MSZ 151-1 - 2000

Tartalmazza a Sz. K. 2002. évi 6. számában közzétett helyesbítést.
2000. június
MAGYAR SZABVÁNY MSZ 151-1

Erősáramú szabadvezetékek.
1 kV-nál nagyobb névleges feszültségű szabadvezetékek
létesítési előírásai
Az MSZ 151-1:1986, az MSZ 151-1:1986/1M:1997, az MSZ 151-5:1986, az MSZ 151-5:1986/1M:1997,
az MSZ 151-6:1992, az MSZ 151-6:1992/1M:1997 és az MSZ 151-7:1987 helyett
Overhead lines for power transmission. Installation prescriptions for overhead transmission
lines with a nominal voltage above 1 kV
E nemzeti szabványt a Magyar Szabványügyi Testület a nemzeti szabványosításról szóló 1995. évi XXVIII.
törvény alapján teszi közzé. A szabvány alkalmazása e törvény alapján önkéntes, kivéve ha jogszabály kötele-
zően alkalmazandónak nyilvánítja.
A szabvány alkalmazása előtt győződjön meg arról, hogy nem jelent-e meg módosítása, helyesbítése, nincs-e
visszavonva, továbbá, hogy kötelező alkalmazását jogszabály nem rendelte-e el.
Előszó
A szabvány tárgya az 1 kV-nál nagyobb névleges feszültségű, erősáramú szabadvezeték (a továbbiakban:

szabadvezeték), valamint e vezeték tartozékai, beleértve a szabadvezeték tartószerkezeteire szerelt
bármilyen más vezetéket is.
A 750 kV-os szabadvezetékekre e szabvány nem vonatkozik.
A kisfeszültségű szabadvezetékek létesítési előírásait az MSZ 151-8, a tartószerkezetekre (oszlopokra)
vonatkozó előírásokat az MSZ 151-3 és az alapozásukra vonatkozó előírásokat az MSZ 151-4 tartalmazza.
Nem tárgya a szabványnak a szabadtéri kapcsoló- és transzformátorállomások körülzárt területében
alkalmazott vezeték, a sínhíd, a vasúti üzemnek a pályatesten haladó munka- és erőátviteli vezetékei, a
tolópad, a daru és más hasonló jellegű üzemi berendezések munkavezetéke, valamint az oszlopok törzsére
szerelt, le- és felmenő vezetékek és az oszlopokra szerelt köz- és akadályvilágítási világítótestek.
E szabvány hatálybalépése előtt készült szabadvezetékekre (vagy annak részére) a szabvány előírásai csak
abban az esetben érvényesek, ha a szabadvezetéket (vagy annak részét) lényeges változtatással (pl. más
anyagú vagy keresztmetszetű vezetőkkel) átépítik. Az átépítendő szabadvezeték, illetve annak átépítésre
kerülő része e szabvány hatálya alá tartozik.
Az e szabványban előforduló kompozit szigetelő fogalma alatt kizárólag az üvegszál-szigetelésű kompozit
szigetelőket kell érteni.
Minden más, az e szabványban nem említett szigetelőre a porcelánszigetelőkre vonatkozó előírásokat kell
alkalmazni.
Az e szabványban előforduló „villamos” és az „elektromos” kifejezések szinonim szavak, mindkettő elterjedt a
szakmai gyakorlatban.
ICS 29.020; 29.240.20 Hivatkozási szám: MSZ 151-1:2000
MAGYAR SZABVÁNYÜGYI TESTÜLET (58 oldal)

Az 1995. évi XXVIII. törvény 5. § (5) bekezdése értelmében a nemzeti szabványt – a megjelenés formájától
függetlenül – csak a Magyar Szabványügyi Testület engedélyével szabad forgalmazni és terjeszteni. Árkategória: U
MSZ 151-1:2000
Tartalomjegyzék
1. Fogalommeghatározások .............................................................................................. 2
2. Általános előírások ........................................................................................................ 8
3. Mechanikai terhelések .................................................................................................. 10
4. Szélteher ....................................................................................................................... 11
5. A vezető anyaga, minősége és feszítése ...................................................................... 13
6. Belógás. Feszítőköz. Oszlopköz ................................................................................... 14
7. Vezetőkötések ............................................................................................................... 17
8. A vezető felerősítése ..................................................................................................... 17
9. A vezetők elrendezése a tartószerkezeten ................................................................... 18
10. Szigetelők, szigetelőláncok ........................................................................................... 21
11. A szabadvezeték földtől mért legkisebb távolsága ........................................................ 22
12. Biztonsági előírások ...................................................................................................... 23
13. Közös oszlopsoron haladó nagy- és kisfeszültségű vezetékek ..................................... 24
14. A fokozott és a különleges biztonság előírásai ............................................................. 25
15. Megközelítések és keresztezések ................................................................................ 29
16. Vezetékes távközlő létesítmény megközelítése és keresztezése ................................. 44
17. Nyomvonalhoz kötött szállítóberendezés megközelítése és keresztezése ................... 51
1. FOGALOMMEGHATÁROZÁSOK
1.1. Erősáramú szabadvezeték: a villamos energia átvitelére, illetve elosztására szolgáló,

szabadtéren elhelyezett, tartószerkezetekre szerelt, olyan földfeletti vezető, amelynek mechanikai
méretezésekor a vezető belógása nem hanyagolható el. E fogalom magában foglalja a vezeték
valamennyi tartozékát (a vezetőket, szigetelőket, szerelvényeket, tartószerkezeteket, ezek
alapozását, a földeléseket stb.), de nem foglalja magában a tartószerkezeteken a segédeszközzel
vagy anélkül elérhető magasságban (a szabadvezeték vezetőire megengedett legkisebb
magasság alatt) elhelyezett, az MSZ 1600 vagy az MSZ 1610 szabványsorozat szerint létesített
villamos berendezéseket.
Nem tekintendők szabadvezetékeknek a falra szerelt kábelek és szigetelt vezetékek, a merev
sínekkel készült sínhidak és azok a vezetékek, amelyek felerősítési fesztávolsága 5 m-nél nem
nagyobb.
A vezetőkhöz tartozik az e meghatározásnak megfelelő, valamennyi csupasz, burkolt vagy
szigetelt, egy- vagy többerű vezető.
1.2. A szabadvezeték névleges feszültsége (U): az a feszültség, amelyre a szabadvezeték készült.

(Egysége e szabványban: kV). (Lásd az MSZ 1-et.)
1.3. Nagyfeszültségű szabadvezeték: az a csupasz, burkolt vagy szigetelt vezetőjű szabadvezeték,

amelynek névleges feszültsége nagyobb 1 kV-nál.
1.4. Ideiglenes szabadvezeték: a villamos energia nem állandó, legfeljebb két évig tartó átvitelére
vagy elosztására szolgáló szabadvezeték.
2
MSZ 151-1:2000
1.5. Normális biztonságú szabadvezeték: az a szabadvezeték, amely megfelel e szabvány normális

biztonságra vonatkozó előírásainak.
1.6. Fokozott biztonságú szabadvezeték: az a szabadvezeték, amely megfelel e szabvány normális

biztonságra vonatkozó előírásain túlmenően a fokozott biztonságra vonatkozó előírásainak is.
1.7. Különleges biztonságú szabadvezeték: az a szabadvezeték, amely megfelel e szabvány

normális biztonságra vonatkozó előírásain túlmenően a különleges biztonságra vonatkozó
előírásainak is.
1.8. Pótteher: a szabadvezeték szerkezeti részein lerakódó zúzmara, jég, hó, ónos eső, tapadó hó
erőhatásait leképező, számítás céljaira felvett, függőleges irányú járulékos erő.
1.8.1. Egyenletes pótteher: a vezeték feszítőközében az áram- és védővezetőkön egyenletesen eloszló

pótteher.
1.8.2. Egyenlőtlen pótteher: a vezeték feszítőközében az áram- és védővezetőkön nem egyenletesen

eloszló pótteher.
Megjegyzés:
Ez a jelenség a vezetőkön való egyenlőtlen zúzmaralerakódás vagy a vezetőkről való egyenlőtlen zúzmaraleválás
következménye lehet.
1.8.3. Kivételes pótteher: a vidékenként és esetenként eloforduló pótteher.
1.8.4. Mértékadó pótteher: az a pótteher vagy a kivételes pótteher, amely a vezetoben a legnagyobb
megengedett (a méretezésnél alapul vett) húzófeszültséget létrehozza.
1.8.5. Szerelési pótteher: a szerelés és üzemvitel során (pl. akadályjelző gömbök, távolságtartók stb.
szerelése, vezetők leengedése) a vezetéken tartózkodó szerelőnek és szerszámainak, valamint
szerelőberendezéseinek a terhe.
1.9. Szélteher: az az erő, amely a szabadvezeték vezetőire és tartószerkezetére a szél által kifejtett
statikai és dinamikai hatásokat helyettesíti a méretezés céljára.
1.10. Legnagyobb megengedett húzófeszültség (σe): a húzóigénybevételnek az a legnagyobb

fajlagos értéke, amelynél nagyobbnak a vezetőkben – rendeltetésszerű üzemi körülmények között
- nem szabad fellépnie.
1.11. A vezető tartós szilárdsága (σt): az a legnagyobb húzófeszültség, amellyel igénybevett vezető
egy éven belül nem szakad el.
1.12. Legnagyobb megengedett vezetőhúzás: a vezetőben megengedett legnagyobb

húzófeszültségnek és a vezető számított összkeresztmetszetének szorzata.
1.13. Tartószerkezet (általában: oszlop): a vezetőknek a talaj felett, kellő magasságban való
felerősítésére szolgáló szerkezet.
3
MSZ 151-1:2000
1.13.1. Tartóoszlop: a szabadvezeték esetén a vezetők tartására, a vezetőknek a meteorológiai

hatásokból származó terheinek és a szerelési terheknek felvételére szolgáló oszlop.
1.13.2. Saroktartó oszlop: a szabadvezeték iránytörési pontjain elhelyezett tartóoszlop.
1.13.3. Feszítőoszlop: az egyenes nyomvonalú szabadvezeték esetén a vezetők tartására és az

egyoldalú vezetékhúzás részbeni felvételére szolgáló oszlop.
1.13.4. Sarokfeszítő oszlop: a szabadvezeték iránytörési pontjain a saroktartó oszlop és a feszítőoszlop

feladatainak együttes ellátására szolgáló oszlop.
1.13.5. Végfeszítő oszlop: a teljes egyoldalú vezetékhúzás felvételére is szolgáló oszlop.
1.13.6. Leágazóoszlop: a tartó- vagy feszítőoszlop rendeltetésén túlmenően a leágazó vezetők

húzásának felvételére is szolgáló oszlop.
1.13.7. Keresztező oszlop: a különféle berendezések és építmények, nyomvonalas létesítmények felett,

illetve alatt átmenő vezetékszakaszok vezetőinek külön előírások szerint való tartására, illetve
feszítésére szolgáló, a keresztezés egyik, illetve másik oldalán álló oszlop.
1.14. Alap: az oszlopnak az a - rendszerint a földben levő - része, amely az oszlop állékonyságát és a
talajjal a teherbíró kapcsolatot biztosítja.
Megjegyzés:
Az alapozással kapcsolatos egyéb fogalommeghatározásokat az MSZ 151-4 tartalmazza.
1.15. Rendeltetésszerű terhelés: azoknak az oszlopra ható erőknek az összessége, amelyek a

rendeltetésszerű üzemi viszonyok között felléphetnek.
1.16. Rendkívüli terhelés: az oszlopra ható és a rendeltetésszerű terheléstől eltérő olyan erőhatás,
amely rendkívüli esetekben léphet fel.
1.17. Oszlopköz (a): a szabadvezeték két szomszédos tartószerkezetének, illetve azok

hossztengelyeinek vízszintes távolsága (lásd az 1.ábrát).
1.18. Széloszlopköz: az oszlop két oldalán lévő oszlopközök felezőpontjainak egymástól mért
vízszintes távolsága.
1.19. Súlyoszlopköz: a vezetőnek az oszlop két oldalán lévő legmélyebb pontjai között mért vízszintes
távolság.
Megjegyzés:
Meredek terepen előfordulhat, hogy mindkét láncgörbe mélypontja az oszlop azonos oldalára esik.
1.20. Feszítőköz: a szabadvezeték két egymást követő feszítőoszlopa közötti oszlopközök összege.
4
MSZ 151-1:2000
1.21. Közepes oszlopköz: olyan elméleti oszlopköz, amelyben a terhelés vagy a hőmérséklet-változás
következtében a húzófeszültség változása közel azonos, mint a feszítőköz tényleges
oszlopközeiben.
1.22. Határoszlopköz: a szabadvezetéknek a vezetőktől és a póttehertől függő, legnagyobb

megengedett oszlopköze.
1.23. Felfüggesztési köz (c): a szabadvezeték vezetője két szomszédos tartószerkezeten levő
felfüggesztési pontjának, - feszítőszigetelők esetén azokkal együtt mért - távolsága (lásd az 1.
ábrát).
1.24. Belógás (b): az egy oszlopközben belógó vezető felerősítési pontjait összekötő húr és a vezető
valamely pontja közötti függőleges távolság (lásd az 1. ábrát).
Megjegyzés:
A közel vezetőirányban álló láncok a vezető meghosszabbításának tekinthetők.
1.25. Legnagyobb belógás (bmax): az egy oszlopközben belógó vezető felerősítési pontjait összekötő
húrral párhuzamos érintő érintkezési pontjának a húrtól mért legnagyobb függőleges távolsága
(lásd az 1. ábrát).
Megjegyzés:
A közel vezetőirányban álló láncok a vezető meghosszabbításának tekinthetők.
5
MSZ 151-1:2000
1. ábra
1.26. Szabad magasság: a feszültség alatt álló részek és a föld felszíne közötti legkisebb távolság,
meghatározott körülmények között.
1.27. Biztonsági távolság a földelt részektől: a feszültség alatt álló részek és a földpotenciálon lévő
szerkezeti részek közötti legkisebb távolság, meghatározott körülmények között.
1.28. Biztonsági távolság a műtárgyaktól: a feszültség alatt álló részek és a földpotenciálon lévőnek
tekinthető műtárgyak közötti távolság, meghatározott körülmények között.
1.29. Az MSZ 17200-1 szerinti fogalommeghatározásokkal egyezően:
1.29.1. Zavarás: az a hatás, amely valamely szervezet és/vagy szerkezet és/vagy folyamat állapotában,
tevékenységében, működésében, lezajlásában szabálytalanságot, rendellenességet, fennakadást
okoz.
6
MSZ 151-1:2000
1.29.2. Veszélyeztetés: az a hatás, amely valamely szervezet és/vagy szerkezet és/vagy folyamat
épségében hátrányos változást, károsodást okozhat.
1.29.3. Akadályoztatás: az a hatás, amely valamely szervezetet és/vagy folyamatot lezajlásában,

kibontakozásában, haladásában, mozgásában, továbbjutásában gátol, hátráltat.
1.29.4. Hatósáv: az egyik kölcsönható (kölcsönhatásban résztvevő) azon számítással, kísérlettel,

előírással megállapított környezete, amelyen belül eső másik kölcsönható esetleges zavarása
és/vagy veszélyeztetése bekövetkezhet.
1.29.5. Megközelítési helyzet: az a térbeli elhelyezkedési helyzet, amikor az egyik kölcsönható a másik
kölcsönható hatósávjába esik.
1.29.6. Megközelítés: elhelyezkedés megközelítési helyzetben.
1.30. Az MSZ 17200-1 szerinti fogalommeghatározásokkal egyezően:
1.30.1. Nyomvonal: a vezetékes és/vagy a vezeték nélküli vonalas építmények − szimmetria vagy
definíciós, vagy az anyag (közeg), részecske, hullám terjedése, áramlása irányába eso elméleti −
tengelyének térszintre függőleges vetítéssel meghatározott képe.
1.30.2. Körvonal: létesítmények, építmények (épületek, műtárgyak), sajátos építmények (vonalas

építmények, bányaművelési építmények, atomenergia alkalmazására szolgáló építmények), a
földfelszín természetes és mesterséges geológiai alakulatai, területek, felszerelési tárgyak,
köztárgyak, növényzet vízszintes (vízszintes körvonal) vagy függőleges (függőleges körvonal),
vagy tetszőleges elhelyezkedésű síkra merőleges vetítéssel meghatározott képének határvonala.
1.30.3. Kereszteződési helyzet: az a térbeli elhelyezkedési helyzet, amely helyzetben lévők

nyomvonalainak és/vagy körvonalainak van közös pontja.
1.30.4. Keresztezési helyzet: az a kereszteződési helyzet, amely egyben megközelítési helyzet is.
1.30.5. Keresztezés: elhelyezkedés keresztezési helyzetben.
1.31. Keresztező (megközelítő) feszítőköz: olyan feszítőköz, amelyen belül a szabadvezeték

valamilyen berendezést vagy építményt keresztez (megközelít).
1.32. Keresztező (megközelítő) oszlopköz: a keresztező (megközelítő) feszítőköznek az az

oszlopköze, amelyben a szabadvezeték a berendezést vagy építményt keresztezi (megközelíti).
Ha a keresztező (megközelítő) feszítőköz egyetlen oszlopközből áll, akkor a keresztező
(megközelítő) feszítőköz azonos a keresztező (megközelítő) oszlopközzel.
1.33. Lengőhossz (bh): az adott oszlopközben +40 °C vezető-hőmérsékleten kiadódó belógás, illetve
függőszigetelős tartóoszlopnál annak a szigetelőlánc hosszával megnövelt értéke (m).
1.34. Kilendülési szög: a vezető felerősítési pontjait összekötő húr függőleges síkjára merőleges
függőleges síkban lévő – a húrra a csúcsával illeszkedő – a nyugalmi helyzetben lévő és a
kilendült vezető döféspontjaival meghatározott szárú szög.
7
MSZ 151-1:2000
1.35. Lengőtávolság (L): a nyugalmi helyzetben lévő szélső vezető függőleges síkjától való, a
következő képlet szerint számított vízszintes távolság:
L = bh · sin α m
ahol:
α a vezető legnagyobb kilendülési szöge
bh a lengőhossz m
1.36. A védővezető védőszöge: a vezeték nyomvonalra merőleges metszetében a védővezetőt és a

villámcsapás ellen védendő áramvezetőt összekötő egyenesnek a függőleges iránnyal bezárt
szöge.
1.37. Szabadvezetékek szerelvényei: az MSZ 275-1 szerint.
1.38. Belterület: - e szabvány szempontjából - minden beépített terület (város, község, tanyaközpont,
állandó táborhely, állandó rakodóhely, üdülő, zártkert), illetve a földhivatal által nyilvántartott és az
illetékes önkormányzati szervek által a település érvényes rendezési tervében beépítésre kijelölt
terület.
1.39. Külterület: - e szabvány szempontjából - minden, az 1.38. szakaszban fel nem sorolt terület.
1.40. Távközlő nyomvonalas létesítmények: a távközlő nyomvonalas létesítményekre vonatkozó

fogalommeghatározásokat az MSZ 13200-1 tartalmazza.*
2. ÁLTALÁNOS ELŐÍRÁSOK
2.1. A szabadvezeték névleges feszültsége feleljen meg az MSZ 1 előírásainak.
2.2. A szabadvezeték káros túláramok és túlfeszültségek elleni védelme érdekében be kell tartani az
MSZ 1610 szabványsorozat előírásait, és figyelembe kell venni az MSZ EN 60071-1 előírásait is.
2.3. A szabadvezeték egyéb követelmények alapján megválasztott vezetőit üzemi és zárlati melegedés
szempontjából is ellenőrizni kell az MSZ-09-00.0316 előírásai szerint.
2.4. A zúzmaraolvasztás esetén megengedhető áramerősséget úgy kell meghatározni, hogy a vezetők
hőmérséklete - szélcsendes időben - ne haladja meg az MSZ-09-00.0316-ban előírt, rövid idejű
túlterhelés esetén megengedhető legnagyobb hőmérsékletet 0 °C környezeti hőmérséklet mellett.
—————————
* Előkészületben
8
MSZ 151-1:2000
2.5. A szabadvezeték nyomvonalát a terepviszonyok figyelembevételével úgy kell megválasztani, hogy

az, a célnak megfelelően, gazdaságilag a legelőnyösebb legyen.
A szabadvezeték nyomvonalának kijelölése, illetve kitűzése alkalmával meg kell állapítani azoknak
a szakaszoknak a helyét, ahol kivételes pótteherrel vagy szélteherrel, illetve környezeti
szennyezéssel kell számolni.
A kivételes terhek nagyságát és előfordulásának valószínűségét a helyi tapasztalatok szerint -
szükség esetén az Országos Meteorológiai Szolgálat közreműködésével - kell megállapítani.
Megjegyzés:
A szabadvezeték nyomvonalával célszerű elkerülni
– a vasúti pályaudvarokat,
– a temetőket,
– az élő vízfolyások (folyók) árterét (hullámterét),
– a mozgó hordalékkal borított területeket,
– az árasztással öntözött területeket,
– a mocsaras vagy tőzeges, valamint az olyan területeket, amelyeken korábban tó vagy mocsár volt,
– a növényzettel nem takart, futóhomokos területeket,
– a csúszásveszélyes hegyoldalakat, kőgörgetegnek kitett területeket,
– a feltöltött területeket,
– a földalatti bányaművelésre kijelölt területeket, ahol talajsüllyedés következhet be,
– a külfejtésre kijelölt területeket,
– az erdőterületeket,
– a természetvédelmi területeket.
Ha műszaki vagy gazdasági okok miatt nem lehet kikerülni a felsorolt területeket, akkor a nyomvonalat úgy kell
kialakítani, hogy ezeken a területeken - az egyes területek kezelőivel egyeztetett - lehető legrövidebb úton vezessen
át.
Lehetőleg kerülni kell az olyan megközelítést, keresztezést, hatósávban haladást és általában

