellenőrizd az internet segítségével!
é. sz. 38° 53l42m, ny. h. 77° 02l11m
Washington koordinátái: �������������������������������������������������������������������������������������������������������������
d. sz. 12° 02l35.4m, ny. h. 77° 01l41.7m
Lima koordinátái: �����������������������������������������������������������������������������������������������������������������������
kb. 5664 km
A távolságuk: �����������������������������������������������������������������������������������������������������������������������������

TESTEK 121
VI/6. Összefoglalás

1 Egy gúláról és egy hasábról az alábbi igaz állítást fogalmaztuk meg: Az egyiknek 2019, a másiknak
1346 éle van. Döntsd el, hogy melyik testnek milyen síkidom az alaplapja!
673 oldalú sokszög.
A gúla alaplapja: ................................................ 673 oldalú sokszög
A hasáb alaplapja: ...............................................
A gúlák éleinek száma páros, a hasáboké hárommal osztható. Vagyis 2019 éle van a hasábnak, és 1346
éle van a gúlának.
2 Hány oldalú sokszög az alaplapja annak a gúlának, amelynek
a) 13 csúcsa van? 12 b) 46 éle van? 23 c) 29 lapja van? 28
3 Igaz vagy hamis?
a) Minden gúlának páros számú éle van. I
b) Minden gúlának páratlan számú lapja van. H
c) A gúlának mindig ugyanannyi csúcsa van, mint ahány éle. H
d) A gúla minden oldallapja egybevágó háromszög. H

4 Elkészítettük egy 175 cm hosszú drótból egy szabályos ötszög alapú gúla élvázát. A gúla oldaléleinek
hossza másfélszerese az alapélek hosszának. Határozd meg a gúla alapélének hosszát!
Legyen a gúla alapélének a hossza a.
�������������������������������������������������������������������������������������������������������������������������������������������������
5a + 5 ∙ 1,5a = 12,5a = 175 cm, amiből a = 14 cm.
�������������������������������������������������������������������������������������������������������������������������������������������������
5 Mekkora tömegű az a betonból készült, négyzetes oszlop alakú virágedény, amely 18 cm magas, az
alapéle 28 cm, a felső lapján pedig egy 3,5 dm3 térfogatú, félgömb alakú mélyedés van? (1 dm3 beton
1,8 kg tömegű.) Számolj a füzetedben!

A négyzetes oszlop térfogata:. .14,112 dm3


..............................
A félgömb térfogata: 3,5 dm3
...........................................
3
A virágedény térfogata: 10,612 dm
.......................................
A virágedény tömege: 19,1016 ≈ 19 kg
.........................................

122 TESTEK
Összefoglalás
VI/6.
6 Egy téglatest alakú, 216 cm3 térfogatú, zárt műanyag doboz van a hűtőtáska alján. Ha a három kü-
lönböző lapjára állítom a dobozt, akkor 2 cm, 4 cm, illetve 8 cm magasan áll benne a víz. Mennyi víz
van benne?

Legyenek a téglatest élei a, b és c. Ekkor 2ab = 4bc = 8ac és tudjuk, hogy abc = 216.
Rendezve a = 2c, b = 2a = 4c, tehát abc = (2c) ∙ (4c) ∙ c = 8c3 = 216, amiből c3 = 27, és c = 3.
A téglatest élei 3 cm, 6 cm és 12 cm hosszúak.

7 Tervezd meg annak a gúla alakú papírdoboznak a szabásmin-


táját, amelynek az alaplapja szabályos ötszög, az oldallapjai pedig
egyenlő szárú háromszögek! Az alaplap körülírt köre 1,5 cm su-
garú, az oldallapok pedig 1,8 cm magasságúak. Készíts rajzot a
1,5
füzetedben!

