Merszcimek CSV

"C�m";"Szerz�k";"Isbn";"Kiad�";"Megj. �ve";"Tud.
ter�let";"url";"url
c�mmel";"doi";"Felt�lt�s d�tuma";"F�lsz�veg";
"20 �v m�lva";"Murak�zy L�szl� (szerk.)";"978 963 059 807 1";"Akad�miai
Kiad�";"2016";"Gazdas�g";"https://mersz.hu/kiadvany/163";"https://mersz.hu/
murakozy-20-ev-mulva";"https://doi.org/10.1556/9789630598071";"2016.11.13
12:56:07";"K�nyv�nk az Akad�miai Kiad� Gazdas�gpolitikai kerekasztal sorozat�nak
imm�r a negyedik k�tete. Az els� Fecseg a felsz�n �s hallgat a m�ly c�mmel azt
vizsg�lta, hogyan siklott ki a magyar rendszerv�lt�s sokat �g�r� folyamata a
k�tezres �vek elej�re. A m�sodik k�tet A jelen a j�v� m�ltja c�mmel el�re
tekintett, a lehets�ges utakat, p�ly�kat kereste �s v�zolta fel, illetve az
el�rehalad�st g�tl� csapd�kat, elker�lend� zs�kutc�kat elemezte. A harmadik k�tet,
V�ls�gban �s v�ls�g n�lk�l c�mmel a nemzetk�zi p�nz�gyi vihar k�r�lm�nyeit is
m�rlegelve, jelezte, hogy Magyarorsz�g tov�bbsodr�dik az eur�pai f��ramlatt�l val�
lemarad�s fel�. Ez nagyon is sebezhet�v� tette a v�ls�gban, de gondjaink alapvet�
okai nem ebb�l, hanem a bels� magyar fejl�d�sb�l erednek. Mostani k�nyv�nk, az
elm�lt k�t �vtized tanuls�gai alapj�n, a j�v� lehet�s�geit �s k�vetend� ir�nyait
elemzi. A vissza a j�v�be alc�m utal arra, hogy olyan p�ly�t kell tal�lni, amely
tanulva a sikeres nemzetk�zi tapasztalatokb�l, szak�t a lemarad�st konzerv�l� �s
er�s�t� �vtizedes gyakorlattal. Benczes Istv�n, Csaba L�szl�, Kir�ly J�lia,
Murak�zy L�szl� �s a T�r�k �d�m - Csuka Gy�ngyi szerz�p�ros most is hosszabb t�v�
k�zel�t�sben, t�rt�nelmi �s nemzetk�zi �sszef�gg�seibe helyezve elemzi Magyarorsz�g
helyzet�t, t�rja fel a gazdas�g, a t�rsadalom, a gazdas�gpolitika k�l�nb�z�
r�tegeit."
"21. sz�zadi pedag�gia";"N�dori Gergely, Prievara Tibor";"978 963 454 102
8";"Akad�miai Kiad�";"2018";"Pedag�gia";"https://mersz.hu/kiadvany/433";"https://
mersz.hu/nadori-prievara-21-szazadi-pedagogia";"https://doi.org/
10.1556/9789634541028";"2018.12.29 11:36:39";"Egyre t�bbet hallunk a pedag�giai
gyakorlat megv�ltoztat�s�nak sz�ks�gess�g�r�l. Err�l sz�l a Digit�lis Oktat�si
Strat�gia, de a leg�jabb PISA felm�r�sek eredm�nyei is kiemelt�k valamilyen adapt�v
v�ltoz�s sz�ks�gess�g�t. Megv�ltoztak a di�kok, a k�s�bbi meg�lhet�shez sz�ks�ges
k�pess�gek, �ltal�ban a tud�sr�l alkotott k�p�nk �s annak produkt�v haszn�lat�nak
k�plete is. Ahhoz, hogy hat�konyabb lehessen a k�zoktat�s, ezeket a fontos
v�ltoz�sokat a pedag�giai tanulm�nyokban is hasznos (�s tal�n sz�ks�ges) lenne
megjelen�teni. A tan�rtov�bbk�pz�sben egyre nagyobb ig�ny mutatkozik az ilyen
t�m�j�, �m er�sen gyakorlati jelleg�, kiadv�nyok ir�nt (pl. A 21. sz�zadi tan�r
meglep� sikere 2015-ben). Az egyetemi tan�rk�pz�sben, illetve a tan�rtov�bbk�pz�si
programokban a jelenleg haszn�lt tank�nyvek, k�zik�nyvek tov�bb gondol�sa,
kieg�sz�t�se, az �j oktat�si paradigm�hoz sz�ks�gszer�en �s organikusan kapcsol�d�
kiadv�nyra komoly sz�ks�g �s ig�ny lenne. "
"57 sz�mviteli eset megold�sa";"Kardos P�ter, T�th Mih�ly";"978 963 295 833
0";"Wolters Kluwer Hungary Kft.";"2019";"Ad�z�s, P�nz�gy �s
sz�mvitel";"https://mersz.hu/kiadvany/601";"https://mersz.hu/kardos-toth-57-
szamviteli-eset-megoldasa";"https://doi.org/10.55413/9789632958330";"2019.11.14
12:37:33";"Sokak szerint a sz�mvitel unalmas, sz�raz dolog, felesleges rajta
t�prengeni, a v�g�n �gyis az ad�hat�s�gnak lesz igaza...Bebizony�tjuk �nnek, hogy
nem �gy van! A k�nyv konkr�t sz�mviteli eseteket �s azok megold�sait �rja le k�t,
elismert szak�rt� tolm�csol�s�ban. Egy-egy �rdekes k�rd�st, az �let vagy a
jogszab�lyok �ltal l�trehozott sz�mviteli anom�li�t dolgoznak fel a szerz�k.
Hasznos �s olvasm�nyos kiadv�ny azoknak, akik nap mint nap hasonl� esetekkel �s
probl�m�kkal tal�lkoznak. A k�nyv �sszesen 57 esetet j�r k�rbe, p�ld�kkal,
k�nyvel�si l�p�sek bemutat�s�val. A kiadv�ny tartalma r�szletekben els�k�nt a Kiad�
Sz�mviteli tan�csad� c�m� foly�irata Meritum rovat�ban jelent meg h�napr�l-h�napra,
hat �ven kereszt�l. Most k�nyvben egy helyen, �sszerendezve �s a 2015. m�rcius 31-i
jogszab�lyi k�rnyezetre hat�lyos�tva jelenik meg a teljes �rdemi tartalom.
""�szint�n rem�lj�k, hogy a k�nyvben kifejtett k�rd�sek sok olvas� �rdekl�d�s�t
felkeltik, n�melyeket egy�ttgondolkod�sra k�sztet�nk, �s egy�ttal �t tudunk adni a
sz�mvitel szeretet�b�l is egy adagot."""
"66 sz�mviteli eset megold�sa";"Kardos P�ter, T�th Mih�ly";"978 963 295 992
4";"Wolters Kluwer Hungary Kft.";"2021";"P�nz�gy �s
sz�mvitel";"https://mersz.hu/kiadvany/852";"https://mersz.hu/kardos-toth-66-
szamviteli-eset-megoldasa";"https://doi.org/10.55413/9789632959924";"2021.06.09
11:03:21";"Ez a k�tet �rt�kes sz�mviteli csemeg�t k�n�l az �rt� olvas�k sz�m�ra. A
szerz�k egy-egy �rdekes k�rd�st, az �let vagy a jogszab�lyok �ltal l�trehozott
sz�mviteli anom�li�t vagy k�l�nlegess�get dolgoznak fel olvasm�nyosan �s
sz�rakoztat�an. A k�nyv 66 szakmai cikket tartalmaz, 8 nagyobb k�rd�sk�r al�
csoportos�tva. A t�m�k kiv�laszt�sa a szerz�k �rdekl�d�s�t t�kr�zik, semmik�ppen
sem �ll�that�, hogy azok a sz�mvitel minden ter�let�t lefedik. A k�nyvben tal�lhat�
sz�mviteli megold�sok, elemz�sek a 2021. m�rcius 31-�n hat�lyos jogszab�lyi
k�rnyezetet veszik alapul. �szint�n rem�lj�k, hogy a k�nyvben kifejtett k�rd�sek
sok olvas� �rdekl�d�s�t felkeltik, n�melyeket egy�ttgondolkod�sra k�sztet�nk, �s
egy�ttal �t tudunk adni valamit a sz�mvitel szeretet�b�l is."
"A befektet�sek �s a t�kepiac";"B�ly�cz Iv�n";"978 963 454 417 3";"Akad�miai
Kiad�";"2019";"Gazdas�g";"https://mersz.hu/kiadvany/546";"https://mersz.hu/a-
befektetesek-es-a-tokepiac";"https://doi.org/10.1556/9789634544173";"2019.10.08
23:38:49";"Min alapulnak a befektet�si d�nt�sek? Hogyan m�rhetj�k egy v�llalat
p�nz�gyi teljes�tm�ny�t? Mik a t�ke�rt�kel�s elj�r�sai? Milyen kapcsolat van
kock�zat �s megt�r�l�s k�z�tt? Hogyan m�k�dnek a t�kepiaci �rt�kel�s modelljei? Mit
jelent a t�kek�lts�gvet�s? Hogyan m�k�dik az opci��raz�s az elm�letben �s a
gyakorlatban? Hogyan m�k�dnek az �ru- �s �rt�kt�zsd�k? Hogyan kell �rt�keln�nk a
befektet�sek vil�g�ban a v�ls�gjelens�geket? A befektet�sek �s a t�kepiac �rthet�
�s logikus v�laszokkal szolg�l, hat�rozott pontokat t�ve a k�rd�jelek hely�re."
"A binokul�ris korrekci� alapjai polatesztk�sz�l�k haszn�lat�val";"P�lfia
M�rta";"978 963 454 513 2";"Akad�miai
Kiad�";"2020";"Orvostudom�ny";"https://mersz.hu/kiadvany/650";"https://mersz.hu/
palfia-a-binokularis-korrekcio-alapjai-polatesztkeszulek-hasznalataval";"https://
doi.org/10.1556/9789634545132";"2020.02.18 10:15:38";
"A biol�gia tan�t�s�nak elm�lete �s gyakorlata";"Kriska Gy�rgy, Karkus Zsolt";"978
963 454 787 7";"Akad�miai
Kiad�";"2022";"Biol�gia";"https://mersz.hu/kiadvany/944";"https://mersz.hu/kriska-
karkus-a-biologia-tanitasanak-elmelete-es-gyakorlata";"https://doi.org/
10.1556/9789634547877";"2022.07.27 16:21:21";"A szerz�k �ltal jegyzett 2015-�s
kiad�s�, azonos c�m� k�tet az ut�bbi �vtized egyetlen �tfog� biol�gia
szakmetodik�val foglalkoz� fels�oktat�si tank�nyve er�sen hi�nyp�tl� munka, de az
elm�lt �vek sor�n a kiadv�ny vesz�tett korszer�s�g�b�l. Ennek t�bb oka is van: A
k�zoktat�sban, k�znevel�sben jelent�s szervezeti �s tartalmi �talakul�sok
t�rt�ntek, melyek a biol�gia tant�rgyat is nagym�rt�kben �rintett�k; teljesen
meg�jult az oktat�s technikai h�ttere; a kognit�v pszichol�giai �s pedag�giai
kutat�sok leg�jabb eredm�nyei is s�rgetik a tant�rgy-pedag�gi�k innov�ci�j�t,
moderniz�ci�j�t; a t�rsadalmi v�ltoz�sok k�vetkezm�nyek�nt a k�znevel�si rendszer
�j k�vetelm�nyeknek, kih�v�soknak kell hogy megfeleljen, t�bbek k�z�tt strat�giai
feladatt� v�lt a term�szettudom�nyos tov�bbtanul�s �szt�nz�se �s a
k�rnyezetkult�ra, a k�rnyezettudatos magatart�s fejleszt�se. A fent le�rtak miatt
a tank�nyv �j kiad�sa s�rget�v� v�lt. Az �tdolgozott m�ben c�lkit�z�s�nk a
k�vetkez�k megjelen�t�se volt: a biol�gia tant�rgy hely�nek �s szerep�nek
bemutat�sa a nemzeti k�znevel�s rendszer�ben az �j tartalmi szab�lyoz�k (a 2020-t�l
bevezetett NAT �s kerettantervek) szellemis�g�nek megfelel�en; az
oktat�sm�dszertan �j eredm�nyeinek, illetve az aktu�lis nemzetk�zi trendek (pl.
IBST, inquiry based science teaching) ismertet�se, a hazai viszonyokhoz t�rt�n�
adapt�l�sa; az �j oktat�stechnikai �s online oktat�si eszk�z�k biol�gia
oktat�s�ban alkalmazhat� m�dszertana, a digit�lis �s hagyom�nyos laboreszk�z�k
egy�ttes haszn�lat�nak el�seg�t�se; a modern pedag�giai ir�nyzatok m�dszereinek
(konstrukt�v pedag�gia, kompetenciaalap� oktat�s, kooperat�v csoportmunk�k)
term�szettudom�nyos tartalmakkal t�rt�n� megt�lt�se, interdiszciplin�ris
szeml�lettel; a k�rnyezetkult�ra, k�rnyezetetikus magatart�s �s a helyes
eg�szs�gmagatart�s fejleszt�se a biol�gia tant�rgyhoz kapcsol�d� k�rnyezeti
nevel�sen kereszt�l. A kiadv�ny �s terjedelmes digit�lis mell�klete minden olyan
fels�oktat�si int�zm�nyben felhaszn�lhat�, ahol biol�giatan�r-k�pz�s folyik, de az
�j eredm�nyek �s m�dszerek k�zl�se �s feldolgoz�sa miatt a gyakorl�
biol�giatan�rok, illetve a tov�bbk�pz�s�ket v�gz� int�zm�nyek k�r�ben is jelent�s
�rdekl�d�sre sz�m�that."
"A bizalom tolm�csai";"Bar�t Tam�s";"978 963 059 903 0";"Akad�miai
Kiad�";"2017";"Gazdas�g";"https://mersz.hu/kiadvany/283";"https://mersz.hu/barat-a-
bizalom-tolmacsai";"https://doi.org/10.1556/9789630599030";"2017.12.21 15:05:51";"A
k�nyv bevezeti az olvas�t a public relations szeml�let- �s gondolkod�sm�dj�ba,
bemutatja a pr tev�kenys�g elm�let�t �s gyakorlat�nak alapjait. Ennek elsaj�t�t�s�t
nagyon hasznosnak tartom f�k�nt a v�llalkoz�k sz�m�ra, a szervezet hat�konyabb
m�k�dtet�se, f�k�nt a szervezet vezet�s �s fejleszt�s szempontj�b�l. Szalai Piroska
f�szerkeszt�, CEO Magazin A k�nyv olvas�ja megismerkedhet a bizalom�p�t�s
m�v�szet�vel, a reput�ci�-menedzsel�s, az inform�l�s �s inform�l�d�s elv�vel, a
k�lcs�n�s el�ny�k�n alapul�, tudatos kommunik�ci�szervez�s tudom�ny�val. Ez pedig
elengedhetetlen minden �zletember, �s nemcsak a j� szervezeti vezet�, de minden
munkat�rs sz�m�ra is. Varga Zsolt lapigazgat�, CEO Magazin "
"Ablak a m�ltra";"F�zy Istv�n";"978 963 454 826 3";"Akad�miai
Kiad�";"2022";"Paleontol�gia";"https://mersz.hu/kiadvany/981";"https://mersz.hu/
fozy-ablak-a-multra";"https://doi.org/10.1556/9789634548263";"2022.07.22
23:32:48";"Jelen k�tet betekint�st k�n�l az �sl�nytan (paleontol�gia) tudom�ny�ba.
Szem�lyes �s k�z�rthet� st�lusban sz�l a k�v�letek val�s term�szet�r�l,
keletkez�s�k m�dj�r�l �s jelent�s�g�kr�l. Ismerteti a f�ld- �s az �lett�rt�net
n�h�ny kiemelten fontos esem�ny�t, ilyen m�don betekint�st k�n�l a t�bb mint
n�gymilli�rd �ves �let t�rt�net�be. K�l�n fejezetek foglalkoznak a vil�g nevezetes
�smaradv�ny-lel�helyeivel, a K�rp�t-medence k�v�leteivel, a dinoszauruszokkal �s a
t�meges fajkihal�sok okaival. Aj�nljuk a k�nyvet a f�ldt�rt�net els� olyan
�l�l�nyeinek, akik k�pesek elgondolkodni saj�t m�ltjukon, �s r�ad�sul magyarul is
�rtenek; aj�nljuk a di�koknak �s azoknak, akik valaha di�kok voltak. Mindenkinek,
akit �rdekel a term�szet �s az �let t�rt�nete. Azoknak, akik k�v�ncsiak a m�ltra,
�s szeretn�nek bepillantani a j�v�be is. A szerz� geol�gus �s paleontol�gus, a
Magyar Tudom�nyos Akad�mia doktora, a Magyar Term�szettudom�nyi M�zeum �sl�nytani
�s F�ldtani T�r�nak munkat�rsa. Sz�kebb szakter�lete a jura �s kr�ta ammoniteszek
kutat�sa."
"�br�ndok b�v�let�ben";"Gelencs�r Andr�s";"978 963 454 858 4";"Akad�miai
Kiad�";"2022";"K�rnyezettudom�ny";"https://mersz.hu/kiadvany/1017";"https://
mersz.hu/gelencser-abrandok-buvoleteben";"https://doi.org/
10.1556/9789634548584";"2022.11.11 15:50:09";"Jelen k�tet a hirtelen mindannyiunk
sz�m�ra forr�v� v�lt glob�lis fenntarthat�s�g t�mak�r�t j�rja k�r�l unortodox
m�don, kiz�r�lag a term�szet- �s m�rn�ki tudom�nyok eszk�zt�r�val. A k�pzeletbeli
kamera a bolyg�n k�v�lr�l k�zel�t a F�ld fel�, �s a szerz� �th�ghatatlan term�szeti
t�rv�nyek talaj�n sz�mol le a fenntarthat� fejl�d�sr�l t�pl�lt, a politikai �s a
gazdas�gi elit r�vid t�v� �rdekeit kiszolg�l� f�nyesen csillog� ill�zi�kkal. A
szerz� kardja a modern civiliz�ci� fennmarad�s�hoz n�lk�l�zhetetlen hatalmas
mennyis�g� energia folyamatos biztos�t�sa �s az ehhez sz�ks�ges v�ges �s korl�tos
er�forr�sok k�z�tt fesz�l� ellentmond�s. A szerz�t, aki a fenntarthat�s�g
k�rd�sk�r�ben a t�bbs�ggel ellent�tben nem l�g a mes�k tej�n, kiz�r�lag az
emberis�g j�v�j��rt �rzett agg�d�s hajtja. K�nyv�ben k�m�letlen�l megmutatja az
�rem eddig elhallgatott s�t�t oldal�t, �szinte �s felel�s egy�ttgondolkod�sra h�vja
az olvas�t. Hiszen itt val�ban a l�t a t�t, nincs m�sik bolyg�nk �s m�g egy
zsetonunk az �jrakezd�shez. Aj�nljuk mindenkinek, aki �gy �rzi, hogy jelenleg a
vil�gban nem j� ir�nyba mennek a dolgok, �s akit m�lys�ges aggodalommal t�lt el
saj�t �s F�ld�nk j�v�je. Felt�ve ha kell�en b�tor ahhoz, hogy kil�pjen az
alternat�v val�s�gok akolmeleg�b�l. Gelencs�r Andr�s leveg�k�mikus, egyetemi tan�r,
a Magyar Tudom�nyos Akad�mia levelez� tagja, a Pannon Egyetem rektora, a
leveg�szennyez�s �s az �ghajlatv�ltoz�s �sszef�gg�seinek nemzetk�zileg elismert
kutat�ja."
"A Budapesti Corvinus Egyetem �s el�dint�zm�nyei t�rt�nete a kezdetekt�l 2020-
ig";"Sz�cs�nyi Andr�s, Zsidi Vilmos (szerk.)";"978 963 454 674 0";"Akad�miai
Kiad�";"2021";"Gazdas�g";"https://mersz.hu/kiadvany/854";"https://mersz.hu/zsidi-
szecsenyi-a-budapesti-corvinus-egyetem-es-elodintezmenyei-tortenete";"https://
doi.org/10.1556/9789634546740";"2021.12.06 00:15:33";"A K�zg�z t�rt�net�r�l jelen
k�tet az els� �sszefoglal� tudom�nyos munka. Tov�bbi �jdons�ga, hogy els� �zben
kezeli egys�gben a Budapesti Tudom�nyegyetemi K�zgazdas�gtudom�nyi Kar (1920-1934),
a J�zsef N�dor M�szaki �s Gazdas�gtudom�nyi Egyetem K�zgazdas�gtudom�nyi Kara
(1934-1948), a Magyar K�zgazdas�gtudom�nyi Egyetem (1948-1953), a Marx K�roly
K�zgazdas�gtudom�nyi Egyetem (1953-1990), a Budapesti K�zgazdas�gtudom�nyi Egyetem
(1990-2000) a Budapesti K�zgazdas�gtudom�nyi �s �llamigazgat�si Egyetem (2000-2003)
�s a BCE (2003-) t�rt�net�t. A k�tet c�lja, hogy �tfog� m�don l�ttassa a 100 �ves
m�lt egyetemt�rt�net�t, f�ggetlen�l a politikai-gazdas�gi rendszerek v�ltoz�sait�l.
A t�bbnyire t�rt�neti alapkutat�sokra �p�t� k�nyv l�bjegyzetekkel, forr�s- �s
bibliogr�fi�val, f�nyk�pv�logat�ssal, szervezeti �br�kkal, n�vmutat�val,
archontol�gi�val seg�ti olvas�it. A meglehet�sen heterog�n forr�sadotts�gok
befoly�ssal vannak a k�tet fel�p�t�s�re �s m�dszertan�ra egyar�nt. A fejezetek
t�bbs�ge j�r�szt lev�lt�ri forr�sokra �p�t� szervezett�rt�neti jelleg�, �m bizonyos
esetekben lehet�s�g ny�lik narrat�v forr�sok haszn�lat�ra �s t�rsadalomt�rt�neti
f�kusz megjelen�t�s�re is."
"A b�ntet�s-v�grehajt�si jogszab�lyok magyar�zata";"Ga�l Ir�n, M�ller Anik�";"978
963 295 834 7";"Wolters Kluwer
Kft.";"2019";"Jogtudom�ny";"https://mersz.hu/kiadvany/565";"https://mersz.hu/gaal-
muller-a-buntetes-vegrehajtasi-jogszabalyok-magyarazata";"https://doi.org/
10.55413/9789632958347";"2019.10.21 15:12:58";"A b�ntet�s-v�grehajt�si jogszab�lyok
b�r�i gyakorlat meg�llap�t�saival gazdag�tott magyar�zata a gyakorlat sz�m�ra k�v�n
minden tekintetben �tfog� eligaz�t�st ny�jtani. A komment�r a Kiad� e sorozat�nak
jellegzetess�geit �rizte meg: a konkr�t jogszab�lyhelyekhez igyekszik a
jogalkalmaz�s szintj�n megold�st biztos�tani, s�t ilyen v�lem�ny hi�ny�ban de lege
ferenda v�lem�nyt adni. �n�ll� tematikai egys�gben ker�ltek kifejt�sre az �ltal�nos
rendelkez�sek, a b�r�s�gok b�ntet�s-v�grehajt�si feladatai, tov�bb� az egyes
b�ntet�sek �s int�zked�sek v�grehajt�s�nak szab�lyai. Kiemelt fejezetet kap az
el�t�ltek ut�gondoz�sa, az el�zetes letart�ztat�s v�grehajt�sa �s az elz�r�s
v�grehajt�sa."
"A b�ntet�elj�r�s";"Farkas �kos, R�th Erika";"978 963 295 905 4";"Wolters Kluwer
Hungary Kft.";"2019";"Jogtudom�ny";"https://mersz.hu/kiadvany/625";"https://
mersz.hu/farkas-roth-a-buntetoeljaras-2018";"https://doi.org/
10.55413/9789632959054";"2019.12.14 23:09:16";"A b�ntet�elj�r�s c�m� tank�nyv �j,
negyedik kiad�s�nak az elk�sz�t�s�t a b�ntet�elj�r�sr�l sz�l� 2017. �vi XC. t�rv�ny
2018. j�lius 1-j�n t�rt�nt hat�lybal�p�se tette sz�ks�gess�. A Be. �j szerkezete,
�j jogint�zm�nyei, a megl�v� jogint�zm�nyek elt�r� �rt�kel�se, az eddig
megszokott�l elt�r� elnevez�se, a kor�bbr�l meg�rz�tt rendelkez�sek elt�r� tartalm�
szab�lyoz�sa, nem utols�sorban a t�rv�ny terjedelm�nek a kor�bbi, 1998. �vi XIX.
t�rv�nyhez k�pest jelent�s megn�veked�se a kor�bbi, �sszesen 608 �-r�l 879 �-ra
indokoltt� tett�k a tank�nyv �jra�r�s�t."
"A b�ntet�elj�r�s";"Farkas �kos, R�th Erika";"978 963 295 607 7";"Wolters Kluwer
Kft.";"2016";"Jogtudom�ny";"https://mersz.hu/kiadvany/42";"https://mersz.hu/farkas-
roth-a-buntetoeljaras";"https://doi.org/10.55413/9789632956077";"2016.11.10
13:27:06";"A tank�nyv utols� �tdolgozott kiad�s�nak megjelen�se �ta sz�mos t�rv�ny
m�dos�totta a b�ntet�elj�r�sr�l sz�l� 1998. �vi XIX. t�rv�nyt. A k�zirat 2012.
okt�ber 1-jei lez�r�ssal k�veti ezeket a v�ltoz�sokat, �gy szerz�k naprak�sz,
aktualiz�lt tananyagot adnak a joghallgat�k kez�be. A m� a b�ntet�elj�r�si
alapfogalmak tiszt�z�sa �s a b�ntet�elj�r�si rendszerek ismertet�s�t ut�n a Be.
szerkezeti fel�p�t�s�t k�vetve dolgozza fel �s a teszi �rthet�v�, tanulhat�v� a
t�rv�ny rendelkez�seit."
"A compliance alapk�rd�sei";"Ambrus Istv�n, Farkas �d�m";"978 963 295 934
4";"Wolters Kluwer Hungary
Kft.";"2020";"Jogtudom�ny";"https://mersz.hu/kiadvany/734";"https://mersz.hu/
ambrus-farkas-a-compliance-alapkerdesei";"https://doi.org/
10.55413/9789632959344";"2020.06.23 16:36:57";"Az etikus v�llalati m�k�d�s �s az
ehhez szorosan kapcsol�d� compliance fogalma els�re nehezen magyar�zhat� �s �rthet�
a magyar (jogi) gondolkod�s logik�ja ment�n. T�k�rford�t�sban a sz� megfelel�st
jelent, pontosabban pedig a k�l�nb�z� jogszab�lyoknak (jogi norm�knak), valamint
bels�, a v�llalat �ltal saj�t maga �ltal tulajdonosai, munkav�llal�i, szerz�d�ses
partnerei sz�m�ra fel�ll�tott, r�szben szint�n jogszab�lyokon, r�szben pedig
erk�lcsi-etikai alapokon nyugv� (pl. adott esetben etikai k�dexekbe foglalt)
norm�knak val� megfelel�st jelenti. �jabban pedig m�r a szab�lyoknak ak�r bet�
szerint megfelel� (compliant) m�k�d�s �nmag�ban nem is elegend� az etikusnak
nevezhet� m�k�d�shez, ann�l t�bb kell, m�gpedig az, hogy egy adott v�llalat
szervezet�t, annak minden szintj�t szellemis�g�ben is �thassa az �n. compliance-
kult�ra. K�nyv�nkben a hazai szakirodalomban �tt�r� feladatra v�llalkozva
bemutatjuk az etikus v�llalati m�k�d�s k�r�ben felmer�l� jelent�sebb k�rd�seket,
tov�bb� r�szletesen elemz�nk olyan l�nyeges esetk�r�ket, mint amilyen az internal
investigation (bels� v�llalati vissza�l�s-vizsg�lat), illetve a whistleblowing
(k�z�rdek� bejelent�s). Az eml�tett int�zm�nyek elm�leti �s gyakorlati k�rd�seinek
bemutat�s�n fel�l megvizsg�lunk olyan aktu�lis probl�m�kat, mint a b�n�gyi
compliance, az adatv�delem bizonyos vonatkoz�sai, a compliance szabv�nyos�t�sa,
illetve megjelen�se egyes speci�lis v�llalati szf�r�kban. Erre figyelemmel k�nyv�nk
aj�nlhat� minden olyan elm�leti �s gyakorlati szakembernek, aki t�bbet szeretne
tudni a v�llalati m�k�d�s ezen dinamikusan fejl�d� t�mak�r�r�l."
"A compliance szerepe a k�z�ss�gi �rt�kek �s �rdekek v�delm�ben";"Kocziszky Gy�rgy,
Kardkov�cs Kolos";"978 963 454 597 2";"Akad�miai Kiad�";"2020";"Jogtudom�ny,
Menedzsment";"https://mersz.hu/kiadvany/765";"https://mersz.hu/kocziszky-
kardkovacs-a-compliance-szerepe-a-kozossegi-ertekek-es-erdekek-
vedelmeben";"https://doi.org/10.1556/9789634545972";"2020.11.06 13:17:21";"Naponta
tal�lkozhatunk v�llalati korrupci�r�l, vissza�l�sekr�l, tudatos k�rnyezeti
k�rokoz�sr�l sz�l� tud�s�t�sokkal. Az okokat keresve k�nny� felfedezni a
r�szv�nyesi/tulajdonosi profit maximaliz�l�s�nak ig�ny�t. A tulajdonosi �rt�k
azonban enn�l sokkal t�bb: mag�ba foglalja a tulajdonolt t�rsas�g hossz� t�von
fenntarthat� m�k�d�s�t mind gazdas�gi, mind pedig k�rnyezeti �rtelemben, a vezet�k
�s az alkalmazottak mor�lis norm�knak val� megfelel�s�t, a t�rsas�ggal szembeni
�zleti bizalom megteremt�s�t �s fenntart�s�t. Ezek az �rt�kek az ut�bbi �vtizedek
gyorsan v�ltoz�, a szab�lyoz�k �ltal sz�ks�gszer�en csak bizonyos k�s�ssel k�vetett
piaci k�rnyezet�ben h�tt�rbe szorultak, a szab�lyoz�sok kiskapuit megtal�lni k�pes
szak�rt�ket foglalkoztatni tud� t�rsas�gok �gy �tmenetileg gazdas�gi el�ny�kh�z
juthattak a versenyt�rsakkal szemben, torz�tva az eg�szs�ges piaci szerkezetet. A
m�r hagyom�nyos v�delmi vonalak (bels� ellen�rz�s, kontrolling) csak r�szben
alkalmasak az �j t�pus� kock�zatok felt�r�s�ra �s kezel�s�re. Ezek kieg�sz�t�se a
szakszer�en bevezetett �s menedzselt compliance rendszerrel biztos�thatja a
t�rsas�gok mindenkori szab�lyoknak megfelel�, hat�kony �s az etikai norm�kat is
tiszteletben tart� m�k�d�s�t. A szerz�k �rdeme: felh�vj�k a figyelm�nket arra, hogy
a fenntarthat�, a k�z jav�t szolg�l� m�k�d�s csak a t�rsadalmi felel�ss�get, a
k�z�ss�gi �rdekeket v�llal�, �rt�kvez�relt v�llalatir�ny�t�si szeml�lettel �rhet�
el. Ez az �rt�kv�laszt�s az, amit a Magyar K�zgazdas�gi T�rsas�g is mag��nak tekint
�s a gazdas�g valamennyi szerepl�j�nek figyelm�be aj�nl. "
"A csal�dseg�t�s elm�lete �s gyakorlata";"Feuer M�ria (szerk.)";"978 963 454 418
0";"Akad�miai
Kiad�";"2019";"Pszichol�gia";"https://mersz.hu/kiadvany/633";"https://mersz.hu/
feuer-a-csaladsegites-elmelete-es-gyakorlata";"https://doi.org/
10.1556/9789634544180";"2019.12.14 23:11:49";"A sz�veggy�jtem�ny a csal�dokkal
v�gzett gy�gy�t�-seg�t�, a probl�mamegold�s ir�ny�ba hat� tev�kenys�gek �s
beavatkoz�sok �tfog� rendszerez�se. Hi�nyp�tl� munka, �rdekl�d�sre tarthat sz�mot
nem csup�n a fels�fok� hum�nszolg�ltat�si k�pz�sben r�szt vev� hallgat�k, de a m�r
v�gzett pszichol�gus, szoci�lis munk�s, gy�gypedag�gus, szoci�lpedag�gus,
pedag�gus, medi�tor �s m�s, a csal�dokkal k�zvetlen�l kapcsolatba ker�l� seg�t�
szakemberek sz�m�ra is."
"A cs�sz�r �j elm�je";"Roger Penrose";"978 963 059 863 7";"Akad�miai
Kiad�";"2016";"Fizika";"https://mersz.hu/kiadvany/89";"https://mersz.hu/penrose-a-
csaszar-uj-elmeje";"https://doi.org/10.1556/9789630598637";"2016.08.12
11:02:21";"Ha azt mondjuk: matematikai fizika, sokan er�s k�sztet�st �reznek majd,
hogy visszategy�k ezt a k�nyvet a polcra. Pedig ezzel nagy hib�t k�vetn�nek el,
mert A cs�sz�r �j elm�je �ppen a laikus �rdekl�d�ket sz�l�tja meg, amellett, hogy a
t�m�ban j�ratosabbaknak is �rdekes olvasm�nyul szolg�l. Sz�rakoztat�, k�nnyen
�rthet� st�lusban fedi fel el�tt�nk vil�gunk legnagyobb rejt�lyeit - olyan
k�rd�seket, amelyekr�l kor�bban csak alig �rthet� szaknyelven sz�lettek k�nyvek.
Roger Penrose, korunk egyik legnagyobb matematikai fizikusa azonban le�l az
asztalunkhoz, �s �gy magyar�zza el nek�nk a mesters�ges intelligenci�t, a
kvantummechanik�t, a relativit�selm�letet vagy a kozmol�gi�t, mintha csak a tegnap
este l�tott, izgalmas filmr�l mes�lne. A k�nyv ez�rt az elm�lt �vekben igazi
klasszikuss� v�lt - �s az�rt is, mert sokak szerint meggy�z�en �rvel a sz�m�t�g�pek
�nmagukat meghalad� mesters�ges intelligenci�j�nak h�vei ellen. Penrose
bebizony�tja, hogy az �rtelem nem egyszer� fizikai t�rv�nyek alapj�n m�k�d� g�p, �s
az emberi elme mindig is t�bbre lesz k�pes, mint par�nyi kapcsol�k �s huzalok
tetsz�legesen bonyolult szervez�d�se, ez�rt az embert legy�z� mesters�ges
intelligencia elm�let�nek �njel�lt cs�sz�rai meztelenek."
"A csata arca";"Keegan John";"978 963 454 801 0";"Akad�miai
Kiad�";"2022";"T�rt�nelem";"https://mersz.hu/kiadvany/965";"https://mersz.hu/
keegan-a-csata-arca";"https://doi.org/10.1556/9789634548010";"2022.05.05
15:01:30";"A csata arca vil�gszerte az egyik legt�bbet olvasott hadt�rt�neti munka.
1976-ban jelent meg el�sz�r angolul, �s az�ta sok nyelven �s sokszor kiadt�k. A
szerz�, John Keegan akkoriban a Kir�lyi Akad�mia hadt�rt�nettan�ra volt, �s A csata
arca volt az els� k�nyve, amellyel azonnal nagy jelent�s�g� �letm�ve tal�n
legfontosabb darabj�t is megalkotta. Az �vtizedes oktat�i tapasztalat �s a
katon�kkal k�zt�k a m�sodik vil�gh�bor�t csapattisztk�nt megj�rt �s addigra a brit
hadsereg vezet�iv� emelkedett f�tisztekkel t�lt�tt sok id� saj�tos gondolatokat
sugallt a szerz�nek. Az kezdte �rdekelni, mit �s hogyan tesznek a k�zkaton�k, a
tiszthelyettesek �s a csapattisztek a katonai mesters�g gyakorl�sa k�zben, mert a
hadt�rt�net�r�s addig ink�bb a kir�lyok �s a vez�rek h�bor�j�ra �sszpontos�tott.
Keegan szak�t a gy�ztesek �gy�t igazol� t�rt�net�r�s �vezredes hagyom�ny�val, de
azzal a hagyom�nnyal is, amely a visszatekint�s b�lcsess�g�vel �s az �r�asztal
biztons�gos fedez�k�b�l az esem�nyek eleve elrendelt, logikus l�nc�nak, valamif�le
gig�szi sakkj�tszm�nak, a politika folytat�s�nak m�s eszk�z�kkel"" szereti l�ttatni
a h�bor�t. Emberi �s materialista hadt�rt�net ez, ut�bbi nem a sz� ideol�giai
�rtelm�ben, hanem �gy, hogy Keegan azt vizsg�lja: az adott anyagi (topogr�fiai,
haditechnikai, �lelmez�si, eg�szs�g�gyi stb.) felt�telek mellett mit tehettek, �s
mit nem tehettek meg a katon�k, valamint azt, hogy egy adott t�rsadalom milyen
hadsereget �ll�t ki. Elemzi tov�bb� a csata mint fegyveres �sszecsap�s �s mint
t�rt�nelmi jelens�g v�ltoz�sait az �vsz�zadok sor�n. Agincourt, Waterloo �s a
Somme-i offenz�va els� napja d�nt� jelent�s�g�, sokszor meg�rt �sszecsap�s, de
ahogyan Keegan tekint r�juk, az olyasfajta v�ltoz�st ind�tott el a
hadt�rt�net�r�sban, amilyet Einstein �s t�rsai munk�ss�ga a fizik�ban."
"Adatelemz�s IBM SPSS Statistics megold�sok alkalmaz�s�val";"J�nosa Andr�s";"978
963 987 875 4";"Magyar K�nyvvizsg�l�i Kamara Oktat�si K�zpont Kft.";"2023";"MKVKOK
tank�nyvek, P�nz�gy �s
sz�mvitel";"https://mersz.hu/kiadvany/1109";"https://mersz.hu/janosa-adatelemzes-
ibm-spss-statistics-megoldasok-alkalmazasaval";"";"2023.09.06 06:06:06";
"Adatok �s plauzibilis �rvel�s a nyelv�szetben";"Kert�sz Andr�s, R�kosi
Csilla";"978 963 454 464 7";"Akad�miai
Kiad�";"2020";"Nyelv�szet";"https://mersz.hu/kiadvany/599";"https://mersz.hu/
kertesz-rakosi-adatok-es-plauzibilis-erveles-a-nyelveszetben";"https://doi.org/
10.1556/9789634544647";"2020.03.02 23:55:18";"Az egym�ssal verseng�, bonyolult
h�l�t alkot� nyelv�szeti elm�letek m�k�d�k�pess�g�nek meg�t�l�se jelent�s m�rt�kben
att�l f�gg, hogy milyen adatok fogadhat�k el a hipot�ziseik mellett vagy ellen
sz�l� evidenciak�nt. A k�nyv c�lja, hogy a nyelv�szeti elm�letek argument�ci�s
szerkezet�nek felt�r�sa r�v�n eredeti �s a jelenlegi szakirodalomban javasoltakn�l
hat�konyabb megold�st ny�jtson a nyelv�szeti adatok �s evidencia probl�m�j�ra. E
c�lt k�t s�kon �ri el. Egyr�szt a nyelv�szeti adatokr�l �s evidenci�r�l sz�l�
jelenlegi szakirodalom k�l�nb�z� szempontokon alapul�, sz�les k�r� elemz�s�b�l von
le olyan k�vetkeztet�seket, amelyek indokolj�k a nyelv�szeti elm�letalkot�s
argument�ci�elm�leti modellj�nek kidolgoz�s�t �s az adat-/evidenciaprobl�m�ra val�
alkalmaz�s�t. M�sr�szt felismer�seit sz�mos, a nyelvtudom�nyi kutat�munka
gyakorlat�b�l sz�rmaz� esettanulm�nnyal t�masztja al�. "
"A didaktika k�zik�nyve";"Falus Iv�n (f�szerk.), Sz�cs Ida (szerk.)";"978 963 454
845 4";"Akad�miai
Kiad�";"2022";"Pedag�gia";"https://mersz.hu/kiadvany/1037";"https://mersz.hu/falus-
szucs-a-didaktika-kezikonyve";"https://doi.org/10.1556/9789634548454";"2022.12.08
12:32:21";"A didaktika a pedag�gi�nak a tanul�s t�mogat�s�val foglalkoz�
tudom�nyter�lete, amely a Comenius �ta eltelt 5 �vsz�zadban folyamatosan
gazdagodott, b�v�lt. A jelen k�zik�nyv t�bb mint 20 fejezetben dolgozza fel a
tanul�s jellemz�ire, a tanul�kra, a tehets�gesekkel, a k�l�n�s figyelmet
ig�nyl�kkel val� b�n�sm�dra, az oktat�s tartalm�ra, a tantervekre, a tervez�sre, az
oktat�s kereteire, strat�gi�ira, m�dszereire, a digit�lis pedag�gi�ra vonatkoz�
leg�jabb ismereteket. T�j�koz�dhatunk bel�le a t�rsadalom �s az oktat�s
kapcsolat�r�l, a tanul�s k�rnyezet�r�l, a hat�kony pedag�gus ism�rveir�l, a
pedag�guss� v�l�s folyamat�r�l, a pedag�giai kutat�s alapvet� m�dszereir�l,
valamint az oktat�s paradigm�inak t�rt�neti alakul�s�r�l. A k�zik�nyvet, amelyet a
nevel�studom�ny �s a pedag�gusk�pz�s jeles k�pvisel�i �rtak, egyar�nt haszonnal
forgathatj�k az ismereteiket b�v�teni k�v�n� gyakorl� pedag�gusok,
doktoranduszhallgat�k, valamint a mesters�g alapjaival ismerked�
pedag�gusjel�ltek."
"A digit�lis pedag�gia elm�lete";"Sz�ts Zolt�n";"978 963 454 585 9";"Akad�miai
Kiad�";"2020";"Pedag�gia";"https://mersz.hu/kiadvany/761";"https://mersz.hu/szuts-
a-digitalis-pedagogia-elmelete";"https://doi.org/10.1556/9789634545859";"2020.11.05
12:03:36";"A k�tet a digitaliz�ci� �s a h�l�zati l�t term�szet�b�l fakad�
pedag�giai k�rd�seket az online kommunik�ci� �s m�dia k�rd�seivel struktur�lis
�sszef�gg�sben jelen�ti meg. A m� c�lja a pedag�giai gyakorlattal szerves eg�szet
alkot� elm�leti keretrendszer megalkot�sa, amely k�z�s nevel�s-, illetve m�dia- �s
kommunik�ci�tudom�nyi elveken alapszik. Sz�ts Zolt�n defin�ci�ja szerint a
digit�lis pedag�gia az oszt�lytermi vagy t�voktat�si m�dszertanok,
gondolkod�sm�dok, szervez�si folyamatok �s munkaform�k olyan egys�ge, amely
infokommunik�ci�s eszk�z�kre, k�perny�kre, adatb�zisokra �s digit�lis tartalmakra
�p�l. A szerz� nem titkolt sz�nd�ka megtal�lni az egyens�lyt a technooptimizmus �s
-pesszimizmus k�z�tt, mik�zben l�ndzs�t t�r a tudatos digit�listechnol�gia-
haszn�lat j�l azonos�that� el�nyei mellett. "
"Ad�ellen�rz�s a b�r�s�gi �t�lkez�si gyakorlat t�kr�ben";"Szab� Andrea";"978 963
594 059 2";"Wolters Kluwer Hungary
Kft.";"2022";"Ad�z�s";"https://mersz.hu/kiadvany/989";"https://mersz.hu/szabo-
adoellenorzes-a-birosagi-itelkezesi-gyakorlat-tukreben";"https://doi.org/
10.55413/9789635940592";"2022.06.30 15:23:25";"A korl�tozott precedensrendszer
bevezet�s�vel m�g jobban fel�rt�kel�d�tt a k�riai d�nt�sekben megjelen� �t�lkez�si
gyakorlat szerepe. Term�szetesen nemcsak a hazai, hanem az EUB-d�nt�sek is
mindennapos hivatkoz�si alapot jelentenek a peres �gyekben mind az �gyfelek, mind
az ad�hat�s�g sz�m�ra. A megalapozott d�nt�sekhez a b�r�s�goknak is folyamatosan
tekintettel kell lenni�k a K�ria joggyakorlat�ra. A kiadv�ny az egyre sokasod�, �m
egyszer� fel�let� �s mindenki sz�m�ra el�rhet� korszer� adatb�zis hi�ny�ban
neh�zkesen kereshet� k�riai d�nt�sek tenger�ben val� eligazod�st k�v�nja
el�seg�teni. Teszi ezt �gy, hogy v�gigvezeti az olvas�t az ad�ellen�rz�s folyamat�n
a kock�zatelemz�st�l, kiv�laszt�st�l kezdve az ellen�rz�sen, majd a hat�s�gi
elj�r�son kereszt�l eg�szen a b�r�s�gi szakaszig. Az egyes fejezeteket r�vid
jogszab�lyismertet�s vezeti be, megjel�lve mind a hat�lyos, mind az azt megel�z�
jogszab�lyhelyeket, hiszen a legf�bb b�r�i f�rum d�nt�seiben gyakran a tartalm�ban
azonos, de m�r hat�lyon k�v�l helyezett rendelkez�sekre t�rt�nik hivatkoz�s. Ezt
k�veti az ellen�rz�sek sor�n az adott k�rd�sk�r kapcs�n leggyakrabban felmer�lt,
vit�ra okot ad� esetek r�vid bemutat�sa, illetve a K�ri�nak az arra adott v�lasza,
az egyes d�nt�sek elvi tartalm�nak kiemel�s�vel. Ezzel a szerkeszt�si elvvel a
kiadv�ny az ad�z�ssal �rintett, azzal foglalkoz� vagy az ad�jogi k�rd�sek ir�nt
�rdekl�d�k sz�m�ra egyar�nt hasznos inform�ci�kkal szolg�l. K�zik�nyv gyan�nt
seg�thet a jogszer�, t�rv�nyes, az uni�s �s az azt a hazai �t�lkez�si gyakorlatba
�t�ltet� k�riai joggyakorlatnak megfelel� megold�sok, a felmer�lt jogk�rd�sekre
adand� helyes v�laszok megtal�l�s�ban."
"Ad�mentess�gek az �fa rendszer�ben";"Farkas Alexandra, Sz�raz T�nde";"978 963 295
840 8";"Wolters Kluwer Hungary
Kft.";"2019";"Ad�z�s";"https://mersz.hu/kiadvany/613";"https://mersz.hu/farkas-
szaraz-adomentessegek-az-afa-rendszereben";"https://doi.org/
10.55413/9789632958408";"2019.11.25 15:18:52";"Jelen kiadv�nyunk az �ltal�nos
forgalmi ad� rendszer�ben ad�mentess�g al� tartoz� term�kekkel �s szolg�ltat�sokkal
kapcsolatos szab�lyokat dolgozza fel. A kiadv�ny els� r�sz�ben az olyan
ad�mentess�geket t�rgyaljuk r�szletesen, amelyekhez nem kapcsol�dik �fa-levon�si
lehet�s�g (m�s n�ven: a tev�kenys�g k�z�rdek�re, vagy speci�lis jelleg�re
tekintettel ad�mentes tev�kenys�gek k�re). Itt kit�r�nk t�bbek k�z�tt a k�l�nb�z�
oktat�si szolg�ltat�sok, az eg�szs�g�gyi, illetve a szoci�lis ell�t�sok
mentess�geire, az ad�mentes k�rbe tartoz� p�nz�gyi �s ahhoz hasonl� szolg�ltat�sok
szab�lyaira. R�szletesen ismertetj�k az ingatlan�rt�kes�t�s, valamint az ingatlan
b�rbead�s ad�mentes esetk�reit is. Bemutat�sra ker�l, hogy milyen felt�telek
fenn�ll�sa eset�n alkalmazhat� az ad�mentess�g, valamint minden egy�b olyan
k�r�lm�nyt ismertet�nk, amely l�nyeges ezen �gyletek �fa-rendszerbeli kezel�s�t
tekintve. A kiadv�ny m�sodik r�sze foglalkozik az �fa-levon�ssal egy�tt j�r�
ad�mentes (m�s n�ven: val�di mentes) term�k�rt�kes�t�sek �s szolg�ltat�sny�jt�sok,
valamint az ad�mentes term�kimport szab�lyaival. T�rgyal�sra ker�lnek t�bbek k�z�tt
e r�szben a k�z�ss�gi ad�mentes term�k�rt�kes�t�sek szab�lyai, az
export�rt�kes�t�s, valamint a k�l�nb�z� v�melj�r�sok sor�n teljes�l� �gyletek
ad�mentess�ge, valamint a nemzetk�zi, illetve diplom�ciai kapcsolatokkal �sszef�gg�
ad�mentes �gyletek szab�lyai is. "
"Ad�tan �s ad�elj�r�s";"Hal�sz Zsolt, Szab� Ildik�, Varga Erzs�bet";"978 963 295
Kft.";"2021";"Ad�z�s";"https://mersz.hu/kiadvany/904";"https://mersz.hu/halasz-
szabo-varga-adotan-es-adoeljaras";"https://doi.org/
10.55413/9789632959979";"2021.09.23 10:02:49";"A p�nz�gyi jog egyetemi szint�
oktat�sa hagyom�nyosan h�rom nagy t�mak�rt fog �t: az ad�jogot, a k�lts�gvet�si
jogot, valamint a p�nz�gyi �s befektet�si int�zm�nyrendszer szab�lyoz�s�nak
t�mak�r�t. Az olvas� jelen k�tettel egy p�nz�gyi jogi egyetemi tank�nyvsorozat
els�, az ad�jogi alapfogalmakat �s az ad�elj�r�s szab�lyoz�s�t bemutat� k�tet�t
tartja a kez�ben. Az egyetemi szint� oktat�sban arra kell a p�nz�gyi jog oktat�inak
t�rekedni, hogy e rendk�v�l sz�les �s szerte�gaz�, egym�st�l sok tekintetben
elk�l�n�l�, de m�gis legal�bb ugyanannyi �gon egym�shoz kapcsol�d�
szab�lyrendszerbe egy alapos �s logikusan fel�p�tett betekint�st ny�jtson a
hallgat�knak. Jelen k�tet bemutatja az ad�jog nemzetk�zi �s hazai t�rt�neti
fejl�d�s�t, az ad�tan keret�ben az ad�rendszer egyes elemeit �s bels�
�sszef�gg�seit, valamint az ad�elj�r�s szab�lyoz�s�nak rendszer�t. A k�tet szerz�i
a P�zm�ny P�ter Katolikus Egyetem Jog- �s �llamtudom�nyi Kar P�nz�gyi Jogi
Tansz�k�nek oktat�i, akik imm�r k�zel negyedsz�zados tapasztalatot gy�jt�ttek �ssze
a p�nz�gyi jog oktat�sa ter�n, �s el�rkezettnek l�tt�k az id�t, hogy e
tapasztalatoknak legjobban megfelel�, �s egy�ttal hallgat�ik felk�sz�l�s�t
legjobban seg�t� tank�nyvsorozatot ind�tsanak �tj�ra. A p�nz�gyi jog oktat�sa sor�n
�ltal�nos tapasztalat, hogy a t�ma terjedelme, �sszetetts�ge �s r�szletess�ge
k�l�nleges megk�zel�t�st tesz sz�ks�gess�. E k�l�nleges megk�zel�t�s azt jelenti,
hogy nem lehets�ges �s nem is c�lszer� az egyes r�szt�mak�r�k minden egyes
r�szelem�t beemelni a tananyagba. Az oktat�s c�lja sokkal ink�bb az, hogy a h�rom
nagy t�mak�r, az ad�jog, a k�lts�gvet�si jog �s a p�nz�gyi �s befektet�si
szab�lyoz�s alapvet� elemei, fogalmai �s bels� rendszertani �sszef�gg�sei
ker�ljenek a f�kuszpontba �s ez�ltal a hallgat�k megismerj�k azon szab�lyoz�si
strukt�r�k m�k�d�s�t, amelynek r�szleteiben, gyakorlati munk�juk sor�n m�r �k is
kell� biztons�ggal el tudnak igazodni. Jelen k�tet c�lja ennek megfelel�en az
ad�z�s rendszer�nek, alapfogalmainak �s az ad�elj�r�si szab�lyoz�snak �ttekint�se a
jogi egyetemi szint� p�nz�gyi jogi oktat�s ig�nyei szerint. Ennek megfelel�en a
szerz�knek nem c�lja a szab�lyoz�s minden egyes r�szelem�nek bemutat�sa, hanem
sokkal ink�bb egy alapos fogalomtiszt�z� �s �tfog� rendszertani elemz� m�dszert
k�vetve, a t�ma egyes elemeinek m�k�d�s�t �s �sszef�gg�seit szeretn�k megismertetni
az olvas�kkal. A k�tet els�dlegesen egyetemi tank�nyvk�nt val� felhaszn�l�si c�llal
k�sz�lt, amelyben azonban a szerz�k nem puszt�n a hazai szab�lyoz�s le�r�s�ra
t�rekedtek, hanem a relev�ns helyeken kit�rtek a nemzetk�zi �s eur�pai uni�s
szab�lyoz�sra, illetve az alkotm�nyb�r�s�gi, valamint a hazai �s uni�s b�r�s�gi
gyakorlatra is. A k�tet azok sz�m�ra is hasznos szakk�nyvk�nt haszn�lhat�, akik
egyetemi tanulm�nyaik befejez�s�t k�vet�en is ad�joggal k�v�nnak foglalkozni, ak�r
ad�hat�s�gi, ak�r m�s jogalkalmaz�i ter�leten. "
"Ad�tan �s ad�elj�r�s";"Hal�sz Zsolt, Szab� Ildik�, Varga Erzs�bet";"978 963 594
Kft.";"2023";"Ad�z�s";"https://mersz.hu/kiadvany/1095";"https://mersz.hu/halasz-
szabo-varga-adotan-es-adoeljaras-2kiad";"https://doi.org/
t�mak�r�t. Az ad�jog �nmag�ban is egy rendk�v�l �sszetett, anyagi �s elj�r�si
szab�lyokat mag�ban foglal� szab�lyrendszer. Az olvas� jelen k�tetben az ad�jog
t�rt�neti kialakul�s�t, alapfogalmait �s bels� �sszef�gg�seit, valamint az
ad�elj�r�s szab�lyoz�s�t ismerheti meg r�szletesen. Az egyetemi szint� oktat�sban
arra kell a p�nz�gyi jog oktat�inak t�rekedni, hogy e rendk�v�l sz�les �s
szerte�gaz�, egym�st�l sok tekintetben elk�l�n�l�, de m�gis legal�bb ugyanannyi
�gon egym�shoz kapcsol�d� szab�lyrendszerbe egy alapos �s logikusan fel�p�tett
betekint�st ny�jtson a hallgat�knak. Jelen k�tet amelynek szerz�i a P�zm�ny P�ter
Katolikus Egyetem Jog- �s �llamtudom�nyi Kar P�nz�gyi Jogi Tansz�k�nek oktat�i
els� kiad�sa e c�lt szem el�tt tartva k�sz�lt el 2021-ben, �s ker�lt
aktualiz�l�sra, �tdolgoz�sra 2023-ban. A k�tet szerz�i imm�r k�zel negyedsz�zados
tapasztalatot gy�jt�ttek �ssze a p�nz�gyi jog oktat�sa ter�n, �s �ltal�nos
tapasztalatuk, hogy a t�ma terjedelme, �sszetetts�ge �s r�szletess�ge k�l�nleges
megk�zel�t�st tesz sz�ks�gess�. E k�l�nleges megk�zel�t�s azt jelenti, hogy nem
lehets�ges �s nem is c�lszer� az egyes r�szt�mak�r�k minden egyes r�szelem�t
kifejteni a p�nz�gyi jog egyetemi oktat�sa sor�n. Az oktat�s c�lja sokkal ink�bb
az, hogy a h�rom nagy t�mak�r, az ad�jog, a k�lts�gvet�si jog, valamint a p�nz- �s
t�kepiaci szab�lyoz�s alapvet� elemei, fogalmai �s bels� rendszertani �sszef�gg�sei
ker�ljenek a f�kuszpontba, �s ez�ltal a hallgat�k megismerj�k azon szab�lyoz�si
strukt�r�k m�k�d�s�t, amelyek r�szleteiben k�s�bb, gyakorlati munk�juk sor�n m�r �k
is kell� biztons�ggal el tudnak igazodni. Jelen k�tet c�lja ennek megfelel�en az
ad�z�s rendszer�nek, alapfogalmainak �s az ad�elj�r�si szab�lyoz�snak �ttekint�se a
jogi egyetemi szint� p�nz�gyi jogi oktat�s ig�nyei szerint. Ennek megfelel�en a
szerz�knek nem c�ljuk a szab�lyoz�s minden egyes r�szelem�nek bemutat�sa, hanem
sokkal ink�bb egy alapos fogalomtiszt�z� �s �tfog� rendszertani elemz� m�dszert
k�vetve, a t�ma egyes elemeinek m�k�d�s�t �s �sszef�gg�seit szeretn�k megismertetni
az olvas�kkal. A k�tet els�dlegesen az egyetemi oktat�sban val� felhaszn�l�si
c�llal k�sz�lt, amelyben azonban a szerz�k nem puszt�n a hazai szab�lyoz�s
le�r�s�ra t�rekedtek, hanem a relev�ns helyeken kit�rtek a nemzetk�zi �s eur�pai
uni�s szab�lyoz�sra, illetve az alkotm�nyb�r�s�gi, valamint a hazai �s uni�s
b�r�s�gi gyakorlatra is. A k�tet azok sz�m�ra is hasznos szakk�nyvk�nt
haszn�lhat�, akik egyetemi tanulm�nyaik befejez�s�t k�vet�en is ad�joggal k�v�nnak
foglalkozni, ak�r ad�hat�s�gi, ak�r m�s jogalkalmaz�i ter�leten. "
"Ad�z�s I.";"Lakatos M�ria";"978 963 454 650 4";"Akad�miai
Kiad�";"2020";"Ad�z�s";"https://mersz.hu/kiadvany/480";"https://mersz.hu/lakatos-
adozas-i";"https://doi.org/10.1556/9789634546504";"2021.02.04 15:20:28";
"A dr�mapedag�gia elm�lete �s gyakorlata";"T�lgyessy Zsuzsanna";"978 963 454 265
mersz.hu/tolgyessy-a-dramapedagogia-elmelete-es-gyakorlata";"https://doi.org/
10.1556/9789634542650";"2018.09.18 16:02:26";"Hallom: elfelejtem. L�tom: eml�kezem.
Cselekszem: meg�rtem ez a r�gi k�nai k�zmond�s �sszefoglalja a dr�mapedag�gia
l�nyeg�t a j�t�kalap�, tev�kenys�gen kereszt�l megval�sul� tanul�st, a
probl�mamegold� �s a tapasztalaton kereszt�l l�trej�v� felt�r�st. A k�zirat el�bb
elm�leti s�kon igyekszik k�rbej�rni a dr�mapedag�gi�t (k�zpontban a tan�t�si �s
alkalmazott dr�m�val), majd alkalmazhat�s�g�t az oktat�s keretei k�z�tt vizsg�lja.
A dr�mapedag�gia multifunkcionalit�s�ra (m�dszer, tant�rgy, m�v�szeti intervenci�,
t�rsadalomkritikai f�rum) csak utal, a hat�rter�letekre mint a sz�nh�zi nevel�s �s
a gyermek- �s di�ksz�nj�tsz�s (ami nem azonos a professzion�lis gyermeksz�nh�zzal)
csak utal�sok szintj�n mer�szkedik megfelel� ismeret �s tapasztalat h�j�n."
"A dr�ma t�rt�nete";"Fischer-Lichte Erika";"978 963 454 672 6";"Akad�miai
Kiad�";"2021";"Sz�nh�ztudom�ny";"https://mersz.hu/kiadvany/819";"https://mersz.hu/
fischer-lichte-a-drama-tortenete";"https://doi.org/
10.1556/9789634546726";"2021.03.12 15:22:28";"Erika Fischer-Lichte a kort�rs
eur�pai sz�nh�ztudom�ny egyik legmeghat�roz�bb alakja. A dr�ma t�rt�nete m�ra
alapm�v� v�lt, hi�nyp�tl� munka, amely a g�r�g trag�di�t�l a posztmodernig
rekonstru�lja az eur�pai sz�nh�z- �s dr�mat�rt�netet. A k�tet bemutatja a
k�l�nb�z� korszakok sz�nh�zi kult�r�j�t, tov�bb� az egyes korszakok legfontosabb
m�veir�l ad magas sz�nvonal�, de k�z�rthet� st�lusban megfogalmazott elemz�seket. "
"A droghaszn�lat funkci�i";"Demetrovics Zsolt";"978 963 454 815 7";"Akad�miai
demetrovics-a-droghasznalat-funkcioi";"https://doi.org/
10.1556/9789634548157";"2022.08.30 10:40:23";"A droghaszn�lat a k�v�l�ll�
poz�ci�j�b�l �rtelmetlen, megmagyar�zhatatlan jelens�gnek t�nik. Mi�rt tesz valaki
olyasmit, ami nyilv�nval�an k�ros, �rtalmas a saj�t maga �s a k�rnyezete sz�m�ra
is? A k�l�nb�z� biol�giai, pszichol�giai �s t�rsadalomtudom�nyi elm�leteket �s
modelleket �ttekintve azonban ezek a viselked�sek �rtelmet nyerhetnek,
megl�thatjuk, hogy melyek azok a hi�nyz� funkci�k, rossz alkalmazkod�sok, hib�s
dinamik�k, amelyek hely�re vagy amelyeket kompenz�land� megjelenik a droghaszn�lat.
A k�tet ezen dinamik�kat tekinti �t, bemutatva azon funkci�k m�k�d�s�t �s
term�szet�t, amelyek keret�ben a droghaszn�l�i magatart�sforma meg�rthet� �s
�rtelmezhet�."
"A fejl�d�s zavarai �s vizsg�l�m�dszerei";"Racsm�ny Mih�ly (szerk.)";"978 963 454
500 2";"Akad�miai
racsmany-a-fejlodes-zavarai-es-vizsgalomodszerei";"https://doi.org/
10.1556/9789634545002";"2020.02.26 14:27:29";"K�tet�nk az ismertebb fejl�d�si
zavarok kurrens tudom�nyos elm�leteit �s vizsg�l�m�dszereit mutatja be. Az olvas�
az egyes vizsg�lati ter�letek vezet� hazai szak�rt�inek munk�in kereszt�l
betekint�st nyerhet az autizmus, a figyelemhi�nyos hiperaktivit�s-zavar vagy a
diszkalkulia kutat�s�nak legfontosabb k�rd�seibe."
"A felt�teles ad�meg�llap�t�s hazai �s nemzetk�zi szab�lyoz�sa";"Szab� Ildik�";"978
963 295 835 4";"Wolters Kluwer Hungary
Kft.";"2019";"Ad�z�s";"https://mersz.hu/kiadvany/616";"https://mersz.hu/a-
felteteles-adomegallapitas-hazai-es-nemzetkozi-szabalyozasa";"https://doi.org/
10.55413/9789632958354";"2019.11.25 15:24:27";"A k�nyv sz�les k�r�en bemutatja a
felt�teles ad�meg�llap�t�sra vonatkoz� elj�r�st, amely mind a gyakorlati, elm�leti
szakemberek, mind az egyetemi hallgat�k sz�m�ra hasznos ismereteket tartalmaz. A
gyakorlati szakemberek sz�m�ra kiemelt jelent�s�ggel b�rhat, hogy az elj�r�st az
olvas� nemcsak hazai, hanem nemzetk�zi viszonylatban is megismerheti, �tfog� k�pet
kap a felt�teles ad�meg�llap�t�sr�l. �gy el�rhet�v� v�lik a titkos elix�r a
folyamatos hi�nyp�tl�si elj�r�sok megsz�ntet�s�re, valamint olyan szeml�let
elsaj�t�t�s�ra, amely alapj�n �talakul a felt�teles ad�meg�llap�t�si k�relemben
szerepl� k�rd�sek megfogalmaz�s�nak m�dja, amely egy�ttesen lehet�v� teszi a
gyorsabb, szakszer�bb elj�r�s lefolytat�s�t. Mindezek alapj�n, aki el�zetesen,
�rdemben ismerni k�v�nja egy konkr�t �gylet ad�z�s�t alapjaiban befoly�sol�
k�rd�sek min�s�t�s�t, �s az ad�ellen�ri m�rlegel�s lehet�s�g�t ki akarja z�rni,
annak a k�nyv a gyakorlat pr�b�j�t ki�llt elj�r�sra h�vja fel a figyelm�t. A k�nyv
szakmai �rt�k�t az elm�leti szakemberek sz�m�ra az hat�rozza meg, hogy egy
speci�lis k�zigazgat�si (ad�igazgat�si) elj�r�st tudom�nyos ig�nnyel mutat be.
Ugyanakkor nem le�r� jelleggel v�zolja fel a felt�teles ad�meg�llap�t�s hazai �s
nemzetk�zi szab�lyoz�s�t, hanem �sszehasonl�t� jogi keretben �ri el ezt a c�lt. A
k�nyv minden egyetemi hallgat� figyelm�t is felkelti, amennyiben �rdekl�dik a hazai
beruh�z�s �s azok ad�z�si elj�r�sai ir�nt. �gy aki nemzetgazdas�gilag kiemelt
beruh�z�sban k�v�n r�szt v�llalni, illetve ad�tan�csad�i tev�kenys�get k�v�n
folytatni, az a jelen kiadv�nyban hasznos gyakorlatorient�lt elj�r�st ismerhet meg
nemcsak a magyar, hanem a nemzetk�zi szempontok alapj�n is. Az ad�hat�s�gn�l
elhelyezkedni k�v�n� egyetemi hallgat�k pedig egy olyan szeml�letet �s elj�r�st
ismerhetnek meg bel�le, amely hasznos szakmai tud�st �s val�s versenyk�pess�gi
el�nyt ny�jt. K�nyv�nk hi�nyp�tl� jelleggel a hazai gyakorlati �s tudom�nyos
ismeretek b�v�t�s�t szolg�lja, �s hozz�j�rul a hazai p�nz�gyi kult�ra n�vel�s�hez."
"A fel�gyelt (mozg�s)t�r";"Rainer M. J�nos (szerk.)";"978 963 454 420 3";"Akad�miai
rainer-a-felugyelt-mozgaster";"https://doi.org/10.1556/9789634544203";"2020.05.07
09:10:57";"Az egri Eszterh�zy K�roly F�iskola �jonnan alakult T�rt�nelemtudom�nyi
Doktori Iskol�j�nak k�zlem�nyei az iskola oktat�inak �s (a j�v�ben)
doktoranduszainak k�z�s kutat�si eredm�nyeit teszi k�zz�. A sorozat els� darabja a
Magyarorsz�g t�rt�nete 1918-t�l program oktat�inak munk�ja tematikus
tanulm�nyk�tet. A benne szerepl� �r�sok t�bbs�ge a magyarorsz�gi szovjet t�pus�
rendszer poszttotalit�rius korszak�val foglalkozik, �s ahogy c�me is sugallja, az
�llam �s a t�rsadalom interakci�inak jelleg�re f�kusz�l. A jobb�ra mikrot�rt�neti
elemz�sek a fel�gyelet int�zm�nyeir�l, ezek gyakorlat�r�l, illetve egyes t�rsadalmi
csoportok magatart�s�r�l, strat�gi�ir�l sz�lnak. H�sz �vvel a t�rt�net lez�rta ut�n
is folyik a vita a szovjet t�pus� rendszer jelleg�r�l �s m�rleg�r�l. A sorozat els�
k�tete ehhez szeretne hozz�sz�lni."
"A fenntarthat� fejl�d�s technol�gi�i";"Czvikovszky Tibor, M�sz�ros L�szl�, Toldy
Andrea";"978 963 454 400 5";"Akad�miai Kiad�";"2019";"M�szaki
tudom�nyok";"https://mersz.hu/kiadvany/540";"https://mersz.hu/a-fenntarthato-
fejlodes-technologiai";"https://doi.org/10.1556/9789634544005";"2019.09.12
13:53:49";"Civiliz�ci�nk megjelen�si form�ja: a technika. Egy t�rsadalom technikai
fejletts�g�b�l, e technika elterjedts�g�b�l, hat�konys�g�b�l, hozz�f�rhet�s�g�b�l
meg�t�lhet� az adott t�rsadalom j�l�te, gazdas�gi sz�nvonala. Azonban ez csak a
k�ls� keret. A civiliz�ci� teljes tartalma enn�l sokkal t�bb: annak fontos von�sa a
kult�ra, a technika feletti szellemi m�velts�g. Technika �s kult�ra mint a hardver
�s a szoftver egy�tt jellemzi a civiliz�ci�t. Nyugati, kereszt�ny civiliz�ci�nk
fejl�d�se az els� ipari forradalom �ta szinte t�retlen, abb�l a f�ldk�zi-tengeri
szellemi �r�ks�gb�l kiindulva, amit a g�r�g, r�mai, zsid�, kereszt�ny kult�ra
gy�kereib�l mer�tett�nk. Technikai v�vm�nyainkat az eg�sz vil�g igyekszik ellesni,
megtanulni, �tvenni, s �gy gazdas�gi eredm�nyeinket (pl. GDP) utol�rni. Technik�nk,
s �gy j�l�t�nk fenntarthat�s�ga, tov�bbi fejl�d�si lehet�s�g�nk viszont er�sen
k�ts�gess� v�lt az indul� 21. sz�zadban. Azt sem szabad elfelejten�nk, hogy a mi
nyugati civiliz�ci�nk amely sz�mszer�leg is csak a vil�g egyheted�re terjed ki ,
csak egy a t�bbi (k�nai, indiai, jap�n, arab, afrikai, d�l-amerikai stb.)
civiliz�ci�k k�z�tt, amelyek kultur�lis �r�ks�g�t nem becs�lhetj�k al�. A vil�g
egyens�lytalans�ga: a gazdagok ar�nytalan pazarl�sa, �s a szeg�nyek n�lk�l�z�se
k�z�tti ellentmond�s nemcsak t�rsadalmainkat osztja meg, hanem vil�gm�ret�
fesz�lts�gekhez vezet. A technol�gi�k fenntarthat� �gy a F�ld er�forr�saival �s a
k�rnyezettel egyens�lyban tarthat� fejl�d�s�n teh�t az eg�sz emberis�g j�v�je
m�lhat. A pazarl� fogyaszt�snak hat�ra kell hogy legyen. A mennyis�gi fejl�d�s
el�re jelezhet�en korl�tozott, de a min�s�gi fejl�d�s korl�tai m�g messze vannak. A
technika szakemberei sz�m�ra a szakadatlan fejleszt�s �s meg�jul�s, az innov�ci�
egyre nagyobb, egyre fontosabb feladat, ha m�s�rt nem, akkor a magasabb
hat�konys�g, az alacsonyabb anyag- �s energiafelhaszn�l�s, az �jrahasznos�t�s, az
eg�szs�ges k�rforg�s (recycling) �rdek�ben. A technikat�rt�net tanuls�gaib�l
kiindul� �s a korunk f� technol�giai �gazatait �ttekint� el�ad�ssorozat ezt a
fejleszt�si koncepci�t szem el�tt tartva, a mai �s j�v� technol�gi�k fenntarthat�
fejl�d�s�be vetett hitre alapoz."
"A figyelem kognit�v pszichol�gi�ja";"Zsid� N. Andr�s";"978 963 454 784
6";"Akad�miai
zsido-a-figyelem-kognitiv-pszichologiaja";"https://doi.org/
10.1556/9789634547846";"2022.05.05 15:01:06";"Az �bren t�lt�tt �r�ink nagy r�sz�ben
hatalmas mennyis�g� inform�ci� �r benn�nket a k�rnyezet�nkb�l. S�t, az ut�bbi
�vtizedek sor�n folyamatosan n� a r�nk nehezed� inform�ci�s t�meg.
Felt�telezhetj�k, hogy sokkal gyorsabb a v�ltoz�s, minthogy az evol�ci�san
lek�vethet� lenne. Ebb�l k�vetkezik, hogy tov�bbra is nagyj�b�l azzal a rendszerrel
igyeksz�nk feldolgozni sokszorta t�bb inform�ci�t, melyet azon �seinkt�l
�r�k�lt�nk, akik egy sokkalta lassabb vil�gban �ltek. Mik�nt tudunk l�p�st tartani
a feldolgozand� inform�ci� mennyis�g�vel? Hogyan lehets�ges, hogy figyelmi
rendszer�nk k�pes megbirk�zni az olyan �j feladatokkal, mint p�ld�ul az
aut�vezet�s, a sz�m�t�g�phaszn�lat, a rep�l�s stb., melyek nyilv�nval�an nem voltak
jelen a rendszer kidolgoz�sakor? A jelen k�nyvben ilyen �s ehhez hasonl� k�rd�sekre
keress�k a v�laszt, bemutatva a figyelem klasszikus �s modern elm�leteit, valamint
a folyamatok ismert idegrendszeri h�tter�t. R�mutatunk, hogy a figyelem a
pszichol�gia szinte minden jelens�gk�r�ben szerepel. A kutat�sok m�dszertani
k�rd�sei mellett a t�rgyalt jelens�geket gyakorlati p�ld�kon kereszt�l is
ismertetj�k."
"A figyelem pszichol�gi�ja";"Czigler Istv�n";"978 963 454 453 1";"Akad�miai
czigler-a-figyelem-pszichologiaja";"https://doi.org/
10.1556/9789634544531";"2019.12.16 13:33:21";"A figyelem a pszichol�gia szinte
valamennyi jelens�gk�r�ben szerepel. Biztos�tja, hogy magatart�sunk ir�ny�t�s�ban a
k�rnyezet �ppen fontos vonatkoz�sai kapjanak d�nt� szerepet. Figyelmi m�k�d�s
szab�lyozza, hogy a t�rgyakban, esem�nyekben gazdag vil�g ne terhelje t�l az
�szlel� rendszereket, de figyelmi m�k�d�sek szab�lyozz�k azt is, hogy a mozg�sok
kivitelez�s�t ne zavarj�k egym�snak ellentmond� utas�t�sok. Figyelemr�l besz�l�nk
akkor, amikor hosszabb ideig kell fenntartani a teljes�tm�ny magas szintj�t,
esetleg egy �ppens�ggel unalmas"" helyzetben. A megismer�si �s viselked�sszervez�si
folyamatokban bet�lt�tt szerepe miatt a figyelem a k�s�rleti pszichol�gia egyik
k�zponti ter�lete. A k�nyv legfontosabb c�lja, hogy bemutassa azokat az elm�leti
kereteket, melyek a figyelem k�s�rleti kutat�sait vez�rlik. Ahol erre lehet�s�g
van, bemutatjuk azokat az idegrendszeri mechanizmusokat, melyek megalapozz�k a
figyelmi jelens�geket. A k�nyvben hangs�lyt kapnak a kutat�sok m�dszertani
k�rd�sei, de sz� esik a gyakorlati alkalmaz�sokr�l is. "
"A filoz�fia �s az etika tan�t�sa";"Kormos J�zsef";"978 963 454 258 2";"Akad�miai
Kiad�";"2018";"Filoz�fia";"https://mersz.hu/kiadvany/364";"https://mersz.hu/a-
filozofia-es-az-etika-tanitasa";"https://doi.org/10.1556/9789634542582";"2018.09.17
13:42:19";"A jegyzet a filoz�fia �s az erk�lcstan-etika tan�rk�pz�s sz�m�ra
k�sz�lt. A k�t tant�rgy egy�tt szerepeltet�s�t t�bb szempont indokolja. Egyr�szt a
k�t tudom�ny �sszetartozik, egym�st kieg�sz�ti, �gy oktat�suk sor�n is vannak
�tfed�sek a tananyagban, m�sr�szt pont emiatt az oktat�si strat�gi�k, m�dszerek,
elj�r�sok �s szervez�si m�dok ter�let�n is sok az azonos elj�r�s (pl. sz�krat�szi
m�dszer, dilemma-diszkusszi�, sz�vegelemz�s �rtelmez�s, projektk�sz�t�s,
szerepj�t�k). Harmadr�szt a szakos tan�rok k�zt is gyakori a k�t t�rgy eset�n az
azonos tan�r. A k�nyvben �ltal�ban a k�t t�rgy elnevez�s szerepel. Term�szetesen
itt az erk�lcstan-etika �s a filoz�fia tant�rgyakr�l van sz�. Az erk�lcstan ink�bb
az aktu�lis, a konkr�t cselekv�sek, viselked�sek k�rd�seivel foglalkozik (ez�rt
szerepel az �ltal�nos iskolai t�rgyak k�zt). Az etika a cselekv�sek, viselked�sek
�ltal�nos elveit, �sszef�gg�seit vizsg�lja. A filoz�fia pedig mintegy szint�zisk�nt
ezen elvek, �sszef�gg�sek egyetemes kapcsol�d�sait elemzi (a l�t, a l�tez�k, a
t�rsadalom, a kult�ra, az ember viszonylat�ban). Az absztrakci�s szint miatt a
filoz�fia �s az etika m�r k�z�piskolai tant�rgy."
"A finn mint rokon nyelv";"Csepregi M�rta";"978 963 454 743 3";"Akad�miai
csepregi-a-finn-mint-rokon-nyelv";"https://doi.org/
10.1556/9789634547433";"2022.09.05 09:25:46";"A finn a magyarnak t�voli rokon
nyelve, a k�t nyelv k�z�s �s�t t�bb ezer �vvel ezel�tt besz�lhett�k valahol az Ur�l
hegys�g vid�k�n. A k�t nyelv k�z�s von�sait �sszehasonl�t� nyelv�szeti m�dszerekkel
lehet kimutatni. A kiadv�ny magyar szakos egyetemist�k f�l�ves finn kurzus�nak
anyag�t tartalmazza, melyben els�sorban nyelvt�rt�neti szempontok �rv�nyes�lnek. A
hangs�ly azokon a sz�kincsbeli �s alaktani saj�ts�gokon van, melyek alapnyelvi
eredet�ek, �s ez�rt megfelel�i megtal�lhat�k a magyar nyelvben is. A sz�vegek �gy
vannak �ssze�ll�tva, hogy lehet�s�g szerint min�l t�bb rokon sz� forduljon el�
benn�k. Az egyes leck�k nyelvtani szempontb�l egym�sra �p�lnek, s a gyakorlati
nyelvtanul�s alapjait is jelenthetik."
"A firka l�lektana";"Feuer M�ria";"978 963 454 495 1";"Akad�miai
feuer-a-firka-lelektana";"https://doi.org/10.1556/9789634544951";"2020.05.23
01:08:56";"Feuer M�ria k�nyve a feln�ttek spont�n firk�inak bonyolult �s rendk�v�l
izgalmas vil�g�ba kalauzolja az olvas�t. A legegyszer�bb vonalt�l a geometriai
alakzatokon �t a leggyakrabban el�fordul� �br�kig k�vethetj�k nyomon a
firkaform�kat. Az �ltal�nos szimbolikus tartalmakon t�l megismerhetj�k a rajzok
sz�let�s�nek l�lektani mot�vumait, �s felt�rulnak a hozz�juk kapcsol�d�
tulajdons�gok, szem�lyis�gjegyek is. A munka �pp�gy sz�l a szakembereknek, mint
minden, a vizu�lis kult�ra ir�nt �rdekl�d� olvas�nak. "
"A fizika kult�rt�rt�nete a kezdetekt�l a huszadik sz�zad v�g�ig";"Simonyi
K�roly";"978 963 454 490 6";"Akad�miai Kiad�";"2020";"Fizika,
M�vel�d�st�rt�net";"https://mersz.hu/kiadvany/432";"https://mersz.hu/simonyi-a-
fizika-kulturtortenete";"https://doi.org/10.1556/9789634544906";"2020.05.15
11:00:01";"A magyar term�szettudom�nyos k�nyvkiad�s tal�n legjelent�sebb m�ve most
el�sz�r jelenik meg a legend�s szerz� �ltal megalkotott teljess�g�ben. A 2001-ben
elhunyt Simonyi K�roly legutolj�ra egy n�met kiad�s sz�m�ra dolgozott k�nyv�n, s az
ekkor keletkezett szakaszok, amelyek a XX. sz�zad utols� �vtized�t is �tfogj�k,
csak most jutnak el a hazai olvas�khoz. A fizika kult�rt�rt�nete az emberi
gondolkod�ssal egyid�s tudom�ny�g fejl�d�s�t mutatja be a kezdetekt�l napjainkig.
Az izgalmas t�rt�netet a fontos m�rf�ldk�veket jelent� k�s�rletek, elm�letek �s
bizony�t�sok k�nnyen �rthet� le�r�s�n t�l a fizik�val sokszor szorosan �sszefon�dva
kibontakoz� egyetemes b�lcselet �s m�v�szet alkot�saib�l v�lasztott szemelv�nyek
illusztr�lj�k. A k�nyv tan�s�ga szerint egy-egy jelent�s term�szettudom�nyos
felismer�s ugyanakkora teljes�tm�ny �s a civiliz�ci� ugyanolyan �nnepe, mint a
kult�ra vagy m�v�szet b�rmely k�zismert, nevezetes alkot�sa. Mindkett� egy t�r�l,
az emberi zsenialit�sb�l fakad. A m� n�pszer�s�g�t �ppen az adja, hogy
befogad�s�hoz nem kell t�lzottan sok fizikai ismeret, �gy mindenki, aki a kult�ra
�rt�kei ir�nt fog�kony, �rt�kes olvasm�nyk�nt forgathatja."
"A foglalkoztat�s rugalmass�ga �s a munkav�llal�i jog�ll�s v�delme";"Kiss
Gy�rgy";"978 963 295 923 8";"Wolters Kluwer Hungary
Kft.";"2020";"Jogtudom�ny";"https://mersz.hu/kiadvany/757";"https://mersz.hu/kiss-
a-foglalkoztatas-rugalmassaga-es-a-munkavallaloi-jogallas-vedelme";"https://
doi.org/10.55413/9789632959238";"2020.09.21 14:28:33";"A monogr�fia c�lja a
munkajogviszony kontraktu�lis alapj�nak �jragondol�sa. A munkaszerz�d�snek a
mag�njogba t�rt�n� beilleszt�se ugyanis olyan fesz�lts�get keltett, amely a
klasszikus szerz�d�si tan alapj�n nem volt feloldhat�. A munkaszerz�d�s
mell�rendelts�gi �s a munkajogviszony al�-f�l�rendelts�gi jelleg�nek l�nyegi
k�l�nb�z�s�ge id�vel mag�val hozta a munkav�llal� v�delme int�zm�nyrendszer�nek a
kialakul�s�t, amelynek elfogad�sa jogdogmatikai probl�m�kat induk�lt. Mivel a
v�delem alapvet�en k�zjogi eszk�z�kkel val�sult meg, t�bb alkalommal
megk�rd�jelez�d�tt a munkajognak a mag�njog rendszer�ben val� helye, �s
feler�s�d�tt a munkajog szoci�lis jogi min�s�t�se. Ezen a helyzeten ugyan
l�nyegesen v�ltoztatott az �n. kollekt�v munkajog megjelen�se, de egyes
int�zm�nyeinek (kollekt�v szerz�d�s, �zemi alkotm�nyjog, sztr�jkjog) lek�pez�se a
tradicion�lis mag�njog eszk�zeivel �jabb k�rd�seket vetett fel. A m�lt sz�zad
hetvenes �veiben egy �j szerz�d�ses elm�let bontakozott ki. A relational contract
te�ri�ja a hossz� t�v� egy�ttm�k�d�sre, a tart�s szerz�d�sekre (Dauerschuldvertrag
vagy Langzeitvertrag, long-term contract), a szerz�d�s �n. incomplete tartalm�ra,
�s a kapcsolatnak a v�ltoz� k�r�lm�nyek k�z�tti fenntart�s�ra �p�l. Term�szetesen
nem minden t�pus� szerz�d�s �rhat� le a relational contract indik�toraival,
ugyanakkor egyre gyakrabban mer�l fel a munkaszerz�d�s relational contract-k�nt
val� min�s�t�se, annak ellen�re, hogy a leg�jabb munkav�gz�si, foglalkoztat�si(?)
m�dszerek ennek ellentmondani l�tszanak. A szerz� els�sorban azt vizsg�lja, hogy az
egy�ni munkajogviszonyt jellemz� al�-f�l�rendelts�g ellen�re, l�tezik-e olyan
�sszetart� er� a munkaszerz�d�s alanyai k�z�tt, amely a felek kapcsolat�t a
mag�njogi szerz�d�s klasszikus elvei alapj�n k�pes meghat�rozni. "
"A fogyaszt�i magatart�s alapjai";"Hofmeister-T�th �gnes";"978 963 059 889
7";"Akad�miai Kiad�";"2017";"Gazdas�g,
Marketing";"https://mersz.hu/kiadvany/241";"https://mersz.hu/hofmeister-toth-a-
fogyasztoi-magatartas-alapjai";"https://doi.org/10.1556/9789630598897";"2017.09.27
09:41:32";"A sikeres marketingstrat�gi�k kialak�t�s�hoz n�lk�l�zhetetlen a hazai �s
m�s kult�r�kban �l� potenci�lis v�s�rl�k v�rhat� magatart�s�nak alapos ismerete. A
fogyaszt�i magatart�s tanulm�nyoz�sa mag�ban foglalja az olyan megfigyelhet�
magatart�sokat, hogy mit, mennyit v�s�roltak, kik �s hogyan v�s�rolt�k, illetve
fogyasztott�k a term�ket. Mag�ban foglalja tov�bb� az egy�ni sz�ks�gleteket,
�rz�kel�seket, azt, hogy milyen inform�ci�val rendelkeznek a fogyaszt�k, hogyan
dolgozz�k fel az inform�ci�kat, hogyan �rt�kelik az alternat�v�kat, illetve hogyan
�reznek a term�k birtokl�s�r�l. A k�nyv meg�r�s�val az volt a c�lom, hogy
�ttekint�st adjak azokr�l a legfontosabb elm�letekr�l �s koncepci�kr�l, amelyek
seg�tik az olvas�t a fogyaszt�i magatart�s meg�rt�s�ben. A k�nyvben az olvas�
bepillant�st nyerhet a v�s�rl�i d�nt�sek bonyolult mechanizmus�ba, �s
megismerkedhet a v�lem�nyalkot�st befoly�sol� legfontosabb t�nyez�kkel, mindazokkal
a k�ls� �s bels� hat�sokkal, amelyek fogyaszt�i d�nt�seinket meghat�rozz�k. Ha
meg�rtj�k az egy�ni fogyaszt� d�nt�seinek l�nyeg�t, akkor hat�sosabban �s
eredm�nyesebben l�phet�nk ki a piacra, vehet�nk r�szt a piaci verseng�sben,
hat�rozhatjuk meg marketingstrat�gi�nkat. A k�nyv a fels�oktat�sban marketinget
tanul�knak �s oktat�knak, valamint azoknak a gyakorlati szakembereknek aj�nlhat�,
akik szeretn�k a fogyaszt�i magatart�st m�lyebben meg�rteni. A szerz�"
"A f�ldi �let reg�nye";"Maynard Smith John, Szathm�ry E�rs";"978 963 454 104
2";"Akad�miai Kiad�";"2017";"Biol�gia";"https://mersz.hu/kiadvany/122";"https://
mersz.hu/maynard-smith-szathmary-a-foldi-elet-regenye";"https://doi.org/
10.1556/9789634541042";"2017.09.27 09:40:57";"1995-ben jelent meg a The Major
Transitions in Evolution c�m� �tfog� m� Szathm�ry E�rs �s az az�ta elhunyt Maynard
Smith toll�b�l, melyet sokan az elm�lt sz�z �v egyik legfontosabb evol�ci�r�l sz�l�
m�v�nek tartanak. Az ennek nyom�n sz�letett �sszefoglal� k�nyv magyarul el�sz�r
2000-ben jelent meg. A t�ma m�vel�se term�szetesen nem �llt meg, most az Olvas� az
Oxford University Press enged�ly�vel egy korszer�s�tett �s b�v�tett kiad�st tart a
kez�ben. Az �l� szervezetek leny�g�z�en bonyolultak. Min�l t�bbet tudunk meg r�luk
- biok�mi�jukr�l, anat�mi�jukr�l, viselked�s�kr�l -, ann�l ink�bb megd�bben�nk az
evol�ci�s alkalmazkod�s felfedezett r�szletein. E k�nyv a m�velt olvas� sz�m�ra az
evol�ci� �j k�p�t k�n�lja, melynek magja az a felismer�s, hogy az evol�ci� sor�n
t�rt�nt n�h�ny gy�keres v�ltoz�s az �r�kletes inform�ci� t�rol�s�ban,
kifejez�d�s�ben �s �tad�s�ban, amelyek egyszersmind a komplexit�s n�veked�s�t is
lehet�v� tett�k. Ezzel p�rhuzamosan gyakran tapasztaljuk, hogy a kor�bban
f�ggetlen�l szaporod� replik�torok (m�sol�dni k�pes molekul�k, sejtek,
organizmusok) magasabb evol�ci�s egys�gbe szervez�dnek. Ha az alacsonyabb szint
evol�ci�j�t a magasabb nem tartan� kord�ban, mi sem lenn�nk itt. A folyamatokat
k�s�r� munkamegoszt�s szint�n a komplexit�s n�veked�s�nek ir�ny�ba hatott. A
szerz�k a k�nyvben az evol�ci� nagy l�p�seit tekintik �t az els� replik�torok
sejtekk� szervez�d�s�t�l az emberi nyelvk�szs�g kialakul�s�ig."
"A f�ldi l�gk�r t�rt�nete";"M�sz�ros Ern�";"978 963 454 314 5";"Akad�miai
Kiad�";"2018";"F�ldrajz";"https://mersz.hu/kiadvany/381";"https://mersz.hu/
meszaros-a-foldi-legkor-tortenete";"https://doi.org/
10.1556/9789634543145";"2018.12.28 23:13:31";"A leveg�, ez a k�l�nleges g�zkever�k
nem egyik pillanatr�l a m�sikra keletkezett. Kialakul�s�nak hossz� t�rt�nete van.
Ez a t�rt�net m�r az �srobban�s ut�n keletkez� csillagokban megkezd�d�tt. A
csillagok �lete �s hal�la sor�n kialakult elemekb�l keletkeztek azok a molekul�k,
amelyekb�l bolyg�nk l�trej�tt. A t�rt�net fordul�pontja k�zel n�gy milli�rd �vvel
ezel�tt k�vetkezett be. A fiatal F�ld�n, a bolyg� adotts�gainak k�vetkezt�ben
(nagys�g, Napt�l val� t�vols�g, v�zburok) megjelent az �let, amely a tov�bbiakban a
l�gk�rrel k�lcs�nhat�sban fejl�d�tt tov�bb, kialak�tva a k�l�nleges g�zkever�ket, a
leveg�t. Ennek legfontosabb mozzanata a jelenlegi oxig�nszint kialakul�sa. A l�gk�r
fejl�d�s�nek m�sik fontos von�sa a sz�n-dioxid koncentr�ci�j�nak t�bb�-kev�sb�
szab�lyos cs�kken�se, amely alapvet�en befoly�solta bolyg�nk �ghajlat�t. Ugyanis,
mint l�tni fogjuk, a l�gk�r �sszet�tel�nek v�ltoz�sai az �ghajlat t�rt�net�t is
meghat�rozt�k. Jelen k�tet c�lja ennek a t�rt�netnek a r�vid, egys�ges
�ttekint�se."
"Agilis gyakorlati �tmutat�";"Project Management Institute";"978 963 059 948
8";"Akad�miai Kiad�";"2018";"Gazdas�g";"https://mersz.hu/kiadvany/453";"https://
mersz.hu/project-management-institute-agilis-gyakorlati-utmutato";"https://
doi.org/10.1556/9789630599488";"2019.01.21 09:23:48";"Jelen k�nyv a Project
Management Institute (PMI) Agile Practice Guide c�m� k�tet�nek magyar nyelv�
kiad�sa. Ez a haz�nkban hi�nyp�tl� k�nyv a projektmenedzsment gyorsan fejl�d� �s
terjed� innovat�v ir�nyzata, az agilis projektmenedzsment aktu�lis �sszefoglal�s�t
adja. Seg�t meg�rteni, �rt�kelni �s felhaszn�lni az agilis �s a hibrid
megk�zel�t�seket. Gyakorlati �tmutat�st ny�jt arra vonatkoz�an, hogy mikor, hol �s
hogyan alkalmazz�k az agilis megk�zel�t�seket, valamint praktikus m�dszereket �s
eszk�z�ket biztos�t a szakemberek �s szervezetek sz�m�ra, hogy n�velj�k
agilit�sukat. A kiadv�nyt m�s PMI standardokkal �sszehangolva �ll�tott�k �ssze,
ide�rtve a Project Management Body of Knowledge (PMBOK Guide) hatodik kiad�s�t is.
A k�nyv a Project Management Institute �s az Agile Alliance egy�ttm�k�d�s�nek
eredm�nyek�ppen az agilis megk�zel�t�s state-of-theart bemutat�s�t tartalmazza
(Scrum, Lean, Kanban, Scrumban stb.), �s mint ilyen, nem hi�nyozhat egyetlen
projektvezet� k�nyvespolc�r�l sem. Translated by PMI Budapest, Hungarian Chapter"
"A glob�lis �s region�lis integr�ci� gazdas�gtana";"Pal�nkai Tibor, Kengyel �kos,
Kutasi G�bor, Benczes Istv�n, Nagy S�ndor Gyula";"978 963 059 838 5";"Akad�miai
Kiad�";"2016";"Gazdas�g";"https://mersz.hu/kiadvany/175";"https://mersz.hu/kengyel-
kutasi-palankai-benczes-nagy-a-globalis-es-regionalis-integracio-
gazdasagtana";"https://doi.org/10.1556/9789630598385";"2016.12.04 10:16:21";"A
k�nyv a glob�lis �s a region�lis integr�ci�t komplex m�don t�rgyalja. Az ut�bbi
id�szakban az integr�ci�kutat�s �j ir�nyak�nt jelentek meg az �sszehasonl�t�
region�lis integr�ci�s tanulm�nyok"", tank�nyv�nk c�lja a t�mak�r magyarorsz�gi
bevezet�se. Az integr�ci� gazdas�gtan�nak egyik alapk�rd�se az integr�ci�
el�nyeinek �s h�tr�nyainak (cost-benefit) azonos�t�sa �s m�r�se, de ezen t�lmen�en
k�s�rletet tesz�nk az integr�ci� folyamat�nak, az integr�lts�gnak, az integr�ci�s
politik�k hat�konys�g�nak, valamint az integr�ci��retts�gnek az elemz�s�re �s
m�r�s�re is. A tank�nyvet a nemzetk�zi gazdas�gi kapcsolatok �s a nemzetk�zi
tanulm�nyok mesterszakos, valamint doktori hallgat�inak aj�nljuk valamennyi magyar
egyetemen. Nemcsak k�zgazdas�gi, hanem m�s karokon is haszn�lhat�, s rem�lhet�en
sz�lesebb szakmai �s olvas�i �rdekl�d�st is kiel�g�t."
"A glob�lis gazdas�g f�ldrajzi dimenzi�i";"M�sz�ros Rezs� (szerk.)";"978 963 059
877 4";"Akad�miai Kiad�";"2017";"Gazdas�g, Region�lis
tudom�nyok";"https://mersz.hu/kiadvany/224";"https://mersz.hu/meszaros-a-globalis-
gazdasag-foldrajzi-dimenzioi";"https://doi.org/10.1556/9789630598774";"2017.05.16
14:00:49";"A m� a glob�lis gazdas�got a t�rsadalomf�ldrajz eszk�zt�r�val mutatja be
- naprak�sz adatokkal, sz�lesk�r� szakirodalmi h�tt�rrel, kiv�l�an illusztr�lt
elemz�sekkel, valamint az inform�ci�s �s kommunik�ci�s technol�gi�k r�v�n
gy�keresen �talakult glob�lis gazdas�g t�rszerkezet�nek bemutat�s�val. A
lebilincsel�en olvasm�nyos m� a f�ldrajzi �s k�zgazdas�gi k�pz�sek sz�m�ra �pp�gy
meggy�z�d�ssel aj�nlhat�, mint a t�ma ir�nt �rdekl�d� szakembereknek. Kocsis K�roly
akad�mikus A glob�lis gazdas�g f�ldrajzi dimenzi�i tov�bb er�s�ti azt a
tendenci�t, hogy a t�rsadalomf�ldrajz a geogr�fi�n k�v�l is k�pes tart�s tekint�lyt
szerezni. A szerz�k sz�nvonalas �s inform�ci�gazdag feldolgoz�st k�sz�tettek,
amelybe be�p�tett�k m�s tudom�nyter�letek eredm�nyeit is. "
"Agr�rgazdas�gtan I.";"Mizik Tam�s, Fert� Imre";"978 963 454 006 9";"Akad�miai
Kiad�";"2017";"Gazdas�g";"https://mersz.hu/kiadvany/195";"https://mersz.hu/mizik-
ferto-agrargazdasagtan-i";"https://doi.org/10.1556/9789634540069";"2017.12.20
11:17:46";"Az agr�rgazdas�gtani alapismeretek elsaj�t�t�sa n�lk�l�zhetetlen minden
olyan hallgat� sz�m�ra, aki ilyen jelleg� alapk�pz�st v�laszt. A tank�nyv r�szletes
�ttekint�st ny�jt a keresletr�l, k�n�latr�l �s a piacokr�l, valamint kit�r a
mez�gazdas�gi saj�toss�gokra is. K�l�n ter�let az �rak alakul�sa, illetve annak a
min�s�ggel val� kapcsolata, ami vil�gszerte egyre nagyobb jelent�s�g� lesz. A
hat�rid�s �rupiacok fontos szerepet t�ltenek be a termel�k sz�m�ra rendk�v�l fontos
�rv�rakoz�s szempontj�b�l, m�g a k�l�nb�z� hossz�s�g� ell�t�si l�ncok az egyedi
keresleti ig�nyekhez igazodnak. A k�nyv nemzetk�zi �s hazai kitekint�sben
vizsg�lja a termel�i egy�ttm�k�d�sek form�it, azok fontoss�g�t, melyek mind a
gazd�lkod�k, mind a fogyaszt�k sz�m�ra meghat�roz� jelent�s�ggel b�rnak.
�sszess�g�ben a k�nyv r�szletesen k�r�lj�rja az alapvet� t�m�kat, �s seg�ti azok
meg�rt�s�t, �gy b�tran aj�nlom minden agr�rm�rn�k szakos hallgat� sz�m�ra. Dr.
Feldman Zsolt, helyettes �llamtitk�r, F�ldm�vel�s�gyi Miniszt�rium Egyr�szt az�rt
�r�l�k ennek a tank�nyvnek, mert j�l �ttekinthet� �s pontos k�pet ad arr�l, hogy
melyek az �gazat m�k�d�s�nek k�zgazdas�gi alapelvei, valamint hogy miben m�s �s
miben hasonl�t a gazdas�g egy�b ter�leteihez. M�sr�szt az�rt �r�l�k ennek a
tank�nyvnek, mert seg�thet jav�tani az �gazat meg�t�l�s�n, mivel sikeresen mutatja
meg, hogy az agr�rgazdas�gtan milyen szorosan kapcsol�dik �ssze ak�r egy �tlag
�lelmiszer-fogyaszt� napi d�nt�seivel is - from field to fork -, mindezt �letszer�
�s elgondolkoztat� p�ld�kon kereszt�l. Rem�lem, hogy sok fiatal olvassa �s
saj�t�tja el majd a tank�nyvben le�rtakat, s�t a koll�g�imnak is aj�nlani fogom a
forgat�s�t, mert �sszef�gg�sbe helyez egy sor olyan �gazati k�rd�st, ami m�r r�gen
ker�lt a kutat�si f�kuszunkba. �r�l�k, hogy olyan k�nyvet aj�nlhatok, ami �j
kutat�si t�m�kon val� gondolkoz�sra inspir�lt. Ez�rt rem�lem, hogy a j�v�
szakemberei k�z�l lesznek, akik �ppen e k�nyv miatt v�lasztj�k majd a mi izgalmas
�gazatunkat �s a kutat�i p�ly�t. Dr. Juh�sz Anik�, AKI F�igazgat� Az
agr�rgazdas�gtan az elm�lt �vtizedekben a mez�gazdas�gi �zemtanb�l kiindulva egyre
sz�lesebb t�mak�r�ket fel�lel� tudom�ny�g lett. Ez�rt a szerz�k �gy d�nt�ttek, hogy
tank�nyvsorozatot �rnak az agr�rgazdas�gtan legfontosabb ter�leteir�l. Az els�
k�tet a mez�gazdas�gi �rak �s piacok speci�lis szempontjainak elemz�s�vel
foglalkozik, tov�bb� sz�mos gyakorlati p�ld�n kereszt�l bemutatja a mez�gazdas�g
saj�tos jelens�geinek vizsg�lat�t egyszer� k�zgazdas�gi eszk�z�k seg�ts�g�vel. A
tank�nyv �t t�m�t �lel fel. Az els� r�sz az agr�rgazdas�gtan t�rgy�r�l �s
fejl�d�s�r�l sz�l. A m�sodik az �rk�pz�s alapjaival, a harmadik r�sz pedig a
mez�gazdas�gi �rak v�ltoz�sainak k�l�nb�z� aspektusaival foglalkozik. A negyedik
r�sz az �rk�pz�s int�zm�nyeit t�rgyalja, m�g az �t�dik r�sz az �lelmiszer-
gazdas�gban megfigyelhet� saj�tos piaci kapcsolatokat vizsg�lja. Az olvas�k
hi�nyp�tl� k�tetet tartanak a kez�kben, mert e t�rgyk�rben a nemzetk�zi
ir�nyzatokat k�vet� tank�nyvsorozat eddig nem jelent meg Magyarorsz�gon. A sorozat
els� k�tete is h�ven t�kr�zi a nemzetk�zi szeml�letet, �s csak biztatni tudom a
szerz�ket a t�bbi k�tet miel�bbi megjelentet�s�re. A magyar agr�r-fels�oktat�s
oktat�i �s hallgat�i hasznos tank�nyvk�nt forgathatj�k a szerz�k m�v�t, akik maguk
is t�bb �vtizedes hazai �s k�lf�ldi szakmai �s oktat�i tapasztalattal rendelkeznek.
Dr. Popp J�zsef, MTA doktora"
"Agr�rgazdas�gtan II.";"Mizik Tam�s (szerk.)";"978 963 454 187 5";"Akad�miai
Kiad�";"2018";"Gazdas�g";"https://mersz.hu/kiadvany/335";"https://mersz.hu/mizik-
agrargazdasagtan-ii";"https://doi.org/10.1556/9789634541875";"2018.06.12
12:51:28";"Az agr�rgazdas�gtani ismeretek alapvet� fontoss�g�ak minden agr�rm�rn�k
szakos hallgat� sz�m�ra. A tank�nyvben bemutat�sra ker�lnek az agr�rgazdas�gi
szektor termel�si t�nyez�i (f�ld, t�ke, munkaer�), az �zemszervezet, a
mez�gazdas�gban is n�lk�l�zhetetlen kutat�s-fejleszt�s-innov�ci� vagy az
�lelmiszer-marketing. A makrofejl�d�sr�l sz�l� r�sz t�rgyalja az �lelmez�s- �s
�lelmiszer-biztons�got, a mez�gazdas�gi fejl�d�s �s a gazdas�gi n�veked�s
viszony�t, valamint az agr�rkereskedelmet. A z�r� fejezet a mez�gazdas�g �s a
k�rnyezet viszony�t mutatja be a fenntarthat�s�g szempontj�b�l. Az Agr�rgazdas�gtan
II. szerves folytat�sa az I. k�tetnek, r�szletesen �s olvasm�nyosan mutatja be a
t�ma legfontosabb, m�g hi�nyz� ter�leteit, �gy b�tran tudom aj�nlani mind az
oktat�k, mind a hallgat�k r�sz�re. Dr. Feldman Zsolt, helyettes �llamtitk�r,
F�ldm�vel�s�gyi Miniszt�rium Az Agr�rgazdas�gtan tank�nyvek Mizik Tam�s �ltal
szerkesztett m�sodik k�tet�ben a szerz�k a mez�gazdas�gi fejl�d�s mikro- �s
makro�kon�miai elemz�s�vel foglalkoznak. A mikro�kon�miai t�mak�r a mez�gazdas�g
termel�si t�nyez�i (f�ld, t�ke, munkaer�) mellett a mez�gazdas�gi �zemszervezet
elm�let�vel �s saj�toss�gaival, a technol�giai fejl�d�ssel �s �lelmiszer-
marketinggel foglalkozik. A makro�kon�miai r�sz a glob�lis �lelmez�sbiztons�g, a
mez�gazdas�gi fejl�d�s �s a gazdas�gi n�veked�s �sszef�gg�seit, a nemzetk�zi
agr�rkereskedelem, az �lelmiszer-biztons�g �s a fenntarthat� gazd�lkod�s f�bb
k�rd�seit t�rgyalja. A sorozat m�sodik k�tete is h�ven t�kr�zi a nemzetk�zi
szeml�letet, a magyar agr�r-fels�oktat�s oktat�i �s hallgat�i, valamint a szakmai
szervezetek pedig hasznos k�nyvk�nt forgathatj�k a szerz�k m�v�t. Dr. Popp J�zsef,
az MTA doktora A k�zgazdas�g-tudom�ny az elm�lt f�l �vsz�zadban olyan speci�lis
ter�letek elemz�s�t v�llalta fel, mint az �rzelmek, t�rsas kapcsolatok vagy �ppen
az eg�szs�g k�rd�sk�re. Ek�zben azonban olyan klasszikus t�m�kt�l fordult el a
figyelem, mint az agr�rium elemz�se. T�rt�nt mindez akkor, amikor az agr�rium
robban�sszer� fejl�d�s el�tt �ll a digitaliz�ci� el�rehaladt�val, �s olyan
kih�v�sokkal kell megk�zdenie, mint a kl�mav�ltoz�s. E t�nyek alapjaiban fogj�k
�trendezni a jelenlegi agr�rrendszert. Ez�rt nagyon j� h�r, hogy �j
agr�rgazdas�gtani tank�nyvsorozat indult, melynek jelen, m�sodik k�tete a soha nem
avul� t�m�kat (pl. f�ldpiac) ugyanolyan ig�nyess�ggel t�rgyalja, mint a
leg�jabbakat (pl. GMO), es�lyt adva a magyar hallgat�knak, hogy sikeresen
kapcsol�dhassanak be a hazai �s nemzetk�zi agr�r�letbe. Dr. Kem�ny G�bor,
igazgat�, Ag�rgazdas�gi Kutat� Int�zet"
"A gyermekrajzt�l a fiatalok vizu�lis nyelv�ig";"K�rp�ti Andrea";"978 963 454 362
6";"Akad�miai
Kiad�";"2019";"M�vel�d�st�rt�net";"https://mersz.hu/kiadvany/624";"https://
mersz.hu/karpati-a-gyermekrajztol-a-fiatalok-vizualis-nyelveig";"https://doi.org/
10.1556/9789634543626";"2019.12.16 13:39:37";"Jelk�pek erdej�n �t visz az ember
�tja Baudelaire szavai j�l jellemzik a 21. sz�zadot, amelyben a k�pi kommunik�ci�
az �let minden ter�let�t �tsz�vi. A t�rbeli t�j�koz�d�s, a sz�nek, form�k hat�sos
haszn�lata az �lt�zk�d�st�l a k�z�ss�gi m�di�ban alak�tott k�pm�sig, az �p�t�s �s
t�rgyalkot�s mind r�szei a k�nyv t�m�j�t ad� vizu�lis nyelvnek. A gyermekrajz
egy kutat� kez�ben k�nnyen �gy j�rhat, mint a lepke, amely egy �llatbar�t rovar�sz
h�l�j�ba akad. Fajt�j�r�l, sz�rmaz�si hely�r�l, szok�sair�l �s alakj�r�l pontos
feljegyz�sek k�sz�lnek, majd felny�lik a h�l�. A lepke rep�lhetne is tov�bb, ha
sz�rny�r�l a vizsg�l�d�s sor�n le nem pergett volna a h�mpor. Mindent megtudtunk,
ami kider�thet�, de vizsg�l�d�sunk k�zben cs�sz�m�sz�v� tett�k. Nincs titka m�r,
ami elb�v�lne. Ez a k�nyv arra t�rekszik, hogy a vizu�lis k�pess�grendszer
megismer�s�vel v�lj�k �rthet�v�, de ne vesz�tsen var�zs�b�l a gyermekrajzok �s
kamaszm�vek vil�ga. Az els� firk�kt�l a 1214 �ves kiskamaszok hagyom�nyos �s
digit�lis m�veiig k�veti nyomon a szerz� a k�pi nyelv form�l�d�s�t, hazai �s
nemzetk�zi kutat�sok �s a rajzpedag�gi�ban elt�lt�tt n�gy �vtized tapasztalatai
alapj�n. A k�tetben sz�mos m�v�szeti projektr�l olvashatunk, amelyek k�pek,
szobrok, �p�tm�nyek alkot�s�ban �s meg�rt�s�ben seg�tik a fiatalokat. A szerz� a
pedag�giai programok �rt�kel�s�hez is ad eszk�z�ket, a k�pess�gkutat�s
eredm�nyeivel t�mogatva a fejleszt�st. A k�nyvet aj�nljuk mindenkinek, aki tan�tja
�s kutatja a gyermekek k�pi nyelv�t, �s azoknak is, akik csak csod�lj�k vagy
csod�lkoznak rajta, �s szeretn�k jobban meg�rteni."
"A gy�gyszerkutat�s k�mi�ja";"Keser� Gy�rgy Mikl�s (szerk.)";"978 963 059 076
1";"Akad�miai Kiad�";"2015";"K�mia,
Orvostudom�ny";"https://mersz.hu/kiadvany/4";"https://mersz.hu/keseru-a-
gyogyszerkutatas-kemiaja";"https://doi.org/10.1556/9789630590761";"2015.12.10
09:15:55";"A gy�gyszerkutat�s �rt�kteremt� folyamat, amit a legk�l�nb�z�bb k�miai,
biol�giai �s orvosi szak- �s r�szter�letek sokas�g�nak alkalmaz�sa jellemez. A
k�tet a folyamatra �s annak l�p�seire koncentr�lva a t�mak�r k�miai aspektusait
dolgozza fel, �gy az Olvas�k a k�mikus szem�vel k�s�rhetik v�gig a gy�gyszerkutat�s
folyamat�t. A k�nyv a sz�ks�ges gy�gyszerk�miai, analitikai �s fizikai k�miai,
valamint elj�r�sk�miai ismereteket egys�ges form�ban t�rgyalja, ugyanakkor r�mutat
azokra az informatikai, biol�giai, orvosi, jogi �s egy�b ter�letekre, ahol a
magasabb szint� integr�ci� szempontjai �rv�nyes�lnek. Hazai �s nemzetk�zi
tapasztalatok szerint a gy�gyszerkutat�s k�mi�j�ban k�zel t�z �v gyakorlat
sz�ks�ges a kell� j�rtass�g kialak�t�s�hoz. A szerz�k k�z�ss�ge jelen k�tettel
k�v�n hozz�j�rulni ahhoz, hogy a sz�ks�ges ismeretek megszerz�s�nek �tja, ha
jelent�sen r�videbb nem is, de szeml�let�ben egys�gesebb, �sszef�gg�seiben
�ttekinthet�bb, eszk�z- �s m�dszerv�laszt�sban tudatosabb lehessen. "
"A hadvisel�s m�v�szete I.";"Winkler Guszt�v";"978 963 059 971 9";"Akad�miai
winkler-a-hadviseles-muveszete-i";"https://doi.org/
10.1556/9789630599719";"2020.02.19 13:55:16";"A k�nyv alapvet� c�lja seg�ts�get
ny�jtani az eur�pai t�rt�nelmi-hadt�rt�nelmi esem�nyek meg�rt�s�hez a haditechnika
�s a katonai tev�kenys�g fejl�d�s�n, e fejl�d�s mozgat�rug�in kereszt�l. Ahhoz,
hogy a hadtudom�ny �s a harc�szat kialakul�s�t, �sszef�gg�seit folyamatokban tudjuk
vizsg�lni, n�h�ny a t�rt�nelemben haszn�latos �s �ltal�nosan elismert fogalmat
figyelmen k�v�l kell hagynunk. Az egyik a t�rsadalmi rendszer k�rd�se. A t�rgyalt
korszakot ""rabszolgatart� t�rsadalom"" n�vvel illetik. Sz�munkra p�ld�ul ennek
nincs jelent�s�ge, hiszen a rabszolg�k kisebb-nagyobb t�mege semmif�le hat�st nem
gyakorolt a katonai tev�kenys�g fejl�d�s�re. Fontos ellenben a f�ldtulajdon,
illetve a p�nz szerepe a gazdas�gi-t�rsadalmi �letben. Ha a f�ldm�vel�s a
meghat�roz� a t�rsadalomban, akkor �ltal�nos hadk�telezetts�get,
paraszthadseregeket v�rhatunk (p�ld�ul Sumer, Egyiptomi �birodalom, r�mai
kir�lys�g). Amikor a p�nz, a p�nzforgalom szerepe el�t�rbe ker�l, a j�l felszerelt
zsoldoskatonas�g jelenik meg a maga harc�szati, had�szati elveivel. A korok
szerinti feloszt�s szint�n nem szerencs�s. Az �skor-�kor-k�z�pkor sz�tv�laszt�s azt
sugallja, hogy ezek hat�r�n valami fontos v�ltoz�s t�rt�nt. Ez hadm�v�szeti
szempontb�l semmi esetre sincs �gy, a fejl�d�s folyamatos, t�r�s csak egyes
kult�r�kban, helyi k�r�lm�nyek k�z�tt k�vetkezhetett be. Ez�rt mi az id� szerinti
besorol�st alkalmazzuk. V�g�l m�g egy megjegyz�s a haditechnikai, harc�szati
fejl�d�ssel kapcsolatban. Lesz�gezhetj�k, hogy a technikai fejl�d�s Eur�pa eg�sz�re
n�zve folyamatos, term�szetesen helyi saj�toss�gokkal. A f� v�ltoz�sok a t�rsadalmi
rendszerrel, berendezked�ssel kapcsolatban a fegyvernemek egym�shoz val�
viszonyak�nt jelentkeznek. Ezek a v�ltoz�sok er�s�tve vagy gy�ng�tve a t�rsadalmak
agresszivit�s�val, birodalmi elhivatotts�g�val vezetnek egyes �llamok magas szint�,
j�l szervezett katonai kult�r�j�hoz, hadtudom�ny�hoz. A k�nyvben k�l�n�s figyelmet
ford�tunk a magyar (sztyeppei) haditechnik�nak, hadm�v�szetnek, mivel e ter�leten
m�g napjainkban is �l �s elterjedt a csak nyilaz�, barb�r hord�k megal�z� �s t�ves
k�pzete. A k�nyv nem (csak) hadt�rt�neti �ttekint�st ny�jt, hanem a hadm�v�szet
mozgat�rug�it, fejl�d�s�t k�veti. Ezt kieg�sz�ti egy folyamatos haditechnikai
elemz�s. Az elm�leti r�szeket hadj�ratok �s jelent�sebb csat�k le�r�sa
illusztr�lja, sok csatat�rk�ppel �s a hadm�veleti esem�nyeket bemutat�
t�rk�plappal. A sz�razf�ldi er�k fejl�d�s�nek bemutat�sa mellett nagy s�lyt
helyez�nk a v�r- �s er�d�p�t�szet v�ltoz�sainak t�rgyal�s�ra, �s a fejl�d�s
menet�nek rajzokon t�rt�n� bemutat�s�ra. A k�tetet r�szletes katonai kronol�gia
eg�sz�ti ki."
"A hadvisel�s m�v�szete II.";"Winkler Guszt�v";"978 963 454 468 5";"Akad�miai
Kiad�";"2019";"T�rt�nelem";"https://mersz.hu/kiadvany/570";"https://mersz.hu/a-
hadviseles-muveszete-ii";"https://doi.org/10.1556/9789634544685";"2019.10.07
15:26:15";"A Hadvisel�s m�v�szete II. (a feud�lis hadszervezett�l a zsoldos
hadseregekig) c�m� k�nyv alapvet� c�lja az els� k�tethez hasonl�an seg�ts�get
ny�jtani az eur�pai hadt�rt�neti esem�nyek meg�rt�s�hez a haditechnika �s a katonai
tev�kenys�g fejl�d�s�n, e fejl�d�s mozgat�rug�in kereszt�l. A k�nyv �ltal �tfogott
id�intervallum ez esetben a 900. �vt�l 1500-ig tart. Ahhoz, hogy a hadtudom�ny �s a
harc�szat fejl�d�s�t, �sszef�gg�seit folyamatokban tudjuk vizsg�lni, t�rekedt�nk az
eg�sz eur�pai t�rs�g egys�ges bemutat�s�ra, az anyagot, amennyire lehetett, az id�
f�ggv�ny�ben �s nem f�ldrajzi tagolts�gban t�rgyaljuk. Ezzel a m�dszerrel tal�n
siker�l r�mutatni arra, hogy gyakorlatilag hasonl� kult�r�j� �s t�rsadalmi
fel�p�t�s� orsz�gok, nemzetek hadm�v�szete is sz�ks�gszer�en hasonl�. Ugyan�gy
c�lunk szerint szeretn�nk bemutatni a haditechnika egys�ges fejl�d�s�t.
Term�szetesen a helyi etnikai, kultur�lis viszonyok ebben az egys�ges vil�gban
speci�lis jellegeket is kidombor�tanak. J� p�lda erre a magyar husz�rs�g, ami
t�rgyalt korunkban jelenik meg. Az eur�pai �ttekint�st sz�nes�ti azoknak a n�peknek
a hadm�v�szete, amelyek valamilyen form�ban kapcsolatba ker�ltek Eur�p�val (pl.
mongolok, t�r�k�k). A k�nyv fel�p�t�se hasonl� az els� k�tet�hez. Nem hadt�rt�neti
�ttekint�st ny�jt, hanem a hadm�v�szet mozgat�rug�it, fejl�d�s�t k�veti. Ezt
kieg�sz�ti egy folyamatos haditechnikai elemz�s. Az elm�leti r�szeket hadj�ratok �s
jelent�sebb csat�k le�r�sa illusztr�lja, sok csatat�rk�ppel �s a kor�bbin�l j�val
t�bb, a hadm�veleti esem�nyeket bemutat� t�rk�plappal. A sz�razf�ldi er�k
(gyalogs�g, lovass�g, t�z�rs�g) fejl�d�s�nek bemutat�sa mellett foglalkozunk a
hadihaj�z�s k�rd�seivel is, valamint nagy s�lyt helyez�nk a v�r- �s er�d�p�t�szet
v�ltoz�sainak t�rgyal�s�ra, �s a fejl�d�s menet�nek rajzokon t�rt�n� bemutat�s�ra.
A k�tetet r�szletes katonai kronol�gia eg�sz�ti ki. "
"A hadvisel�s m�v�szete III.";"Winkler Guszt�v";"978 963 454 404 3";"Akad�miai
winkler-a-hadviseles-muveszete-iii";"https://doi.org/
10.1556/9789634544043";"2019.08.22 09:43:51";"A k�tet szerves folytat�sa Winkler
Guszt�v A hadvisel�s m�v�szete a kezdetekt�l a magyar �llamalap�t�sig (I. k�tet),
illetve A hadvisel�s m�v�szete a magyar �llamalap�t�st�l a moh�csi v�szig (II.
k�tet) c�m� k�nyveinek. Ezekben seg�ts�get k�v�n ny�jtani a t�rt�nelmi-hadt�rt�neti
esem�nyek jobb meg�rt�s�hez a hadm�v�szet, haditechnika fejl�d�s�nek r�szletes
bemutat�s�val. Ahhoz, hogy a hadtudom�ny �s a harc�szat fejl�d�s�t, �sszef�gg�seit
folyamatokban lehessen vizsg�lni, az eg�sz eur�pai t�rs�g egys�ges bemutat�s�n�l az
anyagot az id� f�ggv�ny�ben �s nem f�ldrajzi tagolts�gban kell t�rgyalni. Ezzel a
m�dszerrel tal�n siker�l r�mutatni a k�z�s fejl�d�si ir�nyokra, arra, hogy
gyakorlatilag hasonl� kult�r�j� �s t�rsadalmi fel�p�t�s� orsz�gok, nemzetek
hadm�v�szete is sz�ks�gszer�en hasonl�. Ugyan�gy, a c�l szerint szeretn� bemutatni
a haditechnika egys�ges fejl�d�s�t. Term�szetesen a helyi etnikai, kultur�lis
viszonyok ebben az egys�ges vil�gban speci�lis jellegeket is kidombor�tanak. J�
p�lda erre a magyar husz�rs�g, ami t�rgyalt korunkban er�s�dik meg. Az eur�pai
�ttekint�st sz�nes�ti azoknak a n�peknek a hadm�v�szete, amelyek valamilyen
form�ban kapcsolatba ker�ltek Eur�p�val (pl. t�r�k�k). A m� fel�p�t�se hasonl� az
el�z� k�tetekhez. Nem hadt�rt�neti �ttekint�st ny�jt, hanem a hadm�v�szet
mozgat�rug�it, fejl�d�s�t k�veti. Ezt kieg�sz�ti egy folyamatos haditechnikai
elemz�s. Winkler Guszt�v �p�t�m�rn�k a hadm�v�szet t�mak�r�ben �rt m�veiben az
elemz�si c�l� elm�leti r�szeket az adott peri�dusra jellemz� hadj�ratok
bemutat�s�val illusztr�lja. Az olvas� 30 t�rk�pv�zlaton, t�bb mint 25
er�d�t�srajzon �s 15 harcrendi v�zlaton k�vetheti nyomon a hadm�v�szeti fejl�d�s
t�rt�net�t, p�rhuzamosan a magyar hadm�v�szet v�ltoz�sainak a nemzetk�zi trendekbe
val� integr�l�s�val."
"A hadvisel�s m�v�szete IV.";"Winkler Guszt�v";"978 963 454 469 2";"Akad�miai
winkler-a-hadviseles-muveszete-iv";"https://doi.org/
10.1556/9789634544692";"2019.10.07 15:29:19";"A k�tet szerves folytat�sa Winkler
Guszt�v: A hadvisel�s m�v�szete a kezdetekt�l a magyar �llamalap�t�sig (I. k�tet),
a A hadvisel�s m�v�szete a magyar �llamalap�t�st�l a moh�csi v�szig (II. k�tet),
valamint a Hadvisel�s m�v�szete III. c�m� k�nyveknek. E m� alapvet� c�lja az el�z�
k�tetekhez hasonl�an seg�ts�get ny�jtani az eur�pai t�rt�nelmi-hadt�rt�nelmi
esem�nyek jobb meg�rt�s�hez a haditechnika �s a katonai tev�kenys�g fejl�d�s�n
kereszt�l. A k�nyv �ltal �tfogott id�intervallum ez esetben az 1700. �vt�l az 1789.
�vig tart. A k�tet fel�p�t�se hasonl� az el�z� k�tetekhez. Nem csup�n hadt�rt�neti
�ttekint�st ny�jt, hanem f�k�nt a hadm�v�szet mozgat�rug�it, fejl�d�s�t k�veti. Ezt
kieg�sz�ti egy folyamatos haditechnikai elemz�s. Az olvas� 40 harc�szati �s
hadm�veleti t�rk�pv�zlaton, �s 8 er�d�t�srajzon k�vetheti nyomon a hadm�v�szeti
fejl�d�s t�rt�net�t, bele�rtve az eur�pai hatalmak m�s kontinenseken val� fegyveres
tev�kenys�g�t is. Term�szetesen ezzel p�rhuzamosan a magyar hadm�v�szet
v�ltoz�sainak a nemzetk�zi trendekbe val� integr�l�s�t is t�rgyalja. A k�tetben
t�rgyalt f� fejezetek a haditechnikai, hadm�v�szeti v�ltoz�sok f� szakaszai
szerinti tagol�sban jelennek meg. Ezek a k�vetkez�k: 1. A dinasztikus h�bor�k els�
peri�dusa (17001721), amely az �j politikai rend kialakul�s�val v�gz�dik. 2. Az
eur�pai nagyhatalmi szerkezet �talakul�sa (17211740), amely katonailag a porosz
hatalom felemelked�s�ig tart. 3. �j egyens�lyi helyzet Eur�p�ban (1740-1763), az
eur�pai politikai konszolid�ci�ig. 5. A vil�gm�ret� hadsz�nterek kialakul�sa
(vil�gh�bor�k) (17561789), eg�szen a francia forradalom hadm�v�szetet megv�ltoztat�
korszak�ig."
"A h�ziorvosk�pz�s helyzete �s fejleszt�si lehet�s�gei";"Nemzeti N�peg�szs�g�gyi
K�zpont (k�zread.)";"978 963 454 620 7";"Akad�miai
Kiad�";"2020";"Orvostudom�ny";"https://mersz.hu/kiadvany/786";"https://mersz.hu/a-
haziorvoskepzes-helyzete-es-fejlesztesi-lehetosegei";"https://doi.org/
10.1556/9789634546207";"2020.12.09 10:45:58";"A gy�gy�t�s mindig is nemzetk�zi
l�t�sm�dot ig�nyelt, �s a mai orvosl�s sz�m�ra hatv�nyozottan sz�ks�gszer� az
orsz�ghat�rokon, nyelveken, kult�r�kon �t�vel� szeml�let elsaj�t�t�sa. Az emberi
�let �rt�k�nek univerz�lis jellege, a biol�gia kult�raf�ggetlen volta �s a ter�pi�s
felel�ss�g miatti al�zat egyar�nt arra sarkall benn�nket, gy�gy�t�kat, hogy az
idegen nyelv� irodalmat tanulm�nyozva, nemzetk�zi kapcsolatokat ki�p�tve szerezz�nk
k�lf�ldi tapasztalatot, tud�st. Mindez term�szetesen a h�ziorvosl�sra is igaz, m�g
akkor is, ha a h�ziorvos tev�kenys�ge k�l�n�sen elv�laszthatatlan nyelvi �s
szociol�giai k�rnyezet�t�l. Term�szetes volt teh�t sz�munkra, hogy projekt�nk kit�r
a nemzetk�zi h�ziorvosk�pz�s saj�ts�gaira, ig�nyk�nt jelenik meg az interkultur�lis
kontextus felt�rk�pez�se. "
"""A hazugs�g �l""";"V�radi Ildik� (szerk.)";"978 963 454 450 0";"Akad�miai
Kiad�";"2019";"Irodalom";"https://mersz.hu/kiadvany/576";"https://mersz.hu/varadi-
a-hazugsag-ol";"https://doi.org/10.1556/9789634544500";"2019.09.25 16:41:59";"A
Kodol�nyi J�nos F�iskola 2008-ban alakult Hungarol�giai, illetve 2007-t�l m�k�d�
T�rt�neti M�helye 2009 m�jus�nak v�g�n eg�sz napos konferenci�t szervezett n�vad�ja
sz�let�s�nek 110. �s hal�l�nak 40. �vfordul�ja alkalm�b�l, a K�z�p-eur�pai
Kultur�lis Int�zetben. Az �l�sszakon szinte valamennyi kutat� r�szt vett, aki az
ut�bbi esztend�kben �rdemben foglalkozott Kodol�nyi J�nos m�ltatlanul elfeledett
�letm�v�vel."
"A hellenisztikus filoz�fusok";"Sedley David N., Long Anthony A.";"978 963 059 709
8";"Akad�miai Kiad�";"2016";"Filoz�fia,
�kortudom�ny";"https://mersz.hu/kiadvany/18";"https://mersz.hu/long-sedley-a-
hellenisztikus-filozofusok";"https://doi.org/10.1556/9789630597098";"2016.03.23
15:47:14";"Anthony A. Long �s David N. Sedley a hellenisztikus filoz�fia
kutat�s�nak legnagyobb tekint�lyei k�z� tartozik. Forr�sgy�jtem�ny�k az
epikureizmus, a sztoicizmus, az akad�miai szkepticizmus �s a p�rrh�nizmus
legfontosabb forr�ssz�vegeit vonultatja f�l tematikus rendben, az egyes
fejezetekhez t�m�r, ugyanakkor finom �s m�lyrehat� elemz�seket tartalmaz�
filoz�fiai komment�rt csatolva. A hellenisztikus filoz�fusok alapm�: a forr�sokat
�ltal�nosan e k�tet hivatkoz�si rendszere szerint id�zik, Long �s Sedley elemz�sei
pedig a ter�leten foly� �j kutat�sok kiindul�pontj�ul szolg�lnak. A k�nyv jelen
kiad�s�val a magyar olvas� els� �zben kaphat �tfog� k�pet a hellenisztikus
filoz�fia forr�sair�l, fogalomkincs�r�l �s a korszakban l�trej�tt kifinomult
filoz�fiai elm�letekr�l. A magyar kiad�s szerkeszt�je Bene L�szl�, ford�t�i B�r�ny
Istv�n, Bene L�szl�, B�r�czki Tam�s, Brunner �kos, Simon Attila �s Szekeres Csilla.
A kieg�sz�t� bibliogr�fi�t Brunner �kos, N�meth Attila �s Veres M�t� �ll�totta
�ssze. "
"A h�rn�gysz�gek megh�d�t�sa";"Ger�cs L�szl�";"978 963 454 421 0";"Akad�miai
Kiad�";"2022";"Matematika";"https://mersz.hu/kiadvany/892";"https://mersz.hu/
gerocs-a-hurnegyszogek-meghoditasa";"https://doi.org/
10.1556/9789634544210";"2022.07.22 23:32:07";"Sem a magyar, sem a k�lf�ldi
szakirodalomban nem jelent meg a Ger�cs L�szl��hoz hasonl� �tfog� �s r�szletes
feldolgoz�s az elemi geometria izgalmas �s hasznos ter�let�r�l, a ker�leti �s
k�z�pponti sz�gek, valamint a h�rn�gysz�gek t�mak�r�r�l. A h�rn�gysz�gek vil�ga a
geometria izgalmas �s sz�p szelete nemcsak az�rt, mert seg�ts�g�vel sok mindent
megtudhatunk, meg�rthet�nk a h�romsz�gek, soksz�gek tulajdons�gair�l, de az�rt is,
mert az elemi geometria e ter�lete is kifejezetten alkalmas a fant�zia �s a
kreativit�s fejleszt�s�re. Ger�cs L�szl� k�nyve az�rt is egyed�l�ll�, mert j�val
t�lmutat a t�ma szakszer� magyar�zat�n: a bevezet�ben hasznos �s tanuls�gos
elm�leti k�rd�sek (defin�ci�k, t�telek, �rdekess�gek) vizsg�lat�val visz el
benn�nk a legfontosabb elm�leti tudnival�khoz. Mindezt 88 feladat k�veti, �s
term�szetesen e feladatok minden r�szletre kiterjed�, alapos kidolgoz�sa sem marad
el. A 106 �br�t tartalmaz� k�nyv az emelt szint� tanterv szerint tanul�
k�z�piskol�soknak ugyanolyan �rt�kes tud�st ny�jt, mint a matematikaversenyre
k�sz�l� di�koknak, de ugyanilyen hasznos lehet k�z�piskolai matematikatan�rok,
egyetemi hallgat�k �s oktat�k sz�m�ra is. E k�tet a szerz� Azok a csod�latos
h�rn�gysz�gek c. k�nyv�nek b�v�tett kiad�sa. "
"Air-conditioning";"Mikl�s Kassai, L�szl� Kajt�r";"978 963 454 374 9";"Akad�miai
Kiad�";"2019";"M�szaki
tudom�nyok";"https://mersz.hu/kiadvany/472";"https://mersz.hu/kassai-kajtar-air-
conditioning";"https://doi.org/10.1556/9789634543749";"2019.05.23
12:30:16";"Nowadays, the explosion of air-conditioning systems is a global
phenomenon. With their operation, pleasant thermal comort feeling can be provided
for the occupants. Statistical data show that the active cooling of residental and
public buildings is increasingly used also in developing countries. In these
buildings, the proportion of ventilation in total energy consumption is
significantly increased. There is a similar problem in the operation of buildings
with post-thermal insulation. In this case, the energy demand of the ventilation
represents a relatively higher proportion of the energy consumption of the whole
annual building energy consumption. In international practice, energy saving
operation is gaining ground. Here, this book is related to this topic, in which it
introduces methods for energy-efficient dimensioning and design of air-conditioning
systems in generalized, practical cases."
"A jap�n rejt�ly";"Murak�zy L�szl�";"978 963 454 000 7";"Akad�miai
murakozy-a-japan-rejtely";"https://doi.org/10.1556/9789634540007";"2017.03.16
11:12:40";"Jap�n elm�lt k�t �vsz�zados fejl�d�se leny�g�z� gazdas�gi sikerek, de
ugyanakkor v�gzetes zs�kutc�k t�rt�nete is. Fontos elemezni, hogy ez milyen
tanuls�gokat adhat a fejleszt� �llam modellj�t k�vet� orsz�gok sz�m�ra. Sok
felt�rekv� orsz�g er�teljes korm�nyzati, k�zponti beavatkoz�ssal igyekszik
el�rehaladni, ami �ltal�ban a piaci mechanizmusok gyeng�bb m�k�d�s�vel p�rosul. A
fejleszt� �llam eszk�zeinek az alkalmaz�sa gyakran p�rosul autokrata politikai
berendezked�ssel, amit nem is kevesen szint�n a hat�konys�got fokoz� mozzanatnak
tekintenek. Ez vagy a demokratikus int�zm�ny- �s szok�srendszer a kulcsa a hossz�
t�v� el�rehalad�snak? Az �llam �s a piac milyen kombin�ci�ja lehet a fenntarthat�
fejl�d�s kulcsa? Mit mondanak sz�munkra a jap�n tapasztalatok? Nem lehet vit�s,
hogy a fejleszt� �llam seg�thette a fejlett orsz�gokhoz val� felz�rk�z�st. De mi
t�rt�nik ezekkel az int�zm�nyekkel, mennyire lehetnek hasznosak vagy ak�r g�tl�ak,
amikor m�r nem az utol�r�s, hanem az �tt�r�s, az �tteremt�s a feladat az �ld�kl�
glob�lis versenyben? Ebben is az autokratikus berendezked�s, valamint az er�s
b�rokratikus ir�ny�t�s �s koordin�ci� lenne az el�reviv� mozzanat, szemben a piaci
versennyel �s innov�ci�val? A fentiek nagyon is l�nyegesek az �tf�gg�s�g,
�tteremt�s t�rt�nelmi lehet�s�geinek �s a modellv�lt�s neh�zs�geinek elemz�s�ben.
Kev�s olyan orsz�g van a vil�gon, ahol a form�lis �s inform�lis int�zm�nyek sok
�vsz�zados fejl�d�se ennyire mark�ns folyamatoss�got �s k�lcs�nhat�st mutat. Ennek
elemz�se sz�mos, Jap�non valamint �zsi�n is messze t�lmutat� elm�leti �s
gazdas�gpolitikai tanuls�ggal szolg�lhat sz�munkra. A t�rt�nelmi �ttekint�sen t�l a
leg�jabb �vtizedek jap�n t�rt�n�sei, a defl�ci� �s a stagn�l�s negyedsz�zados
korszaka, a fentiek mellett az�rt is k�l�n�sen �rdekesek, mert a 2007-2009-es
v�ls�g ut�n m�shol is szembes�lnek a szakemberek �s a gazdas�gi d�nt�shoz�k ezekkel
a vesz�lyekkel. A jap�n tapasztalatok, az ut�bbi �vekben a k�zgazdas�gi figyelem
k�z�ppontj�ba ker�lt Abenomics tanuls�gai gazdag�thatj�k ezzel kapcsolatos
ismereteinket �s tud�sunkat is."
"A jelen a j�v� m�ltja";"Murak�zy L�szl� (szerk.)";"978 963 454 020 5";"Akad�miai
murakozy-a-jelen-a-jovo-multja";"https://doi.org/10.1556/9789634540205";"2017.05.16
14:00:57";"Jelen k�nyv az Akad�miai Kiad� Gazdas�gpolitikai kerekasztal sorozat�nak
m�sodik k�tete. Az els�, Fecseg a felsz�n �s hallgat a m�ly"" c�mmel, Magyarorsz�g
�s Kelet-K�z�p-Eur�pa vonatkoz�s�ban a jelenhez vezet� utat elemezte. A mostani
pedig, a j�v�be is tekintve, folytatja a k�z�s gondolkod�st. Magyarorsz�gon
hagyom�nyosan, �s sajn�latos m�don az elm�lt �vtizedben is, a gazdas�gpolitika
sokszor a j�v� gener�ci�it megterhelve v�lasztja a k�nnyebb utat. Pedig, ahogy e
k�tet c�me is jelzi, jelen a j�v� m�ltja. Mai cselekedeteink hat�rozz�k meg
Magyarorsz�g j�v�j�t. Sz�mos zs�kutca, �tt�veszt�s, �ttalans�g ut�n ideje lenne
megtal�lni a jobb j�v�be vezet� utakat, fejl�d�si p�ly�kat. A tanulm�nyok t�ll�pnek
a puszt�n gazdas�gpolitikai k�zel�t�seken, �s a m�g�ttes, m�lyebb elm�leti,
t�rsadalmi �s t�rt�nelmi �sszef�gg�sekre koncentr�lnak. Azt mondhatjuk, t�bb
�rtelemben is, hogy ez a k�tet ott kezd�dik, ahol a gazdas�gpolitika �ltal�ban
v�gz�dik. Antal L�szl�, Bokros Lajos, Csaba L�szl�, Gy�rffy D�ra, Murak�zy L�szl�,
T�r�k �d�m szerz�g�rd�j�hoz most Kir�ly J�lia csatlakozott. Szomor� aktualit�sa a
k�tetnek, hogy Antal L�szl�nak itt szerepel utols� tanulm�nya. A k�nyvet az
Akad�miai Kiad� �s a szerz�t�rsak az � eml�k�nek aj�nlj�k."
"A jog �rv�nyes�l�s�nek t�rs�ge az Eur�pai Uni�ban";"Gombos Katalin";"978 963 295
609 1";"Wolters Kluwer
Kft.";"2016";"Jogtudom�ny";"https://mersz.hu/kiadvany/36";"https://mersz.hu/gombos-
a-jog-ervenyesulesenek-tersege-az-europai-unioban";"https://doi.org/
10.55413/9789632956091";"2016.11.24 15:23:39";"Eur�pa kinyitotta kapuit. Az Eur�pai
Uni�ban szabadon mozoghatunk, tanulhatunk, v�llalhatunk munk�t, de �hatatlanul
hat�ron �tny�l� jogvit�kba is keveredhet�nk. A jog �rv�nyes�l�s�n alapul� eur�pai
t�rs�g azt jelenti, hogy az Eur�pai Uni�ban az igazs�gszolg�ltat�shoz val�
megfelel� hozz�f�r�st, az igazs�g�gyi hat�s�gok k�z�tti hat�konyabb egy�ttm�k�d�st
�s a b�r�s�gi hat�rozatok EU-n bel�li szabad mozg�s�t kell megval�s�tani. A t�rs�g
c�lkit�z�sei k�z�tt szerepel az egys�ges igazs�g�gyi t�rs�g l�trehoz�sa, ami a
joghoz �s igazs�gszolg�ltat�shoz val� megfelel� hozz�f�r�st jelenti. Az elt�r�
tag�llami jogrendszerek k�zel�t�se mellett a k�l�nb�z�s�gekb�l ad�d�
ig�ny�rv�nyes�t�si akad�lyok fokozatos lebont�s�val, a k�lcs�n�s bizalom elv�nek
kiteljesed�s�vel c�lkit�z�s az is, hogy az ig�ny�rv�nyes�t�s vagy �ppen v�grehajt�s
sikere ne f�ggj�n att�l, hogy a hat�ron �tny�l� elemet tartalmaz� jogvit�ban az
elj�r�s mely tag�llamban zajlik. A k�nyv a jog �rv�nyes�l�se t�rs�g�nek k�l�nb�z�
szeleteit bemutatva hasznos seg�ts�get ad mind a jogalkalmaz�k, mind az uni�s jogot
tanul�k, mind pedig az egyszer� jogkeres� polg�rok sz�m�ra."
