Professional Documents
Culture Documents
Fogalmak 4
Fogalmak 4
referenciahang nélkül. Genetikai alapja is van, de főleg a korai zenei képzés növeli a
valószínűségét. Dallamos nyelvek beszélőinél gyakrabban előfordul. Átl. 10ezer
emberből egyet érint
Adaptation- egy stimulusra való érzékenység csökkenése egy időben közeli korábbi stimulus
miatt
Affinity- egy ligant és egy a receptor közötti vonzás mértéke, annak a valószínűsége, hogy
egy anyag/szer kapcsolódik a receptorsejthez
Agonist – olyan szer/anyag, amely másolja vagy fokozza egy neurotranszmitter hatását
All-or-none law- (mindent vagy semmit elv) az akciós potenciál erőssége (amplitúdó)
független a stimulus erősségétől. Ha a stimulus (ok összessége) eléri a küszöbértéket, az
akciós potenciál bekövetkezik, ha nem érik el, akkor nem.
Autonomic nervous system- (zsigeri/vegetatív ir.) környéki idegrendszer azon része, amely a
belső szervek (szív, emésztőrendszer, légzés) működését szabályozza. A sejttestek egy
része az agyban és a gerincvelőben van, de a gerinc mellett futó idegpályákban is
található belőlük
Basal ganglia – a kéreg alatti előagy része, a thalamus mellett, a tudatos motoros
mozgásokért, procedurális tanulásért, érzelmekért felelős. Három nagy része: caudate
nucleus, putamen, globus pallidus
Blind spot-(vakfolt) a szem azon hátsó része, ahol a látóideg van, nincsenek receptorok,
emiatt itt nem tud képalkotó folyamat végbemenni
Blood—brain barrier – (vér-agy gát) szoros kapcsolatok (tight junctions) által létrehozott
védelmi funkció az agyban, melynek segítségével kiszűrhető, hogy mely anyagok
juthatnak a véráramból az agyba és melyek nem (átjuthat: oxigén, szén-dioxid,
zsíroldékony molekulák, nem juthat át: töltésekkel rendelkező molekulák, nagyméretű
molekulák). Itt van funkciója az aktív transzportnak
Brainstem- (agytörzs) részei: középagy, híd, nyúltvelő. Alapvető életfunkciókat biztosít, mint
a légzés, alvás, szívverés
Cell body- (=soma, sejttest) az idegsejt központi része, benne található: sejtmag, riboszómák,
mitokondrium. Felületén létrejöhetnek szinapszisok. A sejt metabolikus folyamatainak
nagy része itt játszódik le.
Cerebellum- (kisagy) hátsóagy része, a nyakszirti lebenyben (occipital lobe) helyezkedik el,
fontos a mozgásban, egyensúlyozásban, koordinációban, testtartásban, figyelem
irányának változtatásában, időzítésben
Coronal plane- (frontális sík) ezen sík mentén a testet hasi és háti, az agyat anterior (elülső)
és posterior (hátulsó) részekre osztjuk
Cranial nerves- a fejtől érkező érzékelést, a fej mozgatását, és sok paraszimpatikus outputot
kontrolláló idegek (I-olfactory- szaglás, II- optic-látás, III- Oculomotor-szemmozgatás,
pupilla tágulása, IV-trochlear- szemmozgatás, V-trigeminal- arcot érő ingerek érzékelése,
nyelés, rágás, VI-abducens-szemmozgatás, VII-facial- nyelv első kétharmadának
ízérzékelése, arckifejezések, sírás, nyálelválasztás, fej ereinek tágulása, VIII-
statoacoustic- hallás, egyensúlyozás, IX- glossopharyngeal- nyelv hátsó
harmadának+toroknak az érzékletei, nyelés kontrollálása, nyálelválasztás, torok mozgása
beszéd közben, X-vagus- nyak és torok érzékletei, torok, nyelőcső , gége kontrollálása,
gyomor, belek és más belső szervek paraszimpatikus idegei, XI-accessory- nyak és váll
mozgásának kontrollálása, XII-hypoglossal- nyelv izmainak kontrollálása)
Dorsal root ganglia- érzőidegsejtek csoportja a gerincvelőn kívül, részt vesz az ingerek
továbbításában a gerincvelő felé
Dorsal stream- látásfeldolgozási pálya a fali lebenyben (parietal lobe), távolság érzékeléséért
(tárgylokáció) és mozgások támogatásáért felelős
Efferent axon- (efferens axon) az idegi struktúráktól ingereket a végrehajtó szervek felé
szállító axonok, (központi idegrendszerből ki)
Electrical gradient- =polarizáció, a sejt külső és belső tere közötti töltéskülönbség (belül
negatívabb a negatív töltésű fehérjék miatt), ez adja az idegsejt nyugalmi potenciálját
Extensor- olyan izom, ami növeli a hajlítottsági szöget egy ízületnél (nyújtottabb/
egyenesebb lesz a végtag)
Feature detectors- (főleg látásban résztvevő) idegek vagy idegcsoportok, amik specifikus
tulajdonságok érzékelésére vannak kiélezve (szögek, élek, mozgásirányok), csak ezek