1,8
8 Képzeld el, hogy sok egyforma, négyzet alapú gúlád van,
amelyek alapéle 2 cm, magassága pedig 4 cm. Ezekből az ábrán
látható módon tornyot kell építened.
a) Hány darab gúlát fogsz felhasználni egy 16 cm magas torony-
hoz?
1 + 4 + 9 + 16 = 30 (db).
A gúlák száma: ����������������������������������������������������������������������
b) Mekkora a térfogata egy 20 cm magas toronynak?
2
Egy gúla térfogata: 2 ∙ 4 = 16 (cm3).
3 3
Ez az építmény 1 + 4 + 9 + 16 + 25 = 55 gúlából áll.
55 ∙ 16 ≈ 293,3 (cm3).
A torony térfogata: �����������������������������������������������������������������
3
c) Mekkora a felszíne egy 24 cm magas toronynak?
Meghatározzuk egy gúla felszínét!
Egy oldallap magassága: mo = 12 + 42 = 17 ≈ 4,12 (cm).
Egy gúla felszíne: 22 + 4 ∙ 2 ∙ 4,12 = 20,48 (cm2).
2
Ez az építmény 1 + 4 + 9 + 16 + 25 + 36 = 91 gúlából áll.
91 ∙ 20,48 = 1864,81 (cm2).
A torony felszíne: ������������������������������������������������������������������������������������������������������������������������

TESTEK 123
VII. MINDENNAPI PÉNZÜGYEINK

Vámjáték (Ki a leggyorsabb vámos?)


A feladat megoldása során használjatok zsebszámológépet!
Egyre gyakrabban rendelünk magunknak valamilyen árut külföldről. Ha a megrendelt áru az Európai
Unió valamelyik tagországából vagy például Svájcból érkezik, akkor semmi dolgunk, olyan, mint ha
belföldről rendelnénk. Csak az árát fizetjük ki az eladónak. Ha viszont Európai Unión kívüli országból
rendeltünk, akkor a rendelés értékétől függően már lehet egyéb költségünk is, például a vám és az álta-
lános forgalmi adó. Ezt mutatja következő táblázat:

Rendelés értéke* (euró) Általános forgalmi adó Vám


0–150 a rendelés értékének 27 százaléka nincs
150,1– a rendelés értékének és a vám összegének 27 százaléka van

* A rendelés értéke az ár és a szállítási költség összege.


A vám mértéke az egyes termékeknél eltérő. Az elektronikai cikkek vámja általában az érték 2,2 száza-
léka, de a mobiltelefonnak, a tabletnek és a laptopnak nulla százalék. A cipőket általában 4 százalékos,
míg a ruházati cikkeket 12 százalékos vám terheli. Minden más termék esetében 3,5 százalékos vámmal
számoljatok!

A játék menete:
A játékvezető megmutatja a háromfős csapatoknak az első feladatkártyát. Az azon szereplő adatok fel-
használásával a csapat kiszámítja az általános forgalmi adót és a vámot, majd ezeket a megoldáslapra
írja. Ha szükséges, akkor ki kell számítani a különböző pénzek átváltási arányát is. Amelyik csapat elő-
ször közölte a helyes végeredményt, az adhatja a következő feladatkártyát.
Feladatkártya-minta:
Áru Származási hely Érték (ár és szállítási költség)

Síruha Kína 180 USD

Megoldáslapminta (a második sort kell a csapatoknak kitölteni, a műveleteket persze nem kell feltétle-
nül beleírni, most csak a gyorsaság számít):
Érték
Érték Érték Vám Áfa Összesen
(ár és
egészre egészre Vám egészre egészre fizetendő az
Áru szállítási
kerekítve kerekítve (%) kerekítve kerekítve államnak
költség)
(euró) (Ft) (Ft) (Ft) (Ft)
(USD)
180 : 1,0036 = 179 ∙ 409 = 73 211 ∙ 0,12 = (73 211 + 8785) ∙ 8785 + 22 139 =
Síruha 180 12
= 179 = 73 211 = 8785 ∙ 0,27 = 22 139 = 30 924

