10

Interkulturális
elméletek
 Ajánlott irodalom

GRIFFIN, Em: Bevezetés a

kommunikációelméletbe.
Budapest: Harmat, 2003.

29. fejezet
30. fejezet
 A szorongás/
bizonytalanság Arculatmentés
kezelésének elmélete
elmélete

Kulturális
alkalmazkodás
elmélete
 Kulturális
alkalmazkodás
elmélete
Alapvető kérdések

Hétköznapi kommunikációban megfigyelték, hogy

a beszélő változtatja a beszédét, mimikáját,
gesztusait a beszédpartner függvényében. Mi az
indítékunk a beszédstílusunk megváltoztatására?
Pontosan érzékelik-e mások a szándékunkat,
amikor megváltoztatjuk a beszédstílusunkat?

Mi köze van ennek a kulturális

csoportokhoz való tartozáshoz?

Milyen társadalmi
következményei vannak
ezeknek az
alkalmazkodásnak?
Kommunikációs akkomodáció elméletet
Communication Accommodation Theory (CAT)
Howard Giles: Ez az elmélet „a nyelv, a kontextus és
az
identitás” közötti kapcsolattal foglakozik, a nyelvi
keret olyan eszköz, amely megmutatja, és összhangba
hozza a társas kapcsolatokat a társadalmi
konvenciókon keresztül, a személyek és csoportok
közötti sajátosságokra koncentrál
Nemcsak a nyelv vizsgálata, hanem
diskurzuselemzés, a nonverbális kommunikációs
Akkomodáció: a elemek elemzése és az az identitás kommunikatív
kommunikációnk aspektusai (öltözet, megjelenés)
módjának
módosítását jelenti Eredetileg beszédalkalmazkodási elmélet -
a beszédpartner kommunikációs alkalmazkodási elmélet, jó példa
függvényében arra, hogy egy szociálpszichológiai elmélet
kommunikációelméletté alakult
Hogyan alkalmazkodunk
(és hogyan nem)

A CAT azt vizsgálja, hogy hogyan

Konvergencia: közeledés, az a
járulhat hozzá a nyelvi viselkedés
stratégia, amelyben az egyének
az identitások fenntartására a
adaptálódnak egymáshoz a
verbális és nem verbális
kommunikációs viselkedésükben
kommunikációs eszközökön
azért, hogy csökkentsék a
keresztül a
szociális
társalgási partner függvényében
különbséget

Divergencia: a verbális és nonverbális Diskurzus: témaválasztás is

eszközökkel kívánja növelni a társadalmi hozzájárulhat, pl.
különbségeket intergenerációs különbségek
Példa: Intergenerációs kommunikáció
Konvergencia:
- figyelni a nonverbális
kommunikációra (mimika,
szemkontaktus, hanglejtés,
érintés)
Hogyan
- vokális jellemzőkre (hangerő,
beszélgessü
tempó)
nk egy 80 év
- zavaró ingerek csökkentése
feletti idős
- kevés információ egyszerre,
emberrel?
egyszerű, konkrét
megfogalmazás
- témaválasztás: „ez az én
életem”, régi emlékek,
kapcsolódási pontok, hosszú
távú emlékezet
- viták kerülése
- nyitott végű kérdések nem
javasoltak, zavarba hozhatják
- érzelmek megfogalmazása
- megszégyenítés kerülése
„Apai ágon néhány
családtagom siket. Más
családtagok, akik hallanak,
tudnak jelelni, és néhányan
azok közül, akik nem
hallanak, képesek szájról
olvasni. Megtanultam egy
kicsit jelelni, hogy
hatékonyabban tudjak
kommunikálni azokkal, akik
nem hallanak. A beszédemet
is lelassítom, és igyekszem
tisztábban kiejteni a
szavaimat, hogy
könnyebben megértsék, amit
mondok. Azt mondták
nekem, hogy nagyra
értékelik, hogy hajlandó
vagyok alkalmazkodni
hozzájuk. Ugyanígy
értékelem, hogy lassabban
 Divergencia
Divergencia: verbális és nonverbális eszközökkel
kívánja az egyéni növelni a társadalmi
különbségeket, pl. a beszélő egy másik társadalmi,
kulturális csoporthoz tartozik,
Motiváció: a különbség jelzése és a
csoportidentitás megerősítése
Alulalkalmazkodás: a beszélő nem változtatja meg a
kommunikációs stílusát
Motiváció: a beszélő nem akar eltérni a rá jellemző magatartásformától
vagy bizonytalan vagy a másik felet akarjuk rávenni az alkalmazkodásra

Túlalkalmazkodás: lekicsinylő és lekezelő beszédstílus, az üzenet

tartalmát leegyszerűsíti, vagy eltúlozza

Ellenkező alkalmazkodás: két beszélő közötti társadalmi távolság

maximalizálásának közvetlen, szándékos, sőt ellenséges módja
A konvergencia és a divergencia értékelése