"A j�vedelem- �s vagyoni t�pus� ad�k";"B�k�s Bal�zs, Hal�sz Zsolt, Szab� Ildik�,
Varga Erzs�bet";"978 963 594 032 5";"Wolters Kluwer Hungary
jovedelem-es-vagyoni-tipusu-adok";"https://doi.org/
10.55413/9789635940325";"2022.05.25 07:05:13";"Az Olvas� jelen k�tettel egy
p�nz�gyi jogi egyetemi tank�nyvsorozat harmadik k�tet�t tartja a kez�ben, amely
bemutatja a j�vedelem �s vagyonad�ztat�s hazai rendszer�t a t�rsas�gi ad�, a
szem�lyi j�vedelemad�, a kisv�llalkoz�sok ad�i, a t�rsadalombiztos�t�si
befizet�sek, a vagyont terhel� ad� �s illet�kek tekintet�ben, tov�bb� kit�r a
vonatkoz� nemzetk�zi ad�z�si k�rd�sekre �s a kapcsol�d� EU-szab�lyoz�s
�ttekint�s�re is. A k�tet szerz�i a P�zm�ny P�ter Katolikus Egyetem Jog- �s
�llamtudom�nyi Kar P�nz�gyi Jogi Tansz�k�nek oktat�i, akik imm�r k�t �vtizedes
tapasztalatot gy�jt�ttek �ssze a p�nz�gyi jog oktat�sa ter�n, �s el�rkezettnek
l�tt�k az id�t, hogy oktat�si �s gyakorlati tapasztalataiknak legjobban megfelel�,
�s egy�ttal hallgat�ik felk�sz�l�s�t legjobban seg�t� tank�nyvsorozatot ind�tsanak
�tj�ra. A p�nz�gyi jog oktat�sa sor�n �ltal�nos tapasztalat, hogy a t�ma
terjedelme, �sszetetts�ge �s r�szletess�ge k�l�nleges megk�zel�t�st tesz
sz�ks�gess�. E k�l�nleges megk�zel�t�s azt jelenti, hogy nem c�lszer� az egyes
t�mak�r�k minden egyes r�szelem�t beemelni a tananyagba. Az oktat�s c�lja sokkal
ink�bb az, hogy a p�nz�gyi jog keret�ben oktatott h�rom nagy t�mak�r az ad�jog, a
k�lts�gvet�si jog �s a p�nz�gyi �s befektet�si szab�lyoz�s alapvet� elemei,
fogalmai �s bels� rendszertani �sszef�gg�sei ker�ljenek a f�kuszpontba, �s ez�ltal
a hallgat�k megismerj�k azon szab�lyoz�si strukt�r�k m�k�d�s�t, amelynek
r�szleteiben gyakorlati munk�juk sor�n m�r �k is kell� biztons�ggal el tudnak
igazodni. Jelen k�tet c�lja ennek megfelel�en a j�vedelem �s vagyonad�z�s
rendszer�nek, alapfogalmainak, uni�s, nemzetk�zi �s hazai szab�lyoz�si
�sszef�gg�seinek �ttekint�se a jogtudom�nyi egyetemi szint� p�nz�gyi jogi oktat�s
ig�nyei szerint. Ennek megfelel�en a szerz�knek nem c�lja a szab�lyoz�s minden
egyes r�szelem�nek bemutat�sa, hanem egy alapos fogalomtiszt�z� �s �tfog�
rendszertani elemz� m�dszert k�vetve a t�rgyalt t�mak�r�k egyes elemeinek m�k�d�s�t
�s bels� �sszef�gg�seit szeretn�k megismertetni az olvas�kkal. A k�tet els�dlegesen
egyetemi oktat�si felhaszn�l�si c�llal k�sz�lt, amelyben a szerz�k a hazai
szab�lyoz�s bemutat�sa mellett hangs�lyosan kit�rtek a t�ma szempontj�b�l k�l�n�sen
fontos nemzetk�zi ad�z�si �s eur�pai uni�s szab�lyoz�si elemekre is. A k�tet azok
sz�m�ra is hasznos szakk�nyvk�nt forgathat�, akik egyetemi tanulm�nyaik befejez�s�t
k�vet�en is ad�joggal k�v�nnak foglalkozni, ak�r ad�hat�s�gi, ak�r m�s
jogalkalmaz�i ter�leten."
"A K�rp�t-medence f�ldrajza";"D�v�nyi Zolt�n (szerk.)";"978 963 059 802
6";"Akad�miai
Kiad�";"2016";"F�ldrajz";"https://mersz.hu/kiadvany/21";"https://mersz.hu/dovenyi-
a-karpat-medence-foldrajza";"https://doi.org/10.1556/9789630598026";"2016.05.01
13:30:00";"F�l �vsz�zados hi�nyt p�tol a k�tet, hiszen utolj�ra 1947-ben jelent meg
a K�rp�t-medenc�t mint egys�ges f�ldrajzi teret le�r� k�zik�nyv. Geogr�fusok
nemzed�kei voltak politikai nyom�sra elz�rva ett�l a t�m�t�l, majd tov�bbi
�vtizedek kellettek az �jrakezdett kutat�sok eredm�nyeinek �sszegz�s�ig. A
szerkeszt�k, ahogy az a Vil�gf�ldrajz k�zik�nyv eset�ben is t�rt�nt, kit�rt�k a
kaput, s megpr�b�ltak mindenkit bevonni a munk�ba a magyar geogr�fi�b�l, illetve
f�ldtudom�nyb�l, akinek van �rdemi mondanival�ja a t�m�ban. A sz�haszn�lat nem
v�letlen: magyar �s nem magyarorsz�gi geogr�fi�r�l van sz�, teh�t a szerz�k a
K�rp�t-medence k�l�nb�z� r�szein �lnek �s dolgoznak, az orsz�ghat�rok ebben az
esetben nem jelentettek akad�lyt. Az eredm�ny p�ratlanul gazdag �s friss,
ugyanakkor egys�ges szeml�letm�ddal kidolgozott K�rp�t-medence k�p. A k�tet kell�en
r�szletes a t�m�ban elm�lyedni v�gy�k sz�m�ra, de el�g sz�nes �s �rdekes ahhoz,
hogy mag�val ragadja az egy-egy r�szlet ir�nt �rdekl�d�ket, illetve az Akad�miai
Kiad� k�zik�nyv sorozat�nak h�s�ges gy�jt�it is."
"A k�rt�r�t�si jog magyar�zata";"F�zer Tam�s (szerk.)";"978 963 295 824 8";"Wolters
Kluwer Kft.";"2019";"Jogtudom�ny";"https://mersz.hu/kiadvany/488";"https://
mersz.hu/fezer-a-karteritesi-jog-magyarazata";"https://doi.org/
10.55413/9789632958248";"2019.10.24 12:08:41";"E tank�nyv a Budapesti M�szaki �s
Gazdas�gtudom�nyi Egyetem G�p�szm�rn�ki Kar�nak alapk�pz�s�ben oktatott,
Anyagismeret c�m� tant�rgyak ismeretanyag�t tartalmazza. A tank�nyv az
anyagtudom�ny n�h�ny alapvet� fejezet�t, egyes technol�giai ismereteket tov�bb� a
m�rn�ki gyakorlat sz�m�ra fontos anyagismereti k�rd�seket t�rgyalja."
"A k�retlen integr�ci�";"De�k Andr�s (szerk.)";"978 963 454 067 0";"Akad�miai
Kiad�";"2017";"Gazdas�g";"https://mersz.hu/kiadvany/254";"https://mersz.hu/deak-a-
keretlen-integracio";"https://doi.org/10.1556/9789634540670";"2017.11.06
22:29:37";"Mi�rt d�nt�tt 2014-ben �gy Oroszorsz�g, hogy a putyini id�szak sikeres
visszat�r�se �s j�l�ti felz�rk�z�sa ut�n a nemzet �jraegyes�t�s��rt felhagy a
vil�ggazdas�gi integr�ci�val, �s v�llalja a nemzetk�zi szankci�k jelentette
terheket? Mi�rt gondolta az orosz elit, hogy az egyre ink�bb monokultur�lis, az
olajbev�telekre alapozott gazdas�g hosszabb t�von k�pes lesz elviselni az
elszigetelts�get? Mi�rt nem tudott rendszeralkot� elemm� v�lni a k�lf�ldi t�ke az
orosz moderniz�ci�ban? Mennyiben pr�b�lta Moszkva �jradefini�lni szerep�t a
vil�ggazdas�gban, �s meger�s�teni nagyhatalmis�g�nak gazdas�gi alapjait? Mennyire
siker�lt meg�ll�tania a posztszovjet t�rs�g dezintegr�ci�s folyamatait, �s vonz�v�
tenni saj�t mag�t a r�gi� nagyhatalmi verseng�s�ben? Jelen tanulm�nyk�tet az orosz
�s a posztszovjet gazdas�gi felz�rk�z�s egyfajta term�szetrajz�t adja az olvas�
kez�be. Oroszorsz�g Putyin alatt els� alkalommal volt k�pes �rdemben alak�tani vagy
alkalmazkodni a hossz� t�v� vil�ggazdas�gi folyamatokhoz. A k�tet c�lja, hogy
bemutassa azokat a moderniz�ci�s �s hatalmi dilemm�kat, ellentmond�sokat, amelyek
ezt a folyamatot k�s�rt�k, megvonja a korszak vil�ggazdas�gi m�rleg�t, �s
valamik�ppen megmagyar�zza, hogy mi�rt nem v�lt a m�lyebb integr�ci� vonz�v�
Moszkva sz�m�ra. A k�tet szerz�i az MTA KRTK Vil�ggazdas�gi Int�zet�nek munkat�rsai
�s a t�rs�g gazdas�g�val r�gebb �ta foglalkoz� kutat�k."
"A kis- �s k�z�pv�llalkoz�sok innov�ci�ja";"Stukovszky Tam�s, Illy�s P�ter
(szerk.)";"978 963 454 833 1";"Akad�miai Kiad�";"2022";"Gazdas�g, P�nz�gy �s
sz�mvitel";"https://mersz.hu/kiadvany/990";"https://mersz.hu/stukovszky-illyes-a-
kis-es-kozepvallalkozasok-innovacioja-elmelet-es-gyakorlat";"https://doi.org/
10.1556/9789634548331";"2022.10.28 17:32:26";"A jelen k�tet szellemi mun�ci�j�t
ad�, a kkv-k innov�ci�s minimum�nak azonos�t�s�ra ir�nyul� kutat�s c�lja az egyes
innov�ci�s m�dszertanok, modellek benchmark jelleg� vizsg�lata �s a hazai kkv-k
legoptim�lisabb innov�ci�s �letciklus modellj�nek defini�l�sa volt. A kutat�s sor�n
az innov�ci� mint v�ltoz�si k�pess�g operat�v szinten ker�lt vizsg�latra az egyes
innov�ci�s m�dszertanok, modellek benchmark jelleg� elemz�s�vel. Mik�zben a m�
c�lrendszere t�bbr�t�, legfontosabb k�ldet�se, hogy az innov�ci� technokrata,
tudom�nyos �s sokszor tal�n t�l�rt�kelt vagy t�lgondolt jelent�startalm�t
�tform�lja a v�llalatok mindennapjaiban is haszn�lhat�, m�k�d�s�ket �s
eredm�nyess�g�ket t�mogat� fogalomm�. A szerz�k az innov�ci�s defin�ci�k, modellek,
folyamatok, jogszab�lyok �s nemzetk�zi trendek vil�g�nak elemz� bemutat�s�n
kereszt�l vezetik az Olvas�t, kiemelten foglalkozva a hazai kis- �s
k�z�pv�llalkoz�sok innov�ci�s kih�v�saival, lehet�s�geivel. A k�tetben szerepl�
ismeretek tanulm�nyoz�sa hasznos lehet a t�ma ir�nt m�lyebben �rdekl�d�knek legyen
sz� a j�v� innov�ci�menedzsereir�l, d�nt�sel�k�sz�t�kr�l �s szakpolitikusokr�l vagy
ak�r egyetemi hallgat�kr�l, oktat�kr�l , akik tenni szeretn�nek az�rt, hogy a kis-
�s k�z�pv�llalkoz�sok, az�ltal pedig haz�nk innov�ci�s teljes�tm�nye javuljon,
elker�lve ezzel a kev�sb� versenyk�pes gazdas�gi k�rnyezetben rejl� k�zepes
fejletts�gi csapda vesz�ly�t. "
"A kock�zat sz�nh�za";"Kiss Gabriella";"978 963 454 613 9";"Akad�miai
kiss-a-kockazat-szinhaza";"https://doi.org/10.1556/9789634546139";"2020.11.19
15:42:25";"Ez a k�nyv a k�tezres �vek elej�n meghat�roz� hazai el�ad�sokkal
foglalkozik. Olyan befogad�i magatart�s k�rvonalaz�s�ra v�llalkozik, amely
t�nyleges �lm�nyk�nt tudja megsz�laltatni a k�zv�lem�ny szerint botr�nyosnak,
undor�t�nak, illetve unalmasnak tartott, �m a mindm�ig meghat�roz� realista
hagyom�nnyal �rdemben �s k�vetkezetesen vitatkoz� rendez�seket."
"A kopula �s a nomin�lis mondatok a magyarban ";"K�d�r Edit";"978 963 454 422
7";"Akad�miai Kiad�";"2019";"Nyelv�szet";"https://mersz.hu/kiadvany/547";"https://
mersz.hu/kadar-a-kopula-es-a-nominalis-mondatok-a-magyarban";"https://doi.org/
10.1556/9789634544227";"2019.10.07 14:12:35";"Jelen monogr�fia azokat a nonverb�lis
predik�tum� mondatt�pusokat t�rgyalja, amelyekben kijelent� m�d jelen id�ben, egyes
sz�m harmadik szem�ly� alany mellett nem jelenik meg (hangz�) kopula. C�lja
egyr�szt a magyar predikat�v �s azonos�t� mondatokhoz olyan szerkezeti le�r�st
rendelni, amelyb�l az adatolhat� szintaktikai k�l�nbs�gek levezethet�k, m�sr�szt a
kopula kateg�ri�j�nak vizsg�lata (melyr�l azt �ll�tja, hogy nem igei elem, hanem
csup�n az inflexi�nak ""lexik�lis t�maszt"" ad� explet�vum). A le�r�s eszk�z��l a
generat�v grammatika eszk�zt�r�t haszn�lja, ennek ellen�re nem elm�leti, hanem
le�r� jelleg� (lehet�v� t�ve ez�ltal az eredm�nyek k�l�nb�z� elm�leti keretekben
t�rt�n� felhaszn�l�s�t)."
"A koreai rejt�ly";"Murak�zy L�szl�";"978 963 454 568 2";"Akad�miai
murakozy-a-koreai-rejtely";"https://doi.org/10.1556/9789634545682";"2020.07.29
12:29:26";"A 20. sz�zad v�ge �s a 21. sz�zad k�ts�gk�v�l a nagy vil�ggazdas�gi
er�k�zpontok �trendez�d�s�nek az id�szaka. Sok �vsz�zad ut�n napjainkban �gy t�nik,
hogy az eur�pai eredet� gazdas�gok elvesz�thetik vezet� szerep�ket. �zsia egyre
jobban �rz�kelhet� felemelked�se nem K�n�val kezd�d�tt, hanem Jap�nnal, az ottani
gazdas�gi csod�val. E folyamat sor�n Jap�n az els�, nem eur�pai gy�ker�
gazdas�gk�nt z�rk�zott fel a legfejlettebb orsz�gokhoz. A koreai rejt�ly mintegy
folytat�sa az Akad�miai Kiad�n�l megjelent, A Jap�n rejt�ly. �tteremt� csod�k �s
v�gzetes zs�kutc�k c�m� k�tetnek, hiszen 20. sz�zad m�sodik fel�ben Korea, imm�r a
kontinensen, egyfajta gazdas�gi csod�t jelent� p�ly�val szint�n felz�rk�zott a
legfejlettebb orsz�gok k�z�. Mik�zben k�ts�gtelen�l a jap�n �t egyik
k�pvisel�j�nek, k�zvet�t�j�nek tekinthetj�k, ugyanakkor annak sz�mos von�s�t
meg�rizve m�gis saj�t fejl�d�si p�ly�t alak�tott ki, alkalmazkodva az orsz�g
saj�toss�gaihoz, �s a kibontakoz� globaliz�ci� �j k�r�lm�nyeihez. Imm�r Korea az
amely a nemzetk�zi gazdas�g fontos szerepl�j�v� v�lva maga is p�ld�t �s �szt�nz�st
adhat a t�rs�g tov�bbi felemelked�s�nek. Jap�n �s Korea p�ly�j�nak ismerete n�lk�l
a 21. sz�zadban imm�r meghat�roz� gazdas�gi nagyhatalomm� v�l� K�na fejl�d�se sem
�rthet� meg. Ez a k�nyv a koreai felz�rk�z�si p�lya �s napjaink helyzet�nek
meg�rt�s�hez, valamint a j�v� lehet�s�geinek felt�r�s�hoz visszany�l a t�rt�nelmi
�s kultur�lis el�zm�nyekhez �s felt�telekhez. Bemutatja a t�bb �vtizedes jap�n
megsz�ll�s id�szak�t �s annak jelent�s�g�t a k�s�bbi fejl�d�sben. R�szletesen
megismerhetj�k a gazdas�gi csoda �vtizedeit, a koreai fejleszt� �llam int�zm�nyeit
�s annak el�nyeit valamint korl�tait. A k�tet igen r�szletesen foglalkozik a
legut�bbi �vtizedek koreai fejlem�nyeivel, ami az�rt is k�l�n�sen fontos, mivel
Jap�n az elm�lt negyedsz�zadban egyfajta zs�kutc�ba jutott, �s k�ptelen kit�rni a
stagn�l�s �s a defl�ci� k�rforg�s�b�l. A k�vet�kn�l �s �gy Kore�n�l is kulcsk�rd�s,
hogy kor�bbi rendk�v�li fejl�d�s felt�telrendszere hogyan moderniz�lhat�, hogy a
jap�n csapd�t elker�lj�k. Nem kis er�fesz�t�sekkel, de ma �gy t�nik, hogy Korea el
tudja ker�lni Jap�n sors�t. Korea a hossz� �vsz�zadokon �t elz�rk�zott remet�b�l a
21. sz�zad igazi vil�gpolg�r�v� v�lt. "
"A korm�nyzati d�nt�sek konzult�ci�s mechanizmusai";"Vad�l Ildik�";"978 963 295 867
5";"Wolters Kluwer
Kft.";"2019";"Jogtudom�ny";"https://mersz.hu/kiadvany/490";"https://mersz.hu/vadal-
a-kormanyzati-dontesek-konzultacios-mechanizmusai";"https://doi.org/
10.55413/9789632958675";"2019.10.15 22:54:44";"A szerz� k�nyv�ben a korm�nyzati
d�nt�sek m�g�tt �ll� konzult�ci�s int�zm�nyek rendszer�nek bemutat�s�ra
v�llalkozott. M�ra ugyanis a modern k�zigazgat�sban a korm�nyzati konzultat�v
szervek sz�vev�nyes rendszere alakult ki. E szervek szerepe, jog�ll�sa nemcsak
k�l�nb�z�, hanem sokszor tiszt�zatlan, elnevez�s�k v�ltozatos k�pet mutat.
Jelent�s�g�kh�z �s sz�mukhoz k�pest a politikatudom�ny �s a jog is kev�s figyelmet
szentel a korm�nyzati d�nt�sek kialak�t�s�ban szerepet j�tsz� int�zm�nyeknek,
holott szinte �szrev�tlen�l kialakult egy �j szektor, amelynek m�k�d�se a
korm�nyzati tev�kenys�g min�s�ge szempontj�b�l is l�tfontoss�g�. Ez�rt m�ra
elker�lhetetlenn� v�lt a korm�nyzati d�nt�shozatalban r�sztvev� szerveknek a
felt�rk�pez�se, az ebbe sorolhat� int�zm�nyek, elj�r�sok sz�mbav�tele �s
tipiz�l�sa, a korm�nyzati d�nt�shozatalban j�tszott szerep�k tiszt�z�sa. A kiadv�ny
hi�nyp�tl� jelleg�, hiszen eddig Magyarorsz�gon a k�zjogi szakirodalom nem dolgozta
fel a korm�nyzati d�nt�sek m�g�tt �ll� konzult�ci�s int�zm�nyek rendszer�t. A k�nyv
seg�theti a k�zigazgat�si rendszer korszer�s�t�s�vel foglalkoz� szakemberek
munk�j�t, politol�gusok �s szervezetszociol�gusok �rdekl�d�s�re is sz�mot tarthat,
tov�bb� az egyetemi oktat�sban ugyancsak hasznos tananyagk�nt alkalmazhat�."
"A kort�rs magyar irodalom";"Balajthy �gnes, B�di Katalin, Szir�k P�ter";"978 963
615 076 1";"Debreceni Egyetemi
Kiad�";"2023";"Irodalom";"https://mersz.hu/kiadvany/1077";"https://mersz.hu/
balajthy-bodi-szirak-a-kortars-magyar-irodalom";"https://doi.org/
10.5484/9789636150761";"2023.05.03 08:30:05";"Tank�nyv�nket j� sz�vvel aj�nljuk
egyetemi hallgat�knak, k�z�piskolai tan�roknak �s di�koknak, valamint minden
�rdekl�d� olvas�nak, a t�j�koz�d�s �s az elm�ly�l�s c�lj�b�l. K�ts�gtelen�l nem
olyan m�vekr�l sz�l, amelyek ismer�s �s k�nnyed megold�sokkal el�be menn�nek az
olvas� v�rakoz�sainak (mint az �n. lekt�r�k), hanem olyan sz�vegekr�l, amelyek
megalkototts�guk, s�r� sz�v�s�k, bonyodalmas �sszef�gg�seik r�v�n pr�b�ra teszik
elv�r�sainkat, eszt�tikai tapasztal�suk kih�v�s el� �ll�tja a befogad� �n- �s
vil�g�rtelmez�s�t. Nem k�nny� �s kor�ntsem gyorsan olvashat� m�alkot�sokr�l, hanem
nagy ellen�ll�st tan�s�t� sz�vegekr�l esik sz�. Nagys�guk meg�rt�s�nek �pp ez az
ellen�ll�s a titka, mert ami igaz�n ""sz�p, az (mindgi) neh�z"", ahogy Rilke
mondan�. De ennek tudatos�t�s�val nem elriasztani, hanem b�tor�tani szeretn�nk
azokat, akik e k�tetet a kez�kbe veszik, abban a rem�nyben, hogy m�ris a kort�rs
magyar irodalom rendszeres olvas�i, vagy r�videsen azokk� v�lnak. Meg�ri ugyanis az
er�fesz�t�s, az el�tanulm�nyok �nmag�ban is sz�p munk�ja, mert ez�ltal az
eszt�tikai tapasztalat egy semmi m�ssal nem p�tolhat� nyelvm�v�szeti dimenzi�ja
ny�lik meg az olvas� sz�m�ra."
"A k�rnyezetgazdas�gtan alapjai";"Kerekes S�ndor";"978 963 454 226 1";"Akad�miai
Kiad�";"2018";"Gazdas�g";"https://mersz.hu/kiadvany/331";"https://mersz.hu/kerekes-
a-kornyezetgazdasagtan-alapjai";"https://doi.org/10.1556/9789634542261";"2018.06.06
08:45:03";"A k�rnyezetgazdas�gtan alapjai c�m� tank�nyvet a k�zgazdas�gtudom�nyi �s
�zleti alapk�pz�sben r�szt vev� hallgat�k sz�m�ra �rtuk. A k�nyvben a fenntarthat�
fejl�d�s elveit �s a k�rnyezetpolitika k�zgazdas�gi alapjait, a k�rnyezetv�delmi
szab�lyoz�s k�zgazdas�gi eszk�zeit tekintj�k �t. T�rgyaljuk a gazdas�gi n�veked�s
�s a fenntarthat� fejl�d�s kapcsolat�t. Ismertetj�k a j�l�ti mutat�kat �s az
�kol�giai l�bnyom sz�m�t�s elv�t �s jelent�s�g�t. R�szletesebben foglalkozunk az
extern�li�k oszt�lyoz�s�val, a felhalmoz�d� szennyez�sek okozta probl�m�kkal,
illetve a direkt �s indirekt szab�lyoz�s kevert alkalmaz�s�nak k�rd�seivel.
Bemutatjuk a k�rnyezeti szab�lyoz�s harmadik gener�ci�j�t jelent� inform�ci�n
alapul� k�rnyezetpolitikai eszk�z�k v�laszt�k�t �s az alkalmaz�sukkal el�rt
eredm�nyeket. T�rgyaljuk a k�rnyezetv�delem ter�n tapasztalhat� nemzetk�zi
er�fesz�t�sek (sztratoszferikus �zon, kl�mav�ltoz�s, vesz�lyes anyagok stb.)
eredm�nyeit �s a c�lok el�r�se �rdek�ben alkalmazott eszk�z�ket. A k�nyv utols�
fejezet�ben a v�llalatok k�rnyezeti kock�zataival �s azok kezel�s�vel
foglalkozunk."
"A k�rnyezettudom�ny alapjai";"M�sz�ros Ern�";"978 963 454 549 1";"Akad�miai
mersz.hu/meszaros-a-kornyezettudomany-alapjai";"https://doi.org/
10.1556/9789634545491";"2020.05.06 22:56:21";"A k�rnyezettudom�ny az emberi
tev�kenys�g �s a k�rnyezet kapcsolat�nak, �ltal�ban a k�rnyezeti t�rv�nyek
megismer�s�nek tudom�nya. Alapvet� feladata az �letet befoly�sol� k�ls� t�nyez�k
v�ltoz�sainak nyomon k�vet�se, ezek gazdas�gi �s szoci�lis k�vetkezm�nyeinek
felt�r�sa, az emberi tev�kenys�g �s a k�rnyezetet �rt emberi hat�sok
�sszekapcsol�sa megfigyel�sek, illetve matematikai modellek seg�ts�g�vel. Jelen
k�tet c�lja a f�ldi k�rnyezet kialakul�s�nak �s jelenlegi �llapot�nak le�r�sa, az
ember �s k�rnyezete kapcsolat�nak term�szettudom�nyos t�rgyal�sa. Ennek megfelel�en
ismerteti a k�rnyezeti v�ltoz�sok r�vid t�rt�net�t, r�viden v�zolja a l�gk�ri �s a
sz�razf�ldi k�rnyezetre vonatkoz� ismereteket, valamint az �ce�nok geol�giai,
fizikai, k�miai �s biol�giai tulajdons�gait. V�g�l t�rgyalja a k�l�nb�z� k�rnyezeti
tartom�nyok k�lcs�nhat�sait, a legfontosabb f�ldi elemek �s vegy�letek biogeok�miai
k�rforgalm�t. A k�nyv els�sorban a k�rnyezettudom�ny hazai kutat�s�t �s oktat�s�t
k�v�nja el�seg�teni, de aj�nlhat� minden �rdekl�d�nek, aki k�rnyezet�nk probl�m�it
tudom�nyos elm�ly�lts�ggel k�v�nja megismerni."
"A k�zbeszerz�s alapjai";"Boros Anita, Juh�sz P�ter, Lantos Ott�, T�trai
T�nde";"978 963 295 888 0";"Wolters Kluwer
Kft.";"2019";"Jogtudom�ny";"https://mersz.hu/kiadvany/491";"https://mersz.hu/boros-
lantos-juhasz-tatrai-a-kozbeszerzes-alapjai-3-kiadas";"https://doi.org/
10.55413/9789632958880";"2019.10.15 22:56:56";"A k�zbeszerz�si elj�r�sok szakszer�
lebonyol�t�s�hoz k�zbeszerz�si, �ltal�nos jogi, �s p�nz�gyi ismeretek sz�ks�gesek.
A k�zbeszerz�s rendszer�nek �ltal�nos meg�rt�se, a kapcsol�d� jogszab�lyok
egys�ges, logikus magyar�zatba foglal�sa, m�s megk�zel�t�sbe helyezi a
k�zbeszerz�si tev�kenys�get. A soksz�n� l�t�sm�d k�nnyebben teszi �rthet�v� a
kapacit�st biztos�t� szervezet, vagy ak�r az ar�nytalanul alacsony �r fogalm�t
aj�nlatk�r�k, aj�nlattev�k, tan�csad�k sz�m�ra egyar�nt. A hazai k�zbeszerz�si
szab�lyoz�s �s gyakorlat megismer�se, a kapcsol�d� k�rd�sek, �gy, mint p�nz�gyi,
gazdas�gi alkalmass�gi krit�riumok vagy k�zigazgat�si jogi probl�m�k megold�sa,
sz�ks�ges a k�zbeszerz�si piacon val� megfelel� t�j�koz�d�shoz. A k�nyv sz�l a
k�zbeszerz�s ir�nt �rdekl�d�knek, tov�bb� seg�ts�get ny�jt a k�zbeszerz�s t�m�ban
vizsg�ra k�sz�l�k vagy �ltal�nos k�zbeszerz�s-oktat�sok r�sztvev�k sz�m�ra is. A
rendszerszeml�let� megk�zel�t�s a kezd�knek biztos�t k�zvetlen seg�ts�get, m�g a
bonyolultabb �sszef�gg�sek r�vid �sszefoglal� magyar�zata hasznos lehet halad�
szak�rt�knek is. A gyakorlati p�ld�k �s a k�zbeszerz�si piacot foglalkoztat� olyan
k�rd�sek, mint p�ld�ul az elektronikus k�zbeszerz�s, fenntarthat� k�zbeszerz�s,
sz�nes�tik a jogszab�lyok struktur�lt magyar�zat�t. Az egyetemi oktat�k �ltal �rt
k�nyv a hazai k�zbeszerz�si piacon hi�nyp�tl� jelleg�, meg�j�tott v�ltozata a
fontosabb kapcsol�d� t�mak�r�ket fedi le, �s az olvas�k �ltal is k�nnyen
feldolgozhat�, �ttekinthet� m�don foglalja �ssze a k�zbeszerz�si ismeretek
alapjait, �s ny�jt seg�ts�get a folyamatosan v�ltoz� szab�lyrendszerben val�
eligazod�sban."
"A k�z�pkor �s az eszt�tika";"Cseke �kos";"978 963 454 132 5";"Akad�miai
Kiad�";"2017";"Filoz�fia,
Irodalom";"https://mersz.hu/kiadvany/117";"https://mersz.hu/cseke-a-kozepkor-es-az-
esztetika";"https://doi.org/10.1556/9789634541325";"2017.11.06 22:28:44";"A
k�z�pkori eszt�tik�nak szentelt tanulm�nyok a 19. sz�zad m�sodik fel�t�l fogva
egyre nagyobb helyet foglalnak el az eszt�tikat�rt�neti kutat�sokban, magyarul
azonban m�g soha nem jelent meg egy kifejezetten ennek a k�rd�snek szentelt
�sszefoglal� munka. Cseke �kos k�nyve ebben a tekintetben hi�nyp�tl� m�. A k�z�pkor
�s az eszt�tika ugyanakkor nem puszt�n az ebben a t�m�ban sz�letett k�lf�ldi
szakirodalom ismertet�s�re v�llalkozik, hanem a szakirodalom k�zmegegyez�sen
alapul� bel�t�sainak �jragondol�s�t is elv�gzi. A k�nyv t�bbek k�z�tt a k�vetkez�
k�rd�sekre keresi a v�laszt: Milyen szerepet t�lt be a m�v�szet �s a sz�ps�g a
k�z�pkori gondolkod�sban? Mennyiben m�dos�tja - vagy ink�bb �ssa al� - a k�z�pkori
szerz�k tanulm�nyoz�sa a modern eszt�tikai tapasztalatot? Mit jelent a sz�ps�get
�szlelni a vil�gban �s �nmagamban? L�tezik-e �rz�kfeletti sz�ps�g? �s vajon sz�p-e
a szerelmes, sz�pp� tesz-e a szeretet, a szerelem vil�ga? A k�nyv t�bbek k�z�tt
Tertullianus, �goston, Eriugena, Clairvaux-i Bern�t, Bonaventura, Aquin�i Tam�s,
Eckhart mester �s Dante egy-egy sz�veg�t elemzi �s mutatja be az eszt�tika
t�rt�neti vizsg�lat�nak szempontj�b�l."
"A k�zgazdas�gi gondolkod�s r�vid t�rt�nete";"Farkas Be�ta";"978 963 454 742
mersz.hu/farkas-a-kozgazdasagi-gondolkodas-rovid-tortenete";"https://doi.org/
10.1556/9789634547426";"2021.12.06 00:15:23";"A k�zgazdas�gi gondolkod�s r�vid
t�rt�nete t�bb �vtizedes hi�nyt p�tol a magyar nyelv� k�nyvkiad�sban. Egyr�szt
olyan tananyagot tartalmaz, amely megalapozza az alapszakos k�zgazd�szhallgat�k
�ltal�nos szakmai m�velts�g�t, m�sr�szt a mesterszakos �s doktori hallgat�k,
illetve az �rdekl�d� szakemberek r�szletesebb ismereteket is tal�lnak benne. A
szerz� bemutatja, hogy az egyes korokban mit tartottak a k�zgazdas�gtan t�rgy�nak,
milyen k�rd�sek foglalkoztatt�k a k�zgazd�szokat, �s ezeket milyen m�dszerekkel
vizsg�lt�k: mindezeket a k�tet sz�lesebb t�rt�nelmi �s eszmet�rt�neti h�tt�rbe
�gyazza. A hasonl� nemzetk�zi kiadv�nyokhoz k�pest nagyobb teret szentel az
alternat�v ir�nyzatoknak, valamint a k�z�p- �s kelet-eur�pai, k�l�n�sen a magyar
szerz�knek, akik k�z�l legt�bben a nyugati vil�gban tettek szert h�rn�vre."
"A k�zigazgat�s �jragondol�sa";"Budai Bal�zs Benj�min";"978 963 454 065
mersz.hu/budai-a-kozigazgatas-ujragondolasa";"https://doi.org/
10.1556/9789634540656";"2017.12.20 11:17:12";"�rdekes l�tni, hogy gyorsan v�ltoz�
vil�gunkban az �llam (ezen bel�l a k�zigazgat�s) gyakorta s�rget� k�teless�ge saj�t
szerep�nek, funkci�inak, c�ljainak, eszk�zeinek �jradefini�l�sa, �jra-gondol�sa.
Ilyenkor t�bbnyire r�gr�l visszak�sz�n� k�rd�seket tesz�nk fel, melyekre - �pp
ez�rt - sokszor a v�laszok is meglep�en hasonlatosak. De m�g ha elt�r�ek is, a
v�grehajt�s vissz�ss�gai miatt l�phet�nk bele ugyanabba a (helyesebben ugyanannak
l�tsz�) foly�ba Ez�rt is v�gzi m�ltatlanul cs�fosan a legt�bb reform, �s ez�rt is
�rezhetj�k, hogy a k�zigazgat�s - jobb�t�i sz�nd�kai ellen�re - sem javul. Tudnunk
kell azonban, hogy v�g�rv�nyes megold�s nincs, csak olyan, mely �tmenetileg kezeli
a - k�rnyezethez �pp illeszked� - probl�m�t. A kezel�s eredm�ny�nek tart�ss�ga
viszont ismerhet� t�nyez�kt�l f�gg. R�ad�sul a k�zigazgat�s m�k�d�s�nek
eg�szs�g��rt m�r akkor is tenni kell, amikor annak k�rt�netei nem l�tsz�dnak a
felsz�nen. A tudom�ny (elm�let) �s a gyakorlat (legjobb megold�sok,
visszacsatol�sok) diskurzus�nak f�ny�ben, a tudom�ny eszk�zt�r�t seg�ts�g�l h�vva,
folyamatosan diagn�zist kell fel�ll�tanunk, �s az adott k�rk�pekre teljes k�r�
(szervezetre, feladatra, elj�r�sra, szem�lyzetre kiterjed�) m�dszertani megold�si
vari�nsokat kell ny�jtanunk. Ez a sikeres, c�lorient�lt, hat�kony (vagy egy sz�val:
j�) k�zigazgat�s kulcsa. Dr. Budai Bal�zs Benj�min int�zetvezet�, egyetemi docens
leg�jabb monogr�fi�ja napjaink k�zigazgat�s�nak hat�konys�gi dimenzi�it vizsg�lja.
Seg�t v�laszokat tal�lni a moderniz�ci�s k�nyszer m�g�tti jelens�gekb�l fakad�
legfontosabb k�rd�sekre. Fejezetet szentel - t�bbek k�z�tt - a k�z�igazgat�s
gazdas�gi, t�rsadalmi, szervez�si, jogi, informatikai �s emberi er�forr�sra
vonatkoz� hat�konys�g�nak. Ez az integr�lt, holisztikus megk�zel�t�s j� fog�dz�t
adhat mindazoknak, akiknek a k�zigazgat�s fejleszt�se hivat�sa, vagy hivat�sa
lesz."
"A k�z�ss�gi �s egy�b k�lf�ldi �gyletek �f�ja �s sz�ml�z�sa";"Farkas
Alexandra";"978 963 295 813 2";"Wolters Kluwer
farkas-a-kozossegi-es-egyeb-kulfoldi-ugyletek-afaja-es-szamlazasa-2016";"https://
doi.org/10.55413/9789632958132";"2019.10.15 22:59:05";"A k�lf�ldi �gyletek
sz�ml�z�sa �s �farendszerbeli kezel�se minden gazd�lkod� sz�m�ra fontos ter�let.
Manaps�g ugyanis egy v�llalkoz�s b�rmikor �rintett lehet valamilyen k�lf�ldi
vonatkoz�s� �gylettel, ak�r annak teljes�t�jek�nt, ak�r annak megrendel�jek�nt. A
k�z�ss�gi �s egy�b k�lf�ldi �gyletek �f�ja �s sz�ml�z�sa c�met visel� k�nyv�nk
�tdolgozott kiad�sa tartalmazza az �fat�rv�ny 58. �-a 2016. janu�r 1-j�t�l
megv�ltozott szab�ly�nak (azaz a folyamatos teljes�t�s� �gyletek szab�ly�nak) az
alkalmaz�s�t mind a k�z�ss�gi �rintetts�g� term�k�gyletekre vonatkoz�an, mind pedig
a k�lf�ldi szolg�ltat�sok kapcs�n. A szerz� ismerteti, hogy a k�lf�ldi �gyletek
szempontj�b�l hogyan kell �rtelmezni az elk�sett sz�ml�k kapcs�n gyakorolhat�
ad�levon�sra vonatkoz�, 2016. janu�r 1-j�t�l hat�lyos �j szab�lyt. Ezen fel�l az
�tdolgozott kiadv�ny r�szletezi az id�k�zben hat�lyba l�pett, a term�kexportra
vonatkoz� 90 napon t�li, de 360 napon bel�li visszamen�leges ad�mentess�gi
szab�lyt, illetve kit�r az els� kiad�s �ta uni�s szinten bevezetett, a nem
ad�alanyok r�sz�re t�rt�n� telekommunik�ci�s, r�di�s, audiovizu�lis m�dia, valamint
elektronikus �ton ny�jtott szolg�ltat�sok kezel�s�re, ha a szolg�ltat�st ny�jt� �s
az ig�nybe vev� nem azonos orsz�gban telepedett le. A k�nyv t�rgyalja a k�z�ss�gi
term�k�gyleteket (ide�rtve a k�z�ss�gi term�kbeszerz�st �s a k�z�ss�gi ad�mentes
�rt�kes�t�st is), a harmadik orsz�gos term�k�gyleteket (a term�kimport �s a
term�kexport r�szletez�se), ismerteti a k�z�ss�gi �s a harmadik orsz�gbeli
vonatkoz�s� szolg�ltat�sok szab�lyrendszer�t, valamint �ttekinti a deviz�s sz�ml�k
szab�lyait. A kiadv�nyban az egyes jogszab�lyi rendelkez�sek magyar�zata mellett
sz�mos gyakorlati p�lda illusztr�lja a szab�lyokat, seg�ts�get ny�jtva a
gazd�lkod�k, v�llalkoz�sok mindennapi m�k�d�se sor�n el�fordul� probl�m�inak
megold�s�hoz."
"A k�z�ss�gi �s egy�b k�lf�ldi �gyletek �f�ja �s sz�ml�z�sa";"Farkas
Alexandra";"978 963 295 836 1";"Wolters Kluwer Hungary
kozossegi-es-egyeb-kulfoldi-ugyletek-afaja-es-szamlazasa-2018";"https://doi.org/
10.55413/9789632958361";"2019.11.07 17:34:33";"Jelen kiadv�nyunk A k�z�ss�gi �s
egy�b k�lf�ldi �gyletek �f�ja �s sz�ml�z�sa kor�bbi kiadv�ny �tdolgozott, a kor�bbi
kiad�st�l eltelt id�ben hat�lyba l�pett jogszab�lyi rendelkez�sekkel friss�tett
v�ltozata. A kiadv�ny a k�lf�ldi vonatkoz�s� �gyleteknek az �ltal�nos forgalmi ad�
rendszer�ben t�rt�n� kezel�s�t t�rgyalja, r�szletesen kit�rve mind a k�z�ss�gi,
mind pedig a harmadik orsz�gbeli term�k�gyletek �s szolg�ltat�sok �fa-rendszerbeli
kezel�s�re. A kiadv�ny a relev�ns jogszab�lyi rendelkez�sek ismertet�s�n �s
magyar�zat�n t�l sz�mos gyakorlati p�ld�t is tartalmaz, seg�tve a jogalkalmaz�kat a
sokszor bonyolultnak t�n� sz�ml�z�si k�rd�sek mindennapi megold�s�ban. A
kiadv�nyban ismertet�sre ker�lnek k�l�n�sen a k�z�ss�gi term�kbeszerz�sek �s
term�k�rt�kes�t�sek, valamint a harmadik orsz�g fel� ir�nyul� term�kexport, illetve
az onnan �rkez� term�kimport r�szletes �fa szab�lyai, valamint a k�lf�ldi
vonatkoz�s� szolg�ltat�sokra vonatkoz� �fa rendelkez�sek (legyen az k�z�ss�gi, vagy
harmadik orsz�gbeli �gylet). Ezen t�l a kiadv�nyunk r�szletesen kit�r a deviz�s
sz�ml�k �fa kezel�s�re, az �rfolyam alkalmaz�s �fa-rendszerbeli szab�lyoz�s�ra is,
szint�n sz�mos gyakorlati p�ld�val illusztr�lva ezek mindennapi kezel�s�t."
"A k�zvet�t�i funkci�t bet�lt� szerz�d�sek jogi k�rnyezete";"Csehi Zolt�n, Sobor
D�vid (szerk.)";"978 963 295 925 2";"Wolters Kluwer Hungary
Kft.";"2020";"Jogtudom�ny";"https://mersz.hu/kiadvany/666";"https://mersz.hu/csehi-
sobor-a-kozvetitoi-funkciot-betolto-szerzodesek-jogi-kornyezete";"https://doi.org/
10.55413/9789632959252";"2020.09.08 01:20:55";"Az �ru el��ll�t�j�t�l annak v�gleges
felhaszn�l�j�ig �ltal�ban t�bb szerz�d�sen kereszt�l vezet az �t. Az �rt�kes�t�s
folyamat�ban r�szt vev�k akiket �sszefoglal�an k�zvet�t�knek nevez�nk elt�r�
tartalm� �s gazdas�gi c�l� szerz�d�ses jogviszonyokban m�k�dnek k�zre az �ru piacra
juttat�s�ban: viszontelad�k�nt, bizom�nyosk�nt, disztrib�tork�nt vagy m�s gazdas�gi
funkci�t megjelen�tve. Sz�mos esetben az �rt�kes�t�si l�ncban t�bb �rt�kes�t� is
r�szt vesz, t�bbnyire k�l�nb�z� jogviszonyok alapj�n, a gy�rt� �s a nagykeresked�
meg�llapod�s�nak jogi konstrukci�ja, gazdas�gi tartalma elt�r ugyanis a
nagykeresked�vel szerz�d� tov�bbi �rt�kes�t�k�t�l. A k�zvet�t�s folyamat�t a
kereskedelmi szok�sok, a piaci szerepl�k jellemz�i, a piac nyitotts�ga, valamint
sz�mos egy�b k�ls� t�nyez� befoly�solja. Ezek k�z� tartoznak a t�rsadalmi-gazdas�gi
kommunik�ci� csatorn�i, a rendelkez�sre �ll� fuvaroz�si, sz�ll�t�si lehet�s�gek, a
versenyjogi szab�lyoz�s �s az ad�z�si k�rnyezet, valamint a jogvit�k rendez�s�nek a
m�djai. A k�tet f� c�lkit�z�se a k�zvet�t�i funkci�t bet�lt� szerz�d�sekkel
kapcsolatos jogi szab�lyoz�s r�szletes feldolgoz�sa. �gy bemutatja a magyar �s az
eur�pai szab�lyoz�si k�rnyezetet, �s az egyes jellemz� szerz�d�st�pusokra vonatkoz�
polg�ri jogi el��r�sokat, majd ismerteti a forgalmaz�s versenyjogi korl�tait, a
gy�rt�k, import�r�k, valamint a forgalmaz�k term�kbiztons�gi �s piacfel�gyeleti
k�telezetts�geit. V�g�l terjedelmes elemz�st ad az eml�tett tev�kenys�get folytat�
ad�alanyokra vonatkoz� �ltal�nosforgalmiad�-szab�lyokr�l. A szerz�k �sszefoglal� �s
�ttekint� jelleggel dolgozt�k fel a k�zvet�t�i t�pus� szerz�d�sekkel kapcsolatos,
az �zleti �let szerepl�it foglalkoztat� legfontosabb probl�m�kat. Els�sorban azokat
a jog�szokat �s �zletembereket k�v�nj�k megsz�l�tani, akik tev�kenys�g�k sor�n
bizom�nyi, k�zvet�t�i-�gyn�ki, forgalmaz�si, franchise- vagy �ppen
biztos�t�sk�zvet�t�i szerz�d�sek el�k�sz�t�s�ben, megk�t�s�ben vesznek r�szt. A
k�tet seg�ts�get jelent a gyakorlat sz�m�ra a megoldand� feladatok meghat�roz�s�ban
�s a f�bb megold�si ir�nyok kijel�l�s�ben."
"Akt�v szab�lyoz�s vagy gazdas�gpolitikai nihilizmus?";"Galb�cs P�ter";"978 963 059
851 4";"Akad�miai Kiad�";"2016";"Gazdas�g, P�nz�gy �s
sz�mvitel";"https://mersz.hu/kiadvany/182";"https://mersz.hu/galbacs-aktiv-
szabalyozas-vagy-gazdasagpolitikai-nihilizmus";"https://doi.org/
10.1556/9789630598514";"2016.12.05 17:41:55";"Ez a k�nyv egy igazs�gkeres� m�.
Elolvas�s�t javasolom mindazoknak, akik a k�zgazdas�gtan verseng� elm�leteinek
felsz�nes ismerete alapj�n arra a k�vetkeztet�sre jutottak, hogy e
tudom�nyter�leten relat�v minden �ll�t�s. E k�nyv nemcsak elm�ly�theti tud�sukat,
de kiv�l� m�dszertan�, logikusan �rvel� kritikai elemz�ssel r�vil�g�t arra is, hogy
melyik ir�nyzat milyen m�don �s m�rt�kben seg�tette megismerni - vagy �ppen
f�lreismerni - a makrogazdas�g m�k�d�s�t, s ez�ltal hogyan j�rult hozz� a monet�ris
�s a fisk�lis politika megalapoz�s�hoz, illetve lehetett okoz�ja t�ves
gazdas�gpolitikai d�nt�seknek. A k�nyv olykor csak fontos k�rd�sek megfogalmaz�s�ig
jut el, megadva a tov�bbgondol�s es�ly�t az igazs�g keres�s�hez csatlakoz�,
elm�ly�lt olvas�j�nak. Dr. Pulay Gyula, az �llami Sz�mvev�sz�k Kutat� Int�zet�nek
f�igazgat�ja, a K�roli G�sp�r Reform�tus Egyetem tansz�kvezet� egyetemi docense"
"A kultur�lis antropol�gia t�rt�nete, elm�letei �s m�dszerei";"Kisdi Barbara";"978
963 454 257 5";"Akad�miai
mersz.hu/kisdi-a-kulturalis-antropologia-tortenete-elmeletei-es-
modszerei";"https://doi.org/10.1556/9789634542575";"2018.09.17 13:41:55";"A jegyzet
abb�l a tapasztalatb�l sz�letett, hogy noha sz�mos kit�n� �s hasznos k�nyvre �s
publik�ci�ra t�maszkodhatunk nincsen olyan �sszefoglal� �r�sm�, amely a kultur�lis
antropol�gia t�rt�net�t, elm�leteit �s alapvet� m�dszertan�t magyar nyelven teszi
k�zz�. Sokkal gyakoribbak az olyan tematik�j� k�nyvek, amelyek az antropol�giai
kutat�s jellemz� ter�letein haladnak v�gig (mint Holl�s Marida [1995] vagy Thomas
H. Eriksen [2009] k�nyve), illetve van olyan (mint Paul Bohannan �s Mark Glazer
M�rf�ldk�vek a kultur�lis antropol�gi�ban [1997] c�m� k�tete), amely neves
antropol�gusok t�bb h�res m�v�b�l k�z�l szemelv�nyeket. Ezek a k�nyvek nagy
seg�ts�get ny�jtanak az antropol�gia meg�rt�s�ben, jelen jegyzet is er�sen
t�maszkodik r�juk, de a nem antropol�gia szakos hallgat�knak t�lont�l
szerte�gaz�nak (�s tal�n t�ls�gosan nagy falatnak) bizonyultak. Fontos
hangs�lyozni, hogy a jegyzet nem antropol�gia szakos hallgat�k sz�m�ra k�sz�lt,
hanem olyan b�lcs�szek �s t�rsadalomkutat�k r�sz�re, akik a kultur�lis
antropol�gi�t abb�l a c�lb�l hallgatj�k, hogy szeml�letm�djukat sz�les�ts�k, az
ember kreat�v soksz�n�s�g�t (Leach, 1996: 149) megismerj�k."
"A kultur�lis turizmus soksz�n�s�ge";"J�szber�nyi Melinda (szerk.)";"978 963 454
522 4";"Akad�miai
Kiad�";"2020";"Turizmus";"https://mersz.hu/kiadvany/700";"https://mersz.hu/
jaszberenyi-a-kulturalis-turizmus-sokszinusege";"https://doi.org/
10.1556/9789634545224";"2020.04.27 14:43:53";"A k�tet hi�nyp�tl�, szellemis�ge,
szakmai mondanival�ja teljes m�rt�kben megfelel a legkorszer�bb turizmol�giai,
kult�ra- �s menedzsmenttudom�nyi elv�r�soknak. Szerz�g�rd�ja a t�m�hoz
illeszked�en soksz�n� egyr�szt a kutat�i, oktat�i oldalt, m�sr�szt a kult�ra �s a
m�dia ter�let�t reprezent�lja. Az egyes fejezeteket olyan szakemberek neve
f�mjelzi, akik hitelesen, a turizmus modern, transzdiszciplin�ris
fogalomrendszer�ben gondolkodva adj�k k�zre a turizmus �s a kult�ra szimbi�zis�nak
egy-egy szegmens�t. A feldolgozott t�m�k izgalmasak, a turizmuskutat�s �s a
turizmusipar f� �ramlat�hoz tartoznak, a sz�vegez�s st�lusa a tudom�nyoss�g �s a
k�z�rthet�s�g krit�rium�nak egyar�nt megfelel. A k�tet 2020-t�l a Turizmus �s
mobilit�s c�m� online sorozat tagjak�nt jelenik meg."
"Alapmarketing";"Kiss Mariann";"978 963 059 827 9";"Akad�miai
Kiad�";"2016";"Gazdas�g,
Marketing";"https://mersz.hu/kiadvany/152";"https://mersz.hu/kiss-
alapmarketing";"https://doi.org/10.1556/9789630598279";"2016.10.29 18:09:10";"A 21.
sz�zad marketingmenedzsmentj�nek hagyom�nyos �s online eszk�zeit mutatja be a
k�nyv. Az aktu�lis t�m�k �s k�rd�sk�r�k nemcsak a marketing szakma utols� �veinek
fejl�d�s�t jelzik, hanem visszat�kr�zik azt az ig�nyt, hogy a marketingd�nt�sek
egyre nagyobb biztons�got �s kock�zatot takarjanak, hiszen a d�nt�sek mind magasabb
k�lts�gr�ford�t�ssal j�rnak. Kiknek aj�nljuk a k�nyvet? A k�nyv egyar�nt
haszn�lhat� �n�ll� munk�ra vagy int�zm�nyes oktat�s keret�ben t�rt�n�
feldolgoz�sra. Mindazok eredm�nyesen alkalmazhatj�k - legyenek b�r c�gvezet�k,
v�llalkoz�k, egyetemi hallgat�k vagy a t�ma ir�nt �rdekl�d�k -, akik napi munk�juk
sor�n marketingfeladatokkal tal�lkoznak."
"A l�tszer�sz �s optometrista hivat�s alapjai";"Kov�cs S�ra M�ria, R�z Kata";"978
963 454 505 7";"Akad�miai
kovacs-rez-a-latszeresz-es-optometrista-hivatas-alapjai";"https://doi.org/
10.1556/9789634545057";"2020.02.04 12:22:46";
"A l�lek �s a nyelv";"Pl�h Csaba";"978 963 059 681 7";"Akad�miai
Kiad�";"2015";"Nyelv�szet,
Pszichol�gia";"https://mersz.hu/kiadvany/10";"https://mersz.hu/pleh-a-lelek-es-a-
nyelv";"https://doi.org/10.1556/9789630596817";"2015.12.14 19:13:35";"Hogyan
lesznek a hangokb�l szavak? T�nyleg meg�rt�nk h�rom sz�t m�sodpercenk�nt? De akkor
mi�rt �rtj�k f�lre egym�st? Mert a pillanatnyi lelki�llapotunk alapj�n besz�l�nk?
Mit hallunk a mondatok m�g�tt? Mi a t�rsalg�s logik�ja? Hogyan b�v�tj�k �j
szavakkal agyunk sz�t�r�t? Mi�rt tanul meg egy kisgyerek olyan hamar besz�lni? �s
egy�ltal�n: hogyan m�k�dik az agyunkban mindaz, amit besz�dnek nevez�nk? A Pont
k�nyvek sorozat �j darabja, A l�lek �s a nyelv �rthet� �s logikus v�laszokkal
szolg�l, hat�rozott pontokat t�ve a k�rd�jelek hely�re. "
"Alkalmazott k�mia";"Bedn�rikn� D�rnyei Gabriella (szerk.)";"978 963 454 514
9";"Akad�miai
bednarikne-alkalmazott-kemia-gyakorlati-jegyzet-es-munkafuzet";"https://doi.org/
10.1556/9789634545149";"2020.02.14 12:19:38";
"Alkot�s �s befogad�s a magyar nyelv 18. sz�zad ut�ni t�rt�net�ben";"Tolcsvai Nagy
G�bor";"978 963 454 725 9";"Akad�miai Kiad�";"2022";"Irodalom,
Nyelv�szet";"https://mersz.hu/kiadvany/996";"https://mersz.hu/tolcsvai-alkotas-es-
befogadas-a-magyar-nyelv-18-szazad-utani-torteneteben";"https://doi.org/
10.1556/9789634547259";"2022.09.12 11:54:37";"Az alkot�s �s a befogad�s �lland�
jellemz�je, �sszetev�je az emberi tev�kenys�geknek. A kreativit�s (alkot�s)
megnyilv�nul�si m�dja a szok�sost�l elt�r� (egy�ni) teljes�tm�ny. A recepci�
(befogad�s) a m�sok �ltal l�trehozott ismeretek felhalmoz�sa, m�sok sikeres
megold�sainak meg�rt�se �s alkalmaz�sa. Alkot�s �s befogad�s egy�ttesen �rv�nyes�l
a nyelvi kommunik�ci�ban. Az adott nyelvet a mindenkori besz�l�k folytonosan
alak�tj�k: nagyobbr�szt a megismert mint�k alapj�n besz�lnek, de gyakran
v�ltoztatnak, m�dos�tanak e s�m�kon, �j�tanak, az adott helyzethez, a c�lokhoz �s
elv�r�sokhoz igaz�tj�k azokat. Ezek a v�ltoztat� m�veletek, amelyek leggyakrabban
nem is tudatosak, alkot�s �s befogad�s kett�ss�g�ben t�rt�nnek, bels� motiv�ci�k �s
k�ls� hat�sok r�v�n. A jelen k�nyv alkot�s �s befogad�s egy�ttes kult�ra- �s
k�z�ss�gk�pz� megval�sul�s�t a magyar nyelv �s a magyar nyelvk�z�ss�g 18. sz�zad
k�zep�n kezd�d�, imm�r k�tsz�zhetven �vnyi moderniz�ci�s korszak�ban tekinti �t. A
vizsg�lt �t f� t�rt�neti korszak (i) a nyelv�j�t�s (1770-es �vek 1830-as �vek),
(ii) az 1870-es �vekt�l a 20. sz�zad kezdet�ig, (iii) 1920-t�l a 40-es �vek
k�zep�ig, (iv) a m�sodik vil�gh�bor� v�g�t�l 1990-ig, (v) az ezredfordul� kora. A
le�r�s t�rt�neti koronk�nt kiterjed a mindennapi nyelvi gyakorlat, a nyelvtudom�ny
�s a sz�pirodalom �s irodalomt�rt�net nyelvi vonatkoz�sai ter�leteire."
"�llam�letrajzok";"N�meth Gy�rgy (�ssze�ll.)";"978 963 059 800 2";"Akad�miai
�kortudom�ny";"https://mersz.hu/kiadvany/92";"https://mersz.hu/nemeth-
allameletrajzok";"https://doi.org/10.1556/9789630598002";"2016.08.17 16:43:45";"Az
�llam�letrajzok c�m� gy�jtem�ny tartalmazza az �sszes fennmaradt forr�st, amely a
g�r�g �llamok m�k�d�s�t �rja le. Nem az elm�leti, net�n filoz�fiai munk�kat, mint
amilyen az aristotel�si Politika vagy Plat�n �llama, hanem az egyes �llamok (Ath�n,
Sp�rta, Thessalia, a boi�t �llamsz�vets�g stb.) t�rt�neti, politikai �rt�kel�s�t.
Aristotel�s ugyan tan�tv�nyaival egy�tt �ssze�ll�totta 158 �llam le�r�s�t, a
gy�jtem�ny azonban Az ath�ni �llam kiv�tel�vel elveszett. K�tet�nk nem p�tolhatja
ezt a hi�nyt, de bepillant�st ny�jt abba, milyenek lehettek ezek az �r�sok, amelyek
k�z�l negyvenn�gynek az �kori kivonata, �s hatvanh�tnek sz�mos tov�bbi t�red�ke
most v�lik magyarul el�sz�r hozz�f�rhet�v�. A legfontosabb azonban az Aristotel�s
neve alatt f�nnmaradt Az ath�ni �llam, amely el�sz�r 1954-ben jelent meg magyarul,
de k�tet�nk sz�m�ra Rito�k Zsigmond az �jabb kutat�sok eredm�nyeit figyelembe v�ve
szinte az eg�szet �jraford�totta. Ez a forr�s a t�rt�nelmet tanul�k, illetve a
t�rt�nelem ir�nt �rdekl�d�k sz�m�ra n�lk�l�zhetetlen olvasm�ny. Xenoph�n Sp�rt�r�l
�rott k�nyvecsk�j�nek is k�tet�nkben olvashat� az els� magyar ford�t�sa. A k�tet
jegyzetanyaga seg�t az els� t�j�koz�d�sban �s a sz�vegek �rtelmez�s�ben, az ut�sz�
pedig arra keres v�laszt, hogy az ath�ni demokr�cia, amely a t�rt�nelemk�nyvekben a
sp�rtai oligarchi�n k�v�l szinte egyed�l k�pviseli a g�r�g t�rt�nelmet, milyen
m�rt�kig volt jellemz� a g�r�g vil�gra."
"�llamok kora";"Murak�zy L�szl�";"978 963 059 769 2";"Akad�miai
murakozy-allamok-kora";"https://doi.org/10.1556/9789630597692";"2016.11.20
17:44:27";"Akit nem el�g�tenek ki az �llam szerep�r�l sz�l� hangzatos fr�zisok,
hanem meg akarja ismerni a t�nyeket - sz�mszer� adatok impoz�ns t�meg�t tal�lhatja
meg Murak�zy L�szl� k�nyv�ben, j�l �ttekinthet� t�bl�zatokba �s �br�kba rendezve.
Aki viszolyog az el��t�letek �ltal sugalmazott retorik�k k�z�tti s�ket vit�kt�l -
t�rgyilagos �s p�rtatlan eligaz�t�st kaphat az eszmei �ramlatokr�l ebben a m�ben.
Aki nem el�gszik meg egy kis orsz�g probl�m�inak befel� fordul�, provinci�lis
vizsg�lat�val, vegye k�zbe az �llamok kor�t, amely a nagy t�rt�nelmi folyamatokba,
az eg�sz vil�gra hat� tendenci�kba bele�gyazva vil�g�tja meg az �llam szerep�nek
v�ltoz�sait. A k�nyv a legjobb pillanatban jelent meg. Kornai J�nos, a Harvard �s
a Corvinus egyetem emeritus professzora Murak�zy L�szl� t�vols�gtart�, tudom�nyos
ig�nyess�ggel bizony�tja, hogy a fenntarthat� fisk�lis fejl�d�si p�lya az �llam
szerepfelfog�s�ban, s e szerep bet�lt�se min�s�g�ben, a korm�nyz�s val�s
teljes�tm�ny�ben ragadhat� meg. A k�nyv meg�rteti, hogy a tartalom harm�ni�j�nak a
c�lok megv�laszt�s�ban �s az el�r�s�ket szolg�l� eszk�z�k alkalmaz�s�ban is
�rv�nyes�lnie kell. Nem lehets�ges j� c�lokat megval�s�tani �gy, hogy az eszk�z�k
egym�snak ellentmond�ak, az adott t�rsadalmi-gazdas�gi k�zegben teljes�thetetlenek.
A k�nyvet j� sz�vvel aj�nlom mindazoknak, akik �rteni akarj�k, hogy mi �s mi�rt
t�rt�nik ma k�r�l�tt�nk �s vel�nk, s �ppen �gy, ahogy. Kov�cs �rp�d, a Szegedi
Tudom�nyegyetem professzora, a Magyar K�zgazdas�gi T�rsas�g eln�ke"
"�ltal�nos k�mia";"Veszpr�mi Tam�s";"978 963 454 051 9";"Akad�miai
Kiad�";"2017";"K�mia";"https://mersz.hu/kiadvany/258";"https://mersz.hu/veszpremi-
altalanos-kemia";"https://doi.org/10.1556/9789634540519";"2017.11.21 12:03:13";"A
k�mi�nak sz�mos �ga l�tezik (szerves, szervetlen, fizikai, analitikai, bio- �s
polimerk�mia stb.), de �ltal�nos k�mia nev� diszcipl�n�t nem ismer�nk. M�gis: a
General Chemistry, Allgemeine Chemie, , kifejez�sek j�l ismertek az eg�sz vil�gon.
A vil�g minden r�sz�n sz�zsz�mra tal�lhat�k ilyen c�mmel k�nyvek, �s aligha van
olyan egyetemi k�mia fakult�s, ahol ez a tant�rgy ismeretlen. Az �ltal�nos k�mia
kurzusok �s k�nyv�nk c�lja az, hogy az olvas� k�z�piskol�b�l hozott k�miai
ismereteit olyan szintre seg�tse, amelyre a fenti szakt�rgyak alapozhatnak.
Feladata az alapfogalmak defini�l�sa, mintegy a k�miai nyelv alapsz�kincs�nek
megismertet�se, a fontosabb fizikai �s k�miai jelens�gek �s �sszef�gg�sek
megvil�g�t�sa. A k�nyv t�bb - tipogr�fiailag is elk�l�n�tett - szinten haszn�lhat�.
Anyaga a k�z�piskolai k�mi�t�l elvezet az egyetemek m�sod- �s harmad�ves fizikai
k�mia t�rgy�ig. A fontos jelens�gek mell� a halad�k sz�m�ra m�lyebb magyar�zatokat
mell�kel, melyeket a kezd�k nyugodtan �tugorhatnak an�lk�l, hogy ez g�toln� a f�
gondolatmenet meg�rt�s�t. Az olvas�t sz�mos �rdekess�g, tudom�nyt�rt�neti
kitekint�s, rengeteg sz�nes �bra, f�nyk�p �s t�bb sz�z kidolgozott p�lda is seg�ti.
K�nyv�nk els�rend� c�lja teh�t adott: bevezet�s vagy ink�bb �tvezet�s a fels�fok�
k�mi�ba. A megc�lzott olvas�k�r is adott: �rdekl�d� k�z�piskol�soknak �pp�gy sz�l,
mint els�- �s m�sod�ves, k�mi�t tanul� egyetemi hallgat�knak. Emellett aj�nlhat� a
k�z�piskol�k k�miatan�rainak is: sz�mos, a k�z�piskol�kban is k�nnyen haszn�lhat�
anyagot tartalmaz - m�sk�nt, mint ahogyan a k�z�piskol�kban �ltal�ban tan�tani
szok�s. V�g�l, de nem utols�sorban aj�nljuk a k�nyvet mindazoknak, akik b�rmikor,
b�rmilyen szinten belek�stoltak vagy belemer�ltek a k�mia izgalmas vil�g�ba. "
"�ltal�nos Nyelv�szeti Tanulm�nyok XXI.";"Kert�sz Andr�s, Pelyv�s P�ter
(szerk.)";"978 963 454 411 1";"Akad�miai
kertesz-pelyvas-altalanos-nyelveszeti-tanulmanyok-xxi";"https://doi.org/
10.1556/9789634544111";"2019.09.03 15:46:10";"A kiadv�ny regisztr�ci�val szabadon
el�rhet�. A k�tet c�lja, hogy betekint�st ny�jtson a magyarorsz�gi kognit�v
szemantikai kutat�sokba, r�vil�g�tva n�h�ny olyan alapk�rd�sre, amelyeknek a
felvet�se �s megv�laszol�sa n�lk�l az elm�letnek a magyar nyelvre t�rt�n� tov�bbi
alkalmaz�s�hoz hi�nyozn�nak a legfontosabb el�felt�telek. A k�tet �l�n Andor
J�zsefnek a kognit�v grammatika paradigm�j�nak megalkot�j�val, Ronald Langackerrel
k�sz�tett nagyinterj�ja �ll. Tolcsvai Nagy G�bor tanulm�nya a magyar birtokos
szerkezet legf�bb jelent�stani tulajdons�gait v�zolja a funkcion�lis kognit�v
nyelv�szet elm�leti keret�ben. K�vecses Zolt�n �r�sa a fogalmi metafor�k elm�let�n
bel�l egy eddig felt�ratlan metaforikus alrendszert mutat be. Koml�si L�szl� Imre a
k�t�tt sz�kapcsolatok �jszer� kognit�v szemantikai oszt�lyoz�s�ra tesz k�s�rletet.
Peth� Gergely amellett �rvel, hogy a nem rendszeres polisz�miajelens�gek nem
alkotnak homog�n halmazt, s egyes oszt�lyaik vizsg�lata �rdekes elm�leti
k�vetkeztet�sekhez vezethet. Gy�ri G�bor �r�sa kiterjeszti a kognit�v szemantika
hat�k�r�t a nyelvt�rt�neti kutat�sokra, T�trai Szil�rd� pedig a sz�vegtipol�gi�ra
�s a narrativik�ra. Vecsey Zolt�n a r�szlegesen le�r� tulajdonnevek szemantikai
elm�let�hez f�z megjegyz�seket. V�g�l Kert�sz Andr�s �s R�kosi Csilla tanulm�nya
szerint Chomsky generat�v nyelv�szete, Bierwisch �s Lang modularista k�tszint�
szemantik�ja, valamint Lakoff �s Johnson holista kognit�v szemantik�ja egyar�nt
alkalmaz olyan nem-demonstrat�v k�vetkeztet�seket, amelyeket az analitikus
tudom�nyelm�let t�ves k�vetkeztet�snek tekint �s ez�rt elutas�t. A tanulm�ny
javaslatot tesz a plauzibilis k�vetkeztet�sek egy olyan metaelm�leti modellj�re,
amely ezeket nem t�vesnek, hanem egy, a vizsg�lt elm�letek speci�lis kontextus�ban
progressz�v szerepet bet�lt� k�vetkeztet�st�pus p�ld�inak tekinti."
"�ltal�nos Nyelv�szeti Tanulm�nyok XXIII.";"Bartos Huba (szerk.)";;"Akad�miai
bartos-altalanos-nyelveszeti-tanulmanyok-xxiii";"";"2018.12.05 23:30:05";"A
kiadv�ny regisztr�ci�val szabadon el�rhet�. Az �ltal�nos Nyelv�szeti Tanulm�nyok
23. k�tet�nek k�zponti t�m�ja a szintaxis helye a modern nyelvelm�letben. A k�tet
egy�ttal tisztelg�s is Kiefer Ferenc akad�mikus el�tt, 80. sz�let�snapja
alkalm�b�l. Az els� r�sz (Elm�letek, modellek, univerz�l�k) tanulm�nyai r�szben
kev�sb� ismert nyelv�szeti modellek szintaktikai alkalmazhat�s�g�t mutatj�k be,
r�szben az �ltal�nos tipol�gia szintj�n m�k�d� inform�ci�szerkezeti elveket,
mint�zatokat vizsg�lj�k. A m�sodik r�sz (Modulok �s kapcsol�d�saik) a modern
grammatikaelm�let egyik legsaj�tosabb, eredm�nyeit tekintve tal�n leggy�m�lcs�z�bb
vizsg�lati m�dj�t k�vet�, az emberi elme r�szek�nt felt�telezett nyelvi rendszer
egyes �sszetev�i k�z�tti kapcsol�d�sokat tanulm�nyoz� cikkekb�l �ll. Tal�lunk itt
elemz�seket a szintaxis �s a szemantika, a szintaxis �s a proz�dia
egy�ttm�k�d�s�r�l, valamint arr�l, hogy a szintaxis, a tudatelm�let �s az af�zi�s
jelens�gek egy�ttes vizsg�lata milyen �j k�vetkeztet�sekre vezethet. A k�tet
harmadik r�sze (A f�kusz k�rd�sk�re) h�rom olyan tanulm�nyt tartalmaz, amelyek a
f�kuszjelens�gek megfelel� �rtelmez�s�r�l �jabban felpezsd�lt szakmai vit�hoz
sz�lnak hozz�, teljesen �j megk�zel�t�seket, elemz�seket, megfontol�sokat
javasolva. J�l l�that� bel�l�k, hogy noha a f�kusz�l�s a magyar nyelvben �n�ll�
szintaktikai konstrukci�, alkalmaz�s�nak felt�teleit j�l le�rni �s magyar�zni csak
a szemantika �s a pragmatika fel�l k�zel�tve, inform�ci�szerkezeti alapokon
lehets�ges. A k�tet negyedik r�sze (Elemz�sek, alkalmaz�sok) esettanulm�nyokat
gy�jt egybe, amelyek az �ltal�nos mondattani elm�leteket a magyar nyelv egyes
jelens�geinek kezel�s�re alkalmazz�k."
"�ltal�nos Nyelv�szeti Tanulm�nyok XXIV.";"Pr�sz�ky G�bor, V�radi Tam�s
(szerk.)";;"Akad�miai
kenesei-proszeky-varadi-altalanos-nyelveszeti-tanulmanyok-xxiv";"";"2018.12.05
23:36:19";"A kiadv�ny regisztr�ci�val szabadon el�rhet�. A mai sz�m�t�g�peken fut�
legt�bb alkalmaz�s tal�lkozik az emberi nyelvek besz�lt vagy �r�sos form�j�nak
valamelyik�vel: leveleink, h�reink, k�nyveink, tudom�nyos publik�ci�ink valamilyen
emberi nyelven �r�dnak, �s a g�pek ezeket a sz�vegeket seg�tenek l�trehozni,
kijav�tani, leford�tani vagy �ppen keresni benn�k. Ezeknek a tev�kenys�geknek a
le�r�s�ra a human language technologies elnevez�st haszn�lja a nemzetk�zi
szakirodalom. Magyarul ez a fogalom nyelvtechnol�gia n�ven vonult be a szakmai
k�ztudatba. Az �ltal�nos Nyelv�szeti Tanulm�nyok 24. k�tete a nyelvtechnol�gia
leg�jabb hazai kutat�sait �ll�tja a k�z�ppontba. A tanulm�nyok reprezentat�v
�ttekint�st sz�nd�koznak adni a magyar nyelvtechnol�gia jelenleg haszn�lt
m�dszereir�l �s leg�jabb eredm�nyeir�l: a k�tet a hazai g�pi nyelv�szet
t�rt�net�nek �ttekint�s�vel indul, majd egy-egy �r�s foglalkozik a sz�alaktan, a
f�n�vi csoportok, a tulajdonnevek, a hat�k�ri rel�ci�k, a birtokos �s a
koreferenci�lis szerkezetek g�pi kezel�s�vel, az ig�k lexikai reprezent�ci�j�val �s
az anal�gi�s tanul�ssal. Felvillantjuk a modern nyelvtechnol�gi�nak a
szociolingvisztik�ban, a metaforikus nyelvhaszn�lat g�pi kezel�s�ben, az ember�g�p
kommunik�ci� k�l�nf�le vonatkoz�sainak vizsg�lat�ban �s a nyelvt�rt�neti kutat�sban
val� felhaszn�l�s�t is. A k�tetet egy a szorosan vett nyelvtechnol�gi�val
k�zvetlen�l szomsz�dos ter�let, a hangz� anyagok g�pi feldolgoz�s�val �s
l�trehoz�s�val foglalkoz� besz�dtechnol�gia k�t kutat�si �sszefoglal�ja z�rja. A
pontosan �tven �vvel ezel�tti els� hazai sz�m�t�g�pes nyelv�szeti konferencia egyik
fontos szerepl�je s az az�ta eltelt �tven �v jelent�s r�sz�ben az �ltal�nos
Nyelv�szeti Tanulm�nyok sorozat egyik szerkeszt�je, Sz�pe Gy�rgy k�zvetlen�l
k�tet�nk megjelen�se el�tt hunyt el. Munk�nkkal az � eml�ke el�tt is tisztelg�nk."
"�ltal�nos Nyelv�szeti Tanulm�nyok XXIX.";"B�nr�ti Zolt�n (szerk.)";"978 963 059
933 7";"Akad�miai
altalanos-nyelveszeti-tanulmanyok-xxix";"https://doi.org/
el�rhet�. Ez a k�tet k�s�rletes nyelv�szeti tanulm�nyokat tartalmaz, azaz olyan
kutat�sok eredm�nyeit ismerteti, amelyek egy t�g �rtelemben vett laborat�riumban""
v�gzett k�s�rletek eredm�nyein alapulnak. A k�tet koncepci�ja szerint mind a
legmodernebb technikai eszk�zrendszerekkel felszerelt k�s�rleti laborat�riumi
strukt�ra, mind valamilyen speci�lis terep (�voda, iskola, rehabilit�ci�s int�zet),
mind pedig az internet, p�ld�ul a Facebook is szolg�lhat k�s�rlet lefuttat�s�nak
keretek�nt. A nyelv�szetben alkalmazott k�s�rletek m�dszertana term�szetesen k�veti
a tudom�nyos k�s�rletek �ltal�nos paradigm�j�t �s meg�rzi annak l�nyeges jegy�t:
hogy megism�telhet�, objekt�v legyen. Am�g sz�mos interdiszciplin�ris ter�leten,
�gy p�ld�ul a neurolingvisztik�ban �s a pszicholingvisztik�ban, a tudom�nyos
k�s�rleteket a 19. sz�zad �ta alkalmazz�k, addig az olyan nyelv�szeti t�m�kban,
mint a nyelvtan k�sz�t�se, a nyelvle�r�s, viszonylag �jabb fejlem�ny a k�s�rletes
m�dszertan alkalmaz�sa. Ezt sok minden motiv�lta, t�bbek k�z�tt a kurrens
nyelv�szeti modellek, elm�letek �s vari�nsaik verseng�sei �s ennek kapcs�n olyan
objekt�v bizony�t�kok keres�se, amelyek csak k�s�rleti helyzetekben �ll�that�k el�.
K�tet�nk tanulm�nyait n�gy tematikus egys�g szerint csoportos�tottuk: 1.
Nyelvle�r�si k�rd�sek, 2. Nyelvelsaj�t�t�s, 3. A mesters�gesnyelvtan-elsaj�t�t�si
paradigma alkalmaz�sai, 4. Nyelvi zavarok. A szerz�k k�z�tt nemcsak a ter�let
jelent�s ismerts�g� szem�lyis�gei, hanem k�lf�ldr�l kor�bban hazat�rt, vagy m�s
orsz�gokban dolgoz� �s az itthoniakkal szoros kapcsolatokat fenntart�, s�t
Magyarorsz�gon m�k�d� k�lf�ldi kutat�k is megtal�lhat�k, p�ld�zva a magyarorsz�gi
nyelv�szet nemzetk�zi be�gyazotts�g�t. Nyolc tanulm�ny eset�ben a szerz�k
mell�keltek a k�s�rleteik h�tter�hez, p�ld�ul az adatb�zisokhoz, vagy a keretk�nt
szolg�l� kutat�si projekthez �s kutat�csoporthoz elvezet� internetes linkeket,
melyeket QR-k�dok form�j�ban adunk meg. A QR-k�dok okostelefonnal azonnal akt�v
linkekre ford�that�k."
"�ltal�nos Nyelv�szeti Tanulm�nyok XXV.";"Pl�h Csaba (szerk.)";;"Akad�miai
Kiad�";"2018";"Nyelv�szet";"https://mersz.hu/kiadvany/452";"https://mersz.hu/pleh-
kenesei-altalanos-nyelveszeti-tanulmanyok-xxv";"";"2018.12.05 23:31:04";"A kiadv�ny
regisztr�ci�val szabadon el�rhet�. Az �ltal�nos Nyelv�szeti Tanulm�nyok a modern
magyar nyelv�szet egyik legfontosabb f�ruma. Tematikus k�tetei egyszerre mutatnak
be eredeti elemz�seket �s �sszefoglal�, illetve elm�leti tanulm�nyokat, melyek
�vtizedes t�vlatban befoly�solj�k a hazai nyelv�szeti �rdekl�d�st �s az egyetemi
oktat�st. Ez a leg�jabb k�tet nem �ltal�nos kognit�v nyelv�szet szeretne lenni. Azt
mutatja be, hogy a nyelv elsaj�t�t�s�ra, ment�lis lek�pez�s�re �s haszn�lat�ra
vonatkoz� elk�pzel�sekben, �tfog� elm�letekben, interdiszciplin�ris �rtelmez�sekben
�s k�s�rletekben hogyan jelenik meg a nyelvi rendszer �s az emberi megismer�
rendszer kapcsolata. A tanulm�nyok hangs�lya els�sorban pszicholingvisztikai. �j
elem, hogy ford�t�sokkal megjelen�tj�k n�h�ny Magyarorsz�gon, illetve
Magyarorsz�gon is dolgoz� koll�ga munk�it. A k�tet a kognit�v nyelvszeml�let sz�mos
alapvet� k�rd�s�re kit�r. Bemutatja, hogyan k�rd�jelezi meg ez a felfog�s a nyelv
�s a nyelv�szet �n�ll�s�g�t, amikor a nyelvet mint az emberi megismer�s (kogn�ci�)
�ltal�nos rendszereinek egyik�t k�pzeli el, amelynek szab�lyszer�s�geit az
�ltal�nos kognit�v rendszer szab�lyszer�s�gei magyar�zz�k. Bemutatja, hogyan
jelennek meg az elsaj�t�t�sban, a tanul�sban �s a haszn�latban is a puszt�n
nyelvin�l �ltal�nosabb mechanizmusok. A tanulm�nyok felt�rj�k a kognit�v szempont
jelenl�t�t a nyelvi rendszer kreativit�s�nak, �sszetev�inek, eml�kezeti �s
�szlel�si illeszt�seinek keret�ben. T�bb dolgozat elemzi a kognit�v meghat�roz�kat
a nyelv keletkez�s�ben, illetve a gyermeknyelvben. A kognit�v szempont megjelenik
az agys�r�l�sekhez kapcsol�d�, af�zi�s jelleg� �s az egy�b, pl. az autizmus
spektrummal �rintkez� nyelvi neh�zs�gek �rtelmez�s�ben is. A kult�ra �s a
nyelvhaszn�lat (a pragmatika) illeszt�s�nek gazdag v�laszt�k�t is bemutatja a
k�tet, a metafor�k alternat�v elm�leteit�l kezdve a gondolatterjed�s �s a nyelvi
v�ltoz�s kognit�v �sszetev�iig."
"�ltal�nos Nyelv�szeti Tanulm�nyok XXVI.";"Kelemen J�nos (szerk.)";"978 963 059 932
mersz.hu/kenesei-kelemen-altalanos-nyelveszeti-tanulmanyok-xxvi";"https://doi.org/
el�rhet�. Az �ltal�nos Nyelv�szeti Tanulm�nyok jelen k�tete nyelvfiloz�fiai,
nyelvlogikai k�rd�sekkel foglalkozik. Alc�me - T�l a nyelvfiloz�fi�n - nem azt
jelenti, hogy t�ll�pt�nk, vagy t�l kellene l�pn�nk a nyelvfiloz�fi�n, hanem azt,
hogy mindenk�ppen t�l vagyunk egy olyan filoz�fiat�rt�neti korszakon, amelyben a
nyelvfiloz�fia egy adott szerepet j�tszott. T�l vagyunk a k�rd�sfeltev�sek �s
v�laszok bizonyos t�pusain, amelyeket �j k�rd�sfeltev�sek �s v�laszt�pusok v�ltanak
fel. Ezt fejezi ki k�tet�nk szerkezete is, b�r term�szetesen sem rendszeres, sem
t�rt�neti �rtelemben nem foghatja �t a nyelvfiloz�fia eg�sz�t, �s j�val t�bb
ter�letet hagy figyelmen k�v�l, mint amennyit �t tud tekinteni. Az itt olvashat�
tanulm�nyok olyan, a nyelvfiloz�fia k�r�be tartoz� probl�m�kr�l sz�lnak, sokszor
meglep�en �j megk�zel�t�sben, mint Frege szemantik�j�nak fel�lvizsg�lata, a hazug
t�pus� paradoxonok kik�sz�b�l�se a t�rgynyelv �s metanyelv megk�l�nb�ztet�se
n�lk�l, fogalmi igazs�gok �s analitikuss�g, az intenzion�lis jelens�gek megjelen�se
egyszer� mondatokban, a norm�k nyelve �s logik�ja, tulajdonnevek �s direkt
referencia, az inn�tizmus k�rd�sk�re vagy Wittgenstein-k�p�nk v�ltoz�sai. A
k�rd�sek �s v�laszok eredetis�g�t �s a lehets�ges megk�zel�t�si m�dok gazdags�g�t
figyelembe v�ve n�h�ny esetben k�tet�nk az adott tanulm�nyhoz kapcsol�d� vitacikket
is k�zread. Az E�tv�s Lor�nd Tudom�nyegyetem Filoz�fiai Int�zet�ben 2012-ig mintegy
m�sf�l �vtizeden �t m�k�d�tt az MTA-ELTE Nyelvfiloz�fiai Kutat�csoport, amelynek
�vente megrendezett hazai �s nemzetk�zi konferenci�i az ezen a ter�leten dolgoz�
kutat�k jelent�s seregszeml�i voltak. A jelen k�tet legt�bb szerz�je is a
kutat�csoport tagjak�nt vagy azzal szorosan egy�ttm�k�d� k�ls� munkat�rsk�nt
folytatta tudom�nyos tev�kenys�g�t �let�nek egy szakasz�ban. K�tet�nk a maga m�dj�n
az egykori Nyelvfiloz�fiai Kutat�csoportnak is eml�ket �ll�t."
"�ltal�nos Nyelv�szeti Tanulm�nyok XXVII.";"�. Kiss Katalin (szerk.)";"978 963 059
934 4";"Akad�miai
kenesei-e-altalanos-nyelveszeti-tanulmanyok-xxvii";"https://doi.org/
el�rhet�. Az �ltal�nos Nyelv�szeti Tanulm�nyok jelen k�tet�ben k�zreadott
tanulm�nyok a Magyar generat�v t�rt�neti mondattan"" elnevez�s� kutat�ssorozat
keret�ben k�sz�ltek. Ennek az imm�r hatodik �ve fut� kutat�si programnak a c�lja a
magyar nyelv kor�bbi v�ltozatainak szerkezeti elemz�se, a dokument�lt vagy
rekonstru�lhat� mondattani v�ltoz�sok felt�r�sa �s magyar�zata, a lesz�rhet�
elm�leti tanuls�gok megfogalmaz�sa. A kutat�s eredm�nyek�ppen 2014-ben az Akad�miai
Kiad�n�l megjelent Magyar generat�v t�rt�neti mondattan �tfog� k�pet igyekszik adni
az �magyar kori szintaktikai szerkezetek kialakul�s�hoz vezet� alapvet� mondattani
v�ltoz�sokr�l, az �magyar nyelv mondattan�r�l �s a k�z�pmagyar korra �tny�l� �jabb
mondattani fejlem�nyekr�l. A 2015-ben az Oxford University Pressn�l megjelent The
evolution of functional left peripheries in Hungarian syntax tanulm�nyai a magyar
nyelvt�rt�net elm�leti tanuls�gait keresik. A jelen k�tet pedig tov�bbi olyan
�r�sokb�l �ll, amelyek empirikus vizsg�latokb�l �ltal�nos�that� tanuls�gokat vonnak
le, a magyar nyelvt�rt�neti k�rd�seket elm�leti keretbe helyezik, �s a felt�rt
t�nyeket az elm�leti keret egyes elemeinek al�t�maszt�s�ra, m�dos�t�s�ra vagy
megc�fol�s�ra haszn�lj�k fel. A magyar nyelvt�rt�n�szek figyelm�nek el�ter�ben
hossz� ideig a hang-, morf�ma-, illetve sz�t�rt�net �llt, �s sokkal kisebb teret
kapott a sz�- vagy mondatszerkezetek tanulm�nyoz�sa. Ugyanakkor a magyar nyelv
t�rt�nete legal�bb a 13. sz�zad �ta - �s k�l�n�sen a t�bbi ur�li nyelvhez k�pest -
adatokban igen gazdagnak mondhat�, m�sfel�l pedig a nyelv kutat�s�nak ut�bbi
�vtizedeiben egyre nagyobb s�lyt kaptak a mondattan t�rt�neti aspektusai. Az �.
Kiss Katalin vezette kutat�csoport tagjai kezdett�l fogva r�szt vettek �s el�adtak
a t�mak�r legjobb eur�pai �s amerikai konferenci�in, r�szeredm�nyeikr�l egy
inform�ci�kban b�velked� honlapon is besz�molnak, kutat�saikat pedig jelenleg is
t�bb ir�nyban folytatj�k. Az ebben a k�tetben k�zreadott tanulm�nyok fontos,
esetenk�nt vitathat�, de mindenk�ppen izgalmas k�vetkeztet�sekkel gazdag�tj�k
tud�sunkat a magyar nyelv mondatt�rt�net�r�l."
"�ltal�nos Nyelv�szeti Tanulm�nyok XXVIII.";"Bartha Csilla (szerk.)";"978 963 059
935 1";"Akad�miai
kenesei-bartha-altalanos-nyelveszeti-tanulmanyok-xxviii";"https://doi.org/
el�rhet�. Az elm�lt id�szak v�ltoz�sai az eur�pai ember sz�m�ra (is) gy�keresen
�tform�lt�k azt a viszonyrendszert, azokat a glob�list�l a lok�lisig terjed�, �m
egym�st�l nem f�ggetlen�thet� �rtelmez�si kereteket, melyekben a szerepl�k a t�r,
id�, a helyhez k�t�tts�g, a mozg�s, hat�r, identit�s, tud�s, tanul�s, kult�ra,
nemzet, �llam, kommunik�ci�, val�s�g, nexus, medialit�s, �gencia, k�l�n�sen pedig a
nyelv, nyelvi gyakorlat fogalmait �rtelmezik. Mindazon�ltal rendk�v�l �sszetett,
v�ltoz� �s ellentmond�sos mindaz, amit a nyelvi forr�sok, az ezekhez val�
hozz�f�r�s �s a globaliz�ci� �sszef�gg�seir�l, a folyamat hat�sair�l mondhatunk. Az
�ltal�nos Nyelv�szeti Tanulm�nyok jelen k�tet�nek els�dleges c�lja a
mindennapjainkat egyre ink�bb k�r�lvev�, kiterjedt �s sokarc�, a tudom�nyban hossz�
ideig m�gis perif�rikusan kezelt jelens�gk�r, a k�t- �s t�bbnyelv�s�g
�rtelmez�seinek, f�bb diskurzusainak �s eddig kevesebb figyelmet kapott kutat�si
ir�nyainak felvillant�sa. E komplex viszonyrendszerben j� n�h�ny mag�t�l
�rtet�d�nek, (nyelv)ideol�giai ir�nyults�gokt�l mentesnek v�lt fogalom, k�rd�sk�r
kritikai �jragondol�s�val a nyelvhaszn�l�k, a v�ltozatoss�g, a hozz�f�r�s �s a
tev�kenys�g egys�g�t, ennek szociokultur�lis, t�rt�neti �s ideol�giai
be�gyazotts�g�t �ll�tjuk k�z�ppontba, reflekt�lva a k�rd�sk�r multidiszciplin�ris
jelleg�re, a kutat�s, a kutat� �s kutatottak, a tud�s �s tanul�s gy�keresen
�talakul� szerep�re, valamint a mindebb�l ad�d� tudom�nyos �s gyakorlati
kih�v�sokra. A k�tet �t fejezetbe rendezve t�rgyalja e szerte�gaz� tudom�nyter�let
n�h�ny alapvet� megk�zel�t�s�t, tematikai, diszciplin�ris �s m�dszertani
komplexit�s�t. A tanulm�nyok t�bbs�ge az �j m�dszertani ir�nyok �s n�z�pontok
beemel�s�b�l, a hagyom�nyos diszciplin�ris hat�rok lebont�s�b�l l�trej�v� �j
�rtelmez�si lehet�s�geket is szeml�lteti. Az itt megjelen� kutat�sok a
magyarorsz�gi (pl. siket vagy cig�ny) nyelvhaszn�l�i k�z�ss�gek �s a hat�ron t�li
magyarok (ausztr�liai magyar diaszp�ra, erd�lyi, moldvai, k�rp�taljai magyar
k�z�ss�gek stb.) nyelvhaszn�lat�t, v�ltozatos nyelvi elrendez�seit,
(t�bb)nyelv�s�g�t a saj�ts�gok kiemel�se mellett m�s nyelvhaszn�l�i csoportokkal �s
egym�ssal is azonos le�r�si keretben, - a sorozat t�rt�net�ben �jdons�gnak sz�m�t�
QR k�dok seg�ts�g�vel imm�r magyar �s nemzetk�zi jelnyelven is hozz�f�rhet�v� t�ve
- szeml�lik, a kutat�s �jabb tereit, terepeit �s perspekt�v�it nyitva meg."
"�ltal�nos Nyelv�szeti Tanulm�nyok XXX.";"Bakr�-Nagy Marianne (szerk.)";"978 963
059 952 8";"Akad�miai
altalanos-nyelveszeti-tanulmanyok-xxx";"";"2019.10.08 08:20:34";"Vajon hogyan r�sze
a nyelvtudom�nynak az ur�li nyelv�szetk�nt ismert ter�let? Nem k�ts�ges, hogy a
magyar �s a t�bbi ur�li nyelv k�z�tti nyelvrokons�g bizony�tott t�nye (�s nem, mint
a tudom�nyon k�v�l egyesek mostan�ban egyre hangosabban szeretik �ll�tani:
elm�lete) k�ti �ssze egym�ssal az ide tartoz� nyelveket. De mi�rt �rdekes egy
t�rt�neti-�sszehasonl�t� m�dszerek alapj�n meghat�rozott nyelvcsoport egy �ltal�nos
(vagy elm�leti) nyelv�szeti sorozat sz�m�ra? A v�laszok egy r�sze �pp e k�tetben
tal�lhat� meg. A kor�bban el�gg� belterjes szaktudom�ny a huszadik sz�zad v�g�n
nyitni kezdett, r�szben a hagyom�nyosan vizsg�lt nyelvi szintek, a fonol�gia,
morfol�gia �s lexikol�gia fel�l a mondattan fel�, r�szben a le�r� �s t�rt�neti,
valamint nyelvhasonl�t�si vizsg�latok fel�l a tipol�gia �s a szociolingvisztika
fel�. Ugyanez a v�ltoz�s m�s nyelvcsoportok, p�ld�ul az amerikai �shonos nyelvek
vagy az afrikai nyelvek tekintet�ben is lezajlott azzal a k�l�nbs�ggel, hogy
ezekben a k�zvet�t� �s munkanyelv az angol volt, m�g az uralisztik�ban mindm�ig �l
az orosz �s a n�met is a szakma k�zvet�t� nyelvek�nt. Ennek a nyit�snak a
dokumentumai k�z� sorolhat� az �ltal�nos Nyelv�szeti Tanulm�nyok jelen k�tete is,
amelyben a nemzetk�zi szerz�g�rda szavatolja, hogy legyen b�r a munkanyelv�k
k�l�nb�z�, a tudom�ny nyelve �sszek�ti �ket. A vizsg�lt nyelvek k�r�t az
oroszorsz�gi kisebb ur�li nyelvek alkotj�k, k�z�tt�k mind a h�rom �szaki szamoj�d
nyelv. A tanulm�nyok legnagyobb r�sz�re a szinkr�n szempont� tipol�giai
megk�zel�t�sm�d a jellemz�, amely a t�ma feldolgoz�s�b�l ad�d� k�vetkeztet�seket
�ltal�nos megfigyel�sekkel �s �ll�t�sokkal szembes�ti. A kutat�sok t�rgya teh�t
tov�bbra is az ur�li nyelvek t�rt�netileg �sszetartoz� csoportja, c�ljuk �s keret�k
azonban a modern nyelvtudom�nyban elfogadott ir�nyokba illeszkedik, a fonol�gi�t�l
a szintaxisig, a tipol�gi�t�l a szociolingvisztik�ig. Ezek a tanulm�nyok, amelyek
mind a k�tet szerkeszt�j�nek felk�r�s�re k�sz�ltek �s el�sz�r itt jelennek meg,
k�zt�k a k�lf�ldi szerz�k munk�i k�tet�nk sz�m�ra leford�tva, j�l bizony�tj�k az
uralisztika �retts�g�t �s versenyk�pess�g�t az elm�leti nyelv�szet terep�n is."
"�ltal�nos Nyelv�szeti Tanulm�nyok XXXI.";"Sipt�r P�ter (szerk.)";"978 963 454 366
mersz.hu/altalanos-nyelveszeti-tanulmanyok-xxxi";"";"2019.12.18 13:28:23";"Pontosan
f�l �vsz�zaddal ezel�tt, az �ltal�nos Nyelv�szeti Tanulm�nyok hatodik k�tet�ben
jelent meg a klasszikus generat�v fonol�gia emblematikus magyar alapm�ve, Sz�pe
Gy�rgy Az als�bb nyelvi szintek le�r�sa c�m� tanulm�nya. A sorozatban az�ta
mind�ssze k�tszer ker�lt sor fonol�giai tanulm�nyokat felsorakoztat� k�tet
kiad�s�ra, 1974-ben �s 1998-ban. Huszonegy �v eltelt�vel most ism�t fonol�giai
t�rgy� tematikus sz�mmal jelentkez�nk, amellyel P�ter Mih�lyt, a magyarorsz�gi
fonol�giai kutat�sok kiemelked� szem�lyis�g�t, a legut�bbi ilyen k�tet
szerkeszt�j�t k�sz�ntj�k 90. sz�let�snapja alkalm�b�l. Az 1998-as gy�jtem�ny
szerz�i k�z�l ism�t siker�lt megnyern�nk Polg�rdi Krisztina, Szigetv�ri P�ter �s
Varga L�szl� k�zrem�k�d�s�t, ak�rcsak a szakma olyan tov�bbi nagy alakjai�t, mint
N�dasdy �d�m �s T�rkenczy Mikl�s. Az �jabb fonol�gusnemzed�kek k�pviselet�ben
helyet kapott a k�tetben Balogn� B�rces Katalin, B�rk�nyi Zsuzsanna, Cser Andr�s,
Ga�l Zolt�n Krist�f, Huszthy B�lint, G. Kiss Zolt�n �s Rebrus P�ter �r�sa is. A
hagyom�nyokat folytatva felk�rt�nk h�rom k�lf�ldi szerz�t is Firdos Atta, Markus
P�chtrager �s Jeroen van de Weijer szem�ly�ben. A k�tet �ssze�ll�t�s�ban a lehet�
legnagyobb tematikai �s megk�zel�t�sbeli soksz�n�s�gre t�rekedt�nk. A jelenkori
palett�n jelen l�v� sz�mos fonol�giaelm�leti iskola k�z�l megjelenik benne az
optimalit�selm�let �s a harm�nianyelvtan mellett a korm�nyz�sfonol�gia t�bb
k�l�nb�z� v�ltozata, valamint egy �ttekint� tanulm�nyban a szab�lyalap�,
�br�zol�salap�, megszor�t�salap� �s haszn�latalap� fonol�gi�k szinte teljes k�re. A
fonol�gia hat�rter�letei k�z�l a k�tet tanulm�nyai t�rgyalj�k a fonetik�nak, a
morfol�gi�nak, a szintaxisnak, a nyelvt�rt�netnek �s a nyelvi k�lcs�nz�snek a
fonol�gi�val alkotott metsz�spontjait. A vizsg�lt nyelvek k�z�tt megtal�lhat� a
magyar mellett az angol, a latin, az olasz, a spanyol �s a Pakiszt�nban besz�lt
szaraiki, de sz�ba ker�l a jap�n, n�met, d�n, szlov�n, lengyel, orosz, komi, t�r�k,
katal�n, indon�z, ponap�i, vata, beludzs �s m�s nyelvek fonol�gi�ja is. A szem�gyre
vett fonol�giai jelens�gek k�re is v�ltozatos: a magyar mag�nhangz�-harm�nia �tfog�
�s r�szletes t�rgyal�s�n k�v�l sz� esik a k�tetben a z�ng�ss�gi szemben�ll�sr�l a
magyarban �s annak hi�ny�r�l az angolban, a fonologiz�l�d�sr�l �s a
morfologiz�l�d�sr�l, a reduplik�ci�r�l, a t�rl�sr�l �s a len�ci�r�l, a magyar
mell�knevek t�bbes sz�m�r�l �s a magyar mondatok hangs�lyoz�s�r�l, a fonotaktik�r�l
�s az idegen akcentusr�l, tov�bb� a fonol�giai �br�zol�sokr�l �s a fonol�giai
vari�ci� lehets�ges kezel�sm�djair�l. "
"�ltal�nos Nyelv�szeti Tanulm�nyok XXXII.";"D�k�ny �va, Halm Tam�s, Sur�nyi Bal�zs
(szerk.)";"978 963 454 592 7";"Akad�miai
altalanos-nyelveszeti-tanulmanyok-xxxii";"https://doi.org/
10.1556/9789634545927";"2020.11.03 00:23:16";"Az �ltal�nos Nyelv�szeti Tanulm�nyok
jelen k�tete a nyelvelm�let, a nyelvt�rt�net, valamint az uralisztika k�r�b�l gy�jt
egybe �j tanulm�nyokat, k�pet adva az ezeken a tudom�nyter�leteken ma foly� egyes
hazai �s nemzetk�zi kutat�si ir�nyokr�l. E tudom�ny�gak amint a k�tet k�zlem�nyei
is j�l mutatj�k a jelenkor nyelv�szet�ben s�r� sz�lakkal �s kiterjedt
�tfed�sekkel, elv�laszthatatlanul kapcsol�dnak egym�shoz. A gy�jtem�ny egy�ttal az
ezeket a ter�leteket munk�j�ban kiemelked� eredm�nyess�ggel integr�l�
grammatikakutat�, a mai magyar �s nemzetk�zi nyelv�szk�z�ss�g meghat�roz�
jelent�s�g� �s kiv�teles hat�s� alakja, �. Kiss Katalin el�tt tiszteleg. E
tisztelg�s jegy�ben a szerkeszt�i bevezet� �. Kiss Katalin nyelv�szeti munk�ss�g�t,
�s benne a nyelvelm�let, a nyelvt�rt�net �s az uralisztika szerves kapcsol�d�sait
tekinti �t. A gy�jtem�ny els�, �s egyben legnagyobb terjedelm� f� r�sz�t alkot�
tanulm�nyok a mondattanra �s az alaktanra �sszpontos�tanak. A tiszt�n szintaktikai,
illetve tiszt�n morfol�giai term�szet� nyelvi t�nyek mellett sz�mos elemz�s
foglalkozik ebben a r�szben a mondattan �s az alaktan hat�rter�let�nek
jelens�geivel, valamint �ltal�nos nyelvelm�leti �s metanyelv�szeti k�rd�sekkel. A
m�sodik, a jelent�stannak szentelt f� tematikus egys�gben szemantikai �s
pragmatikai probl�m�kat t�rgyal� cikkek kaptak helyet. A nyelvelm�leti t�m�j� els�
k�t r�szt k�vet� harmadik, egyben utols� f� r�sz a nyelvt�rt�net �s az uralisztika
k�r�b�l k�z�l �j eredm�nyeket. M�g az els� k�t r�sz nyelvelm�leti elemz�seinek
t�rgynyelve els�sorban a mai magyar, a harmadik r�sz empirikus anyag�t a magyar
mellett a hanti, a nyenyec �s az udmurt, valamint az angol, a ladin �s a volgai
bulg�r egyes t�rt�neti, illetve mai v�ltozatai adj�k."
"�ltal�nos Nyelv�szeti Tanulm�nyok XXXIII.";"Heged�s Veronika (szerk.)";"978 963
454 754 9";"Akad�miai
altalanos-nyelveszeti-tanulmanyok-xxxiii";"https://doi.org/
jelen k�tete a mondattan ter�let�r�l gy�jt egybe tanulm�nyokat, amelyek az �tfog�
magyar nyelvtan c�m� projekthez kapcsol�d� elm�leti kutat�sok eredm�nyeir�l
sz�molnak be. A projekt c�lja az volt, hogy egy angol nyelv�, elm�leti nyelv�szeti
szempontokat figyelembe vev�, de elm�letsemleges le�r�s sz�lessen a magyar nyelv
mondattan�r�l. A le�r� nyelvtanok c�ljain t�lmutat�an, jelen k�tet�nkben a szerz�k
az �ltaluk vizsg�lt jelens�gekr�l elemz�st ny�jtanak, kutat�saikat beillesztik a
nyelvelm�let leg�jabb hazai �s nemzetk�zi eredm�nyei k�z�, illetve k�s�rletes
adatgy�jt�st is alkalmaznak. Az elm�leti szintaktikai kutat�sokban m�r �vtizedek
�ta izgalmas k�rd�seket vet fel az ig�b�l k�pzett nominaliz�ci�k szerkezet�nek �s
�rtelmez�si lehet�s�geinek vizsg�lata. K�tet�nkben t�bb szempontb�l is megjelenik
ez a t�mak�r: egyr�szt az egyszer� f�nevet tartalmaz�, valamint a f�n�vi igeneves
�s -�s/-�s nominaliz�ci�s szerkezetek fel�p�t�s�nek k�l�nb�z� megszor�t�saira
k�n�lnak elemz�st; m�sr�szt az egyszer� �s ig�b�l k�pzett f�n�vi szerkezeteken
bel�li hat�k�ri �rtelmez�si lehet�s�geket vizsg�lj�k; harmadr�szt pedig a t�rsas
interakci�t jelent� nominaliz�ci�kban megjelen� argumentumok �rtelmez�si
lehet�s�geit vizsg�lj�k k�s�rletes m�dszerrel. Az argumentumok t�m�j�ban egy
vizsg�lat az ig�k mellett megjelen� k�telez� �s fakultat�v vonzatok lexikai
meghat�rozotts�ga mellett �rvel, �s a magyar ig�ket csoportos�tja vonzatkeret�k
szerint. K�t tanulm�ny foglalkozik olyan szerkezetekkel, amelyeknek az egyik
�sszetev�je szabadon csatol�dik egy alaptaghoz: az egyik esetben a f�n�vi csoporton
bel�li, �gynevezett szoros �rtelmez�k, a m�sikban pedig k�zbevetett mell�rendel�
k�rd�sek �j szintaktikai elemz�s�t olvashatjuk. Az �sszetett mondatok k�z�l a
f�n�vi igeneves szerkezetek �llnak k�t cikk k�z�ppontj�ban. Elemz�st kapunk a
t�rgyi egyeztet�s szerkezeti tulajdons�gair�l a f�n�vi igeneves szerkezetekben, m�g
egy m�sik tanulm�ny egy �j jelens�g, nevezetesen a hogy k�t�sz� melletti f�n�vi
igeneves tagmondat meg�t�l�s�t vizsg�lja egy k�s�rlet seg�ts�g�vel. A tanulm�nyok
betekint�st adnak abba, hogy napjainkban milyen t�m�k �ll�tj�k kih�v�sok el� a
magyar nyelv mondattan�val foglalkoz� kutat�kat, �s egy�ttal azt is felvillantj�k,
hogy milyen k�rd�sekben milyen k�s�rletes m�dszerek alkalmaz�sa seg�ti ak�r a
le�r�, ak�r az elemz� ig�ny� nyelvtan�r�st. "
"�ltal�nos Nyelv�szeti Tanulm�nyok XXXIV.";"M�dy Katalin, Mark� Alexandra
(szerk.)";"978 963 454 864 5";"Akad�miai
altalanos-nyelveszeti-tanulmanyok-xxxiv";"https://doi.org/
sorozat 59 �ves t�rt�net�ben el�sz�r jelenik meg benne fonetikai t�m�j�
tanulm�nyv�logat�s. A 34. k�tet szerkeszt�s�nek f� vez�relve az volt, hogy a magyar
nyelv hangz�s�t elemz� fonetikai kutat�sok palett�j�nak a lehet� legt�bb
sz�n�rnyalat�t szeml�ltesse a nyelv�szeti elm�leteket tesztel� empirikus
vizsg�latokt�l az agyi ingerek vizsg�lat�n �t a gyakorlati alkalmaz�st lehet�v�
tev� kutat�sokig, mint p�ld�ul a klinikai fonetika vagy a besz�dtechnol�gia. Az itt
k�z�lt tanulm�nyok a 2020-as �vek elej�nek pillanatfelv�telei magyarorsz�gi �s
k�lf�ldi kutat�m�helyekb�l, ezek mindegyike egy vagy t�bb k�s�rlet eredm�nyeir�l
sz�mol be. Szerepelnek a besz�d produkci�j�t (szegment�lis �s szupraszegment�lis
szerkezet�t) artikul�ci�s �s akusztikai m�dszertannal egy�ttesen vizsg�l�
k�s�rletek, illetve akusztikai elemz�sek is. A besz�d�szlel�ssel foglalkoz� cikkek
k�z�s von�sa, hogy a besz�dhangokn�l nagyobb nyelvi egys�gek percepci�j�t
vizsg�lj�k. V�g�l a k�tetben olyan tanulm�nyok is helyet kaptak, amelyek valamilyen
speci�lis n�z�ponttal �tv�zik a fonetikai megk�zel�t�st, a besz�dpatol�gi�t�l a
dialektometri�ig."
"�ltal�nos sz�vettan";"Polg�r Veronika";"978 963 454 525 5";"Akad�miai
polgar-altalanos-szovettan";"https://doi.org/10.1556/9789634545255";"2020.03.25
17:51:21";
"Alternat�v turizmus";"Gonda Tibor";"978 963 454 768 6";"Akad�miai
Kiad�";"2022";"Turizmus";"https://mersz.hu/kiadvany/969";"https://mersz.hu/gonda-
alternativ-turizmus";"https://doi.org/10.1556/9789634547686";"2022.04.29
23:09:23";"A turizmus jelens�g�nek vizsg�lat�val folyamatosan form�l�dik, v�ltozik,
b�v�l a turizmus t�rv�nyszer�s�geir�l megl�v� tud�s is. Rengeteg �j ir�nyzat v�lt
ismertt�, �s olyan �j fogalmi kateg�ri�k jelentek meg, amelyek k�z�tt az eligazod�s
m�g a j�l felk�sz�lt turisztikai szakemberek sz�m�ra is probl�m�t okoz. Szel�d,
fenntarthat�, k�rnyezettudatos, felel�s, z�ld, term�szeti, �ko, tudatos, lass�
Hosszan sorolhatn�nk a turizmus ismert vagy kev�sb� ismert jelz�it an�lk�l, hogy
azok pontos jelent�startalm�r�l m�ly ismeretekkel rendelkezn�nk. E kateg�ri�k
k�z�tti eligazod�shoz, a terminol�gi�k pontos �rtelmez�s�hez k�v�n hozz�j�rulni ez
a k�nyv oly m�don, hogy egyben bemutatja ezek keletkez�s�t �s turizmuson bel�li
szerep�t. Ismerteti annak a folyamat�t is, hogy a t�megturizmus kialakul�s�val
p�rhuzamosan hogyan jelent meg a fogyaszt�i ig�ny a nem t�megturizmus alternat�v
k�n�lati elemeire, azaz hogyan alakult ki, �s mit is jelent pontosan az alternat�v
turizmus kifejez�s. A k�tet els�dleges c�lcsoportja az oktat�sban r�szt vev�
hallgat�k, de a gazdag tud�sanyag, a felvonultatott k�rnyezeti-t�rsadalmi
�sszef�gg�sek a gyakorl� szakemberek sz�m�ra is egyar�nt elm�ly�lt tud�st
ny�jtanak. "
"A magyar �llampolg�rs�gi jog a 19. sz�zadban";"Varga Norbert";"978 963 454 424
1";"Akad�miai
Kiad�";"2019";"Jogtudom�ny";"https://mersz.hu/kiadvany/549";"https://mersz.hu/
varga-a-magyar-allampolgarsagi-jog-a-19-szazadban";"https://doi.org/
10.1556/9789634544241";"2019.10.08 23:39:45";"Az �llampolg�rs�gi jog els� t�rv�nyi
(1879:L. tc.) szab�lyoz�sa a 19. sz�zadban jelent meg Magyarorsz�gon. A monogr�fia
c�lja, hogy az elm�let �s a gyakorlat egy�ttes vizsg�lata alapj�n bemutassa a
magyar �llampolg�rs�gi jog kialakul�s�t, felt�rja a reformt�rekv�sek elm�leti,
k�zjogi, politikai �s nemzetk�zi h�tter�t, tov�bb� a v�grehajt�s sor�n felmer�l�
probl�m�kat, amelyek r�vil�g�tanak a dualizmus k�zjog�nak egy igen jelent�s,
dogmatikai vit�kkal tark�tott jogter�let�re. A k�tet nem csup�n �ltal�nos k�pet
ny�jt a vizsg�lt id�szak �llampolg�rs�gi jog�nak rendszer�r�l, hanem az �j kutat�si
eredm�nyeket komplex m�don t�rja az olvas� el�."
"A magyar energiaszektor tanuls�gai";"R�tky Mikl�s, T�th M�t�";"978 963 454 764
8";"Akad�miai
ratky-toth-a-magyar-energiaszektor-tanulsagai";"https://doi.org/
10.1556/9789634547648";"2022.01.28 09:10:02";"A k�nyv ipar�gi, energiapolitikai �s
szab�lyoz�st�rt�neti, mely a privatiz�ci�t�l a 20182019-ig terjed� nagy id�szak
tanuls�gait vonja le a magyar energiaszektorban els�sorban jogi (energiajogi,
nemzetk�zi jogi), emellett pedig k�zgazdas�gtani �s t�rsadalmi-szociol�giai
szempontok alapj�n, ezek egyidej�, interdiszciplin�ris bemutat�s�val. Ennek sor�n
arra az alapvet� k�rd�sre keresi a v�laszt, hogy mi az �llam �s mi a piac helye,
szerepe az energiaszektorban, hol h�z�dik a hat�ruk, illetve hol van a k�z- �s
mag�nszektor helyes egyens�lya. A k�nyv egyr�szt kordokumentum, hiszen a hazai
energiaszektorr�l szab�lyoz�si oldalr�l nem jelent m�g meg �tfog� k�nyv, pl�ne
olyan, amely az energiaszektoron kereszt�l, de az energiaszektoron t�l hat�
konzekvenci�kkal mutatja be haz�nk elm�lt harminc �v�nek k�zdelmeit, ir�nyait.
M�sr�szt az energiaszektor aktu�lis �s �r�k k�rd�seit is vizsg�lja a sz�k hazai
horizonton t�l, �s ezeket a tanuls�gokat t�rja most a sz�lesebb olvas�k�z�ns�g el�.
Ezek az energiaszektorokban a hossz� t�v� szerz�d�sekt�l a hat�s�gi �rak k�rd�s�n
�t a k�zm�vek szab�lyoz�s�ig mindig �s mindenhol fontos dilemm�k �s tanuls�gok.
Harmadr�szt a feldolgozott nagysz�m� jogesettel, v�lasztottb�r�s�gi �gy
feldolgoz�s�val �s �rt� bemutat�s�val az ipar�gi f�kuszon t�lterjed�, egyetemes
tanuls�gokkal is foglalkozik, �gy az �llami beavatkoz�s felt�teleit, az �llam �s
piac hat�rait keresi a k�nyv. A k�tet e h�rmas f�kusz szerint elv�gzett
elemz�s�vel egy olyan interdiszciplin�ris hasznos horizontot k�v�n megnyitni, mely
hasznos tanuls�gokkal szolg�l a jogalkot�st�l az �llamigazgat�son �t a
c�gvezet�sig: egyszerre tudom�nyos �s praktikus ismereteket is ny�jtva a k�zszf�ra
�s mag�nszf�ra hat�rair�l, a magunk m�g�tt hagyott k�zel h�rom �vtized energetikai
esem�nyeir�l �s ki�rlelt szempontjair�l, ez�ltal a leg�jabb id�k teljesen �j
kih�v�saihoz, dilemm�ihoz is jelent�s mun�ci�t ny�jtva. "
"A magyar hangtan alapjai";"Forr� Orsolya";"978 963 454 243 8";"Akad�miai
Kiad�";"2018";"Nyelv�szet";"https://mersz.hu/kiadvany/373";"https://mersz.hu/forro-
a-magyar-hangtan-alapjai";"https://doi.org/10.1556/9789634542438";"2018.10.24
13:11:41";"Ezt a jegyzetet els�sorban magyar BA �s magyartan�r szakos hallgat�knak
sz�njuk, b�r sz�m�tunk gyakorl� magyartan�rok �rdekl�d�s�re is. A jegyzetben
foglaltak alapj�t els�sorban a m�r �ltal�nos iskol�ban is tan�tott magyar hangtani
hagyom�ny k�pezi, azonban egyr�szt j�val sz�lesebb anyagot �lel fel, m�sr�szt sok
tekintetben megk�rd�jelezi ezt a hagyom�nyt, m�gpedig t�bb okb�l �s c�lb�l. T�bbet
ad, hiszen a tan�ri munka alapj�ul szolg�l� tank�nyvekben szerepl� tananyaghoz
k�pest a tan�rnak sokkal �tfog�bb, alaposabb tud�sra van sz�ks�ge ahhoz, hogy
munk�j�t hat�konyan v�gezni tudja. �s igyekszik fel�l�rni a hagyom�nyt, mivel az az
ut�bbi f�l �vsz�zadban megmerevedett, sz�mos tekintetben teljesen idej�tm�ltt� v�lt
nemcsak terminol�gi�j�t, de tartalm�t, c�ljait, nyelvszeml�let�t illet�en is. A
jegyzet rem�lhet�leg alkalmass� teszi a hallgat�kat tov�bbi hangtani tanulm�nyokra,
azonban egyr�szt az �tlagos hallgat�i ig�nyeket k�vetve, m�sr�szt a magyar szakos
k�pz�s strukt�r�j�t szem el�tt tartva megel�gsz�nk a magyar nyelv legismertebb
hangtani jelens�geinek bemutat�s�val, az elm�leti h�tt�r felt�r�s�t, valamint a
jelens�gek r�szletesebb, prec�zebb ismertet�s�t pedig a (magyar szakos k�pz�si
strukt�r�b�l egy�bk�nt hi�nyz�) halad� hangtani kurzusokra b�zzuk."
"A magyar irodalom t�rt�nete 19451991";"Kulcs�r Szab� Ern�";"978 963 454 647
4";"Akad�miai Kiad�";"2021";"Irodalom";"https://mersz.hu/kiadvany/893";"https://
mersz.hu/kulcsar-szabo-a-magyar-irodalom-tortenete-1945-1991";"https://doi.org/
10.1556/9789634546474";"2021.10.19 13:52:07";"A t�rt�nelem irodalmi val�s�ga ugyan
sohasem r�gz�l v�g�rv�nyes �s v�ltozatlan tud�ss�, de felt�tlen�l jogos lehet a
k�rd�s: mi indokolja modern irodalmunk t�rt�net�nek �jra�rtelmez�s�t? A v�lasz nem
t�ls�gosan bonyolult. Az irodalom l�tm�dj�nak id�belis�ge maga az a
m�g�ker�lhetetlen"" t�nyez�, amely miatt �jra meg �jra meg kell �rni az irodalom
t�rt�net�t. S ahogyan Nietzsche imm�r t�bb mint egy �vsz�zada figyelmeztetett, m�g
csak nem is mi cseleksz�nk ilyenkor, hisz az a t�ves alapmegfigyel�s, hogy �n
hiszek, �n vagyok az, aki tesz valamit..."" Vagyis, a mi helyzet�nkre �rtve, az
irodalomt�rt�netet sem az irodalomtud�sok �rj�k, hanem a mindenkori �l� irodalom
maga. �ltala �s rajta kereszt�l pedig az a sz�vegk�zi irodalmi folyamat, amely a
hagyom�ny �s a jelen k�zti interakci�ban"" nyer alakot. Innen tekintve az irodalom
t�rt�nete a nyelvk�nt felfogott irodalmis�g t�rt�nete. Arra tettem teh�t
k�s�rletet, hogy a sz�vegek modalit�s�b�l a nyelvk�nt elgondolt irodalom
legnehezebben hozz�f�rhet� v�laszait sz�laltassam meg: a m�vekben, �letm�vekben
megnyilatkoz� nyelvi-po�tikai magatart�st. (Mert csak ez tud�s�t a mondottak
igazs�gtartalm�hoz val� viszonyr�l.) A sz�zad egyik kiemelked� nyelv�sze, Eugenio
Coseriu szellem�ben azt tartva szem el�tt, hogy a nyelvk�nt �rtett eszt�tikai
tapasztalat mindig t�bb, mint amire �nmag�ban egy nyelv egy�ltal�n k�pes lehet. "
"A magyar mondat viszonyh�l�zati modellje";"Imr�nyi Andr�s";"978 963 454 425
mersz.hu/a-magyar-mondat-viszonyhalozati-modellje";"https://doi.org/
10.1556/9789634544258";"2019.10.11 13:32:59";"A k�tet c�lja annak megmutat�sa, hogy
a hagyom�nyos mondat�br�zol�sban t�kr�z�d� viszonyh�l�zati szeml�let megtart�s�val
is lehets�ges �rdemi l�p�seket tenni a sz�rend �rtelmez�se fel�. E lehet�s�g abb�l
fakad, hogy a kifejez�sek disztrib�ci�j�r�l nemcsak �sszetev�s szerkezeti
elemz�ssel adhatunk sz�mot, hanem �gy is, ha elhelyezked�s�ket egym�shoz k�pest
hat�rozzuk meg, s a sz�rendet az elemi egys�gek k�z�tti viszonyok mint forma-
jelent�s p�rok jel�l�i oldal�hoz k�tj�k. A dolgozat f� meg�llap�t�sa az, hogy a
magyar mondat szerkezeti elemz�s�ben a d�nt�en alaktani eszk�z�kkel jel�lt
mondatr�szviszonyok (alany, t�rgy stb.) mellett sz�ks�g van a h�l�zat olyan egy�b
dimenzi�it alkot� jelent�sviszonyok felt�r�s�ra is, amelyek jel�l�s�ben a sz�rend
�s a proz�dia j�tszik kulcsszerepet."
"""A magyar nyelvet �rni kezdik""";"Tarnai Andor";"978 963 454 099 1";"Akad�miai
Kiad�";"2018";"Irodalom";"https://mersz.hu/kiadvany/349";"https://mersz.hu/tarnai-
a-magyar-nyelvet-irni-kezdik";"https://doi.org/10.1556/9789634540991";"2018.12.06
23:58:31";"Milyen irodalmi norm�k szabt�k meg a k�z�pkori Magyarorsz�gon az �r�k
tev�kenys�g�t? Mit gondoltak m�veikr�l �s k�z�ns�g�kr�l az alkot�k? Mit v�rt a
publikum az �r�kt�l, el�ad�kt�l? Mi volt az a szab�lyrendszer, amely az alkot�kat
sz�- vagy �r�sbeli k�zlend�ik megfogalmaz�s�ban befoly�solta? Ezekre a k�rd�sekre
keres v�laszt a szerz� e k�nyv�ben, szint�ziss� form�lva a kor egyes jelens�geit
felt�r� r�szletkutat�sokat. A latinul �r�, latinon iskol�zott liter�tusok
tev�kenys�g�nek elemz�s�b�l vezeti �t az olvas�t a magyar nyelv� alkot�sok
bemutat�s�hoz, �j megvil�g�t�sba helyezve latin �s anyanyelv, sz�- �s �r�sbelis�g
kapcsolat�t, k�l�n�sen nagy fontoss�got tulajdon�tva a m�vek megsz�let�s�ben a
t�rsadalmi ig�nyeknek �s az alkot�k mindennapi gyakorlat�nak. Ily m�don az irodalmi
gondolkod�s vizsg�lata az eg�sz k�z�pkori szellemi �let fresk�j�v� sz�lesedik."
"A mai magyar neologizmusok szemantik�ja";"S�lyom R�ka";"978 963 454 426
mersz.hu/solyom-a-mai-magyar-neologizmusok-szemantikaja";"https://doi.org/
10.1556/9789634544265";"2019.09.02 15:15:46";"A k�tet a mai magyar nyelvben
megjelen� neologizmusok szemantikai fel�p�t�s�t vizsg�lja funkcion�lis-kognit�v
keretben. A szerz� megadja a neologizmus t�bb szempont� defin�ci�j�t, eszerint a
neologizmus olyan �jszer� szerkezeti fel�p�t�s� nyelvi jelens�g, melynek egy adott
k�zl� �s/vagy egy adott befogad� adott szitu�ci�ban el�zetes (vagy ilyen hi�ny�ban
el�zetesk�nt �rtelmezett) tapasztalataihoz, ismereteihez �s az ezekb�l fakad�
elv�r�saihoz viszony�tva �jszer� jelent�st �s/vagy �jszer� st�lust tulajdon�t. A
neologizmusnak nevezett jelens�gek a k�zl�-befogad� viszony�ban, a nyelvhaszn�lat
sor�n v�lnak jellemezhet�v�, l�trej�tt�kben �s �rtelmez�s�kben v�ltozatos ment�lis
�s kognit�v nyelvhaszn�l�i strat�gi�k �rv�nyes�lnek. A dolgozat bemutatja a
neologizmusok szemantikai szerkezet�ben szerepet j�tsz� jelens�geket (meton�mia,
metafora, fogalmi integr�ci�), majd tizenn�gy olyan, szinkr�n szempontb�l akt�van
l�tez� neologizmus szemantikai szerkezet�t t�rja fel, amelyekkel kapcsolatban a
nyelvhaszn�l�knak konkr�t, ""h�tk�znapi"" tapasztalata van. A nyelvhaszn�l�knak
egy-egy neologizmushoz f�z�d� viszony�t, a vizsg�lt sz� (fel)ismerts�g�t,
szemantik�j�t seg�tenek felt�rni a t�bb mint 1200 adatk�zl� r�szv�tel�vel 2008 �s
2011 k�z�tt v�gzett k�rd��ves felm�r�sek, melyek eredm�nyeit a szerz� be�p�ti az
elemz�sekbe. S�lyom R�ka a K�roli G�sp�r Reform�tus Egyetem BTK Magyar
Nyelvtudom�nyi Tansz�k�nek oktat�ja, az ELTE-n m�k�d� St�luskutat� Csoport tagja.
Jelen k�tet az ELTE Nyelvtudom�nyi Doktori Iskol�j�ban megv�dett doktori
disszert�ci�j�nak �tdolgozott v�ltozata."
"A marketingcsatorna menedzsel�se";"Kopcsay L�szl�";"978 963 059 763 0";"Akad�miai
Marketing";"https://mersz.hu/kiadvany/109";"https://mersz.hu/kopcsay-a-
marketingcsatorna-menedzselese";"https://doi.org/10.1556/9789630597630";"2016.09.21
15:18:47";"Hogyan jut el a term�k a fogyaszt�khoz? S hogyan kellene eljutnia?
Val�s�g �s �lom az �rt�kes�t�si csatorn�k menedzsel�s�r�l. Ez Kopcsay L�szl�
k�nyve. Olyan gyakorlatorient�lt le�r�s �s elemz�s a marketingcsatorn�kr�l, amely
v�gig szil�rd elm�leti alapokon nyugszik. Kiv�l�, a mindennapi gyakorlatb�l
sz�rmaz� p�ld�kkal mutatja be az �rt�kes�t�si l�nc szerepl�inek saj�toss�gait,
feladatait, �s lehet�v� teszi a marketing �s a logisztika kapcsol�d�si �s elt�r�si
pontjainak meg�rt�s�t �s megismer�s�t. A magyar szakirodalomban els�k�nt, alapos
�s �sszefoglal� bemutat�s�t adja a k�l�nb�z� term�kcsoportokra jellemz�
�rt�kes�t�si csatorn�knak, nem feledkezve el a leg�jabb tendenci�kr�l sem. �szinte
sz�vvel aj�nlom a k�nyvet a fels�oktat�s hallgat�i �s tan�rai, illetve a
kereskedelem dolgoz�i, menedzserei sz�m�ra azzal, hogy elolvas�sa ut�n sokkal
jobban meg�rthetik az �rt�kes�t�si folyamat mi�rtjeit. Prof. Dr. J�zsa L�szl�
Sz�chenyi Istv�n Egyetem (Gy�r), Selye J�nos Egyetem (R�vkom�rom)"
"A marketinghat�konys�g m�r�se";"Putzer Petra, J�zsa L�szl�";"978 963 454 671
9";"Akad�miai Kiad�";"2022";"Marketing";"https://mersz.hu/kiadvany/935";"https://
mersz.hu/putzer-jozsa-a-marketinghatekonysag-merese";"https://doi.org/
10.1556/9789634546719";"2022.07.04 23:51:24";"A marketing �s az �rt�kes�t�s
egym�st�l elv�lasztatlan, viszont a teljes�tm�ny�k m�r�s�nek id�horizontja
mark�nsan elk�l�n�l egym�st�l. Am�g az �rt�kes�t�s eredm�nyei azonnal l�that�ak
�rbev�tel form�j�ban, addig a marketing-er�fesz�t�sek eredm�nyeit gyakran csak
h�napok, ak�r �vek m�lva lehet lem�rni tradicion�lisan p�nz�gyi mutat�kkal. �zleti
tervek kialak�t�s�n�l viszont elengedhetetlen, hogy a megfelel� inform�ci�k, adatok
alapj�n hozzunk strat�giai d�nt�seket, ehhez viszont sz�ks�ges a m�ltbeli
tapasztalatok marketingszempontb�l t�rt�n� sz�mszer�s�t�se. Ezzel az aktu�lis
probl�mak�rrel foglalkozik a k�nyv, amelyet minden gyakorl� �s k�sz�l�
k�zgazd�sznak j� sz�vvel tudok aj�nlani. Hoffmann Tam�s �gyvezet� igazgat�, Lafarge
Cement Magyarorsz�g Kft. Mind az elm�let, mind a gyakorlat oldal�r�l �jra meg �jra
felmer�l a k�rd�s: m�rhet�-e a marketingteljes�tm�ny, �s ha igen, hogyan? B�r a
marketinggel foglalkoz�k jelent�s r�sze szeretn� m�rhetetlenn� tenni p�ld�ul a
rekl�m vagy az �rt�kes�t�s�szt�nz�s sikeress�g�t, szerencs�re egyre t�bben vannak,
akik szerint a marketingteljes�tm�ny �s -eredm�nyess�g bizonyos korl�tok mellett
meghat�rozhat�. Ez�rt tetszett nekem, a p�nz�gyekkel �s kontrollinggal foglalkoz�
egyetemi kutat�-oktat�nak a szerz�p�ros k�nyve, amely a lehets�ges m�dszerek sz�les
t�rh�za. Az elm�leti felvezet�s �s a gyakorlati p�ld�k sora lehet�v� teszi a
marketingkontrolling gondolat�nak meg�rt�s�t �s gyakorlati alkalmaz�s�t. J�l
hasznos�that� szakk�nyv az egyetemi oktat�s �s a mindennapi gyakorlat sz�m�ra
egyar�nt. Dr. habil Tatay Tibor egyetemi docens, Sz�chenyi Istv�n Egyetem"
"A marketingkutat�s alapjai";"Gyulav�ri Tam�s, Mitev Ariel Zolt�n, Neulinger �gnes,
Neumann-B�di Edit, Simon Judit, Sz�cs Kriszti�n";"978 963 059 888 0";"Akad�miai
Marketing";"https://mersz.hu/kiadvany/240";"https://mersz.hu/gyulavari-mitev-
neulinger-neumann-bodi-simon-szucs-a-marketingkutatas-alapjai";"https://doi.org/
10.1556/9789630598880";"2017.09.27 09:41:47";"A marketing alapja a piacismeret, a
megismer�s m�dja a kutat�s. Ezt a szeml�letet valamennyi marketinggel - piaccal,
fogyaszt�val, m�rk�val - foglalkoz� szakembernek el kell saj�t�tania, ahogyan
fontos tiszt�ban lennie m�dszertan�nak alapjaival is. Az �ltalam nagyra becs�lt
szerz�i csapat alapos szakmais�ggal, l�nyegre t�r� �s olvasm�nyos st�lusban mutatja
be a kutat�s szerep�t a marketingben, veszi sorra m�dszereit, �s ad
elgondolkodtat�, k�vet�sre �szt�nz� gyakorlati p�ld�kat. E remek k�nyvet -
tananyagk�nt �s szakirodalomk�nt - sz�vb�l aj�nlom minden leend� �s gyakorl�
szakembernek, aki kutat�k�nt, megrendel�k�nt vagy az eredm�nyek felhaszn�l�jak�nt
kapcsolatba ker�l a kutat�ssal. Jakab �ron, a Piackutat�k Magyarorsz�gi
Sz�vets�g�nek eln�ke J�les� �rz�ssel aj�nlom ezt a k�nyvet a j�v� szakembereinek. A
marketingkutat�s alapjai c�m� tank�nyv hozz�j�rul a hazai k�zgazd�szok k�pz�s�nek
magas sz�nvonal�hoz. Ez sz�munkra az�rt is fontos, mert a Nielsen, ahogy a vil�g
t�bb mint sz�z orsz�g�ban, �gy Magyarorsz�gon is tervszer�en keresi �s fejleszti a
tehets�ges, r�termett fiatalokat, a piackutat�k ut�np�tl�s�t. Biztos vagyok benne,
hogy felk�sz�lts�g�ket, pozit�v hozz��ll�sukat ez a tank�nyv is er�s�ti. Szal�kyn�
T�th Judit, �gyvezet� igazgat�, Nielsen Magyarorsz�g"
"A marslak�k b�lcsess�ge";"Hargittai Bal�zs, Hargittai Istv�n";"978 963 454 566
8";"Akad�miai
mersz.hu/hargittai-a-marslakok-bolcsessege";"https://doi.org/
10.1556/9789634545668";"2020.06.17 14:39:45";"Ez a k�nyv �t h�res tud�sr�l sz�l,
akik hasonl� p�ly�t futottak be a huszadik sz�zad r�g�s k�r�lm�nyei k�z�tt. Zsid�-
magyarok l�v�n az Egyes�lt �llamokba kellett emigr�lniuk. Kiv�l� tud�sk�nt a modern
fizika �s sz�m�t�studom�ny vezet� kutat�i voltak. A demokr�cia �s az emberi
szabads�g h�vek�nt fontos szerepet v�llaltak az ezek�rt az eszm�k�rt foly� glob�lis
k�zdelemben. Hargittai Bal�zs �s Hargittai Istv�n k�nyve az �t tud�s �r�saib�l vett
id�zeteken kereszt�l mutatja be n�zeteiket, �rz�seiket �s b�lcsess�g�ket, amihez a
szerz�k megjegyz�seket is f�znek. Mindezek egy�tt mag�val ragad�, eml�kezetes �s
id�nk�nt provokat�v olvasm�nyt ny�jtanak. (Lov�sz L�szl�)"
"A M�ty�s-hagyom�ny �vsz�zadai";"Kr�za Ildik�";"978 963 454 459 3";"Akad�miai
Kiad�";"2020";"N�prajz,
T�rt�nelem";"https://mersz.hu/kiadvany/705";"https://mersz.hu/kriza-a-matyas-
hagyomany-evszazadai";"https://doi.org/10.1556/9789634544593";"2020.04.20
10:58:29";"M�ty�s kir�ly n�pszer� h�sk�nt �l a sz�jhagyom�nyban, mes�kben,
mond�kban, k�zmond�sokban. T�bb sz�z �vvel ezel�tt is sz�vesen �nekeltek r�la,
szerepeltett�k sz�npadon, mes�ltek soha meg nem t�rt�nt kalandjair�l. E k�l�n�sen
gazdag hagyom�ny v�ltoz�s�t mutatja be Kr�za Ildik� saj�t kutat�sai alapj�n. Az
igazs�gos, okos, szeg�nyeket megseg�t�, tr�fakedvel�, megleck�ztet�sre mindig k�sz
uralkod� n�pszer� alakja v�ltozatos m�don jelenik meg a magyar �s a szomsz�d n�pek
n�pk�lt�szet�ben. A k�z�pkori f�nyes magyar birodalom hirtelen �sszeoml�sakor a
dics�s�ges M�ty�s kir�ly szem�ly�t p�ldak�p�l �ll�tott�k. Az �r�sok meg�rizt�k a
sz�jhagyom�ny formai saj�toss�gait, az elbesz�l�kult�ra egyes elemeit. A M�ty�s-
m�tosz k�s�bb tov�bb er�s�d�tt. � lett a legjelent�sebb folkl�rh�s, a t�rt�neti
szem�lyek k�z�tt legt�bbsz�r r�la �nekeltek. A nev�hez kapcsolt tettek a kor
elv�r�saihoz k�t�dtek, mindig az adott kor erk�lcsis�g�t, szeml�let�t mutatt�k,
f�ggetlen�l a val�s�gos t�rt�n�sekt�l. Kr�za Ildik� bebizony�tja, hogy a
n�pk�lt�szet felfedez�sekor, a 19. sz�zadban feljegyzett mond�k, sz�l�sok
el�zm�nyei a kor�bbi sz�zadok �rott m�veiben megtal�lhat�k, �s a nemzeti kir�ly
ir�nti �rdekl�d�s a felvil�gosod�s kor�t�l kezdve �lland�sult. Az emberi
tulajdons�gok anekdotikus kifejez�se, pelleng�rre �ll�t�sa k�z�pkori gy�ker� az
irodalomban �s a folkl�rban. A legn�pszer�bb magyar t�rt�neti h�sh�z, M�ty�s
kir�lyhoz kapcsolt narrat�vumok nemcsak n�lunk, hanem a Duna-t�ji n�pek
mindegyik�nek k�lt�szet�ben fellelhet�k."
"Amb�ci� �s k�v�ncsis�g, avagy mi hajtja a tudom�nyos felfedez�ket?";"Hargittai
Istv�n";"978 963 454 456 2";"Akad�miai
mersz.hu/hargittai-ambicio-es-kivancsisag-avagy-mi-hajtja-a-tudomanyos-
felfedezoket";"https://doi.org/10.1556/9789634544562";"2020.05.07
15:55:12";"Hargittai Istv�n akad�mikus, kutat�professzor, a nagy k�z�ns�gsikert
aratott Teller c�m� k�nyv szerz�je, ebben a k�tetben tizen�t t�bbs�g�ben a 20.
sz�zad m�sodik fel�ben sz�letett jelent�s felfedez�s l�trej�tt�nek k�r�lm�nyeit
elemzi. A szerz� tizenh�rom esetben szem�lyes kapcsolatban �llt a felfedez�kkel,
akik mind magas rang� tud�sok, t�bben k�z�l�k Nobel-d�jasok. Mindegyik�kben megvolt
a kell� amb�ci� �s a k�v�ncsis�g, azonban felfedez�seiket egy�b tulajdons�gaik a
befoly�solt�k. A kett�s spir�l t�rsfelfedez�je, James Watson sikerorient�lt volt,
de a szerkezetkutat�s lehet�s�geire vonatkoz� t�j�kozatlans�ga is nagyban
hozz�j�rult ahhoz, hogy kezdem�nyezze a DNS szerkezet�nek meghat�roz�s�t. Gertrude
Elion akinek csal�dtagjai olyan betegs�gekben haltak meg, melyek nem sokkal k�s�bb
gy�gy�that�k lettek eg�sz p�ly�j�t a gy�gyszerkutat�snak szentelte. Sherwood
Rowland szinte v�letlen�l ismerte fel annak a vesz�ly�t, hogy bizonyos vegy�letek
t�nkreteszik a f�ldi �letet v�d� �zonr�teget. Vonakodva b�r, de a k�rnyezet
megment�s�nek egyik legeredm�nyesebb sz�sz�l�ja lett. Az ilyen �s a hasonl�
p�ld�k emberk�zels�gbe hozz�k a tudom�nyos felfedez�seket �s a felfedez�ket. Rajtuk
kereszt�l az olvas� sz�rakoztat� m�don t�j�koz�dhat olyan felfedez�sekr�l, amelyek
modern �let�nk mindennapjait is befoly�solj�k. "
"A mechanika k�s�rleti m�dszerei";"Szekr�nyes Andr�s";"978 963 454 381
7";"Akad�miai Kiad�";"2019";"M�szaki
tudom�nyok";"https://mersz.hu/kiadvany/519";"https://mersz.hu/szekrenyes-a-
mechanika-kiserleti-modszerei";"https://doi.org/10.1556/9789634543817";"2019.05.29
12:31:52";"Ez a jegyzet a BME G�p�szm�rn�ki Kar�n oktatott azonos c�m�,
mesterk�pz�sen el�adott t�rgy tematik�ja alapj�n k�sz�lt el, felhaszn�lva az elm�lt
t�z �v oktat�si tapasztalait. A jegyzet azok sz�m�ra ny�jt tov�bbl�p�st, akik
ismerik a szil�rds�gtan �s a v�geselem m�dszer alapjait. B�zom benne, hogy mind a
mesterk�pz�sre j�r� hallgat�k, mind pedig az �rdekl�d� szakemberek hasznos�tani
tudj�k a jegyzetben le�rtakat."