A játék kezdete előtt tájékozódjatok az árfolyamokról, itt találjátok a hivatalos MNB forintárfolyamokat:
https://www.mnb.hu/arfolyamok

124 
MINDENNAPI PÉNZÜGYEINK VII.
1 Gyémánt Zsombor nagyszülei 50 éve házasodtak, és az aranylakodalmukra készülnek, amelyet egy
étteremben szeretnének megtartani. Összesen 24-en vesznek részt az ünneplésen. Két vendéglőtől kér-
tek ajánlatot, és a következőket kapták.
Az egyik vendéglő korlátlan ételfogyasztást ajánl fejenként 8000 forintért, de az italokért külön kell fi-
zetni. Egy dl üdítő 180 forint, egy dl bor 400 forint, egy üveg sör 900 forint, a kávé 400 forint. A várható
italfogyasztás: 60 dl üdítő, 20 dl bor, 12 üveg sör és 18 kávé.
A másik étterem 228 000 forintot kér az étkezésért, tálakat szolgálnak fel. Az italokért itt is külön kell
fizetni, egy dl üdítő 200 forint, egy dl bor 350 forint, egy üveg sör 800 forint, a kávé 300 forint. A várható
italfogyasztás: 72 dl üdítő, 24 dl bor, 15 üveg sör és 24 kávé.
Foglald táblázatba az adatokat, és számítsd ki az egy főre jutó és az összes költséget!

Létszám Étel költsége Ital költsége Egy főre jutó költség Összes költség

Egyik 24 192 000 36 800 228 800 ≈ 9533


Másik 24 228 000 42 000 270 000 11 250

2 Ha egy vállalatnak vagy az államnak pénzre van szüksége, akkor gyakran nem a bankoktól kérnek
hitelt, hanem a háztartásokhoz vagy más vállalatokhoz fordulnak. Példánkban a Bond Vállalatnak
100 000 000 forintra van szüksége, amit 200 darab 500 000 forintos részletre bont. Azt ígéri, hogy aki
kölcsönad neki 500 000 forintot vagy ennek egész számú többszörösét, annak a pénzét egy év múlva
visszaadja, és még 6 százalék kamatot is fizet.
Ezt a pénzügyi szakemberek úgy mondanák, hogy a vállalat kibocsát 200 darab 500 000 forint névér-
tékű kötvényt egyéves futamidővel és 6%-os kamattal. Aki pedig a kötvényt megveszi, vagyis kölcsönt
ad a Bond Vállalatnak, az a Bond Vállalat kötvényébe fektette a pénzét.
Az Inveszt család 6 200 000 forintot örökölt egy amerikai nagybácsitól. Elhatározták, hogy pénzüket a
Bond Vállalat kötvényeibe fektetik.
a) Hány darab kötvényt tudnak Inveszték megvásárolni az örökségből?
6 200 000 = 12,4 12 darabot (egész számú többszörös!), és marad 200 000 forintjuk.
�������������������������������������������������������������������������������������������������������������������������������������������������
500 000
b) Hány forintot kamatoznak Inveszték kötvényei egy év alatt, amikor azokat visszaváltják?
( )
500 000 ∙ 6 ∙ 12 = 360 000 forintot.
�������������������������������������������������������������������������������������������������������������������������������������������������
100
Mint minden jövedelmet, a tőkejövedelmet is terheli 15% jövedelemadó.
c) Hány forintot kapnak összesen egy év múlva Inveszték, amikor a kötvényeket visszaváltják?
360 000 ∙ 0,15 = 54 000 forint az adó
�������������������������������������������������������������������������������������������������������������������������������������������������
és 360 000 – 54 000 = 306 000 forint marad Invesztéknek.
6 000 000 + 306 000 = 6 306 000 forintot kapnak.

