Villanyi Kemia Feladatgyujtemeny Megoldasok

I.
ATOMOK, IONOK
I. 1–3. FELELETVÁLASZTÁSOS TESZTEK
0 1 2 3 4 5 6 7 8 9
0 A C C D C D A D C
1 C B C E* B E C C –** E
2 D C E D C B D A E C
3 A B D B B B D C D C
4 B B D B B D D C C D
5 D B
* a negyedik, vagyis tulajdonképpen D (A második kiadásban már D.)
** Az E válaszban „a kénatom nagyobb”-ra javítandó, és akkor E. (A második kiadásban már E.)
I. 4. TÁBLÁZATKIEGÉSZÍTÉS
Atomok és ionok szerkezete
Kémiai jel Név Protonszám Elektronszám Párosítatlan

elektronok száma
52. alumíniumatom 53. 13 54. 13 55. 1
56. O2– 57. 8 58. 10 59. 0
60. K+ 61. káliumion 62. 0
63. K+ 64. 19 65. 18 66. 0
67. P 68. foszforatom 69. 3
Ionok szerkezete
Teljes elektronszerkezet
Kémiai Pontos neve a lezárt héjak a nemesgáz- Protonjainak Párosítatlan
jelölése jelölésével* szerkezet száma elektronjainak
jelölésével* száma
70. Cu2+ 71. réz(II)ion 72. K,L,3s23p63d9 73. 29 74. 1
75. Ca2+ 76. kalciumion 77. K,L, 3s2 3p6 78. [Ar] 79. 0
80. S2– 81. K,L, 3s2 3p6 82. [Ar] 83. 16 84. 0
85. H– 86. hidridion 87. [He] 88. 0

I. 5. EGYÉB FELADATOK
Atomok szerkezete
89. Három.
90. D, mert nem azonos a proton- és elektronszáma.
91. A–C (D ion!) és E–G atomok izotópjai egymásnak.
92. B–G
Az ionizációs energia
93. Pozitív töltésű (kationok) ionok képződésével kapcsolatos.

94. Az első ionizációs energia a legkisebb.
Minél több elektront kell leszakítani, annál nagyobb pozitív töltésű ionról kell eltávolítani egy
negatív töltésű elektront, ez egyre nagyobb energia befektetését igényli.
95. Minél nagyobb a magtöltés, annál nagyobb az első ionizációs energia. Ezt az azonos számú
elektronhéjat tartalmazó Na és Mg, illetve K és Ca összehasonlítása alapján állíthatjuk. Az
oka: a nagyobb magtöltés erősebben vonzza az elektronokat, így nehezebben lehet eltávolítani
a vegyértékelektronokat az atommagtól.
Minél nagyobb a vegyértékhéj mérete, annál kisebb az ionizációs energia. Ezt az azonos
vegyértékelektron-szerkezetű, de eltérő periódusba tartozó elempárok (Na és K, illetve Mg és
Ca) adatainak összehasonlítása alapján állíthatjuk. Az oka pedig: a nagyobb vegyértékhéjon a
leszakítandó vegyértékelektronok átlagosan távolabb vannak az atommagtól.
96. A 12-es rendszámú elemnél a 3s-, a 13-as rendszámú elemnél a 3p alhéjon van a
legkönnyebben leszakítható elektron. A 13-as rendszámú elem esetében – a magtöltés
növekedését kompenzálva – magasabb energiaszintű pályáról kell leszakítani az elektront, ami
könnyebben megy.
97. A válasz: C. A 19-es rendszámú elem magtöltése nagyobb, mint a 18-as rendszámú nemesgáz
atomjáé, ugyanakkor elektronszerkezete megegyezik a nemesgázatoméval.
II. MOLEKULÁK, ÖSSZETETT IONOK
II. 1–3. FELELETVÁLASZTÁSOS TESZTEK
0 1 2 3 4 5 6 7 8 9
0 B E D D C B D A C
1 B D D C D B A D E E
2 A D B B D C D B B E
3 B C C C D C A A D C
4 A
II. 4. TÁBLÁZATKIEGÉSZÍTÉS
Molekulák és összetett ionok jellemzői
NH3 SO3 H3O+

Proton- és elektronszáma 41. 10p, 10e 42. 40p, 40e 43. 11p, 10e
Szigma- és pi-kötések száma 44. 3σ 45. 3σ, 3π 46. 3σ
Téralkata 47. trigonális piramis 48. síkháromszög 49. trigonális piramis
(trigonális planáris)
Molekulák szerkezete
CH2O CO2 CH4

Szigma- és pi-kötések száma 50. 3σ, 1π 51. 2σ, 2π 52. 4σ
Nemkötő elektronpárok 53. 2 54. 4 55. 0
száma
Téralkata 56. síkháromszög 57. lineáris 58. tetraéder
A molekula polaritása 59. dipólus 60. apoláris 61. apoláris
Molekulák és összetett ionok összehasonlítása
Szerkezeti képlete például:
62. 66. 70. 74. 78. 2−
+ O O
O C O H O H S
O O O S O
S
H O O O
A π-kötések száma 67. 0 79. 2

Van-e benne delokalizáció? 63. nincs 68. nincs 71. (nincs) 75. nincs van
Datív kötések száma 72. 0 76. 0 80. 0
Az atomok térbeli 64. 69.
elhelyezkedése lineáris trigonális
piramis
Polaritás (a molekuláknál) 65. 73. 77. apoláris 81. –(ion)
apoláris dipólus
Egy molekula és a belőle származó összetett ionok
Képlete 82. H3O+ 83. H2O 84. OH–

Neve 85. oxóniumion 86. vízmolekula 87. hidroxidion
Protonjainak száma 88. 11 89. 9
Elektronjainak száma 90. 10 91. 10
Nemkötő elektronpárjainak
száma
Relatív töltése 92. +1 93. –1
Téralkata (az atommagok 94. trigonális 95. V-alakú
térbeli elrendeződése) piramis
III. MENNYISÉGI ALAPISMERETEK
III. 1−2. FELELETVÁLASZTÁSOS TESZTEK
0 1 2 3 4 5 6 7 8 9
0 C D C D D D C B D
1 D B B E B D A B B B
2 B
III. 3. SZÁMATÁSOK
21. – A nehézvíz: D2O. 1p

100 000 g
– M = 20 g/mol, n = = 5 000 mol, 1p
20 g/mol
– 5 000 mol D2O-ban 10 000 mol D-atom van, ami 6 · 1027. 1p
– Egy D2O összesen 10 protont és 10 neutront tartalmaz, ezért 50 000 mol, vagyis 1p
5 · 104 · 6 · 1023 = 3 · 1028 proton és ugyanennyi neutron van benne. 1p
5 pont
22. – A képlet alapján n = 1 és m = 2 lehet. 2 pont

– Az Xn+ ion 1 mólja tartalmaz: Z protont és Z–1 elektront. 1 pont
– Az Ym– ion 1 mólja tartalmaz: W protont és W+2 elektront. 1 pont
– Z – 1 = W + 2 (ami egyenlő 10-zel, 18-cal, 36-tal vagy 54-gyel). 1 pont
– A feladat adatai alapján:
2 Z + W = 54. 1 pont
– A két egyenlet közös megoldása:
Z = 19 és W = 16. 2 pont
– A két ion: K+ (káliumion), illetve S2– (szulfidion). 2 pont
10 pont
23. a) A protonok anyagmennyisége:
9 ⋅ 10 23
– n(p + ) = = 1,5 mol 1p
6 ⋅ 10 23 mol −1
– az elem protonszáma:
n ( p+ ) 1 , 5 mol
Z = = = 12 , 1p
n (atom ) 0 ,125 mol
tehát az elem a magnézium (Mg), 1p
– természetben ismert ionja: Mg2+. 1p
– A magnéziumion moláris tömege:
M(Mg2+) = M(Mg) = 24,3 g/mol, 1p
– 0,125 mol magnéziumion tömege:
m(Mg2+) = 0,125 mol · 24,3 g/mol = 3,04 g. 1p
b)A magnéziumionok 10 elektront tartalmaznak, 1p
– így 0,125 mol magnéziumion 1,25 mol elektront tartalmaz, 1p
– mely:
N ( e− ) = 1 , 25 ⋅ 6 ⋅ 1023 = 7, 5 ⋅ 1023 . 1p
9 pont
1000 g
24. – n( 26 Fe ) = = 17,91 mol, 2 pont
g
55,85
mol
( )
26 Fe = 0,0221 ⋅ n( 26 Fe ) = 0,3957 mol,
– n 57 1 pont
( )
– m 57
g
26 Fe = 0,3957 mol ⋅ 56,94 mol = 22,53 g . 2 pont
5 pont
24 25 26
25. – A keverékben van: 79% 12 Mg , x% 12 Mg és (21 − x)% 12 Mg , így
x 21 − x
24,32 = 0,79 ⋅ 23,99 + ⋅ 24,99 + ⋅ 25,98 1 pont
100 100
ebből x = 8,88.
25
– 8,9% 12 Mg és 12,1% 26 12 Mg van a keverékben. 1 pont
A feladatból kimaradt kérdés: mekkora tömegű magnéziumion tartalmaz 3,00 g
elektront?
– 24,32 g Mg2+ ionban van 10 mol e– 1 pont

– A 10 mol e tömege:
m(e–) = 10 · 6 · 1023 · 9,109 · 10–31 kg = 5,47 · 10–6 kg 1 pont
– 3 g elektron ennek:
3 ⋅ 10 −3 kg
= 549 -szeresében van. 1 pont
5,47 ⋅ 10 − 6 kg
– Vagyis: m(Mg2+) = 549 · 24,32 g = 13 350 g = 13,35 kg. 1 pont
6 pont
26. a)A relatív atomtömeg:
Ar(Cl) = 0,7540 · 34,97 + 0,2460 · 36,97 = 35,46. 3p
m 1000 g
b)n(Cl2) = = = 14,1 mol 2p
M 70,92 g/mol
– így 14,1 · 6 · 1023 = 8,45 · 1024 klórmolekulát tartalmaz, 1p
– mivel kétatomosak a molekulák, 2 · 8,45 · 1024 = 1,69 · 1025 klóratomot jelent. 1p
(A pontszám akkor is jár, ha a)-ban hibásan kiszámított klóratomtömeggel jól számol,
vagy ha a periódusos rendszerből vett adattal számol.)
c) Az atomok 24,60%-a 37Cl, annak a valószínűsége, hogy ez egy másik hasonlóval
kapcsolódik, ennek 24,60%-a, vagyis: 0,246 · 0,246 = 0,0605, azaz 6,05%-a. 1p
8 pont
27. a) Az anion és a kation protonszáma között 4 a különbség: Zk – Za = 4. 1 pont
(Ez az azonos elektronszámból következik, ugyanis akkor a kation a II. A, az
anion pedig az előző periódus VI.A csoportjában kell hogy legyen.)
– A protonszámok azonossága alapján pedig:
Zk · 1,00 · 1022 = Za · 1,25 · 1022 1 pont
– A két egyenlet közös megoldása:
Za = 16,
Zk = 20. 1 pont
– A két elem: a kén (16S) és a kalcium (20Ca). 1 pont
b) Az elektronok anyagmennyisége 1,00 · 1022 db kalciumionban (Ca2+):
2+ 1,00 ⋅10 22 1
n(Ca ) = = mol , 1 pont
1 60
6 ,00 ⋅10 23
mol
n(e) = 18 n(Ca) = 0,300 mol. 1 pont
– Az elektronok anyagmennyisége 1,25 · 1022 db szulfidionban (S2–):
2– 1,25⋅10 22 5
n(S ) = = mol , 1 pont
1 240
6 ,00 ⋅10 23
mol
n(e) = 18 n(S2–) = 0,375 mol. 1 pont
8 pont
28. a) A vegyület képlete: CrxOySz, ahol x : y : z = n(Cr) : n(O) : n(S). 1p

Az összegképlet:
m( Cr ) m( O ) m( S )
x : y : z = : :
M( Cr ) M( O ) M( S )
26,5 g 49,0 g 24,5 g
x : y : z = : : = 0,510 : 3,063 : 0,766 = 1,0 : 6,0 : 1,5 =
g g g
52 16 32
mol mol mol
= 2 : 12 : 3 2p
– A tapasztalati képlet: Cr2O12S3. 1p
– Ebből az ionvegyület képlete: Cr2(SO4)3. 1p
b)A vegyület 0,1 mol krómiont kell hogy tartalmazzon. 1p
0,1
– A képlet alapján ez mol króm(III)-szulfátban van. 2p
2
– A vegyület moláris tömege: M = 392 g/mol. 1p
– A vegyület tömege: m = 0,05 mol · 392 g/mol = 19,6 g. 1p
10 pont
29. – Vegyünk pl. 100 g vegyületet, akkor abban 28 g O és 72 g Mn van. 1p

– Az atomtömegek alapján: n(O) = 28 g : 16 g/mol = 1,75 mol, 1p
– n(Mn) = 72 g : 55 g/mol = 1,31 mol. 1p
– A MnxOy képlet alapján: x : y = 1,31 : 1,75 = 1,00 : 1,34. 1p
x : y = 3 : 4, tehát a tapasztalati képlet: Mn3O4. 1p
– Ez átalakítható: MnO2 · 2 MnO alakra, vagyis 1 : 2 arányban négy- és kétvegyértékű
benne a mangán. 1p
6 pont
30. – Az alumínium-szulfát képlete: Al2(SO4)3. 1 pont

– Moláris tömege: M = 342 g/mol. A kristályvizes képlete: Al2(SO4)3 · xH2O.
Moláris tömege: 342 + 18x. 1 pont
– A víztartalom 48,6%-kal csökkenti a tömeget:
18 x
= 0,486 1 pont
342 + 18 x
– Ennek megoldása: x = 18. 1 pont
– A képlet: Al2(SO4)3 · 18 H2O. 1 pont
5 pont
31. – A két fém-oxid képlete: MeO és MeO2. 1 pont

– Ha Mx a fém moláris tömege, akkor az oxigén tömegtörtje a két vegyületben:
16
w1 =
M x + 16
32
w2 = 2 pont
M x + 32
– A feladatban szereplő feltétel alapján:
⎛ 16 ⎞ 32
⎜⎜ ⎟⎟ · 1,866 = 2 pont
⎝ M x + 16 ⎠ M x + 32
– Ebből: Mx = 207. 1 pont
– Az ismeretlen fém az ólom. 1 pont
(Találgatás, illetve próbálgatás esetén maximálisan 6 pont kapható.) 7 pont
32. A reakcióegyenlet, és az adatok:

2 Na + Cl2 = 2 NaCl 1 pont
50 mmol
Az egyenlet alapján 100 mmol nátrium égethető el. 1 pont
A nátrium tömege: m = 100 mmol · 23 mg/mmol = 2300 mg. 1 pont
3 pont
33. M(KMnO4) = 158 g/mol 1 pont

1,00 g
1,00 g KMnO4 anyagmennyisége: n = = 6,33 · 10–3 mol 1 pont
158 g/mol
Az egyenlet alapján a fejleszthető oxigén anyagmennyisége:
8 KMnO4 = 2 K2MnO4 + 2 K2O + 6 MnO2 + 5 O2
5
⋅
–3
6,33 · 10 mol 8
⎯⎯→ 3,96 · 10–3 mol 1 pont
3 pont
30 g
34. Az alumínium anyagmennyisége: n(Al) = = 1,11 mol 1 pont
27 g/mol
A reakcióegyenlet:
4 Al + 3 O2 = 2 Al2O3 1 pont
4
Ez alapján 1,0 mol O2 gázhoz mol = 1,33 mol alumínium szükséges. 1 pont
3
A 30 g alumínium 1,11 mol, vagyis elegendő az oxigén, tehát elégethető. 1 pont
(Ezzel egyenértékű megoldás: 1,11 mol Al-hoz 0,75 · 1,11 mol = 0,8325 mol
oxigén szükséges, ami kevesebb, mint a meglévő 1,00 mol.) 4 pont
10 g
35. 10 g vaspor anyagmennyisége: n(Fe) = = 0,179 mol 1 pont
56 g/mol
10 g
10 g kénpor anyagmennyisége: n(S) = = 0,312 mol 1 pont
32 g/mol
A reakcióegyenlet:
Fe + S = FeS 1 pont
Ez alapján a két elem 1 : 1 anyagmennyiség-arányban reagál, vagyis a kisebb
mennyiségű vas határozza meg a keletkező vas(II)-szulfid mennyiségét:
legfeljebb 0,179 mol FeS keletkezhet (ha a kén nem szublimál). 1 pont
m(FeS) = 0,179 mol · 88 g/mol ≅ 16 g. 1 pont
5 pont
36. – Az ismeretlen (n) vegyértékű fém-szulfid képlete: Me2Sn. 1 pont

– Ugyanennek az oxidja: Me2On. 1 pont
– A folyamat:
Me2Sn → Me2On 1 pont
– Például 100 g vegyületből kiindulva 83,6 g vegyületünk keletkezik. 1 pont
– A moláris tömegek:
M(Me2Sn) = 2M + 32n; M(Me2On) = 2M + 16n 1 pont
– Az egyenes arányosság:
2 M + 32 n 100 2 pont
=
2 M + 16 n 83,6
– ebből: M = 32,78 n 1 pont
– Ebből pedig: n = 1 → M = 32,8
n=2 → M = 65,6 → Zn
n=3 → M = 98,3
n=4 → M = 131,1 2 pont
(Bármely más módon, de helyesen levezetett megoldás elfogadható, de _______
kizárólag +2 oxidációs állapot feltételezése esetén max. 9 pont adható.)
10 pont
37. – Az ismeretlen karbonát képlete: Me2(CO3)x 2 pont
– A bomlás egyenlete:
Me2(CO3)x → Me2Ox + x CO2 2 pont
100 g 22,3 g 1 pont
(2M + 60x) 44x
__________________________________
100 g 22,3 g
= 2 pont
2M + 60 x 44 x
ebből: M = 68,66 x. 1 pont
– Ha x = 1, akkor M = 68,66 g/mol
ha x = 2, akkor M = 137,3 g/mol → bárium
ha x = 3, akkor M = 206,0 g/mol stb. 2 pont
(Aki eleve MeCO képlettel dolgozik, és nem próbálja ki legalább Me CO - _________
3 2 3
ra, az maximálisan 7 pontot kaphat.) 10 pont
38. – 1 mol vegyületben 131 g Xe van, így az egyes vegyületek moláris tömege
ebből és a tömegszázalékból meghatározható:
M1 = 131 g/mol : 0,633 = 207 g/mol
M2 = 131 g/mol : 0,672 = 195 g/mol 2 pont
– A molekula másik komponenséből 4 atom van molekulánként, így ennek
moláris tömege az első esetben:
g g
207 − 131
Mx = mol mol = 19 g/mol, ez a fluor (F). 1 pont
4
– A másik elem esetében:
g g
195 − 131
My = mol mol = 16 g/mol, ez az oxigén (O). 1 pont
4
– A XeF4 molekula szerkezeti képlete:
F F
Xe
F F
1 pont
– alakja: síknégyzet, 90°-os kötésszögekkel 1 pont
– A XeO4 molekula szerkezeti képlete:
O O
Xe
O O
1 pont
– alakja: tetraéder, 109,5°-os kötésszögekkel 1 pont
8 pont
IV. ANYAGI HALMAZOK
IV. 1–2. FELELETVÁLASZTÁSOS TESZTEK
0 1 2 3 4 5 6 7 8 9
0 B B D C B A B D A
1 C C C E C A B C C D
2 C E C D D E(D*) D C A A
3 B D C A B A B D B C
4 B C A D A B A D D C
5 A D B A C
*A D helyén. (A második kiadásban már D.)
IV. 3. TÁBLÁZATKIEGÉSZÍTÉS
A magnézium, az oxigén és vegyülete
Vegyjel Mg O
Vegyértékelektronok száma 55. 2 56. 6
Párosítatlan elektronok száma 57. 0 58. 2
alapállapotban
Halmazállapot (25 °C, 101 kPa) 59. szilárd 60. gáz
Szilárd állapotban a kristályrács típusa 61. fémrács 62. molekularács
A rácspontokon lévő részecskék 63. Mg (Mg2+) 64. O2
(kémiai jel)
A rácsösszetartó erő típusa 65. fémes kötés 66. másodrendű
(diszperziós) kötés
A két elem alkotta vegyület képlete 67. MgO
A vegyület rácstípusa 68. ionrács
Halmazállapot (25 °C, 101 kPa) 69. szilárd
A rácspontokon lévő részecskék 70. Mg2+, O2–
(kémiai jel)
A szén, a klór és vegyülete
Vegyjel C Cl
Vegyértékelektronok száma 71. 4 72. 7
alapállapotban
Halmazállapot (25 °C, 101 kPa) 75. szilárd 76. gáz
Szilárd állapotban a kristályrács típusa 77. atomrács (gyémánt) 78. molekularács
A rácspontokon lévő részecskék 79. C 80. Cl2
(kémiai jel)
A rácsösszetartó erő típusa 81. kovalens kötés 82. másodrendű
(gyémánt) (diszperziós) kötés
A két elem alkotta vegyület képlete 83. CCl4
A vegyület rácstípusa 84. molekularács
A rácspontokon lévő részecskék 85. CCl4
(kémiai jel)
A rácsösszetartó erő típusa 86. másodrendű (diszperziós) kötés
Gázok összehasonlítása
Képlet CH4 He SO2
Moláris tömeg 87. 16 g/mol 88. 4 g/mol 89. 64 g/mol
Anyagmennyiség 90. 0,5 mol 91. 2 mol 92. 0,125 mol
Térfogat (25 °C, 101 kPa) 93. 12,2 dm3 94. 49,0 dm3 95. 3,06 dm3
Sűrűség (25 °C, 101 kPa) 16 g/mol 97. 0,163 g/dm3 98. 2,61 g/dm3
96.
24,5 dm 3 /mol
= 0,653 g/dm3
Oxigéngázhoz viszonyított 16 g/mol 100. 0,125 101. 2,0
relatív sűrűség 99. = 0,5
32 g/mol
Gáz-halmazállapotú elemek összehasonlítása
Képlet 102. N2 103. O2 104. Ne

Moláris tömeg 21 g 106. 16 · 2 g/mol = 107. 0,816 g/dm3 ·
105. 32 g/mol 24,5 dm3/mol =
4,5 ⋅ 10 23
mol 20 g/mol
6 ⋅ 10 23
= 28 g/mol
Tömeg 108. 0,64 g 109. 40 g
22
Molekulák száma 110. 1,2 · 10
Térfogat (25 °C, 101 kPa) 4,5 ⋅ 10 23 490 cm3 112. 49,0 dm3
111. mol ·
6 ⋅ 10 23
24,5 dm3/mol = 18,4
dm3
Sűrűség (25 °C, 101 kPa) 28 g/mol 114. 1,31 g/dm3
113.
24,5 dm 3 /mol
=1,14 g/dm3
Hidrogéngázhoz viszonyított 28 g/mol 116. 10
relatív sűrűség 115. = 14
2 g/mol
IV. 4. EGYÉB FELADATOK
Ionvegyületek oldódása vízben
117. A NaOH esetében. 1p

118. A lombikban levő gáz melegszik, tágul (vagy: nő a nyomása), és kiszorítja a folyadékot. 2 p
119. Exoterm az oldáshő (hőtermelő folyamat). 1p
120. A rácsenergia kisebb, mint a hidratációs hők összege (abszolút értékben). 1p
5 pont
Oldhatóság vizsgálata
121. Az etil-alkohol elegyedik a vízzel, a benzin és a szén-tetraklorid nem. 1p

Az apoláris molekulákat tartalmazó szerves vegyületek nem elegyednek a dipólusos
vízzel. 1p
Az alkohol poláris molekulájú (és hidrogénkötést is ki tud alakítani), ezért oldódik
vízben. 1p
122. A szén-tetraklorid és a benzin sűrűségéről. 1p
A szén-tetraklorid sűrűsége nagyobb, a benziné pedig kisebb mint a vízé (1 g/cm3). 1p
123. A jód apoláris molekulájú, ezért az apoláris fázisban helyezkedik el (ha van olyan).1 p
124. A szén-tetraklorid és a benzin elegyedik egymással, mert mindkettő apoláris molekulákat
tartalmaz. 1p
Az etil-alkohol apoláris jellegű etilcsoportja (CH3−CH2) ad lehetőséget az apoláris moleku-
lájú anyagokkal való jó elegyedésre. 1p
8 pont
Szilárd anyagok vizsgálata
125. A dipólusmolekulájú vagy az ionos anyagok („hasonló hasonlót old” elv alapján). 2p
126. Az apoláris molekulájú anyagok. 1p
127. Atomrácsos lehet. 1p
128. 1. kémcső: naftalin 1p
3. kémcső: kvarchomok 1p
129. 2. kémcső: karbamid, 4. kémcső: kálium-klorid 1p
Indoklás: a kálium-klorid ionos, ezért vizes oldata vezeti az áramot, a karbamidé nem 1p
130. a) szublimáció 1p
b) 1. kémcső 1p
c) gyenge másodrendű kötések a molekulák között (kis rácsenergia) 1p
11 pont
Az oldhatóság hőmérsékletfüggése
131. a) Igen, a B sóé [mert ebből maradt a legtöbb feloldatlanul (B2)]. 1p

b) Igen, az A sóé [mert ebből maradt egyedül feloldatlanul (A3) ]. 1p
132. a) Igen, a C sóé [mert ebből maradt a legkevesebb feloldatlanul (C2)]. 1p
b) Nem [mert sem B-ből sem C-ből nem maradt feloldatlanul]. 1p
133. Magasabb hőmérsékleten gyorsabb az oldódás. 1p
134. A2, B2, C2, A3 1p
135. A – IV. B – III. C – II. 3×1p 3p
9 pont
IV. 5. SZÁMÍTÁSOK
136. a) A gázelegy térfogata: 5,00 dm3 + 3,00 dm3 = 8,00 dm3 1p

3
5,00 dm
Az összetétel: · 100% = 62,5 térfogat% O2 és 37,5 térfogat% H2. 1p
8,00 dm 3
b) A térfogat és az anyagmennyiség-százalék mérőszáma Avogadro törvénye miatt
megyegyezik: 62,5 x% O2 és 37,5 x% H2 van az elegyben. 1p
1,00 mol gázelegy 0,625 mol O2-t és 0,375 mol H2-t tartalmaz, ezek tömegei:
0,625 mol · 32 g/mol = 20,0g
0,375 mol · 2 g/mol = 0,75 g
Összesen: 20,75 g. 2p
20,0 g
Az összetétel: · 100% = 96,4 w% O2 és 3,6 w% H2. 1p
20,75 g
(A feladat úgy is megoldható, hogy az 5,00 dm3 és 3,00 dm3 gáz térfogatából önkényesen
választott – de azonos – körülményeket feltételezve kiszámítjuk a tömeget, majd abból
az összetételt.)
c) A fenti számolási módszer alapján automatikusan adódik: M(elegy) = 20,8 g/mol. 2p
d) A gázelegy sűrűsége csak a hőmérséklet és nyomás ismeretében határozható meg. 2p
e) A CO–CH4 gázelegy átlagos moláris tömege is 20,8 g/mol. 1p
Ha pl. 1 mol gázelegyet veszünk, annak tömege 20,8 g, benne pedig x mol CO és
(1–x) mol CH4 esetében a moláris tömegekkel felírható összefüggés:
28x + 16(1–x) = 20,8 3p
Ebből: x = 0,40, 1p
Vagyis 40 x% = térfogat% CO és 60 x% = térfogat % CH4 van a gázelegyben. 1p
16 pont
m M
137. a) ρ = = ,
V Vm
– M (elegy) = ρ ⋅ Vm = 0,2239 g/dm 3 · 24,5 dm 3 /mol = 5,49 g/mol, 3 pont
M (elegy) 5,49 g/mol
b) ρ r = = = 0,343 2 pont
M (CH 4 ) 16,0 g/mol
c)Ha 1,00 mol elegyet veszünk, abban:
5,49 g / 3 = 1,83 g hidrogén, oxigén, illetve ismeretlen vegyület van. 2 pont
1,83 g
– 1,83 g hidrogén anyagmennyisége: n = = 0,915 mol, 1 pont
2,00 g/mol
1,83 g
– 1,83 g oxigén anyagmennyisége: n = = 0,0572 mol, 1 pont
32 g/mol
– az ismeretlen vegyület anyagmennyisége:
n = 1 mol – (0,915 + 0,0572) = 0,0278 mol, 1 pont
1,83 g
– ebből a moláris tömege: M = = 65,8 g/mol. (A behelyettesített
0,0278 mol
adatok pontosságától függően 64,6 – 65,8 közötti értékeket kapunk, így lehet
szó például a kén-dioxidról, amelynek 64 g/mol a moláris tömege.) 2 pont
d) A térfogat%-os összetétel számértékben a mólszázalékossal egyezik meg:
91,5 térfogat% H2, 5,72 térfogat% O2, 2,78 térfogat% vegyület 3 pont
15 pont
138. a) Ha a sűrűségük azonos, akkor Avogadro törvénye alapján az átlagos molá-
ris tömegük is azonos, vagyis a gázelegy átlagos moláris tömege: M = 32,0 g/mol. 1 pont
– A gázelegy sűrűsége standard nyomáson, 25 °C-on:
g
32,0
ρ =
M
= mol = 1,31 g . 2 pont
Vm dm 3 dm 3
24,5
mol
b)A héliumra vonatkoztatott sűrűség:
g
32 ,0
ρr =
M
= mol = 8,00. 2 pont
M (He ) g
4,00
mol
c)Legyen például 1,00 mol gázelegyünk, abban: x mol CO és (1,00–x) mol CO2. 1 pont
– A moláris tömegek alapján:
28,0x + 44,0(1,00–x) = 32,0 2 pont
– ebből: x = 0,750 1 pont
– A térfogat- és mól%-os összetétel megegyezik, így:
75,0 térfogat% CO és 25,0 térfogat % CO2. 1 pont
d)A metán moláris tömege 16 g/mol, vagyis fele a gázelegy átlagos moláris
tömegének, így azonos tömeg esetén kétszeres anyagmennyiséget kever-
a gázelegyhez. 2 pont
– A gázelegy anyagmennyisége, ennek következtében (azonos állapotban)
a térfogata is háromszorosára nő, aminek következtében a mól%-os, így a
térfogat%-os CO-tartalma is a harmadára csökken: 25,0 térfogat% CO lesz benne. 2 pont
14 pont
139. a) A normál moláris gáztérfogat: Vm = 22,41 dm3/mol 1 pont
– A sűrűségből és a normál moláris gáztérfogatból:
g dm 3 g
M (elegy ) = ρ ⋅ Vm = 1,071 ⋅ 22,41 = 24,00 . 1 pont
3 mol mol
dm
– A levegőre vonatkoztatott sűrűség:
g
24,00
M (elegy) mol = 0,83.
ρr = = 1 pont
M (levegő) 29
g
mol
b) A gázelegy 1,000 mólja tartalmaz: x mol CH4-t és így (1,000–x) mol O2-t,
ezek tömege: 16,00x gramm, illetve 32,00(1,000–x) g. 1 pont
– Ebből az átlagos moláris tömeg alapján az összefüggés:
16,00x + 32,00(1,000–x) = 24,00,
amelyből x = 0,5000. 2 pont
– A gázelegy 50,00–50,00 mól%, azaz térfogat% metánt, illetve oxigént tartalmaz. 1 pont
c)A tömeg%-os metántartalom:
g
0,5000 mol ⋅ 16,00
mol = 1 ⎯ ⎯→ 33,33 tömeg% CH4, 66,67 w% O2. 2 pont
24,00 g 3
d)Tegyük fel, hogy 1,000 mol elegyhez még y mol H2-t kell keverni. Ha ekkor a
sűrűsége a felére csökken, akkor az átlagos moláris tömege is az eredeti
fele lesz: 12,00 g/mol. 1 pont
– Az új gázelegyre felírható:
24,00 + 2 y
= 12,00 2 pont
1,000 + y
ebből: y = 1,200 1 pont
– A gázelegyhez tehát 1,200-szeres térfogatú hidrogént kell keverni. 1 pont
– A gázelegyhez:
g
1,20 mol ⋅ 2,00
mol = 0,100 -szeres tömegű hidrogént kell keverni. 1 pont
24,00 g
15 pont
140. a)A vegyület képlete: CxHyOz, ahol x : y : z = n(C) : n(H) : n(O). 1p

– A tapasztalati képlet:
m(C) m(H) m(O)
x : y:z = : : 1p
M (C) M (H) M (O)
40 g 6,67 g 53,3g
x : y:z = : : = 3,33 : 6,67 : 3,33 = 1,00 : 2,00 : 1,00 ,
12 g/mol 1g/mol 16 g/mol
CH2O. 2p
b)A vegyület moláris tömege a relatív sűrűségből:
M = ρr · M(O2) = 1,875 · 32,0 g/mol = 60,0 g/mol. 1p
– A vegyület molekulaképlete (CH2O)n, ahol n ≥ 1, egész szám,
M(CH2O) = 30,0 g/mol, ezért:
n · 30,0 g/mol = 60,0 g/mol → n = 2,
tehát a molekulaképlet: C2H4O2. 1p
6 pont
50,0 dm 3
141. 50,0 dm3 ammóniagáz anyagmennyisége: n = = 2,23 mol. 1p
22,41 dm 3 /mol
A gáz tömege: m = 2,23 mol · 17,0 g/mol = 37,9 g. 1p
37,9 g
A 20,0 tömeg%-os oldat tömege: m(oldat) = = 189,5 g,
0,200
a víz tömege pedig: m(víz) = 189,5 g – 37,9 g = 151,6 g ≅ 152 g 2p
152 g víz térfogata kb. 152 cm3, tehát 152 cm3 vízben nyelettük el az 50,0 dm3 gázt. 1p
5 pont
142. a)100 cm3 10,0%-os oldat tömege: 105 g, amelyben 10,5 g HCl van. 2 pont
– A végső oldat 20,0 tömeg%-os, ehhez még x gramm HCl-t használunk:
az oldat tömege (105 + x) g, az oldott anyagé (10,5 + x) g lesz. 1 pont
– A keletkező oldat 20,0 tömeg%-os, így:
10,5 + x
= 0,200 1 pont
105 + x
– Ebből: x = 13,1 g [a 10,5 g HCl elvi hiba.] 1 pont
(Más levezetés, például a keverési egyenlet is elfogadható:
105 · 10,0% + x · 100% = (105 + x) · 20,0% → x = 13,1.)
– A feloldandó HCl-gáz anyagmennyisége:
13,1 g
n(HCl) = = 0,359 mol, 1 pont
g
36,5
mol
– a térfogata pedig:
V(HCl) = 0,359 mol · 24,5 dm3/mol = 8,79 dm3. 1 pont
b)A keletkező oldat tömege: 105 g + 13,1 g = 118,1 g, 1 pont
– térfogata pedig:
118,1 g
V = = 107,4 cm 3 . 1 pont
g
1,10
cm 3
– Az egész oldat térfogata (csupán) 7,4 cm3-rel nőtt. 1 pont
10 pont
143. a) Vegyünk pl. 1000 cm3 oldatot, amelynek tömege 1080 g. 1 pont
– Ebben 5,00 mol, azaz: 5,00 mol · 36,5 g/mol = 182,5 g HCl van. 1 pont
– Az oldat:
182,5 g
· 100% = 16,9 tömeg%-os. 1 pont
1080 g
m(HCl ) n(HCl ) ⋅ M (HCl ) c ⋅ M (HCl )
[Alternatív megoldási menet: w = = =
m(oldat ) ρ ⋅ V (oldat ) ρ
mol g
5,00 3
⋅ 36,5
dm mol
w= = 0,169.
g
1080
dm 3
(A mértékegységek egységesítése miatt a sűrűséget át kellett váltani:
1,08 g/cm3 = 1080 g/dm3.)]
b) 500 cm3 oldatban 2,50 mol HCl van. Ennek tömege 91,25 g. 2 pont
91,25 g
– Ez = 246,6 g 37,0%-os sósavban van, 1 pont
0,370
246,6 g
– amelynek térfogata: = 209 cm3, tehát 209 cm3 37 tömeg%-os sósavból
g
1,18
cm 3
kell kiindulnunk. 1 pont
c)500 cm3 5,00 mol/dm3-es sósav tömege a sűrűség alapján 540 g. 1 pont
A cc. sósavhoz adandó víz: 540 g – 246,6 g = 293,4 g (ami kb. 293,4 cm3.) 1 pont
Tehát a tömény sósavhoz 293 cm3 vizet kell keverni. 1 pont
10 pont
144. a) 100 cm3 tömény kénsavoldat tömege:
m(oldat) = 100 cm3 · 1,84 g/cm3 = 184 g, 1 pont
– az ebben lévő kénsav tömege:
m(H2SO4) = 184 g · 0,98 = 180,32 g, 1 pont
– a keletkező oldat tömege:
m(hígabb oldat) = 184 g + 100 g = 284 g, 1 pont
– tömeg%-os kénsavtartalma:
180,32 g
⋅ 100% = 63,5 tömeg%. 1 pont
284 g
b) a keletkező oldat térfogata:
284 g
V (hígabb oldat ) = = 184,4 cm 3 , 1 pont
g
1,54
cm 3
– a benne oldott kénsav anyagmennyisége:
180,32 g
n(H 2SO 4 ) = = 1,84 mol, 2 pont
g
98
mol
– az oldat koncentrációja:
1,84 mol mol
c(H 2SO 4 ) = = 9,98 . 2 pont
0,1844 dm 3 dm 3
9 pont
3 3
145. a) A tömegkoncentráció: c · M(H3PO4) = 16,0 mol/dm · 98 g/mol = 1568 g/dm ,
azaz 1,57 kg/dm3. 2p
b)Tudjuk, hogy például 100 g oldatban 90 g foszforsav van, így 10 g víz van. 1p
– A foszforsav, illetve a víz anyagmennyisége:
90 g
n (H3PO 4 ) = = 0 , 918 mol , 1p
98 g / mol
– A koncentráció adat felhasználásával kiszámíthatjuk a 0,918 mol foszforsavat
tartalmazó oldat térfogatát:
n(H 3 PO 4 ) 0,918 mol
V (oldat) = = = 0,0574 dm 3 = 57,4 cm 3 . 2p
c 3
16,0 mol/dm
– Ezek alapján az oldat sűrűsége:
m(oldat) 100 g
ρ = = = 1,74 g/cm 3 . 1p
V (oldat) 3
57,4 cm
c)100 cm3 oldat így 174 g tömegű,
– amelyben 174 · 0,900 = 156,6 g foszforsav van. 1p
– Ugyanennyi foszforsavat tartalmaz a hígított, 50,0 tömeg%-os oldat is, melynek tö-
mege egyszerűen meghatározható: m(oldat) = 2 · 156,6 g = 313,2 g. 1p
– A keletkező oldat térfogata:
313,2 g
V (oldat) = = 234,6 cm 3 ≅ 235 cm3. 1p
3
1,335 g/cm
– Az oldathoz hozzákeverendő víz: m(víz) = 313,2 − 174 = 139,2 g, azaz kb. 139 cm3. 2p
(Elvileg hibás a 235 cm3 − 100 cm3 = 135 cm3 eredmény, mivel a tömény oldatok
térfogatai nem additív mennyiségek.) _____
12 pont
(Természetesen minden más, elvileg helyes levezetés is maximális pontszámot ér!)
146. a) 20 °C-on az 50,0 cm3 (azaz 50,0 g) vízből és 100 g sóból készített oldat:
100 g
· 100% = 66,6 tömeg%-os lenne. 1 pont
50,0 g + 100 g
– Ez töményebb a megadott 65,8%-os telített oldatnál, vagyis nem oldódik fel az
összes ammónium-nitrát. 2 pont
b) 50 °C-on 100 g víz 344 g ammónium-nitrátot old, vagyis az 50,0 cm3 (50,0 g)
vizünk fele ennyit, azaz 172 g-ot. 1 pont
– Ezek szerint még:
172 g – 100 g = 72,0 g ammónium-nitrátot kell a főzőpohárba szórni. 1 pont
c) A lehűtéskor számolhatunk pl. a keverési egyenlettel. Legyen x a kikristályosodó só
tömege (aminek w = 1,00 a tömegtörtje):
m · w(50 °C) = x · 1,00 + (m – x) · w(20 °C). 1 pont
– Az 50 °C-os oldat tömege: m = 50,0 g + 172 g = 222 g. 1 pont
– Kiszámíthatnánk az 50 °C-os oldat tömegtörtjét, de ez esetben feleslegesen
járnánk el, mert m · w(50 °C) éppen az oldott anyag, azaz a 172 g. 1 pont
– A keverési egyenlet így a következőképpen alakul:
172 = x + (222 – x) · 0,658 1 pont
– Ebből: x = 75,8,
tehát 75,8 g ammónium-nitrát kristályosodik ki a hűtés során. 1 pont
10 pont
147. a)A telített oldat tömeg%-os ammónium-bromid-tartalma:
75,5
20 °C : ⋅ 100% = 43,0 tömeg%,
175,5
145,6
100 °C : ⋅ 100% = 59,3 tömeg%. 2 pont
245,6
– 100 g sóból 100 °C-on készíthető oldat tömege:
m(100 °C) = 100 : 0,593 = 168,6 g. 1 pont
– 20 °C-ra hűtve x gramm só válik ki, így például a keverési egyenlet alapján:
168,6 · 0,593 − x · 1,00 = (168,6 − x) · 0,430 2 pont
– ebből: x = 48,2, vagyis 48,2 g só válik ki. 1 pont
b)Ahhoz, hogy feloldódjon a só, még y gramm (0,00 tömegtörtű) vizet kell hozzá-
keverni. A 20 °C-os rendszert − az egyszerűség kedvéért − tekinthetjük 59,3 tö-
megszázalékos oldatnak is, így a például a keverési egyenlettel számolva:
168,6 · 0,593 + y · 0,00 = (168,6 + y) · 0,430. 3 pont
(Természetesen tekinthetjük úgy, hogy 48,2 g só és 120,4 g 43,0 tömeg%-os oldat-
ról van szó, és akkor az egyenlet a következőképpen alakul:
48,2 · 1,000 + 120,4 · 0,430 + y · 0,00 = (168,6 + y) · 0,430.)
– Ebből: y = 63,9, vagyis 63,9 g, azaz 63,9 cm3 vizet kell a rendszerhez keverni. 1 pont
(Természetesen minden más, elvileg helyes levezetés is maximális pontszámot ér!) ______
10 pont
148. a) A 80°C-on telített oldat:
60,0 g
⋅ 100% = 37,5 tömeg% oldott anyagot tartalmaz. 1 pont
160 g
– Induljunk ki x (gramm) sóból, akkor az így:
x
g 80 °C-on telített oldatban lesz. 2 pont
0,375
– A hűtés után az oldatban:
(x–150) g só van, 1 pont
⎛ x ⎞
⎜ −150 ⎟ g az oldat tömege. 1 pont
⎝ 0,375 ⎠
 A lehűtés során 20°C-os telített oldat keletkezik (amely 25 %-os):
x − 150
= 0,25 2 pont
⎛ x ⎞
⎜ −150 ⎟
⎝ 0,375 ⎠
– Ebből: x = 337,5, vagyis kb. 338 g sóból kell kiindulni. 1 pont
b) A visszanyerhető só az eredetinek:
150 g
⋅ 100% = 44,4%-a. 2 pont
337,5 g
10 pont
149. – A reakcióegyenlet:
2 NO + O2 = 2 NO2 1 pont
– Az egyenlet és Avogadro törvénye alapján:
3,00 dm3 NO 1,50 dm3 O2-nel reagál, és 3,00 dm3 NO2-gáz keletkezik. 2 pont
– A reakcióban az összes NO átalakul: 100%-os az átalakulás. 1 pont
– A reakcióban a 3,00 dm3 O2 fele alakul át: 50%-os az átalakulás. 1 pont
5 pont
150. 2,45 dm3 standardállapotú hidrogéngáz 0,100 mol. 1 pont
A reakcióegyenlet: H2 + Cl2 = 2 HCl 1 pont
Az egyenlet alapján ugyanakkora, vagyis 2,45 dm3 térfogatú klórgáz szükséges
a maradéktalan reakcióhoz. 1 pont
A reakcióegyenlet alapján 0,200 mol HCl keletkezik. 1 pont
0,200 mol
A 150 cm3 sósav koncentrációja: c(HCl) = = 1,33 mol/dm3. 1 pont
3
0,150 dm
5 pont
151. a) Az egyenletek:
N2 + 3 H2 = 2 NH3 (1)
4 NH3 + 5 O2 = 4 NO + 6 H2O (2)
2 NO + O2 = 2 NO2 (3)
4 NO2 + 2 H2O + O2 = 4 HNO3 (4)
NH3 + HNO3 = NH4NO3 (5) 5 pont
b) 8,000 tonna, azaz 8000 kg pétisó mészkőtartalma: 0,400 · 8000 kg = 3200 kg. 1 pont
– Az ammónium-nitrát-tartalom: 8000 kg – 3200 kg = 4800 kg.
Ennek anyagmennyisége [M(NH4NO3)] = 80,0 g/mol = 80,0 kg/kmol):
m 4800 kg
n= = = 60,0 kmol. 1 pont
M kg
80,0
kmol
– 60,0 kmol ammónium-nitráthoz 60,0 kmol NH3 és
60,0 kmol HNO3 szükséges [(5) egyenlet]. 1 pont
– A 60,0 kmol HNO3-t is ammóniából kell előállítani. A (2)–(4) egyenletből kiderül,
hogy 1 mol HNO3-hoz elvileg 1 mol NH3, így 60,0 kmol-hoz 60,0 kmol NH3 kellene.1 pont
60,0 kmol
– A termelés azonban csak 90%-os, így: = 66,7 kmol NH3-ból
0,9
kell kiindulni. 1 pont
– A teljes folyamathoz: 60 kmol + 66,7 kmol = 126,7 kmol NH3 kell.
Ehhez az (1) egyenlet alapján fele ennyi, azaz 63,3 kmol N2-re lenne szükség. 1 pont
– A termelés azonban csak 95,0%-os, így ennél több nitrogénből kell kiindulni:
63,3 kmol
n(N2) = = 66,6 kmol, 1 pont
0,950
m3
– V(N2) = nVm = 66,6 kmol · 24,5 = 1632 m3. 1 pont
kmol
– A szükséges nitrogén térfogata [a (3) egyenlet és Avogadro törvénye alapján] ennek
háromszorosa: V(H2) = 4896 m3. 2 pont
(A megadott adatok pontossága alapján 1,63 · 103 m3 N2 és 4,90 · 103 m3 H2.) 15 pont
Na2CO3 + 2 HCl = 2 NaCl + H2O + CO2 1 pont
– A nátrium-karbonát-oldat tömege:
m = ρ · V = 200 cm3 · 1,06 g/cm3 = 212 g. 1 pont
– A benne oldott nátrium-karbonát:
m(Na2CO3) = 212 g · 0,200 = 42,4 g, 1 pont
42,4 g
n(Na2CO3) = = 0,400 mol . 1 pont
g
106
mol
– A reakcióhoz az egyenlet szerint kétszer annyi, azaz 0,800 mol HCl szükséges. 1 pont
– Ennek tömege:
m = n · M = 0,800 mol · 36,5 g/mol = 29,2 g. 1 pont
– A szükséges sósav térfogata két lépésben:
g
: 1,10
: 0,200 3
29,2 g HCl ⎯⎯ ⎯ ⎯→146 g sósav ⎯⎯ ⎯cm ⎯⎯→ 133 cm 3 . 1 pont
– A reakció során fejlődő – és eltávozó – CO2 0,400 mol, ami:
m(CO2) = 0,400 mol · 44 g/mol = 17,6 g 1 pont
– A visszamaradó oldat tömege:
m(oldat) = 212 g + 146 g – 17,6 g = 340,4 g 1 pont
– A benne lévő nátrium-klorid 0,800 mol:
m(NaCl) = 0,800 mol · 58,5 g/mol = 46,8 g 1 pont
– Az oldat konyhasótartalma:
46,8 g
· 100% = 13,8 tömeg%. 1 pont
340,4 g
11 pont
153. a)A reakcióegyenlet:
CaCl2 + Na2CO3 = CaCO3 + 2 NaCl 2 pont
111 g/mol 106 g/mol 100 g/mol 58,5 g/mol
– m(NaCl) = 224 g · 0,1306 = 29,25 g 1 pont
– ennek anyagmennyisége: n = 0,500 mol
0,500 mol
– m(CaCO3) = · 100 g/mol = 25,0 g csapadék képződött. 7 pont
2
0,500 mol
b) m(Na2CO3) = · 106 g/mol = 26,5 g 2 pont
2
26,5 g
m(oldat) = = 132,5 g vagyis kb. 132 g Na2CO3-oldatot reagáltattunk. 2 pont
0,2
0,500 mol
c) m(CaCl2) = · 111 g/mol = 27,75 g. 1 pont
2
– A CaCl2-oldat oldat tömege: 25,0 g + 224 g – 132,5 g = 116,5 g. 2 pont
– A víz tömege 116,5 g – 27,75 g = 88,75 g. 1 pont
– Az oldhatóság:
27,75 g x
= , ebből x = 31,3 g CaCl2 100 g vízben. 2 pont
88,75 g víz 100 g
15 pont
154. – A reakcióegyenletek:
CuSO4 + 2 NaOH = Cu(OH)2 + Na2SO4
Cu(OH)2 = CuO + H2O 2 pont
50,0 g
– 50,0 g réz-oxid: = 0,629 mol, 1 pont
g
79,5
mol
– az egyenlet alapján ebből az következik, hogy
0,629 mol CuSO4-ból és
1,258 mol NaOH-ból keletkezett,
közben 0,629 mol Na2SO4 keletkezett. 3 pont
– A tömegek a moláris tömegek segítségével (m = nM):
m(CuSO4) = 0,629 mol · 159,5 g/mol = 100 g
m(NaOH) = 1,258 mol · 40,0 g/mol = 50,3 g
m(Na2SO4) = 0,629 · 142 g/mol = 89,3 g 3 pont
– A keletkezett oldat 20,0 tömeg%-os, és 89,3 g Na2SO4-t tartalmaz, ebből:
89,3 g
= 446,5 g az oldat tömege. 1 pont
0,200
– A tömegmegmaradás elve szerint a kiindulási oldatok össztömege megegyezik
a termékek össztömegével. Az oldat mellett 0,629 mol Cu(OH)2 képződött:
0,629 mol · 97,5 g/mol = 61,3 g. 1 pont
– A rendszer összes tömege: 446,5 g + 61,3 g = 507,8 g, 1 pont
– a két kiindulási, azonos tömegű oldat így ennek a fele: 253,9 g ≅ 254 g. 1 pont
100 g
– A réz(II)-szulfát-tartalom: ⋅ 100w% = 39,4 tömeg%. 1 pont
254 g
50,3 g
– A NaOH-oldat: ⋅ 100w% = 19,8 tömeg%-os. 1 pont
254 g
15 pont
V. ANYAGSZERKEZET (Középszint)
V. 1–2. FELELETVÁLASZTÁSOS TESZTEK
0 1 2 3 4 5 6 7 8 9
0 B D D A C B B A B
1 C C A C C D C A C A
2 B B A D B D A
V. 3. TÁBLÁZATKIEGÉSZÍTÉS
Vegyületek összehasonlítása
CO2 NH3 SO2

A molekula 27. 2 28. 3 29. 2
- σ-kötéseinek száma:
- π-kötéseinek száma: 30. 2 31. 0 32. 2
- nemkötő e-párjainak száma: 33. 4 34. 1 35. 5
- alakja: 36. lineáris 37. trigonális 38. V-alakú
piramis
- polaritása: 39. apoláris 40. dipólus 41. dipólus
A központi atom vegyértéke: 42. 4 43. 3 44. 4
A vegyület szilárd halmazát összetartó 45. diszperziós 46. hidrogén- 47. dipólus-
legerősebb kölcsönhatás: kh. kötés dipólus kh.
Elemek összehasonlítása
Az elem megnevezése 48. kálium 49. szén 50. klór

Vegyértékelektronok
Kristályrácsának típusa 51. fém- 52. atom- 53. mole-
(gyémánt) kula-
A rácsösszetartó erő 54. fémes 55. kova- 56. disz-
kötés lens kötés perziós kh.
(gyémánt)
Melyik közülük a legmagasabb olvadáspontú? 57. szén
Melyik jó elektromos- és hővezető közülük? 58. kálium
Melyik közülük a legalacsonyabb forráspontú? 59. klór
Standardállapotban a halmazában működő kötőerő(k) 60. 61. 62.
fémes kötés kovalens kovalens
kötés kötés
(gyémánt)
Kémiai részecskék összehasonlítása
Kémiai jel N(p+) N(e–) Párosítatlan Atommagok

elektronok
száma térbeli elrendeződése
63. Ca2+ 64. 0 -----------------------------
65. NH4+ 66. 0 67. tetraéderes
68. Mg 69. 0 -----------------------------
70. pl. N* 71. 7* 72. 7* -----------------------------
73. 18 74. 18 75. 0 76. 3 77. V-alakú
* Bármely helyes válasz elfogadható: pl. P, As stb. és a megfelelő részecskeszám.
V. 4. EGYÉB FELADATOK
Gázok előállítása a levegőből
78. A gázok kinyerési sorrendje növekvő forráspont szerint történik: neon, nitrogén, argon, oxigén,
kripton, xenon. 2 pont
79. A nemesgázok: argon, neon, hélium, kripton, xenon. 1 pont
A forráspontjuk a rendszám növekedésével, tehát a hélium, neon, argon, kripton, xenon
sorrendben nő, mert az atomtömeg növekedésével az atomok között ható másodrendű kötőerők
(diszperziós kötések) nagysága növekszik. 1 pont
10
80. m(N2) = 56 millió tonna = 5,6⋅10 kg
n(N2) = m/M = 2,0⋅109 kmol
A levegő nitrogéntartalma 78,03 térfogat% = 78,03 mol%
A szükséges levegő: 2,0⋅109 kmol / 0,7803 = 2,56⋅109 kmol 3 pont
9 3 10 3
V(levegő) = 2,56⋅10 kmol ⋅ 24,5 m / kmol = 6,3⋅10 m 1 pont
m(levegő) = 2,56⋅109 kmol ⋅ 29 kg/kmol = 7,4⋅1010 kg = 7,4⋅107 tonna 1 pont

A teljes levegő tömege: m = 5,0⋅1015 tonna
A felhasznált levegő ennek (7,4⋅107 / 5⋅1015) · 100% = 1,5⋅10–6 %-a. 2 pont
81. A levegő 0,93 térfogat% = 0,93 mol% argont tartalmaz. 1 pont
A fenti levegőmennyiségben: n(Ar) = 2,56⋅109 kmol ⋅ 0,0093 = 2,4⋅107 kmol
m(Ar) = 2,4⋅107 kmol ⋅ 40 kg/kmol = 9,6⋅108 kg. 2 pont
9,6⋅108 kg = 9,6 · 105 tonna > 700 000 tonna. Így a nitrogénhez felhasznált
levegőből nyert argon fedezi a szükséges argon mennyiséget. 1 pont
15 pont
Holt-tengeri só
82.
Képlet 20 0C 50 0C
NaCl 36 37
CaCl2 74,5 136,8
K2SO4 11,1 16,5
KCl 34 42,6
KBr 65,2 80,2
KI 144 168
MgCl2 54,5 59
MgSO4 44,5 50,4
1 pont
83. A só oldhatóságát telített oldatának összetételével jellemezzük. 1 pont
84. a) K2SO4 b) NaCl 2 pont
85. (A példa szövegéből hiányzik, hogy 20 °C-ról van szó.)
NaCl-ra: KI-ra:
36 20 144 20
= =
100 200 − x 100 200 − y
x = 144,4 g y = 186,1 g 4 pont
86. b és c 2 pont
87. MgCl2(sz) = Mg2+(aq) + 2 Cl–(aq) 2 pont
12 pont
V. 5. SZÁMÍTÁSOK
88. a) M(biotit) = 3⋅M(A) + 39,1 + 27 + 3⋅28 + 10⋅16 + 2⋅17 = 3⋅ M(A) + 344,1 (g/mol) 1 pont
A vegyület 1 mol-jának 82,52 tömeg%-a: m = 344,1 g 1 pont
17,48
A vegyület 17,48 tömeg%-a: m = · 344,1 g = 72,9 g = 3 ⋅ M(A) 1 pont
82,52
M(A) = 24,3 g/mol, tehát A = Mg, tehát a képlet KMg3(AlSi3O10)(OH)2 2 pont
b) Ha Y = Fe3+, akkor 1 mol vegyületben: m(Fe) = 2⋅ 55,8 g = 111,6 g 1 pont

m(X) = 3⋅M(X) = 111,6 g / 1,43 = 78,04 g, M(X) = 26,0 g/mol.
Ilyen moláris tömegű elem nincs. 1 pont
Ha Y = Cr3+, akkor1 mol vegyületben m(Cr) = 2⋅52 g = 104 g 1 pont
m(X) = 3⋅M(X) = 104,6 g / 1,43 = 72,73 g, M(X) = 24,2 g/mol, így
X = Mg, tehát a képlet Mg3Cr2(SiO4)3. 2 pont
10 pont
89. a) A moláris tömegek:
M(NH4NO3) = 80 g/mol, M(P2O5) = 142 g/mol, M[Ca(H2PO4)2] = 234 g/mol,
M(K2O) = 94 g/mol, M(K2SO4) = 174 g/mol
V(eredeti oldat) = 100 ml = 100 cm3
– m(eredeti oldat) = 100 cm3 ⋅ 1,15 g/cm3 = 115 g
– A benne levő hatóanyag:
m(N) = 11,5 g, n(N) = 11,5 / 14 = 0,8214 mol,
ez megfelel: 0,8214/2 mol ⋅ 80 g/mol = 32,9 g NH4NO3-nak 2 pont
m(P2O5) = 0,06 · 115 g = 6,90 g, n(P2O5) = 6,90 g / 142 g/mol = 4,86⋅10–2 mol
ez megfelel: 4,86⋅10–2 mol ⋅ 234 g/mol = 11,3 g Ca(H2PO4)2-nak 2 pont
m(K2O) = 0,08 · 115 g = 9,20 g, n(K2O) = 9,20 g / 94 g/mol= 9,79⋅10–2 mol

ez megfelel: 9,79⋅10–2 mol ⋅ 174 g/mol = 17,0 g K2SO4-nak 2 pont
Az tápoldathoz 32,9 g NH4NO3-ot, 11,3 g Ca(H2PO4)2-ot és 17,0 g K2SO4-ot kell

feloldani (115 g – 32,9 g – 11,3 g – 17,0 g = 53,8 g, azaz 53,8 cm3 desztillált vízben). 1 pont
b) Az öntözővíz koncentrációjának megállapítása:

6 ml tápoldatban van:
6 0,8214
· mol = 0,0246 mol NH4NO3,
100 2
6
· 4,86⋅10–2 mol = 2,92 · 10–3 mol Ca(H2PO4)2,
100
6
· 9,79⋅10–2 mol = 5,87 · 10–3 mol K2SO4. 3 pont
100
A koncentrációk (mivel 2 liter, azaz 2 dm3 az öntözővíz térfogata):
c(NH4NO3) = 0,0246 mol/ 2 dm3 = 0,0123 mol/dm3 = 12,3 mmol/dm3,
c[Ca(H2PO4)2] = 2,92 · 10–3 mol/ 2 dm3 = 7,4 · 10–4 mol/dm3 = 1,46 mmol/dm3,
c[K2SO4] = 5,87 · 10–3 mol/ 2 dm3 = 2,94 · 10–3 mol/dm3 = 2,94 mmol/dm3. 3 pont
13 pont
90. a) Mérőhengerrel mérjük ki a tömény sósavat, majd 1 pont

egy 2,00 dm3-es mérőlombikba töltve desztillált vízzel felhígítjuk. 1 pont
b) 5,00 cm3 sósav tömege: m(oldat) = 5,00 cm3 · 1,18 g/cm3 = 5,90 g. 1 pont
ebben a hidrogén-klorid tömege: m(HCl) = 5,90 g · 0,360 = 2,12 g, 1 pont
2,12 g
amelynek anyagmennyisége: n(HCl) = = 5,81 · 10–2 mol. 1 pont
36,5 g/mol
3
Ennyi HCl lesz a 2,00 dm oldatban is, így a koncentráció:
0,0581 mol
c= = 0,0290 mol/dm3. 1 pont
3
2 dm
c) 20,0 cm3 oldatban van: n(HCl) = 0,0200 dm3 · 0,0290 mol/dm3 = 5,80 · 10–4 mol. 1 pont
A NaOH + HCl = NaCl + H2O egyenlet alapján 5,80 · 10–4 mol NaOH semlegesíti. 1 pont
n 5,80 ⋅ 10 −4 mol
A NaOH-oldat térfogata: V = = = 5,80 · 10–3 dm3 = 5,80 cm3. 1 pont
c 3
0,100 mol/dm
9 pont
91. – 100 cm3 10,0%-os oldat tömege: 95,7 g, amelyben 9,57 g ammónia van. 1 pont
– A végső oldat 20 tömeg%-os, ehhez még x gramm ammóniát használtunk:
az oldat tömege (95,7 + x), az oldott anyagé (9,57 + x) lesz. 2 pont
– A keletkező oldat 20,0 tömeg%-os, így:
9,57 + x
= 0,200 1 pont
95,7 + x
– Ebből: x = 11,96 (≅12,0) [+ 9,57 g ammónia elvi hiba.] 1 pont
(Más levezetés, például a keverési egyenlet is elfogadható:
95,7 · 10% + x · 100% = (95,7 + x) · 20% → x = 12,0.)
– A feloldandó ammóniagáz anyagmennyisége:
12,0 g
n(NH3) = = 0,706 mol, 1 pont
g
17,0
mol
– a térfogata pedig:
V(NH3) = 0,706 mol · 24,5 dm3/mol = 17,3 dm3. 1 pont
– A keletkező oldat tömege: 95,7 g + 12,0 g = 107,7 g, 1 pont
– térfogata pedig:
107,7 g
V = = 116,7 cm 3 . 2 pont
g
0,923
cm 3
10 pont
N2 + 3 H2 = 2 NH3 1 pont
4 NH3 + 5 O2 ⎯katalizátor
⎯⎯⎯→ 4 NO + 6 H2O 1 pont
2 NO + O2 = 2 NO2 1 pont
4 NO2 + O2 + 2 H2O = 4 HNO3 (már rendezve volt)
3
a) Avogadro törvénye miatt 5,00 m nitrogénhez – a reakció együtthatói alapján – éppen
15,0 m3 ugyanolyan állapotú hidrogéngáz szükséges. 1 pont
3
b) 5,00 m standardállapotú gáz anyagmennyisége:
5000 dm 3
n( N 2 ) = = 204 ,1 mol
24 , 5 dm 3 / mol
- ebből 408,2 mol ammónia képződne, a kitermelés miatt viszont csak: 1 pont
0,95 · 408,2 mol = 387,8 mol ammónia képződik. 1 pont
- 387,8 mol ammóniából ugyanennyi mól helyett a kitermelés miatt:
0,9 · 387,8 mol = 349,0 mol NO képződik. 1 pont
- Ebből az egyenletek szerint épp ugyanennyi, 349,0 mol salétromsav képződik. 1 pont
- Ennek tömege:
m(HNO3) = 349,0 mol · 63 g/mol = 21 987 g. 1 pont
- Az oldat 70 tömeg%-os:
21 987 g
m(oldat) = = 31 410 g = 31,4 kg. 1 pont
0,7
10 pont
VI. ANYAGSZERKEZET (Emelt szint)
VI. 1–2. FELELETVÁLASZTÁSOS TESZTEK
0 1 2 3 4 5 6 7 8 9
0 B B C B E C B D D
1 E D E D B E B D E A
2 B B D C A A
VI. 3. TÁBLÁZATKIEGÉSZÍTÉS
Oxigéntartalmú molekulák összehasonlítása
A molekula képlete 26. H2O 27. CO2 28. SO2