"A medi�ci�, avagy a f�jdalommentes konfliktuskezel�s";"Lovas Zsuzsa, Herczog
M�ria";"978 963 295 933 7";"Wolters Kluwer Hungary
Kft.";"2020";"Jogtudom�ny";"https://mersz.hu/kiadvany/735";"https://mersz.hu/lovas-
herczog-a-mediacio-avagy-a-fajdalommentes-konfliktuskezeles";"https://doi.org/
10.55413/9789632959337";"2020.06.25 12:01:22";"A k�nyv szerz�i a medi�ci� k�l�nf�le
ter�letein a k�pz�sek �s szuperv�zi�k sor�n �s medit�tork�nt is t�bbf�le technika
alkalmaz�s�val jelent�s tapasztalatokra tettek szert az elm�lt t�bb mint k�t
�vtizedben. Ez csak meger�s�tette azt a meggy�z�d�s�ket, hogy a medi�ci�
(k�zvet�t�s) b�rmely szakmailag megalapozott �s bizony�tott form�j�t lehet �s kell
is alkalmazni az adott helyzetnek, konfliktusnak megfelel�en, a r�sztvev�k
sz�ks�gletei �s lehet�s�gei szerint. A medi�ci� t�pus�, er�szakmentess�gen alapul�
megold�sok t�mogat�sa a gyakorlati el�ny�k mellett fontos elvi jelent�s�ggel is
b�r. Hossz� t�v� hat�st gyakorol a r�sztvev�k�n k�v�l a sz�les k�z�ss�gi,
t�rsadalmi viselked�si norm�kra, csal�di, kapcsolati �s int�zm�nyes viselked�sre
is. Az elm�lt �vekben sokf�le medi�ci�val foglalkoz� tanulm�ny, k�nyv jelent meg
t�bbnyire szakembereknek sz�l�ak , melyek kutat�sokat, jogi �s elvi, elm�leti
k�rd�seket, egy-egy speci�lis ter�letet �rintenek. Ezen k�tet szerz�i a szakemberek
mellett a medi�ci� ir�nt �rdekl�d� vagy annak ig�nybev�tel�t fontolgat�
olvas�khoz is sz�lnak. A medi�ci� r�vid t�rt�nete, nemzetk�zi gyakorlata, a hazai
jogi szab�lyoz�s �s alkalmaz�s alakul�sa, a tapasztalatok, a megfogalmazott
dilemm�k, a medi�ci�s folyamat le�r�sa, a lehets�ges megold�sok �s a
n�lk�l�zhetetlen pszichol�giai, l�lektani ismeretek bemutat�sa rem�lhet�en seg�tik
majd az olvas�t a t�j�koz�d�sban, �s hozz�j�rul ahhoz, hogy felhaszn�l�k�nt vagy
medi�tork�nt haszn�t vegye az itt olvasottaknak."
"A megtestes�lt elme";"Kondor Zsuzsanna (szerk.)";"978 963 454 762 4";"Akad�miai
Kiad�";"2022";"Filoz�fia";"https://mersz.hu/kiadvany/937";"https://mersz.hu/kondor-
a-megtestesult-elme";"https://doi.org/10.1556/9789634547624";"2022.02.09
17:18:30";"Az ut�bbi �vtizedekben a megtestes�lt elme (embodied mind) gondolata
nemcsak a filoz�fia, hanem a szaktudom�nyos vizsg�l�d�s ter�let�n is megjelent. Az
alapgondolatban megfogalmaz�d� ig�ny szerint az elm�t nem a sz�m�t�g�p anal�gi�ja
ment�n a k�lvil�gt�l elszigetelt, mintegy �nj�r� mechanizmusoknak engedelmesked�
intellektu�lis g�pezetnek kell tekinteni, hanem mint a testi �s k�rnyezeti
hat�sokkal egy�ttm�k�d�, dinamikusan v�ltoz�, a mindennapi, prof�n k�szs�geken
�p�tkez� jelens�get kell vizsg�lni. A megtestes�lt elme koncepci�ja k�zvetlen�l
�rinti az �rz�kel�sr�l, a test szerep�r�l, a fenomen�lis tapasztalatr�l �s a
k�rnyezettel val� viszonyr�l alkotott elk�pzel�st, valamint hat�ssal van bizonyos
m�dszertani �s fogalmi el�feltev�sekre, elk�telezetts�gekre is. A k�tet tanulm�nyai
�tmutat�ul szolg�lnak az elm�let metafizikai �s gyakorlati vonatkoz�saival
kapcsolatban, bemutatj�k a megtestes�lts�g k�l�nf�le felfog�sait, illetve azok
egym�shoz val� viszony�t, �jragondolj�k az �n, az �n-azonoss�g, a tudatos �s
tudattalan testhez k�t�d� vonatkoz�sait. A k�tet szerz�i arra v�llalkoztak teh�t,
hogy a magyar olvas�k�z�ns�g sz�m�ra betekint�st ny�jtsanak az elme ezen alternat�v
megk�zel�t�s�r�l sz�l� vit�kba a filoz�fia, a pszichol�gia �s a gyakorlat
szempontj�b�l."
"A megtestes�lt elme a filoz�fia t�rt�net�ben";"Laki J�nos (szerk.)";"978 963 454
749 5";"Akad�miai
Kiad�";"2021";"Filoz�fia";"https://mersz.hu/kiadvany/921";"https://mersz.hu/laki-a-
megtestesult-elme-a-filozofia-torteneteben";"https://doi.org/
10.1556/9789634547495";"2021.12.21 00:22:44";"Az elme megtestes�lts�g�nek (embodied
mind) vizsg�lata az ut�bbi 30 �v kognit�v tudom�ny�nak fontos r�szter�lete, mely
annak tudatos�t�s�b�l sz�rmazik, hogy a test(ek)nek meghat�roz� szerepe van az elme
�s mindenekel�tt a kognit�v m�k�d�s alak�t�s�ban. E felismer�st gyakran el�zm�nyek
n�lk�li revel�ci�k�nt mutatj�k be, ami a sz�k �rtelemben vett kognit�v
vonatkoz�s�ban nem is alaptalan, hiszen az e diszcipl�n�t hossz� ideig ural�
klasszikus kognitivista f�lfog�s val�ban figyelmen k�v�l hagyta a megismer�s testi
f�lt�teleit. Csakhogy maga a kognit�v tudom�ny �sszetett, sok r�szdiszcipl�n�b�l
�ll� k�pz�dm�ny, melynek az agyi mechanizmusokat vizsg�l� idegtudom�ny, kognit�v,
fejl�d�s- �s viselked�sl�lektan, robotika, mesters�gesintelligencia-kutat�s �s a
nyelv�szet mellett r�sz�t k�pezi az elmefiloz�fia is. M�g az igaz, hogy a
megtestes�lt elme gondolata fordulatot jelent az els� gener�ci�s (Lakoff Johnson
1999. 75), test n�lk�li kognit�v tudom�nyhoz k�pest, az sem tagadhat�, hogy a
filoz�fi�ban kor�ntsem �j gondolat, hogy a l�lek/ elme szimbiotikus kapcsolatban
van a testtel. Az ut�bbi �vtizedekben teh�t el��llt az a zavar� helyzet, hogy a
kognit�v tudom�nyban �rz�kelhet�en radik�lis �j�t�s t�rt�nt, de az ugyanezen
tudom�ny r�sz�t k�pez� elmefiloz�fi�ban csak egy r�g ismert gondolat bukkant fel.
Ami a kognit�v tudom�ny eset�ben val�di �j�t�s volt, az a filoz�fi�ban egy, az �kor
�ta ismert hagyom�nyhoz val� visszat�r�s. Jelen k�tet e zavar enyh�t�s�re
t�rekszik. A benne szerepl� tanulm�nyok a l�lek/elme �s test integr�lt volt�nak
k�l�nb�z� korok filoz�fusai �ltal kidolgozott v�ltozatait elemzik, megmutatva, hogy
ugyanannak az ide�nak k�l�nb�z� t�rt�neti korokban �s intellektu�lis kontextusokban
milyen t�pusai l�teztek."
"A meg�jul�s m�helyei";"Sz�csi G�bor";"978 963 454 667 2";"Akad�miai
mersz.hu/szecsi-a-megujulas-muhelyei";"https://doi.org/
10.1556/9789634546672";"2021.04.16 08:54:31";"A tudom�nyos di�kk�ri mozgalom a
hazai fels�oktat�si tehets�ggondoz�s nagy hagyom�nyokkal rendelkez�, k�l�nleges
int�zm�nye. A k�tet az Orsz�gos Tudom�nyos Di�kk�ri Konferenci�k elm�lt t�z �v�nek
feldolgoz�s�val keresi �s sugallja a v�laszt arra a k�rd�sre, hogyan tud a
tud�sk�pz�snek ez a saj�tosan magyar form�ja a kultur�lis, t�rsadalmi, politikai
v�ltoz�sok sodr�s�ban is fejl�dni, er�s�dni. Ennek sor�n egy olyan mozgalom k�p�t
k�v�nja megjelen�teni, amely az �j �vezredben is megtal�lja hely�t a fels�oktat�si
tehets�ggondoz�s hazai �s nemzetk�zi rendszer�ben. A kultur�lis �s oktat�spolitikai
h�tt�rre is kiterjed� elemz�seivel arra pr�b�l r�vil�g�tani, hogy a hazai
fels�oktat�si tehets�ggondoz�s motorjaik�nt m�k�d� tudom�nyos di�kk�r�k �s azok
f�rumai, a tudom�nyos di�kk�ri konferenci�k mik�nt v�lhatnak az �j �vezredet
jellemz� kultur�lis �rt�kv�lt�sok/�rt�kv�ltoz�sok k�zepette is a tudom�nyos
meg�jul�s val�di m�helyeiv�. "
"A miniszteri felel�ss�g";"Cserny �kos";"978 963 295 868 2";"Wolters Kluwer Hungary
cserny-a-miniszteri-felelosseg";"https://doi.org/
10.55413/9789632958682";"2019.10.15 22:55:17";"A k�zhatalom alkotm�nyjogi
felel�ss�g�nek legjelent�sebb eleme a miniszteri felel�ss�g alkotm�nyos int�zm�nye.
A t�rt�nelemben el�sz�r ugyanis e jogint�zm�ny ker�lt a felel�s k�zhatalom
megteremt�s�t szolg�l� k�zjogi gondolkod�s el�ter�be. Alkotm�nyjogi szempontb�l
f�leg a parlament�ris rendszerekben az�ta is ez a k�zhatalom felel�ss�g�nek
meghat�roz� jelleg� int�zm�nye, ann�l is ink�bb, mert az alkotm�nyfejl�d�s sor�n
minden�tt inspir�l�an hatott �s hat ma is a k�zhatalom felel�ss�gi rendszer�nek az
alkotm�nyos �llam k�vetelm�ny�nek megfelel� mind �tfog�bb ki�p�t�s�re. A k�nyv ezt
tartja szem el�tt, amikor els�dleges figyelmet szentel a miniszteri felel�ss�g
�sszetev�inek, kialakul�s�nak, fejl�d�s�nek, �rv�nyes�t�si eszk�zeinek, m�djainak
felt�rk�pez�s�re. Mindezek mellett nem mulasztja el azoknak a sz�lesebb k�r�
garanci�kat biztos�t� felel�ss�gi form�k ki�p�t�s�nek felvillant�s�t sem, amelyek
napjainkra m�r az alkotm�nyos �llam felel�ss�gi rendszer�nek szerves r�sz�t
alkotj�k."
"""Ami sz�p, az neh�z""";"Bollob�s Enik�";"978 963 454 580 4";"Akad�miai
bollobas-ami-szep-az-nehez";"https://doi.org/10.1556/9789634545804";"2021.07.01
09:47:15";"Jelen k�tet az irodalomtudom�ny egyik izgalmas ter�let�t igyekszik
felt�rni, betekint�st ny�jtva amerikai versanyagon a nem alanyi k�lt�szet n�h�ny
m�dozat�ba. A t�rgyalt k�lt�i m�vek a l�rai alany tekintet�ben k�l�nb�znek a j�val
gyakoribb alanyi k�lt�szett�l: az alany befel� fordul� figyelm�t�l vez�relt
versekkel ellent�tben az �n t�vol�t�sa, gyeng�t�se vagy teljes megvon�sa jellemzi
�ket. Neh�z versekr�l van sz�, mert az alanyi k�lt�szeten nevelkedett olvas�t �j,
sosem tanult �rtelmez�si k�rd�sekkel �ll�tj�k szembe, elv�rva, hogy ne
vil�g�rtelmez�sk�nt vagy a l�rai �n sz�mvet�sek�nt olvassa a sz�vegeket, hanem az
�nt�l t�vol�tott megfigyel�sekk�nt, a nyelvben �rz�tt tud�snak az �n k�vetkezetes
megvon�s�val l�that�v� tett lenyomataik�nt, illetve ak�r nyelvi j�t�kokk�nt.
Aj�nljuk mindenkinek, akit �rdekel a k�lt�szet, akit hajt a szellemi kalandv�gy a
m�sk�ppen megsz�lal� versek �rt� befogad�s�ra, illetve aki tudni szeretn�, hogy az
ismert �rtelmez�i eszk�zt�rakat milyen megk�zel�t�sekkel eg�sz�ti ki napjainkban a
poetol�gia. Bollob�s Enik� irodalomt�rt�n�sz, egyetemi tan�r, a Magyar Tudom�nyos
Akad�mia levelez� tagja, az amerikai k�lt�szet nemzetk�zileg elismert kutat�ja. "
"A modern szlov�k nacionalizmus �vsz�zada 1780-1918";"Szarka L�szl� (szerk.)";"978
963 454 079 3";"Akad�miai
szarka-a-modern-szlovak-nacionalizmus-evszazada-1780-1918";"https://doi.org/
10.1556/9789634540793";"2017.12.20 11:19:53";"A mai kelet-k�z�p-eur�pai nemzeti
t�rsadalmak t�rt�neti fejl�d�s�ben meghat�roz� szerepet j�tszottak a hossz� 19.
sz�zad"" nemzet�p�t� nacionalizmusai, melyek fokozatosan �talak�tott�k a
Baltikumt�l az Adri�ig ny�l� soknemzetis�g� k�ztes"" r�gi�t. A magyarorsz�gi
nemzetis�gi elitek a modern polg�ri nemzett� v�l�s alternat�v�ja mellett tett�k le
voksukat. A korszak t�bbi nem magyar mozgalm�hoz hasonl�an a 2-2,5 milli�s szlov�k
nemzetis�g t�rsadalm�nak k�pvisel�i is az egys�ges szlov�k irodalmi nyelv
megteremt�s�nek, az auton�m nemzeti t�r kijel�l�s�nek �s a soknyelv� Magyarorsz�gon
bel�li nemzeti egyenjog�s�g megteremt�s�nek ig�ny�vel l�ptek fel. A 19. sz�zadi
modern szlov�k nemzet�p�t� nacionalizmust ugyanakkor sz�mos eredeti saj�toss�g
jellemezte. Az Eszterh�zy K�roly F�iskola T�rt�nelemtudom�nyi Doktori Iskol�ja
k�zlem�nyei leg�jabb k�tet�nek tanulm�nyai ennek a magyarorsz�gi politikai,
t�rsadalmi kontextus�t vizsg�lj�k, s a k�z�s t�rt�nelem kulcsfontoss�g�
el�gaz�d�s�nak elemz�s�hez, �rtelmez�s�hez �s �rt�kel�s�hez ny�jtanak t�mpontokat."
"A m�dos�t�sz�k funkci�i";"Kugler N�ra";"978 963 454 476 0";"Akad�miai
kugler-a-modositoszok-funkcioi";"https://doi.org/10.1556/9789634544760";"2021.09.30
13:44:57";"A tanulm�ny a m�dos�t�sz�kat funkcion�lis szempontb�l k�zel�ti meg �s
20. sz�zadi korpusz felhaszn�l�s�val mutatja be. Az elemz�s egyben egy tervezett
magyar m�dos�t�sz�-lexikon el�zm�ny�nek is tekinthet�. A sz�faj periferi�lis
elemeit vizsg�lva az �rtekez�s k�s�rletet tesz a m�dos�t�sz�k hat�rs�vj�nak a
bemutat�s�ra, a sz�faj fel� �s a sz�fajb�l kifel� mutat� folyamatok felv�zol�s�ra.
A k�zponti helyzet� m�dos�t�sz�k els�dleges szerepe, hogy jel�lj�k a besz�l�nek a
k�z�lt tartalomhoz f�z�d� viszony�t, amely alapj�n a mondatban l�v� �ll�t�s �rv�nye
viszonylagoss� v�lik. A tanulm�ny meg�llap�tja, hogy a m�dos�t�sz�k az episztemikus
mellett m�s mod�lis kateg�ri�kba is besorolhat�k, �s a jel�lt kateg�ri�n bel�l a
mod�lis er�ss�g szempontj�b�l sk�l�n helyezhet�k el. A modalit�s kateg�ri�ja
mellett az evidencialit�st is felhaszn�lja az �rtekez�s, mivel a m�dos�t�sz�k azt
is kifejezhetik, hogy a besz�l�nek hi�nyos a tud�sa, �ll�t�sa k�vetkeztet�seken �s
nem k�zvetlen t�nyeken alapul, �rtes�l�se nem teljesen megb�zhat� stb. A
m�dos�t�sz�knak �ltal�ban szerep�k van a propoz�ci�nak a besz�l�k k�z�tti implicit
meg�llapod�son alapul� �rt�kel�s�ben, s az �rt�kel�snek, illetve az igazol�si
elj�r�snak a kifejez�sre juttat�s�ban. A m�dos�t�sz�knak a tanulm�nyban v�zolt
bels�, szemantikai rendszerez�se is ezzel az interakci�s funkci�val van
�sszef�gg�sben. "
"A munka d�jaz�sa";"K�rty�s G�bor";"978 963 295 837 8";"Wolters Kluwer Hungary
Kft.";"2019";"Jogtudom�ny";"https://mersz.hu/kiadvany/602";"https://mersz.hu/a-
munka-dijazasa";"https://doi.org/10.55413/9789632958378";"2019.11.21
11:20:15";"Nincs munkaviszony munkab�r n�lk�l. Nem k�nny� azonban eligazodni a
munkav�llal�nak j�r� egyes b�rform�k k�z�tt, vagy betartani a kifizet�sre,
elsz�mol�sra vonatkoz� szab�lyokat. K�nyv�nk �sszefoglalja a munka d�jaz�s�ra
vonatkoz� munkajogi rendelkez�seket, �ttekintve a leggyakoribb b�relemeket, a
vas�rnapi p�tl�kt�l az �gyelet d�jaz�s�n �t a jutalomig. A sz�mos gyakorlati k�rd�s
k�z�tt ismertetj�k a minim�lb�rrel kapcsolatos rendelkez�seket, a munkab�r
elsz�mol�s�nak, kifizet�s�nek szab�lyait �s r�szletesen bemutatjuk a t�voll�ti d�j
sz�m�t�s�t. Az egyes t�m�k t�m�r magyar�zat�t gyakorlatias p�ld�k teszik
k�vethet�v�. A k�nyvben ahhoz is seg�ts�get tal�l, hogyan �rdemes a munka
d�jaz�s�nak k�rd�s�t kollekt�v szerz�d�sben, vagy munkaszerz�d�sben szab�lyozni,
hol megengedett az elt�r�si lehet�s�g a munka t�rv�nyk�nyv�hez k�pest. A m�sodik,
b�v�tett kiad�s m�g t�bb gyakorlati k�rd�st t�rgyal �s bemutatja a munka
d�jaz�s�val kapcsolatos legfontosabb b�r�i d�nt�seket is. Nem hi�nyozhat egyetlen
sz�mfejt�ssel foglalkoz�, vagy szem�ly�gyi szakember polc�r�l sem! "
"A munka�gyi compliance audit";"Balogh Monika";"978 963 295 838 5";"Wolters Kluwer
mersz.hu/balogh-a-munkaugyi-compliance-audit";"https://doi.org/
10.55413/9789632958385";"2019.11.14 12:37:03";"A munka�gyi compliance audit a
v�llalatok adminisztrat�v funkci�i (HR, munka�gy, �ltal�nos �gyek, stb.) nagy
r�sz�nek munkajogi, menedzsment, szakmai, etikai, �s m�s vonatkoz� piaci el��r�sok
alapj�n t�rt�n� vizsg�lat�ra l�trej�tt v�llalatir�ny�t�si audit. Mai koncepci�j�nak
kialakul�sa ez elm�lt harminc-negyven �v relev�ns kem�ny jog �s puha jog teremt�
ezeket alak�t� folyamatainak, az ezekb�l levont konzekvenci�knak, �s a kapcsol�d�
v�llalatir�ny�t�si gyakorlati tapasztal�soknak az eredm�nye. E k�tet c�lja, hogy
�sszefoglalja a munka�gyi compliance audit fogalm�val, jelent�s�g�vel kapcsolatos
f�bb tudnival�kat, az �j audit t�pus kialakul�s�nak h�tter�ben �ll� piaci
el�zm�nyeket �s fejl�d�si folyamatokat, meghat�rozza a munka�gyi compliance audit
hely�t az egy�b a v�llalatok m�k�d�s�nek �tvil�g�t�s�t, vizsg�lat�t c�lz�
eszk�z�k k�z�tt �s inform�ci�val szolg�ljon az audit hat�kony lebonyol�t�s�hoz. A
szerz� mindek�zben kit�r a v�llalatok adminisztrat�v funkci�i f�bb jellemz�inek
ismertet�s�re, valamint az egyes ter�letek tekintet�ben el�fordul� leggyakoribb
munkajogi, menedzsment, szakmai, valamint etikai norm�k megs�rt�s�vel kapcsolatos
hib�k, tendenci�k �s nem megfelel�s�gek r�vid �sszefoglal�s�ra is. A k�tetet
els�sorban gyakorl� HR szakembereknek, adminisztrat�v ter�leten dolgoz� vezet�knek,
valamint munka�gyi auditoroknak aj�nljuk."
"A m�v�szet filoz�fi�ja";"Schelling Friedrich Wilhelm Joseph";"978 963 454 451
7";"Akad�miai Kiad�";"2019";"Filoz�fia";"https://mersz.hu/kiadvany/630";"https://
mersz.hu/schelling-a-muveszet-filozofiaja";"https://doi.org/
10.1556/9789634544517";"2019.12.20 23:18:07";
"Anat�mia";"Tarsoly Emil";"978 963 454 518 7";"Akad�miai
tarsoly-anatomia";"https://doi.org/10.1556/9789634545187";"2020.06.03 14:12:59";"Ez
a k�nyv egy�ltal�n nem hasonl�t a szok�sos le�r� jelleg� tank�nyvekhez. C�lja �s
feladata sem azonos a j�l ismert, illetve a jelenleg is haszn�lt Funkcion�lis
anat�mia k�nyv�vel. Az anat�miai ismeretek k�v�nt sz�nvonal� megtanul�s�hoz, �gy,
hogy az �sszef�gg�seket is meg�rtse, az emberi szervezetet eg�szben l�ssa a
hallgat�, most is a le�r� jelleg�, magyar�zatokat is ny�jt� Funkcion�lis anat�mia
k�nyv a megfelel� alapirodalom, term�szetesen kieg�sz�tve az el�ad�sok-gyakorlatok
anyag�val �s megfelel� anat�miai atlaszokkal. Ennek a k�nyvnek c�lja a l�nyeges
dolgok kiemel�se a sz�veghalmazb�l, az �sszetartoz� fogalmak kell� csoportos�t�sa
(amik mindig a legnagyobb probl�m�t jelentik a tanul�knak), �s a m�r megszerzett
anat�miai ismeretek logikus, adekv�t haszn�lat�nak seg�t�se. Rendk�v�l hasznos
lehet a k�nyv ezen form�ja a tud�s kontroll�l�s�ban (�nkontroll), k�l�n�sen a
vizsg�ra val� felk�sz�l�sben."
"A n�met felvil�gosod�s �s klasszika irodalma";"Berzeviczy Kl�ra";"978 963 454 236
mersz.hu/berzeviczy-a-nemet-felvilagosodas-es-klasszika-irodalma";"https://
doi.org/10.1556/9789634542360";"2018.09.18 11:51:08";"Jelen munka els�sorban magyar
szakos hallgat�k sz�m�ra k�sz�lt azzal a c�llal, hogy a n�met irodalomt�rt�net
egyik fontos korszak�r�l �ttekint�st ny�jtson a sz�mukra, �gy nemcsak t�rt�nelmi
id�hat�rok, de terjedelmi korl�tok is megszabt�k a lehet�s�geket, �gy nem t�r ki
minden l�rai m�re, �s a dr�m�k k�z�l is csak v�logat�st ad. A XVIII. sz�zad a
modern t�rt�nettudom�ny szerint a v�ltoz�sok kor�t jelenti, hiszen e sz�zad v�g�t a
r�gi eur�pai t�rsadalom szellemi, t�rsadalmi �s politikai rendj�nek kr�zise
jellemzi. Az od�ig vezet� �t azonban m�r a XVII. sz�zad v�g�n elkezd�d�tt. Ez az a
korszak, amely elind�tja a modern korhoz vezet� folyamatokat. A XVIII. sz�zadot
kett�ss�g jellemzi: a m�ltb�l �r�k�lt strukt�r�k �s int�zm�nyek m�g �llnak az egyik
oldalon, de a m�sik oldalon a korszellem a v�ltoz�s ir�ny�ba mutat, �s az �jkor
igazi kezdet�t jelzi. A XVIII. sz�zad m�sodik fel�ben a n�met ter�leteken olyan
t�rsadalmi viszonyok �s int�zm�nyek alakultak ki, melyek az irodalmi �letre a mai
napig jelent�s hat�st gyakorolnak. Az �talakul�s k�l�nf�le folyamatait �sszefoglal�
n�ven felvil�gosod�s-nak szok�s nevezni."
"A nemzetgazdas�gi konjunkt�raciklusok �s v�llalati �letciklusok";"Katits Etelka,
Pog�tsa Zolt�n, Zsupanekn� Pal�nyi Ildik�";"978 963 454 154 7";"Akad�miai
Kiad�";"2018";"Gazdas�g";"https://mersz.hu/kiadvany/301";"https://mersz.hu/katits-
pogatsa-zsupanekne-a-nemzetgazdasagi-konjunkturaciklusok-es-vallalati-
eletciklusok";"https://doi.org/10.1556/9789634541547";"2018.10.02 00:16:55";"Ez a
m� p�nz�gy-gazdas�gi modelleket k�z�l kritikai szeml�letben. A szerz�k egy �rdekes
szakmai k�s�rletr�l mondanak/adnak v�lem�nyt: ugyanabban a m�ben mutatj�k meg a
makrogazdas�gi hull�mz�sokat �s a mikrogazdas�gi fejl�d�s ciklikuss�g�t. A kutat�k,
a makrogazdas�gi ciklikuss�ghoz hasonl�an, a v�llalati �letciklusok t�rgyal�s�t is
�sszekapcsolj�k a v�llalati n�veked�ssel, a v�ls�ggal, az �tstruktur�l�ssal. A
v�llalati esetek komparat�v anal�zise egy eszk�z a kor�bban v�zolt elm�leti
�sszef�gg�sek illusztr�l�s�ra. A k�nyv hat szerkezeti egys�gb�l �ll. Az els�
r�szben a szerz�k az alapvet� fogalmakat �s �sszef�gg�seket mutatj�k be. A m�sodik
r�sz a makrogazdas�gi konjunkt�raelm�letekkel �s modellekkel foglalkozik, ide�rtve
a fejl�d�s- �s v�ls�gelm�letek legismertebb v�ltozatait. A harmadik szerkezeti
egys�g az ut�bbi �vtizedben kibontakozott �s lezajlott p�nz�gyi �s ad�ss�gv�ls�got
�rt�keli, amelyek egyes szakaszai a nagy recesszi�, az eur�z�na v�ls�ga �s a
szuver�n ad�ss�gv�ls�g elnevez�ssel szerepelnek. A negyedik r�sz a v�llalati
�letciklus modellek k�zread�s�t t�zi ki c�lul, bizonyos vonatkoz�sban reflekt�lva a
makrogazdas�gi mozg�sokra, t�rt�n�sekre. Az �t�dik szerkezeti egys�g k�zli a hazai
v�llalkoz�sok p�nz�gyi �s �sszehasonl�t� anal�zis�t. A hatodik r�sz kritikai
�rt�kel�st, �sszehasonl�t� elemz�st �s p�rhuzamok vizsg�lat�t tartalmazza. A
szerz�k a hat szerkezeti egys�g k�zread�s�val igazolni szeretn�k a v�llalatok piaci
k�rnyezetbe �gyazotts�g p�nz�gyi jellemz�it �s k�vetkezm�nyeit mind a teoretikus,
mind pedig a praktikus n�z�pontb�l els�sorban a hazai mikrok�rnyezetben. Az
alkot�k sz�nd�ka szerint tank�nyvk�nt, �s a v�llalati d�nt�shoz�k, elemz�k
k�zik�nyvk�nt is hasznos�thatj�k ezt a korszer� szeml�letben k�sz�lt munk�t, �gy
sz�m�tanak a t�gabb szakmai olvas�i k�r �rdekl�d�s�re is. "
"A Nemzeti Adatv�delmi �s Inform�ci�szabads�g Hat�s�g �ltal�nos adatv�delmi
rendelettel (GDPR) kapcsolatos 2019-es �rtelmez�sei";"Zavodnyik J�zsef";"978 963
Kft.";"2020";"Jogtudom�ny";"https://mersz.hu/kiadvany/758";"https://mersz.hu/a-
nemzeti-adatvedelmi-es-informacioszabadsag-hatosag-altalanos-adatvedelmi-
rendelettel-gdpr-kapcsolatos-2019-es-ertelmezesei";"https://doi.org/
10.55413/9789632959351";"2020.09.07 22:53:36";"Imm�ron k�t �ve alkalmazand�k az
�ltal�nos adatv�delmi rendelet, a GDPR rendelkez�sei. Ebben az id�szakban a
kor�bbiakhoz k�pest er�teljesebb figyelmet kapott az adatv�delem, amelyet 2018-ban
a Nemzeti Adatv�delmi �s Inform�ci�szabads�g Hat�s�g els�sorban arra igyekezett
felhaszn�lni, hogy min�l sz�lesebb k�rben ismertesse az �j szab�lyoz�st �s az azzal
kapcsolatos jog�rtelmez�seit. A 2019. �vben ugyanakkor m�r megszaporodtak a
b�rs�ggal z�rul� adatv�delmi hat�s�gi elj�r�sok. Mivel az adatkezel�k (legyenek
ak�r v�llalkoz�sok, ak�r �nkorm�nyzatok, ak�r m�s szervezetek) sz�m�ra egyre
nagyobb kock�zatot jelent, ha az adatkezel�si tev�kenys�g�ket nem a jogszab�lyi
el��r�sokkal �sszhangban v�gzik, fontos sz�mukra, hogy megismerj�k, a Nemzeti
Adatv�delmi �s Inform�ci�szabads�g Hat�s�g mik�nt �rtelmezi a GDPR-ban foglaltakat.
A k�tet a Nemzeti Adatv�delmi �s Inform�ci�szabads�g Hat�s�gnak a GDPR el��r�sait
�rtelmez�, els�sorban a nyilv�noss�gra hozott hat�rozataiban megjelen� gyakorlat�t
dolgozza fel, t�mak�r�nk�nt tekintve �t a hat�s�g meg�llap�t�sait. Aj�nlott
mindazoknak, akik meg k�v�nj�k ismerni, hogy az elm�lt �vben a Nemzeti Adatv�delmi
�s Inform�ci�szabads�g Hat�s�g milyen jog�rtelmez�sek alapj�n hozta meg
hat�rozatait. Seg�ts�get k�v�nunk ny�jtani ahhoz, hogy az adatkezel�k adatkezel�si
tev�kenys�g�ket a Hat�s�g gyakorlat�ra tekintettel tudj�k folytatni. A k�tet
kiemelten hasznos lehet adatkezel�k, adatv�delmi tisztvisel�k (DPO-k), adatv�delmi
szakjog�szok, �gyv�dek, hat�s�gok, jegyz�k, adatv�delmi szakjog�szok, gazdas�gi
t�rsas�gok jogtan�csosai, vezet� tiszts�gvisel�i, HR-vezet�i, illetve
marketingvezet�i sz�m�ra. A kiadv�ny ugyanakkor nemcsak az adatkezel�k, hanem az
�rintetteknek, azaz azon szem�lyeknek is fontos inform�ci�kkal szolg�l, akiknek
szem�lyes adatai kezel�s�re ker�lnek, t�mogatva �ket �s jogi k�pvisel�iket az
adatkezel�ssel �sszef�gg� jogok �rv�nyes�t�s�ben."
"A nemzetk�zi ad��gyi egy�ttm�k�d�s szab�lyoz�si keretei �s gyakorlata";"�ry
Tam�s";"978 963 594 083 7";"Wolters Kluwer Hungary
nemzetkozi-adougyi-egyuttmukodes-szabalyozasi-keretei-es-gyakorlata";"https://
doi.org/10.55413/9789635940837";"2022.10.25 16:34:27";"Az ipar �s a kereskedelem
vil�gm�ret� fejl�d�s�t k�s�r� nemzetk�zi kett�s ad�ztat�s �s az ellene t�rt�n�
fell�p�s az ad�z�k ad��gyi helyzet�t tiszt�zni sz�nd�koz� nemzetk�zi ad��gyi
egy�ttm�k�d�s kialakul�s�hoz vezetett. Mivel az �llamok csak a saj�t joghat�s�guk
ter�let�n �rv�nyes�thetik ad�ztat�si jogukat, a m�s �llam ad�ztat�si jog�t is
�rint� ad��gyi probl�m�k, konfliktusok megold�s�nak leghat�konyabb eszk�zeit a k�t-
vagy t�bboldal� nemzetk�zi ad�egyezm�nyek �s az azokban meghat�rozott
egy�ttm�k�d�si szab�lyok jelentik. A k�nyv c�lja, hogy bemutassa a nemzetk�zi
ad��gyi egy�ttm�k�d�s fogalmi alapjait, az egy�ttm�k�d�s t�rt�neti fejl�d�s�t �s a
legjelent�sebb nemzetk�zi modellszab�lyokat. Kiemelt hangs�lyt helyez a magyar
ad�szab�lyoz�s szempontj�b�l legjelent�sebb eur�pai uni�s szab�lyoz�si keretekre,
�s hasznos ismereteket ad �t nemcsak az ad�z�ssal foglalkoz� sz�kebb szakmai
k�z�ns�gnek, hanem a gyakorlatban tev�kenyked� jog�szok, valamint a t�ma ir�nt
�rdekl�d� joghallgat�k �s m�s fels�oktat�si int�zm�nyek hallgat�i sz�m�ra is. "
"A n� ezer arca";"C. Moln�r Emma";"978 963 454 729 7";"Akad�miai
Kiad�";"2021";"Pszichol�gia";"https://mersz.hu/kiadvany/881";"https://mersz.hu/c-
molnar-a-no-ezer-arca";"https://doi.org/10.1556/9789634547297";"2021.08.31
23:00:34";"A XX. sz�zad k�zepe �ta megjelent az �j emberide�l"", az az
embereszm�ny, amely szinte feleslegesnek k�v�nja felt�ntetni az ember nembeli
l�nyeg�t: f�rfi vagy n� mivolt�t. Ennek a t�rekv�snek nagy az �ra. Nemcsak az�rt,
mert a nemek k�z�tti k�l�nbs�gek fontosak, mert a k�t nem egym�ssal kieg�sz�lve
�lheti �t az �sszeolvad�s, a szerelem mindent els�pr� hatalm�t"", mert a k�t nem
egys�ge r�v�n folyamatos az �let a f�ld�n, sz�letnek gyermekek. Sokkal ink�bb
az�rt, mert a f�rfi �s a n�i princ�pium hat�kony jelenl�te, dinamik�ja
n�lk�l�zhetetlen a vil�g �s benne �nmagunk meg�rt�s�hez, a benn�nk l�v� harm�nia
kialakul�s�hoz, megtart�s�hoz, egysz�val az eg�szs�ges fejl�d�shez, �nmagunk
folyamatos megtapasztal�s�hoz. A pszichol�gia �s annak eszk�zt�ra hat�kony
seg�ts�get adhat azoknak a felfedez� kedv� v�ndoroknak"", akik elt�vedtek, de
vissza k�v�nnak t�rni eredeti k�ldet�s�kh�z, melyet a term�szet a fogantat�s
pillanat�ban �traval�ul adott. Valamennyien embernek sz�let�nk, ez evidens. Ami
viszonylagos �s ez�rt kih�v�s, hogy �ppen ebben a korban, ezekt�l a sz�l�kt�l
fi�k�nt vagy l�nyk�nt j�v�nk a vil�gra. Ez�rt az �letet f�rfik�nt vagy n�k�nt kell
beteljes�ten�nk."
"A n�v�ny�lettan alapjai";"Peth� Menyh�rt";"978 963 059 818 7";"Akad�miai
Kiad�";"2016";"Biol�gia";"https://mersz.hu/kiadvany/90";"https://mersz.hu/petho-a-
novenyelettan-alapjai";"https://doi.org/10.1556/9789630598187";"2016.08.12
14:08:54";"T�pl�l�kaink j� r�sze, �llataink takarm�nya n�v�nyi eredet�. N�v�nyi
term�ket hasznos�t sz�mos ipar�g, de a h�er�m�vekben is let�nt korok n�v�nyeinek
elszenesedett maradv�nyai szolg�ltatnak energi�t. E szerves anyag felhalmoz�d�s�nak
alapja a n�v�nyek fotoszint�zise, melynek sor�n a n�v�nyek a Nap sug�rz� energi�j�t
szerves vegy�letekbe �p�tik be. Az �gy megk�t�tt energia szabadul fel az �l�
szervezetek l�gz�se sor�n. Meleg�ti otthonainkat, m�k�dteti g�peinket. Ehhez
azonban oxig�nre is sz�ks�g van, amit ugyancsak a n�v�nyek szabad�tanak fel a
v�zb�l fotoszint�zis�k sor�n. Ez�rt mondjuk, hogy z�ld rabs�gban �l�nk"", azaz a
z�ld n�v�nyek �ltal megk�t�tt energia, a felhalmozott szerves anyag �s a
felszabad�tott oxig�n a f�ldi �let alapja. A szerz� n�gy �vtizedes oktat�i
tapasztalat birtok�ban, a nagy siker� Mez�gazdas�gi n�v�nyek �lettana c. k�nyve
ut�n arra v�llalkozott, hogy a n�v�ny�lettant r�viden, m�gis a legkorszer�bb
biok�miai �s �lettani ismeretekre alapozva t�rgyalja. E k�nyv meg�r�s�val az volt a
c�lja, hogy a f�iskol�kon �s agr�regyetemeken m�rs�kelt �rasz�mban n�v�ny�lettant
tanul�k olyan seg�deszk�zt kapjanak, ami eligaz�tja �ket a n�v�nyi anyagcsere-
folyamatok, a n�veked�s �s fejl�d�s alapvet� k�rd�seiben. K�l�n fejezetben
t�rgyalja a szervesanyag-termel�s �kofiziol�gi�j�t �s a stresszfiziol�gia
alapjait."
"Anxiety, Coping, and Flow";"Attila Ol�h";"978 963 454 707 5";"Akad�miai
olah-anxiety-coping-and-flow";"https://doi.org/10.1556/9789634547075";"2021.11.16
23:40:44";"This volume follows a decade of empirical research on how we can cope
with the negative effects of life including our own negative emotions and feelings
of incompetence, and how we can mobilize consciously always remaining in reality
what environmental and inner personal sources to change our stressful world into a
place enriching our self and development with optimal experiences. "
"Anyag�raml�si rendszerek";"Gub�n �kos, R�di Gy�rgy";"978 963 454 192 9";"Akad�miai
tudom�nyok";"https://mersz.hu/kiadvany/307";"https://mersz.hu/guban-radi-
anyagaramlasi-rendszerek";"https://doi.org/10.1556/9789634541929";"2018.04.27
13:34:06";"A szerz�k t�bb mint hat �ve oktatj�k a BGE Gazdas�ginformatikus szak
Logisztikai informatikus specializ�ci�n az Anyag�raml�si rendszerek t�rgyat. Ez id�
alatt kialak�tott �s rendszeresen aktualiz�lt oktat�si anyag elektronikus verzi�j�t
tartalmazza a jelen kiad�s. A tananyag mindazok sz�m�ra ny�jt hasznos inform�ci�kat
�s ismereteket, akik a gazdas�gi szeml�t� logisztika m�szaki oldal�t is szeretn�k
megismerni. A kapcsol�d� mintap�ld�kon kereszt�l betekint�st kapnak az
anyag�raml�shoz kapcsol�d� egyszer�bb sz�m�t�si m�dszerekbe is. A m� els�sorban
informatikai �s k�zgazdas�gi ismeretekkel rendelkez� hallgat�k sz�m�ra ny�jt
betekint�st az Anyag�raml�si rendszerekhez kapcsol�d� berendez�sekr�l, eszk�z�kr�l,
m�dszerekr�l �s m�dszertanokr�l. Els�sorban Gazdas�ginformatikus hallgat�k sz�m�ra
k�sz�lt, de olvas�sa hasznos lehet Gazd�lkod�s �s menedzsment, valamint P�nz�gy �s
sz�mvitel szakos hallgat�k sz�m�ra. Kieg�sz�t� inform�ci�kat tartalmaz a logisztika
t�rgy gazdas�gi szeml�let� oktat�si anyag�hoz. Szeml�let�ben m�szaki-matematikai
vonalat k�vet, ez�ltal komplexebb r�l�t�st ny�jt a logisztika sz�lesebb k�r�
megismer�s�hez. Sok sikert �s �lvezetes tanulm�nyoz�st k�v�nunk! A szerz�k "
"Anyagismeret";"M�sz�ros Istv�n (szerk.)";"978 963 059 956 6";"Akad�miai
tudom�nyok";"https://mersz.hu/kiadvany/552";"https://mersz.hu/meszaros-
anyagismeret";"https://doi.org/10.1556/9789630599566";"2019.09.03 13:24:58";"E
tank�nyv a Budapesti M�szaki �s Gazdas�gtudom�nyi Egyetem G�p�szm�rn�ki Kar�nak
alapk�pz�s�ben oktatott, Anyagismeret c�m� tant�rgyak ismeretanyag�t tartalmazza. A
tank�nyv az anyagtudom�ny n�h�ny alapvet� fejezet�t, egyes technol�giai ismereteket
tov�bb� a m�rn�ki gyakorlat sz�m�ra fontos anyagismereti k�rd�seket t�rgyalja."
"Anyagszerkezettan �s anyagvizsg�lat laborat�riumi seg�dlet";"";"978 963 454 184
tudom�nyok";"https://mersz.hu/kiadvany/308";"https://mersz.hu/anyagszerkezettan-es-
anyagvizsgalat-laboratoriumi-segedlet";"https://doi.org/
10.1556/9789634541844";"2018.04.09 13:34:00";"Az Anyagszerkezettan �s
anyagvizsg�lat laborat�riumi seg�dlet seg�ts�get k�v�n ny�jtani a Budapesti M�szaki
�s Gazdas�gtudom�nyi Egyetem G�p�szm�rn�ki Kara g�p�szm�rn�ki alapszak�nak
hallgat�i r�sz�re az Anyagszerkezettan �s anyagvizsg�lat tant�rgy keret�n bel�l
elv�gzend� laborat�riumi m�r�sekre t�rt�n� sikeres �s hat�kony felk�sz�l�shez. A
seg�dlet �rinti a tant�rgy �sszes laborat�riumi gyakorlat�t, �gy betekint�st ny�jt
a f�mek alapvet� fizikai �s mechanikai tulajdons�gaiba, a szak�t�vizsg�latokba, a
kem�nys�gm�r�sekbe, a mikroszk�pi vizsg�latokba, az �llapott�nyez�k hat�saiba �s az
�jrakrist�lyosod�s, valamint a kiv�l�sos kem�ny�t�s folyamataiba."
"Anyagtechnol�giai p�ldat�r";"B�n Kriszti�n P�ter, Katona G�za, Hlinka J�zsef,
Szabados Gergely";"978 963 454 276 6";"Akad�miai Kiad�";"2019";"M�szaki
tudom�nyok";"https://mersz.hu/kiadvany/420";"https://mersz.hu/ban-katona-hlinka-
szabados-anyagtechnologiai-peldatar";"https://doi.org/
10.1556/9789634542766";"2019.05.30 12:17:12";" Az Anyagtechnol�giai p�ldat�r c�m�
gyakorlati seg�dlettel lehet�s�get szeretn�nk adni arra, hogy az el�ad�sokon,
gyakorlatokon �s laborokon hallott ismereteket a hallgat� egy�nileg is gyakorolni
tudja, ezzel seg�tve a f�l�vk�zi felm�r�sek �s vizsg�k sikeres teljes�t�s�t. A
seg�dlet a k�vetkez� t�rgyakhoz ny�jt gyakorl� p�ld�kat �s kieg�sz�t� ismereteket:
- Anyagismeret, - J�rm�szerkezeti anyagok �s technol�gi�k. A seg�dletben
tal�lhat� t�mak�r�k nem fedik le teljesen az eml�tett tant�rgyakhoz tartoz�
el�ad�sok, gyakorlatok �s laborfoglalkoz�sok anyag�t. A seg�dlet v�logat�s azon
t�m�k k�z�l, amelyek elsaj�t�t�s�t a tant�rgyak oktat�i fontosnak tartanak, illetve
amelyeknek elsaj�t�t�sa a tapasztalatok alapj�n gyakorl�st ig�nyel. Az �n�ll�
tanul�shoz kieg�sz�t� p�ldat�r sz�ks�ges. Az elm�leti ismeretek kor�bbi
elektronikus jegyzetekben megtal�lhat�k. Minden fejezetn�l �s p�ld�n�l megjel�lj�k,
hivatkozzuk, hogy az olvas� melyik jegyzetben n�zhet ut�na a vonatkoz� elm�leti
h�tt�rnek. "
"A nyelv �s a nyelvek";"Kenesei Istv�n (szerk.)";"978 963 059 708 1";"Akad�miai
kenesei-a-nyelv-es-a-nyelvek";"https://doi.org/10.1556/9789630597081";"2016.03.23
15:48:04";"Ez a k�nyv ma tal�n a legsikeresebb �s legn�pszer�bb bevezet�s �s
�ttekint�s a nyelvtudom�ny c�ljair�l, ter�leteir�l �s m�dszereir�l. A k�z�piskolai
magyar nyelvtan ismeret�n t�l csup�n eg�szs�ges �rdekl�d�sre tart sz�mot, arra,
hogy az olvas� olyan k�rd�sekre keressen v�laszt, hogy mik�ppen �s mi�rt v�ltozhat
a nyelv, miben k�l�nb�zik a magyar nyelv m�s nyelvekt�l, miben hasonl�t a magyar
m�s nyelvekre �s �ltal�ban a nyelvek mely tulajdons�gai k�z�sek �s miben
k�l�nb�znek az �llatok k�zl�si rendszereit�l, mik�ppen tanulja meg a gyermek az
anyanyelv�t, hogyan vesz�theti el anyanyelv�t a feln�tt egy agyi s�r�l�s ut�n,
tudnak-e besz�lni a sz�m�t�g�pek �s egy�ltal�n milyen nyelvi mutatv�nyokra k�pesek,
mi k�ze a nyelvnek a gondolkod�shoz �s �gy tov�bb. A nyelv annyira r�sze
mindennapi �let�nknek, hogy �szre se vessz�k, amikor j�l m�k�dik - �pp�gy, ahogy
test�nk m�k�d�se sem t�nik f�l, hacsak nincs valami bajunk. A nyelv�sz persze nem
orvosa, hanem kutat�ja, anat�musa ennek a k�l�n�s �s bonyolult emberi szervnek,
amely mindannyiunk fej�ben lakozik. A nyelv le�r�s�val, elm�leti ig�ny�
elemz�s�vel, az emberi tudat l�nyegi von�saival ismerkedhet�nk meg. Kev�s olyan
ismeretterjeszt�, illetve tank�nyv lehet, amely - mint ez a k�tet - 27 �v �ta
tartja a hely�t a k�nyvesboltokban, az iskolai, s�t egyetemi tananyagban �s nem
utols�sorban az olvas�k polcain. A k�nyv 1984 �ta rendszeresen meg�j�tott �s
b�v�tett kiad�sai sor�ban ez m�r a hatodik, �s b�r ez alkalommal �j fejezetekkel
nem b�v�lt, most nemcsak a szaktudom�ny friss eredm�nyeivel gazdagodott, hanem k�t
fiatal nyelv�sz �ltal �ssze�ll�tott �s a fejezetek v�g�re illesztett feladatokkal
is, amelyek megold�sait, illetve a tov�bbi feladatokat egy honlapr�l lehet
let�lteni, ahol r�ad�sul k�rd�seket lehet feltenni �s a v�laszokat meg lehet
vitatni. A nyelv �s a nyelvek vil�gos t�rgyal�sban az egyes r�szter�letek elismert
szak�rt�inek a seg�ts�g�vel a legfontosabb t�mak�r�k�n vezeti v�gig az olvas�t. "
"A p�nz�gyi fogyaszt�v�delem egyes alapk�rd�sei";"Veres Zolt�n";"978 963 295 927
Kft.";"2020";"Jogtudom�ny";"https://mersz.hu/kiadvany/739";"https://mersz.hu/veres-
a-penzugyi-fogyasztovedelem-egyes-alapkerdesei";"https://doi.org/
10.55413/9789632959276";"2020.07.13 09:03:52";"A fogyaszt�v�delem b�r �kori
gy�kerekkel rendelkezik haz�nkban az 1990-es �vekben indult er�teljes fejl�d�snek.
A p�nz�gyi ter�leten ez a szeml�letm�d k�s�bb, gyakorlatilag a devizahitelez�s
�ltal el�id�zett t�rsadalmi helyzetben ker�lt az �rdekl�d�s �s a jogalkot�s
f�kusz�ba. Pedig ebben a szektorban tal�n m�g er�teljesebben jelentkeznek egyes, a
fogyaszt�v�delem l�tjogosults�g�t megalapoz� probl�m�k, mint az inform�ci�s
aszimmetria, a term�kek, szolg�ltat�sok �sszetetts�ge �s v�ltoz�konys�ga. R�ad�sul
a p�nz�gyi szektorba vetett bizalom meging�sa k�nnyen a gazdas�g eg�sz�nek
v�ls�g�hoz vezethet. Minderre tekintettel indokolt, hogy ezen a ter�leten is
fokozott figyelmet kapjon a laikusok v�delme �s a felek viszony�nak korrekt
szab�lyoz�sa. A t�ma �sszetetts�g�re figyelemmel ugyanakkor a felmer�l� probl�m�k
nem csak jogi term�szet�ek, �gy azokra megold�st sem csak a jog eszk�zt�r�ban kell
keresn�nk. A p�nz�gyi fogyaszt�v�delem ez�rt nemcsak jogi szempontb�l vizsg�land�,
helyesebb az egy�bk�nt is gyakran neh�zkes jog�gi-jog�gazati besorol�s helyett a
p�nz�gyi fogyaszt�v�delemre egyfajta komplex szeml�letm�dk�nt, eszk�zrendszerk�nt
tekinten�nk. A k�tet egyik f� c�lkit�z�se, hogy a gyorsan v�ltoz�, tereb�lyesed�
szab�lyanyag �ttekinthet�s�g�hez megk�s�reljen t�mpontokat, rendszerez�si
szempontokat, dogmatikai fog�dz�kat ny�jtani. Ennek �rdek�ben az elm�leti
megalapoz�s keret�ben kit�r a p�nz�gyi szektor rendszer�re, a fogyaszt� fogalm�val
kapcsolatos k�rd�sekre, majd vizsg�lja a t�ma fontosabb kapcsol�d�si pontjait a
f�bb jogter�letekkel. A szab�lyoz�s fejl�d�s�nek tendenci�j�t a viszonylag
r�szletes t�rt�neti �sszefoglal� seg�t meg�rteni. A komplex normaanyag
ismertet�s�t a fontosabb nemzetk�zi (k�l�n�sen az eur�pai uni�s) norm�k felv�zol�sa
ut�n a magyar joganyag rendszerezett t�bb szempont szerint csoportos�tott
t�rgyal�sa k�veti. Ezut�n a soft law ter�let�re evezve az alternat�v szab�lyoz�s �s
vitarendez�s lehet�s�geire �s n�h�ny p�ld�j�ra vil�g�t r�. Az �rtekez�st egy m�sik
normarendszer, az etika perspekt�v�ira t�rt�n� kitekint�s z�rja le."
"A p�nz�gyi k�zvet�t�rendszer funkci�i";"Katona Kl�ra (szerk.)";"978 963 295 839
Kft.";"2019";"Ad�z�s";"https://mersz.hu/kiadvany/622";"https://mersz.hu/a-penzugyi-
kozvetitorendszer-funkcioi";"https://doi.org/10.55413/9789632958392";"2019.11.25
15:57:58";"A k�tet azzal a sz�nd�kkal k�sz�lt, hogy szakmai ig�nyess�ggel, de a
p�nz�gyekben nem j�rtas sz�lesebb olvas�k�z�ns�g sz�m�ra is k�z�rthet� m�don
mutassa be a p�nz�gyi k�zvet�t�rendszer (bank, biztos�t�s t�zsde) m�k�d�s�t.
Egyszersmind �tfog� k�pet k�v�n adni a magyar p�nz�gyi rendszer fejl�d�si �tjair�l
a kezdetekt�l napjainkig, bele�rtve annak saj�tos szab�ly- �s int�zm�nyrendszer�t.
Rem�nyeink szerint ez a szakk�nyv nemcsak a p�nz�gyek ir�nt �rdekl�d�k sz�m�ra lesz
�rdekes olvasm�ny, hanem az egyetemi oktat�sban is j�l haszn�lhat�. k�l�n unikuma
a m�nek, hogy a katolikus egyh�z szellemi aur�j�b�l �rkez� k�zgazd�szok m�veit,
illetve p�pai enciklik�kat is cit�l, amivel a katolikus egyh�z t�rsadalmi-gazdas�gi
tan�t�sait kell� m�lys�gben t�rja az olvas�k�z�ns�g el�. A k�nyv tov�bbi
aktualit�s�t a nemzetk�zi bankok m�k�d�si elveinek bemutat�sa, �s az elm�lt �vekben
Magyarorsz�gon is v�gbement bankpolitikai rendszerv�lt�s szab�lyoz�si metodik�j�nak
r�szletes ismertet�se adja."
"A p�nz�gyi menedzsment controll elemz�si eszk�zt�ra";"Z�man Zolt�n, B�hm
Imre";"978 963 454 013 7";"Akad�miai Kiad�";"2017";"Gazdas�g, P�nz�gy �s
sz�mvitel";"https://mersz.hu/kiadvany/242";"https://mersz.hu/zeman-behm-a-penzugyi-
menedzsment-controll-elemzesi-eszkoztara";"https://doi.org/
10.1556/9789634540137";"2017.09.27 09:43:09";"A k�nyv - c�m�nek megfelel�en - a
p�nz�gyi menedzsmentnek a p�nz�gyi teljes�tm�ny �rt�kel�s�re felhaszn�lhat�
eszk�zt�r�t mutatja be, annak �rdek�ben, hogy az �ves besz�mol� elemz�s�hez, az
�zleti jelent�s, a kieg�sz�t� mell�klet �ssze�ll�t�s�hoz, az �zleti tervek, a
hitelk�relmek stb. p�nz�gyi megalapoz�s�hoz, a k�l�nf�le k�telez�en el��rt vagy
saj�t sz�nd�kkal �ssze�ll�tott besz�mol�k elk�sz�t�s�hez seg�ts�get ny�jtson. A
v�llalkoz�sok eg�sz�nek meg�t�l�s�re felhaszn�lhat� hazai �s az �jfajta, a k�lf�ldi
gyakorlatb�l �tvett legfontosabb nemzetk�zi p�nz�gyi mutat�k sz�les v�laszt�k�b�l
mindazokat k�zz�teszi, amelyek a magyar sz�mviteli t�rv�ny �ltal k�telez�en
�ssze�ll�tott besz�mol�k m�rleg�b�l �s eredm�nykimutat�s�b�l sz�m�that�k."
"A Polg�ri T�rv�nyk�nyv";"Aszal�s D�niel (�ssze�ll.)";"978 963 295 610 7";"Wolters
mersz.hu/aszalos-a-polgari-torvenykonyv";"https://doi.org/
10.55413/9789632956107";"2016.12.05 15:41:07";"A k�tet 2014. �prilis 15-ei
lez�r�ssal tartalmazza az �j Polg�ri T�rv�nyk�nyvr�l sz�l� 2013. �vi V. t�rv�ny
hat�lyos normasz�veg�t �rtelemszer�en egybef�zve a hat�lybal�p�s�vel �sszef�gg�
�tmeneti �s felhatalmaz� rendelkez�sekr�l sz�l� 2013. �vi CLXXVII. t�rv�nnyel. A
Ptk. �s a Ptk�. �sszef�z�tt normasz�veg�be beillesztett�k az �j Ptk. alkalmaz�sa
k�r�ben is megfelel�en ir�nyad� elvi ir�nymutat�sokat az err�l sz�l� 1/2014.
Polg�ri jogegys�gi hat�rozat alapj�n. A �kis sz�rk�ket� id�z� egys�ges szerkezetbe
foglalt sz�vegben l�bjegyzetek jel�lik a v�grehajt�si rendeleteket �s a
legfontosabb kapcsol�d� jogszab�lyokat annak �rdek�ben, hogy a kiadv�ny az �j Ptk.-
val szorosan �sszef�gg� jogi szab�lyoz�s t�rk�p��l is szolg�ljon. B�zunk abban,
hogy a haszn�latot seg�t� mutat�kkal, spir�lozott k�t�sm�dban, a jegyzetel�sre
haszn�lhat� sz�les marg�val megjelen� k�tet az elektronikus adatb�zisok mellett is
hasznos �munkat�rs� lesz az �j Ptk. �ltal �tsz�tt mindennapokban."
"A polisok vil�ga";"N�meth Gy�rgy";"978 963 059 799 9";"Akad�miai
Kiad�";"2016";"T�rt�nelem";"https://mersz.hu/kiadvany/91";"https://mersz.hu/nemeth-
a-polisok-vilaga";"https://doi.org/10.1556/9789630597999";"2016.08.17 16:31:17";"Ez
a k�nyv nem azzal a c�llal k�sz�lt, hogy a ""hagyom�nyos"" g�r�g t�rt�nelem �jabb
v�zlat�t k�n�lja. Sem h�bor�kat, sem csat�kat nem tal�l benne az olvas�. Szerz�je -
N�meth Gy�rgy, sz�mos ismeretterjeszt� �s szakk�nyv �r�ja, a budapesti �s debreceni
tudom�nyegyetem tan�ra , arra keresi a v�laszt, hogy a myk�n�i kor �sszeoml�sa ut�n
hogyan alakult ki az archaikus �s koraklasszikus kori Hellasban az �n. ""g�r�g
csoda"". A k�nyv az eml�tett korszakok h�tk�znapjaival, t�rsadalomt�rt�net�vel
foglalkozik. �gy helyet kaptak benne olyan �rdekes probl�m�k is mint a
homoszexualit�s, a prostit�ci�, az �regek meg�l�se, amelyeken kereszt�l a g�r�gs�g
ezid�ig ismeretlen k�pe t�rul az olvas� el�."
"Applied Biology";"Judit Kiss, Veronika Suhajd�n� Urb�n, Hargita Hegyesi";"978 963
454 526 2";"Akad�miai
Kiad�";"2020";"Biol�gia";"https://mersz.hu/kiadvany/669";"https://mersz.hu/hegyesi-
kiss-suhajdane-applied-biology";"https://doi.org/10.1556/9789634545262";"2020.02.13
15:54:25";
"A pszichol�gia �s nevel�spszichol�gia alapjai a tan�rk�pz�sben";"Hal Melinda";"978
963 454 252 0";"Akad�miai Kiad�";"2018";"Pedag�gia,
Pszichol�gia";"https://mersz.hu/kiadvany/340";"https://mersz.hu/hal-a-pszichologia-
es-nevelespszichologia-alapjai-a-tanarkepzesben";"https://doi.org/
10.1556/9789634542520";"2018.09.19 08:06:03";"A pszichol�gia �s nevel�spszichol�gia
alapjai a tan�rk�pz�sben c�m� egyetemi jegyzet annak �rdek�ben k�sz�lt el, hogy
seg�tse a leend� pedag�gusokat, akik kor�bban nem tal�lkoztak pszichol�gia
tanegys�gekkel. A pszichol�gia alapjai c�m� tant�rgy oktat�si seg�danyaga, amely
egy sokr�t� �s �tfog�, sz�les spektrum� t�rzsanyaggal rendelkez� tant�rgy. Ilyen
form�ban maga a jegyzet v�zlatos, �m azt a c�lt szolg�lja, hogy a tan�r szakos
hallgat�k r�vid id� alatt �tfog� k�pet kapjanak a pszichol�gi�r�l, a pszichol�giai
gondolkod�sm�dr�l �s az azon bel�l haszn�lt konstruktumokr�l. Az egyetemi jegyzet
azonban nem v�ltja fel az aj�nlott �s k�telez� irodalmakat, valamint a m�s
pszichol�giai t�rgy� kurzuson elhangzottakat."
"A p�nk�sdnek jeles napj�n...";"T�trai Zsuzsanna";"978 963 454 460 9";"Akad�miai
Kiad�";"2021";"N�prajz";"https://mersz.hu/kiadvany/889";"https://mersz.hu/tatrai-a-
punkosdnek-jeles-napjan";"https://doi.org/10.1556/9789634544609";"2021.09.17
15:26:07";"A k�tet a magyar p�nk�sdi hagyom�nyok els� monografikus n�prajzi
feldolgoz�sa, amely sok �vtizedes tudom�nyos munka eredm�nye. Publik�lt �s
publik�latlan, adatt�ri �s saj�t gy�jt�s� anyagok rendszerez�se nyom�n mutatja be a
magyar nyelvter�let jellegzetes p�nk�sdi hagyom�nyait. A p�nk�sd�l�s, a p�nk�sdi
kir�lyn�j�r�s �s a z�ld�ggal kapcsolatos hagyom�nyok eset�ben m�lyebbre hat�
felm�r�st, struktur�lis elemz�st lehetett v�gezni. A p�nk�sdi vall�si hagyom�nyok,
a nemzetis�gi p�nk�sdi szok�sok elemz�se t�lfesz�tette volna e k�tet kereteit, �gy
csak adal�kokkal szolg�lhattunk, ak�rcsak a m�s �nnepekhez is kapcsol�d� b�lok,
t�ncmulats�gok, aj�nd�koz�s t�m�iban. A k�tetben szerepl� t�bl�zatok (a gyakran
esetleges adatokkal is) �ttekint�st ny�jtanak a magyar nyelvter�leten a
z�ld�gaz�sr�l, m�jusfa�ll�t�sr�l, valamint a Magyar N�prajzi Atlasz kutat�pontjain
a p�nk�sdi kir�lyn�j�r�sr�l, p�nk�sd�l�sr�l, p�nk�sdi m�jusf�r�l, leg�nyavat�sr�l,
a p�nk�sdh�z kapcsol�d� hiedelmekr�l, a p�sztorok megaj�nd�koz�s�r�l �s egy�b az
�nnephez kapcsol�d� szok�sokr�l. A bor�t�n: P�nk�sdi kir�lyn�j�r�s (T�tszentp�l,
Somogy vm.) G�nyei S�ndor felv�tele, 1938 (F 57111) "
"A ragpolisz�mia komplex vizsg�lati m�dja a -nak/-nek esetrag kapcs�n";"Pom�zi
Bence";"978 963 454 806 5";"Akad�miai
pomazi-a-ragpoliszemia-komplex-vizsgalati-modja-a-naknek-esetrag-
kapcsan";"https://doi.org/10.1556/9789634548065";"2022.06.23 15:44:49";"A k�nyv egy
komplex, empirikus m�dszertant k�n�l a ragpolisz�mia jelens�g�nek funkcion�lis
kognit�v vizsg�lat�ra a -nak/-nek n�vsz�i esetrag kapcs�n. A k�nyv c�lja egy olyan
ragszemantikai vizsg�lati m�dszer bemutat�sa a -nak/-nek rag vizsg�lat�ban, amely
�p�t t�rt�neti �s szinkr�n korpuszelemz�sre, valamint empirikus kutat�sb�l sz�rmaz�
eredm�nyekre is. A vizsg�lat elm�leti kerete a funkcion�lis kognit�v nyelvle�r�s,
amely haszn�lati alapon �rja le a nyelvet, a nyelvi egys�geket az alak �s a
jelent�s k�lcs�nviszony�ban mutatja be, a funkci�nak �s a jelent�snek a form�val
val� egyenrang�s�g�b�l kiindulva. A funkcion�lis le�r�s lehet�s�get biztos�t arra,
hogy a bemutatott vizsg�latban elm�let �s emp�ria egyszerre legyen jelen, �gy a
k�nyv az elm�leti elemz�sek mellett empirikus kutat�sokat is bemutat. A dolgozat a
funkcion�lis kognit�v grammatika �s szemantika keretein bel�l �s ezek mellett
figyelmet ford�t er�dinamikai, valamint keretszemantikai le�r�sokra, konstrukci�s
elemz�sekre, a hagyom�nyos nyelvle�r�s eredm�nyeire, illetve nyelvt�rt�neti
kutat�sok eredm�nyeire is. A k�tet kvalitat�v �s kvantitat�v kutat�si m�dszereket
is alkalmaz."
"�raml�sok numerikus modellez�se";"Krist�f Gergely";"978 963 454 412 8";"Akad�miai
tudom�nyok";"https://mersz.hu/kiadvany/543";"https://mersz.hu/kristof-aramlasok-
numerikus-modellezese";"https://doi.org/10.1556/9789634544128";"2019.09.16
11:43:34";"Milyen elven m�k�dnek az �ltal�nos c�l� CFD szoftverek? Milyen m�rn�ki
feladatok megold�s�ra alkalmasak? Milyen modellez�si lehet�s�gek �llnak
rendelkez�sre a peremfelt�telek megad�s�ra, a turbulencia kezel�s�re, h�cser�l�k �s
szivatty�k modellez�s�re? Milyen numerikus h�l�t c�lszer� k�sz�teni? Hogyan
gyors�thatom fel a szimul�ci�s modellemet? Mi befoly�solja a modelleredm�nyek
pontoss�g�t? �s ez m�g csak a kezdet "
"�raml�stechnikai g�pek";"Kullmann L�szl�";"978 963 454 181 3";"Akad�miai
tudom�nyok";"https://mersz.hu/kiadvany/304";"https://mersz.hu/kullmann-
aramlastechnikai-gepek";"https://doi.org/10.1556/9789634541813 ";"2018.05.04
09:02:35";"Magyarorsz�g villamosenergia-termel�se az ut�bbi �vekben mintegy 40
TWh/�v, az eg�sz vil�g villamosenergia-termel�se pedig 26000 TWh/�v volt.
Nemzetk�zi felm�r�sek szerint a megtermelt villamos energia 25%-�t szivatty�s
rendszerek, feleekkora mennyis�get ventil�torok, kompresszorok �zem�re ford�tanak.
A villamosenergia-termel�snek pedig 16%-�t v�zer�m�vek, 2,5%-�t sz�ler�m�vek
�ll�tj�k el�. �gy nyilv�nval�, hogy az �raml�stechnikai g�pek �s �raml�stechnikai
rendszerek tervez�inek, beruh�z�inak �s �zemeltet�inek �ri�si a felel�ss�ge, hogy
t�rekedjenek e g�pcsal�d hat�konys�g�nak optimum�ra. Ez a tank�nyv ebben seg�ti a
leend� g�p�szm�rn�k�ket, energetikai m�rn�k�ket."
"�raml�stechnikai rendszerek";"Till S�ra, Csizmadia P�ter";"978 963 454 551
tudom�nyok";"https://mersz.hu/kiadvany/689";"https://mersz.hu/till-csizmadia-
aramlastechnikai-rendszerek";"https://doi.org/10.1556/9789634545514";"2020.07.07
23:21:51";
"Arc�szlel�s";"Zimmer M�rta";"978 963 059 858 3";"Akad�miai
zimmer-arceszleles";"https://doi.org/10.1556/9789630598583";"2016.12.13
16:01:02";"Milyen inform�ci�k olvashat�k le egy arcr�l? Vel�nk sz�letett vagy
tanul�s �tj�n szerzett k�pess�g az arcok felismer�se? Mit �szlel az �jsz�l�tt egy
emberi arcb�l? Mennyire j� az id�s emberek �rzelemfelismer�se? Mit jelent az
arcvaks�g? Hogyan teljes�t�nk szemtan�k�nt a rend�rs�gen? Hol tartanak az
arcrekonstrukci�s vagy az �rzelemfelismer� sz�m�t�g�pes programok? Hasznosak a
biztons�gi �s t�rfigyel� kamer�k? Hogyan m�k�dik egy arcfelismer� rendszer a
gyakorlatban? A Pont k�nyvek sorozat �j darabja, az Arc�szlel�s �rthet� �s logikus
v�laszokkal szolg�l, hat�rozott pontokat t�ve a k�rd�jelek hely�re. "
"A rendezv�nyszervez�s nagyk�nyve";"Allen Judy";"978 963 059 760 9";"Akad�miai
Kiad�";"2016";"Gazdas�g";"https://mersz.hu/kiadvany/82";"https://mersz.hu/allen-a-
rendezvenyszervezes-nagykonyve";"https://doi.org/10.1556/9789630597609";"2016.08.18
11:16:53";"A rendezv�nyszervez�sben nincsenek f�pr�b�k. A kezdeti tervez�st�l az
operat�v munk�ig rendezv�ny�nk minden egyes eleme c�g�nk arculat�t t�kr�zi. Ak�r
term�kbemutat�t, ak�r konferenci�t, kongresszust, inszent�v programot vagy
j�t�konys�gi g�l�t tartunk, mindig �szben kell tartanunk, hogy a r�szletekben
rejlik a rendezv�nyszervez�s var�zsa �s vesz�lye is. A rendezv�nyszervez�s
nagyk�nyve kez�nkbe adja azokat az eszk�z�ket, amikre sz�ks�g lehet egy rendezv�ny
st�lusos megval�s�t�s�hoz, valamint a meglepet�sek �s v�ratlan kiad�sok
elker�l�s�hez. A gyakorlatban is hasznos�that� m� egyar�nt sz�l
rendezv�nyszervez�knek, PR- �s kommunik�ci�s c�geknek �s �gyfeleiknek, marketing �s
v�llalati kommunik�ci�s szak�rt�knek, j�t�konys�gi �s nonprofit szervezeteknek,
vend�gl�t�- �s sz�rakoztat� ipari szakembereknek. A m� magyar adapt�ci�j�nak
l�trehoz�s�ban G�r�g Ibolya m�k�d�tt k�zre szak�rt�k�nt, s gondoskodott arr�l is,
hogy h�rom k�l�nb�z� hazai program megval�s�t�sa is el�rhet� legyen a F�ggel�kben.
Judy Allen a rendezv�ny- �s �letm�dszervez�s egyik legnevesebb szak�rt�je a
vil�gon. Az egyedi esem�nyek megszervez�s�ben szerzett �tfog� tapasztalat�t �s az
�sszes �rz�kre hat� elemeket felhaszn�l� tervez�si alapelveit felhaszn�lva a vil�g
minden t�j�n dolgozott m�r v�llalatvezet�kkel, eln�k�kkel, Oscar-d�jasokkal."
"�rk�dia kett�s t�k�rben";"Simon L. Zolt�n";"978 963 454 499 9";"Akad�miai
Kiad�";"2020";"Irodalom,
�kortudom�ny";"https://mersz.hu/kiadvany/688";"https://mersz.hu/simon-arkadia-
kettos-tukorben";"https://doi.org/10.1556/9789634544999";"2020.03.24 10:41:30";"A
r�mai irodalom egyik legrejt�lyesebb alakja, a Nero-kori T. Capurnius Siculus
meghat�roz� szerepet j�tszott a bukolikus k�lt�szet t�rt�net�ben. H�t eklog�b�l
�ll� gy�jtem�ny�t a renesz�nsz kor�nak alkot�i tanulm�nyozt�k �s ut�nozt�k, mint
Angelo Poliziano, Iacopo Sannazaro, Pierre de Ronsard, Sir Philip Sidney, de hat�sa
nyomon k�vethet� eg�szen a szentimentalizmus kor�ig.Miut�n azonban a 19. sz�zadi
irodalomt�rt�net-�r�sa hely�t a k�non perem�n jel�lte ki, Calpurnius m�ve szinte
teljesen feled�sbe mer�lt, olyannyira, hogy nev�vel m�g a p�sztori k�lt�szetet
�tfog�an t�rgyal� munk�kban is nemegyszer csak egy-egy lapalji jegyzetben
tal�lkozhattunk. A jelen tanulm�ny az eklogagy�jtem�nyt egys�ges, p�rj�t ritk�t�
m�gonddal megtervezett kompoz�ci�k�nt �rtelmezi, k�t, egym�ssal szembe�ll�tott �s
egym�st�l homlokegyenest k�l�nb�z� szimbolikus t�r, k�tf�le �rk�dia k�r�
szervez�dik.A k�tet t�rgyalja Calpurnius nyelvi, stilisztikai �j�t�sait, imit�ci�s
technik�it, a k�l�nf�le m�fajok �tv�z�s�t, a k�lt�szerep v�ltoz�sait."
"A r�mai diplom�cia";"Tak�cs L�szl�";"978 963 454 107 3";"Akad�miai
Kiad�";"2017";"�kortudom�ny,
T�rt�nelem";"https://mersz.hu/kiadvany/134";"https://mersz.hu/takacs-a-romai-
diplomacia";"https://doi.org/10.1556/9789634541073";"2017.09.27 09:41:06";"Hogyan
�rintkeztek egym�ssal az �kori Mediterr�neum n�pei? Milyen sz�vets�gek k�ttettek
g�r�g�k �s a r�maiak k�z�tt? Hogyan t�rgyalt egym�ssal az k�t riv�lis, R�ma �s
Karth�g�? Mik�nt k�zlekedtek a k�vets�gek, hogyan �rtettek sz�t egym�ssal? Mik�nt
viszonyult egym�shoz h�d�t� �s leig�zott? Hogyan �rtelmezte R�ma t�rt�nelmi
k�ldet�s�t? A Pont k�nyvek sorozat �j darabja, A r�mai diplom�cia �rthet� �s
logikus v�laszokkal szolg�l, hat�rozott pontokat t�ve a k�rd�jelek hely�re."
"A sclerosis multiplexes betegek komplex rehabilit�ci�ja";"Makovicsn� Landor
Erika";"978 963 454 766 2";"Akad�miai
makovicsne-a-sclerosis-multiplexes-betegek-komplex-rehabilitacioja";"https://
doi.org/10.1556/9789634547662";"2022.01.13 15:20:00";
"A spont�n besz�d akusztikai jellemz�inek v�ltoz�sa �vod�skorban";"Krepsz
Val�ria";"978 963 454 642 9";"Akad�miai
krepsz-a-spontan-beszed-akusztikai-jellemzoinek-valtozasa-ovodaskorban";"https://
doi.org/10.1556/9789634546429";"2021.05.04 14:31:44";"A jelen monogr�fia a 4 �s 6
�ves gyermekek k�zl�seinek akusztikai vet�let�t vizsg�lja az id�z�t�si �s a
spektr�lis jellemz�k elemz�se alapj�n. Arra a k�rd�sre keresi a v�laszt, hogy
hogyan v�ltoznak a fenti param�terek �vod�s korban, keresztmetszeti �sszevet�s
alapj�n feln�ttnyelvi �rt�kekkel �sszevetve. A kutat�s fontoss�g�t az adja, hogy a
besz�dk�pz� szervek a k�zl�sek l�trehoz�sa sor�n egym�ssal finoman �sszehangolt
mozg�st v�geznek. Kezdetben a gyermekek artikul�ci�ja nagy �s m�g kev�sb� pontos
mozdulatokb�l �p�l fel, a motoros vez�rl�s gyakorlatlans�g�b�l ad�d�an gyakori a
c�lalulm�l�s besz�d�kben. K�s�bb a besz�dk�pz� szervek anat�miai szempontb�l az
�letkor el�rehaladt�val m�ret�kben �s m�k�d�s�kben is v�ltoznak, a gyermekek
artikul�ci�ja akusztikai-fonetikai szempontb�l a feln�ttek�hez hasonl�v� v�lik. A
monogr�fi�ban bemutatott elemz�s �j inform�ci�kkal szolg�l a gyermeknyelvi
saj�toss�gok le�r�s�hoz, gazdag�tja az anyanyelv-elsaj�t�t�s viszonylag k�sei
szakasz�r�l szerzett tud�sunkat, �gy mind a nyelv�szek, mind a gyakorlati
szakemberek �rdekl�d�s�re sz�mot tarthat."
"A sport szerepe a Covid-19 pand�mia �rny�k�ban";"G�si Zsuzsanna, Boros Szilvia,
Magyar M�rton (szerk.)";"978 963 454 661 0";"Akad�miai
Kiad�";"2021";"Sporttudom�ny";"https://mersz.hu/kiadvany/822";"https://mersz.hu/
gosi-boros-magyar-a-sport-szerepe-a-covid-19-pandemia-arnyekaban";"https://
doi.org/10.1556/9789634546610";"2021.03.31 13:07:16";"Neh�z lenne vitatni azt a
t�nyt, hogy a Covid-19 pand�mia gy�keres v�ltoz�sokat hozott az �let�nkben. Nem
v�letlen teh�t, hogy a PPK Eg�szs�gfejleszt�si �s Sporttudom�nyi Int�zete (ESI) 4.
szakmai konferenci�j�nak is ez lett a vez�rmot�vuma, �s az sem v�letlen, hogy ez a
tanulm�nyk�tet szint�n ezt a ter�letet j�rja k�rbe. Nem v�letlen, hiszen
valamennyi�nkre igaz: m�g sosem tal�ltuk magunkat szembe azzal, hogy hossz�
h�napokig nem lehet elv�gezni a norm�lis/hagyom�nyos oktat�munk�t, ami a
sportoktat�s ter�let�n sok �s sokf�le gyakorlati �r�t jelent. �s m�gis, valahogy
meg kellett �s meg kell oldani, ami alapos �tgondol�st �s m�g t�bb pluszmunk�t
jelent. Ez a tanulm�nyk�tet �ppen arr�l sz�l, hogy milyen meggondol�sok alapj�n
milyen megold�sok sz�lettek, hogyan viszonyulnak az oktat�k �s a hallgat�k ehhez a
nem mindennapi helyzethez."
"A sport t�rsadalmi, gazdas�gi �s ut�np�tl�s-nevel�si k�rd�sei";"G�si Zsuzsanna,
Bukta Zsuzsanna (szerk.)";"978 963 454 582 8";"Akad�miai
gosi-bukta-a-sport-tarsadalmi-gazdasagi-es-utanpotlas-nevelesi-kerdesei";"https://
doi.org/10.1556/9789634545828";"2020.09.17 23:06:42";"Az E�tv�s Lor�nd
Tudom�nyegyetem Pedag�giai �s Pszichol�giai Kar Eg�szs�gfejleszt�si �s
Sporttudom�nyi Int�zete 2010 �ta foglalkozik sportszervez� szakos hallgat�k
k�pz�s�vel, amely a sporttudom�nyi k�pz�sek k�z�l az egyik legsokr�t�bb,
leg�sszetettebb ter�let. Jelen van benne a sport t�rsadalmi, gazdas�gi, jogi,
�lettani, gyakorlati vet�lete, amelyet a di�koknak �tadni igazi kih�v�s, de
ugyanakkor nagy kedvvel v�gzett feladat. Az int�zet oktat�i g�rd�ja ennek a
kih�v�snak ment�n folyamatosan b�v�lt �s b�szk�n mondhatjuk, hogy tan�raink ma m�r
nemcsak a teljes tant�rgyi palett�t tudj�k lefedni, de tudom�nyos tev�kenys�g�k is
nagyon sokr�t�. A jelen tanulm�nyk�tet is azt bizony�tja, hogy a sport napjainkban
igencsak aktu�lis ter�letein v�gz�nk kutat�sokat. A nemi es�lyegyenl�s�g k�rd�se a
t�rsadalom sz�mos ter�let�n aktu�lis �s forr� t�ma, a f�rfiasnak tartott sport
ter�let�n pedig kiv�ltk�ppen az. A hivat�sos sporttal foglalkoz� v�llalkoz�sok
egyre sz�lesed� k�re sz�mtalan sportgazdas�gi elemz�si lehet�s�get k�n�l; a
sportv�llalkoz�sok �zleti modelljei, valamint a szponzor�ci� k�rd�se sz�mos
tanuls�ggal szolg�l. A szabadid�sport lehets�ges finansz�roz�si m�djait elemz�
tanulm�ny arra vil�g�t r�, hogy a sportnak ez a ter�lete is jelent�s teret h�d�tott
az ut�bbi �vtizedekben. Az ut�np�tl�s-nevel�ssel kapcsolatos tanulm�nyok pedig egy
�js�tet� kezdem�nyez�s� akad�mia fel�p�t�s�n kereszt�l, illetve a hazai ut�np�tl�s-
nevel�si rendszer �tfog� bemutat�s�n �t vil�g�tja meg a versenysportnak e
kiemelked�en fontos �g�t. "
"A strat�giai technol�giamenedzsment alapjai";"Deutsch Nikolett";"978 963 454 887
4";"Akad�miai Kiad�";"2023";"Menedzsment, M�szaki
tudom�nyok";"https://mersz.hu/kiadvany/1076";"https://mersz.hu/deutsch-a-
strategiai-technologiamenedzsment-alapjai";"https://doi.org/
10.1556/9789634548874";"2023.09.04 23:55:03";"A strat�giai technol�giamenedzsment
olyan, viszonylag r�vid m�ltra visszatekint� interdiszciplin�ris t�mak�r, amely a
vele szoros kapcsolatban �ll� diszcipl�n�kban strat�giai menedzsment,
innov�ci�menedzsment, projektmenedzsment, tud�smenedzsment, v�ltoz�smenedzsment,
IT-menedzsment v�gbement fejl�d�sb�l is t�pl�lkozva, illetve azokat t�mogatva
jelent meg �s v�lt egyre er�sebb kutat�si ter�lett�. A strat�giai
technol�giamenedzsment magasabb szintre emeli az �j technol�gi�k megjelen�si �s
kiakn�z�si folyamatainak vizsg�lat�t, valamint azzal foglalkozik, hogyan j�rulnak
hozz� a technol�gi�k a szervezetek eredm�nyes �s hat�kony m�k�d�s�hez. Azt
hangs�lyozza, hogy a v�llalatok versenyk�pess�g�nek forr�s�ul technol�giai
er�forr�saik �s k�pess�geik, valamint azok fejleszt�s�re tett er�fesz�t�seik
szolg�lhatnak. A strat�giai technol�giamenedzsment �s �gy jelen szakk�nyv
f�kusz�ban is az �ll, hogyan integr�lhat� a technol�giai strat�gia �s annak
menedzsel�se a v�llalat strat�giai gondolkod�s�ba, magas szint� tervez�si �s
menedzsmentfolyamataiba."
"A stroke betegek rehabilit�ci�ja";"Makovicsn� Landor Erika";"978 963 454 767
9";"Akad�miai
makovicsne-a-stroke-betegek-rehabilitacioja";"https://doi.org/
10.1556/9789634547679";"2022.01.13 15:20:10";
"A sz�mvitelszervez�s m�dszertana ";"Pa�l �va";"978 963 987 831 0";"Magyar
K�nyvvizsg�l�i Kamara Oktat�si K�zpont Kft.";"2023";"MKVKOK tank�nyvek, P�nz�gy �s
sz�mvitel";"https://mersz.hu/kiadvany/1108";"https://mersz.hu/paal-a-
szamvitelszervezes-modszertana";"";"2023.09.06 06:05:54";
"A szem�lyes tud�sr�l";"H�der Mih�ly, Paksi D�niel";"978 963 454 583 5";"Akad�miai
Kiad�";"2020";"Filoz�fia";"https://mersz.hu/kiadvany/747";"https://mersz.hu/heder-
paksi-a-szemelyes-tudasrol";"https://doi.org/10.1556/9789634545835";"2020.09.02
00:48:49";"Pol�nyi Mih�ly Szem�lyes tud�s c�m� k�nyve a huszadik sz�zad egyik
legfontosabb tudom�nyfiloz�fiai munk�ja. A hallgat�lagos tud�s elk�pzel�se,
miszerint t�bbet tudunk, mint amit el tudunk mondani sz�les k�rben elterjedt.
Pol�nyi szerint az emberi tud�s se nem objekt�v, se nem szubjekt�v, hanem
szem�lyes. Ugyanakkor azt, hogy ez mit is jelent pontosan, komoly f�lre�rt�sek �s
f�lre�rtelmez�sek k�s�rik. Pol�nyi gondolatait kiz�r�lag Pol�nyi filoz�fiai
n�z�pontja alapj�n lehet meg�rteni, amely szak�t a filoz�fi�t �s a tudom�nyokat ma
ural� kritikai, materialista �s neodarwini attit�ddel. Pol�nyi �ll�spontja szerint
a tud�snak bizalmi alapjai vannak, amelynek a gy�kereit az ember evol�ci�s
eredet�ben (emergencia) tal�lhatjuk meg. A Szem�lyes Tud�sr�l c�m� k�nyv a
Szem�lyes tud�s r�szletes, sz�vegk�zeli elemz�s�t ny�jtja, amelyb�l kirajzol�dik,
hogy mi is val�j�ban Pol�nyi filoz�fi�ja �s a szem�lyes tud�s elk�pzel�se."
"A szemiotikai textol�gia hozad�ka a sz�vegek jelent�sreprezent�ci�j�ban";"Dobi
Edit";"978 963 454 689 4";"Akad�miai
Kiad�";"2021";"Nyelv�szet";"https://mersz.hu/kiadvany/888";"https://mersz.hu/dobi-
a-szemiotikai-textologia-hozadeka-a-szovegek-jelentesreprezentaciojaban";"https://
doi.org/10.1556/9789634546894";"2021.11.16 23:41:44";"A szemiotikai textol�gia
szeml�let�nek hat�sa l�nyeges mind a sz�vegtani diskurzusban, mind pedig a sz�vegek
jelent�svizsg�lat�nak alakul�s�ban; az ut�bbi n�h�ny �vtizedben fontos csatorn�ja
lett a sz�vegekkel foglalkoz� nemzetk�zi tudom�nyoss�g k�n�lta ismereteknek. A
k�tetben a szerz� azokat az elm�leti �s gyakorlati eredm�nyeket tekinti �t, amelyek
�rt�kes tartalommal j�rulnak hozz� a sz�vegjelent�ssel foglalkoz� kutat�sokhoz. A
szemiotikai textol�gia �rdemei k�z�tt kiemelend� a sz�vegmegk�zel�t�s tudom�nyos
szeml�let�nek kit�g�t�sa, a hagyom�nyosnak nevezhet� n�z�pontok multidiszciplin�ris
kontextusba terel�se, �s ezek k�vetkezm�nyek�nt indirekt k�sztet�s a megl�v�
sz�vegtani defin�ci�k �tgondol�s�ra, a sz�vegkutat�s m�dszereinek fejleszt�s�re. A
szerz� az elm�leti okfejt�ssel �s az esettanulm�nyokkal ahhoz t�rekszik
hozz�j�rulni, hogy min�l egyszer�bben �s konkr�tabban l�that�v� v�ljon a
szemiotikai textol�gia terminol�giai �j�t�sainak, elm�leti keret�nek, valamint
elemz� appar�tus�nak hat�konys�ga a sz�vegprodukci� �s -percepci� jellemz�s�ben,
valamint mag�nak a sz�vegnek a vizsg�lat�ban, els�sorban a sz�veg jelent�s�nek
reprezent�ci�j�ban."
"A szerepl�konstru�l�s mint�zatai t�rt�nelmi t�rgy� narrat�v�kban";"Horv�th
P�ter";"978 963 454 595 8";"Akad�miai
Kiad�";"2020";"Nyelv�szet";"https://mersz.hu/kiadvany/755";"https://mersz.hu/a-
szereplokonstrualas-mintazatai-tortenelmi-targyu-narrativakban";"https://doi.org/
10.1556/9789634545958";"2020.11.11 23:29:42";"A t�rt�nelmi t�rgy� narrat�v�k
szerepl�it �s a szerepl�k tud�s�t a t�rt�netmond� nyelvileg k�l�nb�z� m�dokon
jelen�theti meg. A k�nyvben olvashat� gondolatmenet abb�l indul ki, hogy a
megjelen�t�s m�dja nem v�letlenszer�, �s nem is puszt�n a t�rt�netmond� egy�ni
elgondol�s�nak k�vetkezm�nye, hanem j�l k�r�l�rhat�, s�m�kk�nt m�k�d� nyelvi
szab�lyszer�s�geket k�vet. A k�nyv kognit�v nyelv�szeti keretben,
t�rt�nelemtank�nyvek �s t�rt�nelemr�l sz�l� ismeretterjeszt� sz�vegek kvalitat�v �s
kvantitat�v vizsg�lat�val t�rja fel azokat a s�m�kat, amelyek hat�ssal vannak a
szerepl�k �s a szerepl�k tud�s�nak nyelvi megjelen�t�s�re. "
"A szerz�d�sm�dos�t�s k�rd�sk�re a magyar polg�ri jogban";"Juh�sz �gnes";"978 963
juhasz-a-szerzodesmodositas-kerdeskore-a-magyar-polgari-jogban";"https://doi.org/
10.55413/9789632959269";"2020.07.13 00:51:14";"A k�tet szerz�je a
szerz�d�sm�dos�t�s k�rd�sk�r�nek �tfog� feldolgoz�s�ra tesz k�s�rletet, �s
alapvet�en line�ris gondolatvezet�ssel viszi v�gig az Olvas�t a szerz�d�s
m�dos�t�s�nak k�l�nb�z� esetein, a szerz�d�s felek �ltali m�dos�t�s�t�l kezdve a
b�r�i szerz�d�sm�dos�t�son kereszt�l eg�szen a jogalkot�i akarattal eszk�z�lt
szerz�d�sv�ltoztat�sig. A munka ugyanakkor j�val t�bb, mint a szerz�d�sm�dos�t�s
jogint�zm�ny�re vonatkoz� hat�lyos polg�ri jogi szab�lyanyag �s b�r�i �t�lkez�si
gyakorlat puszta bemutat�sa. A monogr�fia hidat k�pez a m�lt �s a jelen k�z�tt,
abb�l megismerhetj�k a szerz�d�ses jogviszony m�dos�t�s�nak mag�njogi gy�kereit. A
szerz� �tfog�an ismerteti a pandektajog�szok, �gy p�ld�ul Liebe, Kunze, Windscheid,
Dernburg �s Salkowski, valamint Brinz �s Salpius vonatkoz� n�zeteit, �s sz�nes
k�pet ad a 20. sz�zad eleji magyar mag�njogr�l. Grosschmid, Szladits, Sz�szy,
Kolosv�ry �s m�s r�gi magyar mag�njog�sz professzorok tucatj�nak �ll�spontjait
ismerteti �s �tk�zteti, k�l�n r�szt szentelve a nov�ci� (szerz�d�s meg�j�t�sa)
jogint�zm�nye meghat�roz�s�nak �s a szerz�d�sm�dos�t�st�l t�rt�n� elhat�rol�s�nak,
mely ut�bbi k�rd�sk�r napjainkban is egyre nagyobb �rdekl�d�st v�lt ki a
mag�njoggal foglalkoz� elm�leti �s gyakorlati szakemberek k�r�ben. A k�tetet
tov�bb sz�nes�ti, m�g �rdekesebb� teszi a szerz� �ltal feldolgozott k�lf�ldi
szakirodalom �s joggyakorlat, amely f�ldrajzilag �s gondolatilag egyar�nt �j
ter�letekre kalauzolja el az Olvas�t. Az utaz�s (gazdas�gi) v�ls�gokon is
kereszt�l�vel, �rinti a Brexit szerz�d�sekre kifejtett hat�s�t, m�g a k�r�lm�nybeli
v�ltoz�sok kezel�s�nek k�l�nb�z� modelljei, a Wegfall der Geschaftsgrundlage, az
impr�vision, a theory of frustration vagy az eccessiva onerosit sopravvenuta
kifejez�sek egy nemzeti �s jogi hat�rokon �t�vel� kirak�s darabjaik�nt illeszkednek
egym�shoz, amelyek v�gs� soron n�hol szorosabban, m�s esetekben laz�bban mind-
mind ugyanahhoz a k�rd�sk�rh�z, a szerz�d�s m�dos�t�s�hoz kapcsol�dnak. A munka
alapvet�en a tudom�nyos feldolgoz�s ig�ny�vel k�zel�t a k�tet bor�t�j�n c�mk�nt
meghat�rozott t�m�hoz. A beltartalom azonban messze meghaladja a c�m alapj�n
benn�nk megfogalmaz�d� elv�r�sokat, amennyiben az egyes fejezeteken v�gighaladva
nemcsak a tudom�nyos szakemberek, elm�leti jog�szok sz�m�ra tartalmaz �rt�kes �s
hasznos gondolatokat, hanem a hazai �t�lkez�si gyakorlat teljess�gre t�rekv�
feldolgoz�sa �s a k�lf�ldi, n�met �s francia jogesetek, valamint angol jogi
precedensek hivatkoz�sa �ltal a gyakorlati szakemberek �s a jogkeres� k�z�ns�g
sz�m�ra is kapaszkod�t ny�jthat a szerz�d�sm�dos�t�shoz kapcsol�d� egyes k�rd�sek
meg�t�l�se sor�n."
"A szolg�ltat�smarketing alapk�nyve";"Veres Zolt�n";"978 963 059 739 5";"Akad�miai
Marketing";"https://mersz.hu/kiadvany/253";"https://mersz.hu/veres-a-
szolgaltatasmarketing-alapkonyve";"https://doi.org/
10.1556/9789630597395";"2017.11.06 22:27:41";"Az �lesed� versenynek k�sz�nhet�en a
szolg�ltat�tev�kenys�g f�kusz�ban az �gyint�z�s min�s�ge, biztons�ga �s gyorsas�ga,
a megl�v� �s a potenci�lis �gyf�lkapcsolatok elm�ly�t�se �ll. A
szolg�ltat�smarketing el�tt �ll� legnagyobb kih�v�s, hogy k�pes-e jav�tani az
�gyfelek v�s�rl�s�lm�ny�t, �s hogy hogyan tud alkalmazkodni az �j technol�gi�k
�ltal �tform�lt j�t�kszab�lyokhoz. A kih�v�sokra a v�laszok ebben a k�nyvben
keresend�k. Veres Zolt�n munk�j�t nemcsak a marketing- �s PR-szakemberek
forgathatj�k haszonnal, de k�ts�gk�v�l minden olyan szolg�ltat�szektorban
tev�kenyked� v�llalat, int�zm�ny vezet�i �s munkat�rsai is, melyeknek
eredm�nyess�g�t d�nt�en meghat�rozza, hogy milyen k�p �l r�luk a fogyaszt�k
fej�ben. Domonkos Andr�s vez�rigazgat� Lombard L�zing Zrt. A k�nyv legnagyobb
er�nye, hogy teljes k�pet ad a szolg�ltat�smarketing fejl�d�st�rt�net�r�l,
bele�rtve a legfrissebb eredm�nyeket is. Gazdag forr�sanyaga miatt nemcsak a
marketingoktat�k, hanem a t�mak�r kutat�i sz�m�ra is n�lk�l�zhetetlen olvasm�ny.""
�ppen t�z �ve, hogy Veres Zolt�n k�nyv�nek els� kiad�s�t ezekkel a gondolatokkal
aj�nlottam az olvas�k figyelm�be. A meg�jult k�tetr�l ugyanazt tudom mondani, s�t,
a b�v�tett �s �tdolgozott kiad�s m�r a bachelor- �s masterk�pz�sek kurzusaihoz is
k�l�n fejezeteket tartalmaz friss esetekkel �s trendk�vet� fogalomhaszn�lattal.
Egysz�val: alapk�nyv. Dr. Rekettye G�bor tansz�kvezet� egyetemi tan�r P�csi
Tudom�nyegyetem"
"A szolg�ltat�smarketing alapk�nyve";"Veres Zolt�n";"978 963 454 641 2";"Akad�miai
Kiad�";"2021";"Marketing";"https://mersz.hu/kiadvany/823";"https://mersz.hu/a-
szolgaltatasmarketing-alapkonyve-bovitett-kiadas";"https://doi.org/
10.1556/9789634546412";"2021.05.13 14:11:46";"Az �lesed� versenynek k�sz�nhet�en a
szolg�ltat�tev�kenys�g f�kusz�ban az �gyint�z�s min�s�ge, biztons�ga �s gyorsas�ga,
a megl�v� �s a potenci�lis �gyf�lkapcsolatok elm�ly�t�se �ll. A
szolg�ltat�smarketing el�tt �ll� legnagyobb kih�v�s, hogy k�pes-e jav�tani az
�gyfelek v�s�rl�s�lm�ny�t, �s hogy hogyan tud alkalmazkodni az �j technol�gi�k
�ltal �tform�lt j�t�kszab�lyokhoz. A kih�v�sokra a v�laszok ebben a k�nyvben
keresend�k. Veres Zolt�n munk�j�t nemcsak a marketing- �s PR-szakemberek
forgathatj�k haszonnal, de k�ts�gk�v�l minden olyan szolg�ltat�szektorban
tev�kenyked� v�llalat, int�zm�ny vezet�i �s munkat�rsai is, melyeknek
eredm�nyess�g�t d�nt�en meghat�rozza, hogy milyen k�p �l r�luk a fogyaszt�k
fej�ben. Domonkos Andr�s a Lombard L�zing Zrt. alap�t�ja Az elm�lt �vekt�l
kezd�d�en az ipar 4.0, �s azon bel�l is a digitaliz�ci� gyors fejl�d�se, alapvet�
v�ltoz�sokat k�vetel meg a v�llalatok menedzsel�s�ben �s marketingj�ben. �gy van ez
a szolg�ltat�sok ter�let�n is. �ppen ez�rt �r�mmel �dv�zl�m, hogy Veres Zolt�n az
�j k�vetelm�nyeknek megfelel�en b�v�tette a 2009-ben �rt k�nyv�t. �gy ez az �j
kiad�s, meg�rizve a kor�bbi m�v�nek er�nyeit, m�g a legk�nyesebb ig�nyeknek is
megfelel. Biztos vagyok benne, hogy a k�nyv mind a szakm�ban dolgoz�k, mind az
oktat�k, hallgat�k �s a kutat�k k�r�ben tov�bbra is alapm�nek fog sz�m�tani.
Rekettye G�bor az MTA doktora Professor Emeritus P�csi Tudom�nyegyetem"
"A tanul�s-tan�t�s folyamat�nak saj�toss�gai sport(os) n�z�pontb�l";"G�si
Zsuzsanna, Magyar M�rton (szerk.)";"978 963 454 907 9";"Akad�miai
Kiad�";"2023";"Pedag�gia,
Sporttudom�ny";"https://mersz.hu/kiadvany/1075";"https://mersz.hu/gosi-magyar-a-
tanulas-tanitas-folyamat-sajatossagai-sportos-nezopontbol";"https://doi.org/
10.1556/9789634549079";"2023.05.08 08:52:00";"Az ELTE Eg�szs�gfejleszt�si �s
Sporttudom�nyi Int�zete �vek �ta jelentet meg szakk�nyveket, amelyek a
sporttudom�ny aktu�lis k�rd�seire keresik a v�laszt.A mostani k�tet c�me sokat
el�rul a tartalomr�l: A tanul�stan�t�s folyamat saj�toss�gai sport(os) n�z�pontb�l
azaz a hangs�ly ebben a kiadv�nyban els�sorban kifejezetten az oktat�s
tapasztalataira helyez�d�tt. Eg�szen �j m�dszerek (mint a MIP-NPET mentorprogram),
ter�letek (mint a n�i labdar�g�s edz�i munk�ja) �s kritikus id�szakot meg�l�
szervezeti form�k (kos�rlabda-akad�mi�k), illetve a speci�lis edz�k�pz�s alkotj�k a
k�tet t�m�it. Fontos kieg�sz�t�k�nt jelenik meg a mozg�ster�pia gy�gy�t�
alkalmaz�sa, tov�bb� a pand�mia hat�sa a szponzor�ci�ra. A szerz�k, akik
t�bbs�g�ben az ELTE oktat�i, nagyon alapos munk�t v�geztek. Az adott t�mak�r
elm�leti �s gyakorlati oldal�t is bemutatt�k, �s kifejezetten hasznos
k�vetkeztet�sekre jutottak. Melegen aj�nljuk ezt a k�tetet a sportok, k�l�n�sen a
sportoktat�s ir�nt �rdekl�d�knek, illetve mindazoknak, akiket a sport k�l�nb�z�
aspektusai �rdekelnek.Prof. em. B�rdos Gy�rgy "
"A tanul�i besz�d az oszt�lytermi diskurzusban";"Asztalos Anik�";"978 963 454 838
mersz.hu/asztalos-a-tanuloi-beszed-az-osztalytermi-diskurzusban";"https://doi.org/
10.1556/9789634548386";"2022.09.29 14:02:05";"Ha k�pesek vagyunk besz�det az
oszt�lyteremben fejleszteni, k�pesek vagyunk hat�konyan fejleszteni a tanul�st is
(Mercer 2014). A kor�bbi diskurzuselemz�si eredm�nyek, tov�bb� az anyanyelv-
pedag�giai kutat�sok �s a Nemzeti alaptanterv is felh�vj�k a figyelmet annak
fontoss�g�ra, hogy a tanul�knak a k�znevel�sben legyen lehet�s�g�k min�l t�bbsz�r
�s hosszabban megsz�lalni. A k�tet bevezet�je �sszefoglalja azt, hogy a tanul�i
besz�d hogyan k�zel�thet� meg pragmatikai keretben, pedag�giai f�kusszal, a di�kok
besz�d�re vonatkoz� pszicholingvisztikai eredm�nyek bevon�s�val. 3 kutat�s nyom�n
ismerhet�k meg az oszt�lytermi diskurzus �ltal�nos jellemz�i, �gy p�ld�ul a
front�lis munkaforma �s a besz�dfordul�k sz�zal�kos ar�nya, a megnyilatkoz�sok
gyakoris�ga stb. Az els� kutat�s 24 magyar nyelvi tan�ra diskurzusjellemz�it
ismerteti a front�lis �raszakaszokon, felt�rja a felsorolt param�terek k�z�tti
�sszef�gg�seket, majd �sszehasonl�tja ezeket a tan�r neme, tapasztalata �s a
tan�tott koroszt�ly alapj�n. A m�sodik kutat�s 10 tan�ra front�lis r�szein 89 di�k
egy�ni besz�dtev�kenys�g�nek elemz�se alapj�n tant�rgyank�nt �rja le az azonos�tott
di�kok besz�dfordul�inak �s megnyilatkoz�sainak param�tereit. A harmadik kutat�s 6
tan�ra jellemz�inek ismertet�s�t k�vet�en a front�lis �s a nem front�lis
�rar�szeket hasonl�tja �ssze a tanul�i besz�dfordul�k, megnyilatkoz�sok,
megnyilatkoz�st�pusok �s mint�zataik sz�zal�kos megoszl�sa �s �tlagos id�tartama
alapj�n. A vizsg�latok eredm�nyei els�sorban az oktat�sban, a kezd� �s a gyakorl�
pedag�gusok sz�m�ra alkalmazhat�k. A felt�rt �sszef�gg�sek seg�thetnek annak a
folyamatnak a meg�rt�s�ben, hogy melyek azok a t�nyez�k, amelyek a tanul�k besz�d�t
befoly�solhatj�k. "
"A t�rsadalmi v�ltoz�sok ind�t�kai �s f�kjei";"Farag� Kl�ra, D�ll Andrea, Lan Anh
Nguyen Luu (szerk.)";"978 963 454 835 5";"Akad�miai
farago-dull-nguyen-luu-a-tarsadalmi-valtozasok-inditekai-es-fekjei-a-80-eves-
hunyady-gyorgy-tiszteletere";"https://doi.org/10.1556/9789634548355";"2023.03.09
16:10:05";"2021-ben jelent meg Hunyady Gy�rgy Rendszerattit�d�k a v�ltoz�
k�zgondolkod�sban c�m� nagyszab�s� monogr�fi�ja, amelyben egy t�bb �ven �t tart�,
reprezentat�v mint�kon v�gzett kutat�ssorozat eredm�nyeit foglalja �ssze a
t�rt�neti gondolkod� �rtelmez�si szabads�g�val, essz�isztikus, fanyar �s j�t�kosan
szellemes st�lus�val, valamint az empirikus munk�t v�gz� szoci�lpszichol�gus
szorgos precizit�s�val. A monogr�fi�ban Hunyady a 2010 �s 2013 k�z�tti ambivalens
rendszerattit�d�ket vizsg�lja, elemzi �s �rtelmezi. Az elemz�s fogalmi
kiindul�pontj�ul John Jost rendszerigazol�s elm�lete szolg�lt, de azt innovat�v
m�don kieg�sz�tette a rendszerkritika elm�let�vel. B�r felt�telezhet�, s�t tudhat�,
hogy a rendszerkritika a demokratikus t�rsadalmakban is hallatja hangj�t, k�l�n�sen
�rdekes k�rd�s, hogy Magyarorsz�gon hogyan m�k�dnek a Janus-arc� rendszerattit�d�k,
az igazol�s �s a b�r�lat. Nem trivi�lis, hanem megfejtend� k�rd�s az, hogy ez a k�t
ellentmond� tendencia hogyan f�r meg egym�ssal a t�rsadalomban. A t�rt�nelem, a
szociol�gia �s a szoci�lpszichol�gia diszcipl�n�j�nak elk�telezett kort�rsak �s a
fiatalabb nemzed�k tisztelet�t a jelen k�tet �s a Magyar Tudom�nyos Akad�mi�n 2022.
szeptember 12-�n rendezett �l�sszak oly m�don r�ja le, hogy a Hunyady �j�t�
szellem�nek tan�bizonys�g�t ad�, a Rendszerattit�d�k a v�ltoz� k�zgondolkod�sban
c�m� munk�ra reflekt�lva az itt k�z�lt �r�sok �s prezent�lt el�ad�sok,
hozz�sz�l�sok tov�bb sz�vik a gondolati h�l�t, �j keretbe helyezik eddigi
kutat�saikat, vagy kapnak �j �tleteket, kiindul�pontokat tov�bbi munk�ikhoz. Ebben
a k�nyvben egy�v� ker�lt a szoci�lpszichol�gusok, a szociol�gusok �s a t�rt�n�szek
szakmai k�pvisel�i �ltal �rt gazdag, sz�nes, a szakmai megvitat�s c�lj�ra alkalmas
tanulm�nygy�jtem�ny, amely Hunyady Gy�rgy inspir�ci�j�t mag�n viseli. A gondolatok
nemzetk�zi befogad�s�t seg�ti, hogy a jelen elektronikus k�tetben Hunyady Gy�rgy
nagy�v� tanulm�nya, a szerkeszt�k bevezet�je, a laud�ci� �s a tisztelg� szerz�k
munk�inak �sszefoglal�sa, a prezent�ci�ban kiemelt legfontosabb meg�llap�t�saik, a
vita �s a felk�rt hozz�sz�l�sok �sszegz�se, valamint a konferencia tanuls�gainak,
j�v�beli kutat�sok sz�m�ra ny�jtott inspir�ci�j�nak bemutat�sa angol nyelven
jelenik meg. Rem�nyeink szerint ez a k�tet tov�bbi utakat nyit meg, gazdag
kapcsol�d�si lehet�s�geket k�n�l �j kutat�si ter�letek �s m�s diszcipl�n�k fel�.
Bizony�tja, hogy a fejlett demokr�ci�kon k�v�li t�rsadalmakban m�velt
szoci�lpszichol�giai kutat�s �rdemben hozz�j�rulhat a f��ramhoz. "
"A t�v�rz�kel�s felv�teli eszk�zei �s geometri�juk";"Winkler Guszt�v";"978 963 454
507 1";"Akad�miai Kiad�";"2020";"M�szaki
tudom�nyok";"https://mersz.hu/kiadvany/691";"https://mersz.hu/a-taverzekeles-
felveteli-eszkozei-es-geometriajuk";"";"2020.04.09 00:00:37";
"A TDK vonz�s�ban";"Ko�sn� T�r�k Erzs�bet (szerk.)";"978 963 454 665 8";"Akad�miai
mersz.hu/koosne-torok-a-tdk-vonzasaban";"https://doi.org/
10.1556/9789634546658";"2021.04.30 11:19:43";"A m�lt �rt�keib�l �p�tkez� tudom�nyos
di�kk�ri tev�kenys�g 7 �vtized �ta, konferenci�r�l konferenci�ra folyamatosan
meg�julva hirdeti: A TDK �r�k! Az Orsz�gos Tudom�nyos Di�kk�ri Tan�cs (OTDT) �ltal
kiadott k�tet 55 �r�st tartalmaz 59 jeles, a tehets�ggondoz�s mellett elk�telezett
szem�lyis�g toll�b�l. Ez a sz�m �nmag�ban is jelent�s, de eleny�sz�, ha arra
gondolunk, mennyien �rhattak volna m�g a k�t �vfordul� alkalm�b�l. A tudom�nyos
di�kk�ri munka szinte minden ter�let�t �rint� �r�sok mindegyike pozit�v hangv�tel�
annak ellen�re, hogy a szerz�k megfogalmaznak neh�zs�geket, megold�sra v�r�
feladatokat is. Mindenki hisz a TDK alap�rt�keiben �s j�v�j�ben! A saj�tos, egy�ni
l�t�sm�ddal megfogalmazott �r�sok nagyobb r�szben szem�lyes hangv�tel�ek, n�melyik
�szinte vallom�snak, hitvall�snak is tekinthet�. Az �rt�keket bemutat�, a meg�jul�s
lehet�s�geivel foglalkoz� tartalmas, egyben l�lekhez �r� sorok a k�z�sen v�gzett
munka felemel� �rz�s�t mutatj�k, s egyben tov�bbi egy�ttm�k�d�sre, k�z�s
gondolkod�sra h�vj�k mindazokat, akiknek fontos a fels�oktat�s min�s�gi jegyeit
er�s�t�, nagy m�lt� �s tekint�ly�, minden k�r�lm�nyek k�z�tt �rt�ket felmutat�
tudom�nyos �s m�v�szeti di�kk�ri tev�kenys�g. A k�nyv az OTDT eln�ke, Szendr� P�ter
professzor ir�nti tiszteletet is kifejezi, akinek �lete, hittel, al�zattal v�gzett
munk�ss�ga elv�laszthatatlan a TDK mindenkori t�rekv�seit�l. Szendr� P�ter
�vtizedeken �t rendk�v�l sokat tett �s tesz ma is az�rt, hogy a TDK-tev�kenys�g, az
abban r�szt vev�k sz�les k�re minden id�ben megkapja azt a rangot �s elismer�st,
amelyet m�lt�n meg�rdemel. A szerkeszt�"
"A termel�sir�ny�t�s szervez�si m�dszerei";"R�di Gy�rgy";"978 963 454 191
mersz.hu/radi-a-termelesiranyitas-szervezesi-modszerei";"https://doi.org/
10.1556/9789634541912 ";"2018.06.04 17:46:37";"A szerz� mintegy 30 �ve foglalkozik
informatika-, sz�m�t�stechnika oktat�ssal. 1990 �ta a PSZF (most BGE)
adjunktusak�nt, de OKJ-, ECDL- �s egy�b tanfolyamokon is oktatott. K�zben sz�mos
oktat�si seg�dletet, jegyzetet, k�nyvet k�sz�tett, amik egy r�sze ingyenesen le is
t�lthet� a www.pszfsalgo.atw.hu oldal Let�lt�sek f�l�r�l. Itt sz�mos, r�gebben �rt,
de a gyakorlatban haszn�lt �gyviteli programja is megtal�lhat�, forr�snyelvi
v�ltozattal egy�tt. Jelen m� a BGE Gazdas�ginformatikus szak Logisztikai
informatikus specializ�ci�n a Sz�m�t�g�pes termel�sir�ny�t�s t�rgyhoz kapcsol�dik,
ahol az elm�leten k�v�l a termel�sir�ny�t�s gyakorlatban is haszn�lhat� szervez�si
m�dszerei is bemutat�sra ker�lnek. Szeml�let�ben gazdas�gi-matematikai vonalat
k�vet, ez�ltal komplexebb r�l�t�st ny�jt a termel�sir�ny�t�s sz�lesebb k�r�
megismer�s�hez. "
"A termel� �s szolg�ltat� rendszerek fejleszt�s�nek f�bb ir�nyai";"Kov�cs
Zolt�n";"978 963 454 027 4";"Akad�miai
Kiad�";"2017";"Gazdas�g";"https://mersz.hu/kiadvany/256";"https://mersz.hu/kovacs-
a-termelo-es-szolgaltato-rendszerek-fejlesztesenek-fobb-iranyai";"https://doi.org/
10.1556/9789634540274";"2017.11.06 22:28:21";"Kov�cs Zolt�n A termel� �s
szolg�ltat� rendszerek fejleszt�s�nek f�bb ir�nyai c�m� k�nyve n�lk�l�zhetetlen
munka. A t�ma jellemz�s�vel, elemz�s�vel �s fejleszt�s�vel sok nemzetk�zi �s hazai
k�nyv foglalkozik, Kov�cs Zolt�n k�nyve kiemelkedik k�z�l�k, egyr�szt szinte minden
fontos fogalom magyar�zat�t megadja, m�sr�szt m�dszereket, elj�r�sokat mutat be
�rthet�en, r�szletesen, melyek �ltal elsaj�t�that� a gyakorlatot j�l ismer� szerz�
elemz� szeml�lete. A k�nyvben termel� �s szolg�ltat� rendszerek jellemz�s�vel �s
fejleszt�s�vel kapcsolatos szinte minden fontos fogalom gyakorlati szempont�
vil�gos �rtelmez�se megtal�lhat�. A fogalmak fel�lelik az ismert hagyom�nyos
elveket �s m�dszereket, �gy p�ld�ul a SWOT-elemz�st, a TQM-szeml�letet, a min�s�gi
k�r�ket, de megtal�lhat� benne nagyon sok, ma m�r alapvet�nek sz�m�t� m�dszer is,
mint p�ld�ul a Kaizen, a lean, a Just in Time, a Six Sigma, a tekn�sb�ka, s�t sok,
napjainkban terjed� �j, korszer� elv �s m�dszer is. Prof. Dr. Veress G�bor,
egyetemi tan�r A siker minden vezet� v�gya. A termel�sben dolgoz�k sz�m�ra siker az
is, ha megfelel� mennyis�get, min�s�get, k�rt hat�rid�re, elv�rt hat�konys�ggal �s
eredm�nyess�ggel gy�rtanak le. Korunk extr�m m�don v�ltoz� piaci k�rnyezet�ben ez
sokszor komoly kih�v�st, id�nk�nt lehetetlennek t�n� feladatot jelent. Ahhoz, hogy
m�gis lehets�ges legyen, sz�les k�r� ismeretekkel kell rendelkezn�nk: olyan
tud�sb�zissal, amelyben minden forgat�k�nyvre megvan a megfelel� v�lasz. Ezt a
tud�sb�zist szolg�lja ez a k�nyv. �tfog� ismerethalmazt ny�jt az olvas� sz�m�ra a
termel�si folyamatok, filoz�fi�k, m�dszerek, eszk�z�k vonatkoz�s�ban, amelyek
alaposabban megismerve, az adott helyzetre szabva, sz�ks�g eset�n tov�bbfejlesztve
szolg�lj�k a sikert a negyedik ipari forradalom hajnal�n. Dr. K�dm�n Istv�n
termel�si igazgat�, c�mzetes egyetemi docens Korunk dinamikusan fejl�d� gazdas�gi
�s t�rsadalmi k�rnyezete a term�kfejleszt�s�n t�l a gy�rt�si, �rt�kteremt�si
rendszerek, a folyamatok �s a tev�kenys�gek harmonikus �s egym�ssal �sszef�gg�
fejleszt�s�re �p�l. Megb�zhat�, stabil alapok n�lk�l pedig elk�pzelhetetlen a
hossz� t�v�, kisz�m�that� m�k�d�s �s a fenntarthat� fejl�d�s. Ezt a m�vet minden
modern gondolkod�s� �s sz�les �rdekl�d�s� k�r� vezet�nek, ugyanakkor minden vezet�i
p�ly�ra k�sz�l� szakembernek illik ismerni. A szerz� m�lyrehat� �s r�szletes
bemutat�st ad azon elvekr�l �s m�dszerekr�l, amelyek elker�lhetetlenek a
fejleszt�si folyamatok tudatos �s struktur�lt ir�ny�t�sa �rdek�ben. T�mpe L�szl� a
LeanCenter �s a Lean Management Akad�mia alap�t�ja"
"A terminol�giai munka a komplex dokument�ci�s �s ford�t�si
projektfolyamatban";"Faludi Andrea, F�ris �gota";"978 963 454 894 2";"Akad�miai
faludi-foris-a-terminologiai-munka-a-komplex-dokumentacios-es-forditasi-
projektfolyamatban";"https://doi.org/10.1556/9789634548942";"2023.05.17
23:40:38";"A k�nyv a komplex dokument�ci�k�sz�t�si �s ford�t�si projektfolyamatot
mutatja be, melyben kiemelked� jelent�s�g� a terminol�gia szerepe. A szerz�k
bemutatj�k a terminol�gia, a ford�t�s �s a dokument�ci� kapcsolat�t �s ezek
elm�leti alapjait, r�szletesen t�rgyalj�k a dokument�ci�s �s a ford�t�si
projektfolyamatot, tov�bb� elemzik ezeket a szabv�nyok, t�rv�nyek, el��r�sok
t�kr�ben. A terminol�giai munk�nak a val�s ford�t�irodai �s dokument�ci�s
szaksz�veg�r�i gyakorlat�t ford�t�sszolg�ltat�kkal �s dokument�ci�s szakemberekkel
k�sz�tett interj�k alapj�n ismertetik. A megfelel� terminol�giamenedzsment a
min�s�gir�ny�t�s fontos eleme, egyar�nt jelent�s a ford�t�sok g�ppel t�mogatott
ellen�rz�se sor�n �s a g�pi ford�t�st alkalmaz� automatiz�lt rendszerek
m�k�d�s�ben, hiszen a megfelel� terminol�giai adatb�zis jav�tja a min�s�get �s
cs�kkenti az ut�szerkeszt�s idej�t �s neh�zs�g�t. A terminol�giamenedzsment
jelent�s�g�t n�veli a g�pi ford�t�s �s a mesters�ges intelligencia alkalmaz�sa."
"A terrorizmus hat�sai �s megjelen�se a demokratikus jogrendben";"Sabjanics
Istv�n";"978 963 454 710 5";"Akad�miai
sabjanics-a-terrorizmus-hatasai-es-megjelenese-a-demokratikus-
jogrendben";"https://doi.org/10.1556/9789634547105";"2021.09.17 15:37:36";"A 21.
sz�zad elej�ig kifejezetten befogad�nak mondott heterog�n t�rsadalmak tradicion�lis
politikai strukt�r�i atrendez�dtek, s ebben a megv�ltozott biztons�gpolitikai
k�rnyezetben a terrorizmus lett az egyik jelent�s viszony�t�si pont a politik�ban.
A terrorizmus lek�zd�se kapcs�n hagyom�nyosan a jog�llamis�g meg�rz�s�t t�zik ki az
�llamok z�szlajukra. Az elm�lt �vtized viszont egy�rtelm�en a biztons�gr�l sz�lt, a
jog�llamis�g viszonylagos jelleggel mer�lt csak fel �s t�bbnyire ex post facto
megk�zel�t�sben. A k�zv�lem�nyt rabul ejt� f�lelem a jog�llamis�got f�lt�ket �s az
alapvet� jogok�rt felsz�lal�kat a politikai spektrum sz�l�re sz�m�zte, mik�zben a
kor�bban hagyom�nyosan sz�ls�s�gesnek tartott politikai agenda egyre vonz�bb� v�lt
a terrorizmus �ltal meg�rintett t�rsadalmakban. A szerz� doktori �rtekez�se a
terrorizmus jogrendszeri hat�sait, a terrorizmusra adott jogi v�laszokat �rt�keli
�s �rtelmezi. Az �rtekez�s h�rom hipot�zissel dolgozik. Az els�, hogy a
terrorellenes int�zked�sek l�tens m�don produk�lj�k egy fegyveres konfliktus bels�
jogrendszeri hat�sait. A m�sodik, hogy az alkalmazott terrorellenes jogi eszk�z�k
k�z�tti fokozatoss�g elt�nt. A harmadik, hogy a nemzetk�zi terrorizmus k�zvetlen
fenyegetetts�g n�lk�l is (�tt�tesen) egy spir�lis v�dekez� p�ly�ra �ll�tja a
jogrendszert. Az els� hipot�zist c�folja, m�g a m�sik k�t hipot�zist igazolja a
szerz� az �rtekez�sben. A terrorizmus miatt kialakul� f�lelem �s bizonytalans�g
egyre radik�lisabb l�p�sekre k�nyszer�ti a m�k�d� demokr�ci�t, amely
kataliz�tork�nt hat tov�bbi negat�v folyamatok elind�t�s�ra. Ezt a negat�v spir�lt
t�kr�zi az �rtekez�s szerkezeti fel�p�t�se, amely els�k�nt a f�lelem jogrendszeri
lecsap�d�sait, majd a milit�ns demokr�ci�t, v�g�l a k�l�nleges jogrendet �rt�keli."
"A t�rt�netekbe z�rt elme";"Sz�csi G�bor";"978 963 454 509 5";"Akad�miai
Nyelv�szet";"https://mersz.hu/kiadvany/720";"https://mersz.hu/szecsi-a-
tortenetekbe-zart-elme";"https://doi.org/10.1556/9789634545095";"2020.06.18
14:13:08";"A t�rt�netalkot�s �s -feldolgoz�s azaz az �szlelt esem�nyeket,
jelens�geket jelent�ssel felruh�z� narrat�v gondolati s�m�k alkalmaz�sa az emberi
kommunik�ci�ban kulcsszerepet j�tsz�, alapvet� kognit�v folyamat. A narrat�va olyan
k�l�nleges metak�dk�nt jelenik meg kommunikat�v aktusainkban, amely emberi
l�nyeg�nket megjelen�tve teszi lehet�v� a kommunik�ci�s sz�nd�kok megragad�s�t �s
azt, hogy a k�z�s vil�ggal kapcsolatos �zeneteink szabadon �ramolhassanak az adott
kult�r�kban, vagy a k�l�nb�z� kult�r�k k�z�tt. A narrat�va gondolkod�sunkra,
meg�rt�si folyamatainkra, kommunikat�v aktusainkra, mindennapi probl�mamegold�
cselekv�seinkre gyakorolt hat�s�t vizsg�lni teh�t nem kevesebbet jelent, mint az
emberi term�szet �s kult�ra kapcsolat�t kutatni. A k�nyv ennek a felismer�snek a
jegy�ben k�n�l �tfog� elemz�st a k�rd�sk�rt �rint� filoz�fiai, nyelv�szeti �s
pszichol�giai elm�letekr�l, k�l�n is kit�rve a narrativit�s t�rt�nelmi
megismer�sben �s m�diakommunik�ci�ban j�tszott szerep�re."
"A tud�smenedzsment elm�letben �s gyakorlatban";"Bencsik Andrea";"978 963 059 784
Menedzsment";"https://mersz.hu/kiadvany/110";"https://mersz.hu/bencsik-a-
tudasmenedzsment-elmeletben-es-gyakorlatban";"https://doi.org/
10.1556/9789630597845";"2016.09.26 14:38:33";"A gyakorl� tan�csad� n�z�pontj�b�l
k�zel�tettem Bencsik Andrea m�v�hez, �s nagy �r�m�mre szolg�lt, hogy rengeteg olyan
elemet tal�ltam benne, ami seg�theti a tud�smenedzsment korszer� szeml�let�nek
terjeszt�s�t a magyarorsz�gi szervezetek k�r�ben. A k�nyv es�lyt ad arra, hogy
k�z�s nyelvet besz�lhessen a megb�z� �s a tan�csad�. Legf�bb �rt�ke, hogy seg�t
eligazodni a TM fogalomrendszer�ben, �s vil�gos vonalvezet�ssel teremti meg a
kapcsolatot az elm�let �s gyakorlat k�z�tt. A j� �s tanuls�gos p�ld�k bemutat�sa
nem csup�n a k�nyv hiteless�g�t n�veli, de lehet�s�get ad az olvas�nak arra, hogy
belegondoljon saj�t szervezete helyzet�be, kih�v�saiba, lehet�s�geibe a
tud�skezel�s ter�n. Aj�nlom a k�nyvet a fels�oktat�sban r�szt vev� hallgat�knak; az
egyik legdinamikusabban fejl�d�, legnagyobb j�v� el�tt �ll� szervezetfejleszt�si
ter�leten kaphatnak olyan �traval�t, amivel ak�r egy hivat�st is megalapozhatnak.
Legal�bb ilyen j� sz�vvel aj�nlom a m�vet a gyakorl� szakemberek figyelm�be; a
k�nyvb�l megszerezhet� tud�s hasznos�t�s�val egy fontos ter�leten �llhatnak a
szervezet�k fejleszt�si folyamat�nak �l�re! Gyulay Tibor, tud�smenedzsment
szak�rt� Bencsik Andrea ism�t bebizony�tja elhivatotts�g�t a tud�smenedzsment
ir�nt. P�lda�rt�k� n�gyest alkot egy k�nyv�n bel�l: (1) sz�nvonalas �sszefoglal�t
ny�jt a TM elm�leti megk�zel�t�s�r�l, (2) p�ld�kon (esettanulm�nyokon) kereszt�l
ismerteti a TM gyakorlatban val� m�k�d�s�t, (3) felvet t�bb olyan izgalmas t�m�t -
provok�lva a j�v� TM kutat�it -, amely tov�bbi kutat�sok alapj�t k�pezheti, (4)
mindezt sz�mos, a t�ma ir�nt elk�telezett szakember bevon�s�val. Magas szakmai
sz�nvonal�, de egyben olvasm�nyos k�nyvet tart kez�ben a Kedves Olvas�, amelyet
egyar�nt aj�nlok szakembereknek �s mindazoknak, akik most k�v�nnak megismerkedni a
tud�smenedzsmenttel. dr. Fenyvesi �va, f�iskolai tan�r Az �zleti, int�zeti,
hivatali �s projektmunk�hoz sokf�le kapcsol�d� ir�nyults�gra, ismeretre,
gondolatra, j�rtass�gra van sz�ks�g�nk, ami szervezeti elv�r�sk�nt is
megfogalmaz�dik. Ekk�nt a szem�lyes �s a t�rsas tud�s �ltal�nos rendszere kell hogy
�rdekeljen benn�nket. A sokoldal� rend, a rendszer az, amely alapul szolg�l a tud�s
menedzsel�s�hez. A k�nyv seg�ts�g�nkre van ennek kialak�t�s�ban: kutat�si
eredm�nyekkel �s bev�lt praktik�kkal. Vil�got nyit sz�munkra t�bb horizonton a
szem�lyes �s t�rsas tud�s rendszerez�s�hez, �p�t�s�hez. Az �p�l�shez, a
gyarapod�shoz. Tanulhat�, �rthet�, bel�that� vil�got ny�jt. K�vetend� tud�s- �s
tud�spraxist. dr. V�ry Zolt�n m�rn�k-k�zgazd�sz, c�mzetes egyetemi docens,
menedzsment szak�rt�, szak�r�"
"A turisztikai niche term�kek";"Keller Krisztina (szerk.)";"978 963 454 914
7";"Akad�miai Kiad�";"2023";"Turizmus";"https://mersz.hu/kiadvany/1082";"https://
mersz.hu/keller-a-turisztikai-niche-termekek";"https://doi.org/
10.1556/9789634549147";"2023.06.05 16:16:57";"Az elm�lt �vtizedekben az egyre
nagyobb versenyben val� helyt�ll�shoz megker�lhetetlenn� v�ltak a niche turisztikai
term�kek, amelyek kisebb �s speci�lisabb piacon �rv�nyes�lnek, valamint egy�nre
szabottabbak �s rugalmasabbak, m�gis hat�st gyakorolnak m�s turisztikai term�kekre.
Ezek a r�sterm�kek olyan turist�kat vonzanak, akik rendk�v�l motiv�ltak �s
hajland�ak t�bbet k�lteni a desztin�ci�ban. A turisztikai szolg�ltat�k a niche
turizmust a versenystrat�gia elemek�nt, a diverzifik�ci� �s szegment�ci�
eszk�zek�nt, valamint a marketing kifinomult megk�zel�t�sek�nt haszn�lj�k. A
hi�nyp�tl� k�tetben kilenc turisztikai r�sterm�k a meghat�roz� trendekkel egy�tt
sz�mos hazai �s nemzetk�zi p�ld�n kereszt�l ker�l bemutat�sra. A tanulm�nyok
egyr�szt a turizmus ir�nt �rdekl�d� �s abban dolgoz� szakemberek sz�m�ra hasznosak,
akik szeretn�k megismerni a turisztikai r�sterm�kekben rejl� lehet�s�geket, azok
fejleszt�si lehet�s�geit, m�sr�szt egyetemi jegyzetk�nt is szolg�lnak. "
"A turisztikai term�kek innovat�v fejleszt�se";"Irimi�s Anna, J�szber�nyi Melinda,
Michalk� G�bor";"978 963 454 408 1";"Akad�miai
Kiad�";"2019";"Turizmus";"https://mersz.hu/kiadvany/580";"https://mersz.hu/irimias-
jaszberenyi-michalko-a-turisztikai-termekek-innovativ-fejlesztese";"https://
doi.org/10.1556/9789634544081";"2019.11.21 14:49:17";"Ez a kiadv�ny arra
v�llalkozik, hogy a hazai �s a nemzetk�zi szakirodalomra, tudom�nyos vizsg�latokra,
szak�rt�i megfigyel�sekre, j� gyakorlatokra �s persze a szerz�k kreativit�s�ra
alapozva bemutassa a turisztikai term�kek palett�j�t. Az olvas� tal�lkozhat
tradicion�lisabb term�kkel (v�rosi turizmus, bev�s�rl�turizmus, gasztroturizmus,
konferenciaturizmus), szembes�lhet �gynevezett niche (r�s) term�kekkel
(kalandturizmus, buliturizmus, sportturizmus, haj�s turizmus, szenior turizmus,
tudom�nyos turizmus), �s v�g�l, de nem utols�sorban elm�ly�lhet a horizont�lis,
szinte minden term�ket �that� szeml�letform�l�sban (akad�lymentes�t�s, szexualit�s,
fenntarthat�s�g, felel�ss�gteljess�g, lass�s�g). A k�tet tanulm�nyainak
gondolatvil�g�t az innov�ci� sz�ks�gszer�s�ge vez�rli. A kiadv�ny a turisztikai
term�kek ismert logik�j�b�l/modellj�b�l kiindulva egyr�szt megtartotta annak
hagyom�nyos form�j�t, m�sr�szt sz�mtalan �j, innovat�v megk�zel�t�ssel is
tal�lkozhatunk, amely egyar�nt igaz azok tartalm�ra �s st�lus�ra. Az egyes
term�kek/fejezetek olyan szeml�letm�dot k�zvet�tenek, melyek m�ra
n�lk�l�zhetetlenek a turisztikai trendek kereslet-k�n�lat �rtelmez�s�hez, a
desztin�ci�k term�kstrukt�ra anal�zis�hez, a piacszegment�ci�hoz. Prof. Dr. Aubert
Antal egyetemi tan�r A k�tet 2020-t�l a Turizmus �s mobilit�s c�m� online sorozat
tagjak�nt jelenik meg. "
"A turizmus esszenci�ja ";"Michalk� G�bor";"978 963 454 868 3";"Akad�miai
michalko-a-turizmus-esszenciaja-uj";"https://doi.org/
10.1556/9789634548683";"2023.02.28 16:00:00";"A turizmus esszenci�ja c�m� kiadv�ny
azoknak a folyamatoknak �s jelens�geknek az �sszef�gg�seit k�v�nja az
olvas�k�z�ns�g el� t�rni, amelyek a turizmusipar m�sf�lsz�zados
fejl�d�st�rt�net�nek leg�jabb szakasza, a tot�lis turizmus kialakul�s�hoz vezettek.
A szerkeszt�s�vel, st�lus�val, diz�jnj�val, de legink�bb mondanival�j�val az
akad�miai szf�ra �s a praxis �rintettjeit egyar�nt megsz�l�tani �hajt� k�nyv
egyr�szt el�seg�ti a korszer� ismeretek feldolgoz�s�t, m�sr�szt k�pes a turizmus
transzdiszciplin�ris �rtelmez�s�nek megkedveltet�s�re. A kiadv�ny 12 fejezetben 48
t�mak�rt t�rgyal, amelyek kieg�sz�tik, meg�j�tj�k a jelenlegi ismereteket, tov�bb�
terjedelm�knek k�sz�nhet�en lehet�s�get teremtenek arra, hogy az olvas� tev�legesen
is r�szt vegyen a t�rgyaltak elm�ly�ltebb feldolgoz�s�ban. A geogr�fus,
turizmuskutat� szerz� saj�t k�sz�t�s� f�nyk�pfelv�telei egyszerre teszik hiteless�
�s �lm�nyszer�bb� a mondanival�t."
"A turizmuspolitika �s turizmusir�ny�t�s elm�lete �s gyakorlata az Eur�pai
Uni�ban";"Csap� J�nos";"978 963 454 483 8";"Akad�miai
Kiad�";"2019";"Turizmus";"https://mersz.hu/kiadvany/587";"https://mersz.hu/csapo-a-
turizmuspolitika-es-turizmusiranyitas-elmelete-es-gyakorlata-az-europai-
unioban";"https://doi.org/10.1556/9789634544838";"2019.12.22 01:03:43";
"A t�zel�stechnika gyakorlata";"Lezsovits Ferenc, Kun-Balog Attila";"978 963 059
tudom�nyok";"https://mersz.hu/kiadvany/414";"https://mersz.hu/lezsovits-kun-balog-
a-tuzelestechnika-gyakorlata";"https://doi.org/10.1556/9789630599382";"2019.04.17
14:58:20";
"Aut�busz-�zemtan";"M�ndoki P�ter, Lakatos Andr�s";"978 963 454 297 1";"Akad�miai
tudom�nyok";"https://mersz.hu/kiadvany/402";"https://mersz.hu/mandoki-lakatos-
autobusz-uzemtan";"https://doi.org/10.1556/9789634542971";"2018.12.19
09:47:55";"Hazai tekintetben a k�z�ti k�zleked�s kapcs�n tal�n az aut�busszal
v�gzett szem�lysz�ll�t�s b�r a legt�bb kih�v�ssal, ez�rt jelen jegyzet els�dlegesen
a magyarorsz�gi k�zforgalm� aut�busz-k�zleked�st mutatja be sz�les spektrum�
vizsg�latok elv�gz�s�vel. Egy k�zleked�sm�rn�k sz�m�ra fontos az aut�busz�zemek
fel�p�t�s�nek, m�k�d�s�nek, hi�nyoss�gainak, fejl�d�si lehet�s�geinek ismerete.
Kiemelt szerepet kapnak az el�z�kben eml�tettek alapj�n a hazai aut�buszos
kiszolg�l�st v�gz� k�zleked�si t�rsas�gok, az alkalmazott karbantart�si m�dszerek
mind elm�leti, mind pedig gyakorlati szempontb�l. A vil�g fejl�d�s�t tekintve
sz�ks�ges az alternat�v hajt�s� aut�buszok bemutat�sa is, hiszen az ut�bbi id�ben
egyre nagyobb piacot szereznek a nem, vagy csak r�szben d�zel meghajt�s� j�rm�vek.
Fontos tov�bb� az aut�busz-k�zleked�s hazai, jogi szab�lyoz�s�nak ismerete is az
idev�g� t�rv�nyek f�bb param�tereinek bemutat�s�val. Megjegyzend�, hogy a jegyzet
a terjedelemre val� tekintettel az aut�busz�zem legfontosabb elemeit mutatja be,
tov�bbi vizsg�latok term�szetesen lehets�gesek. "
"Automatiz�lt m�dszerek a kvantumk�mi�ban";"K�llay Mih�ly";"978 963 454 110
3";"Akad�miai
Kiad�";"2017";"K�mia";"https://mersz.hu/kiadvany/261";"https://mersz.hu/kallay-
automatizalt-modszerek-a-kvantumkemiaban";"https://doi.org/
10.1556/9789634541103";"2017.11.21 12:03:23";
"A v�llalkoz�i l�t ill�zi�i / A v�llalkoz�i magatart�s elm�letei";"N�meth
Gergely";"978 963 454 819 5";"Akad�miai Kiad�";"2022";"Gazdas�g,
Menedzsment";"https://mersz.hu/kiadvany/993";"https://mersz.hu/nemeth-a-
vallalkozoi-let-illuzioi-a-vallalkozoi-magatartas-elmeletei";"https://doi.org/
10.1556/9789634548195";"2022.12.08 12:33:12";"Hogyan viselkedik �s gondolkodik az
ember? Kiv�ltk�ppen hogyan gondolkodik �s viselkedik egy v�llalkoz�? Mit�l
k�l�nlegesek �k? Van-e v�llalkoz�i szem�lyis�g, �s ha igen, milyen ez a profil? A
v�llalkoz�i gondolkod�sban milyen torz�t�sok �s t�ved�si mint�zatok ismerhet�ek
fel, ha egy�ltal�n vannak ilyenek? Milyen tud�s sz�ks�ges egy v�llalkoz�s
ind�t�s�hoz �s �vek m�lva is sikeres v�llalkoz�ss� n�veszt�s�hez? Az elm�lt h�sz
�vben ezek a k�rd�sek foglalkoztattak. Ez a k�nyv nem k�n�l k�nnyebb utat azoknak,
akik v�llalkozni szeretn�nek. Betekint�st meg�rt�st viszont adhat. A
v�llalkoz�sok, v�llalkoz�k m�k�d�si saj�toss�gainak meg�rt�se
megk�rd�jelezhetetlen�l fontos kutat�si t�ma napjainkban. B�rmely nemzetgazdas�gban
l�that�, hogy a kisv�llalkoz�sok �s az � gazdas�gi szerep�k, mint egy motor ad
lend�letet az adott �kosziszt�m�nak. Shaver �s Scott 1991-es cikk�nek a Person,
Process, Choice (Egy�n, folyamat, v�laszt�s) c�met adta. A c�m m�g�tt megh�z�d�
modellben azt �rj�k, kell az egy�n, aki v�gigmegy egy d�nt�si, �rt�kel�si
folyamaton, amelynek a v�g�n v�laszt�sokat tesz, amelynek viselked�si
megnyilv�nul�sai, k�vetkezm�nyei vannak. Nem tudunk �rtekezni a v�llalkoz�sokr�l
ezen l�p�sek hi�ny�ban. A k�nyv egyfajta vez�rfonal�nak tekintem ezt a folyamatot.