minden olyan terepszakaszt, amely különleges biztonságú kivitelt tesz szükségessé, továbbá az
olyan iránytörést, amely különleges tartószerkezeteket (oszlopokat) igényel.
Figyelembe kell venni a szabadvezeték zavartalan üzemvitelének, karbantartásának és
bejárhatóságának követelményeit, valamint a közlekedés, a távközlés és a mezőgazdasági
művelés érdekeit is.
2.6. A szabadvezetéken szükség esetén fázisforgatást kell alkalmazni, hogy az egyes fázisvezetőknek
a földdel és egymással szemben mért kapacitása és induktivitása megközelítően egyenlő legyen.
2.7. Az oszlopokat és rendszereket meg kell jelölni és leolvasható magasságban figyelmeztető táblával
kell ellátni (MSZ 453). Vasbeton oszlopokra, kör- vagy sokszögkeresztmetszetű csőoszlopokra a
figyelmeztető tábla helyett annak szövegét jól olvasható, feltűnő és időtálló módon kell felvinni.
Kettő vagy többrendszerű, 35 kV feletti névleges feszültségű szabadvezetéken a rendszereket
megkülönböztető jelöléseket az oszlop minden vezetékkarján is alkalmazni kell.
2.8. Megközelítés és keresztezés esetén ezen szabványban leírtakon túlmenően figyelembe kell venni
a nyomvonalas létesítmények megközelítésével és keresztezésével kapcsolatos ágazati
előírásokat is.
9
MSZ 151-1:2000
2.8.1. Megközelítés és keresztezés esetén a legkisebb üzemszerű magasságon és távolságon
– függőleges irányban:
a 6. fejezet szerint számított legnagyobb belógás figyelembevételével kiadódó, a
szabadvezeték vezetője és az idegen műtárgy közötti legkisebb távolságot;
– egyéb irányban:
+40 °C vezető hőmérsékleten, a szélnyomás következtében kilengetett vezető és az idegen
műtárgy közötti legkisebb távolságot kell érteni.
A szélnyomás következtében kilengetett vezető kilengési szögét a 9. fejezet feltételei szerint kell
kiszámítani.
2.8.2. A szabadvezeték és a nyomvonalas létesítmény keresztezési szöge általában nincs korlátozva.
2.8.3. Az egyenlőtlen pótteher feltételét a 14.2.5. szakasz előírásai szerint kell figyelembe venni.
2.8.4. Ha a szabadvezeték egyidejűleg több létesítményt vagy berendezést keresztez vagy közelít meg,
akkor a szabadvezeték ezen szakasza létesítési módjának ki kell elégítenie az összes létesítmény
vagy berendezés keresztezésére, illetve megközelítésére vonatkozó előírást.
3. MECHANIKAI TERHELÉSEK
3.1. A szabadvezeték önsúlyaként a mechanikai méretezéskor a szerkezeti anyagok súlyának

összegét kell figyelembe venni.
3.2. A szabadvezeték mechanikai méretezésekor a szerkezeti elemek összsúlyát a 3.2.1....3.2.5.

szakaszok szerinti, egyenletesen eloszló pótteherrel kell megnövelni a 6. fejezet előírásai szerint.
3.2.1. A csupasz vagy burkolt vezető mértékadó pótterhét általában a következő képlet segítségével kell
számítani:
z = 3,25 + 0,25d
ahol:
z: a pótteher [N/m]
d: a csupasz vagy burkolt vezető külső átmérője [mm]
3.2.2. A függőszigetelők pótterhét a következő képlet segítségével kell számítani:
2
y = 2000 · h · D
ahol:
y: a pótteher [N];
h: a szigetelőlánc hossza [m];
D: a szigetelőlánc tányérjának átmérője [m].
10
MSZ 151-1:2000
3 3
3.2.3. A kereszttartók pótterhét a felületeket 15 mm vastagságban egyenletesen borító, 8 · 10 N/m
fajsúlyú jégréteg súlyával kell számításba venni.
Megjegyzés:
Rácsos acélszerkezetű kereszttartók esetén a pótteher megközelítőleg a kereszttartó önsúlyának 30%-aként vehető
számításba.
3.2.4. Állószigetelőkre, szigetelőtartókra, oszloptörzsre pótterhet nem kell számításba venni.
3.2.5. Vidékenként és esetenként a 3.2.1. szakaszban előírtnál nagyobb pótteher is előfordulhat, amely
nagyobb, ún. kivételes pótteher számításbavételét teszi indokolttá. A szabadvezeték ilyen
szakaszain az Országos Meteorológiai Szolgálat, az áramszolgáltató társaságok, a távközlési
szolgáltatók, az egyes szabadvezetékek üzemeltetői tapasztalatainak, illetve véleményének
alapján kell a mértékadó pótterhet megállapítani.
Megjegyzés:
Amennyiben az erre vonatkozó, legalább 5-10 évenkénti adatok rendelkezésre állnak, az ezen rövidebb
időszakonként ismétlődő pótterhet kell mértékadónak tekinteni.
Ha csak a hosszabb időszakonként (több, mint 10 évenként) előforduló legnagyobb pótteher, az

ún. kivételes pótteher (zk) ismeretes, akkor a mértékadó pótterhet (Zm) [N/m] a következő képlet
szerint kell számítani:
Zm = (0,8 · z + 0,2 · zk)
Rendszeres zúzmaraolvasztás vagy zúzmara-eltávolítás esetén a pótterhet a 3.2.1. szakasz

szerint kell számítani.
4. SZÉLTEHER
4.1. A szélterhelést a számítások során egyenletesen megoszlónak, irányát vízszintesnek kell

tekinteni.
4.2. A felületre ható szélerőt a következő képlet segítségével kell számítani:
F = α · c · p · A · sin φ,
ahol:
F: a szélerő [N] (a felület normálisának irányában értelmezve);
α: a szélerőt annak egyenlőtlensége miatt csökkentő tényező, a vezetőre ható szélerő
számításához értéke 0,75; minden más esetben 1;
c: a szélérte felület alakjának és minőségének, továbbá a szívó- és örvénylő hatásoknak a
befolyását kifejező alaki tényező, amelynek értékét a 4.3. szakasz tartalmazza;
2
p: a torlónyomás [N/m ], értékét az 1. táblázat tartalmazza;
2
A: a szélnek kitett felület [m ];
φ: a szélnek kitett felületnek a szél irányával bezárt szöge.
11
MSZ 151-1:2000
1. táblázat
2)
Az alkatrész terepszint Torlónyomás
1)
feletti magassága
2
m N/m
25-ig 600
25 felett, 60-ig 700
60 felett, 100-ig 900
100 felett, 150-ig 1150
150 felett, 200-ig 1300
1)
A vezetőnek a terepszint feletti legnagyobb magassága.
2) 2
A torlónyomás (p) értékét [N/m ] a következő képlet segítségével kell
kiszámítani:
v2
p=
1,6
ahol: v a sebesség [m/s]
Vidékenként és esetenként a 4.2. szakaszban megadott torlónyomás szerinti szélsebességnél

nagyobb szélsebesség vagy széllökés is előfordulhat, amely kivételes szélsebesség
számításbavételét teszi indokolttá. A szabadvezeték ilyen szakaszain az Országos Meteorológiai
Szolgálat, az áramszolgáltató társaságok, a távközlési szolgáltatók, illetve az egyes
szabadvezetékek üzemeltetői tapasztalatai alapján kell a várható széllökés és torlónyomás értékét
megállapítani.
Megjegyzés:
Amennyiben az erre vonatkozó, legalább 5-10 évenkénti adatok rendelkezésre állnak, ezen rövidebb időszakonként
ismétlődő szélsebességet kell mértékadónak tekinteni.
Ha csak a hosszabb időszakonként (több mint 10 évenként) előforduló szélsebesség az ismeretes, akkor a
mértékadó szélsebességet a következő képlet szerint kell számítani:
vm = (0,8 · v + 0,2 · vk),
ahol:
vm: a mértékadó szélsebesség [m/s]
v: a táblázat szerinti torlónyomás alapját képező szélsebesség [m/s]
vK: a kivételes szélsebesség [m/s]
4.3. Az alaki tényező (c) értékét a következők szerint kell figyelembe venni.
4.3.1. Vezető alaki tényezője:
12 mm átmérőig 1,2;
16 mm átmérőig 1,1;
16 mm átmérő felett 1,0;
burkolt vezető 1,0.
Megjegyzés:
Köteges vezetők esetén a kötegben lévő minden vezetőt teljes felülettel kell figyelembe venni.
12
MSZ 151-1:2000
4.3.2. Nagyobb függőleges sík felület (pl. lemezes vasszerkezet, oszloptranszformátor) alaki tényezője:
1,4.
4.3.3. Derékszögű négyszög, valamint I keresztmetszetű, tömör vasszerkezet (pl. vasbetonoszlop, ácsolt
fagerenda) alaki tényezője: 1,4.
4.3.4. Hat- vagy nyolcszög keresztmetszetű, zárt felületű szerkezet alaki tényezője: 1,0.
4.3.5. Kör- vagy ellipszis keresztmetszetű szerkezet (fa-, cső- vagy vasbetonoszlop, szigetelők stb.) alaki
tényezője: 0,7.
4.3.6. Síkbeli rácsos szerkezet alaki tényezője a tényleges felület figyelembevételével, ha a szerkezet
idomacélból készült: 1,4; ha csőből készült: 1,1.
4.3.7. Körkeresztmetszetű oszlopokból összeállított ikeroszlopnál, ha a szél iránya az oszlopok tengelyén

átmenő síkra merőleges, és az oszlopok közötti köz az oszlopok közepes átmérőjének felénél
kisebb, a hézag nélkül számított vetületet c = 0,8 alaki tényezővel kell figyelembe venni.
4.3.8. Egyszerű bak- és ikeroszlopoknál, ha a szél iránya a két oszlop tengelyén átmenő síkkal
párhuzamos, a szélárnyékban levő oszlopra eső szélnyomást az oszlop szélnyomásának 40%-
ával kell számításba venni.
4.3.9. Derékszögű négyszög keresztmetszetű, idomacélból készült rácsos oszlopok alaki tényezője: 2,8.
4.4. 60 m-nél magasabb négyszög keresztmetszetű, rácsos szerkezetű vasoszlopnál – az oszlop

egész magasságában – az átlós irányban ható szelet is figyelembe kell venni. A merőlegesen ható
szélerő 10%-kal növelt értékét kell az átló irányában működtetni.
5. A VEZETŐ ANYAGA, MINŐSÉGE ÉS FESZÍTÉSE
5.1. A szabadvezeték építésénél alkalmazott vezető feleljen meg a termékszabványok előírásainak.
5.2. A vezető anyagát, szerkezetét és keresztmetszetét, burkolt vezető esetén a burkolat anyagát úgy
kell megválasztani, hogy kellően ellenálljon a káros légköri behatásoknak (pl. füstgáz, vegyi gyár
gőze, légszennyezés, UV-sugárzás, hőmérséklet stb).
5.3. A szabadvezeték vezetője sodronyszerkezetű legyen.
2
5.4. A szabadvezeték vezetőinek legkisebb megengedett keresztmetszete 35 mm . Alumíniumacél
(ACSR) vagy ötvözött alumíniumacél (AACSR) sodrony esetén ez a keresztmetszet az
alumíniumra (ASC), illetve az ötvözött alumíniumra (AASC) vonatkozik.
5.5. A szabadvezeték vezetőinek legnagyobb megengedett húzófeszültségét a 2. táblázat tartalmazza.

A 2. táblázat adatai a vezető felfüggesztési pontjában keletkező, tiszta statikus húzóigénybevételre
vonatkoznak. Emellett a felfüggesztési pontban fellépő statikus hajlító igénybevételeket általában
nem kell külön számításba venni, mert a táblázat értékei - a gyakorlati tapasztalatok alapján - már
ezen igénybevételre való tekintettel vannak meghatározva. A legnagyobb megengedett
13
MSZ 151-1:2000
húzófeszültség határain belül az üzemi viszonyok, a gazdaságosság és egyéb számításba jövő
szempontok figyelembevételével kell a szabadvezetéken ténylegesen alkalmazott
húzófeszültséget megállapítani.
5.5.1. A felfüggesztési pontban keletkező igénybevétel helyett szabad a vezető legmélyebb pontján
keletkező húzófeszültséggel számolni, ha:
– azonos szintű felfüggesztési pontok esetén a legnagyobb belógás kisebb az oszlopköz

7,5%-ánál;
– különböző szintű felfüggesztési pontok esetén az előző feltételen kívül a felfüggesztési pontok
magasságkülönbségének és az oszlopköznek a hányadosa kisebb a következő értéknél:
1,2 ⋅ a − 16 ⋅ bmax
4 ⋅ a + 5 ⋅ bmax
(Lásd az 1. ábrát.)
5.5.2. Ha a vezető fokozott mértékben ki van téve rezgéseknek, akkor a szabadvezetéken

rezgéscsillapításról gondoskodni kell.
5.5.3. A vezetőt – hőmérsékletének megfelelően – olyan húzóerővel kell feszíteni, hogy a következő
esetek egyikében sem keletkezhessen benne a 2. táblázat szerinti megengedettnél nagyobb
húzófeszültség.
– -5 °C hőmérsékleten,
– mértékadó pótteherrel, szélteher nélkül;
– szélteherrel, pótteher nélkül, ha a szélterhet – akár a terepszint feletti nagyobb magasság
2
miatt, akár egyéb okból – 700 N/m -nél nagyobb torlónyomással kell számítani;
– -20 °C hőmérsékleten, pótteher és szélteher nélkül.
5.5.4. Vidékenként és esetenként a zúzmara és szél együttes előfordulásával is kell számolni. A

szabadvezeték ilyen szakaszain a vezetőben 3. fejezet szerinti mértékadó pótteherrel, a pótterhes
átmérő szerinti felületre ható, az Országos Meteorológiai Szolgálat, az áramszolgáltató
társaságok, a távközlési szolgáltatók, illetve az egyes szabadvezetékek üzemeltetői által
megadott, de legfeljebb az 1. táblázat szerinti torlónyomás 1/5-ével figyelembe vett szélteherrel
számított igénybevétel a 2. táblázat szerinti megengedett húzófeszültség 1,5-szörösét ne haladja
meg.
Megjegyzés:
Az 5.5.3. és az 5.5.4. szakaszban foglaltakat többfém-anyagú sodronyok esetében az alkotó részekre külön-külön is
be kell tartani.
6. BELÓGÁS. FESZÍTŐKÖZ. OSZLOPKÖZ
6.1. A vezető belógását a következő feltételek mellett kell meghatározni és a kiadódó értékek közül a
legnagyobbat kell mértékadónak tekinteni.
6.1.1. Mértékadó pótteherrel -5 °C vezető hőmérsékleten, szélteher nélkül.
6.1.2. Pótteher és szélteher nélkül:

– 35 kV és annál kisebb feszültségű szabadvezetékek esetén +40 °C vezető hőmérsékleten;
– 35 kV-nál nagyobb feszültségű szabadvezetékek esetén +60 °C vezető hőmérsékleten.
14
MSZ 151-1:2000
6.1.3. A vezető igénybevételének és belógásának számításához a termékszabványban előírt értékeket

kell alkalmazni. Ezek hiányában a 2. táblázat adatait kell alkalmazni.
6.2. Állószigetelők alkalmazása esetén a feszítőköz ne legyen nagyobb 3 km-nél. A szabadvezetéknek

azokon a szakaszain, ahol a 3.2.5. szakasz szerint kivételes pótteher fellépésével kell számolni, a
feszítőközt legfeljebb 10 oszlopközre kell korlátozni.
6.3. Egy feszítőközön belül az oszlopközök – amennyire erre a terepviszonyok lehetőséget nyújtanak –
ne térjenek el jelentősen egymástól.
6.3.1. Ha a lengő felfüggesztésű (pl. függőszigetelő, lengőkar) vezetőkkel szerelt szabadvezeték egy
feszítőközén belül a legnagyobb és a legkisebb oszlopköz aránya 1,1-nél nagyobb, akkor a vezető
szerelésekor fellépő igénybevételt és belógást a következő ak közepes oszlopköz
figyelembevételével kell meghatározni:
n
c i3 n
∑a
i =1 i
2 ∑a
i =1
i
3
ak = n 2
⋅ n
c
∑
i =1
ai
i
∑a
i =1
i
ahol:
c és a: az 1. ábra szerint értelmezett méretek,
n: a feszítőköz oszlopközeinek száma.
6.3.2. Merev felfüggesztésű (pl. állószigetelő) vezetővel szerelt faoszlopos vagy előfeszített
betonoszlopos vezetéken az oszlop rugalmassága általában elegendő mértékben kiegyenlíti a
kétoldalú vezetőhúzások különbségét, ezért az egyenlőtlen oszlopközre csak akkor kell tekintettel
lenni, ha egy feszítőközön belül a legnagyobb és a legkisebb oszlopköz aránya 1,2-nél nagyobb.
Ebben az esetben a vezető szereléskor fellépő igénybevételét és belógását olyan közepes
oszlopköz figyelembevételével kell meghatározni, amely az oszlopközök számtani középértékével
egyenlő.
6.3.3. Egy feszítőközön belül a szomszédos oszlopközök egymáshoz képest 1,2-szeresnél nagyobb
eltérése csak lengő felfüggesztésű vezetőkkel szerelt vezetéken engedhető meg. A merev
felfüggesztésű vezetővel szerelt faoszlopos, illetve előfeszített vasbetonoszlopos vezetékeknél is
megengedett az 1,2-szeresnél nagyobb eltérés.
Ez az előírás vízszintes vagy olyan szabadvezetékre érvényes, amelynek a vizsgált feszítőközön

belüli oszlopközeinek két felfüggesztési pontja között a szintkülönbség nem nagyobb az oszlopköz
10%-ánál. Ellenkező esetben az alsó és felső felfüggesztési pontok vezetőhúzásában mutatkozó
különbséget a közepes oszlopköz meghatározásánál is figyelembe kell venni.
15
16
2. táblázat
A sodrony
megnevezése szakítószilárdsága 1) tartósszilárdsága megengedett rugalmassági lineáris hőtágulási vezetőjének vezetőrétegének

legnagyobb tényezője 1) együtthatója 1) fajlagos súlya 1) fajlagos ellenállása 1), 5)
húzófeszültsége
N/mm2 N/mm2 N/mm2 N/mm2 1/°C N/mm2 · km Ω · mm2/km
Alumíniumsodrony, ASC 160 100 70 57 500 23 x 10-6 27,3 28,9

MSZ 151-1:2000
Ötvözött alumíniumsodrony,
200 205 110 57 500 23 x 10-6 27,3 33,0
AASC
Burkolt szabadvezeték 6) 200 205 110 57 500 23 x 10-6 39,2 33,0
Alumíniumacél sodrony, ACSR,

ha az acél és az alumínium
keresztmetszet aránya
1:1,70 540 370 140 2) 103 000 15,32 x 10-6 46,7 28,9
3) -6
1:6,0 315 215 90 78 000 18,63 x 10 34,6 28,9
3) -6
1:6,16 310 218 90 76 000 19,05 x 10 35,2 28,9
4) -6
1:7,7 290 200 85 72 000 19,58 x 10 33,8 28,9
1:7,71 280 190 85 4) 70 000 19,3 x 10-6 33,9 28,9
Ötvözött alumíniumacél sodrony,
AACSR, ha az acél és az aludur
keresztmetszet aránya
1:1,71 600 410 200 104 000 15,34 x 10-6 46,7 33,0
1:2,21 540 380 180 97 000 16,01 x 10-6 44,3 33,0
-6
1:6,69 440 300 145 80 000 18,23 x 10 37,2 33,0
Acélsodrony, AV4 1 200 860 400 185 000 11 x 10-6 81,0 240
1) A táblázat értékei az MSZ 149 szabványsorozat adataiból számított átlagértékek.