 125
VII. MINDENNAPI PÉNZÜGYEINK

3 A magyar állam minden gyermeknek, aki 2005. december


31-e után született, 42 500 forint életkezdési támogatást ad
születésekor, amelyet a szülők 1 forint névértékű 42 500 db (azaz
összesen 42 500 forintnyi), 19 éves futamidejű babakötvény-
be fektethetnek, amit az állam bocsát ki. A kötvény kamata
évente változó, mindig az előző éves infláció + 3% kamatpré-
mium. A Központi Statisztikai Hivatal szerint az infláció
2021-ben 5,1 százalék volt, ezért a babakötvény kamata 2022-ben
5,1 + 3 = 8,1 százalék.
Baba Bálint 2022. január 1-jén született, így őt is megillette a 42 500 forint támogatás, amelyet a szülei
babakötvénybe fektettek.
a) Mennyi pénze lett Baba Bálintnak 2023. január 1-re?
42 500 ∙ 1,081 = 45 943 Ft.
�������������������������������������������������������������������������������������������������������������������������������������������������
b) Mennyi pénze lenne Baba Bálintnak 2023. január 1-re, ha az infláció 2022-ben 2,9% lett volna?
44 795 ∙ 1,059 = 47 437,905 Ft, mert az éves kamat 5,9% = 2,9% +3% kamatprémium.
�������������������������������������������������������������������������������������������������������������������������������������������������

4 A Modern Idők Vállalat új gépsort akar vásárolni. Ehhez 40 000 000 forintra van szüksége, amit
20 000 forint névértékű kötvények kibocsátásával szeretne megszerezni.
A kötvény futamideje 3 év, vagyis a kötvény megvásárlójának három év múlva fizetnek vissza annyiszor
20 000 forintot, ahány kötvényt megvásárolt. A kötvény egyéves kamata a névérték 5 százaléka. A Mo-
dern Idők Vállalat a kamatot évente kifizeti. A kötvény kibocsátására 2022. október 1-jén került sor.
40 000 000 = 2000 darabot.
a) Hány darab kötvényt bocsát ki a Modern Idők Vállalat? �������������������������������������������������������������
20 000
b) Hogyan változik a Modern Idők Vállalat pénzügyi helyzete a kötvények miatt a futamidő alatt, ha az
összes kötvényt megvásárolták a befektetők a kibocsátás napján, és a lejáratkor vissza is váltják? Töltsd
ki a táblázatot!

A kötvényből származó pénzállomány változása


Időpont Növekedés Csökkenés Egyenleg
2022. október 1. +40 000 000 +40 000 000
2023. október 1. –2 000 000 +38 000 000
2024. október 1. –2 000 000 +36 000 000
2025. október 1. –42 000 000 –6 000 000

c) Mi teremti meg a kamatok forrását?


A vállalat hatékony működése, a termékeken elért nyereség.
�������������������������������������������������������������������������������������������������������������������������������������������������

126 
MINDENNAPI PÉNZÜGYEINK VII.
5 A kibocsátás napján a Kockáztató család is vásárolt a 4. feladatbeli Modern Idők Vállalat kötvényéből
16 darabot.
16 ∙ 20 000 = 320 000 forintot.
a) Hány forintot fektettek be Kockáztatóék? ���������������������������������������������������������������������������������
b) Hogyan változik a Kockáztató család pénzügyi helyzete a kötvények miatt a futamidő alatt? Töltsd
ki a táblázatot!
Időpont Növekedés Csökkenés Egyenleg
2022. október 1. –320 000 –320 000
2023. október 1. +16 000 –304 000
2024. október 1. +16 000 –288 000
2025. október 1. +336 000 +48 000

c) Hány forinttal gyarapodott a három év alatt Kockáztatóék pénze? �����������������������������������������������


48 000 forinttal.