"
"A v�ltoz�smenedzsment elm�lete �s gyakorlata";"Farkas Ferenc";"978 963 059 738
Menedzsment";"https://mersz.hu/kiadvany/71";"https://mersz.hu/farkas-a-
valtozasmenedzsment-elmelete-es-gyakorlata";"https://doi.org/
10.1556/9789630597388";"2016.08.18 11:17:11";"Az �l�vil�g teremtm�nyeinek k�r�ben a
v�ltoz�s term�szetes �s minden napos jelens�g. A legkisebb mikroorganizmusokt�l
kezdve az Univerzumig bez�r�lag a mozg�s �s az �talakul�s folyamatos. Ennek egy
r�sze - ak�r genetikailag, ak�r k�miailag, vagy m�sk�ppen - szab�lyozott, m�g m�s
r�sz�k spont�n lefoly�s�nak tekinthet�. Az ember a v�ltoz�soknak n�melykor
elind�t�ja, m�skor k�s�rletez� megfigyel�je, vagy �ppen elszenved�je, de
mindemk�ppen �rintettje, �s mint ugyancsak �l� szervezet, maga is v�ltozik. Farkas
Ferenc egyetemi professzor t�rsam k�nyve ezeket a v�ltoz�sokat szervezeti (vagyis
rendszer) keretekbe helyezve t�rgyalja. A munka tanuls�gos tapasztalatokat,
eseteket �s j�l hasznos�that� m�dszereket k�n�l mindazoknak, akik ak�r kisebb, ak�r
nagyobb m�ret� (kiterjed�s� �s m�lys�g�) szervezeti beavatkoz�sokat k�v�nnak
kezdem�nyezni �s/vagy megval�s�tani a szervezetek vil�g�ban - k�z�ppontba helyezve
a szervezeti egy�nt. J� sz�vvel aj�nlom a k�nyvet nemcsak az �zleti �let, hanem az
int�zm�nyek, a k�zszf�ra, a t�rsadalmi szervezetek vezet�inek figyelm�be, hogy
valamennyien k�pesek legyenek meg�rteni a v�ltoz�sok igen csak differenci�lt
term�szet�t. Professzor Dr. S�megi Bal�zs DSc int�zet igazgat�, P�csi
Tudom�nyegyetem �ltal�nos Orvostudom�nyi Kar Kor�bbi tan�rom �s tan�t�m, Farkas
Ferenc �j k�nyve a v�ltoz�sok menedzsel�s�r�l, innen az �let s�r�j�b�l n�zve is,
aktu�lis k�rd�sekr�l sz�l. Az �zleti vil�g tele van v�ltoz�sokkal. Ezek egy r�sz�t
a k�rnyezeti hat�sok k�nyszer�tik ki, m�sok csak akkor kezd�dnek, ha a vezet�sben
kell� elhat�rozotts�g �s - nem mellesleg - b�tors�g is van arra, hogy el�be menjen
annak, ami a j�v�ben be fog k�vetkezni. Tapasztalataimmal egyez�en a k�nyv �r�ja
helyesen l�tja, hogy minderr�l k�nnyebb besz�lni, mint a gyakorlatban csin�lni. Az
ellen�ll�k �s ellen �rdekeltek t�mege �ll a v�ltoztatni akar�k �tj�ban, �s igazi
m�v�szet felismerni ezek k�r�ben a val�s�gos ig�nyeket �s lehet�s�geket. A k�nyvben
bemutatott esettanulm�nyok �rnyaltan �rj�k le azt a bonyolult szervezeti vil�got,
amelyben a v�ltoz�sok menedzsel�se zajlik. Motiv�ltt�, elk�telezett� �s
felhatalmazott� kell tenni az �rintett alkalmazottakat, a v�ltoz�sok pozit�v
aspektusainak hangs�lyoz�s�val. �rdemes megfogadni a szerz� tan�cs�t: a v�ltoz�s
nem f�lelemb�l, nem kudarcb�l �s nem s�rt�d�tts�gb�l t�pl�lkozik. Aj�nlom sz�ves
figyelm�kbe ezt a kit�n� szakk�nyvet, amelynek seg�ts�g�vel k�nnyebben meg fogj�k
�rteni, hogy mi m�s viszi el�re nap mint nap a v�llalatokat a v�ltoz�sok
menedzsel�s�nek r�g�s �tj�n. Dr. L�r�nd Bal�zs szenior �zleti konzult�ns, T-
Systems Magyarorsz�g Zrt."
"A v�ltoz� K�na";"Inotai Andr�s, Juh�sz Ott� (szerk.)";"978 963 454 021
mersz.hu/inotai-juhasz-a-valtozo-kina";"https://doi.org/
10.1556/9789634540212";"2017.05.16 14:01:07";"E k�tet a jelent�s intellektu�lis
er�vel rendelkez� magyar modern K�na-kutat�s legjav�t adja k�zre a glob�lis
v�ls�got k�zvetlen�l megel�z� �llapotokr�l. Hi�nyp�tl� szerepet t�lt be, mivel
magyar sinol�gusokt�l az elm�lt �vekben ritk�n jelent meg k�nyv, noha a K�na-
problematika a hazai �rdekl�d� k�z�ns�g figyelm�nek k�z�ppontj�ba ker�lt. A Magyar
Tudom�nyos Akad�mia �s a Minisztereln�ki Hivatal kezdem�nyez�s�re h�rom �ve folynak
�jra szervezett jelenkori K�na-kutat�sok haz�nkban. Ezek eredm�nyei �s
r�sztanulm�nyai a szakmai k�zv�lem�ny t�j�koztat�s�t szolg�l� k�tetekben jelentek
meg, de nem ker�ltek kereskedelmi forgalomba. Jelen k�tet c�lja a sz�lesebb
k�zv�lem�ny t�j�koztat�sa K�na bels� helyzet�r�l, region�lis �s glob�lis s�ly�nak
n�veked�s�r�l, valamint a magyar-k�nai kapcsolatok alakul�s�r�l. "
"A vil�g f�bb jogrendszerei";"Jany J�nos";"978 963 454 255 1";"Akad�miai
Kiad�";"2018";"Jogtudom�ny";"https://mersz.hu/kiadvany/363";"https://mersz.hu/jany-
a-vilag-fobb-jogrendszerei";"https://doi.org/10.1556/9789634542551 ";"2018.09.17
13:41:27";"A jegyzet a nem nyugati jogi kult�r�kkal, �gy a term�szeti n�pek, majd a
zsid�, az iszl�m, a hindu, a k�nai, valamint a jap�n joggal ismerteti meg az
Olvas�t."
"A vil�g mez�gazdas�g�nak fejl�d�si tendenci�i";"Horv�th J�zsef, Komarek
Levente";"978 963 454 603 0";"Akad�miai
Kiad�";"2020";"Agr�rtudom�ny";"https://mersz.hu/kiadvany/766";"https://mersz.hu/
horvath-komarek-a-vilag-mezogazdasaganak-fejlodese";"https://doi.org/
10.1556/9789634546030";"2020.12.21 16:21:27";"A vil�g mez�gazdas�ga az elm�lt
�vtizedek sor�n sz�mos v�ltoz�son ment kereszt�l. Ezen v�ltoz�sok eredm�nyek�ppen a
mez�gazdas�gi termel�sben �gazatonk�nt �s t�rs�genk�nt elt�r� fejl�d�si tendenci�k
�rv�nyes�ltek. A mez�gazdas�g nemzetgazdas�gi s�lya a vil�g k�l�nb�z� orsz�gaiban
�ltal�ban cs�kken�, de egyes orsz�gokban m�g mindig kit�ntetett szerepe van. A
fejl�d� orsz�gokban a lakoss�g t�bbs�g�t foglalkoztatja, �s a nemzeti �sszterm�k
sz�mottev� r�sz�t biztos�tja. A fejlett orsz�gok nemzetgazdas�g�ban a mez�gazdas�gi
foglalkoztatotts�g �s a mez�gazdas�gi szektor �ltal�ban csek�lyebb szerepet
j�tszik. A k�nyv a vil�g mez�gazdas�g�ban az elm�lt �vtizedekben bek�vetkezett f�bb
v�ltoz�sok ir�ny�t �s m�rt�k�t t�rja az �rdekl�d� olvas� el�. Bemutatja a vil�g
mez�gazdas�gi termel�s�t befoly�sol� felt�teleket �s t�nyez�ket. A term�szeti-
�kol�giai adotts�gok v�ltozatoss�ga �s a t�rsadalmi-gazdas�gi viszonyok
fejletts�g�nek elt�r� foka egy�ttesen a vil�g mez�gazdas�gi termel�s�nek
soksz�n�s�g�t eredm�nyezi. Ennek k�vetkezt�ben a F�ld�n saj�tos mez�gazdas�gi
ter�leti t�pusok alakultak ki. A k�nyv nagy hangs�lyt fektet a mez�gazdas�g f�bb
�gazataival (n�v�nytermeszt�s, �llatteny�szt�s) kapcsolatos j�v�beni kil�t�sokra. A
megb�zhat� el�rejelz�st nagyban nehez�ti az a k�r�lm�ny, hogy a piaci trendek
id�r�l-id�re v�ltoznak. Ebben szerepe van t�bbek k�z�tt a glob�lis kl�mav�ltoz�snak
�s ezzel �sszef�gg�sben a sz�ls�s�ges id�j�r�si elemek (asz�ly, �rv�z, sz�k��r)
s�lyosabb �s gyakoribb el�fordul�s�nak, valamint a n�pess�gn�veked�ssel egy�tt j�r�
j�vedelem-�trendez�d�snek �s ebb�l k�vetkez�en a fogyaszt�i szok�sok
megv�ltoz�s�nak. Meghat�roz� szerep tulajdon�that� a k�olaj�r v�ltoz�s�nak, a
bioenergia-termel�s mez�gazdas�gi anyagsz�ks�glet�nek, egyes �rut�zsdei
folyamatoknak, a nemzetk�zi kereskedelemben tapasztalhat� bizonyos liberaliz�ci�s
t�rekv�seknek �s nem utols� sorban egyes k�z�pt�v� agr�rpolitikai reformokkal,
piacszab�lyoz�ssal �s t�mogat�spolitik�val kapcsolatos v�rakoz�soknak. A 2016-ban
megjelent k�nyv 2., jav�tott kiad�s�t aj�nljuk mindazoknak, akik szeretn�nek a
vil�g mez�gazdas�g�nak f�bb jellemz� von�saival megismerkedni �s betekint�st nyerni
napjaink v�ltoz� mez�gazdas�gi termel�s�be. "
"A Visual Basic for Applications (VBA) programnyelvr�l";"Rippel Endre";"978 963 454
tudom�nyok";"https://mersz.hu/kiadvany/116";"https://mersz.hu/rippel-a-visual-
basic-for-applications-vba-programnyelvrol";"https://doi.org/
10.1556/9789634540021";"2017.09.09 22:50:00";
"A XVI. sz�zad magyar dallamai";"Csomasz T�th K�lm�n, Ferenczi Ilona (sajt� al�
rendez�)";"978 963 454 052 6";"Akad�miai
Kiad�";"2017";"Zenetudom�ny";"https://mersz.hu/kiadvany/264";"https://mersz.hu/
csomasz-ferenczi-a-xvi-szazad-magyar-dallamai";"https://doi.org/
10.1556/9789634540526";"2017.11.06 22:46:04";"A 2017-es m�sodik kiad�s gerinc�t
tov�bbra is az 1958-as kiad�s alkotja, ellenben a megn�vekedett terjedelem miatt az
anyagot k�t k�tetre osztottuk. Az els� k�tetben foglalnak helyet Csomasz T�th
K�lm�n tanulm�nyai, az �nekek v�ltoztat�s n�lk�li k�zread�sa, valamint a
versszakform�k �s sorv�gz�k mutat�ja. B�r a b�v�t�seket t�bbnyire a m�sodik k�tet
tartalmazza, az els� k�tet XI. tanulm�nyfejezet�ben Csomasz T�th K�lm�n h�rom
�jabb tanulm�nya is helyet kapott: kett� a Husz�r G�l 1560-as �nekesk�nyv�r�l, egy
a G�lsz�csi �nekesk�nyvnek az 1958-as kiad�s ut�n megtal�lt pr�gai t�red�k�r�l. A
Husz�r G�l �nekesk�nyvr�l k�sz�lt tanulm�nyban az �nekeket fakszimil�ben k�z�lj�k,
hogy a szerkeszt�nek a m�sodik k�tetben javasolt dallam-�rtelmez�s�t ennek alapj�n
ellen�rizhesse az olvas�. Az els� k�tet v�g�n �s a m�sodik k�tet elej�n egy-egy
t�bl�zat, egy el�re mutat� �s egy visszautal� igaz�tanak el az 1958-as els� �s a
2017-es m�sodik �tdolgozott kiad�s sorsz�mai k�z�tt. Az els� k�tetben k�z�lt
tanulm�nyok dallamutal�sa, valamint a m�sodik k�tet sz�veg- �s dallamjegyzeteinek
utal�sai kiz�r�lag az els� k�tet dallamk�zl�seinek sorsz�maira vonatkoznak. Ennek
k�vetkezt�ben a t�bl�zatok ig�nybe v�tele elengedhetetlen a k�t k�tet
haszn�lat�hoz."
"Az addiktol�gia alapjai I.";"Demetrovics Zsolt (szerk.)";"978 963 454 676
4";"Akad�miai
demetrovics-az-addiktologia-alapjai-i";"https://doi.org/
10.1556/9789634546764";"2021.11.17 00:12:03";"Az addiktol�gia alapjai c�m� sorozat
n�gy k�tet�nek fejezeteihez �sszesen k�zel f�lsz�z szerz� j�rult hozz�, az
addiktol�gia �s t�rster�leteinek legkiv�l�bb kutat�i �s gyakorlati szakemberei. A
k�tetek sz�mos egyetemen v�ltak tananyagg�, az addiktol�gia ter�let�n t�rt�n�
t�j�koz�d�s kiindul�pontj�v�. A sorozat els� r�sze t�l azon, hogy tiszt�zza az
addiktol�gia alapfogalmait, behat�an ismerteti a f�gg�s�get okoz� szereket �s az
addikt�v viselked�sform�kat, valamint a drogf�gg�s�g kialakul�s�nak �s
fennmarad�s�nak okait."
"Az addiktol�gia alapjai II.";"Demetrovics Zsolt (szerk.)";"978 963 454 677
1";"Akad�miai
demetrovics-az-addiktologia-alapjai-ii";"https://doi.org/
t�j�koz�d�s kiindul�pontj�v�. A sorozat m�sodik r�sze �n�ll�an is teljes eg�szet
alkot, �s k�l�n�sen a t�bbi k�tettel kieg�sz�lve komplex k�pet ad az addiktol�gia
viszonylag fiatal, �m dinamikusan fejl�d� tudom�ny�g�r�l az alkoholhoz �s az egy�b
pszichoakt�v szerekhez kapcsol�d� addikci�k bemutat�s�val �s a k�l�nb�z� m�r�si
elj�r�sok, k�rd��vek bemutat�s�val."
"Az addiktol�gia alapjai III.";"Demetrovics Zsolt (szerk.)";"978 963 454 678
8";"Akad�miai
demetrovics-az-addiktologia-alapjai-iii";"https://doi.org/
t�j�koz�d�s kiindul�pontj�v�. A harmadik r�sz a sorozat els� k�t tagj�val szerves
egys�get alkot. Els�sorban a f�gg�s�g kialakul�s�nak �s fennmarad�s�nak
mechanizmusaival (etiol�gia), jogi �s drogpolitikai k�rd�sekkel, valamint a
ter�pia lehet�s�geivel, a k�l�nb�z� ter�pi�s megk�zel�t�sekkel foglalkozik. A
k�tetet �s a sorozat tov�bbi tagjait nem csup�n az addiktol�gia ir�nt �rdekl�d�k
forgathatj�k haszonnal, de az addiktol�gia �s a rokon diszcipl�n�k ter�let�n
tev�kenyked� szakemberek sz�m�ra is forr�sk�nt szolg�lhat."
"Az addiktol�gia alapjai IV.";"Demetrovics Zsolt, Kun Bernadette (szerk.)";"978 963
454 679 5";"Akad�miai
demetrovics-kun-az-addiktologia-alapjai-iv";"https://doi.org/
t�j�koz�d�s kiindul�pontj�v�. A negyedik r�sz a szenved�lybetegs�gek egy speci�lis
ter�let�vel, a viselked�si addikci�kkal, illetve a viselked�si addikci�k�nt
�rtelmezhet� jelens�gekkel foglalkozik, ezek huszonegy t�pus�t mutatja be
k�z�rthet� m�don. A k�tet er�nye, hogy az ismertebb jelens�gek p�ld�ul a
szerencsej�t�k-f�gg�s�g vagy az internetf�gg�s�g mellett olyan, Az addiktol�gia
alapjai megjelen�se el�tt kev�ss� t�rgyalt rendelleness�geket is bemutat, mint
p�ld�ul az izomdiszmorfia, a munkaf�gg�s�g, a testedz�sf�gg�s�g, a szexu�lis
addikci�k, az eg�szs�ges�tel-f�gg�s�g vagy a kodependencia, azaz a t�rsf�gg�s�g."
"Az ad�- �s v�mhat�s�gi ellen�rz�sek komplex rendszere";"Pajor Andrea, Szab� Andrea
(szerk.)";"978 963 594 055 4";"Wolters Kluwer Hungary
Kft.";"2022";"Ad�z�s";"https://mersz.hu/kiadvany/982";"https://mersz.hu/pajor-
szabo-az-ado-es-vamhatosagi-ellenorzesek-komplex-rendszere";"https://doi.org/
10.55413/9789635940554";"2022.06.16 15:13:41";"A p�nz�gyi jog hagyom�nyosan h�rom
f� ter�letet fog �t: az ad�jogot, az �llamh�ztart�s jog�t (k�lts�gvet�si jogot),
valamint a p�nz- �s t�kepiac jog�t. Ezen bel�l n�zet�nk szerint az ad�jog �n�ll�
diszcipl�nak�nt is meg�llja a hely�t, tekintve, hogy az �llam k�lts�gvet�si
bev�teleinek t�bb mint 80%-�t a Nemzeti Ad�- �s V�mhivatal (NAV) mint �llami ad�-
�s v�mhat�s�g szedi be, �s ezt a hat�s�gi munk�t sz�les k�r� anyagi jogi �s
elj�r�sjogi norma szab�lyozza. Az ad�beszed�sben az �nk�ntes jogk�vet�s m�k�d�s�n
t�l jelent�s szereppel b�r az ad�hat�s�g ellen�rz�si tev�kenys�ge. A NAV
ellen�rz�si tev�kenys�g�ben sz�mos olyan ter�let van, amely egy�b k�zigazgat�si
hat�s�gi ter�letekkel is �sszefon�d�sban �ll, �s az �llampolg�rok, gazd�lkod�
szervezetek sz�les k�r�t �rinti. Gondoljunk itt a klasszikus ad�ellen�rz�seken t�l
a f�mkereskedelmi ellen �rz�sekre, az EK�ER ellen�rz�sekre, a j�ved�ki
ellen�rz�sekre, a v�mellen�rz�sekre, a NAV hat�sk�r�be tartoz� szab�lys�rt�sek
ellen�rz�s�re, az Eur�pai Mez�gazdas�gi Garancia Alapb�l sz�rmaz� egyes t�mogat�sok
ellen�rz�s�re. Ezt a rendk�v�l sz�les �s szerte�gaz�, egym�st�l sok tekintetben
elk�l�n�l�, de m�gis t�bb sz�lon egym�shoz kapcsol�d� ellen�rz�si munk�t mutatja be
a kiadv�ny. C�lja, hogy �tfog� t�j�koztat�st ny�jtson a NAV komplex ellen�rz�si
tev�kenys�g�r�l, �sszefoglalja �s �rthet�v� tegye az �llami ad�- �s v�mhat�s�g
ellen�rz�si tev�kenys�g�t meghat�roz� jogi szab�lyoz�st. A k�tet tartalma el�seg�ti
a Nemzeti K�zszolg�lati Egyetem k�pz�s�n bel�l a v�m- �s p�nz�gy�r hallgat�k,
valamint a k�zigazgat�s-szervez� alapszak ad�igazgat�si szakir�ny�n tanul�
hallgat�k sz�m�ra az ad�- �s v�mhat�s�gi ellen�rz�s komplex rendszer�nek
meg�rt�s�t, tov�bb� el�seg�ti az ad�z�k (mag�nszem�lyek �s gazd�lkod� szervezetek)
�s az ad�z�kat k�pvisel� ad�tan�csad�k, k�nyvvizsg�l�k, �gyv�dek sz�m�ra a NAV
�ltal v�gzett ellen�rz�sek �s az azokat szab�lyoz� jogi norm�k sz�vev�ny�ben
t�rt�n� eligazod�st. "
"Az �fak�telezetts�g keletkez�s�nek id�pontja �s a teljes�t�s helye";"Farkas
Alexandra";"978 963 295 841 5";"Wolters Kluwer Hungary
Kft.";"2019";"Ad�z�s";"https://mersz.hu/kiadvany/619";"https://mersz.hu/farkas-az-
afa-kotelezettseg-keletkezesenek-idopontja-es-a-teljesites-helye";"https://
doi.org/10.55413/9789632958415";"2019.11.25 15:55:08";"Kiadv�nyunk az �fa k�t
kulcsfontoss�g� ter�let�t dolgozza fel: - az ad�fizet�si k�telezetts�g
keletkez�s�nek id�pontj�ra (ezen bel�l a teljes�t�si id�pontokra) vonatkoz�
szab�lyokat, illetve - a teljes�t�si hely szab�lyrendszer�t. Az ad�fizet�si
k�telezetts�g keletkez�s�nek napj�ra vonatkoz� szab�lyok rendelkeznek arr�l, hogy
egy �faalany gazd�lkod�nak az �ltala teljes�tett, illetve ford�tott ad�z�s�
konstrukci�k eset�n az �ltala megrendelt �gylet ut�n milyen id�ponttal kell az �f�t
megfizetnie, illetve egy�b ad�k�telezetts�geit teljes�tenie. A teljes�t�si hely
szab�lyok pedig azt rendezik, hogy egy adott, hozz�adott�rt�k-ad�z�s al� es� �gylet
ut�n mely orsz�gban (Magyarorsz�gon vagy k�lf�ld�n) keletkezik-e �fak�telezetts�g.
Ez ut�bbi k�rd�sk�r az�rt is kiemelt jelent�s�g�, mert ezen szab�lyok ismeret�ben
d�nthet� el pontosan, hogy egy �faalany gazd�lkod�nak egy �rintett �gylet
vonatkoz�s�ban van-e egy�ltal�n Magyarorsz�gon teljes�tend� forgalmi
ad�k�telezetts�ge. A kiadv�ny a jogszab�lyi rendelkez�sek r�szletes,
magyar�zatokkal t�zdelt ismertet�s�n t�l sz�mos p�ld�val seg�ti a jogalkalmaz�kat
ezen szab�lyrendszerek hat�konyabb meg�rt�s�ben �s kezel�s�ben."
"Az agressz�v k�d";"Bord�s S�ndor";"978 963 454 452 4";"Akad�miai
bordas-az-agressziv-kod";"https://doi.org/10.1556/9789634544524";"2019.10.09
23:37:25";"A k�nyv t�bb r�szb�l �ll, melyek kor�bbi kutat�saim eredm�nye kapcs�n
val�sultak meg egyr�szt Budapesten �s az egykori Jugoszl�vi�ban, Szabadk�n, az
�ngyilkoss�g motiv�ci�s h�tter�t kutatva, m�sr�szt Szlov�ki�ban, a r�gebben
Pozsonyban m�k�d� M�rai S�ndor Alap�tv�ny �gisze alatt, az etnikai konfliktusok
kialakul�s�nak okait kutatva.Ebben a munk�ban az agresszi� befel� vet�l�s�nek
t�rsadalmi �s egy�ni okait vizsg�lva megfogalmaz�dott a szl�v (t�bbnyire szerb) �s
a vajdas�gi magyar csal�dokra jellemz� kommunik�ci�s saj�toss�g. A Jugoszl�v
polg�rh�bor� kit�r�se, amely szem�lyesen is �rintett, fogalmaztatta meg bennem
(benn�nk) azt a gondolatot, hogy a polg�rh�bor� kit�r�se m�g�tt mennyiben
h�z�dhatnak meg egy kult�r�ra jellemz� kommunik�ci�s kapcsolatok vagy a verb�lis
kommunik�ci� m�g�tt rejl�, a kult�r�ra jellemz� gondolkod�s, esetleg a kult�r�k
k�z�tti kommunik�ci�s zavarok."
"Az AKG mint innovat�v tanul�si k�rnyezet";"Horv�th L�szl�, Lencse-Cs�k Orsolya,
Misley Helga, Nagy Krisztina, Verderber �va";"978 963 059 922 1";"Akad�miai
Kiad�";"2018";"Pedag�gia";"https://mersz.hu/kiadvany/338";"https://mersz.hu/
horvath-lencse-csik-misley-nagy-verderber-az-akg-mint-innovativ-tanulasi-
kornyezet";"https://doi.org/10.1556/9789630599221";"2018.10.02 00:17:16";"Az
Alternat�v K�zgazdas�gi Gimn�zium (AKG) megalap�t�s�t�l kezdve reflekt�v m�don,
szakmai �nvizsg�latra �s korrekci�ra �p�lve szervezi �let�t. Ennek szerves r�sz�t
k�pezi a t�z�venk�nti �tvil�g�t�s, melynek eredm�nyeit az int�zm�ny mindenki
sz�m�ra el�rhet� m�don k�zz�teszi (AKG, 2012). Az AKG mint innovat�v tanul�si
k�rnyezet c�m� kiadv�ny az AKG Alap�tv�ny �ltal megrendelt �s az �nigazgat�
nevel�test�let �ltal elfogadott szervezeti �tvil�g�t�s leg�jabb, 2016-os
eredm�nyeit foglalja �ssze. Teszi mindezt annak �rdek�ben, hogy azt az iskola saj�t
fejl�d�se, fejleszt�se c�lj�b�l felhaszn�lhassa, m�sr�szt az�rt, hogy az iskol�t a
k�lvil�g sz�m�ra objekt�v, szakmailag megalapozott m�don reprezent�lja."
"Az alkotm�nyb�r�skod�s �talakul�sa Magyarorsz�gon 2010 ut�n";"G�rdos-Orosz
Fruzsina";"978 963 454 865 2";"Akad�miai
gardos-orosz-az-alkotmanybiraskodas-atalakulasa-magyarorszagon-2010-
utan";"https://doi.org/10.1556/9789634548652";"2022.11.30 17:11:25";"Magyarorsz�gon
a demokratikus rendszerv�lt�s �ta m�k�d� Alkotm�nyb�r�s�g a 2011. �vi Alapt�rv�ny
sz�vege szerint is a jog�llami berendezked�s �re. Az elm�lt �vekben az alkotm�nyoz�
hatalom �s a jogalkot� azonban gyakran v�ltoztatta az alkotm�nyb�r�skod�sra
vonatkoz� szab�lyokat. Mind ezzel, mind az ebben a szab�lyoz�si k�rnyezetben m�k�d�
Alkotm�nyb�r�s�g d�nt�seivel kapcsolatban alapvet� szakmai kritik�k fogalmazhat�k
meg. A k�nyv azt mutatja be, hogyan alakult �t az alkotm�nyos k�rnyezet, milyen
neh�zs�gekkel szembes�lt az Alkotm�nyb�r�s�g �s hogyan oldotta meg a r� b�zott
feladatot 2010 �ta. A k�nyv amellett �rvel, hogy Magyarorsz�gon az int�zm�ny
klasszikus jogi funkci�ja alapvet�en v�ltozott meg az Alapt�rv�ny rendszer�ben. "
"Az �llam";"Cicero ";"978 963 059 707 4";"Akad�miai Kiad�";"2016";"Filoz�fia,
�kortudom�ny";"https://mersz.hu/kiadvany/20";"https://mersz.hu/cicero-az-
allam";"https://doi.org/10.1556/9789630597074";"2016.03.23 16:43:51";"Cicero az a
kiemelked� r�mai �llamb�lcsel�, akinek eszm�ib�l a Cicero sz�zad�nak is tekinthet�
XVIII. sz�zadban m�g az amerikai alkotm�ny megalkot�i is a magukat a r�mai
k�zt�rsas�g eszmei k�vet�inek tekint� francia forradalm�rokhoz hasonl�an szellemi
t�mogat�st rem�ltek az �j t�rsadalmi �s alkotm�nyos rend kialak�t�sa sor�n. Cicero
�llamb�lcselete ugyanakkor nem csek�ly hat�ssal van a konzervat�v gondolkod�kra is,
akik a hagyom�nyokhoz val� visszat�r�s Cicero �ltal megfogalmazott eszm�j�t
hangs�lyozz�k. A pozitivizmus t�rnyer�se a XIX. sz�zadban m�r nem kedvez a cicer�i
eszmevil�g befogad�s�nak. Sz�zadunkban azonban tagadhatatlann� v�lik, hogy Cicero a
g�r�g-r�mai antikvit�s olyan gondolkod�ja, aki k�pes volt az �llam ma is nemegyszer
aktu�lis jelent�ssel rendelkez� meghat�roz�s�ra. Cicero, szak�tva az �llamot merev
kateg�ri�nak tekint� szeml�lettel, az�ltal j�rul hozz� a modern alkotm�nyos
�llamfogalom megalapoz�s�hoz, hogy az �llamot �s annak legt�gabban �rtelmezett
alkotm�ny�t t�rt�neti, politikai, etikai, gazdas�gi, terminol�giai �s pszichol�giai
elemek �tfog� vizsg�lat�val t�rja fel. Cicero �llamb�lcselete �s politikai
eszmevil�ga megismer�s�hez n�lk�l�zhetetlen a val�sz�n�leg leghosszabb, b�r teljes
terjedelm�ben fenn nem maradt Az �llam c�m� dial�gusa, amelynek rekonstru�lhat�
teljes sz�vege Hamza G�bor ford�t�s�ban �s bevezet� tanulm�ny�val most jelenik meg
els� �zben magyar nyelven."
"Az �llami Egyh�z�gyi Hivatal tev�kenys�ge";"K�peczi B�cz Edit";"978 963 454 685
6";"Akad�miai Kiad�";"2021";"T�rt�nelem";"https://mersz.hu/kiadvany/857";"https://
mersz.hu/kopeczi-az-allami-egyhazugyi-hivatal-tevekenysege";"https://doi.org/
10.1556/9789634546856";"2021.06.23 15:48:37";"A k�tet a kommunista rendszer �ltal
l�trehozott �llami hivatal"" manipulat�v �s diktat�rikus tev�kenys�g�t ismerteti.
Megpr�b�l �tfog� k�pet ny�jtani a hivatal m�k�d�s�r�l, sz�vev�nyes
kapcsolatrendszer�r�l �s az egyh�zak bels� hit�let�be t�rt�n� agressz�v
beavatkoz�sokr�l, b�r az �llami Egyh�z�gyi Hivatal t�bb �vtizedes m�k�d�se alatt
keletkezett iratanyagok teljes �s �tfog� vizsg�lata, elemz�se, m�g hossz� �vekig
eltart. Bemutatja a hivatal l�trehoz�s�nak el�zm�nyeit, az �llam �s az egyh�zak
k�z�tt megk�t�tt egyezm�nyek sz�veg�t, megtal�lhat�k benne az akkor �rv�nyben l�v�
jogi szab�lyoz�sok, majd folyamatos durva megs�rt�s�k az �llam r�sz�r�l.
Jegyz�k�nyvek, dokumentumok �rulkodnak az egyh�zi szem�lyek megfigyel�seir�l,
�rtatlan emberek meghurcol�s�r�l. A digit�lis kiad�st a szerz� az �llami Egyh�z�gyi
Hivatal nemzetk�zi tev�kenys�ge c. fejezettel eg�sz�tette ki."
"Az �llami tulajdon pillanatai";"Voszka �va";"978 963 454 218 6";"Akad�miai
Kiad�";"2018";"Gazdas�g";"https://mersz.hu/kiadvany/334";"https://mersz.hu/voszka-
az-allami-tulajdon-pillanatai";"https://doi.org/10.1556/9789634542186";"2018.06.06
08:17:37";"Visszaford�that�-e a privatiz�ci�? Az elm�lt �vtized hazai tapasztalata
mellett az Eur�pai Uni� sok orsz�ga, s�t az �llamos�t�sokat hagyom�nyosan elutas�t�
USA is azt p�ld�zza, hogy igen. A k�nyvben felv�zolt gazdas�gt�rt�neti k�rk�p arra
utal, hogy az �llami tulajdon kiterjed�s�nek megv�ltoztat�sa er�s t�rsadalmi
megr�zk�dtat�sok idej�n nem szokatlan jelens�g. Ezek a nagy hull�mok, amelyeket a
szerz� a tulajdon pillanatainak nevez, biztos jelei a rendk�v�li helyzetnek, �s
t�bbnyire �sszekapcsol�dnak az �ppen uralkod� gazdas�gpolitikai �s elm�leti
paradigma megv�ltoz�s�val. A v�ls�gok kezel�s�re az eur�pai orsz�gok korm�nyai a
20. sz�zadban �s az�ta is alkalmas eszk�znek tal�lt�k az �llami tulajdon
kiterjed�s�nek megv�ltoztat�s�t. Csakhogy l�nyeg�ben ugyanolyan c�lokat kit�zve
eleinte sorozatosan a b�v�t�s, majd pedig a sz�k�t�s ir�ny�ba l�ptek, 2008 ut�n
viszont az �llamos�t�s �s a privatiz�ci� egym�ssal p�rhuzamosan sz�k�tt magasba. A
f� tendencia elbizonytalanod�s�b�l �s a legut�bbi pillanat t�bb �jszer� von�s�b�l
kiindulva a k�nyv ny�ltan v�llalt sz�nd�ka, hogy elbizonytalan�tsa az Olvas�t is
n�h�ny megk�rd�jelezhetetlennek tekintett alapigazs�gban. Van-e t�rt�l �s id�t�l
f�ggetlen biztos recept, �r�k igazs�g az �llamos�t�s vagy privatiz�ci� k�rd�s�ben
l�tezik-e egyetlen helyes megold�s? Val�ban �les-e a hat�r a k�ztulajdon �s a
mag�ntulajdon k�z�tt, t�nyleg sz�ges ellent�tben �ll-e egym�ssal az �llamos�t�s �s
a privatiz�ci�? Egy�ltal�n: ugyanazt jelentik-e ezek a fogalmak k�l�nb�z� korokban
�s k�l�nb�z� orsz�gokban? Mivel a k�ztulajdon k�rd�se mind a gazdas�gt�rt�net, mind
az elm�lett�rt�net tanuls�ga szerint szorosan �sszef�gg az �llamnak a gazdas�gban
bet�lt�tt szerep�vel, a k�nyv nemcsak az �llamos�t�s �s a privatiz�ci� ir�nt
�rdekl�d�knek aj�nlhat�, hanem azoknak is, akik a gazdas�gpolitikai d�nt�sek
felt�telrendszer�nek hat�s�t, mozgat�rug�it �s a k�zgazdas�gi te�ri�khoz f�z�d�
viszony�t szeretn�k jobban megismerni. "
"Az amerikai polg�rh�bor�";"Keegan John";"978 963 454 800 3";"Akad�miai
keegan-az-amerikai-polgarhaboru";"https://doi.org/
10.1556/9789634548003";"2022.05.05 15:01:55";"Az amerikai polg�rh�bor� az egyik
leghosszabb �s legv�resebb az �jabb kor h�bor�i k�z�l. Ugyanakkor az egyik
legrejt�lyesebb is. Az Egyes�lt �llamok sz�mtalan h�bor�ja k�z�l ez az, amelyik
val�ban �rdekli az amerikaiakat, ha m�s�rt nem, az�rt, mert m�ig ebben esett el a
legt�bb amerikai. A D�l n�pe elk�peszt� lelkesed�ssel v�llalta a katon�skod�st. B�r
a k�zdelem a rabszolgas�g miatt t�rt ki, a k�t orsz�gr�sz szembefordul�s�nak m�ly�n
m�ig �rz�kelhet� �letformabeli k�l�nbs�gek h�z�dtak meg. M�v�szek sokas�g�t ihlette
meg, a t�rt�n�szeket azonban m�g ma is zavarba ejti. T�rt�nete csak a nap�leoni
vagy a vil�gh�bor�khoz m�rhet�en bonyolult �s ellentmond�sos. Az els� modern
vagyis vas�ton sz�ll�tott, t�v�r�n ir�ny�tott, gy�ripari term�kekkel felszerelt
t�meghadseregek �ltal v�vott h�bor� t�rt�net�r�l �rott k�nyv�ben John Keegan, a
kiv�l� brit hadt�rt�n�sz megfejti e h�bor� f�ldrajzi �s vezet�si viszonyainak,
valamint had�szat�nak logik�j�t, �s eligaz�t benn�nket a konfliktus csataterein.
Keegan ezzel a k�z�rthet� nyelven meg�rt munk�j�val teszi fel a koron�t �letm�v�re,
amelybe a hadt�rt�net t�bb klasszikus m�v�nek megalkot�s�n t�l beletartozik a NATO
legink�bb t�rt�nelemtudatos tisztikar�nak, a Brit Hadsereg tisztjeinek az oktat�sa
�s nevel�se is. Mag�val ragad� munk�ja a t�ma alapvet� k�nyve."
"Az anyagmozgat�s biztons�gtechnik�ja";"M�sz�ros Ferenc, K�ves G�bor, Spiegel
Istv�n, J�nv�ri Tibor, E�ry Tiborn�";"978 963 454 290 2";"Akad�miai
tudom�nyok";"https://mersz.hu/kiadvany/443";"https://mersz.hu/meszaros-koves-
spiegel-janvari-eory-az-anyagmozgatas-biztonsagtechnikaja";"https://doi.org/
10.1556/9789634542902";"2018.12.20 12:15:50";"Jegyzet�nk az anyagmozgat�s eszk�zei
�s folyamatai alapvet� biztons�gtechnikai ismereteit foglalja �ssze m�rn�k �s
szakm�rn�k szakok hallgat�i sz�m�ra."
"Az Arktisz nemzetk�zi jogi helyzete";"Csatl�s Erzs�bet";"978 963 454 429
6";"Akad�miai
csatlos-az-arktisz-nemzetkozi-jogi-helyzete";"https://doi.org/
10.1556/9789634544296";"2019.10.07 22:35:55";"A k�tet c�lja az �szaki-sarkvid�k
nemzetk�zi jogi helyzet�nek tiszt�z�sa abban a kaotikus helyzetben, amelyet a
nyersanyag�hes �llamok vet�lked�se �s az ezzel �sszef�gg� megv�laszolatlan jogi
k�rd�sek okoznak a jeges t�rs�gben. Vajon az Arktisz els�sorban v�zi ter�let�re
ugyanazok a jogi szab�lyok vonatkoznak, mint a F�ld b�rmely m�s r�sz�re, vagy
k�l�nleges adotts�gai speci�lis rendelkez�sek, esetleg �j jogi kateg�ri�k
alkalmaz�s�t indokolj�k? A ter�let t�rt�nete ugyanis jogi szempontb�l az
�ltal�nost�l val� elt�r�sre, �gy jogi bizonytalans�gok halmaz�ra �p�l. A m� a
vitatott k�rd�seket elemzi, �ttekinti �s �rt�keli a t�rs�gre vonatkoz� jelenlegi
parti �llami szab�lyoz�st, illet�leg nemzetk�zi kooper�ci�t, �s ezek f�ny�ben a
ter�let jogi helyzet�re vonatkoz� meg�llap�t�sok t�tel�n kereszt�l mutatja be az
Arktisz nemzetk�zi jogi helyzet�t."
"Az attrakci�t�l az �lm�nyig";"Puczk� L�szl�, R�tz Tamara";"978 963 059 883
Turizmus";"https://mersz.hu/kiadvany/235";"https://mersz.hu/puczko-ratz-az-
attrakciotol-az-elmenyig";"https://doi.org/10.1556/9789630598835";"2017.09.27
09:44:09";"Ez az els� k�tet a t�m�ban, amely nyomot hagy, k�pbe hoz �s felr�z! �
Puczk� L�szl� �s R�tz Tamara Az attrakci�t�l az �lm�nyig c�m� k�nyv�nek
k�z�ppontj�ban az a turista/l�togat�/fogyaszt� �ll, aki vizsg�lja, elemzi, �rt�keli
a term�szeti �s kultur�lis �r�ks�g k�zz�t�tel�nek k�l�nb�z� gyakorlatait. A szerz�k
j�l elk�l�n�tik az inform�ci� �s az interpret�ci� fogalm�t, meg�rtetve, hogy hol �r
v�get az egyik, s hol kezd�dik a m�sik, s egy�ttal bemutatj�k az �lm�ny k�l�nb�z�
vet�leteit is. �ll�t�saikat a pszichol�gia, a gazdas�gtan �s a kult�ratudom�ny
oldal�r�l egyar�nt al�t�masztj�k. A k�tet m�rt�kad� mint�kat ad az interpret�ci�k
tervez�s�hez. P�ld�it olyan ter�letr�l hozza, mint a tematikus �t, a helyben
meg�rz�tt �r�ks�g, a m�zeum, illetve a tudatosan m�velt angolsz�sz mint�k a helyi
�r�ks�g-sz�nhelyekt�l a mega-m�zeumokig. A szeml�let �szinte, kritikus, szellemes,
eleg�ns �s t�mogat�: �nvizsg�lathoz �s �szt�nz� tov�bbl�p�shez egyar�nt seg�ts�get
ny�jt. A kutat�sok, elemz�sek, tervez�sek k�zik�nyvek�nt is haszn�lhat�, s egyben
sorvezet�k�nt is szolg�l. A kiadv�nyt mindazoknak a szakembereknek aj�nljuk, akik
terveznek, l�trehoznak, fenntartanak �s fejlesztenek k�l�nb�z� attrakci�kat - ak�r
l�togat�k�zpontokban, m�zeumokban, turisztikai �s �r�ks�ghelysz�neken, kultur�lis
�s hagyom�ny�rz� civil szervezetek munk�j�ban vagy m�s keretek k�z�tt. Alapvet�
k�zik�nyvk�nt haszn�lhatj�k azok a fels�fok� �s feln�ttk�pz� int�zm�nyek is, melyek
a m� tematik�j�t �rint� ter�letekre k�peznek szakembereket. � B�rd Edit Duna
M�zeum, PR �s marketing munkat�rs K�ldy M�ria igazgat�, Szabadt�ri N�prajzi M�zeum,
M�zeumi Oktat�si �s K�pz�si K�zpont Szab� Zsuzsanna igazgat�, Szabadt�ri N�prajzi
M�zeum, �zemeltet�si �s Ismeret�tad�si Igazgat�s�g"
"Az �gbolt";"Arisztotel�sz ";"978 963 059 745 6";"Akad�miai
�kortudom�ny";"https://mersz.hu/kiadvany/22";"https://mersz.hu/arisztotelesz-az-
egbolt";"https://doi.org/10.1556/9789630597456";"2016.07.08 10:57:37";"Az �gbolt c.
m�ben Arisztotel�sz �ltal�nosabb term�szetfiloz�fiai megfontol�sait az �gitestek
mozg�s�ra �s term�szet�re alkalmazza. E megfontol�sok eredm�nyek�ppen Arisztotel�sz
amellett �rvel, hogy a vil�g �r�k, v�ges kiterjed�s�, �s k�z�ppontj�ban helyezkedik
el a g�mb alak� F�ld. Az �gbolt �r�kk� tart� k�rmozg�st v�gez - ezt az teszi
lehet�v�, hogy az �gboltot a k�rmozg�st a saj�t term�szetes mozg�sak�nt v�gz�
speci�lis anyagfajta alkotja. A m� harmadik �s negyedik k�nyve a vil�g k�zep�n
elhelyezked� F�ld elemeinek tulajdons�gait �rja le - ezek k�z�l a f�ld �s a v�z
term�szet�n�l fogva f�gg�legesen lefel� mozog, a leveg� �s a t�z pedig felfel�
t�rekszik -, majd azt taglalja, hogy az elemek mozg�sa mennyiben hat�rozza meg az
�sszetett testek mozg�s�t. K�tet�nk Az �gbolton k�v�l f�ggel�kk�nt a pszeudo-
arisztotel�szi Vil�grendet is tartalmazza."
"Az eg�szs�g�gy finansz�roz�sa �s f�bb gazdas�gi m�dszerei";"Garaj Erika, Nov�k
Tam�s";"978 963 454 527 9";"Akad�miai
Kiad�";"2020";"Gazdas�g";"https://mersz.hu/kiadvany/670";"https://mersz.hu/garaj-
novak-az-egeszsegugy-finanszirozasa";"https://doi.org/
10.1556/9789634545279";"2020.02.26 11:56:19";
"Az e-k�zigazgat�s elm�lete";"Budai Bal�zs Benj�min";"978 963 059 785 2";"Akad�miai
Kiad�";"2016";"Gazdas�g";"https://mersz.hu/kiadvany/154";"https://mersz.hu/budai-
az-e-kozigazgatas-elmelete";"https://doi.org/10.1556/9789630597852";"2016.10.30
18:36:17";"A korm�nyzati moderniz�ci�t az �j igazgat�si technol�gia rutinszer�
haszn�lat�ban l�tom: az informatika sz�les k�r� alkalmaz�s�ban, az elektronikus
korm�nyz�s elterjeszt�s�ben, tudatos haszn�lat�ban. A k�zigazgat�s-tudom�nyi szakma
nagyj�b�l egyet�rt ezzel, azonban az elektronikus eszk�z�k alkalmaz�sa sokszor az
elm�leti alapok ismerete n�lk�l t�rt�nik. A BCE K�zigazgat�studom�nyi Kar�n, a volt
�llamigazgat�si F�iskola K�zigazgat�s-szervez�si Tansz�k�n a majd egy �vtized alatt
felhalmozott, �s ebben a k�nyvben bemutatott, rendszerezett inform�ci�mennyis�g
l�tt�n joggal �rezhetj�k, hogy egy �j tudom�nyos m�dszertani szakter�let elm�leti
megalapoz�s�nak lehet�nk szemtan�i. Prof. Dr. L�rincz Lajos , az MTA rendes tagja
A k�zigazgat�s t�rt�net�ben mindig voltak nagy �llom�sok, paradigmav�lt�sok,
amelyek ut�n a k�zigazgat�s fogalma �j �rtelmet nyert. Vagy a feladatok, a
funkci�k, vagy az appar�tus, de legink�bb a technol�gia, a m�dszerek v�ltoztak,
moderniz�l�dtak, fejl�dtek. Napjainkban valamennyi t�nyez� intenz�v, er�ltetett
v�ltoztat�sa zajlik egy �j k�rnyezetben: az inform�ci�s t�rsadalomban. Az
elektronikus k�zigazgat�s �jra�rtelmezi a k�zigazgat�s helyzet�t, feladat�t �s
eszk�zrendszer�t. Ez a kiv�l� k�nyv Magyarorsz�gon els�k�nt v�llalkozik arra, hogy
a t�ma hazai diskurzus�ban felt�rk�pezze �s rendszerezze a vonatkoz� ismereteket.
Prof. Dr. M�th� G�bor professor emeritus Nemzeti K�zszolg�lati Egyetem
K�zgazdas�gtudom�nyi Kar Az inform�ci�s t�rsadalom felgyorsult vil�g�ban a
szolg�ltat� elektronikus k�zigazgat�s ki�p�t�se �s fejleszt�se m�ra m�r
megker�lhetetlen k�rd�ss� v�lt. A k�nyv nemcsak szakk�nyv, hanem fontos �s �rdekes
inform�ci�t ny�jt minden �rdekl�d� sz�m�ra. Sokoldal� megk�zel�t�ssel igyekszik
bemutatni a nemzetk�zi, az uni�s �s a hazai helyzetet, annak eredm�nyeivel �s
kih�v�saival egy�tt. Rendszerez� ig�ny�vel egy �j, kialakul�ban l�v�
tudom�nyter�let tudom�nyos alapk�v�nek tekinthet�. Prof. Dr. Kov�cs �rp�d egyetemi
tan�r Szegedi Tudom�nyegyetem, az �llami Sz�mvev�sz�k kor�bbi eln�ke, a
K�lts�gvet�si Tan�cs eln�ke"
"Az elemanalitika korszer� m�dszerei";"Z�ray Gyula (szerk.)";"978 963 059 850
7";"Akad�miai
Kiad�";"2016";"K�mia";"https://mersz.hu/kiadvany/181";"https://mersz.hu/zaray-az-
elemanalitika-korszeru-modszerei";"https://doi.org/
10.1556/9789630598507";"2016.12.05 15:33:01";"Az elemek min�s�gi �s mennyis�gi
meghat�roz�s�ra kifejlesztett m�szeres analitikai m�dszerek n�lk�l�zhetetlen
eszk�zei a term�szettudom�nyi kutat�soknak �s a min�s�gellen�rz�snek az ipar �s a
mez�gazdas�g k�l�nb�z� ter�letein. Seg�ts�g�kkel nyerhet�nk inform�ci�t k�l�nb�z�
anyagrendszerek (pl. talajok, felsz�ni vizek, l�gk�ri aeroszolok, meteoritok,
f�m�tv�zetek �s nagytisztas�g� f�mek, ker�mi�k, �lelmiszerek, biofilmek, v�r- �s
vizeletmint�k stb.) elem�sszet�tel�r�l. A nagyteljes�tm�ny� m�szeres analitikai
technik�k t�bb esetben fg/g - pg/g kimutat�si hat�rokkal �s 5-8 koncentr�ci�
nagys�grendet �tfog� munkatartom�nyokkal jellemezhet�k, azaz lehet�v� teszik a f�-,
mell�k- �s nyomalkot�k egyidej� meghat�roz�s�t ak�r 70 elem vonatkoz�s�ban is. Az
ismertetett m�dszerek k�z�l a felhaszn�l� analitikusnak kell eld�ntenie, hogy az
adott anyagrendszer vizsg�lat�hoz roncsol�sos vagy roncsol�smentes m�dszert, �s
ehhez mely mintael�k�sz�t�si technik�t alkalmaz. Ezen d�nt�sek meghozatal�hoz ny�jt
a k�nyv megfelel� h�tteret, ismertetve a k�l�nb�z� m�dszerek elm�leti alapjait �s
gyakorlati p�ld�kkal seg�tve a legmegfelel�bb m�dszer kiv�laszt�s�t. A k�nyv
egyar�nt aj�nlhat� egyetemi hallgat�knak, doktoranduszoknak �s az analitikai
laborat�riumokban dolgoz� szakembereknek. "
"Az elemanalitika korszer� m�dszerei";"Z�ray Gyula, Mihucz Viktor G�bor
(szerk.)";"978 963 454 448 7";"Akad�miai
Kiad�";"2019";"K�mia";"https://mersz.hu/kiadvany/583";"https://mersz.hu/zaray-
mihucz-az-elemanalitika-korszeru-modszerei-2-atd-kiadas";"https://doi.org/
10.1556/9789634544487";"2020.03.02 23:21:17";"Dr. Z�ray Gyula egyetemi tan�r �ltal
2006-ban szerkesztett �s r�szben �rt Az elemanalitika korszer� m�dszerei c�m� k�nyv
t�bb �vtizedes hi�nyp�tl� m� volt, ami az elm�lt t�z �vben rendk�v�l hasznos
seg�deszk�znek bizonyult az egyetemeinken k�mi�t alap- �s mesterfokon tanul�,
illetve PhD-tanulm�nyokat folytat� hallgat�k k�r�ben. A k�nyv nyomtatott
v�ltozat�nak valamennyi p�ld�nya vev�re tal�lt. Ez nem meglep�, hiszen a szerz�k
magas szinten, ugyanakkor k�z�rthet�en ismertetik a m�szeres elemanalitikai
m�dszerek sz�les sk�l�j�t, �tv�zve az elm�leti �s a gyakorlati ismereteket. Z�ray
Gyula kezdem�nyez�s�re t�bb szerz� kieg�sz�tette fejezet�t az adott szakter�let
(pl. optikai spektroszk�pia, atomabszorpci�s spektrometria, indukt�v csatol�s�
optikai emisszi�s spektrometria, indukt�v csatol�s� plazma t�megspektrometria,
l�zerspektroszk�pia �s az ezekhez kapcsol�d� minta-el�k�sz�t�si elj�r�sok) leg�jabb
eredm�nyeivel. Az �tdolgozott v�ltozat szerkeszt�s�ben tev�kenyen r�szt vett Z�ray
professzor munkat�rsa, Mihucz Viktor G�bor egyetemi docens, aki az
atomspektrometri�ban alkalmazott minta-el�k�sz�t�si m�dszerekkel foglalkoz�
fejezetet a leg�jabb eredm�nyekkel b�v�tette. Az Akad�miai Kiad� kezdem�nyez�s�re
az �tdolgozott m� 2017-ben elektronikus form�ban is megjelent. A k�nyvben
�sszefoglalt ismeretanyag hasznos inform�ci�kat ny�jt sz�mos szakter�leten (pl.
m�szaki k�mia, biok�mia, klinikai k�mia, geok�mia, agrok�mia) dolgoz� analitikus
sz�m�ra, ez�rt pap�ralap� form�ban val� kiad�sa is indokolt. (Dr. Orb�n Mikl�s
professor emeritus ELTE K�miai Int�zet) "
"Az elfogad�s m�v�szete";"Harday Silvia Ildik�";"978 963 059 967 2";"Akad�miai
harday-az-elfogadas-muveszete";"https://doi.org/10.1556/9789630599672";"2019.12.17
14:27:17";"K�rdezhetik, mi�rt v�llalkoztam a pszichoter�pi�s munk�mban �s a
k�l�nb�z� c�llal szervez�d�tt encounter csoportokban szerzett tapasztalataim
k�zread�s�ra? Els�sorban tal�n az�rt, mert n�gyszemk�zt a kliensekkel, a csoportban
facilit�tork�nt (vezet�k�nt), tan�rk�nt a di�kok k�r�ben nap mint nap meggy�z�dtem
arr�l, hogy Carl Ransom Rogers amerikai pszichol�gus elgondol�sai a pozit�v, de
legal�bbis semleges emberi term�szetr�l, a saj�t l�ny�nk �nkiteljesed�s�r�l,
b�lcsess�g�r�l, az elfogad�snak, t�r�d�snek, a szeretetnek szinte misztikus
hat�s�r�l val�ban jelen vannak b�rmely fejleszt� emberi kapcsolatban. Szerettem
volna, ha ennek gyakorlati p�ld�it - a val�s�gos �nmagunk�rt folytatott k�zdelmeink
sor�n �t�lt n�ha meghat�, n�ha megr�z�, n�ha d�h�s �s elkeseredett, n�ha
felszabad�t� �rz�sek sz�let�s�t, folyamat�t; a csak m�sokra koncentr�lt figyelem,
az akt�v meghallgat�s �s a bel�l�nk �rad� pozit�v energia gy�gy�t� hat�s�t - a
maguk meggy�z� �s realisztikus volt�ban ismerik meg. Rem�ltem, hogy a seg�t�
foglalkoz�sra k�sz�l� di�kok sz�m�ra t�rsaik �tkeres�se, a szakm�hoz
n�lk�l�zhetetlen attit�djeinek megismer�se �s fejleszt�se, a k�szs�gek gyakorl�sa
k�zelebb hozza a sz�raz elm�letet, �s elind�tja benn�k a saj�t meggy�z�d�s- �s
attit�drendszer�k kialak�t�s�t. Rem�ltem azt is, hogy a szakm�ban dolgoz�
koll�g�imnak - b�rmilyen orient�lts�g�ak is - meg tudom majd mutatni azokat a
t�rekv�seimet, amelyekkel az �letem sor�n az emberi l�lekr�l megszerzett
ismereteimet, tapasztalataimat egys�ges eg�ssz� pr�b�lom �sszerakni. Abban is
b�zom, hogy b�rki, aki sz�vesen indul el, vagy m�r meg is tette az els� l�p�seket a
saj�t bels� vil�g�nak a megismer�s�re, esetleg lelki probl�m�j�nak a megold�s�ra,
szempontokat kaphat Carl Rogers tan�t�saib�l, �s seg�ts�get ny�jthatnak sz�m�ra az
interj�kban, a csoportjegyz�k�nyvekben olvasott r�szletek is."
"Az elme nyelve";"Schnell Zsuzsanna";"978 963 454 487 6";"Akad�miai
Kiad�";"2019";"Nyelv�szet,
Pszichol�gia";"https://mersz.hu/kiadvany/632";"https://mersz.hu/schnell-az-elme-
nyelve";"https://doi.org/10.1556/9789634544876";"2019.12.18 08:30:32";"A k�nyv
betekint�st ny�jt az anyanyelvtanul�s folyamat�ba, a nyelvhez vezet� egy�ni utak
rejtelmeibe, �s megmutatja, hogy a gyermek m�r j�val kor�bban t�rsalog, mint hogy
szavakba �nten� mondand�j�t. Miel�tt kimondja els� szavait, m�r nagy nyelvtud�s
birtok�ban van, m�r r�g hat�konyan kommunik�l. Ehhez el�g csak megfigyelni a baba
t�rsas helyzetekben val� r�szv�tel�t. A gyakorl� sz�l�k vagy nevel�k is, ha
megfigyelik a gyermekek nyelvelsaj�t�t�s�nak mindennapjait, a haszn�lt
sz�fordulatokat, tan�i lehetnek egy v�gtelen�l �sszetett �s m�gis g�rd�l�keny
rendszer kialakul�s�nak, az olykor nagyon k�l�nb�z�nek t�n� f�zisok harmonikus
rendszerbe rendez�d�s�nek. A k�tet pedag�gusoknak, pszichol�gusoknak,
logop�dusoknak, �vodapedag�gusoknak, gy�gypedag�gusoknak, minden fejleszt�ssel
foglalkoz� szakembernek, szoci�lis munk�soknak �s a t�j�koz�dni k�v�n� sz�l�knek,
nagyk�z�ns�gnek is j�l haszn�lhat� k�zik�nyv."
"Az els� vil�gh�bor�";"Keegan John";"978 963 454 809 6";"Akad�miai
keegan-az-elso-vilaghaboru";"https://doi.org/10.1556/9789634548096";"2022.04.29
23:32:56";"Az egyik legismertebb hadt�rt�n�sz, John Keegan az egyik legfontosabb
k�nyvet �rta meg az els� vil�gh�bor�r�l. Ez a h�bor� nem egy t�voli, csak a
t�rt�nelemk�nyvek lapjain �l� esem�nysor, hanem hat�saiban nagyon is jelenval�,
dr�mai t�rt�n�s - ma is abban a korszakban �l�nk, amelynek f� k�rvonalait ez a
h�bor� alak�totta ki. Az els� vil�gh�bor�val elindult esem�nysor vezetett el a mai
hatalmi-politikai-t�rsadalmi viszonyok kialakul�s�ig. Keegan egy�ttal nagy mes�l�
is, sodr�an meg�rt k�nyve lapjain �jra �t�lhetj�k a r�gi vil�got romba d�nt�,
kataklizmikus esem�nyek dr�m�j�t. A szerz� amellett, hogy sok izgalmas hadt�rt�neti
r�szletet is vizsg�l, a legalapvet�bb k�rd�seket feszegeti: mi�rt d�nt�tt �gy egy
j�m�d�, gazdags�gi, kultur�lis �s hatalmi sikereinek cs�cs�n l�v� kontinens, hogy
kock�ra tesz mindent, amit addig el�rt, �s belebonyol�dik ebbe a sz�rny�,
�npuszt�t� �s gyilkos haz�rdj�t�kba? Amikor a konfliktus gyors �s d�nt�
v�gkifejlethez juttat�s�nak rem�nye n�h�ny h�napon bel�l minden�tt elveszett, mi�rt
hat�roztak m�gis �gy a hadvisel� hatalmak, hogy makacsul kitartanak amellett, hogy
folytatj�k a katonai er�fesz�t�seiket, �s tot�lis h�bor�ra mozg�s�tanak, amivel
fiatal f�rfilakoss�gukat teljes eg�sz�ben kiteszik a fennmarad�sukat vesz�lyeztet�
�rtelmetlen m�sz�rl�snak? John Keegan Az els� vil�gh�bor�ja, amellett, hogy
nagyszer� olvasm�ny�lm�nyt k�n�l, m�lt�n foglal helyet a legnagyobb hadt�rt�neti �s
t�rt�neti munk�k k�z�tt. "
"Az emberi er�forr�sok menedzsel�se";"Balogh G�bor, Karoliny M�rtonn�
(szerk.)";"978 963 454 897 3";"Akad�miai
Kiad�";"2023";"Gazdas�g";"https://mersz.hu/kiadvany/1104";"https://mersz.hu/balogh-
karoliny-az-emberi-eroforrasok-menedzselese";"https://doi.org/
10.1556/9789634548973";"2023.09.16 02:03:49";"Az emberi er�forr�sok menedzsel�se a
21. sz�zadban olyan komplex kih�v�s, amely nemcsak a HR-szakembereket k�szteti
komoly fejt�r�sre, hanem a szervezetek vezet�it is. A folyamatosan v�ltoz�
k�rnyezetben a HR-szakm�nak is l�p�st kell tartania a gyors fejl�d�ssel. Ezzel
egy�tt az elm�lt �vtizedekben olyan tapasztalatok gy�ltek �ssze, amelyek biztos
alapot szolg�ltatnak az emberek hat�kony menedzsel�s�hez �s a versenyk�pess�g
n�vel�s�hez. A k�nyv azokat a m�dszertanokat mutatja be, amelyek bizonytalan
k�r�lm�nyek k�z�tt is k�pesek �tmutat�st adni az olvas�nak. A tudom�nyos fokozattal
rendelkez� tizenhat f�s szerz�i kollekt�va c�lja, hogy a leg�jabb nemzetk�zi
kutat�si eredm�nyeket �s c�ges gyakorlatokat �gy mutassa be, hogy az id�t�ll�,
tudom�nyos ig�nyess�g�, egy�ttal k�z�rthet�, korszer� �s gyakorlatias legyen. A
k�nyvh�z �gy sz�mos online let�lthet� tartalom kapcsol�dik, melyek folyamatosan
friss�l� olvasm�nyokkal, szemelv�nyekkel gazdag�tj�k a fejezeteket. ""Hi�nyp�tl�,
komplex szakmai anyag, amely nemcsak a hallgat�knak ad �tfog� k�pet az
emberier�forr�s-menedzsment alapjair�l, hanem t�mogat�k�nt seg�ti egy v�llalat
legfontosabb HR-funkci�it is. Fontos, hogy ezt nem kiz�r�lag tudom�nyos, kutat�si
�s elm�leti s�kon ismerteti, hanem gyakorlati p�ld�kkal is szeml�leti, ez�ltal
val�di tapasztalati tud�st ny�jt. A k�nyv naprak�sz �s kit�r minden olyan
k�rd�sk�rre, amelyek a mai munkaer�piac legjelent�sebb HR-kih�v�sai.""
/Kuty�ncs�nin Jevrem, HR-Rent Kft. �zlet�gvezet�/ "
"Az emberi genom";"Venetianer P�l";"978 963 059 698 5";"Akad�miai
Kiad�";"2016";"Biol�gia,
Orvostudom�ny";"https://mersz.hu/kiadvany/14";"https://mersz.hu/venetianer-az-
emberi-genom";"https://doi.org/10.1556/9789630596985";"2016.03.01 14:51:46";"Mi a
genom? �s mi a kromosz�ma, a g�n, a DNS? Hogyan siker�lt megismerni az emberi
genomot? Mi t�rt�nt a Hum�n Genom Program befejez�se �ta? Hogyan �p�l fel az emberi
genom? Mire tan�t minket az emberi genom ismerete? Hogyan alakult �t a g�n �s a
genetikai szab�lyoz�s fogalma? Megismerhetj�k-e a genom �ltal mag�t az Embert? Mit
jelent a genom ismerete az orvostudom�ny sz�m�ra? �s mindezek ut�n mit rejteget
sz�munkra a j�v�? A Pont k�nyvek sorozat �j darabja, Az emberi genom �rthet� �s
logikus v�laszokkal szolg�l, hat�rozott pontokat t�ve a k�rd�jelek hely�re. Az
Akad�miai Kiad� �j ismeretterjeszt� sorozat�nak c�lja r�vid, l�nyegre t�r�,
k�z�rthet�, ugyanakkor a tudom�ny mai �ll�s�t t�kr�z�, megalapozott,
kiegyens�lyozott �s t�rgyilagos �ttekint�st adni egy-egy tudom�ny�gr�l,
r�szter�letr�l vagy �ppen aktu�lis k�rd�sr�l. A sorozat enciklop�dikus jelleggel, a
tudom�nyok teljess�g�t �tfog� m�don k�v�n egy-egy zsebk�nyvbe s�r�tve alapvet�
ismeretekkel szolg�lni els�sorban a laikus olvas� sz�m�ra. A k�tetek hazai szak�rt�
szerz�i garanci�t jelentenek a megb�zhat� �s naprak�sz tud�sra, mik�zben a modern
arculat �s az egys�ges, k�nnyen �ttekinthet� bels� szerkezet a mai olvas�
ig�nyeihez igazodik. A Pont k�nyvek egyszerre t�mpont a t�j�koz�d�sban �s
kiindul�pont az ismeretek elm�ly�t�s�hez. Egy biztos pont korunk
inform�ci��z�n�ben."
"Az emberi l�t �rtelme";"Weissmahr B�la";"978 963 059 904 7";"Akad�miai
Kiad�";"2017";"Filoz�fia";"https://mersz.hu/kiadvany/284";"https://mersz.hu/
weissmahr-az-emberi-let-ertelme";"https://doi.org/
10.1556/9789630599047";"2017.12.29 11:53:34";"Weissmahr B�la S.J. (1929-2005) a
jezsuit�k m�ncheni filoz�fiai fakult�s�nak elismert �s kedvelt professzora, a 20.
sz�zad egyik nagy hat�s� filoz�fiai �ramlat�nak, az �n. transzcendent�lis
neotomizmusnak"" legnagyobb magyar k�pvisel�je volt. Weissmahr filoz�fi�ja a
mindent �tfog� Egys�g dialektikus metafizik�jak�nt jel�lhet� meg, s ennyiben ink�bb
k�veti a Cusanust�l Hegelig �vel� n�met spekulat�v filoz�fia ir�ny�t, semmint a
klasszikus tomizmust. Munk�it nagyfok� eredetis�g, vil�gos, �m t�m�r
sz�vegszerkeszt�s �s az �rvel�s virtu�z �s apr�l�kos kimunk�lts�ga jellemzi. H�rom
legfontosabb filoz�fiai m�ve imm�r magyarul is olvashat�: el�bb (1995) az
Ontol�gia, majd (1996) a Filoz�fiai istentan, v�g�l pedig (2009) a N�metorsz�gban
is csak hal�la ut�n kiadott A szellem val�s�ga jelent meg magyarul. Jelen k�tet
Weissmahr B�la fontosabb tanulm�nyainak gy�jtem�ny�t adja. A fel�lelt t�m�k igen
v�ltozatosak: a v�gs� megalapoz�s k�rd�s�t�l az Isten-szabads�g-halhatatlans�g
klasszikus t�m�in �t szerepelnek itt az ember szabads�g�r�l, �lete �rtelm�r�l,
ugyanakkor azonban az evol�ci�r�l, a G�del-t�telr�l vagy a krisztusi szabad�t�s
jelent�s�r�l sz�l� gondolatmenetek is. Weissmahr B�la filoz�fiai munk�ss�ga e
k�tettel teljesen hozz�f�rhet� v�lik haz�j�ban. Ezzel megny�lik annak lehet�s�ge
is, hogy egy jelent�s �s eredeti magyar filoz�fus hat�st gyakorolhasson haz�nk
szellemi �let�re. "
"Az emberi term�szet";"Cs�nyi Vilmos";"978 963 059 805 7";"Akad�miai
Kiad�";"2016";"Biol�gia";"https://mersz.hu/kiadvany/25";"https://mersz.hu/csanyi-
az-emberi-termeszet";"https://doi.org/10.1556/9789630598057";"2016.09.30
11:28:20";"A modern t�rsadalomban �l� ember egyre jobban �rdekl�dik az emberi
term�szet �s a t�rsadalom kialakul�s�nak, m�k�d�s�nek tudom�nyos vizsg�lata ir�nt,
mert ilyen m�don szeretne v�laszt kapni a saj�t probl�m�ira �s sz�kebb-t�gabb
k�z�ss�g�nek megoldatlan k�rd�seire. Ma m�r sok tudom�ny�g foglalkozik az emberi
viselked�ssel- sokf�lek�ppen. Valamif�le szint�zisre van sz�ks�g, amelyhez az egyes
r�szter�letek inform�ci�i hozz�kapcsolhat�k. "
"A zenei nevel�s t�rsadalmi meg�t�l�se Magyarorsz�gon";"Pint�r T�nde Korn�lia";"978
963 454 611 5";"Akad�miai Kiad�";"2021";"Pedag�gia,
Zenetudom�ny";"https://mersz.hu/kiadvany/769";"https://mersz.hu/pinter-a-zenei-
neveles-tarsadalmi-megitelese-magyarorszagon";"https://doi.org/
10.1556/9789634546115";"2021.02.18 08:43:13";"Zeneoktat�sunk hanyatl� �llapota,
melyet a kutat�k els�sorban a zenei �lm�nyek hi�ny�val, az �nek-zene tant�rgy
alacsony preszt�zs�vel, valamint a tanul�k klasszikus zen�hez f�z�d� negat�v
attit�dj�vel magyar�znak, sz�mos elemz�s �s tanulm�ny t�rgya. Pint�r T�nde Korn�lia
k�tet�nek c�lja e jelens�g vizsg�lata, az iskolai �s iskol�n k�v�li zene
meg�t�l�s�vel kapcsolatos �ll�spontok �ttekint�se egy, �ltal�nos �s k�z�piskolai
tanul�k, sz�leik �s pedag�gusok k�r�ben v�gzett kutat�s nyom�n. A szerz� nem csup�n
az iskolai �s iskol�n k�v�li zenehallgat�s k�z�tti k�l�nbs�geket sorakoztatja fel,
de olyan k�rd�sekre is kit�r, amelyek p�ld�ul az �nektan�rok meg�t�l�s�vel, a
zenetagozatos �s nem zenetagozatos tanul�k attit�dk�l�nbs�geivel vagy a di�kok
k�nny�zene ir�nti �rdekl�d�s�vel kapcsolatosak. E k�tet teh�t a zenei nevel�s
helyzet�r�l, a zenei preferenci�k kialakul�s�r�l sz�l� m�ly, alapos elemz�snek
tekinthet�."
"Az �nek-zene tant�rgyat tan�t� pedag�gusok n�zetei";"Asztalos Andrea";"978 963 454
746 4";"Akad�miai
asztalos-az-enek-zene-tantargyat-tanito-pedagogusok-nezetei";"https://doi.org/
10.1556/9789634547464";"2021.11.11 10:14:03";"Asztalos Andrea k�nyv�nek k�zponti
t�m�ja felt�rni �s sokr�t�en vizsg�lni az �nek-zene tant�rgyat tan�t� pedag�gusok
n�zeteit �s gyakorlati tapasztalatait az �ltal�nos iskolai tanul�k zenei
k�pess�geinek fejleszt�si lehet�s�geivel, a be�nekl�ssel, a tan�t�ssal, a tan�rai
�rt�kel�ssel, a tan�ri kompetenci�kkal �s a szakmai fejl�d�ssel kapcsolatban.
Ek�zben felt�rk�pezi �s r�szletesen bemutatja az �nek-zene tant�rgyat tan�t�
pedag�gusok n�zetei �s a pedag�gusok k�pzetts�ge, tan�t�si gyakorlata k�z�tti
�sszef�gg�seket. N�h�ny helyen �sszeveti az �nek-zene tan�rok n�zeteit a T�MOP XXI.
sz�zadi k�zoktat�s (fejleszt�s, koordin�ci�) II. szakasz kiemelt projekt (T�MOP-
3.1.1-11/12012-0001) keret�ben 2013-ban megval�sult orsz�gos nagymint�s
pedag�guskutat�s �ltal�nos iskolai oktat�inak n�zeteivel, gyakorlat�val, ami a
tan�t�ssal, �rt�kel�ssel, tan�ri kompetenci�kkal �s a folyamatos szakmai
fejl�d�ssel kapcsolatos. A k�nyv a kutat�si eredm�nyek �sszefoglal�s�val, a
k�vetkeztet�sek levon�s�val �s a tov�bbi kutat�si lehet�s�gek felv�zol�s�val
z�rul."
"Az �p�letek energiahat�konys�ga";"Solt�sz Ilona, Szak�cs Gy�rgy";"978 963 295 842
2";"Wolters Kluwer
Kft.";"2019";"K�zigazgat�s";"https://mersz.hu/kiadvany/566";"https://mersz.hu/
soltesz-szakacs-az-epuletek-energiahatekonysaga";"https://doi.org/
10.55413/9789632958422";"2019.10.21 15:14:11";"K�nyv�nket a k�rnyezet v�delme �s a
fenntarthat� fejl�d�s ir�nt elk�telezett, az energiahat�konys�g ir�nt �rdekl�d�
�p�t�ipari szakembereknek aj�nljuk, k�l�n�sen: tervez�knek, szak�rt�knek, akik az
�p�letek energiatudatos tervez�s�vel, fel�j�t�s�val foglalkoznak, energetikai
tan�s�t�knak, ha szeretn�k megismerni a tan�s�t�s h�tter�t, okait,
ingatlanfejleszt� vagy ingatlank�zvet�t� szakembereknek, ha tudni akarj�k milyen
lesz a j�v� h�za, hat�s�gi vagy beruh�z�i munkak�rben dolgoz�knak, ha szeretn�nek
biztons�gosan eligazodni a jogszab�lyok alkalmaz�s�val kapcsolatos k�rd�sekben,
m�szaki vagy jogi szab�lyoz�ssal foglalkoz� szakembereknek, ha �rteni akarj�k az
energetikai szab�lyoz�s h�tter�t, logik�j�t, �sszef�gg�seit, azoknak is, akik
gazdas�gosan szeretn�k �zemeltetni �p�leteiket, �s mindazoknak, akik a jogszab�lyok
el��r�sain t�l a m�szaki megfontol�sokat is meg akarj�k �rteni. Az Eur�pai Uni�
energiapolitik�j�nak fontos dokumentumait ismertetj�k, els�sorban az �p�letek
energiahat�konys�g�r�l sz�l� ,,�j"" 2010/31/EU ir�nyelvet, r�mutatva a 2013-ig m�g
hat�lyos 2002/91/EK ir�nyelvt�l val� elt�r�sekre. Kit�r�nk az eur�pai orsz�gok
energiahat�konys�gi int�zked�seire �s az ir�nyelvek alkalmaz�s�nak tapasztalataira.
R�szletesen foglalkozunk ezeknek az ir�nyelveknek a hazai bevezet�s�vel, a
kapcsol�d� jogszab�lyokkal. Bemutatjuk az �j ir�nyelv bevezet�s�nek szakmai
d�nt�seit, a javaslatokat �s a v�rhat� v�ltoz�sokat."
"Az �p�letenergetika alapjai";"Z�ld Andr�s, Csoknyai Tam�s, Horv�th Mikl�s, Szalay
Zsuzsa";"978 963 454 341 1";"Akad�miai Kiad�";"2019";"M�szaki
tudom�nyok";"https://mersz.hu/kiadvany/514";"https://mersz.hu/zold-csoknyai-
horvath-szalay-az-epuletenergetika-alapjai";"https://doi.org/
10.1556/9789634543411";"2019.10.07 14:42:54";"""Az �p�letenergetika alapjai c.
jegyzet Z�ld Andr�s kor�bbi �p�letenergetika c. jegyzet�nek �s azonos c�m�
tank�nyv�nek aktualiz�lt, �tdolgozott, gyakorlati p�ld�kkal kieg�sz�tett �s
jelent�sen b�v�tett v�ltozata. "
"Az EU-jog hat�sa a polg�ri elj�r�sjogra";"Muzsalyi R�bert";"978 963 454 610
8";"Akad�miai
muzsalyi-az-eu-jog-hatasa-a-polgari-eljarasjogra";"https://doi.org/
10.1556/9789634546108";"2020.12.14 22:50:52";"Az EU-jog �s a nemzeti jogok
szimbi�zisa a k�z�ss�gek alap�t�sa �ta a jogtudom�ny egyik k�zponti k�rd�se. Ismert
t�ny, hogy az EU B�r�s�g sz�mos alapelvet dolgozott ki ezen jogrendszerek egy�tt
alkalmaz�s�b�l ered� k�rd�sek megv�laszol�s�ra, amelyek fogadtat�sa v�ltozatos
k�pet mutat az egyes tag�llamokban. Az elt�r� �ll�spontokban k�z�s az a felismer�s,
hogy a luxembourgi test�let d�nt�seiben adott ir�nymutat�sokat �rtelmezni �s
alkalmazni kell a nemzeti b�r�s�gok elj�r�sai sor�n is. Az EU-jog �ltal biztos�tott
anyagi jogosults�gok tag�llami b�r�s�gi elj�r�sok el�tti kik�nyszer�t�s�t k�l�n�sen
is megnehez�ti az a t�ny, hogy az EU-nak csak a hat�ron �tny�l� elj�r�sjogi
k�rd�sekben van jogalkot�si hat�sk�re, a b�r�s�gi szervezetrendszer �s a polg�ri
perrendtart�s r�szleteit a tag�llamok dolgozhatj�k ki. Ebben a perrendtart�si
soksz�n�s�gben igyekszik az EU B�r�s�g t�bb �vtizede biztos�tani az uni�s anyagi
jogszab�lyok hat�konys�g�t az egyen�rt�k�s�g �s a t�nyleges �rv�nyes�l�s elveinek
kidolgoz�s�val. Muzsalyi R�bert sikeresen megv�dett PhD-dolgozata alapj�n k�sz�lt
monogr�fi�j�ban Magyarorsz�gon el�sz�r dolgozta fel ennek a k�t alapelvnek a
joggyakorlat�t, az egyes �t�letekhez f�z�d� jogirodalmi vit�kat �s a magyar
b�r�s�gok els� tapasztal�sait. B�tran megk�rd�jelezi a kialakult �ll�spontokat,
pontos�tja az egyes fogalmak tartalm�t, �s meggy�z�en �rvel saj�t v�lem�nye
mellett. A szerz� arra a megnyugtat� v�gk�vetkeztet�sre jut, hogy az EU B�r�s�g
t�bb mint 100 vonatkoz� �t�lete olyan rendszert alkot, amelynek jellemz�i alapj�n a
nemzeti b�r�s�gok ma m�r egys�gesen meg tudj�k �llap�tani, hogy a nemzeti
elj�r�sjogi rendelkez�seik megfelelnek-e az EU-jogi k�vetelm�nyeknek, illetve
azokat hogyan kell �rtelmezni �s alkalmazni az uni�s anyagi jogon alapul� polg�ri
perekben. Dr. Osztovits Andr�s"
"Az eur�pai csal�djog gyakorlata";"Wopera Zsuzsa";"978 963 295 818 7";"Wolters
mersz.hu/wopera-az-europai-csaladjog-gyakorlata";"https://doi.org/
10.55413/9789632958187";"2019.10.15 23:02:42";"A k�zik�nyv a csal�djog ter�let�t
�rint� uni�s jogalkot�s eur�pai b�r�s�gi joggyakorlat�t elemzi, d�nt�en a jelenleg
rev�zi� alatt �ll� Br�sszel IIa rendelet�t. E joggyakorlat elemz�s�nek jelent�s�g�t
az adja, hogy 2008 �ta folyamatosan emelkedik a nemzetk�zi p�rok sz�ma, �gy a
nemzetk�zi h�zass�gok felbont�s�nak sz�ma is. 2008-2012-ig minden �vben
hozz�vet�legesen 200 000 polg�r �rintett a nemzetk�zi h�zass�gok felbont�s�val, �s
175 000 - 240 000 nemzetk�zi csal�d tartozik a rendelet hat�lya al�. Az Eur�pai
Uni� B�r�s�ga eddig 26 �t�letet hozott a rendelet �rtelmez�se t�rgy�ban, az ut�bbi
�vekben a B�r�s�g k�l�n�sen akt�vnak bizonyult, ami nemcsak a hat�ron �tny�l�
csal�djogi �gyek sz�m�nak fokozatos n�veked�s�t mutatja, hanem azt is, hogy 10
�vvel a rendelet hat�lybal�p�se ut�n m�g b�ven vannak feh�r foltok a rendelet
nemzeti b�r�s�gok �ltali �rtelmez�se k�r�l. E gyakorlat-centrikus k�tet
megjelentet�s�nek indoka, hogy mind Magyarorsz�gon, mind k�lf�ld�n hi�nyoznak azok
az up-to-date, a gyakorlatot bemutat� �s magyar�z� �sszefoglal�k, amelyek biztos
fog�dz�t adnak a rendelet egyes cikkeinek megfelel� alkalmaz�s�hoz, ezt a hi�nyt
k�v�nja p�tolni a k�tet. Ott, ahol a legut�bbi �vek magyar joggyakorlata is
szervesen kapcsol�dik a bemutatott b�r�i gyakorlathoz, a k�zik�nyv azt is id�zi. A
k�nyv d�nt�en a hat�llyal, joghat�s�ggal, k�zrenddel kapcsolatos joggyakorlatra
f�kusz�l."
"Az Eur�pai Uni� ad�joga";"Erd�s Gabriella, �ry Tam�s, V�radi Adrienn";"978 963 594
010 3";"Wolters Kluwer Kft.";"2021";"Ad�z�s,
Jogtudom�ny";"https://mersz.hu/kiadvany/920";"https://mersz.hu/erdos-ory-varadi-az-
europai-unio-adojoga";"https://doi.org/10.55413/9789635940103";"2021.10.25
11:16:36";"A magyar uni�s tags�g alapvet�en hat�rozza meg amagyar ad�jogi rendszer
alak�t�s�nak ir�nyait. Ez�rt egy�rtelm�, hogy az ad�z�s, illetve az ad�jog
k�rd�sk�r�vel foglalkoz� magyar jog�szi �s nem jog�szi szakma mellett az egyetemi,
f�iskolai hallgat�k �s valamennyi, az ad�z�sban �rintett szem�ly sz�m�ra
n�lk�l�zhetetlen az Eur�pai Uni� ad�jog�val, ad�harmoniz�ci�s tev�kenys�g�vel
kapcsolatos ismeretanyag. Ezt az ismeretanyagot sz�nd�kozik e kiadv�ny �tadni az
olvas�nak. A k�tet a hazai szakmai k�nyvpiacon egyed�l�ll� m�don az Eur�pai Uni�
ad�harmoniz�ci�s tev�kenys�g�nek rendszerezett feldolgoz�s�t adja. Ennek sor�n
bemutatja az ad�harmoniz�ci� alapvet� k�rd�seit, az uni�s ad�jog jellemz�it, az
ad�harmoniz�ci� fontosabb int�zm�nyeit �s az ad�harmoniz�ci� alapszerz�d�sekben
szerepl� keretszab�lyait. R�szletesen ismerteti a forgalmi �s j�ved�ki ad�ztat�s, a
k�zvetlen ad�k �s az uni�s ad��gyi egy�ttm�k�d�s jogszab�lyi kereteit. A kiadv�ny
k�l�n�s hangs�lyt helyez az Eur�pai B�r�s�g ad�jogi gyakorlat�nak �s a magyar
ad�rendszert �rint� harmoniz�ci�s k�telezetts�gek bemutat�s�ra."
"Az Eur�pai Uni� joga";"Papp M�nika, V�rnay Ern�";"978 963 295 611 4";"Wolters
mersz.hu/varnay-papp-az-europai-unio-joga";"https://doi.org/
10.55413/9789632956114";"2017.05.16 14:48:27";"A kiadv�ny hi�nyp�tl� jelleggel ad
�tfog� k�pet az Eur�pai Uni� jogrendszer�r�l. Az els�sorban egyetemi tananyagnak
sz�nt m�, amely n�lk�l�zhetetlen az eur�pai jogi �llamvizsga let�tel�hez is,
bemutatja az integr�ci�s szervezet fejl�d�s�t, int�zm�nyrendszer�t; jogalkot�si,
d�nt�shozatali �s jogszolg�ltat�si rendszer�t �s a bels� piac m�k�d�s�t. Az eur�pai
versenyjog ismertet�se mellett hangs�lyt kap a m�ben a k�z�s politik�k rendszer�nek
�s egyes elemeinek a bemutat�sa is."
"Az Eur�pai Uni� k�z�s politik�i";"Kengyel �kos (szerk.)";"978 963 059 720
3";"Akad�miai
az-europai-unio-kozos-politikai";"https://doi.org/
10.1556/9789630597203";"2016.08.18 11:17:34";"Az eur�pai integr�ci�s folyamatot
elemz� k�nyvek �ltal�ban �tfog� m�don az integr�ci� gazdas�gtan�val, az Eur�pai
Uni� fejl�d�s�vel, t�rt�net�vel, joganyag�val, az int�zm�nyi �s d�nt�shozatali
rendszer k�rd�seivel vagy csak egyes szakpolitik�kkal foglalkoznak. Ez a k�tet
kiz�r�lag az integr�ci� m�k�d�se sor�n kialak�tott k�z�s politik�k, egy�ttm�k�d�si
ter�letek vizsg�lat�ra ir�nyul: minden olyan meghat�roz� ter�letet �rint, ahol
valamilyen szint�, m�rt�k� uni�s (k�z�ss�gi) szerepv�llal�s, politika kialakult. A
k�nyv els�sorban gazdas�gi megk�zel�t�sben, de pontos jogi, szab�lyoz�si
hivatkoz�sokkal elemzi az egyes politik�k m�k�d�s�t. A szerz�k minden fejezetben
alapvet�en ugyanazt a logik�t k�vetik: megvil�g�tj�k az uni�s szint� fell�p�s
sz�ks�gess�g�t, a politika indokolts�g�t; bemutatj�k az adott politika c�ljait, a
szab�lyoz�s kialakul�s�t, fejl�d�s�t �s reformjait; elemzik a politika m�k�d�s�nek
k�vetkezm�nyeit, hat�sait �s a felmer�l� probl�m�kat. A k�nyv nagym�rt�kben
megk�nny�theti az orsz�gban legal�bb 17 helyen foly� eur�pai tanulm�nyok oktat�s�t,
el�seg�theti azt, hogy az uni�s politik�kkal foglalkoz� kurzusokhoz - ak�r
gazdas�gi, ak�r jogi, vagy politikatudom�nyi-szociol�giai k�pz�sek keret�ben -
legyen egy �jabb, j�l haszn�lhat� k�nyv. Emellett term�szetesen minden, a t�ma
ir�nt �rdekl�d� olvas� sz�m�ra aj�nlhat� a k�tet, amely hasznos, tanuls�gos �s j�l
befogadhat� ismereteket ny�jt az egyes politik�kr�l. A k�tet szerz�i az eur�pai
integr�ci�val foglalkoz� egyetemi, f�iskolai, vagy tudom�nyos kutat�int�zetben
dolgoz� oktat�k-kutat�k, akik eddigi tev�kenys�g�k sor�n sz�les k�r� szakmai
tapasztalatokra �s elismerts�gre tettek szert szakter�let�k�n. K�lf�ldi �s hazai
tudom�nyos tev�kenys�g�k �s eddigi publik�ci�ik kit�n� alapot biztos�tottak ahhoz,
hogy a k�tet tartalmi szempontb�l pontos �s az olvas� sz�m�ra j�l �rthet� legyen."
"Az Eur�pai Uni� k�lpolitik�ja";"Bal�zs P�ter";"978 963 295 819 4";"Wolters Kluwer
balazs-az-europai-unio-kulpolitikaja";"https://doi.org/
10.55413/9789632958194";"2019.10.15 22:58:35";"Meg�jult tartalommal ker�l az olvas�
kez�be az Eur�pai Uni� k�lpolitik�j�r�l sz�l� k�nyv. A kor�bbi kiad�s �ta mer�ben
megv�ltoztak a k�r�lm�nyek. Magyarorsz�g 2004-ben az EU tagja lett, 2009-ben pedig
�letbe l�pett a Lisszaboni Szerz�d�s, amelynek �j szab�lyai �s int�zm�nyei a
kor�bbin�l jobb felt�teleket teremtettek az EU-ban a k�lpolitika k�z�s gyakorl�sa
sz�m�ra. Mindek�zben alapvet�en �talakult Eur�pa k�ls� k�rnyezete. A poszt-szovjet
t�rs�gben az orosz k�lpolitika expanz�v fordulatot vett. Az arab tavasz hatalmas
v�ltoz�sok kezdet�t jelzi Eur�pa szomsz�ds�g�ban. A kor�bban f�lrees� T�r�korsz�g
�j geopolitikai kontextus kell�s k�zep�n tal�lta mag�t. Ukrajna, Sz�ria, vagy L�bia
megoldatlan probl�m�i az eur�pai j�l�ti �vezetre n�zve is s�lyosbod�
k�vetkezm�nyekkel j�rnak. A vil�gpolitika �s benne az EU k�lpolitikai t�rt�n�sei a
m�dia seg�ts�g�vel naprak�szen k�vethet�k, �m az esem�nyek halmaz�ban nem k�nny�
eligazodni. Ez a k�nyv rendszerszer� megk�zel�t�ssel �s a t�rt�nelmi el�zm�nyek
megvil�g�t�s�val k�v�n seg�ts�get ny�jtani az �jabb fejlem�nyek meg�rt�s�hez. Az
els� �s m�sodik r�sz az Eur�pai Uni�t a nemzetk�zi rendszer r�szek�nt helyezi el a
vil�gban, bemutatva a tag�llamok k�lpolitikai egy�ttm�k�d�s�nek l�pcs�fokait �s az
uni�s szint� k�lkapcsolatok �talakul� szerkezet�t. A harmadik �s a negyedik r�sz az
EU k�lpolitik�j�t partnerek szerinti bont�sban r�szletezi. Ez a k�nyv �p�t a szerz�
diplom�ciai, korm�nyzati �s eur�pai poz�ci�kban szerzett szem�lyes tapasztalataira,
de nagyr�szt annak az egyetemi tananyagnak a magyar nyelv� lenyomata, amelyet egy
�vtizede oktat a K�z�p-eur�pai Egyetemen. A soknemzetis�g� hallgat�k okos k�rd�sei,
az egyetemen v�gzett kutat�sok �s a CEU Eur�pai Szomsz�ds�gpolitikai K�zpontj�nak
(CENS) konferenci�i is gazdag�tott�k a mondanival�t."
"Az eur�pai uni�s b�v�t�sek elm�lete �s gyakorlata� a horv�t csatlakoz�s
t�kr�ben";"L�rinczn� Bencze Edit";"978 963 454 497 5";"Akad�miai
Kiad�";"2020";"T�rt�nelem";"https://mersz.hu/kiadvany/658";"https://mersz.hu/az-
europai-unios-bovitesek-elmelete-es-gyakorlata-a-horvat-csatlakozas-
tukreben";"";"2020.02.28 15:58:44";
"Az Eur�pai Uni� tag�llamainak k�zigazgat�sa";"Szamel Katalin, Bal�zs Istv�n,
Gajduschek Gy�rgy, Koi Gyula (szerk.)";"978 963 295 612 1";"Wolters Kluwer
Kft.";"2016";"Jogtudom�ny";"https://mersz.hu/kiadvany/37";"https://mersz.hu/szamel-
balazs-gajduschek-koi-az-europai-unio-tagallamainak-kozigazgatasa";"https://
doi.org/10.55413/9789632956121";"2016.05.23 11:57:49";"A k�tet c�lja a 27 EU-
tag�llam k�zigazgat�si rendszer�nek komparat�v ir�nyults�g� bemutat�sa. E nagy
volumen� v�llalkoz�s - a benne rejl� �sszes neh�zs�g ellen�re - lehet�s�get ad
arra, hogy ne csak a k�zigazgat�s valamely r�szter�let�r�l kaphasson az olvas�
inform�ci�kat, hanem az egyes �llamok teljes k�zigazgat�si rendszerei saj�t hazai
t�rt�nelmi �s politikai kontextusukban nyerhessenek megvil�g�t�st, s ez a
t�rgyal�sm�d teszi lehet�v� a rendszerek egym�ssal val� egybevet�s�t, �s fejl�d�si
tendenci�ik �rz�keltet�s�t is. A v�llalkoz�s legnagyobb er�nye teljesk�r�s�g�ben �s
�sszehasonl�t� jelleg�ben rejlik, mivel ilyen ir�ny� kutat�s m�g a legfejlettebb
k�zigazgat�sokat t�m�r�t� OECD �s IIAS keretei k�z�tt sem folyt az elm�lt k�t
�vtizedben. A tizen�t szerz� harminc tanulm�ny�t bibliogr�fi�k, r�szletes
tartalomjegyz�k valamint sz�mos �bra �s t�bl�zat teszi m�g haszn�lhat�bb�."
"Az Eur�pai Uni� versenyjoga";"T�th Tiham�r";"978 963 295 613 8";"Wolters Kluwer
Kft.";"2016";"Jogtudom�ny";"https://mersz.hu/kiadvany/39";"https://mersz.hu/toth-
az-europai-unio-versenyjoga";"https://doi.org/10.55413/9789632956138";"2016.11.18
12:01:42";"A h�t �vvel ezel�tt megjelent m� �j kiad�sa az eur�pai versenyjog �jabb
fejlem�nyeivel felfriss�tve tartalmaz a v�llalkoz�k sz�m�ra olyan fontos
tudnival�kat, mint az aut�soknak a KRESz. Az uni�s versenyjoggal foglalkozni k�t
okb�l sem haszontalan: egyr�szt a magyar versenyt�rv�ny is jelent�s r�szben az
uni�s fejlem�nyeket k�veti , m�sr�szt az Eur�pai Uni� bels� piac�n tev�kenyked�
v�llalkoz�soknak az uni�s j�t�kszab�lyokat ismerni�k elengedhetetlen. r�szlet
V�r�s Imre aj�nl�j�b�l."
"Az ev�s l�lektana";"Forg�cs Attila";"978 963 454 175 2";"Akad�miai
forgacs-az-eves-lelektana";"https://doi.org/10.1556/9789634541752";"2018.03.28
14:14:04";"A k�nyv els� v�ltozata 1991-ben jelent meg, majd ezt k�vet�en 2004-ben
�s 2013-ban az Akad�miai Kiad� adta ki. Ez ut�bbi b�v�tett v�ltozat�t tartja most
kez�ben az olvas�. Mi t�rt�nt az ut�bbi 25 �vben? Megdupl�z�dott az elh�zottak
ar�nya. Pedig soha kor�bban nem tapasztalt fogy�k�rahull�m s�p�rt v�gig a vil�gon.
A fogy�s sz�nd�ka m�g �rthet� is a t�meges elh�z�s eset�n, na de mi�rt h�zunk, a
fogy�k�r�k dac�ra? A tudatos fogy�si sz�nd�k ellen j�val er�sebb �studattalan
er�k hatnak. Az �hs�g�rzetet nem csup�n az �lettani �hs�gjelek, hanem bizonyos
�sem�ci�k is kiv�ltj�k. Az ember eredet�n�l fogva gy�jt�get�-eszeget� l�ny, aki
�r�meit �s b�natait egyar�nt hajlamos elenni. A k�v�r ember �hes lelk�nek
alagsor�ban ott �lnek ki�hezett el�dei, akik �sv�gyak form�j�ban ir�ny�tj�k ev�si
szok�s�t. Mi ez a titokzatos, kontroll�lhatatlan �ser�? Honnan ered? Mit kezdhet�nk
vele? Mi�rt esz�nk akkor is, ha nem vagyunk �hesek? Ilyen k�rd�sekre keresi a
v�laszt ez a k�nyv."
"Az ev�s pszichopatol�gi�ja �s az ev�szavarok kezel�s�nek pszichoter�pi�s
lehet�s�gei";"G�czy Anna";"978 963 454 248 3";"Akad�miai
geczy-az-eves-pszichopatologiaja-es-az-eveszavarok-kezelesenek-pszichoterapias-
lehetosegei";"https://doi.org/10.1556/9789634542483";"2018.12.29 00:50:30";"A
jegyzet a PPKE BTK pszichol�gia szakos hallgat�inak k�sz�lt. A BA �s a MA k�pz�sre
j�r�k egyar�nt haszonnal forgathatj�k, mivel az els� t�m�k p�ld�ul a t�pl�l�k
felv�tel�nek szab�lyoz�sa, a t�pl�lkoz�s alapvet� mot�vumai, az em�ci�kkal val�
kapcsolata, valamint kult�rt�rt�nete, szoci�lis meghat�rozotts�ga fejezetek az
alapoz� t�rgyakhoz kapcsol�dnak, m�g az ev�szavarok diagnosztik�ja �s ter�pi�ja a
mesterk�pz�sre j�r�knak igyekszik naprak�sz (2012-ben) inform�ci�kat adni."
"Az evol�ci� �rnyoldala";"Gyuris Petra, Mesk� Norbert, Tislj�r Roland
(szerk.)";"978 963 059 701 2";"Akad�miai Kiad�";"2016";"Biol�gia,
Pszichol�gia";"https://mersz.hu/kiadvany/15";"https://mersz.hu/gyuris-mesko-
tisljar-az-evolucio-arnyoldala";"https://doi.org/10.1556/9789630597012";"2016.03.07
15:35:59";"Az evol�ci� �rnyoldala a k�l�nb�z� nem tipikus (alternat�v) emberi
viselked�sform�kat, devianci�kat, illetve egyes patol�giainak tekintett �llapotokat
mutatja be az evol�ci�s pszichol�gia n�z�pontj�b�l. A k�nyv j�l illeszkedik a P�csi
Evol�ci�s Pszichol�gia Kutat�csoport kor�bbi k�teteinek sor�ba: egyszerre bet�lti a
magas szint� ismeretterjeszt� m�, az informat�v tank�nyv �s a tudom�nyos szakk�nyv
funkci�j�t. A t�ma igen aktu�lis, hiszen olyan pszichol�giai szempontb�l is �rdekes
k�rd�seket �rint (pl. depresszi�, szenved�lybetegs�g, �tkez�si zavar,
homoszexualit�s, prostit�ci�), amelyek k�zel �llnak a h�tk�znapi emberhez. Ezekr�l
a jelens�gekr�l a m�di�ban sz�mos botcsin�lta szakember is terjeszt k�l�nb�z�
n�zeteket. Ez�rt a tudom�nyos �ll�spont megismer�se fontos t�j�koz�d�si pontot
jelenthet." Prof. Mikl�si �d�m az MTA doktora A k�tet szerz�i:
Bereczkei Tam�s, Birk�s B�la, Gyuris Petra, J�nosi Anna, Kelemen Oguz, K�ri
Szabolcs, L�ng Andr�s, Mesk� Norbert, Pa�l T�nde, Pl�h Csaba, Tislj�r Roland, T�ry
Ferenc "
"Az id� ciklusai";"Roger Penrose";"978 963 454 035 9";"Akad�miai
Kiad�";"2017";"Fizika";"https://mersz.hu/kiadvany/234";"https://mersz.hu/penrose-
az-ido-ciklusai";"https://doi.org/10.1556/9789634540359";"2017.05.16 14:01:45";"Az
univerzum egyik legnagyobb rejt�lye, hogy honnan is sz�rmazik - ezzel a mondattal
kezdi korszakalkot� k�nyv�t Roger Penrose, korunk egyik legismertebb matematikai
fizikusa, aki m�v�ben a kozmol�gia teljesen �j perspekt�v�j�t v�zolja fel, meglep�
v�laszt adva arra a k�rd�sre, hogy mi volt a Nagy Bumm el�tt. Penrose azonban nem
csup�n a vil�gegyetem keletkez�s�t helyezi �jszer� megvil�g�t�sba, hanem azt is
felv�zolja, mik�nt v�lik majd gyorsulva t�gul� univerzumunk - egyszer bizony�ra
bek�vetkez� - v�gzete egy �j univerzum nagy bummj�v�"". Elm�let�t a termodinamika
m�sodik t�rv�ny�nek �s a t�rid� f�nyid�-geometri�j�nak alapos vizsg�lat�ra
alapozza, el�nk t�rva az univerzum folyamatos v�ltoz�s�nak r�szleteit. Magyar�zatai
meggy�z�ek, ugyanakkor a laikusok sz�m�ra is �rthet�k; az Oxfordi Egyetem
professzora �gyelt arra, hogy a bonyolult matematikai levezet�seket a f�ggel�kbe
sz�m�zze, �gy a szakmabeliek ugyanolyan �rt�kes inform�ci�kat kaphatnak, mint azok
az olvas�k, akik egyszer�en csak szeretn�k meg�rteni vil�gunk keletkez�s�nek
titkait. "
"Az innov�ci�s folyamatok dinamik�ja az oktat�si �gazatban";"Hal�sz G�bor, Fazekas
�gnes, Luk�cs Teod�ra (szerk.)";"978 963 454 561 3";"Akad�miai
Kiad�";"2020";"Pedag�gia";"https://mersz.hu/kiadvany/732";"https://mersz.hu/az-
innovacios-folyamatok-dinamikaja-az-oktatasi-agazatban";"https://doi.org/
10.1556/9789634545613";"2020.10.05 09:21:13";"Az innov�ci�s folyamatok dinamik�ja
az oktat�si �gazatban c�m� k�tet v�logat�s az Innova kutat�si projekt keretei
k�z�tt keletkezett tanulm�nyokb�l. A 2016-ban indult projekt c�lja az oktat�si
rendszerekben helyi �s int�zm�nyi szinten keletkez� innov�ci�k �s innov�ci�s
folyamatok felt�r�sa volt. Az ELTE Pedag�giai �s Pszichol�giai Kar�nak kutat�i
t�bbf�le k�rd�sre kerestek v�laszt. Milyen t�nyez�k alak�tj�k az oktat�si
int�zm�nyek �s ezek munkat�rsai innov�ci�s viselked�s�t? Mit�l f�gg, hogy a
pedag�gusok mindennapos munkav�gz�s�k sor�n kital�lnak-e a munk�juk eredm�nyess�g�t
szolg�l� �j�t�sokat, �s mi az, ami ebben seg�theti vagy g�tolhatja �ket? Mi
�szt�nzi, �s mi f�kezi az oktat�si innov�ci�k terjed�s�t, ezek �tad�s�t vagy
�tv�tel�t, ak�r szervezeteken bel�l, ak�r azok k�z�tt? Milyen hat�ssal vannak az
�j�t�sok a munkav�gz�s eredm�nyess�g�re, �s milyen felt�telei vannak annak, hogy az
innov�ci�k jav�tani tudj�k az oktat�s eredm�nyess�g�t? A kutat�k t�bb ezer
oktat�si int�zm�nyben gy�jt�ttek adatokat, interj�k sokas�g�t k�sz�tett�k
vezet�kkel �s munkat�rsakkal, sok tan�r�t �s foglalkoz�st figyeltek meg. Adataik
alapj�n az l�that�, hogy a magyar oktat�si rendszer int�zm�nyeinek �s az ezekben
dolgoz� munkat�rsaknak nagy h�nyada nyitott �s k�pes arra, hogy a mindennapos
munkav�gz�s sor�n �j megold�sokat tal�ljon ki �s ezeket megossza egym�ssal. A
k�tetben megjelen� tanulm�nyok �gy lettek �sszev�logatva, hogy az olvas� a lehet�
legt�bb perspekt�v�b�l r�l�thasson az oktat�sban zajl� innov�ci�k v�ltozatos
vil�g�ra. A szerkeszt�k e k�nyvet els�sorban leend� �s gyakorl� oktat�s- �s
innov�ci�-kutat�knak, pedag�gusoknak, oktat�knak, int�zm�nyvezet�knek �s
oktat�sfejleszt�si szakembereknek aj�nlj�k. "
"Az internet �s lehet�s�gei";"Avornicului Mih�ly, Gub�n �kos, Seer L�szl�, Sz�cs
Izabella";"978 963 454 338 1";"Akad�miai
avornicului-guban-seer-szocs-az-internet-es-lehetosegei";"https://doi.org/
10.1556/9789634543381";"2019.04.05 00:25:23";"A k�nyv c�lja, hogy bevezesse az
olvas�t az internetes �gyletek vil�g�ba, �s p�ld�kon kereszt�l hozz�seg�tse e
manaps�g igen n�pszer� �s n�lk�l�zhetetlen lehet�s�g min�l m�lyebb szint�
elsaj�t�t�s�hoz."
"Az irodalom respublik�j��rt";"Feny� Istv�n";"978 963 059 898 9";"Akad�miai
Kiad�";"2017";"Irodalom";"https://mersz.hu/kiadvany/274";"https://mersz.hu/fenyo-
az-irodalom-respublikajaert";"https://doi.org/10.1556/9789630598989";"2017.12.20
11:19:44";"Feny� Istv�n k�nyve t�bb mint ""kritikat�rt�net"": az irodalom
�nszeml�let�nek, �nn�n l�t�r�l, funkci�j�r�l kialak�tott k�pzeteinek
fejl�d�st�rt�neti elemz�se. A szerz� megvizsg�lja a kor hazai kritikai
elvrendszereit, irodalmi eszm�it, programjait, kateg�ri�it, k�vetelm�nyeit,
�rtelmezi, �rt�keli �s rendszerezi az egyes kritikusi felfog�sokat, �t�leteket,
�t�lkez�si norm�kat - �s mindenekel�tt az irodalmi gondolkoz�s egykor�
fogalomk�szlet�t."
"Az olvas�si strat�gi�k a sz�veg�rt� olvas�s szolg�lat�ban";"Cs�p�ny
Nikoletta";"978 963 454 727 3";"Akad�miai
csepany-az-olvasasi-strategiak-a-szovegerto-olvasas-szolgalataban";"https://
doi.org/10.1556/9789634547273";"2021.11.16 23:41:55";"Hogyan �ltethet� �t a
nyelv�szeti alapkutat�s a mindennapok pedag�gia gyakorlat�ba? Hogyan fejleszthet�
hat�konyan a sz�veg�rt�s az iskol�ban? Ezekre a k�rd�sekre keresi a v�laszt Cs�p�ny
Nikoletta k�nyve. A szerz� az olvas�si strat�gi�k elm�let�t, valamint a Mann �s
Thompson �ltal kidolgozott retorikaistrukt�ra-elm�letet haszn�lta fel egy �ltal�nos
iskol�ban haszn�lhat� fejleszt�program megalkot�s�hoz. A k�nyv r�szletesen
bemutatja a fejleszt�csomag kidolgoz�s�t, a pr�bavizsg�latokat, a feladatlapok,
m�dszerek alak�t�s�nak folyamat�t. V�g�l azt ismerteti, hogyan val�sult meg az
elk�sz�lt, SROF nevet visel� program tesztel�se egy budapesti �ltal�nos iskola
negyedik �vfolyam�n. Az elm�leti �s gyakorlati ismeretek bemutat�sa mind a
nyelv�szek, mind a pedag�gusok �rdekl�d�s�re sz�mot tarthat. Nem csak a tan�t�k,
magyartan�rok olvashatj�k nagy haszonnal a monogr�fi�t: azoknak, az egy�b
szaktant�rgyakat tan�t� pedag�gusoknak is aj�nljuk, akik szeretn�k, hogy di�kjaik
tank�nyvekb�l tanuljanak, �gy k�l�n�sen fontos sz�mukra, hogy a gyerekek
sz�veg�rt�se javuljon."
"Az �nvezet� j�rm�vek vil�ga";"Csizmadia Zolt�n, Rechnitzer J�nos (szerk.)";"978
963 454 629 0";"Akad�miai Kiad�";"2021";"M�szaki
tudom�nyok";"https://mersz.hu/kiadvany/813";"https://mersz.hu/csizmadia-rechnitzer-
az-onvezeto-jarmuvek-vilaga";"https://doi.org/10.1556/9789634546290";"2021.03.22
15:22:36";"A j�rm�vek vil�ga a nagy v�ltoz�sok kor�t �li. Az elektromobilit�s
egy�tt j�r a digitaliz�ci� l�tv�nyos terjed�s�vel, a j�rm�vek �s a k�zleked�si
m�dok �talakul�s�val, csak�gy mint az eszk�z�k �s az emberek viszony�nak radik�lis
m�dosul�s�val. Az �nvezet� j�rm� az egyik szimb�luma a kor�bbi magatart�sokat,
viszonyokat, gazdas�gi b�zisokat �s int�zm�nyeket felforgat� innov�ci�s hull�mnak.
A hazai szakirodalomban nem tal�lkozhatunk a j�rm�fejleszt�s- �s gy�rt�s �j
ir�ny�nak gazdas�gi �s t�rsadalmi hat�sait feldolgoz� �tfog� kiadv�nnyal. A szerz�k
a Sz�chenyi Istv�n Egyetemen egy kutat�si program keret�ben dolgozt�k fel az
�nvezet� j�rm�vek �kosziszt�m�j�nak legfontosabb t�rsadalmi �sszef�gg�seit. A
tanulm�nyk�tetben a t�ma h�t kutat�ja elemzi a g�p �s az ember kapcsolat�nak
v�ltoz�s�t a technol�gia fejl�d�s viszonylat�ban, de betekint�st adnak a gazdas�gi,
t�rsadalmi hat�srendszerek bonyolult sz�vet�be, felv�zolj�k a j�rm�gy�rt�st
�trendez� Ipar 4.0 rendszer alapjait, a v�rosfejl�d�s �s a j�rm�vek elk�pzelhet�
trendjeir�l olvashatunk, valamint a hazai automobilit�s saj�toss�gair�l nyer�nk
ismereteket. A k�tet m�sodik r�sze az els� �tfog�, orsz�gos l�pt�k�, lakoss�gi
k�rben v�gzett az �nvezet� j�rm�vek ismeret�re �s fogad�s�ra ir�nyul� reprezentat�v
k�rd��ves felm�r�s eredm�nyeit mutatja be. K�pet kaphatunk arr�l, hogy mennyire
�l�nk �s nyitott a j�rm�vek �j gener�ci�ja ir�nti �rdekl�d�s, �s hogy milyen
agg�lyok �s bizonytalans�gok fogalmaz�dnak meg a j�v� elker�lhetetlen fejl�d�si
ir�nyaival szemben. Aj�nljuk a k�tetet mindazoknak, akiket �rdekelnek a ma �s a
holnap j�rm�vei, azok hat�sa az �let�nkre a termel�st�l a fogyaszt�son �t az
�letm�dig, valamint azoknak is, akik el k�v�nnak gondolkodni a ma ember�nek a
j�v�re vonatkoz� v�zi�ir�l. "
"Az �r�ks�gturizmus menedzsmentje";"Irimi�s Anna";"978 963 454 228 5";"Akad�miai
Kiad�";"2018";"Turizmus";"https://mersz.hu/kiadvany/306";"https://mersz.hu/irimias-
az-oroksegturizmus-menedzsmentje";"https://doi.org/
10.1556/9789634542285";"2018.04.23 10:58:43";" Mi a k�z�s a k�z�pkori harct�ri
bemutat�kban, a rozsd�s ipari ter�letekben, Jane Austen reg�nyeit id�z� b�lokban �s
a hagyom�nyos sajtk�sz�t�sben? A megismer�s �r�me, a t�rt�nelem k�zzel foghat�
megtapasztal�sa, a helyi �rt�kek identit�sform�l� jelent�s�g�nek felfedez�se. Az
�r�ks�gturizmus menedzsmentje c�m� naprak�sz szakk�nyv nemzetk�zi �s hazai
kontextusban vizsg�lja az innovat�v �r�ks�gmenedzsment turizmusra, ter�leti
fejl�d�sre �s v�llalkoz�sokra gyakorolt hat�s�t. A szerz� t�bb mint t�z�ves, a
kultur�lis �s �r�ks�gturizmus ter�let�n v�gzett kutat�sai sor�n a vezet�studom�ny,
a geogr�fia �s a kultur�lis tanulm�nyok m�dszereit �tv�zte a folyamatok sz�lesk�r�
vizsg�lata �rdek�ben. A k�nyv c�lja, hogy egy �tfog�, tudom�nyos, ugyanakkor a
gyakorlatban is hasznos�that� �tmutat�k�nt szolg�ljon az �r�ks�gmendzsment
ter�let�n dolgoz� szakembereknek, egyetemist�knak �s a t�ma ir�nt �rdekl�d�
olvas�knak. Irimi�s Anna turizmuskutat�, sz�mos hazai �s nemzetk�zi egyetem
oktat�ja, f� kutat�si ter�lete a kultur�lis turizmus, �r�ks�gmenedzsment �s a
harcterek turizmusa. 2015-ben jelent meg szint�n az Akad�miai Kiad� gondoz�s�ban a
Filmturizmus c�m� monogr�fi�ja. A k�tet 2020-t�l a Turizmus �s mobilit�s c�m�
online sorozat tagjak�nt jelenik meg."
"Az utaz�sszervez�s �j dimenzi�i";"Jancsik Andr�s, J�szber�nyi Melinda, K�k�ny
L�szl�";"978 963 059 953 5";"Akad�miai
Kiad�";"2019";"Turizmus";"https://mersz.hu/kiadvany/523";"https://mersz.hu/jancsik-
jaszberenyi-kokeny-az-utazasszervezes-uj-dimenzioi";"https://doi.org/
10.1556/9789630599535";"2019.12.10 09:25:27";"Kev�s tev�kenys�get v�ltoztat meg
annyira az internet elterjed�se, mint az utaz�sszervez�st. Azok a szervezetek,
melyek alkalmazkodnak a fejl�d�shez, tov�bbra is sikeresek maradhatnak. Ehhez a
folyamathoz ny�jt komoly seg�ts�get e k�nyv, mely �sszef�gg�seiben elemzi a
turizmus m�ltj�t, jelen�t, j�v�j�t. dr. Simon Andr�s, lektor A k�nyv rendk�v�l
id�szer�, felv�zolja az utaz�sszervez�s �s k�zvet�t�s m�ltj�t �s jelen�t. �ttekinti
a leg�jabb keresleti �s k�n�lati trendeket, �s r�mutat a turizmus folyamatosan
v�ltoz� gazdas�gi h�tter�re, valamint az ezt k�vet� fogyaszt�i magatart�sra. A
turizmus �s a turisztikai szakma teljes spektrum�t mutatja be a legfrissebb
statisztik�kkal al�t�masztva. Gyakorlati ismeretekkel, egyben lexikonk�nt is
szolg�l a friss szakmabeliek sz�m�ra. A k�nyv hi�nyp�tl� funkci�t is bet�lt, hiszen
kev�s az olyan szakirodalom, amely ilyen r�szletess�ggel elemzi az utaz�si irod�n
bel�l foly� munk�t, s kiemeli annak ig�nyess�g�t �s soksz�n�s�g�t. Az
utaz�sszervez�k �s k�zvet�t�k nev�ben ez�ton is k�sz�netemet fejezem ki, hogyez a
tudom�nyos munka megsz�letett, �s el�rhet�v� v�lt a j�v� szakemberei sz�m�ra. Ny�l
Erika �gyvezet� igazgat�, Violin Travel Ltd. A k�tet 2020-t�l a Turizmus �s
mobilit�s c�m� online sorozat tagjak�nt jelenik meg. "
"Az �zemi bels� elrendez�s tervez�se";"B�na Kriszti�n";"978 963 454 308
tudom�nyok";"https://mersz.hu/kiadvany/403";"https://mersz.hu/bona-az-uzemi-belso-
elrendezes-tervezese";"https://doi.org/10.1556/9789634543084";"2018.12.28
23:31:48";"Az �zemi elrendez�s tervez�se val�j�ban egy�ltal�n nem egyszer� feladat.
Az esetek t�bbs�g�ben kompromisszumot kell keresni az egym�snak ellentmond�
szempontok k�z�tt, egy sor m�lyrehat� vizsg�latra alapozva. A helyesen fel�p�tett
elrendez�s tervez�si folyamat f�ggetlen�l att�l, hogy egy �j l�tes�tm�nyr�l vagy
egy megl�v� rendszer �jratervez�s�r�l van sz� l�nyeg�ben mindig a termel��zemi
tev�kenys�get befoly�sol� �sszes l�nyeges t�nyez� figyelembev�tel�t felt�telez�,
matematikai �s logikai m�dszerek alkalmaz�s�n alapul� szint�zis, amelyet
oper�ci�kutat�si m�dszerekkel lehet kezelni."
"Az �zleti �s a kultur�lis rendezv�nyek �rt�kteremt� ereje";"Boros Kitti
(szerk.)";"978 963 454 932 1";"Akad�miai
Kiad�";"2023";"Turizmus";"https://mersz.hu/kiadvany/1105";"https://mersz.hu/boros-
az-uzleti-es-a-kulturalis-rendezvenyek-ertekteremto-ereje";"https://doi.org/
10.1556/9789634549321";"2023.09.07 16:00:10";"Az �zleti �s a kultur�lis
rendezv�nyek mindig is jelent�s szerepet t�lt�ttek be a desztin�ci�k �let�ben,
k�l�n�sen az elm�lt �vek kih�v�sokkal teli id�szak�ban induk�lnak el�ny�s gazdas�gi
�s t�rsadalmi-kultur�lis v�ltoz�sokat a fogad�ter�leteken. A k�tet szerz�inek
c�lja, komplex m�don bemutatni ezeknek az esem�nyeknek a r�vid �s k�z�pt�v�
hat�sait, valamint ezeken t�l a rendezv�nyipar hossz� t�v� hat�saira �s
nemzetgazdas�gi el�nyeire is reflekt�lni. A fejezetek �ssze�ll�t�sa a
rendezv�nypiac holisztikus megk�zel�t�s�t k�veti a legjelent�sebb t�mak�r�ket szem
el�tt tartva. A szerz�k ismertetik a rendezv�nypiacot befoly�sol� aktu�lis
trendeket, valamint m�lyrehat�an felt�rj�k az �zleti �s a kultur�lis rendezv�nyek
�rt�kteremt� erej�t. Az �j ir�nyok bemutat�sa sor�n fontos szerephez jut az
elm�leti �s a gyakorlati szeml�let. Az olvas�k a bevezet� tanulm�ny ut�n k�t f�
fejezet: Az �zleti �s a kultur�lis rendezv�nyek innovat�v megk�zel�t�se, valamint
gyakorlati dimenzi�i ment�n t�j�koz�dhatnak a rendezv�nypiacot form�l� ir�nyokr�l.
A kiadv�ny �sszesen tizen�t egyed�l�ll� tanulm�nyt tartalmaz, amelyek l�trej�tt�ben
neves gyakorlati szak�rt�k �s az akad�miai szf�ra elismert munkat�rsai vettek
r�szt. A szerz�k egyetemes c�lja, hogy az alap-, mester- �s posztgradu�lis k�pz�sen
tanul� hallgat�k �s a gyakorl� szakemberek is haszonnal forgass�k ezt a hazai
fels�oktat�sban hi�nyp�tl� k�tetet. "
"Baranyai Decsi J�nos: Adagiorum graecolatinoungaricorum Chiliades quinque (1598)
�tezer g�r�g-latin-magyar sz�l�s gy�jtem�nye";"Paczolay Gyula (szerk.)";"978 963
454 844 7";"Akad�miai Kiad�";"2023";"N�prajz,
Nyelv�szet";"https://mersz.hu/kiadvany/1004";"https://mersz.hu/baranyai-decsi-
janos-adagiorum-graecolatinoungaricorum-chiliades-quinque-1598";"https://doi.org/
10.1556/9789634548447";"2023.03.31 15:56:17";"1598-ban jelent meg az els� magyar
gy�jtem�ny, amely �tezer k�zmond�st �s sz�l�st tartalmazott, latin �s g�r�g
p�rhuzamaival egy�tt. Paczolay Gyula ennek az �tezer proverbiumnak a magyar
nyelvben val� megjelen�s�t mutatja be, v�gigk�vetve egy-egy p�ld�t az els� ismert
adatt�l kezdve eg�szen napjainkig. Feldolgozta az �sszes magyar nyelven megjelent
k�zmond�sgy�jtem�nyt, �s mindegyikn�l bemutatta a nemzetk�zi p�rhuzamokat is az
eredeti nyelven. Paczolay kiv�teles nyelvtud�sa lehet�v� tette, hogy a
legk�l�nf�l�bb nyelveken (kezdve a g�r�gt�l sz�mos nyelven �t a jap�nig bez�r�an)
megtal�lja a magyar k�zmond�sok p�rhuzamait, s mindegyiket eredeti nyelven, eredeti
�r�ssal mutatja be. Nemcsak a megjelent �s k�ziratban lev� gy�jtem�nyek anyag�t
dolgozta fel, hanem a r�gi magyar nyelveml�keket, a 1518-sz.-b�l minden fontosabb
irodalmi m� anyag�t is. Gy�jt�se napjainkig �rt el, ahol az �js�gokban, a r�di�ban
szerepl� proverbiumokat is feljegyezte, s ezzel bemutatta, hogy bizonyos p�ld�k
ak�r hatsz�z �ven �t is fontos alkot�r�szei a magyar nyelvnek. "
"Barokk m�v�szet Eur�p�ban";"Jernyei Kiss J�nos";"978 963 454 256 8";"Akad�miai
mersz.hu/jernyei-kiss-barokk-muveszet-europaban";"https://doi.org/
10.1556/9789634542568";"2018.09.17 13:41:40";"E jegyzet a m�v�szett�rt�net
szakir�nyos BA-hallgat�k sz�m�ra k�sz�lt, kifejezetten a Bevezet�s a barokk
m�v�szetbe c�m� el�ad�s kollokvium�nak seg�danyag�ul szolg�l. Mivel az egyetemes
barokk m�v�szetr�l megfelel� szakmai sz�nvonal� �sszefoglal�s utolj�ra 1985-ben
jelent meg, id�szer�nek l�tszott egy �jabb munka meg�r�sa, amely k�pet ny�jt a
korszak legfontosabb m�v�szeti k�zpontjair�l, alkot�ir�l �s ir�nyzatair�l. A sz�veg
Kel�nyi Gy�rgy k�nyv�n�l r�videbb terjedelm�, c�lja nem az, hogy teljes k�r�
korszakelbesz�l�s ny�jtson, hanem hogy el�seg�tse a bevezet� jelleg� kurzus szakmai
m�velts�ganyag�nak �s terminol�gi�j�nak elsaj�t�t�s�t. Els�sorban m�vek bemutat�sa,
elemz�se �ll a k�z�ppontj�ban, az alkot�sok formai �s tartalmi jegyein, m�v�szi
probl�m�in kereszt�l jellemzi a korszak alkot�it, iskol�it. Mivel a m�v�szeti vil�g
legfontosabb jelens�geinek k�rvonalaz�s�ra esik a f� hangs�ly, kev�s hely jutott a
t�rsadalmi folyamatoknak, a t�rt�nelmi adatoknak. N�h�ny nagy alkot� eset�ben
viszont �letrajzi elemek is beker�ltek a fejezetekbe, mivel ezek sokat el�rulnak a
m�v�sz t�rsadalmi helyzet�r�l vagy arr�l a szerepr�l, amelyet �nmaga, kort�rsai,
illetve az ut�kor tulajdon�tott neki, �gy szerves r�sz�t alkotj�k Eur�pa kultur�lis
m�toszainak �s a m�v�szetr�l kialak�tott fogalm�nak. A jegyzet c�lj�nak tartja azt
is, hogy bevezet�st ny�jtson az �jabb m�v�szett�rt�neti irodalomban f�lvetett
k�rd�sekbe. A fejezetekhez csatolt irodalomjegyz�k az egyes t�m�k klasszikus
monografikus feldolgoz�sai mellett felt�ntet n�h�ny �jabb tanulm�nyt �s ki�ll�t�si
katal�gust, illetve a t�ma magyar nyelven el�rhet� irodalm�t."
"B�rsz�mfejt�s a gyakorlatban";"Kov�cs Szabolcs, Tak�cs G�bor";"978 963 295 844
Kft.";"2019";"Ad�z�s";"https://mersz.hu/kiadvany/608";"https://mersz.hu/kovacs-
takacs-berszamfejtes-a-gyakorlatban-2018";"https://doi.org/
10.55413/9789632958446";"2019.11.07 17:25:00";"Kiadv�nyunk c�lja, hogy tematikusan
mutassa be azokat az ak�r tucatnyi jogszab�lyokban megtal�lhat�, egym�ssal
�sszhangban alkalmazand� szab�lyokat, amelyet ismeret�ben a munk�ltat� a
munkaviszony l�tes�t�se �s tartama alatt a jogszer� foglalkoztat�s �s
munkab�rfizet�s felt�teleinek eleget tehet. A kiadv�ny jelen b�v�tett kiad�sa ezek
mellett a mindennapokban egyre gyakrabban el�fordul� k�rd�sekre, a k�lf�ld�n
t�rt�n� foglalkoztat�ssal, illetve k�lf�ldi munkav�llal� hazai foglalkoztat�s�ra is
kit�r, bemutatva a harmadik orsz�gok �llampolg�rainak foglalkoztat�s�ra vonatkoz�,
valamint az eur�pai uni�n bel�li, hat�ron �tny�l� foglalkoztat�s sor�n alkalmazand�
munkajogi, t�rsadalombiztos�t�si �s ad�z�si szab�lyokat. A k�tet gyakorlati
szempontb�l k�zel�ti meg a b�rsz�mfejt�st �rint� munk�ltat�i k�telezetts�geket, a
munkaviszony bejelent�s�t�l kezd�d�en, a munkaid� min�s�t�s�n �s a munkab�r
elsz�mol�s�n t�l eg�szen a munk�ltat�i �s a munkav�llal�i ad�- �s
j�rul�kkedvezm�nyekig. Ismerteti azokat az alapvet� szab�lyokat, amelyek ment�n az
adminisztrat�v (bejelent�si, bevall�si) k�telezetts�gek, valamint a munkav�llal�k
sz�m�ra kiemelten fontos munkab�rfizet�si, a hat�ron �tny�l� foglalkoztat�s eset�n
az alkalmazand� k�lf�ldi szab�lyok megismerhet�k. A jogszab�lyi rendelkez�sek
ismertet�se mellett kiemelt szerepet kapnak a mindennapi �lethelyzetekb�l sz�rmaz�
esetek, amelyek konkr�t, sz�mszer� p�ld�n kereszt�l mutatj�k be az egyes
jogint�zm�nyeket."
"B�rsz�mfejt�s a gyakorlatban";"Kov�cs Szabolcs";"978 963 295 843 9";"Wolters
Kluwer Hungary
Kft.";"2019";"Ad�z�s";"https://mersz.hu/kiadvany/604";"https://mersz.hu/
berszamfejtes-a-gyakorlatban";"https://doi.org/10.55413/9789632958439";"2019.11.07
17:22:14";"A kiadv�ny a k�vetkez� t�m�kkal foglalkozik r�szletesen: a biztos�t�si
jogviszony bejelent�se; a munka- �s pihen�id� szab�lyai, a munka d�jaz�s�nak
k�rd�sei, a munkav�llal� jelenl�ti adatainak min�s�t�se; a munkaviszonyra vonatkoz�
ad�z�si �s j�rul�kfizet�si szab�lyok. Term�szetesen minden k�rd�sk�rn�l gyakorlati
p�ld�kon kereszt�l a hat�lyos szab�lyoz�st feldolgozva."
"Beszerz�s";"V�r�smarty Gy�ngyi, T�trai T�nde";"978 963 295 614 5";"Wolters Kluwer
vorosmarty-tatrai-beszerzes";"https://doi.org/10.55413/9789632956145";"2016.05.23
11:57:49";"A k�nyv a beszerz�s t�mak�r�t elm�leti �s gyakorlati szempontb�l
feldolgozva k�v�n olyan alapismereteket �sszegezni, mely seg�ts�get jelent az
oktat�s sor�n, tov�bb� hasznos �ttekint�st, rendszerez�st ny�jt gyakorl� beszerz�k
sz�m�ra. A beszerz�s strat�giai jelent�s�g�nek n�veked�se, a besz�ll�t�i h�l�zatok
szerepe, a beszerz�si szervezet feladatai, vagy az elektronikus beszerz�s mind
olyan t�m�k, melyekkel kapcsolatban a beszerz�si szakma haz�nkban is �lland�
vit�kat folytat, a v�llalati gyakorlathoz lassan z�rk�zik fel a k�zbeszerz�s er�sen
szab�lyozott rendszere. A k�tetbe be�p�lnek a haz�nkban folytatott beszerz�s-
kutat�sok eredm�nyei is."
"Beszerz�s";"V�r�smarty Gy�ngyi, T�trai T�nde";"978 963 295 845 3";"Wolters Kluwer
mersz.hu/vorosmarty-tatrai-beszerzes-2017";"https://doi.org/
10.55413/9789632958453";"2019.11.28 16:56:11";"A beszerz�s egyike azoknak a
menedzsment ter�leteknek, amelyek l�tv�nyosan fejl�dtek a hazai v�llalatok
gyakorlat�ban az elm�lt �vekben. Ez a fejl�d�s a beszerz�s szerep�nek n�veked�s�t
�s az alkalmazott m�dszertan kiterjeszt�s�t hozta. A k�nyv m�sodik, �tdolgozott
kiad�sa egyszerre k�v�n sz�lni a beszerz�si ter�let ir�nt �rdekl�d� egyetemi
hallgat�knak �s a gyakorlattal rendelkez�, a tud�s�nak rendszerez�s�re ig�nyt tart�
gyakorlati szakembereknek. �sszegzi a beszerz�shez kapcsol�d� ismereteket, elm�leti
�s gyakorlati szempontb�l feldolgozva t�rgyalja a beszerz�s legfontosabb k�rd�seit,
hasznos �ttekint�st, rendszerez�st ny�jtva ennek a ter�letnek a legfontosabb
fogalmair�l. A beszerz�s strat�giai jelent�s�g�nek n�veked�se, a besz�ll�t�i
h�l�zatok szerepe, a beszerz�si szervezet feladatai, vagy az elektronikus beszerz�s
mind olyan t�m�k, melyekkel kapcsolatban a beszerz�si szakma haz�nkban is gyakran
vit�kat folytat, a v�llalati gyakorlathoz lassan z�rk�zik fel a k�zbeszerz�s er�sen
szab�lyozott rendszere. A k�tetbe be�p�lnek a haz�nkban folytatott beszerz�s-
kutat�sok �s a Budapesti Corvinus Egyetemen k�zel egy �vtizede foly� beszerz�s �s
k�zbeszerz�s posztgradu�lis k�pz�sek eredm�nyei is."
"Betegs�gek megel�z�se �s korai felismer�se";"Berk� P�ter (szerk.)";"978 963 454
430 2";"Akad�miai
berko-betegsegek-megelozese-es-korai-felismerese";"https://doi.org/
10.1556/9789634544302";"2020.05.23 02:05:24";"A k�nyv nagy szakmai jelent�s�ggel
b�r� kiadv�ny, mert egyar�nt sz�l az �tlagembernek �s az eg�szs�g�gy szak�rt�inek.
Sokat tanulhat bel�le a h�tk�znapi �rdekl�d�, de a t�bbdiplom�s szakorvos is, mivel
k�nnyen olvashat�, nyelvezete egyszer�, k�z�rthet�, ugyanakkor a szakmais�g magas
sz�nvonal�t k�pviseli. A k�nyv a leggyakoribb betegs�gek szinte teljes palett�j�t
fogja �t. Szerz�i k�z�tt megtal�ljuk az egyes orvosi szakter�letek legkiemelked�bb
m�vel�it, akik gyakorl� orvosk�nt �s elismert tudom�nyos eredm�nyeik alapj�n is
megbecs�lt k�pvisel�i a gy�gy�t� munk�nak. A betegs�gek megel�z�se �s korai
felismer�se d�nt� fontoss�g� az eg�szs�g meg�rz�s�ben �s a gy�gy�t�sban. Igaz
ugyan, hogy az orvostudom�ny napr�l napra �j eredm�nyekkel �ll el� a betegs�gek
okainak �s eredm�nyesebb gy�gy�t�s�nak kutat�sa ter�let�n, a legt�bbet m�gis azzal
tehetj�k, ha odafigyel�nk magunkra �s egym�sra, az �rulkod� jelekre. A prevenci� az
orvosi ismeretek b�v�l�s�nek �s az elm�lt �vek technikai fejleszt�seinek
k�sz�nhet�en m�g sosem volt annyira aktu�lis, mint napjainkban. Fontoss�g�t nem
lehet el�gszer hangs�lyozni. A megel�z�s es�lyt ad. Es�lyt az eg�szs�ges, hossz�
�letre, a gyors regener�l�d�sra. Emellett azonban azt sem szabad elfelejten�nk,
hogy a betegs�gek korai felismer�s�vel a s�lyosabb, ak�r �letvesz�lyes �llapotok
kialakul�s�nak kock�zat�t lehet cs�kkenteni. Ez�rt mondjuk azt, hogy a betegs�gek
korai felismer�se az eg�szs�gmeg�rz�s m�sik legfontosabb kulcsa."
"Bevezet�s a ford�t�s elm�let�be";"Klaudy Kinga";"978 963 454 193 6";"Akad�miai
klaudy-bevezetes-a-forditas-elmeletebe";"https://doi.org/
10.1556/9789634541936";"2018.08.30 08:26:48";"A k�nyv els� r�sze a ford�t�s
nyelv�szeti megk�zel�t�s�nek keletkez�s�t, a nyelv�szeti ford�t�studom�ny �n�ll�
tudom�nny� v�l�s�t �rja le. Az egyes fejezetek bemutatj�k a ford�t�s folyamat�ban
szerepet j�tsz� �sszes nyelvi �s nyelven k�v�li t�nyez�t: a forr�snyelvet �s a
c�lnyelvet, a forr�snyelvi sz�veget �s a c�lnyelvi sz�veget, a forr�snyelvi
felad�t, a ford�t�t �s a c�lnyelvi olvas�t, valamint a ford�t�s l�trej�tt�nek
f�ldrajzi, t�rt�nelmi �s t�rsadalmi k�r�lm�nyeit, s megvizsg�lj�k, hogy a
ford�t�selm�let k�l�nb�z� seg�dtudom�nyai a kontraszt�v nyelv�szet, a
szociolingvisztika, a pszicholingvisztika �s a sz�vegnyelv�szet hogyan seg�tik a
ford�t�selm�letet e t�nyez�k tanulm�nyoz�s�ban. K�l�n fejezetet szentel�nk a
ford�t�skutat�s k�t nagy elm�leti probl�m�j�nak: a ford�t�si folyamat
modell�l�s�nak �s a ford�t�si ekvivalencia k�rd�s�nek. A k�nyv m�sodik r�sze t�bb
mint sz�z ford�t�studom�nyi �s a ford�t�ssal �sszef�gg� �ltal�nos �s alkalmazott
nyelv�szeti terminus magyar�zat�t tartalmazza. "
"Bevezet�s a ford�t�s gyakorlat�ba";"Klaudy Kinga";"978 963 454 194 3";"Akad�miai
klaudy-bevezetes-a-forditas-gyakorlataba";"https://doi.org/
10.1556/9789634541943";"2018.08.30 08:27:00";"A ford�t�, mikor �tl�p az egyik
nyelvb�l a m�sikba, sz�mtalan �tv�lt�si m�veletet hajt v�gre. A forr�snyelvi sz�veg
lexikai elemeinek jelent�s�t a c�lnyelvi sz�vegben konkretiz�lja vagy
�ltal�nos�tja, felbontja vagy �sszevonja, betoldja vagy kihagyja, felcser�li az
ellenkez�j�vel, vagy teljesen �talak�tja, esetleg kompenz�lja, azaz m�s helyen, m�s
eszk�z�kkel adja vissza. A forr�snyelvi sz�veg mondatainak szerkezet�t kialak�t�
grammatikai funkci�kat a c�lnyelvi sz�vegben ugyancsak megv�ltoztatja: a mondatokat
�sszevonja �s felbontja, grammatikai elemeket hagy ki vagy told be, a tagmondatokat
felemeli vagy les�llyeszti, a sz�rendet megv�ltoztatja, a sz�fajokat �s a
mondatr�szi szerepeket felcser�li. Ezeknek a m�veleteknek egy r�sze benne van a
k�tnyelv� sz�t�rakban vagy megmagyar�zhat� a nyelvek lexikai �s grammatikai
rendszer�nek k�l�nbs�geivel. De csak egy r�sze. �s itt kezd�dik a ford�t�studom�ny
feladata. A Bevezet�s a ford�t�s gyakorlat�ba c�m� k�nyv hat nyelvp�r (angolmagyar,
magyarangol, n�metmagyar, magyarn�met, oroszmagyar, magyarorosz) autentikus
ford�t�sainak elemz�se alapj�n le�rja, kategoriz�lja, megmagyar�zza a ford�t�si
m�veleteket. Objekt�v t�rv�nyszer�s�geket vagy legal�bbis tendenci�kat keres ott,
ahol eddig szubjekt�v ford�t�i d�nt�sekr�l besz�lt�nk. "
"Bevezet�s a gazdas�gpolitik�ba";"Bod P�ter �kos";;"Akad�miai
Kiad�";"2020";"Gazdas�g";"https://mersz.hu/kiadvany/692";"https://mersz.hu/bod-
bevezetes-a-gazdasagpolitikaba";"";"2020.03.19 13:51:32";"A k�nyv visszat�kr�zi a
szerz� kutat�k�nt �s alkot� r�sztvev�k�nt egyar�nt megalapozott t�makezel�s�t. Az
elm�leti alapokhoz visszany�l�, de a realit�sokat szem el�tt tart� kifejt�sek
seg�tik a gazdas�gpolitika l�nyeg�nek meg�rt�s�t nemcsak a gazdas�gpolitik�val most
ismerked�k sz�m�ra, hanem azoknak is, akik az egy-egy id�szak, t�ny vagy ir�nyzat
alaposabb meg�rt�s�hez sz�ks�ges �sszef�gg�seket szeretn�k megl�tni. K�l�n kiemelem
a gazdas�gpolitika f� k�rd�seinek t�rt�nelmi-t�rsadalmi kapcsolatrendszerekbe
helyez�s�t, ami szeml�letileg �s gyakorlatilag is oly nagyon sz�ks�ges - �s oly
nagyon ritka. (Chik�n Attila, egyetemi tan�r, az MTA levelez� tagja) Aki tudja,
csin�lja, aki ezt nem tudja, az tan�tja, aki m�g erre sem k�pes, az elkezd �rni,
vagy pl�ne tan�csot adni... Nos, Bod P�ter �kos �l� c�folata ennek a mond�snak,
mert nagyszer�en csin�lta/csin�lja, kiv�l�an tan�t �s zseni�lisan �r egy
szem�lyben. Ez a kiv�l� �sszefoglal� munka nemcsak annak hasznos, akit k�zvetlen�l
�rdekel a politika �s a gazdas�g; mindenkinek, aki meg akarja �rteni, hogy mi
c�lb�l, milyen okok miatt avatkozik be �let�be �s munk�j�ba az �llam, s�t az
�llamok feletti szervezetek sokas�ga. (Pakucs J�nos, a Magyar Innov�ci�s Sz�vets�g
alap�t� - jelenleg tiszteletbeli - eln�ke) A szerz� egyetemi oktat�, a tudom�nyos
k�z�let jeles szem�lyis�ge, ugyanakkor a gazdas�gpolitik�ban d�nt�shoz�i
cs�cspoz�ci�kat is bet�lt�tt. A Bevezet�s a gazdas�gpolitik�ba kor�ntsem csak
egyetemi hallgat�knak sz�l� tank�nyv, hanem a tapasztalt kutat�k sz�m�ra is sok �j
gondolatot tartalmaz� szakk�nyv. Manaps�g, amikor a v�ls�g k�vetkezt�ben az �llam
szerepe mindenhol t�bb�-kev�sb� �t�rt�kel�sre ker�l, k�l�n�sen fontos ennek a
k�nyvnek a kiegyens�lyozott �s j�zan megk�zel�t�se, hangv�tele az �llami
beavatkoz�s m�rt�k�vel, m�dj�val kapcsolatban. Hasznos lenne, ha a gazdas�gpolitika
alak�t�i min�l nagyobb sz�mban forgatn�k ezt a k�nyvet. (Pal�cz �va, a Kopint-T�rki
Zrt. vez�rigazgat�ja, a Magyar K�zgazdas�gi T�rsas�g aleln�ke) "
"Bevezet�s a gazdas�gpolitik�ba";"Bod P�ter �kos";"978 963 454 601 6";"Akad�miai
bevezetes-a-gazdasagpolitikaba-uj-kiadas";"https://doi.org/
10.1556/9789634546016";"2020.09.21 13:48:07";"Az ismert k�zgazd�sz professzor, volt
gazdas�gpolitikus olyan vil�gba vezeti be az olvas�t, amelynek hivatalos szerepl�i
a korm�nyok, az �llamok feletti szervezetek �s int�zm�nyek, az �zleti k�r�k, a
nemzetk�zi �s helyi piacok, �m ugyan�gy r�sze minden egyes ember, csal�d, hiszen
mindenkit �rintenek a gazdas�gpolitikai d�nt�shoz�k int�zked�sei. Mi�rt d�ntenek
�gy, ahogy d�ntenek a nagyhatalm� int�zm�nyek? Ha ekkora a hatalmuk, akkor viszont
mi�rt olyan gyakori a hat�stalan �llami beavatkoz�s, a k�nyszer� korrekci�? A
k�zponti bank, a p�nz�gyminiszt�rium, a szakpolitikai szab�lyoz� hat�s�g rengeteg
eszk�ze mi�rt nem k�pes megakad�lyozni a helyi zavarokat, s�t a gazdas�gi �letet
megr�z� m�ly v�ls�gokat? Van-e egy�ltal�n mozg�stere a nemzeti hat�s�goknak a mai
nagyfok� kereskedelmi, p�nz�gyi, technol�gia nyitotts�g mellett? Van bizony,
mutatj�k a szerz� �ltal elemzett j� �s kev�sb� j� p�ld�k, �m azt megismerj�k, hogy
mi�rt is ill�zi� az, hogy az �llam meg�vja a gazdas�got, t�rsadalmat, az egyes
embert a hihetetlen gyorsan v�ltoz� vil�gban. Ha megismerj�k a t�rsadalmi-gazdas�gi
folyamatok mozgat�it, �s tiszt�ban vagyunk a gazdas�gpolitikai d�nt�shoz�k
mot�vumaival �s eszk�zeivel, akkor bizonyosan jobban eligazodunk a gazdas�g
t�rt�n�seiben, az �llami beavatkoz�s gyakran k�l�n�snek, s�t ijeszt�nek l�tsz�
gyakorlat�ban. A m� haszn�lhat� tank�nyvnek, ellen�rz� �s elgondolkodtat�
k�rd�seivel �s fogalomjegyz�k�vel, de annak is haszn�ra lehet, aki egyszer�en
jobban akarja �rteni az a vil�got, amelyek meglep� fordulatai, hirtelen
ir�nyv�telei �s m�sfel�l tart�s, makacs alapfolyamatai pr�b�ra teszik az ember, a
csal�d, a c�g, a t�rsadalmi k�z�ss�g mindennapos �let�t."