2) Ha a vezetők rezgéscsillapítással vannak ellátva, akkor a megengedett igénybevétel felemelhető 175 N/mm2-ig.
3) 50 mm2-nél nagyobb keresztmetszetű sodronyok esetén – ha az oszlopköz 300 m-nél kisebb és a vezetők rezgéscsillapítással vannak ellátva – a megengedett
igénybevétel felemelhető 110 N/mm2-ig.
4) 350 mm2-nél nagyobb keresztmetszetű sodronyok esetén – ha a vezetők rezgéscsillapítással vannak ellátva – a megengedett igénybevétel 105 N/mm2-ig felemelhető.
5) Az alumíniumacél és az ötvözött alumíniumacél sodronyok fajlagos ellenállásértékeinél az acélmag vezetőképessége nincs figyelembe véve.
6) A BSZV (burkolt szabadvezeték sodrony) az MSZ 149-6 szerinti termék.
MSZ 151-1:2000
6.4. A határoszlopközt a vezető anyagának, keresztmetszetének, húzófeszültségének és a

felfüggesztési helyek szintkülönbségének figyelembevételével úgy kell megállapítani, hogy -5 °C
hőmérsékleten, szélteher nélkül számítva, a mindenkori mértékadó pótteher háromszorosának
hatására a vezetőkben fellépő húzófeszültség ne haladja meg a 2. táblázatban megadott tartós
szilárdság értékét.
7. VEZETŐKÖTÉSEK
7.1. A húzószilárd kötések szakítószilárdsága az ép vezető szakítószilárdságának legalább 95%-a

legyen, egyébként a kötések feleljenek meg az MSZ 275-2 előírásainak.
7.2. A vezetőkötés (toldó- és végkötés, leágazó kötés) kizárólag szerelvénnyel készülhet. A vezető
mechanikai és villamos tulajdonságait az alkalmazott kötés kedvezőtlenül ne befolyásolja.
Sárgarezet e célra nem szabad alkalmazni.
7.3. Olyan környezetben épülő szabadvezetékek esetén, amely fokozott mértékben megtámadja a
szerelvények anyagát, a szerelvények fokozott korrózió elleni védettséggel készüljenek vagy olyan
anyagból kell azokat gyártani, amely a szabadvezeték adott környezetében összeszerelve is
korrózióálló.
7.4. Kötés céljára használt szerelvények sugárzás és rádiózavar szempontjából feleljenek meg az
MSZ EN 60437* előírásainak.
8. A VEZETŐ FELERŐSÍTÉSE
8.1. Általános előírások
8.1.1. A vezetőszerelvények feleljenek meg az MSZ 275-2 előírásainak, de a végfeszítő szerelvény, a

kettős vagy többszörös lánc távolságtartója és a hozzájuk tartozó egyes szerelvények szakítóereje
ne legyen kisebb az ép vezető szakítóerejének 95%-ánál.
8.1.2. A sodrony felerősítése a vezetőt ne koptassa és ne roncsolja, minél kisebb mechanikai

többletigénybevételt okozzon a vezetőben, óvja a vezetőt a rezgések kifárasztó hatásától és ne
adjon alkalmat elektrolitikus korrózióra.
8.2. Felerősítés állószigetelőn
8.2.1. A felerősítés módja és az alkalmazott szerelvények feleljenek meg a rájuk vonatkozó

előírásoknak.
8.2.2. Állószigetelőket csak olyan mértékű, felfelé irányuló húzóerővel szabad terhelni, amelyet az adott
szigetelőtípusra a műszaki ismertető előír, illetve amennyit a vezetőkötés lehetővé tesz.
–––––––––––––
* Jelenleg jóváhagyó közleménnyel, angol nyelven bevezetett szabvány.
17
MSZ 151-1:2000
8.3. Felerősítés függőszigetelőn
8.3.1. A felerősítésre a vezetők anyagának, a szigetelőlánc jellegének (tartó, illetve feszítő szigetelőlánc)
és a vonatkozó előírásoknak megfelelő szerelvényeket kell alkalmazni.
8.3.2. A kettős vagy többszörös szigetelőláncok szerelvényei olyanok legyenek, hogy a vezető által
létrehozott terhelés mind tartó, mind feszítő elrendezésben egyenletesen vegye igénybe az egyes
láncokat. E feltételt a szerelvénynek egy lánc leszakadása esetén is teljesítenie kell.
8.3.3. A tartóláncok vezetőmegfogó szerelvénye, valamint a többszörös láncok távolságtartója és a

hozzájuk tartozó egyes szerelvényelemek kétszeres biztonsággal és maradó alakváltozás nélkül
bírják el a vezető pótteherrel számított súlyerejét.
A feszítőláncok végfeszítő-szerelvénye, a kettős vagy többszörös láncok távolságtartója és a

hozzájuk tartozó egyes szerelvényelemek maradó alakváltozás nélkül bírják el az 5.5. szakaszban
előírt legnagyobb húzófeszültségnek megfelelő erőhatás 1,6-szorosát.
Kettős vagy többszörös láncok egyik láncának szakadása esetén az ép láncág(ak) szerelvényei
együttesen bírják el a legnagyobb üzemi vezetőhúzás kétszeresét.
8.4. Védővezető felerősítése oszlopra
A védővezető-sodrony és az oszlop között a villamos vezetést a felerősítésre szolgáló

szerelvényekkel, illetve függesztett védővezető esetén a földvezetővel kell létrehozni.
9. A VEZETŐK ELRENDEZÉSE A TARTÓSZERKEZETEN
9.1. A vezetőket a tartószerkezeten úgy kell elrendezni, hogy pótteher nélkül vagy mértékadó
pótteherrel a szél által nyugalmi helyzetükből kilengetve sem egymáshoz, sem más, feszültség
alatt álló vagy földelt vezetőhöz, sem a tartószerkezethez ne kerüljenek olyan közel, hogy
feszültség átütést vagy átívelést okozhasson.
9.2. A 120 kV-nál kisebb névleges feszültségű szabadvezetékek esetén a különböző fázisú vagy
feszültségű vezetőknek egymástól, illetve a védővezetőtől való távolságát – a legnagyobb belógás
helyén – szerkesztéssel vagy számítással kell meghatározni.
Csupasz vezető esetén ez a távolság 20 kV névleges feszültségig legalább 0,2 m, 35 kV névleges

feszültségen legalább 0,25 m legyen. Burkolt vezetők összelengése esetén az azonos
rendszerhez tartozó fázisvezetők pontszerűen érinthetik egymást.
120 kV és annál nagyobb névleges feszültségű szabadvezetékek esetén a 3. táblázat szerinti
távolságokat kell betartani.
18
MSZ 151-1:2000
3. táblázat
A megengedett legkisebb távolság

A szabadvezeték m
1)
névleges feszültsége a torlónyomás legnagyobb értékének
kV 25%-áig 25%-a felett,
100%-áig
120 1,1 0,45
220 2,0 0,8
400 3,6 1,6
1)
A torlónyomást az 1. táblázat szerint kell meghatározni.
Az azonos oszlopon elhelyezett, különböző névleges feszültségű rendszerekhez tartozó

szabadvezetékek vezetői közötti távolságok 3. táblázat 25% torlónyomás feletti tartományra
megadott értékeit növelni kell a következők szerint:
– ha a nagyobb feszültség 400 kV, akkor 1,5 m-rel,
– ha a nagyobb feszültség 220 kV, akkor 1,0 m-rel,
– ha a nagyobb feszültség 120 kV, akkor 0,5 m-rel.
9.2.1. A vezetők szembelengésével nem kell számolni.
9.2.2. A vezetőtávolság megállapítása a következő esetekre terjedjen ki:
9.2.2.1. Egyik vezetőn sincs pótteher. A belógás +40 °C-nak, a szélteher a 4. fejezet előírásainak feleljen
meg.
9.2.2.2. Mindkét vezetőn van pótteher, a hőmérséklet -5 °C. A szélterhet a 4. fejezet szerint kiadódó
torlónyomás 1/5-ével kell számításba venni, a vezetőnek a pótteherrel megnövekedett átmérőjére
3
vonatkoztatva. Az átmérőnövekedés számításakor a pótteher fajsúlyát 8·10 N/m-nek kell felvenni.
Ezt a vizsgálatot csak különleges esetekben, pl. a 3.2.5. szakasz szerinti esetben kell elvégezni.
9.2.2.3. Az egyik – ha a vezetők különböző magasságban vannak felfüggesztve, akkor a magasabban levő
– vezetőn van pótteher, a másikon – az alacsonyabban levőn – nincs. A hőmérséklet -5 °C, a
szélteher a 9.2.2.2. szakasz szerinti.
9.3. A vezetőtávolság (f) szerkesztéssel vagy számítással történő meghatározása nem szükséges, ha
a lengőhossz kisebb 4,5 m-nél és a vezetők egymástól való távolsága (m) nyugalmi helyzetükben,
a legnagyobb belógás helyén, legalább:
f = 0,2·bh + 0,65 + 0,007·U
ahol:
bh: a lengőhossz, [m],
U: a névleges feszültség [kV].
19
MSZ 151-1:2000
9.4. Ugyanabban a függőleges síkban, egymás felett haladó vezetőket akkor szabad alkalmazni, ha
közöttük a legkisebb függőleges távolság az oszlopköz közepén nagyobb a 4. táblázatban
feltüntetett értékeknél abban az esetben, amikor a felső vezető zúzmarával van terhelve, az alsó
vezető pedig zúzmaramentes.
4. táblázat
A szabadvezeték A legkisebb
névleges feszültsége függőleges távolság
kV m
120 alatt 2,0
120 3,1
220 4,0
400 5,6
Megjegyzés:
Burkolt vezetők esetén az azonos rendszerhez tartozó fázisvezetők pontszerűen érinthetik egymást.
A távolságok csökkenthetők, ha számítással vagy szerkesztéssel bizonyítható, hogy a zúzmara leesése esetén
keletkező vezetőfelcsapódáskor sem közelítik meg egymást a vezetők a 9.2. szakasz, illetve a 3. táblázatban a 25%
feletti torlónyomásra megadott távolságoknál jobban.
9.5. 120 kV-nál kisebb névleges feszültségű szabadvezetékek esetén a feszültség alatt álló vezetők,
szerelvények és a földelt tartószerkezet között nyugalmi állapotban és a szél által kilengetett
állapotban – a legnagyobb számított kilendülési szög 80%-áig – 20 kV névleges feszültségig
legalább 0,20 m, 35 kV névleges feszültségen legalább 0,25 m távolságot kell tartani.
9.6. 120 kV és annál nagyobb névleges feszültségű szabadvezetékek esetén a feszültség alatt álló
vezetők, szerelvények és a földelt tartószerkezet között az 5. táblázat szerinti értékeket kell
betartani.
5. táblázat
A megengedett legkisebb távolság

A szabadvezeték m
névleges feszültsége a torlónyomás legnagyobb értékének
kV 25%-a felett,
25%-áig
100%-áig
120 0,9 0,3
220 1,6 0,5
400 2,7 1,0
Ha a vezető legnagyobb kilendülési szöge 50°-nál nagyobb, akkor 50° kilendülést kell figyelembe
venni.
20
MSZ 151-1:2000
10. SZIGETELŐK, SZIGETELŐLÁNCOK
10.1. Az alkalmazott szabadvezetéki szigetelők és fémszerelvényeik feleljenek meg a

termékszabványok előírásainak.
10.2. A szigetelést az MSZ-09-00.0248 és az MSZ IEC 815 előírásai alapján kell villamosan méretezni.
10.3. Az állószigetelők feleljenek meg a következő mechanikai előírásoknak.
2)
10.3.1. A tartóoszlopra szerelt állószigetelő legkisebb hajlító törőerő értéke ne legyen kisebb a
mértékadó üzemi teher 2,4-szeresénél.
Mértékadó üzemi tehernek

– függőleges tengellyel szerelt szigetelőnél a pótteher nélküli vezető legnagyobb
szélterhelését,
– vízszintes tengellyel szerelt szigetelőnél a mértékadó pótteherrel terhelt vezető súlyát,
– ferde tengellyel szerelt szigetelőnél az előző kettő közül a nagyobb igénybevételt okozót,
– a vezető nyomvonaltörésből származó húzóigénybevételét
kell tekinteni.
10.3.2. Nagyfeszültségen állószigetelőket feszítőszigetelőként alkalmazni nem szabad.
10.4. Az egysapkás láncszigetelők feleljenek meg a következő mechanikai előírásoknak.
2
10.4.1. Egyszeres tartóláncot alkotó szigetelők elektromechanikai törőereje ne legyen kisebb a
szigetelőlánc által hordott mértékadó pótteherrel terhelt vezető, szigetelőlánc, szerelvény súlya és
a pótterhes átmérő szerinti felületre ható, a 4. fejezet szerinti torlónyomás 1/5-ével számított
szélterhelés eredőjének 2,5-szeres biztonsággal számított értékénél.
10.4.2. Egyszeres feszítőlánc szigetelőinek elektromechanikai törőereje ne legyen kisebb az 5.5.3.

szakasz szerint számított legnagyobb vezetőhúzás 2,5-szeres biztonsággal számított értékénél.
10.4.3. Többszörös szigetelőlánc alkalmazása esetén az eredő elektromechanikai törőerő összegével

csak akkor szabad számolni, ha:
– a legnagyobb vezetőhúzás a többszörös láncot alkotó elemi láncokat egyenletesen terheli,
és
– egy elemi lánc szakadása esetén a megmaradt láncok teherfelvétele egyenletes.
10.5. A kétsapkás és a hosszúrúd-szigetelők feleljenek meg a következő mechanikai előírásoknak.
10.5.1. Egyszeres tartólánc legkisebb húzó-törőerő értéke (SML) ne legyen kisebb a szigetelőlánc által
hordott mértékadó pótteherrel terhelt vezető, szigetelőlánc, szerelvény súlya és a pótterhes átmérő
szerinti felületre ható, a 4. fejezet szerinti torlónyomás 1/5-ével számított szélterhelés eredőjének
– porcelánszigetelők esetén 3,2-szeres;
– kompozit szigetelők esetén 2,5-szeres
biztonsággal számított értékénél.

———————
2
Porcelánszigetelők esetén az MSZ EN 60383-1 szerint.
21
MSZ 151-1:2000
10.5.2. Egyszeres feszítőlánc húzó-törőerő értéke (SML) ne legyen kisebb az 5.5.3. szakasz szerint
számított legnagyobb vezetőhúzás
– porcelán- és üvegszigetelők esetén 3,2-szeres,
– kompozit (üvegszálas) szigetelők esetén 2,5-szeres
biztonsággal számított értékénél.
10.5.3. Többszörös szigetelőlánc alkalmazása esetén az eredő húzó-törőerő értékével csak akkor szabad
számolni, ha:
– a legnagyobb vezetőhúzás a többszörös láncot alkotó elemi láncokat egyenletesen terheli,
– egy elemi lánc szakadása esetén a megmaradt láncok teherfelvétele egyenletes.
10.6. Különleges szigetelőszerkezetek, szigetelőkarok, szigetelt távtartók.
A különleges szigetelőszerkezetek elemeinek mechanikai méretezését a szerkezet kialakításától

függően, az egyes elemekben keletkező húzó, nyomó, vagy hajlító igénybevételekre kell elvégezni.
Ennek megfelelően a szigetelő húzó, nyomó, vagy hajlító törőereje ne legyen kisebb, mint a
mértékadó terhelésből kiadódó húzó, nyomó, vagy hajlítóerő 2,4-szerese.
Mértékadó terhelésnek
– a pótteher nélküli vezető legnagyobb szélterheléséből, vagy
– a mértékadó pótteherrel terhelt vezető súlyából
az adott szerkezeti elemre nézve nagyobb igénybevételt jelentő terhelést kell tekinteni.
10.7. A szigetelők szerelvényei a legnagyobb üzemi feszültségen rádiózavar és sugárzás szempontjából

feleljenek meg az MSZ EN 60437 előírásainak.
11. A SZABADVEZETÉK FÖLDTŐL MÉRT LEGKISEBB TÁVOLSÁGA
11.1. A szabadvezeték vezetőinek felfüggesztési pontjait úgy kell megválasztani, hogy a 6. fejezet
szerint számított belógásértékek esetén a vezető bármely pontjának a földtől mért távolsága ne
legyen kisebb a 6. táblázatban feltüntetett értékeknél.
A 6. táblázatban közölt föld feletti távolságértékek 1 m-rel csökkenhetnek, ha a vezető

hőmérséklete az MSZ-09-00.0316, a burkolt vezető hőmérséklete az MSZ 149-6 szerinti
legnagyobb megengedhető tartós üzemi értéket eléri.
22
MSZ 151-1:2000
6. táblázat
A földtől mért legkisebb távolság

Sorszám A terület jellege m
120 kV-ig 220 kV 400 kV
1. Külterület 6,0 7,0 8,0
2. Töltés, meredek hegyoldal, part
megközelítésénél a vezetőnek a szél
által kilengetett helyezetétől a talajig
mért távolság, ha
– ott csak gyalogosok közlekednek 5,0 6,0 7,0
– ott járművek is közlekednek 6,0 7,0 8,0
3. Belterület 7,0 8,0 9,0
4. Kert (ha a növények magasságára
nem kell figyelemmel lenni) 6,0 7,0 8,0
Megjegyzések:
1. A táblázat értékei biztosítják a szabadvezeték biztonsági övezetében a jogszabályban előírt feltételek mellett a
tevékenységek veszélytelen és időkorlátozás nélküli végzését a szabadvezeték által okozott élettani hatások
szempontjából is.
2. A táblázat értékei utakra nem vonatkoznak, az azokra vonatkozó értékeket a 15. fejezet 9. táblázata
tartalmazza.
11.2. A vezetőnek a talajt legjobban megközelítő pontját az oszlopközben kiadódó legnagyobb belógás
figyelembevételével kell meghatározni.
11.3. Azokon a vezetékszakaszokon, ahol a 3.2.1. szakaszban meghatározott mértékadó póttehernél

nagyobb pótteher felléptével kell számolni, a vezetőbelógást -5 °C hőmérsékleten a 3.2.5. szakasz
szerinti kivételes pótteherrel is ellenőrizni kell. Az így kiadódó belógás figyelembevételével a
vezető és a talaj, illetve a műtárgyak között a 6. táblázatban előírt távolság helyett legalább
0,007·U + 2,0 m-t kell betartani, ha a 15., 16., 17. fejezetek ettől eltérően nem rendelkeznek.
(U kV-ban értendő).
12. BIZTONSÁGI ELŐÍRÁSOK
Megjegyzés:
Érintésvédelem szempontjából az MSZ 172-2 és az MSZ 172-3 előírásai a mértékadók.
12.1. A szabadvezeték és tartozékai kivitele és elrendezése olyan legyen, hogy rendeltetésszerű

üzemben a feszültség alatt álló részek külön segédeszköz nélkül a földről, épületről vagy más,
emberek által megközelíthető helyről véletlenül ne legyenek megérinthetők, illetve veszélyesen
megközelíthetők.
12.2. Az oszlopkapcsoló felső vasszerkezetét (alapkeretét és a működtetőkar felerősítő vasszerkezetét)

földelni kell.
23
MSZ 151-1:2000
12.3. A 12.2. szakasz előírásainak betartásán kívül a működtetőkar környezetében, a talajszint alatt
0,8 m-nél nem nagyobb mélységben, 1 m · 1 m méretű, potenciálteret befolyásoló földelőkeretet
kell elhelyezni. E földelőkeretet az oszlop egyéb földelésével a talajszint felett egyesíteni kell és ide
be kell kötni a hajtás földelővezetőjét is.
12.4. Az oszlopkapcsoló felső vasszerkezetét és működtetőszerkezetét nem kell külön földelővezetővel

ellátni, ha a tartószerkezet, amelyre fel van erősítve, földelt és földelése megfelel az MSZ 172-2
előírásainak. Ebben az esetben ezeket a részeket csak a földeltnek tekinthető (tartó-) szerkezettel
kell fémesen összekötni.
12.5. A 120 kV-nál kisebb névleges feszültségű szabadvezetékeken felszerelendő készülékek

(oszlopkapcsoló, megszakító, szakaszoló, esetleges mérőberendezés stb.) helyének kijelölése és
típusának kiválasztása az üzemben tartó által e célra kiadott irányelvek, ezek hiányában az
üzemben tartóval az üzemviteli és életvédelmi szempontok figyelembevételével kialakított, közös
megállapodás szerint történjen.
12.6. A szabadvezetékek és a hozzájuk kapcsolódó berendezések légköri túlfeszültség elleni védelmét

szolgáló szabadvezetéki létesítmények (védővezető, oltócső, szikraközök, földelés stb.)
megvalósításáról az MSZ-09-00.0287 előírásainak megfelelően kell gondoskodni.
3
12.7. A környezet általános szintjéből lényegesen kiemelkedő létesítményeket az illetékes hatóság által
előírt módon kell a nappali, illetve az éjszakai légiközlekedési akadályjelzéssel ellátni.
13. KÖZÖS OSZLOPSORON HALADÓ NAGY- ÉS KISFESZÜLTSÉGŰ VEZETÉ-