(
48 000 ∙ 100 = 15 százalékkal.
d) Hány százalékkal gyarapodott a három év alatt Kockáztatóék pénze? ������������������������������������������
320 000 )
6 Ha Kockáztatóék a 320 000 Ft-ot bankba rakták volna, és azt három évre lekötik, akkor a bank
évente 4,8% kamatot fizetett volna. (A lekötés azt jelenti, hogy a pénzt három évig nem veszik ki a
bankból, ezért ilyenkor a bank a szokásosnál magasabb kamatot hajlandó fizetni.) A bank a kamatot
nem fizeti ki minden évben, hanem hozzáteszik Kockáztatóék bankban lévő pénzéhez, vagyis
a kamatot tőkésítik. Ez azt jelenti, hogy a második évben már az első éves kamattal megnövelt
pénzmennyiség kamatozik tovább.
Töltsd ki a táblázat hiányzó celláit, ami Kockáztatóék bankban lévő pénzének változását mutatja! (A valóság-
ban a kamatból származó jövedelmet is adó terheli, de ettől a feladatban eltekintünk.)

Időpont Tőke Kamat Összesen


2022. október 1. 320 000 0 320 000
2023. október 1. 320 000 320 000 ∙ 0,048 = 15 360 330 000 ∙ 1,048 = 335 360
2024. október 1. 335 360 335 360 ∙ 0,048 ≈ 16 097 335 360 ∙ 1,048 ≈ 351 457
2025. október 1. 351 457 351 457 ∙ 0,048 ≈ 16 870 351 457 ∙ 1,048 ≈ 368 327

a) Hány forinttal gyarapodott volna a bankban három év alatt Kockáztatóék pénze?


368 327 – 320 000 = 48 327 forinttal.
�������������������������������������������������������������������������������������������������������������������������������������������������
b) Melyik befektetési forma lenne előnyösebb a Kockáztató családnak? Mi az oka a különbségnek?
Mert a kamatot minden évben tőkésítik, így a megnövekedett pénz kamatozik tovább. ?????
�������������������������������������������������������������������������������������������������������������������������������������������������
c) Mekkora banki kamat mellett érdemes Kockáztatóéknak a 4. és 5. feladatban szereplő kötvényt, és
mikor a banki befektetést választaniuk?
???
�������������������������������������������������������������������������������������������������������������������������������������������������

 127
VII. MINDENNAPI PÉNZÜGYEINK

7 Hazánkban, akárcsak más országokban, jogszabály írja elő, hogy a munkaadók legkevesebb mennyi
bért fizessenek a munkavállalóknak. Ezt nevezik minimálbérnek (kötelező legkisebb munkabérnek).
A táblázatban megadtuk, hogy mennyi volt a minimálbér 2013 és 2022 között.
Év 2013 2014 2015 2016 2017 2018 2019 2020 2021 2022
Minimálbér 98 000 101 500 105 000 111 000 127 500 138 000 149 000 161 000 167 400 200 000
a) Ábrázold az adatokat oszlopdiagramon az i) és az ii) jelű koordináta-rendszerben!
i) Minimálbér ii) Minimálbér

200 000 200 000


190 000
180 000 190 000
170 000
160 000 180 000
150 000
170 000
140 000
130 000 160 000
120 000
110 000 150 000
100 000
90 000 140 000
80 000
70 000 130 000
60 000
120 000
50 000
40 000 110 000
30 000
20 000 100 000
10 000
0 90 000
2013 2014 2015 2016 2017 2018 2019 2020 2021 2022 Év  2013 2014 2015 2016 2017 2018 2019 2020 2021 2022 Év

b) Milyen különbséget látsz a két ábra között?