 Nem maga a konvergencia vagy divergencia a

fontos, hanem az, hogy a másik hogyan érzékelte a
kommunikátor viselkedését.
 Giles ezt a szakadást vagy szakadékot az objektív és
a szubjektív akkomodáció közötti különbségként írta
le.
 "Az ember nem a befogadó tényleges beszéde felé
konvergál (vagy tér el attól), hanem a befogadó
beszédéről alkotott sztereotípiája felé (attól)". (Giles)
Kommunikációs akkomodáció elméletet

Objektív Értelmező

Tradíció: Szociálpszichológiai
 A szorongás/
bizonytalanság
kezelésének
elmélete
 • adott kulturális csoport tagjai és
az idegenek közti találkozások
• minden olyan helyzetben,
A szorongás/ amikor az emberek közötti
bizonytalanság különbségek kétségeket és
kezelésének félelmeket szülnek
elmélete • két kultúra találkozásakor
Gudykunst legalább egy személy idegen
• kezdeti kritikus pillanatok: a
szorongás és a bizonytalanság
érzése, nem érzik magukat
biztonságban és nem tudják,
hogyan viselkedjenek.
• hajlamosak túlhangsúlyozni a
kulturális identitás hatását az
idegen kultúra tagjainak
viselkedésében
• etnocentrizmus csapdája
 • hatékony kommunikáció =
félreértések csökkentése
• (más lehetséges értelmezések:
A szorongás/ • pontosság, hűség, megértés)
bizonytalanság • hatékony, ha mindketten
kezelésének egyaránt előre kiszámíthatnák
elmélete és megmagyarázhatnák
Gudykunst egymás viselkedését
• nem okoznának egymásnak
nagy meglepetéseket
• a félreértés csökkentése nem
könnyű feladat, különösképpen
akkor, ha az idegen egy
teljesen eltérő kultúra tagja
• fontos az odafigyelés:
odafigyelés nélküli beszélgetés
fokozza a feszültséget és a
zavart
A kommunikációs kompetencia 4
szintje
Nem tudatos inkompetencia – félreértjük, de
észre sem vesszük (boldog tudatlanság)

Tudatos inkompetencia – tudatában vagyunk,

hogy félreértelmezzük mások viselkedését, de
nem teszünk semmit ennek megváltoztatására
Tudatos kompetencia – önreflexió,
hatékonyabbá tétel
Nem tudatos kompetencia -
olyan szint, hogy már nem
szükséges azzal foglalkozni,
hogyan beszélünk vagy figyelünk
Melyik megfontoltság? = 3. lépcső
Melyik kompetensebb, 3. vagy 4.?
 • csoportközi kommunikáció
kudarcának két fő oka:
A szorongás/ • szorongás és
bizonytalanság bizonytalanság
kezelésének • szorongás: affektív - érzés
elmélete • bizonytalanság: kognitív –
Gudykunst gondolat
• nem mindig negatív:
hatékonyabb
kommunikációra sarkall
• kulturális különbségek a
bizonytalansággal
szemben
 • Motivációs tényezők:
• Szükségletek
• Vonzalom
A szorongás/ • Társadalmi kötelékek
• Én-kép
bizonytalanság • Új információ iránti
kezelésének nyitottság
elmélete
Gudykunst

• lsmereti tényezők
• Elvárások
• Közös kapcsolatrendszer
• Többféle nézőpont ismerete
• Alternatív értelmezések ismerete
• Hasonlóságok és különbözőségek • Új kategóriák létrehozásának
ismerete
• Készség tényezők
• Empatikus képesség
• A kétértelműség tolerálásának
képessége
• A kommunikáció adott
helyzetben való
alkalmazásának képessége
képessége
• A megfelelő információk
összegyűjtésének képessége
Kultúra kialakulása: szorongás csökkentése a mentális
időutazás képessége miatt (Daniel Gilbert kognitív tudós)
• a jövő elképzelésének képessége  halandóság
• szorongás túlélési esély nagyobb természetes
szelekció neurotikussá tesz
• védelem keresése: kultúra (eszmék, szimbólumok,
hiedelmek, eszközök, épített környezet) és természetes
környezet dominálása
• szimbolikus térben egy új világ: fiktív védelmi vonal
(vallás, államok, eszmék, művészet stb.) – ezek
elválasztanak és megvédenek a fizikai valóságtól
• a kultúra azért alakult ki, hogy létezni tudjunk
• a haláltudatunk árnyékában
• erős kulturális identitás (nemzet,
• vallás) is megvéd
A szorongás/
bizonytalanság kezelésének elmélete