Protonok száma a molekulában
Atommagok száma a molekulában
Pi-kötések száma a molekulában 29. 0 30. 2 31. 2
Nemkötő elektronpárok száma a molekulában 32. 2 33. 4
A molekula alakja 34. V-alak 35. lineáris 36. V-alak
Kristályos állapotban a rácsösszetartó erő (pontos 37. H- 38. 39. dipó-
név) kötés diszperziós lus-dipólus
Melyik közülük a legmagasabb forráspontú? 40. H2O
Standardállapotban a halmazában működő 41. H- 42. 43.
kötőerő(k) kötés, kovalens kovalens
kovalens
Atomok, ionok, molekulák összehasonlítása
Kémiai jel N(p+) N(e–) Párosítatlan Lezárt héjai Atommagok

elektronok
száma térbeli elrendeződése
44. S2– 45. 0 46. K,L --------------------------
---
47. NH4+ 48. 0 --------------- 49. tetraéder
50. Be 51. 0 52. K --------------------------
---
53. Cu 54. 29 55. 29 K, L, M --------------------------
---
SiH4 56. 18 57. 18 48. 0 --------------- 59. 5 60. tetraéder
Elemek és a belőlük származó vegyületek összehasonlítása
Vegyjel 61. C 62. O 63. H

Vegyértékelektronok száma 64. 6
A lezárt héjak száma
Az elem halmazállapota standard 67. szilárd 68. gáz 69. gáz
nyomáson, 25 °C-on
Az elem rácstípusa 70. atomrács 71. molekularács
(gyémánt)
A vegyület képlete 72. CO (vagy CO2) 73. H2O (vagy H2O2)
A vegyület rácstípusa 74. molekularács 75. molekularács
A vegyület halmazállapota 76. gáz 77. folyadék
standard nyomáson, 25 °C-on
Elemek és vegyületük jellemzése
Az elem vegyjele 78. O 79. Mg

A két elem rendszáma közti különbség
A párosítatlan elektronok száma az alapállapotú atomban
Az atomsugarak viszonya 80. r(Mg) > r(O)
Az atom lezárt héjainak betűjelei 81. K
A természetben előforduló ionjának kémiai jele 82. O2– 83. Mg2+
Az ion atomjából való képződésének egyenlete 84. O + 2e– = O2– 85. Mg = Mg2+ + 2e–
Az atom és a belőle képződött ion méretének 86. az ion a 87. az atom a
összehasonlítása nagyobb nagyobb
Az ion lezárt héjának betűjelei
A két ion méretének viszonya 88. r(Mg2+) < r(O2–)
Az elektronegativitások viszonya 89. EN(Mg) < EN(O)
Az elem rácstípusa (szilárd halmazállapotban) 90. molekularács 91. fémrács
A két elem egyesülésekor képződött vegyület képlet 92. MgO
A két elem egyesülésekor képződött vegyület rácstípusa
VI. 4. EGYÉB FELADATOK
Halogének
93. fluor: 9 proton, 9 elektron, 10 neutron 1 pont

jód: 53 proton, 53 elektron, 74 neutron 1 pont
94. A fluor tömegszáma 19, a jódé 127. 1 pont
95. 35Cl: 17 proton, 17 elektron, 18 neutron, 37Cl: 17 proton, 17 elektron, 20 neutron
79
Br: 35 proton, 35 elektron, 44 neutron, 81Br: 35 proton, 35 elektron, 46 neutron 4 pont
96. Ar(Cl) = 34,97 ⋅ 0,7577 + 36,97 ⋅ 0,2423 = 26,497 + 8,958 = 35,45 1 pont
Ar(Br) = 78,92 ⋅ 0,5069 + 80,92⋅ 0,4931 = 40,005 + 39,902 = 79,91 1 pont
9 pont
Kísérletek jóddal és kalcium-kloriddal
97. A jód szublimált, 1 pont

majd a gőzök a hideg falon lecsapódtak. 1 pont
A kémcső légtere a szublimálódott jódtól halványlila lehetett. 1 pont
98. A kalcium-klorid oldódása exoterm folyamat lehetett. (Vagy: az oldáshő
negatív előjelű.) 1 pont
Indoklás: a szublimáció energiaigényes folyamat, amelyet az oldódás során
felszabadult hő (egy része) biztosított. 1 pont
5 pont
Oldatok vizsgálata
99. Szuszpenzió. [Vagy: heterogén rendszer. Vagy: a szilárd só és a vele egyensúlyban lévő telített
oldat.] 1 pont
100. A1: túltelített oldat B1: telítetlen oldat (vagy: híg) C1: telített oldat 3 pont
101. A2: telített oldat B2: telítetlen (vagy épp telített) oldat C2: telített oldat 3 pont
7 pont
Kísérletek kénnel
102. A kénnek nagyobb a sűrűsége a vízénél. (Vagy: 1 g/cm3-nél nagyobb a sűrűsége.) 1 pont
103. A kén gyakorlatilag vízben oldhatatlan. 1 pont
Anyagszerkezeti magyarázat: a polaritásbeli különbségekkel (a víz dipólusos,
H-kötésre képes, a kén apoláris molekulákból áll). 1 pont
104. A víz nagy felületi feszültsége megakadályozza az apró kénszemcsék lesüllyedését. 1 pont
A vízmolekulák közti erős hidrogénkötések miatt alakul ki a nagy felületi feszültség. 1 pont
105. Az epesavnak apoláris és poláris része is van (amfipatikus tulajdonságú). Az apoláris
felükkel a kénszemcsék felé fordulva beborítják azokat, így a most már poláris felszínű
szemcsék lesüllyednek a vízben. Azt mondjuk, hogy az epesav felületaktív anyag, és ezzel
csökkenti a víz felületi feszültségét. 3 pont
106. Az állatok apoláris kültakaróval borított lábát a felületaktív anyagok körülveszik, és így
csökkentve a víz felületi feszültségét a rovarok elsüllyednek és belefulladnak a vízbe. 1 pont
9 pont
VI. 5. SZÁMÍTÁSOK
107. a)
Molekula Koncentráció
Képlet
(a felfedezés éve)
molekula/m3 mol/dm3 g/m3
Kétatomos molekulák
hidrogén (1970) H2 1,0·1010 1010 1010

= ⋅2 =
1000 ⋅ 6 ⋅ 10 23 6 ⋅ 10 23
= 1,7 · 10–17 = 3,3 · 10–14
szén-monoxid (1970) CO 1,0·106 10 6 10 6

= ⋅ 28 =
1000 ⋅ 6 ⋅ 10 23 6 ⋅ 10 23
= 1,7 · 10–21 = 4,7 · 10–17
Háromatomos molekulák
hidrogén-cianid (1970) HCN 4,5 ⋅ 10 −20 4,5⋅10–20

=
27 ⋅ 1000
4,5 ⋅ 10 −20
⋅ 6 ⋅ 10 23
27 = 1,7 · 10–24
= 1,0·103
kén-hidrogén (1972) H2 S 1,0·102 10 2 10 2

= ⋅ 34 =
1000 ⋅ 6 ⋅ 10 23 6 ⋅ 10 23
= 1,7 · 10–25 = 5,7 · 10–21
Többatomos molekulák
ammónia (1968) NH3 1,0·104 10 4 10 4

= ⋅ 17 =
1000 ⋅ 6 ⋅ 10 23 6 ⋅ 10 23
= 1,7 · 10–23 = 2,8 · 10–19

5 × 2 pont = 10 pont
b) c(CO) = 1,7⋅10–21 mol/dm3 = 1,7⋅10–18 mol/m3 1 pont

1,0 mol
1,0 mol CO tehát = 5,9 ⋅1017 m3 térben van. 1 pont
mol
1,7 ⋅ 10 −18
m3
ρ(CO) = 4,7⋅10–17 g/m3,
1,0 g
1,0 g CO tehát = 2,1 ⋅1016 m3 térben van. 1 pont
g
4,7 ⋅ 10 −17
m3
13 pont
108. a) Ha két gáz sűrűsége megegyezik, akkor (átlagos) moláris tömegük is megegyezik.
[M = 32,0 g/mol] 1 pont
– Vegyünk pl. 1,00 mol gázelegyet, abban x mol CH4-t és így (1,00 – x) mol CO2-t,
akkor az átlagos moláris tömegre a moláris tömegek segítségével felírhatjuk:
16,0x + (1,00 – x)44,0 = 32,0 2 pont
– Ebből: x = 3/7 mol = 0,429 1 pont
– Az elegy összetétele: 42,9 x% = ϕ% CH4 és 57,1 ϕ% CO2. 1 pont
– A tömegszázalékos összetétel:
3
mol ⋅ 16,0 g/mol
7 · 100% = 21,4 w% CH4 és 78,6 w% CO2. 2 pont
32,0 g
m M 32,0 g/mol
– A sűrűség: ρ = = = = 1,31 g/dm3. 2 pont
V Vm 3
24,5 dm /mol
b) Ha a sűrűség a felére csökkent, akkor az átlag moláris tömeg is a felére
csökkent. [M = 16,0 g/mol] 1 pont
– 14,0 kg eredeti gázelegy anyagmennyisége:
14,0 kg
n(eredeti) = = 0,4375 kmol 1 pont
32,0 kg/kmol
– A keletkező 15,0 kg gázelegy anyagmennyisége:
15,0 kg
n(új) = = 0,9375 mol 1 pont
16,0 kg/kmol
– Ez alapján a hozzáadott ismeretlen gáz anyagmennyisége:
n(X) = 0,9375 kmol – 0,4375 kmol = 0,500 kmol 1 pont
– Az ismeretlen gáz moláris tömege:
1,00 kg
M(X) = = 2,00 kg/kmol = 2,00 g/mol. 1 pont
0,500 mol
– A gáz csak a hidrogén (H2) lehet. 1 pont
– A térfogat%-os összetétel az anyagmennyiség-százalékkal egyezik így:
0,500
x% = ϕ% = · 100% = 53,3% H2. 2 pont
0,9375
17 pont
109. – 100 cm3 oldat 108,5 g tömegű. 1 pont
– benne 0,500 mol HCl van, amelynek tömege 18,25 g. 1 pont
18,25 g
a) A tömeg%: = 0,168, azaz 16,8 tömeg%-os. 1 pont
108,5 g
18,25 g + x
b) = 0,200 2 pont
108,5 g + x
– ebből x = 4,31 g 1 pont
– 4,31 g HCl anyagmennyisége (m/M): 0,118 mol. 1 pont
– Ennek térfogata (24,5 dm3/mol): 2,89 dm3. 1 pont
c) Az oldat tömege: 108,5 g + 4,31 g = 112,81 g. 1 pont
112,81 g
– A térfogat: V = = 102,6 cm3, 1 pont
3
1,100 g/cm
3
– azaz 2,6 cm -rel nőtt a térfogat. 1 pont
11 pont
110. a) A tömény kénsavoldat tömege: 50,00 cm3 · 1,84 g/cm3 = 92,0 g. 1 pont
Ebben van: 0,98 · 92,0 g = 90,16 g kénsav. 1 pont
– A kénsav anyagmennyisége:
M(H2SO4) = 98 g/mol
90,16 g
n( H2SO4 ) = = 0,92 mol. 1 pont
g
98
mol
– Ennyi kénsav lesz az 500,0 cm3 oldatban is, így annak koncentrációja:
0,92 mol
c= 3
= 1,84 mol/dm3. 2 pont
0,500 dm
b)A keletkezett oldat tömege: 500 cm3 · 1,11 g/cm3 = 555 g. 1 pont
– Az oldat tömeg%-os kénsavtartalma:
90,16 g
= 0,162 ⎯ ⎯→ 16,2 tömeg%. 1 pont
555 g
c)Az eredeti oldathoz adott víz:
555 g – 92,0 g = 463 g, azaz 463 cm3. [Tehát nem 500–50 = 450 cm3!] 2 pont
9 pont
111. a) A mól%-os összetétel:

n(KOH ) n(KOH )
⋅100% = ⋅ 100% 1 pont
n(oldat ) n(KOH ) + n(víz )
– Például 100 g oldat adatait felhasználva (20 g KOH és 80 g víz):
20 g
n(KOH ) = = 0,357 mol 1 pont
g
56
mol
80 g .
n(víz ) = = 4, 4 mol 1 pont
g
18
mol
– A mól%-os KOH-tartalom:
20 g
g
56
mol 0,357
x% = ⋅ 100% = ⋅ 100% = 7,4%. 1 pont
20 g 80 g 0,357 + 4,444
+
g g
56 18
mol mol
b) Kiszámíthatjuk pl. az oldat tömegkoncentrációját:
ρ (KOH) = c(KOH) · 56 g/mol = 235,8 g/dm3. 1 pont
– 1,000 dm3 oldatban lévő 235,8 g KOH viszont a 20,0 tömeg% figyelembevételével:
235,8 g
= 1179 g oldatban van.
0,200 1 pont
– Az oldat sűrűsége így:
m 1179 g g
ρ = = = 1,179 .
V 1000 cm 3 cm 3 1 pont
c) A semlegesítés egyenlete:
2 KOH + H2SO4 = K2SO4 + 2 H2O 1 pont
– Például 100 g oldatban lévő 20,0 g KOH-dal számolva a korábban kiszámí-
tott 0,357 mol KOH-hoz az egyenlet alapján szükséges:
0,357 mol
n(H 2SO 4 ) = = 0,179 mol
2 1 pont
g
m(H 2SO 4 ) = 0,179 mol ⋅ 98,0 = 17,5g
mol 1 pont
– ennyi kénsav 10,0 tömeg%-os oldat 175 g-jában van, 1 pont
– a keletkezett oldat tömege tehát 275 g, 1 pont
– a reakció során keletkező kálium-szulfát szintén 0,179 mol, 1 pont
– ennek tömege:
g
m(K 2SO 4 ) = 0,179 mol ⋅ 174 = 31,1 g, 1 pont
mol
– az oldat kálium-szulfát-tartalma:
31,1 g
⋅ 100% = 11,3 tömeg%. 1 pont
275 g
15 pont
112. a) A legnagyobb kitermelést akkor kapjuk, ha 100 °C-on telített oldatot 0 °C-ra
hűtünk. 1 pont
– 871 g só felhasználásakor pl. 118,3 g só marad vissza az oldatban, így:
871 g – 118, 3 = 752,7 g sót kapunk vissza. 1 pont
– A kitermelés:
752,7 g
· 100% = 86,4%-os. 1 pont
871,0 g
(
b) Endoterm folyamat ∆ aq )
sz H 〉 0 kJ/mol . 1 pont
A Le Chatelier-elv értelmében a hőmérséklet emelése az egyensúlyt az
endoterm folyamat irányába tolja el. Az ammónium-nitrát oldhatósága a
hőmérséklet emelésével nő, vagyis az oldódás és a kikristályosodás kö-
zül az oldódás irányába tolódik az egyensúly, azaz ez az endoterm irány. 1 pont
c) I. megoldás
– Az oldat:
192 g
– 20 °C-on · 100% = 65,8% ammónium-nitrátot tartalmaz, 1 pont
292 g
580 g
– 80 °C-on · 100 = 85,3% ammónium-nitrátot tartalmaz. 1 pont
680 g
– A keverési egyenlet alapján:
100 · 0,658 + x · 1,000 = (100 + x) · 0,853 2 pont
– A megoldás: x = 132,6,
vagyis 132,6 g ammónium-nitrát oldható fel. 1 pont
10 pont
[II. megoldás:
20 °C-on 100 g oldatban van 65,8 g NH4NO3 és 34,2 g víz.
34,2 g víz 80 °C-on:
580 g y
= → y = 198,4 g sót old.
100 g 34,2 g
Még feloldható: 198,4 – 65,8 = 132,6 g ammónium-nitrát.
III. megoldás
20 °C-on 100 g oldatban van 65,8 g NH4NO3 és 34,2 g víz.
80 °C-on még z gramm só oldható, így (100+z) gramm oldat és
(65,8+z) gramm ammónium-nitrát lesz benne.
Ez az oldat már 85,3%-os:
65,8 + z
= 0,853 → z = 132,6.]
100 + z
113. a) A hevítési maradék: KxNyOz.

100 g-jában 45,9 g K, 16,5 g N és 100 – 45,9 – 16,5 = 37,6 g O van. 1 pont
– Az anyagmennyiségek (n = m/M): 1,177 mol K, 1,179 mol N, 2,35 mol O 1 pont
– Ebbből: x : y : z = 1,177 : 1,179 : 2,35 = 1 : 1 : 2 1 pont
– A képlet: KNO2. 1 pont
– A színtelen gáz csak oxigén lehet. 1 pont
– A kiindulási anyagból oxigén távozott, akkor az csak KNO3 lehet. 1 pont
– A neve kálium-nitrát. 1 pont
– A bomlás egyenlete: KNO3 = KNO2 + 0,5 O2. 1 pont
b) 1,000 g KNO3 anyagmennyisége (M = 101 g/mol): 0,00990 mol. 1 pont
– Fele ennyi O2 fejlődik: 0,00495 mol. 1 pont
– Ennek térfogata (V = n·VM): 0,121 dm3. 1 pont
11 pont
114. a)A reakcióegyenlet és a moláris tömegek:

MgCl2 + K2CO3 = MgCO3 + 2 KCl 1 pont
95 g/mol 138 g/mol 84 g/mol 74,5 g/mol
– 217,5 g oldatban van: 0,137 · 217,5 g = 29,8 g kálium-klorid. 1 pont
– Ennek anyagmennyisége:
29,8 g
n= = 0,400 mol. 1 pont
g
74,5
mol
– Az egyenlet alapján 0,200 mol csapadék képződött:
0,200 mol · 84 g/mol = 16,8 g. 2 pont
b)Az egyenlet alapján ehhez 0,200 mol K2CO3-ra volt szükség:
0,200 mol · 138 g/mol = 27,6 g. 2 pont
– A felhasznált kálium-karbonát-oldat tömege:
27,6 g
m[K 2 CO 3 (aq )] = = 184 g. 1 pont
0,150
c)Az egyenlet alapján a magnézium-klorid anyagmennyisége: 0,200 mol,
tömege: 0,200 mol · 95 g/mol = 19,0 g. 2 pont
– A felhasznált magnézium-klorid-oldat tömege:
217,5 g (ennyi a maradék)
+ 16,8 g (ez a kicsapódott anyag tömege, ami eredetileg szintén
az oldatban volt)
– 184 g (a 15%-os kálium-karbonát-oldat)
50,3 g 2 pont
– A telített oldatban lévő víz tömege: 50,3 g – 19,0 g = 31,3 g. 1 pont
– Az oldhatóság kiszámítása:
19,0 g x
= ⎯⎯→ x = 60,7 g
31,3 g 100 g
tehát az oldhatóság: 60,7 g MgCl2 / 100 g víz. 2 pont
15 pont
115. a) A rendezett reakcióegyenlet:
+3 +5 +6 +3
Cr 2 O 3 + 3 K N O 3 + 4 KOH = 2 K 2 Cr O 4 + 3 K N O 2 + 2 H2O
(Az oxidációsszám-változásokért 1 pont, a rendezésért 1 pont) 2 pont
100 g
– 100 g kálium-kromát: = 0,515 mol, 1 pont
g
194
mol
– ehhez az egyenlet alapján feleannyi, azaz 0,258 mol Cr2O3 kell. 1 pont
0,258 mol
– A termelést is figyelembe véve: = 0,368 mol kell belőle, 1 pont
0,7
– amelynek tömege: 0,368 mol · 152 g/mol = 55,9 g Cr2O3. 1 pont
b) A 0,368 mol Cr2O3-hoz az egyenlet szerint 3-szoros anyagmennyiségű, azaz
1,10 mol KNO3 szükséges, 2 pont
– a 20% felesleggel együtt ez: 1,20 · 1,10 mol = 1,32 mol, 1 pont
– azaz: 1,32 mol · 101 g/mol = 133 g KNO3. 1 pont
(Az utolsó 4 pont akkor is megadható, ha az előzőekben rosszul kiszámított króm-
-oxidból helyesen számol.) 10 pont
VII. A KÉMIAI REAKCIÓK JELLEMZŐI ÉS CSOPORTOSÍTÁSUK
VII. 1–2. FELELETVÁLASZTÁSOS TESZTEK
0 1 2 3 4 5 6 7 8 9
0 C C C E D C C B D
1 B A C D B E E C A D
2 E B C E A B D D C C
3 D D A D C D
VII. 3. TÁBLÁZATKIEGÉSZÍTÉS
A kémiai reakciók egyensúlya
Melyik irányba tolódik el az egyensúly, ha

Reakció emeljük a hőmérsékletet? növeljük a nyomást? elvezetjük az egyensúlyi
rendszerből a CO-t?
a) 36. → 37. ← 38. →
b) 39. ← 40. semerre 41. ←
c) 42. → 43. ← 44. →
VII. 4. EGYÉB FELADATOK
A nitrogén-dioxid-gáz dimerizációjának vizsgálata
45. 2 NO2(g) N2O4(g) (vagy fordítva) 1 pont

0 +5 +2 +4
Cu + 4 H N O 3 = Cu (NO 3 )2 + 2 N O 2 + 2 H 2 O
(az oxidációsszám-változások: 1 pont, a teljes rendezés: 1 pont) 2 pont
46. Például a 2 NO2(g) N2O4(g) reakcióra:
∆rH =∆kH(N2O4) – 2∆kH(NO2) = 13 – (2 · 33,5) = –54 kJ/mol
(1 pont a helyes kijelölésért, 1 pont a számításért) 2 pont
47. A hűtéskor világosodik (elszíntelenedik), melegítéskor sötétebb vörösbarna lesz. 1 pont
Indoklás (a Le Chatelier-elv alapján) 1 pont
A térfogat csökkentésekor világosodik. 1 pont
Indoklás (nyomás növelésének hatása a Le Chatelier-elv alapján) 1 pont
9 pont
Kísérletek rézgálicoldattal és szalmiákszesszel
48. Réz(II)-szulfát-oldathoz néhány csepp szalmiákszesz: kék csapadék, amely a kémcső

tartalmának összerázásakor sem oldódik fel. (A másik tapasztalat a másik kísérlethez.) 1 pont
49. A szalmiákszesz lúgos kémhatású: 1 pont
NH3 + H2O NH4+ + OH– 1 pont
A kék csapadék réz(II)-hidroxid, amelynek képződése: 1 pont
Cu2+ + 2 OH– = Cu(OH)2 1 pont
Ammóniaoldat feleslegében a réz(II)ionok stabilis amminkomplexe képződik, ezért
a kiváló réz(II)-hidroxid csapadék feloldódik. 1 pont
A komplex helyes képletéért: [Cu(NH3)4]2+ 1 pont
A csapadék feloldódása:
Cu(OH)2 + 4 NH3 [Cu(NH3)4]2+ + 2 OH– 1 pont
(A fenti egyenlet helyett – megfelelő magyarázattal – elfogadható még a következő is:
[Cu(H2O)4]2+ + 4 NH3 [Cu(NH3)4]2+ + 4 H2O.) 8 pont
A reakciósebesség
50. 2,5 cm3 térfogatú, 0,125 mol/dm3 koncentrációjú 2 pont

51. A brómos víz elszíntelenedik. (A bróm barna színe eltűnik.) 1 pont
52. Az első kémcsőben. 1 pont
Ott a legnagyobb a hangyasav koncentrációja. 1 pont
53. A hígabb oldatokat fel kell melegíteni (minél hígabb, annál jobban). 1 pont
A hőmérséklet emelése gyorsítja a kémiai reakciókat. 1 pont
7 pont
Vizes oldatban lezajló kémiai reakciók
54. a) Fehér csapadék válik ki. 1 pont

A csapadék összetétele: magnézium-karbonát (vagy ennek jelölése az egyenletben). 1 pont
MgCl2 + Na2CO3 = MgCO3 + 2 NaCl
(1 pont a helyes képletekért, 1 pont a rendezésért) 2 pont
b) Színtelen, szagtalan, az égést nem tápláló gáz fejlődik. (Szén-dioxid-gáz fejlődik.) 1 pont
MgCO3 + 2 HCl = MgCl2 + H2O + CO2
(1 pont a helyes képletekért, 1 pont a rendezésért) 2 pont
A csapadék összetétele: ezüst-klorid (vagy ennek jelölése az egyenletben). 1 pont
AgNO3 + NaCl = AgCl + NaNO3 1 pont
b) Halványsárga csapadék képződik. 1 pont
A csapadék összetétele: ezüst-jodid (vagy ennek jelölése az egyenletben). 1 pont
AgNO3 + KI = AgI + KNO3 1 pont
A csapadék összetétele: bárium-szulfát (vagy ennek jelölése az egyenletben). 1 pont
ZnSO4 + BaCl2 = ZnCl2 + BaSO4 1 pont
b) Ba2+ + SO42– = BaSO4 1 pont
57. Mindkét esetben a kezdetben leváló (fehér) csapadék gázfejlődéssel (pezsgéssel) regál
a savakkal. 1 pont
A sósavban a csapadék feloldódik, a kénsavoldat hatására újabb csapadék válik ki. 1 pont
Ba2+ + CO32– = BaCO3
BaCO3 + 2 H+ = Ba2+ + H2O + CO2 (vagy: CO32– + 2 H+ = CO2 + H2O) 1 pont
BaCO3 + 2 H + SO4 = BaSO4 + H2O + CO2 (vagy: Ba2+ + SO42– = BaSO4)
+ 2–
1 pont
58. a) Fehér csapadék válik le.
A csapadék összetétele: ezüst-klorid (vagy ennek jelölése az egyenletben). 1 pont
AgNO3 + HCl = AgCl + HNO3 1 pont
Ag+ + Cl– = AgCl 1 pont
b) A fehér csapadék „megsárgul”. (Az ezüst-jodid rosszabbul oldódó csapadék.) 1 pont
25 pont
VII. 5. SZÁMÍTÁSOK
59. A reakciók és a reakcióhők:

C + O2 = CO2 ∆rH = –394 kJ/mol
(1 pont az egyenletért, 1 pont a reakcióhőért) 2 pont
S + O2 = SO2 ∆rH = –297 kJ/mol
(1 pont az egyenletért, 1 pont a reakcióhőért) 2 pont
CH4 + 2 O2 = CO2 + 2 H2O (1 pont a képletekért, 1 pont a rendezésért) 2 pont
∆rH = –394 + 2(–242) – (–74,9) = –803 kJ/mol (az adatok pontosságának megfelelően!) 2 pont
1,00 kg kokszban lévő éghető anyagok és anyagmennyiségük:
950 g
950 g szén: n(C) = = 79,2 mol 1 pont
12,0 g/mol
q(C) = 79,2 mol · (–394 kJ/mol) = –3,12 · 104 kJ 1 pont
10 g
10 g kén: n(S) = = 0,32 mol 1 pont
32,0 g/mol
q(S) = 0,32 mol · (–297 kJ/mol) = –95 kJ 1 pont
4 4
A felszabaduló hő: 3,12 · 10 kJ + 95 kJ = 3,13 · 10 kJ 1 pont
1,00 kg tiszta metán anyagmennyisége:
1000 g
n(CH4) = = 62,5 mol 1 pont
16,0 g/mol
A felszabaduló hő: 62,5 mol · 803 kJ/mol = 5,02 · 104 kJ 1 pont
15 pont
60. a)2 CH4(g) = C2H2(g) + 3 H2(g)

(1 pont a képletekért, 1 pont a rendezésért) 2 pont
– ∆rH = +227 – 2(–74,9) = 377 kJ/mol (az adatok pontosságának megfelelően!) 1 pont
– CH4(g) + 2 O2(g) = CO2(g) + 2 H2O(f)
(1 pont a képletekért, 1 pont a rendezésért) 2 pont
– ∆rH = –394 + 2(–286) – (–74,9) = –891 kJ/mol
(az adatok pontosságának megfelelően!) 1 pont
1000 dm 3
b) 1,00 m3 gáz: n = = 40,8 mol 1 pont
24,5 dm 3 /mol
377
– A hőbontáshoz szükséges hő: q = 40,8 mol · kJ/mol = 7,69 · 103 kJ 2 pont
2
– A 40%-os hatásfok miatt: q’ = 7,69 · 103 kJ : 0,400= 1,92 · 104 kJ hő szükséges. 1 pont
– Az elégetendő metán anyagmennyisége:
1,92 ⋅ 10 4 kJ
n= = 21,5 mol 1 pont
891 kJ/mol
– A szükséges metán térfogat: V = 21,5 mol · 24,5 dm3/mol = 527 dm3. 1 pont
12 pont
61. 2 H2(g) + O2(g) = 2 H2O(f) ∆rH = 2∆kH(H2O) = –572 kJ/mol 2 pont

CH4(g) + 2 O2(g) = CO2(g) + 2 H2O(f) 1 pont
∆rH = –394 + 2(–286) – (–74,9) = –891,1 kJ/mol 1 pont
1,000 dm3 gázelegy: 0,0408 mol, ebben x mol H2 és (0,0408–x) mol CH4 1 pont
A felszabadult hőre felírható egyenlet:
572
x + (0,0408–x)891,1 = 26,5 2 pont
2
ebből: x = 0,0163 1 pont
0,0163
= 0,400, azaz 40,0 x%, tehát 40,0 térfogat% H2 és 60,0 térfogat% CH4. 1 pont
0,0408
A z 1,000 dm3-nyi gázelegyben 0,600 dm3 metán volt, s ebből 0,600 dm3 CO2
keletkezett az égés során. 1 pont
Az égéshez elfogyott oxigén: 0,400 dm3 hidrogénhez 0,200 dm3, 0,600 dm3 metánhoz
1,200 dm3, összesen 1,400 dm3. 2 pont
Az 5,000 dm3-ből maradt: 5,000 dm3 – 1,400 dm3 = 3,600 dm3, ehhez adódik a ke- 1 pont
letkezett CO2 térfogata, így a vízmentes füstgáz térfogata a kiindulási körülmények között:
3,600 dm3 + 0,600 dm3 = 4,200 dm3. 1 pont
14 pont
62. – A reakcióegyenletek és a reakcióhők:

Na2CO3(sz) + 2 H+(aq) = 2 Na+(aq) + H2O(f) + CO2(g) 2 pont
∆rH1 = 2(–240) + (–286) + (–394) – (–1132) = –28,0 kJ/mol 1 pont
NaHCO3(sz) + H+(aq) = Na+(aq) + H2O(f) + CO2(g) 1 pont
∆rH2 = –240 + (–286) + (–394) – (–948) = 28,0 kJ/mol 1 pont
– A keverék 5,08 g-jában:
x
x g Na2CO3 ⎯⎯→ mol 1 pont
106
5,08 − x
(5,08 – x) g NaHCO3 ⎯ ⎯→ mol 1 pont
84,0
– A fejlődő hő 840 J, azaz 0,840 kJ:
x 5,08 − x
⋅ (− 28,0) + ⋅ (+ 28,0)= − 0,840 1 pont
106 84,0
– Ebből: x = 4,24 g (0,0400 mol) 1 pont
– A tömeg%-os összetétel pedig:
4,24 g
⋅ 100 w% = 83,5 w% Na 2 CO 3 , és így 16,5 w% NaHCO3. 1 pont
5,08 g
_______
(A mól%-os összetétel: 80,0 x% Na2CO3, 20,0 x% NaHCO3.)
10 pont
63. – CaO(sz) + 2 H+(aq) = Ca2+(aq) + H2O(f) 1 pont
– Ennek reakcióhője: ∆rH1 = –543 + (–286) – (–636) = –193 kJ/mol 1 pont
– CaCO3(sz) + 2 H+(aq) = Ca2+(aq) + H2O(f) + CO2(g) 1 pont
– 352,8 cm3 standardállapotú gáz: 0,0144 mol, vagyis 0,0144 mol CaCO3 volt a
keverékben. 1 pont
– Ez 1,44 g (M = 100 g/mol), így 0,56 g CaO volt a 2,000 g keverékben. 1 pont
– A porkeverék összetétele: 72,0 tömeg% CaCO3, 28,0 tömeg% CaO. 1 pont
– 0,56 g CaO anyagmennyisége 0,010 mol, így ennek reakciójakor 1,93 kJ
szabadult fel.A mészkő oldódása: 2,146 – 1,93 = 0,216 kJ hő felszabadulásá-
val járt. 1 pont
− 0,216 kJ
– Ebből a reakcióhő: ∆rH2 = = –15,0 kJ/mol. 1 pont
0,0144 mol
– A képződéshők alapján felírható:
–15,0 kJ/mol = –543 + (–286) + (–394) – x 1 pont
– Ebből: x = ∆kH[CaCO3(sz)] = –1208 kJ/mol. 1 pont
10 pont
64. – Az ismert adatok:
C6H12(g) C6H6(g) + 3 H2 (g)
kiindulás: 3 – –
0,26 mol/dm
átalakul:
____________________________________________________________________
egyensúly: 0,75 mol/dm3
– A hidrogén koncentrációjából következtethetünk vissza:
C6H12(g) C6H6(g) + 3 H2 (g)
kiindulás: 3 – –
0,26 mol/dm
átalakul: −0,25 ⇐ 0,25 ⇐ 0,75
____________________________________________________________________
egyensúly: 0,01 mol/dm3 0,25 mol/dm3 0,75 mol/dm3
3 pont
– Az egyensúlyi állandó:
3
C6H6 ⋅ H2
K = 1 pont
C6H12
0,25 ⋅ 0,753
K = = 11 [(mol/dm3)3] (Az adatok pontosságának megfelelően.) 1 pont
0,01
- A ciklohexán átalakulása:
0,25
α = = 0,962 → 96%-os. (Az adatok pontosságának megfelelően.) 1 pont
0,26
- A gázelegy mól%-os összetétele:
0 , 01
⋅ 100% = 0 , 99% C6H12
0 , 01 + 0 , 25 + 0 , 75
0 , 25
⋅ 100% = 24 , 8% C6H6
0 , 01 + 0 , 25 + 0 , 75
100 - 24,8 - 0,99 = 74,2% H2. 2 pont
- A gázelegy átlagos moláris tömege:
M = 0,0099 · 84 g/mol + 0,248 · 78 g/mol + 0,742 · 2 g/mol = 21,7 g/mol, 1 pont
- ebből a levegőre vonatkoztatott sűrűség:
M (elegy) 21,7
d = = = 0,75. 1 pont
M (levegő) 29
10 pont
65. – A folyamat egyenlete:

CH4 + H2O CO + 3 H2 1 pont
– Ha [CH4]e = [H2]e = x, akkor:
CH4 H2O CO 3 H2
kiindulási: 4x 2x 0 0
3 3
Ï Ï
átalakulás: x x x
– ⇐ – ⇐ Í x
3 3 3
___________________________________________________
Ð Ï
egyensúlyi: x x
x Í x
3 3
x
[CO]e = 1 pont
3
x
[H2O]e = 1 pont
3
4x
c[CH4] = 1 pont
3
2x
c[H2O] = 1 pont
3
4x 2x
Az összekeverési arány: c(CH4) : c(H2O) = : = 2 : 1. 1 pont
3 3
− Az egyensúlyi állandó:
[CO]e ⋅ [H 2 ]3e
K = 1 pont
[CH 4 ]e ⋅ [H 2 O]e
− Az egyensúlyi állandó számértéke nem határozható meg (csak arányokat
ismerünk, pontos egyensúlyi koncentrációkat nem.) 1 pont
8 pont
66. a)A betáplált etán anyagmennyisége:
9,00 g
n(C 2 H 6 ) = = 0,300 mol. 1 pont
g
30,0
mol
– A tartályban így a kiindulási koncentráció:
0,300 mol mol
c(C 2 H 6 ) = = 0,100 1 pont
3
3,00 dm dm 3
– Az egyenlet alapján az átalakulás:
C2H6 C2H4 + H2
3
kiindulás: 0,100 mol/dm 0 0
átalakult: –x x x
egyensúly: 0,100–x x x 2 pont
– A molekulák száma, így a koncentráció is 75,0%-kal lett több,
azaz 0,175 mol/dm3 lett:
0,175 = 0,10 – x + x + x
ebből x = 0,075. 1 pont
– vagyis az etánnak 75%-a alakult át. 1 pont
[Megjegyzés: az etán átalakulása akkor is helyes eredményre vezet, ha a kiin-
dulási koncentrációk helyett a 0,300 mol, vagy akármennyi, például 1,00 mol etán-
ból kiindulva számolunk. A továbbiakban viszont már koncentrációkkal kell szá-
molni.]
b)Az egyensúlyi koncentrációk:
[C2H6]e = 0,0250 mol/dm3; [C2H4]e = [H2]e = 0,0750 mol/dm3. 2 pont
c)Az egyensúlyi állandó:
mol mol
0,0750 ⋅ 0,0750
[C 2 H 4 ]e ⋅ [H 2 ]e dm 3
dm 3 = 0,225 mol .
K = = 2 pont
[C 2 H 6 ]e 0,0250
mol dm 3
dm 3
10 pont
67. a) 1 mol gázelegy tömege 52,5 g, ennek 80,0%-a ciklohexán:

m(C6H12) = 0,800 · 52,5 g = 42,0 g, 1 pont
42,0 g
n(C6H12) = = 0,500 mol 1 pont
g
84,0
mol
– Az elegy maradéka 0,500 mol, a reakcióegyenlet szerint 3-szor több a hidrogén,
mint a benzol, így:
0,500 mol
n(C6H6) = = 0,125 mol,
4
0,500 mol
n(H2) = ⋅ 3 = 0,375 mol. 2 pont
4
– Az anyagmennyiség-százalékos összetétel:
50,0 x% C6H12, 12,5 x% C6H6, 37,5 x% H2, ez egyben Avogadro törvénye
alapján megegyezik a térfogatszázalékos összetétellel. 1 pont
b)Az egyensúlyi koncentrációk:
0,500 mol mol
[C6H12] = = 0,100 ,
3
5 dm dm 3
0,125 mol mol 0,375 mol mol
[C6H6] = = 0,0250 , [H2] = = 0,0750 . 1 pont
3
5 dm dm 3 5 dm 3
dm 3
K=
[C 6 H 6 ] [H 2 ]3 1 pont
[C 6 H12 ]
3
mol ⎛ mol ⎞
0,0250 ⋅ ⎜⎜ 0,0750 ⎟⎟ 3
dm 3 ⎝ dm 3 ⎠ ⎛ mol ⎞
K= = 1,05 · 10−4 ⎜⎜ ⎟⎟ . 1 pont
mol ⎝ dm 3 ⎠
0,100
dm 3
c)A kiindulási ciklohexán meghatározása:
C6H12 C6H6 + 3 H2
0,125 mol/dm3
−0,0250 mol/dm3 0,0250 mol/dm3 0,0750 mol/dm3
0,100 mol/dm3 0,0250 mol/dm3 0,0750 mol/dm3 1 pont

0,0250
– A ciklohexánnak: ⋅ 100% = 20,0%-a alakult át. 1 pont
0,125
10 pont
68. a) Az egyensúlyi reakció:

2 CH4(g) C2H2(g) + 3 H2(g) 1 pont
– A kiindulási metánkoncentráció a moláris térfogatból:
1
c= 3
= 0,0408 mol/dm3. 1 pont
dm
24,5
mol
– Az átalakulás 60,0%-os, így az egyensúlyi koncentrációk:
2 CH4(g) C2H2(g) + 3 H2(g)

kiindulás: 0,0408
↓ 60,0%
átalakulás: –0,0245 0,0122 0,0367
3 pont
[C 2 H 2 ] ⋅ [H 2 ]3 =
0,0122 ⋅ 0,0367 3
= 2,27 ⋅ 10 −3 ⎛ mol ⎞
2
K= ⎜ ⎟ 2 pont
[CH 4 ]2 0,0163 2 ⎝ dm 3 ⎠
b) Az acetilén térfogat%-a az anyagmennyiség-százalékkal egyezik, így az egyensúlyi
koncentrációkból számolható:
0,0122
⋅ 100% = 18,7 térfogat% 2 pont
0,0163 + 0,0122 + 0,0367
(Ez a koncentrációk nélkül is adódik, ha pl. 1,00 mol metánból indulunk ki, és abból
0,400 mol marad, 0,600 mol alakul át 0,300 mol etinné és 0,900 mol hidrogénné,
ekkor az etintartalom:
0,300
⋅ 100% = 18,75%)
0,400 + 0,300 + 0,900
494 kg
c) 494 kg acetilén: = 19,0 kmol. 1 pont
kg
26,0
kmol
– Ez elvileg 38,0 kmol metánból alakulna át, 1 pont
de a metánnak csak 60,0%-a alakult át egyensúlyig ezért:
38,0 kmol
= 63,3 kmol kell belőle. 1 pont
0,600
– Ennek térfogata standardállapotban: 63,3 kmol · 24,5 m3/kmol = 1,55 · 103 m3. 1 pont
13 pont
VIII. SAV-BÁZIS- ÉS REDOXIREAKCIÓK
VIII. 1–2. FELELETVÁLASZTÁSOS TESZTEK
0 1 2 3 4 5 6 7 8 9
0 C D E C E D D C C
1 A B C C B E A D B C
2 C C D C C D B D E D
3 E B A A B C A C C A
4 C B D A A B A D D A
5 B A C A C D B B B
VIII. 3. TÁBLÁZATKIEGÉSZÍTÉS
Az oldatok pH-ja
Folyadék [H+] (mol/dm3) [OH−] (mol/dm3) pH Kémhatás

–7
59. c) 60. 1 · 10 61. 7 62. semleges
63. a) 64. 1 · 10–4 65. 4 66. savas
67. d) 68. 1 · 10–2 69. 1 · 10–12 70. savas
71. b) 72. 1 · 10–10 73. 10 74. lúgos
Sav-bázis és redoxireakciók
Redoxireakciók
A reakció betűjele 75. a) 78. d) 81. e)
Rendezett egyenlet 76. 2 Na + 2 H2O = 79. Br2 + 2 KI = 82. Fe2O3 + 3 CO =
= 2 NaOH + H2
= 2 KBr + I2 = 2 Fe + 3 CO2
A redukálószer 77. nátrium 80. KI (jodidion) 83. szén-monoxid
Sav-bázis reakciók
A reakció betűjele 84. b) 88. c) 92. f)
Rendezett egyenlet 85. 2 NaOH + H2SO4 = 89. NH3 + HNO3 = 93. HNO3 + H2O =
= Na2SO4 + 2 H2O = NH4NO3 = H3O+ + NO3–
Savként viselkedik 86. H2SO4, 87. H2O 90. HNO3, 91. NH4+ 94. HNO3, 95. H3O+
Reakciók vizes oldatban
Redoxi Gázfejl. Csap. Kém.

képz. old.
96. 2 AgNO3(aq) + CaCl2(aq) = 2 AgCl(sz) + Ca(NO3)2(aq) X
97. CaCO3(sz) + 2 HCl(aq) = CaCl2(aq) + H2O(f) + CO2(g) X X
98. 2 FeCl2(aq) + Cl2(aq) = 2 FeCl3(aq) X
99. 3 Ag(sz) + 4 HNO3 = 3 AgNO3(aq) + NO(g) +2 H2O X X X
100. NaHSO3(sz) + HCl(aq) = NaCl(aq) + SO2(g) + H2O X X
101. 2 Al(sz) + 3 CuSO4(aq) = 3 Cu(sz) + Al2(SO4)3(aq) X (X) X
102. 2 KBr(aq) + Cl2(aq) = 2 KCl(aq) + Br2(aq) X
103. FeSO4(aq) + 2 NaOH(aq) = Fe(OH)2(sz) + Na2SO4(aq) X
104. MgO(sz) + H2SO4(aq) = MgSO4(aq) + H2O(f) X
105. Mg(sz) + 2 HCl(aq) = MgCl2(aq) + H2(g) X X X

Savas és lúgos oldatok összehasonlítása
Vegyület c (mol/dm3) [H+] [OH−] pH A fenolftalein

(mol/dm3) (mol/dm3) színe az
oldatban
106. 1,0·10–12 107. 1,0·10–2 108. 12,0 109. piros
110. tejsav 111. 1,0·10–3 112. 1,0·10–11 113. színtelen
114. NH3 115. 1,0·10–5 116. 9,00 117. piros
118. HCl 119. 1,0·10–4 120. 1,0·10–4 121. 1,0·10–10 122. színtelen
123. Ks =
(1,0 ⋅10 −3 )2 = 1,4 · 10–4
−3 −3
8,1 ⋅ 10 − 1,0 ⋅ 10
Reakciópartner Sztöchiometriai Ionegyenlet Reakciótípus

egyenlet
Kénsavoldat 124. BaCl2(aq) 125. BaCl2 + H2SO4 = 126. Ba2+ + SO42– = 127. csap.
= BaSO4 + 2 HCl = BaSO4 képz.
Sósav 128. Mg(sz) 129. Mg + 2 HCl = 130. Mg + 2 H+ = 131. redoxi,
= MgCl2 + H2 = Mg2+ + H2 gázfejl.
Foszforsav- 132. NaOH(aq) 133. Pl. H3PO4 + 3 134. H+ + OH– = 135. sav-bázis
oldat NaOH = Na3PO4 + 3 = H2O
H2O
Vizes oldatban lezajló kémiai reakciók
136. CaO + H2O = Ca(OH)2

137. CaO + H2O = Ca2+ + 2 OH–
138. oldódás, az oldat megpirosodik
139. nő
140. sav-bázis
141. CaCl2 + 2 AgNO3 = 2 AgCl + Ca(NO3)2
142. Ag+ + Cl– = AgCl
143. fehér csapadék képződése
144. nem változik
145. egyik sem
146. Ca + 2 HCl = CaCl2 + H2
147. Ca + 2 H+ = Ca2+ + H2
148. oldódás, színtelen, szagtalan gáz fejlődése
149. nő
150. redoxi
VIII. 4. EGYÉB FELADATOK
Semlegesítés, közömbösítés
151. lúgos, NH3 + H2O NH4+ + OH– 2 pont

152. savas, NH4+ + H2O NH3 + H3O+ 2 pont
153. semleges, H2O + H2O H3O+ + OH– 2 pont
A sorrend: 152 < 153 < 151 1 pont
7 pont
Ásványok oxidatív mállása
154. vegyület/ion név oxidációs számok

Fe2SiO4 vas(II)-szilikát Fe: +2, O: –2
Fe(OH)3 vas(III)-hidroxid Fe: +3, O: –2, H: +1
2–
SO3 szulfition S: +4, O: –2
SO42– szulfátion S: +6, O: –2
FeS vas(II)-szulfid Fe: +2, S: –2
FeS2 Fe: +2, S: –1
MnSiO3 mangán(II)-szilikát Mn: +2, Si: +4, O: –2
MnCO3 mangán(II)-karbonát Mn: +2, C: +4, O: –2
MnO2 mangán-dioxid Mn: +4, O: –2
PbS ólom(II)-szulfid Pb: +2, S: –2
PbSO4 ólom(II)-szulfát Pb: +2, S: +6, O: –2
155. 2 Fe + SO3 + H2O → 2 Fe + SO4 + 2 H+
3+ 2– 2+ 2–
(1)
2+ –
Fe2SiO4 + 4 H2O + 4 CO2 → H4SiO4 + 2 Fe + 4 HCO3 (2)
4 Fe2+ + O2 + 4 H+ =4 Fe3+ + 2 H2O (3)
2 MnSiO3 + O2 + 4 H2O → 2 MnO2 + 2 H4SiO4 (6)
2 MnCO3 + O2 → 2 MnO2 + 2 CO2 (7)
PbS + 2 O2 → PbSO4
156. (1), (3)–(7): redoxireakció
(2) sav-bázis reakció
157. reakció sorszáma oxidálódott → oxidálódott forma oxidálószer
(1) SO32– SO42– Fe3+
(3) Fe2+ Fe3+ O2
(4) FeS2 Fe(OH)3, SO42– O2
2–
(5) FeS2 SO4 Fe3+
(6) MnSiO3 MnO2 O2
(7) MnCO3 MnO2 O2
(8) PbS PbSO4 O2
158. A fayalité.
(Ez egy gyakorlófeladat. Pontozása értelmetlen lenne, hiszen annyi információt tartalmaz, amennyit
egyetlen érettségi feladat sem tartalmazhat! Egy tényleges feladatban csak ennek kis hányadát lehet
kérdezni!)
VIII. 5. SZÁMÍTÁSOK
5,00 g
159. – 5,00 g réz(II)-szulfid: n(CuS) = = 5,24·10 − 2 mol, 1 pont
95,5 g/mol
– az egyenlet alapján:
n(SO 2 − NO 2 ) = 7n(CuS) = 7 · 5,24 ·10 −2 mol = 3,67 ·10 −1 mol, 1 pont
−1 3
– a gáztérfogat: V = n·Vm = 3,67 ·10 mol · 24,5 dm /mol = 8,99 dm . 3
1 pont
3 pont
160. – Ha pH = 2,00 → [H+] = 0,010 mol/dm3 → 0,010 mol/dm3-es salétromsav kell. 1 pont
– 2,000 dm3 ilyen oldathoz 0,020 mol HNO3-ra van szükség. 1 pont
– Ennek tömege: 0,020 mol · 63 g/mol = 1,26 g. 1 pont
– 1,26 g salétromsav 1,26 g/ 0,650 = 1,94 g 65,0 w%-os oldatban van. 1 pont
– Ennek térfogata: 1,94 g/ 1,40 g/cm3 ≅ 1,4 cm3. 1 pont
5 pont
161. – 200 cm3 oldat tömege: m = ρV = 200 cm3 · 1,06 g/cm3 = 212 g 1 pont
– Az oldott anyag: m(Na2CO3) = 212 g · 0,200 = 42,4 g 1 pont
– Ennek anyagmennyisége: n(Na2CO3) = m/M = 42,4 g : 106 g/mol = 0,400 mol 1 pont
– A reakcióegyenlet:
– Ez alapján 0,400 mol Na2CO3-hoz 0,800 mol HCl szükséges. 1 pont
– A HCl tömege: m(HCl) = nM = 0,800 mol · 36,5 g/mol = 29,2 g 1 pont
– A 20,0 tömeg%-os sósav tömege: m = 29,2 g : 0,200 = 146 g 1 pont
m 146 g
– A szükséges sósav térfogata: V = = = 132,7 cm3 ≅ 133 cm3. 1 pont
ρ 1,10 g/cm 3
– A keletkező oldatban az egyenlet szerint 0,800 mol NaCl van. 1 pont

– Ennek tömege: m(NaCl) = 0,800 mol · 58,5 g/mol = 46,8 g. 1 pont
– Az oldat tömegének kiszámítása:
a nátrium-karbonát-oldat tömege: 212 g
a sósav tömege: 146 g
az eltávozó CO2 tömege: –17,6 g (0,400 mol · 44,0 g/mol)
340,4 g 3 pont
(A tömeg a két összeöntött oldat víztartalmából, a keletkezett só és a keletkezett
víz tömegének összegzésével is kiszámítható.)
46,8 g
– Az oldat sótartalma: · 100% = 13,7 tömeg% NaCl. 1 pont
340,4 g
15 pont
162. – Az oldatban van: n(KMnO4) = 0,100 dm3 · 0,0100 mol/dm3 = 1,00 · 10–3 mol. 1 pont
– A rendezett egyenlet:
+7 +4 +6 +2
2 K Mn O 4 + 5 S O 2 + 2 H 2 O = K 2 S O 4 + 2 Mn SO 4 + 2 H 2 SO 4
5
alapján ez fogyaszt: n(SO2) = · 1,00 · 10–3 mol = 2,50 · 10–3 mol. 2 pont
2
– Ennek térfogata:
V(SO2) = 2,50 · 10–3 mol · 24,5 dm3/mol = 0,06125 dm3. 1 pont
– Ez a levegő térfogatának 0,01%-a, így:
V(levegő) = 0,06125 dm3 : 10–4 = 612,5 dm3 ≅ 0,61 m3. 1 pont
5 pont
163. – A pH = 2,00-ből: [H+] = 1,0 · 10–2 mol/dm3. 1 pont

3
0,2 dm
– A hígítás alapján: = 20-szoros térfogatra kell hígítani az oldatot. 1 pont
0,010 dm 3
– Ezek alapján az eredeti oldat: 20 · 1,0 · 10–2 mol/dm3 = 0,20 mol/dm3-es. 1 pont
– 200 cm3 ilyen oldat tartalmaz: n(HCl) = 0,200 dm3 · 0,20 mol/dm3 = 0,040 mol. 1 pont
– Az oldott anyag tömege: m(HCl) = 0,040 mol · 36,5 g/mol = 1,46 g. 1 pont
– Ez van a tömény oldat: m(sósav) = 1,46 g : 0,36 = 4,06 g-jában. 1 pont
m 4,06 g
– Ennek térfogata: V = = ≅ 3,4 cm3. 1 pont
ρ 1,18 g/cm 3
7 pont
164. – A pH-ból [H+] = 1,0 · 10–4 mol/dm3, tehát a sósav is ilyen koncentrációjú (erős sav) 1 pont
1
a) 1,00 mol/dm3 oldatból ez = 1,0 · 104-szeres hígítást jelent,
−4
1,0 ⋅ 10
500 cm 3
– vagyis = 0,050 cm3 1,00 mol/dm3-es sósavat kell 500 cm3-re hígítani. 2 pont
10 000
b) pH = 2,00-ből 10–2 mol/dm3-es, pH = 5,00-ből 1,0 · 10–5 mol/dm3 a sósavkoncentráció,
ha V1 térfogatú pH = 2,00-es oldatot öntünk össze V2 térfogatú pH = 5,00-össel,
akkor azokban 1,0 · 10–2V1, illetve 1,0 · 10–5V2 mol H+ lesz külön-külön. 1 pont
– Az összeöntött oldatok térfogata V1 + V2 = 500 cm3
– A végső kémhatás pH = 4,00, így:
1,0 · 10 −2 V1 + 1,0 · 10 −5 V2
= 1,0 · 10 − 4 1 pont
0,500
1,0 · 10 −2 V1 + 1,0 · 10 −5 (0,500 − V1 )
– ebből: = 1,0 · 10 − 4 , így V1 = 0,0045 dm3 = 4,5 cm3,
0,500
3
– V2 = 495,5 cm , vagyis 495,5 cm3 pH = 5,00-ös és 4,5 cm3 pH = 2,00-es oldat. 1 pont
c) V dm3 pH = 2,00-es oldatban van 1,0 · 10–2V mol H+,
(0,500–V) dm3 pH = 12,00-es NaOH-oldatban 1,0 · 10–2(0,500–V) mol OH–. 1 pont
– Az oldat savas marad, tehát a lúg fogy el. A H+ + OH– = H2O egyenlet alapján
1,0 · 10–2(500–V) mol OH– ugyanennyi H+-t semlegesít, így az összeöntés után marad:
1,0 · 10–2V mol – 1,0 · 10–2(0,500–V) = 2,0 · 10–2V – 5,0 · 10–3 mol H+. 1 pont
– A kapott oldat pH = 4,00,es (1,0 · 10–4 mol/dm3-es), térfogata 0,500 dm3, így:
2,0 ⋅ 10 −2 V − 5,0 ⋅ 10 −3
= 1,0 · 10 − 4 1 pont
0,500
– Ebből: V = 0,2525 dm3 = 252,5 cm3, tehát 252,5 cm3 (253 cm3) sósavat kell 247,5 cm3
(247 cm3) NaOH-oldathoz önteni. 1 pont
10 pont
165. – Az első elegyítésből következően: c(A) = c(B). (I.) 1 pont

– A B oldat a lúgoldat. 1 pont
– Indoklás, például így:
– az első elegyítés semlegesítés, tehát vagy A vagy B a lúgoldat,
– a harmadik elegyítésnél lúgos lesz az oldat, így B a lúgoldat. 1 pont
– A második elegyítéskor két savoldatot öntöttünk össze:
[H+]végső = 0,0100 mol/dm3. 1 pont
– A két összeöntött oldatban a hidrogénionok anyagmennyisége:
0,100c(A), illetve c(C). 1 pont
– A keletkező oldat térfogata: 1,100 dm3, így a keletkező oldat koncentrációjára
felírható:
0,100c(A ) + c(C )
= 0,0100 (II.) 1 pont
1,100
– A harmadik elegyítéskor keletkező oldatban:
pH → pOH = 3,00, így [OH–] = 1,0 · 10–3 mol/dm3. 1 pont
– Az összeöntött oldatok közül a B-ben: 0,020c(B) mol OH– van,
a C-ben: 0,990c(C) mol H+ van. 1 pont
– A semlegesítés: H+ + OH– = H2O egyenlete alapján:
0,020c(B)–0,990c(C) mol OH– marad. 1 pont
– A keletkező oldat térfogata pedig 20 cm3 + 990 cm3 = 1010 cm3 = 1,010 dm3,
így a keletkező oldat hidroxidion-koncentrációjára felírható:
0,020c(B) − 0,990c(C )
= 1,0 · 10 − 3 (III.) 1 pont
1,010
– Az (I.), (II.) és (III.) egyenletekből álló egyenletrendszer megoldása:
c(A) = 0,100 pH(A) = 1,00, 1 pont
c(B) = 0,100 pH(B) = 13,00, 1 pont
c(C) = 0,00100 pH(C) = 3,00. 1 pont
13 pont
166. a)A pH-ból [H+] = 1,0 · 10–4 mol/dm3. 1 pont

– A CH3COOH CH3COO– + H+
egyenlet alapján: [H+] = [CH3COO–] = 1,0 · 10–4 mol/dm3 1 pont
[CH3COOH] = c – 1,0 · 10–4 mol/dm3, ahol c az ecet koncentrációja. 1 pont
– Az egyensúlyi állandóba helyettesítve:
K =
[CH COO ][H ]
3
− +
1 pont
s
[CH 3COOH]
–5
1,8 · 10 =
(1,0 ⋅10 − 4 )2 1 pont
c − 1,0 ⋅ 10 − 4
– Ebből c = 6,56 · 10–4, tehát 6,6 · 10–4 mol/dm3-es a salátalé. 1 pont
−4
1,0 ⋅ 10
b)A disszociációfok: α = = 0,152, tehát az ecetsavmolekulák
6,56 ⋅ 10 − 4
15%-a disszociált. 2 pont
c)Fél liter, azaz 0,5 dm3 salátalében:
n(ecetsav) = 0,5 dm3 · 6,6 · 10–4 mol/dm3 = 3,3 · 10–4 mol 1 pont
m(ecetsav) = 3,3 · 10–4 mol · 60 g/mol = 0,0198 g 1 pont
A 200 g/dm3-es ecetből így:
0,0198 g
V= = 9,9 · 10–5 dm3 ≅ 0,1 cm3 szükséges. 1 pont
3
200 g/dm
11 pont
167. a)A pH-ból [H+] = 1,0 · 10–5 mol/dm3. 1 pont