A b) oszlopdiagramon a függőleges tengely eltérő geometriai arányokat eredményez az egyes évek osz-
lopdiagramjai között az a) változathoz képest, mert nem 0-tól indul a skála. A 2022-es év több, mint
tizenegyszeres növekedést láttat 2013-hoz képest, miközben a valóság a körülbelül kétszeres növekedés.
c) Miért látsz különbséget a két ábra között? Vajon mi lehet ennek az oka?
A kétféle megoldás arra hívja fel a tanulók figyelmét, hogy egy egyszerű grafikai megoldás mennyire meg-
tévesztő lehet, és ezzel a módszerrel a különféle gazdasági, politika propagandaanyagok gyakran élnek is.
8 Kefi Róbert kézhez kapott, adózás utáni éves keresete 2022-ben 2 980 000 forint volt.
Róbert nagyon szereti a kaukázusi kefirt, ha tehetné, minden pénzét erre költené. Természetesen ezt
nem teszi. Hány üveg kefirt vásárolhatott volna 2022-ben, ha egy palack kefir ára 250 forint volt?
2 980 000 = 11 920 palack
�������������������������������������������������������������������������������������������������������������������������������������������������
250
A pénzügyi szakember erre azt mondaná, hogy Róbert reálkeresete annyi doboz kefir, ahányat
a feladatban kiszámoltál. A reál azt jelenti, hogy valóságos, kézzelfogható, tehát egy olyan termék,
dolog, ami alkalmas arra, hogy valamilyen szükségletet elégítsen ki. A pénz, a forint nem megehető,
nem csillapítja az éhséget, de a kefir igen.

128 
MINDENNAPI PÉNZÜGYEINK VII.
K U TAT Ó M U N K A

Keress rá az interneten a Big Mac-index kifejezésre! Mit találtál?

9 Hazánkban 2022-ben az átlagos nettó (kézhez kapott) havi kereset körülbelül 350 000 forint volt, és
egy nagy hamburger átlagosan 1200 forintba került.
Németországban ugyanekkor egy átlagos dolgozó 2560 eurót kapott kézhez, és náluk egy nagy hambur-
ger átlagosan 4,5 euróba került.
a) Mennyi a reálkeresete nagy hamburgerben kifejezve egy átlagos magyar munkavállalónak?
350 000 ≈ 292
�������������������������������������������������������������������������������������������������������������������������������������������������
1200
b) Mennyi a reálkeresete nagy hamburgerben kifejezve egy átlagos német munkavállalónak?
2560 ≈ 569
�������������������������������������������������������������������������������������������������������������������������������������������������
4,5
c) Hány százalékkal több nagy hamburgert tud vásárolni egy átlagos német dolgozó a keresetéből?
569 ≈ 1,9486 tehát 94,86 százalékkal több hamburgert tud vásárolni.
�������������������������������������������������������������������������������������������������������������������������������������������������
292
10 A Világi család szeretne nagyobb lakásba költözni. A régi lakásukat eladják, de az ebből befolyó
pénz plusz az eddigi megtakarításuk nem elegendő, ezért 12 000 000 forint hitelt kell felvenniük.
A táblázat adataiból látható, hogy milyen feltételekkel kínálnak számukra hiteleket a bankok.

Bank Hitel (Ft) Futamidő (év) THM (%) Havi törlesztőrészlet (Ft)
bank1 12 000 000 10 6,0 133 225
bank2 12 000 000 8 5,5 154 792
bank3 12 000 000 5 4,0 220 998

A Magyar Nemzeti Bank szabályozza, hogy az adósok havonta mekkora törlesztést vállalhatnak. A sza-
bály azt mondja ki, hogy a táblázatban leírt hiteltípusoknál a havi törlesztőrészlet nem lehet nagyobb,
mint az adós (vagy az adóstársak) nettó – azaz kézhez kapott – jövedelmének 35 százaléka.
Világi József bruttó keresete 280 000 forint, a felesége fizetése pedig bruttó 320 000 forint havonta. A bruttó
fizetésükből levonnak 15% személyi jövedelemadót, 10% nyugdíjjárulékot, 7% egészségbiztosítási járulékot
és 1,5% munkaerőpiaci járulékot. Mivel van két gyermekük, ezért családi adókedvezményben részesülnek,
amit Világi apuka vesz igénybe, ezért tőle 40 000 forinttal kevesebb adót vonnak le egy-egy hónapban.
a) A Világi család együttes nettó jövedelme melyik hiteltípus felvételét teszi lehetővé számukra?
Együttes nettó jövedelem alapján a törlesztő részlet:
((280 000 ∙ 0,665) + 40 000)) ∙ 0,35 + (320 000 ∙ 0,665 ∙ 0,35) = 153 650 Ft lehet, így az egyes típusú hi-
telkonstrukciót teszi lehetővé.
b) Legalább mekkora családi nettó jövedelem esetén vehetnék fel Világiék az ötéves futamidejű hitelt?
220 998 ∙ 100 ≈ 631 423 Ft.
35