Empirikus Interpretatív

Tradíció Szociálpszichológiai
Arculatmentés
elmélete
Arculatmentés elmélete

• Ting-Toomey: különbség az eltérő

kultúrájú emberek konfliktusmegoldó
módszerei között
• arculat (face) metafora: nyilvánosság
számára megjelenített én
• „tipikus verbális és nonverbális
üzenetek, amelyek segítségével
fenntartjuk, illetve visszaállítjuk mások
rólunk kialakított képét, orvosoljuk az
arculatunkat ért támadásokat, illetve
megőrizzük arculatunk méltóságát”
Individualizmus és kollektivizmus

• Geert Hofstede –
• hatalmi távolság
• maszkulin értékrend
• bizonytalanság kerülése
• individualizmus
Individualizmus és kollektivizmus

• kollektivizmus: csoportnormák,
• mi-azonosság – én-identitás
• kontextusfüggőség
• pl. japán: kollektivista és kontextusfüggő,
USA: individualista és kismértékben
kontextusfüggő
Arculatmentés elmélete

• arculat: énképünk (self-concept) kiterjesztése,

sérülékeny, identitásfüggő
• = Mead általános tükörkép
• Kinek az arculatát félted? – A sajátomat. – A
miénket. – A tiédet.
• Énközpontú arculathelyreállítás: kialakítja
világban elfoglalt helyét
• Arculatadás: a másik bevonása, nem sérti meg
 Arculat: híd kultúra és
konfliktuskezelés között
kultúra arculatfenntartás konfliktuskezelés
típusa típusa típusa

• 5 stratégia: A. Alaposan átbeszélném a

• Elkerülés csoporttaggal a probléma részleteit,
és közösen oldanánk meg a
• Megfelelés feladatot.
• Kompromisszum B. Elkerülném a vitát köztem és a
• Dominancia csoporttag közti nézeteltérésről.
• Bevonás C. Adok-kapok módszerrel próbálnék
megegyezésre jutni vele.
D. A csoporttag kívánsága szerint
cselekednék.
E. Keresztülvinném az akaratomat.
 Arculat: híd kultúra és
konfliktuskezelés között
kultúra arculatfenntartás konfliktuskezelés
típusa típusa típusa

• 5 stratégia:
• Elkerülés: Elkerülném a vitát köztem és a csoporttag közti
nézeteltérésről.
• Megfelelés: A csoporttag kívánsága szerint cselekednék.
• Kompromisszum: Adok-kapok módszerrel próbálnék
megegyezésre jutni vele.
• Dominancia: Keresztülvinném az akaratomat.
• Bevonás: Alaposan átbeszélném a csoporttaggal a probléma
részleteit, és közösen oldanánk meg a feladatot.
Arculat: híd kultúra és
konfliktuskezelés között
 Arculat: híd kultúra és
konfliktuskezelés között
• Ezeket pedig attól függően alkalmazzák, hogy milyen
fontosságot tulajdonítanak a saját és a másik arculatának.
• A megfelelést azok az emberek választják, akik számára a
másik fél arculatának fenntartása fontosabb, mint sajátjuk
megőrzése.
• Ellentétben a dominanciával, amit azok alkalmaznak, akiknek
fontosabb saját arculatuk megőrzése és kevésbé érdekli
másoké.
• Az elkerülés, a megfelelés és a kompromisszum a kollektivista
társadalmak tagjaira jellemző.
• A dominanciát pl. inkább az individualista társadalmak tagjai
választják.
 Arculat: híd kultúra és
konfliktuskezelés között
• 3 új módszer: A. Megkérem a tanárt, hogy
segítsen nekünk
• Érzelmek kifejezése megoldani a konfliktust.
• Passzív erőszak B. Ami a szívemen, az a
alkalmazása számon. Nem fogom
• Harmadik fél segítsége eltitkolni az érzéseimet.
C. Anélkül, hogy bárkit
lustasággal gyanúsítanék,
megpróbálok az illetőben
bűntudatot kelteni.
 Arculat: híd kultúra és
konfliktuskezelés között
• 3 új módszer:
• Érzelmek kifejezése: Ami a szívemen, az a számon. Nem
fogom eltitkolni az érzéseimet.
• Passzív erőszak alkalmazása: Anélkül, hogy bárkit lustasággal
gyanúsítanék, megpróbálok az illetőben bűntudatot kelteni.
• Harmadik fél segítsége: Megkérem a tanárt, hogy segítsen
nekünk megoldani a konfliktust.
Arculat: híd kultúra és
konfliktuskezelés között
Arculatmentés elméletének
alkalmazása

• az adott kultúra ismerete

• tudatosság, másik nézőpontjának értelmezése
• interakciós képesség: felek egyenrangúsága,
előítélet nélküli meghallgatás, érzések
elismerése, egyik fél sem hibáztatása
Arculatmentés elmélete

Empirikus Interpretatív

Tradíció Szociálpszichológiai