KEK
13.1. Közös oszlopsoron haladó nagy- és kisfeszültségű vezetékek
13.1.1. Kisfeszültségű szabadvezetéket legfeljebb 20 kV névleges feszültségű szabadvezetékkel szabad

közös oszlopsoron létesíteni.
Megjegyzés:
A nagy- és kisfeszültségű vezetékek közös oszlopsoron való vezetése biztonságos megoldhatóságának
eldöntéséhez az MSZ 151 sorozat tárgyába nem tartozó egyéb kérdések (pl. a földzárlati áram erőssége, a
földelések szétterjedési ellenállása és egymástól való függetlensége) mérlegelése is szükséges.
13.1.2. A nagyfeszültségű vezetéket kell felül vezetni.
13.1.3. A nagyfeszültségű vezetéket a fokozott biztonság előírásainak megfelelően kell létesíteni,

figyelembe véve az MSZ 151-8 vonatkozó előírásait.
———————
3
Jelenleg a KHVM Légügyi Igazgatóság
24
MSZ 151-1:2000
14. A FOKOZOTT ÉS A KÜLÖNLEGES BIZTONSÁG ELŐÍRÁSAI
14.1. Általános előírások
Ha a szabadvezeték egy szakasza a 15., 16., 17. fejezetek előírásaiban említett létesítményt vagy
helyet keresztez, illetve megközelít, akkor a szabadvezeték e szakaszát a 15., 16., 17. fejezetek
előírásaitól függően fokozott vagy különleges biztonságú kivitelben kell létesíteni.
14.2. Fokozott biztonság
14.2.1. A vezető legkisebb megengedett keresztmetszete és legnagyobb megengedett húzófeszültsége a

7. táblázat 1. fokozata szerinti legyen.
7. táblázat
A vezető
legkisebb megengedett legnagyobb
keresztmetszete, megengedett
A vezető anyaga húzófeszültsége,
2 2
mm N/mm
1 2 1 2
fokozat esetén
Alumínium sodrony, ASC 35 – 70 –
Nemesített alumínium sodrony, AASC 35 95 110 90
Alumíniumacél sodrony, ACSR, ha az acél
4)
és az alumínium keresztmetszet aránya
1)
1 : 1,71 35 95 140 140
2)
1 : 6,0; 6,16 35 110 90 90
3), 4)
1 : 7,7; 7,71 35 110 85 85
Acélsodrony AACSR, ha az acél és az
4)
aludur keresztmetszetaránya
1 : 1,71 35 95 200 200
1 : 2,21 35 110 180 180
1 : 6,69 35 110 145 145
Acélsodrony, AV4 35 120 400 300
1) Ha a vezetők rezgéscsillapítással vannak ellátva, akkor a megengedett igénybevétel
2
felemelhető 175 N/mm -ig.
2
2) 50 mm -nél nagyobb keresztmetszetű sodronyok esetén - ha az oszlopköz 300 m-nél
kisebb és a vezetők rezgéscsillapítással vannak ellátva - a megengedett igénybevétel
2
2
3) 350 mm -nél nagyobb keresztmetszetű sodronyok esetén - ha a vezetők
2
rezgéscsillapítással vannak ellátva - a megengedett igénybevétel felemelhető 105 N/mm -
ig.
4) Az alumíniumacél és aluduracél sodronyok megengedett legkisebb keresztmetszete az
alumíniumra, illetve az aludurra vonatkozik.
25
MSZ 151-1:2000
14.2.2. A vezetőket keresztező oszlopközben általában nem szabad toldani.
Vezetőnként egy toldás a keresztező oszlopközben is megengedett a következő feltételek egyidejű

kielégítése esetén:
– a vezető névleges keresztmetszete nem kisebb, mint a 7. táblázatban a 2. fokozatra

megadott érték;
– a vezető húzófeszültsége nem nagyobb, mint a 7. táblázatban a 2. fokozatra megadott
érték;
– a toldás a 7. fejezet szerinti húzószilárdsági követelményeket kielégíti.
Kötegvezető alkalmazása esetén a vezetőnkénti egy-egy toldás a köteget alkotó vezetők

mindegyikén megengedett, ha a toldás egyébként meg van engedve.
14.2.3. Ha a vezetőt állószigetelőre erősítik fel, akkor általában kettős felfüggesztést (két szigetelőn való
felerősítést) kell alkalmazni.
Nem szükséges kettős felfüggesztés leesésgátló alkalmazása esetén.
14.2.4. Ha a vezetőt függőszigetelőre erősítik fel, akkor általában kettős szigetelőláncot kell alkalmazni.
Nem szükséges kettős felfüggesztést alkalmazni
– nem szakadásveszélyes és UV-sugárzásálló, kompozit szigetelők;

– egysapkás üveg szigetelőláncok alkalmazása esetén,
ha a kiválasztott szigetelő húzó-törőereje, illetve az elektromechanikai törőereje a 10.4.,

10.5. szakaszokban előírt terheléseket az ott rögzített biztonsági tényezők 2-szeres értékével
számolva elviselik.
A függőleges helyzetű „V” vagy „Λ” láncok kettős szigetelőláncoknak tekintendők, ha szerkezetileg
biztosított a láncágak egyenlő terhelése. Szigetelő keresztkarok esetén elegendő a húzott
láncágak kettőzése.
14.2.5. Azokon a helyeken, ahol e szabvány 15., 16., 17. fejezetei az egyenlőtlen zúzmaraterhelés esetére
megadják a megközelítési távolságot vagy annak megengedett mértékű csökkenését, a vezető
felfüggesztési magasságát függőszigetelő esetén úgy kell megállapítani, hogy a keresztező
oszlopköz feszültség alatt álló vezetői és a keresztezett műtárgy közötti távolság ne legyen kisebb
a vonatkozó előírásnál, azzal a feltételezéssel, hogy a keresztező oszlopköz vezetőjét -5 °C-on az
e szabvány szerinti mértékadó pótteher 1/2-e terheli, és a feszítőköz többi oszlopköze
zúzmaramentes (azaz a keresztező feszítőközt a zúzmara egyenlőtlenül terheli).
14.2.6. 35 kV-nál nagyobb névleges feszültségű szabadvezetékeken, valamint a 20 kV-os burkolt

szabadvezetékeken a keresztező oszlopközben ívterelő szerelvényt kell alkalmazni.
14.3. Különleges biztonság
14.3.1. A vezető legkisebb megengedett keresztmetszete és legnagyobb megengedett húzófeszültsége a

8. táblázat szerinti legyen.
26
MSZ 151-1:2000
8. táblázat
A vezető
legkisebb legnagyobb
megengedett megengedett
A vezető anyaga
keresztmetszete, húzófeszültsége,
2 2
mm N/mm
Alumínium sodrony, ASC 50 52,5
Nemesített alumínium sodrony, AASC 35 82,5
Alumíniumacél sodrony, ACSR, ha az acél
2), 5)
és az alumínium keresztmetszet aránya
1)
1 : 1,71 95 115
3)
1 : 6,0; 6,16 95 67,5
4)
1 : 7,7; 7,71 95 65
Acélsodrony AACSR, ha az acél és az
2), 5)
aludur keresztmetszet aránya
1 : 1,71 95 165
1 : 2,21 95 160
1 : 6,69 95 105
Acélsodrony, AV4 35 300
1) Ha a vezetők rezgéscsillapítással vannak ellátva, akkor a megengedett igénybevétel
2
2) Csak sodronyszerkezetű acélmaggal készült alumíniumacél és aludur vezetőket szabad
alkalmazni.
3) Alumíniumacél sodronyok esetén - ha az oszlopköz 300 m-nél kisebb és a vezetők
2
rezgéscsillapítással vannak ellátva - a megengedett igénybevétel felemelhető 82,5 N/mm -
ig.
2
4) 350 mm -nél nagyobb keresztmetszetű sodronyok esetén - ha a vezetők
2
rezgéscsillapítással vannak ellátva - a megengedett igénybevétel felemelhető 80 N/mm -ig.
5) Az alumíniumacél és aluduracél sodronyok megengedett legkisebb keresztmetszete az
alumíniumra, illetve az aludurra vonatkozik.
14.3.2. Állószigetelő esetén a keresztező oszlopközben a vezető toldása tilos.
14.3.3. Lengő felfüggesztésű (pl. függőszigetelő, lengőkar) vezetőt a keresztező feszítőköz keresztező
oszlopközében toldani nem szabad.
A feszítőköz egyéb oszlopközeiben vezetőnként egy toldás megengedett a következő feltételek

egyidejű kielégítése esetén:
2
– a vezető tényleges keresztmetszete nem kisebb 120 mm -nél;
– a toldás a 7. fejezet szerinti húzószilárdsági követelményeket kielégíti.
Kötegvezető alkalmazása esetén a vezetőnkénti egy toldás a köteget alkotó vezetőknek csak
egyikén megengedett.
14.3.4. Acél védővezető toldása a keresztező feszítőközben tilos.
Alumíniumacél és ötvözött alumíniumacél védővezető-sodrony toldására a 14.3.2. és a

14.3.3. szakasz előírásai vonatkoznak.
27
MSZ 151-1:2000
14.3.5. Merev felfüggesztésű (pl. állószigetelő) vezetőket a keresztező feszítőköz minden egyes oszlopán
két-két szigetelőre kell szerelni.
14.3.6. Lengő felfüggesztésű (pl. függőszigetelő, lengőkar) vezetőket a feszítőoszlopon kettős vagy
többszörös feszítőlánccal, a keresztező oszlopköz tartóoszlopain kettős vagy többszörös
tartólánccal kell felerősíteni.
Egyéb közbeeső, nem keresztező tartóoszlopon - ha más biztonsági okok nem teszik
szükségessé - egyszeres tartólánc is megfelel.
14.3.7. A védővezetőt a keresztező feszítőköz mindkét végén feszítőszerelvénnyel kell szerelni, de kettős
felfüggesztés sem a tartó-, sem a feszítőoszlopra nem szükséges.
A védővezetőnek tartóoszlopra történő felerősítésekor értelemszerűen be kell tartani a 8. fejezet

előírásait.
Szigetelt felfüggesztésű védővezető esetén a fázisvezető szigetelésére vonatkozó mechanikai
előírásokat kell betartani.
14.3.8. Az oszlopközzel és a tartószerkezettel (oszloppal) kapcsolatos többletkövetelmények a

következők.
14.3.8.1. A keresztező oszlopköz tartószerkezeteit (oszlopait) és azok alapozását azonos terhelési

feltételekkel és azonos módon kell méretezni és építeni, mint a szabadvezeték egyéb
tartószerkezeteit és alapozásait, kivéve ha a 15., 16., 17. fejezetek ettől eltérően rendelkeznek.
14.3.8.2. Épületet (pl. kapcsolóházat) szabadvezeték tartószerkezeteként csak akkor szabad felhasználni,
ha az épület legalább II. tűzállósági fokozatú (MSZ 595-3), a csatlakozás nem éghető (MSZ 595-2)
anyagú épületszerkezethez történik, továbbá, ha az épület, mint tartószerkezet, a
szabadvezetékről ráháruló mechanikai többletigénybevételek felvételére is alkalmas.
14.3.8.3. A szabadvezeték keresztező oszlopközének fa tartó- vagy feszítőoszlopára olajszigetelésű

készüléket vagy transzformátort szerelni nem szabad.
14.3.8.4. Keresztező oszlopközben fából készült támszerkezetet csak betonlábra szerelve szabad
alkalmazni. 35 kV-nál nagyobb névleges feszültségű szabadvezeték keresztező feszítőközében fa
tartószerkezetet nem szabad alkalmazni.
14.3.9. A belógással kapcsolatos többletkövetelmények a következők.
A vezetők felfüggesztési magasságát úgy kell megválasztani, hogy a keresztező oszlopköz

feszültség alatt álló vezetői és a keresztezett műtárgy közötti távolságok a következő kivételes
esetek egyikében se legyenek kisebbek, mint a 15., 16., 17. fejezetekben erre az esetre
megengedett értékek.
14.3.9.1. Ha a keresztezett műtárgyhoz közelebb levő keresztező feszítőoszlopon a kettős vagy többszörös
feszítőláncból egy szigetelőlánc elszakad, ebben az esetben a legkisebb távolságot az e szabvány
szerint számított legnagyobb belógásból kell meghatározni.
14.3.9.2. Az egyenlőtlen zúzmaraterhelés feltételét a 14.2.5. szakasz szerint kell számítani.
14.3.9.3. A csupasz vezető hőmérséklete az MSZ-09-00.0316, a burkolt vezető hőmérséklete az MSZ 149-6
szerinti tartós üzemi tehelésnek megfelelő értékű.
14.3.10. A keresztező vagy a megközelítő feszítőköz szigetelése sem villamos, sem mechanikai
szempontból ne legyen kisebb értékű a csatlakozó, normális biztonságú feszítők szigetelésénél.
28
MSZ 151-1:2000
14.3.10.1. Kettős vagy többszörös feszítőlánc valamelyik láncának elszakadása esetén a megmaradó láncok
legkisebb törőereje legalább olyan nagy legyen, mint az üzemi legnagyobb vezetőhúzás
kétszerese.
14.3.10.2. Többszörös feszítőláncot olyan elrendezéssel kell felfüggeszteni, hogy a vezető húzásából
származó erő szigetelőszakadás esetén a nem sérült láncokat gyakorlatilag egyenlően terhelje.
14.3.10.3. A keresztező vagy megközelítő oszlopközt határoló tartóoszlopok kettős vagy többszörös
szigetelőláncait alkotó láncok egyikének legkisebb törőereje se legyen kisebb a csatlakozó,
normális biztonságú feszítőköz tartó szigetelőláncainak legkisebb törőerejénél.
14.3.10.4. A 35 kV-nál nagyobb névleges feszültségű szabadvezetékeken, valamint a 20 kV-os burkolt

szabadvezetéken ívterelő szerelvényeket kell alkalmazni.
14.3.11. Burkolt 20 kV-os szabadvezetéken a 14.3.10.4. szakasz előírásainak megtartása mellett a fokozott
biztonság egyúttal megfelel a különleges biztonság követelményeinek is.
15. MEGKÖZELÍTÉSEK ÉS KERESZTEZÉSEK
(A vezetékes távközlőberendezések, illetve a nyomvonalhoz kötött szállítóberendezések

megközelítéseit és keresztezéseit a 16. és 17. fejezetek tartalmazzák).
15.1. Út megközelítése és keresztezése
E szakasz előírásai gyalogutakra és kerékpárutakra nem kötelezőek.
15.1.1. Út megközelítése
15.1.1.1. Ha a szabadvezeték szilárd burkolatú út kiemelt szegélyét, vagy kiemelt szegély hiányában a
szilárd burkolat szélét lengőtávolságon belül közelíti meg, akkor a szabadvezetéket fokozott
biztonsággal és a következő távolságok betartásával kell létesíteni.
15.1.1.1.1. A szabadvezeték vezetőinek az út feletti magassága legalább a 9. táblázat szerinti legyen.
9. táblázat
Névleges feszültség Út feletti magasság

kV m
1-10 között 6,2
20 és 35 6,5
120 7,0
220 8,0
400 9,0
29
MSZ 151-1:2000
15.1.1.1.2. A szabadvezeték tartószerkezete talajba való befogásának az út felőli síkja és a kiemelt szegély,
illetve a szilárd burkolatú leállóhely, védőszerkezet széle közötti legkisebb vízszintes távolságok
legalább a következők legyenek:
35 kV-nál nem nagyobb 35 kV-nál nagyobb

névleges feszültség névleges feszültség
külterület 5m 5m
belterület MSZ 7487-3 5m
15.1.1.1.3. Belterületen a 120 kV és annál nagyobb névleges feszültség esetén, ha a 15.1.1.1.2. szakasz
előírásait műszaki-gazdasági okok miatt nem lehetséges betartani, akkor az illetékes
hatóságokkal egyeztetett egyedi megállapodás szerint kell eljárni.
Külterületen, ha nincs kiemelt szegély, akkor a tartószerkezetet az árkon vagy a rézsűlábon kívül
kell elhelyezni. Ennél közelebb csak az útügyi hatóság - saját használatú út esetén az
üzembentartó - külön engedélyével hozható.
15.1.1.2. Minden más, járművek által járható út megközelítése esetén a szabadvezetéket külterületen
normális, belterületen fokozott biztonsággal és a következő távolságok betartásával kell létesíteni.
15.1.1.2.1. A szabadvezeték vezetőinek az út feletti magassága a 11. fejezet szerinti legyen.
15.1.1.2.2. A szabadvezeték tartószerkezete talajba való befogásának út felőli síkja és az út széle közötti
legkisebb vízszintes távolságok a következők legyenek:
35 kV-nál nem nagyobb 35 kV-nál nagyobb

névleges feszültség névleges feszültség
külterület 1,5 m 1,5 m
belterület MSZ 7487-3 1,5 m
15.1.1.2.3. Belterületen 120 kV és annál nagyobb névleges feszültség esetén ha a 15.1.1.2.2. szakasz
előírásait műszaki-gazdasági okok miatt nem lehetséges betartani, akkor az illetékes
15.1.2. Út keresztezése
15.1.2.1. Ha a szabadvezeték szilárd burkolatú utat keresztez, akkor a szabadvezetéket a keresztező

oszlopközben fokozott biztonsággal és a következő távolságok betartásával kell létesíteni.
15.1.2.1.1. A szabadvezeték vezetőinek az út feletti magassága feleljen meg az 9. táblázat értékeinek.
15.1.2.1.2. A szabadvezeték tartószerkezete talajba való befogásának az út felőli síkja és az út széle közötti
legkisebb vízszintes távolságra vonatkozóan a 15.1.1.1.2. szakasz előírásait kell betartani.
15.1.2.2. Minden más, járművek által járható út keresztezése esetén a szabadvezetéket külterületen
normális, belterületen fokozott biztonsággal és a következő távolságok betartásával kell létesíteni.
15.1.2.2.1. A szabadvezeték vezetőinek az út feletti magassága feleljen meg az 9. táblázat értékeinek.
30
MSZ 151-1:2000
15.1.2.2.2. A szabadvezeték tartószerkezete talajba való befogásának az út felőli síkja és az út széle közötti
legkisebb vízszintes távolságra vonatkozóan a 15.1.1.2.2. szakasz előírásait kell betartani.
15.1.2.3. Lengő felfüggesztésű (pl. függőszigetelő, lengőkar) szabadvezeték előírt, úttest feletti magassága
a 14.3.9. szakasz szerinti esetekben legfeljebb 0,5 m-rel csökkenhet.
Merev felfüggesztésű (pl. állószigetelő) szabadvezeték előírt, úttest feletti magassága a

14.3.9.3. szakasz szerinti esetekben legfeljebb 0,5 m-rel csökkenhet.
15.2. Folyó, nyílt víz megközelítése és keresztezése
A viziutak, folyók, vízfolyások, tavak, holt folyóágak, csatornák (a továbbiakban: vizek) e szabvány
szempontjából a következő csoportokba sorolhatók:
a) a Duna hajózható szakasza;

b) más hajózható vizek;
c) nem hajózható vizek.
15.2.1. Vizek megközelítése
15.2.1.1. Ha a szabadvezeték vezetői a víz állandósult partélét a lengőtávolságnál kisebb távolságra

közelítik meg, akkor a szabadvezetéket a következő előírások betartásával kell létesíteni.
15.2.1.1.1. Az a) és a b) csoportba sorolt vizek esetén a szabadvezetéket a fokozott biztonság előírásainak

megfelelően kell létesíteni.
A c) csoportba sorolt vizek esetén a szabadvezeték normális biztonsággal létesíthető.
15.2.1.1.2. A szabadvezeték vezetőinek a legmagasabb hajózási vízszint feletti magassága legalább

– az a) csoportba sorolt vizek esetén
120 kV vagy annál kisebb névleges feszültség esetén 19,0 m
220 kV névleges feszültség esetén 20,0 m
– a b) csoportba sorolt vizek esetén
120 kV vagy annál kisebb névleges feszültség esetén 15,0 m
legyen.
Megjegyzés:
Kisebb hajózható vizek esetén a területileg illetékes vízügyi hatóság az előzőekben előírt magasságoknál kisebb
értékeket is engedélyezhet.
– a c) csoportba sorolt vizek esetén a szabadvezeték vezetőinek a mértékadó árvízszint feletti

magassága legalább
1-10 kV közötti névleges feszültség esetén 3,2 m
20 és 35 kV névleges feszültség esetén 3,5 m
legyen, feltételezve, hogy a vízen közlekedő mentőjármű legmagasabb pontja nem haladja meg a
2,0 m-t.
Mértékadó árvízszint hiányában a 11. fejezet előírásait kell betartani.
31
MSZ 151-1:2000
15.2.1.1.3. Gépi mederkarbantartás esetén, a legfeljebb 7,0 m magasnak tekintett munkagép

figyelembevételével, a munkagép tevékenységénél igénybevett partél szintje és a feszültség alatti
szabadvezeték vezetői között legalább a következő távolságokat kell betartani:
1-10 kV közötti névleges feszültség esetén 8,2 m

20 és 35 kV névleges feszültség esetén 8,5 m
400 kV névleges feszültség esetén 11,0 m.
Ha a szabadvezeték a mederkarbantartás idejére feszültségmentesíthető, akkor egységesen

7,5 m távolságot kell betartani.
15.2.1.2. A szabadvezeték tartószerkezete talajba való befogásának a vizek felőli síkja és a vizek
védőművei (árvízvédelmi töltések, gátak, padkák lábai, töltései és minden egyéb műtárgya)
védőmű nélküli vizek esetén az állandósult partél közötti vízszintes távolság legalább 10 m legyen.
Védőműveken tartószerkezetet elhelyezni nem szabad.