– A HA A– + H+
egyenlet alapján: [H+] = [A–] = 1,0 · 10–5 mol/dm3 1 pont
– A disszociációfok alapján:
[H+] = 0,6c = 1,0 · 10–5 mol/dm3, ahol c a vajsav koncentrációja a verejtékben. 1 pont
– Ebből c = 1,67 · 10–5 mol/dm3 1 pont
– A vajsavmolekulák egyensúlyi koncentrációja: [HA] = 0,4c = 6,7 · 10–6 mol/dm3 1 pont
– A savállandó:
Ks =
[ ][ ]
A− H+
1 pont
[HA]
–K =s
(
1,0 ⋅ 10 − 5 )
2
= 1,5 · 10–5. 1 pont
-6
6,7 ⋅ 10
b)10 cm , azaz 0,010 dm3 verejtékben van:
3
n(vajsav) = 0,010 dm3 · 1,67 · 10–5 mol/dm3 = 1,67 · 10–7 mol. 2 pont
– M(C4H8O2) = 88 g/mol 1 pont
– A vajsav tömege a verejtékben: m = nM = 1,47 · 10–5 g ≅ 0,015 mg. 1 pont
11 pont
168. – A pH-ból [H+] = 1,0 · 10–11 mol/dm3, így [OH–] = 1,0 · 10–3 mol/dm3. 2 pont
a)A NaOH erős bázis, így a 11,0-es pH-jú oldat 1,0 · 10–3 mol/dm3 koncentrációjú. 1 pont
2,00
– 2,00 mol/dm3-es oldatból = 2000-szeres hígítással állítható elő. 1 pont
1,0 ⋅ 10 − 3
b)Az ammónia gyenge bázis, ezért a NH3 + H2O NH4+ + OH–
egyensúly figyelembevételével:
[NH4+] = [OH–] = 1,0 · 10–3 mol/dm3 1 pont
[NH3] = c – 1,0 · 10–3 mol/dm3, ahol c az ammóniaoldat koncentrációja. 1 pont
– A bázisállandóba helyettesítve az adatokat:
Kb =
[ ][ ]
NH 4 + OH −
1 pont
[NH 3 ]
1,8 · 10 =–5 (1,0 ⋅10 −3 )2 1 pont

c − 1,0 ⋅ 10 − 3
– Ebből c = 5,66 · 10–2 mol/dm3. 1 pont
– Ez az oldat 2,00 mol/dm3-es oldatból:
2,00
= 35-szörös hígítással állítható elő. 1 pont
5,66 ⋅ 10 − 2
10 pont
169. – Az egyenlet:
3 7 5 2
5 K N O 2 + 2 K Mn O 4 + 3 H2SO4 = 5 K N O 3 + K2SO4 + 2 Mn SO 4 + 3 H2O
(1 pont az oxidációsszám-voltozásokért, 1 pont a rendezésért) 2 pont
– Az oldatban: n(KMnO4) = cV = 0,006 mol. 1 pont
5
·
– Az egyenlet alapján 0,006 mol KMnO4 ⎯⎯→ 2
0,015 mol KNO2-et oxidál 1 pont
– m(KNO2) = 0,015 mol · 85 g/mol = 1,275 g. 1 pont
1,275 g
– A tömeg%: = 0,6375 azaz 63,8 tömeg%. 1 pont
2,00 g
6 pont
170. – A két vegyület képlete: MeO és MeCO3. 1 pont
– A reakcióegyenletek:
MeO + 2 HCl = MeCl2 + H2O
MeCO3 + 2 HCl = MeCl2 + H2O + CO2
NaOH + HCl = NaCl + H2O 3 pont
– 52,1 cm3 CO2 gáz (Vm= 22 410 cm3/mol): 2,32 · 10–3 mol, ennyi a MeCO3. 1 pont
– A fogyott NaOH-oldatban: 1,453 · 10–3 mol NaOH van, ez ugyanennyi HCl-t
jelent. 1 pont
– A teljes törzsoldatban 12,5-szer ennyi: 1,82 · 10–2 mol HCl van, ez a maradék. 1 pont
– Az alkalmazott sósavban: n = cV = 4,00 · 10–2 mol HCl volt, így 2,18 · 10–2 mol
reagált a keverékkel. 1 pont
– A két egyenlet alapján (mindkét esetben 1 : 2 az arány) fele ennyi, azaz
1,09 · 10–2 mol keverékből indultunk ki. 1 pont
– A MeCO3 korábban kiszámított anyagmennyisége alapján ebből:
2,32 ⋅ 10 −3
⋅ 100 = 21,3 x% MeCO3, így 78,7 x% MeO. 1 pont
1,09 ⋅ 10 − 2
– A fém-oxid anyagmennyisége: 1,09 · 10–2 – 2,32 · 10–3 = 8,58 · 10–3 mol. 1 pont
– A moláris tömegek (MeO: M +16, MeCO3: M + 60) alapján a porkeverék tömege:
2,32 · 10–3(M + 60) + 8,58 · 10–3(M + 16) = 1,50 2 pont
– Ebből: M = 112. 1 pont
– A periódusos rendszer alapján megállapítható, hogy a kadmiumról (Cd) van szó. 1 pont
15 pont
171. – A titrálás reakcióegyenletei:

NaHCO3 + HCl = NaCl + CO2 + H2O
Na2CO3 + 2 HCl = 2 NaCl + CO2 + H2O 2 pont
– A fogyott sósavban: n(HCl) = 0,01500 dm3 · 0,100 mol/dm3 = 1,50 · 10–3 mol. 1 pont
– A teljes törzsoldatra nézve ez: 20 · 1,50 · 10–3 mol = 0,0300 mol. 1 pont
– A 2,00 g keverékben legyen x g NaHCO3 és így (2,00 – x) g Na2CO3
– A moláris tömegek és a reakcióegyenletek alapján:
x x
x g NaHCO3 → mol → mol HCl-dal reagál
84 84
2,00 − x 2,00 − x
(2,00–x) g Na2CO3 → mol → 2· mol HCl-dal reagál 2 pont
106 106
– A fentiek alapján a fogyott sósavra felírható összefüggés:
x 2,00 − x
+2· = 0,0300 mol 1 pont
84 106
– Ennek megoldása: x = 1,11. 1 pont
– vagyis a keverék összetétele:
1,11 g
· 100% = 55,5 w% NaHCO3 és 44,5 w% Na2CO3. 1 pont
2,00 g
9 pont
IX. ELEKTROKÉMIA
IX. 1–2. FELELETVÁLASZTÁSOS TESZTEK
0 1 2 3 4 5 6 7 8 9
0 B C B C B E B D B
1 C C B B C A C E E A
2 A D B A B A A C A D
3 B A A B A D A D A B
4 A
IX. 3. TÁBLÁZATKIEGÉSZÍTÉS
A Daniell-elem felépítése és működése
Cinkelektród Rézelektród
Pólusa (negatív – pozitív) 41. negatív 42. pozitív
Az elektród típusának megnevezése 43. anód 44. katód
Az elektrolitoldat fémion-koncentrációja a 45. 1,00 mol/dm3 46. 1,00 mol/dm3
standard galvánelemben
A standard galvánelem elektromotoros ereje 47. 0,34 V – (–0,76 V) = 1,1 V
(a számítás menetével együtt)
A galvéncellában végbemenő elektrokémiai 48. Zn = Zn2+ + 2e– 49. Cu2+ + 2e– = Cu
folyamat egyenlete
Elektrokémiai folyamatok
Elektród Katódfolyamat Anódfolyamat Az oldat pH-

egyenlete egyenlete jának változása
Daniell-elem réz, cink 50. 51. -----------------
Cu2+ + 2e– = Cu Zn = Zn2++ 2e–
Sósav elektrolízise platina 52. 53. 2 Cl– = 54. nő
2 H+ + 2e– = H2 = Cl2 +2e–
Ipari timföld-elektrolízis 55. grafit 56. 57. 2 O2– = -----------------
Al3+ + 3e– = Al = O2 +4e–
Kénsavoldat elektrolízise platina 58. 59. 2 H2O = O2 60. csökken

+ 4 H+ + 4e–
2 H+ + 2e– = H2
Na2SO4-oldat elektrolízise grafit 61. 2 H2O + 2e– 62. 2 H2O = O2 63. nem változik
= H2 + 2 OH– + 4 H+ + 4e–
NaCl-oldat elektrolízise 64. higany- Na+ + e– → Na 65. 2 Cl– = -----------------

katód,
grafitanód = Cl2 +2e–
Elektrolízis
Elektrolizálandó Elektródok Katódfolyamat Anódfolyamat Az oldat

oldat egyenlete egyenlete összetételének
változása
HCl-oldat platina 66. 67. 2 Cl– = 68. hígul
2 H+ + 2e– = H2 = Cl2 +2e–
NaCl-oldat 69. Hg-katód, 70. 71. 2 Cl– = hígul

grafitanód
Na+ + e– → Na = Cl2 +2e–
NaCl-oldat 72. grafit 73. 2 H2O + 2e– 74. 2 Cl– = lúgosodik

(vagy Pt) = H2 + 2 OH– = Cl2 +2e–
KOH-oldat 75. grafit 76. 2 H2O + 2e– 77. 4 OH– = O2 töményedik

(vagy Pt) = H2 + 2 OH– + 2 H2O + 4e–
CuSO4-oldat savasodik (H2SO4-

78. grafit 79. Cu2+ + 2e– 80. 2 H2O = O2 oldat keletkezik)
(vagy Pt) = Cu + 4 H+ + 4e–
Folyamatok a galváncellában és az elektrolizáló cellában
I. rendszer II. rendszer

A katód pólusa („töltése”) 81. negatív 82. pozitív
Az anód pólusa („töltése”) 83. pozitív 84. negatív
Katódfolyamat (egyenlet) 85. 2 H2O + 2e– = H2 + 2 OH– 86. Ni2+ + 2e– = Ni
Anódfolyamat (egyenlet) 87. 2 Cl– = Cl2 +2e– 88. Zn = Zn2++ 2e–
89. Nő, mert az oldat lúgosodik 90. –0,23 V – (–0,76 V) = 0,53 V
IX. 4. EGYÉB FELADATOK
A redoxifolyamatok iránya
91. Akkor, amikor cinklemezt merítünk ólom(II)-nitrát-oldatba. 1 pont

A cink (pontosabban a Zn2+/Zn rendszer) standardpotenciálja kisebb, így ez
oxidálódik, azaz redukálja a nagyobb standardpotenciálú ólom ionjait. 1 pont
92. Zn + Pb(NO3)2 = Zn(NO3)2 + Pb 2 pont
93. Nő, mert a kiváló ólom tömege nagyobb, mint az oldódó cinké.
Vagy számítással: pl. 1 mol esetén 207,3 g – 65,4 g = 141,9 g a növekedés. 2 pont
6 pont
Egy ismeretlen galvánelem
94. Az ismeretlen fém standardpotenciálja kisebb, mint az ezüsté. 1 pont

Az ismeretlen fémelektród a negatív pólus. 1 pont
95. – Me | Mez+(aq) || Ag+(aq) | Ag +
1 mol/dm3 1 mol/dm3 1 pont
96. 1,62 g ezüst: n = m/M = 0,015 mol 1 pont
A másik elektródon is ugyanennyi elektron adódik át, s eközben oldódik
a 0,26 g fém:
ha a fém egyértékű, akkor: n(Me) = 0,015 mol, M(Me) = m/n = 17,33 g/mol,
ha a fém kétértékű, akkor: n(Me) = 0,0075 mol, M(Me) = m/n = 34,67 g/mol,
ha a fém háromértékű, akkor: n(Me) = 0,005 mol, M(Me) = m/n = 52,00 g/mol.
A fém valószínűleg a króm (Cr). 2 pont
97. EMF: a galvánelem pólusai között mérhető feszültség (pot. kbség), amikor nem
folyik át áram a cellán. 2 pont
Az EMF kiszámítható a két elektródpotenciál különbségeként (katódból anód):
EMF = ε°(Ag+/Ag) – ε°(Cr3+/Cr) = 0,80 V – (–0,74 V) = 1,54 V 1 pont
98. Az eredeti koncentrációk: [Ag+] = [Cr3+] = 1,00 mol/dm3,
az elektrolízis végén: [Ag+] = 0,90 mol/dm3. 1 pont
Eközben 0,015 mol ezüstion vált ki:
mol
V ⋅1 − 0,015 mol
dm 3 = 0,90
mol
2 pont
V dm 3
ebből: V = 0,15 dm3 (150 cm3). 1 pont
3+ 3
Az elektrolízis végén: [Cr ] = 1,10 mol/dm , eközben 0,005 mol króm(III)ion oldódott:
mol
V ⋅1 + 0,005 mol
dm 3 = 1,10
mol
2 pont
V dm 3
ebből: V = 0,05 dm3 (50 cm3). 1 pont
16 pont
A fémek redukálóképességének vizsgálata
99. A három közül a legkisebb. 1 pont

100. Például a réz. 1 pont
101. ε°(B) < ε°(A) < ε°(C) csak az egészért: 1 pont
102. Például: B = Zn, C = Ag csak együtt: 1 pont
Pl. Cu + 2 AgNO3 = Cu(NO3)2 + 2 Ag 1 pont
Zn + 2 AgNO3 = Zn(NO3)2 + 2 Ag 1 pont
Zn + CuSO4 = ZnSO4 + Cu 1 pont
7 pont
IX. 5. SZÁMÍTÁSOK
103. – 100 cm3 sósav tömege: m = ρV = 110 g 1 pont

– Benne az oldott anyag: 110 g · 0,200 = 22,0 g. 1 pont
– Ha x g HCl-dal csökken az oldott anyag tömege, akkor közben (110–x) gramm lesz
az oldat tömege és az így képződött oldat 10,0 tömeg%-os:
22,0 − x
= 0,100 2 pont
110 − x
– Ebből: x = 12,2 g (és nem 11,0 g, ami elvileg hibás eredmény) 1 pont
97,8 g
– A keletkezett oldat 110 – 12,2 g = 97,8 g, ami V = = 93,1 cm3, vagyis
3
1,05 g/cm
3
az oldat térfogata 6,9 cm -rel csökkent. 1 pont
12,2 g
– 12,2 g HCl anyagmennyisége: n(HCl) = = 0,334 mol. 1 pont
36,5 g/mol
elektrolízis
– A 2 HCl ⎯⎯ ⎯ ⎯⎯→ H2 + Cl2 egyenlet alapján 0,167 mol H2 és 0,167 mol Cl2
fejlődik az elektrolízis során. 2 pont
– A fejlődő gázok térfogata: V(H2) = V(Cl2) = 0,167 mol · 24,5 dm3/mol = 4,09 dm3. 1 pont
(Az utóbbi 4 pont akkor is jár, ha az elvileg hibás 11,0 g HCl-dal számol, ekkor az 10 pont
adattal számolt helyes eredmény 3,69 dm3.)
147 dm 3
104. – 147 dm3 durranógáz: n = = 6,00 mol 1 pont
24,5 dm 3 /mol
– A 2 H2O = 2 H2 + O2 egyenlet alapján 6,00 mol durranógáz 4,00 mol víz bontásával
képződik. 2 pont
– 100 g 10,0 tömegszázalékos nátrium-szulfát-oldatban 10,0 g Na2SO4 van. 1 pont
– Az oldat tömege csökken: 4,00 mol víz tömegével, azaz 72,0 g-mal. 1 pont
– Az oldat ezután 28,0 g tömegű lesz, benne 10,0 g só:
10,0 g
· 100% = 35,7 tömeg% Na2SO4-ot tartalmaz. (Ha nem csapódik ki.) 2 pont
28,0 g
7 pont
2F 1
105. – Az elektrolízis bruttó egyenlete: H 2 O ⎯⎯
⎯→ H 2 + O 2 1 pont
2
– 0,180 m3 gáz standardállapotban:
180 dm 3
n= = 7,35 mol 1 pont
24,5 dm 3 /mol
– 7,35 mol gáz az egyenlet alapján:
7,35 : 1,5 = 4,90 mol víz bomlásakor keletkezett. 1 pont
– Ennek tömege: m = 4,90 mol · 18 g/mol = 88,2 g. 1 pont
– Ha az oldat tömege kezdetben x volt és 5,00 tömeg%-ról 10,0 tömeg%-ra nőtt, akkor:
0,0500 x
= 0,100 2 pont
x − 88,2
ebből x = 176,4,
vagyis 176,4 g 5 tömeg%-os oldatot kezdtünk elektrolizálni. 1 pont
– 4,9 mol víz elbontásához 9,8 F töltésre van szükség (9,8 · 96 500 = 945 700 C). 2 pont
– Ha az áramerősség 2 A, akkor az elektrolízis időtartama:
945 700 C
t = = 472 850s ≅ 131 óra 1 pont
2,00 A
10 pont
106. – Az elektrolízis bruttó egyenlete:

2F
Zn 2 + + 2 Cl − ⎯⎯→ Zn + Cl 2 1 pont
– Kiszámíthatjuk például a kiválasztott cink-klorid tömegét:
136,4 g/mol
m(ZnCl 2 ) = ⋅ 3 A ⋅ 7200 s = 15,26 g. 2 pont
2 ⋅ 96500 C/mol
– Ebből kiszámíthatjuk a kiindulási oldat (m) tömegét, hiszen kezdetben 10 tömeg%-
os volt, végül 5 tömeg%-os lett, s közben 15,26 g oldott anyag távozott az oldatból:
0 ,1m − 15 , 26
= 0 , 05 3 pont
m − 15 , 26
[vagy keverési egyenlettel: m·10% − 15,26·100% = (m−15,26)·5%],
ebből m(oldat) = 289,9 g (válasz a b) kérdésre). 1 pont
- A képződött anyagok (válasz az a) kérdésre):
15 , 26 g
= 0,112 mol ZnCl2 1 pont
136 , 4 g / mol
0,112 mol ZnCl2 → 0,112 mol Zn →7,32 g Zn 1 pont
0,112 mol Cl2 →2,74 dm3 Cl2 1 pont
10 pont
107. – Az elektrolízis során a sósav bomlik el:

katód: 2 H+ + 2 e– → H2
anód: 2 Cl– → 2 e– + Cl2
vagyis: 2 H+ + 2 Cl– ⎯ ⎯ ⎯→ H2 + Cl2
2F
1 pont
a)Az anódon is 3,356 dm3 gáz fejlődött. 1 pont
b)3,356 dm3 gáz anyagmennyisége:
3,356 dm 3
n(H 2 ) = = 0,137 mol 1 pont
dm 3
24,5
mol
– Ehhez 2 · 0,137 F, azaz: 2 · 0,137 · 96 500 C = 26 441 C
töltésre van szükség. 1 pont
– Az áramerősség ismeretében:
26441 C
t = = 13220,5 s = 3,67 óra [3 óra 40,3 perc] 1 pont
2A
c)Az egyenlet alapján 2 · 0,137 mol = 0,274 mol HCl bomlott el. 1 pont
– Ennek tömege: m(HCl) = 0,274 mol · 36,5 g/mol = 10,0 g,
az oldat tehát 10,0 tömeg% HCl-ot, illetve ugyanennyi kénsavat
tartalmazott. 2 pont
d)A maradék oldat 90,0 g, benne 10,0 g kénsav. 1 pont
– A tömeg%-os kénsavtartalom:
10,0 g
= 0,111 ⎯ ⎯→ 11,1w%. 1 pont
90,0 g
10 pont
108. – A reakció: z Ag+ + Me = Mez+ + z Ag 1 pont

– Az oldatban 0,0100 mol Ag+ van. 0,0100 mol ezüsttel nőtt a fémlemez tömege:
1,08 g. 1 pont
– Az oldódó fém tömege: 1,08 g – 0,906 g = 0,174 g. 1 pont
0,0100
– A fém anyagmennyisége: mol , így a moláris tömege
z
0,174 g
= 17,4z g/mol. 1 pont
0,0100
mol
z
– Ebből z = 3 esetén M = 52 g/mol adódik, vagyis a fém a króm (Cr). 1 pont
(Próbálgatásos módszerrel is kiszámítható.) 5 pont
109. – Az elektródfolyamatok:
katód: Cu2+ + 2e– = Cu
anód: H2O = ½ O2 + 2e– + 2 H+
bruttó: CuSO4(aq) + H2O ⎯2⎯→ F
Cu + ½ O2 + H2SO4(aq) 2 pont
5,6 ⋅ 3600 s ⋅ 3,00 A
– Az elektrolízis adataiból: n(e–) = = 0,627 mol 1 pont
C
96 500
mol
a)Ebből: n(Cu) = n(CuSO4) = 0,3135 mol 1 pont
– m (CuSO4) = 0,3135 · 159,5 g = 50,0 g, 1 pont
50,0 g
w= = 0,250 ⎯ ⎯→ 25,0 w%-os volt a CuSO4-oldatunk. 1 pont
200,0 g
b)A képződött oldat kénsavtartalma is 0,3135 mol. 1 pont
– m(H2SO4) = 0,3135 mol · 98 g/mol = 30,7 g. 1 pont
– Az oldat tömege a réz (0,3135 mol) és az oxigéngáz (0,1568 mol) tömegével csökkent:
m(oldat) = 200 g – 0,3135 · 63,5 g – 0,1568 · 32 g = 175,1 g 2 pont
30,7 g
– w(H2SO4) = = 0,175 ⎯ ⎯→ 17,5 w%-os lett a kénsavoldat. 1 pont
175,1 g
11 pont
X. ÁLTALÁNOS KÉMIA (Középszint)
X. 1–2. FELELETVÁLASZTÁSOS TESZTEK
0 1 2 3 4 5 6 7 8 9
0 C D D A E C A A D
1 B A A C D B C D C B
2 A D C
X. 3. TÁBLÁZATKIEGÉSZÍTÉS
Reakciópartner Reakcióegyenlet Tapasztalat Reakciótípus
Víz 23. Na 24. 2 Na + 2 H2O = gázfejlődés 25. redoxi

= 2 NaOH + H2
Meszes víz 26. CO2(g) 27. Ca(OH)2 + CO2 = fehér csapadék 28. sav-bázis
= CaCO3 + H2O
Sósav 29. mészkőpor 30. CaCO3 + 2 HCl = gázfejlődés 31. sav-bázis

CaCl2 + H2O + CO2
Reakciótípusok
Felhasznált vegyszerek Tapasztalat Reakciótípus Reakcióegyenlet

32. sósav és magnézium színtelen gáz fejlődik redoxireakció 33. Mg + 2 HCl = MgCl2 +
H2,
Mg + 2 H+ = Mg2+ + H2
sav-bázis
34. sósav és Na2CO3(aq) színtelen gáz fejlődik 35. Na2CO3 + 2 HCl =
reakció = 2 NaCl + CO2 + H2O,
CO32− + 2 H+ = CO2 + H2O
fehér csapadék
36. meszes víz és -------------- 37. Na2CO3 + Ca(OH)2 =
képződik
Na2CO3(aq) = CaCO3 + 2 NaOH,
Ca2+ + CO32− = CaCO3
38. fenolftalein + sósav + a kezdetben színtelen ol- 40. sav-bázis 41. Ca(OH)2 + 2 HCl =
meszes víz dat idővel megpirosodik = CaCl2 + 2 H2O,
a végrehajtás módja:
39. a fenolftaleines H+ + OH− = H2O
sósavba csepegtetjük a
meszes vizet
X. 4. EGYÉB FELADATOK
Földünk vízkészlete
42. 200 millió tonna édesvíz 30 %-a maradna:

m = 60 000 000 tonna = 6,0 · 107 t = 6,0 · 1010 kg 2 pont
m(tengervíz) = 6,0 · 1010 kg / 0,965 = 6,218 · 1010 kg 1 pont
ρ(tengervíz) = 1,03 g/cm3 = 1,03 kg/dm3
V(tengervíz) = 6,218 · 1010 kg / 1,03 kg/dm3 = 6,04 · 1010 dm3
6,04 · 1010 liter tengervizet kellene sótalanítani. 1 pont
43. Az elpárologtatni kívánt víz mennyisége 6,0⋅1010 kg 1 pont
Q = 6,0 ⋅1010 kg ⋅ 2,46 kJ/kg = 1,47 · 1011 kJ ≅ 1,5⋅1011 kJ 1 pont
44. C + O2 = CO2
∆rH = –394 kJ/mol 1 pont
n(C) = 1,5 · 1011 kJ / 394 kJ/mol = 3,8 · 108 mol 1 pont
m(C) = 3,8 · 108 mol · 12 g/mol = 4,6 · 109 g ≅ 4,6 ⋅103 tonna 1 pont
(1,47 · 1011 kJ behelyettesítése esetén 4,5 · 103 tonna.)
45. 1 jéghegyből nyerhető 6,0 · 1010 kg víz, azaz 6,0 · 1010 dm3,
5000 jéghegyből nyerhető 3,0 · 1014 dm3 víz. 1 pont
1 km3 = 109 m3 = 1012 dm3
3,0 ⋅1014 dm3 = 300 km3 1 pont
Az édesvízfogyasztás 3000 km3, tehát a szükséges víz 10 %-át biztosítanák
a jéghegyek. (Ausztráliának azonban feltételezhetően a teljes vízfogyasztását
biztosítaná ez a mennyiség!) 1 pont
12 pont
X. 5. SZÁMÍTÁSOK
46. – 100 cm3 oldatban van: n(KIO3) = 0,100 dm3 · 0,500 mol/dm3 = 0,0500 mol. 1 pont
– Az egyenlet alapján ebből: n(I2) = 3 · 0,0500 mol = 0,1500 mol. 1 pont
– A moláris tömeg és a kitermelés alapján:
m(I2) = 0,95 · 254 g/mol · 0,1500 mol ≅ 36 g. 1 pont
3 pont
47. a)A lejátszódó reakciók egyenlete és a reakcióhők:

NH4ClO4 = ½ N2 + 2 H2 + ½ Cl2 + 2 O2 ∆rH1 = 261,8 kJ/mol 2 pont
4 Al + 3 O2 = 2 Al2O3 ∆rH2 = –3351,4 kJ/mol 2 pont
30
b)770 tonna NH4ClO4 mellett · 770 t = 330 tonna alumíniumpor van. 1 pont
70
– m(NH4ClO4) = 770 tonna = 7,70⋅105 kg,
n(NH4ClO4) = 7,70⋅105 kg / 117,5 kg/kmol = 6,553 · 103 kmol.
m(Al) = 330 tonna = 3,30⋅105 kg,
n(Al) = 3,30⋅105 kg / 27 kg/kmol = 1,222 · 104 kmol 3 pont
– Az egyenletekből látható, hogy:
1 mol NH4ClO4 elbomlásával 2 mol O2 keletkezik, ami 8/3 mol Al oxidálására
elegendő, és ebből 4/3 mol Al2O3 keletkezik, ezért 1,222 · 104 kmol Al oxidálásához
szükség van:
3
· 1,222 · 104 = 4,58 · 103 kmol NH4ClO4-ra, tehát az ammónium-perklorát
8
van feleslegben. 2 pont
– 4 mol Al oxidációjakor felszabadul 3351,4 kJ energia
1,222 · 104 kmol = 1,222 · 107 mol Al oxidációjakor felszabadul:
3351,4 kJ
Q1 = 1,222 · 107 mol · = 1,024 · 1010 kJ ≅ 1,02⋅1010 kJ energia. 2 pont
4 mol
A további számítások már csak okoskodások: 12 pont
– 1 mol NH4ClO4 elbomlásához szükség van 261,8 kJ energiára,
4,58 · 103 kmol NH4ClO4 elbomlásához szükség van:
Q2 = 4,58 · 106 mol · 261,8 kJ/mol = 1,20⋅109 kJ energiára.
– Így összesen a szilárd hajtóanyag reakciója során:
Q = 1,024⋅1010 – 1,20⋅109 = 9,04⋅109 kJ energia szabadulna fel.
– Az alumínium égésekor felszabaduló hő nyilván a többi ammónium-perklorátot is
bontja. Az összes, azaz 6,553 · 103 kmol NH4ClO4 elbomlásához szükség van:
Q2 = 6,553 · 106 mol · 261,8 kJ/mol = 1,72 · 109 kJ energiára.
– Így összesen a szilárd hajtóanyagból:
Q = 1,024 · 1010 – 1,72 · 109 = 8,52⋅109 kJ energia szabadulna fel.
48. a) 100 cm3 sósavban: n(HCl) = 0,100 dm3 · 5,00 mol/dm3 = 0,500 mol 1 pont
– 20,0 g mészkő: n(CaCO3) = 20,0 g : 100 g/mol = 0,200 mol 1 pont
– A reakcióegyenlet (CaCO3 + 2 HCl = CaCl2 + H2O + CO2) alapján megállapítható,
hogy a sósav van feleslegben (hozzá 0,250 mol mészkő kellene). 1 pont
– A mészkő feloldható ennyi sósavban. 1 pont
b)0,200 mol mészkő az egyenlet alapján 0,200 mol CO2-ot fejleszt. 1 pont
– Ennek térfogata: V = nVm = 4,90 dm3. 1 pont
c) A keletkező oldatban 0,200 mol CaCl2 lesz. 1 pont
– Ennek tömege: m = nM = 0,200 mol · 111 g/mol = 22,2 g. 1 pont
– Az oldat tömege a két kiindulási anyag tömegéből és az eltávozó szén-dioxid töme-
ge alapján számítható:
Az 5,00 mol/dm3-es sósav 5 · 36,5 g/dm3 = 182,5 g/dm3 töménységű.
A függvénytáblázat szerint az ilyen töménységű sósav sűrűsége 1,085 g/cm3. 2 pont
100 cm3 sósav: 108,5 g 1 pont
A mészkő tömege: 20,0 g 1 pont
A CO2 tömege: –8,8 g (0,200 mol · 44 g/mol) 1 pont
A keletkező oldat: 119,7 g 1 pont
[Ugyanehhez az eredményhez jutunk, ha a keletkezett kalcium-klorid (22,2 g),
a maradék hidrogén-klorid (3,65 g), az sósavban lévő (90,25 g) és a reakció
során keletkezett (3,6 g) víz tömegéből számítjuk ki az oldat tömegét.]
22,2 g
– Az oldat kalcium-klorid-tartalma: · 100% = 18,5 tömeg% CaCl2. 1 pont
119,7 g
15 pont
49. a) 0,1 – 0,01 mol/dm3 1 pont

b) 2 liter = 2 dm3, ekkora térfogatú pH = 1,0-es oldatban 0,2 mol H+ van,
ez 0,2 · 6 · 1023 = 1,2 · 1023. 2 pont
c) Az 1,0 mol/dm3-es oldatból 0,1 mol/dm3-es oldatot tízszeres hígítással készíthetünk. 1 pont
2 liter gyomornedv töménységű oldatot 2 dm3/10 = 0,2 dm3 1,0 mol/dm3-es
sósavból készíthetünk. 1 pont
d)A reakció: NaHCO3 + HCl = NaCl + CO2 + H2O 2 pont

(vagy: HCO3– + H+ = CO2 + H2O)
– 0,2 mol H+-hoz 0,2 mol NaHCO3 kell 1 pont
m(NaHCO3) = 0,2 mol · 84 g/mol = 16,8 g. 1 pont
9 pont
50. pH = 12,00-ből: az oldat 0,0100 mol/dm3 hidroxidiont tartalmaz, a 0,500 dm3

oldat pedig 5,00 · 10–3 mol OH–-t. 2 pont
a) Az oldat semleges, tehát 5,00 · 10–3 mol H+-t, azaz ugyanennyi HCl-t vittünk
az oldatba. Ennek térfogata: V = nVm = 122,5 cm3. (Vm = 24,5 dm3/mol) 2 pont
b) Az oldat pH-ja 1,00, vagyis 0,100 mol/dm3 H+-t, azaz 500 cm3 0,0500 mol H+-t
tartalmaz. 2 pont
Ez a semlegesítésen felüli sósavból származik, így összesen:
5,00·10–3 mol + 0,0500 mol = 0,0550 mol HCl-t oldottunk. 1 pont
Ennek térfogata: V = nVm = 1,35 dm3. 1 pont
8 pont
XI. ÁLTALÁNOS KÉMIA (Emelt szint)
XI. 1–3. FELELETVÁLASZTÁSOS TESZTEK
0 1 2 3 4 5 6 7 8 9
0 D C E E C B C E D
1 A E E A E D B D D E
2 B B A B C A C B C C
3 A D A C B A A E A C
4 D C E
XI. 4. TÁBLÁZATKIEGÉSZÍTÉS
A kémiai reakciók egyensúlya
Melyik irányba tolódik el a reakció, ha

Reakció csökkentjük a csökkentjük a nyomást elvezetjük az egyensúlyi
hőmérsékletet rendszerből a H2-t
I. 43. ← 44. → 45. →
II. 46. ← 47. → 48. →
III. 49. → 50. semerre 51. →

1 pont 44. és 50. 1 pont 1 pont
47. 1 pont 4 pont
Történések nátrium-szulfát-oldattal
Hogyan változik az oldatban? A végbemenő

n(Na+) c(Na2SO4) pH folyamat egyenlete(i)
Az oldat elektrolízise 52. nem 53. nő 54. nem 55. 2 H2O + 2e– → H2 + 2 OH–
grafitelektródok között változik változik H2O → ½ O2 + 2 H+ + 2e– (2 p)
Az oldat elektrolízise 56. 57. 58. 59. Na+ + e– → Na(Hg)
Hg-katód és grafitanód csökken csökken csökken H2O → ½ O2 + 2 H+ + 2e– (2 p)
között
Na2SO4-oldat + 60. nem 61. nő 62. 2 K + 2 H2O = 2 KOH + H2
------------
kálium változik (1 p)
Na2SO4-oldat + 63. nem 64. 65. nem Na2SO4(aq) + Pb(NO3)2(aq) =
ólom(II)-nitrát-oldat változik csökken változik PbSO4(sz) + 2 NaNO3(aq)
4 pont 3 pont 4 pont
16 pont
XI. 5. EGYÉB FELADATOK
Reakciók sósavval
66. Például nátrium-hidroxid: 1 pont

HCl + NaOH = NaCl + H2O 1 pont
H+ + OH– = H2O (vagy H3O+ + OH– = 2 H2O) 1 pont
A sav-bázis párokat csak az alábbi egyenletben adhatjuk meg:
H3O+ + OH– = H2O + H2O
s1 b2 b1 s2 1 pont
67. Például mészkő (vagy szóda). 1 pont
CaCO3 + 2 HCl = CaCl2 + H2O + CO2 2 pont
CaCO3 + 2 H3O+ = Ca2+ + 3 H2O + CO2 1 pont
(elfogadható a CO32– + 2 H+ = CO2 + H2O egyenlet is)
68. Például cink (vagy hipermangán). 1 pont
Zn + 2 HCl = ZnCl2 + H2 2 pont
Zn + 2 H+ = Zn2+ + H2 1 pont
Redukálószer: Zn, oxidálószer: H+ (vagy HCl). 1 pont
69. Például ezüst-nitrát. 1 pont
Ag+ + Cl– = AgCl 1 pont
16 pont
Kísérletek réz(II)-szulfát-oldattal
70. [Cu(H2O)4]2+ + 4 Br– [CuBr4]2– + 4 H2O 2 pont

71. A folyamat a bromokomplex képződése irányában endoterm. 1 pont
Indoklás: Le Chatelier elvével (a hőmérséklet emelése az endoterm irányba tolja az
egyensúlyt, a kísérletben megzöldült az oldat, tehát a bromokomplex irányába tolódott
az egyensúly). 2 pont
5 pont
A metanol szintézisének egyensúlya
72. C 73. D 74. D 75. C 76. A 77. E 78. B 79. C 8 pont
Reakciósebesség vizsgálata
80. A kénkiválás okozza a zavarosodást. 1 pont

81. (Kezdetben kolloid, majd) heterogén rendszer. 1 pont
82. Szuszpenzió. 1 pont
83. v = k[Na2S2O3]
vagy szövegesen: a reakciósebesség csak a nátrium-tioszulfát koncentrációjától függ, 1 pont
azzal egyenesen arányos. 1 pont
5 pont
Gépkocsi-légzsákok és övfeszítők
84. Pb(NO3)2 + 2 NaN3 = Pb(N3)2 + 2 NaNO3 2 pont
85. Az egyenlet szerint:

1 mol NaN3 előállításához 4 mol Na-ra és 3 mol N2O-ra van szükség.
M(NaN3) = 65,0 g/mol, így 65,0 g NaN3-hoz szükség van 4 mol Na-ra és 3 mol N2O-ra, 3 pont
Az 50–50%-os arányból következően:
m[Pb(N3)2] = m(NaN3) = 65,0 g, n[Pb(N3)2] = 65,0 g / 291,2 g/mol = 0,223 mol, 1 pont
ehhez – az egyenlet szerint – szükség van:
2 ⋅ 0,223 mol = 0,446 mol NaN3-ra, azaz 1,784 mol Na-ra és 1,338 mol N2O-ra,
valamint 0,223 mol Pb(NO3)2-ra. 4 pont
Így 65,0 g NaN3 és 65,0 g Pb(N3)2 előállításához összesen szükséges
n(Na) = 4 mol + 1,784 mol = 5,784 mol,
m(Na) = 5,784 mol ⋅ 23,0 g/mol = 133,0 g, 1 pont
n(N2O) = 4,388 mol, m(N2O) = 4,338 mol ⋅ 44 g/mol = 190,87 g, 1 pont
n[Pb(NO3)2] = 0,223 mol, m[Pb(NO3)2] = 0,223 mol ⋅ 331,2 g/mol = 73,86 g, 1 pont
m(Na) : m(N2O) : m(Pb(NO3)2) = 133,0 g : 190,87 g : 73,86 g = 1,80 : 2,58 : 1,00 1 pont
86. n(N2) = 80,0 dm3 / 24,5 dm3/mol = 3,265 mol 1 pont

a) NaN3 → 1,5 N2, n(NaN3) = 3,265 mol / 1,5 = 2,177 mol
m(NaN3) = 2,177 mol ⋅ 65,0 g/mol = 141,5 g 2 pont
b) Pb(N3)2 → 3 N2, n[Pb(N3)2] = n(N2) / 3 = 1,088 mol
m[Pb(N3)2] = 1,088 mol ⋅ 291,2 g/mol = 316,9 g 2 pont
c) 65,0 g NaN3-ból 1,5 mol N2 fejlődik,
65,0 g Pb(N3)2-ból 3 · 0,223 mol = 0,669 mol N2 fejlődik.
130 g 1:1 tömegarányú keverékből 2,169 mol N2 fejlődik
m(keverék) = (3,265 mol / 2,169 mol) ⋅ 130 g = 195,7 g 4 pont
87. "Hideg" robbanást nem kíséri (túlságosan nagy) hőfejlődés.

(Vagyis a folyamat legfeljebb csak kis mértékben lehet exoterm.) 1 pont
24 pont
XI. 6. SZÁMÍTÁSOK
88. a)Az V. számú oxidban a legnagyobb a titán oxidációs száma. 1 pont

Indok: az a vegyület tartalmazza a legtöbb oxigént. 1 pont
61,17 38,83
b) n(Ti) : n(O) = : = 1,277 : 2,427 = 1,0 : 1,90 = 10 : 19 2 pont
47,90 16,0
A képlet: Ti10O19. 1 pont
Az oxidációs szám:
10x + 19(−2) = 0,
19 ⋅ 2
ebből x = = 3,80 2 pont
10
(A b) válasz nélkül, próbálgatással is kijön, ha az I.-t és az V.-t kiszámítja és összehasonlítja.)
7 pont
89. a) A feladatban szereplő képlet alapján tudjuk, hogy a vegyület 1 mol-ja

12 mol O-t tartalmaz. 1 pont
Ebből és a tömeg%-os oxigéntartalomból:
23,64
3M(A) = ·12·16 g/mol = 120,0 g/mol, 2 pont
37,82
ebből M(A) = 40,0 g/mol, vagyis a kalcium (Ca), 1 pont
21,99
2M(B) = ·12·16 g/mol = 111,6 g/mol, 1 pont
37,82
M(B) = 55,8 g/mol, tehát a B a vas (Fe). 1 pont
Így a gránát összetétele: Ca3Fe2(SiO4)3
b) A vegyületben A = Ca oxidációs száma +2, 1 pont
B = Fe oxidációs száma +3 1 pont
(A szilícium oxidációs száma a szilícium oxigéntartalmú vegyületeiben +4,
vagy a SiO4 „tetraéderek” töltése 4–. Mindkét esetben ugyanaz adódik
a vas oxidációs számára.) 8 pont
90. a)2 CH4(g) = C2H2(g) + 3 H2(g) 1 pont

– ∆rH = +227 – 2(–74,9) = 376,8 kJ/mol 2 pont
– CH4(g) + 2 O2(g) = CO2(g) + 2 H2O(f) 1 pont
(A feladat szövegéből hiányzik a víz halmazállapota és a képződéshő!)
– ∆rH = –394 + 2(–286) – (–74,9) = –891,1 kJ/mol 2 pont
3 1000 dm 3
b) 1,00 m gáz: n = = 40,8 mol 1 pont
24,5 dm 3 /mol
– x mol acetilén előállításához 2x mol metánból kell kiindulni (100%-os átalakulást
feltételezve). 1 pont
376,8
– A hőbontáshoz szükséges hő: q = 2x mol · kJ/mol = 376,8x kJ 2 pont
2
– A 40%-os hatásfok miatt: q’ = 376,8 kJ : 0,4 = 942x kJ hő szükséges. 1 pont
– Az elégetendő metán anyagmennyisége:
942 x kJ
n(égéshez) = = 1,057x mol 1 pont
891,1 kJ/mol
– Az összes felhasznált metán: 40,8 = 2x + 1,057x. 1 pont
– Ebből: x = 13,35. 1 pont
– Az előállított acetilén térfogata: V = 13,35 mol · 24,5 dm3/mol = 327 dm3. 1 pont
15 pont
91. – Az adatokból meghatározható a többi egyensúlyi koncentráció is:
C3H8 C3H6 + H2
kiindulás: 0,0125 mol/dm3 – –
disszociált: –0,0100 0,0100 0,0100
——————————————————————————————————
Valamilyen (pl. a fenti) levezetés: 2 pont
a)A propán disszociációfoka:
0 ,0100
α = = 0 ,8 , vagyis a propán 80,0%-a disszociált. 1 pont
0 ,0125
b) Az egyensúlyi koncentrációk:
[C3H8] = 0,0025 mol/dm3, [C3H6] = [H2] = 0,0100 mol/dm3 2 pont
c) Az egyensúlyi állandó:
2
⎛ mol ⎞
[C 3 H 6 ] [H 2 ] ⎝ ⎜
⎜ 0,0100 ⎟⎟
dm 3 ⎠ mol
K= = = 0,0400
[C 3 H 8 ] 0,0025
mol dm 3
dm 3
Az egyensúlyi állandó kijelöléséért 1 pont a számításáért 1 pont 2 pont
[Megjegyzés: mértékegység nélküli egyensúlyi állandó esetén is jár a pont.]
d)Az új kísérletben eredetileg is van x mol/dm3 hidrogén a tartályban, a propánnak
viszont csak 40,0%-a, azaz 0,400 · 0,0125 mol/dm3 = 0,00500 mol/dm3 disszociál: 1 pont
C3H8 C3H6 + H2
3
kiindulás: 0,0125 mol/dm – x mol/dm3
disszociált: –0,00500 0,00500 0,00500

—————————————————————————————————
egyensúly: 0,00750 mol/dm3 0, 00500 mol/dm3 (x + 0, 00500) mol/dm3
Valamilyen (pl. a fenti) levezetés: 2 pont
– Az egyensúlyi állandó változatlan (azonos T):

0 ,00500⋅( x + 0 ,00500 )
= 0 ,0400 1 pont
0 ,00750
– ebből x = 0,0550. 1 pont
– A 4 dm3-es tartályba 4 · 0,0550 mol = 0,220 mol, azaz 0,440 g hidrogént töltöttünk. 1 pont
13 pont
CH4 + H2O CO + 3 H2 1 pont
és 54,0 mg víz 3,00 mmol. 1 pont
– Az egyensúlyviszonyok:
CH4 + H2O CO + 3 H2
3,00 mmol 3,00 mmol
–x –x x 3x
3,00–x 3,00–x x 3x 2 pont

– A anyagmennyiség-arányok és a térfogatarányok megegyeznek, így a
60,0 térfogat%-os egyensúlyi hidrogéntartalomra felírható:
3,00 x
= 0,600 1 pont
3,00 − x + 3,00 − x + x + 3x
– Ebből x = 2,00. 1 pont
– Az egyensúlyi koncentrációk (a tartály térfogata 10,0 dm3!!):
[CH4] = [H2O] =
(3,00 − 2,00) ⋅ 10 −3 mol = 1,00 · 10–4 mol/dm3 1 pont
3
10,0 dm
2,00 ⋅ 10 −3 mol
[CO] = = 2,00 · 10–4 mol/dm3 1 pont
3
10,0 dm
3 ⋅ 2,00 ⋅ 10 −3 mol
[H2] = = 6,00 · 10–4 mol/dm3 1 pont
3
10,0 dm
K=
[CO] ⋅ [H 2 ]3 = (
2,00 ⋅ 10 − 4 ⋅ 6,00 ⋅ 10 − 4 )3 = 4,32 · 10–6
⎡⎛ mol ⎞ 2 ⎤
⎢⎜⎜ ⎟ ⎥ 2 pont
[CH 4 ] ⋅ [H 2 O] 1,00 ⋅ 10 − 4 ⋅ 1,00 ⋅ 10 − 4 ⎢⎝ dm 3 ⎟⎠ ⎥
⎣ ⎦
11 pont
93. – A rendezett reakcióegyenlet:

+3 +5 +6 +3
Cr 2 O 3 + 3 K N O 3 + 4 KOH = 2 K 2 Cr O 4 + 3 K N O 2 + 2 H2O
(Az oxidációsszám-változásokért 1 pont, a rendezésért 1 pont) 2 pont
100 g
a)100 g kálium-kromát: = 0,5155 mol, 1 pont
g
194
mol
– ehhez az egyenlet alapján feleannyi, azaz 0,2577 mol Cr2O3 kell. 1 pont
0,2577 mol
– A termelést is figyelembe véve: = 0,64425 mol kell belőle, 1 pont
0,4
– amelynek tömege: 0,64425 mol · 152 g/mol = 97,9 g Cr2O3. 1 pont
b)A 0,64425 mol Cr2O3-hoz az egyenlet szerint 3-szoros anyagmennyiségű, azaz
1,933 mol KNO3 szükséges, 2 pont
– a 10,0% felesleggel együtt ez: 1,100 · 1,933 mol = 2,126 mol, 1 pont
– azaz: 2,126 mol · 101 g/mol = 215 g KNO3. 1 pont
(Az utolsó 4 pont akkor is megadható, ha az előzőekben rosszul kiszámított króm-
-oxidból helyesen számol.) 10 pont
94. – A pH = 2,00-ből: [H+] = 0,0100 mol/dm3, 1 pont

vagyis 4,00 · 10–3 mol H+ van a 400 cm3 oldatban. 1 pont
a)A pH = 4,00-ből: [H+] = 1,00 · 10–4 mol/dm3. Ismeretlen V térfogatban:
1,00 · 10–4V mol H+. 1 pont
– A keletkező oldatban pH = 3,00: [H+] = 1,00 · 10–3 mol/ dm3, a térfogat
pedig: (V + 0,400) dm3. 1 pont
– A felírható egyenlet:
4,00 ⋅ 10 −3 + 1,00 ⋅ 10 −4 V
= 1,00 ⋅ 10 − 3 . 1 pont
V + 0,400
– Ennek megoldása: V = 4,00 dm3. 1 pont
b)pH = 11,00-ből: [OH–] = 1,00 · 10–3 mol/dm3. 1 pont
– A keletkező oldat 900 cm3, amelyben így: 9,00 · 10–4 mol OH– van. 1 pont
– Ezek szerint 4,00 · 10–3 mol H+-t 4,00 · 10–3 mol OH– semlegesített, és
még maradt 9,00 · 10–4 mol OH–: eredetileg volt 4,9 · 10–3 mol OH–. 2 pont
– A NaOH-oldat koncentrációja:
4,90 ⋅ 10 −3 mol
c= = 9,80 · 10–3 mol/dm3. 1 pont
3
0,500 dm
– [OH ] = c = 9,80 · 10–3 mol/dm3, [ebből a pOH = 2,0, így pH ≅ 12,0 (11,99).]
–
1 pont
(Ebből a nem egész számú pH kiszámítása nem érettségi követelmény!) 12 pont
95. – Az oldatok pH-jából:

pH = 3,00 → [H+] = 1,00 · 10–3 mol/dm3 1 pont
pH = 11,0 → pOH = 3,00 → [OH–] = 1,00 · 10–3 mol/dm3 1 pont
– A B oldat pH-ja alapján semleges.
– 100 cm3 11,0-es pH-jú lúgoldatban van 1,00 · 10–4 mol OH–, így
H+ + OH– = H2O
alapján ugyanennyi H+-iont semlegesített. 1 pont
– A B-oldat térfogata:
1,00 ⋅ 10 −4 mol
VB = = 1,00 ⋅ 10 −1 dm 3 = 100 cm 3 . 1 pont
mol
1,00 ⋅ 10 − 3
dm 3
– A másik két oldatban oldatban:

VA · 1,00 · 10–3 mol, illetve VC · 1,00 · 10–3 mol H+ van. 1 pont
– Az A oldat savas, benne 1,00 · 10–4 mol/dm3 H+ van.
Ebben a lúgoldat csak részben semlegesítette a hidrogén-
ionokat, maradt belőle:
(VA · 1,00 · 10–3 – 1,00 · 10–4) mol H+. 1 pont
A keletkező oldat térfogata (VA + 0,100) dm3, így:
V A ⋅ 1,00 ⋅ 10 −3 − 1,00 ⋅ 10 −4 ⎛ mol ⎞
= 1,00 ⋅ 10 − 4 ⎜⎜ ⎟⎟ . 2 pont
V A + 0,100 ⎝ dm 3 ⎠
– Ebből: VA = 0,122 dm3 = 122 cm3. 1 pont
– A C-oldat lúgos, benne 1,00 · 10–5 mol/dm3 OH– van.
A sósav csak a hidroxidionok egy részét semlegesítette, maradt
benne: (1,00 · 10–4 – VC · 1,00 · 10–3) mol OH–. 1 pont
A keletkező oldat térfogata itt is (VC + 0,100) dm3, így:
1,00 ⋅ 10 −4 − VC ⋅ 1,00 ⋅ 10 −3 ⎛ mol ⎞
= 1,00 ⋅ 10 − 5 ⎜⎜ ⎟⎟ . 2 pont
VC + 0,100 ⎝ dm 3 ⎠
– Ebből: VC = 0,0980 dm3 = 98,0 cm3. 1 pont
13 pont
96. (A vegyület képlete: CH3-NH-CH3, reakciója:

CH3-NH-CH3 + H2O CH3-NH2+-CH3 + OH–)
– Az oldat koncentrációja a tömeg-koncentrációból és a moláris tömegből:
9,23 g/dm 3
= 0,205 mol/dm 3 , 2 pont
45,0 g/mol
– pH = 12,0 → [OH–] = 0,0100 mol/dm3. 2 pont
– A reakcióegyenlet alapján ugyanennyi dimetil-amin protonálódott. 1 pont
0,0100
– α = = 0,0488 , vagyis a molekulák 4,88%-a protonálódott. 1 pont
0,205
– Az aminmolekulák egyensúlyi koncentrációja:
[CH3-NH-CH3] = 0,205 mol/dm3 – 0,0100 mol/dm3 = 0,195 mol/dm3. 1 pont
– A bázisállandó:
K =
[BH ][OH ]
+ −
(a szerves vegyület képletével is elfogadható) 1 pont
b
[B]
0,0100 2
– Behelyettesítve: Kb = = 5,13 · 10–4 (mol/dm3) 1 pont
0,195
– A dimetil-amin az erősebb bázis (mert nagyobb a bázisállandója). 1 pont
10 pont
97. – A katódon réz válik le: Cu2+ + 2e– = Cu 1 pont

g
63,5
m(Cu) = mol · 2,00 A · 5 · 3600 s = 11,8 g 2 pont
C
2 ⋅ 96500
mol
– Ez n = 11,8 g : 63,5 g/mol = 0,186 mol 1 pont
– 0,186 mol CuSO4 volt az oldatban, amelynek tömege (M = 159,5 g/mol): 29,7 g. 1 pont
– Ennyi CuSO4 10,0 tömeg%-os oldat 297 g-jában van, térfogata (V = m : ρ): 265 cm3. 2 pont
– Az anódon oxigén válik le:
H2O → 0,5 O2 + 2 H+ + 2 e– 1 pont
– 0,186 mol réz mellett fele ennyi, azaz 0,093 mol O2 fejlődött (3,0 g). 1 pont
– 0,186 mol réz kiválása után 0,186 mol kénsav lesz az oldatban: ez 18,2 g. 2 pont
– Az oldat tömege a rézzel és az oxigénnel csökkent:
297 g – 11,8 g – 3,0 g = 282,2 g. 2 pont
18,2 g
– Tömeg%-os kénsavtartalma: = 0,064, azaz 6,4 tömeg%. 1 pont
282,2 g
14 pont
98. a)A reakció: Cu2+ + Cd = Cu + Cd2+ 1 pont

– A moláris tömegváltozás: ∆M = –112 g/mol + 63,5 = – 48,5 g/mol,
ebből a kicserélődött ionok anyagmennyisége:
−3 ,92 g
n(Cu2+) = n(Cd2+) = = 0,0808 mol. 2 pont
g
−48 ,5
mol
– Annak ellenőrzése, hogy biztosan az összes rézion kivált. [Például:
0,0808 mol Cd tömege 9,05 g, tehát nem fogyott el az összes kadmium.] 1 pont
– Az oldatban eredetileg 0,0808 mol réz(II)-klorid volt:
m(CuCl2) = 0,0808 mol · 134,5 g/mol = 10,87 g. 1 pont
– A CuCl2 · 6 H2O tömege:
134,5 + 6 ⋅ 18,0
10,87 g ⋅ = 19,6 g. (vagy: m = 0,0808 mol · 242,5 g/mol) 2 pont
134,5
b)25,00 g oldatban 10,87 g CuCl2, és 14,13 g víz van. 1 pont
– Az oldhatóság:
10,87 g x
= , ebből x = 76,9, vagyis 76,9 g CuCl2/100 g víz. 2 pont
14,13 g 100 g
10 pont
99. – A mérőoldat oldottanyag-tartalma: n(NaOH) = cV = 1,655 · 10–3 mol. 1 pont

– A reakcióegyenlet: CH3COOH + NaOH = CH3COONa + H2O. 1 pont
– Ez alapján a nátrium-hidroxid ugyanakkora anyagmennyiségű ecetsavat titrált. 1 pont
– A teljes (100,0 cm3) törzsoldatban ennek tízszerese volt: 1,655 · 10–2 mol. 1 pont
– Ugyanennyi volt az eredeti 10,00 cm3-es mintában is. 1 pont
– Az ecetsav tömege: m(ecetsav) = 1,655 · 10–2 mol · 60,0 g/mol = 0,993 g. 1 pont
0,993 g
– A minta tömegkoncentrációja: ρ = = 99,3 g/dm3. 1 pont
3
0,01000 dm
7 pont
100. a)A reakciók egyenletei:

CaO + 2 HCl = CaCl2 + H2O (1) 1 pont
CaCO3 + 2 HCl = CaCl2 + H2O + CO2 (2) 1 pont
NaOH + HCl = NaCl + H2O (3) 1 pont
b)A fogyott lúgoldatban volt:
n(NaOH) = 0,01200 dm3 · 0,1012 mol/dm3 = 1,2144 · 10–3 mol. 1 pont
– Ez a (3) egyenlet szerint ugyanennyi HCl-ot közömbösített, amelyből a teljes
(100,0 cm3) törzsoldatban tízszer ennyi volt: 1,2144 · 10–2 mol. 1 pont
– Az alkalmazott összes sósavban:
n(HCl) = 0,02000 dm3 · 2,015 mol/dm3 = 4,030 · 10–2 mol 1 pont
–2 –2 –2
– A porkeverékkel reagált: 4,030 · 10 mol – 1,2144 · 10 mol = 2,816 · 10 mol HCl. 1 pont
I. levezetés
– Ha tömegekre vezetünk be ismeretlent, akkor:
x 1,3045 − x
x g CaO és (1,3045 – x) g CaCO3, azaz mol CaO és mol CaCO3
56,00 100,0
van a keverékben, 2 pont
– ezek az (1) és a (2) egyenlet alapján:
2x 2(1,3045 − x )
mol és mol HCl-dal reagál. 1 pont
56,00 100,0
– A fogyott hidrogén-kloridra felírható egyenlet:
2x 2(1,3045 − x )
+ = 2,816 · 10–2 1 pont
56,00 100,0
– Ebből: x = 0,1317. 1 pont
0,1317 g
– A por kalcium-oxid-tartalma: · 100% = 10,10 tömeg% 1 pont
1,3045 g
0,1317 g 1,3045 g − 0,1317 g
c) A keverék anyagmennyisége: + = 0,01408 mol 1 pont
56,00 g/mol 100,0 g/mol
(Ugyanez adódik a fogyott HCl anyagmennyiségéből is:
2,816 ⋅ 10 −2 mol
= 1,408 · 10–2 mol.)
2
– Ebből (a CaO + CO2 = CaCO3 egyenlet alapján)
1,3045 g − 0,1317 g
= 0,01173 mol CaO alakult karbonáttá,
100,0 g/mol
0,01173 mol
amely az összes anyag: · 100% = 83,31 %-a. 1 pont
0,01408 mol
15 pont
II. levezetés
– Észrevehetjük, hogy mindkét vegyület 1 : 2 arányban reagál a HCl-dal, ezért a
2,816 ⋅ 10 −2 mol
keverék anyagmennyisége: = 1,408 · 10–2 mol. 1 pont
2
1,3045 g
– A keverék átlagos moláris tömege: M = = 92,65 g/mol. 1 pont
1,408 ⋅ 10 − 2 mol
– Az anyagmennyiség-százalékos összetétel a vegyületek moláris tömegének felhasz-
nálásával: 56,00y + 100,0(1 – y) = 92,65 2 pont
– Ebből y = 0,1670. 1 pont
– Ez azt jelenti, hogy pl. 1 mol keverékből 0,1670 mol CaO,
a többi (0,8330 mol) CaCO3, így (a CaO + CO2 = CaCO3 egyenlet alapján)
éppen 0,8300 mol, azaz 83,00% égetett mész karbonátosodott el. 2 pont
– A tömegszázalékos égetettmész-tartalom:
0,1670 ⋅ 56,00
· 100% = 10,10 tömeg%. 1 pont
92,65
(Bármely más, helyes levezetés maximális pontszámot ér.)
XII. FÉMEK
XII. 1. FELELETVÁLASZTÁSOS TESZTEK
0 1 2 3 4 5 6 7 8 9
0 E C D C E B B A E
1 A C D B B D D A A D
2 C E D A B C B C C E
3 C C B B E
XII. 2. TÁBLÁZATKIEGÉSZÍTÉS
Fémek összehasonlítása
Kalcium Vas Alumínium

Sűrűség szerinti besorolás 35. könnyűfém 36. nehézfém 37. könnyűfém
(könnyű-, ill. nehézfém)
Mi történik vele szabad 38. korrodeálódik 39. korrodeálódik, 40. nem változik,
levegőn? Miért? (oxidálódik), mert mert szivacsos a mert védő oxidréteg
nagyon reakcióképes felületén képződő borítja
oxidréteg
Feleslegben alkalmazott 41. 2 Ca + O2 = 42. 4 Fe + 3 O2 = 43. 4 Al + 3 O2 =
oxigénnel történő = 2 CaO = 2 Fe2O3 = 2 Al2O3
reakciójának egyenlete:
Mi történik vele hideg 44. Ca + 2 H2O = 45. semmi (lassan 46. semmi
vízben? (reakcióegyenlet) = Ca(OH)2 + H2 korrodeálódik)
Reakciója sósavval 47. Ca + 2 HCl = 48. Fe + 2 HCl = 49. 2 Al + 6 HCl =
(reakcióegyenlet) = CaCl2 + H2 = FeCl2 + H2 = 2 AlCl3 + 3 H2
Az s-mező néhány elemének összehasonlítása
Nátrium Magnézium Alumínium (a címtől

eltérően ez p-
mezőbeli)
Sűrűség szerinti besorolás 50. könnyűfém 51. könnyűfém 52. könnyűfém
Mi történik vele szabad 53. korrodeálódik 54. nem változik, 55. nem változik,
levegőn? Miért? (oxidálódik), mert mert védő oxidréteg mert védő oxidréteg
nagyon reakcióképes borítja (nagyon borítja
lassan oxidálódik)
Oxigénnel történő egye-
sítésének egyenlete, a ter- 56. 2 Na + O2 = 57. 2 Mg + O2 = 58. 4 Al + 3 O2 =
mék színe: = Na2O2 fehér = 2 MgO fehér = 2 Al2O3 fehér
Mi történik vele hideg 59. 2 Na + 2 H2O = 60. semmi 61. semmi
vízben? (reakcióegyenlet) = 2 NaOH + H2
Mi történik vele NaOH-ol- 62. 2 Na + 2 H2O = 63. semmi 64. 2 Al + 2 NaOH +
datban? (reakcióegyenlet) = 2 NaOH + H2 + 6 H2O =
= 2 Na[Al(OH)4] +
+ 3 H2
A d-mező néhány elemének összehasonlítása
Réz Cink Vas

Sűrűség szerinti besorolás 65. nehézfém 66. nehézfém 67. nehézfém
Mi történik vele szabad 68. száraz levegőn 69. nem változik, 70. korrodeálódik,
levegőn? Miért? fekete CuO, nedves mert védő oxidréteg mert szivacsos a
levegőn zöld patina borítja felületén képződő
vonja be oxidréteg
Oxigénnel történő egye-
sítésének egyenlete, a ter- 71. 2 Cu + O2 = 72. 2 Zn + O2 = 73. 4 Fe + 3 O2 =
mék színe: = 2 CuO (fekete) = 2 ZnO (fehér) = 2 Fe2O3 (vörös)
vagy: 2 Fe + O2 =
= 2 FeO (fekete)
Mi történik vele 74. semmi 75. Zn + 2 HCl = 76. Fe + 2 HCl =
2 mol/dm3-es sósavban? = ZnCl2 + H2 = FeCl2 + H2
(reakcióegyenlet)
Mi történik vele tömény 77. Cu + 4 HNO3 = 78. Zn + 4 HNO3 = 79. passziválódik
salétromsavban? = Cu(NO3)2 + 2 NO2 = Zn(NO3)2 + 2 NO2
(reakcióegyenlet) + 2 H2O + 2 H2O
Fémek azonosítása
80. Al
81. Fe
82. Cu
83. Al2(SO4)3(aq)
84. H2(g)
85. FeSO4(aq)
86. H2(g)
87. CuSO4(aq)
88. SO2(g)
89. Al(OH)3
90. Fe(OH)2
91. Cu(OH)2
92. Na[Al(OH)4]
93. Fe(OH)3
94. [Cu(NH3)4]2+ [vagy: Cu(NH3)4SO4(aq)]
XII. 3. EGYÉB FELADATOK
A brokkoli
95. A brokkoliban a mangán tömeg%-a:

(0,2⋅10–3 g / 100 g)⋅100 – (0,4⋅10–3 g / 100 g)⋅100,
azaz 2 · 10–4 és 4 · 10–4 % között van. 1 pont
A kálium tömeg%-a: (0,3 g / 100 g) ⋅ 100 – (0,4 g / 100 g)⋅100,
azaz 0,3-0,4 % között van. 1 pont
96. 100 g brokkoli a felét tartalmazza a napi szükségletnek. 1 pont
Így a napi szükséglet 200 g zöldségben van, 1 kg pedig ötször ennyit, azaz:
1200 mg · 5 = 6000 mg = 6 g. 1 pont
97. a) K
b) Mg, Ca, Zn
c) K
d) Mg, Ca
e) Mn, Zn, Cu
f) Se
g) –
h) Mn
i) Ca, Mg
j) K
k) Mg
l) Ca (Mg)
m) Se
n) Ca, Mg
o) –
p) Mn, Ca (K, Mg) 5 pont
98. Szabad válasz: pl. a kalcium Ca2+ ionok formájában fordul a vérünkben, az izmainkban,
kalcium-karbonát és -foszfát formájában a csontokban (elemi állapotban a szervezetbe
kerülve erősen lúgos kémhatást okozna, mérgező lenne). 1 pont
10 pont
Kísérletek fémekkel
99. A sűrűségükről: a II. fémnek kisebb, a többinek nagyobb a sűrűsége mint 1 g/cm3. 1 pont
(Ehelyett elfogadható még esetleg: a II. fémnek legalacsonyabb az olvadáspontja,
vagy: a II. fém biztosan könnyűfém, az I. és a III. fémről nem tudjuk eldönteni.))
100. Oxidálódnak a fémek. 1 pont
101. A keletkező fém-hidroxidra telítődik az oldat, ezért kicsapódik. 1 pont
102. A fejlődő gáz lökdösi a fémet a víz felszínén. 1 pont
103. Megolvad a fém. 1 pont
A fejlődő hidrogén gyullad meg (a fém lángfestésének megfelelő színű lánggal ég). 1 pont
A reakció erősen exoterm, és a hő olvasztja meg a fémet, gyújtja meg a gázt. 1 pont
104. A fejlődő gáz meggyulladna. 1 pont
105. I. Ca, II. K, III. pl. Al (vagy Zn) 3 pont
Ca + 2 H2O = Ca(OH)2 + H2 1 pont
2 K + 2 H2O = 2 KOH + H2 1 pont
2 Al + 2 NaOH + 6 H2O = 2 Na[Al(OH)4] + 3 H2 2 pont
15 pont
Kísérletek krómmal
106. A Cr3+/Cr rendszer standardpotenciálja negatív. 1 pont

107. A: Cr + 3 HCl = CrCl3 + 1,5 H2 [vagy: Cr + 3 H2O + 3 H3O+ = [Cr(H2O)6]3+ + 1,5 H2] 1 pont
B: CrCl3 + 3 NaOH = Cr(OH)3 + 3 NaCl [vagy: Cr3+ + 3 OH– = Cr(OH)3 1 pont
vagy még pontosabban: [Cr(H2O)6]3+ + 3 OH– = Cr(OH)3 + 6 H2O]
C: Cr(OH)3 + NaOH = Na[Cr(OH)4] [vagy: Cr(OH)3 + OH– = [Cr(OH)4]–] 1 pont
(A hidroxokomplex képlete a feladatgyűjtemény első kiadásában hibás!)
108. A csapadék feloldódna és kékeszöld oldat keletkezne. 1 pont
Cr(OH)3 + 3 HCl = CrCl3 + 3 H2O [vagy: Cr(OH)3 + 3 H3O+ = [Cr(H2O)6]3+] 1 pont
6 pont
XII. 4. SZÁMÍTÁSOK
109. − A reakcióegyenlet:
Zn + CuSO4 = Cu + ZnSO4 1 pont
− Az oldatban 500 g · 0,100 = 50,0 g CuSO4 van, ami:
n(CuSO4) = 50,0 g : 159,5 g/mol = 0,313 mol. 1 pont
− A 10,0 g-os cinklemez: n(Zn) = 10,0 g : 65,4 g/mol = 0,153 mol. 1 pont
− Ezek szerint az oldat CuSO4-tartalma van feleslegben, a cink fogy el. 1 pont
− 0,153 mol Zn helyett 0,153 mol Cu válik ki. 1 pont
− Ennek tömege: m(Cu) = 0,153 mol · 63,5 g/mol = 9,72 g. 1 pont
(Ha nem ellenőrzi, hogy mi van feleslegben, akkor max. 4 pont jár.) 6 pont
110. − A reakcióegyenlet:
2 Ca + O2 = 2 CaO 1 pont
− A tömegnövekedés a megkötött oxigén volt:
0,20 g
n(O 2 ) = = 0,00625 mol. 1 pont
g
32
mol
− A kalcium anyagmennyisége ennek a kétszerese:
n(Ca) = 0,0125 mol, amiből: m(Ca) = 0,0125 mol · 40 g/mol = 0,50 g. 1 pont
− Az üvegben 50 tömeg% Ca (és 50 tömeg% CaO) volt. 1 pont
− 0,5 g CaO anyagmennyisége: n(CaO) = 0,5 g / 56 g/mol = 0,0089 mol 1 pont
− Az 1,00 g minta anyagmennyisége:
0,0125 mol + 0,0089 mol = 0,0214 mol 1 pont
− A mol%-os CaO-tartalom:
0,0089 mol
⋅ 100% = 41,6 x% CaO . 1 pont
0,0214 mol
− Ez megegyezik az erdeti, tiszta kalciumból oxidálódott Ca %-os
mennyiségével, így a tiszta kalciumnak 41,6%-a oxidálódott tárolás közben. 1 pont
8 pont
111. − Csak az alumínium fejleszt hidrogéngázt. 1 pont
2 Al + 6 HCl = 2 AlCl3 + 3 H2 (1 pont a képletekért, 1 pont a rendezésért) 2 pont
− A fejlesztett gáz anyagmennyisége:
1,47 dm 3
V (H 2 ) = = 0,0600 mol. 1 pont
dm 3
24,5
mol
− 0,0600 mol H2-t az egyenlet szerint 0,0400 mol Al fejleszt. 1 pont
– Ennek tömege: m(Al) = 0,0400 mol · 27,0 g/mol = 1,08 g. 1 pont
– A porkeverék összetétele:
1,08 g
· 100% = 54,0 w% Al és 46,0 w% Cu. 1 pont
2,00 g
7 pont
112. a)A reakció:
2 K + 2 H2O = 2 KOH + H2 1 pont
10,00
– 10,00 g kálium: mol . Ebből a reakció többi anyaga:
39,1
10,00 10,00 10,00
mol víz, mol KOH, mol hidrogén 1 pont
39,1 39,1 78,2
10,00 dm 3
– A fejlődő hidrogén térfogata: mol ⋅ 24,5 = 3,13 dm3. 1 pont
78,2 mol
b)Induljunk ki m tömegű oldatból, ebben 0,100m tömegű KOH van (10,0%-os). 1 pont
10,00 g
– A reakció során képződik: mol ⋅ 56,1 = 14,35 g KOH. 1 pont
39,1 mol
10,00 g
– A reakció során eltávozik az oldatból: mol ⋅ 2 = 0,26 g hidrogén. 1 pont
78,2 mol
– A keletkező oldatban lesz: (0,100m + 14,35) g KOH. 1 pont
– A keletkező oldat össztömege: (m + 10,00 – 0,26) gramm. 1 pont
– Az oldat 20,0 tömeg%-os lesz, így:
0,100m + 14,35
= 0,200 1 pont
m + 10,00 − 0,26
– Ebből m = 124 g. 1 pont
10 pont
113. – Lúgoldatban csak az alumínium oldódik: 1 pont
Al + OH + 3H 2 O = [Al(OH)4 ] + 1,5 H 2 (vagy sztöchiometriai egyenlet)
− − 1 pont
0,3675 dm 3
– A hidrogéngáz anyagmennyisége: n = = 0,0150 mol, 1 pont
24,5 dm 3 /mol
– ezt az egyenlet alapján 0,0100 mol alumínium fejlesztette, 1 pont
– melynek tömege: m = 0,0100 mol · 27,0 g/mol = 0,270 g. 1 pont
– Az összetétel:
0,270 g
⋅ 100 % = 13,5 w% Al és így 86,5 w% Mg. 1 pont
2,00 g
6 pont
114. – A reakciók:
Cu + 4 HNO3 = Cu(NO3)2 + 2 NO2 + 2 H2O 1 pont
Ag + 2 HNO3 = AgNO3 + NO2 + H2O 1 pont

– 0,5316 g AgCl csapadék: 3,70 · 10–3 mol (M = 143,5 g/mol) 1 pont
– ez ugyanennyi ezüstöt jelent, 1 pont
– melynek tömege: 3,70 · 10–3 mol · 108 g/mol = 0,400 g. 1 pont
– 40,0 tömeg% Ag és 60,0 tömeg% réz. 1 pont
7 pont
Ni + 2 H+ = Ni2+ + H2 (vagy: Ni + 2 HCl = NiCl2 + H2) 1 pont
Al + 3 H+ = Al3+ + 1,5 H2 (vagy: Al + 3 HCl = AlCl3 + 1,5 H2) 1 pont
Al + OH + 3 H2O = [Al(OH)4]– + 1,5 H2 (vagy sztöchiometriai egyenlet)
–
2 pont
– Az alumínium mindkét esetben ugyanannyi hidrogént fejleszt! 1 pont
2
– Ha pl. x mol H2 fejlődött a második esetben, akkor azt x mol Al fejlesztette. 1 pont
3
– Az első esetben is x mol H2-t fejlesztett az Al, és ugyanennyi, x mol H2-t fejlesztett
a nikkel, így annak anyagmennyisége is x mol volt a keverékben. 2 pont
2 2
– Az anyagmennyiség-arány: n(Al) : n(Ni) = x : x = : 1 = 2,00 : 3,00. 1 pont
3 3
– A tömegarány az atomtömegek segítségével:
2
m(Al) : m(Ni) = ( · 27,0) : (3 · 58,7) = 54 : 176,1 = 1,00 : 3,26. 1 pont
3
10 pont
116. Az első kiadásban a feladat szövege hibás: valójában az 50,0 cm3 helyett 250 cm3 az oldat
térfogata!
– pH = 12,00 → [OH−] = 1,00 · 10−2 mol/dm3. 1 pont
3
– 250 cm oldatban:
n(OH−) = 0,250 dm3 · 1,00 · 10−2 mol/dm3 = 2,50 · 10−3 mol 1 pont
−3
– Ez 1,25 · 10 mol Ca(OH)2-ot jelent. 1 pont
– A reakcióegyenletek (vagy ezek használata a számításban):
Ca + 2 H2O = Ca(OH)2 + H2
CaO + H2O = Ca(OH)2 2 pont
– 68,0 mg-ból:
x mol Ca → x mol Ca(OH)2,
y mol CaO-ból → y mol Ca(OH)2,
ebből két egyenlet írható fel:
x + y = 1,25 · 10−3 1 pont
40,0x + 56,0y = 0,0680 1 pont
– A megoldás:
x = 1,25 · 10−4 mol,
y = 1,12 · 10−3 mol. 2 pont
– A kalciumnak tehát:
1 ,12 ⋅ 10−3
= 90%-a oxidálódott. 1 pont
1 , 25 ⋅ 10−4 + 1 ,12 ⋅ 10−3
(Ha valaki tömeg%-ot számít ki [73,5 w% CaO], és nem veszi észre, hogy az még 10 pont
nem adja meg, hogy az eredeti Ca-nak hány %-a oxidálódott: max. 9. pont)
117. – A reakióegyenletek:
Ca + 2 HCl = CaCl2 + H2
CaO + 2 HCl = CaCl2 + H2O 2x1 2 pont
– 100 cm3 sósav 110 g, benne 22,0 g HCl van, amely 0,6027 mol. 1 pont
– Ha a keverékben x mól Ca és y mól CaO van, akkor:
40x + 56y = 13,56 2 pont
2x + 2y = 0,6027 2 pont
– A két egyenlet közös megoldása: y = 9,41 · 10–2 és x = 0,2073 mol 2 pont
– A kalciumnak:
0,0941
= 0,312, azaz 31,2%-a oxidálódott. 1 pont
0,0941 + 0,2073
– Keletkezett: 0,0941 + 0,2073 = 0,3014 mol CaCl2, ez 33,5 g (M = 111 g/mol) 1 pont
– Az oldatból eltávozott 0,2073 mol, azaz 0,4146 g hidrogéngáz. 1 pont
– A keletkező oldat tömege: 110 g + 13,56 – 0,4146 = 123,1 g. 1 pont
– A tömegszázalékos összetétel:
33,5
= 0,272, azaz 27,2 tömeg% CaCl2-ot tartalmaz. 1 pont
123,1
14 pont
118. – A kristályvíztartalmú magnézium-szulfát hatóanyagtartalma:

M (MgSO 4 ) 120,3 g
⋅ 100% = ⋅ 100% = 48,8 w%. 1 pont
M (MgSO 4 ⋅ 7H 2 O) 246,3 g
– A 80 °C-on telített oldat tömeg%-os magnézium-szulfát-tartalma:
64,2 g
⋅ 100% = 39,1w%. 1 pont
164,2 g
– A készíthető oldat tömege kiszámítható például a keverési egyenlet segítségével:
100 · 0,488 + x · 0 = (100 + x) · 0,391 → x = 24,8 g, 3 pont
tehát 124,8 g 80 °C-on telített oldat készíthető. 1 pont
– A lehűtés során kiváló só mennyiségét is számíthatjuk a keverési egyenlettel:
124,8 · 0,391 − y · 0,488 = (124,8 − y) · 0,262 3 pont
– Ebből a kiváló só tömege:
y = 71,2 g. 1 pont
10 pont
119. – A keletkező forró oldat:
200 g
⋅ 100% = 40,0 tömeg% CoSO4-ot tartalmaz. 1 pont
500 g
– A 20 °C-on telített oldat pedig:
36,2 g
⋅ 100% = 26,6 tömeg% CoSO4-ot tartalmaz. 1 pont
136,2 g
– Legyen a kikristályosodó 207,4 g sóban a kobalt-szulfát tömegtörtje w2, így:
500 g · 0,40 – 207,4 · w2 = (500 – 207,4) · 0,266 3 pont
– Ebből: w2 = 0,589. 1 pont
– A só képlete: CoSO4 · xH2O.
– Moláris tömegek: M(CoSO4) = 154,9 g/mol
M(CoSO4 · xH2O) = 154,9 + 18x 1 pont
– A kikristályosodás adatai alapján kiszámított tömegtört így:
154 ,9
= 0 ,589 , 2 pont
154 ,9 + 18 x
amelyből: x = 6, tehát a képlet: CoSO4 · 6 H2O. 1 pont
[Minden más, elvileg helyes levezetés maximális pontszámot ér!]
10 pont
2 Zn + O2 = 2 ZnO, ill.
4 Al + 3 O2 = 2 Al2O3 2 pont
– 100 g keverékben pl. x g Zn, így (100 – x) g Al van:
x x x
x g Zn mol Zn mol ZnO 81,4 · g ZnO 2 pont
65,4 65,4 65,4
100 − x 100 − x 100 − x
(100–x) g Al mol Al mol Al2O3 102 · g Al2O3 2 pont
27 54 54
– 100 g fémkeverékből 60%-kal több, vagyis 160 g oxidkeverék keletkezik:
x 100 − x
81,4 · + 102 · = 160 1 pont
65,4 54
– Ebből: x = 44,8, vagyis 44,8 tömeg% Zn és 55,2 tömeg% Al. 1 pont
8 pont
XIII. A HIDROGÉN, A NEMESGÁZOK, A HALOGÉNELEMEK…
XIII. 1. FELELETVÁLASZTÁSOS TESZTEK
0 1 2 3 4 5 6 7 8 9
0 C D C A, D C C C D B
1 B A D D B C C
XIII. 2. TÁBLÁZATKIEGÉSZÍTÉS
A klór, a hidrogén-klorid és a nátrium-klorid összehasonlítása
Klór Hidrogén-klorid Nátrium-klorid
Rácstípusa szilárd 17. molekularácsos 18. molekularácsos 19. ionrácsos

halmazállapotban
Színe, szaga, halmazállapota 20. sárgászöld, 21. színtelen, 22. színtelen,

(101 kPa, 25 °C) szúrós szagú gáz szúrós szagú gáz szagtalan, szilárd
Közülük melyiknek legjobb a 23. a hidrogén-kloridé

vízben való oldhatósága
(101 kPa, 25 °C)?
Közülük melyiknek a legrosszabb a 24. a klóré

vízben való oldhatósága
(101 kPa, 25 °C)?
Vizes oldatának kémhatása 25. enyhén savas 26. savas 27. semleges
Melyik fordul elő nagy tömegben a 28. NaCl – kősó

természetben is? Mi az ásvány
neve?
A hidrogén-fluorid és a hidrogén-klorid összehasonlítása
HF HCl
Szilárd állapotban molekulái között működő 29. hidrogénkötés 30. dipólus-dipólus
legerősebb kötés kölcsönhatás
Színe, szaga, halmazállapota 25°C-on, 0,101 MPa 31. színtelen, szúrós 32. színtelen, szúrós
nyomáson: szagú gáz szagú gáz
Melyiknek magasabb a forráspontja? 33. a hidrogén-fluoridé
Vízben való oldhatósága: 34. kitűnő 35. kitűnő
Reakciója ammóniával (egyenlet): 36. NH3 + HF = 37. NH3 + HCl =
= NH4F = NH4Cl
Vizes oldatának reakciója híg ezüst-nitrát-oldattal
(tapasztalat és egyenlet is): 38. Ag+ + Cl– =
= AgCl
(vagy: AgNO3 + HCl
= AgCl + HNO3)
fehér csapadék
képződik
Reakciója szilícium-dioxiddal (ahol van reakció, 39. SiO2 + 4 HF = 40. nem reagál
ott egyenlet): = SiF4 + 2 H2O
Vizes oldatának reakciója cinkkel (ha van reakció, 41. Zn + 2 HF = 42. Zn + 2 HCl =
akkor egyenlet): = ZnF2 + H2 = ZnCl2 + H2
Vizes oldatának reakciója rézzel (ahol van 43. nincs reakció 44. nincs reakció
reakció, ott egyenlet):
XIII. 3. EGYÉB FELADATOK
Kísérletek klórral
45. Cl2 + H2O HCl + HOCl 1 pont

Vizek fertőtlenítése. 1 pont
46. Az oldat megbarnul. 1 pont
2 KBr + Cl2 = 2 KCl + Br2 (vagy: 2 Br– + Cl2 = 2 Cl– + Br2). 1 pont
47. (Barna) füst keletkezik. 1 pont
2 Fe + 3 Cl2 = 2 FeCl3 1 pont
48. Mindenütt 0-ból –1 lesz, az első reakcióban +1 is. 1 pont

A klór mindenütt redukálódik, az első esetben oxidálódik és redukálódik is. 1 pont
8 pont
Hidrogén-halogenidek
49.
2 pont
50. A hidrogén-fluorid esetében: hidrogénkötés, 1 pont

a többi hidrogén-halogenidnél: dipólus-dipólus kölcsönhatás. 1 pont
51. a) A hidrogén-fluoridnak az erős hidrogénkötések miatt kiugróan nagy az olvadás- és
forráspontja. 1 pont
b) A másodrendű kötés erőssége a moláris tömeg növekedésével nő. 1 pont
m
52. –34 °C: pV = nRT = RT 1 pont
M
mRT ρRT
M= = 1 pont
pV p
g J
8857 ⋅ 8,314 ⋅ 239 K
3 K mol
M= m = 160 g/mol 1 pont
1,10 ⋅ 10 5 Pa
M = xM(HF) = 160,0 g/mol
M(HF) = 20,0 g/mol → x = 8, (HF)8 1 pont
25 °C, standard nyomáson:
M = 4,90 g/dm3 24,5 dm3/mol = 120,0 g/mol 1 pont
M(HF) = 20,0 g/mol →x = 6, (HF)6 1 pont
80 °C: –34 °C-hoz hasonló módon: M = 40,0 g/mol

M(HF) = 20,0 g/mol →x = 2, (HF)2 1 pont
13 pont
XIII. 4. SZÁMÍTÁSOK
53. Csak két tartály van! (Az első kiadás szerint három, de az csak elírás.)
− Az azonos hőmérsékletű és nyomású gázok térfogata az anyagmennyiséggel
egyenesen arányos. (vagy: V = nVm → V1 : V2 = n1Vm : n2Vm = n1 : n2) 1 pont
– Az anyagmennyiség a moláris tömeggel fordítottan arányos, tehát a hidrogén a
nagyobb térfogatú. 1 pont
– Például a 1–1 kg gáz anyagmennyisége:
1 kg 1
n(H2) = = 0,5 kmol, n(Cl2) = kmol 2 pont
2 kg/mol 71
1 1
− V(H2) : V(Cl2) = n(H2) : n(Cl2) = : = 35,5 : 1,00 1 pont
2 71
(Az előzetes becslés nélkül, helyesen levezetett végeredmény is maximális pontszámot ér.)
5 pont
54. − A reakció lényege:

NaCl → HCl (azaz 1 : 1 az anyagmennyiség-arány). 1 pont
− A szükséges gáz térfogata kb. 4 · 500 cm3 = 2 000 cm3 = 2,00 dm3. 1 pont
– anyagmennyisége:
2,00 dm 3
n(HCl ) = = 0,0816 mol. 1 pont
dm 3
24,5
mol
− A 0,0816 mol HCl-gázhoz 0,0816 mol NaCl szükséges. 1 pont
– A konyhasó tömege:
m(NaCl) = 0,0816 mol · 58,5 g/mol = 4,77 g. 1 pont
− A hengert szájával felfelé kell tartanunk, mert a hidrogén-klorid nagyobb sűrűségű
a levegőénél (nagyobb a moláris tömege). 1 pont
6 pont
55. – A reakcióegyenlet (2 H2 + O2 = 2 H2O) alapján a hidrogén és az oxigén

2 : 1 térfogatarányban reagál egymással. 1 pont
– 100 tf-egységből 70 tf-egység marad: ez vagy hidrogén vagy oxigén. 1 pont
– Az elfogyott 30 tf-egységből az egyenlet alapján 20 tf a hidrogén és 10 tf az oxigén. 1 pont
– Az egyik eset: 70+20 = 90 térfogat% H2, 10 térfogat% O2. 1 pont
– A másik lehetőség: 70+10 = 80 térfogat% O2, 20 térfogat% H2. 1 pont
– 2,70 g víz: 2,70 g : 18 g/mol = 0,15 mol. 1 pont
– Az egyenletek alapján 0,15 mol H2-ből és 0,075 mol O2-ből keletkezett,
ez a 0,225 mol volt a teljes elegy 30%-a: így 0,22 : 0,3 = 0,75 mol volt. 1 pont
3 3
– A gázelegy térfogata: 0,75 mol · 24,5 dm /mol = 18,4 dm volt. 1 pont
8 pont
56. − pH = 3,00 → [H+] = 1,00 · 10–3 mol/dm3. 1 pont

− A sósav koncentrációja is 1,00 · 10–3 mol/dm3. 1 pont
– A kiszabadult HCl anyagmennyisége:
2000 g
n(HCl ) = = 54,8 mol. 1 pont
g
36,5
mol
– A keletkező savas eső térfogata:
n 54,8 mol
V= = = 54 800 dm3 = 54,8 m3. 2 pont
− 3
c 1,00 ⋅ 10 dm /mol 3
5 pont
57. a) Vegyünk pl. 1000 cm3 oldatot, amelynek tömege 1085 g. 1 pont
– Ebben 5,00 mol, azaz: 5,00 mol · 36,5 g/mol = 182,5 g HCl van. 1 pont
– Az oldat:
182,5 g
· 100% = 16,8 tömeg%-os. 1 pont
1085 g
b) 500 cm3 oldatban 2,50 mol HCl van. Ennek tömege 91,25 g. 1 pont
91,25 g
– Ez = 246,6 g 37,0%-os sósavban van, 1 pont
0,37
246,6 g
– amelynek térfogata: = 208 cm3. 1 pont
g
1,185
cm 3
– 208 cm 37 tömeg%-os cc. sósavat 500 cm3-es mérőlombikban
3
500 cm3-re hígítunk. 1 pont

– 500 cm3 5,00 mol/dm3-es sósav tömege 542,5 g. A cc. sósavhoz adandó
víz: 542,5 g – 246,6 g = 295,9 g, ami 295,9 cm3. 1 pont
– II. módszer: 208 cm3 cc. sósavat és 296 cm3 desztillált vizet keverünk
össze. 1 pont
c) A reakció:
CaO + 2 HCl = CaCl2 + H2O 1 pont
– 100 cm3 sósavban van 0,500 mol HCl 1 pont
– A reakcióhoz 0,250 mol CaO szükséges. 1 pont
– Ennek tömege: 0,250 mol · 56,0 g/mol = 14,0 g. 1 pont
– 0,250 mol CaCl2 keletkezik, ennek tömege: 0,250 mol · 111 g/mol = 27,75 g. 1 pont
– A keletkező oldat: 100 cm3 · 1,085 g/cm3 : 108,5 g (sósav)
+ 14,0 g (mész)
122,5 g 1 pont
– Az oldat:
27,75 g
· 100% = 22,7 tömeg% CaCl2-t tartalmaz. 1 pont
122,5 g
16 pont
58. – Az átlagos moláris tömegből és a moláris tömegekből:
2x + 71(1–x) = 57,2 → x = 0,2
20 térfogat% hidrogént és 80 térfogat% klórt tartalmaz a gázelegy. 2 pont
– A felrobbantás során:
H2 + Cl2 = 2 HCl
20 térfogat 80 térfogat -
–20 térfogat –20 térfogat + 40 térfogat
– 60 térfogat 40 térfogat 2 pont
– Végül: 60 térfogat% klórt és 40 térfogat% HCl-ot tartalmaz az elegy. 1 pont
– A gázelegy átlagos moláris tömege nem változik, mert sem a molekulák száma,
sem a rendszer össztömege nem változik.
[Ki is számítható: M = 0,6·71 g/mol + 0,4·36,5 g/mol = 57,2 g/mol.] 1 pont
(Ebből az is következik, hogy felesleges volt kiszámolni a kiindulási
gázelegy térfogatszázalékos összetételét, csak azt kellett volna eldönteni,
2 + 71
hogy melyik komponens fogy el: mivel 57,2 > , ezért a klór
2
van feleslegben, így: 36,5y + 71(1 – y) = 57,2, amelyből y = 0,40 adódik.)
6 pont
59. – A maradék gáz moláris tömege:

M = 0,0892 g/dm3 · 22,41 dm3/mol = 2 g/mol, ez a hidrogén. 1 pont
– Ha pl. 100 cm3 gázelegyből indulunk ki, akkor 70 cm3 hidrogén maradt. 1 pont
– A reakcióegyenlet: 2 H2 + O2 = 2 H2O
alapján az elfogyott 30 cm3 gázból 20 cm3 a hidrogén, 10 cm3 az oxigén. 1 pont
– A gázelegy: 90 térfogat% hidrogént és 10 térfogat% oxigént tartalmazott. 1 pont
– A gázelegy sűrűsége:
g g
0 ,9 ⋅ 2 + 0,1 ⋅ 32
ρ=
M
= mol mol = 0,223 g . 1 pont
3
Vm dm dm 3
22,41
mol
5 pont
60. – A reakciók egyenlete:
AgNO3 + KCl = AgCl + KNO3
AgNO3 + NaCl = AgCl + NaNO3
(vagy a kettő helyett: Ag+ + Cl– = AgCl)
2 AgCl + H2 = 2 Ag + 2 HCl 2 pont
– 3,00 g keverékben x g KCl-t és (3,00 – x) g NaCl-t feltételezve:
x x
x g KCl → mol KCl → mol Ag 2 pont
74,6 74,6
(3,00 – x) g NaCl →
(3,00 − x ) mol NaCl →
(3,00 − x ) mol Ag 2 pont
58,5 58,5
5,40 g
– A keletkező 5,40 g ezüst: = 0,0500 mol. 1 pont
108 g/mol
– A felírható egyenlet:
x
+
(3,00 − x ) = 0,0500 1 pont
74,6 58,5
– Ebből: x = 0,3475. 1 pont
– Az anyagmennyiség-arány:
n(KCl) : n(NaCl) =
x
:
(3,00 − x ) = 0,3475 : 2,6525 = 0,004658 : 0,04534
74,6 58,5 74,6 58,5
n(KCl) : n(NaCl) = 1,00 : 9,73. 1 pont
[A feladat úgy is megoldható, hogy közvetlenül anyagmennyiségekre vezetünk be isme-
retlent: y mol KCl és z mol NaCl.
Ekkor a felírható két egyenlet:
74,6y + 58,5z = 3,00 (3 pont)
y + z = 0,0500 (3 pont)
ebből: y = 0,004658 és z = 0,04534 (1 pont)
ebből y : z = 0,004658 : 0,04534 = 1,00 : 9,73 (1 pont)] 10 pont
61. – pH = 2,00 → [H+] = 1,00 · 10–2 mol/dm3,

pH = 3,00 → [H+] = 1,00 · 10–3 mol/dm3. 1 pont
– –2 3
– pH = 12,00 → pOH = 2,00 → [OH ] = 1,00 · 10 mol/dm . 2 pont
– Azonos, pl. V térfogatokat véve:
1,00 · 10–2V mol H+, 1,00 · 10–3V mol H+ és 1,00 · 10–2V mol OH– kerül az új oldatba. 2 pont
– A H+ + OH– = H2O egyenlet szerint:
1,00 · 10 V mol H és 1,00 · 10–2V mol OH– semlegesíti egymást.
–2 +
1 pont
– Marad 1,00 · 10–3V mol H+. 1 pont
– Az új oldat térfogata 3V. 1 pont
1,00 ⋅ 10 −3V
– Az új oldatban: [H+] = = 3,33 · 10–4 mol/dm3. 1 pont
3V
– Az oldat pH-ja ebből számítható: pH = –lg(3,33 · 10–4) = 3,5. 1 pont
(Megjegyzés: ez utóbbi lépés az érettségin nem követelmény, csak ha egész számú
pH jön ki.) 10 pont
XIV. AZ OXIGÉN, A KÉN ÉS VEGYÜLETEIK
XIV. 1–2. FELELETVÁLASZTÁSOS TESZTEK
0 1 2 3 4 5 6 7 8 9
0 D A D B D A E D B
1 C B és E* C E C B C C E D
2 B A B D D D B B B B
3 C
* ha a B választ módosítjuk: A folyamatban a hidrogén oxidációs száma nem változik, akkor csak
E. (Ez a második kiadásban megtörtént!)
XIV. 3. TÁBLÁZATKIEGÉSZÍTÉS
Szulfátok összehasonlítása
CuSO4 · 5 H2O MgSO4 · 7 H2O
Köznapi neve: 31. rézgálic 32. keserűsó

Halmazállapota (standard nyomás, 25 °C) 33. szilárd 34. szilárd
Vizes oldatának színe 35. kék 36. színtelen
NaOH-oldat hatására kicsapódó vegyület színe és 37. Cu(OH)2, kék 38. Mg(OH)2,
képlete fehér
Bárium-klorid-oldatból mindkét vegyület hatására 39. BaSO4
ugyanaz a fehér csapadék válik ki. Mi ennek a
képlete?
Példa felhasználására: 40. pl. permetezés 41. hashajtó
A kén-hidrogén és a kén-dioxid összehasonlítása
Kén-hidrogén Kén-dioxid
Összegképlete 42. H2S 43. SO2
Molekulájának alakja, polaritása 44. V, dipólus 45. V, dipólus
Színe, szaga, halmazállapota (101 kPa, 25 °C) 46. színtelen, 47. színtelen,
záptojásszagú gáz szúrós, köhögésre
ingerlő gáz
Hogyan állítható elő vas(II)-szulfidból 48. FeS + 2 HCl = 49. 4 FeS + 7 O2 =
(reakcióegyenlet) = FeCl2 + H2S = 4 SO2 + 2 Fe2O3
Vizes oldatának kémhatása 50. gyengén savas 51. savas
Reakciójuk egymással 52. 2 H2S + SO2 = 3 S + 2 H2O
Mindkettő reagál jódoldattal, és mindkét vegyület 53. H2S + I2 = 2 HI 54. SO2+I2+ 2H2O
redukálja a jódot. (Az egyik esetben sárgás csapadék + S (sárga csap.) = H2SO4 + 2 HI
is képződik.) A két kémiai reakció egyenlete
XIV. 4. EGYÉB FELADATOK

A világ legnagyobb kristályai
55. Gipsz 1 pont
56. CaSO4 · x H2O, M = 136 + x18 (g/mol) 1 pont
A kristályvíztartalom az anyag 20,9%-a:
18 x
= 0,209, 1 pont
136 + 18 x
ebből x = 2, vagyis a képlet: CaSO4 · 2 H2O. 1 pont
(Ha valaki tudja, hogy ez a képlet, és bebizonyítja, ebben az esetben az is elfogadható.)
0,184 g/dm 3
57. M = = 136 g/mol, tehát vízmentes sóra vonatkozik. 2 pont
1,35 ⋅10 −3 mol/dm 3
58. 1,00 dm3, azaz 1000 g oldatból
kiválhat: 1,35 · 10−3 mol · 172 g/mol = 0,232 g CaSO4 · 2 H2O, ehhez 1 pont
1000 g − 0,232 g = 999,768 g, vagyis kb. 1000 g vizet kell elpárologtatni. 1 pont
860 g-os kristályhoz:
860
· 1000 g = 3 706 897 g ≅ 3700 kg víznek kellett elpárolognia. 1 pont
0,232
Alternatív megoldási utak:
860 g kristályban van 680 g CaSO4,
ez 680/0,184 dm3 = 3695,6 dm3, azaz 3695,6 kg oldatban volt, de ebből kivált 0,68 kg
kristály, tehát elpárolgott kb. 3695 kg ≅ 3700 kg víz.
A másik oldhatóság-adattal:
5 mol kristály
5/1,35.10-3 dm3 = 3703,7dm3 ,azaz 3703,7 kg oldatból a 0,68 kg-ot kivonva:
3702,8 kg ≅3700 kg adódik.
59. a) CaSO4 · ½ H2O (emlékezetből, de számítással levezetve is elfogadható) 2 pont
b) Exoterm folyamat. Nő a térfogat. 2x1= 2 pont
c) Gipszöntvények (művészet), gipszkötés (gyógyászat) készítésére használják. 1 pont
14 pont
Kísérletek kénnel
60. Pl. KMnO4-ből hevítéssel vagy H2O2 bontásával, esetleg H2O2 oxidációjával 1 pont
61. Az oxigéngáz sűrűsége alig különbözik a levegőétől, ezért könnyen elkeveredne vele. 1 pont
Vízben elég rosszul oldódik (a víz már eleve tartalmaz a levegőből), ezért nagy
veszteség nélkül felfogható. 1 pont
62. S + O2 = SO2 1 pont
SO2 + H2O = H2SO3 1 pont
Savas kémhatást mutat az indikátor. 1 pont
63. H2SO3 + 2 NaOH = Na2SO3 + 2 H2O (vagy: SO2 + 2 NaOH = Na2SO3 + H2O) 1 pont
nátrium-szulfit keletkezik 1 pont
64. Kén válik ki, ez a sárgásfehér, kolloid csapadék. 1 pont
SO2 + 2 H2S = 3 S + 2 H2O 1 pont
A kén-dioxid oxidálószer a kénhidrogén redukálószer. 1 pont
65. a) A jodidionok jelenlétét igazolja. 1 pont
b) Redukálódott. 1 pont
c) Oxidálódnia kellett. 1 pont
+ – 2–
d) SO2 + 2 H2O + I2 = 2 HI + H2SO4 (vagy: SO2 + 2 H2O + I2 = 4 H + 2 I + SO4 ) 1 pont
15 pont
Kísérletek kénsavval
66. Az I. és a IV. esetben. 1 pont

67. III. kísérlet: hidrogén 1 pont
IV. kísérlet: kén-dioxid 1 pont
68. I. vízelvonó, szenesítő (és oxidáló) 1 pont
II. sav 1 pont
III. a belőle származó hidrogénion oxidáló hatású 1 pont
IV. erős oxidálószer 1 pont
69. II. 2 NaOH + H2SO4 = Na2SO4 + 2 H2O 2 pont
70. I. a kén redukálódott 1 pont
III. a hidrogénion redukálódott 1 pont
IV. a kén redukálódott 1 pont
12 pont
XIV. 5. SZÁMÍTÁSOK
71. − A gáz anyagmennyisége:

0,250 dm 3
n(O2) = = 0,0102 mol 1 pont
24,5 dm 3 /mol
– A reakciók egyenletei:
2 Mg + O2 = 2 MgO
S + O2 = SO2
4 P + 5 O2 = 2 P2O5 3x1 3 pont
– Az egyenletek alapján:
0,0102 mol O2 → 0,0204 mol Mg
0,0102 mol O2 → 0,0102 mol S
4
⋅
0,0102 mol O2 5 0,00816
⎯⎯→ mol P 3x1 3 pont
– Az elégethető tömegek:
m(Mg) = 0,0204 mol · 24,3 g/mol = 0,496 g,
m(S) = 0,0102 mol · 32,0 g/mol = 0,326 g,
m(P) = 0,00816 mol · 31 g/mol = 0,253 g. 1 pont
8 pont
72. a) A tömény kénsavoldat tömege: 50,00 cm3 · 1,84 g/cm3 = 92,0 g. 1 pont
Ebben van: 0,98 · 92,0 g = 90,16 g kénsav. 1 pont
– A kénsav anyagmennyisége:
M(H2SO4) = 98,0 g/mol 1 pont
90,16 g
n(H 2SO 4 ) = = 0,920 mol. 1 pont
g
98,0
mol
– Ennyi kénsav lesz a 2,00 dm3 oldatban is, így annak koncentrációja:
0,920 mol
c= = 0,460 mol/dm3. 1 pont
3
2,00 dm
b) A keletkezett oldat 20,0 cm3-ében:
n(H2SO4) = 0,0200 dm3 · 0,460 mol/dm3 = 0,00920 mol. 1 pont
– A reakció egyenlete (2 NaOH + H2SO4 = Na2SO4 + 2 H2O) alapján:
n(NaOH) = 2 · 0,00920 mol = 0,0184 mol. 1 pont
– Ennek tömege: m(NaOH) = 0,0184 mol · 40,0 g/mol = 0,736 g. 1 pont
– 10,0 tömegszázalékos oldatból 7,36 g-ra van ehhez szükség. 1 pont
– A szükséges lúgoldat térfogata:
m 7,36 g
V= = = 6,63 cm3. 1 pont
ρ 1,11 g/cm 3
10 pont
73. – A reakció egyenlete:

Ca(OH)2 + 2 HCl = CaCl2 + 2 H2O (1 p az oltott mész képletéért) 2 pont
– A semlegesítéshez használt sósav oldottanyag-tartalma:
V(oldat) = 11,1 cm3 = 0,0111 dm3 1 pont
n(HCl) = 0,0111 dm3 · 0,100 mol/dm3 = 1,11 · 10–3 mol. 1 pont
– Az egyenlet alapján az oltott mész ennek a fele: 5,55 · 10–4 mol. 1 pont
n 5,55 ⋅ 10 −4 mol
– Az 50,0 cm3 oldat koncentrációja: c = = = 0,0111 mol/dm3. 1 pont
V 3
0,0500 dm
6 pont
74. – 100 g 50,0 tömeg%-os kénsavoldat 50,0 g kénsavat tartalmaz. 1 pont

20,0 g
– 20,0 g kén-trioxid: n(SO3) = = 0,250 mol. 1 pont
80,0 g/mol
– A reakció egyenlete (SO3 + H2O = H2SO4) alapján:
0,250 mol SO3-ból 0,250 mol H2SO4 keletkezik. 1 pont
– Ennek tömege: m(H2SO4) = 0,250 mol · 98,0 g/mol = 24,5 g. 1 pont
– Az új oldatban 74,5 g kénsav lesz. 1 pont
– Az új oldat tömege: 100 g + 20,0 g = 120 g lesz! 1 pont
74,5 g
– Az új oldat kénsavtartalma: · 100% = 62,1 tömeg%. 1 pont
120 g
7 pont
2 H2S + SO2 = 3 S + 2 H2O 1 pont
– 960 mg a kicsapódott kén tömege:
0,960 g
n(S) = = 3,00 ⋅ 10 − 2 mol. 1 pont
32,0 g/mol
– Ez az egyenlet alapján:
2,00 · 10−2 mol H2S-nek és 1,00 · 10−2 mol SO2-nak felel meg. 2x1 2 pont
– Ezek térfogata:
V (H 2S) = 2,00 ⋅ 10 −2 mol ⋅ 24,5 dm 3 /mol = 0,490 dm 3 ,
V (SO 2 ) = 1 ⋅ 10 −2 mol ⋅ 24,5 dm 3 /mol = 0,245 dm 3 . 1 pont
– Az ezüst-nitrát-oldatban fekete csapadékot a H2S-okoz (Ag2S), tehát ez maradt 1 pont
feleslegben:
V(H2S) = 0,49 dm3 + 0,245 dm3 = 0,735 dm3,
V(SO2) = 0,245 dm3,
így a térfogatarány:
V ( H2S) 0 , 735 dm 3 3
= = . 1 pont
V (SO2 ) 0 , 245 dm 3 1
7 pont
76. a) A reakciók:
SO3 + H2O = H2SO4
H2SO4 + 2 NaOH = Na2SO4 + 2 H2O. 2 pont
– Az anyagmennyiségek:
n(NaOH) = 0,01215 dm3 · 0,0988 mol/dm3 = 1,2·10–3 mol,
n(H2SO4) = 0,5n(NaOH) = 6,0·10–4 mol, 1 pont
– a teljes törzsoldatban ennek százszorosa volt: 0,060 mol. 1 pont
– Ugyanennyi a tömény kénsavoldat 10 g-jának kénsavtartalma is:
m(H2SO4) = 0,06 mol · 98 g/mol = 5,88 g,
vagyis a tömény oldat (melynek 10 g-ját vizsgáltuk) 58,8 tömeg%-os volt. 1 pont
– A kiindulási kén-trioxid anyagmennyisége:
10 g
n(SO 3 ) = = 0,125 mol = n(H 2SO 4 ),
80 g/mol
m(H2SO4) = 0,125 mol · 98 g/mol = 12,25 g,
12,25g
m(kénsavoldat) = = 20,83 g,
0,588
m(víz) = 20,83 g −10,00 g = 10,83 g,
vagyis a 10,00 g kén-trioxidot 10,83 g vízben oldottuk fel. 4 pont
b) A titrálásra elhasználtunk belőle 10,00 g-ot, maradt 10,83 g 58,8 tömeg%-os kén-
savoldat, ehhez kell valamennyi (x gramm) kén-trioxidot adni, hogy 98 tömeg%-
os oldatot kapjunk. 1 pont
– A számításhoz használhatjuk például a keverési egyenletet, amelyben a kén-
-trioxidot 100 %-osnál töményebb "oldatnak" tekinthetjük:
98 g/mol
⋅ 100% = 122,5 tömeg% a kén-trioxid „kénsavtartalma”.
80 g/mol
m1w1 + m2w2 = (m1+m2)w3
10,83·0,588 + m2·1,225 = (10,83 + m2)·0,98
ebből m2 = 17,33 g,
vagyis még 17,33 g kén-trioxidot kell a megmaradt oldatban feloldani. 5 pont
15 pont
77. – A reakcióegyenlet: 2 NaOH + H2SO4 = Na2SO4 + 2 H2O 1 pont

– A fogyott lúg: n(NaOH) = 0,00650 dm3 · 0,1000 mol/dm3 = 6,50 · 10–4 mol. 1 pont
– Ebből a reagált kénsav: n(H2SO4) = 3,25 · 10–4 mol. 1 pont
– A fenti adatok 10,00 cm3-re vonatkoznak, a teljes törzsoldatra:
200
n(H2SO4) = ⋅ 3,25 · 10 − 4 mol = 6,50 · 10–3 mol. 1 pont
10
– Ezt tartalmazta az eredeti oldat 1,00 cm3-e, így a teljes 142 cm3-ben
142 · 6,50 · 10–3 mol = 0,923 mol kénsav volt. 1 pont
0,923 mol mol
a) c= 3
= 6,50 1 pont
0,142 dm dm 3
b) A kiindulási tömény kénsav is 0,923 mol kénsavat tartalmaz:
ez 0,923 · 98 g = 90,5 g tömegű, 1 pont
90,5
a 98 tömegszázalékos oldatból: = 92,3 g tartalmaz ennyit, 1 pont
0,98
92,3 g
amelynek a térfogata: V = 3
= 50,2 cm3. 1 pont
1,84 g/cm
3
c) A 142 cm -es oldat tömege: 92,3 g (98%-os) + 100 g (víz) = 192,3 g. 1 pont
192,3 g
– Az oldat sűrűsége: ρ = 3
= 1,35 g/cm3. 1 pont
142 cm
11 pont
78. a)A kiindulási gázelegy átlagos moláris tömege:

M 1 = ρ ⋅ Vm = 1,904 g/dm 3 ⋅ 22,41 dm 3 /mol = 42,67 g/mol, 1 pont
– A kiindulási gázelegy mól%-os összetétele (ami megegyezik a térf%-kal):
x · 32,00 + (1,00 – x) · 64,00 = 42,67, 1 pont
ebből x = 0,667 , vagyis az elegy 66,7 ϕ% O2-t és 33,3 ϕ% SO2-t tartalmaz. 1 pont
b)A keletkező gázelegy átlagos moláris tömege:
M 2 = d ⋅ M (He ) = 12,55 ⋅ 4,00 g/mol = 50,2 g/mol. 1 pont
– Ha 1,00 mol elegyből, azaz 0,667 mol O2-ből és 0,333 mol SO2-ból indulunk ki:
2 SO2 + O2 2 SO3
kiindulás: 0,333 mol 0,667 mol ------
átalakulás: –2y –y 2y .
egyensúly: 0,333–2x 0,667–y 2y 2 pont
– a képződő elegy anyagmennyisége: 0,333 – 2y + 0,667 – y + 2y = 1 – y. 1 pont

– A képződő elegy átalagos moláris tömegével felírható:
(0,333 – 2y) · 64 + (0,667 – y) · 32 + 2y · 80 = (1 – y) · 50,2 1 pont
ebből y = 0,150 mol 1 pont
– A gázelegy összetétele mól%-ban (azaz térfogat%-ban):
0,333 − 0,300 0,667 − 0,150
· 100% = 3,88% SO2, · 100% = 60,8% O2 és
1,00 − 0,150 1,00 − 0,150
35,3% SO3. 1 pont
– 0,333 mol kén-dioxidból átalakult 2x = 0,300 mol, amely:
0,300
⋅100% = 90,0% -a a kén-dioxidnak. 2 pont
0,333
12 pont
−1 +7 0 +2
5 H 2 O 2 + 2 K Mn O 4 + 3 H 2SO 4 = 5 O 2 + K 2SO 4 + 2 Mn SO 4 + 8 H 2 O
(1 pont az oxidációsszám-változásért, 1 pont a teljes rendezésért) 2 pont
3 3
– n(KMnO4) = 0,01200 dm · 0,0200 mol/dm = 2,40 · 10 mol -4 1 pont
5
– n(H 2 O 2 ) = ⋅ n(KMnO 4 ) = 6,00 ⋅ 10 − 4 mol 1 pont
2
– Ennyi van 10,00 cm3-ben, a teljes, 200 cm3-es törzsoldatban a hússzorosa:
20,0 · 6,00 · 10–4 = 1,20 · 10–2 mol. 1 pont
– Ugyanennyi a peroxidkeverék anyagmennyisége is. 1 pont
– A keverékben van:
x
x (g) K 2 O 2 → mol,
110
2 pont
(1,0640 − x)
(1,0640 − x) (g) Na 2 O 2 → mol.
78,0
– Ezek összegét az előbb számítottuk ki:
x
+
(1,0640 − x ) = 1,20 ⋅ 10 − 2 1 pont
110 78
– A keverék összetétele:
0,440 g
⋅ 100% = 41,4 tömeg% K2O2 és 58,6 tömeg% Na2O2. 1 pont
1,064 g
11 pont
80. – A titrálás adataiból:

n(oxálsav) = 0,0500 mol/dm3 · 0,02500 dm3 = 1,25 · 10–3 mol. 1 pont
2
– Az egyenlet alapján: n(MnO4–) = · n(oxálsav) = 5,00 · 10–4 mol. 1 pont
5
– A teljes, 2,000 dm3 oldatban így:
2000 cm 3
3
· 5,00 · 10–4 mol = 0,0500 mol permanganát volt. 1 pont
20 cm
– Az eredeti 1,000 dm3 permanganát-oldatban 0,5000 mol permanganát volt,
vagyis a kén-dioxidra elfogyott: 0,5000 – 0,0500 mol = 0,4500 mol MnO4–. 2 pont
– A kén-dioxidos reakció egyenletének rendezése:
+4 +7 +6 +2
5 SO 2 + 2 Mn O −4+ 2 H2O = 5 SO 24−
+ 2 Mn 2+ + 4 H+
1 pont az oxidációsszám-változásért és ebből az arányokért,
1 pont a teljes rendezésért 2 pont
5
– Az egyenlet alapján 0,4500 mol permanganát -szeres SO2-ot oxidál:
2
1,125 mol SO2 volt a gázelegyben. 1 pont
– Ennek térfogata standardállapotban: 1,125 mol · 24,5 dm3/mol = 27,6 dm3 1 pont
27,6 dm 3
– A gázelegy · 100% = 2,76 térfogat% SO2-ot tartalmazott. 1 pont
1000 dm 3
10 pont
81. – A reakcióegyenletek és a reakcióhők:

CaO(sz) + 2 H+(aq) = Ca2+(aq) + H2O(f) 1 pont
∆rH1 = –543 + (–286) – (–636) = –193 kJ/mol, 1 pont
MgO(sz) + 2 H+(aq) = Mg2+(aq) + H2O(f) 1 pont
∆rH2 = –462 + (–286) – (–602) = –146 kJ/mol. 1 pont
– 1,50 g keverékben legyen x gramm tömegű CaO, akkor (1,5 – x) g a MgO tömege:
x x
x g CaO → mol CaO → ⋅ (−193) kJ,
56 56
3 pont
1,5 − x 1,5 − x
(1,5 − x) g MgO → mol Mg → ⋅ (−146) kJ.
40,3 40,3
– A fejlődő hő 5,38 kJ:
x 1,5 − x
⋅ (−193) + ⋅ (−146) = − 5,38 1 pont
56 40,3
ebből x = 0,308 g. 1 pont
– A tömeg%-os összetétel: 20,5 tömeg% CaO, 79,5 tömeg% MgO. 1 pont
10 pont
82. a) A reakció: H2O ⎯ 2⎯ ⎯ F

→ H2 + 0,5 O2 (a két elektródra külön is felírható). 1 pont
– 9,00 dm3 durranógáz: 0,402 mol,
0,402 mol
azaz = 0,268 mol víz bomlott el. 1 pont
1,5
– 0,268 mol vízhez 0,536 F töltés szükséges:
Q = 0,536 · 96 500 C/mol = 51 724 C,
Q
t= = 17 241 s = 4,79 óra.
I
(Más, elvileg helyes levezetés is elfogadható.) 2 pont
23,8 g
b) A 23,8 g fehér csapadék anyagmennyisége: n = = 0,102 mol. 1 pont
g
233
mol
– Ezek szerint 0,102 mol szulfátion, vagyis ennyi kénsav volt az oldatban:
m(H2SO4) = 0,102 mol · 98 g/mol = 10,0 g. 1 pont
– Az eredeti oldat kénsavtartalma:
10,0 g
= 0,0500 → 5,00 tömeg%. 1 pont
200 g
c) Az elbomlott 0,268 mol víz tömege: m = nM = 4,82 g. 1 pont
– Az elektrolízis utáni oldat tömege: 200 g – 4,82 g = 195,18 g. 1 pont
– Kénsavtartalma:
10,0 g
= 0,0512 → 5,12 tömeg%. 1 pont
200 g − 4,82 g
10 pont
XV. A NITROGÉN, A FOSZFOR ÉS VEGYÜLETEIK
XV. 1–2. FELELETVÁLASZTÁSOS TESZTEK
0 1 2 3 4 5 6 7 8 9
0 D C C D D A B D D
1 D B E B D D D A A A
2 A B C A D A (C) A C A B
XV. 3. TÁBLÁZATKIEGÉSZÍTÉS
Az ammónia és a salétromsav összehasonlítása
Ammónia Salétromsav
Összegképlete 30. NH3 31. HNO3

Színe, szaga, halmazállapota (101 kPa, 25 °C) 32. színtelen, 33. színtelen,
szúrós szagú gáz (jellegzetes szagú)
folyadék
Oldhatósága vízben (101 kPa, 25 °C) 34. kitűnő 35. korlátlan
Reakciója vízzel (reakcióegyenlet) 36. NH3 + H2O = 37. HNO3 + H2O =
= NH4+ + OH– = H3O+ + NO3–
Vizes oldatának kémhatása 38. lúgos 39. savas
Reakciójuk egymással (reakcióegyenlet) 40. NH3 + HNO3 = NH4NO3
Mire használják az egymással alkotott vegyületet? 41. műtrágya (a pétisó hatóanyaga)
Mi történik, ha tömény vizes oldatába rézforgácsot 42. a réz oldódik,
szórunk? vörösbarna NO2
gáz fejlődik
A salétromsav melyik tulajdonságán alapul az előző 43. erős
(53.) reakció? oxidálószer
Mit tapasztalunk, ha tömény vizes oldatához kevés 44. sötétkék színű
réz(II)-szulfát-oldatot öntünk? oldat
Az ammónia melyik tulajdonságán alapul az előző 45. komplexképző
(55.) reakció?
A nitrogén oxidjai
Nitrogén-monoxid Nitrogén-dioxid
Összegképlete 46. NO 47. NO2
Színe, halmazállapota (101 kPa, 25 °C) 48. színtelen gáz 49. vörösbarna gáz
Oldhatósága vízben (101 kPa, 25 °C) 50. rossz 51. jó
Reagál-e közönséges körülmények között 52. 2 NO + O2 = 53. nem
oxigéngázzal? (Ha igen, akkor a reakcióegyenlet is.) = 2 NO2
Reagál-e közönséges körülmények között vízzel? (Ha 54. nem 55. 2 NO2 + H2O =
igen, akkor a reakcióegyenlet is.) = HNO2 + HNO3
Salétromsavból mivel, milyen körülmények között 56. kb 30%-os 57. tömény (65%-
állítható elő? savból pl. rézzel os vagy
vagy cinkkel töményebb)
savból pl. rézzel
vagy cinkkel
Van-e környezetszennyező hatása? 58. igen (mert 59. igen
oxidálódik NO2-
dá)
XV. 4. EGYÉB FELADATOK
Műtrágya és terrorizmus
60. Pétisó.
61. 100 g műtrágyában 60,0 g ammónium-nitrát van
n(NH4NO3) = 60,0 g / 80,0 g/mol = 0,750 mol
n(N) = 2 ⋅ n(NH4NO3) = 1,50 mol, m(N) = 21,0 g
A műtrágya 21,0 tömeg% nitrogént tartalmaz.
62. Fehér (színtelen), szilárd anyag, ionrácsos vegyület, így viszonylag magas az olvadás- és
forráspontja, jól oldódik vízben.
63. A műtrágyából az ammónium-nitrát könnyen a talajvízbe oldódik. Ha túl sok ammónium-nitrát
kerül a talajvízbe, akkor ez a víz nitrát-tartalmának növekedéséhez vezet, ami károsíthatja az
állati és emberi szervezetet.
64. NH4NO3(sz) = N2(g) + 2 H2O(g) + 0,5 O2(g)
∆rH1 = 2 ⋅ (–242,0 kJ/mol) – (–87,1 kJ/mol) = –396,9 kJ/mol.
4 Al + 3 O2 = 2 Al2O3
∆rH2 = 2 ⋅ ∆kH(Al2O3) = –3315,4 kJ/mol.
65. m(NH4NO3) = 2000 kg · 0,790 = 1580 kg, n(NH4NO3) = 1580 kg / 80,0 kg/mol = 19,75 kmol
Q1 = 19,75 · 103 mol ⋅ (–396,9 kJ/mol) = –7,84 · 106 kJ,
m(Al) = 170 kg, n(Al) = 170 kg / 27 kg/kmol = 6,296 kmol = 6296 mol,
∆ H
Q2 = 6296 mol ⋅ r 2 = 6296 mol ⋅ (–828,85 kJ/mol) = –5,22 · 106 kJ,
4
Q = Q1 + Q2 = = –1,3⋅107 kJ, azaz 1,3⋅107 kJ hő szabadul fel.
66. Ezen a hőmérsékleten a víz vízgőzzé alakul, tehát a keletkező gáz mennyiségénél ezt is
figyelembe kell venni:
n(NH4NO3) = 19,75 kmol,
az egyenlet alapján n(N2) = n(NH4NO3) = 19,75 kmol,
n(H2O) = 2 ⋅ n(NH4NO3) = 39,5 kmol,
n(O2) = 0,5⋅ n(NH4NO3) = 9,875 kmol,
n(gáz) = 69,125 kmol
(vagy: az egyenlet alapján 1 mol ammónium-nitrátból 3,5 mol gáz képződik, így a gáz
anyagmennyisége: 3,5 · n(NH4NO3) = 69,125 dm3.)
V = 69,125 kmol · 82,2 m3/kmol = 5,68 · 103 m3
Kísérletek salétromsavval
67. Az I. és a II. kísérletben 2x1 2 pont

68. A IV. kísérlethez. 1 pont
69. II.: NO2 1 pont
III.: NO 1 pont
IV.: CO2 1 pont
70. I. a fehérjék nitrálása (reakció az aromás vegyületekkel) 1 pont
II. és III. oxidálószer 1 pont
IV. erős sav 1 pont
9 pont
XV. 5. SZÁMÍTÁSOK
71. − Például 100 g telített oldatban 30 g ammónia és 70 g, azaz kb. 70 cm3 víz van. 1 pont
– Az ammónia anyagmennyisége, abból a térfogata:
30 g
n(NH3) = = 1,76 mol,
17 g/mol
V(NH3) = 1,76 mol · 24,5 dm3 = 43,1 dm3. 2 pont
– A víz által feloldható gáz térfogata:
43100 cm 3
= 615,7, vagyis kb. 620-szorosa. 1 pont
70 cm 3
(Megjegyzés: az ammóniaoldat térfogata felesleges adat!) 4 pont
72. a) 5,00 dm3 oldatban van: n(HNO3) = 5,00 dm3 · 2,00 mol/dm3 = 10,0 mol, 1 pont
– ennek tömege: m(HNO3) = 10,0 mol · 63,0 g/mol = 630 g. 1 pont
– Ennyi kell legyen a 70,0 tömeg%-os oldatban is, amelynek tömege:
m(70%-os) = 630 g : 0,700 = 900 g. 1 pont
– Térfogata: V = 900 g : 1,42 g/cm3 = 634 cm3. 1 pont
b) 5 cm3 oldatban van: n(HNO3) = 0,005 dm3 · 2,00 mol/dm3 = 0,01 mol, 1 pont
– A reakcióegyenlet (NaOH + HNO3 = NaNO3 + H2O) alapján ugyanennyi a szük-
séges NaOH anyagmennyisége is. 1 pont
– A szükséges lúgoldat térfogata: V(NaOH) = 0,01 mol : 0,5 mol/dm3 = 0,02 dm3,
vagyis körülbelül 20 cm3 lúgoldat szükséges. 1 pont
c) A közömbösítéshez a reakcióegyenlet
(Na2CO3 · 10 H2O + 2 HNO3 = 2 NaNO3 + CO2 + 11 H2O)
alapján 0,005 mol kristályszóda szükséges. 1 pont
– M(Na2CO3 · 10 H2O) = 286 g/mol. 1 pont
– A szükséges kristályszóda tömege: 0,005 mol · 286 g/mol = 1,43 g,
vagyis kb 1,5 g (1–2 g) szükséges a közömbösítéshez. 1 pont
10 pont
P2O5 + 3 H2O = 2 H3PO4 1 pont
− Ha pl. 1,00 mol P2O5-ból indulunk ki:
akkor a feladat szerint 142 g P2O5 142 g vizet köt meg 1 pont
− 1,00 mol P2O5-ből 2,00 mol foszforsav, azaz 2 · 98 g = 196 g foszforsav keletkezik. 1 pont
− Az oldat tömege 2 · 142 g = 284 g. 1 pont
196
− A tömegszázalékos foszforsav-tartalom: ⋅ 100% = 69,0 w% 1 pont
284
5 pont
74. – A reakció:
P2O5 + 3 H2O = 2 H3PO4 1 pont
– 100 g P2O5 (M = 142 g/mol): 0,704 mol
1,408 mol H3PO4 keletkezik, ami (M = 98 g/mol): 138 g. 1 pont
– Ha m tömegű 60,0%-os oldatból indulunk ki, akkor abban 0,600m a foszforsav. 1 pont
– Az oxid hozzáadása után:
m + 100 g az oldat tömege, 1 pont
benne 0,600m + 138 g a foszforsav tömege. 1 pont

– A keletkezõ oldat 85,0%-os:
0,600m + 138
= 0,850 1 pont
m + 100
– Ebbõl: m = 212, tehát 212 g 60 tömeg%-os foszforsav-oldatunk volt. 1 pont
– Az elõállított oldat 312 g, melynek térfogata:
312 g
V = = 184,7 cm3. 1 pont
g
1,689
cm 3
184,7 cm 3
– Az eredeti oldat térfogata: = 149,0 cm3, 1 pont
1,24
212 g
ezért az oldat sűrűsége: ρ = = 1,42 g/cm3. 1 pont
3
149 cm
10 pont
75. – A reakciók egyenletei:

NH4Cl + NaOH = NH3 + NaCl + H2O
(NH4)2SO4 + 2 NaOH = 2 NH3 + Na2SO4 + 2 H2O
(vagy: NH4+ + OH = NH3 + H2O, de akkor meg kell jegyezni, hogy
NH4Cl → NH3, illetve (NH4)2SO4 → 2 NH3)
2 NH3 + H2SO4 = (NH4)2SO4
2 NaOH + H2SO4 = Na2SO4 + 2 H2O 2 pont
- A kénsavfeleslegre elhasznált NaOH:
n(NaOH) = 0,02505 dm 3 ⋅ 0,0998 mol/dm 3 = 2,50 ⋅ 10 −3 mol. 1 pont
- Ez megfelel: nm(H2SO4) = ½ n(NaOH) = 1,25 · 10–3 mol. 1 pont
- Az eredetileg alkalmazott kénsav:
nö (H 2SO 4 ) = 0,0500 dm 3 ⋅ 0,108 mol/dm 3 = 5,40 ⋅ 10 −3 mol. 1 pont
- Ebből az ammóniára elhasználódott:
n(H2SO4) = nö(H2SO4) – nm(H2SO4) = 5,40 · 10–3 – 1,25 · 10–3 = 4,15 · 10–3 mol. 1 pont
- Ennyi kénsav által megkötött ammónia mennyisége:
n(NH3) = 2n(H2SO4) = 8,30 · 10–3 mol. 1 pont
- A vizsgált 0,500 g keverékből:
x x
x g NH 4 Cl → mol NH 4 Cl → mol NH 3 ,
53,5 53,5
(0,500 − x ) g (NH 4 ) 2 SO 4 → 0,500 − x mol (NH 4 ) 2 SO 4 → 2(0,500 − x) mol NH 3 ,
132 132
- Ebből:
x 2(0 ,500 − x )
+ = 8,30 ⋅ 10 − 3 . 3 pont
53,5 132
- Az egyenlet megoldása: x = 0,205, 1 pont
ebből az összetétel: 41,0 w% NH4Cl, és 59,0 w% (NH4)2SO4. 1 pont
12 pont
+3 +7 +5
6 H + + 5 N O−2 + 2 Mn O−4 = 5 N O−3 + 2 Mn 2 + + 3 H 2 O (jó arányok: 1 pont) 2 pont
⎛ +3 ⎞ +7 +4
6 H + + 5 ⎜ C OOH⎟ + 2 Mn O−4 = 10 C O2 + 2 Mn 2 + + 8 H 2 O (jó arányok: 1 p) 2 pont
⎝ ⎠2
– n(KMnO4) = 0,01500 · 0,0300 mol = 4,5000 · 10–4 mol,
n(oxálsav) = 0,01845 · 0,0250 mol = 4,6125 · 10–4 mol. 1 pont
2
⋅
– 4,6125 · 10–4 mol oxálsav ⎯⎯ 5 → 1,845 ·10–4 mol KMnO4-tal reagál (ez a fölösleg) 1 pont
– A nitrittel reagált: 4,5000 · 10 mol – 1,845 · 10–4 mol = 2,655 · 10–4 mol KMnO4, 1 pont
–4
5
– ami (· ) = 6,637 · 10–4 mol nitritet oxidált. 1 pont
2
– A törzsoldatban, így az eredeti oldatban is ennek 100-szorosa volt: 0,06637 mol, 1 pont
– ennek tömege: m = 0,06637 mol · 69 g/mol = 4,58 g. 1 pont
4,58 g x
= → 84,5 g NaNO2 / 100 g víz. 2 pont
10,00 g − 4,58 g 100
12 pont
XVI. A SZÉNCSOPORT ELEMEI ÉS VEGYÜLETEIK
XVI. 1–2. FELELETVÁLASZTÁSOS TESZTEK
0 1 2 3 4 5 6 7 8 9
0 B E C A D C C B C
1 A A C D C E A C B A
2 B A D B A
XVI. 3. TÁBLÁZATKIEGÉSZÍTÉS
A szén oxidjai
Szén-monoxid Szén-dioxid
Szigma- és pi-kötések száma a 25. 1 szigma- és 2 pi-kötés 26. 2 szigma- és 2 pi-kötés
molekulában
Színe, szaga, halmazállapota 27. színtelen, szagtalan gáz 28. színtelen, szagtalan gáz
(standard nyomás, 25 °C)
Éghető-e? (Ha igen, a 29. 2 CO + O2 = 2 CO2 30. nem éghető
reakcióegyenlet.)
Reakcióba lép-e vas-oxidokkal? 31. pl. Fe2O3 + 3 CO = 32. nem lép reakcióba
(Ha igen, egy példaegyenlet.) = 2 Fe + 3 CO2
Hol, mikor keletkezik a köznapi 33. rossz huzatú kályhákban 34. széntartalmú anyagok
életben? (széntartalmú anyagok tökéletes égésekor
tökéletlen égésekor)
Élettani hatása 35. erősen mérgező, fulladásos 36. a növények számára
halált okoz nélkülözhetetlen, az ember és az
állatok nagyobb
koncentrációnál
megfulladhatnak (ájulást okoz)
XVI. 4. EGYÉB FELADATOK
Kísérletek meszes vízzel
37. Az oldat megzavarosodik (csapadék válik ki). 1 pont

Ca(OH)2 + CO2 = CaCO3 + H2O (vagy ionegyenlet) 1 pont
38. a) A zavaros oldat kitisztul (a csapadék feloldódik). 1 pont
b) CaCO3 + H2O + CO2 = Ca(HCO3)2 (vagy ionegyenlet) 1 pont
c) mészkőbarlangok képződése (a levegő CO2-jának hatása a mészkőhegységekre) 1 pont
39. a) A zavaros oldat kitisztul (a csapadék feloldódik, enyhe buborékolás). 1 pont
b) CaCO3 + 2 H+ = Ca2+ + H2O + CO2 (vagy sztöchiometriai egyenlet) 1 pont
c) Vízkő oldása. 1 pont
8 pont
Szilíciumvegyületek
40. Hidrogén-fluorid(-oldattal). 1 pont

SiO2 + 4 HF = SiF4 + 2 H2O 1 pont
41. a) A szilikagélt. Porózus szerkezete, nagy (fajlagos) felülete miatt. 2x1 2 pont
b) Nátrium-szilikát-oldatból savval kocsonyás alakban kicsapják a kovasavat, majd
kiszárítják. 1 pont
c) Adszorpció (felületi megkötés). 1 pont
42. a) Vízüveg (nátrium-szilikát). 1 pont
b) Homokból nátrium-hidroxidos vagy nátrium-karbonátos összeolvasztással. 1 pont
43. a) Kovaföldet, mivel nagy mennyiségű folyadékot képes felszívni. 1 pont
b) C2H2 – acetilén (etin), CH3–CO–CH3 – aceton, SiO2 – kovaföld. 3x1 3 pont
44. – Kvarcüveg. Kicsi a hőtágulása. 2x1 2 pont
– A kvarcot megolvadása előtti (tésztaszerű) állapotban az üvegfúváshoz hasonló
módon készítenek belőle edényeket. 1 pont
45. SiO2 + 2 Mg = Si + 2 MgO 1 pont
∆rH= 2 ∆kH(MgO) – ∆kH(SiO2) = 2(–602 kJ/mol) – (–854 kJ/mol) = –350 kJ/mol. 1 pont
Csak a reakció megindításához kell a magas kezdőhőmérséklet. 1 pont
46. a) Mert a stabilisabb kvarccá való átkristályosodás nagyon lassan megy végbe. 1 pont
b) Mindkét esetben a folyamat aktiválási energiája nagy. 1 pont
20 pont
XVI. 5. SZÁMÍTÁSOK
CaCO3 + 2 HCl = CaCl2 + CO2 + H2O 1 pont
− A gáz anyagmennyisége:
0,980 dm 3
n(CO2) = = 0,0400 mol 1 pont
24,5 dm 3 /mol
– Az egyenlet alapján:
0,0400 mol CO2 → 0,0400 mol CaCO3 1 pont
– A kalcium-karbonát tömege:
m(CaCO3) = 0,0400 mol · 100 g/mol = 4,00 g. 1 pont
– A szennyeződés: 5,00 g – 4,00 g = 1,00 g,
1,00 g
· 100% = 20,0 tömeg%. 1 pont
5,00 g
5 pont
48. a) A szén-monoxid éghető. 1 pont

b) 2 CO(g) + O2(g) = 2 CO2(g) 1 pont
– A reakcióhő:
∆rH = 2(–394 kJ/mol) – 2(–111 kJ/mol) = –566 kJ/mol 2 pont
(Amennyiben az egyenlet sztöchiometriai számai a fentiek fele, a reakcióhő is
283 kJ/mol.)
c) A gáz anyagmennyisége:
5,00 dm 3
n(elegy) = = 0,204 mol 1 pont
24,5 dm 3 /mol
– A reakcióhőből a szén-monoxid égéshője: –283 kJ/mol. 1 pont

– Így az elégett szén-monoxid anyagmennyisége:
11,6 kJ
n(CO) = = 0,0410 mol. 1 pont
283 kJ/mol
– Az elegy anyagmennyiség-százalékos CO-tartalma, amely egyben a térfogat% is:
0,0410 mol
· 100% = 20,1% CO és így 79,9% CO2. 2 pont
0,204 mol
9 pont
49. – A folyamatsornak a számítás szempontjából fontos lényege:

2 NaCl ⎯ ⎯→ Na2CO3 (azaz a kősó és a szóda anyagmennyiség-aránya 2 : 1) 1 pont
– M(NaCl) = 58,5 g/mol = 58,5 kg/kmol, M(Na2CO3) = 106 g/mol = 106 kg/kmol. 1 pont
a) 1,00 t kősó 1000 kg. 1 pont
– Ennek anyagmennyisége:
1000 kg
n(NaCl) = = 17,09 kmol. 1 pont
58,5 kg/kmol
– Ebből elvileg 8,547 mol kalcinált szóda állítható elő. 1 pont
– Valójában a kitermelést is figyelembe véve: 0,700 · 8,547 kmol = 5,983 kmol. 1 pont
– Az előállítható szóda tömege: m = 5,983 kmol · 106 kg/kmol = 634 kg. 1 pont
b) 106 kg kalcinált szóda 1,00 kmol. 1 pont
– Ehhez elvileg 2,00 kmol kősóra lenne szükség. 1 pont
2,00 kmol
– A kitermelés miatt: = 2,857 kmol kősó kell. 1 pont
0,700
– Ennek tömege: 2,857 kmol · 58,5 kg/kmol = 167 kg. 1 pont
(Ez utóbbi 4 pont az a) feladat adatai alapján is megkapható, mivel a kitermelés itt is 11 pont
70,0%-os:
1000 kg kősóból 70,0%-os kitermeléssel 634 kg szóda állítható elő,
x kg kősóból állítható elő 106 kg szóda,
1000 kg 634 kg
= ⎯⎯→ x = 167 kg.)
x 106 kg
50. – A gázelegy átlagos moláris tömege (Vm = 22,41 dm3/mol):

M = 1,392 g/dm3 · 22,41 dm3/mol = 31,2 g/mol. 1 pont
– A gázelegy 1,00 mólja – mely 31,2 g tömegű – tartalmazzon x mol CO-t, így
(1,00 – x) mol O2. A moláris tömegek felhasználásával:
28,0x + 32,0(1,00 – x) = 31,2 1 pont
– az egyenletből x = 0,200, így 0,200 mol CO és 0,800 mol O2 van az elegyben. 1 pont
– Az égés:
2 CO + O2 = 2 CO2
0,200 mol CO 0,100 mol O2-t fogyaszt, 0,200 mol CO2 keletkezik. 1 pont
– Az új elegyben: 0,200 mol CO2 és 0,800 mol – 0,100 mol = 0,7 mol O2 van.
Az elegy tömege nem változott, így az átlagos moláris tömege:
31,2 g g
M2 = = 34 ,67 . 1 pont
0,2 mol + 0,7 mol mol
– A nitrogénre vonatkoztatott sűrűsége:
M2
d = = 1,24. 1 pont
g
28,0
mol
6 pont
2 CO + O2 = 2 CO2 1 pont
– Az egyenlet alapján a térfogatcsökkenés az O2 térfogatából adódik, tehát
100 térfogatnyi gázból 10 térfogatnyi O2 és így 20 térfogatnyi CO alakult át. 1 pont
– A gyújtópálca arra utal, hogy az oxigén volt feleslegben. 1 pont
– Így az eredeti elegy 20 térfogat% CO-ból és 80 térfogat% O2-ből állt. 1 pont
– A gázelegy átlagos moláris tömege: 0,2 · 28 g/mol + 0,8 · 32 g/mol = 31,2 g/mol 1 pont
– A hidrogéngázra vonatkoztatott relatív sűrűség:
M (elegy) 31,2 g/mol
d = = = 15,6. 1 pont
M (H 2 ) 2 g/mol
(Megjegyzés: 6 pont
Másképpen is eljuthatunk a térfogat%-hoz, ha ismeretlent vezetünk be
a teljesen elfogyott CO-ra:
volt: x tf CO és (100–x) tf O2
x
átalakulás: –x CO → − O2 → x tf CO2
2
termék: 0 100 – 1,5x x
A termék térfogata 90 tf-egység, tehát:
100 – 1,5x + x = 90, ebből x = 20)
CaCO3 + 2 HCl = CaCl2 + CO2 + H2O
CaCO3 · MgCO3 + 4 HCl = CaCl2 + MgCl2 + 2 CO2 + 2 H2O
(A fenti két egyenletre a következőképpen is jár a pont:
CaCO3 + 2 HCl = CaCl2 + CO2 + H2O
MgCO3 + 2 HCl = MgCl2 + CO2 + H2O)
HCl + NaOH = NaCl + H2O 3 pont
– A sósavfeleslegre elhasználódó NaOH:
n( NaOH ) = 0 , 01630 dm 3 ⋅ 0 ,1000 mol / dm 3 = 1 , 63 ⋅ 10−3 mol . 1 pont
– Ez ugyanennyi HCl-nak felel meg, amely a teljes törzsoldatra:
nm(HCl) = 25 · 1,63 · 10–3 mol = 4,075 · 10–2 mol. 1 pont
– Az eredetileg alkalmazott sósavban:
nö (HCl ) = 0 , 02000 dm 3 ⋅ 4 , 0000 mol / dm 3 = 8 , 000 ⋅ 10−2 mol . 1 pont
– A keverékre fogyott sósav:
n(HCl) = nö(HCl) – nm(HCl) = 3,925 · 10–2 mol. 1 pont
I. megoldás
– A keverékben:
x 2x
x g CaCO 3 → mol CaCO 3 → mol HCl ,
100 100
1,8225 − x 4 (1,8225 − x )
1,8225 − x g CaCO 3 ⋅ MgCO3 → mol dolomit → mol HCl .
184 , 3 184 , 3
– A megoldandó egyenlet:
2x 4 (1,8225 − x )
+ = 3 , 925 ⋅ 10−2 , 4 pont
100 184 , 3
amiből: x = 0,1791. 1 pont
0 ,1791
⋅ 100% = 9,83 tömeg% mészkő és 90,17 tömeg% dolomit. 1 pont
1 , 8225
II. megoldás
– Ha valaki csak a CaCO3 + 2 HCl és a MgCO3 + 2 HCl reakcióval számol, akkor:
3,925 · 10-2 mol HCl → 1,9625 · 102 mol CaCO3–MgCO3 keveréket jelent.(1 pont)
– A két vegyület moláris tömege segítségével felírható a következő egyenlet:
x · 100 + (1,9625 · 10–2 x) · 84,3 = 1,8225, (1 pont)
–2
amelyből x = 1,071 · 10 . (1 pont)
– A keverékben volt:
1,071 · 10–2 mol CaCO3 és 1,9625 · 10–2 – 1,071 · 10–2 = 8,92 · 10–3 mol MgCO3
1,071 · 10–2 – 8,92 · 10–3 = 1,79 · 10–3 mol mészkő, 8,92 · 10–3 mol dolomit, (1 pont)
↓ · 100 g/mol ↓ · 184,3 g/mol
0,179 g 1,644 g (1 pont)
↓ ↓
9,82 w% mészkő 90,18 w% dolomit (1 pont)
13 pont
53. – A moláris tömegek:

M[CaO] = 56,08 g/mol; M[Mg(HCO3)2] = 146,3 g/mol; M[MgCO3] = 84,31 g/mol]
– A reakciók és az anyagmennyiségekre bevezetett ismeretlenek (pl. mmol-ban):
CaO + 2 HCl = CaCl2 + H2O 1 pont
x 2x
Mg(HCO3)2 + 2 HCl = MgCl2 + 2 H2O + 2 CO2 1 pont
y 2y 2y
MgCO3 + 2 HCl = MgCl2 + H2O + CO2 1 pont
z 2z z
– A fejlődött szén-dioxid anyagmennyisége:
672,3 cm 3
n(CO 2 ) = = 30,00 mmol. 1 pont
cm 3
22,41
mmol
– A sósavfelesleg, és ebből a reagált sósav kiszámítása:
HCl + NaOH = NaCl + H2O
n(NaOH) = 2,000 mmol → n(HCl-felesleg) = 2,000 mmol 1 pont
500,0
n(HCl-felesleg)törzsoldat = · 2,000 mmol = 50,00 mmol 1 pont
20,00
n(HCl)eredeti = 0,1000 dm3 · 1,0000 mol/dm3 = 0,1000 mol = 100,0 mmol,
n(HCl)felh. = 100,0 mmol – 50,00 mmol = 50,00 mmol. 1 pont
– A meghatározott adatokból felírható egyenletek:
a felhasznált HCl-ra: 2x + 2y + 2z = 50,00 1 pont
a CO2-ra: 2y + z = 30,00 1 pont
a tömegre: 56,08x + 146,3y + 84,31z = 2586 (mg!) 2 pont
– Az egyenletrendszer megoldása:
x = 4,985; y = 9,985; z = 10,015 2 pont
– A mólszázalékos összetétel:
Σn = 24,985 mmol,
4,985
CaO: ⋅ 100 % = 19,95 x%,
24,985
9,985
Mg(HCO3)2: ⋅ 100% = 39,96 x%,
24,985
MgCO3: 40,09 x%. 2 pont
15 pont
XVII. SZERVETLEN KÉMIA (Középszint)
XVII. 1–3. FELELETVÁLASZTÁSOS TESZTEK
0 1 2 3 4 5 6 7 8 9
0 C A D C D C D A C
1 B D B C A D D D D E
2 D C C C A A A D D C
3 B C C B D D
XVII. 4. TÁBLÁZATKIEGÉSZÍTÉS
Nemfémes elemek összehasonlítása
Nitrogén Kén Klór

Szín, szag, 36. színtelen, 37. sárga (csaknem 38. sárgászöld, szúrós
halmazállapot szagtalan gáz szagtalan) szilárd szagú gáz
(101 kPa, 25 °C) anyag
Vízben való oldhatóság 39. rossz 40. rossz 41. oldódik, reakcióba
(esetleges reakció lép: HOCl és HCl
vízzel) keletkezik
Reakciója oxigénnel 42. N2 + O2 = 2 NO 43. S + O2 = SO2
(egyenlet, körülmények) (nagyon magas meggyújtható
hőmérsékleten vagy
kat. hatására)
Reakciója hidrogénnel 44. N2 + 3 H2 45. H2 + Cl2 = 2 HCl,
(egyenlet, körülmények) 2 NH3, UV vagy meggyújtás
katalizátor, nagy hatására robbanásszerű
nyomás, mérsékelten reakció
magas hőm.
Reakciója vassal 46. Fe + S = FeS 47. 2 Fe + 3 Cl2 =
(egyenlet) = 2 FeCl3
A kénsav és a hidrogén-klorid összehasonlítása
H2SO4 HCl
Halmazállapota (101 kPa, 25 °C): 48. folyadék 49. gáz
Reagál-e tömény oldatával a réz? (Ha igen, 50. Cu + 2 H2SO4 = 51. nem reagál
akkor a reakcióegyenlet) = CuSO4 + SO2 + 2
H2O
Hogyan nevezik és mire használják a tömény

oldatának és tömény salétromsavnak megfelelő 52. nitráló elegy, 53. királyvíz, erős
arányú elegyét? aromás vegyületek oxidálószerként, pl.
nitrálása arany oldására
Híg oldatának reakciója cinkkel: 54. Zn + H2SO4 = 55. Zn + 2 HCl =

= ZnSO4 + H2 = ZnCl2 + H2
Vizes oldatát azonos térfogatú és koncentráci-

ójú (mol/dm3) NaOH-oldattal elegyítjük. 56. savas 57. semleges
Milyen kémhatású a keletkező oldat?
XVII. 5. EGYÉB FELADATOK
Elemek és vegyületek
58. g) 1 pont
Erősen exoterm (térfogati kontrakcióval jár együtt). 1 pont
59. e), f), i) 3 pont
HCl, SO2 – nagyobb, NH3 – kisebb 1 pont
60. h) 1 pont
Cu(NO3)2 (és NO2, H2O) 1 pont
61. i) 1 pont
hidrogénkötés 1 pont
62. c) 1 pont
2 Al + 6 HCl = 2 AlCl3 + 3 H2 1 pont
63. d) 1 pont
b)-vel reagál robbanásszerűen: 1 pont
H2 + Cl2 = 2 HCl 1 pont
64. pl. e) és i) 1 pont
NH3 + HCl = NH4Cl 1 pont
17 pont
Kísérletek ammóniával
65. 2 NH4Cl + CaO = 2 NH3 + CaCl2 + H2O 2 pont

66. Nyitott szájjal lefelé kell tartani. 1 pont
Az ammónia sűrűsége kisebb, mint a levegőé. 1 pont
67. A folyadék piros lesz 1 pont
az oldat lúgos kémhatása miatt: 1 pont
NH3 + H2O NH4+ + OH–. 1 pont
Közben a folyadék felemelkedik a kémcsőben. 1 pont
Ennek oka, hogy az ammónia kitűnően oldódik a vízben, így a folyadék feletti gáztér
nyomása csökken, a nagyobb külső nyomás hatására a folyadék benyomul a kémcsőbe. 1 pont
68. Fehér füst keletkezik. 1 pont
NH3 + HCl = NH4Cl 1 pont
69. Mindegyik sav-bázis reakció. 1 pont
12 pont
Cementipar
536
70. = 6,7-szeres 1 pont
80
71. mészkő: CaCO3, gipsz: CaSO4 · 2 H2O 2x1 2 pont
72. Si, O, Al (3 db = 2 pont, 2 db = 1 pont) 2 pont
73. Mindkettőben van mészkő és agyag. 1 pont
A cement kevés gipszet is tartalmaz. 1 pont
74. Savas esőt okoznak. 1 pont
SO2 + H2O = H2SO3 1 pont
2 NO2 + H2O = HNO2 + HNO3 (vagy: 2 NO2 + H2O + ½ O2 = 2 HNO3) 1 pont
75. A mészkő hőbomlásából: 1 pont
CaCO3 = CaO + CO2 1 pont
A szén-dioxid mellett égetett mész (kalcium-oxid) keletkezik. 1 pont
76. X · (1,05)12 = 1,796 X, vagyis kevesebb mint kétszerese. 2 pont
15 pont
XVII. 6. SZÁMÍTÁSOK
77. – m(Ca2+) = 0,33 dm3 · 163 mg/dm3 = 53,79 mg ≅ 54 mg,

m(Mg2+) = 0,33 dm3 · 62 mg/dm3 = 20,46 mg ≅ 20 mg. 1 pont
– Forraláskor bekövetkező változások:
Ca(HCO3)2 = CaCO3 + H2O + CO2 (vagy: Ca2+ + 2 HCO3– = CaCO3 + H2O + CO2)
Mg(HCO3)2 = MgCO3 + H2O + CO2 (vagy: Mg2+ + 2 HCO3– = MgCO3 + H2O + CO2) 2 pont
(A helyes oxidációsszám-változásokért: 1 pont. A helyes rendezésért: 1 pont.) 2 pont
53,79 mg
– n(Ca2+) = = 1,34 mmol 1 pont
40 mg/mmol
20,46 mg
n(Mg2+) = = 0,842 mmol 1 pont
24,3 mg/mmol
– 0,33 dm 3 ⋅ 820 mg/dm 3
n(HCO3 ) = = 4,436 mmol 1 pont
61, 0 mg/mmol
– Az egyenletek alapján 4,436 mmol hidrogén-karbonát-ion 2,218 mmol fémionnal
léphet reakcióba, nekünk 2,182 mmol fémionunk van, tehát az összes fémion
kicsapódik. 1,34 mmol CaCO3 és 0,842 mmol MgCO3 csapódik ki. 2 pont
– A moláris tömeg alapján:
m(CaCO3) = 1,34 mmol · 100 mg/mmol = 134 mg
m(MgCO3) = 0,842 mmol · 84,3 mg/mmol = 70,98 mg
m(csapadék) = 134 mg + 70,98 mg = 204,98 mg ≅ 0,20 g. 2 pont
12 pont
78. – A lejátszódó reakciók egyenletei:

Zn + 2 HCl = ZnCl2 + H2 1 pont
CaCO3 + 2 HCl = CaCl2 + CO2 + H2O 1 pont
1,00 g
– n(Zn) = = 0,0153 mol, 1 pont
65,4 g/mol
– Az első egyenlet alapján 0,0153 mol H2 távozott az egyik főzőpohárból. 1 pont

– Ez 0,0306 g-os tömegcsökkenést eredményez. 1 pont
– A másik pohárban a tömegnek:
1,00 g – 0,0306 g = 0,9693 g-mal kell növekedni. 1 pont
– Ha x g mészkövet tettünk a másik pohárba, akkor:
x x 44,0 x
mol CaCO3 → mol CO2 → g CO2. 2 pont
100 100 100
– A második pohárban a tömegnövelkedés:
44,0 x
x– = 0,9693. 1 pont
100
– A feloldott mészkő tömege a fenti egyenlet megoldása:
m(CaCO3) = x = 1,73 g. 1 pont
10 pont
79. a)A hevítés előtt: CaO, CaCO3 1 pont

A hevítés után: CaO 1 pont
b) CaCO3 = CaO + CO2 1 pont
c) A tömegcsökkenés a távozó szén-dioxid tömegével egyenlő. 1 pont

– A távozott szén-dioxid anyagmennyisége:
2,00 g − 1,56 g
n(CO2) = = 0,0100 mol. 1 pont
44,0 g/mol
– 0,0100 mol szén-dioxid az egyenlet szerint ugyanennyi mól mészkőből keletkezett. 1 pont
– Az elbomlott mészkő tömege: m(CaCO3) = 0,0100 mol · 100 g/mol = 1,00 g. 1 pont
– A 2,00 g keverékben 1,00 g, tehát 50,0 tömeg% CaCO3 és 50,0 tömeg% CaO volt. 1 pont
1,00 g
d) 1,00 g CaO: = 0,0179 mol. 1 pont
56,0 g/mol
– Eredetileg 0,0179 mol CaO és a 0,0100 mol mészkővé alakult 0,0100 mol CaO volt. 1 pont
– A mésznek így:
0,0100 mol
· 100% = 35,8%-a karbonátosodott el. 1 pont
0,0179 mol + 0,0100 mol
11 pont
80. – A folyamatoknak a számításhoz szükséges lényege:

95,0%
N2 ⎯⎯ ⎯
⎯→ 2 NH3
95,0%
NH3 ⎯⎯ ⎯ ⎯→ HNO3
NH3 + HNO3 = NH4NO3 (Ezek külön nem pontozandók)
– 1,00 t, azaz 1000 kg pétisó 600 kg ammónium-nitrátot tartalmaz. 1 pont
600 kg
– Ennek anyagmennyisége: n(NH4NO3) = = 7,5 kmol 1 pont
80,0 kg/kmol
– Ehhez 7,5 kmol NH3 és 7,5 kmol HNO3 szükséges (l. 3. folyamat). 1 pont
– 7,5 kmol HNO3-hoz elvileg 7,5 kmol ammóniára lenne szükség. 1 pont
– A veszteséget is figyelembe véve: 7,5 kmol : 0,950 = 7,895 kmol NH3 kell. 1 pont
– A teljes folyamathoz: 7,5 kmol + 7,895 kmol = 15,395 kmol NH3 szükséges. 1 pont
– Ehhez 15,395 kmol : 2 = 7,698 kmol N2-re lenne elvileg szükséges. 1 pont
– A veszteséget is beszámítva: 7,698 kmol : 0,950 = 8,103 kmol N2 kell. 1 pont

– A szükséges ammónia térfogata: V = 8,103 kmol · 24,5 m3/kmol ≅ 199 m3. 1 pont
9 pont
81. a) A reakció:
2 H2 + O2 = 2 H2O 1 pont
– Vegyünk pl. 100 g elegyet. Ekkor 50,0 g hidrogén, és ugyanennyi oxigén
van az elegyben. Ezek anyagmennyisége:
50,0 g
n(H2) = = 25,0 mol
2,00 g/mol
50,0 g
n(O2) = = 1,56 mol 2 pont
32,0 g/mol
– A hidrogén van feleslegben, mert 1,56 mol oxigénhez csak 3,12 mol
hidrogén szükséges. 1 pont
– Ha az elegyből lecsapódik a víz, akkor a maradék tiszta hidrogén:
n` = 25,0 mol – 3,12 mol = 21,88 mol. 1 pont
– Ennek tömege: m` = 21,88 mol · 2,00 g/mol = 43,76 g,
⎛ 1 ⎞
vagyis az eredeti tömegnek kb. 44 %-a ⎜ része ⎟ marad meg. 1 pont
⎝ 2,285 ⎠
[Megjegyzés: ha 1,00 mol O2-ből és így 32,0 g, azaz 16,0 mol H2-ből indulunk
ki, akkor abból törtekkel számolva: 7/16 a végeredmény.]
– A térfogatarányokhoz elegendő a gázok anyagmennyiségét összehasonlítani:
eredetileg volt 25,0 mol + 1,56 mol = 26,56 mol,
a maradék gáz: 21,88 mol. 1 pont
21,88 ⎛ 1 ⎞
– A gáz az eredetinek: része ⎜ része ⎟ . 1 pont
26,56 ⎝ 1,214 ⎠
b) Az elegy eredeti anyagmennyisége 25,0 mol + 1,56 mol = 26,56 mol. 1 pont
– Ebből maradt 21,88 mol, ami az eredetinek:
21,88 mol
· 100% ≅ 82%-a. 1 pont
26,56 mol
c) A kiáramló gáz meggyulladna. 1 pont
– Indoklás: a megmaradt hidrogén éghető.
[Elvileg hibás, ha a válasz: "a gyújtópálca meggyullad", mivel ezt biztosan
megelőzi a hidrogén meggyulladása.] 1 pont
12 pont
82. – Például 100 g tömény sósav 39 g HCl-t és így 61 g vizet tartalmaz. 1 pont
– 61 g víz térfogata 61 cm3. 1 pont
39 g
– 39 g HCl anyagmennyisége: n(HCl) = = 1,07 mol. 1 pont
36,5 g/mol
– A gáz térfogata: V(HCl) = 1,07 mol · 24,5 dm3/mol = 26,2 dm3. 1 pont
– 26,2 dm3, azaz kb 26 200 cm3 gáz oldható 61 cm3 vízben, vagyis a víz saját
térfogatának:
26 200 cm 3
≅ 430-szorosát (4,3 · 102-szorosát) képes oldani. 2 pont
3
61 cm
(Megjegyzés: a sósav sűrűsége felesleges adat!) 6 pont
83. – x g 70,0 tömeg%-os oldatból kiindulva abban 0,700x g kénsav van. 1 pont
– A hozzáadott kén-trioxid tömege (500 – x) g. 1 pont
500 − x
– A kén-trioxid anyagmennyisége: mol. 1 pont
80,0
– A reakcióegyenlet (SO3 + H2O = H2SO4) alapján ugyanennyi mól kénsav keletkezik. 1 pont
500 − x
– Ennek tömege: · 98,0 g. 1 pont
80,0
– A keletkező oldatban: 500 g · 0,98 = 490 g kénsav van. 1 pont
– A korábbiakban kiszámítottakból:
500 − x
0,700x + · 98,0 = 490 1 pont
80,0
– Ebből: x = 233,3, 1 pont
– vagyis 233 g 70,0 tömeg%-os kénsavra és 267 g kén-trioxidra van szükség. 1 pont
9 pont
84. a)A keletkezett oldat a tömegmegmaradás elve alapján 500 g. 1 pont

– Benne: 500 g · 0,200 = 100 g NaNO3 van. 1 pont
100 g
– A só anyagmennyisége: = 1,176 mol. 1 pont
85,0 g/mol
– A reakcióegyenlet (NaOH + HNO3 = NaNO3 + H2O) alapján 1,176 mol NaOH és
1,176 HNO3 lépett reakcióba. 1 pont
– A reagált oldott anyagok tömege:
m(NaOH) = 1,176 mol · 40,0 g/mol = 47,0 g, 1 pont
m(HNO3) = 1,176 mol · 63,0 g/mol = 74,1 g. 1 pont
– A kiindulási oldatok összetétele:
47,0 g
· 100% = 23,5 tömeg% NaOH, 1 pont
200 g
74,1 g
· 100% = 24,7 tömeg% HNO3. 1 pont
300 g
b)A függvénytáblázatból kiolvasható az oldatok sűrűsége:
23,5 tömeg%-os NaOH-oldat → ρ1 = 1,261 g/cm3,
27,7 tömeg%-os HNO3-oldat → ρ2 = 1,145 g/cm3. 2 pont
– Ezek segítségével az elegyített oldatok térfogata:
200 g
V(lúg) = ≅ 159 cm3. 1 pont
3
1,261 g/cm
300 g
V(sav) = ≅ 262 cm3. 1 pont
3
1,145 g/cm
12 pont
85. – pH = 3,00 → [H+] = 1,00 · 10–3 mol/dm3, 1 pont
– A pH sav hatására csökken: pH’ = 1,00 → [H+]’ = 1,00 · 10–1 mol/dm3. 1 pont
– A HCl erős sav, így [H+] = c(HCl). (Illetve ennek alkalmazása a számításban.) 1 pont
– 500 cm3 pH = 3,00-as oldatban 5,00 · 10–4 mol HCl van. 1 pont
– 500 cm3 pH = 1,00-es oldatban 5,00 · 10–2 mol HCl van. 1 pont
– Az oldódott gáz: 5,00 · 10–2 mol – 5,00 · 10–4 mol = 4,95 · 10–2 mol. 1 pont
– A gáz térfogata: V(HCl) = 4,95 · 10–2 mol · 24,5 dm3/mol = 1,21 dm3. 1 pont
– Lúg hatására a pH = 5,00 lenne: → [H+] = 1,00 · 10–5 mol/dm3, 1 pont
– 500 cm3 oldatban: 5,00 · 10–6 mol H+ maradna. 1 pont
– A H+-ionok csökkenése: 5,00 · 10–4 mol – 5,00 · 10–6 mol = 4,95 · 10–4 mol. 1 pont
– Ehhez a reakcióegyenlet (H+ + OH– = H2O) alapján 4,95 · 10–4 mol OH– kell. 1 pont
– A szükséges NaOH tehát 4,95 · 10–4 mol, amelynek tömege:
m(NaOH) = 4,95 · 10–4 mol · 40,0 g/mol = 0,0198 g = 19,8 mg. 1 pont
12 pont
XVIII. SZERVETLEN KÉMIA (Emelt szint)
XVIII. 1–3. FELELETVÁLASZTÁSOS TESZTEK
0 1 2 3 4 5 6 7 8 9
0 B E C C D D E E A
1 D E B D E* C A C A A D
2 C A B C D B A B D C
3 C C C B C A C E C C
4 C B C B D C A C C A
5 A**
* A második kiadásban ez a 14. feladat, a továbbiakban minden feladat sorszáma eggyel csúszik.
** Az 50. feladat a második kiadásban törlődik (a hibás sorszámozás helyreállítása miatt),
helyette az eredetileg 49. sorszámú lett az 50.
XVIII. 4. TÁBLÁZATKIEGÉSZÍTÉS
A sárga foszfor és a kén reakciói
Sárga foszfor Kén
Molekulaképlete (101 kPa, 25 °C): 51. P4 52. S8
Égése levegőn (egyenlettel): 53. P4 + 5 O2 = 2 P2O5 54. S + O2 = SO2

(vagy P4O10) (vagy:
S8 + 8 O2 = 8 SO2)
Az égéstermék halmazállapota 55. szilárd 56. gáz

(101 kPa, 25 °C):
Az égéstermék vízben oldása (egyenlettel): 57. P2O5 + 3 H2O = 58. SO2 + H2O =
= 2 H3PO4 = H2SO3
(vagy: SO2 · H2O)
A vizes oldat és kétszeres térfogatú, azonos

koncentrációjú NaOH-oldat elegyítésekor kép- 59. Na2HPO4 60. Na2SO3,
ződő vegyület képlete és neve: dinátrium-hidrogén- nátrium-szulfit
foszfát
A sósav reakciói
c(HCl)= 1,00 mol/dm3 20 tömeg%-os sósav

Kalcium 61. Ca + 2 HCl = CaCl2 + H2
színtelen, szagtalan gáz
fejlődése, miközben a fém
oldódik
Ezüst 62. nincs reakció 63. nincs reakció
Ezüst-nitrát-oldat 64. AgNO3 + HCl = AgCl +
HNO3, fehér (AgCl) csapadék
képződése
Vas(II)-szulfid 65. FeS + 2 HCl = FeCl2 +H2S,
a vas-szulfid oldódása, közben
színtelen, záptojásszagú gáz és
halványzöld oldat képződése
KMnO4-oldat 66. 2 KMnO4 + 16 HCl =
= 5 Cl2 + 2 KCl + 2 MnCl2 + 8
H2O, sárgászöld, szúrós szagú
gáz fejlődik
Gázok laboratóriumi előállítása
A gáz Felhasznált anyagok Reakcióegyenlet Felfogás

Cl2 67. KMnO4 és sósav 68. 2 KMnO4 + 16 HCl = 5 Cl2 + 2 KCl 69. b)
+ 2 MnCl2 + 8 H2O
H2 70. cink és sósav 71. Zn + 2 HCl = ZnCl2 + H2 72. a)
SO2 73. nátrium-szulfit és 74. Na2SO3 + H2SO4 = Na2SO4 + SO2 + 75. b)
kénsavoldat vagy réz és H2O, vagy:
tömény kénsavoldat
Cu + 2 H2SO4 = CuSO4 + SO2 + 2 H2O
NO 76. réz és desztillált vízzel 77. 3 Cu + 8 HNO3 = 3 Cu(NO3)2 + 2 78. a)
hígított salétromsavoldat NO + 4 H2O
CO2 79. mészkő és sósav 80. CaCO3 + 2 HCl = CaCl2 + CO2 +H2O 81. b)
NH3 82. ammónium-klorid, 83. NH4Cl + NaOH = NaCl + NH3 + 84. c)
lúgkő és víz H2O
Savak összehasonlítása
HCl HNO3 H2SO4

Halmazállapota standard nyomáson és 85. gáz 86. folyadék 87. folyadék
25 °C-on
Vízoldhatósága (rossz, jó, korlátlan) 88. jó 89. korlátlan 90. korlátlan
0,0100 mol/dm3-es oldatának pH-ja 91. 2 92. 2 93. < 2
30 tömegszázalékos oldata és réz 94. – 95. NO 96. –
reakciójakor képződő gáz
Tömény oldata és vas reakciójakor 97. H2 98. – 99. –
képződő gáz (ha nincs, azt jelezd!)
Meghatározott arányú elegyük neve 100. királyvíz 101. nitráló elegy
Meghatározott arányú elegyüket mire 103. erős oxidálószer, pl. 104. aromás vegyületek
használják? arany oldása nitrálása (szubsztitúció)
XVIII. 5. EGYÉB FELADATOK
Elemek és szervetlen vegyületek
105. b) 1 pont
Apoláris molekulájú oldószerekben oldódik jól. 1 pont
106. a) 1 pont
éghető 1 pont
2 CO + O2 = 2 CO2 1 pont
107. e), i) 2x1 2 pont
Nyitott szájjal felfelé kell tartni. 1 pont
108. c) 1 pont
2 Al + 2 NaOH + 6 H2O = 2 Na[Al(OH)4] + 3 H2 (vagy ionegyenlet) 2 pont
109. g) 1 pont
SiO2 + 4 HF = SiF4 + 2 H2O 1 pont
Sav-bázis reakció 1 pont
110. d) 1 pont
CuO + H2 = Cu + H2O 1 pont
111. h) 1 pont
Fe + 2 HCl = FeCl2 + H2 (vagy ionegyenlet: Fe + 2 H+ = Fe2+ + H2.) 1 pont
18 pont
Fémek és nemfémek
112. e) 1 pont
gyémánt, grafit, fullerének 1 pont
113. f) 1 pont
Az ózon (O3) a reakcióképesebb. 1 pont
114. a) 1 pont
2 Na + 2 H2O = 2 NaOH + H2 1 pont
redoxireakció 1 pont
115. g) 1 pont
Túl nagy standardpotenciál. (Nehezen oxidálható.) 1 pont
116. d) 1 pont
S + O2 = SO2 1 pont
117. c) és f) 1 pont
CuO 1 pont
118. a) 1 pont
nátrium-hidrid 1 pont
119. b) 1 pont
alkoholban vörösbarna, benzinben lila 1 pont
17 pont
Kísérletek fémmel és kénnel
120. egyesülés, exoterm reakció, redoxireakció 3x1 3 pont

121. Redukálódott (elektront vett fel). 1 pont
122. Vas. 1 pont
123. H2S. 1 pont
Sav-bázis reakcióban keletkezett. 1 pont
124. A vas(II)ionok vas(III)ionokká oxidálódtak. 1 pont
125. Fe + S = FeS 1 pont
FeS + 2 HCl = FeCl2 + H2S (vagy ionegyenlet: FeS + 2 H+ = Fe2+ + H2S.) 1 pont
2 FeCl2 + 2 HCl + H2O2 = 2 FeCl3 + 2 H2O
(vagy: 2 Fe2+ + H2O2 + 2 H+ = Fe3+ + 2 H2O)
1 pont a folyamat lényegének feltüntetéséért, 1 pont a hibátlanul rendezett egyenletért 2 pont
12 pont
Nátrium égése
126. Nátrium-peroxid keletkezett. 1 pont

2 Na + O2 = Na2O2 1 pont
127. Hidrogén-peroxid (H2O2). 1 pont
128. Katalizátor. 1 pont
2 H2O2 = 2 H2O + O2 1 pont
129. Elemi jód (I2). 1 pont
Lila színű gőzei vannak. 1 pont
130. A hidrogén-peroxid oxidálta a jodidionokat. 1 pont
H2O2+ 2 KI = I2 + 2 KOH
(Pontosabban: H2O2+ H2SO4 + 2 KI = I2 + K2SO4 + 2 H2O.)
1 pont a folyamat lényegének feltüntetéséért, 1 pont a hibátlanul rendezett egyenletért 2 pont
10 pont
Savas eső
131. Az égés egyenlete: S + O2 = SO2

m(SO2) = 2,00 · 108 tonna = 2,00 · 1011 kg,
n(SO2) = 2,00 · 1011 kg / 64,0 kg/kmol = 3,12 · 109 kmol
m(S) = 3,12 · 109 kmol · 32,0 kg/kmol = 1,00 · 1011 kg = 100 Mt. 3 pont
132. 2 SO2 + O2 = 2 SO3, 1 pont
2 NO + O2 = 2 NO2 1 pont
133. pH = 4,0, c(HCl) = 1,00 · 10–4 mol/dm3 (vagy 0,00010 mol/dm3)
pH = 2,0, c(HCl) = 1,00 · 10–2 mol/dm3 (vagy 0, 010 mol/dm3) 1 pont
134. 4 NO2 + O2 + 2 H2O = 4 HNO3 1 pont
135. m(NO2) = 5,5 · 1010 kg, n(NO2) = 5,5 · 1010 kg / 46,0 kg/kmol = 1,196 · 109 kmol,
Az egyenlet alapján:
n(HNO3) = n(NO2) = 1,196 · 109 kmol = 1,196 · 1012 mol
pH = 4,0, c(HNO3) = 1,00 ·10–4 mol/dm3
V(HNO3-oldat) = 1,196 · 1012 mol / 1,00 · 10–4 mol/dm3 = 1,196 · 1016 dm3 =
= 1,196 · 1013 m3 = 1,2 · 104 km3
1,2 ⋅ 10 4 km 3
A csapadék: = 2,3 · 10–5 km = 23 mm. 5 pont
8 2
5,1 ⋅ 10 km
12 pont
A jód előállítása a chilei nitrátrétegekből
136. M(NaIO3) = 198,0 g/mol

m(NaIO3) = 6,0 g, n(NaIO3) = m/M = 0,0303 mol,
c(NaIO3) ≅ 0,03 mol/dm3 (az adatok pontosságának megfelelően). 2 pont
137. a) n(NaIO3) = 0,0303 mol, ebből az egyenlet szerint:
n(NaHSO3) = 0,0909 mol, M(NaHSO3) = 104,0 g/mol,
m(NaHSO3) = 0,0909 mol ⋅ 104,0 g/mol = 9,45 g 2 pont
b) n(IO3–) = 0,0303 mol → n(I–) = 0,0303 mol,
ehhez szükséges a (2) egyenlet szerint: n(IO3–) = n(I–) : 5 = 6,06⋅10–3 mol,
V(IO3–) = n/c = 0,200 dm3 = 200 cm3 3 pont
c) Az egyelet alapján:
n(I2) = 3/5⋅n(I–) = 0,6 ⋅ 0,0303 mol = 0,01818 mol,
m(I2) = 0,01818 mol ⋅ 254 g/mol = 4,62 g 2 pont
d) 1 dm3 anyalúgot átalakítva 200 cm3 friss anyalúg szükséges még. Így az anyalúg
1000
⋅ 100 = 83,33 %-át kell átalakítani az első reakcióval. 1 pont
1200
10 pont
XVIII. 6. SZÁMÍTÁSOK
138. – A szódabikarbóna bomlása:

2 NaHCO3 = Na2CO3 + H2O + CO2 2 pont
– A 0,400 g-os tömegcsökkenés a vízgőz–szén-dioxid gázelegy eltávozásából adódik. 1 pont
– Ha x mol CO2 ment el, akkor x mol vízgőz távozott, így:
44,0x + 18,0x = 0,400 1 pont
– Ebből x = 6,45 · 10–3. 1 pont
– A távozó gőz anyagmennyisége: n(elegy) = 2x = 1,29 · 10–2 mol. 1 pont
– A gáz térfogata:
nRT
pV = nRT → V = 1 pont
p
J
1,29 ⋅ 10 − 2 mol ⋅ 8,314 ⋅ 393 K
K mol
– V= = 4,17 · 10–4 m3 = 417 cm3. 1 pont
5
1,01 ⋅ 10 Pa
8 pont
139. – A reakció lényege: a reagáló kénsav és NaOH anyagmennyiség-aránya 1 : 2 (vagy a
a reakcióegyenlet). 1 pont
– A közömbösítéshez elhasznált kénsav:
n(H2SO4) = cV = 8,90 · 10–4 mol. 1 pont
– A 20,00 cm3-es részletben lévő lúg:
n(NaOH) = 8,90 · 10–4 mol · 2 = 1,78 · 10–3 mol. 1 pont
– A teljes (1,00 dm3) oldatra:
1000
· 1,78 · 10–3 mol = 8,90 · 10–2 mol. 1 pont
20
– A 4,00 g-os minta nátrium-hidroxid-tartalma:
m(NaOH) = nM = 8,90 · 10–2 mol · 40,0 g/mol = 3,56 g. 1 pont
– A víztartalom:
4,00 g − 3,56 g
· 100 tömeg% = 11,0 tömeg%. 1 pont
4,00 g
6 pont
140. – Lúgoldatban csak az alumínium oxidálódik. 1 pont

– A reakció során az alumínium és a fejlesztett hidrogén anyagmennyiség-aránya
2 : 3 (vagy a reakcióegyenlet). 1 pont
– n(H2) = V : Vm = 0,03000 mol 1 pont
– n(Al) = 2/3 · n(H2) = 0,02000 mol, m(Al) = nM = 0,540 g. 1 pont
– m(Fe) = 1,25 g – 0,540 g = 0,710 g. 1 pont
– M(Fe) = 55,8 g/mol (a feladat adati pontosságának megfelelően), így:
n(Fe) = m/M = 0,01272 mol. 1 pont
– Sósavban a vas és az alumínium is oxidálódik: az alumínium itt is 2 : 3 arányban,
a vas pedig 1 : 1 arányban fejleszt hidrogéngázt. (Vagy az egyenletek.) 2 x 1 = 2 pont
– A fejlesztett hidrogén:
n(H2) = 0,03000 mol + 0,01272 mol = 0,04272 mol. 1 pont
– A gáz térfogata: V = nVm = 1,05 dm3. 1 pont
10 pont
Ca + 2 H2O = Ca(OH)2 + H2
– A moláris tömeg (ill. a helyes adat használatáért): M(CaO) = 56,0 g/mol. 1 pont
– 3,00 dm3 oldatban 3,00 ·10–3 mol OH– van 1 pont
– 70,0 mg, azaz 0,0700 g porban van:
x 2x
x g Ca → mol Ca, ill Ca(OH)2 → mol OH–
40 40
0 ,0700 − x 2(0,0700 − x )
(0,0700–x) g CaO → mol CaO, ill. Ca(OH)2 → mol OH–
56 ,0 56,0
2 pont
– A fentiek alapján felírható összefüggés:
2x 2(0,0700 − x )
+ = 3,00 ·10–3 1 pont
40 56,0
– Ebből: x = 0,0350. 1 pont
– A keverék tömegének a fele CaO. [Nem ez a végeredmény!] 0,0350 g CaO:

g
:56,0
0,035 g CaO mol
⎯⎯ ⎯ ⎯⎯→ 6,25 · 10–4 mol CaO,
g
⋅ 40,0
ugyanennyi Ca volt mol
⎯⎯ ⎯ ⎯⎯→ 0,025 g Ca-ból alakult át. 2 pont
– Eredetileg a 0,0700 g-os minta 0,0350 g + 0,0250 g = 0,0600 g tiszta Ca volt, 1 pont
0,0250
– így a kalciumnak: ·100% = 41,7%-a oxidálódott. 1 pont
0,0600
[Megjegyzés: ugyanehhez a végeredményhez jutunk, ha a porkeverék 12 pont
mólszázalékos összetételét határozzuk meg, pl:
y mol Ca → y mol Ca(OH)2 → 2y mol OH–
z mol CaO → z mol Ca(OH)2 → 2z mol OH– (2 p)
40y + 56z = 0,0700 (2 p)
–3
2y + 2z = 3,00 · 10 (2 p)
ebből y és z kiszámítása (1 p)
ezekből a mól% kiszámítása (1 p).]
142. – A lángra lobbanó gyújtópálca miatt oxigénmaradék van, tehát a CO fogyott el. 1 pont
– A gázelegy CO2-t és O2-t tartalmaz. 1 pont
– Az átlagos moláris tömeg: M(elegy) = 1,60 g/dm3 · 24,5 dm3/mol = 39,2 g/mol. 1 pont
– 1,00 mol elegyet véve abban x mol CO2 és (1 – x) mol O2-t feltételezve:
44x + 32(1 – x) = 39,2 2 pont
– Ebből: x = 0,600 1 pont
– A reakció: 2 CO + O2 = 2 CO2 1 pont
– 0,600 mol CO2 az egyenlet alapján 0,600 mol CO-ból és 0,300 mol O2-ből
képződött. 1 pont
– Kezdetben volt: 0,600 mol CO és 0,300 mol + 0,400 mol = 0,700 mol O2. 2 pont
0,600
– Az összetétel: = 46,2 x% = térfogat% CO és 53,8 térfogat% O2 1 pont
0,600 + 0,700
– Azonos nyomáson és hőmérsékleten a térfogat az anyagmennyiséggel egyenesen
arányos, 0,600 mol + 0,700 mol = 1,300 mol elegyből lett 1,000 mol, így:
1,000
= 0,769, vagyis 76,9%-a lett a térfogat az eredetinek. 2 pont
1,300
13 pont
143. – M[Al2(SO4)3] = 342 g/mol; M[Al2(SO4)3·18H2O] = 666 g/mol 1 pont

36,4
– 20 °C-on: 36,4 g vízmentes só ⋅ 18,0 ⋅ 18 g = 34,5 g vízzel kristályoso-
342
dik, így 100 g víz helyett a kristályvizes só: 100 g – 34,5 g = 65,5 g vízzel
ad telített oldatot. 3 pont
– Ezért 100 cm3, azaz 100 g vízben:
36,4 g + 34,5 g y
= → y = 108 g Al2(SO4)3 ·18H2O oldható fel. 2 pont
65,5 g 100 g
– Lehűtéskor:
36,4 342 31,2
208 · = z· + (208–z) · 3 pont
136,4 666 131,2
20°C-os kristályvíz- 0°C-on telített

telített tartalmú só oldat tömegtörtje
oldat tömegtörtje
tömegtörtje
– Ebből z = 21,9, vagyis 21,9 g Al2(SO4)3 ·18H2O kristályosodik ki. 1 pont
[Minden más, elvileg helyesen levezetett megoldási mód elfogadható.] 10 pont
144. – A reakcióegyenlet (vagy használata):
2 K + 2 H2O = 2 KOH + H2 1 pont
10,0 10,0 10,0
– 10,0 g K → mol K → mol KOH → ⋅ 56,1 = 14,3 g KOH 2 pont
39,1 39,1 39,1
10,0 ⋅ 2,00 g/mol 10,0
– Közben fejlődik: mol H2 ⎯⎯ ⎯ ⎯ ⎯ ⎯→ g. 1 pont
78,2 39,1
– Ha kiindulunk x g 5,00 tömeg%-os oldatból, abban 0,0500x g KOH van. 1 pont
⎛ 10,0 ⎞
– A keletkezett oldat tömege ⎜ x + 10,0 − ⎟ gramm. 1 pont
⎝ 39,1 ⎠
– A keletkezett oldatban a KOH: (0,0500x + 14,3) gramm. 1 pont
– Az oldat 10,0 tömeg%-os, így:
0,0500 x + 14,3
= 0,100 1 pont
10,0
x + 10,0 −
39,1
– Ebből x = 266,5, tehát 267 g 5,00 tömeg%-os oldatból indultunk ki. 1 pont
9 pont
145. – 150 g oldatban van 30,0 g foszforsav. 1 pont

– Megállapítható (pl. az egyenlet alapján: P2O5 + 3 H2O = H3PO4), hogy
196
x g P2O5-ből x g H3PO4 keletkezik. 1 pont
142
– A 30,0 tömegszázalékos oldatra felírható összefüggés így:
196
30 + x
142 = 0,300 2 pont
150 + x
– ebből x = 13,9 1 pont
– 163,9 g (164 g) oldatot kaptunk. 1 pont
6 pont
146. – Az ionegyenlet: Cu + 2 Ag+ = 2 Ag + Cu2+ 1 pont

– Az oldat ezüstion-tartalma: n(Ag+) = 0,250 dm3 · 0,100 mol/dm3 = 0,02500 mol,
a rézforgács anyagmennyisége: n(Cu) = 0,500 g : 63,5 g/mol = 0,00787 mol 1 pont
– Az anyagmennyiségek összehasonlításából következően a réz fogy el:
kiválik 2 · 0,00787 mol = 0,01574 mol ezüst. 1 pont
– A szilárd fém végül ez lesz: 0,01574 mol · 108 g/mol = 1,70 g. 1 pont
2+ +
– Az oldatban lesz 0,00787 mol Cu és marad: 0,02500 – 0,01574 = 0,00926 mol Ag 1 pont
– A koncentrációk:
0,00787 mol mol 0,00926 mol mol
[Cu2+] = 3
= 0,03148 3
, [Ag+] = 3
= 0,0370 2 pont
0,250 dm dm 0,250 dm dm 3
7 pont
147. a)A reakcióegyenlet és a moláris tömegek:

2 LiOH + CO2 = Li2CO3 + H2O 1 pont
23,9 g/mol 44,0 g/mol 73,8 g/mol (18,0 g/mol)
b)Az oldhatóságból:
12,8 g
· 100% = 11,3 tömeg%-os az oldat.
112,8 g
22,6 g
– 200 g oldatban 22,6 g LiOH van, ez: = 0,946 mol. 2 pont
23,9 g/mol
– Ehhez az egyenlet szerint fele ennyi, azaz 0,473 mol CO2 kell, mely:
V(CO2) = 0,473 · 24,5 dm3 = 11,6 dm3. 2 pont
c)Az egyenlet alapján 0,473 mol Li2CO3 képződött:
0,473 mol · 73,8 g/mol = 34,9 g. 2 pont
– Kicsapódott 32,6 g, így az oldatban maradt: 34,9 g – 32,6 g = 2,3 g. 2 pont
– Az elnyelt CO2 tömege: 0,473 mol · 44,0 g/mol = 20,8 g. 1 pont
– A keletkezett telített oldat tömege a tömegmegmaradás elvét kihasználva:
200 g (ennyi a kiindulási)
+ 20,8 g (ez a feloldott CO2)
– 32,6 g (a kicsapódott lítium-karbonát)
188,2 g 2 pont
– A telített oldatban lévő víz tömege: 188,2 g – 2,3 g = 185,9 g. 1 pont
2,3 g x
= ⎯⎯→ x = 1,2 g Li2CO3 / 100 g víz. 2 pont
185,9 g 100 g
15 pont
NaHCO3 + HCl = NaCl + H2O + CO2
– Az anyagmennyiségek a gáztérfogatból, illetve a mérőoldat adataiból:
0,6125 dm 3
n(CO2) = 0,0250 mol,
24,5 dm 3 /mol
n(titráló HCl) = 0,02030 dm3 · 0,0985 mol/dm3 = 0,00200 mol. 2 pont
– A szén-dioxid anyagmennyisége alapján ugyanannyi a keverék összes
anyagmennyisége is: 0,0250 mol. 1 pont
– Ha y mol NaHCO3 volt, akkor (0,0250 – y) mol Na2CO3 · x H2O volt a keverékben:
y mol NaHCO3 → y mol HCl,
(0,0250 – y) mol Na2CO3 · x H2O → 2(0,0250 – y) mol HCl. 2 pont
– Erre a teljes keverékre fogyott volna:
0,00200 mol · 20,0 = 0,0400 mol HCl. (10,00 cm3 → 200,0 cm3 törzsoldat) 1 pont
– A közömbösítési reakcióra felírható:
y + 2(0,0250 – y) = 0,0400 1 pont
– Ebből: y = 0,0100 1 pont
– A porkeverékben a két vegyület aránya:
n(NaHCO3) : n(Na2CO3 · x H2O) = 0,0100 : (0,0250–0,0100) = 2,00 : 3,00. 1 pont
– A kristályszóda tömege: m = 3,5100 g – 0,0100 · 84 g/mol = 2,67 g. 2 pont
– Anyagmennyisége 0,0250 – 0,0100 = 0,0150 mol így a moláris tömege:
2,67 g
M = = 178 g/mol. 1 pont
0,0150 mol
– A kristályvíztartalom: 178 g/mol – M(Na2CO3) = 72 g/mol → 4,0 mol víz, így:
Na2CO3 · 4 H2O. 1 pont
15 pont
149. A feladat az első kiadásban adathibás: nem 35,0 cm3, hanem 735,0 cm3 gáz fejlődött!
– A lezajló reakciók egyenletei:
CaO + 2 HCl = CaCl2 + H2O
Ca(HCO3)2 + 2 HCl = CaCl2 + 2 H2O + 2 CO2
CaCO3 + 2 HCl = CaCl2 + H2O + CO2
HCl + NaOH = NaCl + H2O (illetve a helyes arányok használata) 4 pont
– A sósavfeleslegre fogyott:
n(NaOH) = cV = 0,1250 mol/dm3 · 0,01600 dm3 = 2,000 · 10–3 mol. 1 pont
– Ugyanennyi volt a HCl-maradék a 10,00 cm3-es részletben, az 1000 cm3 törzsol-
datban pedig: 50,00 · 2,000 · 10–3 mol = 0,1000 mol HCl van. 1 pont
– A keverék oldásához használt sósavban:
n(HCl) = cV = 0,2000 dm3 · 1,000 mol/dm3 = 0,2000 mol. 1 pont
– A keverékre fogyott hidrogén-klorid: 0,2000 mol – 0,1000 mol = 0,1000 mol. 1 pont
– Az oldás során fejlesztett szén-dioxid anyagmennyisége:
n(CO2) = V/Vm = 0,03000 mol. 1 pont
– A kérdésben anyagmennyiség-arány szerepel, ezért vezessünk be erre ismeretlent:
x mol CaO, y mol Ca(HCO3)2 és z mol CaCO3. 1 pont
– A keverék tömegére felírható összefüggés a moláris tömegek alapján:
56,00x + 162,0y + 100,0z = 4,300. 1 pont
– A sósavas reakció alapján a hidrogén-klorid anyagmennyiségére:
2x + 2y + 2z = 0,1000. 1 pont
– A fejlesztett gázra:
2y + z = 0,03000. 1 pont
– Az egyenletrendszer megoldása: x = 0,03000, y = 0,01000, z = 0,01000. 1 pont
– Az anyagmennyiség-arányok:
n(CaO) : n[Ca(HCO3)2] : n(CaCO3) = 3,000 : 1,000 : 1,000. 1 pont
15 pont
150. – M(elegy) = 0,75 · 2,0 g/mol = 1,5 g/mol 1 pont

– Mivel M(H2) = 2,0 g/mol, M(H) = 1,0 g/mol, számítás nélkül is látszik,
hogy 50–50x% az elegy
(Ki is számítható a 2x + 1(1–x) = 1,5 egyenlet alapján.) 2 pont
– Az egyenlet alapján:
H2 2H
Kiind: 1,5x
↑
Átalakulás: –0,5x ← x
↑ ↑
Egyensúly: x x 2 pont
– A disszociációfok:
0,5 x
α= = 0,33 1 pont
1,5 x
– Az egyensúlyi állandó megállapításához már muszáj az egyensúlyi
koncentrációkkal számolni:
0,30 g/dm 3
c(össz) = = 0,20 mol/dm3, ebből: 1 pont
1,5 g/mol
[H2]e = [H]e = 0,10 mol/dm3, 1 pont
– K=
[H ]2
=
0,102
mol/dm 3 = 0,10 mol/dm3. 2 pont
[H 2 ] 0,10
10 pont
XIX. SZÉNHIDROGÉNEK ÉS HALOGÉNEZETT SZÁRMAZÉKAIK
XIX. 1–2. FELELETVÁLASZTÁSOS TESZTEK
0 1 2 3 4 5 6 7 8 9
0 C C C E C E B C B
1 E B B B D E B D D A
2 A D A E B D B C E D
3 C D A E A B B D B A
4 A B D D
XIX. 3. TÁBLÁZATKIEGÉSZÍTÉS
Az etin és a benzol tulajdonságainak összehasonlítása
Etin (acetilén) Benzol