"Bevezet�s a K�z�s Agr�rpolitik�ba";"J�mbor Attila, Mizik Tam�s (szerk.)";"978 963
059 786 9";"Akad�miai
Kiad�";"2016";"Gazdas�g";"https://mersz.hu/kiadvany/111";"https://mersz.hu/jambor-
mizik-bevezetes-a-kozos-agrarpolitikaba";"https://doi.org/
10.1556/9789630597869";"2016.10.03 11:39:40";"A k�nyv k�z�rthet�en, sz�mos
�rdekess�ggel kieg�sz�tve mutatja be a K�z�s Agr�rpolitika m�ltj�t, ad �ttekint�st
a jelen�r�l, �s ismerteti a j�v�j�vel kapcsolatos elk�pzel�seket an�lk�l, hogy
t�ls�gosan elmer�lne a r�szletekben. Kiv�l� �sszefoglal� munka, ami a magyar piacon
a t�m�ban unikumnak sz�m�t. Dr. Cs�ki Csaba akad�mikus Az Eur�pai Uni� napjainkban
is folyamatosan tart� fejl�d�se sz�ntelen v�ltoz�sokat eredm�nyez a K�z�s
Agr�rpolitika szab�lyoz�si �s m�k�d�si keretrendszer�ben. A magyar mez�gazdas�g
sz�m�ra oly kulcsfontoss�g� ter�leten zajl� �talakul�si folyamatokra tekintettel a
kiadv�ny meghat�roz� lehet azok sz�m�ra, akik ismereteket k�v�nnak szerezni e
komplex eur�pai szakpolitika �s annak hazai m�k�d�s�nek legfontosabb k�rd�seir�l.
Ez�rt aj�nlom e k�nyvet minden a t�m�val foglalkoz� oktat�, hallgat�, mez�gazdas�gi
termel� �s a t�ma ir�nt �rdekl�d� figyelm�be. Dr. Feldman Zsolt helyettes
�llamtitk�r, F�ldm�vel�s�gyi Miniszt�rium EU-tagk�nt haz�nk mez�gazdas�ga egy nagy,
de verseng� piac r�sze, amely �ri�si lehet�s�geket k�n�l. Ugyanakkor a
gazd�lkod�knak ki�lez�d�tt versenyhelyzettel kell megbirk�zniuk. A szerz�k a k�tet
elk�sz�t�se sor�n a K�z�s Agr�rpolitika objekt�v bemutat�s�ra t�rekedtek. A k�nyv
igyekszik megteremteni annak a lehet�s�g�t, hogy az olvas� szakmai meggy�z�d�se
alapj�n, a maga ter�let�n vonjon le k�vetkeztet�seket. Aj�nlom mindazoknak
figyelm�be, akik �lni akarnak ezzel a lehet�s�ggel. Dr. Kapronczai Istv�n
F�igazgat�, Agr�rgazdas�gi Kutat� Int�zet"
"Bevezet�s a marketingbe";"Rekettye G�bor, T�r�csik M�ria, Hetesi Erzs�bet
(szerk.)";"978 963 454 776 1";"Akad�miai
Kiad�";"2022";"Marketing";"https://mersz.hu/kiadvany/998";"https://mersz.hu/
rekettye-torocsik-hetesi-bevezetes-a-marketingbe-bovitett-kiadas";"https://
doi.org/10.1556/9789634547761";"2022.10.28 17:35:13";"H�t �ve jelent meg a
Bevezet�s a marketingbe els� kiad�sa, melyb�l az�ta sok ezer egyetemi hallgat� �s
v�llalati szakember ismerte meg a szakter�let alapjait. Az �j kiad�s letisztult
szerkezete, k�nnyed, de szakszer� st�lusa meg�rizte az el�z� kiad�s er�nyeit. A
tartalom friss�t�se a leg�jabb trendek t�rgyal�s�val olyan m�vet eredm�nyezett,
melyet az els� olvas�k mellett az els� kiad�s olvas�inak is meg�ri k�zbe venni.
Dr. Veres Zolt�n sorozatszerkeszt�, egyetemi tan�r Pannon Egyetem, Veszpr�m"
"Bevezet�s a marketingbe";"Rekettye G�bor, T�r�csik M�ria, Hetesi Erzs�bet";"978
963 059 759 3";"Akad�miai Kiad�";"2016";"Gazdas�g,
Marketing";"https://mersz.hu/kiadvany/81";"https://mersz.hu/rekettye-torocsik-
hetesi-bevezetes-a-marketingbe";"https://doi.org/10.1556/9789630597593";"2016.08.18
11:17:56";"H�rom dolgot emelek ki, ha a Bevezet�s a marketingbe er�nyeit kell
megragadnom. Els�k�nt azt, hogy szak�t a klasszikus marketingk�nyvek s�m�ival, �s
sz�mos �jszer� megk�zel�t�st mutat be. M�sodszor a szerz�k �nm�rs�klet�t az egyes
t�m�k kifejt�s�ben. Harmadszor a sz�veg k�nnyed st�lus�t. Ezekt�l lesz ez a k�nyv
kifejezetten olvas�bar�t. Az�rt aj�nlom elolvas�sra, mert azon ritka m�vek egyike,
ami kedvet csin�l egy olyan szakter�lethez, amelynek m�vel�se k�nny�nek t�nik, a
sikert azonban sz�k�sen m�rik. Dr. Veres Zolt�n sorozatszerkeszt� Pannon Egyetem,
Veszpr�m"
"Bevezet�s a numerikus m�dszerekbe";"Kov�cs R�bert, J�zsa Viktor";"978 963 454 335
tudom�nyok";"https://mersz.hu/kiadvany/469";"https://mersz.hu/kovacs-jozsa-
bevezetes-a-numerikus-modszerekbe";"https://doi.org/
10.1556/9789634543350";"2019.04.10 15:04:49";"Ez a jegyzet els�sorban a Kalorikus
G�pek Numerikus Szimul�ci�ja tant�rgy el�ad�saihoz tartoz� seg�danyagk�nt k�sz�lt
szakdolgozat el�tt �ll� BSc m�rn�khallgat�k sz�m�ra."
"Bevezet�s a pedag�gi�ba";"Gloviczki Zolt�n";"978 963 454 249 0";"Akad�miai
gloviczki-bevezetes-a-pedagogiaba";"https://doi.org/
10.1556/9789634542490";"2018.09.17 13:41:15";"A jegyzet, c�lj�t tekintve, bevezet�
a pedag�gusk�pz�shez �s a pedag�gusi p�ly�hoz. A pedag�gusk�pz�s minden
szegmens�ben l�tez� bevezet� kurzus konkr�t tananyaga, mely arra tesz k�s�rletet,
hogy a frissen �rkez� hallgat�kat eligaz�tsa a pedag�gia mibenl�t�ben �s vil�g�ban,
elind�tsa �ket a tov�bbi ismeretszerz�s �s t�j�koz�d�s �tjain, valamint felv�zolja,
mely tudom�nyos, fejleszt�si ter�letek bukkannak majd fel, s mi�rt, a fels�fok�
k�pz�s�k sor�n, illetve mif�le �letp�ly�ra k�sz�ti fel �ket e k�lcs�n�s
er�fesz�t�s."
"Bevezet�s a piackutat�sba";"Veres Zolt�n, Hoffmann M�rta, Koz�k �kos
(szerk.)";"978 963 454 003 8";"Akad�miai Kiad�";"2017";"Gazdas�g,
Marketing";"https://mersz.hu/kiadvany/219";"https://mersz.hu/veres-hoffmann-kozak-
bevezetes-a-piackutatasba";"https://doi.org/10.1556/9789634540038 ";"2017.05.16
14:01:56";"Vannak azok a szakk�nyvek, amiket �lmatlan �jszak�kon vesz�nk el� altat�
helyett. Na, ez a k�nyv garant�ltan nem az. J� �rz�s t�lt�tt el, amikor el�sz�r
v�giglapoztam. L�m csak, lehet egy magyar nyelv� piackutat�si szakk�nyv is �rdekes,
olvasm�nyos, egyben professzion�lis. �s gyakorlatias, a legfejlettebb m�dszertanok
cs�nja-b�nja benne van vil�gos p�ld�kkal al�t�masztva. Sokkal tov�bb megy az
alapokn�l, A tapasztalt marketingesnek is rengeteg j� tippet, javaslatot tartogat.
A jobb c�gek a kutat�sra ma m�r nem k�lts�gk�nt, hanem beruh�z�sk�nt tekintenek.
Ennek a beruh�z�snak akkor a legjobb a megt�r�l�se, ha minden r�sztvev� - a
piackutat�, a marketinges, de m�g a p�nz�gyi vagy a cs�csvezet�k is - egy nyelvet
besz�lnek. Ezt a k�nyvet mindenkinek aj�nlom sz�ves fogyaszt�sra. M�ller Korn�l,
Senior CMi Director, Unilever Europe, Rotterdam Aj�nlom ezt a k�nyvet mindazoknak,
akiknek kutat�si k�rd�seik vannak, akik l�tni szeretn�k a k�rd�sekre kaphat�
v�laszok optim�lis m�dszereit. Aj�nlom azoknak, akik id�r�l id�re friss�tik
tud�sukat, hiszen ez a k�tet a marketing szakmai k�nyvt�r elengedhetetlen darabja.
Aj�nlom az �j koll�g�knak, akik most ismerkednek a szakma ezen ter�let�vel, �s
stabil tud�sb�zisra v�gynak. Az elm�letben felk�sz�lt, gyakorlatban tapasztalt
szerz�k a piackutat�s klasszikus, a szakmai intelligencia k�r�be tartoz� m�dszerek,
valamint a mai kor leg�jabb kutat�si lehet�s�geinek soksz�n� vil�g�ba vezetik be az
�rdekl�d� olvas�t. Dr. T�r�csik M�ria egyetemi tan�r, P�csi Tudom�nyegyetem"
"Bevezet�s a Stata haszn�lat�ba";"T�k�s L�szl�";"978 963 454 113 4";"Akad�miai
Kiad�";"2017";"Gazdas�g";"https://mersz.hu/kiadvany/121";"https://mersz.hu/tokes-
bevezetes-a-stata-hasznalataba";"https://doi.org/10.1556/9789634541134";"2017.09.27
09:35:00";
"Bevezet�s a Stata haszn�lat�ba - Feladatgy�jtem�ny";"T�gl�s Szilvia, T�k�s
L�szl�";"978 963 454 019 9";"Akad�miai
Kiad�";"2017";"Gazdas�g";"https://mersz.hu/kiadvany/120";"https://mersz.hu/teglas-
tokes-bevezetes-a-stata-hasznalataba-feladatgyujtemeny";"https://doi.org/
10.1556/9789634540199";"2017.09.27 09:35:13";
"Bevezet�s a sz�nh�zi el�ad�sok vil�g�ba";"Kiss Gabriella";"978 963 454 612
2";"Akad�miai
kiss-bevezetes-a-szinhazi-eloadasok-vilagaba";"https://doi.org/
10.1556/9789634546122";"2020.11.30 23:57:32";"A sz�nh�zi esem�ny a jelenval�s�g
jegy�ben pereg le. Minden sz�nj�tsz�s f�l�tt az �r�k most lebeg, v�ltoztathatatlan
rendeltet�se �s hivat�sa, hogy dr�ma�r�t, sz�n�szt �s k�z�ns�get a jelen pillanat
t�z�vel egy k�z�s �lm�nyben forrasszon �ssze. (Hevesi S�ndor). M�g egy k�nyvet,
egy videofilmet b�rhov� magunkkal vihet�nk, hogy megn�zz�k, elolvassuk; hogyan
fogunk a kez�nkbe egy el�ad�st, melynek l�nyege �ppen megism�telhetetlens�g�ben
rejlik? A k�nyv �r�ja hiszi, hogy a sz�nh�zelm�let alapvet� k�rd�seinek
megv�laszol�sa a probl�mamegold�s szellemi kalandj�t jelenti; hogy az elm�lt korok
el�ad�sai, sz�nh�zi reformjai, botr�nyai, a sz�n�sz m�v�szete ma is izgalmas �s a
90-es �vek el�ad�sainak meg�rt�s�hez seg�ts�get ny�jt� �lm�nny� v�lhatnak; s hogy
az el�ad�selemz�si �tletek ismeret�ben m�g nagyobb �lvezetet ny�jt majd egy-egy
sz�nh�zi esem�ny."
"Bevezet�s a tart�szerkezetek tervez�s�be";"Koll�r L�szl�";"978 963 454 782
tudom�nyok";"https://mersz.hu/kiadvany/941";"https://mersz.hu/kollar-bevezetes-a-
tartoszerkezetek-tervezesebe";"https://doi.org/10.1556/9789634547822";"2022.07.07
10:51:50";"A k�nyv �p�t�- �s �p�t�szm�rn�k BSc hallgat�knak sz�l, akik a t�rgy
keret�ben ismerkednek meg a tart�szerkezetek tervez�s�vel �s m�retez�s�vel.
El�tanulm�nyk�nt a k�z�piskolai fizika- �s matematika-tananyag ismerete sz�ks�ges.
Hasznosak lehetnek tov�bbi elemi ismeretek a statika �s a szil�rds�gtan
t�mak�r�b�l, de ezeket a 4. fejezetben �sszefoglaltuk. A k�nyv c�lja, hogy
�ltal�nos eligazod�st adjon az �p�tm�nyek statikai viselked�s�r�l, a modellez�s
l�p�seir�l, az er� �tj�r�l a terhek t�mad�spontj�t�l az alapoz�sig, a sz�m�t�s
lehets�ges m�djair�l, a tart�szerkezet t�nkremeneteli lehet�s�geir�l �s a
szerkezetv�laszt�s legfontosabb szempontjair�l. Bemutatja a tart�szerkezeti
m�retez�s alapjait: a teherfelv�telt, az anyagi viselked�s modellez�s�t, az
alkalmazhat� k�zel�t�seket �s a teherb�r�si �s haszn�lhat�s�gi k�vetelm�nyek
kiel�g�t�s�nek m�dszereit. A fenti t�mak�r-felsorol�s olyan �ltal�nos, hogy ak�r
egy sok f�l�ves tant�rgy tematik�ja is lehetne, m�gis t�rgyalhat� egyetlen
f�l�vben. Ennek term�szetesen �ra van: csak egyszer� tart�szerkezetekkel
foglalkozunk, �s csak r�viden �rintj�k a statikailag hat�rozatlan
tart�szerkezeteket. A c�l a tart�szerkezet-tervez�sben fontos fogalmak �s
jelens�gek meg�rt�se, ez�rt gyakran az �ltal�nos (matematikailag �s mechanikailag
prec�z) t�rgyal�sm�d helyett azt az utat v�lasztjuk, hogy egyszer� p�ld�kon
mutatjuk be tart�szerkezetek viselked�s�t. A tananyag elsaj�t�t�s�t sz�mos val�s
szerkezet elemz�se, negyvenh�t kidolgozott sz�mp�lda �s nyolcvanh�t gyakorl�
feladat seg�ti. "
"Bevezet�s a telepszichi�tria gyakorlat�ba";"Radics Judit, Vizi J�nos, Kurimay
Tam�s (szerk.)";"978 963 454 732 7";"Akad�miai
radics-vizi-kurimay-bevezetes-a-telepszichiatria-gyakorlataba";"https://doi.org/
10.1556/9789634547327";"2022.09.23 16:09:38";"A telemedicin�lis eszk�zt�r �s
m�dszertan a ment�lis eg�szs�g�gyi �s pszichi�triai gyakorlat elm�lt �veiben
robban�sszer� fejl�d�snek indult, de a technol�giai fejl�d�s �s a szakmai
kreativit�s m�r t�bb mint f�l �vsz�zada lehet�s�get ad arra, hogy a modern technika
seg�ts�g�vel t�volr�l ny�jthassunk seg�ts�get. Az els� sz�m�t�g�ppel assziszt�lt
pszichoter�pi�s programot 1964 �s 1966 k�z�tt fejlesztett�k ki (r�szletesebben ld.
a k�tet E pszichi�tria. El�zm�nyek fejezet�ben). Ez a k�tet megpr�b�lja
r�szletesen bemutatni a ment�lis eg�szs�g�gy, pszichi�tria �s hat�rter�leteinek
gyakorlat�t, valamint tapasztalati �tmutat�st adni a t�vter�pi�s ell�t�s lelki
eg�szs�g meg�rz�s�ben �s a ment�lis betegs�gek kezel�s�ben bet�lt�tt szerepeir�l. A
k�tet, az orvos-beteg kapcsolat szempontj�b�l t�rja fel a jelenleg el�rhet�
ell�t�si technol�gi�kat a telefonh�v�son, az okostelefonok �ltal ny�jtott
lehet�s�geken, pl. app-okon �t az e-mailig, a videokapcsolatig, �s gyakorlati
tan�csokat ad a klinikusok sz�m�ra, hogyan lehet a legjobban kihaszn�lni ezeket az
eszk�z�ket, hogy magas sz�nvonal� ell�t�st ny�jthassanak p�cienseiknek. A k�tet
szerz�i a t�mak�r vezet� szakemberei, akiknek �rdekl�d�si, vizsg�lati �s gyakorlati
ter�letei k�z� tartozik a telemedicin�lis ell�t�s is. A k�nyv a t�vter�pia
t�rgyk�r�nek �ltal�nos bemutat�s�n t�lmen�en a jogi h�tt�r, etikai szempontok,
ter�letspecifikus k�rd�sek (a feln�tt- �s gyermekpszichi�tria, a pszichoter�pia,
perinat�lis ell�t�s, kardiol�giai saj�ts�gok stb.) vizsg�lat�n �t a gyakorlati
szempontok megfogalmaz�s�val felv�zolja a j�v� lehet�s�geit is. Haz�nkban a k�tet
hi�nyp�tl�, mivel kifejezetten a helyi specifikus tapasztalatok alapj�n foglalja
�ssze a COVID Pand�mia idej�n fellend�l� technikai m�dszerv�lt�s id�szak�nak
tapasztalatait, hazai �s eur�pai ir�nyokat is megjel�lve. Az e-ment�lis
szolg�ltat�sok sokszor nem helyettes�tik teljes m�rt�kben a szem�lyes kapcsolatot
�s ell�t�st, amit a k�tet is hangs�lyoz, azonban sz�mos el�ny�k miatt egyre ink�bb
be�p�lnek a mindennapi gyakorlatba. A t�vter�pi�k k�ts�gtelen el�nye, hogy a
ment�lis eg�szs�g�gyi ell�t�st sz�mos ter�leten el�rhet�bb� teszi. A k�tet �rt�kes
kalauz, betekint�st ny�jt ennek az izgalmas �s fejl�d� ter�letnek a jelen�be �s a
j�v�j�be is. A k�nyvet szakemberek �s �rdekl�d�k sz�m�ra egyar�nt aj�nljuk. "
"Bevezet�s a tudom�nyos kommunik�ci�ba";"F�zesin� Hud�k Mariann";"978 963 454 244
5";"Akad�miai Kiad�";"2018";"";"https://mersz.hu/kiadvany/357";"https://mersz.hu/
fuzesine-bevezetes-a-tudomanyos-kommunikacioba";"https://doi.org/
10.1556/9789634542445 ";"2018.09.17 13:41:01";"A leend� els��veseknek sz�nt
Bevezet�s a tudom�nyos kommunik�ci�ba c�m� t�rgyhoz k�sz�tett jegyzet c�lja
seg�teni a hallgat�kat a pszichol�giai t�rgy� tudom�nyos k�zlem�nyek elk�sz�t�s�hez
sz�ks�ges ismeretek �s k�szs�gek elsaj�t�t�s�ban. A BA-diploma megszerz�s�hez
sz�ks�ges pszichol�giai m�helymunk�k kivitelez�s�t alapozza meg a t�rgy, �s ehhez
k�v�n seg�ts�get ny�jtani jelen k�tet, a munk�hoz elengedhetetlen h�tt�rismereteket
tartalmaz� jegyzet."
"Bevezet�s az �raml�sok numerikus szimul�ci�j�ba";"Nagy P�ter Tam�s";"978 963 454
tudom�nyok";"https://mersz.hu/kiadvany/662";"https://mersz.hu/nagy-bevezetes-az-
aramlasok-numerikus-szimulaciojaba";"https://doi.org/
10.1556/9789634545330";"2020.03.25 17:46:29";"Ennek a jegyzetnek a c�lja, hogy az
�raml�stan ir�nt �rdekl�d�k elsaj�t�ts�k a numerikus modellez�s alapvet� elemeit.
Megismerked�nk a modellez�s folyamat�val, majd az ehhez sz�ks�ges elm�leti
alapismeretekkel. Feleleven�tj�k, hogy milyen parci�lis differenci�legyenletekkel
tudjuk modellezni az �raml�sokat, adott esetben milyen elhanyagol�sokkal �lhet�nk.
K�zben felid�zz�k a kor�bbi �raml�stani �s vektoralgebrai ismereteinket. K�s�bb ezt
a p�r egyenletet pr�b�ljuk megoldani. Egy egyszer� probl�m�t�l, az id�ben �lland�
egydimenzi�s �raml�st�l jutunk el az id�ben v�ltoz�, t�bb-dimenzi�s probl�m�kig. "
"Bevezet�s az Eur�pai Uni� politik�iba";"Kende Tam�s (szerk.)";"978 963 295 615
2";"Wolters Kluwer
Kft.";"2016";"Jogtudom�ny";"https://mersz.hu/kiadvany/41";"https://mersz.hu/kende-
bevezetes-az-europai-unio-politikaiba";"https://doi.org/
10.55413/9789632956152";"2016.12.14 14:14:21";"2015. m�jus elseje Magyarorsz�g
uni�s csatlakoz�s�nak tizenegyedik �vfordul�ja. Ez alatt a tizenegy �v alatt
Magyarorsz�g egy gazdas�gilag fel�vel� id�szakot �s egy s�lyos gazdas�gi v�ls�got
is v�gig�lt az Uni� tagjak�nt, s�t hat h�napig az Uni� soros eln�ks�g�t is ell�tta.
Ek�zben az Uni� maga sok m�s mellett a glob�lis gazdas�gi leszakad�s, a bels�
struktur�lis egyens�lytalans�g �s az euro�vezet v�ls�gai, az Eur�p�ban is megjelen�
terrorfenyeget�s, a bev�ndorl�s kih�v�sai �s az ukrajnai konfliktus ellen k�zd. Az
Eur�pai Uni� folyamatosan v�ltozik, de politik�inak alapvet�, �ltal�nos c�lja
�lland�; a k�z�s szab�lyoz�st ig�nyl� ter�letek, illetve bizonyos t�mogatand�
t�rsadalmi r�tegek �rdek- �s �letviszonyainak eur�pai szint� rendez�se. K�te�t�nk
�tfog� k�pet ad a fontosabb politik�kr�l, r�vil�g�tva keletkez�si k�r�lm�nyeikre,
perspekt�v�ikra �s alapvet� jellegzetess�geikre egyar�nt. Soksz�n� szer�z�g�rda,
neves egyetemi oktat�k, �gyv�dek �s diplomat�k biztos�tj�k, hogy a szil�rd elm�leti
h�tt�r �s a konkr�t gyakorlati tapasztalatok mellett a k�nyv bepillant�st ny�jtson
az uni�s politik�k m�k�d�s�nek kulisszatitkaiba is. A k�tet az uni�s int�zm�ny- �s
jogrendszer m�k�d�s�nek ismeret�t felt�telezve a politik�k elemz�s�t �ll�tja a
k�z�ppontba. Nagyobb hangs�lyt helyez�nk a koncepci�kra a jogszab�lyokn�l, mert a
politik�k id�t �ll�bbak a v�grehajt�sukra ir�nyul� jogszab�lyokn�l. A fejezeteket
egys�ges megk�zel�t�s �s fel�p�t�s jellemzi �s a t�rt�neti bevezet�s ut�n,
�ttekintve a szab�lyoz�si koncepci�kat, a jogszab�lyokat �s a
jogszab�lytervezeteket, az �j fejlem�nyeket is bemutatja. A k�nyv els�sorban az
eur�pai integr�ci�s �gyekkel foglalkoz� jog�szok, k�zgazd�szok, politol�gusok,
joghallgat�k �s �js�g�r�k �rdekl�d�s�re tarthat sz�mot. Ezzel egy id�ben azonban
haszonnal forgathatj�k majd az �zleti szf�ra szerepl�i, illetve �jdons�g �rt�k�
lehet az Uni� ir�nt fog�kony sz�lesebb k�z�ns�g sz�m�ra is."
"Bevezet�s az �zleti informatik�ba";"Kacsukn� Bruckner L�via, Kiss Tam�s";"978 963
454 485 2";"Akad�miai
kacsukne-bruckner-kiss-bevezetes-az-uzleti-informatikaba";"https://doi.org/
10.1556/9789634544852";"2019.11.22 10:17:34";"Milyen informatikai ismeretekre van
sz�ks�ge egy gazdas�gi vezet�nek? Egyr�szt minim�lis szinten ismernie kell a
korszer� inform�ci�s technol�gi�t, azt a hardver, szoftver �s telekommunik�ci�s
eszk�zt�rat, amelyet az informatikai piac �zleti megold�sai k�n�lnak. M�sr�szt, ami
a legfontosabb, �rtenie kell, hogy �zleti tev�kenys�ge mit jelent az inform�ci�val
val� gazd�lkod�s szempontj�b�l, �s hogyan tudja �zleti c�ljaihoz megtal�lni a
megfelel� informatikai eszk�z�ket. Ez ut�bbi ter�let az, amelyre a k�nyv
koncentr�l, �s megk�s�rli �tadni azokat a legfontosabb ismereteket, amikre ma egy
menedzsernek sz�ks�ge van. A szerz�k Kacsukn� dr. Bruckner L�via a Nemzetk�zi
�zleti F�iskola Professor Emerita c�mmel kit�ntetett nyugd�jas tan�ra.
Matematikusk�nt v�gzett az E�tv�s L�r�nd Tudom�nyegyetemen, majd t�z �vig
tudom�nyos munkat�rsk�nt dolgozott az MTA SZTAKI G�pipari Automatiz�l�si
F�oszt�ly�n. Ez id� alatt a Budapesti M�szaki Egyetemen egyetemi doktori c�met
szerzett CAD/CAM t�mater�leten. Ugyanebben a t�m�ban egy �vig a Polytechnic of
Central London (ma University of Westminster) vend�gkutat�ja volt. 1991-ben
csatlakozott az Oxford Brookes University �ltal Budapesten akkredit�lt
International Business School-hoz, ahol 2016-ig vezet� oktat�k�nt, majd
tansz�kvezet�k�nt ir�ny�totta a f�iskola informatikai oktat�s�t. 2005-ben a
Miskolci Egyetem Hatvany J�zsef Informatikai Tudom�nyok Doktori Iskol�j�ban PhD
fokozatot szerzett elektronikus kereskedelmi �s logisztikai rendszerek
kapcsol�d�s�nak t�m�j�ban. Nyugd�jaz�sa �ta r�szmunkaid�s oktat�k�nt, valamint
szakdolgozati �s PhD-t�mavezet�k�nt vesz r�szt a f�iskola munk�j�ban. Kiss Tam�s
jelenleg Londonban a Westminster Egyetem Informatikai Kar�nak egyetemi tan�ra
(professor), a P�rhuzamos Rendszerek Kutat�int�zet (Centre for Parallel Computing)
igazgat�ja. Diplom�it a Budapesti M�szaki Egyetem Villamosm�rn�ki Kar�n �s az ELTE
TTK informatika �s matematika tan�ri szak�n szerezte. 1997-ben csatlakozott a
Nemzetk�zi �zleti F�iskol�hoz, ahol adjunktusk�nt �zleti inform�ci�s rendszerekkel
kapcsolatos t�rgyakat oktatott. 2001 �ta a Westminster Egyetem Inform�ci�s
Rendszerek Tansz�k�nek oktat�jak�nt adatb�zisokkal, elektronikus kereskedelemmel �s
integr�lt v�llalatir�ny�t�si rendszerekkel foglalkoz� modulok tematik�it dolgozza
ki, �s oktatja. F� kutat�si ter�lete a Grid-rendszerek �zleti alkalmaz�sai �s
felhaszn�l�bar�t hozz�f�r�si m�djai."
"Biol�gia �retts�gire felk�sz�t� - �llati szervezetek";"Kriska Gy�rgy, L�w
P�ter";"978 963 454 643 6";"Akad�miai
low-biologia-allati-szervezetek";"https://doi.org/
10.1556/9789634546436";"2021.11.02 23:39:12";"Az �retts�gire felk�sz�t� c�m�
k�nyvsorozat kiad�s�t els�sorban a k�zoktat�st szab�lyz� dokumentumok megjelen�se
tette sz�ks�gess�, amelyek nagy hangs�lyt fektetnek a tanul�k gyakorlati
ismeretszerz�s�re �s a korszer� ismeretek �tad�s�ra. Az �n�ll� k�s�rletez�st,
k�s�rletelemz�st elv�r� biol�gia �retts�gi feladatok �ltal�noss� v�l�s�t nem el�zte
meg, �s nem is k�vette olyan gyakorlatorient�lt seg�danyagok megjelen�se, amelyek a
kor�bban megjelent praktikumok keretein t�ll�pve seg�tett�k volna a k�z�piskol�s
di�kok felk�sz�l�s�t. Innen-onnan �tvett k�s�rleteket �s gyakorlati feladatokat
persze ma m�r szinte valamennyi biol�gia-tank�nyv tartalmaz, amelyek azon t�l, hogy
nagyon hangzatosak, a le�r�s pontatlans�ga vagy az elmaradt kipr�b�l�s miatt
sokszor kivitelezhetetlenek. A kev�s hiteles �s szakmailag korrekt gyakorlati
seg�danyag pedig, szeg�nyes k�pi szeml�ltet�se miatt, nem lehet hat�kony eszk�ze a
korszer� biol�giaoktat�snak. Kiadv�nyunk a modern kori elv�r�sainak megfelelve ad
els�sorban a k�z�piskol�sok sz�m�ra olyan gyakorlati biol�giaismereteket, amelyek a
korszer� elm�leti r�szekkel egy�tt hat�konyan seg�tik a di�kok felk�sz�l�s�t az
�retts�gire. A k�nyvben szerepl� l�tv�nyos �s tanuls�gos k�s�rletek elv�gz�s�hez
csak olyan eszk�z�kre van sz�ks�g, amelyek megtal�lhat�k egy �ltagosan felszerelt
biol�gia szaktanteremben is."
"Biol�gia �retts�gire felk�sz�t� - Fotoszintetiz�l� szervezetek I.";"Kriska
Gy�rgy";"978 963 454 446 3";"Akad�miai
biologia-erettsegire-felkeszito-1";"https://doi.org/
10.1556/9789634544463";"2020.12.03 09:48:33";"Az �retts�gire felk�sz�t� - Biol�gia
k�nyvsorozat els� k�tete a fotoszintetiz�l� szervezetekkel kapcsolatos ismeretek
els� r�sz�t foglalja mag�ba. Seg�ts�g�vel �ttekinthetj�k a legfontosabb
rendszertani csoportokat, valamint a hajt�sos n�v�nyek gy�ker�vel, sz�r�val �s
cs�r�z�s�val kapcsolatos tudnival�kat. A k�nyv mag�ban foglalja a k�l�nb�z� t�m�k
alapismereteit �s a k�s�rletek, megfigyel�sek gazdagon illusztr�lt le�r�sait. A
kiadv�ny digit�lis mell�klet�t mobiltelefon kompatibilis, tud�sellen�rz� anim�ci�k
k�pezik, melyek az ismeretek j�t�kos form�ban t�rt�n� elsaj�t�t�s�t seg�tik."
"Biol�gia �retts�gire felk�sz�t� - Fotoszintetiz�l� szervezetek II.";"Kriska
Gy�rgy";"978 963 454 447 0";"Akad�miai
biologia-erettsegire-felkeszito-fotoszintetizalo-szervezetek-ii";"https://doi.org/
10.1556/9789634544470";"2020.12.03 09:49:42";"Az �retts�gire felk�sz�t� - Biol�gia
k�nyvsorozat m�sodik k�tete a lev�l, a vir�g �s a term�s fel�p�t�s�vel, m�k�d�s�vel
kapcsolatos tudnival�kat tartalmazza. A k�nyv az els� r�szhez hasonl�an mag�ban
foglalja az egyes t�m�k alapismereteit �s a k�s�rletek, megfigyel�sek k�pekkel
illusztr�lt le�r�sait. Emellett ez a kiadv�ny is k�zz�tesz olyan mobiltelefon
kompatibilis anim�ci�kat, melyek a j�t�kos form�ban val� tanul�st t�mogatj�k. "
"Biztons�gra tervez�s �s biztons�gigazol�s form�lis m�dszerei";"Bartha Tam�s,
Majzik Istv�n";"978 963 454 291 9";"Akad�miai Kiad�";"2019";"M�szaki
tudom�nyok";"https://mersz.hu/kiadvany/534";"https://mersz.hu/bartha-majzik-
biztonsagra-tervezes-es-biztonsagigazolas-formalis-modszerei";"https://doi.org/
10.1556/9789634542919";"2019.11.14 12:43:48";"Jelen jegyzet a Budapesti M�szaki �s
Gazdas�gtudom�nyi Egyetem K�zleked�sm�rn�ki �s J�rm�m�rn�ki Kara Auton�m
j�rm�ir�ny�t�si m�rn�k MSc mesterszak k�pz�s�hez k�sz�lt kieg�sz�t� tananyagk�nt.
Az auton�m j�rm�vek a j�v�ben olyan m�rt�kben alak�tj�k �t a k�zleked�ssel
kapcsolatos t�rsadalmi elv�r�sokat, �s ennek kapcs�n biztons�gos m�k�d�s�kkel
kapcsolatban olyan elv�r�sok fogalmaz�dnak meg, hogy a jegyzetben ismertetett
biztons�gigazol�si m�dszerek egyre jobban integr�l�dni fognak a j�rm�m�rn�ki
gyakorlatba. Jegyzet�nk megalapoz� tank�nyvnek tekinthet� a form�lis m�dszerek
m�rn�ki alkalmaz�sa ter�let�n: bevezet a legfontosabb form�lis le�r�si m�dok
haszn�lat�ba, seg�t a rendszerek modellez�s�nek meg�rt�s�ben �s elsaj�t�t�s�ban, �s
bemutatja a modellellen�rz�s legfontosabb m�dszereit."
"Borv�tel �s kock�zat";"Jakab �va";"978 963 059 896 5";"Akad�miai
jakab-borvetel-es-kockazat";"https://doi.org/10.1556/9789630598965";"2017.12.20
11:20:07";"A bortermel�s �s a bor �rt�kes�t�se m�r az �korban is a t�rsadalmi
�rdekl�d�s k�z�ppontj�ban �llt. Jogilag relev�ns probl�m�t els�sorban a k�rvesz�ly
�s a kock�zateloszt�s szab�lyai jelentettek. A k�tet a szerz�d�si gyakorlat
aspektus�b�l k�n�l �j dogmatikai megold�sokat olyan k�rd�sekre, amelyek �vsz�zadok
�ta vitatottak a r�mai jogban, �s d�nt�en befoly�solt�k az egyes eur�pai mag�njogok
ad�sv�teli szab�lyainak kialakul�s�t. Az �j felismer�sek a jog�let, a g�r�g nyelv�
papiruszokban �s a latin forr�sokban fennmaradt szerz�d�si formul�k �tfog�
feldolgoz�s�ra �p�lnek. A munka a jogint�zm�nyeket azok gazdas�gi kontextus�ban
vizsg�lja, figyelembe v�ve az egyes jogi kult�r�k p�rhuzamosan kifejl�d� vagy
elt�r� von�sait. Sz�mos fejezet �rdekes olvasm�nyt ny�jt a jogban nem j�ratos, de a
borkult�ra t�rt�neti gy�kerei ir�nt �rdekl�d� olvas�nak is."
"Businessmarketing-menedzsment";"Pisk�ti Istv�n";"978 963 059 755 5";"Akad�miai
Marketing";"https://mersz.hu/kiadvany/106";"https://mersz.hu/piskoti-
businessmarketing-menedzsment";"https://doi.org/10.1556/9789630597555";"2016.09.21
14:33:33";"A v�llalatk�zi kapcsolatokban mindig is neh�z volt �s v�ltozatlanul
neh�z a marketingszeml�let elsaj�t�t�sa. A legnagyobb akad�lyt a d�nt�shoz�k
gyakori szakmai cs�l�t�sa jelenti. Emellett a businessmarketinget sokan azonos�tj�k
a fogyaszt�i piac marketingpraktik�ival. Pisk�ti Istv�n r�gen v�rt k�nyve
eloszlatja a t�vhiteket �s el��t�leteket. Dics�retes szakmai ig�nyess�ggel vezeti
v�gig az olvas�t a v�llalati piac d�nt�seinek marketingszempontjain. Nem csak
marketingeseknek k�telez� olvasm�ny. Dr. Veres Zolt�n tansz�kvezet� egyetemi tan�r
Pannon Egyetem, Veszpr�m �zletemberk�nt azt vallom, hogy a marketing akkor
eredm�nyes, ha �ltala b�v�lnek piacaink, n� a forgalmunk �s a bev�tel�nk. Vagyis
hozz�j�rul a c�g stabilit�s�hoz. Pisk�ti Istv�n k�nyve azt a tudatos marketinget
helyezi k�z�ppontba, amelyre az �zleti �let vev�, �s amelynek ismerete �s
alkalmaz�sa n�lk�l felesleges kock�zatot v�llalnak a v�llalkoz�sok. Olyan szakk�nyv
sz�letett, amelynek tartalma egybecseng Philip Kotler v�lem�ny�vel: A marketinget
megtanulni napok k�rd�se. Mester�v� v�lni - egy �leten �t tart."" Dr. Bark�czi
Istv�n, vez�rigazgat�, FUX Zrt. az Eszak-Magyarorsz�gi Munkaad�i �s Gazdas�gi
K�z�ss�g eln�ke "
"B�ntet�jogi fogalomt�r";"G�rg�nyi Ilona �s mtsai";"978 963 295 616 9";"Wolters
mersz.hu/gorgenyi-buntetojogi-fogalomtar";"https://doi.org/
10.55413/9789632956169";"2016.11.22 16:43:28";"A k�nyv az abszorpci�-t�l a zavar �s
nyugtalans�g kelt�s�re alkalmass�g-ig, az abszol�t elj�r�si szab�lys�rt�s-t�l a
z�rt t�rgyal�s-ig ABC-sorrendben dolgozza a b�ntet� anyagi jog �s a b�ntet�elj�r�si
jog kulcsszavait �s azok fogalommagyar�zatait. A B�ntet� T�rv�nyk�nyvre �s a
b�ntet�elj�r�sr�l sz�l� 1998. �vi XIX. t�rv�ny c�mszavaira �p�l� tartalom
els�sorban e k�t jogter�leten tev�kenyked�ket seg�ti a fogalmak egys�ges
�rtelmez�s�ben �s haszn�lat�ban. A k�tet hasznos lehet a joghallgat�k sz�m�ra is,
el�seg�tve a vizsg�kra val� felk�sz�l�s�t, a jog�gi vagy azokhoz
elv�laszthatatlanul kapcsol�d� alapfogalmak jobb meg�rt�s�t."
"Civakod� angyalok";"Borb�ly G�bor";"978 963 454 431 9";"Akad�miai
borbely-civakodo-angyalok";"https://doi.org/10.1556/9789634544319";"2019.10.01
08:34:28";"Ha teh�t sem klerikus, sem laikus, sem pedig szerzetes nem vagy, akkor
k�ptelen vagyok kital�lni, hogy milyen n�ven nevezzelek. () A nevek ugyanis el
szokt�k vesz�teni tulajdonk�ppeni jelent�s�ket akkor, amikor az �ltaluk jel�lt
dolgok megsz�nnek t�k�letesek lenni. Ha elt�vol�tjuk a h�z tetej�t vagy a fal�t,
akkor a h�zat csak t�k�letlen h�znak nevezz�k. Hasonl�k�ppen: ha azt a testr�szt,
amely f�rfiv� tesz, elt�vol�tjuk, t�ged nem P�ternek, hanem t�k-�letlen P�ternek
kell, hogy nevezz�nk (Roscellinus levele Petrus Abaelardushoz). Az ember valamennyi
t�rekv�se k�z�tt a b�lcsess�gre ir�nyul� a legt�k�letesebb, a legmagasztosabb, a
leghasznosabb �s a leg�r�mtelibb. A legt�k�letesebb az�rt, mert amilyen m�rt�kben
t�rekszik az ember a b�lcsess�gre, oly m�rt�kben r�szes�l - legal�bbis valamelyest
- az igaz boldogs�gban (). A legmagasztosabb viszont az�rt, mert az ember a
legink�bb ennek r�v�n v�lik az Isten hasonm�s�v�, aki mindent a b�lcsess�gben
hozott l�tre; s mivel a hasonl�s�g a szeretet oka, a b�lcsess�gre ir�nyul� t�rekv�s
mindenekel�tt a bar�ts�g r�v�n k�t �ssze benn�nket Istennel (). A leghasznosabb
pedig az�rt, mert a b�lcsess�g r�v�n jutunk el a halhatatlans�g birodalm�ba: a
b�lcsess�g k�v�n�sa teh�t elvezet az �r�k uralomhoz. A leg�r�mtelibb v�g�l az�rt,
mert nincsen keser�s�g a t�rsas�g�ban; nincsen bossz�s�g a vele val� �l�sben, hanem
csak v�gs�g �s �r�m (Aquin�i Szent Tam�s, Summa contra gentiles, Els� k�nyv,
M�sodik fejezet)."
"Coaching alapok �s ir�nyzatok";"Kell� �va (szerk.)";"978 963 059 761 6";"Akad�miai
Menedzsment";"https://mersz.hu/kiadvany/78";"https://mersz.hu/kello-coaching-
alapok-es-iranyzatok";"https://doi.org/10.1556/9789630597616";"2016.08.18
11:18:16";"A k�nyv elvitathatatlan m�don hi�nyp�tl� m� mind hazai, mind nemzetk�zi
vonatkoz�sban, a coachingot ny�jt� �s ig�nybe vev� szakemberek sz�m�ra egyar�nt.
Legnagyobb �rt�ke a k�l�nb�z� m�dszertanok rendszerez�s�ben �s l�nyeg�k gyakorlati
szempontb�l t�rt�n� megragad�s�ban rejlik. Ez�ltal a k�nyv sz�momra egy�rtelm�
eligazod�st ny�jt a k�l�nb�z� m�dszertanok k�z�tt, seg�tve az adott helyzetekhez
legink�bb illeszked� megk�zel�t�sek szakszer� �s hat�kony beazonos�t�s�t.
Meg�t�l�sem szerint kezd�k �s halad�k, szak�rt�k �s a t�m�val m�g ismerked�k
sz�m�ra egyar�nt k�telez� irodalom. R�czn� Sz�ke Ildik�, HR �gyvezet� igazgat�,
Raiffeisen Bank Hi�nyp�tl� m�vet tart most �n a kez�ben, amely hasznos forr�s
kezd� �s halad� coachok, valamint a szakma ir�nt �rdekl�d�k sz�m�ra egyar�nt. Hazai
szakemberek szemsz�g�b�l ismerhet�nk meg t�z jelent�s coaching ir�nyzatot,
m�dszertant. E kiadv�ny j� p�ld�ja a coaching szakma soksz�n�s�g�nek, �s b�zom
benne, hogy seg�t egym�s �rt�keinek m�lyebb megismer�s�ben. Heged�s D�ra, a
Magyarorsz�gi Coach-szervezetek Sz�vets�g�nek eln�ke Az elm�lt �vekben
bebizonyosodott sz�momra, hogy egy v�llalat teljes�t�k�pess�g�t er�sen befoly�solja
az, hogyan k�pes tanulni a tapasztalataib�l �s �p�tkezni az er�ss�geib�l. Min�l
ink�bb hagyjuk, hogy t�kr�t mutassanak nek�nk, ann�l ink�bb vagyunk k�szek a
v�ltoz�sra. A coaching ebben seg�t nekem, nek�nk. A k�nyv igazi navig�tor azoknak,
aki szeretn�k megtal�lni a sz�mukra legk�zelebb �ll� coaching megk�zel�t�st.
Somorjai �va, Magyar Telekom HR vez�rigazgat�-helyettes T�ls�gosan zajos mag�ny
- sz�l Bohumil Hrabal kisreg�ny�nek c�me. Ez a l�tsz�lagos ellentmond�s jellemzi a
vezet�k munk�j�t is. Az �lland�, sz�nni nem akar� mag�nyoss�g �rz�s felold�s�nak
ig�nye is hozz�j�rult a k�l�nb�z� coaching m�dszerek kialakul�s�hoz. A k�nyv nagy
�rt�ke, szakmai �s tudom�nyos hiteless�g�nek z�loga, az egym�st�l elt�r�, de m�s-
m�s forr�sb�l, gyakran azonos helyekre meg�rkez� m�dszertanok ar�nyos bemutat�sa. A
coaching �s a k�l�nb�z� coaching m�dszerek ir�nti nyitotts�g, ami a k�nyv egyik f�
�zenete, pedig seg�thet ennek a zajos mag�nynak a megsz�ntet�s�ben. Hogy nehogy �gy
j�rjunk, mint Pepin b�csi Dr. habil Heidrich Bal�zs, d�k�n, int�zetvezet�,
Budapesti Gazdas�gi F�iskola, P�nz�gyi �s Sz�mviteli Kar, Menedzsment �s Emberi
Er�forr�sok Int�zet A k�tetben szerepl� ir�nyzatok: - Coaching alapok
(szerz�: Kell� �va) - Akci�k�zpont� coaching (szerz�: Kiss Gy�rgy �d�m) -
�rt�k alap� (Appreciative Inquiry) coaching (szerz�: V�s�rhelyi Judit) -
Gestalt coaching (szerz�: Dr. Er�s Ilona) - Megold�sk�zpont� brief coaching:
A gyors kimozd�t�s m�v�szete (szerz�: Tegyi Enik�) - NLP megk�zel�t�s�
coaching (szerz�: Dr. Stenger Gy�rgyi) - Ontl�giai coaching (szerz�: Dr.
Koll�r J�zsef PhD �s Dr. Koll�rn� D�ri Krisztina) - Rendszerszeml�let�
coaching (szerz�: Dr. Bod� P�ter) - Szuperv�zi� megk�zel�t�s�, reflekt�v
coaching (szerz�: Wiesner Erzs�bet) - Tranzakci�analitikus coaching (szerz�:
Sari J. van Poelje) - Wingwave coaching (szerz�: Liptai Be�ta)"
"Cultural, creative and culinary tourism";"Melinda J�szber�nyi (ed.)";"978 963 454
798 3";"Akad�miai
jaszberenyi-cultural-creative-and-culinary-tourism";"https://doi.org/
10.1556/9789634547983";"2022.06.17 08:48:44";"Cultural tourism and creative tourism
are the most dynamically expanding areas of the tourism sector. In the theoretical
chapter we review the definition of the two trends, the characteristics of the
demand and supply side and clarify the concept of a cultural tourism product. We
overview the development strategies that have defined the global museum market in
recent decades and discuss the role of museums in the revitalization efforts of
cities. You can also get a deeper insight in the operation of colourful science and
transport museums. Afterwards, culinary tourism chapters examine consumer behaviour
in food tourism and its link to social media which is followed by an overview on
the supply side, a new typology of attractions in culinary tourism. "
"Csoportm�dszerek alkalmaz�sa a seg�t�sben �s a fejleszt�sben";"Barcy
Magdolna";"978 963 454 432 6";"Akad�miai
csoportmodszerek-alkalmazasa-a-segitesben-es-a-fejlesztesben";"https://doi.org/
10.1556/9789634544326";"2019.10.07 08:58:37";"Mikor �s hogyan seg�ts�nk? Hogyan
hatnak a tr�ningek, mit�l j� egy csoportvezet�, mikor melyik csoportm�dszert
v�lasszuk? Milyen elj�r�sokhoz ny�lhatunk, ha egy�neket, csoportokat vagy eg�sz
k�z�ss�geket akarunk seg�teni? Az eg�szs�ges emberek fejleszt�s�re �s t�mogat�s�ra
szolg�l� pszichol�giai m�dszerek t�rh�za e k�nyv, amelyb�l megismerheti az olvas�
az egyes m�dszerek hat�smechanizmusait, az alkalmaz�s k�r�lm�nyeit is. A szerz� -
maga is tapasztalt csoportvezet�, csoportanalitikus, tr�ner, medi�tor, szupervizor
- els�sorban azoknak sz�nja m�v�t, akik k�l�nb�z� csoportm�dszereket szeretn�nek
alkalmazni, megrendelni, bevezetni valamilyen c�l �rdek�ben. Az � m�rlegel�s�kh�z,
a szakszer� v�laszt�shoz k�v�n seg�ts�get ny�jtani, annak v�giggondol�s�hoz, hogy
egy-egy elj�r�s milyen el�ny�kkel vagy esetleges h�tr�nyokkal j�rhat, hogyan hat,
�s milyen hat�sokat v�lthat ki. A k�nyv nemcsak a pszichol�giai m�dszerekben j�rtas
olvas�knak sz�l, hasznos �tmutat� lehet mindazok sz�m�ra, akik csoportok,
k�z�ss�gek, szervezeti vagy k�z�ss�gi programok tev�leges r�szesei, felel�sei vagy
szerepl�i. Nemcsak a seg�t� szakemberek, hanem a seg�t�sben laikusnak sz�m�t� - de
m�sutt term�szetesen szak�rt�k�nt tev�kenyked� - emberek t�j�koz�d�s�t,
meger�s�t�s�t is seg�theti."
"Cs�h�l�zatok hidraulik�ja";"Garbai L�szl�";"978 963 454 115 8";"Akad�miai
tudom�nyok";"https://mersz.hu/kiadvany/428";"https://mersz.hu/garbai-csohalozatok-
hidraulikaja";"https://doi.org/10.1556/9789634541158";"2019.05.10
10:48:34";"K�nyv�nket a BME G�p�szm�rn�ki karon a Komfort �p�letg�p�szet
mesterszakon az oktat�si t�rzsanyag r�sz�t k�pez� Cs�h�l�zatok hidraulik�ja
tant�rgy tematik�j�nak �s k�vetelm�nyrendszer�nek szem el�tt tart�s�val �rtuk meg.
A cs�vezet�ki �raml�sok k�rd�sk�r�vel Magyarorsz�gon els�k�nt Vajna Zolt�n
foglalkozott. Az �ltala kidolgozott h�l�zatelemz� m�dszert Alm�ssyBudav�riVajna-
m�dszerk�nt ismeri a szakma. Az �jabb szakirodalomban e probl�mak�rt �tfog�an
elemzi Hal�sz G�bor, Krist�f Gergely �s Kullmann L�szl� k�nyve, szint�n a Budapesti
M�szaki �s Gazdas�gtudom�nyi Egyetemen foly� oktat�s ig�nyeinek alapulv�tel�vel
(Hal�sz G. Krist�f G. Kullmann L.: �raml�s cs�h�l�zatokban, M�egyetemi Kiad�,
2002). K�nyv�k k�l�n�sen fontos fejezete a nem�lland�sult �raml�sok vizsg�lata.
K�nyv�nkben �sszefoglaltuk a legfontosabb cs�vezet�ki �raml�si t�pusok le�r�s�nak
differenci�legyenlet-rendszereit �s azok megold�sait. �sszefoglaljuk a
cs�h�l�zatokban v�gbemen� �lland�sult �raml�sok le�r�s�nak, az �n. hidraulikai
anal�zisnek a m�dszereit, �s gazdag p�ldaanyagot mell�kel�nk az elm�lethez. V�g�l a
cs�vezet�krendszerek gazdas�gi optimumra t�r� �zemeltet�s�nek, a v�ltoz� t�meg�ram�
keringet�s szab�lyoz�s�nak m�dszereit mutatjuk be. "
"Cs�sz�m�d-szab�lyoz�s a teljes�tm�nyelektronik�ban �s mechatronik�ban";"Korondi
P�ter";"978 963 454 100 4";"Akad�miai Kiad�";"2017";"M�szaki
tudom�nyok";"https://mersz.hu/kiadvany/246";"https://mersz.hu/korondi-csuszomod-
szabalyozas-a-teljesitmenyelektronikaban-es-mechatronikaban";"https://doi.org/
10.1556/9789634541004";"2017.11.06 22:27:54";
"Decision Making Methods in Transportation";"T�nczos Katalin, T�r�k �rp�d, Szab�
Zsombor, Pauer G�bor, Ghadi Maen";"978 963 059 939 9";"Akad�miai
tudom�nyok";"https://mersz.hu/kiadvany/413";"https://mersz.hu/tanczos-torok-szabo-
pauer-ghadi-decision-making-methods-in-transportation";"https://doi.org/
10.1556/9789630599399";"2018.11.19 13:59:17";"The content of the book fits to the
teaching program of the subject titled Decision making methods taught at Budapest
University of Technology and Economics (BME) Faculty of Transportation Engineering
and Vehicle Engineering. The book firstly introduces the most frequently applied
general approaches of solving linear optimisation problems and then discusses a few
special decision support models. In the course of the investigation the book
discusses the models from theory to practice, especially considering transportation
related problems and models. The introduced models can efficiently support
transportation related decision making processes. Therefore, it can fructify for
its readers in the field of transportation management, transportation process
coordination and transportation system operation."
"Diaphoron. K�l�nb�z�s";"H�vizi Ott�";"978 963 454 571 2";"Akad�miai
Kiad�";"2020";"Filoz�fia";"https://mersz.hu/kiadvany/729";"https://mersz.hu/hevizi-
diaphoron-kulonbozes";"https://doi.org/10.1556/9789634545712";"2020.09.21
17:52:45";"A szerz� egy k�pzetes t�ren �t vezeti az olvas�t az egyetemes filoz�fia
alapvet� fogalmait �s elk�pzel�seit megismertetve. A filoz�fiai t�r planet�rium�ban
val� utaz�s sor�n kider�l, mit jelent bel�pni ebbe a t�rbe vagy k�v�l �llni rajta.
Megismerked�nk a tud�ssal, a nem tud�ssal, k�l�nf�le ir�nyzatokkal, az igazs�g, a
val�s�g k�tess�g�vel, k�pet kaphatunk a filoz�fiai t�r k�ls� �s bels� hat�rair�l. A
k�nyv szerint a filoz�fia nem m�s, mint �rvekkel v�giggondolt, olykor a v�gs�kig
vitt k�l�nb�z�s (g�r�g�l: diaphoron) tere. A szellemi relativit�s tere, de nem a
relativizmus�, a gondolati forgand�s�g�, �s nem a teljes felfordul�s�. A
k�l�nb�z�sen, sokarc�s�gon, a sokf�le �rtelemad�son alapul� filoz�fiak�p azt a
megfontol�st t�kr�zi, amelyet Robert Musil �gy fejez ki: A szellemnek megvannak a
szigor� t�rv�nyei. Ha sok�rtelm�v� v�lik, annak egy�rtelm� sok�rtelm�s�gnek kell
lennie. A szerz� filoz�fus, eszmet�rt�n�sz, az MTA doktora, a B�lcs�szettudom�nyi
Kutat�k�zpont tudom�nyos tan�csad�ja, egyetemi tan�r. "
"Didaktika";"Falus Iv�n (f�szerk.), Sz�cs Ida (szerk.)";"978 963 454 721
mersz.hu/falus-didaktika";"https://doi.org/10.1556/9789634547211";"2021.09.30
13:22:10";"A didaktika a pedag�gi�nak a tanul�s t�mogat�s�val foglalkoz�
tudom�nyter�lete, amely a Comenius �ta eltelt 5 �vsz�zadban folyamatosan
gazdagodott, b�v�lt. A jelen k�zik�nyv t�bb mint 20 fejezetben dolgozza fel a
tanul�s jellemz�ire, a tanul�kra, a tehets�gesekkel, a k�l�n�s figyelmet
ig�nyl�kkel val� b�n�sm�dra, az oktat�s tartalm�ra, a tantervekre, a tervez�sre, az
oktat�s kereteire, strat�gi�ira, m�dszereire, a digit�lis pedag�gi�ra vonatkoz�
leg�jabb ismereteket. T�j�koz�dhatunk bel�le a t�rsadalom �s az oktat�s
kapcsolat�r�l, a tanul�s k�rnyezet�r�l, a hat�kony pedag�gus ism�rveir�l, a
pedag�guss� v�l�s folyamat�r�l, a pedag�giai kutat�s alapvet� m�dszereir�l,
valamint az oktat�s paradigm�inak t�rt�neti alakul�s�r�l. A k�zik�nyvet, amelyet a
nevel�studom�ny �s a pedag�gusk�pz�s jeles k�pvisel�i �rtak, egyar�nt haszonnal
forgathatj�k az ismereteiket b�v�teni k�v�n� gyakorl� pedag�gusok,
doktoranduszhallgat�k, valamint a mesters�g alapjaival ismerked�
pedag�gusjel�ltek."
"Digit�lis b�lcs�szet";"Mar�thy Szilvia";"978 963 454 578 1";"Akad�miai
mersz.hu/marothy-a-szovegtol-az-adatig";"https://doi.org/
10.1556/9789634545781";"2020.12.21 16:21:04";"A kiadv�ny regisztr�ci� n�lk�l
szabadon el�rhet�. A b�lcs�szettudom�nyi kutat�sok a sz�m�t�g�p megjelen�s�vel er�s
impulzusokat kaptak, melyek v�ltoz�sra, m�dszereinek kritikai megk�zel�t�s�re
�szt�n�zt�k. A betekint�s vez�rfonala az a fokozatosan bek�vetkezett v�ltoz�s, mely
sor�n a kutat�k hagyom�nyk�zpont� gondolkod�s�t az adatk�zpont�, form�lisabb
gondolkod�s v�ltotta fel, eg�sz�tette ki. A szerz� a k�tetben azt k�pviseli, hogy a
sz�m�t�g�p bevon�sa a kutat�sba a legjobb, ami a b�lcs�szettudom�nyokkal
t�rt�nhetett. Nemcsak az�rt, mert rengeteg �j lehet�s�get nyit meg, hanem az�rt is,
mert a kor�bbi kutat�sokat, m�dszertanokat, v�gs� soron az egyes tudom�ny�gak
hat�rait k�rd�jelezi meg. A k�tetet azoknak aj�nljuk, akik �rdekl�dnek a
b�lcs�szettudom�nyi kutat�sok �j ir�nyai �s r�gi probl�m�i ir�nt. Azoknak, akik
szerint a hum�n tudom�nyok t�vol �llnak a sz�m�t�g�pes, matematikai
megk�zel�t�sekt�l �s azoknak, akik szerint mindig is k�zel �lltak hozz�. Mar�thy
Szilvia irodalomt�rt�n�sz, kutat�si ter�lete a renesz�nsz �s barokk irodalom,
valamint a sz�m�t�g�pes filol�gia. A B�lcs�szettudom�nyi Kutat�k�zpont fiatal
kutat�ja, a Digit�lis B�lcs�szet foly�irat alap�t� tagja, felel�s szerkeszt�je. "
"Digit�lis �retts�gen alapul� �letciklusmodell kkv-k sz�m�ra";"S�ndor �gnes, Gub�n
�kos, Mezei Zolt�n";"978 963 454 871 3";"Akad�miai
Kiad�";"2023";"Menedzsment";"https://mersz.hu/kiadvany/1036";"https://mersz.hu/
guban-sandor-mezei-digitalis-erettsegen-alapulo-eletciklusmodell-kkv-k-
szamara";"https://doi.org/10.1556/9789634548713";"2023.01.25 14:09:44";"A k�nyv
c�lja a digit�lis �retts�gi modell kialak�t�s�nak elm�leti megalapoz�sa, amely
seg�ts�g�l szolg�l a kis- �s k�z�pv�llalkoz�sok sz�m�ra, hogy felm�rhess�k, hol is
tartanak a digitaliz�ci�ban (mennyire fejlett a digit�lis er�forr�srendszer�k,
digit�lis szeml�let�k), illetve hogy gyorsabban �s hat�konyabban tudjanak reag�lni
a k�rnyezeti v�ltoz�sokra, p�ld�ul egy j�rv�nyhelyzet eset�ben. A kialak�tott
modell egy dinamikus modell, amely IT-orient�lt, �s kev�sb� menedzsmentszeml�let�,
de a c�lja a menedzsment t�mogat�sa digit�lis fejleszt�sek sor�n. Tov�bbi c�lunk
egy olyan m�dszertan bemutat�sa, amely seg�ts�g�vel meghat�rozhat� egy kis- �s
k�z�pv�llalkoz�snak az �letciklusban elfoglalt helye. A k�nyvben egy olyan
t�bbdimenzi�s modellt javaslunk a digit�lis �retts�g �letciklus�nak meghat�roz�s�ra
a kkv-k eset�ben, amely figyelembe veszi a c�gek digit�lis �retts�g�t, a k�l�nb�z�
ipar�gak IT-intenzit�s�t, valamint szervezeti saj�toss�gait. A modell �t �retts�gi
szintet tartalmaz, amelyek az adat-inform�ci� szempontj�b�l h�rom szintbe
sorolhat�k be. Ennek seg�ts�g�vel pontosabb d�nt�seket hozhatnak a kis- �s
k�z�pv�llalkoz�sok azzal kapcsolatban, hogy mely ter�leteken sz�ks�ges
fejleszteni�k."
"Digitaliz�ci� �s �j m�dia";"Feh�r Katalin";"978 963 059 743 2";"Akad�miai
Marketing";"https://mersz.hu/kiadvany/74";"https://mersz.hu/feher-digitalizacio-es-
uj-media";"https://doi.org/10.1556/9789630597432";"2017.02.01 09:15:28";"Mintha
mindent meg�rt volna a szerz� a digit�lis m�di�r�l �s az azzal �rkezett �j
t�rsadalomr�l. Ahogy l�tom, mindent meg is �rt, vagy ha nem, �n nem j�ttem r�, mi
az. Hihetetlen�l sz�rakoztat�, nagyon j�l demonstr�l�, �rdekes p�ld�kkal
al�t�masztott magyar�zatok, amiket �lm�ny olvasni. Intellektu�lisan izgat� k�nyv!
Heal Edina igazgat�, Google Magyarorsz�g A k�tet alapm� a digit�lis trendek
�ttekint�s�hez �s meg�rt�s�hez. Egyszerre ad mun�ci�t t�bb szakm�nak - az IT-t�l a
marketingig, az �zleti d�nt�shoz�st�l a fels�oktat�s-kutat�sig �s a m�v�szetig. A
szerz� �tfog� nemzetk�zi tapasztalat�t kamatoztatja p�ld�ival �s illusztr�ci�ival.
Az olvas� v�g�l egy hosszabb t�von �rv�nyes k�tet birtokosa lehet a gyorsan v�ltoz�
trendek vil�g�ban."
"Dinamika";"Csern�k G�bor";"978 963 059 924 5";"Akad�miai Kiad�";"2018";"M�szaki
tudom�nyok";"https://mersz.hu/kiadvany/351";"https://mersz.hu/csernak-
dinamika";"https://doi.org/10.1556/9789630599245";"2018.12.29 11:37:46";"A k�nyv a
g�p�szm�rn�ki alapk�pz�s tananyag�n t�lmutat� r�szletess�ggel ismerteti a testek
mozg�s�nak t�rv�nyszer�s�geit. A t�telek, defin�ci�k, magyar�zatok mellett sz�mos
�bra �s feladat seg�ti a le�rtak meg�rt�s�t �s gyakorlati alkalmaz�s�t. B�zom
benne, hogy az olvas�k nemcsak a mozg�ssal kapcsolatos feladatok megold�s�t
saj�t�thatj�k el a k�tetb�l, hanem azt is meg�rtik, hogy az alkalmaz�sok m�g�tt egy
gondosan fel�p�tett, az �vsz�zadok pr�b�j�t ki�ll� elm�let tal�lhat�, mely egyszer�
feltev�sekb�l kiindulva rendk�v�l bonyolult gyakorlati probl�m�k megold�s�ra
szolg�ltat hat�kony m�dszereket. "
"Discrete Feedback Systems 1.";"P�ter G�sp�r, Zolt�n Szab�, J�zsef Bokor";"978 963
454 372 5";"Akad�miai Kiad�";"2019";"M�szaki
tudom�nyok";"https://mersz.hu/kiadvany/503";"https://mersz.hu/gaspar-szabo-bokor-
discrete-feedback-systems-1";"https://doi.org/10.1556/9789634543725";"2019.09.30
12:56:24";"The aim of the book is to provide a well-rounded exposure to analysis,
control and simulation of discrete-time systems. Theoretical techniques for
studying discrete-time linear systems with particular emphasis on the properties
and design of sampled data feedback control systems are introduced. This book is
intended to be used as a textbook in our MSc and PhD courses. We have tried to
balance the broadness and the depth of the material covered in the book. The
interested reader is also sent to consult the publications of the references list."
"Discrete Feedback Systems 2.";"P�ter G�sp�r, Zolt�n Szab�, J�zsef Bokor";"978 963
tudom�nyok";"https://mersz.hu/kiadvany/504";"https://mersz.hu/gaspar-szabo-bokor-
discrete-feedback-systems-2";"https://doi.org/10.1556/9789634543732";"2019.09.30
12:56:41";"The classical control theory and methods that we have been presented in
the first volume are based on a simple input-output description of the plant,
expressed as a transfer function, limiting the design to single-input single-output
systems and allowing only limited control of the closed-loop behaviour when
feedback control is used. Typically, the need to use modern linear control arises
when working with models which are complex, multiple input multiple output, or when
optimization of performance is a concern. Modern control theory revolves around the
so-called state-space description. The state variable representation of dynamic
systems is the basis of different and very direct approaches applicable to the
analysis and design of a wide range of practical control problems. To complete the
design workflow, finally some introduction into system identification theory is
given."
"(Dis)fluencies in childrens speech";"Judit B�na (ed.)";"978 963 454 709
mersz.hu/bona-disfluencies-in-childrens-speech";"https://doi.org/
10.1556/9789634547099";"2021.10.07 11:37:37";"Disfluencies (filled pauses, filler
words, repetitions, part-word repetitions, prolongations, broken words, and
revisions) are natural phenomena of everyday speech. They are insights on the
speech planning processes indicating speech planning difficulties or self-
monitoring, and play an important role in turn-taking during conversations. The
occurrences of disfluencies in speech are affected by several factors. One of these
is the speakers age. This volume is a collection of nine articles on the topic of
speech planning and speech production of children from the aspects of fluency,
disfluency, speech tempo, and pausing. The volume is recommended to linguists,
experts of phonetics and psycholinguistics, speech and language therapists,
university students, child language specialists, and everybody who is interested in
child language "
"D�nt�sek a sportban";"Sz�nt� Rich�rd, K�ves Alexandra, G�sp�r Judit, Esse
B�lint";"978 963 059 968 9";"Akad�miai Kiad�";"2019";"Gazdas�g, Menedzsment,
Pszichol�gia";"https://mersz.hu/kiadvany/655";"https://mersz.hu/szanto-dontesek-a-
sportban";"https://doi.org/10.1556/9789630599689";"2020.01.17 12:43:30";"A k�tet a
sport �rintettjeinek d�nt�seit veszi sorra. Bemutatja, mi befoly�solhatja a
sportol�k, az edz�k, a b�r�k, a szurkol�k, a m�dia, a szponzorok, a sportfogad�k, a
politikusok �s az ut�np�tl�s d�nt�seit, milyen d�nt�shozatali csapd�kkal
szembes�lnek ezek a szerepl�k �s milyen etikai dilemm�ik lehetnek a d�nt�seik
sor�n. Arra is v�laszt kaphatunk, hogy mi�rt fontos a k�l�nb�z� �rintettek bevon�sa
a sportr�l sz�l� d�nt�sekbe �s ezt milyen technik�kkal val�s�that� meg."
"D�nt�st�mogat� sz�mvitel - �rthet�en sz�rakoztat�an";"La�b �gnes";"978 963 295 846
Kft.";"2019";"Ad�z�s";"https://mersz.hu/kiadvany/617";"https://mersz.hu/laab-
dontestamogato-szamvitel-erthetoen-szorakoztatoan";"https://doi.org/
10.55413/9789632958460";"2019.12.13 13:33:23";"A D�nt�st�mogat� sz�mvitel
�rthet�en, sz�rakoztat�an k�nyv az�rt sz�letett, hogy megmutassa a vezet�knek, a
c�lorient�lt, �rt�ktudatos �s k�lts�ghat�kony d�nt�seikhez - hogyan lehet
eloszlatni a bizonytalans�got a megfelel� id�ben rendelkez�sre �ll�, sz�ks�ges
r�szletezetts�g�, relev�ns inform�ci�kkal, - hogyan �rhetn�k el, hogy a vezet�i
jelent�sek val�ban a legfontosabb strat�giai c�ljaik el�r�s�r�l, int�zked�seik
hat�svizsg�lat�r�l adjanak sz�mot, - id�ben jelz�st kapjanak, ha valahol sz�ks�g
van ak�r a c�lok korrig�l�s�ra, ak�r �rdemi beavatkoz�sra. Minden v�llalkoz�snak
sz�ks�ge lenne ilyen vezet�i jelent�sre, �m ehhez a szerz� szerint sz�ks�g�k van
arra, hogy - a c�g vezet�i egy�rtelm�en megfogalmazz�k elv�r�saikat arr�l, milyen
inform�ci�kat, mutat�kat, milyen gyakoris�ggal akarnak k�zhez kapni, - a
kontrollerek az informatikusokkal egy�ttm�k�dve k�pesek legyenek ezeket kinyerni
a v�llalati adatokb�l �s megfelel�en prezent�lni a vezet�k sz�m�ra, - legyenek
haszn�lhat� becsl�sek a strat�giai inform�ci�val, kompetenci�val, k�rnyezeti �s
t�rsadalmi javakkal kapcsolatos terv �s t�nyadatokra vonatkoz�an, - a vezet�k
eredm�nyesen l�pjenek fel az �j m�dszerek bevezet�s�t k�s�r� ellen�ll�ssal szemben,
valamint tudatosan ker�lj�k el azokat a tipikus hib�kat, amelyek m�g a legjobb
m�dszereket is k�pesek kudarcba fullasztani. La�b �gnes �jabb k�nyve m�lt�
folytat�sa a Sz�mviteli ismeretek �rthet�en, sz�rakoztat�an k�nyvnek. Ism�t egy
hi�nyp�tl�, szeml�let�ben �s m�dszertan�ban egyar�nt praktikus, olvasm�nyos
k�zik�nyv sz�letett. Ott a helye gyakorl� vezet�k, kontrollerek, gazdas�gi
informatikusok, egyetemi hallgat�k k�nyvespolc�n, de �rdekes �s izgalmas
kalandoz�sra h�vja azokat is, akik egyszer�en csak szeretn�k jobban �rteni, hogyan,
mi�rt romlik el a mindennapi tenni akar�sban az, ami ak�r j� is lehetne �s tudni
szeretn�k, milyen kih�v�sokat, �j k�vetelm�nyeket tartogat sz�mukra vezet�k�nt,
szak�rt�k�nt, munkav�llal�k�nt a tud�salap� t�rsadalom."
"Duna-strat�gia �s ter�leti fejl�d�s";"Hardi Tam�s";"978 963 059 806 4";"Akad�miai
Kiad�";"2016";"Gazdas�g, Region�lis
tudom�nyok";"https://mersz.hu/kiadvany/161";"https://mersz.hu/hardi-duna-strategia-
es-teruleti-fejlodes";"https://doi.org/10.1556/9789630598064";"2016.11.12
15:54:47";"Nem sokkal azut�n, hogy Magyarorsz�g EU-eln�ks�g�nek utols� napjaiban,
2011. j�nius�ban az Eur�pai Uni� Duna Strat�gi�j�t deklar�lt�k, felmer�lt az ig�ny
a Strat�gia eredeti akci�ter�nek l�nyeges m�rt�k� kiterjeszt�s�re, amely v�g�l az
Eur�pai Duna R�gi� Strat�gia kib�v�tett elnevez�ssel teljesedett ki. Ez a
valamennyi part menti �llamot �rint� t�rekv�s egy�rtelm�en aktu�lis, val�s
ig�nyeket �lel fel, amelyeknek kiel�g�t�se azonban - a r�szes orsz�gok gazdas�gi �s
t�rsadalmi strukt�r�j�nak k�l�nb�z�s�geit tekintve - kiv�teles felel�ss�get �s
multidiszciplin�ris felk�sz�lts�get ig�nyl� feladat. A szerz� tudom�nyos-szakmai
k�r�kben ismert �s elismert, sz�les k�r� felk�sz�lts�ge, felel�ss�gtudata,
rendszerez� k�pess�ge, szakszer� �s vil�gos nyelvezete hivatott� teszi �t arra,
hogy a Strat�gia h�tter�t illet�en e nagy v�llalkoz�s r�szesei sz�m�ra lehet�s�get
ny�jtson a sz�ks�ges t�j�koz�d�sra. Berczik �rp�d az MTA rendes tagja MTA �kol�giai
Kutat�k�zpont Duna-kutat� Int�zet Az elk�vetkez� �vekben a Duna lehet a kelet-
k�z�p-eur�pai t�rs�g fejl�d�si �vezet�nek gener�l�ja. Hardi Tam�s hossz� �vek �ta
kutatja a Duna-t�rs�get, annak gazdas�gi, t�rsadalmi, t�rt�nelmi �s k�z�ss�g�p�t�si
folyamatait. Az elemz�seit sz�mos, a Duna ment�n tett utaz�s, terepmunka, szakmai
egy�ttm�k�d�s m�ly�tette el, �gy a le�rtak m�g�tt hely-, t�j-, szervezet�s
emberismeret h�z�dik meg, ami m�g hitelesebb� teszi ezt a kiv�l� tudom�nyos m�vet.
Aj�nlom a k�nyvet azok figyelm�be, akik tudni szeretn�k, hogy mi volt a Duna-t�rs�g
m�ltja, milyen saj�toss�gokat rejt a jelen, �s mi v�rhat� a j�v�ben. Rechnitzer
J�nos a Sz�chenyi Istv�n Egyetem professzora a Magyar Region�lis Tudom�nyi T�rsas�g
eln�ke"
"Dzsungel vagy es�erd�?";"Gelei Andrea, Mandj�k Tibor (szerk.)";"978 963 059 868
Marketing";"https://mersz.hu/kiadvany/205";"https://mersz.hu/gelei-mandjak-
dzsungel-vagy-esoerdo";"https://doi.org/10.1556/9789630598682";"2017.03.16
11:12:56";"Minden gyakorl� menedzser, minden az �zleti tudom�nyokat k�l�nb�z�
szinten tanul� hallgat� r�sz�re �letbev�g�an fontos azoknak a komplex �zleti
h�l�zatoknak a meg�rt�se, amelyekben a v�llalatoknak tev�kenykednie kell. Ez a
k�nyv az �zleti h�l�zatokra vonatkoz� legfontosabb cikkek gy�jtem�nye, egyben
avatott vezet�k�nt seg�ti az olvas�t az �zleti h�l�zatok meg�rt�s�ben �s az azokban
val� eredm�nyes cselekv�sben. Meggy�z�d�sem, hogy �rt�kes olvasm�ny mindazok
sz�m�ra, akik �rdekl�dnek a modern �zleti �let val�s�ga ir�nt. David Ford a
Business Marketing"" k�nyv szerkeszt�je �s t�rsszerz�je a business marketing
professzora az IMP Group egyik alap�t�ja Az IMP kutat�csoport k�pvisel�i nem a
v�llalatot, hanem az �zleti kapcsolatot tekintik a gazdas�g alapegys�g�nek.
Vallj�k, hogy egy v�llalat egyed�l �zleti kapcsolatai r�v�n nyerheti el �rtelm�t. E
kapcsolatok sz�vete maga az �zleti h�l�zat, mely globaliz�l�d� vil�gunkban
mindink�bb a versenyk�pess�g, az innov�ci� forr�s�v� v�lik. Aj�nlom e k�nyvet
mindazoknak, akik sz�vesen b�v�tik ismereteiket e megk�zel�t�ssel, illetve azon
fogalmakkal, melyek r�v�n a h�l�zati gazdas�g bels� t�rv�nyszer�s�gei m�g ink�bb
megragadhat�v�, elemezhet�v� v�lnak. Hern�di Zsolt a MOL-csoport eln�k-
vez�rigazgat�ja "
"Eg�szs�g �s t�rsadalom";"Horkai Anita, Nagy �va, P�lv�lgyi Mikl�s, Vingender
Istv�n";"978 963 454 644 3";"Akad�miai
egeszseg-es-tarsadalom";"https://doi.org/10.1556/9789634546443";"2021.02.03
15:09:04";"A jegyzet t�m�i k�zt helyet kapnak az orvosi szociol�gia klasszikus
ter�letei (a betegs�gek t�rt�nelmi-t�rsadalmi h�tter�nek le�r�sa, az eg�szs�g�gyi
int�zm�nyrendszer szerepelm�leti �s szervezetszociol�giai jellemz�se), �gy meg�riz
egyfajta klasszikus, els�sorban makroszociol�giai szeml�letet. Ugyanakkor a
kor�bbin�l nagyobb hangs�lyt kap a mikroszociol�giai �s tud�sszociol�giai
megk�zel�t�s, valamint a szoci�lpszichol�gia is, �s ezzel egy�tt az ezekhez
kapcsol�d� k�rd�sk�r�k: az, ahogy a betegs�gr�l az orvosok �s a betegek
gondolkodnak; az eg�szs�ggel �s betegs�ggel kapcsolatos n�zetek �s tud�sok
szervez�d�se; a gy�gy�t�k �s gy�gy�tottak k�z�tti kommunik�ci� kultur�lis �s nyelvi
saj�toss�gai; a h�tk�znapokba �gyazott, testfelfog�sban, higi�n�ben, t�pl�lkoz�sban
megjelen� eg�szs�gmagatart�s. R�viden: ez a munka a kor�bbi jegyzetekn�l
multidiszciplin�risabb (szociol�giai, t�rt�nelmi, antropol�giai,
szoci�lpszichol�giai, kommunik�ci�elm�leti), �s ebb�l k�vetkez�en tematikailag is
�tfog�bb. L�nyeg�t tekintve azonban e tudom�nyelm�leti �s tematikai v�ltoz�s c�lja
�s oka az a meggy�z�d�s, hogy az eg�szs�g�gyben dolgoz�k, s k�l�n�sen az orvos
munk�j�t t�mogat�, gyakran a beteggel k�zvetlenebb kapcsolatban l�v� �pol�k,
dietetikusok, v�d�n�k �s gy�gytorn�szok egyik legfontosabb feladata, hogy meg�rts�k
a beteg gondolkod�s�t, seg�ts�k eligazod�s�t a betegs�g�r�l val� ismeretek �s a
gy�gym�dok olykor el�g viharos tenger�n."
"Eg�szs�gfejleszt�s �s nevel�s";"Feith Helga Judit, Falus Andr�s (szerk.)";"978 963
454 445 6";"Akad�miai Kiad�";"2019";"Orvostudom�ny,
Pedag�gia";"https://mersz.hu/kiadvany/594";"https://mersz.hu/egeszsegfejlesztes-es-
neveles";"https://doi.org/10.1556/9789634544456";"2019.10.25 17:00:57";
"Eg�szs�gk�rosod�shoz kapcsol�d� ell�t�sok";"D�sa �gnes, Hanti P�ter";"978 963 295
Kft.";"2019";"K�zigazgat�s";"https://mersz.hu/kiadvany/562";"https://mersz.hu/dosa-
hanti-egeszsegkarosodashoz-kapcsolodo-eljarasok";"https://doi.org/
10.55413/9789632958477";"2019.10.21 15:19:32";"Az eg�szs�gk�rosod�shoz kapcsol�d�
ell�t�sok jelent�sen megv�ltoztak a 2012-es �v elej�n. A k�nyv alapvet� c�lja a
megv�ltozott szab�lyoz�sok �ttekint�se, �rtelmez�se, magyar�zata, az �sszef�gg�sek
bemutat�sa.R�szletesen elemzi a 2012. janu�r 1-j�n hat�lyba l�pett �j
rendelkez�seket, valamint az azt k�vet�en �letbe l�pett tov�bbi v�ltoz�sokat is.
Elemzi a megv�ltozott munkak�pess�gre �s rehabilit�ci�s j�rad�kra vonatkoz�
szab�lyokat, a fogyat�kos szem�lyek jogair�l �s es�lyegyenl�s�g�k biztos�t�s�r�l
sz�l� t�rv�ny alapj�n j�r� p�nzbeli ell�t�sokat, a mozg�skorl�tozottak k�zleked�si
kedvezm�nyeit, a megv�ltozott munkak�pess�g�ek foglalkoztat�si t�mogat�s�t, a
baleseti t�pp�nz, baleseti rokkants�gi nyugd�j rendszer�t.A k�nyv �t fejezetre
tagol�dik:�ltal�nos alapelvekEg�szs�gk�rosod�shoz kapcsol�d� t�rsadalombiztos�t�si
ell�t�sokEg�szs�gk�rosod�shoz kapcsol�d� szoci�lis j�rad�kok, j�rad�k jelleg�
ell�t�sokFogyat�koss�ghoz, s�lyos vagy tart�s betegs�ghez kapcsol�d� egy�b
ell�t�sok, t�mogat�sok, kedvezm�nyekK�zleked�si kedvezm�nyek, t�mogat�sokFelh�vja a
figyelmet az egyes ell�t�si form�k k�z�tti �sszef�gg�sekre, az anyagi jogi
szab�lyokon k�v�l az elj�r�sjogi szab�lyokat is ismerteti, rengeteg p�ld�val,
sz�mos t�bl�zattal �s folyamat�br�val teszi k�nnyebben �rthet�v� az egy�bk�nt igen
�sszetett, nehezen �ttekinthet� joganyagot. Aj�nljuk kiadv�nyunkat azoknak az
orvosoknak, akiknek a jogszab�lyok alapj�n feladatuk az eg�szs�gk�rosod�s
meg�llap�t�sa �s igazol�saa szakigazgat�s �s az �nkorm�nyzatok rendszer�ben dolgoz�
jog�szoknaka szoci�lis igazgat�sban dolgoz� �gyint�z�knek, akik az ell�t�sokkal
kapcsolatos �gyint�z�sben k�zrem�k�dneka szakir�ny� k�pz�sben r�sztvev�
hallgat�knak�s term�szetesen azoknak a t�mak�r ir�nt �rdekl�d� betegeknek, akik
maguk is �rintettek, �s megpr�b�lnak eligazodni a szab�lyoz�s �tveszt�j�ben."
"Eg�szs�gnevel�s";"Ih�sz Ferenc";"978 963 454 179 0";"Akad�miai
Kiad�";"2018";"Orvostudom�ny,
Pedag�gia";"https://mersz.hu/kiadvany/328";"https://mersz.hu/ihasz-
egeszsegneveles";"https://doi.org/10.1556/9789634541790";"2018.06.18 09:50:01";"A
k�nyv h�rom fejezetb�l �ll. A fejezetek els� l�t�sra �n�ll� tartalommal b�rnak, de
a kapcsolat k�z�tt�k kifejezetten szoros. Ezt a tartalmi �sszetartoz�st jelen�ti
meg a k�nyv c�me is (Eg�szs�gnevel�s). Az els� fejezet (Eg�szs�gmeg�rz�s) �ltal�nos
k�pet ad Magyarorsz�g, Eur�pa �s a vil�g demogr�fiai jellemz�ir�l, defini�lja az
eg�szs�g fogalm�t, �s elemzi az eg�szs�get befoly�sol� t�nyez�ket. A m�sodik
fejezetben (Prevenci�) a prevenci� szerepe, jelent�s�ge, gyakorlati elemei (amelyek
az �letm�d sor�n v�lnak igaz�n hasznoss�) jelennek meg �gy, hogy azok m�r megold�si
javaslatokat adnak az �letmin�s�g megtart�s�ban. A harmadik fejezet (A
terhel�s�lettan alapjai) kifejezetten a versenysporttal kapcsolatos ismereteket
tartalmazza: nevezetesen hogyan lehet pontosan tervezni fizikai aktivit�st, m�rt
adatok elemz�s�vel, egy�nre ""szabva"". A m�sodik �s a harmadik fejezet saj�t
kutat�sok eredm�nyei alapj�n k�sz�lt. A m� 178 sz�nes, saj�t szerkeszt�s� �br�t
tartalmaz, az irodalmi hivatkoz�sok sz�ma meghaladja a 350-et. A k�nyv eredetileg
egyetemi hallgat�knak k�sz�lt, akik d�nt�en az �lettudom�nyokban �s azon bel�l is a
sporttudom�nyban k�v�nnak m�lyebb ismereteket szerezni. A harmadik fejezet tal�n az
egyetlen alkalmazott terhel�s�lettani alapismereteket tartalmaz� magyar nyelv�
dokumentum."
"Eg�szs�g�gyi alapell�t�s �s n�peg�szs�g�gy";"Ily�s Istv�n";"978 963 615 078
5";"Debreceni Egyetemi
Kiad�";"2023";"";"https://mersz.hu/kiadvany/1069";"https://mersz.hu/ilyes-
egeszsegugyi-alapellatas-es-nepegeszsegugy";"https://doi.org/
10.5484/9789636150785";"2023.05.03 08:31:30";"Az eg�szs�g�gyi alapell�t�s az
eg�szs�g�gyi ell�t�rendszer els� vonala, els�dleges, folyamatos �s szem�lyes
ell�t�st ny�jt szem�lyek, csal�dok, k�z�ss�gek sz�m�ra, akikkel �s amelyekkel a
helyzet�b�l ad�d�an szoros kapcsolatot tart. Ez teszi lehet�v� az eg�szs�gmeg�rz�s,
az eg�szs�gv�delem a betegs�gmegel�z�s, az eg�szs�gfejleszt�s feladatainak
ell�t�s�t, a sz�r�vizsg�latok v�gz�s�t, rizik��llapotok �s kr�nikus betegs�gek
gondoz�s�nak, a sz�ks�ges rehabilit�ci�nak a folytat�s�t, valamint az ezek
megval�s�t�s�t seg�t� eg�szs�gnevel�s �s tan�csad�s v�gz�s�t is. Az alapell�t�s e
tev�kenys�g�vel seg�ti a n�peg�szs�g�gyi c�lkit�z�sek megval�s�t�s�t. Az
eg�szs�g�gyi alapell�t�s �s a n�peg�szs�g�gy egy�ttm�k�d�se az alapell�t�s
eg�szs�gmeg�rz�, primer �s szekunder prevenci�s tev�kenys�g�nek, tov�bb� a nem
fert�z� kr�nikus betegs�gek gondoz�s�nak strat�giai keretet biztos�t, emellett
hozz�j�rul a prevenci� egy�ni �s popul�ci�s megk�zel�t�s�nek �sszekapcsol�s�hoz is.
A N�peg�szs�g�gyi medicina tant�rgy h�ziorvosi blokkja e szeml�let alapj�n el�sz�r
a h�ziorvosl�s jellemz�it, szeml�letm�djait �s gyakorlat�nak alapvet� k�rd�seit
tekinti �t, majd az orvos-beteg konzult�ci�, a diagnosztika �s a kezel�s saj�tos
k�rd�seivel foglalkozik, ezut�n a prevenci� szintjeit, strat�gi�it, ter�leteit �s
az eg�szs�gmeg�rz�s feladatait mutatja be a h�ziorvosl�sban. Az �ssze�ll�t�s
m�sodik r�sze az eg�szs�ges t�pl�lkoz�s �s a k�v�natos fizikai aktivit�s
biztos�t�s�nak, tov�bb� a doh�nyz�sr�l val� leszok�snak �s az alkoholfogyaszt�s
cs�kkent�s�nek feladatait foglalja �ssze, majd pedig a h�ziorvosl�sban v�gzett
sz�r�vizsg�latok �s gondoz�si tev�kenys�g gyakorlat�t mutatja be. "
"Eg�szs�g�gyi ell�t�ssal �sszef�gg� fert�z�sek 1.";"Barcs Istv�n (szerk.)";"978 963
454 510 1";"Akad�miai
barcs-egeszsegugyi-ellatassal-osszefuggo-fertozesek-1";"https://doi.org/
10.1556/9789634545101";"2020.02.04 12:23:24";"Ez a jegyzet az eg�szs�g�gyi
ell�t�ssal �sszef�gg� fert�z�sek kialakul�s�nak, t�netegy�ttes�nek, �lettani �s
mikrobiol�giai okainak, megel�z�, felder�t� �s nyomon k�vet� rendszereinek, a
k�rh�zi epidemiol�gia elemeinek a tananyaga. C�lja, hogy a k�pz�sben val�
seg�danyagk�nt, majd ezt k�vet�en egy, a gyakorlati klinikai-epidemiol�giai
tev�kenys�gben j�l haszn�lhat� k�zik�nyvk�nt seg�tse a leggyakoribb k�rokoz�k �s az
�ltaluk okozott fert�z�sek nem egyszer� rendszer�ben val� eligazod�st. Arra k�sz�ti
fel a leend� n�peg�szs�g�gyi ellen�rt, hogy ha betegell�t� int�zm�nyben, annak
infekci�kontroll-munkacsoportj�ban vagy k�rh�zhigi�n�s oszt�ly�n dolgozik, akkor:
A gyakorlati probl�m�k megold�sa sor�n tiszt�ban legyen az alapvet� j�rv�ny�gyi
alapfogalmakkal, k�pes legyen �rtelmezni azokat. Napi tev�kenys�ge kapcs�n
c�lzottan figyelje �s ismerje fel az eg�szs�g�gyi ell�t�s sor�n kialakul�
leggyakoribb fert�z�ses sz�v�dm�nyeket, ismerje azok megel�z�si lehet�s�geit.
Ismerje a k�rh�zi k�rnyezetben el�fordul� k�rokoz�kat, azok jellemz�it, kimutat�si
lehet�s�geit, vesz�lyeit. Legyen tiszt�ban a hat�kony �s biztons�gos antibiotikum-
kezel�s alapelveivel �s gyakorlat�val. Ez�rt tartalm�ban �s szeml�let�ben
szorosan kapcsol�dik kor�bbi tanulm�nyaikhoz, a jegyzet sz�veg�ben jel�lten is
t�maszkodik el�z� vagy ezt k�vet� tant�rgyaik jegyzeteire, k�telez� �s aj�nlott
szakirodalmaira. T�bb fejezetben fognak azzal tal�lkozni, hogy egy-egy pont
v�zlatos eml�t�se mellett hivatkozunk az �ltal�nos mikrobiol�gia, R�szletes
mikrobiol�gia, Alkalmazott mikrobiol�gia, Mikrobiol�giai gyakorlatok jegyzetek
megfelel� fejezeteire, a kari hirdet�t�bl�r�l is let�lthet� Mikrobiol�giai f�zetek
valamelyik kiadv�ny�ra, valamint a Fert�z� �s nem fert�z� betegs�gek j�rv�nytana, a
N�peg�szs�gtan, a Fert�z� betegs�gek megel�z�se, Az infektol�gia alapjai tant�rgyak
aktu�lis tananyag�ra �s az ott elsaj�t�tott ismeretekre."
"Eg�szs�g�gyi ell�t�ssal �sszef�gg� fert�z�sek 2.";"Barcs Istv�n (szerk.)";"978 963
454 508 8";"Akad�miai
barcs-egeszsegugyi-ellatassal-osszefuggo-fertozesek-2";"https://doi.org/
10.1556/9789634545088";"2020.02.04 12:23:53";"Ez a jegyzet az eg�szs�g�gyi
ell�t�ssal �sszef�gg� fert�z�sek kialakul�s�nak, t�netegy�ttes�nek, �lettani �s
mikrobiol�giai okainak, megel�z�, felder�t� �s nyomon k�vet� rendszereinek, a
k�rh�zi epidemiol�gia elemeinek a tananyaga. C�lja, hogy a k�pz�sben val�
seg�danyagk�nt, majd ezt k�vet�en egy, a gyakorlati klinikai-epidemiol�giai
tev�kenys�gben j�l haszn�lhat� k�zik�nyvk�nt seg�tse a leggyakoribb k�rokoz�k �s az
�ltaluk okozott fert�z�sek nem egyszer� rendszer�ben val� eligazod�st. Arra k�sz�ti
fel a leend� n�peg�szs�g�gyi ellen�rt, hogy ha betegell�t� int�zm�nyben, annak
infekci�kontroll-munkacsoportj�ban vagy k�rh�zhigi�n�s oszt�ly�n dolgozik, akkor:
A gyakorlati probl�m�k megold�sa sor�n tiszt�ban legyen az alapvet� j�rv�ny�gyi
alapfogalmakkal, k�pes legyen �rtelmezni azokat. Napi tev�kenys�ge kapcs�n
c�lzottan figyelje �s ismerje fel az eg�szs�g�gyi ell�t�s sor�n kialakul�
leggyakoribb fert�z�ses sz�v�dm�nyeket, ismerje azok megel�z�si lehet�s�geit.
Ismerje a k�rh�zi k�rnyezetben el�fordul� k�rokoz�kat, azok jellemz�it, kimutat�si
lehet�s�geit, vesz�lyeit. Legyen tiszt�ban a hat�kony �s biztons�gos antibiotikum-
kezel�s alapelveivel �s gyakorlat�val. Ez�rt tartalm�ban �s szeml�let�ben
szorosan kapcsol�dik kor�bbi tanulm�nyaikhoz, a jegyzet sz�veg�ben jel�lten is
t�maszkodik el�z� vagy ezt k�vet� tant�rgyaik jegyzeteire, k�telez� �s aj�nlott
szakirodalmaira. T�bb fejezetben fognak azzal tal�lkozni, hogy egy-egy pont
v�zlatos eml�t�se mellett hivatkozunk az �ltal�nos mikrobiol�gia, R�szletes
mikrobiol�gia, Alkalmazott mikrobiol�gia, Mikrobiol�giai gyakorlatok jegyzetek
megfelel� fejezeteire, a kari hirdet�t�bl�r�l is let�lthet� Mikrobiol�giai f�zetek
valamelyik kiadv�ny�ra, valamint a Fert�z� �s nem fert�z� betegs�gek j�rv�nytana, a
N�peg�szs�gtan, a Fert�z� betegs�gek megel�z�se, Az infektol�gia alapjai tant�rgyak
aktu�lis tananyag�ra �s az ott elsaj�t�tott ismeretekre."
"Eg�szs�g�gyi jog";"Feith Helga Judit, Mar�czi Ferenc, Sztrilich Andr�s";"978 963
454 717 4";"Akad�miai Kiad�";"2021";"Jogtudom�ny,
Orvostudom�ny";"https://mersz.hu/kiadvany/860";"https://mersz.hu/egeszsegugyi-
jog";"https://doi.org/10.1556/9789634547174";"2021.09.21 16:09:31";"B�r t�bb
�vezredes m�lttal rendelkeznek az eg�szs�g�gyi szolg�ltat�sra vonatkoz� els� jogi
norm�k, �s az els� �tfog� hazai eg�szs�g�gyi rendelet 18. sz�zadi hat�lyba l�p�s�t
k�vet�en exponenci�lisan megn�tt az eg�szs�g�gyi norm�k sz�ma, m�gis csak az elm�lt
�vtizedekben v�lt n�lk�l�zhetetlenn� az eg�szs�g�gyi jog �ltal�nos ismerete �s
megfelel� alkalmaz�sa. A tank�nyv legfontosabb c�lkit�z�se, hogy bemutassa az
eg�szs�g�gyi joghoz kapcsol�d� legalapvet�bb szakismeretet: a r�vid jogi alaptani
bevezet�t�l kezd�d�en a beteg �s az eg�szs�g�gyi dolgoz�k jogi helyzet�n �t az
orvostudom�nyi kutat�sokhoz kapcsol�d� hat�lyos rendelkez�sekig. Jelen k�tet f�k�nt
gyakorlati ismeretanyagot tartalmaz, az Olvas� sz�mos, a mindennapos eg�szs�g�gyi
ell�t�sb�l vagy �ppen a b�r�i gyakorlatb�l vett p�ld�val tal�lkozhat. A k�nyv
els�dlegesen az orvos- �s eg�szs�gtudom�nyi k�pz�s BSc �s MSc szintjein tanul�
hallgat�inak k�sz�lt, de meggy�z�d�s�nk, hogy b�rki haszonnal forgathatja. "
"Eg�szs�g�gyi mikrobiol�gia 3.";"Barcs Istv�n (szerk.)";;"Akad�miai
barcs-egeszsegugyi-mikrobiologia-3";"";"2020.02.24 12:31:06";
egeszsegugyi-mikrobiologia-5";"";"2020.02.24 12:31:18";
"Eg�szs�g�gyi szervezetek menedzsmentje";"Garaj Erika (szerk.)";"978 963 454 528
6";"Akad�miai Kiad�";"2020";"Menedzsment,
Orvostudom�ny";"https://mersz.hu/kiadvany/686";"https://mersz.hu/garaj-
egeszsegugyi-szervezetek-menedzsmentje";"https://doi.org/
10.1556/9789634545286";"2020.03.27 14:32:55";
"Egy�ni v�d�eszk�z ismeretek";"E�ry Tiborn�";"978 963 454 332 9";"Akad�miai
tudom�nyok";"https://mersz.hu/kiadvany/697";"https://mersz.hu/eory-egyeni-
vedoeszkoz-ismeretek";"https://doi.org/10.1556/9789634543329";"2020.04.29
14:56:57";"A munk�ltat� v�ll�t sok felel�ss�g nyomja, melyek k�z�l az egyik, hogy
megfelel� egy�ni v�d�eszk�z�ket biztos�tsanak a munkav�llal�k r�sz�re. A
v�d�eszk�zell�t�s rendj�nek kialak�t�sa elhanyagolhatatlan a munkav�llal�k �let�nek
�s eg�szs�g�nek biztos�t�sa �rdek�ben. Azonban az k�ts�ges, hogy mindig k�pesek-e
helyesen haszn�lni vagy viselni a v�d�eszk�zeiket. Ezeknek az elker�lhetetlen
eszk�z�knek jellemz�en saj�tos kialak�t�sa �s v�delmi feladata van, �let�tjuk
ellen�rz�sekkel tark�tott, a tervez�st�l az elhaszn�l�d�sig. E kiadv�ny mindezek
�rint�se mellett bemutatja, milyen szempontokat �rdemes figyelembe venni a
kiv�laszt�s sor�n, valamint sz�mba veszi a vonatkoz� szabv�nyokat. T�bl�zatok,
�br�k �s k�pek seg�tik az �tl�that�s�got, a k�nnyebb �ttekint�st �s meg�rt�st.
B�rki tan�s�t �rdekl�d�st e kiadv�ny ir�nt, j� c�lt szolg�l vele."
"""Egy gy�r� mind f�l�tt""";"Tat�r Gy�rgy";"978 963 059 945 0";"Akad�miai
Kiad�";"2018";"Filoz�fia";"https://mersz.hu/kiadvany/457";"https://mersz.hu/tatar-
egy-gyuru-mind-folott";"https://doi.org/10.1556/9789630599450";"2018.12.28
23:15:09";"A t�rt�nelem test�r�l leolvashatatlan az, ami a t�rt�nelmen t�li.
M�rpedig az igazs�g minden t�rt�nelem n�lk�l is igazs�g. Nincs sz�ks�ge a
t�rt�nelemre. Az �sz igazs�gait az �sz bizony�tja, mik�zben a t�rt�nelem a
gyerekszoba padl�j�n j�tszik, s legf�ljebb fel-felb�mul az elhalad� igazs�g-
feln�ttekre."" A k�z�pkor nev� t�ls�gosan is hossz�ra ny�lt korszak ut�n, amely
k�zvetlen�l tagolt be minden egyes embert a t�rt�netileg alakult vall�s int�zm�ny-
�p�let�be, persze sz�ks�gszer� volt, hogy a tiszt�n emberi felfesz�tse a r�z�rt
ajt�kat, �s kifusson v�gre a szabadba. Az ember csakugyan nem azonos a
kereszt�nys�ggel vagy a zsid�s�ggal. Az ember nyilv�nval�an t�bb, mint az
int�zm�nyk�nt f�l� tornyosul� �s �t bekebelez� vall�s, vagy mint ak�r az eg�sz
t�rt�nelem. Mindkett� emberi k�z alkot�sa. Ne borulj le el�tt�k! A rabs�gban tart�
�p�letkolosszusokb�l teh�t val�ban ki kellett menek�lni, �m a fed�l n�lk�l maradt
tiszt�n emberi ett�l fogva hontalan, �s - mint Lessing sz�nm�v�b�l �s m�ig tart�
kultikus hat�s�b�l l�tjuk - v�gtelen�l tartalmatlan is. A felvil�gosod�ssal
kiszabadult tiszt�n emberi az�ta is ideol�giai t�megsz�ll�sokon igyekszik megh�zni
mag�t."""
"Egy viharos �vsz�zad";"Stark Antal";"978 963 454 546 0";"Akad�miai
Kiad�";"2020";"Gazdas�g";"https://mersz.hu/kiadvany/690";"https://mersz.hu/stark-
egy-viharos-evszazad";"https://doi.org/10.1556/9789634545460";"2020.03.26
15:14:46";"Stark Antal Egy viharos �vsz�zad, Magyarorsz�g gazdas�gi, t�rsadalmi
v�ltoz�sai (19202017) c�m� k�nyve k�zel sz�z �v gazdas�gi, t�rsadalmi folyamatait
n�gy r�szre bontva mutatja be. El�sz�r az 1920 �s 1938 k�z�tti �veket vizsg�lja,
majd az 1938 �s 1960 k�z�tti id�szakot elemzi, egyetlen id�szakba vonva �ssze a II.
vil�gh�bor�, a holokauszt �s a R�kosi-korszak t�rsadalmi, gazdas�gi kataklizm�it.
Az 1960 �s 1990 k�z�tti �veket, k�l�n�sen az �j gazdas�gi mechanizmus bevezet�s�t�l
az 1980-ig terjed� korszakot, kiemelked�en sikeresnek, aranykornak tartja a szerz�,
amit gyors gazdas�gi n�veked�s, az �letsz�nvonal jelent�s emelked�se jellemzett,
ugyanakkor a k�ls� gazdas�gi egyens�ly s�lyos roml�sa is ekkor kezd�d�tt. A
rendszerv�lt�s ut�ni korszak bemutat�sa k�l�n�sen r�szletes �s adatgazdag. Stark
Antal nemcsak �nmag�ban vizsg�lja a magyar gazdas�g elm�lt �vsz�zad�nak t�rt�net�t,
hanem sokoldal� nemzetk�zi �sszehasonl�t�sban is; t�bbf�le m�don elemezve azt a
k�rd�st, hogy az adott id�szakban el�rehaladt-e Magyarorsz�g gazdas�gi, t�rsadalmi
felz�rk�z�sa, siker�lt-e cs�kkenteni az elmaradotts�got. Nemcsak a legfejlettebb
orsz�gok�val veti egybe Magyarorsz�g teljes�tm�ny�t, hanem az egykori szocialista
orsz�gokkal, illetve egy kisebb eur�pai orsz�gokb�l kialak�tott mint�val is
egybeveti a haz�nk �ltal megtett utat. A k�nyvet j�l haszn�lhatj�k ak�r
tank�nyvk�nt is az egyetemi hallgat�k, valamint k�z�piskolai �s egyetemi oktat�k,
a t�rsadalomtudom�nyok sz�mos ter�let�nek (k�zgazdas�gtan, t�rt�nelem, szociol�gia,
politikatudom�nyok) m�vel�i, �s a vizsg�lt k�rd�sek ir�nt �rdekl�d� m�s olvas�k is.
"
"Elad�smenedzsment";"Bauer Andr�s, Mitev Ariel Zolt�n";"978 963 059 787
Marketing";"https://mersz.hu/kiadvany/160";"https://mersz.hu/mitev-bauer-
eladasmenedzsment";"https://doi.org/10.1556/9789630597876";"2016.11.07 19:25:27";"A
szem�lyes elad�s technik�ir�l, sikeres m�dszereir�l sz�mos kiadv�ny, k�nyv �rhet�
el, �s tr�ningek sz�les k�r� k�n�lata �g�r �dv�z�t� megold�sokat. Ugyanakkor kev�s
az olyan ig�nyes elemz�s, mely az �rt�kes�t�st szervez�, ir�ny�t� vezet�knek ad
m�dszertani �tmutat�t a saj�tos �zleti szitu�ci�khoz, a t�bbcsatorn�s �rt�kes�t�si
rendszerek menedzsel�s�hez, a szervezet m�k�d�s�hez, illetve az �rt�kes�t�k �s
�zletk�t�k t�mogat�s�hoz, motiv�l�s�hoz �s ellen�rz�s�hez. Bauer Andr�s �s Mitev
Ariel Zolt�n k�nyve ilyen alkot�s, ahol a vezet�i d�nt�sekr�l sz�l� fejezetek
mellett megtal�ljuk a szem�lyes elad�s, a t�rgyal�sok sikeres lebonyol�t�s�nak
m�dszereit is. A k�nyv rendszerezetts�ge, szakmai, gyakorlati megalapozotts�ga j�l
szolg�lja a fels�oktat�s, s ezen bel�l k�l�n�sen a marketing mesterk�pz�s ig�nyeit,
valamint haszonnal olvashatj�k az �rt�kes�t�s vil�g�ban dolgoz� szakemberek is.
Dr. Pisk�ti Istv�n int�zetvezet� egyetemi docens Miskolci Egyetem Marketing
Int�zet Hi�nyt p�tol az Elad�smenedzsment mint szakk�nyv: a szem�lyes elad�si
folyamat ir�ny�t�si rendszer�t foglalja �ssze, ezen bel�l els�sorban a gazdas�gban
�s az oktat�sban meglev� ig�nyekre �p�t. A k�zvetlen �rt�kes�t�s, f�ggetlen�l
att�l, hogy a gazd�lkod� szervezet jellege alapj�n, vagy a tev�kenys�g evol�ci�ja
sor�n milyen feladatokat l�t el, strat�giai szereppel b�r. A k�nyv �tfog� ismeretet
ad err�l a ter�letr�l. A fels�oktat�s �s a v�llalati oktat�s mellett az �rt�kes�t�s
szakter�let�n dolgoz� vezet�k, v�llalkoz�k, a szem�lyes �rt�kes�t�si tev�kenys�g
�tszervez�s�ben, kialak�t�s�ban r�sztvev�k �s gondolkod�k sz�m�ra k�zik�nyvk�nt
aj�nlhat� munka. K�v�nom minden olvas�nak, hogy forgassa a k�nyvet haszonnal.
Matus Istv�n �rt�kes�t�si �s kereskedelmi marketingigazgat� Unilever Magyarorsz�g
Kft."
"Elektronika biom�rn�k hallgat�knak";"Albert Em�ke, Bodiss J�nos, Br�t�n J�nos,
Ganyecz �d�m, M�rtonn� Pakai M�rta";"978 963 454 637 5";"Akad�miai
tudom�nyok";"https://mersz.hu/kiadvany/820";"https://mersz.hu/bodiss-elektronika-
mernokhallgatoknak";"https://doi.org/10.1556/9789634546375";"2021.04.12
15:04:40";"Korunkban az elektronika fontoss�g�nak bizonygat�s�ra nincs sz�ks�g. A
m�rn�ki szakm�ban is az a helyzet, hogy mind az ipari hajt�sokb�l, mind az ipari
m�r�stechnik�b�l majdnem teljesen kiszorultak a nem elektromos eszk�z�k. Ebben a
k�rnyezetben megengedhetetlen, hogy egy m�szaki vagy term�szettudom�nyos
v�gzetts�ggel rendelkez� m�g ha nem is villamosm�rn�k ne ismerje az elektronika
alapvet� fogalmait �s megold�sait legal�bb olyan m�rt�kben, hogy k�pes legyen
villamos szakemberekkel val� kommunik�ci�ra, az elektronik�val szembeni ig�nyei
szakszer� megfogalmaz�s�ra. E jegyzet a b�s�ges elektronikai tank�nyvirodalom
sajn�latosan csek�ly h�nyad�hoz csatlakozva ennek a tud�snak a megszerz�s�t
k�v�nja szolg�lni. Az anyagot a BME Vegy�szm�rn�ki �s Biom�rn�ki Kar�n folytatott
�vtizedes elektronika-oktat�s tapasztalataira �p�tve, r�vid �s egyszer�
t�rgyal�sm�dra t�rekedve, a klasszikus alap�sszef�gg�sek h�l�zati sz�m�t�sok
alkatr�szek alapkapcsol�sok kommunik�ci�s rendszerek sorrendben, az elektronika
�s az elektrotechnika merev sz�tv�laszt�sa n�lk�l t�rgyalja. V�gezet�l egy konkr�t
p�lda r�szletes ismertet�s�vel mutatja be az olvas�nak, hogy az itt megszerzett
tud�s a digit�lis integr�lt �ramk�ri technika mai �ll�sa mellett elegend� egy nem
t�l �sszetett m�r�stechnikai elektronika konstrukci�s munk�j�nak elv�gz�s�re is. "
"�lelmez�s-eg�szs�gtan I.";"Horv�th Gabriella (szerk.)";"978 963 454 502
6";"Akad�miai
horvath-elelmezes-egeszsegtan-i";"https://doi.org/
10.1556/9789634545026";"2020.02.18 10:12:23";
"�lelmez�s-eg�szs�gtan II.";"Vogronics P�tern� (szerk.)";"978 963 454 519
4";"Akad�miai
vogronics-elelmezes-egeszsegtan-2";"https://doi.org/
10.1556/9789634545194";"2020.03.02 23:15:09";
"�lelmez�si menedzsment";"T�trai-N�meth Katalin, Csajb�kn� Csobod �va, Cz�km�n
Ervin";"978 963 454 534 7";"Akad�miai
tatrai-csajbokne-czekman-elelmezesi-menedzsment";"https://doi.org/
10.1556/9789634545347";"2020.03.17 13:54:33";
"�lelmiszer-marketing";"Szak�ly Zolt�n (szerk.)";"978 963 454 025 0";"Akad�miai
Kiad�";"2017";"Gazdas�g";"https://mersz.hu/kiadvany/262";"https://mersz.hu/szakaly-
elelmiszer-marketing";"https://doi.org/10.1556/9789634540250";"2017.11.06
22:28:31";"Az �lelmiszer t�mak�r ma egyre nagyobb figyelem mellett egyre t�bb
gondolat, elv�r�s �sszekapcsol�d�s�t testes�ti meg, megjelenik benne a biztons�g, a
k�nyelem, a bizalom, a felel�ss�g, az �lvezet, a kontroll, a megoszt�s, a f�lelem
Az �lelmiszer-marketing szakk�nyv �rinti a jelen soksz�n� k�rd�seit, mik�zben
f�kusz�ban tartja a klasszikus marketingmunka ter�leteit. Az �lelmiszer-marketing
szakk�nyvvel olyan sz�les k�r� ismeretanyagot mag�ban foglal� szakirodalmi munk�t
nyert�nk, ami egyszerre seg�ti a tematikus megismer�st, valamint a friss
probl�mafelvet�sekkel az �j ismeretek befogad�s�t. T�r�csik M�ria egyetemi tan�r,
P�csi Tudom�nyegyetem Az �lelmiszer- �s t�pl�lkoz�smarketing szerepe legink�bb a
megl�v� fogyaszt�i sz�ks�gletek kiel�g�t�s�ben, a folyamatos term�kfejleszt�sben
mutatkozik meg. A k�nyv t�k�letesen reprezent�lja az �lelmiszer-marketing
jelenlegi helyzet�t, �s mint egy agr�r- �s �lelmiszeripari enciklop�diak�nt sorra
veszi a szakma �sszes r�szter�let�t, melyb�l kiemeln�m egyik �j kelet�, felkapott
t�m�j�t, a neuromarketinget. Az idegtudom�nyban egyre ink�bb teret nyernek az
�rzelmekkel kapcsolatos vizsg�latok, �gy a neuromarketing eszk�zei seg�thetnek
felt�rni, hogy mely t�nyez�k ragadj�k meg a fogyaszt�k figyelm�t, mik v�ltanak ki
k�t�d�st, �s mi seg�t az eml�kez�sben. A szerz�k �tfog�an mutatj�k be a
legmodernebb marketingmegold�sokat az �lelmiszer-gazdas�gban. Ez�rt �gy gondolom,
hogy egyetlen agr�r-�lelmiszer szakm�ban dolgoz� marketingesnek sem hi�nyozhat a
k�nyvespolc�r�l! Hinora Ferenc eln�k, Magyar Marketing Sz�vets�g Sz�d�letes
sebess�ggel v�ltoz� vil�gunkban az �lelmiszer-gazdas�g marketingszakemberei komoly
kih�v�sok el�tt �llnak. V�laszokat kell tal�lniuk az �j �vezred fogyaszt�inak azon
ig�nyeire, ahol a t�pl�l� �s �zletes �sszet�tel, az eg�szs�gess�g, a
k�rnyezettudatoss�g �s az etikus v�llalati m�k�d�s m�r szinte bel�p� kateg�ri�knak
sz�m�tanak. Emellett �gy kell j�vedelmez� utakat keresni�k vev�ikhez, hogy az
elfogyasztott �lelmiszer a fogyaszt�k �nkifejez�s�nek r�sz�v� is v�lhasson. Ezen
feladatok ell�t�s�hoz ad t�mogat�st e szakk�nyv, mely tartalmazza a t�rgyk�r
legfrissebb ismereteit, �s k�zik�nyvk�nt is kiv�l�an haszn�lhat�. Sz�vb�l k�v�nom,
hogy forgassa eredm�nnyel, �s a k�nyv tud�sanyag�t alak�tsa fenntarthat� �rt�kekk�!
Avramucz Attila v�llalati kapcsolatok igazgat�, Univer Product Zrt."
"Elemz�s az alapell�t�sban dolgoz� �pol�k k�pz�s�nek, kompetenci�inak nemzetk�zi
gyakorlat�r�l";"Nemzeti N�peg�szs�g�gyi K�zpont (k�zread.)";"978 963 454 622
1";"Akad�miai
elemzes-az-alapellatasban-dolgozo-apolok-kepzesenek-kompetenciainak-nemzetkozi-
gyakorlatarol-10";"https://doi.org/10.1556/9789634546221";"2020.12.09
10:46:17";"Egy orsz�g t�rsadalmi, financi�lis �s eg�szs�g�gyi szakmapolitikai
v�ltoz�sait rugalmasan kell k�vetnie az adott orsz�g eg�szs�g�gyi rendszer�nek is.
Jelen �tfog� nemzetk�zi tanulm�ny bemutatja, hogy Eur�p�ban, illetve azon k�v�l, a
vizsg�lt orsz�gok hogyan v�laszolj�k meg a XXI. sz�zad kih�v�sait az alapell�t�s
tekintet�ben. A j� gyakorlatok nemzetk�zi viszonylatban t�rt�n� min�l pontosabb
megismer�se kiemelten fontos, hiszen a tanulm�ny meg�r�s�nak legf�bb c�lja annak
vizsg�lata, hogy a j�v�ben mik�nt lehetne jav�tani az eg�szs�g�gyi alapell�t�s �s a
k�pz�si (els�sorban fels�oktat�si) rendszer hat�konys�g�n Magyarorsz�gon. Az
alapell�t�sban nemzetk�zi viszonylatban a BSc �s MSc v�gzetts�g� �pol�k a
legmeghat�roz�bb szerepl�k mik�zben haz�nkban sajn�latos m�don mindezid�ig nem
ker�ltek bevon�sra k�pz�si szintj�knek megfelel�en az alapell�t�sba (sem) , �gy
jelen tanulm�ny alapj�t is az �pol�i feladatk�r�k bemutat�sa k�pezi. Emellett sor
ker�lt az alapell�t�sban tev�kenyked� szakemberek k�pz�s�nek �s hat�sk�r�nek
bemutat�s�ra is, azzal a sz�nd�kkal, hogy az ell�t�sr�l sz�l� k�p a lehet�
legpontosabban adja vissza az adott orsz�g ell�t�si gyakorlat�t �s szolg�lhasson
esetleges p�ldak�p�l a magyarorsz�gi fejleszt�seknek. "
"�letm�d - Sport - Covid";"G�si Zsuzsanna, Boros Szilvia, Magyar M�rton";"978 963
454 825 6";"Akad�miai
gosi-boros-magyar-eletmod-sport-covid";"https://doi.org/
10.1556/9789634548256";"2022.06.30 15:24:32";"Az elm�lt �vekben az ELTE PPK
Eg�szs�gfejleszt�si �s Sporttudom�nyi Int�zet (ESI) n�gy sporttudom�nnyal
kapcsolatos konferenci�t szervezett. Ennek nyom�n n�gy tanulm�nyk�tet�nk jelent
meg. A Soksz�n� rekre�ci�r�l kett� is (2019, 2020), majd ezt k�vette A sport
t�rsadalmi, gazdas�gi �s ut�np�tl�s-nevel�si k�rd�sei (2020), valamint A sport
szerepe a Covid-19 �rny�k�ban (2021). A Sport Tudom�ny Eg�szs�g
konferenciasorozat �s a k�tetek eddig is j�l reprezent�lt�k az ESI-ben foly�
kutat�sokat, b�r t�bb t�ma is van m�g a tarsolyban az elj�vend� konferenci�k
sz�m�ra. A 2021-es konferencia az utols� Covid-19 j�rv�ny esem�nyeihez
kapcsol�dott, mintegy folytatva annak tematik�j�t olyan t�m�kkal, amelyek �rdekesek
�s �rdemiek, de ott nem szerepeltek. C�me is ezt fejezi ki: Tanulm�nyok az
�letm�dr�l �s a sportr�l a Covid �rny�k�ban. Ebben, a sorozat imm�ron hatodik
k�tet�ben �jszer� megk�zel�t�sben foglalkozunk a k�z�ss�gi m�dia sporttal �s
eg�szs�ggel kapcsolatos szerep�vel �s a kult�rafogyaszt�si szok�sokkal a pand�mia
�rny�k�ban, valamint a sporteg�szs�gtannal kapcsolatos k�l�nb�z� k�rd�sekkel.
L�that� teh�t, hogy csak�gy, mint az ezt megel�z� konferencia eset�ben a Covid-19
j�rv�ny adta a h�tteret, �s adott lehet�s�get annak bemutat�s�ra, hogy a sportos
vil�g igyekezett hat�konyan megk�zdeni a j�rv�ny hat�saival. A tanulm�nyk�tetet j�
sz�vvel aj�nlom minden �rdekl�d�nek �s ha eddig nem tett�k volna, olvasgass�k
kor�bbi tanulm�nyk�teteinket is! "
"�letm�dt�rt�net I.";"L�rinc L�szl�";"978 963 059 747 0";"Akad�miai
Kiad�";"2016";"M�vel�d�st�rt�net,
T�rt�nelem";"https://mersz.hu/kiadvany/34";"https://mersz.hu/lorinc-
eletmodtortenet-i";"https://doi.org/10.1556/9789630597470";"2016.05.01
13:40:40";"Ki gondoln�, hogy a t�rt�nelemben m�g az olyan egy�rtelm�nek l�tsz�
fogalmak jelent�se is v�ltozott, mint az anyas�g vagy a gyilkoss�g, a t�bbir�l nem
is besz�lve? Hogy a vid�ki �s nagyv�rosi emberek elt�r� viselked�se m�g�tt is ott
van a t�rt�nelem, s ez�rt az egyiknek hagyom�nyosabb elgondol�sa van a csal�dr�l,
az aj�nd�kr�l, a vagyonr�l, az id�r�l vagy az �nnepr�l, a m�siknak pedig �jabb
kelet�? Ez a k�nyv nemcsak a lak�s, az �tkez�s, az �lt�zk�d�s, vagyis az anyagi
k�rnyezet v�ltoz�sair�l sz�l, hanem az emberi viselked�s �s gondolkod�sm�d, az
emberek k�z�tti viszonyok t�rt�net�r�l is. Sz�mos forr�s �s feladat seg�ti el�,
hogy a k�vetkeztet�seket maguk a di�kok vonj�k le. Els�sorban fels��ves
k�z�piskolai di�koknak aj�nljuk, illetve k�zik�nyvk�nt mindenkinek, akit a nagy
t�rt�nelmi esem�nyek mellett �rdekel a mindennapok ezernyi apr� r�szlete is."
"�letm�dt�rt�net II.";"L�rinc L�szl�";"978 963 059 832 3";"Akad�miai
eletmodtortenet-ii";"https://doi.org/10.1556/9789630598323";"2016.10.19
08:33:33";"Ez a k�nyv nemcsak a k�z�pkori t�rgyi k�rnyezetet (lak�hely, �lt�zet,
t�pl�l�k stb.) mutatja be, hanem egyr�szt sz�lesebb �rtelemben besz�l az �let
kereteir�l (demogr�fia, higi�nia, orvosl�s, �lelmez�s, technika, termel�s,
telep�l�sszerkezet stb.) m�sr�szt a t�rsadalom bels� viszonyair�l (csal�d, egyes
�letkorok, nemek illetve t�rsadalmi csoportok jellemz�i �s kapcsolatai stb.), v�g�l
a gondolkod�sm�dr�l (erk�lcs, mentalit�s, mindennapi r�tusok, jogszeml�let, az id�
�s t�r felfog�sa stb.). Ez a megk�zel�t�s a m�lt bemutat�sa mellett korunk
jelens�geit is �rtelmezi."
"�letm�dt�rt�net III.";"L�rinc L�szl�";"978 963 059 844 6";"Akad�miai
eletmodtortenet-iii";"https://doi.org/10.1556/9789630598446";"2016.12.05
14:36:40";"Hogyan v�ltoztak az �teleink az id�k folyam�n, �s mi volt ebben a
kivagyis�g szerepe? Mif�le hadicseleket alkalmaztak egym�s ellen k�rokoz�k �s
betegek �vsz�zadokon kereszt�l? Hogyan v�ltozott az emberek tisztas�gr�l alkotott
fogalma? Hogyan alakult viszonyuk a falvakat h�tukon �sztat� mocsarakhoz vagy a
vad�llatokhoz? Hol �s hogyan szerezt�k be a l�por �s a fest�kek alapanyagait?
Hogyan vil�gosodtak ki az est�k, �s ez milyen hat�ssal j�rt? Mik�nt v�ltozott a
h�rek terjed�se a postakocsit�l a t�viratig �s tov�bb? Milyen �j �lm�nyeket hozott
a vonat, a mozi, az aut�, a rep�l�s vagy a sz�m�t�g�p? Csak n�h�ny k�rd�s azok
k�z�l, amelyeknek nyom�ba ered az ut�bbi f�l �vezred anyagi vil�g�t sok k�ppel �s
eredeti forr�ssz�veggel bemutat� k�nyv."
"Ell�t�sil�nc-menedzsment";"Sz�sz Levente, Demeter Krisztina (szerk.)";"978 963 454
033 5";"Akad�miai Kiad�";"2017";"Gazdas�g, Logisztika,
Menedzsment";"https://mersz.hu/kiadvany/255";"https://mersz.hu/szasz-demeter-
ellatasilanc-menedzsment";"https://doi.org/10.1556/9789634540335";"2017.11.06
22:28:53";"M�r az �kori g�r�g�k �s r�maiak is tudt�k, milyen strat�giai
fontoss�ggal rendelkezik egy j�l m�k�d� ell�t�si l�nc - gy�zelem, vagy veres�g
m�lhat rajta. Nincs ez m�skepp napjainkban sem, s�t! Vil�gunk versenyszeml�let�,
folyamatosan �s gyakran v�ltoz� �zleti �let�ben c�gek fennmarad�sa vagy buk�sa
m�lhat az ell�t�si l�nc tudatos �s hat�kony menedzsmentj�n, avagy �pp annak
hi�ny�n. Jelen k�nyv kiv�l�an �sszefoglalja az ell�t�sil�nc-menedzsment
legfontosabb d�nt�si ter�leteihez kapcsol�d� ismereteket, amelyek minden olyan
egyetemi hallgat� sz�m�ra hasznos t�mpontot jelentenek, akik ezen a ter�leten
k�pzelik el szakmai karrierj�ket. Tov�bb� az oktat�s mellett a k�nyv a gyakorl�
szakembereknek is komoly seg�ts�get ny�jthat: a v�ltozatos v�llalati p�ld�k �s
esettanulm�nyok j�l szeml�ltetik a szakma jelenlegi legjobb gyakorlatait �s
kih�v�sait. Rem�lem, mindannyian hasznosnak tal�lj�k majd e kiadv�nyt, ak�r
tanulm�nyaik sor�n, ak�r a m�r megl�v� ismereteik friss�t�s�re vagy akkor is, ha
csak hobbib�l forgatj�k majd ezen lapokat! Hopka Bal�zs, �gyvezet� igazgat� Emerson
Kft., Kolozsv�r Manaps�g az el�rejelezhet�s�g, a flexibilit�s �s a gyors reakci�id�
azok a kulcst�nyez�k, melyek megval�sul�sa eset�n �ll�thatjuk egy �sszetett
folyamatr�l, hogy megfelel� �s alkalmazhat�. Ez a t�bbt�nyez�s kih�v�s teljesen
igaz az ell�t�si l�ncok tervez�s�n�l, kezel�s�n�l �s folyamatos fejleszt�s�n�l.
Jelen jegyzet - melyet az olvas� a kez�ben tart - sikeresen vette ezt az akad�lyt
�s integr�lta egy �ri�si csokorba azon ismereteket, melyeket birtokolnia kell egy
szakembernek, aki a ter�lettel foglalkozik. A gyakorlati p�ld�k, esettanulm�nyok
nagy sz�ma szervesen eg�sz�ti ki az elm�leti ismereteket, egy di�knak
l�tfontoss�g�ak ezek, hiszen ezek �ltal �rti meg igaz�n a mechanizmusokat. A
jegyzet �gyes tagolts�ga megengedi, hogy esetleg csak a benn�nket �rdekl�
fejezeteket tanulm�nyozzuk, de olvashat�s�ga h�vogat minket a folyamatos
�ttanulm�nyoz�sra is. Sz�vb�l aj�nlom minden kedves olvas�nak, legyen m�g csak
alapismereteket gy�jt� di�k, vagy �ppen szigorlatra, szakdolgozatra k�sz�l� v�gz�s
illetve ismereteit moderniz�lni, tov�bbfejleszteni v�gy� szakember! Pudleiner
Rezs�, lean menedzser TE Connectivity, Esztergom Az �tfog� ell�t�si l�ncok
ir�ny�t�s�nak k�pess�ge az �rt�kteremt�s fontos eszk�z�v� v�lt az ut�bbi id�kben.
Egyszer�en, a verseny intenzit�sa kik�nyszer�tette az �j eszk�z haszn�latba
v�tel�t, a globaliz�ci� pedig lehet�s�get teremtett r�. A szerz�k k�nyve
k�ts�gtelen�l a legfrissebb alkot�s magyar nyelven, mely sok �j ismeretet �s
m�dszertant ad az olvas� kez�be. Az elm�leti felvet�sek j� gyakorlati illusztr�ci�t
kapnak, egy�ttal sok sikeres v�llalkoz�ssal ismerteti meg az olvas�t. A fejezetek
v�g�n tal�lhat�, gondosan �ssze�ll�tott k�rd�sek pedig ellen�rzik, hogy az olvas�
igaz�n meg�rtette a felk�n�lt tud�sanyagot. Dr. V�r�s J�zsef, az MTA levelez�
tagja, egyetemi tan�r P�csi Tudom�nyegyetem"
"Ellen�rz�s - a fenntarthat� j� korm�nyz�s eszk�ze";"Domokos L�szl�";"978 963 454
474 6";"Akad�miai
Kiad�";"2019";"Gazdas�g";"https://mersz.hu/kiadvany/578";"https://mersz.hu/domokos-
ellenorzes-a-fenntarthato-jo-kormanyzas-eszkoze";"https://doi.org/
10.1556/9789634544746";"2019.12.18 10:21:40";"Okleveles k�zgazd�szk�nt v�geztem
1988-ban a Janus Pannonius Tudom�nyegyetem K�zgazdas�gtudom�nyi Kar�n, 1991-ben
szakk�zgazd�szk�nt a Budapesti K�zgazdas�gtudom�nyi Egyetem Tov�bbk�pz�
Int�zet�ben. 1988-1990 k�z�tt oszt�lyvezet� voltam, majd az azt k�vet� n�gy �vben
B�k�scsaba Megyei Jog� V�ros alpolg�rmesterek�nt dolgoztam. 1995-1998 k�z�tt
gazdas�gi tan�csad�k�nt tev�kenykedtem, majd a B�k�s Megyei �nkorm�nyzat eln�k�nek
tiszts�g�t l�ttam el 1998-2002, valamint 2006-2010 k�z�tt. 1998 �s 2010 k�z�tt
orsz�ggy�l�si k�pvisel�k�nt t�lt�ttem be hivat�som. Kutat�si ter�letem a j�
korm�nyz�s fenntart�sa, k�l�n�s tekintettel a j� korm�nyz�s eszk�zeire, amiben a
sz�mvev�sz�kek mint garant�r szervezetek jelennek meg. 2017-ben szereztem doktori
fokozatot a Nemzeti K�zszolg�lati Egyetemen, ugyanebben az �vben a Nankingi
Ellen�rz�si Egyetem �s a Miskolci Egyetem d�szdoktor�v� avattak. Tudom�nyos
tev�kenys�gemet sz�mos foly�iratcikk jegyzi, 2019 �ta a Miskolci Egyetem c�mzetes
egyetemi tan�r�v� neveztek ki. 2010 �ta az �llami Sz�mvev�sz�k eln�kek�nt l�tom el
hivat�som, emellett 2011-t�l a Magyar P�nz�gyi-Gazdas�gi Ellen�r�k K�zhaszn�
Egyes�let�nek eln�ke �s a K�lts�gvet�si Tan�cs tagja vagyok. A k�nyv a j�
korm�nyz�s megteremt�s�nek alapvet� �rt�kei, alapelvei k�z�tt bemutatja a
v�ltoz�sok menedzsel�s�nek kereteit. K�nyvemet azoknak aj�nlom, akik m�lyebb
ismereteket szeretn�nek gy�jteni a j�l ir�ny�tott �llam m�k�d�s�r�l, garant�r-
szervezet�r�l �s az ellen�rz�sr�l mint a fenntarthat� j� korm�nyz�s eszk�z�r�l."
"Ellen�rz�s �s k�nyvvizsg�lat";"Fortvingler Judit";"978 963 454 841 6";"Akad�miai
Kiad�";"2022";"P�nz�gy �s
sz�mvitel";"https://mersz.hu/kiadvany/1005";"https://mersz.hu/fortvingler-
ellenorzes-es-konyvvizsgalat";"https://doi.org/10.1556/9789634548416";"2022.09.09
09:04:58";"A k�l�nf�le ellen�rz�sek �tsz�vik mindennapjainkat a mag�n�letben �s az
�zleti �letben egyar�nt. A gazdas�gi jelleg� ellen�rz�sek m�r az �kori Egyiptomban
�s G�r�gorsz�gban is jelen voltak, maga az audit sz� eredete is ide ny�lik vissza.
Az ellen�rz�sek jellege, m�dszertana sokat fejl�d�tt az �vezredek sor�n. Egy magas
min�s�g� ellen�rz�s legyen az ak�r k�ls�, ak�r bels� mindenk�ppen hozz�adott
�rt�ket k�pvisel az �zleti �letben. Az ellen�rz�s eredm�nyeinek felhaszn�l�sa
seg�ti a v�llalkoz�sokat abban, hogy gazdas�gosan, hat�konyan, eredm�nyesen
m�k�djenek az adott szab�lyrendszerben. A k�nyv bemutatja a v�llalkoz�sok
ellen�rz�si rendszer�nek szerepl�it, feladataikat, valamint r�mutat az azok k�z�tt
l�v� �sszef�gg�sekre. Egy speci�lis ellen�rz�si t�pus, a k�nyvvizsg�lati folyamat
ismertet�s�n kereszt�l egyr�szt az egyes ellen�rz�si feladatokat v�gz�k jobban
�tl�thatj�k, hogy az � tev�kenys�g�k hogyan kapcsol�dik m�s ellen�rz�si
tev�kenys�ghez. M�sr�szt a menedzsment is k�pet kap a k�nyvvizsg�l�i munk�r�l, a
k�nyvvizsg�l� �ltal alkalmazott megk�zel�t�sr�l. Ez az ismeret, tud�s j�l
hasznos�that�, mivel a bemutatott kock�zatalap� megk�zel�t�s, m�dszertan seg�theti
a t�rsas�g vezet�it p�nz�gyi folyamataik, az azokban rejl� kock�zatok
�tgondol�s�ban, �s az arra adott v�laszok, int�zked�sek kidolgoz�s�ban. "
"Elm�leti szerves k�mia";"Sz�ntay Csaba";"978 963 059 813 2";"Akad�miai
Kiad�";"2016";"K�mia";"https://mersz.hu/kiadvany/35";"https://mersz.hu/szantay-
elmeleti-szerves-kemia";"https://doi.org/10.1556/9789630598132";"2016.05.01
14:17:15";"A negyedik kiad�s n�h�ny alfejezettel b�v�lt, ennek megfelel�en a
t�rgymutat� harminc �j szaksz�val lett gazdagabb. A k�nyv t�bb �j �br�t is
tartalmaz. Ugyancsak �jdons�g a reakci�mechanizmusok jel�l�s�re az IUPAC �ltal
aj�nlott n�h�ny r�vid�t�s ismertet�se. A legl�nyegesebb v�ltoz�st a sztereok�miai
terminol�gi�t tartalmaz� f�ggel�k csatol�sa jelenti, amely nagym�rt�kben
megk�nny�ti a gyors t�j�koz�d�st ezen a ter�leten."
"Elm�lett�l a gyakorlatig";"Rost�n� Riez Andrea";"978 963 454 472 2";"Akad�miai
rostane-riez-elmelettol-a-gyakorlatig";"https://doi.org/
10.1556/9789634544722";"2019.12.10 14:35:45";
"�lm�nymenedzsment a turizmusban";"Z�tori Anita";"978 963 454 232 2";"Akad�miai
Kiad�";"2018";"Turizmus";"https://mersz.hu/kiadvany/370";"https://mersz.hu/zatori-
elmenymenedzsment-a-turizmusban";"https://doi.org/
10.1556/9789634542322";"2018.09.04 11:46:37";"Abban a korban �l�nk, amikor m�r
szinte minden �lm�ny, ak�r a napi bev�s�rl�s is. A szolg�ltat�sok fogyaszt�sa,
helysz�nek megl�togat�sa vagy ak�r a rokonl�togat�s is mind-mind valamilyen
�lm�nnyel j�r. A turisztikai, vend�gl�t�ipari vagy esem�nyszervez� v�llalakoz�s
sz�m�ra azonban nem a valamilyen �lm�ny l�trahoz�sa a c�l, hanem a vend�gek
elv�r�sainak megfelel� vagy azon t�l is mutat� �lm�nyek l�trehoz�sa, amely egy�ttal
k�pes a szolg�ltat� v�llalkoz�s c�ljainak megval�sul�s�t is t�mogatni. Aj�nlom a
k�nyvet mindazoknak, akik sz�m�ra fontos az �lm�nyek kialak�t�s�nak �s
l�trehoz�s�nak folyamata �s m�dszertana, amelyeket alkalmazhatnak is saj�t
munk�jukban, �zemel�s�kben. Puczk� L�szl� A k�tet 2020-t�l a Turizmus �s mobilit�s
c�m� online sorozat tagjak�nt jelenik meg. "
"El��t�let �s tolerancia";"S�klaki Istv�n";"978 963 454 078 6";"Akad�miai
Kiad�";"2017";"Szociol�gia";"https://mersz.hu/kiadvany/275";"https://mersz.hu/
siklaki-eloitelet-es-tolerancia";"https://doi.org/
10.1556/9789634540786";"2017.12.20 11:20:15";"A k�nyv c�lja bemutatni az el��t�let
kialakul�s�nak �s fennmarad�s�nak pszichol�giai, szoci�lpszichol�giai,
antropol�giai, hum�netol�giai �s kommunik�ci�s mechanizmusait, f� hangs�lyt a
pszichol�giai, k�l�n�sen a szoci�lpszichol�giai alapokra helyezve. R�vil�g�t arra,
hogy az el��t�letek milyen kock�zatokkal j�rnak a t�rsas �s t�rsadalmi �letre
n�zve. Az el��t�letek kognit�v alapj�t k�pez� sztereot�pi�k r�szletes taglal�s�val
szembes�t benn�nket azzal, hogy sz�munkra term�szetes, kiker�lhetetlen �s nagyon
hat�kony inform�ci�-feldolgoz�si mechanizmusok negat�v mell�kterm�keivel van
dolgunk, ami nagyon megnehez�ti a k�zdelmet ellen�k. M�gis, arra is v�llalkozik a
k�nyv, hogy megmutassa, milyen technik�kkal van m�d arra, hogy ezeket a k�ros
hat�sokat enyh�ts�k, s hogy ezek a technik�k mif�le ismereteket �s k�szs�geket
k�vetelnek meg. "
"Els�rend� logika";"Hankovszky Tam�s";"978 963 454 254 4";"Akad�miai
Matematika";"https://mersz.hu/kiadvany/368";"https://mersz.hu/hankovszky-elsorendu-
logika";"https://doi.org/10.1556/9789634542544";"2018.09.18 12:06:23";"E jegyzet
c�lja, hogy seg�tse a szimbolikus logika alapjait m�r ismer� hallgat�kat Ruzsa Imre
Bevezet�s a modern logik�ba c�m� alapvet� k�nyv�nek feldolgoz�s�ban. Ezt az
�vtizedeken kereszt�l t�k�letes�tett kompendiumot ugyanis meglehet�sen nagyvonal�
t�rgyal�sm�d jellemzi, �s ink�bb a szakembernek, mint a hallgat�nak sz�l. A
logik�val �pp csak ismerked�k sz�m�ra hasznos olyan kieg�sz�t�seket, magyar�zatokat
rendelni hozz�, amelyekkel e bizony�ra sok�ig fel�lm�lhatatlan magyar nyelv� munka
sz�mukra is befogadhat�v� v�lik. A k�vetkez� oldalak, b�r rem�lhet�leg �nmagukban
is �rthet�ek, szorosan Ruzsa m�v�hez kapcsol�dnak, �s azzal egy�tt olvasand�k."