Ezen előírásoktól kivételes esetben a területileg illetékes vízügyi hatóság engedélyével és műszaki
feltételeinek betartásával el szabad térni.
15.2.1.3. Vizek hullámterében szabadvezeték létesítését kerülni kell. Hullámteret csak a területileg illetékes
vízügyi hatóság külön engedélye alapján szabad felhasználni szabadvezetéki tartószerkezet
elhelyezésére.
Ebben az esetben a jeges árvíz levonulását biztosító műszaki feltételeket a területileg illetékes
vízügyi hatóság állapítja meg.
15.2.2. Vizek keresztezése
Megjegyzés:
A vizek és az erősáramú szabadvezeték keresztezési szöge nincs korlátozva, azonban törekedni kell arra, hogy a
keresztezés minél rövidebb legyen.
15.2.2.1. Az a) és a b) csoportba sorolt vizek keresztezése esetén a szabadvezetéket a különleges

biztonság követelményeinek megfelelően kell létesíteni, azzal az eltéréssel, hogy a vezetők
legnagyobb megengedett húzófeszültsége a 14. fejezetben a fokozott biztonságú szabadvezeték
1. fokozatára előírt legnagyobb húzófeszültség.
A c) csoportba sorolt vizek keresztezése esetén a szabadvezetéket normális biztonsággal szabad

létesíteni.
15.2.2.2. A keresztező szabadvezeték üzemszerű magassága - a 2.8.1. szakasz szerint eleljen feleljen meg
a 15.2.1.1.2. és a 15.2.1.1.3. szakasz előírásainak.
15.2.2.3. Az előírt magasságok 1 m-rel lehetnek kisebbek
– lengő felfüggesztés esetén a 14.3.9.1. és 14.3.9.3. esetekben,

– merev felfüggesztés esetén a 14.3.9.3. esetben.
32
MSZ 151-1:2000
15.2.3. Árvízvédelmi művek keresztezése
Ha a szabadvezeték árvédekezéskor feszültségmentesíthető, akkor a töltéskorona feletti

magasság legalább a 11. fejezet előírásai szerinti legyen.
Ha a szabadvezeték árvédekezéskor nem feszültségmentesíthető, akkor a töltéskorona szintje és
a feszültség alatti vezetők közötti távolság - az árvédekezéskor használt munkagép magasságát
10 m-nek feltételezve - ne legyen kisebb a következő értékeknél:
– 1-10 kV közötti névleges feszültség esetén 11,2 m

– 20 és 35 kV névleges feszültség esetén 11,5 m
– 120 kV névleges feszültség esetén 12,0 m
– 400 kV névleges feszültség esetén 14,0 m.
15.2.4. Feszítőoszlopok
Az a) és b) csoportokba sorolt vizek keresztezésének feszítőoszlopait végfeszítő oszlopként kell

méretezni.
15.2.5. Megjelölés
A szabadvezeték a) és b) csoportba sorolt vizekkel való keresztezését az illetékes hatóság

4
érvényben levő előírásai szerint kell megjelölni.
15.3. Híd megközelítése, keresztezése és felhasználása átvezetésre
E szakasz előírásai csak az 5 m-nél hosszabb hidak esetén mértékadók.
15.3.1. Megközelítés és keresztezés
15.3.1.1. Vasúti híd megközelítése és keresztezése esetén a vasúti pályatestre (17. fejezet); közforgalmi
híd megközelítése és keresztezése esetén pedig az útra (e szabvány 15.1. szakasza) vonatkozó
előírásokat kell – a 2.8. szakasz figyelembevételével – értelemszerűen betartani.
15.3.1.2. A szabadvezeték vezetőinek a hídszerkezettől való legkisebb távolsága:
– 1-10 kV közötti névleges feszültség esetén 2,2 m,

– 20 és 35 kV névleges feszültség esetén 2,5 m,
– 120 kV névleges feszültség esetén 3,0 m,
legyen.
15.3.1.3. Belterületen levő közforgalmi híd megközelítése és keresztezése esetén 35 kV vagy annál kisebb
névleges feszültség esetén az MSZ 7487-3 előírásai szerint kell eljárni.
15.3.1.4. Belterületen levő közforgalmi híd megközelítését és keresztezését 120 kV vagy annál nagyobb
névleges feszültség esetén kerülni kell. Amennyiben a megközelítést vagy keresztezést nem lehet
elkerülni, akkor az illetékes hatóságokkal egyeztetett egyedi megállapodás szerint kell eljárni.
–––––––––––––
4
Jelenleg a 27/1993.(IX. 23.) KHVM rendelet a viziközlekedés rendjéről.
33
MSZ 151-1:2000
15.3.2. Átvezetés hídon
Szabadvezetéket hídon átvezetni az illetékes hatóságok hozzájárulásával és a következő feltételek

betartásával szabad.
15.3.2.1. 100 m-nél rövidebb hídon nagyfeszültségű szabadvezeték tartószerkezetét nem szabad
elhelyezni.
15.3.2.2. A szabadvezeték vezetőit a tartószerkezeten úgy kell elhelyezni, hogy azok a szél által kilengetett
szélső helyzetükben a hídszerkezet a 15.3.1.2. szakaszban előírt távolságnál jobban ne közelítsék
meg.
15.3.2.3. A szabadvezetékeket a hídszerkezeteken csak vasoszlopra, illetve vas tartószerkezetre szabad

szerelni és ezeket az MSZ 172-2, MSZ 172-3 forgalmas helyre előírt rendelkezései szerint kell
érintésvédelemmel ellátni. Vasbeton hídszerkezeteket érintésvédelemmel nem kell ellátni, a hidak
vasszerkezetét viszont abban az esetben kell egyenpotenciálra hozó vezetékkel a
szabadvezetékek tartószerkezetéhez kötni, ha e hídrészek a szabadvezeték esetleges szakadása
esetén feszültség alá kerülhetnek.
15.3.2.4. Közforgalmi hídon történő átvezetés esetén az út keresztezésére vonatkozó előírásokat (e

szabvány 15.1.2. szakasza) is értelemszerűen be kell tartani.
15.3.2.5. Vasúti hídon történő átvezetés esetén a vasúti pályatest keresztezésére vonatkozó (17. fejezet)
előírásokat is értelemszerűen be kell tartani, de a tartószerkezetek száma a feszítőközben nincs
korlátozva.
15.3.2.6. A szabadvezeték vezetői hídszerkezettől vagy úttesttől mért távolságának meghatározásához

figyelembe kell venni a hídszerkezet hő okozta (dilatációs) mozgását is.
15.4. Mezőgazdasági terület megközelítése és keresztezése
15.4.1. Öntözésre vagy permetezésre berendezett terület megközelítése és keresztezése
Öntözéses terület megközelítése és keresztezése esetén - a helyi adottságok figyelembevételével

- a következők szerint kell eljárni.
15.4.1.1. A szabadvezeték vezetőit olyan magasságban kell szerelni, hogy a 16 mS/cm-nél nem nagyobb
5
fajlagos villamos vezetőképességű öntözővíz esetén a tervezéskor megadott kötött vízsugár a
legkisebb üzemszerű magasságban levő áramvezetőket legfeljebb
– 120 kV vagy annál kisebb névleges feszültség esetén 2,0 m

távolságra közelítse meg.
15.4.1.2. Vegyi anyag fúvása, permetezése során az alkalmazott eszköz az áramvezetőket a

15.4.1.1. szakaszban meghatározott távolságok 1,0 m-rel megnövelt értékénél jobban ne közelítse
meg.
15.4.1.3. Tartósan elárasztott területen (pl. rizsföld, halastó) nagyfeszültségű szabadvezeték

tartószerkezeteit csak akkor szabad elhelyezni, ha a tartószerkezet állékonysága a terület
elárasztott állapotában is megfelel a szabvány követelményeinek.
———————
5
Megfelel 10 kg/mł koncentrációjú NaCl vizes oldat fajlagos villamos vezetőképességének. Az erre vonatkozó szabvány: MSZ 448-32.
34
MSZ 151-1:2000
15.4.2. Gyümölcsöskert, szőlő, komlótelep megközelítése és keresztezése
15.4.2.1. Gyümölcsfák, illetve gyümölcsöskert megközelítése és keresztezése esetén a szabadvezeték

áramvezetőit olyan távolságban és magasságban kell vezetni, hogy a vezetők legkedvezőtlenebb
üzemi helyzetükben a gyümölcsfák gondozásához használt szerszámokkal és a vegyi anyagok
fúvása, permetezése során alkalmazott eszközzel szokásos és elővigyázatos foglalatoskodás
közben ne legyenek veszélyesen megközelíthetők.
Elegendő védelemnek számít, ha a vezetők a gyümölcsfák várható véglegesen kifejlett
állapotában elért magassága felett
távolságban vannak.
15.4.2.2. Ha lugas- vagy kordonművelésű szőlőtelepet és szőlőalanyvessző-telepet nagyfeszültségű

6
szabadvezeték a biztonsági övezeten belül megközelít, illetve keresztez, akkor a lugas
tartószerkezetét és fémhuzalait az MSZ 172-2, 172-3 előírásainak megfelelő érintésvédelemmel
kell ellátni.
A 120 kV-nál kisebb névleges feszültségű szabadvezetéket a fokozott biztonság előírásai szerint
kell létesíteni.
A telepen várható hajtásmagasság felett a szabadvezeték vezetőinek legkisebb megengedett
magassága a 15.4.2.1. szakasz szerinti legyen.
Komlótelepet 120 kV és annál nagyobb névleges feszültségű szabadvezetékkel az előbbi
előírások figyelembevételével, fokozott biztonságú létesítéssel szabad keresztezni.
120 kV-nál kisebb névleges feszültségű szabadvezetékkel komlótelepet nem szabad keresztezni.
15.4.3. Erdő, fák és fasorok megközelítése és keresztezése
15.4.3.1. Erdő megközelítése esetén a 15.4.3.2. szakasz előírásait kell értelemszerűen alkalmazni.
15.4.3.2. Külterületen erdőt keresztező nagyfeszültségű szabadvezetéket normális biztonsággal kell

létesíteni, a következő előírások figyelembevételével.
15.4.3.2.1. A két szélső vezető által meghatározott sávban a fákat és cserjéket szükség esetén ki kell vágni.
Ezt a sávot később be lehet telepíteni, figyelembe véve a következő szakaszok előírásait.
15.4.3.2.2. A szabadvezeték mentén mindazokat a fákat, amelyek véglegesen kifejlett állapotukban,

legkedvezőtlenebb irányú kidőlésükkel a legnagyobb mértékben belógó, nyugalmi állapotú
vezetőket érinthetnék, ki kell vágni, illetve magasságukat vágással korlátozni kell. (lásd a 2. ábrán
a B jelű sávot).
A nyugalmi állapotú, illetve a szél hatására kilendülő áramvezető alatt és mellett megmaradhatnak,
illetve telepíthetők mindazok a fák, amelyek a véglegesen kifejlett állapotukban a vezetőket
legfeljebb
– 120 kV és annál kisebb névleges feszültség esetén 2,0 m
távolságra közelítik meg (lásd a 2. ábrát). Ezek a távolságok gallyazással is kialakíthatók.
———————
6
Jelenleg a 11/1984. (VIII. 22.) IpM rendelet a villamosmű biztonsági övezetéről
35
MSZ 151-1:2000
15.4.3.2.3. 120 kV-nál kisebb névleges feszültségű, csupasz vezetőjű szabadvezetékek mentén, a nyugalmi
állapotban lévő szélső vezetőktől mért 7-7 m-es sávon kívül a fák magassága nincs korlátozva.
Abban a sávban, amelyben a kidőlő fák a vezetőket megérinthetik, a kidőlésveszélyes fákat ki kell
vágni.
d 120 kV és annál kisebb feszültség esetén 2,0 m

220 kV esetén 3,0 m
400 kV esetén 4,0 m
B 120 kV-nál kisebb feszültség esetén 7,0 m + A
H Végleges kifejlett famagasság
bmax A legnagyobb belógás
k A veszélyeztetett vezető függőleges síkjának távolsága
a szabadvezeték nyomvonalától
A A lengotávolság + d
2. ábra
15.4.3.2.4. Burkolt vezetővel szerelt 20 kV-os szabadvezeték mentén, a nyugalmi állapotban lévő szélső
vezetőtől mért 2,5-2,5 m-es sávon kívül, a fák magassága nincs korlátozva. Ezen belül a fákat úgy
kell gallyazni, hogy a nyugalmi állapotú, illetve a szél hatására kilendülő vezető azokat 1,0 m-nél
jobban ne közelítse meg. Abban a sávban, amelyben a kidőlő fák a vezetéket megérinthetik, a
kidőlésveszélyes fákat ki kell vágni.
36
MSZ 151-1:2000
15.4.3.4. Belterületen erdő, fák, fasorok megközelítése és keresztezése esetén a következő előírásokat kell
betartani.
15.4.3.4.1. 120 kV és annál nagyobb névleges feszültségű szabadvezeték esetén a 15.4.3.2.2. szakasz
vonatkozó előírásait kell betartani. Amennyiben ez nem lehetséges, akkor az illetékes
15.4.3.4.2. 120 kV-nál kisebb névleges feszültségű szabadvezeték létesítése esetén a 15.4.3.2.2. szakasz
vonatkozó, valamint a 15.4.3.2.3. szakasz előírásait be kell tartani, csupasz vezetővel szerelt
szabadvezetékek esetén az MSZ 7487-3 előírásainak figyelembevételével.
15.4.4. Villamos karám megközelítése és keresztezése
Ha a szabadvezeték villamos karámot megközelít vagy keresztez, akkor a villamos karámot az

MSZ 20680-1...4 szabványsorozat előírásainak megfelelően kell átalakítani.
15.5. Erősáramú vezeték megközelítése és keresztezése
15.5.1. Erősáramú szabadvezeték megközelítése
Külön oszlopsoron haladó erősáramú szabadvezetékek egymást legfeljebb
– 35 kV vagy annál kisebb névleges feszültség esetén 1,0 m

távolságra közelítsék meg.

Ezt a távolságot a nagyobb lengőhosszú (bh) szabadvezeték kilendült vezetőjén és a másik
szabadvezeték nyugalomban levő szélső áramvezetőjén átfektetett függőleges síkok között kell
mérni. Kisebb távolság esetén a keresztezésre vonatkozó előírásokat kell alkalmazni.
15.5.2. Erősáramú szabadvezeték keresztezése
15.5.2.1. Ha a két egymást keresztező szabadvezeték különböző feszültségű, akkor a nagyobb

feszültségűnek kell felül haladnia.
15.5.2.2. Két szabadvezeték keresztezése lehetőleg oszlopközben történjen. Közös oszlopsoron való
keresztezés csak szigetelt szabadvezeték esetén megengedett, egyéb vezetők esetében csak
különösen indokolt esetben.
15.5.2.3. A tartószerkezetek bármely pontjától a másik szabadvezeték vezetői legkedvezőtlenebb üzemi

helyzetükben is legalább
távolságban legyenek.
37
MSZ 151-1:2000
15.5.2.4. A felül keresztező szabadvezetéket a keresztező oszlopközben fokozott biztonsággal kell

létesíteni.
15.5.2.5. A keresztezés helyén a két szabadvezeték vezetői között a függőleges távolság bármely üzemi
helyzetükben legalább

legyen.
Megjegyzés:
Az alul lévő vezető hőmérsékletét -5 °C-nak vagy +10 °C-nak kell tekinteni.
15.5.2.6. Lengő felfüggesztésű (pl. függőszigetelő, lengőkar), felül keresztező szabadvezeték esetén a két
vezető közötti távolság legfeljebb 1 m-rel csökkenhet, ha a felül keresztező szabadvezeték a
14.3.9. szakaszban megadott állapotú.
Merev felfüggesztésű (pl. állószigetelő) szabadvezeték esetén a két vezető közötti távolság
legfeljebb 1 m-rel csökkenhet, ha a felül keresztező csupasz vezető a 14.3.9.3. szakasz szerinti.
Megjegyzés:
Az alul lévő vezető hőmérsékletét -5 °C-nak vagy +10 °C-nak kell tekinteni.
15.5.3. Erősáramú kábelek megközelítése és keresztezése
15.5.3.1. Erősáramú kábelek megközelítése
Ha a nagyfeszültségű szabadvezeték lengőtávolságán belül közelít meg talajszint alatt elhelyezett

erősáramú kábelt, akkor azt keresztezésnek kell tekinteni.
15.5.3.2. Erősáramú kábelek keresztezése
15.5.3.2.1. 35 kV vagy annál kisebb névleges feszültségű szabadvezetéknek erősáramú kábelt a normális
biztonság előírásai szerint szabad kereszteznie.
15.5.3.2.2. 120 kV vagy annál nagyobb névleges feszültségű szabadvezetéket a keresztezési közben a
fokozott biztonság előírásai szerint kell létesíteni, hacsak a következő feltételek valamelyike nem
teljesül:
– a keresztezett erősáramú kábelszakasz erősáramú szabadvezeték részét képezi, és két

vége túlfeszültség-levezetővel vagy oltócsővel van ellátva.
– a keresztezett erősáramú kábel fektetési mélysége a szabadvezeték alatt legalább annak
lengőtávolságáig 1,5 m, vagy ennél több, és felette, vele párhuzamosan, tőle legalább 0,5 m
távolságban 5 ohm-nál nem nagyobb földelési ellenállású, olyan szívóvezető (esetleg több)
van elhelyezve, legalább a szabadvezetéki oszlop magasságának megfelelő távolság
eléréséig, amelynek végső 5 m-es szakaszai az erősáramú kábeltől 45°-os szögben
távolodnak el.
38
MSZ 151-1:2000
15.5.3.3. Nagyfeszültségű szabadvezeték alapozásának bármely föld alatti része - beleértve az oszlop
földelését is - a föld alatti erősáramú kábelt ne közelítse meg jobban a következő távolságoknál:
– 35 kV vagy annál kisebb névleges feszültség esetén
– külterületen: 5 m;
– belterületen: 0,5 m;
– 120 kV névleges feszültség esetén
– belterületen: 3 m;
– 220 és 400 kV névleges feszültség esetén
– belterületen: 5 m.
A külterületekre előírt távolságok a meglévő hálózat tulajdonosával és az üzemeltetőjével történt
megállapodást követően csökkenthetők.
15.6. Épület és hasonló létesítmény megközelítése és keresztezése
15.6.1. Épület és hasonló létesítmény (a továbbiakban: épület) megközelítése
15.6.1.1. Szabadvezeték A és B tűzveszélyességi osztályba sorolt épületet oszlopmagasságánál kisebb

távolságra ne közelítsen meg.
15.6.1.2. Nagyfeszültségű szabadvezeték vezetői a C, D és E tűzveszélyességi osztályba sorolt épületet ne

közelítsék meg jobban a 10. táblázatban megadott távolságoknál.
10. táblázat
A szabadvezeték Az épületektől Az épületek emberi

névleges feszültsége mért távolság tartózkodásra szánt részétől
(pl. terasz) mért távolság
kV m m
35 -ig* 2,0 3,0
120 3,0 4,0
220 4,0 5,0
400 5,0 6,0
* Burkolt 20 kV-os szabadvezetéknél a két távolság 1,0 m, illetve 1,5 m.
Ezt a távolságot a szabadvezeték kilendült áramvezetőjén átfektetett függőleges sík és az épület

legközelebbi része között kell mérni.
Kisebb távolság esetén a keresztezésre vonatkozó előírásokat kell alkalmazni.
Középmagas és magas épületek tűzoltási felvonulási területén (lásd az MSZ 595-4-et)
szabadvezetéket elhelyezni nem szabad; az épületek egyéb oldalai és a szabadvezeték vezetői
között mért távolság a legkedvezőtlenebb helyzetben is legalább
– 35 kV vagy annál kisebb névleges feszültség esetén 17 m,
– 120 kV névleges feszültség esetén 18 m,
– 220 kV névleges feszültség esetén 19 m,
– 400 kV névleges feszültség esetén 20 m
legyen.
39
MSZ 151-1:2000
15.6.2. Épület keresztezése
15.6.2.1. Erősáramú szabadvezeték A és B tűzveszélyességi osztályba sorolt épületet ne keresztezzen.
15.6.2.2. C tuzveszélyességi osztályba sorolt épület szabadvezetékkel történő keresztezését kerülni kell.
Más gazdaságos megoldás hiányában a szabadvezetéknek az épület tetőszerkezetétől mért
távolsága legkedvezőtlenebb üzemi helyzetben se legyen kevesebb, mint
– 35 kV vagy annál kisebb névleges feszültség esetén 8,0 m,

15.6.2.3. D és E tűzveszélyességi osztályba sorolt épületet keresztező szabadvezeték távolsága az épület

tetőszerkezetétől, vagy az abból kinyúló bármely szerkezettől a legkedvezőtlenebb üzemi
helyzetben se legyen kevesebb, mint

15.6.2.4. Erősáramú szabadvezetéket a keresztező oszlopközben fokozott biztonsággal kell létesíteni.
15.6.2.5. Szabadvezetéket épületre vagy annak bármely részére - a transzformátor- és

kapcsolóállomásokat kivéve - nem szabad felszerelni.
15.6.2.6. Épületet keresztező erősáramú szabadvezeték oszlopait az épülettől legalább 8,0 m távolságra
kell felállítani.
Belterületen létesített szabadvezeték esetén