Tapasztalati képlete 44. CH 45. CH
Szigma- illetve pi-kötések 46. 3 szigma-, 2 pi-kötés 47. 12 szigma-, 3 pi-kötés
száma egy molekulában
A molekula téralkata, 48. lineáris, apoláris 49. sík alkatú, apoláris
polaritása
A vegyület színe, szaga, 50. színtelen, szagtalan gáz 51. színtelen, jellegzetes szagú
halmazállapota (közönséges folyadék
körülmények között)
Levegőn történő égésének 52. kormozó 53. kormozó
jellemzője
Reakciója brómmal (egyenlet, 54. CH≡CH + Br2 → 55. C6H6 + Br2 → C6H5Br +
reakciótípus) CHBr=CHBr, addíció HBr, szubsztitúció
Az iparban főként miből és 56. metán hőbontásával 57. benzin (hexán) katalitikus
hogyan állítják elő? dehidrogénezésével
Szénhidrogének reakciói I.
Reakció Körülmények Reakciótípus

(ha speciálisak*)
58. n CH3–CH=CH2 [-CH2–CH(CH3)-]n 59. katalizátor 60.
polimerizáció
61. CH2=CH2 + HCl CH3–CH2–Cl 62. – 63. addíció
64. HC≡CH + H2O CH3–CHO 65. H+(kat.) 66. addíció
67. CH4 + 4 Cl2 CCl4 + 4 HCl 68. UV vagy hő 69. szubsztitúció
70. C8H18 + 12,5 O2 8 CO2 + 9 H2O meggyújtva tökéletes égés
71. 72. cc H2SO4 73. szubsztitúció

+ HNO3 C6H5–NO2 + H2O (kat.)
* A közönségestől eltérő körülményeket kell feltüntetni!
Szénhidrogének reakciói II.
Reakció Körülmények Reakciótípus

(ha speciálisak*)
74. n CH3–CH=CH–CH3 [-CH(CH3)–CH(CH3)-]n 75. katalizátor polimerizáció
76. CH3–CH2–CH=CH2 + HCl CH3–CH2–CHCl–CH3 77. – 78. addíció
79. CH3–CH(CH3)–CHCl–CH3
−HCl
⎯⎯⎯→ 80. hevítés elimináció
tömény lúggal
CH3–C(CH3)=CH–CH3
81. CH3–CH3 + Cl2 CH3CH2Cl + HCl melegítés 82.

szubsztitúció
83. C10H22 C2H4 + C8H18 84. hevítés 85. krakkolás

(hőbontás)
86. CnH2n+2 + (1,5n + 0,5) O2 n CO2 + (n+1) H2O meggyújtva tökéletes égés
* A közönségestől eltérő körülményeket kell feltüntetni!
Szénhidrogének összehasonlítása
C4H6 C2H6
Tudományos neve 87. buta-1,3-dién 88. etán
Az atommagok elrendeződése egy síkban
molekulájában
Pi-kötéseinek száma 89. 2 90. 0
Szigma-kötéseinek száma 91. 9 92. 7
Égésének jellemzője levegőn 93. kormozó 94. tökéletes (nem kormoz)
Reakciója brómmal
körülmények 95. közönséges 96. melegítés
reakciótípus 97. addíció 98. szubsztitúció
egyenletek 99. C4H6 + Br2 → 101. C2H6 + Br2 → C2H5Br
→ CH2Br–CHBr–CH=CH2 + HBr
100.
→ CH2Br–CH=CH–CH2Br
XIX. 4. EGYÉB FELADATOK
Kísérletek acetilénnel
102. A: víz 1 pont

B: kalcium-karbid 1 pont
103. CaC2 + 2 H2O = Ca(OH)2 + C2H2 2 pont
104. Az etin kitűnően oldódik az acetonban. 1 pont
Ezért az aceton feletti gáztér nyomása csökken, és a külső légnyomás bepréseli
az acetont a kémcsőbe. 1 pont
105. A brómos víz elszíntelenedik. 1 pont
C2H2 + Br2 = C2H2Br2 (vagy: C2H2 + 2 Br2 = C2H2Br4) 1 pont
Addíció 1 pont
9 pont
Kísérletek etil-kloriddal
106. ezüst-klorid (AgCl) 1 pont

107. Az etil-kloridban a klór kovalens kötéssel kapcsolódik (vagy: nincs szabad kloridion). 1 pont
108. B: C2H5Cl + NaOH = C2H5OH + NaCl 1 pont
szubsztitúció 1 pont
C: NaOH + HNO3 = NaNO3 + H2O (vagy: H+ + OH– = H2O) 1 pont
közömbösítés (sav-bázis reakció) 1 pont
D: AgNO3 + NaCl = AgCl + NaNO3 (vagy: Ag+ + Cl– = AgCl) 1 pont
csapadékképződés (Nem sav-bázis reakció!!) 1 pont
8 pont
Kísérletek eténnel
109. A: etil-alkohol és tömény kénsav (elegye) 1 pont

B: kvarchomok 1 pont
110. C2H5OH → C2H4 + H2O 1 pont
111. A brómos víz elszíntelenedik. 1 pont
C2H4 + Br2 = C2H4Br2 (vagy konstitúciós képlettel: CH2Br–CH2Br) 1 pont
A termék: 1,2-dibrómetán. 1 pont
Addíció 1 pont
112. Az etén sűrűsége nagyon közel van a levegőéhez, ezért könnyen elkeveredne vele. 1 pont
Az etén vízben gyak. nem oldódik, ezért nincs veszteség. 1 pont
113. Kormozó lánggal ég. 1 pont
Relatíve kis hidrogéntartalma miatt nem tökéletes az égés. 1 pont
11 pont
A gázpalack és veszélyei
114. M = 0,400 ⋅ 44,0 g/mol + 0,600 ⋅ 58,0 g/mol = 52,4 g/mol 2 pont
115. d = M(gázelegy) / M(levegő) = 52,4 g/mol / 29,0 g/mol = 1,81 2 pont
(A könyvben eredetileg szereplő 29 g/mol esetében 1,8 a végeredmény.)
Nem szabad pincében tárolni a palackokat, 1 pont
mert a levegőnél nagyobb sűrűsége miatt nehezen oszlik el, és robbanásveszélyes. 1 pont
116. A bután közvetlenül 0 °C alatt folyékony lesz standard nyomáson, ami akadályozza
a gáz egyenletes kiengedését a palackból (ezért köpköd a palack). 1 pont
Langyos vízzel teli lavórba kell tenni a palackot. 1 pont
Nyílt lánggal melegíteni tilos! 1 pont
117. Például 1 mol elegyben 0,40 mol propán, 0,60 mol bután, tömege pedig 52,4 g.
m(propán) = 17,6 g, így a keveréknek (17,6 g / 52,4 g)⋅100 = 33,6 tömeg%-a propán,
és 66,4 tömeg%-a bután. 2 pont
118. Az átlagos moláris tömeg segítségével kiszámítható, hogy
n(elegy) = 15 000 g / 52,4 g/mol = 286,26 mol
nRT 286,26 ⋅ 8,314 ⋅ 298
p= = Pa = 4,73⋅106 Pa = 4730 kPa. 2 pont
V 0,150
119. V(elegy) = 286,26 mol ⋅ 24,5 dm3/mol = 7013,37 dm3 = 7,01 m3 1 pont
120. a) Az égés egyenletei:
C3H8 + 5 O2 = 3 CO2 + 4 H2O 1 pont
C4H10 + 6,5 O2 = 4 CO2 + 5 H2O 1 pont
A reakcióhők:
propán:
∆rH1 = 3 ⋅ (–394 kJ/mol) + 4 ⋅(–242 kJ/mol) – (–104 kJ/mol) = –2046 kJ/mol 1 pont
bután:
∆rH2 = 4 ⋅ (–394 kJ/mol) + 5 ⋅ (–242 kJ/mol) – (–126 kJ/mol) = –2660 kJ/mol 1 pont
b) A gázelegy 286,26 mol, ebből (40%) 114,50 mol propán és (60%) 171,76 mol bután van.
Az égés során keletkező hő:
Q = 114,50 mol ⋅ (–2046 kJ/mol) + 171,76 mol ⋅ (–2660 kJ/mol) =
= –234267 kJ – 456881,6 kJ
5 5
Q = –691149 kJ = –6,91⋅10 kJ, vagyis 6,91⋅10 kJ hő szabadul fel. 2 pont
20 pont
XIX. 5. SZÁMÍTÁSOK
121. Az autó által megtett út évente:

52 · 5 · 20 km = 5200 km. 1 pont
5200 km
Az évi benzinfogyasztás: · 8 liter = 416 liter. 1 pont
100 km
A benzin tömege: m(benzin) = 416 dm3 · 0,80 kg/dm3 = 332,8 kg 1 pont
Ha tiszta oktánt feltételezünk: M(C8H18) = 114 kg/kmol. 1 pont
332,8 kg
n(oktán) = = 2,92 kmol. 1 pont
114 kg/kmol
C8H18 → 8 CO2 (vagy az egyenlet) 1 pont
2,92 kmol oktánból 8 · 2,92 kmol = 23,36 kmol CO2 keletkezik. 1 pont
A kibocsátott szén-dioxid térfogata:
23,36 kmol · 24,5 m3/kmol = 572,3 m3. (Ha az adatok pontosságát is figyelembe
vesszük, akkor 6 · 102 m3 vagy 6 · 105 dm3.) 1 pont
8 pont
122. A szén-tetraklorid előállítása metánból:

CH4 + 4 Cl2 = CCl4 + 4 HCl (vagy az arányok szöveges megfogalmazása) 1 pont
1540 kg szén-tetraklorid anyagmennyisége:
1540 kg
n(CCl4) = = 10,0 kmol. 1 pont
154 kg/kmol
10,0 kmol szén-tetrakloridhoz 10,0 kmol metán és 40,0 kmol klórgáz kell. 2 pont
V(CH4) = 10,0 kmol · 24,5 m3/kmol = 245 m3. 1 pont
m(Cl2) = 40,0 kmol · 71,0 kg/mol = 2840 kg. 1 pont
6 pont
123. A reakció egyenlete:

2 CH4 = C2H2 + 3 H2 (vagy az arányok szöveges megfogalmazása) 1 pont
5000 kg acetilén anyagmennyisége:
5000 kg
n(C2H2) = = 192,3 kmol. 1 pont
26 kg/kmol
Az egyenlet szerint háromszor ennyi hidrogén képződött:
n(H2) = 3 · 192,3 kmol = 576,9 kmol. 1 pont
V(H2) = 576,9 kmol · 24,5 m3/kmol = 1,41 · 104 m3. 1 pont
Az egyenlet szerint 192,3 kmol acetilén 384,6 kmol metánból képződik. 1 pont
384,6 kmol
80,0%-os átalakulás esetén: = 480,75 kmol-ból kell kiindulni. 1 pont
0,800
V(CH4) = 480,75 kmol · 24,5 m3/kmol = 1,18 · 104 m3. 1 pont
7 pont
124. A reakció egyenlete:

CaC2 + 2 H2O = Ca(OH)2 + C2H2 (vagy az arányok szöveges megfogalmazása) 1 pont
3
1,00 dm acetilén anyagmennyisége:
1,00 dm 3
n(C2H2) = = 0,0408 mol. 1 pont
24,5 dm 3 /mol
Az egyenlet szerint ehhez 0,0408 mol karbidra van szükség. 1 pont
m(CaC2) = 0,0408 mol · 64 g/mol = 2,611 g 1 pont
A tisztaságot is beszámítva: m(technikai karbid) = 2,611 g : 0,900 = 2,90 g. 1 pont
A közömbösítés:
Ca(OH)2 + 2 HCl = CaCl2 + 2 H2O (vagy az arányok szöveges megfogalmazása) 1 pont
0,0408 mol acetilén mellett 0,0408 mol kalcium-hidroxid keletkezik. 1 pont
Ehhez 0,0816 mol HCl-ra van szükség. 1 pont
m(HCl) = 0,0816 mol · 36,5 g/mol = 2,98 g. 1 pont
m(sósav) = 2,98 g : 0,100 = 29,8 g. 1 pont
V(sósav) = 29,8 g : 1,05 g/cm3 = 28,4 cm3. 1 pont
11 pont
125. A paraffin képlete: CnH2n+2. 1 pont

3n + 1
Az égés egyenlete: CnH2n+2 + O2 = n CO2 + (n+1) H2O
2
(1 pont a CO2 és a H2O mennyiségéért, 1 pont az oxigénért. Az egyenlet felírása nélküli
következtetés is maximális pontszámot ér azonban.) 2 pont
M(CnH2n+2) = 14,0n + 2,00. 1 pont
1,00
1,00 g szénhidrogén: mol. 1 pont
14,0n + 2,00
3n + 1 1,00
Ehhez szükséges: · mol oxigéngáz. 1 pont
2 14,0n + 2,00
2,70 dm 3
2,70 dm3 gáz: n(O2) = = 0,110 mol. 1 pont
24,5 dm 3 /mol
Az összefüggés:
3n + 1 1,00
· = 0,110 1 pont
2 14,0n + 2,00
Ebből: n = 7,00. 1 pont
A heptánról illetve izomereiről (C7H16) van szó. 1 pont
10 pont
126. A telítés egyenletei (vagy az arányok szöveges megfogalmazása):

C2H4 + H2 = C2H6 1 pont
C2H2 + 2 H2 = C2H6 1 pont
Ha 150 cm3 elegyben x cm3 etén és (150 – x) cm3 etin van:
Akkor x cm3 eténhez x cm3 hidrogéngáz szükséges, 1 pont
(150 – x) cm3 etinhez 2(150 – x) cm3 hidrogéngáz kell. 1 pont
Az elfogyott hidrogénre felírható:
x + 2(150 – x) = 270 1 pont
Ebből x = 30,0. 1 pont
Az elegyben:
30,0 cm 3
· 100% = 20,0 térfogat% etén van. 1 pont
150 cm 3
7 pont
127. Vegyünk például 100 g vegyületet, abban van:

24,7 g C, 73,2 g Cl, 2,1 g H. 1 pont
A vegyület általános képlete C x H y Cl z , ahol:
m(C) m(H) m(Cl)
x : y : z = n(C) : n(H) : n(Cl) = : : , 1 pont
M (C) M (H) M (Cl)
24,7 2,1 73,2
x : y : z = n(C) : n(H) : n(Cl) = : : = 2,058 : 2,1 : 2,06 ≅ 1 : 1 : 1, 2 pont
12 1 35,5
A vegyület képlete: (CHCl)n vagy CnHnCln. 1 pont
n ≠ 1, mert CHCl összetételű molekula nem létezik,
n értéke csak 2 lehet mert n > 2 esetén már 3-nál több izomer vezethetõ le:
C2H2Cl2 (diklór-etén). 2 pont
A szerkezeti képletek:
CH 2 = CCl 2 1,1-diklóretén 1 pont
Cl Cl
cisz-1,2-diklóretén 1 pont
C C
H H
Cl H
C C transz-1,2-diklóretén 1 pont
10 pont
H Cl
128. A szénhidrogén képlete CxHy, az összetétel pedig:

85,7 g 100 g − 85,7 g
x : y = n(C) : n(H) = : = 7,14 : 14,3 = 1 :2. 1 pont
12,0 g/mol 1,00 g/mol
A képlet tehát: (CH2)n. 1 pont
Az adatok a szöveg alapján:
A felhasznált szénhidrogén: 15,0 cm3,
a keletkező szén-dioxid: 120 cm3 : 2 = 60,0 cm3, 1 pont
Az ismeretlen szénhidrogén képlete CnH2n, égése:
⎛ 3n ⎞
CnH2n + ⎜ ⎟ O2 = n CO2 + n H2O.
⎝ 2 ⎠
Ezek alapján felírható egyenletek:
1 : n = 15,0 cm3 : 60,0 cm3 2 pont
n = 4 vagyis a képlet C4H8. 1 pont
(Ugyanehhez az eredményhez vezet az is, ha CxHy képlettel számol, és a felhasznált
oxigént is felhasználja.)
A felhasznált oxigén: 150 cm3 – 60,0 cm3 = 90,0 cm3.
(A C4H8 képlet ismeretében ki is számítható) 1 pont
3
60 cm
Az oxigénfelesleg: · 100% = 66,7%. 1 pont
90 cm 3
A feladatban szereplő adatoknak a but-1-én felel meg: CH2=CH–CH2–CH3. 2 pont
(A but-1-énnek és a 2-metilpropénnek nincs térizomerje, viszon csak a but-1-énből
képződő 1,2-dibrómbutánnak van kiralitáscentruma, a második szénatom.)
10 pont
3,50 dm 3
129. a)3,50 dm3 gáz: n = = 0,143 mol 1 pont
dm 3
24,5
mol
2,57 g
2,57 g víz: n = = 0,143 mol, amiből 0,286 mol H adódik. 1 pont
g
18
mol
A szénhidrogénben a szén és hidrogénatomok aránya:

0,143 : 0,286 = 1 : 2, a képlet CH2, azaz (CH2)n. 1 pont
b) A közönséges hőmérsékleten való brómozás telítetlenségre utal, a képletből alkénre lehet

következtetni, ezért:
CnH2n + Br2 → CnH2nBr2 1 pont
A moláris tömegek: M(CnH2n) = 14n M(CnH2nBr2) = 14n + 160 g/mol 1 pont
A tömegnövekedésre felírható összefüggés:
14n + 160
= 3,857 1 pont
14n
Ebből n = 4. 1 pont
A molekulaképlet: C4H8. 1 pont
c) A keresett konstitúció:
CH2=C(CH3)–CH3 1 pont
A szabályos neve: 2-metilpropén. 1 pont
10 pont
130. Az ismeretlen szénhidrogén képlete CxHy, égése:

⎛ y⎞ y
CxHy + ⎜ x + ⎟ O2 = x CO2 + H2O. 2 pont
⎝ 4⎠ 2
A képlet (Avogadro törvénye alapján, merthogy n1 : n2 = V1 : V2, ha p és T azonos):
y
x : = 40,00 : 46,67,
2
ebből x : y = 40,00 : 93,34 = 1 : 2,334 = 6 : 14. 2 pont
A hexánt égettük el. 1 pont
A hexán égési egyenlete:
C6H14 + 9,5 O2 = 6 CO2 + 7 H2O
1
1,00 g hexán anyagmennyisége (M = 86 g/mol): mol. 1 pont
86
9,5 6
Az egyenlet alapján mol O2 kell ehhez, és pl. mol szén-dioxid keletkezik. 2 pont
86 86
A maradék oxigén anyagmennyisége a szén-dioxidból és az egyenlet adataiból:
6
mol CO 2
86 40,00%
= , ebből x = 0,02325 mol. 2 pont
x mol O 2 - maradék 13,33%
A tartályban eredetileg volt:
9,5
mol + 0,02325 mol = 0,1337 mol O2. 1 pont
86
A térfogata: 0,1337 mol · 24,5 dm3/mol = 3,28 dm3. 1 pont
12 pont
131. Az alkán képlete és a klórszubsztitúció: CnH2n+2 + Cl2 = CnH2n+1Cl + HCl 1 pont
1,16
Az 1,16 g alkán anyagmennyisége a moláris tömeg segítségével: n(alkán) = 1 pont
14n + 2
1,85
Az 1,85 g monoklóralkán anyagmennyisége: n(klóralkán) = 1 pont
14n + 36,5
Az egyenlet alapján az alkán és a klóralkán anyagmennyisége megegyezik:
1,16 1,85
= 1 pont
14,00n + 2,00 14,00n + 36,5
Ebből: n = 4,00. 1 pont
Az alkán tehát a bután (A). 1 pont
A feladatban szereplő feltételeknek megfelelő vegyületek:
B: 2-klórbután 1 pont
C: but-2-én (2-butén) 1 pont
8 pont
132. A vegyület: CxHyFz, ahol x : y : z = n(C) : n(H) : n(F). 1 pont

A fluortartalom: 100 – 68,2 – 10,2 = 21,6 w% 1 pont
Az összetétel:
68,2 10,2 21,6
n(C) : n(H) : n(F) = : : = 5,68 : 10,2 : 1,14 = 5,00 : 9,00 : 1,00. 3 pont
12 1 19
A vegyület képlete: (C5H9F)n. 1 pont
A moláris tömege 100-nál kisebb, így n = 1, vagyis: C5H9F. 1 pont
A feltételeknek maradéktalanul megfelelő konstitúció például:
CH3
CH2F C CH CH3
1-fluor-2-metilbut-2-én 2 pont
9 pont
133. Az alkán és a dién általános képlete: CnH2n+2 és CnH2n–2. 1 pont

A dién hidrogénaddiciója:
CnH2n–2 + 2 H2 = CnH2n+2. 1 pont
15,0 cm3 hidrogén 7,50 cm3 diént telít, így az elegyben: 25,0 térfogat% a dién. 1 pont
A telítés után egyetlen paraffinból áll a gáz, melynek moláris tömege:
M = 2,588 g/dm3 · 22,41 dm3/mol = 58,00 g/mol. 1 pont
Ebből:
58,0 = 12,00 n + 2,00n + 2,00 → n = 4,00. 1 pont
A gázelegy: 25,0 térfogat% butadiént és 75,0 térfogat% butánt tartalmazott. 1 pont
6 pont
134. a–b) A betáplált etán anyagmennyisége:

9,00 g
n(C 2 H 6 ) = = 0,300 mol. 1 pont
g
30,0
mol
A tartályban így a kiindulási koncentráció:
0,300 mol mol
c(C 2 H 6 ) = = 0,100 1 pont
3,00 dm 3 dm 3
Az egyenlet alapján az átalakulás:
C2H6 C2H4 + H2
kiindulás: 0,10 mol/dm3 0 0
átalakult: –x x x
egyensúly: 0,10–x x x 1 pont
A molekulák száma, így a koncentráció is 75,0%-kal lett több,
azaz 0,175 mol/dm3 lett:
0,175 = 0,10x + x + x
vagyis az etánnak 75,0%-a alakult át. 1 pont
[Megjegyzés: az etán átalakulása akkor is helyes eredményre vezet, ha a kiin-
dulási koncentrációk helyett a 0,3 mol, vagy akármennyi, például 1 mol etán-
ból kiindulva számolunk. A továbbiakban viszont már koncentrációkkal kell szá-
molni.]
Az egyensúlyi koncentrációk:
[C2H6]e = 0,0250 mol/dm3; [C2H4]e = [H2]e = 0,0750 mol/dm3. 1 pont
c)Az egyensúlyi állandó:
mol mol
0,0750 ⋅ 0,0750
[C 2 H 4 ]e ⋅ [H 2 ]e dm 3
dm 3 = 0,225 mol .
K = =
[C 2 H 6 ]e 0,0250
mol dm 3
dm 3
0,0750 ⋅ 0,0750 ⎛ mol ⎞
[vagy: K = = 0,2250 ⎜⎜ c o =1,00 ⎟⎟ .] 1 pont
0,025 ⎝ dm 3 ⎠
d)A gázelegy átlagos moláris tömege:
m(elegy)
M (elegy) =
n(elegy)
az elegy tömege megegyezik a bemért etán tömegével (3,00 g),
anyagmennyisége viszont 0,175 mol:
3,00 g g 2 pont
M (elegy) = = 17,14 .
0,175 mol mol
[Megjegyzés: az átlagos moláris tömeg kiszámítható úgy is, hogy előbb meghatározzuk a
gázelegy mól%-os összetételét (14,28% etán, 42,86% hidrogén és etén), majd ebből a
komponensek moláris tömegei segítségével határozzuk meg 1 mol elegy tömegét.]
- A gázelegy levegőre vonatkoztatott sűrűsége:
g 1 pont
17,14
M (elegy) mol = 0,59.
d lev. = =
M (levegő) 29
g
mol
[Megjegyzés: a relatív sűrűség kiszámításához ismét nem feltétlenül szükséges
a koncentrációkat felhasználni, hanem elegendő csupán az arányokat ismerni. Ak-
kor is megkapható azonban az utolsó 3 pont, ha az egyensúly kialakulásával kap-
csolatban hibás arányok adódtak, de a számolás elve ennél a résznél helyes.]
10 pont
135. a)A reakció: CH4 + H2O CO + 3 H2 1 pont
Az egyensúlyi állandó: K =
[CO] [H 2 ]3 =
0,040 · 01200 3
= 0,255 (mol/dm3)2. 2 pont
[CH 4 ] [H 2 O] 0,0100 · 0,0271
b) A kiindulási állapotra visszakövetkeztethetünk az adatokból:
CH4 + H2O CO + 3 H2
Kiindulás: 0,0500 0,0671
Átalakulás: –0,0400 –0,0400 0,0400 0,1200
Egyensúly: 0,0100 0,0271 0,0400 0,1200

2 pont
A kiindulási arány: n(CH4) : n(H2O) = 0,0500 : 0,0671 = 1,000 : 1,342. 1 pont
c) Az átalakulási százalékok:
0,0400
metán = 0,800, azaz 80,0%-os, 1 pont
0,0500
0,0400
vízgőz = 0,600, azaz 60,0%-os. 1 pont
0,0617
d) A metán 95%-os átalakulására felírható:
CH4 + H2O CO + 3 H2
Kiindulás: 0,0500 x
Átalakulás: –0,0475 –0,0475 0,0475 0,1425
Egyensúly: 0,0025 y 0,0475 0,1425

1 pont
Az egyensúlyi állandó változatlan, így:
0,0475 · 0,14253
= 0,255, 1 pont
0,0025 · y
ebből y = 0,2156, 1 pont
ebből x = 0,2156 + 0,0475 = 0,2631 mol/dm3, vagyis:
0,2631
= 5,26-szor (kb. 5,2-szer) több vízgőzt kellene alkalmazni. 1 pont
0,0500
12 pont
136. – Az égés egyenletei:

CH4 + 2 O2 = CO2 + 2 H2O 1 pont
C2H6 + 3,5 O2 = 2 CO2 + 3 H2O 1 pont
– Ha kiindulunk pl. 1,00 mol elegyből, és abban x mol metán és y mol etán van, akkor:
ahhoz (2,00x + 3,50y) mol oxigén használódik el, 1 pont
keletkezik (x + 2,00y) mol szén-dioxid, 1 pont
marad 1– x – y – (2x + 3,5y) = 1 – 3x – 4,5y mol oxigén. 1 pont
– A keletkező gázelegy anyagmennyisége:
n(CO2) + n(O2-maradék) = x + 2y + 1 – 3x – 4,5y = 1 – 2x – 2,5y. 1 pont
– Ez az eredeti 1,00 mol gázelegy térfogatának, így anyagmennyiségének is a fele:
1 – 2x – 2,5y = 0,5 (1. egyenlet) 1 pont
– A képződött CO2–O2 gázelegy átlagos moláris tömege a relatív sűrűségből:
M = 4,00 g/mol · 9,80 = 39,2 g/mol. 1 pont
– Ebbõl kiszámítható a képzõdõ gázelegy mólszázalékos összetétele:
44,0z + (1–z)32,0 = 39,2
z = 0,600 vagyis 60,0 % CO2 és 40,0 % O2 1 pont
– Ez alapján, a korábban kifejezett mennyiségekkel felírható:
x + 2y 60,0
= (2. egyenlet) 1 pont
1 − 3x − 4,5 y 40,0
– A két egyenletből álló egyenletrendszer megoldása:
x = 0,167
y = 0,0667 1 pont
– A két gáz anyagmennyiségének aránya:
n(CH4) : n(C2H6) = x : y = 5,00 : 2,00 1 pont
– Az alkalmazott oxigénfelesleg:
n( maradt ) 1 − 3x − 4,5y 0 ,200
= = = 0 ,353 , azaz 35,3%. 2 pont
n(fogyott ) 2x + 3,5y 0 ,567
14 pont
137. – Csak a propén telíthető: C3H6 + H2 = C3H8, vagyis 1 : 1 térfogatarányban. 1 pont

– 3,00 cm3 H2 3,00 cm3 propént telít, vagyis 30,0 térfogat% propén van az elegyben. 1 pont
– 3,0 cm3 propénből 3,0 cm3 propán keletkezik, tehát a keletkező gázelegy is 10,0 cm3
lesz, amelyben most már csak metán és propán van:
CH4 + 2 O2 → CO2 + 2 H2O
C3H8 + 5 O2 → 3 CO2 + 4 H2O 2 pont
– Ha x cm3 metán van, akkor (10,0–x) cm3 propán van, így:
a metánból x cm3, a propánból 3(10,0–x), összesen (30,0–2x) cm3 CO2 keletkezik,
a metánból 2x cm3, a propánból 4(10,0–x), összesen (40,0–2x) cm3 vízgőz keletkezik2 pont
– A füstgázban a térfogatszázalékos arányokra így felírható a következő:
20,0% 30,0 − 2 x
= 1 pont
28,0% 40,0 − 2 x
– Ebből: x = 2,50, 1 pont
– vagyis 25,0 térfogat% metán, és (100%–30%–25%=) 45,0 térfogat% propán volt
eredetileg a gázelegyben. 2 pont
10 pont
XX. OXIGÉNTARTALMÚ SZERVES VEGYÜLETEK
XX. 1–2. FELELETVÁLASZTÁSOS TESZTEK
0 1 2 3 4 5 6 7 8 9
0 B D A –* C A B C C
1 B B B A B D A B C A
2 C B E C E C A D D A
3 C B D B C A B A A A
4 D B C C C C
* javítandó észterre, és akkor B (A második kiadás már így tartalmazza.)
XX. 3. TÁBLÁZATKIEGÉSZÍTÉS
Szerves vegyületek reakciója nátrium-hidroxiddal
A szerves vegyület Reagál-e NaOH-dal? A reakció termékei

(ha van reakció)
neve képlete
ecetsav 46. CH3–COOH 47. igen 48. CH3–COONa + H2O
(vagy: nátrium-acetát és víz)
49. etanol (etil- CH3−CH2−OH 50. nem 51. –
alkohol)
etil-acetát 52. 53. igen 54. CH3COONa + C2H5–OH
CH3–COO–C2H5 (vagy: nátrium-acetát és etanol)
55. fenol 56. igen 57. C6H5–ONa + H2O
OH
(vagy: nátrium-fenoxid és víz)
glicerin-trisztearát 58. igen 59. glicerin és nátrium-sztearát
(vagy a képleteik)
Oxigéntartalmú szerves vegyületek I.
A vegyület neve 60. ecetsav 61. aceton 62. etil-acetát

Halmazállapota standardállapotban 63. folyadék 64. folyadék 65. folyadék
Reagál-e Na-mal igen nem nem
Korlátlanul elegyedik-e vízzel 66. igen igen 67. nem
Korlátlanul elegyedik-e benzinnel 68. nem igen 69. igen
Hogyan lép reakcióba NaOH-dal (egyenlet) 70. ld. alább ------ 71. ld. alább
70. CH3–COOH + NaOH = CH3–COONa + H2O

71. CH3–COO–C2H5 + NaOH = CH3COONa + C2H5–OH
Oxigéntartalmú szerves vegyületek II.
X Y Konstitúció Név
72. etilcsoport 73. etilcsoport CH3−CH2−O−CH2−CH3 74. dietil-éter
fenilcsoport hidrogénatom 75. OH 76. fenol
acetilcsoport propilcsoport 77. CH3–COO–CH2–CH2–CH3 78. propil-acetát

hidrogénatom metilcsoport 79. CH3–OH 80. metanol (metil-
alkohol)
O
81. benzoilcs. 82. hidrogénatom 83. C O H benzoesav
84. dietil-éter
85. metanol
86. fenol, benzoesav
XX. 4. EGYÉB FELADATOK
Egészséges-e a zsiradék
87. Glicerin: (alkoholos) hidroxil, zsírsavak: karboxil. 2x1 2 pont

Észtercsoport alakul ki. 1 pont
88. Molekulájuk apoláris. 1 pont
89. A telített zsírsavakban gazdag zsírok szilárd, a telítetlen zsírsavakban gazdag olajok
folyékony halmazállapotúak. 1 pont
90. Az olívaolaj. 1 pont
91. A vaj. 1 pont
92. Telítéssel (katalitikus hidrogénezéssel). 1 pont
93. Sztearinsav keletkezik. 1 pont
A linolsavból és a linolénsavból is ez keletkezik. 1 pont
10 pont
Szerves vegyületek vizes oldatainak vizsgálata
94. a) 7 b) 2 c) 5 d) 9 3 pont
e) színtelen f) színtelen g) színtelen h) rózsaszínű 1 pont
i) sárga j) piros k) sárga l) sárga 1 pont
– +
95. HCOOH + H2O HCOO + H3O 1 pont
C6H5–OH + H2O C6H5–O– + H3O+ 1 pont
CH3–COO– + H2O CH3–COOH + OH– 1 pont
8 pont
Oxigéntartalmú szerves vegyületek azonosítása
96. formilcsoport 1 pont

97. telítetlen (vagy könnyen oxidálható) 1 pont
98. alkoholok 1 pont
99. A: CH2=CH–CH2–OH 1 pont
prop-2-én-1-ol (allil-alkohol) 1 pont
B: CH2=CH–O–CH3 1 pont
metil-vinil-éter 1 pont
C: CH3–CO–CH3 1 pont
aceton (propanon, dimetil-keton) 1 pont
100. CH2=CH–CH2–OH + Br2 → CH2Br–CHBr–CH2–OH 1 pont
CH2=CH–O–CH3 + Br2 → CH2Br–CHBr–O–CH3 1 pont
CH2=CH–CH2–OH + CuO → CH2=CH–CH=O + Cu + H2O 1 pont
12 pont
XX. 5. SZÁMÍTÁSOK
101. – Az egyértékű alkohol reakciója nátriummal:

R–OH + Na → R–ONa + ½ H2 1 pont
– 408,3 cm³ gáz anyagmennyisége:
0,4083 dm 3
n(H 2 ) = = 1,667 ⋅ 10 − 2 mol, 1 pont
3
24,5 dm
– az alkohol anyagmennyisége ennek kétszerese: 3,334 · 10–2 mol, melybõl
a moláris tömege:
2,00 g
M (R − OH) = = 60,0 g/mol. 1 pont
3,334 ⋅ 10 − 2 mol
– Ebbõl megállapítható az összegképlet: C3H8O [C3H7-OH]. 1 pont
– Az alkohol lehet: CH3-CH2-CH2-OH, propán-1-ol [n-propil-alkohol] vagy
CH3-CHOH-CH3, propán-2-ol [i-propil-alkohol] 1 pont
5 pont
102. – Csak az acetaldehid adja az ezüsttükörpróbát:
CH3CHO → 2 Ag (vagy a rendezett egyenlet) 2 pont
1,08 g
– A leválasztott ezüst anyagmennyisége: n(Ag) = = 0,0100 mol. 1 pont
108 g/mol
– Ebből az acetaldehid anyagmennyisége: n(CH3CHO) = 0,0100 mol : 2 = 0,00500 mol.1 pont
– Az acetaldehid tömege: m(CH3CHO) = 0,00500 mol · 44,0 g/mol = 0,220 g. 1 pont
– A keverék tömegének 22,0%-a acetaldehid, 78,0%-a aceton. 1 pont
6 pont
103. a)Az égés egyenlete:

CH3-CH2-O-CH3 + 4,5 O2 → 3 CO2 + 4 H2O
Az éter képlete: 1 pont, a termékek: 1 pont, a teljes rendezés: 1 pont. 3 pont
b)M(etil-metil-éter) = 60,00 g/mol 1 pont
– A reakcióhõ:
∆rH = (–35,20 kJ/g) · 60,00 g/mol = –2112 kJ/mol. 1 pont
c) Ez felírható a képzõdéshõkkel is:
–2112 kJ/mol = 3 · (–394 kJ/mol) + 4 · (–286 kJ/mol) – ∆kH(etil-metil-éter), 2 pont
amelybõl:
∆kH(etil-metil-éter) = –214 kJ/mol 1 pont
8 pont
104. – A közömbösítés:
CH3COOH + NaOH = CH3COONa + H2O 1 pont
– A fogyott lúg anyagmennyisége:
n(NaOH) = 0,01650 dm3 · 0,1000 mol/dm3 = 1,650 · 10–3 mol. 1 pont
– A közömbösített ecetsav ugyanennyi. 1 pont
– Ha 10,00 cm3 hígított ecetben van ennyi sav, akkor az eredeti ecet térfogata:
10,00 cm 3
V(ételecet) = = 0,5000 cm3. 1 pont
20
– Az ételecet literenkénti (azaz dm3-enkénti) ecetsavtartalma:
1,650 ⋅ 10 −3 mol
= 3,300 mol/dm3. 2 pont
3
0,0005000 dm
– A tömegkoncentráció: 3,300 mol/dm3 · 60,00 g/mol = 198,0 g/dm3, 1 pont
tehát az ecet literenként 198,0 g ecetsavat tartalmaz. 1 pont
– A sűrűség alapján 1,000 dm3 ételecet tömege 1026 g. 1 pont
198,0 g
– A savtartalom: = 0,1929, azaz 19,29 tömeg%. 1 pont
1026 g
10 pont
105. – A közömbösítés:
HCOOH + NaOH → HCOONa + H2O 1 pont
– A mérõoldatban: n(NaOH) = 0,02400 dm³ · 0,0982 mol/dm³ = 2,357 · 10-3 mol, 1 pont
mely az egyenlet alapján ugyanennyi hangyasavat jelent. 1 pont
– A teljes törzsoldatban: n(hangyasav) = 50 · 2,357 · 10-3 mol = 1,178 · 10-1 mol, 1 pont
melynek tömege: m(hangyasav) = 1,178 · 10-1 mol · 46,00 g/mol = 5,421 g. 1 pont
– Ugyanennyi hangyasav volt az 5,00 cm³ 90,0 tömeg%-os oldatban is, ezért a tömeg-
koncentráció:
5,421 g
= 1084,2 g/dm 3 ≅ 1,08 · 103 g/dm3. 1 pont
3
0,00500 dm
– A koncentrációja:
0,1178 mol
c(HCOOH) = = 23,5 mol/dm 3 . 1 pont
3
0,005 dm
– 5,00 cm³ oldatban lévõ 5,421 g hangyasav az oldat tömegének 90,0 %-a, így:
m(oldat) = 5,421 g : 0,900 = 6,023 g, 1 pont
ebbõl az oldat sűrűsége:
6,023 g
ρ = = 1,20 g/cm 3 . . 2 pont
3
5,00 cm
10 pont
106. – A reakciók általánosan:

R–OH + Na = R–ONa + ½ H2 1 pont
- A fejlesztett hidrogéngáz anyagmennyisége:
pV
n(H 2 ) = = 1,43 ⋅ 10 − 2 mol
RT
(1 pont az egyenlet átrendezéséért, 1 pont a számításért) 2 pont
– A két alkohol moláris tömegét is felhasználva:
x x
x g metanol → mol metanol → mol hidrogén
32 64
1, 3 − x 1, 3 − x
(1,3 – x) g etanol → mol etanol → mol hidrogén
46 92
ebből az egyenlet:
x 1, 3 − x
+ = 1 , 43 ⋅ 10−2 2 pont
64 92
– Az egyenlet megoldása: x = 3,57 · 10–2 g. 1 pont
3,57 ⋅ 10 −2 g
– Az összetétel: = 0,027, azaz
1,30 g
2,7 tömeg% metanol és 97,3 tömeg% etanol. 1 pont
7 pont
107. – A vegyület általános képlete: CnH2n+2O2. 1 pont

– Az égés általános egyenlete:
3n − 1
CnH2n+2O2 + O2 = n CO2 + (n+1) H2O 2 pont
2
– A feladat szövege szerint:
n(O2) = n(H2O)
3n − 1
=n+1 1 pont
2
ebbõl: n = 3. 1 pont
– Az összegképlet: C3H8O2. 1 pont
– A szerkezeti képlet:
HO–CH2–CHOH–CH3 1 pont
– A szabályos neve: propán-1,2-diol 1 pont
8 pont
108. a)A képződött anyagok anyagmennyiségei:

V
1,019 dm3 normálállapotú CO2: n(CO2) = = 0,0455 mol, 1 pont
Vm
m
818,2 mg víz: n(H2O) = = 0,0455 mol. 1 pont
M
– 0,0455 mol CO2 tartalmaz 0,0455 mol C-t: ez 0,546 g,
0,0455 mol víz tartalmaz 0,091 mol H-t: ez 0,091 g,
ez összesen: 0,637 g,
az elégetett vegyület 1,00 g, tehát oxigént is tartalmaz:
1,00 g – 0,637 g = 0,363 g O. 1 pont
– A CxHyOz összegképlet meghatározása a fenti adatok alapján:
0,546 0,091 0,363
x:y:z= : : = 0,0455 : 0,091 : 0,0227 1 pont
12 1 16
– x : y : z = 2 : 4 : 1, vagyis C2H4O. 1 pont
[Aki nem veszi észre, hogy oxigén is van a vegyületben, és csak a szén–oxi-
gén arányból határoz meg egy CH2, esetleg C2H4 képletet, az 3 pontot kap.]
b)A gőz adataiből kiszámítható a moláris tömeg:
pV = nRT
m
pV = RT
M
mRT
M= = 88 g/mol. 2 pont
pV
– M(C2H4O) = 44 g/mol, tehát a molekulaképlet: C4H8O2. 1 pont
– Ilyen összegképletű lehet: észter, karbonsav vagy többféle funkciós cso-
portot tartalmazó vegyület. Olyan vegyületet kell keresni, amely szobahő-
mérsékleten folyékony, 100 °C-on viszont gáz-halmazállapotú. Ilyen tulajdonságúak
a 4 szénatomos vegyületek közül az észterek lehetnek.
Pl. CH3–COO–CH2–CH3, etil-acetát. 2 pont
10 pont
109. – A vegyület képlete: CxHyOz. 1 pont

⎛ y z⎞ y
– Égése: CxHyOz + ⎜ x + − ⎟ O2 = x CO2 + H2O 1 pont
⎝ 4 2⎠ 2
– A térfogatszázalékos összetétel alapján:
V (CO 2 ) 30,0 x
= = 1 pont
V (H 2 O ) 37,5 y
2
– Ebből x : y = 2 : 5. 1 pont
Az egyetlen reális képlet ebből C4H10Oz (páratlan számú H nem lehet,
az oxigéntartalom nem határozható meg). 1 pont
– A gőz adataiból a moláris tömeg határozható meg:
m mRT
pV = nRT → pV = RT → M= 1 pont
M pV
– Az adatok behelyettesítése után: M = 74,0 g/mol. 1 pont
– Az oxigéntartalom: 74,0 = 4 · 12,0 + 10,0 + 16,0z → z = 1,00. 1 pont
– A képlet: C4H10O. 1 pont
– Ha 80,0 °C-on gáz, akkor ez valószínűleg telített éter. 1 pont
– Az égés egyenlete így:
C4H10O + 6 O2 = 4 CO2 + 5 H2O 1 pont
– Ha 1 mol vegyületet égetünk, akkor a termékek anyagmennyiségéből és a füstgáz
összetételéből kiszámítható az oxigénfelesleg (f). Például a CO2-ra felírható:
4 30,0
= 2 pont
f 32,5
– Ebből: f = 4,33 1 pont
– A felhasznált oxigén 6,00 mol, így a felesleg:
4,33
⋅ 100% = 72,2%. 1 pont
6,00
15 pont
110. – 427,4 g 28,1 tömeg%-os oldatban van: 427,4 · 0,281 = 120 g ecetsav, ez
éppen 2,00 mol. 1 pont
– A reakcióegyenlet:
2 CH3COOH + Na2CO3 = 2 CH3COONa + H2O + CO2,  1 pont
mely alapján 1,00 mol Na2CO3-ot kellett oldani (106 g-ot) 1 pont
– közben pedig 1,00 mol CO2-gáz távozik az oldatból (44,0 g) 1 pont
– és 2,00 mol nátrium-acetát keletkezik (164 g) 1 pont
– a 0 °C-os, telített oldat tömege: 427,4 g
+ 106 g
− 44,0 g
– 100 g (a kiváló só tömege)
389,4 g  2 pont
– a benne oldott nátrium-acetát: 164 g
82
− .100 = –60,3 g (a kikristályosodó sóba kerül)
82 + 3 ⋅ 18
103,7 g 1 pont
– az oldhatóság 100 g vízre vonatkoztatva:
x 103,7 g
= → 36,3 g CH 3 COONa/100 g víz 2 pont
100 g 389,4 − 103,7
10 pont
111. – 44 g etil-acetát éppen 0,50 mol. 1 pont

– A reakció:
CH3COOH + C2H5OH CH3COOC2H5 + H2O 1 pont
a kiindulás: x y
az átalakulás: –0,50 mol –0,50 mol 0,50 mol 0,50 mol
————————————————————————————————
egyensúly: x – 0,50 y – 0,50 0,50 0,50 2 pont
– Az elegy térfogata (V) nem ismert, de nem is szükséges adat. 1 pont
0,50 0,50
⋅
V V 0,50 ⋅ 0,50
= 4,00 , amiből: = 4,00 1 pont
⎛ x − 0,5 ⎞ ⎛ y − 0,5 ⎞ ( x − 0,50) ⋅ ( y − 0,50 )
⎜ ⎟⋅⎜ ⎟
⎝ V ⎠ ⎝ V ⎠
– A feladat szövege alapján az etil-alkohol átalakulási százaléka kétszer akkora,

0,50 0,50
mint amekkora az ecetsavé: ⋅2 = 1 pont
x y
– Ebből: x = 2y. 1 pont
– Ez utóbbit az egyensúlyi állandót tartalmazó egyenletbe helyettesítve másodfokú
egyenlethez jutunk, amelynek megoldásai pl. y-ra: y1 = 0,591, y2 = 0,159. 1 pont
– Kémiailag helyes eredmény a 0,591, vagyis:
g
⋅46
0,591 mol etil-alkohol ⎯ ⎯⎯
⎯→ 27 g alkoholt és
mol
1 pont
g
⋅60
1,182 mol ecetsav ⎯ ⎯⎯
⎯→ 71 g ecetsavat kellett összekeverni.
mol
1 pont
11 pont
112. – Az észteresítés egyenlete és a moláris tömegek:

CH3COOH + CH3CH2OH CH3CO-O-CH2CH3 + H2O
60,0 g/mol 46,0 g/mol 88,0 g/mol 18,0 g/mol 2 pont
– 100 g 46,0 tömeg%-os oldatban van: 46,0 g alkohol, ami 1,00 mol,
54,0 g víz, ami 3,00 mol. 1 pont
– Ezek alapján:
CH3COOH + CH3CH2OH CH3CO-O-CH2CH3 + H2O

kiindulás: x 1,00 mol – 3,00 mol
átalakulás: –0,900 mol ← –0,900 mol → +0,900 mol +0,900 mol
_____________________________________________________________
egyensúly: (x–0,900) mol 0,100 mol 0,900 mol 3,90 mol
2 pont
– Az előállítható észter tömege: m(észter) = 0,900 mol · 88,0 g/mol = 79,2 g. 1 pont
– Az egyensúlyi állandóba behelyettesítve:
n(észter ) n(víz )
⋅
K =
[észter ] ⋅ [víz]
= V V =
n(észter ) ⋅ n(víz )
[sav] ⋅ [alkohol] n(sav ) ⋅ n(alkohol) n(sav ) ⋅ n(alkohol)
V V
0,900 ⋅ 3,90
4,00 = 2 pont
(x − 0,900) ⋅ 0,100
ebből x = 9,675 mol. 1 pont
– A szükséges ecetsav tömege: m(ecetsav) = 9,675 mol · 60,0 g/mol = 581 g. 1 pont
10 pont
CH2=CH–COOH + Br2 = CH2Br–CHBr–COOH
HCOOH + Br2 = 2 HBr + CO2
valamennyi: R–COOH + NaOH = R–COONa + H2O 3x1= 3 pont
– A bróm anyagmennyisége: n(Br2) = 5,00 · 10–3 mol (a minta felére), 1 pont
a NaOH anyagmennyisége: n(NaOH) = 1,00 · 10–2 mol (a minta felére). 1 pont
– Ha az akrilsav x mol, a hangyasav y mol, az ecetsav z mol, akkor:
x + y = 2 · 5,00 · 10–3 1 pont
x + y + z = 2,00 · 10–2 1 pont
– A moláris tömegek alapján pedig:
72,0x + 46,0y + 60,0z = 1,190 1 pont
– A három egyenletből álló egyenletrendszer megoldása:
x = y = 5,00 · 10–3
z = 1,00 · 10–2 2 pont
– A anyagmennyiség-százalékos összetétel:
25,0% akrilsav, 25,0% hangyasav, 50,0% ecetsav. 1 pont
11 pont
114. – Csak az acetaldehid adja az ezüsttükörpróbát:

CH3–CHO + 2 Ag+ + 2 OH– = CH3–COOH + 2 Ag + H2O
(vagy: CH3–CHO + 2 Ag+ + 3 OH– = CH3–COO– + 2 Ag + 2 H2O) 1 pont
– 1,00 g ezüst anyagmennyisége: n(Ag) = m/M = 9,26 · 10–3 mol, az egyenlet
alapján 4,63 · 10–3 mol acetaldehid reagált. 1 pont
– Ennek tömege: m = 4,63 · 10–3 mol · 44,0 g/mol = 0,204 g,
vagyis 20,4 tömeg% acetaldehid volt a keverékben. 1 pont
– Az égés egyenletei:
C3H6O + 4 O2 = 3 CO2 + 3 H2O
C4H10O + 6 O2 = 4 CO2 + 5 H2O
C2H4O + 2,5 O2 = 2 CO2 + 2 H2O 3 pont
– A minta tömege legyen m gramm, akkor benne 0,204m gramm tömegű
aldehid van, x gramm tömegű aceton és (0,796m–x) gramm tömegű éter. 1 pont
– Az egyenletek és a moláris tömegek alapján:
0,204m 0,408m 0,408m
0,204m g aldehid → mol → mol CO2 és mol H2O
44,0 44,0 44,0
x 3x 3x
x g aceton → mol → mol CO2 és mol H2O
58,0 58,0 58,0
0,796m − x
(0,796m–x) g éter → mol →
74,0
4(0,796m − x ) 5(0,796m − x )
mol CO2 és mol H2O 1 pont
74,0 74,0
1,985 g
– A tömény kénsav a vizet köti meg: n(H2O) = = 0,1103 mol. 1 pont
g
18,0
mol
4,500 g
– A NaOH a szén-dioxidot köti meg: n(CO2) = = 0,1023 mol. 1 pont
g
44,0
mol
– A keletkezett vízre felírható összefüggés:
0,408m 3x 5(0,796m − x )
+ + = 0,1103 1 pont
44,0 58,0 74,0
– A képződött szén-dioxidra felírható összefüggés:
0,408m 3x 4(0,796m − x )
+ + = 0,1023 1 pont
44,0 58,0 74,0
– A két egyenletből álló egyenletrendszer megoldása:
x = 1,505 1 pont
m = 2,635, vagyis az elégetett keverékminta tömege: 2,635 g. 1 pont
[Észrevehetjük, hogy a két egyenlet kivonásakor éppen az éter anyagmeny-
nyiségét kapjuk meg:
0,796m − x
= 0,1103 – 0,1023 = 0,008 → 0,796m – x = 0,592,
74,0
vagyis 0,592 g éter volt a keverékmintában. A fentiekől kifejezhetjük x-et,
és azt behelyettesíthetjük valamelyik egyenletbe.]
– A tömeg%-os összetétel:
0,592 g
· 100% = 22,5% éter, 20,4% aldehid és 57,1% aceton. 1 pont
2,635 g
15 pont
115. – A NaOH-oldattal a hangyasavat titráltuk meg:

HCOOH + NaOH = HCOONa + H2O 1 pont
– 8,50 cm3 0,100 mol/dm3-es oldatban: 8,50 · 10–4 mol NaOH, ugyanennyi
hangyasav volt a törzsoldat 10 cm3-ében. 1 pont
– A teljes törzsoldatban, így az 5,00 g-os mintában is, tízszer ennyi:
8,50 · 10–3 mol HCOOH, amelynek tömege (Mr = 46,0): 0,391 g. 1 pont
0,391 g
– Az oldat: = 0,0782 → 7,82 tömeg% hangyasavat tartalmaz. 1 pont
5,00 g
– Az ezüsttükörpróbát mindkét vegyület adja:
HCHO + 2 Ag+ + 2 OH– = HCOOH + 2 Ag + H2O 1 pont
HCOOH + 2 Ag+ + 2 OH– = 2 Ag + CO2 + 2 H2O 1 pont
(vagyis:
1 mol HCHO összesen 4 mol (!!) ezüstöt választ le,
1 mol HCOOH csak 2 mol ezüstöt választ le.)
– Az 5,00 g oldatmintában lévő hangyasav 8,50 · 10–3 mol, ami 0,0170 mol
ezüstöt választ le, 1 pont
– A 9,05 g ezüst anyagmennyisége: n = m/M = 8,38 · 10–2 mol. A formaldehid
által leválasztott ezüst:
8,38 · 10–2 mol – 1,70 · 10–2 mol = 6,68 · 10–2 mol,
6,68 ⋅10 −2
ez pedig megfelel: mol = 1,67 · 10–2 mol formaldehidnek. 2 pont
4
– A formaldehid tömege (Mr = 30): 0,501 g. 1 pont
0,501 g
– Az oldat: = 0,100 → 10,0 tömeg% formaldehidet tartalmaz. 1 pont
5,00 g
11 pont
XXI. NITROGÉNTARTALMÚ SZERVES VEGYÜLETEK
XXI. 1–2. FELELETVÁLASZTÁSOS TESZTEK
0 1 2 3 4 5 6 7 8 9
0 C C D*,E E B B B E C
1 C E D D C C E C D C
2 A B A C B C D B D B
3 C
*D-ben az anion javítandó kationra és akkor csak E (A második kiadás már így tartalmazza.)
XXI. 3. TÁBLÁZATKIEGÉSZÍTÉS
Heteroaromás vegyületek
Piridin Pirrol Imidazol

Szerkezeti és összegképlet 31. C5H5N 32. C4H5N 33. C3H4N2
N
N N N
H H
Forráspontviszonyok 34. (legkisebb) logikai alapon a pirrol (valójában a
piridin, ezért ez is elfogadható)
35. (legnagyobb) imidazol
Vízoldékonyság (rossz, jó, korlátlan) 36. korlátlan 37. rossz 38. jó
Szerkezete 2 mol/dm3-es NaOH-oldatban 39. molekula 40. anion
.. N .
N.
N
Szerkezete 2 mol/dm3-es sósavban 41. kation 42. kation

+
N + H N N H
H
Reakciója brómmal, a reakció kö-

43. l. külön 44. l. külön
rülményei, a végtermék elnevezése
Br
43. + Br2 → + HBr
N N
erős melegítés, Fe-katalizátor

a termék: 3-brómpiridin
Br Br
44. + 4 Br2 → + 4 HBr
N
Br N Br
H
H
heves reakció (közönséges körülmények között)

tetrabrómpirrol
XXI. 4. EGYÉB FELADATOK
Kis mennyiségben orvosság, nagy mennyiségben kábítószer
45. Az efedrinben van egy (alkoholos) hidroxilcsoport, az amfetaminban nincs. 1 pont

Az efedrin szekunder amin, az amfetaminban primer aminocsoport van. 1 pont
46. Mindkettő vegyület gyenge bázis, vizes oldatuk kémhatása lúgos: 1 pont
Pl. R–NH2 + H2O R–NH3+ + OH–
vagy R–NH-CH3 + H2O R–NH2+–CH3 + OH– 1 pont
47. Kénsavval képzett sója, azaz szulfát formájában kerül forgalomba: 1 pont
2 R–NH2 + H2SO4 = (R–NH3)2SO4 1 pont
A kénsavas só olvadáspontja magasabb, mert ionvegyület, az amfetamin molekularácsos.1 pont
48. a) A koffeinhez hasonlít (kávé, kóla stb). 1 pont
Élénkítő hatása tízszer erősebb!
Agresszivitást, álmatlanságot okozhat tartós szedése. 1 pont
b) Hozzászokás (pszichikai függőség) alakulhat ki. 1 pont
Kis mennyiségben alkalmazva a fogyasztó nem érez fáradtságot, éhséget, szomjú-
ságot, és így szervezete könnyen összeomolhat. 1 pont
49. Az aminok erős savval alkotott sóinak kémhatása savas: 1 pont
+ +
R–NH3 + H2O R–NH2 + H3O 1 pont
50. a) CH3–CH2–CH(NH2)–CH3, 2-aminobután 2x1 2 pont
b) Olvadás-, forráspontja alacsonyabb, mert kisebb a molekulatömege, mint az
amfetaminé. 1 pont
Vízben jobban oldódik, mert a fenilcsoport növeli az amfetamin apoláris jellegét. 1 pont
Vizes oldata az amfetaminhoz hasonlóan lúgos kémhatású. 1 pont
18 pont
XXI. 5. SZÁMÍTÁSOK
51. a)Az amin moláris tömege:

M (N) 14,0 g/mol
M (amin) = = = 45,0 g/mol. 1 pont
0,311 0,311
− Az amin képlete: 45 g/mol
− 14 g/mol (N)
31 g/mol → C2H7 2 pont
− A keresett vegyület a dimetil-amin: CH3-NH-CH3. 1 pont
b)Az oldat koncentrációja a tömegkoncentrációból és a moláris tömegből:
9,23 g/dm 3
= 0,205 mol/dm 3 , 1 pont
45,0 g/mol
− pH = 12,0 → [OH−] = 0,0100 mol/dm3 2 pont
− A reakcióegyenlet alapján:
CH3-NH-CH3 + H2O CH3-NH2+-CH3 + OH− 1 pont
ugyanennyi dimetil-amin protonálódott. 1 pont
0,01
− α = = 0,0488 (4,88% protonálódott). 1 pont
0,205
10 pont
52. a)Pl. 100 g vegyületben 65,45 g C, 8,48 g N, 19,39 g O és:

100 g – 65,45 g – 8,48 g – 19,39 g = 6,68 g H van. 1 pont
– Az anyagmennyiség-arányok a CxHyNzOu összegképlet alapján:
65,45 6,68 8,48 19,39
x:y:z:u= : : : = 5,45 : 6,68 : 0,606 : 1,212 1 pont
12 1 14 16
– Az összegképlet: x : y : z : u = 9 : 11 : 1 : 2, C9H11NO2. 1 pont
b)A szerkezete:
NH2 CH COOH
CH2 (fenilalanin)
(az α-helyzetű aminocsoport helyes felírásáért: 1 pont

az oldallánc helyes megszerkesztéséért: 1 pont.) 2 pont
5 pont
53. − A reakció:
R−NH2 + HCl = R−NH3+ + Cl− 1 pont
− A sósav HCl-tartalma: 0,01370 dm · 0,100 mol/dm = 1,37 · 10 mol.
3 3 −3
1 pont
− Ez az egyenlet alapján ugyanennyi aminnal reagál, vagyis a teljes amin mennyisége ennek
tízszerese: 1,37·10−2 mol. Ebből az amin moláris tömege:
1,00 g
M = = 73,0 g/mol. 1 pont
1,37 ⋅ 10 − 2 mol
− Ebből a primer amin összegképlete: C4H9−NH2. 1 pont
− A királis primer amin:
CH3 − CH2 − CH − CH3
|
2-aminobután 1 pont
NH2
5 pont
54. − Az amin képlete: CnH2n+1 −NH2 1 pont

− Az égés egyenlete:
CnH2n+1−NH2 + (1,5n + 0,75) O2 = n CO2 + (n+1,5) H2O + 0,5 N2 1 pont
− Ha pl. 1 mol amint égetünk x mol levegőben, akkor abban:
0,21x mol oxigén és 079x mol nitrogén van.
− A termékek:
CO2: n mol
H2O: (n + 1,5) mol 1 pont
[N2: (0,79x + 0,5) mol, O2: (0,21x − 1,5n − 0,75) mol,
összesen: (x + 0,5n + 1,25) mol, ezekre azonban nincs feltétlen szükség.]
− Az amin szénatomszámának meghatározása a térfogat%-ból:
n(CO 2 ) 6,89 n
: =
n(H 2 O ) 12,05 n + 1,5
ebből: n = 2. 1 pont
− A vegyület: etil-amin. 1 pont
− A maradék oxigén (a keletkezett CO2 térfogat%-ának felhasználásával):
z 6,46
= → 1,88 mol. 1 pont
2 mol 6,89
− A felhasznált oxigén (az egyenlet alapján):
1,5n + 0,75 = 3,75 mol, így az oxigénfelesleg:
1,88
⎯⎯→ 50,0%. 1 pont
3,75
− A felhasznált levegő anyagmennyisége (az 1 mol aminra):
1,88 + 3,75
= 26,8. 1 pont
0,21
− 1,00 g aminhoz (M = 45,0 g/mol):
1 dm 3
V (lev .) = mol ⋅ 26,8 mol ⋅ 24,5 = 14,6 dm 3 . 2 pont
45 mol
10 pont
55. – A képlet: CxHyNz. (1)