"Els�seg�lyny�jt�s";"Horny�k Istv�n";"978 963 454 503 3";"Akad�miai
hornyak-elsosegelynyujtas";"https://doi.org/10.1556/9789634545033";"2020.02.04
12:21:18";"A k�tet c�lja, hogy r�gz�thet�, k�nnyen tanulhat� form�ban ismertesse a
legfontosabb beavatkoz�si l�p�ssorokat. A tant�rgy jellemz�en szintetiz�l�
ismeretekre �p�t. Ez felt�telezi, hogy az olvas� m�r kell� anat�miai, �lettani,
k�rtani ismeretek mellett megfelel� tud�ssal rendelkezik klinikai t�rgyakb�l is.
Bizonyos fejezetek tanul�sa sor�n sz�ks�gess� v�lhat m�g nem tanult klinikai
ismeretek megszerz�se is, hogy az adott seg�lyny�jt�i beavatkoz�s �rtelm�t
meg�rtse. Ez fokozott �rdekl�d�st k�v�n az am�gy is j�vend� szakm�j�t megalapoz�
tanul�s ir�nt. �gy el�rhet egy magasabb szint� elm�leti els�seg�lyny�jt�i tud�st."
"Eltemetett dics�s�g";"Hargittai Istv�n";"978 963 454 457 9";"Akad�miai
mersz.hu/hargittai-eltemetett-dicsoseg";"https://doi.org/
10.1556/9789634544579";"2020.06.02 14:16:13";"A 20. sz�zad egyik legnagyobb
horderej� fejlem�nye a Szovjetuni� kialakul�sa �s vil�ghatalmi st�tuszra
emelked�se. Ut�bbiban d�nt� szerepet j�tszottak a szovjet tud�sok. A Szovjetuni�
technol�giaikatonai vet�lked�se az Egyes�lt �llamokkal, amellett hogy izgalmas,
fordulatokban gazdag t�rt�net, alapvet�en hat�rozta meg az emberis�g k�zelm�ltj�nak
t�rt�nelm�t. Hargittai Istv�n tizenn�gy nagy szovjet tud�st kelt �letre k�nyv�ben,
szem�lyes ismerets�geire, interj�kra, lev�lt�ri �s egy�b anyagokra t�maszkodva. A
h�tteret a szovjet t�rt�nelem meghat�roz� korszakai ny�jtj�k: a szovjet hatalmi
rendszer kialakul�sa, a Nagy Honv�d� H�bor�, a h�bor� el�tti �s h�bor� ut�ni
szt�lini terror, a hidegh�bor� �vtizedei, k�zt�k az olvad�s, majd a stagn�l�s kora.
A k�nyv h�sei k�z�tt egyar�nt ott vannak a nemzetk�zileg ismert �s az eddig szinte
ismeretlen nagy tud�sok. A Nobel-d�jas Pjotr Kapica kock�ra tette nemcsak
tudom�nyos p�ly�j�t, de m�g az �let�t is, amikor Szt�linnal szemben fell�pett
tud�st�rsai megment�s��rt. A zsid� Julij Hariton annyira n�lk�l�zhetetlen volt,
hogy Szt�lin legv�resebb antiszemita kamp�nya k�zepette nevezt�k ki a szovjet
atombomba-laborat�rium tudom�nyos vezet�j�nek. A Nobel-b�ked�jas Andrej Szaharov
el�bb a szovjet hidrog�nbomba kifejleszt�s�t vezette, majd a legismertebb szovjet
emberjogi harcos lett. Hargittai Istv�n szeml�letesen mutatja be azokat a szinte
lehetetlen k�r�lm�nyeket, amelyek k�z�tt ezek a tud�sok �s t�rsaik kiemelked�t
alkottak. A szovjet id�kben el�rt tudom�nyos sikerek m�ra m�r be�p�ltek a
t�rt�nelembe, de a vasf�gg�ny m�g�tti tudom�ny �s tud�sok megismer�se �s meg�rt�se
n�lk�l nem �rthetj�k meg mindazt, ami a viharos huszadik sz�zadban t�rt�nt."
"Elv�laszt�stechnikai m�dszerek elm�lete �s gyakorlata";"Kremmer Tibor, Torkos
Korn�l";"978 963 454 109 7";"Akad�miai
Kiad�";"2017";"K�mia";"https://mersz.hu/kiadvany/119";"https://mersz.hu/kremmer-
torkos-elvalasztastechnikai-modszerek-elmelete-es-gyakorlata";"https://doi.org/
10.1556/9789634541097";"2017.09.27 09:41:20";"Az elv�laszt�si m�veletek kezdetleges
vagy kifinomult form�i (fajt�z�s, szit�l�s, sz�r�s stb.) �sid�k �ta az alapvet�
emberi tev�kenys�gek k�z� tartoznak. Fejl�d�s�k az �kort�l kezdve a k�z�pkori
alkimist�kon kereszt�l az �jkor �s az ipari forradalom eredm�nyein �t a modern
tudom�nyos �s technikai elj�r�sokig az emberis�g kult�rt�rt�net�nek jelent�s r�sz�t
k�pezi. �ltal�ban meg�llap�that�, hogy a k�l�nb�z� elv�laszt�stechnik�k
tapasztalati �ton, az anyagi vil�g jelens�geinek �s t�rv�nyszer�s�geinek
megismer�s�vel szoros k�lcs�nhat�sban, annak r�szek�nt �s ig�nyek�nt alakultak ki.
K�nyv�nk az egyetemi tananyagot kieg�sz�tve az elm�leti alapok t�rgyal�s�n
t�lmen�en az elv�laszt�stechnika modern m�dszereir�l (mintael�k�sz�t�s,
kromatogr�fia, elektrofor�zis �s ultracentrifug�l�s) �s fontosabb alkalmaz�si
ter�leteir�l k�v�n �ttekint�st adni. Az egyes fejezetekben bemutatott gyakorlati
p�ld�k a (bio)analitik�ban, a biol�giai �s biok�miai kutat�sokban, laborat�riumi
diagnosztik�ban dolgoz� szakemberek sz�les k�r�nek �rdekl�d�s�t figyelembe v�ve
f�leg a biotechnol�gia, az �lettan �s a k�r�lettan szempontj�b�l fontos alkalmaz�si
ter�leteken �s vegy�letcsoportokon (enzimek, feh�rj�k, gliko- �s lipoproteinek,
mono- �s oligoszacharidok, nukleozidok, nukleotidok stb.) k�v�nj�k bemutatni a
korszer� elv�laszt�stechnikai m�dszerek sz�les spektrum�t �s alkalmazhat�s�g�t. "
"Emberi er�forr�s gazd�lkod�s";"Matiscs�kn� Liz�k Marianna (szerk.)";"978 963 295
Kft.";"2016";"Gazdas�g";"https://mersz.hu/kiadvany/44";"https://mersz.hu/
matiscsakne-emberi-eroforras-gazdalkodas";"https://doi.org/
10.55413/9789632956176";"2016.05.23 11:57:49";"A k�nyv szerz�i - t�bb fels�oktat�si
int�zm�ny (Eger, G�d�ll�, Miskolc, Szeged �s P�cs) HR ir�nt elk�telezett oktat�i �s
kutat�i - egy egys�ges, az emberi er�forr�s gazd�lkod�ssal kapcsolatos felfog�s
bemutat�s�t t�zt�k ki c�lul. A kiadv�ny a nemzetk�zi �s hazai sztenderdeknek
megfelel� t�mak�r�ket mutatja be, de els�dleges c�lja, hogy az elm�lt �vekben
megjelen� �j m�dszereket, fogalmakat, eszk�z�ket �s gyakorlatokat ismertesse. Egyes
fejezetei �nmagukban is �rtelmezhet�ek, �gy a k�nyv alkalmas k�l�nb�z� oktat�si
int�zm�nyek k�l�nb�z� tant�rgyainak oktat�s�ra is."
"Emberi er�forr�s menedzsment k�zik�nyv";"Karoliny M�rtonn�, Po�r J�zsef";"978 963
karoliny-poor-emberi-eroforras-menedzsment-kezikonyv-2017";"https://doi.org/
10.55413/9789632959078";"2019.12.13 13:28:19";"A folyamatos v�ltoz�sok m�ra azt
eredm�nyezt�k, hogy szervezetek emberi er�forr�sai �s menedzsel�s�k a szervezeti
versenyk�pess�g kritikus elemeiv� v�ltak. Egy-egy szervezet emberi er�forr�s
menedzsel�si gyakorlata azonban nagyon sokf�le t�nyez� hat�s�ra (szervezeten
k�v�li: gazdas�gi fejletts�g, demogr�fiai helyzet, munkaer� piac, nemzeti kult�ra,
munkajogi helyzet, v�ls�g �s kil�bal�s stb. �s szervezeten bel�li: strat�gia,
kult�ra, strukt�ra, m�ret, tulajdonforma, munkav�llal�k kompetenci�i stb.)
kialakul�, elt�r� st�lus� �s felfog�s� vezet�i d�nt�sek eredm�nye. Az 1994 �ta
hatodik alkalommal megjelen� �tdolgozott k�zik�nyv�nkben arra t�rekedt�nk, hogy
v�laszt adjunk a k�vetkez� emberi er�forr�s menedzsel�st �rint� fontosabb
k�rd�sekre: Milyen EEM fogalmakkal dolgozunk? Hogyan v�ltoznak az EEM f�kuszai,
k�zel�t�sm�djai a 21. sz�zadban? Hogyan alakulnak az EEM legfontosabb befoly�sol�
t�nyez�i �s mozgat�rug�i? Kik menedzselik az emberi er�forr�sokat? Kik hozz�k meg
az EEM d�nt�seit, kik alak�tj�k az EEM rendszereit, kik v�gzik az EEM
tev�kenys�geket? Mik az EEM, illetve ezen bel�l az egyes rendszerek, funkci�k
elvi/strat�giai d�nt�si k�rd�sei, kapcsol�d�si pontjai? Hogyan j�rul hozz� az EEM a
szervezeti teljes�tm�ny �s az �rt�kk�pz�s alakul�s�hoz? Mik a k�l�nb�z� EEM
rendszerek (funkci�k) f� c�ljai, jellemz�i, a m�dszerek, technik�k v�laszt�ka,
alkalmaz�si folyamatai, felt�telei �s elv�rhat� eredm�nyei? Milyen innovat�v
megold�sok honosodtak meg az elm�lt n�h�ny �vben �s milyen v�ltoz�sok v�rhat�k a
k�l�nb�z� EEM rendszerek alkalmaz�sa ter�n? Mit mutatnak? Hogyan alakulnak az
alkalmaz�sr�l sz�l� nemzetk�zi �s hazai vizsg�lati tapasztalatok? A 15 fejezetb�l
�ll� k�zik�nyvet tapasztalt egyetemi oktat�k �s gyakorl� szakemberek k�sz�tett�k.
Egyar�nt hasznos olvasm�nyk�nt aj�nljuk mind az emberi er�forr�s menedzsment
tanulm�nyokat folytat� hallgat�k, mind pedig a vezet�k �s szakemberek sz�m�ra"
"Emberi er�forr�s menedzsment k�zik�nyv";"Karoliny M�rtonn�, Po�r J�zsef";"978 963
295 618 3";"Wolters Kluwer
Kft.";"2016";"Gazdas�g";"https://mersz.hu/kiadvany/45";"https://mersz.hu/karoliny-
poor-emberi-eroforras-menedzsment-kezikonyv";"https://doi.org/
10.55413/9789632956183";"2016.05.23 11:57:49";"Imm�ron �t�dsz�r jelenik meg a
kiv�l� szerz�g�rda �ltal jegyzett Emberi er�forr�s menedzsment k�zik�nyv. Jelen
�t�dik kiad�s a 2006-os kiad�s �tdolgozott, aktualiz�lt v�ltozata. Az emberi
er�forr�s menedzsmenttel foglalkoz� rendk�v�l b�s�ges �s szerte�gaz� nemzetk�zi
publik�ci�k sor�ban �tt�r� v�llalkoz�s ez a m�, mely sz�lesk�r� �ttekint�s�t adja a
t�m�nak a hazai szak�rt�k �s �rdekl�d�k sz�m�ra. A k�nyv sikeress�g�t bizony�tja,
hogy imm�r �t�dsz�r jelenik meg meg�jult tartalommal. Rolek Ferenc vez�rigazgat�-
helyettes, Budapest Bank Nyrt. Ebben a k�nyvben minden benne van, amit a t�m�r�l
tudni kell. Mint tr�ner �s mint egyetemi oktat� is nagy haszonnal haszn�lhat�nak
tartom a m�vet. Aki a szakmai tud�startalom mellett tartalmas olvasm�nyk�nt
forgatja ezt a k�nyvet, �lm�nyeket szerez mag�nak. A szerz�k kiv�l� ismer�i a
t�m�nak �s ezeket az ismereteket pontosan k�zvet�tik az olvas�knak. Drim�l Istv�n
�gyvezet� igazgat�, Easy Learning Hungary Kft."
"Emberi jogok a nemzetk�zi kapcsolatokban";"K�rnyei �gnes";"978 963 454 260
5";"Akad�miai
kornyei-emberi-jogok-a-nemzetkozi-kapcsolatokban";"https://doi.org/
10.1556/9789634542605";"2018.09.18 12:10:08";"A jegyzet kiz�r�lag a nemzetk�zi
emberi jogokkal, azaz az egy�nek �s csoportok nemzetk�zileg elismert jogaival, e
norm�k el�mozd�t�s�t seg�t� mechanizmusokkal foglalkozik. T�rgyalja az emberi jogok
fejl�d�st abb�l a szempontb�l, hogy az mik�nt fogalmaz�dott meg, tartalm�ban hogyan
b�v�lt, illetve f�ldrajzilag hogyan terjedt el. A XX. sz�zadig nem voltak
nemzetk�zi norm�k arra, hogyan kell az �llamoknak b�nniuk saj�t �llampolg�raikkal,
azt az �llamok kiz�r�lagos bels� joghat�s�gi k�r�be tartoz�nak tekintett�k. Nem
volt nemzetk�zi jogi alap, hogy m�s �llamok k�zbenj�rjanak vagy beavatkozzanak m�s
�llam �llampolg�rai �rdek�ben. A Nemzetk�zi Emberi Jogi T�rv�ny megsz�let�se �ta
viszont r�szletes egyetemes jogalkot�s folyik."
"Eml�kezet �s t�rhaszn�lat";"Fazakas Gergely Tam�s";"978 963 615 077 8";"Debreceni
Egyetemi
mersz.hu/fazakas-emlekezet-es-terhasznalat";"https://doi.org/
10.5484/9789636150778";"2023.05.03 08:30:23";"A k�tet azzal a k�rd�ssel
foglalkozik, hogy a 19. sz�zad m�sodik fel�ben bizonyos kommemor�ci�s jelens�gek
mik�ppen reprezent�lt�k a debreceni identit�st, illetve hogyan alak�tott�k azt. Az
egyes fejezetek vizsg�lj�k, hogy mik�nt �rtelmezhet�ek a szabads�gharcra vonatkoz�
v�rosi �nnepl�sek, valamint a reform�ci� 16. sz�zadi kezdet�re �s a 17. sz�zad v�gi
protest�ns g�lyarabs�gra eml�kez� alkalmak. Az �r�sok arra is f�kusz�lnak, hogy a
Debreceni Reform�tus Koll�gium, illetve t�gabban, a Reform�tus Egyh�z meghat�roz�
szem�lyis�gei �ltal form�lt felekezeti �nszeml�let �s m�ltk�p hogyan viszonyult a
v�rosi, illetve nemzeti identit�shoz �s eml�kezetkult�r�hoz. Mindek�zben a k�tet
arra t�rekszik, hogy a lok�lis szempont� megk�zel�t�seket, a helyi identit�selemek
�s eml�kezetkonstrukci�k elemz�seit m�s r�gi�k �s egy�b felekezetek vizsg�lati
eredm�nyeinek figyelembe v�tel�vel, �sszehasonl�t� szeml�lettel, a t�gabb kontextus
meg�rt�s�vel, b�s�ges forr�s- �s szakirodalom-ismerettel �rnyalja."
"Empirikus ter�leti kutat�sok �s m�dszerek";"Moln�r Tam�s";"978 963 454 022
mersz.hu/molnar-empirikus-teruleti-kutatasok-es-modszerek";"https://doi.org/
10.1556/9789634540229";"2017.05.16 14:02:12";"A k�nyv, amit az olvas� a kez�ben
tart, csak l�tsz�lag a sz�k szakmai berkeken bel�l �rthet� olvasm�ny. A szerz�
m�dszertani �s didaktikai szempontb�l logikusan fel�p�tette, az egyszer�bb
met�dusok fel�l a bonyolultabbak fel�, minden esetben vil�gosan bemutatva a
sz�m�t�sok l�p�seit �s kor�ntsem mell�kesen, a k�z�rthet� �rtelmez�seket. A konkr�t
alapadatokkal v�gzett elemz�sek rendszere �szrev�tlen�l beavatja az �rdekl�d�ket a
ter�leti folyamatok aktu�lis k�rd�seibe �s f�bb trendjeibe. Ez nemcsak a
ter�letfejleszt�ssel, region�lis versenyk�pess�ggel foglalkoz� szakemberek, hanem
minden uni�s �llampolg�r sz�m�ra nagyon fontos napjaink Eur�p�j�ban. Dr. B�ka
Istv�n a Balatoni Fejleszt�si Tan�cs eln�ke A szerz� a napjainkban el�t�rbe
ker�l� t�rbeli szeml�let alapj�n t�rgyalja a statisztikai elemz� m�dszereket. A
sokak �ltal sz�raznak tartott tudom�nyter�letet k�z�rthet�en, az elemz�sek
eredm�nyeit elmagyar�zva �s �rtelmezve t�rja el�nk a f�bb �sszef�gg�seket. A k�nyv
annak ellen�re megtartja a szakmais�got, hogy a nem szakmabeli k�z�ns�g sz�m�ra is
�rdekes olvasm�nynak �g�rkezik. Aj�nlom a csak puszt�n �rdekl�d� olvas�nak, az
egyetemek polg�rainak, a fels�fok� szakk�pz�sen r�szt vev�knek, az alap- �s
mesterszakon tanul�knak, valamint a doktori (PhD) fokozat megszerz�se el�tt �ll�
kutat�knak egyar�nt. prof. Dr. Lentner Csaba egyetemi tan�r Nemzeti K�zszolg�lati
Egyetem What you can't measure, you can't control."" Napjaink materi�lis
be�ll�totts�g� szeml�lete megk�veteli az �ll�t�sok �s v�lem�nyek sz�mokkal,
m�dszerekkel val� al�t�maszt�s�t. Ez a k�nyv teljes eg�sz�ben eleget tesz ennek a
k�vetelm�nynek. Konkr�t alapadatokkal, m�dszeresen mutatja be a ter�letis�ggel
�sszef�gg� elemz� metodik�kat. K�l�n figyelmet �rdemel az a r�sz, ahol a szerz�
ismerteti, hogy milyen adatb�zishoz milyen adekv�t m�dszerek haszn�lhat�ak,
kik�sz�b�lve ezzel a szakmailag helytelen eredm�nyek kock�zat�t. A m�vet hasznos
k�zik�nyvk�nt forgathatj�k a ter�leti elemz�sekkel foglalkoz� szakemberek, az
egyetemi hallgat�k, valamint a v�llalatok �s egy�b szervezetek elemz�ssel
foglalkoz� munkat�rsai egyar�nt. Kakuk B�la �gyvezet� igazgat� UCMS Group Hungary
Kft."
"Energiat�rol�k";"Gerse K�roly";"978 963 454 493 7";"Akad�miai
tudom�nyok";"https://mersz.hu/kiadvany/707";"https://mersz.hu/gerse-
energiatarolok";"https://doi.org/10.1556/9789634544937";"2020.05.07 09:21:01";"A
k�tet v�zolja a villamos energia t�rol�s�ra sz�ba j�het� technikai megold�sokat (a
teljess�g kedv��rt a h�t�rol�k alapt�pusait is megeml�tve), gyakorlati alkalmaz�si,
�zleti lehet�s�geket. Els�sorban a villamos energetik�ban hasznos�that� t�rol�k
id�t�ll� alapismereteinek �sszefoglal�s�ra t�rekszik, de esetenk�nt az �zemi
jellemz�k h�tter�nek meg�rt�s�hez sz�ks�ges r�szletekre is kit�r. Az �rdekl�d�k az
irodalomban az anyag �ssze�ll�t�s�nak idej�n aktu�lis, egy�b k�rd�sekre vonatkoz�an
is b�s�ges ismertet�st tal�lhatnak."
"English literature 1660-1900";"J�nos Barcs�k, M�rta Pell�rdi";"978 963 454 261
mersz.hu/barcsak-pellerdi-english-literature-1660-1900";"https://doi.org/
10.1556/9789634542612";"2018.09.17 13:42:32";"A history of the English literature
is presented here, with a scope on the years 1660 to 1900. The book is written in
three main parts; beginning with the Restoration Period of the 17th century,
followed by the first, and second halves of the 18th century. Thus, a sequential
development of literary genres is presented, with explorations of the key figures
and texts which drove these. The book also synthesises the historical, cultural and
sociological background which gave rise to this literature, and allows the reader
to effectively contextualise these."
"�p�t�si k�zbeszerz�s";"Bodn�r Zsolt, V�rhomoki-Moln�r M�rta";"978 963 295 848
4";"Wolters Kluwer
bodnar-varhomoki-molnar-epitesi-kozbeszerzes";"https://doi.org/
10.55413/9789632958484";"2019.10.21 15:08:59";"K�nyv�nket mindazoknak aj�nljuk,
akik - aj�nlatk�r�k�nt k�sz�lnek egy �p�t�si beruh�z�s megval�s�t�s�ra, -
aj�nlattev�k�nt szeretn�nek ismereteket szerezni az �p�t�si t�rgy�
k�zbeszerz�sekr�l, - alv�llalkoz�k�nt kapcsol�dn�nak a k�zbeszerz�s keret�ben
megrendelt kivitelez�si munk�k teljes�t�s�be, - k�zbeszerz�k�nt vagy az
�p�t�iparban dolgoz� szakemberk�nt szeretn�nek egy�tt �ttekint�st kapni az �p�t�si
beruh�z�sok k�zbeszerz�si �s �p�t�si jogi oldal�r�l. A tervez�st�l eg�szen a k�sz
�p�let �tad�s�ig mutatjuk be a k�zbeszerz�s �tj�n megval�sul� �p�t�si beruh�z�sok
joganyag�t, kit�rve az ahhoz kapcsol�d� hazai �s esetenk�nt eur�pai b�r�s�gi
joggyakorlatra is. A kiadv�nyban az al�bbi k�rd�sekre is v�laszt tal�lhatnak: -
Mire szolg�l a tervp�ly�zati elj�r�s �s melyek a szab�lyai? - Milyen k�zbeszerz�si
�s �p�t�s�gyi szakmai k�vetelm�nyekre kell felk�sz�lni az aj�nlatk�r�nek? - Hogyan
jelenik meg az �p�t�si beruh�z�s, mint k�zbeszerz�si t�rgy? - Milyen saj�tos
k�vetelm�nnyel kell szembe n�zni a kivitelez�s r�sztvev�inek, ha az �p�t�si
beruh�z�s k�zbeszerz�si elj�r�s keret�ben val�sul meg? - Melyek a k�zbeszerz�si
elj�r�si fajt�k f�bb jellemz�i �s milyen k�rd�sek mer�lnek fel a k�zbeszerz�si
elj�r�s lefolytat�sa sor�n? - Melyek az �p�t�si beruh�z�sok speci�lis szab�lyai �s
hogyan viszonyul a k�zbeszerz�si jog a szerz�d�s teljes�t�s�nek l�tszakasz�hoz, a
kivitelez�s sor�n felmer�l� p�tmunk�khoz? - Milyen meg�jult kifizet�si elj�r�srend
v�di az aj�nlattev� alv�llalkoz�j�t?"
"�p�t�- �s anyagmozgat� g�pek projektalap� tervez�se";"Gyimesi Andr�s, Boh�cs
G�bor";"978 963 454 293 3";"Akad�miai Kiad�";"2018";"M�szaki
tudom�nyok";"https://mersz.hu/kiadvany/448";"https://mersz.hu/gyimesi-bohacs-epito-
es-anyagmozgato-gepek-projektalapu-tervezese";"https://doi.org/
10.1556/9789634542933";"2018.12.29 00:05:38";"A BME K�zleked�sm�rn�ki �s
J�rm�m�rn�ki Kar�n, a J�rm�m�rn�ki szak MSc-k�pz�s�n, a Mobil munkag�pek �s
�p�t�g�pek, valamint az Automatiz�lt anyagmozgat� rendszerek specializ�ci�
keret�ben foly� m�rn�kk�pz�s szerves r�sze a projektjelleg� tervez�sre alapul�
t�rgyak oktat�sa �s az ezeken bel�l t�rt�n� teammunk�t is ig�nyl� komplex tervez�si
feladatok megold�sa. Jelen k�nyv ezen hallgat�i feladatok t�mogat�s�ra k�sz�lt,
illetve anyaga t�rzsanyagk�nt szolg�l a fent jelzett k�pz�sek �p�t�g�p projekt �s
Anyagmozgat�g�p projekt c�m� t�rgyainak oktat�s�val kapcsolatban."
"�p�letg�p�szeti rendszertechnika";"Garbai L�szl�";"978 963 454 101 1";"Akad�miai
tudom�nyok";"https://mersz.hu/kiadvany/317";"https://mersz.hu/garbai-
epuletgepeszeti-rendszertechnika";"https://doi.org/
10.1556/9789634541011";"2018.05.04 08:00:00";"A k�nyv az �p�letg�p�sz m�rn�k�ket �j
fogalmakkal �s �j szeml�letm�ddal ismerteti meg, amelynek birtok�ban az ig�nyes
tervez�s �s �zemeltet�s megval�s�t�sa k�nnyebb� v�lhat. Az �p�letg�p�szeti
rendszerek le�r�s�t �s szab�lyoz�s�t a matematikai rendszerelm�let fogalmaira �s
t�rgyal�sm�dj�ra vezeti vissza, amely vil�gos eligazod�st tesz lehet�v� a k�l�nb�z�
�p�letg�p�szeti rendszerek tervez�se �s �zemeltet�se sor�n felmer�l� feladatok
megold�s�ban. A matematikai rendszerelm�let a legk�l�nf�l�bb feladatokhoz megadja a
k�z�s alapokat. A szerz�k �lland�sult �llapot�, diszkr�t rendszereket vizsg�lnak.
Elemzik a k�l�nb�z� �p�letg�p�szeti rendszereket, azok optimaliz�ci�j�nak
m�dszertan�t, bemutatj�k a diszkr�t dinamikus programoz�st, �s r�vid
val�sz�n�s�gelm�leti �ttekint�st adnak. A m�dszer alkalmaz�s�t p�ld�kon kereszt�l
ismertetik."
"Er�d�p�t�szet";"Winkler Guszt�v";"978 963 454 403 6";"Akad�miai
winkler-erodepiteszet";"https://doi.org/10.1556/9789634544036";"2019.08.22
09:44:42";"A k�tet folytat�sa Winkler Guszt�v Er�dv�rosok, v�roser�d�t�sek c�m�
k�nyv�nek. A m� alapvet� c�lj�t meghat�rozza, hogy a k�l�nf�le er�d�t�sek elemz�se,
bemutat�sa, hadt�rt�neti jelleg� ismertet�se jelenleg is el�t�rben van e
l�tes�tm�nyeknek a szigor�an vett er�d�p�t�szeti bemutat�s�val szemben. Ennek f�
oka az, hogy az olvas�t ink�bb a hadt�rt�nelem esem�nyei vonzz�k. Viszont ha
figyelm�nket csak az er�d�t�sek �p�t�s�re �sszpontos�tjuk, seg�ts�g�l h�vhatunk
olyan szakter�leteket is (pl. m�rn�ki ismeretek), amelyek a funkci�, feladat,
m�k�d�s t�mak�r�ben ny�jthatnak nagy seg�ts�get. Ezek azt seg�tik meg�rteni, hogy
mi�rt, hol �s mikor �p�tettek bizonyos v�dm�veket, mi�rt alak�tottak ki bizonyos
v�rosalaprajzokat stb. �gy �tgondolva a dolgot, bel�thatjuk, hogy az er�d�tm�nyek
�p�t�s�nek m�rn�ki megk�zel�t�se sok fontos kieg�sz�t�st ny�jthat a hum�n ter�letek
szaktudom�nyainak, kutat�inak. A k�tet megk�s�rli azoknak a hom�lyosnak t�n�
seg�dinform�ci�knak kifejt�s�t, rendszerez�s�t, �sszegz�s�t, amelyek seg�thetnek a
magyarorsz�gi �s nemzetk�zi er�d�p�t�szet m�dszereinek jobb meg�rt�s�ben. Mindezt
azzal a m�dszerrel oldja meg, hogy speci�lis szem�vegen kereszt�l (gyakorlatilag a
t�rt�nettudom�nyt�l f�ggetlen�l) vizsg�lja a v�rosok, er�dv�rosok �p�t�s�t,
funkci�it. Ez a m�dszer pedig a m�rn�ki szeml�let, amely, mint ""�ltal�nosan
tudott"", a fizikai val�s�gb�l indul ki, ezt a val�s�got magyar�zza, �s esetenk�nt
a magyar�zatok, fizikai �s geometriai alapelvek seg�ts�g�vel esetleg megk�s�rli a
m�lt fizikai val�s�g�t legal�bbis elm�letben rekonstru�lni. Rem�lhet�leg olyan,
tal�n �lvezetes k�nyvet siker�lt k�sz�teni, amely a sz�rakoztat�s mellett seg�ti a
t�rt�nelem egyes k�rd�seinek meg�rt�s�t. Winkler Guszt�v �p�t�m�rn�k e k�tet�ben
seg�ts�get k�v�n ny�jtani a t�rt�nelmi-hadt�rt�neti esem�nyek jobb meg�rt�s�hez a
haditechnika, az er�d�p�t�szet fejl�d�s�nek r�szletes bemutat�s�val. Az olvas�
k�zel 210 sz�nes t�rk�pv�zlat �s magyar�z� �bra seg�ts�g�vel k�vetheti nyomon a
katonai �p�t�szet fejl�d�s�nek t�rt�net�t, bele�rtve �s kiemelve a magyar
er�d�t�sek �p�t�s�nek okait, l�pcs�fokait, a fejl�d�s folyamat�t. "
"Er�k�zpontok �s r�gi�k";"Blah� Andr�s, Kutasi G�bor (szerk.)";"978 963 059 788
mersz.hu/blaho-kutasi-erokozpontok-es-regiok";"https://doi.org/
10.1556/9789630597883";"2016.10.23 15:46:02";"Vajon �rtj�k-e, hogy mi zajlik a
vil�ggazdas�g k�l�nb�z� pontjain? Hogyan lenn�nek elker�lhet�k a negat�v
sokkhat�sok �s hogyan lehetne kihaszn�lni a kedvez� tendenci�kat, ha nem ismerj�k a
vil�ggazdas�gi k�rnyezetet? E k�tet az Eur�pai Uni�n k�v�li vil�ggazdas�g
meg�rt�s�hez ny�jt seg�ts�get. A k�vetkez� h�rom-n�gy �vtized hangs�lyv�lt�sai nagy
vonalakban m�r kiolvashat�ak a k�tetb�l. Kiv�l� szak�rt�k elemzik a nagyhatalmakat
(USA, K�na, Oroszorsz�g, Braz�lia, India). Emellett felt�rj�k a region�lisan
jelent�s hatalmak (t�bbek k�z�tt Nig�ria, D�l-Afrikai K�zt�rsas�g, Ausztr�lia) vagy
orsz�gcsoportok (ASEAN, Andok-csoport, K�z�p-�zsia) gazdas�gi �llapot�t �s a benn�k
rejl� lehet�s�geket is. A vil�ggazdas�gi ismeretek alapj�n a k�tet z�r�akkordja egy
k�lgazdas�gi strat�giai elemz�s Magyarorsz�gra vonatkoz�an."
"�rt�kment� �s �rt�kteremt� hum�n tudom�nyok";"T�th J�zsef (szerk.)";"978 963 454
576 7";"Akad�miai Kiad�";"2021";"Irodalom, M�vel�d�st�rt�net,
T�rt�nelem";"https://mersz.hu/kiadvany/815";"https://mersz.hu/toth-ertekmento es
ertekteremto human tudomanyok";"https://doi.org/10.1556/9789634545767";"2021.03.22
15:22:51";"2019. november 25-26-�n a Pannon Egyetem Modern Filol�giai �s
T�rsadalomtudom�nyi Kara a Magyar Tudom�nyos Akad�mia Veszpr�mi Ter�leti Bizotts�ga
Nyelv- �s Irodalomtudom�nyi Szakbizotts�g�val k�z�sen adott otthont a Magyar
Tudom�ny �nnepe 2019 tisztelet�re rendezett �rt�kteremt� tudom�ny c�m� k�tnapos
nemzetk�zi tudom�nyos konferenci�nak. A rendezv�nyen a nyelvtudom�nyi, az irodalom-
�s kult�ratudom�nyi, az interkultur�lis germanisztikai, a t�rsadalom- �s
nevel�studom�nyi szekci�kban elhangzott 30 hazai �s k�lf�ldi kutat� el�ad�sa
mellett k�l�n szekci�ban 12 el�ad�ssal helyet kaptak a T�bbnyelv�s�gi
Nyelvtudom�nyi Doktori Iskola doktorandusz hallgat�inak kutat�si eredm�nyei is.
Jelen tanulm�nyk�tet egyr�szt az elhangzott el�ad�sokra, m�sr�szt pedig a
szerte�gaz� kutat�si t�m�k az�ta tov�bb �rlelt gondolatainak bemutat�s�ra
koncentr�l. A hum�n tudom�nyok �rt�ke els�sorban az ir�nyt� szerepe a mindennapi,
materi�lis vil�gban, hogy meg�rts�k az �rzelmi-�rtelmi vil�got, az �letet.
Seg�ts�g�kkel tudjuk rendszerezni a vil�g jelens�geit a mindenkori �j nemzed�kek
sz�m�ra. Hozz�j�rul�suk tiszt�bb gondolkod�st, tudatosabb vil�gk�pet, jobb
eligazod�st k�n�l a mind komplexebb emberi l�tform�kban. A konferencia f� c�lja
volt, hogy r�vil�g�tson a megismer�s �tj�t k�vez� hum�n tudom�nyok szerep�re a
tud�salap�, s hozz� a hum�n tud�s �ltal is megalapozott t�rsadalom �p�t�s�ben. "
"�rt�kteremt�s 4.0";"Rekettye G�bor";"978 963 454 223 0";"Akad�miai
Marketing";"https://mersz.hu/kiadvany/336";"https://mersz.hu/rekettye-
ertekteremtes-4-0";"https://doi.org/10.1556/9789634542230";"2018.06.21
13:00:52";"Minden v�llalati szakember sz�m�ra fontos, gyakorlatban j�l
hasznos�that� tud�st ny�jt a k�nyv. Akit a mai modern gazdas�g egy kicsit is
�rdekel, �r�mmel fogja olvasni Rekettye G�bor m�v�t. Madar�sz L�szl�, marketing- �s
strat�giai igazgat�, PICK SZEGED ZRT. A Rekettye G�bor k�nyv�ben le�rtak a nem
�zleti szf�r�ban dolgoz� szervezetekn�l - �gy fels�oktat�si int�zm�nyekn�l is -
kit�n�en alkalmazhat�k. �r�mmel aj�nlom ezt a hasznos olvasm�nyt a nonbusiness
szf�r�ban dolgoz� �sszes szakembernek! Dr. Kur�th Gabriella, marketing
oszt�lyvezet�, P�csi Tudom�nyegyetem Az �rt�kteremt�s 4.0-ban az �rt�kkel
kapcsolatban le�rt elvek �s m�dszerek az eg�szs�g�gyi szolg�ltat�knak is kit�n�
�tmutat�st ny�jtanak. Minden koll�g�mnak javaslom a k�nyv elolvas�s�t! Dr. Kelemen
Ott�, orvosigazgat�, Kelemed Plasztikai Seb�szet Kft. A negyedik ipari forradalom
k�r�lm�nyei k�z�tt az �rt�kteremt�s, a vev��lm�ny ny�jt�sa, amelyet Rekettye G�bor
k�nyve nagyon �rthet�en �s �lvezhet�en �r le, minden v�llalat sz�m�ra k�telez�, ha
fenn akar maradni ebben a turbulens vil�gban. A k�nyvh�z gratul�lok a szerz�nek, �s
aj�nlom minden koll�g�mnak! S�rv�ri Andor, �gyvezet�, Falco-Sopron B�tor Kft. Az
�rt�kteremt�s 4.0 meggy�z� k�nyv, szerz�je �rthet�en �s �lvezetesen �rja le
mindazt, ami ma minden v�llalat legfontosabb feladata. �r�mmel aj�nlom a Kamara
tagv�llalatain�l dolgoz� minden menedzsernek! Dr. Sikf�i Tam�s, eln�k, P�cs-
Baranyai Kereskedelmi �s Iparkamara"
"�rts�nk sz�t!";"Holl� Dorottya";"978 963 454 434 0";"Akad�miai
Kiad�";"2019";"Nyelv�szet";"https://mersz.hu/kiadvany/592";"https://mersz.hu/hollo-
ertsunk-szot";"https://doi.org/10.1556/9789634544340";"2019.11.29
15:12:50";"�rts�nk sz�t egym�ssal, �rts�nk sz�t a vil�ggal! Idegen nyelvet besz�lve
az a c�lunk, hogy min�l jobban sz�t �rts�nk m�sokkal, hat�konyan kommunik�ljunk, de
ehhez nem el�g a j� nyelvtud�s. A k�nyv a kult�ra, a kultur�lis k�l�nbs�gek �s az
interkultur�lis kompetencia szerep�t mutatja be az idegen nyelvi kommunik�ci�ban,
az idegennyelv-tanul�sban �s idegennyelv-oktat�sban. A fejezetek ismertetik a
t�m�jukhoz kapcsol�d� elm�leteket, ezeket praktikus p�ld�kkal illusztr�lj�k �s a
tan�t�sban haszn�lhat� gyakorlatokkal is szeml�ltetik a nyelv �s kult�ra integr�lt
tan�t�s�nak lehet�s�geit. A t�mak�r�k feldolgoz�s�t, meg�rt�st ellen�rz�, valamint
�rtelmez� k�rd�sek �s feladatok seg�tik, �gy a k�nyv tank�nyvk�nt is haszn�lhat� a
tan�rk�pz�sben, illetve kommunik�ci�s k�pz�sben. Aj�nljuk a k�tetet gyakorl� �s
leend� tan�rok, tan�rk�pz� �s kommunik�ci�s szakemberek, �s idegen nyelveket
szeret�, tudatos nyelvtanul�k �s nyelvhaszn�l�k sz�m�ra."
"�rzelmek, megk�zd�s �s optim�lis �lm�ny";"Ol�h Attila";"978 963 454 697
9";"Akad�miai
olah-erzelmek-megkuzdes-es-optimalis-elmeny";"https://doi.org/
10.1556/9789634546979";"2021.07.30 14:48:51";"A m� az akad�mikus pszichol�gia �ltal
megfogalmazott elvek �s szerkeszt�si szab�lyok alkalmaz�s�val kimunk�lt olyan
m�r�si elj�r�sokat mutat be, amelyek az �rzelmek, a megk�zd�s �s a szem�lyis�g
�tfog� tanulm�nyoz�s�ban alkalmazhat�, megb�zhat� eszk�z�k. A k�tetben ismertetett
tesztek reliabilit�s�t �s �rv�nyess�g�t a szerz� �ltal v�gzett hazai empirikus
vizsg�latok is igazolt�k. Az egyes fejezetek egy-egy m�dszerr�l sz�lnak, bemutatva
a m�r�si elj�r�sban operacioniz�lt pszichol�giai konstruktumok elm�leti keret�t,
kutat�si el�zm�nyeit �s irodalm�t. Az els� h�rom fejezet az �rzelmek szinte teljes
sz�nk�p�t m�rni k�pes �nbesz�mol�s m�dszerek magyarra adapt�lt v�ltozatait
ismerteti. A t�bbi fejezet a szerz� �ltal kidolgozott m�r�si elj�r�sokr�l sz�l,
ismerteti szerkeszt�s�k f�zisait, a megb�zhat�s�gukat �s �rv�nyess�g�ket igazol�
vizsg�latok sorozat�t."
"Esterh�zy P�ter";"Kulcs�r Szab� Ern�";"978 963 454 713 6";"Akad�miai
Kiad�";"2021";"Irodalom";"https://mersz.hu/kiadvany/868";"https://mersz.hu/kulcsar-
szabo-esterhazy-peter";"https://doi.org/10.1556/9789634547136";"2021.10.19
14:00:23";"Kulcs�r Szab� Ern� els�k�nt 1996-ban megjelent monogr�fi�ja az 1976-os
Fancsik� �s Pint�t�l az 1995-ben deb�t�lt Egy n�ig bez�r�lag �rtelmezi Esterh�zy
P�ter m�veit. Az irodalm�r a kisepikai elbesz�l�s megalapoz�s�t, az
�nmeghat�roz�sok fontoss�g�t melyeket a helyzetfelismer�s allegor�ziseinek tart ,
az interpret�ci� �s az intertextualit�s jelens�geit, a kanoniz�lts�g poetol�gi�j�t,
valamint a nyelvi fell�p�s retorik�j�t vizsg�lja a m�vekben. "
"Eszm�k �s t�veszm�k";"Miskolczy Ambrus";"978 963 454 744 0";"Akad�miai
miskolczy-eszmek-es-teveszmek";"https://doi.org/10.1556/9789634547440";"2022.05.05
15:02:22";"Eszm�k �s t�veszm�k sz�vev�ny�ben keress�k az utat k�nyvr�l k�nyvre.
Egy-egy m� ismertet�se-elemz�se kapcs�n pr�b�lunk megvil�g�tani olyan k�rd�seket,
amelyek olykor nemzed�kek eg�sz sor�t foglalkoztatt�k vagy �ppen fogj�k, mint
p�ld�ul: a rom�n n�p eredete �s az err�l foly� vita, Dracula �r�ks�ge, az erd�lyi
fejedelems�g �s a rom�n vajdas�gok viszonya, a reform�ci� �s a rom�nok, a g�r�g
katolikus vall�s �s az ortodoxia, romantika �s nacionalizmus, a rom�n fejl�d�s
saj�toss�gai"
"Eur�pai �s magyar �sszehasonl�t� kollekt�v munkajog";"N�das Gy�rgy, Prugberger
Tam�s";"978 963 295 619 0";"Wolters Kluwer
prugberger-nadas-europai-es-magyar-osszehasonlito-kollektiv-munkajog";"https://
doi.org/10.55413/9789632956190";"2016.11.21 12:09:33";"A munka�gyi kapcsolatok
joga, vagyis a kollekt�v munkajog a munkajognak az a ter�lete, amely arra hivatott,
hogy a munkav�llal�i �s a munk�ltat�i �rdekv�delmi szervezetek k�z�tt megegyez�st
l�tes�tsen a munkab�ke biztos�t�sa �rdel�ben. A munkab�k�tlens�g �s a munkaharc
ugyanis a munkav�gz�s hat�konys�g�t rontja, ami v�gs� soron a foglalkoztat�
v�llalat cs�dj�hez vezethet. Ez pedig a munkav�llal�kat a munkahely elveszt�s�vel
s�jtja. T�meges el�fordul�sa s�lyos t�rsadalomgazdas�gi �s szoci�lis kr�zishez
vezethet. Ezt elker�lend� a j�l�ti �llam szoci�lis piacgazdas�ga egyfel�l
kialak�totta a szakszervezetek �s a munk�ltat�i sz�vets�gek k�z�tti �rdekegyeztet�s
�s a k�t f�l k�z�tti kollekt�v szerz�d�sek rendszer�t, amelynek r�sztvev�je az
�llam is. M�sfel�l megalkotta az �zemi alkotm�nyon kereszt�l azt a particip�ci�s
rendszert, amely arra ir�nyul, hogy az egyes �zemek munkakollekt�v�ja az �zemi
tan�cson kereszt�l az �zembirtokossal egy�ttm�k�dve r�szt vegyen az �zemi
kollekt�v�t �rint� munkav�delmi �s munkav�gz�ssel kapcsolatos d�nt�sek
meghozatal�ban �s javaslataival seg�tse az �zemvezet�st a gazdas�gi d�nt�sek
meghozatal�ban. A kiadv�ny �sszehasonl�t� jelleggel bemutatja, hogy a munka�gyi
kapcsolatok ter�n a 2012. �vi �j munka t�rv�nyk�nyve �s az �j k�zszolg�lati t�rv�ny
a kor�bbi hazai �s a nyugat-eur�pai szab�lyoz�shoz k�pest mennyire sz�k�tett �s
javaslatokat tesz arra, hogy mi lenne a munkab�k�t el�seg�t� gazdas�gilag �s
szoci�lisan is a megfelel� megold�s a munkajognak ezen a ter�let�n. A kiadv�ny j�l
hasznos�that� tank�nyvk�nt a jogi �s a k�zgazdas�gi karok munka-, �s szoci�lis
szakk�pz�si �gainak alap- �s mesterszak�n. Prof. Dr. Prugberger Tam�s a Magyar
Tudom�nyos Akad�mia doktora �s a Vajdas�gi Tudom�nyos �s M�v�szeti Akad�mia
tiszteletbeli tagja. A Miskolci Egyetem �llam-, �s Jogtudom�nyi Kar�nak
tansz�kvezet�je, az Agr�r- �s Munkajogi Tansz�ken, valamint a Debreceni Egyetem
K�zgazdas�gtudom�nyi Kar�nak gazdas�gjogi tansz�k�n, aki egy�ttal a Jogi Karon a
munkajog t�rgyvezet�s�t is ell�tta, �s ma is professzor emerituszk�nt mindk�t
egyetemen r�szt vesz a magyar �s az eur�pai munka-, valamint a szoci�lis jog
oktat�s�ban. Sz�mos k�nyve, k�nyvr�szlete �s tanulm�nya jelent meg Magyarorsz�gon
�s k�lf�ld�n egyar�nt. Dr. N�das Gy�rgy t�rgyvezet� egyetemi docens a Debreceni
Egyetem �llam- �s Jogtudom�nyi Kar�n. Tudom�nyos doktori fokozat�t a fels�oktat�si
dolgoz�k munkaviszony�r�l �rt nemzetk�zi �sszehasonl�t� monogr�fi�j�val nyerte el.
Mint munkajogi �gyekre szakosodott �gyv�d, publik�ci�i els�sorban a b�r�i gyakorlat
probl�m�inak elm�leti feldolgoz�s�ra �sszpontosulnak."
"Eur�pai �s magyar �sszehasonl�t� munka- �s k�zszolg�lati jog";"N�das Gy�rgy,
Prugberger Tam�s";"978 963 295 620 6";"Wolters Kluwer
prugberger-nadas-europai-es-magyar-osszehasonlito-munka-es-kozszolgalati-
jog";"https://doi.org/10.55413/9789632956206";"2016.11.28 16:17:47";"A hetedik
kiad�sban megjelen� m� a magyar munkajogi szab�lyoz�st k�z�ppontba �ll�tva
�sszehasonl�t� elemz�st ad az eur�pai orsz�gok hasonl� szab�lyair�l, az elt�r�sek
vagy a hasonl�s�gok indokair�l. A k�nyv �tdolgoz�s�t az �j Munka T�rv�nyk�nyve, a
k�zszolg�lati t�rv�ny megalkot�sa �s a k�zalkalmazotti t�rv�ny jelent�s m�dosul�sa
indokolta. A m� k�t alappill�re az individu�lis munkajog (a munkaviszony szerepl�i
�s a munkaviszony tartalma), illetve a kollekt�v munkajog (kollekt�v szerz�d�s,
szakszervezet, �zemi tan�cs). A k�nyv a jogi fels�oktat�s tank�nyve, de a
feldolgoz�s teljess�ge �s m�lys�ge miatt e k�r�n t�lmutatva haszonnal forgathatj�k
a munkajog gyakorlati szakemberei �s a jogalkalmaz�k is."
"Eur�pai jog Az Eur�pai Uni� jogrendszere";"Gombos Katalin";"978 963 295 928
europai-jog-az-europai-unio-jogrendszere";"https://doi.org/
10.55413/9789632959283";"2020.07.13 00:27:26";"Az Eur�pai Uni� saj�tos auton�m
jogrendszerrel rendelkezik, amely jellemz�i alapj�n elk�l�n�l mind a tag�llami,
mind pedig a nemzetk�zi jogt�l. Az uni�s jog a B�r�s�g jog�rtelmez�-jogfejleszt�
gyakorlata, vagy a szerves jogfejl�d�s alapj�n kimunk�lt doktr�n�kkal rendelkezik,
amelyek r�szben szokatlanok a bels� jogokban, r�szben elt�r� tartalommal
haszn�lhat�k. Az Eur�pai Uni� jog�nak alak�t�s�ban egyar�nt fontos szerepet
j�tszanak a tag�llamok �s a jogalkot�si felhatalmaz�ssal felruh�zott uni�s
int�zm�nyek. A jogalkot�s eredm�nyei azok az els�dleges, m�sodlagos �s speci�lis
jogforr�sok, amelyek ismerete fontos, hiszen mindennapi �let�nket, jogaink �s
k�telezetts�geink alakul�s�t is befoly�solj�k. Az Eur�pai Uni�t a jog ereje tartja
�ssze, ez�rt a saj�tosan sz�let� jogforr�sok �rv�nyes�l�se szempontj�b�l kiemelked�
jelent�s�ge van az Eur�pai Uni� B�r�s�ga �ltal folytatott jog�rtelmez�
gyakorlatnak. Az Eur�pai Uni� B�r�s�ga �sszetett feladatot l�t el, sokf�le elj�r�si
form�ban biztos�tja az uni�s polg�rok, a tag�llamok �s az uni�s int�zm�nyek r�sz�re
a joghoz jut�st. Kiemelked� jelent�s�g� az elj�r�sok k�z�l az el�zetes
d�nt�shozatali elj�r�s, ez a tag�llami b�r�s�gok �s az Eur�pai Uni� B�r�s�ga
k�z�tti saj�tos egy�ttm�k�d�s, amelynek c�lja az uni�s jog egys�ges �rtelmez�s�nek
�s �rv�nyes�l�s�nek biztos�t�sa. Az Eur�pai Uni� sokf�le jogot biztos�t
k�zvetlen�l a polg�rai sz�m�ra. Az egys�ges bels� piac arra �p�l, hogy
hozz�juthatunk m�s tag�llam term�keihez, az Uni�n bel�l szabadon mozoghatunk,
v�llalhatunk munk�t m�s tag�llamban, a di�kok sz�les k�rben kapnak lehet�s�get
tanulm�nyaik m�s tag�llamban t�rt�n� folytat�s�ra. A szakk�pes�t�sek, diplom�k
k�lcs�n�s elismer�se hozz�seg�ti a munkav�llal�kat �s v�llalkoz�kat az eur�pai
mobilit�shoz. A v�llalkoz�sok m�s tag�llamban is ny�jthatnak szolg�ltat�sokat, ott
szabadon letelepedhetnek, �s a hat�ron �tny�l� t�kemozg�sok �tj�ban �ll� akad�lyok
is lebont�sra ker�lnek. A v�llalkoz�sok �s a fogyaszt�k �rdekeit is szem el�tt
tartja �s v�di a gazdas�gi verseny tisztess�ges felt�teleit rendez� szab�lyoz�s. Ez
a k�nyv ezekben a t�mak�r�kben seg�ti az t�j�koz�d�st."
"Eur�pai k�zgazdas�gtan";"Csaba L�szl�";"978 963 059 789 0";"Akad�miai
Kiad�";"2016";"Gazdas�g";"https://mersz.hu/kiadvany/126";"https://mersz.hu/csaba-
europai-kozgazdasagtan";"https://doi.org/10.1556/9789630597890";"2016.10.11
15:27:33";"Az europaiz�l�d�s"" legf�bb el�nye els�sorban nem anyagi term�szet�,
ink�bb a r�hat�sban jelentkezik. A sz�ls�s�ges megold�sok helyett a k�zmegegyez�s
fel� visz, a d�nt�seket j� ir�nyba tereli. A tudom�ny feladata a megismer�s, nem a
vil�g k�zvetlen, forradalmi �tform�l�sa. A direktben politiz�l� k�zgazdas�gtan nem
t�nt el, csak �talakult, ruh�t cser�lt. Hol a t�meges mag�nos�t�s, hol a
fenntarthatatlan �llamp�nz�gyeket eredm�nyez� kiegyens�lyozatlan n�veked�s, hol az
�divat� osztozkod�s, hol meg az unortodoxia form�j�ban. A term�szettudom�nyokban a
matematikai m�dszerek �rtelemszer� �s hasznos alkalmaz�sa mellett a tapasztalat, a
k�s�rlet �s a m�t�ti eredm�ny visszacsatol�sra ker�l, �s m�dos�thatja, s�t
m�dos�tja is az elm�letet. Ez ut�bbi a f��ram� k�zgazdas�gtanban a paradigma
szintj�n van kiz�rva. A k�zgazdas�gi elemz�s tudom�nyoss�g�nak egyetlen vagy f�
krit�rium�v� nem v�lhat az, hogy az form�lis, matematikai nyelven legyen el�adva.
Ezek a meg�llap�t�sok, amelyeket - k�zel sz� szerint - Csaba L�szl� �j k�nyv�b�l
vettem, a szerz�nek f�k�nt a nemzetk�zi �s hazai k�zgazdas�gi irodalom kiv�telesen
sz�les k�r� ismeret�n, annak gondos �rt�kel�s�n, tov�bb� f�rads�got nem ismer�
kutat�munk�j�n alapulnak. Csak kis t�red�k�t k�pezik a k�nyvben olvashat� t�bb
tucatra r�g�, �s hasonl�an l�nyegbev�g� meg�llap�t�soknak. A szerz� eddig
publik�lt, nem is kissz�m� k�nyvei k�z�l ez a legjobb, a legb�trabb hangv�tel�, �s
tal�n a legink�bb aktu�lis �s tanuls�gos. Erd�s Tibor az MTA rendes tagja, a
magyar K�zgazdas�gi T�rsas�g volt eln�ke A szerz� leg�jabb k�tet�ben is sz�mos,
nem k�zhelyes gondolatot fogalmaz meg - kritikus szemmel a gazdag szakmai
irodalomra t�maszkodva. Ezek az eur�pai gazdas�gpolitika meg�rt�s�hez l�nyeges �s
hasznos �j szempontokkal j�rulnak hozz�. A k�tet, k�l�n�sen a posztkommunista
orsz�gok gazdas�gfejl�d�s�r�l �tfog� �s kiegyens�lyozott elemz�st kin�l az
olvas�nak. Kopits Gy�rgy, Wooodrow Wilson Center(Washington), az MTA k�ls� tagja
A mintegy 250 oldal terjedelm� k�tet c�lja, hogy a vil�g k�zgazdas�gtan�ban foly�
vit�k bemutat�s�val, elemz�s�vel �s a tanuls�goknak az eur�pai uni�s orsz�gokra
t�rt�n� alkalmaz�s�val el�seg�tse a jelenlegin�l jobb k�zik�nyvek �s tananyagok
kialak�t�s�t, illetve hogy maga is ebben a min�s�gben szolg�ljon MA �s PhD szinten.
A k�tet bevezet�b�l �s n�gy f� r�szb�l �ll. Az els� f� r�sz a vil�g f��ram�ban
megindult �nvizsg�latot �s a m�dszertani pluralizmus �jj��led�s�t mutatja be, s
ebb�l konkr�t javaslatokat fogalmaz meg a tananyagfejleszt�sre. Mindenekel�tt a
nemzetgazdas�gi folyamatok glob�lis be�gyaz�s�t �s a p�nz�gyek be�p�t�s�t s�rgeti.
A m�sodik r�sz alkalmazza ezt a k�zel�t�st, m�ghozz� a kontinent�lis eur�pai
szoci�lis piacgazdas�gra. Egybeveti ennek elm�let�t a n�met gyakorlattal �s a
j�l�ti �llami t�rekv�sekkel, �s bemutatja, hogy e k�rd�s tanulm�nyoz�sa mik�nt
j�rulhat hozz� az int�zm�nyi k�zel�t�s meg�j�t�s�hoz. A harmadik f� r�sz a
rendszerv�ltoz�s negyedsz�zados tapasztalatait �s tanuls�gait vizsg�lja. Arra
keresi a v�laszt, hogy milyen alapon �s mi min�s�thet� sikernek, illetve kudarcnak,
tov�bb� hogy az elm�leti f�lismer�sek gyakorlati hasznosul�s�nak milyen
el�felt�telei vannak a szakm�ban �s a t�rsadalomban. V�g�l a negyedik r�sz azt
vizsg�lja, hogy a rendszerv�ltoztat�s elm�lete �s gyakorlata milyen hozad�kkal j�r
a vil�g k�zgazdas�g-tudom�nya sz�m�ra. Meg�llap�tja, hogy e saj�tos k�s�rleti
laborat�rium alkalmat adott a val�s�gnak a gazdas�gelm�letbe t�rt�n�
visszacsatol�s�ra �s sz�mos egyoldal� divat �s t�vhit meghalad�s�ra. A
rendszerv�ltoz�s tanuls�gai �s a vil�g m�s r�sz�ben kialakult �j�t� megk�zel�t�sek
�d�t� m�don �ssze�rnek, ami ak�r tudom�nyos bizony�t�si elj�r�snak is tekinthet�.
A k�tet t�rekszik a t�ls�gosan technikai eszmefuttat�sok korl�toz�sra, a nemzetk�zi
folyamatok dokument�l�s�ra �s a k�vetkeztet�seknek mind a t�rstudom�nyokban, mind
az oktat�sban val� hasznos�t�s�t lehet�v� tev� kifejt�sre. A k�zgazdas�gtudom�ny
forradalmi v�ltoz�sok el�tt �ll; a nemzetgazdas�gok soha nem f�ggtek ennyire az
eur�pai �s a vil�ggazdas�gi folyamatokt�l. Csaba L�szl� kit�n� k�nyve a
rendszerv�ltoz�s t�kr�ben vizsg�lja mindezt. Hallgat�knak �s kutat�knak melegen
javasolom a k�tet tanulm�nyoz�s�t."" Prof. Dr. M�cz�r J�zsef Budapesti Corvinus
Egyetem, Matematikai K�zgazdas�gtan Tansz�k"
"Eur�pai uni�s politik�k";"Kengyel �kos (szerk.)";"978 963 454 542 2";"Akad�miai
europai-unios-politikak";"https://doi.org/10.1556/9789634545422";"2020.03.24
14:19:59";"A k�nyv gazdas�gi, t�rsadalmi, politikai, t�rt�nelmi �s jogi
szempontokat is figyelembe v�ve elemzi az eur�pai integr�ci�s folyamat keret�ben
l�trehozott szakpolitik�k m�k�d�s�t. Az egyes politik�k vizsg�lata sor�n a szerz�k
r�vil�g�tanak az uni�s szint� fell�p�s indokaira, bemutatj�k a politika c�ljait, a
szab�lyoz�si keretek fejl�d�s�t �s �rt�kelik az adott szakpolitika m�k�d�s�nek
k�vetkezm�nyeit. Emellett a k�tet t�gabb �sszef�gg�srendszerbe is elhelyezi az
egyes szakpolitik�k vizsg�lat�t. Az integr�ci�s folyamat fejl�d�st�rt�net�t, az
Eur�pai Uni� int�zm�nyrendszer�t, a bels� piac szab�lyoz�s�t bemutat� fejezetek
megalapozz�k a szakpolitik�k elemz�s�t, ugyanakkor a z�r� fejezetek az uni�s szint�
k�lts�gvet�snek a szakpolitikai c�lok el�r�s�ben j�tszott szerep�t, a struktur�lis
reformok sz�ks�gess�g�nek szakpolitikai �sszef�gg�seit vizsg�lj�k meg. A szerz�i
munkak�z�ss�g Kengyel �kos egyetemi tan�r (Jean Monnet Chair, Budapesti Corvinus
Egyetem Nemzetk�zi Kapcsolatok Tansz�k) vezet�s�vel a k�tet elk�sz�t�s�vel hozz�
k�v�n j�rulni a hazai fels�oktat�sban az eur�pai tanulm�nyok ter�n folytatott
oktat�- �s kutat�munka tov�bbi fejl�d�s�hez. A k�nyv adott r�szei az alap- �s
mesterszakok, valamint a doktori k�pz�s keret�ben is j�l felhaszn�lhat�k az eur�pai
integr�ci�s folyamattal foglalkoz� szakir�ny� kurzusokhoz, els�sorban a nemzetk�zi
tanulm�nyok, a nemzetk�zi gazdas�g, a gazdas�gpolitika, a jog �s a politikatudom�ny
ter�let�n. A k�tet term�szetesen az eur�pai integr�ci� ir�nt �rdekl�d� sz�lesebb
olvas�k�z�ns�g sz�m�ra is �rt�kes �s hasznos ismereteket ny�jt az Eur�pai Uni�
c�ljainak jobb meg�rt�s�hez."
"Evol�ci�s rendszerek";"Cs�nyi Vilmos";"978 963 059 833 0";"Akad�miai
Kiad�";"2016";"Biol�gia";"https://mersz.hu/kiadvany/93";"https://mersz.hu/csanyi-
evolucios-rendszerek";"https://doi.org/10.1556/9789630598330";"2016.10.19
08:36:58";"Cs�nyi Vilmos k�nyve a rendszerelm�let �s a biol�gia jelent�s
esem�nyeinek �sszefoglal�sa. Egys�ges elm�leti keretbe foglalja az �l�vil�g
jelens�geit az �let keletkez�s�r�l a testek �s szervezetek kifejl�d�s�n kereszt�l
az ember megjelen�s�ig. Az elm�let alapja az a felt�telez�s, hogy a k�l�nb�z�
evol�ci�s jelens�gek replikat�v komponens rendszerek tulajdons�gaira vezethet�k
vissza. A sejtek, a molekul�k �s a szervezetek replik�ci�j�t illet�en semmif�le
k�ts�g nem mer�l fel, a t�rgyak �s az ide�k replikat�v keletkez�s�re pedig a szerz�
sz�mos bizony�t�kkal szolg�l."
"Exercises on Control Theory";"Tam�s Tettamanti, Andr�s Mih�ly, P�ter G�sp�r,
J�zsef Bokor";"978 963 454 337 4";"Akad�miai Kiad�";"2019";"M�szaki
tudom�nyok";"https://mersz.hu/kiadvany/418";"https://mersz.hu/tamas-andras-peter-
jozsef-exercises-on-control-theory";"https://doi.org/
10.1556/9789634543374";"2019.06.24 14:33:32";"The workbook serves the English
master program at the Faculty of Transportation Engineering and Vehicle Engineering
of Budapest University of Technology and Economics. The exercises provide basic
tutorial training supporting the course of Control Theory."
"Ezeregy nagyszer� �tlet autizmussal �l� vagy Asperger-szindr�m�s gyerekek
nevel�s�hez �s tan�t�s�hoz";"Notbohm Ellen, Zysk Veronica";"978 963 454 794
mersz.hu/ezeregy-nagyszeru-otlet";"https://doi.org/
10.1556/9789634547945";"2022.05.12 11:58:42";"Soha ne feledj�k, hogy amilyen most a
sz�l� attitdje a gyerek fel�, olyan lesz k�s�bb a gyermek attit�dje �nmaga fel�.
Mindannak a f�kusz�ban, amit a gyermek sz�m�ra biztos�tunk, az eg�szs�ges
szoci�lis-emocion�lis �nk�p kialak�t�sa �ll. Ennek h�j�n semmilyen ter�pia vagy
nevel�s sem fog seg�teni. L�ssuk meg benne azt a r�termett, �rdekes, produkt�v �s
�rt�kes feln�ttet, aki minden okunk megvan arra, hogy elhiggy�k lesz bel�le. �s
�rizz�k meg magunkban ezt a k�pet, mert a mi szem�nk�n kereszt�l � is ezt fogja
l�tni. Aki l�t, az hisz, �s aki hisz, az meg is val�s�t."
"Ezeregyn�l is t�bb molekula mes�i";"Lente G�bor";"978 963 454 574 3";"Akad�miai
Kiad�";"2020";"K�mia";"https://mersz.hu/kiadvany/779";"https://mersz.hu/lente-
ezeregynel-is-tobb-molekula-mesei";"https://doi.org/
10.1556/9789634545743";"2020.11.24 08:39:47";"Lente G�bor m�ve egy�ni, kiv�telesen
szem�lyes st�lusban, k�pletek �s �br�k haszn�lata n�lk�l, puszt�n a szavak erej�re
t�maszkodva vezeti be az olvas�t a molekul�k tudom�ny�ba. A magyar versid�zetek
k�r� szervezett fejezetek azokat az alapvet� �sszef�gg�seket �s fogalmakat tekintik
�t, amelyek a vegy�szm�rn�k�k, b�ny�szok, koh�szok, gy�gyszer�szek, anyagtud�sok �s
b�n�gyi helysz�nel�k szakmai gondolkod�s�t az ut�bbi k�t �vsz�zadban meghat�rozt�k.
Ek�zben e k�tet r�vil�g�t arra is, hogy hogyan lehet mozifilmekb�l sz�rmaz�
eml�keinket a term�szet jelens�geinek meg�rt�se sor�n hasznos�tani. Ezt a k�nyvet
mindenkinek aj�nljuk, aki szeret olvasni, f�ggetlen�l att�l, hogy az iskol�ban
kedvelte-e a term�szettudom�nyos tant�rgyakat, vagy sem. K�l�n�sen is figyelm�be
aj�nljuk azoknak, akik osztoznak a szerz� magyar nyelv ir�nti szenved�lyes
elk�telezetts�g�ben. Lente G�bor vegy�sz a P�csi Tudom�nyegyetem professzora, a
Magyar Tudom�nyos Akad�mia doktora, a matematikai k�mia szakter�let�nek
nemzetk�zileg is ismert kutat�ja. "
"Fejezetek a kommunik�ci� szoci�lpszichol�gi�j�b�l";"Forg�cs Attila";"978 963 454
105 9";"Akad�miai
forgacs-fejezetek-a-kommunikacio-szocialpszichologiajabol";"https://doi.org/
10.1556/9789634541059";"2017.12.20 11:16:36";"Ebben a k�tetben azon v�logatott
el�ad�sok �r�sos v�ltozat�t gy�jt�tt�k �ssze, melyeket Forg�cs Attila az ut�bbi 30
�vben a Budapesti Corvinus Egyetemen, a Budapesti Gazdas�gi Egyetemen, az E�tv�s
Lor�nd Tudom�nyegyetemen, a P�zm�ny P�ter Katolikus Egyetemen, a Debreceni
Egyetemen, a Partiumi Kereszt�ny Egyetemen, valamint a Kuopi�i Egyetemen
(Finnorsz�g) oktatott �s a mai napig oktat. Az el�ad�sai a szoci�lpszichol�gia, a
kommunik�ci�tudom�ny, a gazdas�gpszichol�gia, a gasztropszichol�gia, valamint a
pszichoszomatika �tsz�ge k�r�l szervez�dtek. A pszichoszomatik�val kapcsolatos
�r�sait Pszichoarcheol�gia c�men az Aula Kiad� 2009-ben, illetve Az ev�s l�lektana
c�m� gasztropszichol�gia k�nyv�t az Akad�miai Kiad� 2004-ben, majd 2013-ban,
illetve 2017-ben adta ki. Ez�rt ebben a gy�jtem�nyben indokolatlan lenne e t�m�kat
�rinteni. A szerz�r�l: Jelenleg az ELTE Pszichol�gia Kar oktat�ja, valamint a
Corvinus Egyetem Pszichol�giai K�zpontj�nak vezet�je. Eddigi p�lyafut�sa sor�n 5
alkalommal v�lasztott�k az �v oktat�j�nak k�l�nb�z� egyetemeken. 6 k�nyve jelent
meg, �sszesen 21 kiad�sban. 500-an id�zik munk�it. Az egyetemi oktat�s mellett a
MindTitude piackutat� c�g kutat�si igazgat�ja. Az �j Di�ta, A Magyar Dietetikusok
Lapj�ban, valamint az �lelmiszer Magazinban �lland� rovata van. A rendszerv�lt�s
�ta 250 szakmai m�diaszerepl�se volt."
"Fejezetek a magyar nyelv t�rt�net�b�l";"�. Kiss Katalin, Gerstner K�roly, Heged�s
Attila";"978 963 454 247 6";"Akad�miai
Kiad�";"2018";"Nyelv�szet";"https://mersz.hu/kiadvany/374";"https://mersz.hu/e-
gerstner-hegedus-fejezetek-a-magyar-nyelv-tortenetebol";"https://doi.org/
10.1556/9789634542476";"2018.10.24 13:12:14";
"Fejezetek az alkalmazott nyelv�szet ter�let�r�l";"Albert �gnes, B�na Judit, Borb�s
Gabriella D�ra, Brdar-Szab� Rita, Csiz�r Kata, Vlad�r Zsuzsa (szerk.)";"978 963 454
891 1";"Akad�miai
Kiad�";"2023";"Nyelv�szet";"https://mersz.hu/kiadvany/1062";"https://mersz.hu/bona-
fejezetek-az-alkalmazott-nyelveszet-teruleterol";"https://doi.org/
10.1556/9789634549811";"2023.06.15 11:10:32";"Jelen k�tet az ELTE BTK azon
tudom�nyos m�helyeinek az �sszefog�s�val j�tt l�tre, amelyek elk�telezett t�mogat�i
a felel�s nyelv�szetnek. A kezdem�nyez�s c�lja teret adni olyan t�g �rtelemben vett
alkalmazott nyelv�szeti kutat�sok bemutat�s�nak, amelyek konkr�t
nyelvhaszn�lati/nyelvi/kommunik�ci�s t�rsadalmi probl�m�kat elemeznek, �s azokra
re�lis megold�st javasolnak nyelv�szeti eszk�z�kkel, interdiszciplin�ris
megk�zel�t�sben. Els�sorban a kev�sb� ismert alkalmazott nyelv�szeti kutat�sok
megismertet�se a c�l, vagy pedig a m�g ismeretlen (nem k�zismert) nyelvi dilemm�k
megvitat�sa, valamint ismert probl�m�k �j, innovat�v elemz�se megold�si javaslatok
felmutat�s�val."
"Fejleszt�si terv az eg�szs�g�gyi szakdolgoz�k alapell�t�si �s n�peg�szs�g�gyi
ismereteinek, kompetenci�inak b�v�t�s�re";"Nemzeti N�peg�szs�g�gyi K�zpont
(k�zread.)";"978 963 454 623 8";"Akad�miai
fejlesztesi-terv-az-egeszsegugyi-szakdolgozok-alapellatasi-es-nepegeszsegugyi-
ismereteinek-kompetenciainak-bovitesere-10";"https://doi.org/
10.1556/9789634546238";"2020.12.09 10:46:40";"A jelen fejleszt�si terv az
eg�szs�g�gyi szakdolgoz�k alapell�t�si �s n�peg�szs�g�gyi ismereteinek,
kompetenci�inak b�v�t�s�t c�lozza. A tanulm�ny els�dleges c�lja, hogy a fejleszt�si
terv �ltal az alapell�t�sban dolgoz� szakdolgoz�k n�peg�szs�g�gyi tud�s�t n�velj�k,
tov�bb� emelkedjen az alapell�t�sban dolgoz� szakemberek sz�ma, javuljon a
k�pzetts�g�k."
"Fejl�d�sl�lektan gyakorlatok";"Ber�n Eszter, Berta Judit, Csabai Krisztina, M�rkus
Lilla, Medgyesi Patricia";"978 963 454 471 5";"Akad�miai
fejlodeslelektan-gyakorlatok";"https://doi.org/10.1556/9789634544715";"2019.12.02
13:06:02";"A jegyzet els�sorban a pszichol�gia BA k�pz�sben r�szt vev� hallgat�knak
k�sz�lt, a Fejl�d�sl�lektan 1. �s 2. Gyakorlat t�rgyak seg�danyagak�nt, a gyakorlat
sor�n �rintett t�m�k k�nnyebb feldolgoz�s�hoz, rendszerez�s�hez. Mindemellett
haszonnal forgathatj�k mindazon m�s szakos hallgat�k is, akiknek tanulm�nyai a
fejl�d�sl�lektan gyakorlati ter�let�hez is kapcsol�dnak. A gyakorlatok
tematik�j�nak �ssze�ll�t�sakor t�bb c�lt is figyelembe vett�nk. A gyakorlati �r�k
sor�n a hallgat�k �vod�s �s kisiskol�s kor� gyermekekkel v�geznek j�t�kos
feladatokat, mely sor�n empirikus tapasztalatot szereznek az elm�letben megtanult
jelens�gekr�l, a megfigyel�s k�l�nb�z� helyzeteir�l szereznek �lm�nyt, �s a
gyerekekkel val� kapcsolatfelv�telt is gyakorolj�k. Ez a h�rmas c�l seg�ti r�szben
az elm�leti anyag jobb meg�rt�s�t �s elm�ly�t�s�t, r�szben pedig alapj�ul
szolg�lhat a gyerekekkel val� k�s�bbi munk�hoz."
"Feln�ttkori tanul�s";"Csehn� Papp Imola, Kraicin� Szokoly M�ria (szerk.)";"978 963
454 590 3";"Akad�miai
kraicine-csehne-felnottkori-tanulas";"https://doi.org/
10.1556/9789634545903";"2020.12.16 17:02:02";"Az oktat�s vil�g�ban a szak- �s
feln�ttk�pz�s a leg�rz�kenyebb a gazdas�g v�ltoz�saira, ugyanis a gazdas�g
sikeress�ge nagym�rt�kben f�gg a munkaer�piacon rendelkez�sre �ll� munkav�llal�k
tud�s�t�l �s tanul�si motiv�ci�j�t�l. Nem v�letlen, hogy a szakk�pz�s szerkezete �s
jogi h�ttere folyamatosan v�ltozik, aktu�lisan Szakk�pz�s 4.0 szakmapolitikai
strat�gi�nak megfelel�en, amely keresletvez�relt, kimenet-szab�lyozott
feln�ttk�pz�si rendszer kialak�t�s�ra t�rekszik. E gondolatok szellem�ben �r�dott
az ELTE PPK FTI jelen k�tete, amely bemutatja az Int�zet a munkaer�piac �s a
szakk�pz�s kapcsol�d�si pontjaira f�kusz�l�, friss kutat�sai eredm�nyeit. Az els�
�s a m�sodik fejezet a munkaer�piac �s szakk�pz�s t�mak�r�kkel foglalkozik. A
szerkeszt�k a harmadik fejezetet a k�z�ss�gi m�vel�d�s k�rd�sk�r�nek szentelt�k,
hangs�lyozva, hogy az inform�lis tanul�si �ton szerzett tud�s szerves r�sze a
munkav�llal�k tud�s- �s kompetencia�llom�ny�nak. A k�tet olvas�s�t aj�nljuk
gazdas�gi �s szakk�pz�si szakembereknek, akik munkaad�k�nt, vezet�k�nt, oktat�k�nt
k�v�ncsiak a gazdas�gi �s az oktat�si oldal n�z�pontjaira, �s aj�nljuk mindazoknak,
akik napjaink szak- �s feln�ttk�pz�si �tveszt�iben k�v�nnak t�j�koz�dni. "
"Fenntarthat� finansz�roz�s �s fejleszt�s";"Nyikos Gy�rgyi";"978 963 454 785
mersz.hu/nyikos-fenntarthato-finanszirozas-es-fejlesztes";"https://doi.org/
10.1556/9789634547853";"2022.08.01 17:10:27";"Azt a t�nyt, miszerint a
kl�mav�ltoz�s hat�sainak m�rs�kl�s�re int�zked�sekre van sz�ks�g, a vil�g orsz�gai
�s a gazdas�gi �let szerepl�i sz�les k�rben felismert�k. A p�nz�gyi ter�let helye
�s szerepe ebben a folyamatban m�g tiszt�z�sra szorul. M�g a hagyom�nyos p�nz�gyek
�s finansz�roz�si megold�sok a p�nz�gyi megt�r�l�sre �sszpontos�tanak, addig a
fenntarthat� finansz�roz�s a p�nz�gyi, gazdas�gi, t�rsadalmi �s k�rnyezeti
megt�r�l�st egy�ttesen veszi figyelembe. A p�nz�gyi szektor vezet� szerepet
j�tszhat a fenntarthat� v�llalatok, projektek �s beruh�z�sok finansz�roz�s�ban �s
ez�ltal felgyors�thatja az alacsony sz�n-dioxid-kibocs�t�s�, k�rforg�sos gazdas�gra
val� �t�ll�st. Az elm�lt �vekben a k�z- �s mag�nbefektet�k egyre t�bb l�p�st tettek
az �ghajlatv�ltoz�s �s a sz�lesebb k�r� fenntarthat�s�gi k�rd�sek fejleszt�si,
befektet�si d�nt�seikbe �s portf�li�allok�ci�ikba val� integr�l�sa �rdek�ben,
egyidej�leg beindult a fenntarthat� finansz�roz�s hivatalos meghat�roz�s�r�l sz�l�
jogalkot�s is. A taxon�mi�k a fenntarthat� finansz�roz�s defin�ci�it tartalmazz�k,
�tfog� oszt�lyoz�si rendszert biztos�tva a fenntarthat� finansz�roz�s felt�teleinek
beazonos�t�s�hoz. Az Eur�pai Uni� 2020 j�nius�ban rendeletet fogadott el a
fenntarthat� befektet�sek beazonos�t�s�t szolg�l� keretszab�lyok l�trehoz�s�r�l. Ez
a rendelet, amelyet gyakran EU taxon�miai rendeletk�nt is emlegetnek, az EU
fenntarthat� p�nz�gyi cselekv�si terv�nek sarokk�ve �s egy szab�lyoz�si
keretrendszer meghat�roz� eleme, mivel sz�mos hat�lyos szab�lyoz�st m�dos�t,
illetve j�v�beni szab�lyoz�si kezdem�nyez�sbe is beker�l; �gymint az EU z�ld
k�tv�ny standardja, a lakoss�gi befektet�si alapok uni�s �koc�mk�je vagy ak�r a
helyre�ll�t�si �s rezilienciaer�s�t� eszk�z forr�sainak szab�lyai. Horizont�lisan a
teljes eur�pai gazdas�got �talak�tja az Eur�pai Z�ld Meg�llapod�si strat�giai
c�lkit�z�seinek el�r�s�hez. A z�ld�t�si folyamat �s �talak�t�s mind a k�zszf�r�t,
mind a mag�nszf�r�t �rinti, �s a szakpolitik�k �s �szt�nz� eszk�z�k, valamint a
mag�nfinansz�roz�s �talak�t�sa �s reformja sz�ks�ges a c�lok el�r�s�hez. A
jelenlegi piaci gyakorlatok a min�s�t�sekt�l kezdve a k�zz�t�telekig �s az egyes
m�r�sz�mokig azonban m�g sz�ttagolt �s k�vetkezetlen k�pet mutatnak az ESG-
kock�zatokr�l �s teljes�tm�nyr�l. A k�nyv a profitmaximaliz�l�sr�l vagy a p�nz�gyi
�rt�k maximaliz�l�s�t�l az integr�lt �rt�k fel�, a p�nz�gyi, t�rsadalmi �s
k�rnyezeti �rt�kek egyes�t�se fel� mutat� utat, a fenntarthat� p�nz�gyek
strat�giai, szab�lyoz�si �s szakpolitikai k�rd�seit k�v�nja bemutatni �s a leg�jabb
irodalmakat �s nemzetk�zi dokumentumokat feldolgozva. "
"Fenntarthat� gazd�lkod�s";"Szl�vik J�nos";"978 963 295 820 0";"Wolters Kluwer
szlavik-fenntarthato-gazdalkodas";"https://doi.org/
10.55413/9789632958200";"2019.10.15 22:56:12";"A k�nyv a fenntarthat� fejl�d�s
elm�leti k�rd�seit �s gyakorlati megval�s�that�s�gi rendszer�t vizsg�lja egy
k�zgazd�sz n�z�pontj�b�l. Arra a k�rd�sre keres v�laszt, hogy t�bb mint egy
negyedsz�zaddal a fenntarthat� fejl�d�s elv�nek megjelen�se ut�n ez a sz�p �s
hum�nus elv vajon egy egyre ink�bb feledhet� te�ria vagy a gazdas�gi gyakorlatban
is megval�s�that� �s tart�san megval�sul� rendszer lesz-e. A k�nyv mind a h�t
fejezete erre a k�rd�sre keresi a v�laszt. Elemzi a fenntarthat� fejl�d�st, mint a
term�szet, t�rsadalom, gazdas�g komplex rendszer�t. Az �tmenet a fenntarthat�s�ghoz
fejezeten bel�l a k�nyv egyik leg�rdekesebb �s leg�rt�kesebb r�sz�t a fenntarthat�
gazd�lkod�s hat l�p�sben t�rt�n� elemz�se adja. A megalapozott d�nt�sekben
ismern�nk kell a k�rnyezet gazdas�gi �rt�kel�si m�djait �s a fenntarthat�s�gi
indik�torokat, tov�bb� a t�rsadalmi k�lts�geket. Noha a fenntarthat�s�g hossz� t�v�
�s glob�lis k�rd�s, a t�rs�gi �sszef�gg�sek meg�rt�se n�lk�l megval�s�thatatlan.
Ez�rt �rja le a k�nyv egy fejezet erej�ig a t�rs�gi feladatokat. A k�nyv h�rom
olyan a fenntarthat� gazd�lkod�st seg�t� gyakorlati program le�r�s�val �s
elemz�s�vel z�rul, amelyek elk�sz�t�s�ben a szerz� is tev�legesen r�szt vett. A
k�nyvet a t�ma kutat�inak, a fels�fok� oktat�sban r�sztvev�knek, az �llamigazgat�s
�s az �nkorm�nyzatok, valamint az �zleti szf�ra k�pvisel�inek aj�nljuk."
"Fenntarthat� rakt�rkezel�s auton�m dr�nokkal";"Gub�n Mikl�s, Gub�n �kos";"978 963
tudom�nyok";"https://mersz.hu/kiadvany/1103";"https://mersz.hu/guban-guban-
fenntarthato-raktarkezeles-autonom-dronokkal";"https://doi.org/
10.1556/9789634549345";"2023.09.11 16:46:11";"A k�nyvben egy olyan logisztikai
decentrum rakt�rk�szlet�nek ellen�rz�s�hez mutatunk egy modellt �s megold�st,
amelyben sem a m�holdas helymeghat�roz�s, sem pedig az IoT megold�sok nem
alkalmazhat�k. A megold�sban minden ir�nyba mozgathat� �s k�pk�sz�t�s�re �s
tov�bb�t�s�ra alkalmas dr�nt alkalmazunk. A megold�s h�rom l�pcs�s, az els�
l�p�sben egy optimum k�zeli megold�st biztos�t� bej�r�si �tvonal meghat�roz�st
mutatunk be, mely egy el�feldolgoz�s. Ez igazodik a rakt�r szerkezet�hez �s
lehet�s�geihez. A m�sodik l�p�sben a dr�n val�s idej�, feldolgoz�s k�zbeni mozg�s�t
hat�rozza meg, bele�rtve a kamera mozg�sokat �s k�pfelv�telt. A harmadik az
ut�feldolgoz�s azaz a QR k�dos azonos�t�shoz a k�pek feldolgoz�s�t �s a QR k�d
�rtelmez�s�t �s a k�szletellen�rz�shez t�rt�n� egyez�sek �s elt�r�sek vizsg�lat�t.
Az eredm�ny minden k�ls� t�j�koz�d�si eszk�z n�lk�l megval�s�that� a hat�kony
k�szletellen�rz�s dr�n seg�ts�g�vel, csak �s kiz�r�lag a saj�t mozg�s�nak �s egy
el�tervezett �tvonal szervez�ssel. Ennek megfelel�en a kor�bbi emel�darus k�zi
ellen�rz�s az adott rakt�rban kiv�lthat� majdnem automatiz�lt ellen�rz�sre. A
megold�s hat�kony lehet nem csak k�szletellen�rz�sre, hanem rakt�ri polcrendszer
szerkezet felt�r�s�ra is, illetve �res helyek meghat�roz�s�ra is."
"Fenntarthat�s�g a turizmusban";"�sv�nyi Katalin (szerk.)";"978 963 454 786
mersz.hu/asvanyi-fenntarthatosag-a-turizmusban";"https://doi.org/
10.1556/9789634547860";"2022.04.26 10:05:14";"A Fenntarthat�s�g a turizmusban
jegyzet �tfog� megk�zel�t�st ad a fenntarthat�s�g �s a turizmus kapcsolat�r�l. A
turizmus mint a harmadik leger�sebb gazdas�gi szektor az exportbev�telek
tekintet�ben, l�nyeges szerepet t�lt be a fenntarthat�s�g el�seg�t�s�ben, melynek
fontoss�g�ra a 2017-es �v, mint a Fenntarthat� turizmus fejleszt�s�rt nemzetk�zi �v
is felh�vta a figyelmet. Az 1. fejezet adja a t�mak�r keret�t, melyben a turizmus
�s a fenntarthat� fejl�d�si c�lok kapcsolat�t vizsg�ljuk, �s a 17 c�l ment�n
azonos�tjuk a turizmus szerep�t a fenntarthat�s�gban. A 2. fejezetben a turisztikai
�lm�nyteremt�st egy speci�lis oldalr�l, a tervez�i gondolkod�s szempontj�b�l
mutatjuk be. A 3. fejezet sz�l a k�rforg�sos gazdas�g lehet�s�geir�l a turizmusban,
vagyis hogyan tudjuk ezt a koncepci�t er�s�teni a turizmus ter�let�n az
er�forr�sfelhaszn�l�s cs�kkent�s�n, az �jrahasznos�t�son, az �jrafelhaszn�l�son, az
�jratervez�sen �s az �jragondol�son kereszt�l. A 4. fejezetben egy konkr�t
desztin�ci�, Budapest eset�ben �rtelmezz�k az �jrapoz�cion�l�si lehet�s�geket,
melyek a fenntarthat�bb ir�nyok megval�s�t�s�t c�lozz�k meg. Az 5. fejezetben a
rendezv�nyek ter�let�n t�rjuk fel a fenntarthat� megold�si lehet�s�geket, �s h�rom
esettanulm�nyon kereszt�l mutatunk be hazai gyakorlatokat. A 6. fejezetben a
fenntarthat� vend�gl�t�s kih�v�sait �s m�r l�tez� megold�sait azonos�tjuk, majd a
7. fejezetben kifejezetten az �ttermekre vonatkoz�an mutatjuk be a fenntarthat�s�gi
elvek megval�sul�s�nak jelenlegi helyzet�t �s a v�rhat� trendeket. A 8. fejezetben
a fenntarthat� m�zeumi koncepci�t t�rjuk az olvas�k el�, kit�rve a gazdas�gi,
k�rnyezeti �s t�rsadalmi pill�ren t�l a kultur�lis fenntarthat�s�g ter�let�re is. A
jegyzet minden fejezet�ben azonos�tjuk, hogy az egyes t�mak�r�k mely fenntarthat�
fejl�d�si c�lhoz kapcsol�dnak legink�bb, mely seg�ti az olvas�t a c�lok �s a
turizmussal val� kapcsolatuk jobb meg�rt�s�ben."
"Fenntarthat�s�g �s reziliencia a mobilit�sban";"Munk�csy Andr�s, J�szber�nyi
Melinda (szerk.)";"978 963 454 793 8";"Akad�miai
munkacsy-jaszberenyi-fenntarthatosag-es-reziliencia-a-mobilitasban";"https://
doi.org/10.1556/9789634547938";"2022.05.25 07:04:36";"A Budapesti Corvinus Egyetem
Turizmus Tov�bbk�pz� �s Kutat�k�zpontj�nak digit�lis k�nyvsorozat�ba illeszkedve a
k�tet szerz�i olyan t�m�kat mutatnak be, amelyek korunk meghat�roz� probl�m�j�t, a
fenntarthat�s�got, valamint a koronav�rus-vil�gj�rv�ny miatt fel�rt�kel�d�
rezilienci�t tudom�nyos ig�nyess�ggel, ugyanakkor az egyetemi hallgat�k, a gyakorl�
szakemberek �s az �rdekl�d�k sz�m�ra sz�ks�ges inform�ci�kat is k�z�lve t�rgyalja.
A tanulm�nyok a k�zleked�s, t�gabb �rtelemben a mobilit�s v�ltozatos �s id�szer�
t�m�it dolgozz�k fel: g�rcs� al� ker�l az �rufuvaroz�s versenyk�pess�ge, az
innovat�v technol�gi�k bevezet�s�nek id�szer� probl�m�i, a k�zter�letek komplex
k�rd�sk�re, valamint a koronav�rus-vil�gj�rv�ny hat�sa a szem�lyk�zleked�sben."
"Fesztiv�lturizmus";"J�szber�nyi Melinda, Z�tori Anita, �sv�nyi Katalin
(szerk.)";"978 963 454 008 3";"Akad�miai
jaszberenyi-zatori-asvanyi-fesztivalturizmus";"https://doi.org/
10.1556/9789634540083";"2017.03.16 11:13:06";"A fesztiv�lok, a fesztiv�lturizmus
tal�n nem t�lz�s, a turisztikai k�n�lat cs�csesem�nyei. Magyarorsz�g, amely
Fesztiv�l-nagyhatalomm� n�tte ki mag�t, turisztikai vonzereje jelent�s, de
region�lis �sszehasonl�t�sban nem tartozunk az �lmez�nybe. Az�rt dolgozunk, hogy
Magyarorsz�g vit�n fel�l a R�gi� turisztikai k�zpontj�v� v�ljon p�r �ven bel�l.
Ehhez kiv�l�, vonz�, innovat�v �s nem utols�sorban t�rsadalmi, gazdas�gi
szempontb�l hasznot hoz� fesztiv�lok is kellenek. Vigy�k h�r�nket a nagyvil�gban �s
adjanak maradand� �lm�nyt magunknak �s vend�geinknek. Dr. Bienerth Guszt�v
turizmus�rt felel�s korm�nybiztos A tanulm�nyk�tet a turizmus �s a kult�ra hat�r�n
elhelyezked�, napjaink szabadid� elt�lt�s�ben meghat�roz� szegmenst k�pez�,
korszer� t�m�t t�rgyal. A munka sz�lesk�r�en hasznos�that� a magyar nyelv�
fels�oktat�sban, k�l�n�sen a turizmus-vend�gl�t�s, turizmusmenedzsment �s a
legk�l�nb�z�bb kultur�lis tanulm�nyokat fel�lel� szakokon. A k�tet
megk�zel�t�sm�dja rendk�v�l transzdiszciplin�ris, a tanulm�nyok ismereteken
�t�vel�, az eredm�nyek t�rh�z�t t�bb dimenzi�ban (t�rsadalom, gazdas�g, k�rnyezet)
felvonultat� szeml�let�ek. Michalk� G�bor tudom�nyos tan�csad�, MTA CSFK
F�ldrajztudom�nyi Int�zet egyetemi tan�r, Budapesti Corvinus Egyetem Marketing �s
M�dia Int�zet A Magyar Fesztiv�l Sz�vets�g eln�kek�nt, Kapolcs �s egy�b fesztiv�lok
alap�t�jak�nt - de zeneszerz�-el�ad�m�v�szk�nt is - �r�l�k a k�tetnek, amely
ig�nyes olvasata"" a sokunkat �rint� fesztiv�lvil�gunknak. Elemz�sei,
esettanulm�nyai nem csak tudom�nyos ismereteket, sz�raz �ttekint�st, de izgalmas
betekint�st, sz�nes �lm�nyt ny�jt szervez�nek, szakembernek, s�t a fesztiv�lok
ir�nt �rdekl�d�nek egyar�nt. S�r� k�sz�net a l�trehoz�knak. M�rta Istv�n Magyar
Fesztiv�l Sz�vets�g eln�ke Egy-k�t �vtizeddel ezel�tt �szt�n�s mozdulatokkal
ind�tottuk el fesztiv�ljainkat, amelyek sikert�rt�netek lettek, ezzel is mutatva,
hogy j� �rz�kkel tapintottunk r� egy k�z�ss�gi ig�nyre. Ha tizen�t �vvel ezel�tt
m�r l�tezett volna ez a k�nyv, akkor a fesztiv�lok el�tt ezzel kezdtem volna, de az
is biztos, hogy minden fesztiv�lszervez�nek k�telez� olvasm�nny� tenn�m. R�kusfalvy
P�l kommunik�ci�s szakember, fesztiv�lszervez� A k�tet 2020-t�l a Turizmus �s
mobilit�s c�m� online sorozat tagjak�nt jelenik meg."
"Figyelem a gyakorlatban";"Zsid� N. Andr�s, L�badi Beatrix (szerk.)";"978 963 454
847 8";"Akad�miai
zsido-labadi-figyelem-a-gyakorlatban";"https://doi.org/
10.1556/9789634548478";"2022.11.30 17:09:24";"A figyelem az �let�nk meghat�roz�
r�sze, a legapr�bb cselekedeteinket is �tsz�vi kora gyermekkort�l eg�szen az
id�skorig. Mindenki tud p�ld�t mondani arra, amikor figyelt, amikor valamire direkt
nem figyelt, amikor �szrevett valami v�ltoz�st, amit m�sok nem, amikor elf�radt �s
nem tudott tov�bb figyelni, �s arra is, amikor felfriss�lt �s �jra oda tudott
figyelni. Persze ebben nagyok az egy�ni k�l�nbs�gek, hiszen arra, hogy mire,
mennyire �s hogyan figyel�nk, hat az, hogy milyen term�szet�ek vagyunk. Az viszont
mindenkire igaz, hogy figyelem n�lk�l sok sz�rakoztat� tev�kenys�get nem tudn�nk
gyakorolni. A figyelmi k�pess�g�nk alapvet�, elv�laszthatatlan r�sze a
kommunik�ci�nak, a digit�lis eszk�zhaszn�latnak, a sportnak �s a m�v�szetnek.
Ugyanakkor a figyelmi k�pess�geink alapvet�s�g�nek akkor ker�l�nk igaz�n tudat�ba,
amikor valamelyik r�sze hi�nyzik. A figyelmi deficitek sz�les k�rben megjelennek a
neuropszichol�gi�t�l a k�l�nb�z� f�gg�s�geken �t a figyelemhi�nyos hiperaktivit�s-
zavarig. Jelen k�tet c�lja k�z�rthet�en bemutatni a figyelem (kognit�v)
pszichol�gi�j�nak soksz�n�s�g�t �s egyes aspektusainak gyakorlati relevanci�j�t
olyan alkalmazott szeml�lettel, amely �rthet� az �rdekl�d� laikusoknak �s haszn�ra
lehet sz�mos diszcipl�n�ban tanul� (j�v�beli) szakembernek."
"Filmturizmus";"Irimi�s Anna";"978 963 059 876 7";"Akad�miai
Turizmus";"https://mersz.hu/kiadvany/214";"https://mersz.hu/irimias-
filmturizmus";"https://doi.org/10.1556/9789630598767";"2017.03.16 11:14:12";"A
Lumire fiv�rek 1895-ben megh�kkent�t alkottak: mozg�v� tett�k az �vezredeken
kereszt�l statikusan �br�zolt val�s�got, megteremtett�k a mozit. Irimi�s Anna 120
�vvel k�s�bb a filmipart a turizmuskutat�s f�kusz�ba helyezte, ezzel �j ir�nyt
szabott az utaz�sr�l val� gondolkod�snak. Az �zleti szf�ra �rdekl�d�s�t �lvez� �s a
tudom�nyos berkekben is elismert filmturizmus napjaink turisztikai piac�nak azon
r�sterm�ke, amely alapvet�en a filmforgat�sok helysz�neinek felkeres�s�re �p�t. A
k�nyv a filmturizmus tanulm�nyoz�s�ra tudom�nyokon �t�vel� m�don v�llalkozik,
ugyanakkor a filmek �s utaz�sok ir�nt �rdekl�d� Olvas�nak is sok sz�rakoztat�
inform�ci�t ny�jt. A f�ldrajz-, a k�zgazdas�g-, a m�v�szettudom�ny �s a kultur�lis
antropol�gia ismereteit �tv�zve kalauzolja az Olvas�t a filmrendez�k kompon�lta
�lomvil�g �s a turisztikai desztin�ci�k �rt�kes�t�s�t v�gz�k val�s�ga k�z�tti
mezsgy�n. Mindazoknak aj�nlom e k�nyvet, akik a szabadid�ipar b�rmely szegmens�ben
�rintettek, legyenek azok a t�rrel, a kult�r�val, a gazdas�ggal vagy ak�r a
m�v�szetekkel foglalkoz� szakemberek, �m f�k�nt aj�nlom mozi- �s utaz�srajong�knak.
Higgy�k el, megh�kkent� lesz! Michalk� G�bor tudom�nyos tan�csad�, MTA CSFK
F�ldrajztudom�nyi Int�zet egyetemi tan�r, Budapesti Corvinus Egyetem Marketing �s
M�dia Int�zet K�t vil�g tal�lkoz�sa. A szerz� igazi, modern turisztikai szakember,
aki a k�teten kereszt�l nem csup�n tudom�nyter�let�nek rendk�v�l alapos ismeret�r�l
tesz tan�s�got, de szem�lyes ind�ttat�s� kutat�si k�v�ncsis�g�nak k�sz�nhet�en egy
�tfog�, sz�les k�r�, az eg�sz vil�got fel�lel� tud�st ny�jt� m�vel gazdag�tja a
turizmusirodalmat. A turisztikai �s a filmes szakemberek, d�nt�shoz�k �s az amat�r
filmrajong�k is haszonnal forgathatj�k, a le�rtak pedig minden bizonnyal
kataliz�tork�nt hatnak a filmturizmusban rejl� lehet�s�g j�v�beni kiakn�z�s�ra
haz�nkban. A modern tudom�nyok elv�r�saihoz maxim�lisan igazod� tartalmat j�l
szerkesztett fejezetek, sz�mos gyakorlati p�lda �s olvasm�nyos st�lus k�s�ri.
FELV�TEL INDUL! Sulyok Judit a Pannon Egyetem adjunktusa"
"Filoz�fia";"Boros G�bor (szerk.)";"978 963 059 692 3";"Akad�miai
Kiad�";"2016";"Filoz�fia";"https://mersz.hu/kiadvany/12";"https://mersz.hu/boros-
filozofia";"https://doi.org/10.1556/9789630596923";"2016.02.26 09:53:13";"Az
Akad�miai k�zik�nyvek Filoz�fia k�tete az eur�pai b�lcselet t�rt�net�nek �tfog� �s
r�szletes bemutat�sa; r�g�ta v�gyott, magas sz�nvonal� alapm� �retts�giz�k,
k�z�piskolai filoz�fia- �s etikatan�rok, egyetemi hallgat�k �s oktat�k sz�m�ra. A
k�zik�nyv els�, terjedelmesebb r�sze az eur�pai filoz�fia jelent�s alakjait,
iskol�it �s �ramlatait tekinti �t a kezdetekt�l a 20. sz�zadig, t�rt�neti alap�
megk�zel�t�sben, bele�rtve az adott korszakok filoz�fi�j�ra hat� k�ls� t�nyez�ket
is. A m�sodik, r�videbb r�sz essz�i az egym�st�l elk�l�n�l� kort�rs ir�nyzatok �s
filoz�fi�k bemutat�s�ra �sszpontos�tanak. A k�tetet r�szletes t�rgy- �s n�vmutat�
eg�sz�ti ki. A filoz�fia ott volt az �sszes egy�b tudom�ny b�lcs�j�n�l, �s az �jkor
v�g�ig mag�ban foglalta az emberi tud�s egys�g�nek �g�ret�t. Jelent�s�ge az ut�bbi
�vtizedekben �jra n�, amit a szerte�gaz� szaktudom�nyok sokas�g�nak hat�rter�letein
er�s�d� kompetenci�ja �s aktivit�sa jelez. A f�szerkeszt�, Boros G�bor, az ELTE
tansz�kvezet� egyetemi tan�ra �s szerz�t�rsai aj�nl�sa szerint a m� a filoz�fi�val
rendszeresen foglalkoz�k�n�l j�val t�gabb k�rnek: a nagy siker� sorozat, a K�mia, a
Vil�girodalom, a Fizika, a Vil�gt�rt�net stb. olvas�inak, a tudom�nyok ir�nt
nyitott �s �rdekl�d� sz�les hazai k�z�ns�gnek is sz�l. "
"Fizika";"Holics L�szl� (szerk.)";"978 963 454 046 5";"Akad�miai
Kiad�";"2017";"Fizika";"https://mersz.hu/kiadvany/24";"https://mersz.hu/holics-
fizika";"https://doi.org/10.1556/9789634540465";"2017.05.16 14:02:23";"A k�nyv
alapm�, az �retts�gire, felv�telire k�sz�l� k�z�piskol�sok, a fels�oktat�sban
fizik�t hallgat�k, illetve tan�raik, oktat�ik kipr�b�lt seg�deszk�ze. Siker�nek
titka a legv�ltozatosabb olvas�i r�tegek ig�nyeihez szabott letisztult
t�rgyal�sm�dja, �ttekinthet�, ar�nyos szerkezete �s b�s�ges szeml�ltet� �braanyaga.
A szerz�k vil�gosan bemutatott axi�m�kb�l �s alapfogalmakb�l indulva l�p�sr�l
l�p�sre vezetik le a fizikai t�rv�nyeket �s �sszef�gg�seket. Az els� h�rom
f�fejezet a klasszikus fizik�t (mechanika, termodinamika, elektrodinamika �s
optika), a tov�bbiak a modern fizik�t (relativit�selm�let, atomfizika �s
kvantummechanika, sokr�szecske-rendszerek le�r�sa, anyagszerkezettan, magfizika,
elemi r�szek �s az univerzum) t�rgyalj�k; a t�j�koz�d�st n�v- �s t�rgymutat�
seg�ti. A mostani kiad�st a modern gyakorlati alkalmaz�sokkal foglalkoz�, �j
fejezetek �s a teljesen fel�j�tott, k�zel 900 �br�b�l �ll� k�panyag teszi val�ban
korszer�v�. A fizika t�rt�nete egyid�s az emberi gondolkod�s�val. Az emberis�ggel
egy�tt fejl�d� tudom�ny�g mindennapjainkba r�g�ta be�p�lt eredm�nyeit �s izgalmas
�j felfedez�seit �sszefoglal� k�zik�nyvet j� sz�vvel aj�nljuk vizsg�ra k�sz�l�knek,
egykori vizsg�z�knak, a fizika bar�tainak �s minden term�szettudom�nyos �rdekl�d�s�
olvas�nak."
"Fizikai k�mia 1.";"L�szl� Krisztina, Grofcsik Andr�s, K�llay Mih�ly, Kubinyi
Mikl�s";"978 963 454 137 0";"Akad�miai
Kiad�";"2017";"K�mia";"https://mersz.hu/kiadvany/268";"https://mersz.hu/laszlo-
grofcsik-kallay-kubinyi-fizikai-kemia-1";"https://doi.org/
10.1556/9789634541370";"2017.12.20 11:17:58";"Ez a tananyag els�sorban vegy�sz- �s
vegy�szm�rn�k hallgat�k sz�m�ra k�sz�lt bevezet� jelleg� munka. Meg�rt�s�hez
sz�ks�g van matematikai ismeretekre, bele�rtve a differenci�l- �s
integr�lsz�m�t�st. A fizikai k�mia h�rom nagy ter�lete az egyens�ly, a v�ltoz�s �s
a szerkezet. Ezek k�z�l az els� t�m�t, az egyens�ly k�rd�s�t j�rjuk k�r�l a
klasszikus termodinamika m�dszereivel. Ismertetj�k a termodinamika h�rom f�t�tel�t,
bevezetj�k a termodinamika fontos �llapotf�ggv�nyeit; a bels� energi�t, entalpi�t,
entr�pi�t, szabadenergi�t, szabadentalpi�t �s a k�miai potenci�lt. Seg�ts�g�kkel
meghat�rozhatjuk a folyamatok ir�ny�t �s az egyens�lyi �llapotokat. R�szletesen
foglalkozunk t�k�letes �s re�lis g�zok tulajdons�gaival, elegyekkel, egy- �s
t�bbkomponens� f�zisegyens�lyokkal, termok�mi�val, k�miai egyens�lyokkal �s
elektrolitok termodinamikai le�r�s�val. A kidolgozott p�ld�kkal az a c�lunk, hogy
seg�ts�k a tananyag m�lyebb meg�rt�s�t."
"Flow - Az �ramlat";"Cs�kszentmih�lyi Mih�ly";"978 963 454 795 2";"Akad�miai
csikszentmihalyi-flow";"https://doi.org/10.1556/9789634547952";"2022.04.29
23:51:03";"A Flow a t�k�letes �lm�ny pszichol�gi�j�nak eredeti, leg�tfog�bb
kifejt�se. Cs�kszentmih�lyi Mih�ly, a pozit�v pszichol�gia vezet� gondolkod�ja,
forradalmi m�v�vel saj�t kiteljesed�s�k lehet�s�geit tudatosan vagy �szt�n�sen
kutat� milli�k �let�re volt hat�ssal. Elismert pszichol�gusok, �zletemberek,
m�v�szek, politikusok �s sportol�k, tov�bb� a l�lek m�k�d�s�vel �s rejt�lyeivel
rendszeresen foglalkoz� sz�l�k, pedag�gusok, orvosok �s kreat�v szakemberek
sokas�ga mer�tett ihletet a k�nyvb�l. A boldogs�g keres�se �s a kiz�kkent sorsok
helyre�ll�t�sa ut�ni v�gy az emberi l�lek m�ly�r�l ered, az ide�lis �letr�l val�
elm�lked�s egyid�s a filoz�fiai gondolkod�ssal. A flow elm�let�nek ritka er�nye,
hogy komoly kutat�munka alapozta meg, ugyanakkor le�r�sa, illetve rendre
beigazol�d� k�vetkeztet�sei a pszichol�gi�ban j�ratlanok sz�m�ra is �rthet�ek �s
sokszor a rendk�v�li felismer�s erej�vel hatnak."
"Fluid Mechanics Measurements";"J�nos Vad, Eszter Luk�cs";"978 963 454 484
tudom�nyok";"https://mersz.hu/kiadvany/635";"https://mersz.hu/vad-lukacs-fluid-
mechanics-measurements";"https://doi.org/10.1556/9789634544845";"2020.02.03
15:59:40";"This lecture note aims at providing basic information on nowadays
applied fluid flow measurement techniques, in terms of their operating principle,
layouts, application areas, advantages, and limitations. As such, it intends to
give an aid in decision-making when selecting instrumentation for the solution of
various practical flow measurement problems, also providing hints for the actual
realisation of the measurements."
"Foglalkoztat�spolitika";"L�szl� Gyula (szerk.)";"978 963 295 976 4";"Wolters
Kluwer Hungary
laszlo-foglalkoztataspolitika";"https://doi.org/10.55413/9789632959764";"2021.06.16
10:42:23";"A munka sz� eredet�t tekintve k�nt, bajt, gy�trelmet, szenved�st jelent.
A munka k�t szf�ra szerves r�sz�t k�pezi, hiszen hat�ssal van a gazdas�gra,
ugyanakkor befoly�ssal b�r a t�rsadalmi folyamatokra is, mivel nem v�laszthat� le
az emberr�l. A munk�hoz, illetve a munkaer�piac hat�konyabb m�k�d�s�hez
kapcsol�d�an mindenkinek van v�lem�nye, ugyanakkor a foglalkoztat�spolitika
saj�toss�g�b�l ad�dik, hogy nem lehet egy abszol�t j� megold�st tal�lni vagy
aj�nlani a felmer�l� kih�v�sokra. Ez m�g lehetetlenebb feladatnak t�nik az �sszes
�rintett szakpolitika er�ter�nek figyelembev�telekor. Jelen k�nyv �zenete �s
funkci�ja annyi, hogy a munkaer�piaci, foglalkoztat�si folyamatok nagyon sokakat
�rintenek, de nagyon kev�s erre vonatkoz�an a t�rgyszer� inform�ci� �s m�g ritk�bb
a felsz�n alatti, ""m�lyebb"" �sszef�gg�sek v�giggondol�sa. A szerz�k ezek
felt�r�s�ra �s bemutat�s�ra v�llalkoztak. Aj�nlj�k a k�nyvet azoknak
(szakpolitikusok, szakemberek, int�zm�nyi k�pvisel�k, szakmai szervezetek,
fels�oktat�si hallgat�k stb.), akik az �ltal�nos ismeretek mellett elgondolkodtat�
felvet�sek �s k�rd�sek ment�n szeretn�nek elm�lyedni a foglalkoztat�spolitika
ingov�nyos ter�let�n. "
"Fogyaszt�i ad�sv�tel, kell�k- �s term�kszavatoss�g";"Fuglinszky �d�m";"978 963 295
fuglinszky-fogyasztoi-adasvetel-kellek-es-termekszavatossag";"https://doi.org/
10.55413/9789632958217";"2019.10.15 22:59:51";"Fuglinszky �d�m leg�jabb k�nyve a
fogyaszt�i ad�sv�tel, a kell�kszavatoss�g �s a term�kszavatoss�g k�rd�sk�r�vel
foglalkozik, k�l�n�s tekintettel azokra a probl�m�s pontokra, amelyek az �j Ptk. �s
az uni�s jog tal�lkoz�s�val f�ggenek �ssze. A munka elm�leti ig�nyess�ggel k�zel�t
t�rgy�hoz, ugyanakkor sz�mos gyakorlati k�rd�sre keres �s tal�l v�laszt; �gy t�bbek
k�z�tt: - Fogyaszt�nak min�s�l-e a magyar �s az uni�s jog alapj�n pl. az egy�ni
v�llalkoz� (teh�t term�szetes szem�ly) asztalos, amikor m�hely b�rlet�re, �r�szerek
vagy szervizaut� beszerz�s�re k�t szerz�d�st? - Megtagadhatja-e az elad� a
be�p�tett konyhab�tor kijav�t�s�t, illetve kicser�l�s�t, ha ezek valamelyike, de
legal�bb egyike lehets�ges ugyan, de ar�nytalanul magas k�lts�ggel j�r? Hogyan
kezelj�k az uni�s �s a magyar jog gy�keresen elt�r� v�laszait? - Ugyanebben az
esetben: �tterhelheti-e a kiugr�an magas k�lts�gek egy r�sz�t az elad� a
fogyaszt�ra puszt�n arra val� hivatkoz�ssal, hogy az Eur�pai B�r�s�g egyik d�nt�se
ezt lehet�v� teszi, mik�zben ennek t�teles jogi lek�pez�d�se a Ptk.-b�l hi�nyzik? -
Az �j Ptk. megsz�ntette a kell�kszavatoss�g jogveszt� hat�ridej�t.
Felt�maszthatj�k-e azt a felek a szerz�d�s�kben? - Hogyan �s mik�nt gyakorolhatja a
jogosult el�ll�si jog�t hib�s teljes�t�s eset�n, ha a dolgot visszaszolg�ltatni nem
tudja? Hogyan kezelhetj�k az �j Ptk. �s a kor�bbi b�r�i gyakorlat k�z�tt fesz�l�
ellentmond�sokat? Vajon alkalmazhat�ak a jogalap n�lk�li gazdagod�s szab�lyai? -
Term�kszavatoss�g alapj�n perelhet�(k)-e az el��ll�t� �s a forgalmaz�(k) egyszerre?
Marasztalhat�k egyetemlegesen? Hasonl�k�ppen: �rv�nyes�theti-e p�rhuzamosan kell�k-
�s term�kszavatoss�gi ig�ny�t a fogyaszt�; v�lasztania kell-e ezek k�z�tt, avagy
elk�pzelhet� az egyetemleges marasztal�s? Val�s vagy l�tsz�lagos keresethalmazatr�l
van-e sz�? - Ha a gy�rt� a dolgot kicser�li, �s ennek k�vetkezt�ben � lesz a
kell�kszavatoss�g k�telezettje, vajon ez megnyitja vele szemben a fogyaszt�
el�ll�si jog�t, illetve �rlesz�ll�t�si ig�ny�t is, avagy ezek tov�bbra is csak az
elad�val szemben �rv�nyes�thet�k? No de az elad� id�k�zben elhagyta a jogviszonyt,
vagy m�gsem? - Francia turista N�metorsz�gban olyan term�ket v�s�rol, amelyet egy
magyar gy�rt� �ll�tott el�. Milyen koll�zi�s szab�ly alapj�n, hogyan �llap�tjuk meg
az alkalmazand� jogot? S ez alapj�n: vajon megilleti a term�kszavatoss�g?
Fuglinszky �d�m az ELTE �llam- �s Jogtudom�nyi Kar�n jogi diplom�t, Heidelbergben
LL. M. (magister legum) c�met, a Hamburgi Egyetemen pedig doktori (PhD) fokozatot
szerzett. Az ELTE �JK Polg�ri Jogi Tansz�k�nek habilit�lt egyetemi docense, a
budapesti Andr�ssy Gyula N�met Nyelv� Egyetem, valamint sz�mos eur�pai egyetem
(Krakk�, Berlin Humboldt, B�cs, M�nchen, Firenze, Ferrara, Pisa) megh�vott
vend�goktat�ja. Emellett gyakorlati munk�t v�gez egy �gyv�di iroda tan�csad�jak�nt.
Kutat�si ter�lete a szerz�d�si jog, a deliktu�lis felel�ss�g �s a k�rt�r�t�si jog."
"Fogyaszt�i magatart�s";"T�r�csik M�ria";"978 963 059 737 1";"Akad�miai
Marketing";"https://mersz.hu/kiadvany/72";"https://mersz.hu/torocsik-fogyasztoi-
magatartas";"https://doi.org/10.1556/9789630597371";"2016.08.18 11:19:00";"Eladni
olyan egyszer�! Megn�zed, merre megy a vil�g, pontosan kiv�lasztod a
fogyaszt�idat, majd felm�red, mire v�gynak a legjobban. �s k�sz! M�r csak a
term�ket vagy a szolg�ltat�st kell hozz� csiszolnod. Pont �gy csin�lod? �s
hihetetlen�l sikeres vagy? Akkor neked semmi sz�ks�ged erre a k�nyvre. Mindenki
m�s azonnal vegye a kez�be! Mert megtudja, hogyan m�k�dnek a trendek, kap tervez�si
modelleket �s a mai magyar v�s�rl�k szok�sair�l egy szuper pontos t�rk�pet,
innovat�v szegmensekkel. S�t, v�gre valaki r�szletesen le�rta, mi a consumer
insight! G�bor Iv�n Caf� Communications "
"Fogyaszt�i magatart�s";"T�r�csik M�ria, Sz�cs Kriszti�n";"978 963 454 635
mersz.hu/torocsik-szucs-fogyasztoi-magatartas";"https://doi.org/
10.1556/9789634546351";"2021.08.25 16:23:35";"Minden marketinges c�lja, hogy
meg�rtse c�lcsoportj�nak motiv�ci�it, �s a leghat�konyabb eszk�z�kkel sz�l�tsa meg
fogyaszt�it. A gyorsan v�ltoz� gazdas�gi �s t�rsadalmi k�rnyezetben ez egyre
nagyobb kih�v�st jelent a szakembereknek. A k�nyv teljesk�r�en szeml�lteti a
folyamatosan v�ltoz� fogyaszt�i d�nt�sek h�tter�t, az elm�leti megk�zel�t�s pedig
j�l kieg�sz�l sok esetben a 2020-as j�rv�ny�gyi vil�gv�ls�gb�l vett gyakorlati
p�ld�kkal �s kutat�si eredm�nyekkel. Ennek megfelel�en elm�leti szakemberek mellett
a marketing ter�leten dolgoz�knak is rendk�v�l hasznos olvasm�ny. B�kefi L�szl�,
�gyvezet� igazgat�, Coca-Cola HBC Magyarorsz�g A mindig v�ltoz� fogyaszt�i
viselked�sr�l sz�l T�r�csik M�ria �s Sz�cs Kriszti�n k�nyve aktu�lisan, soksz�n�en,
k�z�rthet�en �s egy�ttal tudom�nyos ig�nyess�ggel. A k�nyv egyr�szt �p�t a
fogyaszt�i magatart�s ter�let�n el�rt hazai �s nemzetk�zi kutat�si eredm�nyekre,
m�sr�szt az elm�leti r�szekhez v�logatott konkr�t p�ld�k biztos�tj�k azt, hogy az
olvas� meg�rtse �s j�l �rtse mindazt, ami a fogyaszt�k vil�g�b�l megismerhet�.
K�l�n�sen szeml�letesek a k�nyv �br�i �s t�bl�zatai, amelyek sokszor szellemesen �s
nem utols�sorban j�l megjegyezhet�en mutatj�k a l�nyeget. Tov�bbgondolkod�sra
�szt�nz�, inspir�l� olvasm�ny a fogyaszt�kkal foglalkoz� di�koknak, oktat�knak �s
szakembereknek! Dr. Neulinger �gnes, egyetemi docens, Budapesti Corvinus Egyetem"
"Folyamattechnikai m�r�s";"Hal�sz G�bor";"978 963 454 690 0";"Akad�miai
tudom�nyok";"https://mersz.hu/kiadvany/841";"https://mersz.hu/halasz-
folyamattechnikai-meres";"https://doi.org/10.1556/9789634546900";"2021.06.24
14:12:56";"A m�rn�ki aktivit�s l�nyeges eleme a m�r�s. A tervez�shez, gy�rt�shoz,
ellen�rz�shez haszn�lt sz�madataink d�nt� t�bbs�ge m�r�si eredet�, �s a numerikus
szimul�ci�val nyert eredm�nyek valid�l�sa is m�r�si eredm�nyekkel val�
�sszehasonl�t�ssal t�rt�nik. Kutat�-fejleszt� tev�kenys�g sor�n is hangs�lyos
szerepe van a m�r�snek. A jegyzetben a m�r�si modell megfogalmaz�s�t k�veti a
kalibr�l�s, majd a m�r�m�szerek dinamikus tulajdons�gainak elemz�se. Folytatjuk az
adatgy�jt�s �s a jelfeldolgoz�s m�dszereivel, v�g�l a m�r�si eredm�nyek
hibabecsl�se z�rja a jegyzetet. "
"Forgalmi ad�k �s a v�mjogi szab�lyoz�s alapjai";"B�k�s Bal�zs, Hal�sz Zsolt";"978
Kft.";"2021";"Ad�z�s";"https://mersz.hu/kiadvany/925";"https://mersz.hu/bekes-
halasz-forgalmi-adok-es-a-vamjogi-szabalyozas-alapjai";"https://doi.org/
m�sodik k�tet�t tartja a kez�ben, amely bemutatja az �ruk �s szolg�ltat�sok
forgalm�hoz kapcsol�d� legfontosabb ad�z�si szab�lyokat az �ltal�nos forgalmi ad�,
a j�ved�ki ad�, valamint a forgalmi t�pus� helyi ad�k tekintet�ben, tov�bb� kit�r a
v�mjogi szab�lyoz�s alapjainak �ttekint�s�re is. A k�tet szerz�i a P�zm�ny P�ter
Katolikus Egyetem Jog- �s �llamtudom�nyi Kar P�nz�gyi Jogi Tansz�k�nek oktat�i,
akik imm�r k�t �vtizedes tapasztalatot gy�jt�ttek �ssze a p�nz�gyi jog oktat�sa
ter�n, �s el�rkezettnek l�tt�k az id�t, hogy oktat�si �s gyakorlati
tapasztalataiknak legjobban megfelel�, �s egy�ttal hallgat�ik felk�sz�l�s�t
legjobban seg�t� tank�nyvsorozatot ind�tsanak �tj�ra. A p�nz�gyi jog oktat�sa sor�n
�ltal�nos tapasztalat, hogy a t�ma terjedelme, �sszetetts�ge �s r�szletess�ge
k�l�nleges megk�zel�t�st tesz sz�ks�gess�. E k�l�nleges megk�zel�t�s azt jelenti,
hogy nem c�lszer� az egyes t�mak�r�k minden egyes r�szelem�t beemelni a tananyagba.
Az oktat�s c�lja sokkal ink�bb az, hogy a h�rom nagy t�mak�r, az ad�jog, a
k�lts�gvet�si jog �s a p�nz�gyi �s befektet�si szab�lyoz�s alapvet� elemei,
fogalmai �s bels� rendszertani �sszef�gg�sei ker�ljenek a f�kuszpontba �s ez�ltal a
hallgat�k megismerj�k azon szab�lyoz�si strukt�r�k m�k�d�s�t, amelynek
r�szleteiben, gyakorlati munk�juk sor�n m�r �k is kell� biztons�ggal el tudnak
igazodni. Jelen k�tet c�lja ennek megfelel�en a forgalmi t�pus� ad�z�s �s v�mjogi
szab�lyoz�s rendszer�nek, alapfogalmainak, uni�s �s hazai szab�lyoz�si
�sszef�gg�seinek �ttekint�se a jogtudom�nyi egyetemi szint� p�nz�gyi jogi oktat�s
ig�nyei szerint. Ennek megfelel�en a szerz�knek nem c�lja a szab�lyoz�s minden
egyes r�szelem�nek bemutat�sa, hanem sokkal ink�bb egy alapos fogalom tiszt�z� �s
�tfog� rendszertani elemz� m�dszert k�vetve, a t�rgyalt t�mak�r�k egyes elemeinek
m�k�d�s�t �s bels� �sszef�gg�seit szeretn�k megismertetni az olvas�kkal. A k�tet
els�dlegesen egyetemi tank�nyvk�nt val� felhaszn�l�si c�llal k�sz�lt, amelyben a
szerz�k azonban nem puszt�n a hazai szab�lyoz�s bemutat�s�ra t�rekedtek, hanem
hangs�lyosan kit�rtek az eur�pai uni�s szab�lyoz�sra, illetve a hazai �s uni�s
b�r�s�gi gyakorlatra is. A k�tet azok sz�m�ra is hasznos szakk�nyvk�nt haszn�lhat�,
akik egyetemi tanulm�nyaik befejez�s�t k�vet�en is ad�joggal k�v�nnak foglalkozni,
ak�r ad�hat�s�gi, ak�r m�s jogalkalmaz�i ter�leten. "
"F�ldobott k�?";"Murak�zy L�szl� (szerk.)";"978 963 059 841 5";"Akad�miai
murakozy-foldobott-ko";"https://doi.org/10.1556/9789630598415";"2016.12.04
12:13:47";"K�nyv�nk az Akad�miai Kiad� Gazdas�gpolitikai kerekasztal soroza t�nak
imm�r az �t�dik k�tete. A sorozat 2011ben Akad�miai N�v�d�jban r�szes�lt. Az els�
k�nyv, Fecseg a felsz�n �s hallgat a m�ly c�mmel, azt vizsg�lta, hogyan siklott ki
a magyar rendszerv�lt�s sokat �g�r� folyamata a k�tezres �vek elej�re. A m�sodik
k�tet A jelen a j�v� m�ltja c�mmel el�re tekintett, a lehets�ges utakat, p�ly�kat
kereste �s v�zolta fel, illetve az el�rehalad�st g�tl� csapd�kat"", elker�lend�
zs�kutc�kat elemezte. A harmadik k�tet V�ls�gban �s v�ls�g n�lk�l c�mmel a
nemzetk�zi p�nz�gyi vihar k�r�lm�nyeit is m�rlegelve jelezte, hogy Magyarorsz�g
tov�bb sodr�dik az eur�pai f��ramlatt�l val� lemarad�s fel�. A negyedik k�nyv, 20
�v m�lva. Vissza a j�v�be c�mmel, az elm�lt k�t �vtized tanuls�gai alapj�n, az
el�tt�nk �ll� lehet�s�geket �s k�vetend� ir�nyokat elemezte. Jelen k�tet�nk
tov�bbl�pett Magyarorsz�g helyzet�nek �s a haz�nknak ir�nyad� �s meghat�roz�
eur�pai k�rnyezet elemz�s�ben. Benczes Istv�n, Csaba L�szl�, Gy�rfy D�ra, Murak�zy
L�szl�, valamint a Kir�ly J�lia-Banai �d�m, T�th Istv�n Gy�rgy-Keller �d�m �s
T�r�k �d�m-Kov�cs Bernadett szerz�p�rosok most is hosszabb t�v� k�zel�t�sben,
t�rt�nelmi �s nemzetk�zi �sszef�gg�seibe helyezve elemzik Magyarorsz�g helyzet�t,
t�rj�k fel a gazdas�g, a t�rsadalom, a gazdas�gpolitika k�l�nb�z� r�tegeit, ahogyan
ezt a T�nyek �s tendenci�k a 21. sz�zadban alc�m is jelzi. "
"F�gg�s�gek, k�l�n�s tekintettel a n�i f�gg�s�gekre";"Nemzeti N�peg�szs�g�gyi
fuggosegek-kulonos-tekintettel-a-noi-fuggosegekre";"https://doi.org/
10.1556/9789634546191";"2020.12.09 10:46:54";"A k�pz�si anyag egyetemi oktat�k
sz�m�ra k�sz�lt, melynek seg�ts�g�vel megval�s�that� az eg�szs�g�gyi szakdolgoz�k
40120 �r�s kompetenciafejleszt� k�pz�se. Az anyag els�sorban az alapell�t�sban �s a
praxisk�z�ss�gekben dolgoz� szakemberek (v�d�n�k, �pol�k, pszichol�gusok, szoci�lis
munk�sok), k�pz�s�t hivatott szolg�lni, de alkalmas az alapell�t�sban dolgoz�
orvosok �s a szakell�t�sban dolgoz� eg�szs�g�gyi (sz�l�szeti ell�t�s, gyermek�pol�,
ment�lhigi�n�s szakember stb.) valamint a szoci�lis szf�ra szakembereinek tud�s �s
kompetenciab�v�t� k�pz�seire is. Mindezen szakemberek sz�m�ra az anyag inform�ci�t
ny�jt azon szervezetekr�l, melyekkel val� kapcsolatok kialak�t�sa hozz�j�rul
munk�juk seg�t�s�hez. "
"Galgam�csai n�pmes�k �s mond�k";"Vill�nyi P�ter";"978 963 454 683 2";"Akad�miai
Kiad�";"2021";"N�prajz";"https://mersz.hu/kiadvany/884";"https://mersz.hu/
galgamacsai-nepmesek-es-mondak";"";"2021.12.30 16:36:10";"Vill�nyi P�ter
Galgam�csai n�pmes�k �s mond�k c�m� m�ve a folklorisztika nemzetk�zi t�rt�net�ben
is p�rj�t ritk�t� m�don egy falu alighanem teljes pr�zai folkl�rreperto�rj�t
foglalja mag�ban. 35 elbesz�l� tolm�csol�s�ban 3300 mese- �s mondasz�veget
ismerhet�nk meg a Pest megyei Galgam�cs�r�l. A szerz� kiemelked�en ig�nyes munk�val
l�trehozott bevezet� tanulm�nyban elemzi a k�zs�g t�rt�net�t a k�tezres �vek els�
�vtized�ig, emellett elhelyezi a telep�l�st a magyars�g n�prajzi t�rk�p�n. Ezt
k�veti a n�pi pr�za m�fajainak r�szletes bemutat�sa, az elbesz�l�k �s az elbesz�l�
alkalmak apr�l�kos �s gondos bemutat�sa, majd a helyi nyelvj�r�s alapos jellemz�se.
Mindezeken k�v�l Vill�nyi P�ter pr�zai ciklusokat is elk�l�n�t a galgam�csai
folkl�rkincsben. A magyar folklorisztik�ban novumnak sz�m�t, el�zm�nyek n�lk�li a
kutat� �ltal k�rvonalazott 18 helyi narrat�v ciklus, mely majdnem kiz�r�lagosan
szem�lyekhez k�t�dik, egy esetben pedig egy esem�nyhez f�z�dik."
"Gazd�k �s zsell�rek. Gazd�lkod�si strat�gi�k T�pon";"Balogh Bal�zs";"978 963 454
557 6";"Akad�miai
Kiad�";"2020";"N�prajz";"https://mersz.hu/kiadvany/710";"https://mersz.hu/balogh-
gazdak-es-zsellerek-gazdalkodasi-strategiak-tapon";"https://doi.org/
10.1556/9789634545576";"2020.10.07 01:08:23";"A k�nyv egy reform�tus t�bbs�g�
kisalf�ldi falu paraszti gazd�lkod�s�nak v�ltoz�sait mutatja be 1920 �s 1959
k�z�tt. Konkr�t gazdas�gok esetle�r�sait elemezve igyekszik felt�rni, hogy a
k�l�nb�z� birtokkateg�ri�ba tartoz� csal�di �zemt�pusok gazdas�gi felszerelts�g�k
�s munkaerej�k teljes vagy hi�nyos volt�b�l ered�en milyen �zemviteli,
fennmarad�si, fejl�d�si strat�gi�t �s az �nell�t�s-�rutermel�s egyens�ly�t keres�
piachoz viszonyul� magatart�st v�lasztottak, illetve milyen ki�tkeres�sre
k�nyszer�ltek. Vizsg�lja a csal�dszerkezetet, az �zemszervezetet, a munkaer�-
strukt�r�t �s ezek �sszef�gg�seit, valamint a parasztgazdas�gok �zemvitel�t d�nt�en
meghat�roz� t�nyez�ket: a birtokstrukt�r�t, a birtokmozg�st, a gazdas�gok t�rgyi
ell�totts�g�t �s gyarap�t�st�rt�net�t, az igaer�t, az �llat�llom�ny m�rt�k�t �s
�sszet�tel�t, a term�kszerkezet kialak�t�s�t, a k�ls� j�vedelemszerz�s
lehet�s�geit, a piachoz val� viszonyul�st �s a konkr�t gazdas�gi strat�gi�kat. Az
elemz�s r�mutat a sz�kebben gazdas�gik�nt felfoghat� jelens�gekben, strukt�r�kban
�s gazdas�gi magatart�sban megmutatkoz� egy�b m�g�ttes sz�nd�kokra, mint az
�rt�korient�ci�, t�rsadalmi rang �s preszt�zs kifejez�s�nek lehet�s�gei. Az
adatk�zl�k sz�beli visszaeml�kez�seit a szerz� a legk�l�nf�l�bb �r�sos forr�sok
seg�ts�g�vel hiteles�ti. A helyi p�ld�n t�lmutat�an, a sz�kebb �s t�gabb r�gi�,
valamint az orsz�gos adatok egybevet�s�vel pr�b�lja bemutatni a t�pi gazd�lkod�s �s
paraszti t�rsadalom hely�t egy nagyobb �sszef�gg�srendszerben."
"Gazdas�gdiplom�cia";"Nagy S�ndor Gyula, Kutasi G�bor (szerk.)";"978 963 454 598
mersz.hu/nagy-kutasi-gazdasagdiplomacia-elmelet-es-gyakorlat-felkeszulo-
diplomataknak";"https://doi.org/10.1556/9789634545989";"2020.09.28 23:24:34";"A
k�lgazdas�gi attas�k kiemelt szerepet j�tszanak Magyarorsz�g gazdas�gi �rdekeinek
k�pviselet�ben �s �zleti kapcsolatainak b�v�t�s�ben. Ebb�l k�vetkez�en az �
felk�sz�lts�g�k�n is m�lik, hogy a magyar v�llalkoz�sok milyen m�lys�gben �s
sikerrel f�rnek hozz� a vil�g gazdas�gi lehet�s�geihez. E felk�sz�lts�g sokr�t�:
t�bbek k�z�tt makrogazdas�gi, �zleti, v�llalkoz�i, k�lkereskedelmi, ad�z�si,
projektmenedzsel�si, protokoll-, id�gazd�lkod�si vagy �ppen inform�ci�szerz�si �s -
elemz�si ismereteket is ig�nyel. A szerz�k t�rekv�se az volt, hogy az egyes
fejezetek v�gen tal�lhat� �sszefoglal� k�rd�sek, kiemelt kulcsfogalmak, hasznos
inform�ci�forr�sok �s min�l t�bb esettanulm�ny seg�tse a folyamatok es
�sszef�gg�sek meg�rt�s�t, valamint az �tadott ismeretek k�szs�gszer�, gyakorlati
alkalmazhat�s�g�t. A j�vend� k�lgazdas�gi attas�k sz�m�ra mindehhez ny�jt
seg�ts�get a k�zik�nyv, amely a K�lgazdas�gi es K�l�gyminiszt�rium �ltal alap�tott
Magyar Diplom�ciai Akad�mia, a K�l�gyi es K�lgazdas�gi Int�zet, a Nemzeti
K�zszolg�lati Egyetem, valamint a Budapesti Corvinus Egyetem oktat�inak
t�mogat�s�val �s k�zrem�k�d�s�vel k�sz�lt el t�bb mint k�t �v odaad� munk�j�t
k�vet�en."
"Gazdas�gi n�veked�s, fogyaszt�s �s �letmin�s�g";"Tomka B�la";"978 963 059 721
0";"Akad�miai
Kiad�";"2016";"Gazdas�g";"https://mersz.hu/kiadvany/61";"https://mersz.hu/tomka-
gazdasagi-novekedes-fogyasztas-es-eletminoseg";"https://doi.org/
10.1556/9789630597210";"2016.08.18 11:19:21";"Leg�jabb k�tet�ben Tomka B�la -
kor�bbi munk�ss�g�t kiteljes�tve - sokoldal�an igazolja, hogy napjaink eur�pai
�sszehasonl�t� t�rt�net�r�s�nak megker�lhetetlen szem�lyis�g�v� lett. A jelen k�nyv
az �n�ll�v� v�lt Magyarorsz�g k�zel egy �vsz�zados t�rt�net�t a gazdas�gi
n�veked�s, a fogyaszt�s �s az �letmin�s�g h�rom dimenzi�j�ban helyezi el. A
vizsg�lat egyszerre t�rt�neti �s k�zgazdas�gi, elm�leti �s m�dszertani, makro- �s
mikrot�rsadalmi jelent�s�g�. Ez p�tolhatatlan seg�ts�get jelent nemzeti
�nismeret�nk helyes l�pt�k�nek kialak�t�s�ban �s a gazdas�gi elemz�seket gyakorta
jellemz� egyoldal�s�gok meghalad�s�ban egyar�nt. Ritka esem�ny, ha egy mennyis�gi
elemz�s krimiszer�en izgalmas olvasm�ny - mind a r�szletek, mind pedig az eur�pai
t�vlatok �sszef�gg�seinek metszet�ben. Csaba L�szl� akad�mikus, egyetemi tan�r
Central European University, Debreceni Egyetem, Budapesti Corvinus Egyetem
Felz�rk�z�s, stagn�l�s vagy tov�bbi leszakad�s? A magyar szakirodalomban hi�nyp�tl�
monogr�fia arra keresi a v�laszt, hogy az elm�lt mintegy sz�z �vben mikor �s milyen
t�nyez�knek k�sz�nhet�en cs�kkent, illetve n�tt a centrumorsz�gokhoz viszony�tott
lemarad�sunk. A szerz� a konvencion�lis �rt�kel�sekhez k�pest �j meg�llap�t�sokra
jut a dualizmus, a Horthy-rendszer �s a szocialista t�rsadalom n�veked�si �tem�nek,
valamint a nyugat-eur�pai orsz�gokhoz viszony�tott poz�ci�nak a meg�t�l�s�ben.
Honv�ri J�nos gazdas�gt�rt�n�sz Sz�chenyi Istv�n Egyetem"
"G�nek, gondolkod�s, szem�lyis�g";"Bereczkei Tam�s, Hoffmann Gyula (szerk.)";"978
963 059 706 7";"Akad�miai Kiad�";"2016";"Biol�gia,
Pszichol�gia";"https://mersz.hu/kiadvany/16";"https://mersz.hu/bereczkei-hoffmann-
genek-gondolkodas-szemelyiseg";"https://doi.org/10.1556/9789630597067";"2016.03.07
16:03:38";"Magas sz�l�knek csak magas gyermekei lehetnek? Lehet az, hogy alapvet�
biok�miai folyamatainkat tekintve kev�ss� k�l�nb�z�nk a bakt�riumokt�l, alig a
muslinc�kt�l �s szinte egy�ltal�ban nem a csimp�nzokt�l? Val�ban a nevel�sen m�lik,
hogy ki lesz t�rsas�gkedvel�, ki szorong�, ki f�l�nk �s ki agressz�v - vagy ebben a
g�nek is fontos szerepet j�tszanak? Vajon t�nyleg csak legfeljebb n�h�ny
molekul�nk elt�r�sein m�lik, hogy n�melyik�nk hajh�ssza az �jdons�gokat, m�sok
legsz�vesebben csak el�ld�g�ln�nek a szob�ban? Lehets�ges, hogy a szomsz�dunk,
akinek m�r a nagyapja is a mi nagyap�nkkal gyerekeskedett, genetikailag jobban
elt�r t�l�nk, mint egy zulu t�rzsf�n�k? �r�kl�dhet-e a m�lab�, a k�v�ncsis�g vagy
a kreativit�s? A sz�l�i nevel�s hi�nyoss�gai vagy bizonyos g�nek tekinthet�k
felel�snek az�rt, ha valaki depresszi�ban, skizofr�ni�ban vagy autizmusban szenved?
Mennyire vagyunk k�pesek arra, hogy �r�kl�tt adotts�gaink ellen�ben karcs�ak
legy�nk, uralkodjunk indulatainkon �s fejlessz�k gondolkod�sunk rugalmass�g�t?
Ilyen �s hasonl� k�rd�sekre keres�nk v�laszt a k�nyv lapjain. A konkr�t v�laszokon
t�lmen�en megismertetj�k az olvas�kat azokkal a genetikai elvekkel,
szab�lyszer�s�gekkel, amelyek k�zel visznek egy-egy probl�ma megold�s�hoz. A
haz�nkban hi�nyp�tl�nak sz�nt k�nyv sz�mos kutat� m�hely egy�ttm�k�d�s�vel
sz�letett meg. Meg�r�s�val igyeksz�nk k�pet adni az �rdekl�d�knek azokr�l a
forradalmi v�ltoz�sokr�l, amelyek az emberi elme �s viselked�s ter�let�n mentek
v�gbe a hum�ngenetika elm�lt k�t �vtizedes fejl�d�se sor�n. Az emberi term�szet
m�k�d�se ir�nt �rdekl�d� olvas�k t�j�koztat�sa mellett szeretn�nk hozz�j�rulni a
pszichol�gusok, pszichol�gushallgat�k k�pz�s�hez �s �ltal�ban a hum�n tudom�nyok
b�rmilyen ter�let�n dolgoz� szakemberek szeml�letform�l�s�hoz. "
"Genetika �s eg�szs�g";"Rask� Istv�n";"978 963 059 840 8";"Akad�miai
Kiad�";"2016";"Biol�gia,
Orvostudom�ny";"https://mersz.hu/kiadvany/172";"https://mersz.hu/rasko-genetika-es-
egeszseg";"https://doi.org/10.1556/9789630598408";"2016.11.28 16:37:34";"Hogyan
szab�lyozza t�pl�lkoz�sunk a g�nkifejez�d�st �s a betegs�ghajlamot? Mik az
�ssejtek, �s mire haszn�lhatjuk �ket a gy�gy�t�sban? Hogy v�ltoztatja meg a benn�nk
�l� mikrovil�g a betegs�ghajlamunkat? Mi a h�l�zati medicina, �s mi a jelent�s�ge a
gy�gyszerfejleszt�sben? Milyen genetikai alapon fejlesztett vakcin�kkal k�zdhet�nk
az �j t�pus� fert�z�sek ellen? Hogyan befoly�solja a m�hen bel�li fejl�d�s a
k�s�bbi betegs�ghajlamunkat? Hogyan alkalmazhatjuk saj�t genetikai adataink
megismer�s�t az �letmin�s�g jav�t�s�ban? Van-e az �seink f�ldrajzi eredet�vel
�sszef�gg� betegs�ghajlamunk? A T�mPont k�nyvek sorozat �j darabja, a Genetika �s
eg�szs�g �rthet� �s logikus v�laszokkal szolg�l, hat�rozott pontokat t�ve a
k�rd�jelek hely�re. "
"G�pek biztons�ga";"Bende Zsolt, R�vai Attila";"978 963 454 296 4";"Akad�miai
tudom�nyok";"https://mersz.hu/kiadvany/423";"https://mersz.hu/bende-ravai-gepek-
biztonsaga";"https://doi.org/10.1556/9789634542964";"2019.03.13 09:06:52";"2004.
m�jus 1. �ta Magyarorsz�g az Eur�pai Uni� tagja, �gy a g�p tervez�s�nek,
gy�rt�s�nak, forgalomba hozatal�nak �s haszn�lat�nak a jogi keretei is az Uni�s
szab�lyoz�s k�r�be tartoznak, illeszkednek, ez�rt kiemelten fontos megismerni ezt a
saj�tos rendszert."