– 120 kV vagy annál nagyobb névleges feszültségű szabadvezeték oszlopainak elhelyezését
egyedileg kell meghatározni,
– 35 kV vagy annál kisebb névleges feszültségű szabadvezeték oszlopainak elhelyezését az
MSZ 7487-3 előírásait is betartva kell meghatározni.
15.6.2.7. Lengő felfüggesztésű (pl. függőszigetelő, lengőkar) szabadvezeték esetén a 15.6.2.2. és a

15.6.2.3. szakaszban előírt távolságok legfeljebb 1 m-rel csökkenhetnek, ha a keresztező
szabadvezeték a 14.3.9. szakasz szerinti.
Merev felfüggesztésű (pl. állószigetelő) szabadvezetéken a fenti távolságok szintén legfeljebb
1 m-rel csökkenhetnek, ha a szabadvezeték a 14.3.9.3. szakasz szerinti.
15.6.3. Villamos és mágneses térerősség
Ha 220 kV és annál nagyobb névleges feszültségű szabadvezeték közelít meg vagy keresztez
épületet, akkor az épületben és annak személyek tartózkodására szolgáló részein mérhető
villamos térerősség az ebből a szempontból legkedvezőtlenebb üzemi körülmények között se
haladja meg az 5 kV/m-t, a mágneses térerősség értéke pedig a 100 µT-t.
Ezt a térerősség értéket ellenőrizni kell, és szükség esetén a 15.6.1. és a 15.6.2. szakaszban előírt
távolságok növelésével vagy más alkalmas intézkedéssel biztosítani kell az előírt értékek
betartását.
A villamos térerősséget a járószint felett 1,8 m, a mágneses térerősséget 1,5 m magasságban kell
meghatározni.
40
MSZ 151-1:2000
15.7. Magas műtárgy megközelítése és keresztezése
15.7.1. Magas műtárgyat (antennát, víztornyot stb.) annak dőléstávolságán belül, csupasz
szabadvezetékkel a 15.6.1. szakaszban előírt távolságig csak akkor szabad megközelíteni, ha a
magas műtárgy megfelel a következő feltételeknek.
15.7.1.1. A műtárgy feldőlés elleni, valamint szerkezeti biztonsága (az általános méretezési előírások szerint
számítva) legalább kétszeres legyen.
15.7.1.2. A műtárgy villámvédelme az MSZ 274-2, -3 előírásainak megfelelő.
15.7.1.3. A műtárgy és annak kikötései földelve vannak. A földelő eredő ellenállása legfeljebb 5 ohm legyen.
A földelővezeték a föld felszíne alatt ne közelítse meg 5 m-nél kisebb távolságra a szabadvezeték
valamely földelését vagy tartószerkezetét, vagy egy azzal összefüggő, föld alatti tárgyat.
15.7.2. A szabadvezeték földelése ne közelítse meg 5 m-nél kisebb távolságra a műtárgy valamely
földelését vagy egy azzal összefüggő, föld alatti tárgyat.
15.7.3. Ha a kikötés anyaga acélsodrony, akkor a megközelítés legkisebb távolságát a kikötősodrony

hossza határozza meg, azzal a feltételezéssel, hogy ha a sodrony a legkedvezőtlenebb helyen
elszakad és elszabadul, veszélyesen ne közelítse meg a szabadvezetéket.
15.7.4. A műtárgy kikötése a szabadvezetéket sem alul, sem felül ne keresztezze.
15.7.5. Magas műtárgy keresztezését kerülni kell.
15.8. Belterületen szerelt szabadvezeték
Szabadvezeték létesítését belterületen keresztezésnek kell tekinteni és a szabadvezetéket

fokozott biztonsággal kell létesíteni, de a 14.3.9. szakasz szerinti ellenőrzéseket csak a műtárgy-
-keresztezésekre kell elvégezni.
15.9. Csővezeték megközelítése és keresztezése
15.9.1. Csővezeték megközelítése
15.9.1.1. A csővezeték érintésvédelmét az MSZ 172-3 vonatkozó előírásai szerint kell megvalósítani, ha a
120 kV vagy annál nagyobb névleges feszültségű szabadvezeték
7
– a föld alatti, a talajjal közvetlenül érintkező fém csővezetéket 50 m-nél kisebb távolságra,
8
– a föld alatti, a talajjal közvetlenül nem érintkező fém csővezetéket és a föld feletti
tartószerkezetre szerelt fém csővezetéket 200 m-nél kisebb távolságra
közelíti meg.
15.9.1.2. Ha a katódvédett csővezetéket a szabadvezeték 100 m-nél kisebb távolságra közelíti meg, akkor
a szabadvezeték föld alatti, a katódvédelembe be nem vont fémszerkezeteinek védelmét az
MSZ 18095 vonatkozó előírásai szerint kell megoldani.
———————
7
Ide tartoznak a földbe temetett, bitumenkenéssel vagy műanyagfóliával burkolt csővezetékek is.
8
Ide tartoznak a 8) alatt fel nem sorolt csővezetékek, pl. a betoncsatornába fektetett vagy a talaj felszínén fekvő, illetve a földbe
temetett, extrudált műanyagburkolattal ellátott csővezetékek.
41
MSZ 151-1:2000
15.9.1.3. Olyan megközelítés esetén, amikor
– a földbe fektetett - a talajjal közvetlenül érintkező vagy a talajjal közvetlenül nem érintkező
fém csővezetéket a 120 kV vagy annál nagyobb névleges feszültségű szabadvezeték
lengőtávolságon belül megközelít,
– a föld feletti tartószerkezetre szerelt, bármilyen anyagú csővezetéket a szabadvezeték
– 35 kV vagy annál kisebb névleges feszültség esetén 1,0,
– 120 kV névleges feszültség esetén 2,0,
– 220 kV névleges feszültség esetén 3,0,
– 400 kV névleges feszültség esetén 4,0
m-rel növelt lengőtávolságnál jobban megközelít, akkor azt keresztezésnek kell tekinteni, és a
15.9.2. szakasz előírásait kell betartani.
15.9.1.4. A szabadvezeték tartószerkezete (a földelést is beleértve) és a föld alatt vagy a föld felett
elhelyezett, bármilyen anyagú csővezeték közötti legkisebb vízszintes távolság külterületen:
– 0,6 MPa-nál nagyobb nyomású csővezeték esetén legalább 10,0 m;

– 0,6 MPa-nál vagy annál kisebb nyomású csővezeték esetén legalább 5,0 m;
– nyomás nélküli csővezeték (pl. alagcsövezés vagy védőcső) esetén legalább 1,0 m
legyen.
Ez az előírás a belterületi közműhálózatra nem vonatkozik, ott az MSZ 7487-2, -3 erre vonatkozó
előírásait kell betartani.
15.9.2. Csővezeték keresztezése
15.9.2.1. Csővezetéket szabadvezetéknek csak felül szabad kereszteznie.
15.9.2.2. A szabadvezetéket fokozott biztonsággal kell létesíteni, ha a fém csővezeték
– a talajszint felett van elhelyezve,

– a földbe van fektetve, a szabadvezeték pedig 120 kV vagy annál nagyobb névleges
feszültségű.
15.9.2.3. A szabadvezeték vezetői legkedvezőtlenebb üzemi helyzetükben se közelítsék meg jobban a föld
feletti csővezetéket a következő távolságoknál:
A távolságok a fentiekhez képest legfeljebb 2 m-rel csökkenhetnek, ha

– merev felfüggesztésű szigetelőkkel szerelt szabadvezeték esetén:
– a keresztező oszlopköz kettős vagy többszörös szigetelőből egy eltörik,
vagy
– a csupasz vezető hőmérséklete az MSZ-09-00.0316, a burkolt vezető hőmérséklete az
MSZ 149-6 szerinti legfeljebb megengedhető tartós üzemi értéknek felel meg,
– lengő felfüggesztésű szigetelőkkel szerelt szabadvezeték esetén, ha a keresztező
oszlopközben a szabadvezeték állapota a 14.3.9. szakasz szerinti.
42
MSZ 151-1:2000
15.9.2.4. A keresztező szabadvezeték tartószerkezeteinek elhelyezésére vonatkozóan a 15.9.1.4. szakasz

előírásait kell betartani.
15.9.2.5. Az érintésvédelmi és a katódvédelmi előírásokkal kapcsolatban értelemszerűen alkalmazni kell a

15.9.1.1. és a 15.9.1.2. szakasz vonatkozó előírásait.
15.10. Repülőtér és tartozékai megközelítése és keresztezése
15.10.1. Repülőteret és az irányítást biztosító berendezéseket szabadvezetékkel megközelíteni a

9
vonatkozó előírások betartásával, valamint az illetékes hatóságok hozzájárulásával és
feltételeinek betartásával szabad.
15.10.2. Repülőteret szabadvezetékkel keresztezni tilos.
15.11. Egyéb létesítmények megközelítése és keresztezése
15.11.1. Fémkerítés 120 kV vagy annál nagyobb névleges feszültségű szabadvezetékkel való
megközelítése, illetve keresztezése esetén annak érintésvédelmére az MSZ 172-3 vonatkozó
előírásait kell alkalmazni.
9
15.11.2. Fegyveres testületek létesítményeit megközelíteni, illetve keresztezni a vonatkozó előírások ,
valamint az illetékes hatóságok hozzájárulásával és feltételeinek betartásával szabad.
15.11.3. Szabadvezetéket temetőben általában nem szabad vezetni. Amennyiben a tartószerkezetet mégis
temetőben kell elhelyezni, akkor az elhelyezést az illetékes hatóságokkal egyeztetett egyedi
megállapodás szerint kell megoldani.
15.11.4. Kőolaj- és gázfáklya közelében szabadvezetéket legalább 60 m távolságban kell vezetni.
15.11.5. Sportpálya megközelítését és keresztezését kerülni kell.
Megjegyzés:
Sportpálya - e szabvány szempontjából - az a hely, amely szabadban való sportolásra alkalmas, és erre a célra
hivatalos eljárás keretében hatósági szerv által jóvá lett hagyva. (Ide tartoznak a kempingtelepek, a vizisportok
szabadban űzésére alkalmas és arra használt vízterületek, játszóterek, strandfürdők, golfpályák stb.).
Amennyiben ez mégis szükséges, akkor a következő intézkedéseket kell tenni.
15.11.5.1. Szabadvezeték sportpályát lengőtávolságáig, de legfeljebb 10,0 m távolságig közelítsen meg.

Ennél kisebb távolság esetén a keresztezésre vonatkozó előírásokat kell betartani.
15.11.5.2. Ha a szabadvezeték sportpályát keresztez, akkor a szabadvezetéket fokozott biztonsággal kell

létesíteni. A keresztező oszlopközben a vezetőkben toldás ne legyen.
A szabadvezeték talaj feletti magassága legalább

legyen.
–––––––––––––
9
Jelenleg a 253/1997.(XII. 20.) Korm.rendelet az Országos Településrendezési és Építési Követelményekről (OTÉK).
43
MSZ 151-1:2000
15.11.5.3. A sportpályát 30 m-nél kisebb távolságra megközelítő rácsszerkezetű oszlopokat felmászást

megakadályozó szerkezettel kell ellátni, és érintésvédelméről az MSZ 172-2, -3 forgalmas helyre
vonatkozó előírásai szerint kell gondoskodni.
15.11.6. Szabadvezeték tűzveszélyes üzemanyagtárolót (pl. tartály, hordós tároló) az MSZ 15633
előírásainak, benzinkutat az MSZ 9943 előírásainak betartásával közelíthet meg.
10
15.11.7. Szabadvezetéket robbanóanyaggyártól vagy raktártól a vonatkozó előírások , valamint az illetékes
hatóságok előírásainak megfelelő távolságban kell vezetni.
16. VEZETÉKES TÁVKÖZLŐ LÉTESÍTMÉNYEK MEGKÖZELÍTÉSE ÉS

KERESZTEZÉSE
16.1. Megközelítés és keresztezés szabadvezetékkel
16.1.1. Hatósávban haladás
A szabadvezeték elektromágneses tere a hatósávjában elhelyezkedő távközlő létesítményre

hatást gyakorol. A hatósáv, a hatás kiszámítása és a szükséges óvintézkedések tekintetében az
MSZ 13200-1; -2; az MSZ-17-101-39 és az MSZ 17-203-4 előírásai a mértékadók.
16.1.2. Megközelítés
16.1.2.1. Föld feletti nyomvonalas távközlő létesítmény megközelítése
A föld feletti nyomvonalas távközlő létesítmény és a szabadvezeték közötti legkisebb vízszintes

távolság általában a 2 m-rel megnövelt oszlopmagasság legyen. A számításba veendő
oszlopmagasság a magasabb támszerkezetű rendszer oszlopának a magassága. A legkisebb
vízszintes távolságot a kétnemű rendszer egymáshoz legközelebbi szerkezeti részei között kell
mérni.
Ha az előzőkben előírt távolság nem tartható be és az elektromágneses hatás lehetővé teszi,
akkor a szabadvezetékkel való megközelítésnél a keresztezés előírásainak megfelelően kell
eljárni és az arra vonatkozó előírásokat kell betartani.
16.1.2.2. Föld alatti nyomvonalas távközlő létesítmény megközelítése
16.1.2.2.1. Villamos vezetőanyagot tartalmazó föld alatti nyomvonalas távközlő létesítmény és a 35 kV-nál
kisebb névleges feszültségű szabadvezeték oszlopának vagy földelésének bármely föld alatti
része közötti legkisebb távolság, a talaj fajlagos ellenállásának figyelembevételével, a 11. táblázat
szerint legyen.
––––––––––––
10
Jelenleg a 253/1997.(XII. 20.) Korm.rendelet az Országos Településrendezési és Építési Követelményekről (OTÉK).
44
MSZ 151-1:2000
11. táblázat
A legkisebb távolság: x
A talaj fajlagos ellenállása: ρ
m
Ωm Belterület Külterület
< 50 5 10
50 ≤ ρ < 500 10 20
500 ≤ ρ < 5000 50 100
5000 ≤ ρ 50 100 (200*)
* 200 m abban az esetben, ha a talaj fajlagos ellenállása: ρ > 10000 Ωm
A talaj fajlagos ellenállását az MSZ 4851-2 szerinti méréssel kell meghatározni.

Amennyiben az 11. táblázatban megadott távolságok nem tarthatók be, a 35 <...≤ 400 kV névleges
feszültségű szabadvezeték esetében kivételesen megengedett az
IZ ρ
x= ×
R + RB 2πU m
Rf A +1
R ARB
képlet alapján számított megközelítési távolság, ahol:

x a villamos vezetőanyagot tartalmazó, föld alatti nyomvonalas távközlő létesítmény és a
hozzá legközelebb eső szabadvezetéki oszlop bármely szerkezeti része közötti legkisebb
távolság, m;
IZ a hibahelyi teljes szubtranziens földrövidzárlati áram, A;
Rf a villamos vezetőanyagot tartalmazó, föld alatti nyomvonalas távközlő létesítményhez
legközelebbi szabadvezetéki oszlop földelési ellenállása, Ω;
RA; RB a védővezető és az oszlopföldelések alkotta hosszláncrendszer eredő földelési ellenállása,
a villamos vezetőanyagot tartalmazó, föld alatti nyomvonalas távközlő létesítményhez
legközelebbi szabadvezetéki oszloptól az A és B táppontok felé, Ω;
ρ a talaj fajlagos ellenállása a vizsgált oszlop környezetében, Ωm;
Um a villamos vezetoanyagot tartalmazó távközlő kábelér kábelköpeny közötti vizsgálati
feszültsége 50 Hz-en, V.
A villámlás okozta átívelést megakadályozó, a képlet szerint meghatározott távolság kivételes

esetben legfeljebb 3 m-re csökkenthető, ha a következő feltételek egyidejűleg teljesülnek:
– a talaj fajlagos ellenállása legfeljebb 500 Ωm,

– a villamos vezetőanyagot tartalmazó távközlő kábel jól vezető acél védőműtárgyban vagy
legalább 5 mm falvastagságú szigetelő polietilén védőcsőben van elhelyezve,
– a védőműtárgy hossza biztosítja, hogy a védelem nélküli villamos vezetőanyagot tartalmazó
távközlő kábel és a szabadvezeték föld alatti része közötti távolság legalább 10 m.
16.1.2.2.2. A villamos vezetőanyagot nem tartalmazó, föld alatti nyomvonalas távközlő létesítmény és a
35 <...≤ 400 kV névleges feszültségű szabadvezeték bármely földalatti része közötti távolság
belterületen legalább: 0,8 m,

külterületen legalább: 3,0 m
legyen.
45
MSZ 151-1:2000
16.1.2.2.3. A földalatti nyomvonalas távközlő létesítmény és a 1<...≤ 35 kV névleges feszültségű

szabadvezeték bármely földalatti része közötti távolság

legyen.
16.1.2.2.3.1. Belterületen kivételesen a csak a távközlő kábel mechanikai védelmét biztosító távolság 0,3 m-
re csökkenthető, ha a következő feltételek egyidejűleg teljesülnek:
– a távközlő kábelt megközelítő szabadvezetéki oszlopnak saját oszlopföldelője nincs,

– a távközlő kábel védőműtárgyban van elhelyezve,
– a védomutárgy hossza biztosítja, hogy a védelem nélküli távközlo kábel és a szabadvezeték
föld alatti része közötti távolság legalább 2,0 m.
Megjegyzés:
A 11. táblázat a CCITT K.8 ajánlás 1/K.8 táblázatának figyelembevételével készült, melyben tükrözodik a bel-,
illetve külterület sajátossága és a fajlagos talajellenállás értékének differenciált figyelembevétele.
16.1.3. Keresztezés
16.1.3.1. Tilos a telepített távközlő berendezést szabadvezetékkel keresztezni.
16.1.3.2. Föld feletti nyomvonalas távközlő létesítmény keresztezése
16.1.3.2.1. A föld feletti nyomvonalas távközlő létesítmény és a szabadvezeték nyomvonalai által bezárt szög
lehetőleg 90° legyen, melytől eltérni 60°-kal szabad.
16.1.3.2.2. Villamos vezetőanyagot nem tartalmazó, föld feletti nyomvonalas távközlő létesítményt a
szabadvezeték mindkét kölcsönös elhelyezkedési helyzet szerint (felül- és alulkeresztezés)
keresztezhet. A szabadvezeték részei és a távközlő létesítmény között a 12. táblázatban megadott
legkisebb távolságokat kell betartani.
12. táblázat
Legkisebb távolság a szabadvezeték

A szabadvezeték névleges részei és a távközlő létesítmény
feszültsége, U
vezetékei között oszlopai között
kV
m m
1 < U ≤ 35 2,25 5,25

35 < U ≤ 120 2,84 5,84
120 < U ≤ 220 3,54 6,54
220 < U ≤ 400 4,80 7,80
Megjegyzés:
A 12. táblázatban közölt távolságok a (0,007U+2) (m), illetve a (0,007 U+5) (m) képlet alapján kerültek
meghatározásra.
46
MSZ 151-1:2000
16.1.3.2.3. 1 <...≤ 400 kV névleges feszültségű szabadvezetékkel villamos vezetőanyagot tartalmazó, föld
feletti nyomvonalas távközlő létesítményt - egészen kivételes esetektől eltekintve - csak felül
szabad keresztezni.
Amennyiben a felülkeresztezés nem oldható meg, akkor a szabadvezetéket felül és mindkét

oldalán jól földelt, korrózió ellen védett, számítással igazoltan megfelelő szilárdságú, olyan
védőszerkezettel kell ellátni, amely a föld feletti távközlő létesítményt - vezetékeinek szakadása
esetén - megvédi a szabadvezetékkel való érintkezéstől, illetve veszélyes közelségbe jutástól.
16.1.3.2.4. A felülkeresztezés létesítési előírásai
16.1.3.2.4.1. A villamos vezetőanyagot tartalmazó, föld feletti nyomvonalas távközlő létesítményt

1 <...≤ 400 kV névleges feszültségű szabadvezetékkel csak akkor szabad keresztezni, ha a
szabadvezeték a keresztező oszlopközben megfelel a 14.3. szakasz szerinti különleges biztonság
előírásainak.
16.1.3.2.4.2. A villamos vezetőanyagot tartalmazó, föld feletti nyomvonalas távközlő létesítmény vezetőinek
és oszlopainak üzemszerű távolsága az 1 <...≤ 400 kV névleges feszültségű szabadvezeték
egyetlen szerkezeti részéhez mérve se legyen kisebb a 12. táblázatban megadott távolságoknál
16.1.3.2.4.3. A villamos vezetőanyagot tartalmazó, föld feletti nyomvonalas távközlő létesítmény és az

1<...≤ 400 kV névleges feszültségű szabadvezeték szerkezeti részei közötti távolság a következő
esetek egyikében se legyen kisebb, mint a 13. táblázatban megadott értékek, ha
– állószigetelőkkel szerelt, csupasz vagy burkolt, szabadvezeték esetén a keresztező oszlopköz

kettős vagy többszörös szigetelőiből egy eltörik, illetve a burkolt szabadvezeték egy szigetelője
eltörik,
– függő-, illetve feszítőszigetelőkkel szerelt szabadvezeték esetén a keresztező feszítőközben
– a kettős vagy többszörös szigetelőláncból egy eltörik, vagy
– egyenlőtlen pótteher lép fel.
13. táblázat
Legkisebb távolság a szabadvezeték