 129
VII. MINDENNAPI PÉNZÜGYEINK

11 A Gyere Be Vásárló ruházati üzlet azzal csábítja a vevőket, hogy a kifutó modell most olcsóbban
vásárolható meg, mert akció van. A fogyasztói árat pontosan annyival csökkentették, amennyi az áfa
volt. A ruha eredeti fogyasztói ára 16 129 forint, az áfa kulcsa 27%. A ruhából 30 darab van raktáron, és
mindet sikerült eladni.
16 129 = 12 700 forintba.
a) Mennyibe kerül a ruha az akciós áron? �������������������������������������������������������������������������������������
1,27
b) Az új árban – ruhánként – mennyi lesz az áfa értéke, ha az áfa kulcsa továbbra is 27%? ��������������������
12 700 – 12 700 = 2700 forint.
�������������������������������������������������������������������������������������������������������������������������������������������������
1,27
c) Már tudod, hogy a bolt az áfát az államnak fizeti be. Összesen mennyivel jut kevesebb bevételhez az
állam a leárazás után?
Eredeti áron az áfa 3429 Ft volt, a csökkentés után 2700 Ft.
�������������������������������������������������������������������������������������������������������������������������������������������������
Így az állam vesztesége (3429 – 2700) ∙ 30 = 21 870 Ft volt.
12 Egy bolt szeretné, ha a vevői bankkártyával is tudnának fizetni. Ehhez szerződést kell kötnie egy
bankkal, amely elhelyez nála egy kártyaolvasó terminált.
A bank ajánlata attól függ, hogy a bolt mekkora forgalmat bonyolít le egy-egy hónapban. A tulajdonos
az alábbi adatokat adja meg a bankoknak:
– havi forgalom (más néven árbevétel) 2 160 000 forint,
– egy-egy vásárlás átlagosan 3000 forint,
– várhatóan a forgalom 80 százalékában kártyával fizetnek.
A bankok erre a következő ajánlatot adják:
Tranzakciónkénti díj (ezt minden
Havi díj Jutalék (ezt a kártyás vásárlások
Bank kártyás vásárlás után fizeti a bolt
(Ft) értéke után fizeti a bolt a banknak)
a banknak) (Ft)
bank1 3500 6 0,45%
bank2 2200 nincs 0,9%
bank3 nincs 14 0,38%
a) Melyik ajánlat a legkedvezőbb a bolt számára?
2 160 000 ∙ 0,8 = 576 kártyás vásárlás várható, ami 2 160 000 ∙ 0,8 = 1 728 000 forintnyi kártyás vásárlás
3000
t jelent.
bank1 3500 + (576 ∙ 6) + (1 728 000 ∙ 0,0045) = 14 732 forint/hó
bank2 2200 + (1 728 000 ∙ 0,009) = 17 752 forint/hó
bank3 (576 ∙ 14) + (1 728 000 ∙ 0,0038) = 14 630,4 forint/hó
Tehát a harmadik bank ajánlata a legelőnyösebb (a bank1 is hasonló).
b) Egy-egy hónapban a nyereség a forgalom 4,5 százaléka volt eddig. A pénzügyi szakemberek ezt
nyereséghányadnak nevezik. Mennyi lesz az üzlet nyeresége egy-egy hónapban, ha a bolt a legolcsóbb
banki ajánlatot fogadja el?
(2 160 000 ∙ 0,045) – 14 630 = 82 570 forint.
�������������������������������������������������������������������������������������������������������������������������������������������������
c) Hány százalék lesz így a nyereséghányad?
82 570 ∙ 100 = 3,82 %
130 
�������������������������������������������������������������������������������������������������������������������������������������������������
2 160 000
MINDENNAPI PÉNZÜGYEINK VII.
13 Egy mesebeli kisvárosban él egy asztalos, egy pék, egy csizmadia, egy szabó és egy fazekas. Minden
termék, amit ők állítanak elő, pontosan egy aranyba kerül.
A mesebeli kisváros szabályai szerint a piacon csak vasárnap szabad kereskedni 10 órától 16 óráig, és
mindig egész órakor kell lebonyolítani az üzletet. Egy ember egy időben csak egy ügyletet bonyolíthat le.
Az asztalosnak csizmára, a péknek péklapátra, a csizmadiának dolmányra, a szabónak edényre, a faze-
kasnak kenyérre van szüksége. Igen ám, de közülük csak a szabónak van pénze, pontosan egy aranya.
Az a), b), c), d) és e) kérdések megválaszolásában segíthet egy rajz, vagy a táblázat kitöltése is.
a) Ki lesz az első eladó?
Idő Vevő Eladó
Fazekas
������������������������������������������������������������������������
10 óra szabó fazekas
b) Ki lesz az utolsó vásárló?
11 óra fazekas pék
Csizmadia
������������������������������������������������������������������������
12 óra pék asztalos
c) Hány órakor fog eladni a pék?
13 óra asztalos csizmadia
11 órakor
������������������������������������������������������������������������
d) Hány órakor fog vásárolni az asztalos? 14 óra csizmadia szabó