"G�pelemek 2. P�ldat�r";"M�t� L�szl�";"978 963 059 921 4";"Akad�miai
tudom�nyok";"https://mersz.hu/kiadvany/315";"https://mersz.hu/mate-gepelemek-2-
peldatar";"https://doi.org/10.1556/9789630599214";"2018.10.24 13:10:42";"Ez a
p�ldat�r els�sorban a Budapesti M�szaki �s Gazdas�gtudom�nyi Egyetem G�p�sz-,
Mechatronikai-, Energetikai- valamint az Ipari term�k- �s formatervez� m�rn�k
alapszak (BSc) hallgat�i sz�m�ra k�sz�lt az al�bbi k�telez� tant�rgyakhoz:
BMEGEGIBGG2 G�pelemek 2. (g�p�szm�rn�k alapszak) BMEGEGIBMGE G�pelemek
mechatronikusoknak (mechatronikai m�rn�k alapszak) BMEGEGIBESB Szerkezet- �s
�zemtani ismeretek B (energetikai m�rn�k alapszak) BMEGEGIBTS2 G�p- �s szerkezeti
elemek II. (ipari term�k- �s formatervez� m�rn�k alapszak) A p�ldat�r meg�rt�s�hez
a hallgat�k sz�m�ra el�adott matematikai, m�szaki mechanikai, anyagtudom�nyi �s
g�pelemek ismeretek sz�ks�gesek. A p�ldat�r a G�pelemek 2. jegyzetben (45084)
le�rtak meg�rt�s�t �s alkalmazhat�s�g�t szolg�lja, kidolgozott �s levezetett
mintafeladatok seg�ts�g�vel. A t�rgyalt t�mak�r�k a k�vetkez�k: Sikl�csap�gyak
G�rd�l�csap�gyak Tengelykapcsol�k Hengeres fogasker�k hajt�p�rok K�pker�k
hajt�p�rok Csiga-csigaker�k hajt�p�rok Sz�jhajt�sok L�nchajt�sok Tengelyek "
"Gondolatok a kapitalizmusr�l";"Kornai J�nos";"978 963 059 735 7";"Akad�miai
Kiad�";"2016";"Gazdas�g";"https://mersz.hu/kiadvany/62";"https://mersz.hu/kornai-
gondolatok-a-kapitalizmusrol";"https://doi.org/10.1556/9789630597357";"2016.08.18
11:19:39";"Kornai J�nos a Harvard Egyetem, a Corvinus Egyetem �s a Collegium
Budapest emeritusz professzora. Az MTA �s t�bb k�lf�ldi akad�mia rendes vagy
tiszteleti tagja. Tizenn�gy egyetem v�lasztotta d�szdoktor�v�. Eln�ke volt a
Nemzetk�zi �konometriai T�rsas�gnak, az Eur�pai K�zgazdas�gi T�rsas�gnak �s a
Nemzetk�zi K�zgazdas�gi T�rsas�gnak. Munk�ss�g�t t�bbek k�z�tt a Sz�chenyi-d�jjal,
a Prima Primissima D�jjal, a Magyar K�zt�rsas�gi �rdemrend Nagykeresztj�vel �s a
francia Becs�letrend tiszti fokozat�val ismert�k el. Tudom�nyos munk�ss�g�nak f�
ter�lete a szocialista �s kapitalista rendszerek �sszehasonl�t�sa, a
posztszocialista �tmenet �s a j�l�ti �llam reformja. A k�tetben olvashat� n�gy
tanulm�ny a kapitalizmus sz�mos fontos �s id�szer� k�rd�s�vel foglalkozik: a piac
m�k�d�si form�ival, a t�lkereslet �s a t�lk�n�lat, a hi�ny �s a t�bblet
jelens�geivel, a foglalkoztat�ssal �s a munkan�lk�lis�ggel, a j�vedelemeloszt�ssal
�s a t�rsadalmi szolidarit�ssal. Noha a t�m�k sokfel� �gaznak el, a k�tet �r�sait
szorosan �sszekapcsolja a k�z�s megk�zel�t�s �s a tudom�nyfiloz�fia, amely Kornai
J�nos eddigi munk�ss�g�t is jellemezte. A szerz� �jra �s �jra visszat�r a
szocialista �s a kapitalista rendszer �sszehasonl�t�s�ra, kidombor�tja a
kapitalizmus kedvez� von�sait, �m szemben�z annak vissz�ss�gaival is. A szerz�
azzal a c�llal �rta meg ezt a m�vet, hogy a kapitalista rendszer �s a
k�zgazdas�gtan probl�m�inak kritikus �jragondol�s�ra k�sztesse az olvas�t."
"Google-beteg";"Major Iv�n, Ozsvald �va";"978 963 454 227 8";"Akad�miai
Kiad�";"2018";"Gazdas�g";"https://mersz.hu/kiadvany/311";"https://mersz.hu/major-
ozsvald-google-beteg";"https://doi.org/10.1556/9789634542278";"2018.05.16
16:54:23";"Napjainkban szinte minden orsz�g sz�m�ra egyre �get�bb� v�lt a k�rd�s:
mit�l f�gg egy orsz�g eg�szs�g�gyi rendszer�nek k�lts�g- �s
teljes�tm�nyhat�konys�ga? A szerz�k arra a k�rd�sre is keresik a v�laszt, hogy mi
id�zte, id�zi el� a magyar eg�szs�g�gyi rendszer egyre m�lyebbre zuhan�s�t az
elm�lt k�t �vtizedben. Ahogyan haladtak el�re kutat�sukban, egyre nyilv�nval�bb�
v�lt sz�mukra ezt az eg�szs�g�gyi szak�rt�kkel k�sz�tett interj�ik is
meger�s�tett�k , hogy az eg�szs�g�gy m�k�d�se �s f�k�nt az abban szerepl�k
�rdekelts�gi rendszere elemz�sekor nem hagyhatj�k figyelmen k�v�l azt a
robban�sszer� inform�ci�s forradalmat, amelyet az internet rohamos terjed�se
id�zett el� az eg�szs�g�gyben is. Hogyan kapcsol�dik egym�shoz p�ld�ul a magyar
eg�szs�g�gy �rdekelts�gi rendszere, teljes�tm�ny- �s k�lts�ghat�konys�ga, valamint
az online el�rhet� eg�szs�g�gyi inform�ci�k terjed�se? Magyarorsz�gon �s a legt�bb
kelet-k�z�p-eur�pai volt szocialista orsz�gban a lakoss�g a r�gm�lt, a
szocializmust megel�z� korszakokt�l kezdve a legut�bbi id�kig �gy tekintett az
orvosokra, mint nagy feh�r m�gusokra, mint �let �s hal�l uraira, amikor az emberek
eg�szs�g�gyi probl�m�ir�l van sz�. A h�lap�nz-rendszer �s az ahhoz kapcsol�d�
improdukt�v teljes�tm�ny- �s k�lts�gszab�lyoz�s is az eg�szs�g�gyi dolgoz�k
alulfizetetts�ge mellett erre az aszimmetrikus inform�ci�s �s kompetenciahelyzetre
�p�lt. Ma azonban mik�nt azt az egyik, �ltalunk megk�rdezett orvos is
megfogalmazta a betegek egyre nagyobb r�sze n�z ut�na t�neteinek, a diagn�zisnak
�s a kezel�si lehet�s�geknek, ami gyakorlatilag megsz�nteti az aszimmetrikus
inform�ci�s helyzetet a beteg �s az orvos k�z�tt. Elemz�s�nkben azt is
megvizsg�ltuk, hogy l�teznek-e l�nyeges k�l�nbs�gek ebben a tekintetben a k�l�nb�z�
orsz�gok k�z�tt, amennyiben igen, azokat mely t�nyez�k id�zik el�. Az empirikus
elemz�st elm�leti modellek kidolgoz�s�val is al�t�masztjuk. V�geredm�nyben teh�t ez
a m� igyekszik alapot teremteni ahhoz, hogy az �llami d�nt�shoz�k az eg�szs�g�gy
szab�lyoz�s�t, �rdekelts�gi rendszer�t egyr�szt meg�rts�k, m�sr�szt �gy alak�ts�k
�t, hogy az megfeleljen korunk k�vetelm�nyeinek. Azaz a beteg nem csup�n t�rgya
t�bb� az eg�szs�g�gyi ell�t�snak, hanem akt�v r�sztvev�je, �gy az eg�szs�g�gy
teljes�tm�nye sokat javulhat. "
"Grammatikaliz�ci�";"D�r Csilla Ilona";"978 963 454 435 7";"Akad�miai
Kiad�";"2019";"Nyelv�szet";"https://mersz.hu/kiadvany/554";"https://mersz.hu/der-
grammatikalizacio";"https://doi.org/10.1556/9789634544357";"2019.10.07 22:36:15";"A
grammatikai elemek kialakul�s�nak leg�ltal�nosabb m�djak�nt ismert
grammatikaliz�ci� sokarc� nyelvi v�ltoz�s. Ennek r�szletes bemutat�s�ra tesz
k�s�rletet a k�tet, amelynek sor�n a grammatikaliz�ci� k�l�nb�z� defin�ci�it,
szemantikai-pragmatikai, illetve formai-szerkezeti von�sait is szem�gyre veszi.
K�l�n foglalkozik a grammatikaliz�ci�elm�let vit�s k�rd�seivel, amelynek
meghat�roz� r�sz�t k�pezi a grammatikaliz�ci� m�s nyelvv�ltoz�sokt�l val�
elhat�rol�sa, �gy a lexikaliz�ci�val, az �jraelemz�ssel, az anal�gi�val, az
exapt�ci�val �s a pragmatikaliz�ci�val val� �sszef�gg�sei. A sz�mos magyar p�ld�val
is illusztr�lt fejezeteket a magyar nyelv f�bb grammatikaliz�ci�s folyamatait
�sszefoglal� t�bl�zatos r�sz z�rja."
"Gyakorlati protokoll";"Kepes �gnes, Sille Istv�n";"978 963 059 764 7";"Akad�miai
Kiad�";"2016";"Gazdas�g";"https://mersz.hu/kiadvany/167";"https://mersz.hu/sille-
kepes-gyakorlati-protokoll";"https://doi.org/10.1556/9789630597647";"2016.11.20
17:41:56";"A szerz�p�ros, Kepes �gnes �s Sille Istv�n k�nyve els�sorban azoknak
hasznos, akiknek f� feladatuk a rendezv�nyek szervez�se, a hoszteszeknek, akik a
k�l�nf�le esem�nyek siker�t k�zrem�k�d�k�nt biztos�tj�k. Emellett praktikus
inform�ci�kat tartalmaz a k�nyv PR-�gyn�ks�gek, kommunik�ci�s c�gek munkat�rsai
sz�m�ra, de azoknak is, akik k�l�nf�le szolg�ltat�sokat aj�nlanak k�l�nb�z�
esem�nyek, rendezv�nyek szervez�s�hez. S�t, a k�nyv seg�ts�get ny�jt azoknak is,
akik a rendezv�nyeknek csak megh�vottjai, r�sztvev�i. �szint�n bevallom, elfogult
vagyok a szerz�p�rossal kapcsolatban. Kepes �gnessel sz�mtalan rendezv�nyt
szervezt�nk egy�tt. Sille Istv�nt�l tanultam meg, s k�s�bb egy�tt is tan�tottam
vele a protokoll �s etikett alapjait, elm�let�t �s gyakorlat�t egyar�nt. Azt
gondolom, hogy fontos szakmai k�nyvet �rtak meg. A k�nyvet egy, a k�nyvb�l vett
id�zettel szeretn�m a kedves olvas� figyelm�be aj�nlani. �gy sz�l: nincs semmi
fontosabb, mint a mosoly. Az olvas�, legyen az rendezv�nyszervez�, szolg�ltat� vagy
r�szt vev� munkat�rs, hosztesz, h�zigazda avagy r�sztvev�, tekintse ezt a k�nyvet
mosolyk�nt, s haszn�lja ak�r tank�nyvk�nt, ak�r lexikonk�nt vagy k�zik�nyvk�nt,
tanuljon meg e k�nyvb�l, annak szerz�ivel egy�tt, mosolyogni. Bar�t Tam�s A
protokoll az apr� r�szletek szociol�gi�ja, melyek, gondolom, nyilv�nval�ak - az,
hogy h�ny gomb van egy zak�n, vagy milyen sz�n� egy hosztesz ruh�ja, tal�n nem
befoly�solja az �lt�zetek hordhat�s�g�t, funkcionalit�s�t. �m ami a szociol�gi�t
illeti, ott m�r vesz�lyes vizekre evez�nk. T�rsadalmilag vesz�lyesre. A protokoll
megk�l�nb�ztet. Keveredik benne a hagyom�ny �s a tisztelet a t�rsadalmi
hierarchi�val. Mindenkinek a rangja szerint - a rang l�that�v� v�lik. Kasztok,
alkasztok �s al-alkasztok manifeszt�l�dnak. Egy apr� t�ved�s a hierarchia
megs�rt�s�t jelentheti - s�lyosabb esetben orsz�gok megs�rt�s�t. Ki a magasabb
rang�, ki a vend�g �s ki a vend�gl�t�: Antonius vagy Kleop�tra? Ha a rendezv�nyek
szervez�s�t n�zz�k, akkor a protokoll a vend�gl�t�, a szervez� arculata. �s, mint
tudjuk, az arculat a kialakul� image meghat�roz� eleme. A vend�gl�t�sban r�szt
vev�k - a szak�cst�l kezdve a pinc�reken �t eg�szen a hoszteszekig - a vend�gl�t�
meghosszabb�tott kezek�nt m�k�dnek. Egy unott, m�sz hosztesz a vend�gl�t�t,
rendez�t mutatja fel unottk�nt, nemt�r�d�mk�nt. A szerz�k �vtizedeken �t a
gyakorlatban m�velt�k a form�lis t�rsadalmi esem�nyek mesters�g�t. Sille Istv�n
k�l�nf�le nagy �llami szervezetek t�rsadalmi kapcsolatok�rt �s esem�nyek�rt felel�s
vezet�jek�nt, Kepes �gnes pedig a t�zvonalban, a vend�gl�t�k �s rendezv�nyszervez�k
meghosszabb�tott kezek�nt. Mindketten elm�ly�ltek az apr� r�szletekben, �s
mindketten �tl�tt�k a szervez�s nagy eg�sz�t. T�bbek k�z�tt k�z�s benn�k az is,
hogy protokollhoz nem igaz�n �rt� embereket kellett ir�ny�taniuk, fel�gyelni�k.
Megtapasztalhatt�k a rendezv�nyek s�t�t oldal�t is. K�z�s k�nyv�kben mintegy GPS-t
adnak a rendezv�nyek szervez�inek kez�be. Megmutatj�k a helyes utakat �s a
leselked� vesz�lyeket. A p�ld�k f�k�nt a lehets�ges vesz�lyekr�l sz�lnak -
tanuls�gosan, a m�g nem gyakorlott szervez�k sz�m�ra. Minden rendezv�ny gazd�j�nak
aj�nlom: haszn�lj�k b�tran ezt a GPS-t - saj�t arculatukat csiszolhatj�k vele! S�s
P�ter J�nos"
"Gyakorl� p�ld�k a pszichol�gus hallgat�k statisztikai tant�rgyainak
anyag�hoz";"Hajtman Edit, Hajtman B�la";"978 963 454 251 3";"Akad�miai
hajtman-hajtman-gyakorlo-peldak-a-pszichologus-hallgatok-statisztikai-
tantargyainak-anyagahoz";"https://doi.org/10.1556/9789634542513";"2018.12.30
00:08:27";"Ez a p�ldat�r a PPKE pszichol�gus hallgat�inak Bevezet�s a
biostatisztik�ba �s Statisztikai m�dszerek c�m� t�rgyaihoz kapcsol�dik. Voltak�ppen
nem m�s, mint az eml�tett t�rgyakhoz tartoz�, mindenki sz�m�ra k�telez�
szemin�riumok nyomtatott jegyzetk�nt kiadott anyaga. A p�ld�k nagy sz�ma persze
lehet�v� teszi az �n�ll� gyakorl�st, ez�rt haszonnal forgathatj�k a p�ldat�rat azok
a mag�ntanul�k is, akik a statisztika elemeivel, az �lettudom�nyokban val�
alkalmaz�s�val meg akarnak ismerkedni."
"Gy�rt�si t�r�sek elemz�se �s kapcsolata a folyamatszab�lyoz�ssal";"Bo�r
Ferenc";"978 963 454 340 4";"Akad�miai Kiad�";"2019";"M�szaki
tudom�nyok";"https://mersz.hu/kiadvany/471";"https://mersz.hu/boor-gyartasi-
turesek-elemzese-es-kapcsolata-a-folyamatszabalyozassal";"https://doi.org/
10.1556/9789634543404";"2019.11.25 11:09:20";"E k�nyvnek a legelemibb m�rn�ki
alkot�si tev�kenys�g, a m�szaki m�retez�s �s t�r�sez�s �s a napjainkban egyre
elterjedtebben alkalmazott sztochasztikus, avagy statisztikai alap�
folyamatszab�lyoz�s k�z�tti �sszef�gg�sek t�rgyal�sa, �sszefoglal�sa a c�lja. A
teljes �s r�szleges cser�lhet�s�gi szint� t�r�silleszt�s �ltal�nos �sszef�gg�seit�l
a t�r�sszab�lyoz�son kereszt�l foglalja �ssze a m�ra n�lk�l�zhetetlen
folyamatszab�lyoz�s tervez�si szint� feladatait, sz�mos utal�ssal a termel�si
folyamatok ipari gyakorlat�ra, a termel�si folyamatok egyes szakaszaiban
alkalmazott iparszer� m�retez�si, t�r�sez�si �s folyamatszab�lyoz�si gyakorlatra."
"Gy�gyszeripari technol�gi�k";"P�lovics Emese, Hell Zolt�n, Fogassy Elem�r";"978
963 454 409 8";"Akad�miai
Kiad�";"2019";"K�mia";"https://mersz.hu/kiadvany/526";"https://mersz.hu/
gyogyszeripari-technologiak";"https://doi.org/10.1556/9789634544098";"2019.12.02
09:57:04";
"Gyorsabb, egyszer�bb, olcs�bb, hat�konyabb?";"Kir�ly Lilla";"978 963 454 190
5";"Akad�miai
kiraly-gyorsabb-egyszerubb-olcsobb-hatekonyabb";"https://doi.org/
10.1556/9789634541905";"2018.10.24 13:10:28";"A 2018. janu�r 1. napj�n hat�lyba
l�pett, az �j magyar polg�ri perrendtart�sr�l sz�l� 2016. �vi CXXX. t�rv�ny (�j
Pp.) osztott perszerkezet�nek hat�konys�gi vizsg�lata �ll a k�nyv elemz�s�nek
k�z�ppontj�ban. Arra keresem a v�laszt, hogy az �j polg�ri elj�r�s val�ban
gyorsabb, egyszer�bb, olcs�bb �s hat�konyabb lesz-e a kor�bban hat�lyos 1952. �vi
Pp.-hez k�pest? Az �jdons�gk�nt bevezetett osztott perszerkezethez kapcsol�d�
funkci� alapj�n vizsg�lom az �j Pp. szab�lyrendszer�t: a k�zvet�t�i elj�r�sok a
b�r�s�g el�tt, a b�r�s�gon k�v�l �s a perel�k�sz�t� szakaszt�l, az els�fok�, a
m�sodfok� �s a rendk�v�li jogorvoslatok �ttekint�s�ig. Az �j Pp. jogint�zm�nyeit
nemzetk�zi �sszehasonl�t�snak is al�vetettem, k�l�n�sen az amerikai, az angol, a
francia, a n�met �s az osztr�k p�ld�k j� gyakorlat�nak vizsg�lata seg�ts�g�vel. A
jogszab�ly elemz�s�n k�v�l a b�r�i gondolkod�sm�d szubjekt�v oldal�t, azoknak a
b�r�s�gi szervezetrendszerrel �s a t�rsadalmi elv�r�sokkal val� kapcsolat�t is
g�rcs� al� vettem. A jobb, mint a kor�bbi vagy a siker�lhetett volna jobban is
k�rd�sre a v�laszt ebben a k�nyvben biztosan megtal�lja a Tisztelt Olvas�. "
"Haj�tervez�s 1.";"P�ter P�l Lehel";"978 963 454 270 4";"Akad�miai
tudom�nyok";"https://mersz.hu/kiadvany/555";"https://mersz.hu/peter-hajotervezes-
1";"https://doi.org/10.1556/9789634542704";"2019.11.18 08:35:01";"A Haj�tervez�s
jegyzet a t�rgy kis m�rete miatt t�bbk�tetes. Jelen els� k�tet a haj�t�pusok r�vid
ismertet�se ut�n a term�kfejleszt�si koncepci�t, valamint az aj�nlati tervez�s
tervparam�ter-meghat�roz�s�nak munkafolyamat�t r�szletezi, melyek a haj�tervez�s
els�, legalapvet�bb l�p�sei."
"Hajt�stechnika";"Simon Vilmos";"978 963 454 402 9";"Akad�miai
tudom�nyok";"https://mersz.hu/kiadvany/544";"https://mersz.hu/simon-
hajtastechnika";"https://doi.org/10.1556/9789634544029";"2019.10.02 10:42:46";"A
Hajt�stechnika jegyzet a bolognai folyamat szellem�ben, a hazai, k�tciklus�
m�rn�kk�pz�s, ezen bel�l els�sorban a g�p�sz m�rn�k-oktat�s MSc hallgat�i sz�m�ra
k�sz�lt, de rem�nyeim szerint haszonnal forgathatj�k az iparban alkot� szakemberek
is. A jegyzet a hajt�stechnika m�rn�ki feladataira k�v�n felk�sz�teni. A m�rn�k-
konstrukt�r feladata, hogy megtal�lja egy m�szaki alkot�s, egy m�szaki probl�ma
megold�s�t �s azt a lehet�s�gek adott hat�rain bel�l az anyag, a szerkezeti
kialak�t�s, a technol�gia �s a gazdas�goss�g szempontj�b�l optim�lja. Bel�that�, �s
ezt eddigi tanulm�nyaik sor�n m�r megtapasztalhatt�k, hogy a m�rn�k feladata
sohasem determinisztikus: sok k�n�lkoz� lehet�s�g k�z�l kell az adott k�r�lm�nyek
k�z�tt a legjobb megold�st megkeresni �s megtervezni. "
"Halhatatlan �s visszat�r� h�s�k";"Magyar Zolt�n";"978 963 454 691 7";"Akad�miai
Kiad�";"2021";"N�prajz";"https://mersz.hu/kiadvany/848";"https://mersz.hu/magyar-
halhatatlan-es-visszatero-hosok";"https://doi.org/
10.1556/9789634546917";"2021.06.18 08:59:08";"Magyar Zolt�n k�nyve a
folkl�rhagyom�ny egyik legjellemz�bb mondat�pus�r�l ny�jt �tfog� k�pet, �ttekintve
�s elemezve annak nemzetk�zi �s K�rp�t-medencei el�fordul�sait. A halhatatlan �s
visszat�r�/visszav�rt h�s k�pzete egyike a folkl�r elemi gondolatainak, amely
fejl�d�se sor�n fokozatosan k�lt�i form�t, az ut�bbi k�tsz�z �v sor�n pedig nemzeti
jelleget �lt�tt. A magyar t�rt�neti mondahagyom�ny legt�bb h�salakj�val
kapcsolatosan is felmer�lt a t�rgyalt k�pzet - kiv�lt Csaba kir�lyfi, Szent L�szl�,
M�ty�s kir�ly, R�k�czi, Pet�fi �s Rudolf tr�n�r�k�s n�pi hagyom�nyk�re tartalmaz
ilyen adatokat, s t�rv�nyszer�nek is mondhat�, hogy f�k�nt a kaotikus korokban,
levert forradalmak ut�n vir�gzott igaz�n."
"Hanti hadak, manysi mes�k";"Gug�n Katalin (f�szerk.), Kerezsi �gnes, Kub�nyi Kata
(szerk.)";"978 963 454 892 8";"Akad�miai Kiad�";"2023";"M�vel�d�st�rt�net,
Nyelv�szet, T�rt�nelem";"https://mersz.hu/kiadvany/1063";"https://mersz.hu/gugan-
hanti-hadak-manysi-mesek";"https://doi.org/10.1556/9789634548928";"2023.07.27
15:42:57";" Ez a m� a Creative Commons Nevezd meg! 4.0 Nemzetk�zi Licenc
felt�teleinek megfelel�en felhaszn�lhat�. Kik azok a hantik �s manysik? �s ugyan
hogy lehetn�nek b�rmilyen rokonaink, ha m�g nem is hallottam r�luk? k�nyv�nk c�me
alapj�n joggal teheti fel az olvas� ezeket a k�rd�seket. A kor�bban osztj�k �s
vogul n�ven is emlegetett k�t csoportnak a nyelve az, ami �vezredes t�vlatokb�l is
kapcsolatot teremt a magyars�g �s e k�z�tt a k�t nyugat-szib�riai n�p k�z�tt.
K�tet�nk els� r�sz�ben azt mutatjuk be, hogyan v�ltoznak a nyelvek, �s hogyan lehet
m�gis f�nyt der�teni a k�z�tt�k l�v� rokons�gi viszonyokra. A k�nyv m�sodik r�sze
arr�l sz�l, hogyan �lnek most a hantik �s a manysik, s ennek alapj�n kider�l:
probl�m�ik mint p�ld�ul a kultur�lis hagyom�nyok meg�rz�si lehet�s�gei a
globaliz�ci� kor�ban, a kisebbs�gi l�t k�vetkezm�nyei, valamint az iparos�t�snak �s
a k�rnyezetszennyez�snek a mindennapi �letre gyakorolt hat�sai a magyar olvas�k
sz�m�ra is ismer�sek. A k�tet harmadik r�sz�ben imm�r maguk� a hantik� �s manysik�
a sz�: a szerz�k itt arr�l �rnak, milyen k�l�nleges eml�keik vannak, mit jelent
sz�mukra hantinak/manysinak lenni, �s adott esetben milyen kapcsolat f�zi �ket
Magyarorsz�ghoz. A nyelvrokons�g kiss� elvont fogalma ugyanis nagyon is �l� �s
szoros bar�ti kapcsolatok l�tes�t�s�hez vezethet, lek�zdve a sok ezer kilom�ter
t�vols�got. Rem�nyeink szerint k�tet�nk is hozz�j�rul ezen kapcsolatok
fenntart�s�hoz, meger�s�t�s�hez �s ak�r �jabb kapcsolatok l�tes�t�s�hez."
"Hat�rid�k �s tudnival�k a GHS/CLP-ben";"Kardos M�rta";"978 963 295 869 9";"Wolters
mersz.hu/kardos-hataridok-es-tudnivalok-a-ghsclp-ben";"https://doi.org/
10.55413/9789632958699";"2019.10.15 22:52:08";"A nemzetk�zi kereskedelem
megk�nny�t�se, az emberi eg�szs�g, valamint a k�rnyezet v�delme �rdek�ben
kidolgozt�k a vegyi anyagok oszt�lyoz�s�nak �s c�mk�z�s�nek harmoniz�lt rendszer�t.
Ennek eredm�nyek�nt j�tt l�tre a vegyi anyagok oszt�lyoz�s�nak �s c�mk�z�s�nek
egyetemes harmoniz�lt rendszere. (GHS) A v�llalkoz�soknak ismerni�k kell a vegyi
anyagok �s kever�kek oszt�lyoz�sra, c�mk�z�sre, sz�ll�t�s�ra vonatkoz� szab�lyokat.
Az anyagokat k�telez� a DSD ir�nyelv �s a CLP/GHS rendelet szerint is oszt�lyozni.
A DSD ir�nyelv szerint m�r oszt�lyozott, c�mk�zett, csomagolt �s 2010. december 1.
el�tt m�r forgalomba hozott anyagokat 2012. december 1-j�ig kell �tc�mk�zni,
�tcsomagolni. A kiadv�ny c�lja, hogy megfelel� inform�ci�kat ny�jtson az anyagok �s
kever�kek j�v�ben hat�lyos oszt�lyoz�si, c�mk�z�si �s csomagol�si el��r�sair�l, �s
seg�ts�get ny�jtson a 1272/2008/EK rendelet el��r�sainak az �rtelmez�s�ben."
"Hat hadsereg Normandi�ban";"Keegan John";"978 963 454 810 2";"Akad�miai
keegan-hat-hadsereg-normandiaban";"https://doi.org/
10.1556/9789634548102";"2022.04.29 23:40:51";"A Hat hadsereg Normandi�ban a
vil�gh�r� hadt�rt�n�sz, John Keegan egyik alapm�ve. A m�sodik vil�gh�bor� egyik
legink�bb dr�mai �s sorsd�nt� esem�ny�t, a sz�vets�gesek normandiai partrasz�ll�s�t
�s az azt k�vet� esem�nyeket mes�li el sodr�, olvasm�nyos form�ban. A c�mben �g�rt
hat hadsereg igaz�b�l h�t. K�l�n fejezetet kap az amerikai, a kanadai, a sk�t (!),
az angol (!), a n�met, a lengyel �s a szabad francia. A magyar olvas�nak revel�ci�t
jelenthet, ahogyan az angol-brit Keegan megmutatja a haz�ja sz�razf�ldi hader�nem�t
alkot� r�szek mark�ns nemzeti jellegzetess�geit, amelyek a fegyvernemv�laszt�st �s
a harcmodort is er�sen befoly�solt�k (�s befoly�solj�k mind a mai napig). Keegan
tan�ri p�lyafut�sa els� �vtizedeiben a brit katonai akad�mi�n, Sandhurstben egy�tt
oktatott a h�bor�t megnyer� tisztek jav�val. Ez a k�zvetlen �rintkez�s egyed�l�ll�
lehet�s�get biztos�tott a sz�m�ra, hogy meg�rtse a m�sodik vil�gh�bor�s hadvisel�s
alapk�rd�seit. A k�nyv t�bb izgalmas t�m�t is vizsg�l: t�bbek k�z�tt, hogy milyen
hadsereget �ll�t ki egy-egy t�rsadalom, �s az a fegyveres er� mennyire k�pezi le az
illet� t�rsadalmat; �s ezzel �sszef�gg�sben pedig mi tette ""a modern id�k
szakmailag leghat�konyabb"" hadsereg�v� a n�metet, amelyet nemcsak hogy egy, a
v�gletekig gonosz �s aljas, de gazdas�gi �s t�rsadalompolitikai szempontb�l csak a
Szovjetuni��hoz foghat�an kev�ss� hat�kony �s irracion�lis rezsim �ll�tott ki.
Keegan szakszer�s�ge �s intellektu�lis m�lys�ge mellett nagy mes�l� is, �s ebben a
k�nyv�ben sem okoz csal�d�st olvas�inak. "
"Hepatocellularis carcinoma";"Feh�r J�nos, Lengyel Gabriella (szerk.)";"978 963 059
943 6";"Akad�miai
feher-lengyel-hepatocellularis-carcinoma";"https://doi.org/
10.1556/9789630599436";"2018.12.30 00:05:29";"Az els�dleges m�jr�k el�fordul�si
gyakoris�ga vil�gszerte - haz�nkban is - n�, a rosszindulat� betegs�gek k�z�tt az
�t�dik-hatodik leggyakoribb megbeteged�s a vil�gon. Progn�zisa a diagnosztika �s a
ter�pia ut�bbi �vekben bek�vetkezett fejl�d�se miatt jelent�sen javult. A k�nyvben
kit�n� szakemberek foglalj�k �ssze az els�dleges m�jr�k epidemiol�gi�j�t, k�rokait,
klinikai jellemz�it �s sz�r�s�nek fontoss�g�t. A szerz�k ismertetik a
hepatocellul�ris carcinoma molekul�ris biol�gi�j�t, molekul�ris patol�gi�j�t, a
steatosis, cirrhosis, m�jr�k pathomechanizmus�t. Betekint�st adnak a hepatitis B �s
C v�rus onkog�n szerep�vel foglalkoz� irodalomba. �ttekintik a carcinoma
prevenci�ban fontos szerepet j�tsz� kombin�lt interferon- �s ribavirinkezel�s
hat�soss�g�t. Ismertetik a legmodernebb diagnosztikai �s ter�pi�s lehet�s�geket. A
k�nyvet belgy�gy�szoknak, gasztroenterol�gusoknak, seb�szeknek, csal�dorvosoknak
egyar�nt aj�nljuk, �llamvizsg�ra �s szakvizsg�ra k�sz�l� hallgat�knak �s
koll�g�knak is hasznos seg�ts�get ny�jt a felk�sz�l�shez. "
"Hermetikus l�lektan";"Izs� N. Sofia";"978 963 454 466 1";"Akad�miai
hermetikus-lelektan";"https://doi.org/10.1556/9789634544661";"2019.12.10
09:44:01";"Az �si tud�s itt fekszik el�tt�nk, csup�n le kell hajolnunk �rte.
Herm�sz Triszmegisztosz, a nagy beavatott �r�k �rv�ny� tan�t�sait azonban csak a
posztmodern tudom�ny k�pes igazolni. Herm�sz az embert a hierarchikusan rendez�d�tt
vil�gmindens�g szerves r�sz�nek tekinti. Lelki �s szellemi tartalmaink �ltal m�k�d�
tudatunk teszi lehet�v� az univerz�lis �sszek�ttet�st. A hermetikus tanokhoz
hasonl�an a modern tudom�ny is hajlik arra, hogy a vil�gegyetem ink�bb
tudatterm�szet�, mint anyagszer� k�pz�dm�ny: teh�t egy v�gtelen�l hatalmas
makrotudati h�l�zatban �l�nk. �ppen ez�rt Herm�sz modellje csak l�lektani
szempontb�l �rthet� meg igaz�n. Az isteni �s vil�gi �sszetev�inkre vonatkoz�
hermetikus axi�m�k fontos �tmutat�t ny�jtanak az ember egys�ges szeml�let�hez. Ezt
c�lozza meg az �ltalam holopszichol�gi�nak nevezett ir�nyzat. "
"Hevesy Gy�rgy 1885-1966";"Niese Siegfried";"978 963 454 156 1";"Akad�miai
Kiad�";"2018";"Fizika";"https://mersz.hu/kiadvany/303";"https://mersz.hu/niese-
hevesy-gyorgy-1885-1966";"https://doi.org/10.1556/9789634541561";"2018.04.17
15:55:04";"Hevesy Gy�rgy (18851966) Budapesten sz�letett j�m�d� zsid� csal�d �t�dik
gyermekek�nt. Felmen�i k�z�tt keresked�ket, birtokosokat �s gy�rosokat tal�lunk.
Jelent�s felfedez�sek �s tal�lm�nyok f�z�dnek a nev�hez a fizika, k�mia, geol�gia,
biol�gia �s az orvostudom�ny ter�let�n. Felfedezte a hafniumot, nukle�ris elemz�
m�dszereket dolgozott ki, a nev�hez k�thet� a r�ntgenfluoreszcencia-anal�zis
kidolgoz�sa �s az izot�psz�tv�laszt�s, valamint a nukle�ris medicina mint
tudom�ny�g alapjainak lefektet�se. 1943-ban k�miai Nobel-d�jat kapott az izot�pok
nyomjelz�k�nt val� alkalmaz�s��rt a k�miai folyamatok vizsg�lat�ban. Hevesy kor�nak
sz�mos neves tud�s�t ismerte szem�lyesen, t�bbekkel dolgozott egy�tt, t�bbekhez
f�zte szoros bar�ts�g. Siegfried Niese �letrajza bemutatja Hevesy tudom�nyos
eredm�nyeit �s azokat a sokszor neh�z k�r�lm�nyeket, amelyek k�z�tt ezek sz�lettek.
Sz�mos r�szletet id�z Hevesy levelez�s�b�l. Ezekb�l egy olyan ember portr�j�t
ismerhetj�k meg, aki a legnehezebb id�kben sem vesztette el a humor�rz�k�t, �s
tisztelettel tekintett embert�rsaira."
"Hidrogeol�gia";"Juh�sz J�zsef";"978 963 059 830 9";"Akad�miai
Kiad�";"2016";"F�ldrajz";"https://mersz.hu/kiadvany/94";"https://mersz.hu/juhasz-
hidrogeologia";"https://doi.org/10.1556/9789630598309";"2016.08.17 16:38:31";"A
hidrogeol�gia a felsz�n alatti vizek elhelyezked�s�vel, mozg�s�val, a term�szetes
�s az ember �ltal m�dos�tott v�z k�rforgalm�val foglalkozik. Haz�nk f�ldtani
fel�p�t�se a felsz�n alatti vizek ismeret�t, a b�ny�szat, a m�lyv�z�p�t�s �s
magas�p�t�s, a v�zbeszerz�s, a v�zv�delem �s a v�zk�relh�r�t�s szempontj�b�l
egyar�nt fontoss� teszi. A m� c�lja a hidrogeol�gia tudom�nyter�let�nek egys�ges
rendszerben val� t�rgyal�sa az alapokt�l a felsz�n alatti v�zk�szletekkel val�
gazd�lkod�son �t a v�zk�szletv�delemig, az elm�lett�l a gyakorlati megold�sig."
"Horv�torsz�g a f�ggetlens�g kiki�lt�s�t�l az uni�s csatlakoz�sig";"L�rinczn�
Bencze Edit";"978 963 454 498 2";"Akad�miai
lorinczne-bencze-horvatorszag-a-fuggetlenseg-kikialtasatol-az-unios-
csatlakozasig";"https://doi.org/10.1556/9789634544982";"2020.02.28 16:04:36";"A
monogr�fia megvizsg�lja a rendszerv�lt�, a plur�lis demokr�ci�t �s piacgazdas�got
ki�p�t� �llam berendezked�s�t �s m�k�d�s�t, �gy kit�r Horv�torsz�g politikai,
t�rsadalmi, n�pess�gi, etnikai viszonyaira, bemutatja a gazdas�gi �letben
bek�vetkez� v�ltoz�sokat, elemzi az orsz�g ter�leti viszonyait, bel- �s
k�lpolitik�j�t, k�l�n�s tekintettel az Eur�pai Uni�val �s a szomsz�dos �llamokkal
�gy Magyarorsz�ggal is kialak�tott kapcsolatokra. "
"H�- �s atomer�m�vek v�z�zeme 1.";"�sz J�nos";"978 963 454 334 3";"Akad�miai
tudom�nyok";"https://mersz.hu/kiadvany/430";"https://mersz.hu/osz-ho-es-
atomeromuvek-vizuzeme";"https://doi.org/10.1556/9789634543343";"2019.07.12
13:19:28";"A k�nyv c�lja az elm�lt 20-30 �vben keletkezett, �j v�z�zemi
ismeretanyag szintetiz�l�sa �s megismertet�se a magyar szakemberekkel. A k�nyv a
v�z�zem �ltalam �ssze�ll�tott ismeretanyag�t foglalja �ssze bemutatva a magyar
kutat�si eredm�nyeket a megval�s�tott megold�sokkal egy�tt. A nemzetk�zileg is
elismert eredm�nyek f�leg a paksi VVER-440 blokkok primer �s szekunderk�ri v�z�zeme
ter�let�n sz�lettek."
"H�- �s atomer�m�vek v�z�zeme 2.";"�sz J�nos";"978 963 454 401 2";"Akad�miai
tudom�nyok";"https://mersz.hu/kiadvany/535";"https://mersz.hu/ho-es-atomeromuvek-
vizuzeme-2";"https://doi.org/10.1556/9789634544012";"2019.08.23 15:20:13";"A k�nyv
c�lja az elm�lt 20-30 �vben keletkezett, �j v�z�zemi ismeretanyag szintetiz�l�sa �s
megismertet�se a magyar szakemberekkel. A k�nyv a v�z�zem �ltalam �ssze�ll�tott
ismeretanyag�t foglalja �ssze bemutatva a magyar kutat�si eredm�nyeket a
megval�s�tott megold�sokkal egy�tt. A nemzetk�zileg is elismert eredm�nyek f�leg a
paksi VVER-440 blokkok primer �s szekunderk�ri v�z�zeme ter�let�n sz�lettek."
"Hum�n szakosok gyakorlati k�zik�nyve";"Feuer M�ria, Nagy Krisztina";"978 963 454
437 1";"Akad�miai
feuer-nagy-human-szakosok-gyakorlati-kezikonyve";"https://doi.org/
10.1556/9789634544371";"2019.12.19 12:35:46";"A k�nyv a fels�oktat�si hum�n
k�pz�sekben r�szt vev�, terepgyakorlatukat t�lt�, v�gz�s el�tt �ll� hallgat�knak
sz�l, s ezen bel�l kiemelten a szoci�lis munka szakos gyakornokoknak. Az egyetemi
�vek sor�n abszolv�lt elm�leti st�diumok, szemin�riumok �s tantermi gyakorlatok
ut�n a hallgat� bel�p leend� munk�j�nak terep�re, ahol elm�leti tud�s�t a
mindennapi kliensell�t�s gyakorlat�ba kell transzform�lnia. Ez a folyamat
k�pz�s�nek �s k�pzetts�g�nek min�s�gi v�ltoz�s�t, tud�sanyag�nak az eddigiekn�l
l�nyegesen magasabb szint� alkalmaz�s�t k�veteli meg. A k�tet sz�les
k�rben t�r ki a tereppel mint munkahellyel kapcsolatos feladatok, helyzetek, emberi
kontaktusok �s probl�m�k elemz�s�re, majd a kliensekkel folytatott k�zvetlen
tev�kenys�gi form�kat veszi g�rcs� al�, r�szletekbe men� szempontrendszerek
megad�s�val. Ezt k�vet�en �ttekinti a szoci�lpolitikai ell�t�rendszer hazai
elemeit. A z�r�fejezet az els� interj� elk�sz�t�s�t �s a gyakornok �nseg�t�
ment�lhigi�n�s munk�j�t t�rgyalja. A k�nyvet nemcsak hallgat�knak, de
az �ket ir�ny�t� szakembereknek, s�t a fiatal, p�lyakezd� koll�g�knak is aj�nljuk.
S term�szetesen nem csup�n a gyakorlati kliensell�t�sban hivat�sukat teljes�t�
szoci�lis munk�sok, szoci�lpedag�gusok, hanem pszichol�gusok, pszichi�terek,
gy�gypedag�gusok, �v�n�k, tan�rok, szoci�lis asszisztensek is haszonnal
forgathatj�k."
"Hum�n tudom�nyok: pedag�gusk�pz�s �s tananyagfejleszt�s 1.";"Somogyv�ri Lajos,
T�th J�zsef (szerk.)";"978 963 454 427 2";"Akad�miai
Kiad�";"2021";"Pedag�gia";"https://mersz.hu/kiadvany/862";"https://mersz.hu/human-
tudomanyok-pedagoguskepzes-es-tananyagfejlesztes";"https://doi.org/
10.1556/9789634544272";"2021.08.31 08:54:00";"A Pannon Egyetem Modern Filol�giai �s
T�rsadalomtudom�nyi Kar�n, egy 2017 �ta tart� projekt keret�ben �ssze�ll�tott Hum�n
tudom�nyok: pedag�gusk�pz�s �s tananyagfejleszt�s c�m� tanulm�nyk�tete a Kar
int�zeteiben foly� soksz�n� kutat�munk�t mutatja be, amelyet a k�l�nb�z�
tudom�ny�gak, mint a nyelvtudom�ny, az irodalom- �s kult�ratudom�ny, valamint a
t�rsadalom- �s nevel�studom�ny egym�smellettis�ge �s egym�shoz kapcsol�d�sa
jellemez. A kutat�munka eredm�nyek�nt jelen k�tetben a k�l�nb�z� k�pz�seket
fejleszt� �s t�mogat� nevel�studom�nyi, tanul�sm�dszertani �s tananyagfejleszt�si
eredm�nyeket t�rgyalj�k a szerz�k. Az irodalom- �s nyelvtudom�ny, valamint a
t�rsadalomtudom�ny k�rd�sfeltev�sei mellett hangs�lyosan vannak jelen a pedag�gia
�s pszichol�gia kurrens k�rd�sei, az identit�s kialakul�s�t�l eg�szen a
szem�lyis�g- �s csoportfejleszt�sig. A disszemin�ci�s tev�kenys�gben ezt a
tanulm�nyk�tetet terveik szerint ebben az �vben m�g tov�bbi k�t tanulm�nygy�jtem�ny
fogja k�vetni."
"Hum�n tudom�nyok: pedag�gusk�pz�s �s tananyagfejleszt�s 2. ";"Somogyv�ri Lajos,
Kiad�";"2022";"Pedag�gia";"https://mersz.hu/kiadvany/945";"https://mersz.hu/human-
tudomanyok-pedagoguskepzes-es-tananyagfejlesztes
2";"https://doi.org/10.1556/9789634547884";"2022.04.29 22:58:24";"A Pannon Egyetem
Modern Filol�giai �s T�rsadalomtudom�nyi Kar�nak az EFOP 3.4.3 projekt keret�ben
�ssze�ll�tott Hum�n tudom�nyok: pedag�gusk�pz�s �s tananyagfejleszt�s 2. c�m�
tanulm�nyk�tete az els� k�tet folytat�sak�nt bemutatja a Kar int�zeteiben foly�
soksz�n� kutat�munk�t, amelyet a k�l�nb�z� tudom�ny�gak, mint a nyelvtudom�ny, az
irodalom- �s kult�ratudom�ny, valamint a t�rsadalom- �s nevel�studom�ny
egym�smellettis�ge �s egym�shoz kapcsol�d�sa jellemez. A kutat�munka eredm�nyek�nt
jelen k�tetben a k�l�nb�z� k�pz�seket fejleszt� �s t�mogat� nevel�studom�nyi,
tanul�sm�dszertani �s tananyagfejleszt�si eredm�nyeket t�rgyalj�k a szerz�k. Az
irodalom- �s nyelvtudom�ny, valamint a t�rsadalomtudom�ny k�rd�sfeltev�sei mellett
hangs�lyosan vannak jelen a pedag�gia �s a pszichol�gia kurrens k�rd�sei, a
t�voktat�s �s a digit�lis pedag�gia kih�v�sait�l eg�szen az �jfajta seg�t�-t�mogat�
attit�d�k elterjed�s�ig. A disszemin�ci�s tev�kenys�gben ezt a tanulm�nyk�tetet
terveik szerint m�g egy tov�bbi tanulm�nygy�jtem�ny fogja k�vetni."
"Hum�n tudom�nyok: pedag�gusk�pz�s �s tananyagfejleszt�s 3.";"Somogyv�ri Lajos,
somogyvari-toth-human-tudomanyok-pedagoguskepzes-es-tananyagfejlesztes-
3";"https://doi.org/10.1556/9789634548171";"2022.07.08 14:31:29";"A Pannon Egyetem
Modern Filol�giai �s T�rsadalomtudom�nyi Kar�nak az EFOP 3.4.3 projekt keret�ben
�ssze�ll�tott Hum�n tudom�nyok: pedag�gusk�pz�s �s tananyagfejleszt�s 3. c�m�
tanulm�nyk�tete az els� k�t k�tet folytat�sak�nt bemutatja a Kar int�zeteiben foly�
soksz�n� kutat�munk�t, amelyet a k�l�nb�z� tudom�ny�gak, mint a nyelvtudom�ny, az
irodalom- �s kult�ratudom�ny, valamint a t�rsadalom- �s nevel�studom�ny
egym�smellettis�ge �s egym�shoz kapcsol�d�sa jellemez. A kutat�munka eredm�nyek�nt
jelen k�tetben a k�l�nb�z� k�pz�seket fejleszt� �s t�mogat� nevel�studom�nyi,
tanul�sm�dszertani �s tananyagfejleszt�si eredm�nyek �llnak a k�z�ppontban. A
disszemin�ci�s tev�kenys�gben ez a tanulm�nyk�tet lez�rja a projekthez k�t�d�
kutat�munk�t, de egyben �jabb t�vlatokat is nyit a tov�bbi k�rd�sfeltev�sek
megvitat�sa el�tt."
"Hungarian Lexicography III";"Judit Mur�th (szerk.)";"978 963 454 696 2";"Akad�miai
murath-hungarian-lexicography-3";"https://doi.org/
10.1556/9789634546962";"2021.06.17 23:19:23";"The present volume introduces us in
the history of Hungarian mono-, bi-, and multilingual LSP lexicography, its
theoretical evolution, outlines its broader and narrower fields of research and the
tasks ahead. Moreover, the studies have undertaken to investigate and give an
account of the history of lexicography covering various special fields and
providing a critical analysis of the dictionaries involved. Last but not least, the
new technology extending the concept of LSP lexicography is presented. A k�tet
bevezet benn�nket a magyar egy-, k�t- �s t�bbnyelv� szaklexikogr�fia t�rt�net�be,
elm�let�nek kibontakoz�s�ba, v�zolja sz�kebb �s t�gabb kutat�si ter�leteit �s
megval�s�tand� feladatait. A tanulm�nyok ezen t�lmen�en felv�llalt�k n�h�ny kiemelt
szakter�let sz�t�rt�rt�net�nek kikutat�s�t, bemutat�s�t, a felkutatott sz�t�rak
kritikai elemz�s�t, de sor ker�l az �j technol�gia bemutat�s�ra �s ez�ltal a
szaklexikogr�fia fogalm�nak kit�g�t�s�ra is. "
"Idegseb�szet";"Barz� P�l";"978 963 059 902 3";"Akad�miai
barzo-idegsebeszet";"https://doi.org/10.1556/9789630599023";"2017.12.20
11:16:49";"Munk�m sor�n mindenkor fontosnak tartottam azt az oktat�sra, k�pz�sre
vonatkoz� tal�n K�rnyey �ltal megfogalmazott elv�r�st, miszerint minden gyakorl�
orvosnak ismernie kell az ideggy�gy�szati �s az idegseb�szeti betegs�gek kezdeti,
j� progn�zist ny�jt� alakjait, nehogy a betegek t�l k�s�n ker�ljenek szakorvos
kez�be. Az id�k folyam�n sajn�lattal kellett azonban tapasztalnom, hogy az egym�st
k�vet� tan�gyi reformoknak �s a specializ�ci�nak m�r azok a szakm�k is kezdtek
�ldozatul esni, amelyeknek nem csup�n egy-egy panasszal, t�nettel vagy
betegs�gform�val, hanem az eg�sz emberrel kellett foglalkozniuk. Munkat�rsaimmal
arra v�llalkoztunk, hogy olyan, az orvostanhallgat�k �s a gyakorl� orvosok munk�j�t
is seg�t� k�nyvet �ll�tsunk �ssze, amelyben ismertet�sre ker�lnek mindazok a
neurol�giai k�rform�k, amelyeknek gy�gykezel�s�ben az idegseb�szeti ell�t�s
indokolt vagy komolyan m�rlegelend�. B�zunk abban, hogy a k�nyv�nkben megjelen�
szeml�let, a diagnosztikai �s ter�pi�s aj�nl�sok hasznos tan�csokk�nt szolg�lnak
mind az orvosok, mind a betegek sz�m�ra. "
"Id�skori demenci�k csal�di, t�rsadalmi �s pszichol�giai vonatkoz�sai";"Szab�
Lajos";"978 963 454 438 8";"Akad�miai
szabo-idoskori-demenciak-csaladi-tarsadalmi-pszichologiai-vonatkozasai";"https://
doi.org/10.1556/9789634544388";"2019.12.20 23:31:34";"Az id�skori szellemi le�p�l�s
korunk egyik legf�lelmetesebb probl�m�ja. Sokan rettegnek t�le, mik�zben meglep�en
keveset tudnak r�la. Ha szakembereket k�rdez�nk, rendszerint igen bor�l�t�ak, �s
�gy �rzik, hogy a tisztess�ges gondoz�son t�l nem sokat tehet�nk. Szembe kell
n�zn�nk azzal is, hogy az ell�t�si h�tterek el�gtelenek, �s a gondoz� csal�dok nagy
terheket hordozva gyakran magukra maradnak. Ez a k�nyv a gondoz�snak �s a gondoz�
csal�dok t�mogat�s�nak olyan �tjait mutatja be, amelyek egy �talakul� gondoz�si
kult�r�ban es�lyt k�n�lnak arra, hogy a demenci�val k�zd�k �s gondoz�ik egy
t�mogat� k�rnyezetben min�l tov�bb meg�rizhess�k �nmagukat, egy �lhet� �let apr�
�r�meit �s emberi kapcsolataik k�lcs�n�ss�g�t. A k�nyv fontos �zenete, hogy a
demenci�val k�zd� id�sek neh�zs�geik ellen�re auton�m feln�tt emberek a meg�lt l�t
tapasztalataival, �rz�sekkel, v�gyakkal, az emberi kapcsolatok meg�rz�s�nek
ig�ny�vel, �s egyben olyanok, akiknek t�maszra van sz�ks�g�k, hogy boldogulni
tudjanak az egyre nehezebben megfejthet� vil�gban."
"Id�skor� �rtelmi fogyat�kos emberek k�s�r�se, seg�t�se";"K�zenfogva Alap�tv�ny,
Lebenshilfe �sterreich (szerk.)";"978 963 454 467 8";"Akad�miai
idoskoru-ertelmi-fogyatekos-emberek-kiserese-segitese";"https://doi.org/
10.1556/9789634544678";"2019.12.17 09:53:28";"Az id�skor� �rtelmi fogyat�koss�ggal
�l� emberek �letmin�s�g�r�l �s a nekik ny�jtott szolg�ltat�sok kialak�t�s�r�l
folytatott diskurzus az elm�lt �vekben egyre nagyobb hangs�llyal van jelen a
szoci�lis rehabilit�ci� hazai szakirodalm�ban. E k�nyv az �rtelmi fogyat�koss�ggal
�l� id�s emberek k�s�r�s�nek, seg�t�s�nek szoci�lis, pedag�giai, pszichol�giai �s
orvosi szempontjait ismerteti, �s igyekszik a mindennapokban alkalmazhat� tud�st
adni azoknak, akik vel�k dolgoznak vagy �lnek. Az osztr�k �s magyar szerz�k
egy�ttm�k�d�s�ben k�sz�lt k�zik�nyv foglalkozik t�bbek k�z�tt az eg�sz �leten �t
tart� gy�gypedag�giai k�s�r�s, a szabadid�-szervez�s, a foglalkoztat�s, a
feln�ttk�pz�s �s sz�mos speci�lis ter�pia t�m�j�val, a haldokl� t�mogat�s�nak
k�rd�sk�r�vel, �s megpr�b�l olyan ismereteket ny�jtani, amelyek hozz�j�rulhatnak
ahhoz, hogy az �rtelmi fogyat�koss�ggal �l� id�s emberek tartalmasabb �letet �s
jobb �letmin�s�get �rjenek el. Aj�nljuk a k�zik�nyvet a szoci�lis szolg�ltat�sokban
dolgoz� szakembereknek, gy�gypedag�gusoknak �s gy�gypedag�giai asszisztenseknek,
szoci�lis munk�soknak, valamint az id�s �rtelmi fogyat�kos emberekkel dolgoz�
minden szakembernek."
"Illem, etikett, protokoll";"Sille Istv�n";"978 963 059 796 8";"Akad�miai
Kiad�";"2016";"Gazdas�g, �zleti
kommunik�ci�";"https://mersz.hu/kiadvany/131";"https://mersz.hu/sille-illem-
etikett-protokoll";"https://doi.org/10.1556/9789630597968";"2016.10.15
10:31:24";"1982-ben ker�ltem a K�lkereskedelmi Miniszt�riumba. Ott tal�lkoztam
el�sz�r azzal, hogy l�tezik Protokoll oszt�ly. Hogy a protokoll mit is jelent, azt
az oszt�ly vezet�j�t�l, Sille Istv�nt�l �s munkat�rsait�l lestem el. Sille Istv�n
k�nyve �vtizedek �ta alapirodalom. Ig�nyes munka volt m�r az els� kiad�s is, de a
legvonz�bb egy-egy �jabb kiad�sn�l, hogy mindig egy picivel t�bb van benne.
Kieg�sz�lt gasztron�miai viselked�st�rt�nettel, azt�n a fogyat�kkal �l�k
protokollj�val, majd az Eur�pai Uni� protokollj�val, a k�zszerepl�ssel, a k�l�nb�z�
orsz�gok �zleti szok�saival. T�nyleg leny�g�z� ez a szorgalom, odafigyel�s! Nagy
�r�mmel vettem, hogy most v�gre minden inform�ci� egy k�tetben lesz a kezemben.
Magam is sokat tanulok bel�le. G�r�g Ibolya protokoll szak�rt�, c. f�iskolai
docens �szinte sz�vvel aj�nlom ezt az egyszerre szakszer� �s olvasm�nyos k�nyvet
oktat�si int�zm�nyeknek, c�geknek, civil szervezeteknek, mag�nszem�lyeknek,
csal�doknak: mindenkinek. Ez a 13., b�v�tett kiad�s azt bizony�tja, hogy a k�nyv a
viselked�skult�r�r�l �s a protokollr�l sz�l� olyan alapm�, amely folyamatosan
k�veti a vil�g v�ltoz�sait. Tank�nyv vagy k�telez� irodalom? Egy biztos: mindenki
hasznosan tudja forgatni, hiszen az �let valamennyi fontos mozzanat�ra kaphatunk
bel�le �tmutat�st. Ak�r idehaza, mindennapi kapcsolatainkban vagy egy kiv�telesen
�nnep�lyes alkalomra k�sz�lve, ha nem vagyunk biztosak abban, hogyan viselkedj�nk,
ak�r k�lf�ld�n j�rva, nehogy zavarba ker�lj�nk egy m�sik orsz�g elt�r� viselked�si
szok�sai miatt. Ilyen �s sok-sok m�s esetben j� lesz Sille Istv�n alapm�v�t
levenni k�nyvespolcunkr�l. Karger Kocsis L�szl� protokollf�n�k, a Nemzetk�zi
Cerem�nia �s Protokoll Sz�vets�g aleln�ke"
"Illusions of Entrepreneurship / Theories of Entrepreneurial Behaviour";"Gergely
N�meth";"978 963 454 839 3";"Akad�miai Kiad�";"2022";"Gazdas�g,
Menedzsment";"https://mersz.hu/kiadvany/1001";"https://mersz.hu/nemeth-illusions-
of-entrepreneurship-theories-of-entrepreneurial-behaviour";"https://doi.org/
10.1556/9789634548393";"2022.12.08 12:33:33";
"Immanuel Kant";"Boros J�nos";"978 963 454 740 2";"Akad�miai
immanuel-kant";"https://doi.org/10.1556/9789634547402";"2021.11.11 10:24:47";"Boros
J�nos (P�cs, 1954), a P�csi Tudom�nyegyetem tan�ra. Filoz�fiai tanulm�nyait
Sv�jcban, N�metorsz�gban, Franciaorsz�gban �s az Egyes�lt �llamokban v�gezte.
Alapvet� szerepet j�tszott a p�csi egyetemen a filoz�fia szak (1992) �s a filoz�fia
doktori iskola (2002) l�trehoz�s�ban. Jelen k�tet a tizenharmadik monogr�fi�ja,
mely bevezet�st k�v�n adni Immanuel Kant (17241804) filoz�fi�j�ba, m�veinek
olvas�s�ba. Sapere aude!, azaz Legyen b�tors�god saj�t �rtelmedet haszn�lni!
sz�l�totta f�l kort�rsait az �jkor legjelent�sebb filoz�fusa, a gondolkod�st�rt�net
egyik legnagyobb alakja. Az elm�lt k�tsz�z �vben nyilv�nval�v� v�lt, hogy Kant
jelent�s�g�ben �s hat�s�ban egyenrang� a rendszeres gondolkod�st �s a tudom�nyokat
megalapoz� antik g�r�g filoz�fusokkal, Sz�krat�sszel, Plat�nnal �s
Arisztotel�sszel. Sz�krat�sz m�dszer�vel, azaz ellenl�basunk tudatlans�g�nak napn�l
vil�gosabb bizony�t�s�val �r�k id�kre v�gezt�nk az erk�lcs�t �s a vall�st t�mad�
minden ellenvet�ssel, �ll�totta a nagy n�met gondolkod�. Napjainkra egyetlen
filoz�fiai, hum�ntudom�nyi ir�nyzat vagy iskola sem k�pzelhet� el az � hat�sa
n�lk�l, s�t agykutat�k �s neurol�gusok is egyre nagyobb figyelmet szentelnek
�r�sainak."
"India. T�rt�nelem, politika, gazdas�g";"G�thy Vera";"978 963 454 246 9";"Akad�miai
T�rt�nelem";"https://mersz.hu/kiadvany/388";"https://mersz.hu/gathy-india-
tortenelem-politika-gazdasag";"https://doi.org/10.1556/9789634542469";"2018.10.24
13:11:51";"Ez az egyetemi jegyzet a P�zm�ny P�ter Katolikus Egyetem
B�lcs�szettudom�nyi Kar�nak Nemzetk�zi Kapcsolatok-szakos, k�l�nb�z� �vfolyamokra
j�r� hallgat�inak k�v�n seg�ts�get ny�jtani India-tanulm�nyaikhoz, de valamennyi
hallgat� haszonnal forgathatja. K�t r�szb�l �ll. Az els� r�sz r�vid �ttekint�st
k�n�l a nemzetk�zi kapcsolatok-szakos hallgat�knak India t�rt�net�r�l, majd a
m�sodik fel�ben r�szletesebben bemutatja a mai India gazdas�gi, t�rsadalmi �s
politikai viszonyait. A m�sodik r�sz az indiai szubkontinens vall�sainak
t�rt�net�r�l ad t�j�koztat�st. "
"Inform�ci�s m�velts�g fels�fokon ";"Dud�s Anik�";"978 963 454 242 1";"Akad�miai
Kiad�";"2018";"";"https://mersz.hu/kiadvany/387";"https://mersz.hu/dudas-
informacios-muveltseg-felsofokon";"https://doi.org/
10.1556/9789634542421";"2018.10.24 13:11:32";"E munka el�zm�nye K�nyvt�rinformatika
c�mmel jelent meg 2011-ben. A tartalomszolg�ltat�sok az online technol�giai
feljeszt�sekkel l�p�st tartva rendk�v�li iramban v�ltoznak, a friss�t�sek k�vet�se,
az �jdons�gok alkalmaz�sa megker�lhetetlen. A hangs�lyeltol�d�sokat �s a tartalmi
meg�j�t�s m�rt�k�t a f�c�m v�ltoz�sa is jelzi (Inform�ci�s m�velts�g fels�fokon).
Az �ssze�ll�t�s els�dleges c�lja a korszer� k�nyvt�ri rendszer �s a kapcsol�d�
szolg�ltat�sok ismertet�se, a szakirodalmi inform�ci�forr�sok �s felhaszn�l�suk
�ttekint�se. Ezen t�lmen�en olyan k�zik�nyv szerep�t is be szeretn� t�lteni, amely
kieg�sz�t�je lehet a kutat�sm�dszertani bevezet�knek, seg�ts�get ny�jthat az �n�ll�
tanul�shoz, a szakirodalmi �s egy�b inform�ci�forr�sok megismer�s�hez, a
kutat�munka megkezd�s�hez �s az �jfajta digit�lis m�velts�get ig�nyl� m�s
foglalkoz�sokhoz is. Vez�rfonalk�nt, a tartalomszolg�ltat�sok �j trendjeinek
�ttekint�sek�nt, a b�lcs�szet- �s t�rsadalomtudom�nyi ter�leteken tev�kenyked�
valamennyi elhivatott szakembernek is aj�nlhat�. K�zik�nyvk�nt mindazok sz�m�ra
hasznos lehet, akik t�g�tani szeretn�k a szakter�leti forr�sokr�l szerzett
tud�sukat, be szeretn�nek pillantani a korszer� szakirodalmi adatb�zisok vil�g�ba,
�s ezeket az eszk�z�ket kreat�van szeretn�k hasznos�tani a saj�t munk�juk sor�n."
"Ingatlanjog I.";"F�nyin� Kazareczki Andrea, Tolnai Ildik�";"978 963 295 822
4";"Wolters Kluwer
fonyine-tolnai-ingatlanjog-i";"https://doi.org/10.55413/9789632958224";"2019.10.15
23:02:05";"A Ptk. mag�njogi sorozat �j k�tet�vel egy olyan k�zik�nyvet szeretn�nk a
jogalkalmaz�k kez�be adni, amely sz�mos gyakorlati p�ld�n �t mutatja be a peres
gyakorlatot, a hat�kony jogszerz�shez �s jog�rv�nyes�t�shez vezet� utat, hogy min�l
sz�nvonalasabban k�pviselhess�k �gyfeleik �rdekeit �s szerezzenek �rv�nyt
jogaiknak, t�mogass�k k�telezetts�geik teljes�t�s�t. A k�nyv I. fejezet�ben a
magyar ingatlanjog t�rt�neti fejl�d�s�t k�v�nja bemutatni az Aranybull�t�l a
kir�lyi dekr�tumokon, Werb�czy H�rmask�nyv�n, a t�rv�nyhoz�s t�rv�nycikkein
kereszt�l 1945-ig; kieg�sz�tve a Magyar Kir�lyi Curia dologi jogra vonatkoz�
d�nt�seib�l �sszegy�jt�tt szemelv�nyekkel. Ugyanitt esik sz� az ingatlanjog
forr�sair�l, a k�telmi �s dologi jog kapcsolat�r�l, az ingatlan �s ingatlanjog
fogalm�r�l, az ingatlanok csoportos�t�s�r�l. A II. fejezet az ingatlantulajdonnak a
Ptk. Dologi Jogi K�nyv�ben foglalt �ltal�nos szab�lyaival foglalkozik az 1959-es
Ptk. �s a b�r�i gyakorlat t�kr�ben. A III. fejezetben az ingatlan tulajdonjog�nak
megszerz�s�vel foglalkozunk, kiemelt hangs�lyt ford�tva az ingatlan-nyilv�ntart�s
m�k�d�s�re, buktat�ira. A b�r�i gyakorlat seg�ts�g�vel mutatjuk be hogyan lehet a
k�v�nt joghat�st, a tulajdonszerz�st min�l eredm�nyesebben el�rni, hogyan kell
bejegyz�sre alkalmas okiratot szerkeszteni, milyen alakis�gokra �s a jogalanyok
szerz�si joga �s lehet�s�ge k�r�ben mire kell figyelni. R�szletesen taglaljuk a
tulajdonszerz�si m�dozatokat, k�l�n�s hangs�lyt fektetve a Ptk. �j szab�lyaira, a
b�r�i gyakorlatra, az ingatlanokkal kapcsolatos tulajdoni perek esetleges
buktat�ira. A IV. fejezet ugyanilyen szempontok szerint foglalkozik az ingatlan
k�z�s tulajdon�nak l�trej�tt�vel �s megsz�ntet�si m�dozataival."
"Ingatlanjog I. ";"F�nyin� Kazareczki Andrea, Tolnai Ildik�";"978 963 295 929
ingatlanjog-i";"https://doi.org/10.55413/9789632959290";"2020.06.25 10:50:53";"A
Ptk. mag�njogi sorozat �j k�tet�vel egy olyan k�zik�nyvet szeretn�nk a
jogalkalmaz�k kez�be adni, amely sz�mos gyakorlati p�ld�n �t mutatja be a peres
gyakorlatot, a hat�kony jogszerz�shez �s jog�rv�nyes�t�shez vezet� utat, hogy min�l
sz�nvonalasabban k�pviselhess�k �gyfeleik �rdekeit �s szerezzenek �rv�nyt
jogaiknak, t�mogass�k k�telezetts�geik teljes�t�s�t. Az �tdolgozott kiad�s t�bbek
k�zt m�r tartalmazza a 2018. janu�r 1-j�n hat�lyba l�pett �kr. �s Pp. szab�lyoz�s�t
is. A k�nyv I. fejezet�ben a magyar ingatlanjog t�rt�neti fejl�d�s�t k�v�nja
bemutatni az Aranybull�t�l a kir�lyi dekr�tumokon, Werb�czy H�rmask�nyv�n, a
t�rv�nyhoz�s t�rv�nycikkein kereszt�l 1945-ig; kieg�sz�tve a Magyar Kir�lyi Curia
dologi jogra vonatkoz� d�nt�seib�l �sszegy�jt�tt szemelv�nyekkel. Ugyanitt esik sz�
az ingatlanjog forr�sair�l, a k�telmi �s dologi jog kapcsolat�r�l, az ingatlan �s
ingatlanjog fogalm�r�l, az ingatlanok csoportos�t�s�r�l. A II. fejezet az
ingatlantulajdonnak a Ptk. Dologi Jogi K�nyv�ben foglalt �ltal�nos szab�lyaival
foglalkozik az 1959-es Ptk. �s a b�r�i gyakorlat t�kr�ben. A III. fejezetben az
ingatlan tulajdonjog�nak megszerz�s�vel foglalkozunk, kiemelt hangs�lyt ford�tva az
ingatlan-nyilv�ntart�s m�k�d�s�re, buktat�ira. A b�r�i gyakorlat seg�ts�g�vel
mutatjuk be hogyan lehet a k�v�nt joghat�st, a tulajdonszerz�st min�l
eredm�nyesebben el�rni, hogyan kell bejegyz�sre alkalmas okiratot szerkeszteni,
milyen alakis�gokra �s a jogalanyok szerz�si joga �s lehet�s�ge k�r�ben mire kell
figyelni. R�szletesen taglaljuk a tulajdonszerz�si m�dozatokat, k�l�n�s hangs�lyt
fektetve a Ptk. �j szab�lyaira, a b�r�i gyakorlatra, az ingatlanokkal kapcsolatos
tulajdoni perek esetleges buktat�ira. A IV. fejezet ugyanilyen szempontok szerint
foglalkozik az ingatlan k�z�s tulajdon�nak l�trej�tt�vel �s megsz�ntet�si
m�dozataival."
"Ingatlanjog II. ";"Aszal�s D�niel, B�nyai Krisztina, F�nyin� Kazareczki Andrea,
Vit�l-Eigner Be�ta";"978 963 295 930 6";"Wolters Kluwer Hungary
aszalos-ingatlanjog-ii";"https://doi.org/10.55413/9789632959306";"2020.06.25
10:53:40";"A Ptk. mag�njogi sorozat �j k�tete �j ter�leteket bont ki az ingatlanra
vonatkoz� szab�lyoz�sb�l. A kiadv�ny I. fejezete a birtok �s birtokv�delem
�ltal�nos szab�lyaival foglalkozik, ezen bel�l is p�ld�ul a birtok megszerz�s�nek,
�truh�z�s�nak, megsz�n�s�nek, a jogos �s a jogalap n�lk�li birtokl�snak, a
birtoks�rt�snek �s a birtokv�delemnek a szab�lyaival. A II. fejezet az ingatlan-
v�grehajt�s szab�lyait mutatja, az ingatlan lefoglal�s�t�l kezdve az �rver�sen �t
eg�szen a jogorvoslatokig �s az ingatlanig�nyperig. A III. fejezet foglalkozik az
ingatlan-nyilv�ntart�si k�zigazgat�si perekkel, amely pereket a Kp., illetve az
�kr. alapj�n mutat be, kiemelve a kor�bbi b�r�i gyakorlat id�t�ll� elemeit. A
fejezet felt�rja azokat a probl�m�kat, k�rd�seket is, amelyeket a joggyakorlatnak
kell majd kidolgoznia; ismerteti t�bbek k�zt az alkalmazand� jogot, a per t�rgy�t,
foglalkozik a per megind�t�s�nak felt�teleivel, a kereseti k�relemmel �s a
keresetlev�llel, a per folyamat�val, a perorvoslatokkal. A IV. fejezet a
term�f�ldre vonatkoz� szab�lyokat mutatja be, �gy t�bbek k�z�tt a f�ld
tulajdonjog�nak megszerz�s�t, a f�ldhaszn�lat �s hasznos�t�s szab�lyait,
foglalkozik az egyes korl�toz�sokkal, valamint a zsebszerz�d�sekkel is."
"Ingatlanok �s k�zleked�si eszk�z�k szerepe az �f�ban";"Horv�th D�vid";"978 963 295
Kft.";"2019";"Ad�z�s";"https://mersz.hu/kiadvany/612";"https://mersz.hu/horvath-
ingatlanok-es-kozlekedesi-eszkozok-szerepe-az-afaban";"https://doi.org/
10.55413/9789632958491";"2019.11.25 15:14:11";"Az ingatlanok �s a k�zleked�si
eszk�z�k k�zponti helyet foglalnak el a gazdas�gi �letben, hiszen a legt�bb
v�llalkoz�s rendelkezik legal�bb egy ingatlannal, amely a regisztr�ci�j�nak,
illetve a m�k�d�s�nek helysz�ne, valamint jellemz�en legal�bb egy g�pj�rm�vel,
amely valamilyen form�ban hozz�j�rul a tev�kenys�ge kifejt�s�hez. E
megker�lhetetlen jelleg ok�n ezen dolgok �rt�kes�t�se, hasznos�t�sa, az azokkal
kapcsolatos szolg�ltat�sok ny�jt�sa mindennaposnak tekinthet�, amely az ingatlanok
�s k�zleked�si eszk�z�k �rintetts�g�vel teljes�l� �gyletekre vonatkoz� forgalmi
ad�z�s szab�lyainak ismeret�t is n�lk�l�zhetetlenn� teszi. Kiadv�nyunk ennek
megfelel�en a k�z�s hozz�adott�rt�k-ad� �s az �ltal�nos forgalmi ad� rendszer�ben
el�fordul� jogszab�lyi rendelkez�sek elemz�s�vel, gyakorlati p�ld�k bemutat�s�val
igyekszik seg�ts�get ny�jtani a v�llalkoz�sok mindennapi m�k�d�se sor�n el�fordul�
probl�m�k megold�s�hoz. "
"Innov�ci� a sz�l�szapor�t�sban";"Szab� P�ter (szerk.)";"978 963 454 449
4";"Akad�miai
Kiad�";"2019";"Agr�rtudom�ny";"https://mersz.hu/kiadvany/582";"https://mersz.hu/
szabo-innovacio-a-szoloszaporitasban";"https://doi.org/
10.1556/9789634544494";"2019.10.14 15:06:17";"A sz�l� strat�giai mez�gazdas�gi
term�k�nk, a bel�le k�sz�l� bor kiemelked� exportcikk �s egyben gasztron�mi�nk-,
kult�r�nk szerves r�sze, nemzeti karakter�nk hordoz�ja. A sz�l�szet-bor�szat
ter�let�n a sikerhez folyamatos odafigyel�sre, t�r�d�sre van sz�ks�g a szakma �s a
tudom�ny r�sz�r�l egyar�nt. J� azt l�tni, hogy a Doktoranduszok Orsz�gos Sz�vets�ge
felismerte ennek a ter�letnek a soksz�n�s�g�t �s tudj�k azt is, hogy milyen
sz�lesk�r� tud�st, milyen felel�s hozz��ll�st v�r el mindenkit�l, aki foglalkozik
vele. �ppen ez�rt az Agr�rminiszt�rium sz�m�ra nagy �r�m, hogy felkarolva a fiatal
kutat�kat, megalkott�k ezt a hi�nyp�tl� kiadv�nyt. Ez a k�nyv sokkal t�bb, mint
kutat�si eredm�nyek �ttekint�se: az innovat�v, kiemelten magas biol�giai �rt�k�,
v�rusmentes sz�l� szapor�t�anyag-el��ll�t�si tev�kenys�gek publik�l�s�n kereszt�l,
olyan fontos technol�gi�kat �s fejleszt�seket mutat be, melyek az �gazatban
dolgoz�knak, a kutat�knak �s a laikusoknak egyar�nt fontos seg�danyagot adnak.
�sszess�g�ben teh�t, a magyar sz�l�szet rangj�nak �s jelent�s�g�nek megfelel�
m�lys�g� szakmais�ggal betekint�st ad a sz�l�szapor�t�s ir�nyaiba �s motiv�ci�t is
ny�jt haz�nk agr�rium�nak tov�bbi fejleszt�s�hez. "
"Innov�ci� a turizmusban";"M�hr Tivadar, Keller Krisztina, Birkner Zolt�n";"978 963
454 792 1";"Akad�miai
Kiad�";"2022";"Turizmus";"https://mersz.hu/kiadvany/956";"https://mersz.hu/mahr-
keller-birkner-innovacio-a-turizmusban";"https://doi.org/
10.1556/9789634547921";"2022.05.05 15:02:53";"E hi�nyp�tl� jelleggel �r�dott k�nyv
c�lja, hogy az olvas�t v�gigvezesse a turizmusinnov�ci� �rtelmez�si ter�letein. A
k�tet az innov�ci� fogalm�nak, folyamat�nak, modelljeinek, rendszer�nek, m�r�si
lehet�s�geinek bemutat�s�t k�vet�en a szolg�ltat�si szektor innov�ci�s potenci�lj�t
tekinti �t. A szerz�k az innov�ci�politika eszk�zrendszer�nek vizsg�lata ut�n hazai
�s nemzetk�zi p�ld�kon kereszt�l mutatj�k be ennek megval�sul�s�t a gyakorlatban. A
t�rsadalmi innov�ci� �s turizmus kapcsolat�nak elemz�se egy tov�bbi �g�retes
kutat�si ir�nyt vet�t el�. A turisztikai alrendszerekben felismerhet� innov�ci�s
elemek, folyamatok bemutat�s�t k�vet�en a szerz�k a tud�s l�trehoz�s�nak �s
menedzsmentj�nek fontoss�g�ra vil�g�tanak r� a turizmusban �s az innov�ci�s
folyamatokban. A k�nyvben az elm�leti h�tt�r ismertet�se mellett esettanulm�nyok,
kor�bbi kutat�sok eredm�nyei is megtal�lhat�k."
"Innov�ci� az oktat�sban";"Fazekas �gnes (szerk.)";"978 963 454 714 3";"Akad�miai
fazekas-innovacio-az-oktatasban";"https://doi.org/
10.1556/9789634547143";"2021.11.16 23:41:24";"E k�nyv az elm�lt �vek egyik
legnagyobb volumen� hazai oktat�skutat�s, az Innova projekt eredm�nyeit �sszegzi.
Arra az �tfog� k�rd�sre ad v�laszt, hogy milyen felt�telek mellett j�nnek l�tre �s
terjednek el az alulr�l �p�tkez� v�ltoztat�sok, innov�ci�k. A kvalitat�v �s
kvantitat�v elj�r�sokat �tv�z� kutat�s az oktat�si szektor minden alrendszer�re
kiterjedt, illetve az innov�ci�k sz�les spektrum�t vizsg�lta, bele�rtve a tantermi
folyamatokat �rint� kurrikulumv�ltoztat�sokat �s szervezeti m�k�d�st moderniz�l�
vezet�si vagy menedzsmentinnov�ci�kat is."
"Innov�ci�menedzsment";"Hoffer Ilona";"978 963 454 885 0";"Akad�miai
Menedzsment";"https://mersz.hu/kiadvany/1060";"https://mersz.hu/hoffer-
innovaciomenedzsment";"https://doi.org/10.1556/9789634548850";"2023.08.07
09:57:03";"A szakk�nyv oktat�si, k�pz�si, a t�mak�r ir�nt �rdekl�d�k sz�m�ra pedig
�sszefoglal� c�llal k�sz�lt, egy 14 k�tetes sorozat alapoz� k�tetek�nt. Ebb�l
kiindulva az innov�ci�t annak szerte�gaz� �s soksz�n� �rtelmez�se miatt a k�nyv
fogalomcsal�dnak tekinti. Ebben a kontextusban ker�l megvil�g�t�sra a t�mak�r
komplexit�sa, mely a fogalmi, �rtelmez�si kapaszkod�kt�l az innov�ci�menedzsment
szeml�leti lehet�s�gein �s feladatain kereszt�l mutatja be az elm�let �s a
gyakorlat soksz�n�s�g�t. A k�nyv ismeretanyaga �nmag�ban is �rtelmezhet�, �tfog�
jelleg� �sszegz�se az innov�ci�menedzsmentnek, mik�zben kapcsol�d�si pontokat ad a
sorozat tov�bbi k�teteihez, amelyekben az egyes t�mak�r�k r�szletes kifejt�se
megt�rt�nik."
"Innov�ci�politika �s KFI infrastrukt�r�k";"Birkner Zolt�n (szerk.)";"978 963 454
878 2";"Akad�miai
birkner-innovaciopolitika-es-kfi-infrastrukturak";"https://doi.org/
10.1556/9789634548782";"2023.09.04 23:55:21";"Az al�bbi tank�nyv abban seg�ti
�n�ket, hogy az Innov�ci�politika c�m� tant�rgy megismer�se sor�n az el�ad�son
hallott inform�ci�kat szintetiz�lni tudj�k, illetve rendszerbe foglalva is l�ss�k a
tananyagot. A k�nyv h�rom nagy t�m�val foglalkozik. 1. M�sz�ros �d�m seg�t
tiszt�zni az innov�ci� fogalm�t, az innov�ci�politika l�nyeg�t, �rtelm�t, t�pusait,
illetve az eszk�zeit. Remek p�ld�kkal igazolja az innov�ci�politika fontoss�g�t. �s
val�ban, mi�rt van sz�ks�g innov�ci�politik�ra? Az innov�ci�politika napjaink
gyorsan v�ltoz� vil�g�ban k�l�n�s jelent�s�g�. Ennek tal�n legfontosabb oka, hogy a
k�l�nb�z� eredet� �s megjelen�si form�j� v�ls�gokra �s a glob�lis t�rsadalmi,
gazdas�gi, technol�giai kih�v�sokra a KFI, illetve az innov�ci�politika adhatja meg
a v�laszt. M�sz�ros �d�m szakmai felk�sz�lts�g�t a Nemzeti Kutat�si, Fejleszt�si �s
Innov�ci�s Hivatalban (tov�bbiakban: NKFIH) er�s�tette meg, � felelt a nagy
horderej� KFI-strat�gi�k el�k�sz�t�s��rt, meg�r�s��rt, szerte�gaz� tapasztalattal
rendelkezik elemz�, �rt�kel� kutat�sokban, jelenleg az IFUA Horv�th and Partners
vezet� tan�csad�ja. 2. A m�sodik nagy t�ma a kutat�si infrastrukt�r�kat t�rgyalja.
Szab� Istv�n a kutat�si infrastrukt�ra defin�ci�j�val foglalkozik, azokra a
k�rd�sekre keresi a v�laszt, hogy milyen lehets�ges t�rsadalmi-gazdas�gi hat�sai
lehetnek ezeknek, illetve hogyan lehet esetleg m�sra is haszn�lni a kutat�son k�v�l
a megl�v� k�pess�geket. A kutat�si infrastrukt�r�k jellemz�inek meghat�roz�s�n�l
l�tni fogjuk, hogy sz�mos elem�k m�g nem tiszt�zott teljesen, �gy p�ld�ul a hat�suk
m�r�se m�g gyerekcip�ben j�r. A t�ma aktu�lis �s kiemelten fontos, hiszen a
tudom�nyhoz kapcsol�d� modern infrastrukt�r�k kialak�t�sa egyre dr�g�bb, ez�rt
fontos tiszt�zni a v�rhat� eredm�nyeket. A kutat�si infrastrukt�r�k meg�rt�se
fontos ter�lete az innov�ci�politik�nak is. Szab� Istv�n az NKFIH tudom�nyos �s
nemzetk�zi eln�khelyettese, � felel t�bbek k�z�tt a nemzetk�zi kutat�si
infrastrukt�r�khoz t�rt�n� hazai csatlakoz�s�rt, illetve � k�pviseli a korm�nyt a
Kutat�si Infrastrukt�r�k Eur�pai Strat�giai F�rum�ban. 3. A harmadik nagy fejezet
a kutat�s-fejleszt�si �s innov�ci�s szakpolitika az Eur�pai Uni�ban t�m�t dolgozza
fel. Csuzdi Szonja felteszi a k�rd�st, hogy sz�ks�g van-e k�z�ss�gi szint� kutat�s-
fejleszt�si szakpolitik�ra? A v�lasz igen, ez�rt Szonja bemutatja a keretprogram
sz�let�s�t, az Eur�pai Kutat�si T�rs�g (EKT) koncepci�j�t, ennek az elemeit. Nagyon
hasznos tud�sra tehet�nk szert a 2021-2027-es keretprogram megismer�s�vel, amely
nagyban befoly�solja a hazai innov�ci�politika ir�nyait is. Csuzdi Szonja az NKFIH
Nemzetk�zi F�oszt�ly�t vezeti, t�bb �vtizedes tapasztalattal rendelkezik a
tudom�nydiplom�cia, tudom�nypolitika nemzetk�zi ter�letein, sz�mtalan f�rumon �
k�pviseli a magyar szakpolitik�t a fenti t�m�kban. "
"Innov�ci�s m�dszertan";"De�k Csaba";"978 963 454 903 1";"Akad�miai
deak-innovacios-modszertan";"https://doi.org/10.1556/9789634549031";"2023.08.24
17:05:27";"Az innov�ci� c�lja �j �rt�k l�trehoz�sa, megalkot�sa. Az innov�ci�
sikere �s az elv�rt eredm�nyek el�r�se kifinomult folyamatokat, alapos tud�st �s a
megfelel� eszk�z�k haszn�lat�t k�veteli meg. A k�nyv egyes fejezetei betekint�st
adnak az olvas�nak az innov�ci�menedzsment, az innov�ci�s m�dszertanok vil�g�ba az
alapok elsaj�t�t�s�t�l a gyakorlatban val� haszn�lhat�s�gig. A k�nyv
szisztematikusan vezeti v�gig az olvas�t az innov�ci�s folyamaton, bemutatja az
innov�ci� t�rgy�t, k�l�nb�z� t�pusait, tov�bb� eszk�z�ket, m�dszereket aj�nl a
fejleszt�sek megval�s�t�s�hoz."
"Innov�ci� versus min�s�gmenedzsment - avagy az oximoron felold�sa";"Csizmadia
Tibor";"978 963 454 879 9";"Akad�miai Kiad�";"2023";"Gazdas�g,
Menedzsment";"https://mersz.hu/kiadvany/1059";"https://mersz.hu/csizmadia-
innovacio-versus-minosegmenedzsment-avagy-az-oximoron-feloldasa";"https://doi.org/
10.1556/9789634548799";"2023.08.24 17:06:15";"A szakk�nyv az innov�ci� �s a
min�s�gmenedzsment kapcsolat�nak azt a vet�let�t mutatja be, ami a szervezeti
szint� innov�ci� min�s�gmenedzsment-megold�sokkal t�rt�n� t�mogat�s�t jelenti. A
folyamatszeml�let logik�j�t k�vetve a szervezeti innov�ci�menedzsment-rendszer
alapelvei fel�p�thet�k, az innov�ci�menedzsment-rendszer l�trehozhat�, illetve az
innov�ci�s folyamat szabv�nyos megold�sokkal kialak�that�. A teljes innov�ci�s
folyamatot lefedi a k�nyv, ismertetve a folyamat egyes szakaszainak
szabv�nyos�t�s�t, k�l�n kiemelve �s az innov�ci�s folyamathoz integr�lva az ISO
56000 szabv�nycsal�d elemeit. Alkalmaz�si ter�let�t tekintve b�rmilyen t�pus�
innov�ci�n�l, illetve diszcipl�n�t�l �s ipar�gt�l f�ggetlen�l haszn�lhat�. A k�nyv
az oktat�si, k�pz�si �s a t�mak�r ir�nt �rdekl�d� gyakorl� szakemberek sz�m�ra
pedig alkalmaz�st t�mogat� c�llal k�sz�lt."
"Innovative Passenger Transportation Systems";"Csaba Csisz�r, B�lint Csonka, D�vid
F�ldes";"978 963 059 941 2";"Akad�miai Kiad�";"2019";"M�szaki
tudom�nyok";"https://mersz.hu/kiadvany/427";"https://mersz.hu/csiszar-csonka-
foldes-innovative-passenger-transportation-systems";"https://doi.org/
10.1556/9789630599412";"2019.01.23 12:55:25";"Transportation systems are complex
and dynamic systems which are influenced by the advancement of economy, society,
environment and technology. The application of novel solutions in vehicle and
information technologies and the need for sustainability result in significant
changes that alter travellers behaviours, too. In this book, the concepts,
correspondences, technologies, fields of application and further development
directions related to passenger transportation systems, travel modes and operation
are examined. Since the passenger transportation system is transforming more and
more into a special automated information system, the book deals with the modelling
methods of complex information systems and the application of models related to
transportation. We present, evaluate and compare novel travel modes and solutions
and give a realistic scenario for the upcoming changes and opportunities. This book
is the result of our continuous research. Primarily, we synthesize the long-
standing knowledge that is the basic requirement of a master course (MSc). Hence,
we use a high level of abstraction. We consider it important that MSc students
realize the logical correspondences focusing on systems and processes, building on
the knowledge they acquired previously, during their BSc courses. Thus, the
graduates can take a significant part in the operational management, as well as the
planning, research, development and innovation of complex systems. Key words:
innovation, informatics, system, infocommunication, passenger transportation,
structural model, functional model, dynamism, integration, multimodality, travel
chains, mobility service, shared mobility, electromobility, autonomous vehicles,
smart traveller "
"Innovat�v takarm�nyoz�s";"Babinszky L�szl�, Halas Veronika (szerk.)";"978 963 454
057 1";"Akad�miai Kiad�";"2019";"Agr�rtudom�ny,
K�mia";"https://mersz.hu/kiadvany/538";"https://mersz.hu/babinszky-halas-innovativ-
takarmanyozas";"https://doi.org/10.1556/9789634540571";"2019.10.02
13:25:16";"F�ld�nk lak�inak sz�ma rohamosan n�vekszik, ami soha nem tapasztalt
m�ret� ig�nyt t�maszt az �lelmiszer-termel�ssel szemben, mik�zben k�rnyezet�nk
�llapota egyel�re �gy t�nik meg�ll�thatatlanul romlik, bolyg�nk kl�m�ja pedig
egyre kedvez�tlenebb ir�nyba v�ltozik. Nagy k�rd�s, hogyan lehet a mind nehezebb�
v�l� felt�telek k�z�tt nemcsak elegend� mennyis�g�, hanem megfelel� min�s�g�,
biztons�gos �s nyomon k�vethet� �lelmiszert hat�konyan el��ll�tani, m�ghozz� �gy,
hogy ezzel a k�rnyezetet a lehet� legkisebb m�rt�kben terhelj�k. Az Innovat�v
takarm�nyoz�s c�m� k�tet nem kevesebbre v�llalkozik, mint hogy megv�laszolja e
k�rd�st, legal�bbis az �llati eredet� �lelmiszer-alapanyagok vonatkoz�s�ban. Ezt a
rendk�v�l komplex probl�m�t m�r nem lehet a megszokott m�don megk�zel�teni, csakis
innovat�v szeml�lettel. Jelen esetben ez azt jelenti, hogy e modern,
interdiszciplin�ris felfog�sban �r�dott szakk�nyv integr�lja a t�rstudom�nyok
leg�jabb kutat�si eredm�nyeit a hagyom�nyos takarm�nyoz�studom�nyba,
term�szetszer�leg a klasszikus takarm�nyoz�si ismeretek alapjaira �p�tve. Ebb�l
ad�d�an az egyes fejezetek szerz�i k�z�tt a takarm�nyoz�studom�ny nemzetk�zi
ismerts�g� kutat�i mellett biol�gust, vegy�szt, biok�mikust, immunol�gust, hum�n �s
�llatorvost, fizikust, m�szaki m�rn�k�t, �llatteny�szt�t, n�v�nytermeszt�t �s
meteorol�gust is tal�lunk, valamennyien saj�t ter�let�knek a tudom�nyos vil�g �ltal
elismert, kiv�l� szakemberei. A szerz�k b�znak benne, hogy k�nyv�k sok
hasznos�that� inform�ci�val szolg�l mind a kutat�sban, a fejleszt�sben, az
oktat�sban, mind pedig a gyakorlatban tev�kenyked�k sz�m�ra. "
"Institutions of Economic Policy";"P�ter �kos Bod";"978 963 059 970 2";"Akad�miai
Kiad�";"2020";"Gazdas�g";"https://mersz.hu/kiadvany/668";"https://mersz.hu/bod-
institutions-of-economic-policy";"https://doi.org/
10.1556/9789630599702";"2020.02.06 15:16:21";"The reader is introduced to the
purpose, structure, and organizational features of the most important institutions
of market economy, such as the Treasury (Ministry of Finance), central (national)
bank, bodies responsible for structural changes, supervision of competition, and
regulators of strategic industries. The focus of the book is on open trade
dependent states, with particular emphasis new member states of the European Union
where the institutional order has been shaped by legacies of previous era as well
as by policy transfer and policy advice through membership in EU, OECD, IMF and
other international institutions. The bulk of the book deals with the comprehensive
analysis of institutions of fiscal, monetary, competition, social, spatial
policies, and with the emerging trends of new practices. "
"Integrit�smenedzsment";"Pulay Gyula";"978 963 454 632 0";"Akad�miai
pulay-integritasmenedzsment";"https://doi.org/10.1556/9789634546320";"2021.04.07
19:50:29";"Az integrit�ssal rendelkez� ember azt mondja, amit gondol, �s azt teszi,
amit mond. Ez�ltal m�lt� a bizalmunkra. A szervezetek is integrit�suk r�v�n
teremthetnek bizalmat maguk ir�nt. A bizalom meg�rz�s�hez az sz�ks�ges, hogy minden
dolgoz� k�vesse a szervezet kinyilv�n�tott �rt�keit, akkor is, ha ez pillanatnyi
�rdekeivel ellent�tes. Mik�nt �rheti el ezt a szervezet vezet�je? Erre a k�rd�sre
ad v�laszt ez a k�nyv, v�gigvezetve az olvas�t a szervezeti integrit�s
megteremt�s�nek �s megszil�rd�t�s�nak �tj�n. A jogszab�lyi k�rnyezet t�m�r
ismertet�se mellett bemutat�sra ker�lnek az integrit�smenedzsmentnek azok az
eszk�zei, m�dszerei �s modelljei, amelyek r�v�n a dolgoz�k azonosulnak a szervezet
kinyilv�n�tott �rt�keivel, �s amelyekkel kialak�that� az �rt�kk�vet�s szervezeti
kult�r�ja, az �rt�keket teremt� �s meg�rz� bels� rend. A k�nyv az
integrit�smenedzsmentet nem elk�l�n�l� vezet�si funkci�k�nt t�rgyalja, hanem
belehelyezi a szervezet ir�ny�t�si rendszer�be. A vezet�k munk�j�t gyakorlati
p�ld�kkal, a nemzetk�zi �s hazai j� gyakorlatok megoszt�s�val is seg�ti, �s k�l�n
fejezeteket szentel a szervezeti integrit�s bels� �s k�ls� �rt�kel�se �s
ellen�rz�se k�rd�sk�r�nek. "
"Intenz�v ter�pi�s oszt�lyok klinikai alapismeretei";"Sz�kely Andrea, Holl�s
S�ndor, Cs�ka M�ria";"978 963 454 517 0";"Akad�miai
szekely-hollos-csoka-intenziv-terapias-osztalyok-klinikai-alapismeretei";"https://
doi.org/10.1556/9789634545170";"2020.03.03 09:39:40";
"Int�zm�nyi k�zgazdas�gtan";"Szab� Katalin, Bara Zolt�n, H�mori Bal�zs
(szerk.)";"978 963 454 540 8";"Akad�miai
Kiad�";"2020";"Gazdas�g";"https://mersz.hu/kiadvany/704";"https://mersz.hu/szabo-
bara-hamori-intezmenyi-kozgazdasagtan";"https://doi.org/
10.1556/9789634545408";"2020.08.19 10:26:31";"A k�zgazdas�gtan egyik legf�bb c�lja,
hogy seg�tse meg�rteni a t�rsadalmi folyamatok gazdas�gi vet�leteit �s seg�tsen
olyan d�nt�sek meghozatal�ban, amelyek n�velik a t�rsadalom tagjainak j�l�t�t. A
k�tet az int�zm�nyi k�zgazdas�gtant a k�zgazdas�gtan egyik leggyorsabban fejl�d�
ter�let�t mutatja be az Olvas�nak. A gazdas�gi int�zm�nyekr�l szerzett m�lyebb
tud�ssal felv�rtezve k�pesek lehet�nk meg�rteni, hogy a gazdas�gi fellend�l�s �s a
gazdags�gi v�ls�g nem egyszer�en v�ratlan aj�nd�k, vagy sorscsap�s. A gazdas�gi
folyamatokat szab�lyok �s viselked�smint�k m�sn�ven int�zm�nyek s�r� sz�vete
veszi k�r�l, amelyek jelent�sen befoly�solj�k a gazdas�gok m�k�d�s�t. A
piacgazdas�g saj�toss�gainak meg�rt�se szempontj�b�l ezek alapvet� fontoss�g�ak, �s
a bel�l�k levont k�vetkeztet�sek �ltal�nos�that�k. M�gis, megval�sul�si form�ik
gyakran koronk�nt, kult�r�kk�nt, f�ldrajzi r�gi�kk�nt, nemzetgazdas�gonk�nt �s sok
m�s t�nyez� szerint nagy v�ltozatoss�got mutatnak, ami biztos�tja
alkalmazkod�k�pess�g�ket �s stabilit�sukat is. E spont�n vagy tervezetten,
tudattalanul vagy tudatosan k�vetett szab�lyok, azaz az int�zm�nyek mibenl�t�nek,
keletkez�s�nek, m�k�d�s�nek �s v�ltoz�sainak a felfedez� �tj�ra cs�b�t a k�tet.
Higgye el, kedves Olvas�, meg�ri �tra kelni!"
"Introduction to Britain";"K�roly Pint�r";"978 963 454 262 9";"Akad�miai
pinter-introduction-to-britain";"https://doi.org/10.1556/9789634542629";"2018.09.17
13:42:46";"This book attempts to establish a basic knowledge of British politics,
society and culture among its readers. It is aimed primarily at students, and is
intended to enrich their knowledge of the English language with an understanding of
the history and key features of this society. The book systematically explores
Britain. Beginning with its geography, it divides the United Kingdom into its
overarching countries- England, Scotland, Wales and Northern Ireland- and explores
the main regions, as well as political, social and linguistic background of each.
This is followed by outlines of politics, the legal system, as well as education,
healthcare and religion in the UK as a whole. This book is distinguished by its
scope; intended for a Hungarian audience and written through the lens of Hungarian
culture, with so called Think of Hungary First sections at the beginning of
chapters to compare historical and societal developments to those that have taken
place here, and allow readers to better understand these. There are also lists of
Key Concepts at the end of chapters, and explanations of these which also promote
the readers understanding. Thus, this book is a comprehensive and systematic guide,
introducing Hungarian students to Britains history, culture and people. "
"Intuit�v �t";"S�rv�ri Gy�rgy";"978 963 454 488 3";"Akad�miai
sarvari-intuitiv-ut";"https://doi.org/10.1556/9789634544883";"2020.05.12
15:37:53";"S�rv�ri Gy�rgy meghat�roz� coach, tan�csad�. Egyfel�l rendszerszeml�let�
gondolkod�, akinek fontos a hiteless�g �s az igazs�g keres�se, a szenved�ly �s az
�nmegval�s�t�s, az intuit�v m�k�d�s �s az �nk�pviselet. Egy m�sfajta n�z�pont
szerint viszont �nfej� megval�s�t�, aki rend�thetetlen�l k�veti a saj�t
�rt�krendj�t, �s kompromisszumot nem ismerve halad a saj�t �tj�n el�re. Mindez nem
k�nny� sz�m�ra mi t�bb, a hozz� k�zel �ll�knak �s a tan�tv�nyainak sem k�nny�...
�tj�t t�r�sek, elv�l�sok, vesztes�gek �pp�gy szeg�lyezik, mint ter�pi�s
gy�gyul�sok, �bred�sek �s szeretet. Makacsul hisz az ember teljesebb, de gyakran
l�thatatlan erej�ben. Mindezzel egy�tt b�zik a piaci verseny rendez� elveiben �s
abban, hogy a t�nyek brut�lis vil�g�ban is rend van, minden okkal t�rt�nik �s egy
magasabb intelligencia alapj�n j�n l�tre. Hitvall�sa szerint �nmagunk megismer�se
els�dleges, mert ebb�l fakad a vil�g meg�rt�se, a tapasztalatok levon�sa. S�rv�ri
Gy�rgy szerint a v�ltoz�st nem mi hozzuk l�tre, hanem puszt�n el�k�sz�tj�k �s
k�s�rj�k. A v�ltoz�s maga mindig transzcendens jelleg�, azaz meghalad minket. Ezen
az �ton a legfontosabb ir�nyelv�nk a hit �s az inspir�ci�. A hit ahhoz sz�ks�ges,
hogy akkor is l�pj�nk, amikor m�g nem biztons�gos �s kisz�m�that�, nem l�tszik a
k�vetkez� l�p�s�nk hat�sa �s eredm�nye, amikor m�g nem tudjuk, mi fel� haladunk,
csak bel�lr�l �rezz�k a vonz�st. Az intu�ci� ir�nyt�, bels� hajt�er� �s sz�nd�k
egyszerre. A k�nyv visszat�r�s az �lmainkhoz, az eredethez, a lelk�nk m�ly�n rejl�
�ser�h�z, a m�ly-�n�nkh�z. Oknyomoz� kutat�s, amely sor�n egy a fontos: hogyan
v�lhatunk �gy �nmagunkk�, hogy levetve rabl�ncainkat teret engedj�nk magunkban
annak a szabads�gnak, amit mindig is kerest�nk. "
"Ipar 4.0";"�szity S�ndor, D�m�t�r Ferenc";"978 963 454 275 9";"Akad�miai
tudom�nyok";"https://mersz.hu/kiadvany/525";"https://mersz.hu/aszity-domotor-ipar-
40";"https://doi.org/10.1556/9789634542759";"2019.07.16 14:01:07";"Az Ipar 4.0
fogalom nagyon sokszor megjelenik a m�di�ban �s a tudom�nyos �letben, ugyanakkor
m�g nem el�gg� tiszt�zott, hogy mit �rt�nk rajta val�j�ban. A BME K�zleked�sm�rn�ki
�s J�rm�m�rn�ki Karon m�g nem k�sz�lt a t�rgyban jegyzet, �s a magyar nyelv�
szakirodalom is korl�tozott. Kezdem�nyez�s�nket egyfajta �tkeres�snek tekintj�k, �s
�r�mmel vesz�nk minden �p�t� kritik�t, minden olyan �szrev�telt, amely seg�t
p�tolni a hi�nyoss�gokat. "
"Ir�ny�t�si rendszerek elm�lete �s tervez�se I.";"Lantos B�la";"978 963 059 848
tudom�nyok";"https://mersz.hu/kiadvany/31";"https://mersz.hu/lantos-iranyitasi-
rendszerek-elmelete-es-tervezese-i";"https://doi.org/
10.1556/9789630598484";"2016.05.01 14:36:02";"Az ir�ny�t�stechnika a m�szaki
tudom�nyoknak azon �ga, amely a k�l�nf�le (m�szaki, biol�giai, k�zgazdas�gi stb.)
ter�leteken az ir�ny�t�si m�veletek �ltal�nos t�rv�nyszer�s�geivel, vizsg�lati
m�dszereivel, az ir�ny�t�sok tervez�s�vel �s realiz�l�s�val foglalkozik. Az
ir�ny�t�stechnika elengedhetetlen alapj�t k�pezi a technikai fejl�d�snek, n�lk�le
nem hozhat�k l�tre biztons�gos er�m�vi rendszerek, robotiz�lt gy�rt�rendszerek,
rep�l�g�pek �s �rtechnikai berendez�sek. A h�rom k�tetre tervezett sorozat eme els�
k�tete az ir�ny�t�stechnika klasszikus �s modern ir�nyzatait mutatja be. �ltal�nos
rendszertechnikai �sszefoglal�t ad a folytonosidej� �s diszkr�tidej� rendszerekr�l,
a rendszerek k�l�nf�le le�r�sair�l t�bbv�ltoz�s (MIMO) rendszerek eset�n. Bemutatja
a nemline�ris rendszerek stabilit�svizsg�lati m�dszereit (Ljapunov-t�telek) �s a
line�ris rendszerek (Hurwitz, Nyquist �s Bode) stabilit�skrit�riumait. A
rendszerelm�leti bevezet�sre alapozva bemutatja az egyv�ltoz�s (SIPOS) line�ris
szab�lyoz�sok elm�let�t �s a legink�bb bev�lt SISO szab�lyoz�tervez�si m�dszereket
frekvencia tartom�nyban �s �llapott�rben mind folytonosidej� (anal�g), mind pedig
diszkr�tidej� (mintav�teles) esetben. A klasszikus, f�zist�bbleten alapul�
m�dszereket kieg�sz�tik a korszer�, polinomi�lis tervez�si m�dszerek, tov�bb� az
�llapot-visszacsatol�son �s �llapotmegfigyel�n alapul� �llapott�rbeli szab�lyoz�si
m�dszerek. R�szletesen t�rgyalja a PID szab�lyoz�k tervez�s�t, az anal�g
szab�lyoz�k mintav�teles implement�l�s�t, a mintav�teles szab�lyoz�k tervez�s�t
biline�ris transzform�ci�val, a v�gesbe�ll�s� szab�lyoz�st, holtid�s rendszerek
szab�lyoz�s�t Smith-prediktorral, a k�tszabads�gfok� szab�lyoz�sok tervez�s�t, a
p�lus�thelyez�si feladat megold�s�t �llapot-visszacsatol�ssal, a teljesrend�
�llapotmegfigyel� tervez�s�t �s a zavar�jel becsl�st. Bemutatja a statikus
optimaliz�l�s �s a param�terbecsl�s m�dszereit �s alkalmaz�sukat a diszkr�tidej�
rendszerek identifik�ci�j�n�l, valamint a t�bbv�ltoz�s (MIMO) rendszerek alt�r-
b�zis� identifik�ci�j�t. A m�dszereket p�ld�k illusztr�lj�k, amelyek a MATLAB-ot �s
toolboxait haszn�lj�k. A k�tet j�l hasznos�that� az egyetemi �s f�iskolai
szab�lyoz�stechnikai alap-, szakir�ny� �s PhD k�pz�sben, �s rendszertechnikailag
megalapozza a sorozat tov�bbi k�teteit (II. Korszer� szab�lyoz�si rendszerek, III.
Soft Computing: fuzzy, neur�lis �s genetikus algoritmusok.)"
"Ir�ny�t�si rendszerek elm�lete �s tervez�se II.";"Lantos B�la";"978 963 059 849
rendszerek-elmelete-es-tervezese-ii";"https://doi.org/
10.1556/9789630598491";"2016.10.17 16:40:20";"Az ir�ny�t�stechnika (az automatikus
szab�lyoz�sok �s vez�rl�sek tudom�nya) rohamosan fejl�dik, eredm�nyei n�lk�l ma m�r
nem hozhat�k l�tre biztons�gos er�m�vi rendszerek, robotiz�lt gy�rt�rendszereknek,
rep�l�g�pek �s �rtechnikai berendez�sek. A h�rom k�tetre tervezett sorozat eme
m�sodik k�tete az ir�ny�t�stechnika korszer� ir�nyzatait mutatja be. Szerves
folytat�sa az els� k�tetnek, amely �ltal�nos rendszertechnikai ismereteket adott �s
bemutatta az egyv�ltoz�s szab�lyoz�sok tervez�si m�dszereit. Seg�ts�get ny�jt a
tervez�i rendszerek haszn�lat�hoz, amelyek korszer� ismereteket ig�nyelnek a
szakembert�l. A k�tet t�bbv�ltoz�s (MIMO) rendszerek ir�ny�t�si m�dszereit
vizsg�lja. El�sz�r az ir�ny�t�stechnikai gyakorlatban fontos szerepet j�tsz�
robotok, rep�l�k �s helikopterek modelljeinek fel�ll�t�s�t mutatja be egys�ges
elvek alapj�n. Algoritmusokat ad a sztochasztikus (MVC, LQG) optim�lis ir�ny�t�sok
tervez�s�re frekvenciatartom�nyban. A predikt�v ir�ny�t�sok tervez�s�re
frekvenciatartom�nybeli �s �llapott�rbeli m�dszereket mutat be, k�l�n�s figyelmet
ford�tva a numerikus k�rd�sekre. Bemutatja a MIMO rendszerek Luenberger-f�le
norm�lalakjait. M�dszert ad a p�lus�thelyez�sre, a minim�lisrend� �llapotmegfigyel�
tervez�s�re, az �llapot-visszacsatol�s k�l�nf�le k�zel�t�seire (kimeneti
visszacsatol�s, projekt�v ir�ny�t�s, �ltal�nos�tott PID szab�lyoz�s) �s a
t�bbv�ltoz�s rendszer stabil sz�tcsatol�s�ra. Bemutatja az LQ optim�lis ir�ny�t�st,
a sztochasztikus �llapotbecsl�st Kalman-sz�r�vel �s az LQG optim�lis ir�ny�t�s
szepar�ci�s elv�t. K�l�n fejezet foglalkozik az adapt�v ir�ny�t�sok elm�leti
alapjaival (bemenet-kimenet stabilit�s, passzivit�s), a k�l�nf�le adapt�v
ir�ny�t�si m�dszerekkel (MRAC, STAC), a robotok identifik�ci�j�val �s a MIMO
implicit adapt�v ir�ny�t�ssal. A k�tet r�szletesen t�rgyalja az optim�lis
ir�ny�t�sok elm�let�nek legfontosabb eredm�nyeit skal�rkrit�rium �s nem
skal�r�rt�k� krit�rium eset�n �ltal�nos f�ggv�nyterekben. Az eredm�nyeket p�ld�k
illusztr�lj�k az optim�lis ir�ny�t�s, �llapotbecsl�s �s halmazkrit�rium�
optimaliz�l�s ter�let�r�l. A k�tet egyik s�lyponti r�sze a nemline�ris rendszerek
differenci�lgeometriai (Lie-algebrai) elven t�rt�n� ir�ny�t�s�nak vizsg�lata. A
differenci�lgeometriai alapoz�s ut�n el�sz�r megadja az el�rhet�s�g �s a
megfigyelhet�s�g �ltal�nos�t�s�t nemline�ris rendszerekre, majd az �llapot-
visszacsatol�s elv�n �s a bemenet-kimenet visszacsatol�s elv�n alapul�
lineariz�l�si m�dszereket. K�l�n vizsg�lja a differenci�lisan sima rendszerek
ir�ny�t�s�t (flatness control), a visszal�p�ses (backstepping) technik�t �s az
id�invari�ns nemline�ris ir�ny�t�st, amelyek alkalmaz�s�t haj�daru, helikopter �s
mobilis robot ir�ny�t�sa p�ld�j�n mutatja be. A k�tet j�l hasznos�that� az egyetemi
szab�lyoz�stechnikai szakir�ny� �s PhD k�pz�sben, �s rendszertechnikailag
megalapozza a sorozat tov�bbi k�tet�t (III. Robusztus, LPV �s Soft Computing
m�dszerek)."
"Ir�ny�t�si rendszerek elm�lete �s tervez�se III.";"Lantos B�la";"978 963 454 054
0";"Akad�miai Kiad�";"2018";"Matematika, M�szaki
rendszerek-elmelete-es-tervezese-iii";"https://doi.org/
10.1556/9789634540540";"2018.12.19 10:15:18";"Az ir�ny�t�stechnika tudom�nya
rohamosan fejl�dik, eredm�nyei ma m�r elengedhetetlen alapj�t k�pezik a biztons�gos
er�m�vi �s folyamatir�ny�t�si rendszereknek, robotiz�lt gy�rt�rendszereknek �s az
auton�m f�ldi, l�gi, v�zi �s �rbeli j�rm�vek ir�ny�t�si rendszereinek. A h�rom
k�tetre tervezett sorozat eme utols� k�tete a robusztus ir�ny�t�sok elm�let�vel �s
tervez�s�vel foglalkozik. Szerves folytat�sa az �ltal�nos rendszertechnikai
ismereteket ad� els� k�tetnek �s a t�bbv�ltoz�s optim�lis, nemline�ris �s adapt�v
szab�lyoz�sok korszer� tervez�si m�dszereit bemutat� m�sodik k�tetnek. A robusztus
ir�ny�t�sok elm�lete arra a k�rd�sre keres m�rn�ki v�laszt, hogyan lehet olyan fix,
a tervez�s �s implement�l�s ut�n �zem k�zben m�r nem v�ltoz� szab�lyoz�t tervezni,
amely v�ltoz� szab�lyozott szakaszok eset�n is biztos�tani tudja a szab�lyoz�ssal
szemben t�masztott elv�r�sok (stabilit�s, zavar�s elnyom�s, kis dinamikus �s
statikus hiba) teljes�l�s�t. A k�tet el�sz�r �sszefoglalja a tervez�shez sz�ks�ges
matematikai alapokat. Az id�- �s frekvenciatartom�nybeli jelek nagys�g�nak
jellemz�s�re norm�kat defini�l, �s bevezeti a t�rgyal�sukhoz sz�ks�ges Lebesgue- �s
Hardy-tereket. Megfogalmazza a bels� stabilit�s elv�t �s perturb�ci�k eset�re a kis
er�s�t�s t�telt. Bemutatja a stabiliz�l� szab�lyoz�k Youla-param�terez�s�t. A
perturb�lt rendszer le�r�s�ra bevezeti a line�ris t�rt transzform�ci�kat (LFT).
Megadja a stabiliz�l� szab�lyoz�k �llapotteres alakj�t. A tervez�si m�dszerek k�z�l
el�sz�r a line�ris rendszer kvadratikus krit�rium szerinti optim�lis ir�ny�t�s�val
foglalkozik LTV, LTI �s sztochasztikus rendszer eset�n. M�dszert mutat be a nagy
f�zist�bbletet biztos�t� hurok�tvitel vissza�ll�t�sra. Megfogalmazza az �ltal�nos
H2 (energia) optim�lis szab�lyoz�tervez�si feladatot �s megadja az optim�lis
ir�ny�t�s sz�m�t�si m�dszer�t. Ezut�n a Hinf optim�lis szab�lyoz�s tervez�s�re
mutat be m�dszereket. Megadja a gamma-optim�lis centr�lis Hinf szab�lyoz� tervez�si
algoritmus�t, az integr�l� szab�lyoz�s biztos�t�s�t �s a tel�t�s kezel�s�t. K�t
megold�st (1-DOF, 2-DOF) mutat be a hurokform�l�s tervez�s�re, ut�bbiban
lehet�s�get adva referencia modell el��r�s�ra is. Az eredm�nyeket rep�l�g�p
ir�ny�t�s eset�n illusztr�lja. M�dszert mutat be a Hinf szab�lyoz� tervez�s�re mu-
anal�zis, DK-iter�ci� �s LMI technika bevon�s�val, melyet az invert�lt inga
instabil munkapontja k�r�li szab�lyoz�ssal illusztr�l. Ezut�n a k�tet bemutatja a
nemsima, nemkonvex optimaliz�l�son alapul� el��rhat� foksz�m� �s stabil Hinf
robusztus szab�lyoz� tervez�si m�dszereket �s a tervez�st t�mogat� szoftver
eszk�z�ket. A tervez�si m�dszer lehet�v� teszi megv�laszthat� foksz�m� mintav�teles
Hinf szab�lyoz� �s el��rt strukt�r�j� anal�g (pl. MIMO PID) szab�lyoz�k tervez�s�t,
valamint k�z�s Hinf szab�lyoz� tervez�s�t egyszerre t�bb szab�lyozott szakaszhoz.
P�lda mutatja be az optimaliz�l�st az �jabb MATLAB eszk�z�k bevon�s�val is. V�g�l a
k�nyv az LPV rendszerek robusztus ir�ny�t�s�nak bemutat�s�val z�rul. A m�dszereket
egy p�lda illusztr�lja az �jabb MATLAB eszk�z�k bevon�s�val. A k�tet j�l
hasznos�that� az egyetemi szab�lyoz�stechnikai szakir�ny� mester- �s PhD-k�pz�sben,
�s rendszertechnikailag megalapozza a korszer� folyamatir�ny�t�si, mechatronikai �s
az auton�m (vezet� n�lk�li) j�rm�ir�ny�t�si rendszerek tervez�s�t."
"Irodalmi kommunik�ci� �s m�fajis�g";"Hans�gi �gnes";"978 963 454 846 1";"Akad�miai
Kiad�";"2022";"Irodalom";"https://mersz.hu/kiadvany/997";"https://mersz.hu/hansagi-
irodalmi-kommunikacio-es-mufajisag";"https://doi.org/
10.1556/9789634548461";"2022.10.14 15:54:03";"Annak ellen�re, hogy J�kai M�r a
vil�girodalom m�ig legnagyobb hat�s� magyar alkot�ja, az �letm� feldolgozotts�ga
meglep�en alacsony: nem k�sz�lt kritikai �letrajz, sem katal�gus az �let�ben
megjelent m�vekr�l, a fellelhet� k�ziratokr�l; keveset tudunk a sz�vegek po�tikai,
retorikai �s irodalmi kommunik�ci�s m�k�d�sm�djair�l. Sz�vegeinek a romantik�hoz �s
a moderns�ghez val� viszonya is a megoldatlan probl�m�k k�z� tartozott, amely
�nmag�n t�lmutat�an a magyar irodalmi moderns�g kezdet�nek k�rd�s�t, a m�ig
virulens megk�setts�gm�toszokat is �rinti. Pedig a magyar sz�zadfordul�s moderns�g
J�kai M�r sz�vegeivel kezd�dik. A k�nyv fejezetei azt k�vetik nyomon, hogy a magyar
narrat�v fikci� hagyom�ny�b�l J�kai mit tanul, �s a 19. sz�zadban kialakul� �j
nyilv�noss�g, a popul�ris kommunik�ci� �j rendj�re reag�lva mik�nt jut el a
moderns�gig. A k�nyv a popul�ris kommunik�ci�, a popul�ris nyilv�noss�g, a falusi
t�rt�net t�m�i mellett J�kai olyan modern sz�vegeit t�rgyalja, amelyek azt
bizony�tj�k, hogy Flaubert nem J�kai ellenpontja, hanem t�rsa a modern pr�z�val
val� k�s�rletekben, amennyiben J�kai is a szcenikus szerkeszt�s, a deperszonaliz�l�
elbesz�l�s, a metafikci�s elj�r�sok r�v�n alkotta �jra a reg�ny m�faj�t."
"Isten �b�c�je";"Collins Francis S.";"978 963 059 948 1";"Akad�miai
mersz.hu/collins-isten-abeceje";"https://doi.org/10.1556/9789630599481";"2019.01.07
09:46:37";"A szerz� vil�gh�r� term�szettud�s, az egyik legfontosabb 20. sz�zadi
tudom�nyos v�llalkoz�s, a hum�n genom projekt kor�bbi vezet�je, aki �let�nek egy
pontj�n - m�g a nagy tudom�nyos felfedez�sei el�tt - a hit fel� fordult. Ennek a
m�lyrehat� �talakul�snak a lenyomata ez az elgondolkodtat�, k�z�rthet�, nagyon
�szinte �s izgalmas k�nyv, amely egyar�nt sz�l a k�tked�kh�z �s a h�v�kh�z, a
vil�gi gondolkoz�s�akhoz �s a m�lyen vall�sosakhoz, �s a tudom�ny ir�nt �rdekl�d�k
sz�m�ra is van �j mondanival�ja. Az ember teljes g�nk�szlet�t felt�rk�pez� projekt
egykori vezet�jek�nt �rhatott volna egy minden konfliktust ker�l�, �ltal�nos
elismer�sre joggal sz�mot tart� k�nyvet minden id�k egyik legfontosabb �s
legcsod�latram�lt�bb tudom�nyos eredm�ny�r�l, de ez a k�nyv valami eg�szen m�s.
Collins sz�m�ra h�v� kereszt�ny tud�sk�nt a legfontosabb a tudom�nyos �s a
spiritu�lis vil�gk�pek kib�k�t�se. Nemcsak azt k�v�nja bebizony�tani olvas�inak,
hogy azok, akik a vall�s �s a tudom�ny �sszeegyeztethetetlens�ge mellett �rvelnek,
j�- vagy rosszhiszem�en cs�sztatnak, de azt is, hogy a tudom�ny jelenlegi ismeretei
nemcsak hogy nem z�rj�k ki Isten l�tez�s�t, hanem egyenesen val�sz�n�v� teszik.
Amerikaik�nt a tudom�ny �s a vall�s legf�bb �tk�z�pontj�t az evol�ci� elfogad�s�ban
l�tja, �s meglep� m�don b�szke kereszt�nyk�nt egy�ttal b�szke evolucionist�nak is
vallja mag�t. Ez az olvasm�nyos k�nyv j� alkalmat k�n�l sz�munkra, hogy
elgondolkozzunk az emberi l�tez�s legnagyobb k�rd�sein."
"Isten �s birodalom";"Ger�by Gy�rgy";"978 963 454 439 5";"Akad�miai
Kiad�";"2019";"Filoz�fia";"https://mersz.hu/kiadvany/557";"https://mersz.hu/gereby-
isten-es-birodalom";"https://doi.org/10.1556/9789634544395";"2019.09.30
14:31:30";"Mi garant�lja egy politikai form�ci�, p�ld�ul a demokratikus jog�llam
alapvet� elveit? A k�rd�s politika �s jog k�z�s legitim�ci�s ig�ny�re ir�nyul. A
legitim�ci� azonban t�lmutat a mindenkori politikai �s jogrendszeren, olyan
alapvet� k�rd�sekre k�vetelve v�laszt, amelyet hagyom�nyosan csak a teol�gia volt
k�pes megv�laszolni. A teol�gia �gy t�lthetett be meghat�roz� szerepet a
legitim�ci� szempontj�b�l az antikvit�st�l kezdve eg�szen a modern korig, k�zvetlen
anal�gi�k, illetve k�s�bb fogalmainak szekulariz�lt v�ltozatain kereszt�l. Teol�gia
�s politika, illetve jog viszonya ugyanakkor k�lcs�n�s egym�sra utalts�guk ellen�re
sem volt probl�m�kt�l mentes, ahogy azt a zsid�s�g �s a kereszt�nys�g eszm�i
mutatj�k, amelyek (m�s �s m�s okb�l, de) radik�lisan szak�tottak a r�mai
birodalomnak a hell�nisztikus teol�gia �ltal megalapozott politikai �s
�llamelm�let�vel. A k�tet e hossz� t�rt�net t�bb �llom�s�t �s aspektus�t mutatja be
teol�giat�rt�neti �s alapvet� jogfiloz�fiai k�rd�seket vizsg�l� tanulm�nyokban.
Joseph Ratzinger �s J�rgen Habermas h�res vit�ja fel�l kiindulva az elemz�sek a
R�mai Birodalom �s a kereszt�nys�g viszony�nak t�rgyal�s�n �t haladnak politikai
legitim�ci� �s teol�gia �sszef�gg�seinek eg�szen a weimari n�met kult�ra
k�rnyezet�ben kialakul� klasszikus �rtelemben vett politikai teol�gia probl�m�j�ig,
ahol m�r Carl Schmitt, Erik Peterson, Ernst Kantorowitz j�tszanak f� szerepet. A
k�l�n is olvashat� esettanulm�nyok k�z�tt megjelenik a biblikus egzeg�zisnek a
zsid�s�g �s kereszt�nys�g viszony�ban j�tszott meghat�roz� szerepe �ppen �gy, mint
az egyh�z �s a nemzetfogalom kapcsolata, valamint a ""tisza jogtant"" k�pvisel�
Hans Kelsen teol�gia-k�p�nek bemutat�sa, illetve az emberi jogok megalapoz�s�n�l
felmer�l� teol�giai k�rd�sek."
"Iszl�m �s politikaelm�let";"Mar�th Mikl�s";"978 963 454 120 2";"Akad�miai
T�rt�nelem";"https://mersz.hu/kiadvany/135";"https://mersz.hu/maroth-iszlam-es-
politikaelmelet";"https://doi.org/10.1556/9789634541202";"2017.09.27
09:42:00";"L�tezik-e az iszl�m vil�g�nak �llameszm�je? Mi az umma �s a sar�a? Mi az
�llam c�lja? Mir�l sz�l a medinai alkotm�ny? Hogy f�gg �ssze vall�s �s politika a
muzulm�n vil�gban? Ki a kalifa, a vez�r, a sejk �s az im�m? Hogyan �rtelmezz�k az
arab vil�g t�rsadalmi folyamatait? Mi�rt �rdekelte az Omajj�d kalif�kat
Arisztotel�sz �s Nagy S�ndor levelez�se? Ki volt Alfarabi, Ibn Szin� �s Al-M�vard�?
�sszeegyeztethet�-e az iszl�m �s a modern politika? A Pont k�nyvek sorozat �j
darabja, az Iszl�m �s politikaelm�let �rthet� �s logikus v�laszokkal szolg�l,
hat�rozott pontokat t�ve a k�rd�jelek hely�re."
"J�rm�fed�lzeti rendszerek I.";"Aradi Szil�rd, B�csi Tam�s";"978 963 454 298
tudom�nyok";"https://mersz.hu/kiadvany/397";"https://mersz.hu/aradi-becsi-
jarmufedelzeti-rendszerek-i";"https://doi.org/10.1556/9789634542988";"2018.11.19
13:58:47";"A jegyzet els�dleges c�lja, hogy a BME K�zleked�s- �s J�rm�ir�ny�t�si
Tansz�k J�rm�fed�lzeti I. c�m� tant�rgy�nak elsaj�t�t�s�hoz ny�jtson seg�ts�get.
Emellett minden be�gyazott rendszerek ir�nt �rdekl�d� olvas� sz�m�ra hasznos
lehet. Az al�bbi fejezetekben az alapokt�l kezdve ismertetj�k a be�gyazott
rendszerekben m�k�d� mikrovez�rl�k �s r�szegys�geik m�k�d�si elveit, majd egy
konkr�t t�puscsal�don kereszt�l bemutatjuk az egyszer� mikrovez�rl�k funkci�it �s
konfigur�ci�s lehet�s�geit. V�g�l a be�gyazott rendszerek programoz�s�ba �s a
programok processzor �ltali v�grehajt�sba avatjuk be az olvas�t."
"J�rm�gy�rt�si folyamatok diagnosztik�ja";"B�nlaki P�l, D�m�t�r Ferenc, Hlinka
J�zsef, Szab� Attila, Tak�cs J�nos G�bor, Vehovszky Bal�zs, Weltsch Zolt�n";"978
963 454 272 8";"Akad�miai Kiad�";"2019";"M�szaki
tudom�nyok";"https://mersz.hu/kiadvany/429";"https://mersz.hu/banlaki-domotor-
hlinka-szabo-takacs-vehovszky-weltsch-jarmugyartasi-folyamatok-
diagosztikaja";"https://doi.org/10.1556/9789634542728";"2019.09.13 16:04:04";"A
diagnosztikai m�dszerek szorosan kapcsol�dnak az �llapotfigyel� karbantart�s
k�r�hez. Ilyen strat�gia alkalmaz�sa eset�n ugyanis a g�pen, berendez�sen
id�szakosan vagy folyamatosan m�szeres m�szaki �llapotvizsg�latot v�geznek. Az �gy
kapott inform�ci�t haszn�lj�k fel a jav�t�si munk�khoz. A g�p, berendez�s m�szaki
�llapot�nak rendszeres figyel�se, dokument�l�sa, az elhaszn�l�d�s
t�rv�nyszer�s�geinek felt�r�sa alapj�n hat�rozz�k meg a jav�t�s v�rhat� id�pontj�t,
v�rhat� m�rt�k�t."
"J�rm�gy�rt�si m�r�stechnika";"D�m�t�r Ferenc, B�nlaki P�l, Tomanyiczka K�lm�n,
Berezvai G�bor";"978 963 454 300 8";"Akad�miai Kiad�";"2019";"M�szaki
tudom�nyok";"https://mersz.hu/kiadvany/464";"https://mersz.hu/banlaki-berezvai-
domotor-tomanyiczka-jarmugyartasi-merestechnika";"https://doi.org/
10.1556/9789634543008";"2019.09.14 23:54:27";"A jegyzet anyaga a BME
K�zleked�sm�rn�ki �s J�rm�m�rn�ki Kar tanterv�hez igazodva a J�rm�m�rn�ki MSc
k�pz�s J�rm�gy�rt�si M�r�stechnika c�m� t�rgy�nak oktat�s�hoz kapcsol�dik. A
j�rm�gy�rt�sban igen sok technol�gi�t alkalmaznak, sokf�le term�ket �ll�tanak el�.
Ezek m�r�stechnik�ja k�nyvt�rnyi irodalmon is t�ll�p. A jelen jegyzetben ez�rt a
metrol�gia t�rt�nete �s alapjai ker�lnek bemutat�sra. A k�vetkez� nagy egys�g
n�h�ny fontos ipari m�r�stechnikai feladat gyakorlati megold�si lehet�s�geib�l ad
v�logat�st, p�ld�ul a k�rnyezetei, akusztikai vagy g�pj�rm�-vizsg�ztat�si
t�mak�r�kben. Ezek a fejezetek szeml�ltetik a metrol�gia mindenkori �s mai
neh�zs�geit is. A tov�bbi k�t z�r� fejezet a kor�bbiakra alapozva visszat�r az
elm�leti k�rd�sekre �s a m�r�si hib�k magasabb szint� kezel�s�t, a mai tudom�nyos
kutat�si-fejleszt�si helyzetet mutatja be, a j�v�be mutat� szeml�lettel."
"J�rm�ipari�gy�rt�si folyamatok min�s�gbiztos�t�sa";"�szity S�ndor";"978 963 454
tudom�nyok";"https://mersz.hu/kiadvany/424";"https://mersz.hu/aszity-jarmuipari-
gyartasi-folyamatok-minosegbiztositasa";"https://doi.org/
K�zleked�sm�rn�ki �s J�rm�m�rn�ki Kar tanterv�hez igazodva az Msc J�rm�m�rn�ki
k�pz�s J�RM�IPARI GY�RT�SI FOLYAMATOK MIN�S�GBIZTOS�T�SA t�rgyhoz ny�jt
seg�danyagot. A min�s�gbiztos�t�si �s min�s�gir�ny�t�si ismereteken k�v�l
t�rgyalja az aut�ipari ell�t�si l�nc szerepl�inek termel�si rendszer saj�toss�gait
�s a min�s�gir�ny�t�ssal val� kapcsolat�t. Ebben a terjedelemben a j�rm�gy�rt�s
min�s�gi technik�inak teljes k�r� t�rgyal�sa nem lehets�ges, a jegyzet c�lja az
egyes elemekr�l alapszint� ismeretek biztos�t�sa, a rendszerszint� szeml�let
�rz�keltet�se. Az ipar�g fejl�d�s�vel a min�s�gir�ny�t�s is fejl�dik, ez�rt az
anyag a jelen �llapotot t�kr�zi. Az olvas�nak abban ny�jt t�mogat�st, hogy
seg�ts�g�vel bel�p�t tud szerezni a min�s�gir�ny�t�s m�lyebb szintjeinek
tanulm�nyoz�s�hoz �s a rendszerszint� gondolkod�shoz."
"J�rm�ipari k�t�stechnol�gi�k";"Weltsch Zolt�n";"978 963 454 330 5";"Akad�miai
tudom�nyok";"https://mersz.hu/kiadvany/518";"https://mersz.hu/jarmuipari-
kotestechnologiak";"https://doi.org/10.1556/9789634543305";"2019.06.17 15:45:14";"A
k�nyv �ttekint�st ad f�leg a j�rm�iparra koncentr�lva a hagyom�nyos
k�t�stechnol�gi�kon t�l a legkorszer�bb innovat�v k�t�stechnol�gi�kr�l, valamint
megmutatja a k�t�stechnol�giai fejleszt�sek v�rhat� ir�nyait is."
"J�rm�ir�ny�t�s";"G�sp�r P�ter, N�meth Bal�zs, Bokor J�zsef";"978 963 454 328
tudom�nyok";"https://mersz.hu/kiadvany/425";"https://mersz.hu/gaspar-nemeth-bokor-
jarmuiranyitas";"https://doi.org/10.1556/9789634543282";"2019.09.03
13:21:25";"Jelen k�nyv a j�rm�ir�ny�t�s m�dszertani �s megval�s�t�si k�rd�seivel
foglalkozik. A j�rm�ir�ny�t�si tematika t�rgyal�s�t alapvet�en a BME K�zleked�s �s
J�rm�m�rn�k k�pz�s�ben fontos szerepet j�tsz� J�rm�ir�ny�t�s BSc k�t f�l�ves
oktat�s hat�rozta meg. Ugyanakkor a k�nyv anyaga a kari oktat�s t�bb szintj�n ker�l
t�rgyal�sra, �gy m�s BSc t�rgyakban �s az MSc �s a PhD k�pz�sekben egyar�nt."
"Jav�that�k-e a nem jav�that� folyamatok?";"Gub�n �kos, Mezei Zolt�n, S�ndor
�gnes";"978 963 454 760 0";"Akad�miai
Kiad�";"2022";"Gazdas�g";"https://mersz.hu/kiadvany/929";"https://mersz.hu/guban-
mezei-sandor-javithatok-e-a-nem-javithato-folyamatok";"https://doi.org/
10.1556/9789634547600";"2022.03.07 12:17:46";"A k�zp�nz�gyi gazd�lkod�si folyamatok
hat�konys�gjav�t�sa nagy kih�v�st jelent a t�ma ir�nt elk�telezett kutat�knak, mert
a nemzetgazdas�g e ter�lete nagyon szab�lyozott. Ez egyr�szt a jogszab�lyi
k�rnyezetet jelenti, m�sr�szt az arra �p�l� k�t�tt, bels� szab�lyoz�st. A
k�zp�nz�gyi gazd�lkod�si folyamatok sz�ls�s�ges, egyedi jellegzetess�ggel
rendelkez� esetet k�peznek a gazd�lkod�si folyamatok hat�konys�gjav�t�si
szempontj�b�l. A vizsg�lt rendszerekben felt�rt folyamatok �s fluidumok alapj�n a
csom�ponti hum�n er�forr�s percepcion�lis vizsg�lat�t v�gezz�k el, amely
seg�ts�g�vel pr�b�ljuk a folyamatok hat�konys�g�nak jav�t�s�t el�rni. A
folyamatjav�t�sra egy m�sik utat is bemutatunk, a csom�ponti transzform�ci�k
v�ltoztat�s�nak seg�ts�g�vel. A percepcion�lisan �rz�keny hum�n er�forr�s �s a nem
kell�en hat�kony transzform�ci�k jav�t�s�val a k�lts�gvet�si gazd�lkod�si
folyamatok szigor� jogszab�lyi keretek k�z�tti v�ltoztat�sa seg�ts�g�vel tov�bbi
hat�konys�gn�vel�si eszk�z�ket is bemutatunk a k�nyvben. Mindezeket a folyamatok
m�g�tt m�k�d� inform�ci�s �s szab�lyoz�si rendszer elemz�s�vel t�mogatjuk meg,
amellett, hogy r�gz�tj�k a folyamatjav�t�sok visszaford�thatatlans�g�t."
"Jegyzetlapok a gyermek- �s ifj�s�gi irodalom tanulm�nyoz�s�hoz";"T�lgyessy
Zsuzsanna";"978 963 454 266 7";"Akad�miai
tolgyessy-jegyzetlapok-a-gyermek-es-ifjusagi-irodalom-tanulmanyozasahoz";"https://
doi.org/10.1556/9789634542667";"2018.09.19 08:08:05";"Ez a jegyzet �vodapedag�gus
�s tan�t� szakos hallgat�knak k�sz�lt, �s mindazoknak, akik pedag�gusk�nt,
sz�l�k�nt vagy irodalomkedvel�k�nt �rdekl�dnek a gyermek- �s ifj�s�gi irodalom
ir�nt. C�lja a t�m�hoz kapcsol�d� alapfogalmak k�z�rthet� tiszt�z�sa, a
gyermekirodalom n�h�ny ter�let�nek felt�rk�pez�se. Valamennyi t�m�n�l igyekszik
elker�lni a dogmatikus fogalomhaszn�latot �s �ll�sfoglal�st. E jegyzet csak
bizonyos hat�rp�zn�kat k�v�n kijel�lni, amelyek seg�thetik a gyermek- �s ifj�s�gi
irodalom ter�let�nek �n�ll�, folyamatosan b�v�l� olvasm�ny�lm�nyekkel t�rt�n�
bej�r�s�t a teljess�g ig�ny�r�l lemond, nem k�v�n sem a m�lt, sem a jelen
lexikonja lenni. "
"Jelfeldolgoz�s";"Hal�sz G�bor";"978 963 454 339 8";"Akad�miai
tudom�nyok";"https://mersz.hu/kiadvany/468";"https://mersz.hu/halasz-
jelfeldolgozas";"https://doi.org/10.1556/9789634543398";"2019.05.09 14:52:14";"Ez a
jegyzet a BME G�p�szm�rn�ki Kar MSc k�pz�s�ben szerepl�, jelfeldolgoz�ssal
foglalkoz� t�rgy anyag�t tartalmazza. A Jelfeldolgoz�s t�mak�r�be tartoz�
ismeretanyag szakter�letenk�nt v�ltozik. A speci�lis villamosm�rn�ki megk�zel�t�st
mutatja BME MIT Tansz�ki Munkak�z�ss�g (2008) �s Webster (2003) munk�ja. M�s
szakter�let munkat�rsa is haszn�lja a rendelkez�s�re �ll� elektronikai eszk�z�ket
(�rz�kel�ket, A/D �talak�t�kat, adatgy�jt�ket stb.), de sz�m�ra a jelfeldolgoz�s a
m�r�ssel (vagy megfigyel�ssel, szimul�ci�val) kapott nyers sz�meredm�nyek
feldolgoz�s�t, vagyis a jelekben rejl� szakmai inform�ci�k kinyer�s�t jelenti.
Nyilv�nval�, hogy a m�rn�ki-, biol�giai- �s orvostudom�nyok ter�let�n a
jelfeldolgoz�shoz kevesebb villamosm�rn�ki, de t�bb szakspecifikus ismeretanyag
sz�ks�ges. E jegyzet jegyzetnek k�sz�lt: r�szletes magyar�zatokkal igyekszik az �l�
el�ad�s st�lus�t k�vetni. Nem minden �ll�t�st k�vet szigor� bizony�t�s vagy
irodalmi hivatkoz�s, de term�szetesen a bemutatott m�dszerek �s eredm�nyek
megtal�lhat�k a jegyzet v�g�n id�zett munk�kban."