hatására adnak válaszreakciót. Fáradékonyak, így, ha pl sokáig nézünk egy vízesést,
utána a körülötte lévő köveket felfelé mozgónak fogjuk látni, mert a lefelé mozgást
érzékelő idegek elfáradtak, az ellentétes idegek pedig nem voltak használva
Flexor- olyan izom, ami csökkenti a hajlítottsági szöget egy ízületnél, közelebb hozza a
tapadási pontot az eredési ponthoz (a végtag hajlítottabb lesz)
Fovea- a retina egy pici területe (retina közepén), amely az éles látásért és a színek
érzékeléséért felelős. Csak csapok találhatók benne
Frequency- (frekvencia) hanghullám másodpercenkénti ismétlődése, mértékegysége: Hz
Frequency theory- egy elmélet, miszerint a baziláris membrán szinkronban rezeg a hanggal,
emiatt a hangfeldolgozási idegsejtek azonos frekvenciájú akcióspotenciálokat hoznak
létre. Nem helytálló, mert ha így működne a hallás, max. 1000 Hz-ig terjedne az emberi
hallástartomány (vs. place theory)
Ganglion cells – a retinán lévő idegsejtek, amik a bipoláris sejtektől kapott információt
továbbítják a látóidegen keresztül az agyba
Gap junction- két idegsejt közvetlen kapcsolódása, lehetővé teszi az elektromos szinapszist a
kettő között
Glia- sejttípus az idegrendszerben (kétféle van: idegsejt és glia), amely nem képes
impulzusokat továbbítani, az idegsejteket veszi körül, védi azokat, gyorsabb
akcióspotenciál-terjedést tesz lehetővé, helyétől függően többféle lehet: ogliodentrocita
(kp.-i ir.), Schwann-sejt (környéki ir.), mikroglia (agy), radiális glia (embrionális fejlődés
során irányítják az idegsejtek vándorlását)
Horizontal cells- retinában lévő idegsejtek, amik a fotoreceptorok és a bipoláris sejtek között
alakítják a jelet
Hypothalamus- az agyalaphoz közeli rész az agyban, befolyásolja az agyalapi mirigy
hormontermelését, szabályozza az evést, ivást, testhőmérsékletet, szaporodási
viselkedéseket
Inner-ear deafness- a csiga, fülben lévő szőrsejtek vagy a hallóideg sérüléséből adódó
hallásvesztés
Lateral inhibition- idegi folyamat, melyben egy idegsejt aktivitása elnyomja/gátolja egy
másik ideg működését
Local neurons- axon nélküli idegsejtek, amik csak a közvetlen környezetükben lévő más
idegsejtekkel képesek kommunikálni. Nem érvényes rájuk a mindent vagy semmit-elv
(mivel nincs axonjuk)
Membrane- vékony réteg, amely elválasztja a sejt belső környezetét a külső környezetétől és
kontrollálja az anyagok áramlását a sejten belüli és sejten kívüli tér között
Metabotropic effects – lassabban induló, de hosszabb ideig (pár mp) tartó anyagcserét
eredményező hatások (neurotranszmitterek váltják ki),
Monism- abban való hit, hogy az univerzum egyetlen anyagból épül fel, így a test és a lélek is
egyetlen dolog két kivetülése
Motor neuron- idegsejt, ami másik neurontól kapott inger hatására impulzusokat vezet az
izomba
Myelin sheath- myelinből felépülő szigetelőréteg az idegsejt axonja körül, javítja az ingerület
vezetésének gyorsaságát és hatékonyságát
Myelination- a folyamat, amely során az idegrost körül a glia myelinborítást hoz létre
Nerve- axoncsoport a periférián, a kp-i ir.-től egy izom felé/ érzékszervtől a kp-i ir. felé
Nerve deafness- a csiga, a fülben lévő szőrsejtek vagy a hallóideg sérülése miatti
hallásvesztés
Neuromuscular junction- egy motoros idegsejt axonja és egy izomrost közötti szinapszis, itt
kerülnek leadásra az izomösszehúzódást kiváltó jelek
Neurons- az idegrendszer sejtjei, amik elektromos vagy kémiai jelek segítségével információt
közvetítenek
Optic chiasm- (kiazma) a látóidegek kereszteződése az agyban, az egyes oldali szemek idegei
az ellentétes oldali agyféltekébe futnak
Optic nerve- (látóideg) a szemben lévő ganglionsejtek axonjai, amik a szemgolyó hátulján
keresztül az agyba futnak, ide szállítják a retinára beérkező vizuális ingereket,
információkat
Oval window- (ovális ablak) membránnal fedett nyílás a belsőfülben, ami a hangrezgéseket
továbbítja a folyadékkal telt cochleába
Parietal lobe- (fali lebeny) az agykéreg felső-hátsó része (nyakszirti lebeny és középső
barázda között), érzékszervi feldolgozás és helyzettudatosság. Benne: postcentral gyrus
Pons- (híd) az agytörzs középső része, nyúltvelőhöz (medulla) képest előrébb helyezkedik el,