A szabadvezeték névleges részei és a távközlő létesítmény
feszültsége, U
vezetékei között oszlopai között
kV
m m
1 < U ≤ 35 1,5 5,0

35 < U ≤ 120 2,0 5,0
120 < U ≤ 220 3,0 6,0
220 < U ≤ 400 4,5 7,5
16.1.3.2.4.4. A villamos vezetőanyagot tartalmazó, föld feletti nyomvonalas távközlő létesítmény keresztezése
az 1 <...≤ 400 kV névleges feszültségű szabadvezetékkel a 16.1.3.2.4.2. és a
16.1.3.2.4.3. szakasz előírásainak egyidejű betartása mellett akkor is megengedett, ha a
keresztező feszítő oszlopköz nem keresztező oszlopközeinek tartóoszlopai egyes állószigetelővel,
illetve szigetelőlánccal szereltek és csak a keresztező oszlopköz felel meg legalább a
14.2. szakasz szerinti fokozott biztonság előírásainak.
47
MSZ 151-1:2000
16.1.3.2.5. Ha az 1 <...≤ 400 kV névleges feszültségű szabadvezeték nem felel meg a 16.1.3.2.4. szakaszban
említett előírásoknak, akkor a villamos vezetőanyagot tartalmazó, föld feletti nyomvonalas távközlő
létesítményben a keresztezés helyén beiktatott föld alatti kábelszakaszt (kábelzsákot) kell
kialakítani.
A beiktatott kábelszakaszt határoló távközlő oszlopokat a szabadvezeték 2 m-rel növelt oszlop-

dőléstávolságán és a biztonsági övezeten kívül kell elhelyezni. E távolságot úgy kell megállapítani,
hogy a szabadvezeték vezetőinek, és/vagy a távközlő vonal vezetékeinek szakadása esetén a
távközlő és az erősáramú vezeték érintkezése minden körülmények között kizárt legyen.
A távközlő kábelszakasz két végpontján építendő oszlopok között beton, műanyag stb. csövet kell
fektetni. A csőbe műanyag burkolatú kábelt kell behúzni.
A kábelszakasz végpontjait túlfeszültség-levezetők beiktatásával kell a föld feletti távközlő
létesítmény vezetőihez csatlakoztatni. Az alkalmazott túlfeszültség-levezetők feleljenek meg az
MSZ 17016 és az MSZ-17-222 előírásainak.
16.1.4. Föld alatti nyomvonalas távközlő létesítmény keresztezése
16.1.4.1. Szabadvezeték villamos vezetőanyagot nem tartalmazó, föld alatti távközlő létesítményt -
feszültségszinttől függetlenül - külön óvintézkedés nélkül keresztezhet.
16.1.4.2. A villamos vezetőanyagot nem tartalmazó, föld alatti nyomvonalas távközlő létesítmény és a
szabadvezeték bármely földalatti része közötti távolság
legyen.
Belterületen kivételesen a csak a villamos vezetőanyagot nem tartalmazó távközlő kábel
mechanikai védelmét biztosító távolság 0,3 m-re csökkenthető, ha a következő feltételek
egyidejűleg teljesülnek:
– a villamos vezetőanyagot nem tartalmazó távközlő kábel védőműtárgyban van elhelyezve,
– a védőműtárgy hossza biztosítja, hogy a védelem nélküli villamos vezetőanyagot nem
tartalmazó távközlő kábel és a szabadvezeték föld alatti része közötti távolság legalább 2,0 m.
16.1.4.3. A különleges biztonság előírásai szerint létesített 35 <...≤ 400 kV névleges feszültségű
szabadvezeték a villamos vezetőanyagot tartalmazó, föld alatti nyomvonalas távközlő létesítményt
védelmi intézkedések nélkül keresztezhet.
16.1.4.4. A villamos vezetőanyagot tartalmazó, föld alatti nyomvonalas távközlő létesítmény normális
biztonsággal létesített 35 <...≤ 400 kV névleges feszültségű szabadvezetékkel történő
keresztezésekor a következő feltételek egyikének teljesülnie kell:
– A föld alatti távközlő hálózat a szabadvezeték alatt, a nyomvonalak kereszteződési pontjától

mindkét irányban a 10 m-rel megnövelt oszlopmagassággal egyező vízszintes távolságon belül
olyan műanyag szigetelésű kábel legyen, amelynek végpontjain az MSZ-17-222 előírásainak
megfelelő túlfeszültség-levezetők vannak beépítve. A túlfeszültség-levezetok és földeléseik a
szabadvezeték szélső vezetőitől olyan távolságra legyenek, hogy a szabadvezeték keresztező
oszlopán vagy az oszlop közelében bekövetkező földzárlat következtében fellépő talajpotenciál
emelkedése a túlfeszültség-levezetőket ne tudja ellentétes irányban begyújtani. Ezt a
távolságot számítással és/vagy méréssel kell meghatározni.
A túlfeszültség-levezetők földeléseit a vezetéktől távolodva kell létesíteni. A földelés földelési
ellenállását számítással kell meghatározni, de ne legyen nagyobb mint 20 Ω.
48
MSZ 151-1:2000
– A föld alatti nyomvonalas távközlő létesítmény fektetési mélysége a szabadvezeték alatt, a

nyomvonalak kereszteződési pontjától mindkét irányban a 10 m-rel megnövelt
oszlopmagassággal egyező vízszintes távolságon belül 1,5 m, vagy ennél több legyen. Felette
párhuzamosan, tőle legalább 0,5 m-re olyan szívóvezetőt (esetleg többet) kell elhelyezni a
szabadvezetéki oszlop magasságának megfelelő távolságig, amelynek földelési ellenállása
legfeljebb:
2 × 10 4
R= Ω
Ih
ahol:
Ih a hibahelyi áram, A
de 5 Ω-nál nem nagyobb. A szívóvezető végső 5 m-es szakaszai a távközlő kábeltól - a kábel
felé való átívelés megakadályozása végett - 45°-os szögben távolodjanak el.
A távközlő kábel keresztező szakasza a szívóvezetőn 10-10 m-rel túlnyúlóan olyan villamosan
szigetelő anyaggal kiöntött U betoncsatornába legyen fektetve, amelyben a villamosan
szigetelő anyag a távközlő kábelt minden irányban legalább 30 mm vastagságban körül veszi.
A betoncsatorna helyett megengedett a távközlő kábelt ugyanolyan hosszúságban gyárilag
készített műanyag-, vagy azzal egyenértéku szigetelőburkolatba, illetve toldás nélküli, legalább
5 mm falvastagságú, a végein vízzáróan tömített polietilén csőbe helyezni.
Ha a távközlő kábel műanyag köpenyű, akkor elegendő a szívóvezetők építése.
16.1.4.5. A normális biztonság előírásai szerint létesített 1 <...≤ 35 kV névleges feszültségű szabadvezeték
a villamos vezetőanyagot tartalmazó földalatti nyomvonalas távközlő létesítményt védelmi
intézkedések nélkül keresztezhet.
16.1.4.6. A villamos vezetőanyagot tartalmazó, föld alatti nyomvonalas távközlő létesítmény és a

1 <...≤ 35 kV névleges feszültségű szabadvezeték bármely föld alatti része közötti távolság

legyen.
Belterületen kivételesen csak a távközlő kábel mechanikai védelmét biztosító távolság 0,3 m-re
csökkenthető, ha a következo feltételek egyidejűleg teljesülnek:

– a távközlő kábel védőműtárgyban van elhelyezve,
– a védőműtárgy hossza biztosítja, hogy a védelem nélküli távközlő kábel és a nagyfeszültségű
szabadvezeték föld alatti része közötti távolság legalább 2,0 m.
16.1.4.7. A legalább a normális biztonság előírásai szerint létesített 1 <...≤ 35 kV névleges feszültségű
szabadvezeték védelmi berendezés beiktatása nélkül keresztezheti a villamos vezetőanyagot
tartalmazó távközlő lég- és falikábelek föld alatti szakaszait.
16.1.4.8. Villamos vezetőanyagot tartalmazó távközlő lég- vagy falikábelek föld alatti szakasza és a legalább
a normális biztonság előírásai szerint létesített 1 <...≤ 35 kV névleges feszültségű szabadvezeték
bármely föld alatti része közötti távolság
legyen
49
MSZ 151-1:2000
Belterületen kivételesen a csak a távközlő lég- vagy falikábelek föld alatti szakaszának mechanikai
védelmét biztosító távolság 0,3 m-re csökkenthető, ha a következő feltételek egyidejűleg
teljesülnek:
– a távközlő lég- vagy falikábelek föld alatti szakaszát megközelítő szabadvezetéki oszlopnak
saját oszlopföldelője nincs,
– a távközlő lég- vagy falikábelek föld alatti szakasza védőműtárgyban van elhelyezve,
– a védőműtárgy hossza biztosítja, hogy a védelem nélküli távközlő lég- vagy falikábelek föld
alatti szakasza és a szabadvezeték föld alatti része közötti távolság legalább 2,0 m.
16.2. 1 <...≤
≤ 400 kV névleges feszültségű szabadvezetékkel közös oszlopsorra szerelt
vezetékes távközlő berendezés létesítése.
16.2.1. A távközlő berendezés felszereléséből származó többlet igénybevételekre az 1 <...≤ 400 kV

névleges feszültségű szabadvezeték tartószerkezeteit ellenőrizni kell.
16.2.2. Az 1 <...≤ 400 kV névleges feszültségű szabadvezetékkel közös oszlopsoron csak villamos
vezetőanyagot nem tartalmazó távközlő vezetéket szabad létesíteni
16.2.2.1. A villamos vezetőanyagot nem tartalmazó távközlő vezetéket az 1 <...≤ 400 kV névleges
feszültségű szabadvezeték tartószerkezetén úgy kell elhelyezni, hogy:
– az lehetőleg a szabadvezetéki hálózat feszültségmentesítése nélkül felszerelhető legyen;

– a távközlő vezeték fém szerelvényei a szabadvezeték feszültség alatt álló vezetők,
szerelvények és a földelt tartószerkezet közötti távolságokra előírt távolságoknál kisebb
távolságra – az ott megadott feltételek betartása mellett – ne közelítsék meg, de ez a távolság
legalább 0,5 m legyen;
– a föld feletti magassága ne legyen kisebb, mint a hatályos előírásokban a távközlő vezetékekre
előírt érték.
16.2.2.2. A távközlő vezeték kezelést igénylő kötési helyeit az 1 <...≤ 400 kV névleges feszültségű
szabadvezeték tartószerkezetén az áramvezetőktől a 14. táblázatban megadott legkisebb
távolságok figyelembevételével kell felszerelni.
14. táblázat
A szabadvezeték névleges Az áramvezetőktől mért

feszültsége, U legkisebb távolság
kV m
1< U ≤ 35 2,0
120 2,3
220 3,3
400 4,3
Megjegyzés:
A távközlő vezeték kezelést igénylő kötési helyeit a 1 <...≤ 400 kV névleges feszültségű szabadvezeték
tartószerkezetén úgy kell elhelyezni, hogy azokon az MSZ 1585 előírásainak betartása mellett munkát lehessen
végezni abban az esetben is, ha a szabadvezeték feszültség alatt van. A 14. táblázat értékeinek betartásával
biztosítható, hogy a kezelési helyen végzett tevékenység az MSZ 1585 feszültség közelében végzett munkának
minősüljön.
50
MSZ 151-1:2000
16.2.2.3. A villamos vezetőanyagot nem tartalmazó távközlő vezetékek felerősítéséhez, illetve

üzemeltetéséhez szükséges, tartószerkezeteken elhelyezett fém szerkezeteket a tartószerkezeten
lévő egyéb fém szerkezetekkel, illetve a tartószerkezettel azonos potenciálra kell hozni.
Megjegyzés:
Festett acélszerkezet esetén az azonos potenciálra hozás érdekében elegendő a felerősítés helyén a festékréteg
eltávolítása. Fa és beton tartószerkezetek esetén megfelelő anyagú és keresztmetszetű sodronnyal történő
összekötéssel kell az azonos potenciálra hozást biztosítani.
17. NYOMVONALHOZ KÖTÖTT SZÁLLÍTÓBERENDEZÉS MEGKÖZELÍTÉSE ÉS

KERESZTEZÉSE
A szabadvezeték a nyomvonalhoz kötött szállítóberendezést lehetőleg 90°-ban keresztezze. Ha a

műszaki és gazdasági okok ferde keresztezést tesznek szükségessé, a keresztezés legkisebb
szöge:
– személyszállításra berendezett szállítóberendezés esetén legalább 30°,
– személyszállításra be nem rendezett szállítóberendezés esetén legalább 15°
legyen.
17.1. Vasútvonal és szállítópálya megközelítése és keresztezése
17.1.1. Vasútvonal megközelítése
17.1.1.1. Ha a szabadvezeték valamely része (tartószerkezete, vezetője) a vasúti vágány tengelyétől a

7 m-rel, egyéb létesítményétől a 4 m-rel növelt lengőtávolságnál közelebb van, akkor a
szabadvezetéket a vasútvonal keresztezésére vonatkozó előírások (lásd a 17.1.2. szakaszt)
szerint kell létesíteni.
17.1.1.2. A 17.1.1.1. szakaszban megadott távolságoknál nagyobb megközelítési távolság esetén külön
előírások betartása nem szükséges, kivéve a szabadvezeték fa tartószerkezeteit, amelyeket a
gőz- vagy motorvontatású vasútvonal vágányának tengelyétől csak az oszlop föld feletti
magasságánál 2 m-rel nagyobb távolságra szabad elhelyezni.
17.1.1.3. Ha a szabadvezeték valamely szakaszán vasúti berendezést föld alatti kábellel közelít meg, akkor
az MSZ 13207 és az MSZ 7552 előírásai érvényesek.
17.1.2. Vasútvonal keresztezése
17.1.2.1. Általános előírások
17.1.2.1.1. A vasútkeresztezési feszítőközbe kerülő tartóoszlopokat - a vezetőhúzások nagyságától és az

oszlop anyagától függetlenül - rendkívüli terhelésre kell méretezni.
17.1.2.1.2. A vasút keresztezési feszítőköz feszítőoszlopainak méretezésénél a vezetőhúzás 50%-át (lazulás)

a kisebb húzófeszültségű oldalon nem kell számításba venni.
17.1.2.1.3. Vasútkeresztezésben kikötött fa- és vasbeton oszlopokat nem szabad alkalmazni.
51
MSZ 151-1:2000
17.1.2.1.4. Vasútkeresztezésben az acéloszlopokat, acélszerkezeteket korrózióvédelemmel kell ellátni (pl.
festés, horganyzás).
17.1.2.1.5. Vasúti pálya (töltésbevágás) rézsűjébe tartószerkezetet csak a vasútvonal üzembentartójának

előírásai szerint szabad beállítani.
17.1.2.1.6. A vasúti pályatestet keresztező szabadvezetéket úgy kell létesíteni, hogy a pályatest
áttekinthetőségét, útátjárónál a pályatestről és a közútról a kilátást ne akadályozza.
17.1.2.1.7. Faoszlop csak telített fából készülhet, és betonlábra, vagy a földfelszín fölé emelkedő betonalapra
kell szerelni.
A keresztező feszítőköz oszlopai egyenes vonalban legalább bakoszlopok, 10°-nál nagyobb

irányeltérésben gúlaoszlopok vagy más, ácsolt szerkezetek legyenek.
Feszítő bakoszlopot úgy kell felállítani, hogy síkja egybeessen a keresztező köz síkjával.
17.1.2.1.8. A 17.1.2.1.1. - 17.1.2.1.5. szakaszok előírásai a nem géperejű vontatású pályák keresztezéseire
nem vonatkoznak.
17.1.2.2. Személyszállításra berendezett vasútvonal
17.1.2.2.1. Személyszállításra berendezett, közforgalmú és korlátolt közforgalmú vasútvonal keresztezését a

különleges biztonság (14.3. szakasz) előírásai szerint kell létesíteni.
17.1.2.2.2. A szabadvezeték vezetőinek és tartozékainak a vasútvonaltól mért legkisebb távolsága feleljen

meg az 15. táblázat erre vonatkozó előírásainak.
17.1.2.2.3. Villamosított vagy villamosításra kijelölt vasútvonal keresztező feszítőközének oszlopai acélból,
esetleg vasbetonból készüljenek.
17.1.2.3. Személyszállításra be nem rendezett vasútvonal
17.1.2.3.1. Személyszállításra be nem rendezett, géperejű vontatású vasútvonalak keresztezését a

különleges biztonság (14.3. szakasz) előírásai szerint kell létesíteni, a következő könnyítésekkel:
2
– 120 mm -nél nagyobb tényleges keresztmetszetű, ötvözött alumínium vagy acélalumínium
vezetők alkalmazása esetén a keresztező feszítőközt a fokozott biztonság (14.2 szakasz)
előírásai szerint szabad létesíteni;
2
– 120 mm , vagy annál kisebb tényleges keresztmetszetű vezetők alkalmazása esetén a
legnagyobb húzófeszültségre vonatkozó előbbi könnyítést - ha ennek gazdasági előnyei
11
nyilvánvalóak - az illetékes hatóság külön engedélyével szabad alkalmazni.
17.1.2.3.2. A szabadvezeték vezetőinek és tartozékainak a vasútvonaltól mért legkisebb biztonsági távolsága

feleljen meg az 15. táblázat előírásainak.
17.1.2.3.3. Villamosított vagy villamosításra kijelölt vasútvonal keresztezése esetén a 17.1.2.4. szakasz
előírásait is figyelembe kell venni.
17.1.2.4. Nem géperejű vontatású vasútvonal
Nem géperejű vontatású rendes és keskeny nyomközű vasútvonalak keresztezésére a szilárd

burkolatú út keresztezésére vonatkozó előírások (15. fejezet) érvényesek.
———————
11
Jelenleg a KHVM Műszaki Fejlesztési Főosztálya
52
15. táblázat
A vezető legkisebb megengedett magassága 1) A vezető legkisebb A szabadvezeték

megengedett távolsága a tartozékainak
földelt, feszültség alatt nem (oszlop, alap stb.)
a sínkorona a vasúti erősáramú a pálya űrszelvénye álló vasúti létesítménytől legkisebb megengedett
felett vezeték feszültség felett (bármely irányban) távolsága 3), 4)
alatt álló vezetői
felett 2)
Személyszállításra üzemi egy üzemi egy üzemi egy nyugalmi és egy a vágány egyéb vasúti
berendezett és állapotban szigetelőlánc állapotban szigetelőlánc állapotban szigetelőlánc szél által szigetelőlánc tengelyétől létesítménytől
személyszállításra be szakadása szakadása szakadása kilengetett szakadása (vízszintesen (bármely
nem rendezett vagy vagy vagy állapotban vagy mérve) irányban)
vasútvonal jellege egyenlőtlen egyenlőtlen egyenlőtlen egyenlőtlen
zúzmara- zúzmara- zúzmara- zúzmara-
terhelés terhelés terhelés terhelés
esetén esetén esetén esetén
Rendes nyomközű, 7 6,5 – – – – 2,5 2,0 5 2

gőz- vagy motorvontatású
Rendes nyomközű, – – 3 2,5 – – 2,5 2,0 5 2

villamos vontatású
Keskeny nyomközű, – – – – 2,4 1,9 2,5 2,0 3 2

gőz- vagy motorvontatású
Keskeny nyomközű, – – 3 2,5 – – 2,5 2,0 4 2

villamos vontatású
1) A táblázat értékeit 120 kV névleges feszültség felett kV-onként 0,0007 m-rel növelni kell.
2) Vasúti erősáramú vezeték alatt itt a munkavezetékeket és azok tápvezetékeit kell érteni.
3) A távolságokat az illetékes hatóság (jelenleg a KHVM Műszaki Főosztály) engedélyével szabad csökkenteni.
4) A karok kivételével.
53
MSZ 151-1:2000
MSZ 151-1:2000
17.1.3. Vasútüzemi vezetékek keresztezése
17.1.3.1. A szabadvezeték tartószerkezetei, ezek alapjai, valamint a létesítésükhöz szükséges alapgödrök a

vasúti pályatestben elhelyezett, mechanikailag nem védett, nem távközlési földkábelt 0,8 m-nél
jobban nem közelíthetik meg. Ha az ilyen földkábelt mechanikai hatások ellen védőcső (vascső,
betoncső, eternitcső) vagy falazott csatorna védi, akkor a megközelítési távolságot 0,4 m-re
szabad csökkenteni. A védőcsövek, illetve a csatorna hosszát úgy kell megválasztani, hogy a már
nem védett földkábel a szabadvezeték említett részeitől legalább 0,8 m távolságban legyen.
17.1.3.2. Szabadvezeték vasúti pálya mentén haladó vasútüzemi vezetéket csak felül keresztezhet.
17.1.3.3. A vasúti pályával együtt keresztezett távközlési (távbeszélő-, távíró-, jelző-) berendezés felett
betartandó távolságokra a 16. fejezet előírásai érvényesek.
A vasúti pályatest mentén elhelyezett távközlési vezetékek és a szabadvezeték hatósávon belüli

együtthaladása esetén figyelembe kell venni az MSZ 13200-1...3 előírásait is.
17.1.4. Szállítópálya és szállítószalag megközelítése és keresztezése
17.1.4.1. Szállítópálya és szállítószalag megközelítése
17.1.4.1.1. Erősáramú szabadvezeték szállítópályát (sodronykötélpályát, siklót stb.) 10,0 m-nél jobban
általában nem közelíthet meg. Ezt a távolságot a szabadvezeték szélső áramvezetőjének
függőleges síkjától kell mérni. A szabadvezeték szél által kilengetett vezetője és a szállítópálya
bármely része között legalább 2,5 m-rel növelt lengőtávolságot kell betartani.
Ha a helyi körülmények miatt az erősáramú szabadvezetéket a megadott távolságon belül kell
elhelyezni, akkor az erősáramú szabadvezeték vezetőinek magasabban kell lenniük, mint a
sodronykötélpálya magassága.
17.1.4.1.2. Személyszállításra berendezett szállítópálya megközelítése esetén a szabadvezetéket a

megközelítési szakaszon a különleges biztonság (14.3. szakasz) előírásai szerint kell létesíteni.
17.1.4.1.3. Személyszállításra be nem rendezett szállítópálya megközelítése esetén a szabadvezetéket a

megközelítési szakaszon a fokozott biztonság (14.2. szakasz) előírásai szerint kell létesíteni.
17.1.4.2. Szállítópálya keresztezése
17.1.4.2.1. A 17.1.2. szakasz általános rendelkezései közül a 17.1.2.1.1., a 17.1.2.1.2. és a