– Az égetés egyenlete:
⎛ y⎞ y z
CxHyNz + ⎜ x + ⎟ O2 = x CO2 + H2O + N2 (1)
⎝ 4⎠ 2 2
– A térfogatszázalékos összetétel és az egyenlet alapján felírható arányok:
y z
2 = 48 ,3 6,9
, illetve 2 = . (2)
x 34,5 x 34,5
– Az egyenletrendszer megoldása:
x : y = 1 : 2,8 = 5 : 14 (1)
x : z = 1 : 0,4 = 5 : 2 (1)
– A legkisebb egész számokra felírható képlet: C5H14N2.
M(C5H14N2) = 102 g/mol, vagyis (M ≤ 120 g/mol miatt) ez az egyetlen
lehetséges vegyület: C5H14N2. (A pont csak a megjegyzéssel együtt adható meg!) (1)
– A vegyület neve és képlete: pl. NH2–(CH2)5–NH2, 1,5-diaminopentán. (2)
y
– 1 mol vegyülethez szükséges: x + = 8,50 mol O2, keletkezik 5 mol CO2,
4
az oxigénmaradék és a szén-dioxid térfogat%-os arányából:
5 ,00 mol 34,5%
= ⎯⎯→ w = 1,50 mol O2 volt a felesleg.
w 10,3%
1,50 mol
Az alkalmazott felesleg a felhasznált oxigénnek: ⋅ 100% = 17,6%-a. (2)
8,50 mol
11 pont
XXII. MAKROMOLEKULÁK ÉS ÉPÍTŐKÖVEIK
XXII. 1–3. FELELETVÁLASZTÁSOS TESZTEK
0 1 2 3 4 5 6 7 8 9
0 B E D C E A B C E
1 C D E D B E B A* D A
2 C A D A C C D B C D
3 B C D C B A B D C D
4 D C C C D B D C D B
5 D D D B C E E A
* elvileg kizárólag desztillált vízzel is elvégezhető az azonosítás
XXII. 4. TÁBLÁZATKIEGÉSZÍTÉS
Szénhidrátok összehasonlítása
β-D-fruktóz β-D-glükóz Szacharóz
A szénhidrátok mely 58. monoszacharid, 59. monoszacharid, 60. diszacharid

csoportjába tartozik? ketohexóz aldohexóz
Hétköznapi neve 61. gyümölcscukor 62. szőlőcukor 63. répacukor
(nádcukor)
Összegképlete 64. C6H12O6 65. C6H12O6 66. C12H22O11
Királis szénatomjainak száma 67. 4 68. 5 69. 9
Tükörképi párjának pontos 70. β-L-fruktóz 71. β-L-glükóz ------
neve
Szabad glikozidos 72. 1 73. 1 74. 0
hidroxilcsoportjainak száma
Oldatával pozitív eredményt 75. igen 76. igen 77. nem
ad-e a Fehling-próba?
A szacahróz és a maltóz összehasonlítása
Szacharóz Maltóz
Összegképlete 78. C12H22O11 79. C12H22O11
Hidroxilcsoportok száma a molekulában 80. 8 81. 8
Vízoldhatósága 82. kitűnő 83. kitűnő
Reakciója ammóniás ezüst-nitrát-oldattal 84. nincs 85. C12H22O11 + 2 Ag+ + 2 OH– =
(Ha van reakció, akkor az egyenlettel = C12H22O12 + 2 Ag + H2O
válaszoljon!)
Savas hidrolízisének terméke(i) (azaz a 86. (α-D-)glükóz 87. (α-D-)glükóz
molekula alkotórészei) és (β-D-)fruktóz
XXII. 5. EGYÉB FELADATOK
Kísérletek tojásfehérjével
88. Áttetsző (opalizáló). 1 pont

Kolloid oldat. 1 pont
89. Ibolya színreakciót tapasztalunk. 1 pont
A peptidkötéseket mutattuk ki. 1 pont
90. a) Erős savak kicsapják a fehérjéket. 1 pont
b) Sárga színreakció. 1 pont
Az aromás oldalláncokat mutattuk ki. 1 pont
91. a) Lúgos kémhatást mutat a pH-papír. 1 pont
b) NH3 1 pont
92. A kéntartalmát mutattuk ki. 1 pont
10 pont
Egy műanyag szerkezete és tulajdonságai
93. Termoplasztikus műanyag. 1 pont

Indok: láncpolimer, vagyis nem térhálós a szerkezete. 1 pont
94. Polikondenzációs műanyag. 1 pont
95. HO–CH2–CH2–OH 1 pont
O O
HO C C OH 1 pont
96. Csökkenti az új alapanyagok felhasználását. 1 pont

97. Nem szabad. 1 pont
Az észterkötések lúgos közegben elhidrolizálnak és a palack szétmállik. 1 pont
8 pont
XXII. 6. SZÁMÍTÁSOK
98. – A reakció lényege:

R–CHO + 2 Ag+ + 2 OH– = R–COOH + 2 Ag + H2O 1 pont
– M(C6H12O6) = 180 g/mol; M(C12H22O11) = 342 g/mol 1 pont
– Az első esetben csak a glükóz adja a próbát:
1,08 g Ag → 0,0100 mol → 0,00500 mol glükóz → 0,900 g. 2 pont
– A második esetben 1 szacharóz egy glükóz és egy fruktóz molekulára
hidrolizál: a fruktóz pedig átizomerizálódva szintén adja a próbát:
1 szacharóz hidrolizátuma 4 ezüstatomot választ ki. 1 pont
– 2,16 g Ag → 0,0200 mol, ebből 0,0100 mólt most is a glükóz választ ki. 1 pont
– 0,0100 mol → 0,0025 mol szacharóz → 0,855 g. 1 pont
– Egy-egy minta tömege: 0,900 g + 0,855 g = 1,755 g volt. 1 pont
0,900 g
⋅ 100% = 51,3 w% glükóz, így 48,7 w% szacharóz. 1 pont
1,755 g
9 pont
99. – A PVC-ben a vinil-klorid-egység moláris tömege: M = 62,5 g/mol = 62,5 kg/kmol. 1 pont
– 2500 kg PVC-ben van: n = m/M = 40,0 kmol vinil-klorid-egység. 1 pont
– 40,0 kmol vinil-klorid-egységhez 40,0 kmol vinil-klorid szükséges:
ehhez 40,0 kmol eténre és ugyanennyi klórgázra van szükség. 2 pont
– A szükséges gázok térfogata:
V(C2H4) = V(Cl2) = 40,0 kmol · 24,5 m3/kmol = 980 m3. 1 pont
– A reakció közben 40,0 kmol HCl-gáz keletkezik melléktermékként. 1 pont
– Ennek tömege: m(HCl) = 40,0 kmol · 36,5 kg/kmol = 1460 kg. 1 pont
– Az előállítható sósav tömege:
m(sósav) = 1460 kg : 0,380 = 3842 kg. 1 pont
– Az előállítható sósav térfogata:
V(sósav) = 3842 kg : 1,19 kg/dm3 = 3229 dm3 = 3,23 m3. 1 pont
9 pont
XXIII. SZERVES KÉMIA (Középszint)
XXIII. 1–2. FELELETVÁLASZTÁSOS TESZTEK
0 1 2 3 4 5 6 7 8 9
0 E D D A A D B D B
1 D D D C C D C D A D
2 C B D B D D B D C A
3 A
XXIII. 3. TÁBLÁZATKIEGÉSZÍTÉS
Az etanol és az ecetsav összehasonlítása
Etanol Ecetsav
Összegképlete 31. C2H6O 32. C2H4O2
Halmazállapota, színe, szaga standardállapotban 33. színtelen, 34. színtelen,
jellegzetes szagú csípős szagú
folyadék folyadék
Vízoldhatósága (rossz, jó, korlátlan) 35. korlátlan 36. korlátlan
Vizes oldatának kémhatása 37. semleges 38. savas
Reakciója NaOH-dal (ha van, akkor a reakcióegyenlet) 39. nem reagál 40. l. külön
Reakciója nátriummal (ha van, akkor a reakcióegyenlet) 41. l. külön 42. l. külön
Reakciójuk egymással (reakcióegyenlet, a termék neve) 43. l. külön
40. CH3COOH + NaOH = CH3COONa + H2O

41. CH3CH2OH + Na = CH3CH2ONa + ½ H2
42. CH3COOH + Na = CH3COONa + ½ H2
43. CH3COOH + CH3CH2OH CH3COO–C2H5 + H2O etil-acetát és víz
Aromás vegyületek összehasonlítása
Benzol Fenol Piridin

Összegképlete 44. C6H6 45. C6H6O 46. C5H5N
Halmazállapota, színe, szaga 47. színtelen, 48. színtelen, 49. színtelen,
(101 kPa, 25 °C) jellegzetes szagú jellegzetes (fanyar) bűzös folyadék
folyadék szagú szilárd
anyag
Vízoldhatósága (nem, korlátozott, 50. rossz 51. korlátozott 52. korlátlan
korlátlan)
Reakciója NaOH-dal (ha van, 53. – 54. l. külön 55. –
akkor a reakcióegyenlet)
Reakciója HCl-dal (ha van, akkor 56. – 57. – 58. l. külön
a reakcióegyenlet)
54. C6H5–OH + NaOH = C6H5–ONa + H2O

58. C5H5N + HCl = C5H5NHCl
XXIII. 4. EGYÉB FELADATOK
A csillagközi tér szerves molekulái
59.
Molekula Képlet Koncentráció

Jellemző
(a felfedezés éve)
funkciós mol/dm3 g/m3
csoport neve molekula/
m3
metil-alkohol (1970) CH3OH hidroxil- 1,0 · 103 1,7⋅10–24 5,3⋅10–20

csoport
formaldehid (1969) HCHO formil- 1,0 · 102 1,7⋅10–25 5,0⋅10–21

csoport
formamid (1971) HCONH2 amid- 10 1,7⋅10–26 7,5⋅10–22

csoport
acetaldehid (1971) CH3CHO formil- 10 1,7⋅10–26 7,3⋅10–22

csoport
60. c(CH3OH) = 1,7⋅10–24 mol/dm3 = 1,7⋅10–21 mol/m3

1,0 mol
1 mol CH3OH tehát = 5,9 ⋅1020 m3 térben van
− 21 3
1,7 ⋅ 10 mol/m
–20 3
c(CH3OH) = 5,3⋅10 g/m ,
1,0 g
1 g CH3OH tehát − 20
= 1,9⋅1019 m3 térben van
5,3 ⋅ 10 mol/dm 3
Szerves vegyületek
61. a, h 2 pont
a – ionkötés 1 pont
h – hidrogénkötés 1 pont
62. f, CH2O 1 pont
63. c 1 pont
64. f, formilcsoportot 1 pont
65. a, g 2 pont
CH3–NH2 + HCl CH3–NH3+ + Cl– 1 pont
+ –
NH3 –CH2–COO + HCl NH3+–CH2–COOH + Cl– 1 pont
66. e, i csak együtt: 1 pont
C2H2 + Br2 → C2H2Br2 (vagy: C2H2 + 2 Br2 → C2H2Br4) 1 pont
C2H4 + Br2 → C2H4Br2
67. d 1 pont
CH4 + 2 O2 = CO2 + 2 H2O 1 pont
68. b 1 pont
CH3–COO–C2H5 + NaOH = CH3COONa + C2H5–OH 1 pont
Termékek: nátrium-acetát, etanol. 1 pont
69. a 1 pont
NH3+–CH2–CO–NH–CH2–COO– 1 pont
70. e 1 pont
2 CH4 → C2H2 + 3 H2 1 pont
23 pont
XXIII. 5. SZÁMÍTÁSOK
71. – A folyamat lényege: 1 mol szőlőcukor 2 mol Ag-t választ le. (vagy az egyenlet) 1 pont
– Az ezüst anyagmennyisége:
1,60 g
n(Ag) = = 0,0148 mol 1 pont
108 g/mol
– Az egyenlet alapján 0,00740 mol szőlőcukor választott le ennyi ezüstöt. 1 pont
– A szőlőcukor tömege: 0,00740 mol · 180 g/mol = 1,33 g 1 pont
– Az egyéb összetevők:
m(egyéb) = 2,30 g – 1,33 g = 0,97 g
0,97 g
· 100% = 42,2 w% 1 pont
2,30 g
5 pont
72. – A lejátszódó reakciók egyenletei:

C8H18 + 12,5 O2 = 8 CO2 + 9 H2O 2 pont
C2H5OH + 3 O2 = 2 CO2 + 3 H2O 2 pont
– Az égéshők:
∆rH = Σ∆kH(termék) – Σ∆kH(kiindulás) (illetve ennek alkalmazása) 1 pont
∆égésH(oktán) = 8(–394,0 kJ/mol) + 9(–242,0 kJ/mol) – (–372,0 kJ/mol)

∆égésH(oktán) = –4958 kJ/mol 1 pont
∆égésH(etanol) = 2(–394,0 kJ/mol) + 3(–242,0 kJ/mol) – (–277,8 kJ/mol)
∆égésH(oktán) = –1236 kJ/mol 1 pont
– Az elégetett anyag tömegére vonatkoztatott értékek:
− 4958 kJ/mol
= –43,49 kJ/g az oktán esetében, 1 pont
114,0 g/mol
− 1236 kJ/mol
= –26,87 kJ/g az etanol esetében. 1 pont
46,00 g/mol
– Az oktán esetén nagyobb az energia, és:
43,49
= 1,62-szer több. 1 pont
26,87
10 pont
73. – Csak az etén lép reakcióba:

C2H4 + HCl → C2H5Cl (vagy az 1 : 1 arány szöveges megfogalmazása) 1 pont
– 20,0 cm3 HCl-gáz a fentiek alapján 20,0 cm3 eténnel reagál. 2 pont
– A gázelegy összetétele:
20,0 cm 3
· 100% = 25,0 térfogat% etén és 75,0 térfogat% etán. 1 pont
80,0 cm 3
– Például 1,00 mol elegy 0,250 mol etént és 0,750 mol etánt tartalmaz. 1 pont
– Az elegy tömege: 0,250 mol · 28,0 g/mol + 0,750 mol · 30,0 g/mol = 29,5 g. 1 pont
– Az elegy tömege a 0,250 mol eténhez szükséges 0,250 mol HCl tömegével nő:
m(HCl) = 0,250 mol · 36,5 g/mol = 9,125 g 1 pont
– A tömegnövekedés:
29,5 g + 9,125 g
= 1,31-szeres. 1 pont
29,5 g
8 pont
74. – A folyamatsor lényege:

2 CH2=CH2 ⎯ ⎯→ 2 CH3CH2OH ⎯ ⎯→ C2H5–O–C2H5 (vagy ennek szöv. mf.) 1 pont
– 1,00 m3, azaz 1000 dm3 éter tömege: m = 710 kg. 1 pont
710 kg
– Ennek anyagmennyisége: n(éter) = = 9,595 kmol 1 pont
74,0 kg/kmol
– Ehhez elvileg 19,19 kmol etén szükséges. 1 pont
– A 95,0%-os termelés alapján: 19,19 : 0,950 = 20,20 kmol etén kell. 1 pont
– A szükséges etén térfogata: V = 20,20 kmol · 24,5 m3/kmol ≅ 495 m3. 1 pont
6 pont
75. – A reakció:
HA + NaOH = NaA + H2O
(vagy a tejsavval felírva, vagy csupán utalás az 1 : 1 arányra) 1 pont
– A nátrium-hidroxid anyagmennyisége:
1,00 g
n(NaOH) = = 0,0250 mol. 1 pont
40,0 g/mol
– A lúg mérőoldat koncentrációja:
0,0250 mol
c(NaOH) = = 0,0500 mol/dm3. 1 pont
3
0,500 dm
– A közömbösítéshez használt mérőoldatban:
0,00610 dm3 · 0,0500 mol/dm3 = 3,05 · 10–4 mol NaOH van 1 pont
– Ugyanennyi tejsav van 25,00 cm3 uborkalében. 1 pont
– Az uborkalé savkoncentrációja:
3,05 ⋅ 10 −4 mol
c(tejsav) = = 0,0122 mol/dm3. 1 pont
3
0,02500 dm
– 2,0 dl uborkalé 0,20 dm3. 1 pont
– Ebben van: 0,20 dm3 · 0,0122 mol/dm3 = 0,00244 mol tejsav. 1 pont
– A tejsav képlete: CH3–CH(OH)–COOH. 1 pont
– Moláris tömege: M = 90,0 g/mol. 1 pont
– A 2,0 dl uborkalében lévő tejsav: 0,00244 · 90,0 g ≅ 0,22 g. 1 pont
11 pont
XXIV. SZERVES KÉMIA (Emelt szint)
XXIV. 1–2. FELELETVÁLASZTÁSOS TESZTEK
0 1 2 3 4 5 6 7 8 9
0 C A A B C B D B E
1 D D C A D D D D A A
2 D B A D D B C B C B, E*
3 E E C C C D C D D C
4 C B C C D C
* Az E „Vízben oldódó vegyület”-re javítandó és akkor csak a B a jó. A második kiadásban már kizárólag B a válasz.
XXIV. 3. TÁBLÁZATKIEGÉSZÍTÉS
Szerves vegyületek és tulajdonságaik
Amino Etoxi (C2H5–O–) Hidroxil
Formil 46. formamid 47. etil-formiát 48. hangyasav

(hangyasavamid)
Etil 49. etil-amin 50. dietil-éter 51. etanol (etil-

alkohol)
52. formamid
53. etil-amin
54. dietil-éter
55. etil-formiát:
HCOO–C2H5 + NaOH = HCOONa + C2H5OH, nátrium-formiát, etanol
hangyasav:
HCOOH + NaOH = HCOONa + H2O, nátrium-formiát és víz
Szerves vegyületek reakciója hidrogén-kloriddal
A szerves vegyület A termék konstitúciója A termék szabályos neve A reakció

típusa
CH2=CH2 56. CH3–CH2Cl 57. klóretán 58. addíció
59. CH≡CH 60. CH2=CHCl klóretén 61. addíció
62. 63. piridínium-klorid 64. sav-bázis

N + + Cl–
N
H
65. 66. 1-klór-1-metilciklohexán 67. addíció
Cl
CH2=CH–CH=CH2 68. CH3–CHCl–CH=CH2 69. 3-klórbut-1-én

72. addíció
70. CH3–CH=CH–CH2Cl 71. 1-klórbut-2-én
Azonos molekularészletet tartalmazó szerves vegyületek
X neve Konstitúció Név

hidrogénatom 73. CH3–CH=O 74. acetaldehid (etanal)
75. metilcsoport CH3–CO–CH3 76. aceton (propanon, dimetil-keton)
hidroxilcsoport 77. CH3–COOH 78. ecetsav
aminocsoport 79. CH3–CO–NH2 80. acetamid (ecetsavamid)
81. metoxicsoport 82. CH3–COO–CH3 metil-acetát
83. acetaldehid
84. acetamid
85. metil-acetát és acetaldehid
86. Az ecetsavnak kisebb a pH-ja 7-nél.
Néhány szénhidrát összehasonlító jellemzése
2-dezoxi-D-ribóz β-D-glükóz Szacharóz Maltóz

Összegképlete 87. C5H10O4 88. C6H12O6 89. C12H22O11 90. C12H22O11
Kiralitáscentrumok száma 91. 3 92. 5 93. 9 94. 10
Szabad glikozidos 95. 1 96. 1 97. 0 98. 1
hidroxilcsoportjainak száma
Van-e redukáló hatása: 99. van 100. van 101. nincs 102. van
Melyik makromolekula 103. DNS 104. cellulóz 105. keményítő
hidrolízisekor képződik?
XXIV. 4. EGYÉB FELADATOK
Szerves vegyületek jellemzői
106. f, h, i, j 4 pont
107. e 1 pont
108. g, i 2 pont
109. b 1 pont
110. c 1 pont
CH3–CH2–NH2 + H2O CH3–CH2–NH3+ + OH– 1 pont
111. c, h, i 3 pont
Pl. CH3–CH2–NH2 + HCl CH3–CH2–NH3+ + Cl– 1 pont
112. b, i 2 pont
Pl. CH3COOH + NaOH = CH3COONa + H2O 1 pont
113. e, f 2 pont
20 pont
Szerves vegyületek szétválasztása

I. alternatíva II. alternatíva
114. a), c1), d1), b), c2), d2) b), c1), d1), a), c2), d2) 1 pont
115. c1) után: heptadekanol d1) után: szalicilsav 1 pont
c2) után: 2,4,6-trimetil-fenol c2) után: heptadekanol 1 pont
d2) után: szalicilsav d2) után: 2,4,6-trimetil-fenol 1 pont
116. – A heptadekanol igen gyenge sav: sem erős, sem gyenge bázisokkal nem reagál. 1 pont
– A 2,4,6-trimetil-fenol a szénsavnál gyengébb sav, de erős bázisokkal reagál. 1 pont
– A szalicilsav a szénsavnál erősebb sav. 1 pont
7 pont
Szerves vegyületek azonosítása
117. CH3–COOH, CH3–CH2–NH2, CH3–CONH2 3x1 3 pont

118. ecetsav: savas, etil-amin: lúgos, acetamid: semleges 3x1 3 pont
119. a) színtelen b) piros c) színtelen 1 pont
d) piros e) sárga f) sárga 1 pont
120. CH3–COOH + H2O CH3–COO– + H3O+ 1 pont
CH3–CH2–NH2 + H2O CH3–CH2–NH3+ + OH– 1 pont
10 pont
Konstitúciós izomerek azonosítása
121. A – CH3–COOH 1 pont

B – HO–CH2–CH=O 1 pont
C – HCO–O–CH3 1 pont
122. A – ecetsav 1 pont
C – metil-formiát 1 pont
123. HO–CH2–CH=O + 2 Ag+ + 2 OH– = HO–CH2–COOH + 2 Ag + 2 H2O

(1 pont a helyes termékekért, 1 pont a rendezésért) 2 pont
124. A lúgos közegben az észter hidrolizál, és a keletkező formiát adja a próbát.
(Alternatívan elfogadható: a formilcsoport kis koncentrációja az oldatban) 1 pont
8 pont
Kísérletek ecetsavval
125. a) A c) reakcióban. 1 pont

b) CH3COOH + Na = CH3COONa + ½ H2 1 pont
c) Redoxireakció. 1 pont
d) Az ecetsav protonleadó készségét (azaz savi jellegét). 1 pont
126. a) A b) reakcióban. 1 pont
Az oldat megbarnul (megsárgul). 1 pont
b) A jód az oxigéntartalmú oldószerekben oldódik ilyen színnel, vagyis az ecetsav
oxigéntartalmát mutathatjuk ki. 1 pont
126. a) Az illékony észter szagát érezzük. 1 pont
b) CH3COOH + C2H5OH CH3COOC2H5 + H2O 1 pont
9 pont
Pezsgőtabletta
128. Karboxil- és (alkoholos) hidroxilcsoport. 2x1 2 pont

129. Szén-dioxid fejlődik. 1 pont
130. Az ecetsav lép reakcióba a szódabikarbónával. 1 pont
Indok: az ecetsav erősebb sav a szénsavnál. 1 pont
131. 2 : 1 arányban. 1 pont
132. A reakcióegyenlet:
COOH COONa
CH-OH CH-OH
+ 2 NaHCO3 → + 2 CO2 + 2 H2O 1 pont
CH-OH CH-OH
7 pont
COOH COONa
Arcszesz
133. a) CH3–CHOH–COOH + H2O CH3–CHOH–COO− + H3O+

(1 pont a tejsav képletéért, 1 pont az elvileg helyes egyenletért) 2 pont
b) Al3+ + 3 H2O Al(OH)3 + 3 H+
(vagy: [Al(H2O)6]3+ + H2O [AlOH(H2O)5]2+ + H3O+ stb.) 1 pont
134. Higroszkópos (vagyis a levegő nedvességtartalmát is képes megkötni). 1 pont
135. Tejsav: 500 g · 0,030 = 15 g, V = 15 g : 1,21 g/cm3 = 12,4 cm3, vagyis 12 cm3. 1 pont
Glicerin: 500 g · 0,050 = 25 g, V = 25 g : 1,26 g/cm3 = 19,8 cm3, vagyis 20 cm3. 1 pont
Metilénkék és timsó: 500 g · 0,010 = 5,0 g mindkettőből. 1 pont
96%-os alkohol: 500 g · 0,24 = 120 g, V = 120 g : 0,80 g/cm3 = 150 cm3. 1 pont
desztillált víz: 500 g · 0,66 = 330 g, vagyis 330 cm3. 1 pont
136. A folyadékokat mérőhengerrel, a szilárd anyagokat táramérleggel elég kimérni. 2 x 1 2 pont
137. Az alkoholtartalom:
120 g · 0,96 = 115,2 g, 1 pont
115,2 g
ebből az 500 g oldatra vonatkoztatva: · 100% = 0,23, azaz 23 tömeg%. 1 pont
500 g
13 pont
Gyógyító aminosavszármazék
138. NH2 CH COOH (vagy ikerionosan)
R
képlet: 1 pont, aminocsoport (ammóniumion) megnevezése: 1 pont,
karboxilcsoport (karboxilátion) megnevezése: 1 pont, α-szénatom megnev.: 1 pont,
„oldallánc” megnevezése: 1 pont 5 pont
139. NH2 CH COOH (vagy ikerionosan)
CH2
1 pont
SH
140. diszulfidhíd 1 pont
141. A 1 pont
142. c, d 2x1 2 pont
143. CH3 CO NH CH COOH
CH2
SH
a képlet: 1 pont, a helyes jelölés: 1 pont 2 pont
144. B 1 pont
145. A hurut térhálós szerkezetét lazítja fel azáltal, hogy a hurutfehérje cisztein-oldallán-
caihoz kapcsolódik, és megakadályozza a hurut térhálóinak kialakulását. 1 pont
146. Az ábrán látható diszulfidhíd helyett legalább az egyik oldalhoz kapcsolódik az acetil-
cisztein:
CH3
CO
NH
S CH2 CH
2 pont
COO - 16 pont
Nyers koszt előnyben
147. (Sav)amidok közé tartozik. 1 pont

Propénsavból (akrilsav), képlete: CH2=CH–COOH 2 pont
és ammóniából, képlete: NH3. 1 pont
148. Polimerizációval. 1 pont
A reakció:
n CH =CH–CONH ⎯⎯
kat.
⎯→ CH2 CH
2 2
CONH2 n 2 pont
149. Szennyvíztisztításban, olajszennyeződések megkötésében, papírgyártásban,

kozmetikai készítményeknél. Legalább három: 1 pont
150. Fehérjékből (aszparaginsavból) és szénhidrátokból, 1 pont
hevítés hatására képződik. 1 pont
151. Glicin: NH2–CH2–COOH (vagy ikerionosan: NH3+–CH2–COO–), 1 pont
aszparaginsav: NH2 CH COOH (vagy ikerionosan) 1 pont
CH2
COOH
152. Nem, mert az amidok vizes oldata gyakorlatilag semleges kémhatású. 1 pont
153. Mert ez nem egy új veszély: amióta sült ételeket eszünk, ezek a reakciók bekövet-
keztek, vagyis minden eddigi sült, pirított ételben eddig is előfordult az akrilamid. 1 pont
14 pont
XXIV. 5. SZÁMÍTÁSOK
154. a)Az autók által elhasznált benzin naponta:

15 000 · 10 km = 150 000 km,
150 000 km
⋅ 6,0 liter = 9000 liter. 2 pont
100 km
– A benzin tömege: 9000 dm3 · 0,80 kg/dm3 = 7200 kg. 1 pont
– A nyolc szénatomos alkánok összegképlete: C8H18, M = 114 kg/kmol,
7200 kg
a benzin anyagmennyisége: = 63,16 kmol. 1 pont
114 kg/kmol
– Az ilyen alkánok molekulánként 8 db CO2-ot termelnek (vagy az egyenlet felírása). 1 pont
– 63,16 kmol benzinből tehát 505,3 kmol CO2 keletkezik. 1 pont
– A kibocsátott szén-dioxid tömege: m = 505,3 kmol · 44 kg/kmol = 22 232 kg. (22,2 t) 1 pont
b) szén-monoxid, aromás szénhidrogének, kén-dioxid legalább kettő: 2 x 1 = 2 pont
c) A cellulóz általános képlete: (C6H10O5)n, vagyis egy glükóz-egységhez 6 CO2 kell,
505,3 kmol
505,3 kmol CO2-ből = 84,2 kmol glükóz-egység. 1 pont
6
– M(C6H10O5) = 162 kg/kmol. 1 pont
– A szintetizálható cellulóz tömege: m = 84,2 kmol · 162 kg/kmol = 13 643 kg (13,6 t) 1 pont
12 pont
155. – A vegyület képlete: CxHyClz, ahol: x : y : z = n(C) : n(H) : n(Cl).

100 g-jában 31,9 g C, 5,3 g H és 100 g – 31,9 g – 5,3 g = 62,8 g klór van. 1 pont
31,9 g 5,3 g 62,8 g
– x : y : z = n(C) : n(H) : n(Cl) = : : 1 pont
g g g
12,0 1,00 35,5
mol mol mol
– x : y : z = 2,66 mol : 5,3 mol : 1,77 mol 1 pont
– x : y : z = 1,5 : 3,0 : 1,0 = 3,0 : 6,0 : 2,0.
A vegyület képlete: C3H6Cl2 (más nem is lehet). 1 pont
– A királis konstitúció:
Cl–CH2–*CHCl – CH3 1 pont
1,2-diklórpropán 1 pont
6 pont
156. a) Az alkán képlete: CnH2n+2. 1 pont

– Az égés egyenlete:
CnH2n+2 + (1,5n + 0,5) O2 = n CO2 + (n + 1) H2O 2 pont
b) 2,132 g víz: n(H2O) = m/M = 0,1184 mol. 1 pont
– Az alkán moláris tömege: M = 14n + 2. 1 pont
1,500
– Az 1,500 g alkán anyagmennyisége: mol. 1 pont
14n + 2
1,500
– Ebből az egyenlet alapján · (n + 1) mol víz képződik. 1 pont
14n + 2
– A fenti adatok alapján felírható egyenlet:
1,500
· (n + 1) = 0,1184 1 pont
14n + 2
– Ebből n = 8,01, tahát a C8H18 összegképletről (oktán) van szó. 1 pont
9 pont
157. – Az olefin képlete: CnH2n, a HCl-származéké: CnH2n+1Cl. 2 pont
– A moláris tömegek: M(CnH2n) = 14,0n, illetve M(CnH2n+1Cl) = 14,0n+36,5. 1 pont
1,50 2,28
– 1,50 g olefin: mol, 2,28 g származék: mol. 1 pont
14,0n 14,0n + 36,5
– Az olefin és a belőle származó halogénezett vegyület anyagmennyisége megegyezik:
1,50 2,28
= 1 pont
14,0n 14,0n + 36,5
– Ebből n = 5,01, tehát az olefin összegképlete: C5H10. 1 pont
– A feladatban szereplő feltételeknek megfelelő szénhidrogén és származékaik:
CH3 CH3 CH3
CH2 C CH2 CH3 CH3 C CH2 CH3 CH2 C* CH2 CH3
Cl Cl Cl
2-metilbut-1-én 2-klór-2-metilbután 1,2-diklór-2-metilbután 6 pont
12 pont
158. – Az ismeretlen szénhidrogén (CxHy) égési egyenlete:

⎛ y⎞ y
CxHy + ⎜ x + ⎟ O2 → x CO2 + H2O 1 pont
⎝ 4⎠ 2
– A megmaradt O2 térfogata: 60,0 cm3, így 180 cm3– 60,0 cm3 = 120 cm3-t
használtunk fel. 1 pont
3
60,0 cm
– Az oxigénfelesleg: ⋅ 100% = 50,0%-os. (b) kérdés) 1 pont
120 cm 3
– A képződött CO2 térfogata: 140 cm3 – 60,0 cm3 = 80,0 cm3. 1 pont
– A szénhidrogén és a szén-dioxid térfogatarányából:
x 80,0 cm 3
= 1 pont
1 20,0 cm 3
– Ebből x = 4,00. 1 pont
– A szénhidrogén és a felhasznált oxigén térfogatarányára felírható:
y
x+ 3
4 = 120 cm 1 pont
1 20,0 cm 3
– Ebbe x értékét visszahelyettesítve: y = 8,00 adódik,
így a szénhidrogén molekulaképlete: C4H8. (a) kérdés) 1 pont
– A c) kérdésben szereplő feltételeknek csak a következő felel meg:
CH3–CH=CH–CH3 1 pont
– A szénhidrogén szabályos neve: but-2-én. 1 pont
10 pont
159. – A szerves vegyület képlete: CxHyOz. Égése:
⎛ y z⎞ y
CxHyOz + ⎜ x + − ⎟ O2 → x CO2 + H2O 2 pont
⎝ 4 2⎠ 2
– A térfogatszázalékos összetételből:
y
x : = 9,73 : 12,17 = 1,00 : 1,25 = 4 : 10. 1 pont
2
– A képlet így: C4H10Oz. (Nem lehet más, mert ez a max. hidrogéntartalom!) 1 pont
– 1 mol C4H10Oz-ből kiindulva:
4 mol CO2 9,73%
w mol O2 felesleg 4,87% ebből: w = 2 mol O2
4 mol CO2 9,73%
u mol N2 felesleg 73,23% ebből: u = 30,1 mol N2
A nitrogén mennyisége nem változott, tehát ez volt eredetileg a levegő 79%-a, így
a kiindulási oxigén is kiszámítható:
30,1 mol N2 79%
b mol O2 21% ebből: b = 8,00 mol O2
A felhasznált oxigén: 8,00 mol – 2,00 mol = 6,00 mol. 3 pont
– Az égés egyenlete alapján:
⎛ z⎞
C4H10Oz + ⎜ 6,5 − ⎟ O2 = 4 CO2 + 5 H2O
⎝ 2⎠
1,00 mol vegyület esetében a felhasznált O2 6,00 mol, így:
⎛ z⎞
⎜ 6,5 − ⎟ = 6, amelyből z = 1. 1 pont
⎝ 2⎠
– A vegyület képlete: C4H10O.
– Mivel a vegyület illékony, tűzveszélyes, valószínűleg éter, például:
C2H5–O–C2H5, dietil-éter. 2 pont
10 pont
160. – A vegyületek szénen, hidrogénen kívül oxigént is tartalmazhatnak. (CxHyOz) 1 pont

– Az anyagmennyiségek (n = V/Vm; n = m/M):
CO2 H2O
A vegyület: 0,0500 mol 0,0667 mol
B vegyület: 0,0333 mol 0,0333 mol
2 pont
– B vegyületben: n(C) : n(H) = 0,0333 : (2·0,0333) = 1 : 2
elvileg bármilyen szám lehet molekulánként[CnH2nOz]. 1 pont
– A vegyületben: n(C) : n(H) = 0,05 : (2·0,0667) = 3 : 8,
ez telített, így csak C3H8[Ou] lehet. 1 pont
– Tudjuk, hogy 1,00 g vegyületet égettünk el:
A vegyület oxigéntartalma: 1,00 g
0,05 mol · 12 g/mol = 0,60 g (szén)
0,133 g (hidrogén)
0,267 g oxigén [0,0167 mol] 1 pont
A vegyület tapasztalati képlete: 0,05 : (2·0,0667) : 0,0167 = 3 : 8 : 1,
tehát: C3H8O. Ez egyben a molekulaképlete is. 1 pont
– B vegyület oxigéntartalma: 1,00 g
0,0333 mol · 12 g/mol = 0,40 g (szén)
0,0667 g (hidrogén)
0,5333 g oxigén [0,0333 mol] 1 pont
– Ebből az arány: n(C) : n(H) : n(O) = 0,0333 : 0,0667 : 0,0333 = 1 : 2 : 1,
így a vegyület tapasztalati képlete: CH2O. 1 pont
– A molekulaképlet: [CH2O]n. A moláris tömege viszont megegyezik A vegyüle-
tével (M = 60 g/mol):
(12+2+16)·n = 60 → n = 2, vagyis a képlet: C2H4O2. 1 pont
– Egyik vegyület sem oldódik jól vízben, ezért a konstitúciók és nevek:
CH3–CH2–O–CH3 etil-metil-éter 1 pont
HCOO–CH3 metil-formiát (metil-metanoát) 1 pont
12 pont
161. − Az égés egyenletei:
C3H8 + 5 O2 = 3 CO2 + 4 H2O
C4H10 + 6,5 O2 = 4 CO2 + 5 H2O 1 pont
− A 15 cm3 elegyben legyen x cm3 propán, így (15,0 − x) cm3 bután.
Az egyenletek alapján:
x cm3 propán → 5x O2 → 3x CO2
(15,0 − x) cm bután →
3
6,5(15,0 − x) O2 → 4(15,0 − x) CO2 1 pont
− Jelöljük az oxigénmaradékot y-nal, így a fogyott oxigén térfogata:
(100 − y) cm3,
a képződött szén-dioxid pedig: (69,0 − y) cm3. 1 pont
− Két egyenlet írható fel:
5x + 6,5(15 − x) = 100 − y
3x + 4(15 − x) = 69,0 − y 2x1= 2 pont
− Az egyenletrendszer megoldása:
x = 13,0, 1 pont
y = 22,0. 1 pont
− A térfogatszázalékos összetétel:
13,0
⋅ 100% = 86,7 ϕ% C3H8 és így 13,3ϕ% C4H10. 1 pont
15,0
− Az oxigénfelesleg:
22,0
⋅ 100% = 28,2%. 2 pont
100 − 22,0
10 pont
162. − A képletek, CnH2n és CnH2n–2, a telítés:

CnH2n + H2 → CnH2n+2
CnH2n–2 + 2 H2 → CnH2n+2 (illetve ezek használatáért a számításokban) 1 pont
− A képződött gáz a megfelelő alkán, amelynek moláris tömege a sűrűségből:
M = ρ·Vm = 2,367 g/dm3 · 24,5 dm3/mol = 58,0 g/mol. 1 pont
− A szénatomszám:
12,0n + 2,0n + 2 = 58,0, ebből n = 4,00,
a két szénhidrogén a butén és a butadién. 2 pont
− Ha 20,0 cm3 elegyből x cm3 a butén és így (20,0 – x) cm3 a butadién, akkor:
x cm3 butén x cm3 H2-t addicionál,
(20,0 – x) cm3 butadién 2(20,0 – x) cm3 H2-t addicionál, 1 pont
− ez alapján pedig felírható a következő:
x + 2(20,0 – x) = 25,0, 2 pont
− ebből x = 15,00, vagyis 15,00 cm3,
azaz 75,0 térfogat% butén és 25,0 térfogat% butadién volt az elegyben. 1 pont
8 pont
163. – Az égési egyenletek:
C3H6O + 4 O2 = 3 CO2 + 3 H2O
C4H10O + 6 O2 = 4 CO2 + 5 H2O
C7H16 + 11 O2 = 7 CO2 + 8 H2O 3x1= 3 pont
– A keletkezett víz:
n(H2O) = m/M = 5,94 g : 18,0 g/mol = 0,330 mol 1 pont
– A keletkezett gáz:
n(gáz) = V/Vm = 14,7 dm3 : 24,5 dm3/mol = 0,600 mol 1 pont
– Ebből a fele szén-dioxid:
n(CO2) = 0,300 mol 1 pont
– A másik fele az oxigénmaradék, így a felhasznált oxigén:
n(O2, kezdeti) = V/Vm = 17,8 dm3 : 24,5 dm3/mol = 0,727 mol
n(O2, felhasznált) = 0,727 mol − 0,300 mol = 0,427 mol 1 pont
– Például x mol acetonból, y mol éterből és z mol heptánból kiindulva a vízre, a szén-
dioxidra és a felhasznált oxigénre a kémiai egyenletek arányai alapján felírható
három összefüggés:
3x + 5y + 8z = 0,330
3x + 4y + 7z = 0,300
4x + 6y + 11z = 0,427 3x1= 3 pont
– Ebből:
x = 0,0530 1 pont
y = 0,0230 1 pont
z = 0,0070 1 pont
– Az anyagmennyiség-százalékos összetétel:
0,0530
· 100% = 63,9 x% aceton,
0,0530 + 0,0230 + 0,0070
0,0230
· 100% = 27,7 x% éter és így 8,4 x% heptán. 1 pont
0,0530 + 0,0230 + 0,0070
– Az elegyminta tömege:
m = 0,0530 mol · 58,0 g/mol + 0,0230 mol · 74,0 g/mol + 0,0070 mol · 100 g/mol,
m = 5,48 g. 1 pont
15 pont
164. – A káliumos reakciót a pirrol adja:

C4H4NH + K = C4H4NK + 0,5 H2 1 pont
3
– 115,2 cm standardállapotú gáz: 4,70 · 10–3 mol H2, ebből a pirrol
anyagmennyisége (mivel 2 : 1 arányban fejleszti a gázt):
y = 9,40 · 10–3 mol. 1 pont
(Ennek tömege (M = 67,0 g/mol): 0,630 g.)
– A brómmal a pirrol és az metil-vinil-éter lép reakcióba
C4H4NH + 4 Br2 = C4Br4NH + 4 HBr
CH2=CH–O–CH3 + Br2 → CH2Br–CHBr–O–CH3 2x1 2 pont
– 6,71 g bróm: 4,19 · 10–2 mol. Az egyenletek alapján:
4y + x = 4,19 · 10–2, ahol x a metil-vinil-éter anyagmennyisége. 1 pont
– Ebbe y-t behelyettesítve: x = 4,30 · 10−3, 1 pont
(Így a metil-vinil-éter tömege (M = 58,0 g/mol): 0,249 g)
– Az égés egyenletei:
4 C4H5N + 21 O2 = 16 CO2 + 10 H2O + 2 N2 1 pont
C3H6O + 4 O2 = 3 CO2 + 3 H2O (ez az éter és az aceton égésére is igaz) 1 pont
– A képződött szén-dioxid 3,635 g, amelynek anyagmennyisége 0,0826 mol, így:
0,0826 = 4 · 9,40 · 10–3 mol + 3 · (4,30 · 10−3 + z),
ahol z az aceton anyagmennyisége. 1 pont
Ebből: z = 1,07 · 10–2 . 1 pont
– Ebből a minták tömege:
m = 9,40 · 10–3 mol · 67,0 g/mol + (4,30 · 10−3 + 1,07 · 10–2) 58,0 g/mol = 1,50 g. 1 pont
– Ebből a mólszázalékos összetétel:
9,40 ⋅ 10 −3
⋅ 100% = 38,5 x% pirrol,
9,40 ⋅ 10 − 3 + 4,30 ⋅ 10 − 3 + 1,07 ⋅ 10 − 2
4,30 ⋅ 10 −3
⋅ 100% = 17,6 x% metil-vinil-éter,
9,40 ⋅ 10 − 3 + 4,30 ⋅ 10 − 3 + 1,07 ⋅ 10 − 2
100% − 38,5% − 17,6% = 43,9 x% aceton. 1 pont
12 pont
165. – A NaOH-oldatban lévő lúg: n(NaOH) = cV = 1,136 · 10–3 mol (1)

– A teljes törzsoldatra ennek tízszerese fogyna: 1,136 · 10–2 mol (1)
– Ha egyértékű a karbonsav, akkor ugyanennyi annak anyagmennyisége is.
(E megállapítás helyett az egyenlet is elfogadható:
R–COOH + NaOH = R–COONa + H2O) (1)
1,00 g
– A sav moláris tömege: M = = 88,0 g/mol. (1)
1,136 ⋅ 10 −2 mol
g
: 16
– Oxigéntartalma alapján: 88,0 g/mol · 0,545 = 48,0 g/mol ⎯⎯ ⎯⎯→
mol 3 O-atom van. (2)
– M(CxHy) = 88,0 – 48,0 = 40,0 g/mol → C3H4 (1)
– Az összegképlet: C3H4O3. (1)
– A lehetséges konstitúció: CH3–CO–COOH, piroszőlősav. (2)
10 pont
5 (COOH)2 + 2 MnO −4 + 6 H+ → 10 CO2 + 2 Mn 2 + + 8 H2O
(1 pont az oxidációs számok helyes meghatározásáért,
1 pont az oxidációsszám-változás szerinti arányokért, 1 pont a teljes rendezésért) 3 pont
– A mérőoldatban:
n(KMnO4) = 0,01076 dm3 · 0,0198 mol/dm3 = 2,13 · 10−4 mol. 1 pont
– Az oxálsav anyagmennyisége a 20,0 cm3-es részletben:
n(oxálsav) = 2,50 · n(KMnO4) = 5,326 · 10−4 mol. 1 pont
– A törzsoldat s így a minta oxaláttartalma:
5 · 5,326 · 10−4 = 2,66 · 10−3 mol, 1 pont
– Ez megfelel ugyanennyi Na-oxalátnak [M(Na2C2O4) = 134 g/mol] 1 pont
m(Na2C2O4) = 2,66 · 10−3 mol · 134 g/mol = 0,3569 g. 1 pont
- Az oldhatóság 100 g vízre vonatkoztatva:
0,3569 x
= → x = 3,70 g Na2C2O4/ 100 g víz. 2 pont
10,00 − 0,3569 100
10 pont
167. – Az etil-acetát képlete: CH3–COO–C2H5, M = 88,0 g/mol, vagyis 1,00 mol észterből
indultunk ki. 22,0 g, azaz 0,250 mol észter maradt 1 pont
– Az észter hidrolízise:
CH3–COO–C2H5 + H2O CH3COOH + C2H5OH 1 pont
– Az egyenlet alapján az átalakulások:
CH3–COO–C2H5 + H2O CH3COOH + C2H5OH 1 pont
1,00 mol x
–0,750 mol –0,750 mol 0,750 mol 0,750 mol
0,250 mol (x – 0,750) mol 0,750 mol 0,750 mol 1 pont
– A keletkezett szerves vegyületek:
0,750 mol ecetsav: 0,750 · 60,0 g/mol = 45,0 g,
0,750 mol etanol: 0,750 · 46,0 g/mol = 34,5 g. 2 pont
– Az egyensúlyi állandó felhasználásával:
K =
[sav]⋅ [alkohol] 1 pont
[észter]⋅ [víz]
0,750 mol 0,750 mol
⋅
V V 0,750 2
K= = = 0,250 1 pont
0,250 mol ( x − 0,750 ) mol 0,250(x − 0,750 )
⋅
V V
ebből: x = 9,75 1 pont
– A hozzákevert víz tömege: 9,75 · 18 g = 176 g. 1 pont
10 pont
168. a) Az egyensúlyi reakció:

2 CH4(g) C2H2(g) + 3 H2(g) 1 pont
494 kg
– 494 kg acetilén: = 19,0 kmol. 1 pont
kg
26,0
kmol
– Ez elvileg 38,0 kmol metánból alakulna át, 1 pont
de a metánnak csak 60,0%-a alakult át egyensúlyig ezért:
38,0 kmol
= 63,3 kmol kell belőle. 1 pont
0,600
– Ennek térfogata standardállapotban:
63,3 kmol · 24,5 m3/kmol = 1552 m3. (1,55 · 103 m3) 1 pont
b) A kiindulási metánkoncentráció a moláris térfogatból:
1
c= 3
= 0,0408 mol/dm3. 1 pont
dm
24,5
mol
– Az átalakulás 60,0%-os, így az egyensúlyi koncentrációk:
2 CH4(g) C2H2(g) + 3 H2(g)

kiindulás: 0,0408
↓ 60,0%
átalakulás: –0,0245 0,0122 0,0367
3 pont
[C 2 H 2 ] ⋅ [H 2 ]3
=
0,0122 ⋅ 0,0367 3
= 2,27 ⋅ 10 ⎜
⎛ mol ⎞
−3
2
K= ⎟ 2 pont
[CH 4 ]2 0,0163 2
⎝ dm 3 ⎠
c) Az acetilén térfogat%-a az anyagmennyiség-százalékkal egyezik, így az egyensúlyi
koncentrációkból számolható:
0,0122
⋅ 100% = 18,7 térfogat% 2 pont
0,0163 + 0,0122 + 0,0367
(Ez a koncentrációk nélkül is adódik, ha pl. 1,00 mol metánból indulunk ki, és abból
0,400 mol marad, 0,600 mol alakul át 0,300 mol etinné és 0,90 mol hidrogénné, ekkor
az etintartalom:
0,300
⋅ 100% = 18,7%)
0,400 + 0,300 + 0,900
13 pont
ESETTANULMÁNYOK, ELEMZŐ FELADATOK
219. oldal: A víz körforgása
1. A Föld vízkészletének 3 %-a édesvíz. 1 pont

2. A Föld vízkészlete 3 %-ának kevesebb, mint 1 %-át használják a mindennapokban,
így a teljes vízkészletnek kevesebb, mint 0,03 %-át. 1 pont
3. 423 000 km3 víz = 4,23 · 105 · 109 m3 = 4,23⋅1014 m3 = 4,23 ·1017 dm3
m(víz) = 4,23⋅1017 kg (mivel a víz sűrűsége kb. 1 kg/dm3). 1 pont
Q = 1,00 · 1021 kJ / 4,23 ·1017 kg = 2364 kJ/kg
(vagyis 2,36 · 103 kJ szükséges 1 kg vízhez) 1 pont
n(víz) = m/M = 2,35 ·1016 kmol = 2,35⋅1019 mol 1 pont
∆Hpárolgási = 1,00 · 1021 kJ / 2,35⋅1019 mol = 42,6 kJ/mol
(vagyis 42,6 kJ szükséges 1 mol vízhez) 1 pont
4. n(C) = 1,00 · 1021 kJ / 394,0 kJ/mol = 2,54 · 1018 mol 1 pont
m(C) = 2,54 · 1018 mol · 12,0 g/mol = 3,05 · 1019 g = 3,05 · 1013 t 1 pont
5. V(víz) = 37 000 km3 = 3,7·1019 dm3, m(víz) = 3,7·1019 kg 1 pont
a tengervíz 3,5 tömeg%-a só, tehát 96,5 tömeg%-a víz.
3,5
m(só) = 3,7⋅1019 kg · = 1,34⋅1019 kg = 1,34⋅1016 tonna 1 pont
96,5
6. 100 g tengervízben 3,5 g só van. Ennek megoszlása:
3,5 / (37,0 + 1 + 6,87 + 1,53) = 3,5 / 46,4 = 0,0754 g KCl
0,0754 ⋅ 37 = 2,79 g NaCl
0,0754 ⋅ 6,87 = 0,518 g MgCl2
0,0754 ⋅ 1,53 = 0,115 g CaCl2
Ennek megfelelően a tengervíz 0,075 tömeg%-a KCl, 2,8 tömeg%-a NaCl,
0,52 tömeg%-a MgCl2 és 0,12 tömeg%-a CaCl2. 2 pont
100 g tengervíz: V = 100 g / 1,023 g/cm3 = 97,75 cm3 = 0,09775 dm3. 1 pont
Ebben van:
n(NaCl) = 2,79 g / 58,5 g/mol = 0,0477 mol, c(NaCl) = n(NaCl)/V(oldat) = 0,49 mol/dm3
n(KCl) = 0,0754 g / 74,6 g/mol = 1,01⋅10–3 mol, c(KCl) = 0,010 mol/dm3
n(MgCl2) = 0,518 g / 95,3 g/mol = 5,435⋅10–3 mol, c(MgCl2) = 0,056 mol/dm3
n(CaCl2) = 0,115 g / 111,0 g/mol = 1,036⋅10–3 mol, c(CaCl2) = 0,011 mol/dm3 2 pont
15 pont
220. oldal: Kémiai kísérletek mikrohullámú sütővel
1. A víz molekulái dipólusmolekulák. 1 pont

2. A dipólusos sajátságú részecskék saját forgási frekvenciájuknak megfelelő
elektromágneses sugárzást elnyelik. 1 pont
3. P = 700 W
t = 2 perc = 120 s
A leadott teljesítmény:
W = P·t = 84 000 Ws = 84 000 J 1 pont
A víz felmelegítéséhez szükséges hő (a víz 2 dl = 0,2 dm3, ami kb. 0,2 kg):
J
Q = c·m·∆t = 4183 · 0,2 kg · 80 ˚C = 66 928 J 1 pont
kg °C
A hatásfok:
66928
η= = 0,796 = 79,6 % 1 pont
84000
4. A kék színű kristályvíztartalmú vegyület kifehéredik. 1 pont
5. CuSO4 · 5H2O(sz) → CuSO4(sz) + 5 H2O(g) 1 pont
kJ kJ kJ
Képződéshők (a függvénytáblázatból): –2280 –770 –242
mol mol mol
A réz(II)-szulfát víztelenítésének reakcióhője:
kJ
∆rH = 5 (–242) + (–770) – (–2280) = +300 2 pont
mol
6. P = 700 W
t = 5 perc = 300 s
η = 80%
A vízmelegítő által leadott energia:

W = Pt = 210 000 J 1 pont
Ebből:
210 000 J · 0,8 = 168 000 J = 168 kJ hasznosítható. 1 pont
A kihevített rézgálic tömege:
168 kJ g
m= · 249,5 ≅ 140 g. 1 pont
kJ mol
300
mol
7. d = 15 cm, ebből a gömb sugara: r = 7,5 cm,
T = 398 K
p = 1,013 · 105 Pa
A gömb alakú zacskó térfogata (a függvénytáblázatban megtalálható):

4r 3π
V=
3
4 ⋅ 7,53 π
V= = 1766 cm3 1 pont
3
A képződő vízgőz térfogata: pV = nRT
pV 1,013 ⋅ 10 5 Pa ⋅ 1766 ⋅ 10 −6 m 3
n= = = 0,0541 mol, 1 pont
RT J
8,314 ⋅ 398 K
K mol
m = 0,0541 · 18 g = 0,97 g vizet tartalmazott. 1 pont
15 pont
221. oldal: Cianidszennyezés a Szamoson és a Tiszán
1. A cianid-koncentráció a Szamoson:
M(CN–) = 26,0 g/mol, 1,00 dm3 vízben:
m(CN–) = 32,6 mg = 0,0326 g, n = m/M = 1,254⋅10–3 mol, 1 pont
így c(CN–) = 1,25⋅10–3 mol/dm3 1 pont
A cianid-koncentráció Szegednél:
m(CN–) = 1,49 mg = 0,00149 g, c(CN–) = n/V = 5,73⋅10–5 mol/dm3 1 pont
2. m(CN–) = 105 tonna = 105 000 kg = 1,05⋅108 g,
n(CN–) = 1,05⋅108 g / 26,0 g/mol = 4,038⋅106 mol 1 pont
n(NaCN) = n(CN–) = 4,038⋅106 mol,
M(NaCN) = 49,0 g/mol,
m(NaCN) = 4,038⋅106 mol ⋅ 49,0 g/mol = 1,98⋅108 g = 198 tonna 1 pont
3. Az arany oxidációs száma: +1. 1 pont
Az (1) egyenletben: Au oxidációs száma változik: 0-ról +1-re
az O2 oxidációs száma változik: 2×(0-ról –2-re), 1 pont
így az Au együtthatója (szöchiometriai száma) 4. 1 pont
A rendezett egyenletet:
4 Au + 8 NaCN + O2 + 2 H2O = 4 Na[Au(CN)2] + 4 NaOH (1) 1 pont
A (2) egyenletben: Au oxidációs száma változik: +1-ről 0-ra
a Zn oxidációs száma változik: 0-ról +2-re 1 pont
A rendezett egyenlet:
2 Na[Au(CN)4 + Zn = Na2[Zn(CN)4] + 2 Au (2) 1 pont
– 6
4. n(CN ) = 4,038⋅10 mol,
ennek 5,00 %-a vett részt a reakcióban: n(CN–) = 4,038⋅106⋅0,05 = 2,019⋅105 mol 1 pont
ez reagál: n(Au) = n(CN–) / 2 = 1,0095⋅105 mol, 1 pont
m(Au) = 1,0095⋅106 mol ⋅ 197,0 g/mol = 1,99⋅107 g = 19,9 tonna 1 pont
5. Kioldódott:
m(Cu2+) = 30 tonna (= 3,0 ⋅107 g), 1 pont
n(Cu2+) = 3,0 ⋅107 g / 63,5 g/mol = 4,72 ⋅ 105 mol,
Az egyenlet alapján: n(NaCN) = 5 ⋅ n(Cu2+) = 2,36 ⋅ 106 mol
m(NaCN) = 2,36⋅106 mol ⋅ 49,0 g/mol = 1,16⋅108 g = 116 tonna 2 pont
17 pont
222. oldal: A cianidszennyezés megszűntetése
1. A reakcióban a H2O2-ból H2O, tehát az oxigén oxidációs száma csökken,

a H2O2 redukálódik, a H2O2 oxidálószer. 2 pont
2. H2O2 + 2 KI = I2 + 2 KOH, 1 pont
a H2O2 oxidálószer 1 pont
3 H2O2 + K2Cr2O7 + 4 H2SO4 = K2SO4 + Cr2(SO4)3 + 3 O2 + 7 H2O 2 pont
a H2O2 redukálószer 1 pont
3. a) A módszer gyors, nincsenek toxikus köztes és melléktermékek, nem befolyásolja
a víz pH-ját. 1 pont
b) A módszer drága, a veszteségek miatt nagy reagens felesleget igényel, és a reagens
pusztítja az élővilágot. 1 pont
4. m(CN–) = 105 tonna = 1,05⋅108 g, n(CN–) = 1,05⋅108 g / 26 g/mol = 4,038⋅106 mol, 1 pont
Az egyenlet alapján:
n(H2O2) = n(CN–) = 4,038⋅106 mol, m(H2O2) = 4,038⋅106 mol ⋅ 34,0 g/mol = 1,373⋅108 g, 1 pont
m(H2O2-oldat) = 1,373⋅108 g / 0,35 = 3,923⋅108 g = 392,3 tonna, 1 pont
V(H2O2-oldat) = 392,3 tonna / 1,10 tonna/m3 = 356,6 m3, 1 pont
A hatásfok figyelembevételével a szükséges oldatmennyiség:
V(H2O2-oldat) = 356,6 m3 : 0,45 = 792 m3
(az adatok pontosságának megfelelően 7,9 · 102 m3). 1 pont
14 pont
223. oldal: Egy tizennyolcadik századi talány
1. a) A „levegő” itt tiszta oxigén, ebben az égés hevesebben zajlik. 1 pont

b) higany(II)-oxid (vagy: HgO) 1 pont
c) A higany-oxid bomlásához szükséges hőt biztosította. 1 pont
2. 2 HgO = 2 Hg + O2 (1 pont a kémiai jelekért, 1 pont a rendezésért) 2 pont
3. C 1 pont
4. A gyertya elaludt volna. 1 pont
Oka: a mészkő hevítésekor az égést nem tápláló szén-dioxid keletkezik. 1 pont
5. Gáz. 1 pont
9 pont
224. oldal: Elemi kén előállítása
1. a) vulkanikus eredetű elemi kénből 1 pont

b) vulkanikus eredetű elemi kénből 1 pont
c) földgázból (kőolajból) 1 pont
2. H2S + 1,5 O2 = SO2 + H2O 2 pont
2 H2S + SO2 = 3 S + 2 H2O 2 pont
(Összevonva: 3 H2S + 1,5 O2 = 3 S + 3 H2O)
(Mindkét egyenletnél 1 pont a kémiai jelekért, 1 pont a rendezésért.)
3. m(S) = 1000 g, n(S) = 1000 g / 32,0 g/mol = 31,25 mol
n(H2S) = n(S) = 31,25 mol 1 pont
V(H2S) = 31,25 mol ⋅ 24,5 dm3 / mol ≅ 766 dm3 1 pont
n(O2) = 1/2 n(S) = 15,63 mol 1 pont
V(O2) = 15,63 mol ⋅ 24,5 dm3/mol ≅ 383 dm3 1 pont
4. 25,0 millió tonna = 2,50 ⋅ 107 kg, 1 pont
V(H2S) = 2,50 ⋅ 107 ⋅ 766 dm3 = 1,92⋅1010 dm3 = 1,92⋅107 m3 1 pont
V(O2) = 2,50⋅107 ⋅ 383 dm3 = 9,57⋅109 dm3 = 9,57⋅106 m3 1 pont
14 pont
225. oldal: Szivárgott a sósav
1. V(oldat) = 40 m3 = 40 000 dm3, m(oldat) = 40 000 dm3⋅1,18 kg/dm3 = 47200 kg 1 pont

m(HCl) = 47200 kg ⋅ 0,370 = 17464 kg ≅ 17 t 1 pont
2. A sósav a hidrogén-klorid vizes oldata (tehát a sósavnak nincs vizes oldata). 1 pont
3. Nyitott rendszerben a tömény sósavból a hidrogén-klorid-gáz folyamatosan távozik,
így ez a gáz jelentett veszélyt. 1 pont
4. a) m(HCl) = 17 464 kg ⋅ 0,01 = 17,464 kg, n(HCl) = m/M = 0,478 kmol = 478 mol 1 pont
V(HCl) = 478 mol ⋅ 24,5 dm3/mol = 11722 dm3 ≅ 12 m3 1 pont
b) pH = 4,00, ebből [H+] = 1,00 · 10–4 mol/dm3 = c(HCl) 1 pont
478 mol
V(eső) = n/c = −4
= 4780000 dm3 = 4,8 · 103 m3 1 pont
1,00 ⋅ 10 mol/dm 3
c) Ha az eső x mm-es, akkor 100 km2-es területen az eső térfogata:

V(eső) = x · 10–6 km · 100 km2 = x · 10–4 km3
Az eső kiszámított térfogata 4780 m3 = 4780 · 10–9 km3 = 4,78 · 10–6 km3.
A területet beborító eső:
x · 10–4 km3 = 4,78 · 10–6 km3,
x = 0,0478, vagyis kb. 0,05 mm-nyi 4,00-es pH-jú csapadék borítana be egy 100 km2-
es területet (vagyis a veszély nem is olyan nagy). 2 pont
5. A sósavat reagáltatták égetett mésszel, így közömbösítették annak hatóanyagtartalmát
2 HCl + CaO = CaCl2 + H2O 1 pont
A reakció sav-bázis folyamat (a mész szempontjából kémiai oldás). 1 pont
6. A reakcióegyenlet szerint:
n(CaO) = 0,5 ⋅ n(HCl), n(HCl) = 478 mol, így n(CaO) = 239 mol, 1 pont
1
m(CaO) = 239 mol ⋅ 56,0 g/mol = 13384 g = 1,3 · 10 kg 1 pont
7. – CaCO3 + 2 HCl = CaCl2 + H2O + CO2 1 pont

gázfejlődési, egyben sav-bázis reakció 1 pont
– A mészkőporból szén-dioxid szabadulna fel, ez kis mértékű környezetszennyezést
jelenthet. 1 pont
Ugyanakkor a mészkőport nem kell pontosan kimérni, a mészkőpor
feleslege nem okoz környezetszennyezést (a mész feleslege lúgos kémhatása
révén a talajba és a vizekbe szivárogva súlyos károkat okozhat). 1 pont
8. A reakcióegyenlet szerint:
n(CaCO3) = 0,5 n(HCl) = 239 mol 1 pont
m(CaCO3) = 239 mol ⋅ 100,0 g/mol = 23900 g = 2,4 · 101 kg 1 pont
20 pont
226. oldal: Hajszőkítés

1. m = 60 g . 0,090/0,3 = 18 g tömény oldatot 1 pont
60 g − 18 g = 42 g (vagy 42 cm3) vízzel hígítunk. 1 pont
2. 2 H2O2 → 2 H2O + O2 1 pont
A katalizátor gyorsítja a reakciót, de végül eredeti állapotban visszamarad. 1 pont
60 g ⋅ 0,090
3. n(H2O2) = = 0,159 mol 1 pont
34 g/mol
Az egyenlet alapján: n(O2) = 0,159 mol : 2 = 0,0794 mol, 1 pont
V(O2) = 0,0794 mol · 24,5 dm3/mol ≅ 1,9 dm3. 1 pont
4. Például: NH3 + CH3-COOH = CH3-COONH4 1 pont
8 pont
226. oldal: Ammóniagyártás „nyomás nélkül”

1. nitrogénből és hidrogénből 1 pont
N2 + 3 H2 = 2 NH3 1 pont
2. A nyomás növelése az ammóniaszintézis irányába tolja az egyensúlyt (azon kívül nő a
gázkoncentráció, így gyorsul is a reakció). 1 pont
3. a) Az aktiválási energia biztosításához szükséges. 1 pont
b) hő 1 pont
c) elektromos (és hő) 1 pont
4. a) A reakció gyorsításához. 1 pont
b) A protonáramlás gyorsításához (a kerámiafalon keresztül). 1 pont
5. A folyamat exoterm, így (Le Chatelier elv értelmében) a bomlás irányába tolódik az
egyensúly. 2 pont
6. Túlnyomás (vagy a légkörinél nagyobb nyomás) nélkül. 1 pont
7. Műtrágya, robbanóanyag, műanyag. (Elfogadható még: gyógyszer, salétromsav stb.) 1 pont
8. Salétromsav, HNO3 2 pont
14 pont
227. oldal: Forró, átlátszó és rugalmas mágnes: mi az?

