Descartes – A lélek szenvedélyei

• X. cikkely: Hogyan jönnek létre az életszellemek az agyban

Ám még fontosabb itt az, hogy a vér valamennyi legélénkebb és legfinomabb részecskéje,
amelyet a hő megritkított a szívben, szakadatlanul, nagy mennyiségben hatol be az agy üregeibe.
Annak pedig, hogy ide több kerül belőlük, mint bármelyik másik helyre, az az oka, hogy a nagy
verőéren át a szívből kilépő vér irányát egyenesen e hely felé veszi, s mivel mindnyájan nem
juthatnak be oda, mivelhogy csak igen szűk átjárók vannak, ezért egyedül a legmozgékonyabb és
legfinomabb részei haladnak át, miközben a maradék vér a test összes többi részében árad szét.
Márpedig a vér ezen igen finom részei alkotják az életszellemeket. S ehhez nincs szükség arra,
hogy valamilyen változáson menjenek át az agyban, hanem csak arra, hogy el legyenek választva
a vér többi, kevésbé finom részétől. Mert amit itt szellemeknek nevezek, azok csak testek,
melyeknek egyáltalán nincs egyéb tulajdonságuk, csak az, hogy igen piciny testek, melyek nagyon
gyorsan mozognak, mint egy fáklyából kicsapó láng részei. Úgyhogy nem állnak meg egyetlen
helyen sem, s amint némelyek közülük az agy üregeibe bejutnak, mások ki is jutnak az agyvelő
résein át, amelyek az idegekbe és az izmokba vezetik őket, és így az összes különféle módon,
ahogy csak mozgatható, megmozgatják a testet.
Descartes – A lélek szenvedélyei
• XXXI. Cikkely – Arról, hogy van egy kis mirigy az agyban, amelyben a lélek jobban
gyakorolja funkcióit mint a többi részekben
Azt is tudnunk kell, hogy noha a lélek az egész testtel van összekapcsolva, mégis van
benne egy olyan rész, amelyben jobban gyakorolja funkcióit, mint az összes többiben. S
általában azt hiszik, hogy ez a rész az agy, vagy talán a szív: az agy, mivel hozzá
viszonyulnak az érzékszervek; és a szív, mivel mintegy benne érezzük a szenvedélyeket.
Ám gondosan megvizsgálva a dolgot, azt hiszem, nyilvánvalóan felismertem, hogy az a
része a testnek, amelyben a lélek közvetlenül gyakorolja funkcióit, semmiképpen nem a
szív; sem pedig az egész agy, hanem csupán az agy legbelső része, egy bizonyos, igen
kicsiny mirigy, mely az agy állományának közepében helyezkedik el és oly módon függ a
vezeték felett, amellyel az agy elülső üregeinek szellemei a hátsó üreg szellemeivel
érintkeznek, hogy a mirigy legkisebb mozgása is sokra képes, hogy megváltoztassa e
szellemek áramlását; és viszont, a szellemek áramlásában bekövetkező legkisebb
változások is sokat tehetnek azért, hogy megváltoztassák e mirigy mozgásait.
Descartes – A lélek szenvedélyei
• XXXIV. Cikkely – Hogyan hat egymásra a lélek és a test
Jegyezzük meg tehát itt, hogy a lélek fő székhelye az agy közepén lévő kis mirigyben van; innen sugárzik ki a test
többi részében a szellemek, az idegek, sőt, a vér közvetítésével, mely utóbbi közreműködik a szellemek
benyomásaiban, az artériákon keresztül az összes végtaghoz szállíthatja őket. S emlékezve arra, amit testünk
gépezetéről fentebb mondottunk, tudniillik, hogy a vékony kis idegszálaink oly módon vannak elosztva a test
valamennyi részébe, hogy az érzéki tárgyak által bennük keltett különféle mozgások alkalmával az idegszálak
különbözőképpen nyitják ki az agy nyílásait, s ennek következtében az agy üregei által tartalmazott életszellemek
különbözőképpen hatolnak be az izmokba, s így ezek az összes különféle módon mozgatni tudják a tagokat,
ahogyan csak azokat mozgatni lehet; valamint hogy az összes többi ok, amelyek különféleképpen mozgathatják a
szellemeket, elégségesek ahhoz, hogy a szellemeket a különböző izmokba vezessék: Tegyük hozzá, hogy a kis
mirigy, amely a lélek fő székhelye, oly módon van felfüggesztve az ezeket a szellemeket tartalmazó üregek
között, hogy annyiféle módon mozgatható általuk, ahány érzéki különbség csak van a tárgyakban; de
különbözőképpen mozgathatja a lélek is, amelynek a természete olyan, hogy annyiféle benyomást fogad
magába, azaz, annyiféle észlelete van, ahányféle mozgás érkezik ebbe a mirigybe. Mint ahogyan fordítva is, a
test gépezete oly módon van összeállítva, hogy pusztán azáltal, hogy ezt a mirigyet különféleképpen mozgathatja
a lélek, vagy bármilyen más lehetséges ok, a mirigy az őt körülvevő szellemeket az agy nyílásai felé hajtja,
melyek az idegeken keresztül elvezetik őket az izmokba, s ezáltal megmozgattatja velük a végtagokat.