az agyból érkező idegek axonjai itt kereszteződnek a gerincvelő ellentétes oldalábajobb
agyfélteke a test bal oldali izmait szabályozza, a bal agyfélteke a jobb oldaliakat. Az agyi
területek közötti kommunikációt is segíti
Primary motor cortex- (=precentral gyrus) közvetlenül a central sulcus előtti agyterület, a
homloklebeny leghátsó része, akaratlagos finommozgást kontrollálja, részterületei
különböző testrészeket irányítanak, de az egymáshoz közeli testrészekért felelős területek
sokszor fedik egymást
Primary visual cortex - (=striate cortex), a nyakszirti lebeny hátsó oszlopa, a vizuális
feldolgozás első fázisáért felelős
Pupil- nyílás az írisz közepén, amin keresztül a fény a szembe jut, nagysága a fény
mennyiségétől függően változik
Radial glia- az embrionális fejlődés során segítik az idegsejtek vándorlását és az axonok
növekedését. A fejlődés befejeztével idegsejtekké, asztrocitákká vgy ogliodentrocitákká
módosulnak
Receptive fields- a látási felület egy része, ami serkenti vagy gátolja a hozzá tartozó
idegsejtet az agyban. Minden sejt receptive field-je igen kicsi, de a bipoláris sejtekhez
több sejt kapcsolódik, mindegyik leadja a saját területéhet tartozó vizuális inget, ezek
összeadódnak, majd a bipoláris sejtekből is több kapcsolódik egyetlen ganglionsejthez,
így részegységekből felépítve a látási területet
Relative refractory period- a repolarizáció második szakasza, kb 2-4 ms hosszú idő alatt
játszódik le, az átlagosnál erősebb stimulus szükséges az újabb akciós potenciál
kiváltásához.
Retina- a szem hátsó, agyhoz közelebbi (pupillától távolabbi) oldala, melyen látóreceptorok
(csapok és pálcikák) helyezkednek el. A balról érkező fény a retina jobb oldalára vetül és
fordítva, tehát a retinán fordított kép jelenik meg a külvilágról.
Sagittal plane- (nyílirányú sík) a fejet és a testet függőlegesen jobb és bal oldalra felosztó sík,
a koponyában: ezen sík mentén oldalról készült képet kapunk az agyról
Secondary visual cortex- a nyakszirti lebeny azon része, ami feldolgozza az elsődleges
vizuális kéregállomány által felvett ingereket és más területekre továbbítja azokat
Sensory neuron- (érzőneuron, afferens neuron) a külvilág felől érkező információkat a kp-i
ir. felé szállító idegsejt, specifikus érzékletekre érzékenyek a különböző érzékszervek
szenzoros neuronjai
Soma- (=cell body, sejttest) a sejt kp-ja, benne: sejtmag, riboszómák, mitokondrium
Spinal cord- (gerincvelő) a kp-i ir. része, a fejen kívül minden érzékszervvel kommunikál.
Szelvényezett, minden szelvény jobb és bal oldala is tartalmaz szenzoros (dorsal root
ganglionban összerendeződve) és motoros információ átadására alkalmas idegeket.
Szürke és fehérállomány építi fel. Szenzoros információkat küld az agy felé és motoros
utasítást kap onnan.
Superior colliculus- (ikertestek) duzzanat a tectum (középagy [agytörzs része] teteje) két
oldalán, látásfeldolgozásban, a szem és a fej mozgatásában van szerepe
Sympathetic nervous system- a perifériás ir. ága, amely a szerveket a hirtelen nagy
igénybevételre készíti fel. Stresszhelyzetekben van mozgósító, energiafelszabadító
szerepe, „üss vagy fuss” reakciók létrejöttekor domináns, működése
adrenalintermelődéssel és a vegetatív funkciók elnyomásával jár (pl. emésztés lelassul)
Synapse- (szinapszis) két idegsejt közötti kapcsolat, ahol elektromos vagy kémiai
ingerületátvitel megy végbe
Thalamus- az előagy közepében található páros szerv, a legtöbb szenzoros inger ide érkezik,
itt kerül feldolgozásra és innen kerül tovább az agytörzsbe (kivéve szaglás)
Vagus nerve- X. koponyaideg, a gyomorba és -ból vezető ágakkal, más belső szervekhez is
elér. Felveszi a nyak és torok érzékleteit, feladata még a torok, a nyelőcső és a gége
kontrollálása. Ide tartoznak a gyomor, belek és más belső szervek paraszimpatikus idegei.
Ventricles- négy db folyadékkal telt üreg/kamra az agyban, két oldalsó agykamra ([lateral
ventricles] agyféltekénként 1,), harmadik agykamra ([third ventricle] a két oldalsó
agykamra összekapcsolódásánál, középen, ez választja el egymástól a thalamus jobb és
bal oldalát) negyedik agykamra ([fourth ventricle] a nyúltvelő közepében kapcsolódik a
harmadik agykamrához), az agy párnázottságát támogatják, ezzel védve az agyat