MIÉRT HULLÁMZÓ A MAGYAR AGRÁRTELJESÍTMÉNY ?

A mezőgazdasággal kapcsolatban kétféle szélsőséges nézettel lehet találkozni

Magyarországon. Az egyik szerint hazánk agrárország, kitörési útja a mezőgazdaság és az
erre alapozott élelmiszeripar fejlesztése. A másik szerint a mezőgazdaság súlya magyar
gazdaságban csekély, akár el is hanyagolható.

Ez utóbbi állítás azon alapul, hogy a mezőgazdaság közvetlen részesedése a GDP

termelésből az ezredforduló óta 3,5-5,5% között ingadozott, a foglalkoztatásból pedig 3-4%
körül. Az élelmiszeriparral együtt az agrobiznisz aránya mindkét esetben 6% körül mozog. Ezt
a kissé bizonytalan megfogalmazást az indokolja, hogy a szektor teljesítménye egyik évről a
másikra igen nagy ingadozásokat mutat. Például 2008-ban az agrár-GDP volumene az előző
évi másfélszeresére ugrott, 2010-ben viszont 2009-hez képest egyötödöt zuhant. Az ilyen
nagy léptékű változások már a nemzetgazdaság összteljesítményét is komolyan
befolyásolják, különösen akkor, ha a többi ágazat gyengélkedik, amint az tavaly is történt,
amikor az 1,1%-os GDP növekedésből a mezőgazdaság kis súlya dacára 0,9 százalékpontot
egymaga teljesített. Az agrárium szerepe tehát nem elhanyagolható. A gazdaság motorjává
azonban a XXI. században nyilvánvalóan nem válhat, különösen nem az álmokban szereplő
kisüzemi mezőgazdaság formájában.

A mezőgazdasági teljesítmény persze mindig is ingadozott, függ az időjárástól, kártevők,

járványok befolyásolják az eredményeket. Emellett, mivel az élelmiszerellátás mindenütt
stratégiai kérdés, politikai fordulatok, háborúk borítják fel a gazdálkodást és világpiacot. A
magyar mezőgazdaság volatilitása azonban az európai környezetben kiugró. Az uniós
csatlakozás óta nagyjából azonos szabályok között a magyar mezőgazdaság sokkal
hullámzóbb teljesítményt nyújtott, mint az EU.

A mezőgazdasági GDP volumenváltozása, 2004-2013

Előző év = 100 2003 = 100

130,0 130
125,0 125
120,0 120
115,0 115
110,0 110
105,0 105
100,0 100
95,0 95
90,0 90
85,0 85
80,0 80
2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013

EU 27 HU EU 27 HU

Forrás: Eurostat

1
Mivel magyarázható ez a nagy kilengés? Nagy-e egyáltalán, nem csupán arról van szó, hogy
a 27 tagállam átlaga szükségszerűen kiegyensúlyozottabb, mint egyetlen országé?

A mezőgazdasági GDP volumenváltozása néhány országban, 2004-2013

130,0 130,0
125,0 125,0
120,0 120,0
115,0 115,0
110,0 110,0
105,0 105,0
100,0 100,0
95,0 95,0
90,0 90,0
85,0 85,0
80,0 80,0
75,0 75,0
70,0 70,0
2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013

HU DK DE ES FR HU CZ PL RO SK

Forrás: Eurostat

Az adatokból jól látszik, hogy az unió régi, jelentős agrártermelő tagállamaiban is van
ingadozás a termelésben, de jóval kisebb, mint Magyarországon. Az új tagállamokban
nagyobbak a kilengések, de közülük is csak a román mezőgazdaság volatilitása hasonlít a
magyaréhoz.

Mivel hasonló klímájú országokról van szó, a különbséget nem magyarázza az időjárás
változékonysága. A környezet kihívásai ellen a modern agrárüzemek sokféle megoldással –
öntözés, talajművelési technikák, kemikáliák, környezethez illő szaporítóanyagok, stb. –
tudnak védekezni, az állattenyésztés pedig inkább függ az alkalmazott eljárásoktól, mint az
időjárástól. Ezek azonban csak optimális üzemméret mellett gazdaságosak, a magyar pedig
ez alatt marad.

Birtokméret az Európai Unióban, 2010

Átlagos méret (ha) 5 ha alatti birtokok aránya (százalék)

180 100
160 90

140 80
70
120
60
100
50
80
40
60 30
40 20
20 10
0 0
PT
CY

BE
MT

CZ

IE
BG

EL

IT

FR
NL

LT
SK

PL

AT

DK
DE
UK
HU

EU 27

LV
ES

ES
RO

SW
SI

FI
LUX
PT

CY
BE
CZ

IT

EL
FR

IE

MT
NL

BG
LT
SK
DK

AT

PL
UK

DE

HU
LV
ES

ES
SW
FI

SI

RO
EU27
LUX

Forrás: Rural Development Report 2013

A magyar birtokszerkezet a kelet-európai és mediterrán országokéhoz hasonlít, nem a

kontinens belsejében levőkéhez. Az agrárkibocsátásunkon belül 60% körüli a
növénytermesztés aránya, ez is az előbbi ország csoportokra jellemző az uniós átlag 53% volt
2012-ben. Hasonlítunk abban is, hogy a gazdálkodók (agrárüzem vezetők) 85%-ának csak
gyakorlati tapasztalata van, szakképzettsége nincs. Az uniós átlag 71%, s az északi és a
nyugati tagállamokban alacsonyabb a szakképzetlenek aránya, ideértve a volt szocialista
országokat is. A megfelelő szakismeret hiánya nyilván nehezíti az időjárás és a piac szeszélyei

2
elleni védekezést. Ezzel függ össze az is, hogy Magyarországon a mezőgazdaság által
hasznosított terület 2,4%-át öntözték 2010-ben, míg az uniós átlag 5,8% volt. Ebben messze
elmaradtunk a mediterrán országoktól, ahol kétszámjegyűek a mutatók. A mediterrán
térségben a kis birtokokon vegyes (szántóföld, kertészet, állattartás) gazdálkodás folyik, míg
nálunk – az eltérő birtokszerkezetű közép-kelet-európai országokhoz hasonlóan - az
időjárásnak jobban kitett növénytermesztésen belül is a gabona a meghatározó.

A növénytermesztés aránya az agrár-GDP-ben, 2012 (százalék)

60,0

50,0

40,0

30,0

20,0

10,0

0,0

PT

CY
BE
CZ

FR

EL
IT

IE

MT
BG

NL
LT

SK

PL

DK

AT
UK
DE
HU

CR

EE
LV

EU 27
ES

RO

SW
FI

SI
LUX
Gabona Zöldség, gyümölcs

Forrás: Eurostat

A magyar mezőgazdaság külső körülményeknek való erős kiszolgáltatottságát tehát a

kedvezőtlen termékszerkezet (magas növénytermesztési, azon belül szántóföldi növény
hányad), az elaprózott birtokszerkezet és a gyenge színvonalú humán tőke egyaránt okozza.

Az uniós agrártámogatásokat ma nagyrészt járadéknak tekintik. Holott sokkal hasznosabb

lenne felhasználásukat az említett hátrányok csökkentésének szolgálatába állítani.

GKI GAZDASÁGKUTATÓ ZRT.

1092. Budapest, Ráday u. 42-44.

Telefon: 06-1-318-1284
E-mail: gki@gki.hu; pal.katalin@gki.hu
További információk: Némethné Pál Katalin