17.1.2.1.4. szakasz előírásai szállítópályák keresztezéseire is érvényesek.
17.1.4.2.2. A személyszállításra berendezett és be nem rendezett szállítópályák keresztezését a különleges

biztonság (14.3. szakasz) előírásai szerint kell létesíteni.
17.1.4.2.3. Erősáramú szabadvezeték szállítópályát (sodronykötélpályát stb.) általában csak felül

keresztezhet. Alul kereszteznie csak akkor szabad, ha a helyi adottságok más megoldást nem
tesznek lehetővé.
Sodronykötélpálya alulkeresztezése esetén a szabadvezeték fölött olyan védőszerkezetet kell
létesíteni, amely a szabadvezetéket megvédi a sodronykötél szakadása esetén a csillék és kötelek
ráesésétől.
A védőszerkezetet úgy kell kialakítani, hogy az a sodronykötélpálya fenntartását és karbantartását
(pl. a kötélcserét) ne akadályozza.
Ha a védőszerkezet fémből van, akkor azt az MSZ 172-2, -3 előírásai szerint érintésvédelemmel
kell ellátni.
54
MSZ 151-1:2000
17.1.4.2.4. A szállítóberendezés (sodronykötélpálya stb.) keresztezésénél a szabadvezeték tartószerkezete a

pálya űrszelvényét a legkedvezőtlenebb helyzetben is csak legfeljebb 8,0 m-re közelítse meg.
17.1.4.2.5. A szabadvezeték vezetői és a sodronykötélpálya bármely része között mindkettőnek

legkedvezőtlenebb viszonylagos helyzetében legalább 2,4 m távolság legyen.
Sikló és szállítószalag esetén ez a távolság a pálya űrszelvényétől számít.
17.1.4.2.6. A szállítópályának a keresztezéssel szomszédos acélszerkezeteit, valamint a sodronykötélpálya

vagy a sikló két szomszédos állomásának a kötelekkel érintkezésben lévő acél- vagy egyéb
fémszerkezeteit az MSZ 172-2, -3 előírásainak megfelelő érintésvédelemmel kell ellátni.
17.2. Közúti villamosvasút, helyiérdekű vasút és trolibuszvonal megközelítése és

keresztezése
17.2.1. Megközelítés
Ha a szabadvezeték valamely része (tartószerkezete, vezetője) a közúti villamosvasút, helyiérdekű

vasút vagy trolibuszvonal pályatengelyét az 5 m-rel növelt lengőtávolságnál jobban megközelíti,
akkor a szabadvezeték megközelítő szakaszát fokozott biztonsággal (14.2. szakasz) kell létesíteni.
17.2.2. Keresztezés
17.2.2.1. Közúti villamosvasút, helyiérdekű vasút vagy trolibusz munkavezetékének keresztezésénél

faoszlopra szerelt szabadvezeték esetén a személyszállításra berendezett, villamosított, rendes
nyomközű vasútvonalra vonatkozó előírásokat kell betartani.
Ha a szabadvezeték a keresztező feszítőközön kívül is acél- vagy előfeszített vasbeton oszlopokra

van szerelve, akkor a szilárd burkolatú útra vonatkozó előírásokat (15. fejezet) kell betartani.
17.2.2.2. A szabadvezeték vezetőinek a pálya mentén haladó erősáramú vezeték felett legkedvezőtlenebb
üzemi helyzetükben is legalább 2,0 m, a munkavezeték felett pedig legalább 3,0 m távolságban
kell lenniük. Ennek a távolságnak egy szigetelőlánc szakadása vagy egyenlőtlen zúzmara-pótteher
fellépése esetén legfeljebb 1,0 m-rel szabad csökkennie.
Közúti villamosvasút, helyiérdekű vasút és trolibuszvonal munkavezetéke felett a szigetelt

szabadvezeték legalább 1,0 m távolságra legyen.
17.2.2.3. A szabadvezetéki tartószerkezetek legkisebb távolsága a pálya tengelyétől legalább 4,0 m, a pálya
menti egyéb létesítményektől legalább 2,0 m legyen.
—————————
55
MSZ 151-1:2000
A szövegben említett magyar szabványok
MSZ EN 60071:1997 Szigeteléskoordináció. 1. rész: Fogalommeghatározások, elvek,

szabályok
MSZ EN 60383-1:1999 1 kV-nál nagyobb névleges feszültségű szabadvezetékek szigetelői
*
MSZ EN 60437:1999 Nagyfeszültségű szigetelők rádiózavar vizsgálata
MSZ IEC 815:1993 Irányelvek szennyezett környezetben használható szigetelők
kiválasztására
MSZ 1:1993 Szabványos villamos feszültségek
MSZ 149-6:1997 Erősáramú vezetéksodronyok. Burkolt szabadvezeték-sodrony
MSZ 151-3:1988 Erősáramú szabadvezeték. Tartószerkezetek (oszlopok)
MSZ 151-4:1989 Erősáramú szabadvezeték. Tartószerkezetek (oszlopok) alapozása
MSZ 151-8:1983 Erősáramú szabadvezeték. Kisfeszültségű szabadvezetékek létesítési
előírásai
MSZ 172-2:1994 Érintésvédelmi szabályzat. 1000 V-nál nagyobb feszültségű, nem
közvetlenül földelt berendezések
MSZ 172-3:1973 Érintésvédelmi szabályzat. 1000 V-nál nagyobb feszültségű,
közvetlenül földelt berendezések
MSZ 263-1:1976 Nagyfeszültségű szigetelők. Szabadvezetéki szigetelők.
MSZ 274-2:1981 Villámvédelem. Épületek és egyéb építmények villámvédelmi
csoportosítása
MSZ 274-3:1981 Villámvédelem. A villámhárító berendezés műszaki követelményei
MSZ 274-3:1981/1M:1985 Villámvédelem. A villámhárító berendezés műszaki követelményei
MSZ 275-1:1984 Erősáramú szabadvezetékek szerelvény. Fogalommeghatározások
MSZ 275-2:1986 Erősáramú szabadvezetékek szerelvényei. Általános műszaki
követelmények
MSZ 448-32:1977 Ivóvízvizsgálat. Fajlagos elektromos vezetőképesség meghatározása
MSZ 453:1987 Biztonsági táblák erősáramú villamos berendezések számára
MSZ 595-2:1994 Építmények tűzvédelme. Építőanyagok osztályozása éghetőség,
füstfejlesztő képesség és égve csepegési tulajdonságuk szerint
MSZ 595-3:1986 Építmények tűzvédelme. Épületszerkezetek tűzállósági követelményei
MSZ 595-3:1986/1M: 1987 Építmények tűzvédelme. Épületszerkezetek tűzállósági követelményei
MSZ 595-3:1986/2M:1989 Építmények tűzvédelme. Épületszerkezetek tűzállósági követelményei
MSZ 595-4:1986 Építmények tűzvédelme. Középmagas és magas épületek tűzvédelmi
előírásai
MSZ 1585 sorozat Erősáramú üzemi szabályzat
MSZ 1600 sorozat Létesítési biztonsági szabályzat 1000 V-nál nem nagyobb feszültségű
erősáramú villamos berendezések számára
MSZ 1610 sorozat Létesítési biztonsági szabályzat 1000 V-nál nagyobb feszültségű
erősáramú villamos berendezések számára
56
MSZ 151-1:2000
MSZ 4851-2 Érintésvédelmi vizsgálati módszerek. A földelési ellenállás és a fajlagos

talajellenállás mérése
MSZ 7487-2:1980 Közmű-és egyéb vezetékek elrendezése közterületen. Elhelyezés a
térszint alatt
MSZ 7487-3:l980 Közmű-és egyéb vezetékek elrendezése közterületen. Elhelyezés a
térszint felett
MSZ 7552:1962 Vezetékek elrendezése fővasúti vágányok és ezekből kiágazó
iparvágányok alatt
MSZ 9942:1983 Kamra tűzveszélyes folyadékok számára
MSZ 9943:1994** Üzemanyagtöltő állomás (benzinkút) előírásai
MSZ 9999:1988 Úszótetős acéltartály éghető folyadékok számára
MSZ 13200-1:1973 Távközlési összeköttetések védelme nagyfeszültségű hálózat káros
hatásai ellen. A befolyásolás fogalmai és megengedett értékei
MSZ 13200-2:1975 Távközlési összeköttetések védelme nagyfeszültségű hálózat káros
hatásai ellen. Számítási és mérési módszerek
MSZ 13207-1:1994 Erősáramú kábelvonalak 0,6/1 kV-tól 40/69 kV-ig terjedő névleges
feszültségre. A kábelek fektetése
MSZ 13207:3:1995 Erősáramú kábelvonalak 0,6/1 kV-tól 40/69 kV-ig terjedő névleges
feszültségre. A terhelhetőség meghatározása
MSZ 13207-4:1979 Erősáramú kábel fektetése. A terhelhetőség számítása
MSZ 15633 sorozat Éghető folyadékok és olvadékok tároló- és kiszolgáló létesítményeinek,
-berendezéseinek tűzvédelmi előírásai
MSZ 17016 Vezetékes távközlési összeköttetések védelme légköri túlfeszültségek
hatása ellen
MSZ 18095 sorozat Földalatti berendezések passzív korrózióvédelme
MSZ 20860-1:1986 Villamos karámok. Hálózatról táplált villamos karám áramszolgáltató
egységeinek biztonsági követelményei és vizsgálatai
MSZ 20860-2:1986 Villamos karámok. Telepről táplált, hálózatra csatlakoztatható villamos
karám áramszolgáltató egységeinek biztonsági követelményei és
vizsgálatai
MSZ 20860-3:1986 Villamos karámok. Telepről táplált, hálózatra nem csatlakoztatható
villamos karám áramszolgáltató egységeinek biztonsági követelményei
és vizsgálatai
MSZ 20860-4:1987 Villamos karámok. Telepítési és biztonsági előírások
MSZ-09-00.0248:1992 Nagyfeszültségű szabadvezetéki szigetelők villamos méretezése
MSZ-09-00.0287:1986 3-400 kV-os berendezések túlfeszültségvédelme
MSZ-09-00.0287:1986/1M:1997 3-400 kV-os berendezések túlfeszültségvédelme
MSZ-09-00.0316:1991 Alumíniumanyagú szabadban elhelyezett sodronyok megengedhető
termikus igénybevételei
MSZ 17-101-39 Távközlési fogalmak. Hálózat és berendezésvédelem.
MSZ-17-203-4 Vezetékes távközlési hálózatok és a kiszolgáló személyzet védelme a
villamosított vasútvonalak és nagyfeszültségu hálózat indukáló hatásai
ellen. Védelmi intézkedések
MSZ-17-222 Távközlési hálózatok légköri túlfeszültségekkel szembeni védelmére
alkalmazott védőeszközök
57
MSZ 151-1:2000
A tárggyal kapcsolatos magyar szabványok
MSZ 17200 sorozat** Nyomvonalas távközlő létesítmény megközelítési és keresztezési

előírásai.
A tárggyal kapcsolatos nemzetközi eloírás
CCITT Recommendation K.8 Separation in the soil between telecommunication cables and earthing
system of power facilities
(Mar del Plata, 1968; modified at Melbourne, 1988)
A tárggyal kapcsolatos jogszabályok
4/1981.(III.11.) KPM-IpM együttes rendelet a nyomvonal jellegű építmények keresztezéséről és

megközelítéséről
Módosította:
– 9/1983.(VI.30.) KPM-IpM együttes rendelet
– 15/1990.(IV.30.) KÖHÉM rendelet
11/1984.(VIII.22.) IpM rendelet a villamosmű biztonsági övezetéről

27/1993.(IX.23.) KHVM rendelet a vízi közlekedés rendjéről
253/1997.(XII.20.) Korm. rendelet az Országos Településrendezési és Építési Követelményekről (OTÉK)
9004/1982. (Közl.Ért.16.) KPM-IpM együttes közlemény a nyomvonal jellegű építmények kereszte-
zésének műszaki követelményeire vonatkozó általános érvényű hatósági
előírások (szabályzatok) közzétételéről
––––––––––––
** Előkészületben
A szabvánnyal kapcsolatos minden változást a Magyar Szabványügyi Testület a Szabványügyi Közlönyben hirdet meg. A Szabványügyi
Közlöny előfizethető a Hírlapelőfizetési Irodában (HELIR, 1089 Budapest, VIII., Orczy tér 1., telefon: 303-3441, 303-3442; telefax:
303-3440; levélcím: 1900 Budapest, Orczy tér 1.) vagy megvásárolható az MSZT Szabványboltban. A helyesbítő, módosító
indítványokat és észrevételeket megfelelő indoklással a Magyar Szabványügyi Testülethez, Budapest, IX., Üllői út 25. (levélcím:
Budapest, 9. Pf. 24. 1450, telefax: 456-6892; 456-6884) lehet benyújtani. A szabvány beszerezhető a Szabványboltban, Budapest, IX.,
Üllői út 25. (levélcím: Budapest, 9. Pf. 24. 1450).
Kiadja: a Magyar Szabványügyi Testület
58

MSZ 151-1 - 2000

Uploaded by

Document Information

Original Title

Copyright

Available Formats

Share this document

Share or Embed Document

Sharing Options

Did you find this document useful?

Is this content inappropriate?

Copyright:

Available Formats

MSZ 151-1 - 2000

Uploaded by

Copyright:

Available Formats

Tartalmazza a Sz. K. 2002. évi 6. számában közzétett helyesbítést.

MAGYAR SZABVÁNY MSZ 151-1

A szabvány tárgya az 1 kV-nál nagyobb névleges feszültségű, erősáramú szabadvezeték (a továbbiakban:

ICS 29.020; 29.240.20 Hivatkozási szám: MSZ 151-1:2000

MAGYAR SZABVÁNYÜGYI TESTÜLET (58 oldal)

1.1. Erősáramú szabadvezeték: a villamos energia átvitelére, illetve elosztására szolgáló,

1.2. A szabadvezeték névleges feszültsége (U): az a feszültség, amelyre a szabadvezeték készült.

1.3. Nagyfeszültségű szabadvezeték: az a csupasz, burkolt vagy szigetelt vezetőjű szabadvezeték,

1.5. Normális biztonságú szabadvezeték: az a szabadvezeték, amely megfelel e szabvány normális

1.6. Fokozott biztonságú szabadvezeték: az a szabadvezeték, amely megfelel e szabvány normális

1.7. Különleges biztonságú szabadvezeték: az a szabadvezeték, amely megfelel e szabvány

1.8.1. Egyenletes pótteher: a vezeték feszítőközében az áram- és védővezetőkön egyenletesen eloszló

1.8.2. Egyenlőtlen pótteher: a vezeték feszítőközében az áram- és védővezetőkön nem egyenletesen

1.8.3. Kivételes pótteher: a vidékenként és esetenként eloforduló pótteher.

1.10. Legnagyobb megengedett húzófeszültség (σe): a húzóigénybevételnek az a legnagyobb

1.12. Legnagyobb megengedett vezetőhúzás: a vezetőben megengedett legnagyobb

1.13.1. Tartóoszlop: a szabadvezeték esetén a vezetők tartására, a vezetőknek a meteorológiai

1.13.2. Saroktartó oszlop: a szabadvezeték iránytörési pontjain elhelyezett tartóoszlop.

1.13.3. Feszítőoszlop: az egyenes nyomvonalú szabadvezeték esetén a vezetők tartására és az

1.13.4. Sarokfeszítő oszlop: a szabadvezeték iránytörési pontjain a saroktartó oszlop és a feszítőoszlop

1.13.5. Végfeszítő oszlop: a teljes egyoldalú vezetékhúzás felvételére is szolgáló oszlop.

1.13.6. Leágazóoszlop: a tartó- vagy feszítőoszlop rendeltetésén túlmenően a leágazó vezetők

1.13.7. Keresztező oszlop: a különféle berendezések és építmények, nyomvonalas létesítmények felett,

1.15. Rendeltetésszerű terhelés: azoknak az oszlopra ható erőknek az összessége, amelyek a

1.17. Oszlopköz (a): a szabadvezeték két szomszédos tartószerkezetének, illetve azok

1.22. Határoszlopköz: a szabadvezetéknek a vezetőktől és a póttehertől függő, legnagyobb

1.29. Az MSZ 17200-1 szerinti fogalommeghatározásokkal egyezően:

1.29.3. Akadályoztatás: az a hatás, amely valamely szervezetet és/vagy folyamatot lezajlásában,

1.29.4. Hatósáv: az egyik kölcsönható (kölcsönhatásban résztvevő) azon számítással, kísérlettel,

1.29.6. Megközelítés: elhelyezkedés megközelítési helyzetben.

1.30. Az MSZ 17200-1 szerinti fogalommeghatározásokkal egyezően:

1.30.2. Körvonal: létesítmények, építmények (épületek, műtárgyak), sajátos építmények (vonalas

1.30.3. Kereszteződési helyzet: az a térbeli elhelyezkedési helyzet, amely helyzetben lévők

1.30.5. Keresztezés: elhelyezkedés keresztezési helyzetben.

1.31. Keresztező (megközelítő) feszítőköz: olyan feszítőköz, amelyen belül a szabadvezeték

1.32. Keresztező (megközelítő) oszlopköz: a keresztező (megközelítő) feszítőköznek az az

1.36. A védővezető védőszöge: a vezeték nyomvonalra merőleges metszetében a védővezetőt és a

1.37. Szabadvezetékek szerelvényei: az MSZ 275-1 szerint.

1.40. Távközlő nyomvonalas létesítmények: a távközlő nyomvonalas létesítményekre vonatkozó

2.1. A szabadvezeték névleges feszültsége feleljen meg az MSZ 1 előírásainak.

2.5. A szabadvezeték nyomvonalát a terepviszonyok figyelembevételével úgy kell megválasztani, hogy

Lehetőleg kerülni kell az olyan megközelítést, keresztezést, hatósávban haladást és általában

2.8.1. Megközelítés és keresztezés esetén a legkisebb üzemszerű magasságon és távolságon

2.8.2. A szabadvezeték és a nyomvonalas létesítmény keresztezési szöge általában nincs korlátozva.

3.1. A szabadvezeték önsúlyaként a mechanikai méretezéskor a szerkezeti anyagok súlyának

3.2. A szabadvezeték mechanikai méretezésekor a szerkezeti elemek összsúlyát a 3.2.1....3.2.5.

3.2.2. A függőszigetelők pótterhét a következő képlet segítségével kell számítani:

3.2.4. Állószigetelőkre, szigetelőtartókra, oszloptörzsre pótterhet nem kell számításba venni.

Ha csak a hosszabb időszakonként (több, mint 10 évenként) előforduló legnagyobb pótteher, az

Zm = (0,8 · z + 0,2 · zk)

Rendszeres zúzmaraolvasztás vagy zúzmara-eltávolítás esetén a pótterhet a 3.2.1. szakasz

4.1. A szélterhelést a számítások során egyenletesen megoszlónak, irányát vízszintesnek kell

4.2. A felületre ható szélerőt a következő képlet segítségével kell számítani:

Vidékenként és esetenként a 4.2. szakaszban megadott torlónyomás szerinti szélsebességnél

vm = (0,8 · v + 0,2 · vk),

vm: a mértékadó szélsebesség [m/s]

v: a táblázat szerinti torlónyomás alapját képező szélsebesség [m/s]

vK: a kivételes szélsebesség [m/s]

4.3.1. Vezető alaki tényezője:

4.3.7. Körkeresztmetszetű oszlopokból összeállított ikeroszlopnál, ha a szél iránya az oszlopok tengelyén

4.4. 60 m-nél magasabb négyszög keresztmetszetű, rácsos szerkezetű vasoszlopnál – az oszlop

5. A VEZETŐ ANYAGA, MINŐSÉGE ÉS FESZÍTÉSE

5.1. A szabadvezeték építésénél alkalmazott vezető feleljen meg a termékszabványok előírásainak.