13 órakor 15 óra
������������������������������������������������������������������������
e) Ha csak ők öten voltak a piacon, és a piac bezár, ha már senki nem akar vásárolni, akkor hány órakor
zár a piac?
14 órakor
�������������������������������������������������������������������������������������������������������������������������������������������������
Az a), b), c), d) és e) kérdések megválaszolásában segíthet egy rajz vagy a táblázat kitöltése is.
f) Hány órakor zárhatott volna a piac, ha nemcsak a szabónak, hanem a péknek is van egy aranya?
12 órakor
�������������������������������������������������������������������������������������������������������������������������������������������������
g) Ha tudjuk, hogy a piac 13 órakor bezárhat, és nem csak a szabónak volt egy aranya, akkor kinek
lehetett még?
Ha a fazekasnál lenne, akkor kezdje ő a kört, azaz vegye meg a péktől a kenyeret, és a második vagy
�������������������������������������������������������������������������������������������������������������������������������������������������
harmadik lehetőségnél a szabó a többiektől függetlenül üzletelhet a fazekassal, így a kör 4 alkalom után
13 órakor záródik, ami megoldás.
Ha a péknél vagy az asztalosnál lenne, akkor már 3 alkalom után mindenki megvehetne mindent.
Ha a csizmadiánál is volt egy arany, akkor első lépésben vásároljon a szabó, de az ő aranyának csak a
csizmadiáig kell körbe érnie, a második vagy harmadik lépésben pedig vásárolhat egyszerre a csizmadia
a fazekassal vagy a pékkel. Tehát ez is megoldás.
(Ha lehetne olyan időpont is, amikor nem történik adásvétel, akkor sok más megoldás is lehetne.)

h) Egy év múlva ismét találkoztak a piacon, mindenki pontosan ugyanazt vásárolta, mint egy évvel ko-
rábban, és ismét csak egyiküknél volt egy arany. Ezúttal a pék volt az utolsó vásárló. Kinél volt az arany?
Asztalosnál
�������������������������������������������������������������������������������������������������������������������������������������������������

 131

You might also like