1. Szén. 1 pont
2. Grafit és gyémánt. 2 pont
Gyémánt: atomrács, grafit: réteges atomrács, fullerén: molekularács. 1 pont
3. Szupravezetőt. 1 pont
4. Mágneses tulajdonságú. 1 pont
5. Kisebb sűrűségűek. 1 pont
6. a) Magas hőmérsékleten is megőrzi e tulajdonságát. 1 pont
b) Kisebb sűrűségűek, rugalmasak és átlátszók. 1 pont
9 pont
228. oldal: Veszélyes anyag az árokban
1. Nem jelentett volna közvetlen veszélyt a kiszóródása. 1 pont
Ok: a bárium-szulfát oldhatatlansága miatt nem mérgező anyag. 1 pont
2. m(BaSO4) = 1000 g, n(BaSO4) = 1000 g / 233,3 g/mol = 4,286 mol. 1 pont
c(BaSO4) = 1,0 · 10–5 mol/dm3,
V(oldat) = 4,286 mol / 1,0⋅10–5 mol/dm3 = 4,286⋅105 dm3 ≅ 42,86 m3
Mintegy 43 m3 víz kellene a feloldáshoz. 1 pont
3. a) BaCO3 + 2 HCl = BaCl2 + H2O + CO2 1 pont
b) A gyomorsav a fentiekhez hasonlóan oldotta volna a bárium-karbonátot,
és a báriumionok a belekből felszívódva izomgörcsök, szívműködési zavarok
léphettek volna fel. 1 pont
4. a) BaCO3 + H2SO4 = BaSO4 + H2O + CO2 1 pont
b) A reakció során oldhatatlan, nem mérgező bárium-szulfát keletkezik, és semmi
egyéb melléktermék nem marad vissza. 1 pont
5. m(BaCO3) = 50,0 kg, n(BaCO3) = 50,0 kg / 197,3 kg/kmol = 0,253 kmol
n(H2SO4) = n(BaCO3) = 0,253 kmol,
c(H2SO4) = 0,253 kmol / 0,120 m3 ≅ 2,1 mol/dm3 2 pont
m(H2SO4) = 0,253 kmol ⋅ 98,0 kg/kmol = 24,794 kg,
m(oldat) = 120 dm3 ⋅ 1,12 kg/dm3 = 144 kg
24,794
tömeg%: ⋅100 ≅ 17 % 2 pont
144
6. n(CO2) = n(BaCO3) = 0,253 kmol = 253 mol 1 pont
J
253 mol ⋅ 8,314 ⋅ 283 K
V(CO2) = molK ≅ 6,0 m3 2 pont
100 000 Pa
15 pont
229. oldal: A gyufa

1. a) fehér foszfor (sárga foszfor)
b) nem tartalmazott
c) fehér foszfor
d) fehér foszfor
e) vörös foszfor 2 pont
2. A fehér foszfor, 1 pont
mert molekularácsos, ezért zsírban oldódva
bőrünkön keresztül is felszívódik, és halált okozhat. 1 pont
3. 4 P + 5 O2 = 2 P2O5 1 pont
egyesülés, exoterm reakció, redoxireakció 3 pont
4. Nem kellett hozzá tömény kénsav. 1 pont
Gyulladása robbanással járt együtt (ezért tűzveszélyes volt). 1 pont
5. A kálium-klorátot ólom-dioxiddal helyettesítette, így „hangtalanul” gyulladó gyufát
talált fel. 1 pont
+5 0 -1 +4
6. 2 K Cl O3 + 3 S = 2 K Cl + 3 S O 2 1 pont
A klór redukálódik: +5→ –1 (6 csökkenés) 1 pont
A kén oxidálódik: 0 → +4 (4 növekedés) 1 pont
∆rH = 2 ∆kH(KCl) + 3 ∆kH(SO2)– ∆kH(KClO3) 1 pont
∆rH = 2(–436 kJ/mol) + 3(–297 kJ/mol) – (–392 kJ/mol) = –1371 kJ/mol. 1 pont
7. Csak egy speciális dörzsfelületen gyulladnak meg. 1 pont
Nem tartalmaznak mérgező fehér foszfort. 1 pont
18 pont
230. oldal: Fényjelző eszközök, villanó keverékek
1. nátrium, kálium: I. főcsoport (alkálifémek)

magnézium, stroncium: II. főcsoport (alkáliföldfémek) 1 pont
Valamennyien erős redukálószerek. (Vagy: valamennyien könnyen oxidálódnak.) 1 pont
2. A nátrium-, a kálium- és a stroncium-vegyületek. 1 pont
Ezek a fémek festik a lángot (atomjaik könnyen gerjeszthető elektronokat tartalmaznak)
így valami éghető anyag meggyújtásával (ld. szöveg) a vegyületek festik a lángot. 1 pont
3. Pl. a kálium lángfestése: fakó ibolya, nátrium lángfestése sárga, stroncium lángfestése
vörös. Ezek közül egy: 1 pont
4. A magnézium nagyon erősen fényes lánggal ég. 1 pont
2 Mg + O2 = 2 MgO 1 pont
A függvénytáblázatból: ∆kH(MgO(sz)) = –609,0 kJ/mol,
így az égés reakcióhője: ∆Hr = –609,0 kJ/mol 1 pont
n(Mg) = 1,00 g / 24,3 g/mol = 0,04115 mol 1 pont
Q = 0,04115 mol · (–609,0 kJ/mol) = –25,1 kJ,
(vagyis 25,1 kJ hő szabadul fel). 1 pont
5. A reakcióegyenlet:
Mg + NaNO3 = MgO + NaNO2 1 pont
Oxidációs számokkal:
0 +1 +5 −2 +2 −2 +1 +3 −2
Mg + Na N O 3 = Mg O + Na N O 2
A Mg oxidálódott: 2-vel nőtt az oxidációs száma.
A N redukálódott: 2-vel csökken az oxidációs száma. 1 pont
12 pont
231. oldal: A réz-karbonátról
1. Cu + 4 HNO3 = Cu(NO3)2 + 2 NO2 + H2O

(vagy: 3 Cu + 8 HNO3 = 3 Cu(NO3)2 + 2 NO + 4 H2O) 2 pont
Cu(NO3)2 + Na2CO3 = CuCO3 + 2 NaNO3 1 pont
2. M(Cu) = 63,5 g/mol, M(CuCO3) = 123,5 g/mol, M(CuO) = 79,5 g/mol.
A tömegviszonyok: 100 tömegegység rézre vonatkoztatva:
100
⋅ 123,5 = 194,5 tömegegység CuCO3, 1 pont
63,5
100
⋅ 79,5 = 125,2 tömegegység CuO. 1 pont
63,5
A réz-oxid tömegaránya megegyezik, a karbonát esetén nem teljesen. 1 pont
3. a) lúgos 1 pont
b) CO32– + H2O HCO3– + OH– 1 pont
4. Cu(OH)2 és CuCO3 1 pont
Cu(OH)2 = CuO + H2O 1 pont
CuCO3 = CuO + CO2 1 pont
100
5. 100 g Cu: mol = 1,57 mol,
63,5
46
46 g CO2: mol = 1,05 mol,
44
10
10 g H2O: mol = 0,56 mol.
18
n[Cu(OH)2] : n[CuCO3] = n(H2O) : n(CO2) = 0,56 : 1,05 ≅ 1 : 2 3 pont
(Vagyis a képlet: 2 CuCO3 · Cu(OH)2.)
6. Nem fejlődhet, mert csak víz képződik: 1 pont
CuO + 2 HCl = CuCl2 + H2O 1 pont
CuO + 2 HNO3 = Cu(NO3)2 + H2O 1 pont
Esetleg karbonát szennyeződés maradt vissza a hevítés után, és ebben az esetben
szén-dioxid-gáz fejlődik a sav hatására. 1 pont
18 pont
233. oldal: A jód előállítása chilei nitrátrétegekből
1. (1) reakció: IO3–: I oxidációs száma + 5, I–: jód oxidációs száma –1, 1 pont
HSO3–: S oxidációs száma +4, SO42–: S oxidációs száma: +6, 1 pont
IO3– (a jód) redukálódik, HSO3– (a kén) oxidálódik, 1 pont
(2) reakció: IO3–: jód oxidációs száma: +5, I–: jód oxidációs száma: –1, I2:
jód oxidációs száma: 0 1 pont
IO3– (a jód) redukálódik, I– oxidálódik 1 pont
2. IO3– + 3 HSO3– = I– + 3 SO42– + 3 H+ 2 pont
5 I– + IO3– + 6 H+ = 3 I2 + 3 H2O 2 pont
3. Az anyalúg semlegesítésekor sav-bázis reakció játszódik le: 1 pont
2 H+ + Na2CO3 = 2 Na+ + CO2 + H2O
(elfogadható még: 2 H+ + CO32− = CO2 + H2O, vagy tetszőleges savval
felírt sztöchiometriai egyenlet is) 1 pont
11 pont
233. oldal: Ammónium-nitrát
1. a) műtrágya (pétisó) 1 pont

b) mészkővel (CaCO3) 1 pont
2. HNO3 + NH3 = NH4NO3 1 pont
Egyesülés, exoterm reakció, sav-bázis reakció (ezek közül legalább kettő megadása). 2 pont
3. Ionrácsos vegyület, ezért oldódik jól vízben. 1 pont
Vizes oldata savas kémhatású: 1 pont
NH4+ + H2O NH3 + H3O+ 1 pont
4. m(NH4NO3) = 7000 t = 7,000 · 106 kg
n(NH4NO3) = 7,000 ⋅106 kg / 80,0 kg/kmol = 8,75 · 104 kmol
n(HNO3) = n(NH3) = n(NH4NO3) = 8,75 · 104 kmol 1 pont
m(HNO3) = 8,75⋅104 kmol · 63,0 kg/kmol = 5,5125 · 106 kg 1 pont
m(HNO3-oldat) = 5,5125 · 106 kg / 0,600 = 9,1875 · 106 kg 1 pont
V(HNO3-oldat) = 9,1875 · 106 kg / 1,37 kg/dm3 = 6,706 · 106 dm3 = 6,71 · 103 m3 1 pont
V(NH3) = 8,75 · 104 kmol · 24,5 m3/kmol = 2,14⋅106 m3 1 pont
5. n(NH4NO3) = 8,75 · 104 kmol
A bomlás bruttó egyenlete (a két egyenlet összeadásával):
NH4NO3 = N2 + 2 H2O + 0,5 O2
1 mol NH4NO3 elbomlásakor 3,5 mol gáz (és gőz) szabadul fel, 1 pont
így a feladatban szereplő mennyiségekre:
n(gáz) = 3,5 ⋅ 8,75⋅104 kmol = 3,0625⋅105 kmol, 1 pont
J
3,0625 ⋅ 10 8 mol ⋅ 8,314 ⋅ 1273 K
nRT Kmol
V(gáz) = = 5
= 3,20⋅107 m3 2 pont
p 1,013 · 10 Pa
6. A NH4NO3 = N2O + 2 H2O bomlás reakcióhője:

∆rH1 = 82,4 kJ/mol + 2 ⋅ (–242,0 kJ/mol) – (–87,1 kJ/mol) = –314,5 kJ/mol, 1 pont
A 2 N2O = 2 N2 + O2 bomlás reakcióhője:
∆rH2 = 0 – 2(82,4) k/mol = –164,8 kJ/mol. 1 pont
A felrobbant ammónium-nitrát:
n(NH4NO3) = 8,75 ⋅ 104 kmol = 8,75⋅107 mol,
Q1 = 8,75⋅107 mol ⋅ (–314,5 kJ/mol) = –2,75 · 1010 kJ 1 pont
Az elbomlott dinitrogén-monoxid:
n(N2O) = n(NH4NO3) = 8,75 ⋅ 104 kmol = 8,75⋅107 mol,
∆ H
Q2 = 8,75⋅107 mol · r 2 = 8,75⋅107 mol · (–82,4 kJ/mol) = –7,21 · 109 kJ 1 pont
2
A felszabadult összes hő:
Q = Q1 + Q2 = –3,47 · 1010 kJ, azaz 3,47 · 1010 kJ hő szabadult fel. 1 pont
(II. megoldás:
A bruttó egyenlet alapján még egyszerűbb a számítás:
NH4NO3 = N2 + 2 H2O + 0,5 O2
∆rH = 2 ⋅ (–242,0 kJ/mol) – (–87,1 kJ/mol) = –396,9 kJ/mol,
a felrobbant 8,75⋅107 mol ammónium-nitrát esetében:
Q = 8,75⋅107 mol ⋅ (–396,9 kJ/mol) = –3,47⋅1010 kJ.)
22 pont
234. oldal: Szintetikus mosószerek
1. Mindkét só savanyú só. 1 pont

Képződésük egyenlete:
H3PO4 + NaOH = NaH2PO4 + H2O 1 pont
H3PO4 + 2 NaOH = Na2HPO4 + 2 H2O 1 pont
2. M(NaH2PO4) = 120 g/mol, M(Na2HPO4) = 142 g/mol
Az egyenlet szerint például 1 mol NaH2PO4-hoz 2 mol Na2HPO4 szükséges.
m(NaH2PO4) = 120 g, m(Na2HPO4) = 284 g
m(NaH2PO4) : m(Na2HPO4) = 1,00 : 2,37 2 pont
3. D 1 pont
4. 4,5 kg mosóporban: 0,25 · 4,5 kg = 1,13 kg = 1130 g Na5P3O10 van 1 pont
M(Na5P3O10) = 368 g/mol, n(Na5P3O10) = m/M = 3,07 mol
Az egyenlet szerint ehhez kell:
n(NaH2PO4) = 3,07 mol, n(Na2HPO4) = 2n(NaH2PO4) = 6,14 mol, 2 pont
m(NaH2PO4) = 3,07 mol ⋅ 120 g/mol = 368,4 g ≅ 0,37 kg,
m(Na2HPO4) = 6,14 mol ⋅ 142 g/mol = 871,9 g ≅ 0,87 kg. 1 pont
5. n(NaH2PO4) = 3,07 mol, ehhez szükséges n(H3PO4) = 3,07 mol, n(NaOH) = 3,07 mol
n(Na2HPO4) = 6,14 mol, ehhez szükséges n(H3PO4) = 6,14 mol, n(NaOH) = 12,28 mol
összesen: n(H3PO4) = 9,21 mol, n(NaOH) = 15,35 mol 2 pont
m(H3PO4) = 9,21 mol ⋅ 98,0 g/mol = 902,6 g ≅ 0,90 kg,
m(NaOH) = 15,35 mol ⋅ 40,0 g/mol = 614,0 g ≅ 0,61 kg. 1 pont
6. Igen, okoz. A vizekbe kerülve megnövelik a növények számára felvehető
foszforvegyületeket, a vizekben túlszaporodnak az élőlények, azaz eutrofizációt okoz. 2 pont
15 pont
235. oldal: Tudják-e az újságírók a kémiát?
1. A nátrium-hidroxid oldódik vízben, 1 pont

gáz nem fejlődik. 1 pont
2. ∆Holdódás = –239,6 kJ/mol + (–227,5 kJ/mol ) – (–425, kJ/mol) = –42,1 kJ/mol 2 pont
vagyis a folyamat erősen exoterm. 1 pont
3. m(NaOH) = 20 · 50 kg = 1000 kg, M(NaOH) = 40 g/mol,
n(NaOH) = m/M = 25 kmol = 2,5 · 104 mol.
Q = 2,5⋅104 mol ⋅ (–42,1 kJ/mol) ≅ – 1,1⋅106 kJ 2 pont
4. Hirtelen nagy hő fejlődött volna, és a szilárd anyagra kerülő víz felforrhatott volna. 1 pont
A szétfröccsenő tömény lúgos oldat égési, maró hatása révén pedig további
sérüléseket is okozhatott volna. 1 pont
5. Célszerű lenne valamilyen savval, pl. sósavval, kénsavval vagy ecetsavval. 1 pont
Pl.: NaOH + HCl = NaCl + H2O
2 NaOH + H2SO4 = Na2SO4 + 2 H2O
NaOH + CH3COOH = CH3COONa + H2O (elég egy egyenlet) 1 pont
6. Az OH–(aq) + H+(aq) = H2O(f) reakciót kísérő hőváltozás:
∆kH = –286,5 kJ/mol – (–227,5 kJ/mol ) = –59,0 kJ/mol 1 pont
m(NaOH) = 1000 kg, n(NaOH) = 25 kmol
Q = 2,5⋅104 mol ⋅ (–59,0 kJ/mol) = 1,5⋅106 kJ 1 pont
a reakciót az oldódáshoz hasonló nagyságrendű hő felszabadulása kísérné (ezt a NaOH
oldódása előzi meg, vagyis a két hő valójában összeadódik) így hasonló (sőt, még
nagyobb) veszélyekkel, égési, marási sérülésekkel kellene számolni, mint az egyszerű
oldódás során. 1 pont
7. 2 Na + 2 H2O = 2 NaOH + H2 1 pont
A reakció során hidrogéngáz fejlődik, ami a levegővel robbanékony elegyet (durranógázt)
alkot, és ez könnyen robbanáshoz vezethet. 1 pont
16 pont
236. oldal: Tengernyi gond az óceánokban
1. Egyre nagyobb sebességgel nő a tengerek vízszintje. 1 pont

Az óceánok átlaghőmérséklete növekszik. 1 pont
A Golf-áramlat megváltoztatta irányát. 1 pont
2. Szén-dioxid. 1 pont
Az élőlények kilélegzik,
tüzelőanyagokat égetnek,
hulladékégetéskor stb. 3x1 3 pont
3. Csökken a pH-ja. 1 pont
CO2 + H2O = H2CO3, H2CO3 → H+ + HCO3– 2 pont
4. Valójában gyengén lúgos a tengervíz. 1 pont
5. 8,1-ről 7,4-re csökken 1 pont
6. a) CaCO3 + 2 HCl = CaCl2 + H2O + CO2 1 pont
b) CaCO3 + H2O + CO2 = Ca(HCO3)2 1 pont
7. A mészkő képződése akadályozza meg. 1 pont
Inkább a mészkő oldódása és a karbonát és hidrogén-karbonát-ionok lúgos hidrolízise
csökkenheti a savasodást. 1 pont
8. A fotoszintézisben szén-dioxidot használnak fel. 1 pont
A felmelegedés hatására pusztul a fitoplankton,
ezért egyre kevesebb szén-dioxidot használt fel, 1 pont
tovább nő a szén-dioxid-koncentráció a levegőben, így tovább pusztul a plankton
és közben egyre gyorsul a felmelegedés. 1 pont
19 pont
238. oldal: A fémek szerkezete és tulajdonságai
1. Jó elektromos és hővezetés, (általában) szürkés szín, csillogó felülettel. 3x1 3 pont

2. A rézcsoport. 1 pont
3. A réz gyakoribb (olcsóbb) fém. 1 pont
4. Az alumínium 1 pont
5. a) 12 (az ábráról leolvasható) 1 pont
b) 8 (az ábráról leolvasható) 1 pont
6. Az alumíniumból és az ónból (1 pont), mert mindkettő (megfelelő
hőmérsékleten) lapcentrált kristályrácsú (1 pont). 2 pont
7. Mert izzó állapotban a könnyebben megmunkálható lapcentrált
kristályrácsúvá alakul. 1 pont
8. Minél nagyobb a fémes sugár, annál alacsonyabb az olvadáspont. (1 pont)
Az alkálifémek összehasonlítása alkalmas erre (1 pont), mert hasonló a
vegyértékelektron-szerkezetük, és valamennyien azonos rácstípusban
kristályosodnak. (2 pont) 4 pont
15 pont
ESETTANULMÁNYOK, ELEMZŐ FELADATOK II.
241. oldal: Szénhidrogének az atmoszférában
1. m(C) = 3,0 · 1014 kg, n(C) = n(CO2) = 3,0 · 1014 kg / 12 kg/kmol = 2,5 · 1013 kmol
m(CO2) = 2,4 · 1013 kmol · 44 kg/kmol = 1,1 · 1015 kg 1 pont
m(C) = 7,0 · 1011 kg, n(C) = n(CH4) = 7,0 · 1011 kg / 12 kg/kmol = 5,83 · 1010 kmol
m(CO2) = 5,83 · 1010 kmol · 16 kg/kmol = 9,3⋅1011 kg 1 pont
m(C) = 1 · 1012 kg, n(C) = n(CO2) = 1 · 1012 kg / 12 kg/kmol = 8,333 · 1011 kmol
m(CO) = 8,333 · 1011 kmol · 28 kg/kmol = 2,3⋅1012 kg 1 pont
2. m(CO2) + m(CH4) + m(CO) ≅ 1,1 · 1015 kg 1 pont
CH4: (9,3 1011 / 1,1⋅1015) · 100 = 0,085 %
CO: (2,3⋅1012 / 1,1⋅1015) · 100 = 0,21 %
CO2: 100% – 0,085 % – 0,21% ≅ 99,7 % 1 pont
3. a) etén CH2=CH2 vagy propén CH3–CH=CH2
etin CH≡CH
izoprén CH2=C(CH3)−CH=CH2 3x1 3 pont
b) benzol C6H6 vagy toluol C6H5−CH3 1 pont
c) szén-tetraklorid CCl4 1 pont
10 pont
241. oldal: Szerves oldószerek, mint kábítószerek
1. Ezek az anyagok könnyen párolgó folyadékok, így a gőzeit szívják be. 1 pont
2. Valamennyi folyékony halmazállapotú, könnyen párolgó anyag. Többségük apoláris
jellegű vegyületek, vízben nem oldódnak (az aceton kivételével). 2 pont
3. A jódot. 1 pont
4. szén-tetraklorid: CCl4
toluol: C6H5CH3
xilol: C6H4(CH3)2
etil-acetát: CH3COOCH2CH3
benzol: C6H6
aceton: CH3COCH3 6 pont
5. a) –
b) szén-tetraklorid
c) toluol, xilol, benzol
d) toluol, xilol, benzol
e) etil-acetát, aceton
f) –
g) aceton
h) etil-acetát
i) szén-tetraklorid 9x1 9 pont
+2[H], kat.
6. g) CH3COCH3 ⎯⎯ ⎯⎯→ CH3–CH(OH)–CH3 1 pont
h) CH3COOCH2CH3 + NaOH ⎯ ⎯→ CH3COONa + CH3CH2OH 1 pont
i) CH4 + 4 Cl2 = CCl4 + 4 HCl 1 pont
7. A benzol és a szén-tetraklorid. 2x1 2 pont
24 pont
242. oldal: Ecetsav előállítása közvetlenül metánból
1. O
CH3 C
O H
Karboxilcsoport 3x1 3 pont
2. a) metanol és szén-monoxid 1 pont
b) CH3-OH + CO → CH3-COOH, 1 pont
fém katalizátor jelenlétében, magas hőmérséklet 1 pont
3. metánból 1 pont
CH4 + H2O → CO + 3 H2 1 pont
CO + 2 H2 → CH3-OH 1 pont
4. El kell égetni a metánt. 1 pont
CH4 + 2 O2 = CO2 + 2 H2O 1 pont
A szén-dioxid-gáz képződéshője a függvénytáblázatból: −394 kJ/mol. 1 pont
A reakcióhő: ∆rH = –394 kJ/mol + 2(–242 kJ/mol) – (–74,9 kJ/mol) = –803,1 kJ/mol. 1 pont
5. Metánt palládium-szulfátot tartalmazó kénsavba vezettek és 180 °C-ra melegítettek. 1 pont
Előnyei: egy lépésben megy végbe, alacsonyabb hőmérséklet (vagyis kevesebb energia)
kell hozzá. 2x1 2 pont
6. Metil-acetát. 1 pont
Észter. 1 pont
Reakcióegyenlet: CH3-OH + CH3-COOH CH3-COO-CH3 + H2O 1 pont
19 pont
243. oldal: Szerves oldószerek
1. A víz dipólusmolekulájú (hidrogénkötés kialakítására képes) oldószer, ezért 1 pont

a) az ionos jellegű konyhasót jól oldja,
b) a poláris molekulájú, hidrogénkötés kialakítására képes cukrot is jól oldja,
c) a cukortartalmú vizes oldatokkal is kitűnően elegyedik. 3 pont
2. A vízben nem vagy nehezen oldódó szennyeződés
a dörzsölés hatására
a szappan anionjai által kialakított micellák apoláris belsejébe kerül. 3x1 3 pont
3. A szennyeződés polaritása alapján: az apoláris molekulájú szennyeződéseket
benzinnel kell tisztítani. 1 pont
4. A benzol helyett, mert az rákkeltő. 2x1 2 pont
Benzol: C6H6, toluol: C6H5-CH3 (C7H8) 2x1 2 pont
5. A dietil-éter helyett, mert az fokozottan tűzveszélyes. 2x1 2 pont
6. CH3-CO-CH3 1 pont
A metilcsoport az apoláris anyagok, a karbonilcsoport oxigénje a vízben
oldódásáért felelős. 2 pont
17 pont
244. oldal: Festékek
1. D 1 pont
2. Az 1. szénatomhoz. 1 pont
3. Először hidrolízis indoxillá, 1 pont
majd annak oxidációja indigóvá. 1 pont
4. C 1 pont
5. a) Szubsztitúció. 1 pont
b) pl. C6H6 + Br2 = C6H5Br + HBr 1 pont
7 pont
246. oldal: A karbamid mesterséges előállításáról
1. NH2–CO–NH2, a savamidok közé tartozik 2x1 2 pont

2. a) Pb(O−C≡N)2 + 2 NH3 + H2O → 2 NH2–CO–NH2 + PbO 2 pont
b) Ezüst-cianát bomlásakor ammóniumsó vizes oldata hatására keletkezik. 1 pont
c) A vizeletből lehet kikristályosítani. 1 pont
3. Az amidcsoportban a nitrogén nemkötő elektronpárja delokalizálódott, ezért nem mutat
bázikus tulajdonságot. 1 pont
4. A fent említett reakció az első bizonyíték arra, hogy a szerves vegyületek nemcsak
élőlényekben keletkezhetnek. 1 pont
8 pont
247. oldal: Tűzijáték
1. Vegyértékhéjukon kevés elektron van. 1 pont

2. Bárium és réz. 2x1 2 pont
3. Mert a PVC-ből származó klórral alkothat a fémion a lángfestésért felelős MeCl+ iont. 1 pont
4. Sárga (a nátrium lángfestése elfed minden más színt.) 1 pont
5. Mert viszonylag nagy az elektronegitivitása (ionizációs energiája). 1 pont
6. Vakító fehér fénnyel ég. 1 pont
7. Mert a csillagszóróban vasszemcsék izzanak, szilárd testek izzásakor pedig a hőmérsék-
lettől függ a kibocsátott fény színe, és csak sárga vagy narancs (esetleg vakító fehér)
lehet. 2 pont
8. 1000 °C – 1300 °C közötti. 1 pont
10 pont
248. oldal: Kémiai nyersanyagok műanyaghulladékból
1. Elégethetők (ebből energiatermelés), újrahasznosítás (reciklizáció) műanyagként,

lebontás kémiai alapanyaggá. 3x1 3 pont
2. Az elégetés, mert káros szennyező anyagok kerülnek a légkörbe. 2x1 2 pont
3. a) Sok kis molekula (1) (monomer) melléktermék nélküli (1) összekapcsolódása
makromolekulává. 2 pont
b) Láncpolimerek, ezért hőre lágyulnak (termoplasztikusak). 2x1 2 pont
4. Adipinsav: HOOC–(CH2)4–COOH. 1 pont
–CH2–CH2–CH2–CH2–CH2–CH2– 1 pont
5. a)
OC COO CH2 CH2 O
2 pont
A poliészterek polikondenzációs műanyagok, termoplasztikusak (mert láncpolimerek).1pont
b) reciklizáció 1 pont
6. Polisztirol: Az oxidatív lebontás terméke pl.:
CH CH2 COOH
2x1 2 pont
17 pont
249. oldal: Halogénezett szénhidrogének
1. Rajz (1 p), részleges negatív pólus a klóratomon (1 p) 2 pont

2. Nagyobb moláris tömegű anyagok molekulái között erősebb másodrendű kötések
jönnek létre (ha a molekula polaritása nem tér el nagy mértékben), ezért magasabb a
forráspontjuk. 2 pont
3. a) CH4 + 4 Cl2 = CCl4 + 4 HCl 1 pont
szubsztitúció 1 pont
b) apoláris molekulája miatt apoláris oldószer 1 pont
c) rákkeltő hatású 1 pont
4. C8F18, az oktánhoz képest csaknem négyszeres moláris tömege ellenére alacsonyabb a
forráspontja. (Ez a nagy elektronegativitású fluoratomnak a feladat szövegében leírt
nagyon erős kötődésével, így a molekulának a szokottnál is apolárisabb voltával
magyarázható.) 1 pont
[A CF2Cl2 forráspontja is kisebb a nála kisebb moláris tömegű CH2Cl2-nél, de itt azzal is
magyarázhatjuk a jelenséget, hogy a C–F kötés polaritás ellentétes a C–H kötésével, és ez
rontja a molekula dipólusos jellegét. Ezért csak a C8F18 a kiválasztandó vegyület ebben a
kérdésben.]
5. C8F18 1 pont
6. Az elv szerint a dipólusmolekulájú anyagok dipólusos molekulájú vagy ionvegyületeket,
az apoláris oldószerek apoláris molekulájú anyagokat oldanak jól. 1 pont
A finomítás: az oldószerek olyan anyagokat oldanak jól, amelyek molekulái beillesz-
kednek az oldószer molekulái közt kialakuló kötésrendszerbe (attól sem sokkal
nagyobbak, sem nem sokkal kisebbek). 1 pont
7. Polimerizációval. 1 pont
kat.
n CF2=CF2 ⎯⎯ ⎯→ (-CF2−CF2-)n 1 pont
8. a) Az apoláris felületet nem nedvesíti a dipólusmolekulákból álló (és hidrogénkötésre
hajlamos) víz. 1 pont
b) Egyik esetben sem. 1 pont
A fluorozott szerves vegyületek nem elegyednek sem (a dipólusmolekulájú) vízzel, sem
(az apolárisnak tekintett) zsírnemű anyagokkal, így azok nem is nedvesítik a felületét. 1 pont
17 pont
251. oldal: A kokain
67,33 g 6,93 g 4,62 g 21,12 g

1. n(C) : n(H) : n(N) : n(O) = : : : 1 pont
12 g/mol 1 g/mol 14 g/mol 16 g/mol
n(C) : n(H) : n(N) : n(O) = 5,61 : 6,93 : 0,33 : 1,32 = 17 : 21 : 1 : 4 1 pont
Mivel a vegyület egy amin-csoportot tartalmaz, egy N-atom van benne, tehát a képlet:
C17H21NO4. 1 pont
(Másik megoldás: 1 mol molekula 14 g N-t tartalmaz, így
67,33
a széntartalma: ·14 g = 204 g ⎯:⎯ ⎯ ⎯→ 17 mol C,
12 g/mol
4,62
6,93
a hidrogéntartalma: ·14 g = 21 g ⎯ ⎯→ 21 mol H,
4,62
21,12
az oxigéntartalma: ·14 g = 64 g ⎯:⎯ ⎯ ⎯→ 4 mol C,
16 g/mol
4,62
így a képlet: C17H21NO4.)
2. A koffeinhez hasonló, de annál erősebb élénkítő hatású. 1 pont

Helyi érzéstelenítőként is használható. 1 pont
3. (CH3)3N, trimetil-amin 2x1 2 pont
4. trimetil-ammónium-klorid 1 pont
(CH3)3N + HCl = (CH3)3NH+ + Cl– 1 pont
5. CaO reagál a vízzel, és a keletkező Ca(OH)2 felszabadítja az amin-származékot. 1 pont
Ca(OH)2 + 2 (CH3)3NH+Cl–= CaCl2 + 2 (CH3)3N + 2 H2O 1 pont
A kálium-karbonátból és a szódabikarbónából (víz jelenlétében) a
metil-ammónium-klorid képes felszabadítani a szénsavat, ami vízre és CO2-ra bomlik. 1 pont
K2CO3 + 2 (CH3)3NH+Cl– = 2 KCl + 2 (CH3)3N + CO2 + H2O 1 pont
NaHCO3 + (CH3)3NH+Cl– = NaCl + (CH3)3N + CO2 + H2O 1 pont
6. M(kokain) = M(C17H21NO4) = 303,0 g/mol,
n(kokain) = 0,100 g / 303,0 g/mol = 3,30⋅10–4 mol, 1 pont
n(CaO) = 0,5 · n(kokain) = 1,65 ⋅ 10–4 mol,
m(CaO) = 1,65⋅10–4 mol ⋅ 56,0 g/mol = 9,24⋅103 g = 9,24 mg 1 pont
n(K2CO3) = 0,5 · n(kokain) = 1,65⋅10–4 mol,
m(K2CO3) = 1,65⋅10–4 mol ⋅ 138,0 g/mol = 0,0228 g = 22,8 mg 1 pont
n(NaHCO3) = n(kokain) = 3,30 ⋅10–4 mol,
m(NaHCO3) = 3,30 ⋅10–4 mol ⋅ 84 g/mol = 0,0277 g = 27,7 mg 1 pont
7. Például 100 g keverékből kiindulva:
m(kokain-hidrogén-klorid) = 11,0 g, m(NaHCO3) = 89,0 g,
M(kokain-hidrogén-klorid) = M(C17H21NO4⋅HCl) = 339,5 g/mol,
n(C17H21NO4⋅HCl) = 11,0 g / 339,5 g/mol = 3,24⋅10–2 mol, 1 pont
ez reagál n(NaHCO3) = 3,24⋅10–2 mol szódabikarbónával, 1 pont
m(NaHCO3) = 3,24⋅10–2 mol · 84 g/mol = 2,72 g,
keletkezik: n(NaCl) = 3,24⋅10–2 mol nátrium-klorid, n(kokain) = 3,24⋅10–2 mol, 1 pont
m(NaCl) = 3,24⋅10–2 mol ⋅ 58,5 g/mol = 1,895 g,
m(kokain) = 3,24⋅10–2 mol ⋅ 303,0 g/mol = 9,82 g, 1 pont
vagyis összesen a keverék:
m(NaCl) + m(kokain) + m(NaHCO3-maradék) = 1,895 g + 9,82 + 89,0 – 2,72 g =
= 97,995 g ≅ 98,0 g 1 pont
Ennek a keveréknek (9,82 g / 98,0 g) ⋅ 100 = 10,0 tömeg%-a kokain. 1 pont
(A keverék össztömege úgy is kiszámítható, hogy a 100 g kiindulási tömegből
kivonjuk az eltávozó 3,24⋅10–2 mol CO2 (1,4256 g) és 3,24⋅10–2 mol H2O (0,5382 g)
tömegét:
m(keverék) = 100 – 2,0088 g = 97,9912 g ≅ 98,0 g)
25 pont
253. oldal: Kémiai Nobel-díj
1. Konjugált kettőskötésekkel kell rendelkezniük. 1 pont

A szénláncban felváltva egyszeres és kettős szén−szén kötések vannak. 1 pont
2. a) CH2=CH−CH=CH2 1 pont
b) [-CH2−CH=CH−CH2−CH2−CH=CH−CH2-]n 1 pont
c) CH2=C(CH3)−CH=CH2 1 pont
d) [-CH2−C(CH3)=CH−CH2−CH2−C(CH3)=CH−CH2-]n 1 pont
e) H−C≡C−H 1 pont
f) [-CH=CH−CH=CH−CH=CH-]n 1 pont
3. a, c, f csak együtt: 1 pont
Csak az f-ben, mert az polimer (elég sok benne a kettős kötés). 1 pont
4. Jóddal oxidálták, illetve nátriummal redukálták. 1 pont
5. b, kaucsuk 2x1 2 pont
6. jód 1 pont
14 pont
254. oldal: Drogfutárok Ferihegyen
1. Észter és tercier amin csoport. 2x1 2 pont

2. észtercsoport: metil-formiát, HCOO–CH3, 2x1 2 pont
trimetil-amin, (CH3)3N 2x1 2 pont
(részlegesen elfogadható még a metil-amin: CH3–NH2, 1 pont helyett 1 pont)
3. Gyenge bázis, vizes oldata (ha egyáltalán oldódik vízben) gyengén lúgos kémhatású. 2 pont
4. a tercier amin csoport reagál, 1 pont
például: (CH3)3N + HCl = (CH3)3NH+Cl– 1 pont
5. M(C17H21NO4 · HCl) = 339,5 g/mol,
n = 3500 g / 339,5 g/mol = 10,309 mol, 1 pont
n(kokain) = n(kokain-hidroklorid) ≅ 10,3 mol, 1 pont
n(HCl) = n(kokain) = 10,309 mol,
J
10,309 mol ⋅ 8,314 ⋅ 303 K
nRT Kmol
V(HCl) = = = 0,254 m3 = 254 dm3 2 pont
p 102050 Pa
6. A kokaint tartalmazó kapszula kilyukadásakor a szervezetbe a halálos adag
sokszorosa kerülhet! 1 pont
15 pont
255. oldal: A Föld atmoszférájának kialakulása
1. H2, H2O, CO, CO2, N2, H2S 2 pont

2. elemek: H2, N2 vegyületek: H2O, CO, CO2, H2S 1 pont
3. H2: H oxidációs száma: 0
N2: N oxidációs száma: 0 együtt: 1 pont
H2O: H oxidációs száma: +1, O oxidációs száma: –2
CO: C oxidációs száma: +2, O oxidációs száma: –2
CO2: C oxidációs száma: +4, O oxidációs száma: –2
H2S: H oxidációs száma: +1, S oxidációs száma: –2 együtt: 1 pont
A legredukáltabb a kén és az oxigén. 1 pont
A legoxidáltabb a szén a szén-dioxidban. 1 pont
4. 4 Fe + 3 O2 = 2 Fe2O3 (vagy: 2 Fe + O2 = 2 FeO, mivel az oxigén nincs feleslegben) 1 pont
5. 2 H2 + O2 = 2 H2O
2 CO + O2 = 2 CO2
2 H2S + O2 = 2 H2O + 2 S (vagy 2 H2S + 3 O2 = 2 H2O + 2 SO2)
(Elvileg a N2 + O2 = 2 NO is felírható, a reakciókörülményekre nincs utalás a kérdésben!)
3x1 3 pont
6. CO + 2 H2 = CH3OH metil-alkohol keletkezik 2 pont
13 pont
255. oldal: A hidrogén-klorid ipari előállítása
1. NaCl + H2SO4 = NaHSO4 + HCl 1 pont

NaCl + NaHSO4 = Na2SO4 + HCl 1 pont
2. H2 + Cl2 = 2 HCl 1 pont
Nagyon tiszta hidrogén-klorid előállítására alkalmas módszer. 1 pont
3. CH4 + Cl2 = CH3Cl + HCl 1 pont
Szubsztitúció 1 pont
4. a) Krakkolás (levegőtől elzárt térben történő hőbontás). 1 pont
b) CH2=CH2 + Cl2 → CH2Cl−CH2Cl 1,2-diklóretán, addíció 3 pont
CH2Cl−CH2Cl → CH2=CHCl + HCl elimináció 2 pont
5. klórgázzal, metánnal, metil-kloriddal, diklórmetánnal, triklórmetánnal, szén-tetrakloriddal
(Ezek közül legalább négyet meg kell említeni.) 1 pont
6. A „salt-cake” eljárás. 1 pont
7. A szerves vegyipar melléktermékeként történő előállítást. 1 pont
15 pont
257. oldal: Hamburger és méz
1. A liszt keményítőt tartalmaz: (C6H10O5)n, (képlet és név 1–1) 2 pont

a hozzáadott „kis cukor” a répacukor (szacharóz): C12H22O11, (képlet és név 1–1) 2 pont
A mézben szőlőcukor (D-glükóz): C6H12O6 csak együtt: 1 pont
és gyümölcscukor (D-fruktóz) van: C6H12O6. csak együtt: 1 pont
2. monoszacharid: szőlőcukor, gyümölcscukor,
diszacharid: répacukor,
poliszacharid: keményítő. együtt: 1 pont
3. a) keményítő 1 pont
b) szőlőcukor, (vizes oldatban a fruktóz, mert átizomerizálódik glükózzá) 1 pont
c) fruktóz 1 pont
d) répacukor (szacharóz) → gyümölcscukor + szőlőcukor, 1 pont
keményítő → (sok) szőlőcukor 1 pont
e) szőlőcukor, gyümölcscukor, répacukor együtt: 1 pont
f) – 1 pont
4. NaCl 1 pont
5. Fehér, szilárd anyag, vízben jól oldódik, magas olvadás- és forráspontú vegyület, 1 pont
ionrácsos szerkezetű. 1 pont
17 pont
258. oldal: Pirotechnika
1. a) éghető anyag és oxigén 1 pont

b) Például nátrium égése klórgázban. 1 pont
2. Köd. 1 pont
3. Helyes, mert ebben a füstben szilárd festékszemcsék vannak szétoszlatva gázban. 1 pont
4. Széntől (koromtól) fekete. 1 pont
Az aromás szénhidrogének égése relatív kis hidrogéntartalmuk miatt kormozó. 1 pont
5. 2 Al + Fe2O3 = 2 Fe + Al2O3 1 pont
A folyamatban az alumínium az éghető anyag, a vas(III)-oxid az oxidálószer. 1 pont
Képződéshők 0 –823 kJ/mol 0 –1671 kJ/mol (a függvénytáblázatból)
Reakcióhő: ∆rH = –1671 kJ/mol – (–823 kJ/mol) = –848 kJ/mol 1 pont
A sztöchiometrikus tömegarány:
2 mol Al: 54 g, 1 mol Fe2O3: 160 g, összesen 214 g. 1 pont
m(Al) : m(Fe2O3) = 54 : 160 = 1,00 : 2,96 1 pont
A reakcióhő alapján 848 kJ 214 g termitkeverék esetében szabadul fel, így 1,00 kg esetén:
1000 g
q= · 848 kJ = 3,96 · 103 kJ hő szabadul fel. 2 pont
214 g
6. 4 KNO3 + 5 S = 2 K2O + 2 N2 + 5 SO2 1 pont
4 KNO3 + 5 C = 2 K2O + 2 N2 + 5 CO2 1 pont
Ha lőpor összetételét is figyelembe vesszük, akkor kiderül, hogy nem elegendő az
oxigén így a
4 KNO3 + 10 C = 2 K2O + 2 N2 + 10 CO egyenletet is számításba kell venni. 1 pont
16 pont
259. oldal: Katalizátoros autók
1. a) Redoxireakciókat. 1 pont
b) Az elégetlen (rákkeltő) szénhidrogéneket és a keletkezett (mérgező) szén-monoxidot,
illetve nitrogén-oxidokat. 2 pont
2. D 1 pont
3. Szén, olaj, ólom. Együtt: 1 pont
4. Nem lehet. 1 pont
Az ólomadalékból kiváló ólom eltömítheti a kerámiamagot, így a katalizátor hatása
romlik, majd megszűnik. 1 pont
3n + 2
5. CnH2n+2 + O2 = n CO2 + (n+1) H2O (1 p a CO2 és vízért, 1 p az O2-ért) 2 pont
2
6. A tökéletlen égés. 1 pont
7. Savas esőt okoznak. 1 pont
8. 2 NO2 + H2O = HNO2 + HNO3 (vagy: 2 NO2 + H2O + ½ O2 = 2 HNO3) 1 pont
9. A két különálló mag közé levegőt fúvatnak be. Ezzel növelik az oxidáció hatékonyságát.1 pont
Az első mag pedig a redukciót végezheti nagy hatékonysággal. (Olyan, mintha két
katalizátor lenne egyszerre.) 1 pont
10. Magas hőmérsékleten (pl. villámlás során). 1 pont
A nitrogén háromszoros kötésének felbontásához nagy energia szükséges. (Vagyis nagy
az aktiválási energiája.) 1 pont
11. Katalizátor. 1 pont
12. A motor indításakor és felmelegedésekor rásegít a (fő) katalizátorra. 1 pont
A (fő) katalizátor optimális működéséhez megfelelő hőmérsékletre van szükség, így
ekkor bocsátja ki a legtöbb szennyező anyagot a motor. 1 pont
13. Kisebb aktiválási energiájú utat nyit meg, így gyorsítja az átalakulási folyamatot. 1 pont
20 pont
261. oldal: A bróm
1. MgBr2, a Br oxidációs száma: –1

KBr, a Br oxidációs száma: –1
MnO2: a Mn oxidációs száma: +4 3x1 3 pont
2. MgBr2 + Cl2 = MgCl2 + Br2 1 pont
Redoxireakció (1), oxidálószer: Cl2, redukálószer: MgBr2 (vagy: a bormidion) (1) 2 pont
3. 2 KBr + MnO2 + 2 H2SO4 = Br2 + MnSO4 + K2SO4 + 2 H2O
(rendezése oxidációsszám-változás alapján történhet) 1 pont
redoxireakció, oxidálószer: MnO2, redukálószer: KBr 1 pont
4. KBr: fehér, szilárd anyag, vízben jól oldódik 1 pont
AgBr: sárgásfehér, szilárd anyag, vízben rosszul (gyakorlatilag nem) oldódik 1 pont
5. a) Fényérzékeny, fény hatására elemeire bomlik. 1 pont
b) AgBr + 2 Na2S2O3 = Na3[Ag(S2O3)2] + NaBr
(vagy: AgBr + 2 S2O32– = [Ag(S2O3)2]3–) (1 p a komplex képlete, 1 p az egyenlet) 2 pont
6. a) 1,2-dibrómetán: BrCH2–CH2Br, metil-bromid: CH3Br,

Br Br Br
H C C H H C H
H H H
1,2-dibróm-klóretán: BrCH2–CHBrCl
Br Br
H C C Cl
3x1 3 pont
H H
b) A szövegnek megfelelő válasz a választott vegyülettől függően. 1 pont
7. 1,2-dibróm-etánt etén és bróm 1 pont
addíciós reakciójával: 1 pont
CH2=CH2 + Br2 = BrCH2–CH2Br, 1 pont
metil-bromidot metán és bróm 1 pont
szubsztitúciós reakciójával: 1 pont
CH4 + Br2 = CH3Br + HBr. 1 pont
23 pont
262. oldal: Fluoridok
1. OF2: oxidációs szám: fluor: –1, oxigén: +2 1 pont

CaF2: oxidációs szám: fluor: –1, kalcium: +2 1 pont
2. Az oxigén-difluorid forráspontja: –145 °C (1), mert ez molekularácsos vegyület (1),
és a molekularácsos vegyületek olvadás- és forráspontja a gyange másodrendű kötések
miatt kicsi (1).
A kalcium-fluorid forráspontja: 2513 °C, mert ez ionrácsos vegyület(1), és az
Erős elsőrendű kötések miatt az ionrácsos vegyületek olvadás- és forráspontja nagy (1). 5 pont
3. Kovalens kötésű vegyületek: ClF, CnF2n (mindkettő poláris kovalens kötést tartalmaz).
Ionos kötésű vegyület: NaF. 2 pont
4. Tetrafluoretén(1): n CF2=CF2 → (–CF2–CF2–)n (1) 2 pont
52,26 47,74
5. a) n(Cr) : n(F) = : = 1,005 : 2,51 = 1 : 2,5 = 2 : 5
52,0 19,0
képlet: Cr2F5, 1 pont
a vegyületben a króm oxidációs száma: +2,5 1 pont
31,32 68,68
b) n(Cr) : n(F) = : = 0,6023 : 3,615 = 1 : 6
52,0 19,0
képlet: CrF6, 1 pont
a vegyületben a króm oxidációs száma: +6 1 pont
29,63 70,73
c) n(S) : n(F) = : = 0,923 : 3,704 = 1 : 4
32,1 19,0
képlet: SF4 , 1 pont
a vegyületben a kén oxidációs száma: +4. 1 pont
d) M = 28,0 g/mol ⋅ 9,07 = 254 g/mol
1 mol vegyületben: m(S) = 254,0 g ⋅ 0,252 = 64,0 g
1 mol vegyületben: m(F) = 254,0 g ⋅ 0,748 = 190 g
1 mol vegyületben: n(S) = 2 mol, n(F) = 10 mol,
a képlet: S2F10 2 pont
a vegyületben a kén oxidációs száma +5. 1 pont
20 pont
263. oldal: Kaucsuk
1. a) grafit 1 pont
b) C 1 pont
c) rétegrács (atomrács) 1 pont
2. n(C) : n(H) = 5 : 8, így m(C) : m(H) = 5 · 12 g : 8 g = 60 : 8 = 15 : 2 2 pont
3. a) 2-metilbuta-1,3-dién 1 pont
b) diének (két kettős kötést tartalmazó telítetlen, nyílt láncú szénhidrogének) 1 pont
4. polimerizációval 1 pont
5. n CH2=C(CH3)–CH=CH2 → [-CH2–C(CH3)=CH–CH2-]n 2 pont
6. a) vulkanizálás 1 pont
b) hőre kevésbé érzékeny, rugalmas anyag lesz belőle 1 pont
c) a kénhidak térhálós szerkezetet alakítanak ki a poliizoprén-láncok között 1 pont
7. Két monomernyi egységet tartalmaz. 1 pont
Három kettős kötést tartalmazott. 1 pont
15 pont
264. oldal: Füstköd
1. Füst: szilárd anyag gázban diszpergálva. 1 pont

Köd: folyadék diszpergálva gázban. 1 pont
A Londoni-típusú füstködben a levegőben szétoszló por- és koromrészecskék alkotják a
füstöt, a kis kénsavcseppek (és a kénessavoldat is) a ködöt. 1 pont
2. Pl: Fe2O3 + 3 C = 2 Fe + 3 CO
CO2 + C = 2 CO
C + H2O(gőz) = CO + H2 stb. 1 pont
3. SO2 + 2 H2S = 3 S + 2 H2O, a kén-dioxid oxidál 2 pont
5 SO2 + 4 H2O + 2 KIO3 = I2 + K2SO4 + 4 H2SO4, a kén-dioxid redukál 2 pont
4. Az ózon az O2-ből bizonyos hullámhosszú UV-sugárzás hatására jön létre. 1 pont
Más hullámhosszú UV sugarak viszont a bomlását eredményezik, ezáltal az ózon elnyeli
ezeket a káros sugarakat. 1 pont
Az ózonréteg megakadályozza a káros UV-sugarak eljutását a földfelszínre. 1 pont
5. 3 PbS + 4 O3 = 3 PbSO4, az ózon oxidál 2 pont
2 NO2 + 2 KI = 2 KNO2 + I2, a nitrogén-dioxid oxidál 2 pont
6. A fekete ólom-szulfidból ózon hatására fehér ólom-szulfát lesz. 1 pont
A vörösbarna nitrogén-dioxid-gáz reagál, így a gáztér elszíntelenedik, miközben a
színtelen kálium-jodid sötét színű lesz a kiváló jódtól. 1 pont
7. A savas esők kialakulásában játszanak szerepet. 1 pont
Például: SO2 + H2O = H2SO3 (vagy: 2 NO2 + H2O = HNO2 + HNO3, vagy
2 NO2 + ½ O2 + H2O = 2 HNO3) 1 pont
19 pont
265. oldal: Ismét veszélyben a Vasa
1. (Polikondenzációval.) Két-két molekulát vízkilépés közben kapcsolhatunk össze. 1 pont

Éterkötések kapcsolják össze a glikolegységeket. 1 pont
2. 365 m3 oldat kell évente, ez 1 pont
365 000 · 1,10 kg = 401 500 kg oldat, amelyben 1 pont
401 500 · 0,15 kg = 60 225 kg polietilén-glikol, 1 pont
amelynek az ára: 60 225 · 20 € = 120 450 € 1 pont
3. Anaerob baktériumok erjedéssel termelték. 1 pont
Kénhidrogén, H2S, benne –2 a kén oxidációs száma. 1 pont
4. A H2S-nek nem elég hidrogéniont veszíteni, elektront is le kell adnia, azaz oxidálódnia
kell, hogy elemi kénné alakuljon. 1 pont
5. Oxidációval alakul a kén kénsavvá. 1 pont
A fémvas oxidálódni tud, vagyis csak redukálószerként szerepelhet folyamatokban. 1 pont
6. a) Savasodást okoz: B, C, D folyamat. csak együtt: 1 pont
b) A vas (illetve vasion) oxidálódik: A, B. 2x1 2 pont
A vas(ion) redukálódik: D. 1 pont
A vasion hidrolizál: C. 1 pont
c) Kénsav a D reakcióban képződik. 1 pont
17 pont
267. oldal: A habfürdők és a bőr
1. C 1 pont
2. A hab hőszigetelő tulajdonságú, késlelteti a víz lehűlését. 1 pont
3. Észterkötést tartalmaz. 1 pont
Alkohollal (telített, nyílt láncú egyértékű alkohollal) kapcsolódik a kénsav. 1 pont
4. Csökkentik az irritációt (1), mert csökkentik a bőr szárazságát (1). 2 pont
5. C15H31–COOH + CH3–CHOH–CH3 → C15H31–COO–CH(CH3)2 + H2O
A két kiindulási képlet 1–1 pont, az egyenlet 1 pont 3 pont
6. a)
V kádvíz = 240 dm3 1 pont
mosóhatás = 90%
ϕ(IPP) = 0,2% (a 2. diagram alapján) 1 pont
V(IPP) = 240 000 cm3 · 0,002 = 480 cm3 visszazsírozóra van szükség 1 pont
b)
V( kádvíz) = 240 dm3
Irritációs index = 8
V(visszazsírozó)/V(mosó hatású szer) = 2 (a 3. grafikon alapján) 1 pont
V(mosó hatású szer) = 480 cm3 / 2 = 240 cm3 1 pont
14 pont
268. oldal: A haj és a samponok
1. a) NH3+–CH2–COO– 1 pont
b) NH3+–CH2–COOH 1 pont
c) NH2–CH2–COO– 1 pont
2. Az aminosav-oldalláncok. 1 pont
3. Pozitív töltésű. 1 pont
4. Rossz, mert a pozitív töltésű hajhoz erősen kötődő negatív töltésű tenzidek nehezen
távolíthatók el a hajról. 1 pont
5. Rosszul kötődik, mert a haj is negatív töltésű, ezért könnyen eltávolítható a hajról. 1 pont
6. Negatív töltésük révén erősen kötődhetnek az aminocsoportokhoz (ezzel nehezítik a
szennyeződés eltávolítását). 1 pont
A diszulfidhidak felbontásával érdessé teszik a haj felületét, és így nehezen fésülhető
lesz a haj. 1 pont
7. Kationos, mert ez kötődik erősen a haj negatív töltésű felületére. 1 pont
8. Erős ionkötéssel. 1 pont
11 pont
270. oldal: Feromonok
1. a) szénhidrogének (gyűrűs, telítetlen) 1 pont

b) észterek 1 pont
c) alkoholok (nyílt láncú, telítetlen, egyértékű) 1 pont
2. D 1 pont
3. a) C20H34 1 pont
O
b) COOH 1 pont
c) CH3–(CH2)3–COOH 1 pont
d) CH3–OH és COOH 2x1 2 pont
COOH
4. addíció (hidrogénaddíció) 1 pont
10 pont
252. oldal: A hidrogénkötés
1. Nagy elektronegativitású atomhoz kapcsolódó hidrogénatom. 1 pont

Nagy elektronegativitású atom nemkötő elektronpárral. 1 pont
2. HF, H2O, NH3
(Minden helyes vegyület 1 pont, minden hibás – 1 pont, de 0 pontnál nem lehet kevesebb,
a HCl megjelöléséért nem kell levonni pontot, de nem is jár érte pont.) 3 pont
3.
Vegyület Olvadáspont Forráspont
Etil-alkohol –112 °C 78,4 °C
Dimetil-éter –138,5 °C –23,7 °C
Hangyasav 8,6 °C 100,7 °C
(Ha a hangyasav és az alkohol adatait felcseréli, akkor 1 pont adható.)
A helyes sorrendért: 2 pont
4. Az etanol és a hangyasav oldódik jól (korlátlanul) vízben. 1 pont
Polárisak és jól beilleszkednek a víz hidrogénkötés-rendszerébe. 2 pont
10 pont

Villanyi Kemia Feladatgyujtemeny Megoldasok

Uploaded by

Document Information

Copyright

Available Formats

Share this document

Share or Embed Document

Sharing Options

Did you find this document useful?

Is this content inappropriate?

Copyright:

Available Formats

Villanyi Kemia Feladatgyujtemeny Megoldasok

Uploaded by

Copyright:

Available Formats

I.

I. 1–3. FELELETVÁLASZTÁSOS TESZTEK

Atomok és ionok szerkezete

Kémiai jel Név Protonszám Elektronszám Párosítatlan

56. O2– 57. 8 58. 10 59. 0

60. K+ 61. káliumion 62. 0

63. K+ 64. 19 65. 18 66. 0

67. P 68. foszforatom 69. 3

70. Cu2+ 71. réz(II)ion 72. K,L,3s23p63d9 73. 29 74. 1

85. H– 86. hidridion 87. [He] 88. 0

93. Pozitív töltésű (kationok) ionok képződésével kapcsolatos.

II. 1–3. FELELETVÁLASZTÁSOS TESZTEK

Molekulák és összetett ionok jellemzői

NH3 SO3 H3O+

CH2O CO2 CH4

A π-kötések száma 67. 0 79. 2

Egy molekula és a belőle származó összetett ionok

Képlete 82. H3O+ 83. H2O 84. OH–

III. 1−2. FELELETVÁLASZTÁSOS TESZTEK

21. – A nehézvíz: D2O. 1p

22. – A képlet alapján n = 1 és m = 2 lehet. 2 pont

28. a) A vegyület képlete: CrxOySz, ahol x : y : z = n(Cr) : n(O) : n(S). 1p

29. – Vegyünk pl. 100 g vegyületet, akkor abban 28 g O és 72 g Mn van. 1p

30. – Az alumínium-szulfát képlete: Al2(SO4)3. 1 pont

31. – A két fém-oxid képlete: MeO és MeO2. 1 pont

32. A reakcióegyenlet, és az adatok:

33. M(KMnO4) = 158 g/mol 1 pont

36. – Az ismeretlen (n) vegyértékű fém-szulfid képlete: Me2Sn. 1 pont

IV. 1–2. FELELETVÁLASZTÁSOS TESZTEK

A magnézium, az oxigén és vegyülete

Képlet CH4 He SO2

Moláris tömeg 87. 16 g/mol 88. 4 g/mol 89. 64 g/mol

Anyagmennyiség 90. 0,5 mol 91. 2 mol 92. 0,125 mol

Képlet 102. N2 103. O2 104. Ne

IV. 4. EGYÉB FELADATOK

Ionvegyületek oldódása vízben

117. A NaOH esetében. 1p

121. Az etil-alkohol elegyedik a vízzel, a benzin és a szén-tetraklorid nem. 1p

131. a) Igen, a B sóé [mert ebből maradt a legtöbb feloldatlanul (B2)]. 1p

136. a) A gázelegy térfogata: 5,00 dm3 + 3,00 dm3 = 8,00 dm3 1p

140. a)A vegyület képlete: CxHyOz, ahol x : y : z = n(C) : n(H) : n(O). 1p

V. 1–2. FELELETVÁLASZTÁSOS TESZTEK

CO2 NH3 SO2

Az elem megnevezése 48. kálium 49. szén 50. klór

Kémiai jel N(p+) N(e–) Párosítatlan Atommagok

Gázok előállítása a levegőből

m(levegő) = 2,56⋅109 kmol ⋅ 29 kg/kmol = 7,4⋅1010 kg = 7,4⋅107 tonna 1 pont

b) Ha Y = Fe3+, akkor 1 mol vegyületben: m(Fe) = 2⋅ 55,8 g = 111,6 g 1 pont

m(K2O) = 0,08 · 115 g = 9,20 g, n(K2O) = 9,20 g / 94 g/mol= 9,79⋅10–2 mol

Az tápoldathoz 32,9 g NH4NO3-ot, 11,3 g Ca(H2PO4)2-ot és 17,0 g K2SO4-ot kell

b) Az öntözővíz koncentrációjának megállapítása:

90. a) Mérőhengerrel mérjük ki a tömény sósavat, majd 1 pont

VI. 1–2. FELELETVÁLASZTÁSOS TESZTEK

Oxigéntartalmú molekulák összehasonlítása

A molekula képlete 26. H2O 27. CO2 28. SO2

Atomok, ionok, molekulák összehasonlítása

Kémiai jel N(p+) N(e–) Párosítatlan Lezárt héjai Atommagok

Vegyjel 61. C 62. O 63. H

Elemek és vegyületük jellemzése

Az elem vegyjele 78. O 79. Mg

93. fluor: 9 proton, 9 elektron, 10 neutron 1 pont

Kísérletek jóddal és kalcium-kloriddal

97. A jód szublimált, 1 pont

hidrogén (1970) H2 1,0·1010 1010 1010