"Jelfeldolgoz�s a k�zleked�sben";"Gyenes K�roly";"978 963 454 302 2";"Akad�miai
tudom�nyok";"https://mersz.hu/kiadvany/394";"https://mersz.hu/gyenes-
jelfeldolgozas-a-kozlekedesben";"https://doi.org/10.1556/9789634543022";"2018.11.19
13:59:02";"A jegyzet az al�bbi k�rd�sekre ad v�laszokat: - Mi a jel? - Hogyan
�rz�kelj�k a jeleket? - Hogyan dolgozzuk fel a jeleket? - Hogy �ll�tunk el�
jeleket? - Hogyan tov�bb�tjuk a jeleket? - Hogyan v�dj�k a jeleket? Sok hasznos
gyakorlati ismeretet k�z�l a m�rn�kszakos hallgat�k sz�m�ra! "
"Jelfeldolgoz�s mechatronikai m�rn�k�knek";"Elek K�lm�n";"978 963 454 311
tudom�nyok";"https://mersz.hu/kiadvany/347";"https://mersz.hu/elek-jelfeldolgozas-
mechatronikai-mernokoknek";"https://doi.org/10.1556/9789634543114";"2018.09.04
14:36:04";"A jegyzet a Budapesti M�szaki Egyetem G�p�szm�rn�ki Kar�nak mechatronika
szakos hallgat�i sz�m�ra k�sz�lt. Az anyag a Jelfeldolgoz�s c. tant�rgy
el�ad�sainak t�m�it �leli fel, kiss� b�v�tett form�ban. A jegyzet bevezet�t ad a
diszkr�t idej� jelek digit�lis feldolgoz�s�nak elm�let�be �s gyakorlat�ba.
�sszefoglalja az id�-, a frekvencia- �s az oper�tortartom�nybeli le�r�s
�sszef�gg�seit, t�rgyalja a diszkr�t idej� rendszereket, a FIR �s az IIR digit�lis
sz�r�k tervez�si m�dszereit. K�l�n fejezet foglalkozik a v�ges sz�hossz�s�g
hat�saival. A jegyzet m�dszert ad a v�letlen v�ltoz� jelek spektrum�nak becsl�s�re.
Az anyag a jelgener�torok �s a f�zisz�rt hurkok t�rgyal�s�val z�rul. Minden fejezet
feladatokat is tartalmaz a megold�saikkal egy�tt."
"Jog �s p�nz�gyek a bankszektorban";"V�rtesy L�szl�";"978 963 454 481 4";"Akad�miai
Kiad�";"2020";"P�nz�gy �s
sz�mvitel";"https://mersz.hu/kiadvany/581";"https://mersz.hu/vertesy-jog-es-
penzugyek-a-bankszektorban";"https://doi.org/10.1556/9789634544814";"2020.03.19
14:40:51";"Minden olyan k�nyv, tanulm�ny �dv�zlend�, amely nemcsak a szakember,
hanem az �ltal�nosan �rdekl�d� olvas� sz�m�ra is egy�bk�nt bonyolult,
felfoghatatlannak tartott jogi �s p�nz�gyi ismereteket egy�ttesen k�z�rthet� m�don
t�rgyalja. E kett�ss�g l�nyeg�t fejti ki k�z�rthet�en, ker�lve, hogy a jogtudom�nyi
�rtelmez�seket p�nz�gyes�tse, s ford�tva: a p�nz�gyek ter�let�t sem hatja �t a
jog�szkod�s. Az etikai �s vall�si ter�let, az Egyh�z bevon�sa az
interdiszciplinarit�st m�g pregn�nsabb�, teljesebb� teszi. A m� v�za alapj�n
k�nnyen k�vethet� a szerz� elj�r�sa is: az �ltal�nos, elm�leti t�telekt�l halad a
konkr�tumok, a val�s�g fel�. S teszi mindezt k�nnyen em�szthet� terjedelemben, ami
egy ennyire sokr�t� munk�n�l k�l�n elismerend� �rdem. A k�nyv nem elfogult egyik
szellemi ir�nyzat mellett vagy ellen, hat�rozottan a h�rmas jogi, p�nz�gytani,
etikai �sszef�gg�sek sokoldal� bemutat�s�ra t�rekedett. E t�rekv�se p�ld�san
siker�lt. K�zelebb hozta az olvas�t ahhoz, hogy egy �sszetett ter�letet �lvezetes
form�ban jobban �s teljesebben meg�rthessen. (Blah� Andr�s) V�rtesy L�szl� k�nyve
a maga nem�ben egyed�l�ll� a magyar p�nz�gyes k�nyvek piac�n, mert egyszerre tesz
k�s�rletet arra, hogy a jog �s a p�nz�gyek diszcipl�n�j�t szinkronba hozza. Igen
alaposan t�rgyalja a k�rd�sk�r�t, legyen sz� a p�nz�gyi szektor szerepl�ir�l,
prudenci�lis szab�lyair�l, vagy �ppen a fel�gyeletr�l, fogyaszt�v�delemr�l. Nem
hagyja figyelmen k�v�l a jogszer�s�g �s igazs�goss�g k�rd�sk�reit, de m�g a vall�s
�s p�nz�gyek kapcsolat�nak problematik�it sem. K�l�n �rt�kelend� a bankt�rt�neti
r�sz, amely messze t�lmegy az ilyenkor megszokott toposzokon. A jog�sziasnak
tekinthet� kiindul�pont ellen�re a gyakorlatot is r�szletesen taglalja, �s kiv�l�an
rendszerezi a t�mak�r(�ke)t. A hagyom�nyos megk�zel�t�sekn�l j�val t�bb �rt�ket
kaphat az olvas�, aki �gy k�nnyed�n meg�rtheti a bankrendszer �sszef�gg�seit, a
m�g�ttes t�rt�neti, szab�lyoz�si �s m�k�d�si elveket, s�t a p�nz�gyi jog
bankrendszerrel kapcsolatos k�z�s halmaz�t is. (P�ra Andr�s) "
"Jogv�ltoz�s";"Varga Csaba";"978 963 454 830 0";"Akad�miai
varga-jogvaltozas";"https://doi.org/10.1556/9789634548300";"2022.09.12 11:55:07";"A
jogv�ltoz�s a jog l�trej�tt�vel egyid�s jelens�g. �sszetetts�ge �ttekint�s�re
v�llalkozik a jelen tanulm�nyk�tet, a T�rsadalomtudom�nyi Kutat�k�zpont
Jogtudom�nyi Int�zete 2022-ben z�rul� kutat�si programja elvi alapjainak t�rt�neti
dimenzi�inak �s elm�leti-jogi h�tter�nek felt�r�s�t t�zve c�lul. Hangs�lyosan
t�rgyalja a jogv�ltoz�s form�lis �s inform�lis csatorn�it, egyes tov�bbi
tanulm�nyaiban pedig a kodifik�ci�nak, a t�rt�nelmi �s jelenkori jog�tv�teleknek,
az alkotm�nyoss�gi ellen�rz�snek a jogv�ltoz�sban j�tszott szerep�t csak�gy, mint a
jog �talakul�sa lehet�s�geinek eddig kialakult modelljeit �s a tudom�nyos-technikai
tov�bbfejl�d�s sor�n a jog l�nyegi jegyeiben v�rhat� hangs�lyeltol�d�sok �s
m�dosul�sok elgondolhat� ir�nyait."
"J�v�form�l� hum�n tudom�nyok";"T�th J�zsef (szerk.)";"978 963 454 803
mersz.hu/toth_jovoformalo-human-tudomanyok";"https://doi.org/
10.1556/9789634548034";"2022.05.25 07:04:01";"A Pannon Egyetem Modern Filol�giai �s
T�rsadalomtudom�nyi Kara a Magyar Tudom�nyos Akad�mia Veszpr�mi Ter�leti Bizotts�ga
Nyelv- �s Irodalomtudom�nyi Szakbizotts�g�val k�z�sen adott otthont 2020. november
910-�n a Magyar Tudom�ny �nnepe 2020 tisztelet�re rendezett J�v�form�l� hum�n
tudom�nyok c�m� k�tnapos nemzetk�zi tudom�nyos konferenci�nak. A Kar tudom�nyos
konferenci�ja ezen k�zponti gondolat k�r� szervez�d�tt, kiemelve a tudom�ny
rendszerk�zpont� szeml�let�t. Az elhangzott el�ad�sok megmutatt�k, hogy a nyelv-,
az irodalom- �s a kult�ratudom�ny, az interkultur�lis germanisztika �s a
ford�t�studom�ny, valamint a nevel�s- �s a t�rsadalomtudom�ny mely ter�leteken
haladta meg kor�bbi eredm�nyeit, azok mennyire v�ltak a tudom�ny stabil, id�t�ll�
�rt�keiv�. A folyamatos j�v�k�pform�l�s �lland� perspekt�va- �s paradigmav�lt�ssal
j�r egy�tt, mindek�zben �j �s �jabb tudom�nyos m�dszereket alkalmazva. Az adott
tudom�nyter�leteken az ezekkel egy�tt j�r� szeml�letv�ltoz�s, illetve annak
el�revet�t�se volt a konferencia k�zponti t�m�ja. A tudom�nyos eredm�nyeket
felhaszn�l�k sz�m�ra �gy adott a k�zelj�v�ben a fejl�d�s folyamatos
fenntarthat�s�ga �s ezzel egy�tt �jabb �s �jabb tudom�nyos eredm�nyek l�trehoz�sa.
A tudom�nyos konferencia azt az �rt�krendet hirdette, miszerint az anyanyelvre �s
idegen nyelvre �p�l�, versenyk�pes tud�s form�l�sa a t�rsadalmi fejl�d�s
szempontj�b�l alapvet� nemzeti �rdek. A J�v�form�l� hum�n tudom�nyok mott� minden,
digit�lis vil�gunkban a Karon m�velt tudom�nyter�let kutat�j�nak legf�bb
motiv�ci�j�t is hangs�lyozza, amellyel el�bbre viheti a tudom�ny fejl�d�s�t, adott
esetben megv�ltoztathatja az emberek gondolkod�sm�dj�t �s �gy az emberek �let�t is.
A t�bb szekci�ban elhangzott huszon�t hazai �s k�lf�ldi kutat� el�ad�sa mellett
k�l�n szekci�ban tizen�t el�ad�ssal helyet kaptak a T�bbnyelv�s�gi Nyelvtudom�nyi
Doktori Iskola doktorandusz hallgat�inak a t�m�hoz kapcsol�d� kutat�si eredm�nyei
is. Jelen tanulm�nyk�tet, amely nem a konferencia k�tetek�nt szolg�l, az elhangzott
szerte�gaz� kutat�si t�m�k az�ta tov�bb �rlelt gondolatainak bemutat�s�ra
koncentr�l. A k�tet betekint�st enged a Modern Filol�giai �s T�rsadalomtudom�nyi
Kar int�zeteiben foly� j�v�form�l� kutat�munk�ba, amelyet a k�l�nb�z� tudom�ny�gak
a nyelv-, az irodalom- �s a kult�ratudom�ny, valamint a t�rsadalom- �s a
nevel�studom�ny egym�smellettis�ge �s egym�shoz kapcsol�d�sa jellemez. A
tanulm�nyok megmutatj�k a k�l�nb�z� diszcipl�n�k j�v�form�l� �s �gy az egyes
tudom�nyter�letek fejl�d�s�t el�revet�t� erej�t. "
"Kalauz a modern k�nyvt�rak vil�g�ba";"Kokas K�roly";"978 963 454 573 6";"Akad�miai
mersz.hu/kokas-kalauz-a-modern-konyvtarak-vilagaba";"https://doi.org/
10.1556/9789634545736";"2020.09.21 17:52:55";"A szerz� izgalmas utaz�sra h�vja az
olvas�t, �s megh�kkent� kijelent�sekkel avat be a digit�liz�l�d� k�nyvt�rak
vil�g�ba: lehet, hogy a k�nyvt�r mint k�nyveket t�rol� fizikai hely �gy ahogy sz�z
�veken �t megszoktuk m�r a k�zeli j�v�ben teljesen �talakul? Mi�rt? Hogyan
lehets�ges ez? Ennek a jelens�gnek egy�rtelm� oka van: a k�nyvt�rak j�v�je a
h�l�zatban van. Dokumentumainak z�me m�r digit�lis: nincs p�ld�nysz�muk,
tetsz�leges mennyis�gben vannak jelen. �gy a hozz�f�r�s �rt�kesebb lesz, mint maga
a tulajdonl�s, hisz a h�l�zat k�zm�, a hozz�f�r�s pedig �lland�, eszk�zt�l, id�t�l
�s helyt�l f�ggetlen�l. Term�szetesen a k�nyvt�rakn�l bek�vetkezett paradigmav�lt�s
kihat a k�nyvekben t�rolt tud�s felhaszn�l�s�nak teljes k�rnyezet�re. A k�nyvt�r az
olvas�s, a tudom�ny, az ismeretszerz�s helyek�nt egy sokkal komplexebb
kiszolg�l�sra k�pes vil�gban �bred �j �letre. Val�s�gos digit�lis �kosziszt�m�k
alakulnak ki, amelyek az egykori k�nyvt�ri k�rnyezet hely�be tolulnak. Csak
egyvalami nem v�ltozik: az eg�sz folyamat m�g�tt �ll�, azt inicializ�l� szakember,
a k�nyvt�ros elk�telezetts�ge. A szerz� ezt az �talakul�si folyamatot mutatja be a
m�ltb�l a j�v�be vezet� id�utaz�sra invit�lva. Kokas K�roly k�tet�t mindenkinek
aj�nljuk, aki egy ismeretekben gazdag utaz�s sor�n szeretn� m�lyebben meg�rteni a
digit�lis �talakul�st, amely nemcsak a k�nyvt�ri dokumentumok keletkez�s�nek,
t�rol�s�nak �s kereshet�s�g�nek leg�jabb m�djait, hanem mag�t az ismeretszerz�st is
forradalmi m�don megv�ltoztatja. A szerz� a Szegedi Tudom�nyegyetem Klebersberg
K�nyvt�r�nak informatikai �s inform�ci�s f�igazgat�-helyettese, c�mzetes egyetemi
docens. A Magyar Elektronikus K�nyvt�r, majd az Elektronikus Inform�ci�szolg�ltat�s
(EISZ) egyik meg�lmod�ja. Sz�mos tank�nyve, tudom�nyos �s ismeretterjeszt�
publik�ci�ja jelent meg a k�nyvt�ri informatika �s a digit�lis b�lcs�szet
t�rgyk�r�ben. "
"Kalauz a nyelv�szi gondolkod�shoz";"N�dasdy �d�m";"978 963 454 579 8";"Akad�miai
nadasdy-kalauz-a-nyelveszi-gondolkodashoz";"https://doi.org/
10.1556/9789634545798";"2020.11.27 12:23:32";"N�dasdy �d�m k�tete a nyelv�sz
m�hely�be invit�lja az olvas�t, hogy megn�zze, mit csin�l a nyelv�sz, �s f�leg:
hogyan gondolkodik? Ez a k�nyv nem valamely nyelvr�l sz�l, hanem az emberi nyelvr�l
�ltal�ban �s annak a nyelv�sz �ltal val� le�r�s�r�l, feldolgoz�s�r�l. A legt�bb
p�lda persze a magyarb�l van, hiszen ez �ll a legk�zelebb a magyar olvas�hoz, �s
bizonyos jelens�geket kiv�l�an lehet a magyarral illusztr�lni (m�sokat meg nem).
Alapvet� k�rd�sek is sz�ba ker�lnek: van-e k�nnyebb vagy nehezebb nyelv? �sszef�gg-
e a nyelv a gondolkod�ssal? E m� bemutatja a nyelv�szet f� ter�leteit, a nyelvtant,
hangtant, jelent�stant. Nem mindent tartalmaz a nyelv�szet vil�g�b�l; de amit igen,
azt becs�lettel elmondja. Egy-egy k�rd�st igaz�n alaposan k�rbej�r: p�ld�ul hogyan
k�pezi a magyar a t�rgyragot? A k�tet sz�l mindenkinek, akit �rdekel(nek) a
nyelv(ek). Vannak benne olvasm�nyosabb szakaszok, de vannak technikaibb, nehezebb
r�szek is, hiszen ez tudom�ny, nem szabad �gy tenni, mintha nagyon k�nny� volna. A
szerz� a magyar �s angol hangtan szakembere, sz�mos cikk �s tananyag szerz�je. Az
E�tv�s Lor�nd Tudom�nyegyetem nyugalmazott professzora. F�leg angol �s �ltal�nos
nyelv�szetet tan�tott. A nyelvtudom�nyt sz�mos r�di�m�sorban, �js�gcikkben,
k�nyvben n�pszer�s�ti. "
"Kaz�nok";"Gerse K�roly";"978 963 454 492 0";"Akad�miai Kiad�";"2020";"M�szaki
tudom�nyok";"https://mersz.hu/kiadvany/713";"https://mersz.hu/gerse-
kazanok";"https://doi.org/10.1556/9789634544920";"2020.07.29
12:42:34";"H�ztart�sokban, ipari �zemekben, er�m�vekben sz�lesk�r�en alkalmaznak
t�zel�anyag el�get�s�vel vagy m�s m�don bevezetett h�mennyis�g h�hordoz� k�zeggel
t�rt�n� hasznos�t�s�ra szolg�l� berendez�seket: kaz�nokat. A k�nyv ezek
tervez�s�nek, �zemeltet�s�nek, vizsg�lat�nak szerte�gaz� konstrukci�s, h�technikai,
�raml�stani, szil�rds�gtani, vegy�szeti �s m�s ismereteit foglalja �ssze, az
egyetemi oktat�sban �s a gyakorlati �letben is hasznos�that� m�don. Az elm�letet
�l� gyakorlattal �tv�zve els�sorban er�m�i, ipari, t�vh�szolg�ltat� kaz�nokkal
foglalkozik, de a folyamatokra, szerkezeti kialak�t�sra, gyakorlati viselked�sre
vonatkoz� utal�sok kisebb berendez�sekn�l is alkalmazhat�k."
"K�mia";"N�ray-Szab� G�bor (szerk.)";"978 963 059 817 0";"Akad�miai
Kiad�";"2016";"K�mia";"https://mersz.hu/kiadvany/23";"https://mersz.hu/naray-szabo-
kemia";"https://doi.org/10.1556/9789630598170";"2016.05.01 14:44:46";"A k�mia
mindennapi �let�nk r�sze. A molekul�k tudom�nyak�nt az�rt j�tszik k�zponti
szerepet, mert t�lnyom�r�szt ezekb�l az apr� r�szecsk�kb�l �p�l fel a benn�nket
k�r�lvev� vil�g. Ak�r az eg�szs�gr�l, gy�gy�t�sr�l, k�rnyezetv�delemr�l,
t�pl�lkoz�sr�l, k�zleked�sr�l van sz�, k�miai rendszerekkel �s probl�m�kkal
tal�lkozunk. Az Akad�miai K�zik�nyv-sorozat els� �s egyik legsikeresebb tagja
m�dszeresen, kev�s k�plettel, de sok �br�val, k�z�rthet�s�gre t�rekedve t�rgyalja a
k�mi�t. Az olvas� - legyen ak�r egyetemista, k�z�piskol�s vagy egyszer�en csak
�rdekl�d� - �gy k�nnyen �ttekintheti a tudom�ny�g �sszess�g�ben bonyolult
szerkezet�t. A szerz�k a lexikonok, a tank�nyvek �s a szakk�nyvek legel�ny�sebb
tulajdons�gait gy�rt�k egybe, �s �gy a k�tet az elvek bemutat�sa mellett olyan
fontos adatokat is tartalmaz, amelyekre nap mint nap sz�ks�g�nk lehet. Az ut�bbi
�vtizedek tal�n legolvasottabb k�miak�nyve a teljess�gre val� t�rekv�s jegy�ben a
hagyom�nyos r�szter�letek (�ltal�nos, fizikai, szervetlen, szerves k�mia) mellett a
biok�mia, az ipari technol�gia, a k�rnyezettudom�ny �s a f�ldtudom�ny izgalmas
molekul�ris vonatkoz�saival is foglalkozik."
"K�miai szimul�ci�k az atomokt�l a vegyipari reaktorokig";"H�ltzl Tibor, Veszpr�mi
Tam�s";"978 963 454 171 4";"Akad�miai
Kiad�";"2019";"K�mia";"https://mersz.hu/kiadvany/483";"https://mersz.hu/kemiai-
szimulaciok-az-atomoktol-a-vegyipari-reaktorokig";"https://doi.org/
10.1556/9789634541714";"2019.12.10 09:50:30";"Szimul�ci� alatt egy berendez�s, egy
rendszer, egy jelens�g v�rhat� viselked�s�nek, gyakorlati hat�s�nak vizsg�lat�t �s
el�rejelz�s�t �rtj�k. Szimul�lhatjuk egy g�p m�k�d�s�t vagy egy l�zer
teljes�tm�ny�t puszt�n az�ltal, hogy ismerj�k a fizika megfelel� egyenleteit. Egy
aut� biztons�gtechnikai vizsg�lata is szimul�ci�, mint ahogy egy politikai p�rt
v�laszt�si eredm�ny�nek vagy egy t�rsadalom mobilit�s�nak, egy gazdas�g
fejl�d�s�nek az el�rejelz�se is az. A Naprendszer pontos szimul�ci�ja lehet�v�
teszi, hogy kisz�m�tsuk egy t�voli �st�k�s p�ly�j�t. Bolyg�nk l�gk�r�nek
szimul�ci�ja teszi lehet�v� a ma m�r egyre megb�zhat�bb meteorol�giai
el�rejelz�seket. K�miai szimul�ci�k v�grehajt�s�hoz a sz�ks�ges felt�tel az adott
fizikai jelens�g ismerete, a megfelel� sz�m�t�stechnikai m�dszerek v�laszt�ka, egy
nagy teljes�tm�ny� sz�m�t�g�p valamint a megfelel� szak�rtelem. K�nyv�nkkel a
meg�rt�shez, a szak�rtelem alapj�hoz szeretn�nk seg�ts�get ny�jtani. Az olvas� a
k�nyv v�g�re �rve k�pet kap a k�miai szimul�ci�k fontoss�g�r�l �s arr�l, hogy
haszn�lat�val a vegy�szm�rn�ki munka sor�n milyen hatalmas seg�ts�get nyerhet.
Titkon azt is rem�lj�k, hogy tal�n kedvet is kap a szimul�ci�khoz, melyek a modern
vegy�szm�rn�ki feladatok egyre ink�bb n�lk�l�zhetetlen eszk�zeiv� v�lnak. "
"K�pl�keny alak�t�s a j�rm�iparban";"Weltsch Zolt�n";"978 963 454 299 5";"Akad�miai
tudom�nyok";"https://mersz.hu/kiadvany/410";"https://mersz.hu/weltsch-keplekeny-
alakitas-a-jarmuiparban";"https://doi.org/10.1556/9789634542995";"2019.11.11
15:06:58";"A jegyzet c�lja, hogy egy r�vid elm�leti bevezet� ut�n bemutassa a
j�rm�iparban haszn�latos legkorszer�bb anyagokat �s a hozz�juk kapcsol�d�
hagyom�nyos �s �j k�pl�kenyalak�t�si technol�gi�kat. A jegyzet a lemezalak�t�si
technol�gi�kat mutatja be, �s nem t�r ki a j�rm�iparban haszn�latos
t�rfogatalak�t�sokra."
"K�pvisel�k �s k�pviselet Magyarorsz�gon a 19. �s 20. sz�zadban";"Ilonszki
Gabriella";"978 963 454 470 8";"Akad�miai Kiad�";"2020";"Szociol�gia,
T�rt�nelem";"https://mersz.hu/kiadvany/706";"https://mersz.hu/ilonszki-kepviselok-
es-kepviselet-magyarorszagon-a-19-es-20-szazadban";"https://doi.org/
10.1556/9789634544708";"2020.04.22 10:49:05";"Mit tudhatunk meg annak a k�zel 5000
politikusnak-k�pvisel�nek az adatait b�ng�szve �s elemezve, akik a 19. sz�zad
utols� harmad�t�l napjainkig �ltek-�lnek a parlamenti sz�ksorokban? A k�tet
kronologikus �s tematikus fejezeteivel igyekszik v�laszt adni a k�rd�sre �s
amellett �rvel, hogy mik�zben a k�pvisel�k jellemz�i egy adott korszak term�kei"",
alapvet�en befoly�solj�k az adott korszak folyamatait is. Ugyanakkor az egyes
korszakok k�l�nb�z� t�rsadalmi �s politikai felt�telei ellen�re bizonyos politikusi
tulajdons�gok �lland�nak tekinthet�k. A k�pviseleti demokr�cia napjainkban sokszor
hangoztatott probl�m�i teh�t szorosan �sszef�ggnek a k�pvisel�k
jellegzetess�geivel. A k�tet a magyarorsz�gi folyamatokat rendre �sszekapcsolja a
sz�lesebb eur�pai, �s az 1990 ut�ni k�z�p-eur�pai v�ltoz�sokkal is."
"Kereskedelmi marketing �s menedzsment";"Ag�rdi Irma";"978 963 454 016
Marketing";"https://mersz.hu/kiadvany/233";"https://mersz.hu/agardi-kereskedelmi-
marketing-es-menedzsment";"https://doi.org/10.1556/9789634540168";"2017.05.16
14:02:36";"Ez a k�nyv kit�n� �sszefoglal�st ad a kereskedelemben megfigyelhet�
nemzetk�zi �s hazai trendekr�l, a fontosabb ismeretekr�l �s a keresked�k napi
munkafolyamatait is bemutatja. R�g t�l vagyunk m�r a klasszikus olcs�n venni -
dr�g�n eladni"" kereskedelmi strat�gi�n, a vil�g komplexsz� v�lt,
csatornastrat�gi�kat kell kialak�tani, versenyezni kell lok�lis, orsz�gos �s
bizonyos v�llalatoknak glob�lis szinten is. J� sz�vvel aj�nlom ezt a kiadv�nyt
minden olyan jelenlegi �s leend� koll�g�mnak, akik vagy ebben a gy�ny�r� szakm�ban,
vagy ak�r a termel�i, besz�ll�t�i oldalon v�llalnak munk�t, hiszen az �zleti
partnerek sz�m�ra fontos, hogy ismerj�k egym�s saj�toss�gait �s gondolkod�s�t.
Boros P�ter, kereskedelmi igazgat� Co-op Hungary Zrt. A k�nyv nagyszer�en
rendszerezi, �sszefoglalja, hogy mik�nt gondolkoznak, terveznek, hogyan d�ntenek �s
milyen technik�val, milyen m�dszerekkel m�k�dnek a kiskereskedelmi c�gek. A szerz�
vil�gos, �rthet� st�lusban ismerteti meg az olvas�t az elm�leti �sszef�gg�sekkel, a
nemzetk�zi �s hazai gyakorlat p�ld�ival, tapasztalataival. Hi�nyzott egy ilyen m� a
Kereskedelem �s marketing szak oktat�s�hoz, de a k�nyvet nemcsak a fels�oktat�snak
aj�nlom, hanem a kereskedelmi v�llalkoz�sok vezet�inek is, hogy seg�ts�g�vel
ellen�rizz�k �s tov�bbfejlessz�k �zleti gyakorlatukat. Dr. Pisk�ti Istv�n igazgat�
Marketing Int�zet, Miskolci Egyetem"
"K�zik�nyv a b�r�s�gi v�grehajt�s foganatos�t�s�hoz";"Wopera Zsuzsa, Gyovai M�rk
(szerk.)";"978 963 295 823 1";"Wolters Kluwer
wopera-gyovai-kezikonyv-a-birosagi-vegrehajtas-foganatositasahoz";"https://
doi.org/10.55413/9789632958231";"2019.10.15 23:01:31";"Az ut�bbi �vekben a b�r�s�gi
v�grehajt�ssal �sszef�gg� gyakorlati probl�m�kat szakcikkek, tanulm�nyok mutatt�k
be, mert nem k�sz�lt olyan �tfog� m�, ami ezeket �sszegy�jt�tte, rendszerezte
volna, �gy, hogy a felmer�l� jogalkalmaz�si vissz�ss�gokra megold�st is adjon. Ezt
a hi�nyt k�v�nja p�tolni a k�zik�nyv, melynek els�dleges c�lja a b�r�s�gi
v�grehajt�s foganatos�t�sa sor�n felmer�l� gyakorlati probl�m�k neves�t�se �s a
lehets�ges megold�sok bemutat�sa. A k�zik�nyv a v�grehajt�s k�t szakasz�b�l d�nt�en
a foganatos�t�s�ra koncentr�l, az elrendel�ssel kapcsolatos k�rd�sek annyiban
ker�lnek ter�t�kre, amennyiben azok a v�grehajt�s foganatos�t�sa sor�n probl�m�t
vetnek fel (pl. a nem jogk�pes ad�ssal szemben elrendelt v�grehajt�s, vagy a nem
megfelel� nyomtatv�nyon elrendelt v�grehajt�s). A k�zik�nyv kifejezetten
gyakorlatorient�lt megk�zel�t�se miatt els�sorban a b�r�s�gi v�grehajt�s
foganatos�t�s�val kapcsolatba ker�l� szem�lyek, k�l�n�sen az �n�ll� b�r�s�gi
v�grehajt�k (helyettesek �s jel�ltek), b�r�k, b�r�s�gi titk�rok �s fogalmaz�k, a
felek k�pviselet�t ell�t� �gyv�dek, �gyv�djel�ltek, jogtan�csosok, jogi el�ad�k,
k�z�s k�pvisel�k sz�m�ra lehet hasznos, de haszonnal forgathatj�k mindazok, akik
b�rmilyen kapcsolatba ker�lnek a b�r�s�gi v�grehajt�ssal, �gy maguk a felek is. A
k�zik�nyv szerz�i a jog�sz hivat�srendek k�l�nb�z� ter�let�n szerzett
tapasztalataikon kereszt�l mutatj�k be a v�grehajt�s foganatos�t�s�val �sszef�gg�
jogalkalmaz�si neh�zs�geket."
"Kil�bal�s �jranyit�s N�veked�s";"K�m�ves Zsolt S�ndor, Dajnoki Krisztina, Pat�
G�born� dr. Sz�cs Be�ta, Po�r J�zsef, Szab� Katalin, Szab�-Szentgr�ti G�bor, Szab�
Szilvia (szerk.)";"978 963 594 061 5";"Wolters Kluwer Hungary
Kft.";"2022";"Menedzsment";"https://mersz.hu/kiadvany/1018";"https://mersz.hu/
kilabalas-ujranyitas-novekedes";"https://doi.org/
10.55413/9789635940615";"2022.10.19 16:16:09";"A v�ls�gokb�l okozza b�rmilyen
term�szeti katasztr�fa vagy sz�kl�t�k�r� emberi cselekedetek sora a kil�bal�s soha
nem rutin feladat, nincs k�t egyforma bej�rand� �tvonal, ugyanakkor a c�l
legfontosabb jellemz�je m�gis azonos: a v�ls�g el�tti �llapothoz k�pest meger�s�dve
j�nni ki bel�le. Gazdas�gi, t�rsadalom rendszerek eset�ben ez nem puszt�n azt
jelenti, hogy a v�ls�got t�l�lni k�pes, kor�bbi anyagi �s szellemi �rt�ktermel�
folyamatokat m�g hat�konyabban legy�nk k�pesek v�gezni, hanem azt is, hogy a
meger�s�d�s keret�ben t�rt�njen prevenci�: lehet�leg ugyanez a helyzet ne
ism�tl�dhessen meg, l�thassuk el�re �s tudjuk megel�zni, illetve hat�s�t
radik�lisan cs�kkenteni. Mindez azt jelenti, hogy a vezet�s sz�m�ra nincs egy az
egyben m�solhat� forgat�k�nyv. A menedzsmentnek egy adott szervezet eset�ben a
helyi �s region�lis t�nyez�k figyelembev�tel�vel kreat�v, egyedi �s hat�kony
megold�sokat kell kidolgoznia. Ha fentiekben egyet�rt�nk, joggal tehet� fel a
k�rd�s: mi�rt van sz�ks�g olyan k�nyvre, amely egy konkr�t v�ls�g �s az azt k�vet�
kil�bal�si �s n�veked�si p�ly�ra �ll�si id�szak menedzsment eszk�zeit mutatja be? A
v�lasz ugyanakkor egy�rtelm�: nem tudunk m�sb�l tanulni. Ha a v�ltoz�s- �s
v�ls�gmenedzsment irodalm�t �ttekintj�k, l�that�, hogy nem tudunk m�st tenni, mint
r�gz�teni a t�nyeket, elemezni a sikeresnek bizonyult strat�gi�kat �s d�nt�seket
�pp�gy, mint a kudarcokat annak �rdek�ben, hogy egy k�vetkez� v�ls�g idej�n
gazdagabb eszk�zt�rb�l mer�thessenek a menedzserek a megold�skeres� folyamataikban.
Alkothat�k elm�leti modellek �s sikeresnek t�n� �k�lszab�lyok, m�gis a vezet�k
szakmai kih�v�sa �s felel�ss�ge, hogy azokat megfelel�en adapt�lj�k a konkr�t
helyzetben. "
"K�na �s a v�ls�g";"Inotai Andr�s, Juh�sz Ott�";"978 963 059 770 8";"Akad�miai
Kiad�";"2016";"Gazdas�g";"https://mersz.hu/kiadvany/178";"https://mersz.hu/inotai-
juhasz-kina-es-a-valsag";"https://doi.org/10.1556/9789630597708";"2016.12.04
19:37:51";"A m� szerves folytat�sa a 2009-ben, ugyancsak az Akad�miai Kiad�
gondoz�s�ban megjelent, A v�ltoz� K�na k�tetnek. A kor�bbi kutat�sokra alapozva
egyr�szt K�na bels� politikai, gazdas�gi �s t�rsadalmi fejl�d�s�nek
v�ls�g�ll�s�g�t, illetve a v�ls�g els� szakasz�ra adott k�nai v�laszokat vizsg�lja.
M�sr�szt a k�tet kiemelt figyelmet szentel K�na nemzetk�zi kapcsolatainak a
legfontosabb k�toldal� viszonylatokban, valamint az orsz�g n�vekv� jelent�s�g�nek a
multilater�lis egy�ttm�k�d�sben, amit a glob�lis p�nz�gyi �s gazdas�gi v�ls�g
egy�rtelm�en fel�rt�kelt. Valamennyi tanulm�ny kiemelten kezeli a v�ls�g els�
szakasz�nak hat�s�t K�na bels� �s nemzetk�zi strat�gi�j�nak, valamint
szerepv�llal�s�nak alakul�s�ra, ami alapvet�en befoly�solja vagy ak�r meg is
hat�rozza a k�vetkez� �vtizedek vil�gpolitikai �s vil�ggazdas�gi fejl�d�s�nek
ir�ny�t."
"K�n�latmenedzsment";"Rekettye G�bor, Hetesi Erzs�bet";"978 963 059 880
Marketing";"https://mersz.hu/kiadvany/228";"https://mersz.hu/rekettye-hetesi-
kinalatmenedzsment";"https://doi.org/10.1556/9789630598804";"2017.05.16
14:02:49";"A 21. sz�zad globaliz�lt gazdas�g�t minden�tt, �gy Magyarorsz�gon is a
piacon l�v� v�llalatok �les versenye jellemzi. �gy van ez n�lunk, az aut�iparban
is. A v�llalatok els�sorban k�n�latukkal versenyeznek egym�ssal. A neves szerz�k
�ltal meg�rt K�n�latmenedzsment c�m� k�nyv gyakorlati szempontb�l is helyesen
f�kusz�l a k�n�lt term�kek min�s�g�re, a kapcsol�d� szolg�ltat�sokra, az �rakra �s
a term�kek, illetve a k�n�lattev�k im�zs�ra. A k�nyv �ttekinti a k�n�lat
menedzsel�s�nek minden r�szlet�t - �gy, olyan st�lusban, hogy az a gyakorlatban
dolgoz�k sz�m�ra is �rthet�, �rdekes �s tanuls�gos olvasm�ny lehet. �gy gondolom,
hogy ezt a k�nyvet nemcsak a marketing �s az �rt�kes�t�s ter�let�n dolgoz�knak,
hanem a v�llalati menedzserek sz�les k�r�nek, m�g a term�kfejleszt�sben dolgoz�
fejleszt�m�rn�k�knek �s formatervez�knek is nyugodt sz�vvel aj�nlhatom. Eppel
J�nos a Porsche Hungaria Kft. �gyvezet� igazgat�ja Rekettye G�bor ugyanenn�l a
kiad�n�l megjelent k�t kor�bbi sikeres m�ve - az �rt�kteremt�s a marketingben,
illetve Az �r a marketingben - k�l�n t�rgyalja a term�keknek �s az �raknak a
marketingben bet�lt�tt szerep�t. A Hetesi Erzs�bettel egy�tt �rt K�n�latmenedzsment
c�m� k�nyv hi�nyp�tl� m�, mert a term�k �s az �r mellett a k�n�lat minden r�szlet�t
g�rcs� al� veszi, �s kialak�t�s�nak �s piacra vitel�nek folyamat�t
interdiszciplin�risan kezelve mutatja be azt, hogy mely t�nyez�k - legyenek ezek
funkcion�lisak, emocion�lisak, vagy szimbolikusak - teszik a c�gek k�n�lat�t a
globaliz�ci� k�r�lm�nyei k�z�tt is versenyk�pess�. A val�s p�ld�kkal illusztr�lt m�
�lvezetes �s k�nnyen �rthet� olvasm�ny is. Aj�nlom a k�nyvet mindazon
szakembereknek �s di�koknak, akik m�r t�l vannak az �zleti tudom�ny �s a gyakorlat
els� megpr�b�ltat�sain, s akik sikeresen szeretn�k megoldani az el�b�k tornyosul�
�rt�kes�t�si probl�m�kat. Ber�cs J�zsef egyetemi tan�r, Budapesti Corvinus
Egyetem"
"""Kir�lly� lett a te Istened""";"Borb�ly G�bor, G�bor Gy�rgy, Ger�by Gy�rgy,
Sz�nt� Veronika (szerk.)";"978 963 059 944 3";"Akad�miai
borbely-gabor-gereby-szanto-kirallya-lett-a-te-istened";"https://doi.org/
10.1556/9789630599443";"2018.12.30 00:07:39";"Napjainkban egyre t�bb, politikai
teol�gi�val foglalkoz� publik�ci� l�t napvil�got haz�nkban �s k�lf�ld�n egyar�nt.
Maga a kifejez�s a politika �s a vall�s sz�tv�laszt�s�nak premissz�j�ra �p�l�,
szekul�ris vil�gunkban tal�n szokatlanul cseng. De mit is jelent a politikai
teol�gia val�j�ban? Erre a k�rd�sre nem adhat� egyszer� v�lasz. �ltal�nos
�rtelemben term�szetesen a politika �s a teol�gia kapcsolat�nak vizsg�lat�r�l van
sz�, �m ezzel m�g nem jutottunk k�zelebb a politikai teol�gia jelent�s�nek
meghat�roz�s�hoz, hiszen e kapcsolat mibenl�t�nek t�bbf�le - egym�st nem
felt�tlen�l, de olykor kiz�r� - �rtelmez�se lehets�ges. Jelen k�tet�nk �r�sai, ha
nem is kimer�t�en, de rem�lhet�leg h�en mutatj�k be a politikai teol�gia
soksz�n�s�g�t, politikafiloz�fiai, t�rt�nelemfiloz�fiai, irodalmi vagy ak�r
aktu�lpolitikai relevanci�j�t. "
"Kirekesztve";"Vir�g T�nde";"978 963 454 036 6";"Akad�miai
virag-kirekesztve";"https://doi.org/10.1556/9789634540366";"2017.03.16 11:56:27";"A
k�nyv a falusi perif�ri�k perif�ri�j�ra, a cig�nytelepek, gett�sod� falvak vil�g�ba
kalauzolja az olvas�t, de c�lja nem csup�n a le�r�s, hanem annak bemutat�sa, hogy
milyen gazdas�gi, t�rsadalmi �s t�rbeli folyamatok termelik folyamatosan �jra
azokat a tereket, ahol azok a t�rsadalmi csoportok �lnek, amelyeket a t�bbs�gi
t�rsadalom cig�nynak tart, s akikkel ez�rt nem vagy csak er�sen szab�lyozott
form�ban k�v�n �rintkezni. A cig�nytelep �r�k, csak megjelen�si form�ja v�ltozik
id�r�l id�re. Mindig is l�tezett, �s lesz eg�szen addig, am�g lesznek olyan
csal�dok, akiket a t�bbs�g cig�nynak, szeg�nynek tart, am�g lesznek olyan emberek,
akikkel a t�bbs�gi t�rsadalom tagjai nem szeretn�nek k�z�s t�rben l�tezni, am�g az
oktat�si �s szoci�lis int�zm�nyek ezek fenntart�s�t szolg�lj�k �s nem az innen val�
kimozdul�st. A k�nyvben k�t, a statisztik�kban �s a k�ls� t�rsadalmi k�rnyezet
meg�t�l�se szerint etnikailag �s t�rsadalmilag homog�nnek l�tsz� ""cig�nyfalu""
lak�inak mindennapi meg�lhet�si, boldogul�si lehet�s�gei, az els�dleges
munkaer�piacr�l val� kirekesztetts�g k�vetkezm�nyei, az int�zm�nyes�tett, leg�lis
munka vil�g�ba val� visszat�r�s k�s�rletei �s kudarcai jelennek meg. Az el�rhet�
lehet�s�gek, forr�sok ment�n hogyan differenci�l�dik a helyi t�rsadalom, ez mik�nt
alak�tja a csal�dok mindennapi kapcsolatait, a helyi t�rsadalom m�k�d�s�t. "
"Kishaj�k II.";"Simong�ti Gy�z�";"978 963 454 303 9";"Akad�miai
tudom�nyok";"https://mersz.hu/kiadvany/409";"https://mersz.hu/simongati-kishajok-
ii";"https://doi.org/10.1556/9789634543039";"2018.12.07 00:03:20";"E jegyzet mely
a 2012-ben a Typotex Kiad� gondoz�s�ban megjelent Kishaj�k c. jegyzet folytat�sa
els�dleges c�lja, hogy a j�rm�m�rn�ki alapk�pz�s hallgat�it megismertesse a
vitorl�s �s motoros kishaj�k m�k�d�s�vel �s tervez�s�vel kapcsolatos alapvet�
tudnival�kkal. A kishaj�k sz�mos ter�leten hasonl�tanak a haj�sk�pz�s m�s
t�rgyaiban ismertetett nagyhaj�khoz, �gy sok tekintetben lehet t�maszkodni az ott
elhangzottakra. Ugyanakkor nagyon sok vonatkoz�sban olyan speci�lis jellemz�kkel
b�rnak, melyek miatt k�l�n is foglalkozunk vel�k. Az e jegyzetr�szbe foglalt
ismertet�s a szerte�gaz� t�mak�r�k miatt csak r�szleges. A nagy anyagb�l az els�
r�szbe ker�lt a kishaj�k m�k�d�s�nek bemutat�sa, a haj�testtel (annak form�j�val,
stabilit�s�val �s ellen�ll�s�val) �s a vitorl�sok t�kes�ly�val kapcsolatos r�szek.
E m�sodik r�szbe alapvet�en a kishaj�k hajt�s�t bemutat� fejezetek f�rtek bele,
terjedelmi korl�tok miatt. A korm�nyz�ssal, a kishaj�k rudazat�val, merev�t�-
k�t�lzet�vel, valamint az ergon�mi�val �s eszt�tik�val foglalkoz� r�szek sajnos m�g
mindig kimaradtak. Ezek terv szerint egy k�vetkez�, befejez� r�szt alkotnak majd,
mely elk�sz�lte ut�n a BME, Rep�l�g�pek �s Haj�k Tansz�k�nek honlapj�n lesz
el�rhet�."
"Kisk�nyv az �j Polg�ri T�rv�nyk�nyvr�l gazdas�gi szakembereknek";"Andor �gnes,
Lakatos L�szl� P�ter";"978 963 295 850 7";"Wolters Kluwer
Kft.";"2019";"Jogtudom�ny";"https://mersz.hu/kiadvany/568";"https://mersz.hu/andor-
lakatos-kiskonyv-az-uj-polgari-torvenykonyvrol-gazdasagi-szakembereknek";"https://
doi.org/10.55413/9789632958507";"2019.10.21 15:30:56";"Hosszas el�k�sz�t� munk�t
k�vet�en 2014. m�rcius 15-�n hat�lyba l�pett az �j Polg�ri T�rv�nyk�nyv, azaz a
2013. �vi V. t�rv�ny. Az �j Ptk. a mag�njogi jogviszonyok alapvet� t�rv�nye, �s
�tfog� k�dexk�nt szab�lyozza a term�szetes �s jogi szem�lyek szem�lyi �s vagyoni
jogviszonyait. Az �j Polg�ri T�rv�nyk�nyv jelent�s v�ltoz�sokat hoz a gazd�lkod�k
�let�ben,amelyekre c�lszer� id�ben �s megfelel�en felk�sz�lni. A Kisk�nyv az �j
Ptk.-r�l gazdas�gi szakembereknek c�m� kiadv�ny a gazd�lkod�kat �rint� k�t
legfontosabb ter�letet, a t�rsas�gi jog �s a szerz�d�si jog alapvet� szab�lyait
foglalja �ssze. A gazd�lkod�knak egy r�videbb �tmeneti, �t�ll�si id�szakot k�vet�en
az �j Ptk. szerint kell m�k�dni�k, illetve a 2014. m�rcius 15-e ut�n k�t�tt
szerz�d�sekre is az �j polg�ri jogi szab�lyoz�st kell alkalmazni. Aj�nljuk a
kiadv�nyt mindazon c�gvezet�knek, k�nyvel�knek, k�nyvvizsg�l�knak �s m�s gazdas�gi
szakembereknek, akik k�nnyen �rthet� m�don �s �ttekinthet� form�ban szeretn�nek
t�j�koz�dni az �j Ptk. t�rsas�gi jogi �s szerz�d�si jogi szab�lyair�l."
"Kis magyar grammatika";"Keszler Borb�la, Lengyel Kl�ra";"978 963 059 964
mersz.hu/keszler-lengyel-kis-magyar-grammatika";"https://doi.org/
10.1556/9789630599641";"2019.11.11 15:09:57";"A m� a magyar nyelvtan alapvet�
k�zik�nyve. A k�tet rendszerezetten �s k�z�rthet�en mutatja be a magyar nyelv
fel�p�t�s�t �s szab�lyait els�sorban a nyelvhaszn�lat n�z�pontj�b�l. A grammatika
modern nyelvle�r�si m�dszerrel k�zel�ti meg az alaktan, sz�fajtan, sz�alaktan �s
mondattan rendszer�t. Hasznos alapm� az �ltal�nos iskolai tanul�knak, a
k�z�piskol�soknak, az egyetemi hallgat�knak, valamint a magyar nyelvet oktat�,
tan�t� tan�roknak. A KIS MAGYAR GRAMMATIKA b�s�ges p�ldat�rral, sok t�bl�zattal �s
elemz�si gyakorlatok bemutat�s�val seg�ti haszn�l�it a magyar nyelvtani ismeretek
elsaj�t�t�s�ban, m�ly�t�s�ben vagy �ppen felfriss�t�s�ben. Szerz�i az E�tv�s Lor�nd
Tudom�nyegyetem oktat�i."
"Kis magyar retorika";"Szab� G. Zolt�n, Sz�r�nyi L�szl�";"978 963 454 491
3";"Akad�miai Kiad�";"2020";"Irodalom,
Nyelv�szet";"https://mersz.hu/kiadvany/695";"https://mersz.hu/szabo-szorenyi-kis-
magyar-retorika";"https://doi.org/10.1556/9789634544913";"2020.03.30 17:17:25";"A
k�tet a klasszikus, hagyom�nyos retorika t�mak�reit t�rgyalja, bele�rtve mindazt,
amit a pozitivizmus kor�t�l a stilisztika fogalomk�r�be utaltak. Mind a pr�zai,
mind a verses alkot�sok elemz�s�hez, �rtelmez�s�hez ny�jt egy a modern
irodalomtudom�nyban �jra id�szer�v� v�lt szeml�letm�dot. Foglalkozik a m�vek
nagyszerkezet�nek k�rd�seivel csak�gy, mint r�szegys�geivel s a tropusok �s
alakzatok teljes k�r�vel, megadva a g�r�g �s latin terminusok jelent�s�t. Mik�zben
az �kori �s a modern nemzetk�zi szakirodalomra t�maszkodik a t�m�k kifejt�sekor, a
fogalmakat a magyar irodalomra alkalmazza. A szerz�k gazdag p�ldat�ra Zr�nyit�l
Pilinszkyig, P�zm�nyt�l Esterh�zyig terjed, bemutatva, mik�pp m�k�dnek a k�tezer
�ves retorikai form�k az �l� magyar irodalomban."
"Kisv�llalkoz�sok ind�t�sa �s m�k�dtet�se";"Vecsenyi J�nos";"978 963 454 225
mersz.hu/vecsenyi-kisvallalkozasok-inditasa-es-mukodtetese";"https://doi.org/
10.1556/9789634542254";"2018.05.14 08:26:57";"Az �j v�llalkoz�sok jelentik egy
gazdas�g n�veked�s�nek alapjait. A m�r m�k�d� mikro-, kis- �s k�z�pv�llalkoz�sok
eredm�nyess�ge �s hat�konys�ga hat�rozza meg egy orsz�g gazdas�gi teljes�tm�ny�t.
Vecsenyi J�nos A kisv�llalkoz�sok ind�t�sa �s m�k�dtet�se c�m� k�nyve egyar�nt sz�l
azoknak, akik �j v�llalkoz�sokat akarnak l�trehozni �s azoknak, akik megl�v�
v�llalkoz�sukat akarj�k fejleszteni, m�g jobb� tenni. Sz�l ez a k�nyv azoknak az
egyetemi hallgat�knak is, akik szeretn�k megismerni a v�llalkoz�sok vil�g�t, a
v�llalkoz�k gondolkod�s�t �s azokat az elveket �s m�dszereket, amelyek jelent�s
szerepet j�tszanak �j v�llalkoz�sok ind�t�s�ban, a megl�v�k menedzsel�s�ben. A
k�nyvet sok v�llalkoz�s �s v�llalkoz� tanuls�gos t�rt�nete sz�nes�ti �s magyar�zza.
A szerz�, Vecsenyi J�nos, a Budapesti Corvinus Egyetem egyetemi tan�rak�nt a 90-es
�vek elej�t�l tanulm�nyozza �s tan�tja a v�llalkoz�si ismereteket. E t�mak�rben az
els� k�nyve 1990-ben jelent meg V�llalkoz�si szervezetek �s strat�gi�k c�mmel. Ezt
k�vette a V�llalkoz�s az �tlett�l az �jrakezd�sig c�m� k�nyve 2002-ben, majd 2009-
ben a t�bb kiad�st is meg�rt jelenlegi k�nyve A kisv�llalkoz�sok ind�t�sa �s
m�k�dtet�se, amely mostant�l digit�lis v�ltozatban is el�rhet�. "
"Klasszikus k�nai k�lt�szet";"Csibra Zsuzsanna";"978 963 454 239 1";"Akad�miai
Kiad�";"2018";"";"https://mersz.hu/kiadvany/382";"https://mersz.hu/csibra-
klasszikus-kinai-kolteszet";"https://doi.org/10.1556/9789634542391";"2018.09.17
13:40:19";"A jegyzet a klasszikus k�nai k�lt�szet nagy korszakainak, alkot�inak �s
m�veinek bemutat�s�val igyekszik k�zelebb hozni az �rdekl�d�ket,
sinol�gushallgat�kat �s k�naiul nem tud�kat a k�nai l�ra gazdag hagyom�ny�hoz, hogy
azok ak�r eredeti nyelven, ak�r pedig ford�t�sban olvass�k t�voli korok �s helyek
ismer�s gondolataik�nt keljenek �letre sz�mukra."
"Klasszikus k�nai pr�za";"Csibra Zsuzsanna";"978 963 454 240 7";"Akad�miai
Kiad�";"2018";"Irodalom";"https://mersz.hu/kiadvany/372";"https://mersz.hu/csibra-
klasszikus-kinai-proza";"https://doi.org/10.1556/9789634542407";"2018.10.24
13:11:19";"A k�nai pr�za hagyom�nyaival megismertet� egyetemi jegyzet igyekszik
kereteihez k�pest a legteljesebb k�pet adni arr�l a soksz�n� �s nagy m�lt�
sz�veghagyom�nyr�l, amely a k�nai tanulm�nyok elm�ly�t�s�hez alapvet�en sz�ks�ges,
bemutatja a klasszikus nyelven �r�dott k�nai pr�zairodalom legismertebb m�veit, �s
arra t�rekszik, hogy felv�zolja azt az �vsz�zadokon �t�vel� folyamatot, amely a
kultur�lis tapasztalatok lejegyz�s�t�l elvezette a k�naiakat a klasszikus irodalom
legn�pszer�bb pr�zai m�fajainak kialakul�s�ig. A jegyzet els�sorban a k�nai szakos
hallgat�k szakmai felk�sz�l�s�t sz�nd�kozik seg�teni, ez�rt azokat a t�mak�r�ket
helyezi el�t�rbe, amelyek t�telszer�en visszat�rnek az ismeretszint felm�r�sekor. A
k�nai szavak �t�r�s�ra a nemzetk�zileg haszn�lt pinyint haszn�ljuk, a nevek, a
m�c�mek �s az id�zetek pedig hagyom�nyos �r�sjegyekkel szerepelnek."
"Klasszikus magyar irodalom I.";"Ajkay Alinka";"978 963 454 233 9";"Akad�miai
Kiad�";"2018";"Irodalom";"https://mersz.hu/kiadvany/356";"https://mersz.hu/ajkay-
klasszikus-magyar-irodalom-i";"https://doi.org/10.1556/9789634542339 ";"2018.09.17
13:40:06";"A jegyzet a Klasszikus magyar irodalom Felvil�gosod�s korszak�t tekinti
�t, annak jeles k�pvisel�i (Bessenyei Gy�rgy, Bats�nyi J�nos, Bar�ti Szab� D�vid,
R�jnis J�zsef, R�vai Mikl�s, �nyos P�l, Dayka G�bor, K�rm�n J�zsef, Csokonai Vit�z
Mih�ly, Fazekas Mih�ly), valamint munk�ss�guk bemutat�s�val. "
"Kl�matechnika";"Kajt�r L�szl�, Kassai Mikl�s";"978 963 454 807 2";"Akad�miai
tudom�nyok";"https://mersz.hu/kiadvany/962";"https://mersz.hu/kajtar-kassai-
klimatechnika";"https://doi.org/10.1556/9789634548072";"2022.07.08
14:30:52";"Magyarorsz�g energiafelhaszn�l�s�nak k�zel 40%-�t a lakoss�g, illetve a
lakoss�g �ltal haszn�lt �p�letek� (lak��p�letek�) adja. Ez az ar�ny az Eur�pai Uni�
tag�llamaiban is hasonl�. Az �p�letek energiateljes�tm�ny�r�l sz�l� ir�nyelv �j
�tdolgoz�s�nak (EPBD 2018/844) egyik c�lkit�z�se az, hogy el�mozd�tsa az eur�pai
(EU) orsz�gokban az �p�letek energiateljes�tm�ny�nek �s k�lts�ghat�konys�g�nak
jav�t�s�t, figyelembe v�ve az adott r�gi� �ghajlati adotts�gait, a kiszolg�lt t�r
bels� leveg� min�s�g�re �s h�komfortj�ra vonatkoz� k�vetelm�nyeit. Az �p�letek
energiafelhaszn�l�sa k�tf�le m�don hat�rozhat� meg. A megl�v� �p�letek eset�n a
t�nyleges fogyaszt�si adatok m�r�ssel pontosan meghat�rozhat�k. A 2002/91/EK
direkt�va alapj�n a tervez�s f�zis�ban is meg kell tudni hat�rozni az �p�let
v�rhat� �ves energiafelhaszn�l�s�t. Manaps�g a t�m�ban dolgoz� fejleszt�knek,
tervez�knek sz�ks�g�k van olyan r�szletes adatszolg�ltat�sra, amely egyedi
k�rd�seke is v�laszt ad m�r a kutat�, fejleszt�, tervez� munka kezdeti f�zis�ban,
illetve melynek haszn�lat�val k�nnyebben tudnak d�nt�st hozni �p�letenergetikai
m�retez�si k�rd�sekben is (pl. h�t�s, f�t�s, szell�ztet�s stb.). Az
�p�letenergetikai tervez�k�n �s szak�rt�k�n rendk�v�l nagy a felel�ss�g egy �p�let
energetikai m�retez�sekor az �p�let tervez�si f�zis�ban, a kivitelez�s,
megval�sul�s el�tt, illetve a m�r �zemel� �p�letek eset�ben a leghat�konyabb
energetikai fel�j�t�s megval�s�t�s�t c�lz� szak�rt�i javaslatt�tel sor�n. Ehhez
elengedhetetlen�l fontos a jelenlegi energetikai m�retez� m�dszerek
tov�bbfejleszt�se, illetve a gy�rt�i m�szaki adatszolg�ltat�sok b�v�t�se, melyek a
val�s�got jobban megk�zel�t� energetikai vizsg�latokat tesznek lehet�v�,
eredm�nyeket szolg�ltatnak az �p�letenergetikai ter�leten tev�kenyked� fejleszt�,
szak�rt� �s tervez� m�rn�k�k sz�m�ra. Itt kapcsol�dik a t�mak�rh�z ez a tudom�nyos
k�nyv, amely hat�konyan alkalmazhat� m�retez�si m�dszereket k�z�l a kl�matechnikai
rendszerek energiatudatos tervez�s�hez."
"Kl�matechnikai sz�m�t�sok az �p�letg�p�szeti gyakorlatban";"Kassai Mikl�s, Kajt�r
L�szl�";"978 963 454 074 8";"Akad�miai Kiad�";"2019";"M�szaki
tudom�nyok";"https://mersz.hu/kiadvany/513";"https://mersz.hu/kassai-kajtar-
klimatechnikai-szamitasok-az-epuletgepeszeti-gyakorlatban";"https://doi.org/
10.1556/9789634540748";"2019.05.23 00:15:32";"Napjainkban vil�gjelens�g a
kl�matechnikai rendszerek robban�sszer� elterjed�se. Seg�ts�g�kkel az �p�letek
helyis�geiben olyan l�g�llapotot hoznak l�tre, mellyel biztos�that� a
benntart�zkod� szem�lyek kellemes h��rzete, vagy a telep�tett technol�gia
probl�mamentes m�k�dtet�se. A statisztikai adatok azt bizony�tj�k, hogy haz�nkban
is egyre sz�lesebb k�rben alkalmazz�k az otthonok �s a k�z�p�letek akt�v h�t�s�t.
Ezekn�l az �p�letekn�l jelent�sen megn� a szell�z�s r�szar�nya a teljes
energiafelhaszn�l�sban. Hasonl� probl�m�val kell sz�molni az ut�lagosan
h�szigetel�ssel ell�tott �p�letek �zemeltet�sekor is. Ebben az esetben a szell�z�s
energiasz�ks�glete relat�van nagyobb h�nyadot k�pvisel az �p�let teljes g�p�szeti
rendszer�nek energiafelhaszn�l�s�ban. Kor�bban, illetve napjainkban is �l�
gyakorlat az, hogy a kl�matechnikai rendszerek tervez�s�re �s kivitelez�s�re ki�rt
tender p�ly�zatok elb�r�l�s�nak f� szempontja a beruh�z�si k�lts�g. A nemzetk�zi
gyakorlatban egyre nagyobb teret h�d�t az energiatakar�kos �zemvitel �s a
min�s�gbiztos�t�s. Itt kapcsol�dik ehhez a t�mak�rh�z ez a k�nyv, amelyben
�ltal�nos�tott, a gyakorlatban el�fordul� lehets�ges esetekre j�l �s hat�konyan
alkalmazhat� m�dszereket mutat be a kl�matechnikai rendszerek energiatudatos
m�retez�s�hez �s tervez�s�hez."
"Klinikai dietetika �s orvostudom�ny";"�bel Tatj�na (szerk.)";"978 963 454 520
0";"Akad�miai
abel-klinikai-dietetika-es-orvostudomany";"https://doi.org/
10.1556/9789634545200";"2020.02.04 12:25:02";"A k�tet szerkeszt�je, Dr. �bel
Tatj�na PhD, mint a tant�rgy oktat�ja, alapos gondoss�ggal v�logatta �ssze a
sz�ks�ges ismeretk�r�ket, szem�lye garancia arra, hogy egy �jszer�, kiv�l�, j�l
haszn�lhat� tank�nyv ker�lt �ssze�ll�t�sra, mely maxim�lis seg�ts�get ny�jt a
dietetikus hallgat�knak majdani hivat�suk gyakorl�s�hoz. A felk�rt �r�k
szakter�let�k kiv�l� k�pvisel�i, akik k�z�l t�bben a gy�gy�t� munk�juk mellett a
dietetikusk�pz�s elm�leti �s gyakorlati oktat�s�ban is r�szt vesznek, �gy ismerik a
dietetikusi munka jelent�s�g�t, sz�ks�gess�g�t, �s azokat a relev�ns dietoter�pi�s
kezel�seket, amelyek a team tagjak�nt egy dietetikust�l elv�rhat�k. A tank�nyv a
v�gzett dietetikusok r�sz�re is hasznos lehet, mert mint egy k�zik�nyv, seg�ts�get
ny�jt eddigi ismereteik szinten tart�s�hoz, vagy egy-egy speci�lis ter�letben val�
elm�ly�l�shez. Sz�mukra az�rt is hi�nyp�tl� ez a kiadv�ny, mivel a leg�jabb
kutat�si eredm�nyek k�vetkezt�ben megismert, eddig ismeretlen �j betegs�gekre, azok
diagnosztiz�l�s�ra, gy�gyszeres �s di�t�s kezel�s�re is �tmutat�st adhatnak."
"Klinikai nukle�ris medicina";"Szilv�si Istv�n (szerk.)";"978 963 454 521
7";"Akad�miai
szilvasi-klinikai-nuklearis-medicina";"https://doi.org/
10.1556/9789634545217";"2020.03.18 15:51:27";
"Klinikai sz�v-elektrofiziol�gia �s aritmol�gia";"Fazekas Tam�s, Merkely B�la, Papp
Gyula, Tenczer J�zsef (szerk.)";"978 963 059 748 7";"Akad�miai
fazekas-merkely-papp-tenczer-klinikai-sziv-elektrofiziologia-es-
aritmologia";"https://doi.org/10.1556/9789630597487";"2016.05.01 14:46:48";"A
Klinikai sz�v-elektrofiziol�gia �s aritmol�gia els� kiad�s�t a sz�vritmuszavarok
patofiziol�gi�j�ban, farmakol�gi�j�ban, diagnosztik�j�ban �s gy�gy�t�s�ban
kiemelked�en j�rtas hazai szak�r�k vetett�k pap�rra. Az aritmi�ban szenved� betegek
optim�lis ell�t�s�hoz n�lk�l�zhetetlen, az id� t�jt rendelkez�sre �ll� elm�leti �s
klinikai tudnival�kat �tfog�an ismertet� k�zik�nyv ir�nti olvas�i �rdekl�d�s �s a
Magyar Tudom�nyos Akad�mia Orvosi Oszt�ly�nak N�v�d�ja bizony�totta, hogy a szerz�k
�s a szerkeszt�k er�fesz�t�sei nem voltak haszontalanok. Egy �vtized az
�lettudom�nyok fejl�d�s�nek jelenlegi temp�j�t figyelembe v�ve nagyon hossz� id�.
Az elektrofiziol�gia �s (a)ritmol�gia mind a mai napig a sz�vgy�gy�szat egyik
legdinamikusabban fejl�d� techniciz�l�d� �ga, melynek vertikuma egyre nagyobb: a
sz�vizom szab�lyos ritmik�j�t megzavar�, nemritk�n �r�kl�d� patobiok�miai elt�r�sek
felismer�s�t�l az �j t�pus�, innovat�v gy�gyszerek hozz��rt� alkalmaz�s�n kereszt�l
az egyre kifinomultabb invaz�v ter�pi�s elj�r�sokig �vel. Enn�lfogva id�- �s
sz�ks�gszer�v� v�lt a l�nyegbev�g�an �j diagnosztikai / k�palkot� m�dszerek,
gy�gyszeres �s instrument�lis kezel�si m�dozatok, valamint a nagy mintasz�m�,
randomiz�lt, kontrollcsoportos arrhythmiavizsg�latok eredm�nyein nyugv� �s a
szakmai tudom�nyos ir�nyelvek f�bb �tmutat�sait visszat�kr�z� ismeretek friss,
k�zik�nyvbe foglalt szint�zise: a tudom�ny�g fejl�d�s�vel l�p�st tart� jelen,
m�sodik, �j fejezetek be�p�t�s�vel �s a r�gebbiek �jra�r�s�val, fel�lvizsg�lat�val
gazdag�tott kiad�s meg�r�sa, �ssze�ll�t�sa."
"Kock�zati t�ke";"J�ki Erika (szerk.)";"978 963 454 718 1";"Akad�miai
Kiad�";"2021";"Gazdas�g";"https://mersz.hu/kiadvany/882";"https://mersz.hu/jaki-
kockazati-toke";"https://doi.org/10.1556/9789634547181";"2021.10.13 14:56:53";"A
Kock�zati t�ke c�m� k�nyv az elm�leti �s a gyakorlati tud�sokat �tv�zve ny�jt
�tfog� ismeretet a kock�zati t�k�sek, a v�llalkoz�k, a p�nz�gyi szektor egy�b
ter�letein dolgoz� szakemberek �s a t�ma ir�nt �rdekl�d� k�z�ns�g sz�m�ra.
Elm�leti �s gyakorlati szak�rt�k mutatj�k be a kock�zati t�kefinansz�roz�s
legfontosabb ter�leteit. A k�nyv szerz�i a Budapesti Corvinus Egyetem, a Debreceni
Egyetem, a Szegedi Tudom�nyegyetem, az E�tv�s Lor�nd Tudom�nyegyetem, illetve a
K�zgazdas�g- �s Region�lis Tudom�nyi Kutat�k�zpont K�zgazdas�gtudom�nyi Int�zet
(kor�bbi nev�n MTA KRTK K�zgazdas�gtudom�nyi Int�zet) munkat�rsai. T�bb szerz�
amellett, hogy az akad�miai p�ly�n kutat�k�nt �s oktat�k�nt dolgozik, a
t�kefinansz�roz�s gyakorlat�ban is jelen van. A k�nyv tizenk�t fejezete bemutatja
a kock�zati t�kefinansz�roz�s gazdas�gpolitikai jelent�s�g�t, illetve hogy milyen
folyamatokon kereszt�l, milyen elv�r�sok kiel�g�t�se r�v�n lehet kock�zati t�k�hez
jutni. A k�tet r�szletesen t�rgyalja, hogy a t�kebefektet�st k�vet�en milyen
jogokkal �s k�telezetts�gekkel, illetve milyen �rdekkonfliktusokkal j�r egy�tt az
egy vagy t�bb kock�zati t�kebefektet�vel val� egy�tt�l�s. Tov�bb� a befektet� �s az
alap�t� k�z�tti lehets�ges �rdekkonfliktusokat a t�kealapkezel� alap�t�s�nak �s a
t�kealap l�trehoz�s�nak folyamat�t is bemutatja a k�nyv. A kock�zatit�ke-piacokon
�ltal�ban jelent�s az �llami beavatkoz�s, aminek lehets�ges hat�sait szisztematikus
nemzetk�ziirodalom-feldolgoz�s szeml�lteti. V�g�l a magyarorsz�gi kock�zatit�ke-
piacon a JEREMIE kock�zati t�keprogram keretein bel�l megval�sult befektet�sek
empirikus vizsg�lat�nak eredm�nyei ker�lnek bemutat�sra. A hi�nyp�tl� magyar
nyelv� k�nyv �tfog� bepillant�st enged a kock�zati t�kefinansz�roz�s elm�leti �s
gyakorlati k�rd�seibe, egyfajta �sszefoglal� almanach szerepet t�lt be mindenki
sz�m�ra, aki ak�r tudom�nyos, ak�r gyakorlati, �zleti szempontb�l a kock�zati
t�kebefektet�sek vil�g�ban r�szt k�v�n venni. (Csub�k Tibor Kriszti�n egyetemi
docens)"
"Kod�ly, a n�pzenekutat� �s tudom�nyos m�helye";"Szalay Olga";"978 963 454 122
6";"Akad�miai
szalay-kodaly-a-nepzenekutato-es-tudomanyos-muhelye";"https://doi.org/
10.1556/9789634541226";"2017.12.20 11:17:00";"Szalay Olga az MTA Zenetudom�nyi
Int�zet�ben A Magyar N�pzene T�ra sorozat szerkeszt�s�g�nek munkat�rsa. Legut�bbi
k�nyv�ben munkat�rs�val Kod�ly nagyszalontai gy�jt�s�t adt�k k�zre (Szalay Olga -
Rudas P�tern� Kod�ly Zolt�n nagyszalontai gy�jt�se). Mostani, �j eredm�nyeket is
bemutat� �n�ll� k�tet�ben, amely a Jyv�skyl�i Egyetemen (Finnorsz�g) 2003-ban
megv�dett doktori disszert�ci�ja, h�sz�ves Kod�ly-kutat�sait �sszegzi. Bart�k B�la
a magyar n�pzene egyetlen alapos ismer�je""-k�nt jellemezte kiv�l� kort�rs�t �s
bar�tj�t. E�sze L�szl� e k�nyv el�szav�ban �rja Kod�lyr�l: B�rmilyen sok�g� volt
is munk�ss�ga, k�z�ppontj�ban - s a t�bbi �gra kisug�rz� hat�ssal - mindv�gig a
n�pzenekutat�s �llt. ... E k�tet lapjain egy tudatosan fel�p�tett, szinte
m�v�szileg eltervezett, nagy �v� p�lya k�pe rajzol�dik ki."" A n�pzenetud�s Kod�ly
�letm�v�t (1905-1967) el�sz�r k�s�rhetj�k v�gig r�szletesen. A k�tetben nem csup�n
a publik�lt eredm�nyek sorakoznak egym�s mell�. Kirajzol�dik a n�pzenetud�s
m�k�d�s�nek teljes spektruma, f�ny der�l a f�lbeszakadt vagy csup�n tervez�sig
jutott munk�kra, �s egy �j tudom�ny�g kod�lyi koncepci�ja v�lik l�that�v�. A szerz�
a n�pzene oldal�r�l vil�g�t r� a kutat�i �s a kompoz�ci�s, illet�leg pedag�giai
munk�ss�g k�zti �sszef�gg�sekre. Kod�ly 1945 ut�n is tov�bb�vel� tud�si p�ly�j�nak
k�z�ppontj�ban A Magyar N�pzene T�ra �sszkiad�s megind�t�sa s ezzel egy�tt a maga
k�r� gy�jt�tt munkat�rsakb�l, N�pzenekutat� Csoport n�ven az �sszehasonl�t�
n�pzenetudom�ny saj�tosan magyar m�hely�nek megteremt�se �ll. "
"Kodol�nyi J�nos";"Rajnai L�szl�";"978 963 454 479 1";"Akad�miai
Kiad�";"2019";"Irodalom";"https://mersz.hu/kiadvany/610";"https://mersz.hu/rajnai-
kodolanyi-janos";"https://doi.org/10.1556/9789634544791";"2019.11.28 16:15:38";
"Kognit�v nyelv�szet";"Benczes R�ka, K�vecses Zolt�n";"978 963 059 734
0";"Akad�miai Kiad�";"2016";"Nyelv�szet,
Pszichol�gia";"https://mersz.hu/kiadvany/32";"https://mersz.hu/kovecses-benczes-
kognitiv-nyelveszet";"https://doi.org/10.1556/9789630597340";"2016.05.01
14:52:03";"A 14 fejezetet, sz�szedetet �s k�l�n�ll� magyar nyelv� bibliogr�fi�t is
tartalmaz� szakk�nyv a kognit�v nyelv�szet legfontosabb ter�leteit, meghat�roz�
fogalmait �s m�dszereit mutatja be. Az els� �tfog� magyar bevezet�s a kognit�v
nyelv�szetbe. Bevezet�s a kategoriz�ci�, fogalmi modellez�s �s keretez�s,
meton�mia, metafora, figyelem, alak-h�tt�r elrendez�s, perspekt�vav�lt�s,
sematiz�ci�, testes�lts�g, er�dinamika, ment�lis terek �s a fogalmi integr�ci�
elm�let�be. A nemzetk�zi �s a magyar kognit�v nyelv�szeti szakirodalom integr�l�sa.
A kognit�v nyelv�szet �j magyar terminol�giai rendszere. A jelent�s feldolgoz�s�hoz
sz�ks�ges alapvet� meg�rt�si folyamatok elemz�se. �br�k �s t�bl�zatok a f�bb
fogalmak �s folyamatok illusztr�l�s�hoz. A szakk�nyvet haszonnal forgathatj�k a
nyelv�szet oktat�s�ban r�szt vev� tan�rok, hallgat�k �s di�kok, a tudom�nyos
kutat�k �s a sz�les nagyk�z�ns�g: mindazok, akik a kognit�v nyelv�szeti k�rd�sek
tudom�nyos alapjaiban t�j�koz�dni k�v�nnak. "
"Koh�zi�s politika �s felz�rk�z�s az Eur�pai Uni�ban";"Kengyel �kos";"978 963 059
776 0";"Akad�miai
kohezios-politika-es-felzarkozas-az-europai-unioban";"https://doi.org/
10.1556/9789630597760";"2016.10.27 20:16:15";"Milyen elm�leti megfontol�sok
hat�rozz�k meg a felz�rk�z�st? Mi�rt alakul ki konvergencia vagy divergencia az
egyes r�gi�k �s orsz�gok fejl�d�se k�z�tt? Milyen t�nyez�k hat�rozz�k meg egy r�gi�
versenyk�pess�g�t, �s hogyan tud ezek fejleszt�s�re hatni az Eur�pai Uni� koh�zi�s
politik�ja? Milyen fejletts�gi k�l�nbs�gek jellemzik az EU tagorsz�gait? Hogyan
fejl�dtek a koh�zi�s politika szab�lyoz�si keretei az elm�lt negyedsz�zad sor�n, �s
milyen v�ltoz�sokat fogadtak el a 2014-2020 k�z�tti id�szakra vonatkoz�an? Milyen
int�zm�nyi �s programk�sz�t�si el�felt�telei vannak az uni�s t�mogat�sok
felhaszn�l�s�nak? Milyen probl�m�k jellemzik az uni� k�z�s k�lts�gvet�s�nek
m�k�d�s�t, �s hogyan �rt�kelhet� a k�lts�gvet�s napjainkra kialakult szerkezete?
Milyen hat�st gyakorolnak az uni�s t�mogat�sok a kev�sb� fejlett tagorsz�gok
felz�rk�z�s�ra? Milyen k�lcs�n�s el�ny�k sz�rmaznak a gazdagabb �s szeg�nyebb
tagorsz�gok sz�m�ra? A k�nyv t�bbek k�z�tt ezekre a k�rd�sekre keresi a v�laszokat,
�s elemzi az Eur�pai Uni� eg�sz�nek fejl�d�se szempontj�b�l is strat�giai
jelent�s�g� region�lis fejleszt�si politik�t. A k�nyv �sszefoglalja a szerz�
elm�leti kutat�si eredm�nyeit, bemutatja �s �rt�keli az uni�s koh�zi�s politika
alakul�s�t, valamint hat�sait az uni�n bel�li felz�rk�z�s, konvergencia
szempontj�b�l. A szerz� r�mutat arra, hogy az integr�ci�s folyamatok a konvergencia
�s a divergencia kett�ss�g�ben alakulnak. B�r�lja azokat a n�zeteket, miszerint a
konvergenci�hoz a piaci mechanizmusok �nmagukban elegend�ek lenn�nek, �s hogy
l�tezn�nek automatikus kiegyenl�t�d�si mechanizmusok. Hangs�lyozza, hogy a
kiegyenl�t�d�s nem val�sul meg �tfog� �s tudatosan kialak�tott gazdas�gpolitikai
strat�gi�k �s mechanizmusok n�lk�l. A k�tet az uni�n bel�li fejletts�gi
k�l�nbs�geket a maguk komplexit�s�ban vizsg�lja, nem el�gszik meg csak az egy f�re
es� GDP mutat�kra val� t�maszkod�ssal, hanem elemzi a k�rd�s sz�lesebb
�sszef�gg�seit, s a komplex mutat�kon t�l a nem-gazdas�gi t�nyez�k jelent�s�g�t is.
A szerz� nagy hangs�lyt helyez arra, hogy kimutassa a koh�zi� �s a versenyk�pess�g
�sszef�gg�seit, tov�bb� felh�vja a figyelmet, hogy a koh�zi� hat�sa a
kereskedelemteremt�sen vagy a gazdas�gi n�veked�s �szt�nz�s�n kereszt�l el�ny�s az
eg�sz uni� sz�m�ra. Emellett r�mutat arra, hogy az EU k�z�s k�lts�gvet�s�nek adott
szintje nem tesz lehet�v� jelent�sebb koh�zi�s transzfereket, ugyanakkor
modellsz�m�t�sok eredm�nyeinek t�kr�ben bizony�tja, hogy a t�mogat�sok hat�sai
t�volr�l sem elhanyagolhat�ak."
"Kommunik�ci� az �zleti vil�gban";"Borgulya Istv�nn� Vet� �gnes �gota, Somogyv�ri
M�rta";"978 963 059 857 6";"Akad�miai Kiad�";"2016";"Gazdas�g, �zleti
kommunik�ci�";"https://mersz.hu/kiadvany/184";"https://mersz.hu/borgulya-
somogyvari-kommunikacio-az-uzleti-vilagban";"https://doi.org/
10.1556/9789630598576";"2016.12.10 22:28:45";"Kommunik�ci�?! Na, k�sz�n�m.
Divatt�ma. Bl�ff. Ki ne tudna kommunik�lni? M�r a kisgyerek megtanul besz�lni,
kifejezi �rz�seit, kereszt�lviszi akarat�t. Minek ezzel feln�ttk�nt foglalkozni?
Felk�sz�lt szakember vagyok. Tudom, mit akarok. Tudom, hogy j� az elk�pzel�sem,
nyer� az �tletem. Mi�rt maradtam ma megint alul a vit�ban? Mi�rt nem az �n
javaslatomat fogadt�k el a munkat�rsaim? Ezerszer jobb az �n megold�som, mint az,
amely v�g�l befut� lett. Mi�rt nem l�tt�k ezt �t? Mit csin�lok rosszul? Ugye
ismer�sek ezek a gondolatok? A v�llalatok, az �zlet vil�g�ban nem k�nny�
eredm�nyesen, sikeresen �s k�l�n�sen nem hat�konyan �s etikusan kommunik�lni. A
neh�zs�gek okainak meg�rt�s�ben, a zavarok kik�sz�b�l�s�ben ad seg�ts�get ez a
k�nyv mindazoknak, akik gazdas�gi p�ly�ra k�sz�lnek vagy m�r v�llalatn�l dolgoznak
�s fejleszteni k�v�nj�k vezet�i �s kommunik�ci�s k�pess�g�ket."
"Kommunik�ci�fejleszt�s k�z�piskol�s di�kok k�r�ben";"Nagy-Varga Zsolt";"978 963
454 716 7";"Akad�miai
kommunikaciofejlesztes-kozepiskolas-diakok-koreben";"https://doi.org/
10.1556/9789634547167";"2021.08.25 16:17:02";"R�gt�l l�tez� emberi ig�ny, hogy a
minket k�r�lvev� vil�g jelens�geit megnevezz�k. Ugyanilyen ig�ny, hogy ezeket a
jelens�geket k�r�l�rjuk, meghat�rozzuk, valamint az is, hogy tud�sunkat,
ismereteinket �tadjuk. A monogr�fia defin�ci�k alkot�s�val foglalkozik t�bb,
napjainkban nagyon fontos szempont fel�l megk�zel�tve a t�mak�rt. Kiindul�sa a
kommunik�ci�s kompetencia tartalma �s a defin�ci�nak mint sz�vegt�pusnak az ebben
bet�lt�tt szerepe. Hangs�lyos a fogalomtan�t�s eszk�zeinek, m�dszertan�nak az
�ttekint�se, valamint a j� defin�ci� logik�ban �s retorik�ban bet�lt�tt szerep�nek
a bemutat�sa. A t�rgyak, jelens�gek, fogalmak megnevez�se �s meghat�roz�sa, a
defin�ci�k strukt�r�j�nak vizsg�lata az emberi gondolkod�s, kogn�ci� m�k�d�s�be
enged bepillant�st, de az elm�let mellett a gyakorlat, a defin�ci�knak a
retorik�ban val� felhaszn�l�sa is nagy szerepet kap a k�nyvben. A defin�ci�alkot�s
vizsg�lata sz�mos pedag�giai, szakm�dszertani vonatkoz�ssal is b�r. A kutat�s
eredm�nyeit felhaszn�lva a di�kok jobb sz�nokokk�, a defin�ci�kat tudatosabban
megalkot� szem�lyekk� v�lhatnak, fejleszthet� a logikus gondolkod�suk, az egyes
tant�rgyak eset�ben a fogalmak szakszer�bb meghat�roz�sa �s haszn�lata is. "
"Kommunik�ci�menedzsment a v�llalati �rt�kteremt�sben";"Borgulya Istv�nn� Vet�
�gnes �gota";"978 963 454 017 5";"Akad�miai Kiad�";"2017";"Gazdas�g,
Menedzsment";"https://mersz.hu/kiadvany/220";"https://mersz.hu/borgulya-
kommunikaciomenedzsment-a-vallalati-ertekteremtesben";"https://doi.org/
10.1556/9789634540175";"2017.05.16 14:02:59";"A sikeres v�llalatok mindegyike
kiemelkedik abban, ahogyan tagjai a kommunik�ci� sz�les eszk�zrendszer�t
alkalmazz�k. Ez az elgondolkodtat�, sok gyakorlati p�ld�val kieg�sz�tett, �tfog� m�
biztos k�zzel ny�jt - ak�r azonnal alkalmazhat� - seg�ts�get azok sz�m�ra, akik a
v�llalati �s egy�ni eredm�nyess�g n�vel�s�re t�rekednek. �gy v�lem, ennek a
k�nyvnek k�sz�nhet�en a k�zelj�v�ben sokszor �r�lhet�nk majd azoknak a hazai �s
nemzetk�zi sikereknek, melyek a kommunik�ci� szerep�nek jobb meg�rt�s�b�l �s
hat�kony v�llalati alkalmaz�s�b�l erednek majd. dr. K�ntor S�ndor strat�giai
kommunik�ci� �s v�llalati kapcsolatok vez�rigazgat�-helyettes ELME Ipari Csoport
Zrt. A v�llalatok egyik legnagyobb b�szkes�ge a j�l m�k�d� kommunik�ci�. Kincs,
amit - megl�te eset�n - azonban nemcsak v�deni, hanem (�jra)tervezni,
(�jra)gondolni, �s folyamatosan finom�tani kell. Akinek ez eddig nem volt
evidencia, e k�nyv elolvas�s�t k�vet�en azz� v�lik. E szintetiz�l�, elemz�
k�rd�seket felvet�, t�bb dimenzi�ban otthonosan mozg� munka remek lehet�s�get
biztos�t arra, hogy a szakmabeli �tgondolja, milyen is a munk�ltat� t�rsas�g
kommunik�ci�ja, min lehet saj�t eszk�zeivel jav�tania, a laikus �rdekl�d� pedig egy
�j vil�gba tekinthet be, mely v�llalati �rt�kteremt�sr�l, a k�z�s kult�ra
kialak�t�s�r�l, az �tgondolt, komplex kommunik�ci�s folyamatokr�l sz�l. �s mindez
az elm�let-gyakorlat-esettanulm�nyok h�rmas�nak - kiv�l� ar�ny�rz�kkel t�rt�n� -
bemutat�s�val: a klasszikus 4-4-2-es fel�ll�sban t�rt�nik (10 fejezet 3 tematikus
egys�gbe rendezve). VIL�GBAJNOK! Dr. N�meth Tam�s f�oszt�lyvezet�,Groupama Garancia
Biztos�t� Zrt. M�ra a v�llalati kommunik�ci� mint versenyel�nyt biztos�t� t�nyez�
�s �rt�kvez�relt vezet�i tev�kenys�g felsorakozott a c�g piaci �rt�k�t n�vel�,
hagyom�nyosan elfogadott t�nyez�k, azaz a versenyk�pess�g, az innov�ci�k�szs�g �s a
nyeres�gess�g mell�. A szeml�letes p�ld�kkal al�t�maszt� m� azt az �zenetet
k�zvet�ti, hogy a v�llalat a menedzsment, a szoci�lpszichol�gia �s az inform�ci�s
technol�gia alapjaira �sszehangoltan �p�tve juthat e versenyel�ny �s �rt�kn�vel�s
birtok�ba. A k�nyvet haszonnal forgathatja a menedzsment �s a kommunik�ci�
ter�let�n tev�kenyked� v�llalati szakember �pp�gy, mint az oktat�sban �s a
kutat�sban dolgoz�k. Vass R�ka v�llalati kapcsolatok vezet�, British American
Tobacco Hungary "
"Komputertomogr�fia";"Riedl Erika, Kerpel-Fronius Anna, Geszler J�zsef, Borb�ly
Krisztina, Bell Barbara";"978 963 454 523 1";"Akad�miai
komputertomografia";"https://doi.org/10.1556/9789634545231";"2020.03.06 11:38:40";
"Koncepci� az alapell�t�si kompetenciab�v�t� k�pz�sekre";"Nemzeti N�peg�szs�g�gyi
koncepcio-az-alapellatasi-kompetenciabovito-kepzesekre-10";"https://doi.org/
10.1556/9789634546245";"2020.12.09 10:47:15";"A praxisk�z�ss�gek megjelen�s�t az
alapell�t�s legjelent�sebb reformj�nak tartjuk a h�ziorvosi praxisok privatiz�ci�ja
�ta. Az �j m�k�d�si modell sz�mos el�nnyel kecsegtet: hat�konyabb munkaer�-
gazd�lkod�st, a szakmai standardok nagyobb ar�nyban val� �rv�nyes�l�s�t, t�bb
prevenci�s aktivit�st, komplexebb, sokoldal�bb alapell�t�st v�runk t�le. Mindez
term�szetesen az alapell�t� szakemberek mindennapi tev�kenys�g�t is jelent�sen
�talak�tja, �j kompetenci�k jelennek meg, sz�mos szakk�pzetts�gnek megfelel�
munkak�rben b�v�l a dolgoz�k hat�sk�re. Az �j szeml�let� ell�t�si rendszerekre val�
�t�ll�s kiterjedt, interdiszciplin�ris szeml�let� k�pz�st ig�nyel.
Eredm�nyterm�k�nkben �sszefoglaljuk annak keretrendszer�t, hogy az alapell�t�
orvosoknak �s szakdolgoz�knak kidolgozand� kompetenciab�v�t� k�pz�sek milyen
szempontrendszerek ment�n lenn�nek a leghat�konyabbak. Bevezet�k�nt �sszefoglaljuk
a praxisk�z�ss�gek m�k�d�si modellj�nek legfontosabb ism�rveit err�l b�vebben
projekt�nk B. II. munkacsoportj�nak tanulm�nyai �rtekeznek."
"Korm�nytisztvisel�k jogviszonya";"Horv�th Istv�n (szerk.)";"978 963 295 871
2";"Wolters Kluwer
horvath-kormanytisztviselok-jogviszonya";"https://doi.org/
10.55413/9789632958712";"2019.10.15 22:51:23";"A korm�nytisztvisel�k jog�ll�s�r�l
sz�l� 2010. �vi LVIII. t�rv�ny a kor�bbi egys�ges k�zszolg�lati jogviszonyt
megsz�ntette, s a k�zigazgat�sban foglalkoztatottakat �lesen megk�l�nb�ztette
aszerint, hogy a k�ztisztvisel� milyen int�zm�nyi strukt�r�ban ker�l alkalmaz�sra.
Az �j t�rv�ny szab�lyoz�si filoz�fi�ja szerint a korm�nytisztvisel�kre tartalmaz
rendelkez�seket, egyebekben pedig a k�ztisztvisel�i t�rv�nyt rendeli alkalmazni, s
ez�ltal term�szetesen a Munka T�rv�nyk�nyve k�zszf�r�ra is kiterjed� szab�lyait."
"Koronav�rus-v�ls�g kih�v�sok �s HR-v�laszok hazai �s nemzetk�zi tapasztalatok
2020";"K�m�ves Zsolt S�ndor, Szab� Katalin, Szab�-Szentgr�ti G�bor, Po�r J�zsef
Kft.";"2021";"Menedzsment";"https://mersz.hu/kiadvany/928";"https://mersz.hu/
koronavirus-valsag-kihivasok-es-hr-valaszok-hazai-es-nemzetkozi-tapasztalatok-
2020";"https://doi.org/10.55413/9789635940097";"2021.11.25 22:30:45";"A
Magyarorsz�got 2020-ban el�r� koronav�rus-j�rv�ny neh�z helyzet el� �ll�totta a
t�rsadalmat �s a gazdas�got egyar�nt. A vesz�lyhelyzetet mind a v�llalkoz�sok, mind
az emberek, a munkav�llal�k komolyan meg�rezt�k, hiszen a v�ls�g kiv�tel n�lk�l
mindent �s mindenkit �rintett. A t�vmunka bevezet�se, vagy a megv�ltozott
k�r�lm�nyek ellen�re elv�rt szem�lyes munkahelyi megjelen�s, �s a gyermekek otthoni
fel�gyelete egy�ttes probl�mak�nt jelentkeztek a csal�dok t�bbs�g�n�l csak�gy, mint
a munk�ltat�kn�l megold�sra v�r� kih�v�sok k�z�tt. Emellett sz�mos helyen az
�zletek bez�r�sa munkaer�-elbocs�jt�sokat eredm�nyezett. Ilyen helyzetben a HR-
feladatok is megv�ltoztak, amely az elk�sz�lt k�nyv k�l�nb�z� fejezeteiben elt�r�
megk�zel�t�sm�dban t�rgyalja a kialakult helyzetre val� reag�l�s lehet�s�geit,
megold�si alternat�v�it. �r�mmel k�sz�nthet� az az �sszefog�s, amelynek
eredm�nyek�nt sz�letett meg az Olvas� kez�ben tartott k�nyv. A csapatmunka
produktum�ban hazai �s hat�ron t�li fels�oktat�si int�zm�nyek m�k�dtek egy�tt, az
akad�miai szf�ra �s a piaci szerepl�k cser�lt�k ki egym�s k�z�tt ismereteiket a
t�m�ban, a tapasztalt szak�rt�k fiatal t�mavezetettjeiknek adtak lehet�s�get
hozz��rt�s�k bemutat�s�ra, magyar �s k�lf�ldi szakemberek k�z�sen dolgoztak az
elk�sz�lt m�v�n. A h�rom r�szb�l �ll� k�nyv els� r�sz�ben a v�llalatok r�sz�r�l a
koronav�rus-j�rv�nyra reag�l� l�p�sekbe kaphatunk betekint�st. �rvendetes, hogy a
kutat�k a v�ls�g els� hull�m�t k�vet�en azonnal elind�tott�k felm�r�s�ket, majd a
m�sodik hull�mban folytatt�k azt, amely a helyzetre val� gyors reag�l�s k�pess�g�t
j�l mutatja a tud�s t�rsadalom r�sz�r�l is. J�l tudjuk, aki els�nek l�p, el�nyt
�lvez, �s nem a nagy hal eszi meg a kis halat, hanem a gyors hal a lass�t. A primer
felm�r�s kell� alapot ny�jt az esettanulm�nyok, �s a k�lf�ldi tapasztalatok
bemutat�s�hoz. El�gedetts�ggel t�lt el, hogy a HR ter�leten a fels�oktat�sban
m�rvad� kutat�k mind megjelennek a szerz�k k�z�tt, a szakma j�l �rz�kelhet�en
�sszefogja az egy�bk�nt ak�r piaci versenyben �ll� egyetemek szakembereit. Az
elm�leti ismeretek tud�sai mellett a v�llalati szf�ra szakemberei is helyet kaptak
a szervezeti p�ld�kat bemutat� fejezetr�szben. Az esettanulm�nyok kisebb hazai
v�llalatok, �s nagy, nemzetk�zi c�gek alkalmazott gyakorlat�t mutatj�k be a v�ls�g
idej�n. A m�k�dtetett megold�sok eszk�zei ugyan el�r�k, �m a l�nyeg azonos, min�l
kisebb vesztes�ggel �tv�szelni a kialakult helyzetet, a h�tr�nyokb�l el�nyt
kov�csolni, amely a k�s�bbiekben szil�rd alapokat ny�jthat a j�v� �p�t�s�hez. A
harmadik r�sz 8 elt�r� orsz�g gyakorlat�t ismerteti. Az eur�pai orsz�gok mellett
k�zel-keleti �s afrikai esettanulm�nyok is helyet kaptak a k�nyvben. Csak�gy, mint
a v�llalati p�ld�kat ismertet� fejezetr�szben, j�l l�that�, hogy az egyes orsz�gok
elt�r� gazdas�gi �s t�rsadalmi h�tter�k miatt m�sk�nt reag�ltak a kialakult
helyzetre. Ami viszont k�z�s von�s, hogy minden esetben egyr�szt az emberek,
m�sr�szt a gazdas�g v�delme �rdek�ben a legink�bb megfelel� megold�st ny�jt�
eszk�z�kkel pr�b�lt�k a kialakult j�rv�nyhelyzetet enyh�teni. Az elk�sz�lt k�nyv
�sszess�g�ben hi�nyp�tl� jelleg� a jelen k�r�lm�nyek k�z�tt. A primer kutat�son
alapul� tudom�nyos elm�leti alapokat j�l kieg�sz�tik a v�llalati tapasztalatok
gyakorlatai, a rutinos kutat�kat a piaci szakemberek, �s a sz�rnyaikat bontogat�
ut�np�tl�st jelent� tud�spal�nt�k, a PhD-hallgat�k. Ritka p�ld�ja ez a napjainkban
nem oly jellemz� egy�ttm�k�d�snek, ahol egy t�ma �sszefogja, �sszehozza az abban
�rintett szerepl�ket. A kooper�ci� p�lda�rt�k�, �s m�s tudom�nyter�let sz�m�ra is
k�vetend� mintak�nt szolg�lhat. J� sz�vvel aj�nlhat� a HR-t�ma ir�nt �rdekl�d�
szakembereknek �s piaci szerepl�knek egyar�nt! "
"Korrupci�";"B�ger Guszt�v";"978 963 059 771 5";"Akad�miai Kiad�";"2016";"Gazdas�g,
P�nz�gy �s sz�mvitel";"https://mersz.hu/kiadvany/169";"https://mersz.hu/bager-
korrupcio";"https://doi.org/10.1556/9789630597715";"2016.11.23 17:46:21";"Az eg�sz
t�rsadalmat megk�ros�t� korrupci� elleni k�zdelemben - hiszen a korrupt szem�lyek a
k�z vagyon�t cs�kkentik - napjainkban el�t�rbe ker�lt a korrupci� megel�z�se, ehhez
kapcsol�d�an pedig a vesz�lyeztetett szem�lyek �s szervezetek feddhetetlens�g�nek,
integrit�s�nak er�s�t�se. Ennek �rdek�ben biztos�tani kell az egy�ni k�pess�gek,
k�szs�gek �s szakmai felk�sz�lts�g �sszhangj�t, vagyis a megfelel� kompetenci�kat.
Ezen fel�l meggy�z�d�sem, hogy a korrupci� elleni k�zdelem elk�pzelhetetlen az
erk�lcsi alapok folyamatos meger�s�t�se n�lk�l. Jelen k�nyv a fenti folyamat
tudom�nyos ig�ny� feldolgoz�s�t ny�jtja. Nemcsak a nemzetk�zi szervezetek �s az
egyes orsz�gok gyakorlati esetekkel illusztr�lt p�ld�it mutatja be, hanem mer�t az
elm�lt �vekben egyre gyarapod� magyarorsz�gi eszk�zt�rb�l is. Kiemelend�, hogy a
k�nyv az integrit�s �s a kompetencia fejleszt�s�t, er�s�t�s�t szorgalmaz� f�
mondanival�ja �sszhangban van az ilyen ir�ny� korm�nyzati c�lkit�z�sekkel, �gy
tartalmas szakirodalmi munkak�nt j� sz�vvel aj�nlhat� nemcsak a gyakorlati
szakemberek, de a k�zigazgat�s fejleszt�s�nek �gye ir�nt �rdekl�d� minden olvas�
sz�m�ra. R�tv�ri Bence, parlamenti �llamtitk�r K�zigazgat�si �s Igazs�g�gyi
Miniszt�rium Szerencs�s pillanat, amikor egy jelent�s kutat�si eredm�ny �s annak
gyakorlati alkalmaz�sa tal�lkozik. Meggy�z�d�sem, hogy magas sz�nvonal� alapm�
ker�l mindazok kez�be, akik gyakorlati eszk�z�kh�z szeretn�nek jutni a korrupci�
elleni k�zdelemhez, vagy ak�r csak �rdekl�dnek az ilyen jelens�gek term�szetrajza""
ir�nt. B�ger Guszt�v professzor az �llami Sz�mvev�sz�k keret�ben - j�r�szt
ir�ny�t�s�val - v�gzett kutat�sok alapj�n a legalkalmasabb id�ben �rt k�nyvet a
korrupci� ellen folytatott k�zdelem ir�nyair�l. A szerz� a b�ntet�sr�l"" a
hangs�lyt - a nemzetk�zi tapasztalatokkal �sszhangban - a megel�z�sre, az
integrit�s kult�r�j�nak er�s�t�s�re �s - �j ir�nyt mutatva - a kompetenciaszeml�let
alkalmaz�s�ra javasolja helyezni. E k�nyv hivatott arra, hogy hi�nyp�tl�
szakk�nyvk�nt �s tananyagk�nt seg�tse haz�nkban a korrupci� elleni fell�p�st, a
megel�z�s�t szolg�l� gyakorlat meghonos�t�s�t. Kov�cs �rp�d a Szegedi
Tudom�nyegyetem professzora"
"Korszer� l�zersugaras technol�gi�k";"Markovits Tam�s";"978 963 059 940
tudom�nyok";"https://mersz.hu/kiadvany/401";"https://mersz.hu/markovits-korszeru-
lezersugaras-technologiak";"https://doi.org/10.1556/9789630599405";"2018.12.18
11:44:22";"A l�zersugaras elj�r�sok a j�rm�iparban is egyre ink�bb terjednek. A
technol�gi�k megismer�s�hez sz�ks�ges inform�ci�k azonban kev�s irodalomban
tal�lhat�k. Ez a k�nyv els�sorban a j�rm�gy�rt�sban haszn�latos l�zeres
elj�r�sokb�l mutat be olyan alapvet� ismereteket, amelyek a l�zersugaras elj�r�sok
m�lyebb megismer�s�t �s meg�rt�s�t seg�tik el�. A k�nyvben �sszefoglalt
ismeretanyag az ut�bbi �vtizedekben a saj�t elm�leti �s gyakorlati kutat�si
eredm�nyeink alapj�n ker�l bemutat�sra. A kutat�sokban hallgat�k�nt, r�sztvev�
kutat�k�nt vagy a kutat�si t�ma t�mavezet�jek�nt hallgat�kkal �s doktoranduszokkal
vettem r�szt. Ezen kutat�sok eredm�nyei a sz�ks�ges m�rt�kben r�szletezve, illetve
szintetiz�lva ker�lnek bemutat�sra hivatkozva a r�szletesebb eredm�nyeket is
bemutat� dokumentumokra. Az egyes t�mak�r�k k�l�nb�z� m�lys�gben ker�lnek
t�rgyal�sra, aminek oka, hogy bizonyos technol�gi�kn�l az alapismeretek m�r m�s
megl�v� irodalmakban fellelhet�k."
"K�be z�rt evol�ci�";"B�rdos D�niel";"978 963 454 832 4";"Akad�miai
Kiad�";"2022";"Filoz�fia";"https://mersz.hu/kiadvany/991";"https://mersz.hu/bardos-
kobe-zart-evolucio";"https://doi.org/10.1556/9789634548324";"2022.09.05
09:25:16";"A m�lt sz�zad 60-as �veinek v�g�n az Egyes�lt �llamokban megjelen�
paleobiol�gia alapvet� c�lkit�z�se a paleontol�gia �s a biol�gia k�zti t�vols�g
cs�kkent�se volt. A korai paleobiol�gia egyik legfontosabb elm�leti fejlem�nye a
Niles Eldredge �s Stephen Jay Gould nev�hez k�thet� megszak�tott egyens�ly
(punctuated equilibria) volt. A k�tet az elk�pzel�s bevezet�s�t �s az azt k�vet�
vit�kat elemzi a kulcssz�vegek tudom�nyfiloz�fiai f�kusz� elemz�s�vel. Azt a
k�rd�st vizsg�lja, hogy hogyan alak�tott�k az evol�ci�biol�gia �s az �sl�nytan
viszony�ra �s mag�ra a paleobiol�gi�ra vonatkoz� diszciplin�ris narrat�v�k az
elk�pzel�s, illetve �ltal�ban az �j diszcipl�na elfogad�s�t."
"K�lt�szet �s j�t�k";"Szikszain� Nagy Irma";"978 963 615 079 2";"Debreceni Egyetemi
szikszaine-nagy-kolteszet-es-jatek";"https://doi.org/
10.5484/9789636150792";"2023.05.03 08:30:45";"A K�lt�szet �s j�t�k c�m� k�tet
t�rgya nyelv�szeti-stilisztikai vizsg�l�d�s: a k�lt�szetben megjelen� nyelvi-
stil�ris eszk�z mint j�t�k tanulm�nyoz�sa. A k�nyv c�lja megmutatni a nyelv
j�t�kk�pz� erej�t, megismertetni a nyelvi j�t�k m�k�d�si mechanizmus�t,
felt�rk�pezni a k�lt�k �ltal l�trehozott nyelvi j�t�klehet�s�geket: az
univerz�lisakat �s a nyelvspecifikusakat, feleletet tal�lni a nyelvi j�t�k
mi�rtj�nek �s hogyanj�nak k�rd�s�re, valamint sz�mtalan p�ld�val szeml�ltetni a
k�lt�i nyelvi j�t�koss�got, mert ez k�zelebb visz a sz�veg �s a st�lus
meg�rt�s�hez. "
"K�lt�szet �s korszakk�sz�b";"Kulcs�r Szab� Ern�";"978 963 454 309 1";"Akad�miai
kolteszet-es-korszakkuszob";"https://doi.org/10.1556/9789634543091";"2018.12.28
23:20:29";"Jelen k�tet �r�sai k�zvetlen�l vagy �tt�telesen arra t�rekedtek, hogy b�
k�t �vtized kutat�saira t�maszkodva megmutathass�k: az 1920/30-as �vek
korszakk�sz�b�n nem valamif�le hat�st�rt�neti v�letlennek k�sz�nhet� a kiemelked�
alkot�sok szokatlan megszaporod�sa. T�rt�nete folyam�n tal�n el�sz�r fordul el�,
hogy a magyar k�lt�szetnek nem megk�sett, k�vet�, epizodikus vagy ut�nz� jelleg� a
r�szesed�se egy nagyszab�s� vil�girodalmi fordulatban. Az �rtelmez�seknek olyan
po�tikai t�rt�n�sek s vel�k a korszak �j �nmeg�rt�s�nek k�rd�sei �llnak a
k�z�ppontj�ban, amelyek minden k�ts�get kiz�r�an a kort�rs eur�pai l�ra �lvonal�ba,
Benn, Val�ry, Eliot, Pound, Kavafisz �s Mandelstam mell� emelik a k�sei
Kosztol�nyi, illetve J�zsef Attila �s Szab� L�rinc nem is egy alkot�s�t. A Te meg a
vil�g (1932), a Medvet�nc (1934) �s a Sz�mad�s (1935) verseinek szeml�leti-po�tikai
�j�t�saival olyan messze hat� k�lt�szett�rt�neti fordulat veszi kezdet�t a magyar
moderns�gben, amelynek val�di jelent�s�g�t a maga k�vetkezm�nyeiben a korszak
ir�nt elm�ly�l� �rdekl�d�s ellen�re m�ig sem l�tjuk m�g igaz�n pontosan."
"K�lts�g- �s p�nz�gyi kontrolling";"Sinkovics Alfr�d";"978 963 295 870 5";"Wolters
Kluwer Kft.";"2019";"P�nz�gy �s
sz�mvitel";"https://mersz.hu/kiadvany/528";"https://mersz.hu/sinkovics-koltseg-es-
penzugyi-kontrolling";"https://doi.org/10.55413/9789632958705";"2019.10.15
22:49:25";"A k�nyv sz�les szakmai k�z�ns�get megc�lozva a k�lts�g- �s
p�nzgazd�lkod�s kontrolling m�dszereit a tervez�si, m�r�si, �rt�kel�si technik�kat
mutatja be, nagyon sok p�ld�val, esettanulm�nnyal. B�r a k�tet anyaga gyakorlati
ind�ttat�s�, �s mindenekel�tt a t�nyleges gazd�lkod�si tev�kenys�g t�mogat�s�t
k�v�nja el�mozd�tani, m�dszertani javaslatait szil�rd elm�leti alapokra �p�ti.
Megk�zel�t�se, nyelvezete a magyar sz�mviteli, p�nz�gyi, �zemgazdas�gtani
hagyom�nyokb�l indul ki. Aj�nljuk a m�vet tank�nyvk�nt minden menedzsment �s
gazd�lkod�s szakir�ny� k�pz�st folytat� f�iskola �s egyetem sz�m�ra, valamint
kontrollereknek, gazdas�gi vezet�knek, v�llalkoz�sok tulajdonosainak, vezet�inek a
hat�kony kontrolling rendszerek fejleszt�se szakmai t�mogat�s�ra."
"K�lts�gvet�si jog";"Hal�sz Zsolt, Klicsu L�szl�";"978 963 594 206 0";"Wolters
Kluwer Hungary
halasz-klicsu-koltsegvetesi-jog";"https://doi.org/
oktat�sa hagyom�nyosan h�rom nagy t�mak�rt fog �t: az ad�jogot,a k�lts�gvet�si
negyedik, a magyar �s eur�pai uni�s k�lts�gvet�si szab�lyoz�st bemutat�, feldolgoz�
k�tet�t tartja a kez�ben. Az egyetemi szint� oktat�sban els�k�nt arra kell a
p�nz�gyi jog oktat�inak t�rekedni, hogy eme rendk�v�l sz�les �s szerte�gaz�,
egym�st�l sok tekintetben elk�l�n�l�, de m�gis legal�bb ugyanannyi �gon egym�shoz
kapcsol�d� szab�lyrendszerbe alapos betekint�st ny�jtson a hallgat�knak. A k�tet
szerz�i a P�zm�ny P�ter Katolikus Egyetem Jog- �s �llamtudom�nyi Kar P�nz�gyi Jogi
Tansz�k�nek oktat�i, akik imm�r negyedsz�zados tapasztalatot gy�jt�ttek �ssze a
p�nz�gyi jog oktat�sa ter�n, �s 2021-ben el�rkezettnek l�tt�k az id�t, hogy az
oktat�st e tapasztalatoknak legjobban megfelel�, �s egy�ttal hallgat�ik
felk�sz�l�s�t legjobban seg�t� tank�nyvsorozatot ind�tsanak �tj�ra. �ltal�nos
tapasztalatuk, hogy a t�ma terjedelme, �sszetetts�ge �s r�szletess�ge k�l�nleges
oktat�si megk�zel�t�st tesz sz�ks�gess�. E k�l�nleges megk�zel�t�s azt jelenti,
hogy nem lehets�ges �s nem is c�lszer� az egyes r�szt�mak�r�k minden egyes elem�t
beemelni a tananyagba. Az oktat�s c�lja sokkal ink�bb az, hogy a h�rom nagy
p�nz�gyi jogi t�mak�r, az ad�jog, a k�lts�gvet�si jog �s a p�nz�gyi �s befektet�si
szab�lyoz�s alapvet� elemei, fogalmai �s bels� rendszertani �sszef�gg�sei
ker�ljenek a f�kuszpontba, �s ez�ltal a hallgat�k megismerj�k azon szab�lyoz�si
strukt�r�k m�k�d�s�t, amelyeknek r�szleteiben, gyakorlati munk�juk sor�n m�r �k is
kell� biztons�ggal el tudnak igazodni. Jelen k�tet c�lja a hazai �s EU-s
k�lts�gvet�si szab�lyoz�s �ttekint�se, feldolgoz�sa a jogi egyetemi szint� p�nz�gyi
jogi oktat�s ig�nyei szerint. Ennek megfelel�en a szerz�knek nem c�lja a
szab�lyoz�s minden egyes r�szelem�nek bemutat�sa, hanem sokkal ink�bb egy alapos
fogalomtiszt�z� �s �tfog� rendszertani elemz� m�dszert k�vetve, a k�lts�gvet�si jog
egyes elemeinek m�k�d�s�t �s �sszef�gg�seit szeretn�k megismertetni a hallgat�kkal,
olvas�kkal. A k�tet els�dlegesen, de nem kiz�r�lagosan egyetemi tank�nyvk�nt val�
felhaszn�l�si c�llal k�sz�lt, amelyben a szerz�k els�k�nt a k�lts�gvet�si jog
rendszer�t �s alapfogalmait r�szletezik, majd feldolgozz�k a hazai k�lts�gvet�si
szab�lyrendszert �s az EU k�lts�gvet�si szab�lyrendszer�t is. A k�tet azok sz�m�ra
is hasznos szakk�nyvk�nt szolg�lhat, akik egyetemi tanulm�nyaik befejez�s�t
k�vet�en, vagy att�l f�ggetlen�l szeretn�nek elm�lyedni a k�lts�gvet�si szab�lyoz�s
rendszer�ben. "
"K�lts�gvet�si p�nz�gyek";"Benczes Istv�n, Kutasi G�bor";"978 963 059 842
mersz.hu/kutasi-benczes-koltsegvetesi-penzugyek";"https://doi.org/
10.1556/9789630598422";"2016.12.04 15:18:53";"Az olvas� igen alapos munk�t vehet
k�zbe a jelen egyik kulcsfontoss�g� probl�mahalmaz�r�l: az �llami k�lts�gvet�sek
terjedelm�r�l, a hi�nyr�l �s az ad�ss�gr�l, annak finansz�roz�s�r�l �s a v�lasztott
megold�sok t�rsadalmi k�vetkezm�nyeir�l. A szerz�k nagy t�nyanyagra, gazdag
szakirodalmi ismeretanyagra, sz�les nemzetk�zi kitekint�sre alapozz�k
k�vetkeztet�seiket, melyek rem�lhet�en eljutnak azokhoz a d�nt�shoz�khoz, akik e
probl�mahalmaz r�szei. Bod P�ter �kos, egyetemi tan�r Ez az �tfog� �s korszer�
�llamp�nz�gyi szakk�nyv v�gigvezeti az olvas�t a hagyom�nyos, alapvet�
makrogazdas�gi eszk�z�kt�l a modern politikai gazdas�gtani ismeretekig. Nemcsak
alapfok� �s mester szint� egyetemi k�pz�sre alkalmas, de hasznos a
gazdas�gpolitikai elemz�k �s d�nt�shoz�k sz�m�ra is, s�t - a nemzetk�zi �s hazai
szakirodalomb�l ny�jtott alapos �ttekint�se r�v�n - els�rend� referenciaanyag lehet
a kutat�sban. Kopits Gy�rgy, a K�lts�gvet�si Tan�cs eln�ke Mindig tisztelem �s
irigylem azokat a k�zgazd�sz koll�g�kat, akik egyszer�en �s k�z�rthet�en tudnak a
legbonyolultabb probl�m�kr�l, �sszef�gg�sekr�l �rni �s besz�lni, meggy�zni. A
k�lts�gvet�si p�nz�gyekr�l sz�l� k�nyvet azonban nemcsak a magabiztos tud�st
olvasm�nyosan kit�r� k�nyv�lm�ny�rt �rdemes k�zbe venni, hanem soksz�n�, �j �s
gazdag ismeretanyag��rt is. Forgat�sa minden bizonnnyal seg�t meg�rteni, hogy
mindny�junk sz�m�ra mi�rt olyan fontos �s val�j�ban mit is jelent a fejl�d�s
fenntarthat�s�ga. Kov�cs �rp�d, egyetemi tan�r, a Magyar K�zgazdas�gi T�rsas�g
eln�ke "
"K�lts�gvet�si szervek gazd�lkod�sa �s p�nz�gyei";"Szamk� J�zsefn�";"978 963 295
szamko-koltsegvetesi-szervek-gazdalkodasa-es-penzugyei";"https://doi.org/
10.55413/9789632958514";"2019.10.24 12:09:38";"A 2013. �vi kiadv�ny �tdolgozott
kiad�sa, mely sz�mos �jdons�g mellett a 2015-t�l hat�lyos m�dos�t�sokat is
tartalmazza. A jelen kiadv�ny els�dleges c�lja a k�lts�gvet�si szervek mindennapos
m�k�d�s�hez sz�ks�ges gazd�lkod�si, p�nz�gyi ismeretek egy�rtelm�, egys�ges
bemutat�sa, ahol lehet, illetve indokolt, ott konkr�t gyakorlati p�ld�kon
levezetve. �zel�t� a tartalomb�l: - az �llamh�ztart�s �s alrendszereinek
bemutat�sa, a k�lts�gvet�si szervek elhelyezked�si rendj�hez igazod�an,- a
k�lts�gvet�si szerv legfontosabb ism�rvei,- a tervez�si rendszer l�nyege a
k�lts�gvet�si szervek szempontj�b�l (ide�rtve a kiad�si/bev�teli szerkezetet is),-
a j�v�hagyott k�lts�gvet�sek �v k�zbeni m�dos�t�si, �tcsoportos�t�si szab�lyai,- az
int�zm�nyi k�lts�gvet�s v�grehajt�s�nak vertik�lis �s horizont�lis folyamat�nak
r�szletez�se,- a k�lts�gvet�si gazd�lkod�si �v v�g�n keletkez� maradv�nyelsz�mol�s
szab�lyrendszere,- nansz�roz�si, sz�mlavezet�si szab�lyok,- a k�lts�gvet�si szervek
besz�mol�k�sz�t�si, adatszolg�ltat�si szab�lyai, ide�rtve a korm�nyzati funkci�kat
�s a szakfeladatrendet is,- a k�lts�gvet�si szervek ad�kapcsolatai,- az egyes
szakmai �gazatokra vonatkoz� jogszab�lyok �s az ezekkel kapcsolatos elt�r�
gazd�lkod�si szab�lyok."
"K�rnyezetgazdas�gtan p�ldat�r";"Marjain� Szer�nyi Zsuzsanna, Bisztriczky J�zsef,
Csutora M�ria, Kocsis Tam�s";"978 963 454 177 6";"Akad�miai
marjaine-bisztriczky-csutora-kocsis-kornyezetgazdasagtan-peldatar";"https://
doi.org/10.1556/9789634541776";"2018.09.17 13:39:50";"A p�ldat�r a
k�rnyezetgazdas�gtan k�t f� �g�nak, a term�szeti er�forr�sok gazdas�gtan�nak �s a
k�rnyezetszennyez�s gazdas�gtan�nak elm�ly�t�s�t szolg�lja elm�leti �s gyakorlati
jelleg� k�rd�sekkel. A gy�jtem�ny j�l haszn�lhat� a k�zgazdas�gtudom�nyi �s az
�zleti alapk�pz�sben, egyes r�szei pedig emelt szinten, �gy p�ld�ul a
mesterk�pz�sben is kamatoztathat�k. A tanul�st nagym�rt�kben el�seg�ti, hogy a
sz�m�t�st ig�nyl� p�ld�k mindegyik�hez a megold�st, s�t, esetenk�nt a megold�s
menet�t is k�zli. A k�tet a Budapesti Corvinus Egyetem K�rnyezetgazdas�gtani �s
Technol�giai Tansz�k�n k�zel m�sf�l �vtizede oktatott k�rnyezetgazdas�gi t�rgyak
kapcs�n felhalmoz�d� tud�s �s tapasztalat gy�jtem�nye. Ilyen p�ldat�r jelleg�
�sszegz�sr�l a nemzetk�zi szakirodalomb�l sincs tudom�sunk. A kiadv�ny szerkezete
Kerekes S�ndor A k�rnyezetgazdas�gtan alapjai c�m� tank�nyv�hez igazodik, a k�t
k�tet egy�tt, mintegy egym�st kieg�sz�tve seg�ti el� a t�mak�r sokoldal�
elsaj�t�t�s�t."
"K�t�d�selm�let r�gen �s ma";"H�mori Eszter";"978 963 454 253 7";"Akad�miai
hamori-kotodeselmelet-regen-es-ma";"https://doi.org/
10.1556/9789634542537";"2018.10.24 13:12:24";
"K�zbeszerz�s gyorskomment�r";"T�trai T�nde";"978 963 295 872 9";"Wolters Kluwer
tatrai-kozbeszerzes-gyorskommentar";"https://doi.org/
10.55413/9789632958729";"2019.10.15 22:54:03";"A tartalomjegyz�k a
k�zbeszerz�sekr�l sz�l� 2003. �vi CXXIX. t�rv�ny fel�p�t�s�t k�veti, azonban csak a
v�ltoz�ssal �rintett r�szek, fejezetek c�meit jelen�ti meg."
"K�z�p- �s Kelet-Eur�pa a 21. sz�zad geopolitikai/geo�kon�miai
strat�gi�iban";"Bernek �gnes";"978 963 454 178 3";"Akad�miai
Kiad�";"2018";"Gazdas�g";"https://mersz.hu/kiadvany/396";"https://mersz.hu/bernek-
kozep-es-kelet-europa-a-21-szazad-geopolitikaigeookonomiai-
strategiaiban";"https://doi.org/10.1556/9789634541783";"2020.04.28
17:02:03";"K�z�p- �s Kelet-Eur�pa a felfedez�sre v�r� �j-r�gi makror�gi�ja
Eur�p�nak. Napjainkban sokat hallunk r�la, sz�mtalan dimenzi�ban, de arr�l keveset,
hogy milyen folyamatok zajlanak itt le. �tk�z�z�na vagy �rintkez�si nagyt�r k�t
rendszer k�z�tt, netal�nt�n egy saj�tos fejl�d�si �vezet? S mi lehet a szerepe ma
�s holnap, alak�t�j�v� v�lhat-e a geopolitikai rendszereknek? A k�nyvet azoknak
aj�nlom, akik szeretn�nek eligazodni ezekben a k�rd�sekben, s meg akarj�k ismerni
nagyt�rs�g�nk j�v�beli lehets�ges fejl�d�si ir�nyait. Prof. Dr. Rechnitzer J�nos
egyetemi tan�r, iskolavezet�, Sz�chenyi Istv�n Egyetem, Region�lis- �s
Gazdas�gtudom�nyi Doktori Iskola Bernek �gnes k�nyve t�rt�nelmileg nagy �v�,
politikailag pedig felett�bb zavarba ejt� k�rd�st tesz fel: hogyan tudjuk �jra
pozicion�lni a k�z�p- �s kelet-eur�pai t�rs�g geopolitikai helyzet�t a mozg�sba
lend�lt 21. sz�zadi vil�gpolitikai �s vil�ggazdas�gi k�rnyezetben? A szerz� t�zisei
provokat�vak: 1. K�z�p- �s Kelet-Eur�pa mint �n�ll� r�gi� nem l�tezik, a
szocialista m�lt alapj�n lehat�rolt t�rs�g a 21. sz�zadra m�r �talakult. 2. A
t�rs�gr�l val� geopolitikai szeml�letm�dunkban le kell sz�molnunk a hidegh�bor�s
id�szak paradigm�ival, a Nyugaton vagy Keleten vagyunk? �s a Hol h�zhat� meg K�z�p-
Eur�pa �s Kelet-Eur�pa hat�ra? k�rd�sekkel! 3. Az egyes f�ldrajzi t�rs�gekhez �j
imidzset kell t�rs�tanunk! 4. Az �tk�z�z�na helyzetet a t�rs�g �llamainak h�dz�na
szerepp� kell �talak�taniuk. 5. A h�dz�n�hoz tartoz� �llamoknak olyan szoros
gazdas�gi egy�ttm�k�d�st kell megteremteni�k, amely m�r k�pes ellen�llni a
nagyhatalmak �sr�gi oszd meg �s uralkodj politik�j�nak. 6. A h�dz�n�n bel�li
gazdas�gi egy�ttm�k�d�s kulcsa mindenk�ppen az, hogy az �llamok gazdas�gi
egy�ttm�k�d�s�n t�l az orsz�ghat�r alatti r�gi�k (t�nyleges ter�leti gazdas�gi
egys�gek) �s a r�gi� v�llalatai k�z�tt is szoros gazdas�gi kapcsolatok alakuljanak
ki. 7. T�rs�g�nk vonatkoz�s�ban a 21. sz�zad nagy k�rd�se, hogy ki lehet-e
alak�tani egy �j �szakd�li ir�ny� k�z�p- �s kelet-eur�pai h�dklasztert? A v�laszok
keres�se izgalmas olvasm�ny szakembereknek �s �rdekl�d�knek egyar�nt. Gazdag Ferenc
professzor emeritus, az MTA doktora "
"K�z�rthet� k�zigazgat�si hat�s�gi elj�r�s";"Boros Anita";"978 963 295 622
0";"Wolters Kluwer
Kft.";"2016";"K�zigazgat�s";"https://mersz.hu/kiadvany/49";"https://mersz.hu/boros-
kozertheto-kozigazgatasi-hatosagi-eljaras";"https://doi.org/
10.55413/9789632956220";"2016.12.05 15:41:31";"K�nyv�nk a K�zigazgat�si hat�s�gi
elj�r�s �s szolg�ltat�s �ltal�nos szab�lyair�l sz�l� 2004. �vi CXL. t�rv�ny (a
tov�bbiakban: Ket.) szab�lyainak k�nnyen meg�rthet� �s elsaj�t�that� form�ban
megjelentetett feldolgoz�sa. A Ket. ismerete minden, a k�zigazgat�sban
foglalkoztatott k�ztisztvisel� sz�m�ra elengedhetetlen. N�h�ny kiv�telt�l
eltekintve a Ket. szab�lyainak birtok�ban lehets�ges a mindennapi k�zigazgat�si
tev�kenys�g sor�n az egyes k�l�n�s elj�r�si szab�lyokat megfelel�en meg�rteni �s
nem utols� sorban jogszer�en alkalmazni. A k�nyvben megtal�lhat� - a Ket.
fejezeteinek tematikus feldolgoz�sa, - magyar�zatok, - a legfontosabb
alkotm�nyb�r�s�gi hat�rozatok, illetve k�zigazgat�si koll�giumi �ll�sfoglal�sok
bemutat�sa, - t�bb mint 500 jogeset, p�lda, ellen�rz� feladat."
"K�z�tkeztet�si szak�csk�nyv";"Feh�r Ferencn�, M�k Erzs�bet, Moln�r Szilvia, T�th
T�mea, V�kony Blanka";"978 963 454 543 9";"Akad�miai
Kiad�";"2020";"";"https://mersz.hu/kiadvany/672";"https://mersz.hu/feher-mak-
molnar-toth-vekony-kozetkeztetesi-szakacskonyv";"https://doi.org/
10.1556/9789634545439";"2020.03.18 15:37:24";
"K�zgazdas�gtan";"Samuelson Paul A., Nordhaus William D.";"978 963 059 781
mersz.hu/samuelson-nordhaus-kozgazdasagtan";"https://doi.org/
10.1556/9789630597814";"2016.10.28 08:45:59";"Paul Samuelson K�zgazdas�gtana imm�r
t�bb mint hatvan �ve alapm� a bevezet� k�zgazdas�gtan oktat�s�ban szerte a vil�gon.
Els� kiad�sa 1948-ban l�tott napvil�got, s az�ta h�rom�vente jelennek meg
friss�tett �s aktualiz�lt �jabb kiad�sai az Amerikai Egyes�lt �llamokban. A k�nyvet
17 nyelvre ford�tott�k le, �gy v�lt minden id�k egyik legnagyobb p�ld�nysz�m�,
n�pszer� tudom�nyos munk�j�v�. Samuelson professzor 1985-ben vonta be a munk�ba
William Nordhaust szerz�t�rsk�nt. K�tet�nk a K�zgazdas�gtan tizenkilencedik
kiad�s�nak magyar ford�t�sa. Samuelson professzor e k�nyv befejez�se ut�n 2009.
december 13-�n hunyt el. A szerz�k a vegyes gazdas�g el�nyeit emelik ki m�v�kben,
mert k�z�putas alap�ll�suk szerint ennek seg�ts�g�vel lehet elker�lni a sz�ls�s�ges
libertarianizmus �s a b�rokratikus �llami gazd�lkod�s t�lz�sait. A vegyes gazdas�g
�tv�zi a piaci verseny �szt�nz� erej�t az �llami szab�lyoz�ssal �s �jraeloszt�ssal,
s ez�ltal a mikro- �s makroszint� piaci kudarcokat hivatott korrig�lni. Ebben a
kiad�sban is szerepelnek term�szetesen a k�zgazdas�gtan id�t�ll� elm�leti
meg�llap�t�sai, de m�gis itt v�gezt�k el a szerz�k - saj�t meg�t�l�s�k szerint - a
legjelent�sebb �tdolgoz�st a m� eddigi t�rt�nete sor�n. Erre legink�bb a 2007-ben
kezd�d� p�nz�gyi v�ls�g inspir�lta �ket, mely ut�bb �ltal�nos gazdas�gi v�ls�gg�
tereb�lyesedett. A korszer�s�g �s az aktu�lis k�rd�sek vizsg�lata mellett a k�tet
megtartja Samuelson-Nordhaus K�zgazdas�gtan�nak imm�r hagyom�nyoss� v�lt er�nyeit.
Ezek k�z� tartozik a k�z�rthet�s�g, amely befogadhat�v� teszi a k�zgazdas�gtan
meg�llap�t�sait a szakir�ny� tanulm�nyokat v�gz�k �s a sz�lesebb olvas�k�z�ns�g
sz�m�ra is. Ki kell emelni tov�bb� a m� �tfog� jelleg�t, mert ez teszi lehet�v�,
hogy szinte k�zgazdas�gi lexikonk�nt haszn�lhass�k az �rdekl�d�k. V�g�l er�nyei
k�z� sorolhat� az egyes k�rd�sek l�nyegre t�r� �s praktikus megk�zel�t�se, amely a
gyakorlatban is hasznos olvasm�nny� teszi a K�zgazdas�gtant."
"K�zigazgat�si jog I.";"Laps�nszky Andr�s (szerk.)";"978 963 295 623 7";"Wolters
mersz.hu/lapsanszky-kozigazgatasi-jog-i";"https://doi.org/
10.55413/9789632956237";"2016.12.05 15:41:54";"A k�nyv megalkot�sakor a szerz�k �s
a kiad� kett�s c�lt t�z�tt ki maga el�. E k�nyv egyr�szt tank�nyv, amely
�sszefoglalja a k�zigazgat�si jog k�l�n�s r�sz�t, az egyes �gazatok joganyag�t.
M�sr�szt a m� szakk�nyvi c�lzattal, tartalommal is k�sz�lt, azaz a k�nyvben
szerepl� kiemelt szakigazgat�si ter�letekkel foglalkoz� szakemberek sz�m�ra is
fontos �s elm�leti jelent�s�g� ismeretanyagot k�zvet�t. E szakk�nyvi jelleget
szolg�lj�k a k�nyvben az �sszehasonl�t� �s a t�rt�neti elemz�sek, illetve a
lehets�ges szab�lyoz�si m�dszerek, modellek, alapvet� jogint�zm�nyek �s fogalmi
keretek elemz�sei. Oktat�si szempontb�l n�zve pedig a k�nyv saj�toss�ga, hogy
alapvet�en nem a vonatkoz� jogszab�lyok le�r�s�t, puszta ismertet�s�t tartalmazza,
hanem az adott �gazat �ltal�nos jellemz�it foglalja �ssze: a k�zigazgat�si
beavatkoz�s okait, indokait, sz�ks�gess�g�t, t�rt�net�t, nemzetk�zi (k�l�n�sen
Eur�pai Uni�s) �sszef�gg�seit, illetve a szab�lyoz�s lehets�ges m�dszereit,
modelljeit. A hazai jogi karok k�zigazgat�si jogi tansz�kei, valamint a Nemzeti
K�zszolg�lati Egyetem �sszefog�s�ban k�sz�lt. A k�nyv h�rom k�tetben jelenik meg,
egyes k�tetei a szakigazgat�si �gazatokat tematikus csoportos�t�sban t�rgyalj�k. -
Az els� k�tet a szakigazgat�si jog alapjait �s az �llami alapfunkci�kat, - a
m�sodik k�tet a gazdas�got �s infrastrukt�r�t, - a harmadik k�tet pedig a
hum�nigazgat�st �rint� ter�leteket t�rgyalja."
"K�zigazgat�si jog II.";"Laps�nszky Andr�s (szerk.)";"978 963 295 624 4";"Wolters
mersz.hu/lapsanszky-kozigazgatasi-jog-ii";"https://doi.org/
"K�zigazgat�si jog III.";"Laps�nszky Andr�s (szerk.)";"978 963 295 625 1";"Wolters
mersz.hu/lapsanszky-kozigazgatasi-jog-iii";"https://doi.org/
"K�zleked�sf�ldrajz";"Nagy Zolt�n";"978 963 454 304 6";"Akad�miai
tudom�nyok";"https://mersz.hu/kiadvany/445";"https://mersz.hu/nagy-
kozlekedesfoldrajz";"https://doi.org/10.1556/9789634543046";"2018.12.20
12:18:53";"A jegyzet anyaga a BME K�zleked�sm�rn�ki �s J�rm�m�rn�ki Kar tanterv�hez
igazodva a logisztikai �s a k�zleked�si m�rn�kk�pz�s K�zleked�sf�ldrajz (KOKGA630)
c. t�rgy�nak seg�danyaga, els�dlegesen az el�ad�sokhoz kapcsol�d� kieg�sz�t�
inform�ci�k �rott gy�jtem�nye. Az ebben a form�ban t�rgyalt anyag r�szben a
k�z�piskolai f�ldrajzi ismeretek t�m�r�tett, ugyanakkor speci�lis k�zleked�si
utal�sokkal b�v�tett v�ltozata, aminek els�dlegesen az volt a c�lja, hogy az ezen a
t�ren elt�r� k�pzetts�g� hallgat�kat k�z�s alapokra helyezze (term�szetf�ldrajzi
r�sz). Az anyag m�sik r�sze, a gazdas�gf�ldrajzi r�sz (ezen bel�l kiemelten a
t�rsadalom-, illetve a k�zleked�sf�ldrajzi r�sz) a szakir�ny� k�pzetts�ghez sz�ks�g
f�ldrajzi ismereteket gy�jti �ssze struktur�lt form�ban. Itt sz�ks�ges k�l�n
kihangs�lyozni, hogy az anyagban a k�zleked�si vonatkoz�sok nem �gy jelennek meg,
mint m�s hasonl� c�m�, de nem k�zleked�sieknek sz�nt anyagokban, aminek az a
magyar�zata, hogy karunkon sz�mos m�s k�zleked�si �s logisztikai t�rgy keret�ben a
k�zleked�si rendszerek fel�p�t�s�r�l, m�k�d�s�k �s m�k�dtet�s�k tervez�si �s
operat�v k�rd�seir�l m�r r�szletes inform�ci�hoz jutottak, illetve jutnak. Ez�rt
itt ink�bb a f�ldrajz - term�szet, t�rsadalom, gazdas�g k�z�ppont� - sz�munkra is
relev�ns vet�letei ker�lnek ismertet�sre. A konkr�t adatok �s p�ld�k tekintet�ben a
k�zleked�si r�sz alapvet�en hazai, illetve eur�pai l�pt�k�, m�g az �ltal�nosabb
f�ldrajzi r�szek glob�lis vonatkoz�s�ak."
"K�zleked�si inform�ci�s rendszerek";"Csisz�r Csaba, F�ldes D�vid, Csonka
B�lint";"978 963 454 305 3";"Akad�miai Kiad�";"2018";"M�szaki
tudom�nyok";"https://mersz.hu/kiadvany/435";"https://mersz.hu/csiszar-foldes-
csonka-kozlekedesi-informacios-rendszerek";"https://doi.org/
10.1556/9789634543053";"2018.12.28 23:39:13";"A k�zleked�si rendszerek �s
folyamatok tervez�se, szervez�se, ir�ny�t�sa �s ellen�rz�se magas sz�nvonal�
inform�ci�kezel�st ig�nyel. A jegyzet �sszefoglalja az inform�ci�val, inform�ci�s
rendszerekkel kapcsolatos fogalmakat, szab�lyszer�s�geket, technol�gi�kat,
alkalmaz�si ter�leteket �s fejleszt�si lehet�s�geket a k�zleked�s ter�let�n; �gy
megalapozva a BSc �s MSc szint� k�zleked�sm�rn�k k�pz�s tov�bbi informatikai t�m�j�
tant�rgyait. Ennek megfelel�en a tant�rgy foglalkozik az intelligens k�zleked�si
rendszerek �s az okos v�rosok (smart city) alapismereteivel is; mindk�t esetben
kit�rve az alrendszerek kooper�ci�j�nak jelent�s�g�re. Az �ltal�nosan alkalmazott
informatikai megold�sok mellett az egyes k�zleked�si al�gazatok informatikai
jellegzetess�gei a sz�ll�t�si folyamat �s a szervezeti jellemz�k elt�r�sei miatt
k�l�nb�znek. Az id�k sor�n az egyes al�gazatok informatikai fejl�d�si intenzit�sa
is elt�r�seket mutatott. Ennek megfelel�en �sszetett szempontrendszer szerint
vil�g�tunk r� a hasonl�s�gokra �s a k�l�nb�z�s�gekre. A konkr�t alkalmazott
informatikai fejezetek a szem�lyk�zleked�s megold�saival foglalkoznak
gyakorlatorient�lt megk�zel�t�sben. Az alkalmaz�sok bemutat�si rendje a
helyv�ltoztat�si m�dokra �s a folyamatra f�kusz�l. A t�mak�r az inform�ci�s
rendszerek integr�ci�j�nak k�rd�sk�r�vel z�rul, mely egyben el�revet�ti �s
�sszefoglalja a j�v�beli fejl�d�si ir�nyokat is."
"K�zleked�si inform�ci�s rendszerek I.";"Csisz�r Csaba, Csonka B�lint, F�ldes
D�vid";"978 963 454 277 3";"Akad�miai Kiad�";"2018";"M�szaki
foldes-kozlekedesi-informacios-rendszerek-i";"https://doi.org/
10.1556/9789634542773";"2018.12.28 23:42:59";"Az adatb�zis-kezel�s ismeretk�re a
kifejl�d�s el�zm�nyeivel, alapjaival kezd�dik. A fogalmakat �s defin�ci�ikat,
valamint azok egym�sra �p�l�s�t a hallgat�k az el�ad�si �r�kon saj�t�tj�k el,
amelyet a gyakorlati foglalkoz�sok p�ld�in kereszt�l m�ly�tenek el. Terjedelmi
korl�tok miatt a jegyzet csak a tananyag v�z�t tartalmazza, �gy annak tartalma
�vr�l �vre v�ltozhat. A parancsok kipr�b�l�sa, gyakorlati elsaj�t�t�sa sz�m�t�g�pes
laborban t�rt�nik, ami megk�v�nja a hallgat�s�g laborfoglalkoz�sokon t�rt�n�
intenz�v r�szv�tel�t. A sokr�t� anyag k�nnyebb elsaj�t�t�s�hoz a jegyzet fejezetei
ut�n gyakorlati feladatok szerepelnek."
"K�zleked�si inform�ci�s rendszerek II.";"Csisz�r Csaba, Csonka B�lint, F�ldes
D�vid";"978 963 454 278 0";"Akad�miai Kiad�";"2018";"M�szaki
foldes-kozlekedesi-informacios-rendszerek-ii";"https://doi.org/
10.1556/9789634542780";"2018.12.28 23:45:39";"Az adatb�zis-kezel� alkalmaz�sok
�nmagukban is komplex rendszerek, sz�mos komponenssel �s azok bonyolult
�sszef�gg�seivel. A f�l�v sor�n egy k�zleked�si minta alkalmaz�st fejleszt�nk
k�z�sen, mik�zben r�szletesen megismerked�nk az egyes objektumt�pusok jellemz�ivel,
be�ll�t�si lehet�s�geivel. Ezzel p�rhuzamosan fejlesztik a hallgat�k a v�lasztott
t�m�jukban a saj�t alkalmaz�sukat, amit konzult�ci�kkal t�mogatunk. C�lunk, hogy az
egyetemi k�pz�sben szerzett iskolai jelleg� feladatokon kereszt�l a hallgat�k
k�s�bb eredm�nyesen tudjanak bekapcsol�dni �sszetettebb, nagyobb l�pt�k�
rendszertervez�si �s -fejleszt�si feladatokba is, ahol ezek az alapismeretek �s
k�szs�gek n�lk�l�zhetetlenek. Terjedelmi korl�tok miatt a jegyzet csak a tananyag
v�z�t tartalmazza, �gy annak tartalma �vr�l �vre v�ltozhat. Mivel a jegyzet
els�sorban oktat�si c�lra k�sz�lt, ez�rt nem is t�rekedt�nk k�zik�nyv m�lys�g�
ismertet�sre. A parancsok kipr�b�l�sa, gyakorlati elsaj�t�t�sa sz�m�t�g�pes
laborban t�rt�nik, ami megk�v�nja a hallgat�s�gnak a laborfoglalkoz�sokon t�rt�n�
intenz�v r�szv�tel�t. "
"K�zleked�s, mobilit�s, turizmus";"J�szber�nyi Melinda, Munk�csy Andr�s
(szerk.)";"978 963 454 229 2";"Akad�miai
jaszberenyi-munkacsy-kozlekedes-mobilitas-turizmus";"https://doi.org/
10.1556/9789634542292";"2018.05.17 11:42:58";"A turisztikai mobilit�st lehet�v�
tev� k�zleked�si eszk�z�k �s h�l�zatok az utaz�sok t�rt�net�nek hajnal�t�l seg�tik
a k�rnyezetv�ltoz�s �s �lm�nyszerz�s szimbi�zis�n alapul� jelens�geket. A
k�zleked�s �s a turizmus egym�ssal kar�ltve, egym�st er�s�tve gener�lj�k a vil�g
GDP-j�nek tekint�lyes h�nyad�t, �s n�velik az �rintettek �letmin�s�g�t. Mivel a
turizmus versenyk�pess�g�nek egyik let�tem�nyese a k�zleked�s, ez�rt annak
fejleszt�se az utaz�ssal �sszef�gg� szolg�ltat�sok min�s�g�nek alf�ja �s �meg�ja. A
k�nyv ezen gondolatok szellemis�g�ben sz�letett, a t�ma szak�rt�i a legfontosabb
k�zleked�si �gak szerint mutatj�k be a mobilit�st biztos�t� technika �s technol�gia
turisztikai funkci�j�t, a fejl�d�s trendjeinek legfontosabb ir�nyvonalait. A
kiadv�ny a turisztikai fels�oktat�sban sz�lesk�r�en felhaszn�lhat�, de a
t�rstudom�nyok k�pvisel�i is hasznosan forgathatj�k. Michalk� G�bor, egyetemi
tan�r Budapesti Corvinus Egyetem A k�zleked�s szorosan kapcsol�dik a Nemzeti
Turizmus-fejleszt�si Strat�gia 2030 dokumentumban megfogalmazott v�zi� elemeihez
(min�s�gi �lm�nyk�n�lat, innovat�v megold�sok, el�rhet�s�g �s sz�les k�r�
hozz�f�r�s), a strat�gia vez�relv�hez (desztin�ci� alap� megk�zel�t�s �s ehhez
kapcsol�d� alapinfrastrukt�ra-fejleszt�sek) �s az �n. horizont�lis szempontokhoz is
(hozz�f�rhet� turizmus). �lm�nyk�zpont� fogyaszt�i magatart�s, csal�dbar�t
turizmus, digitaliz�ci�, technol�giai forradalom, biztons�g, tot�lis turizmus,
overtourism megannyi kih�v�st �s lehet�s�get jelent� t�ma, melyeket csakis k�z a
k�zben tud �rtelmezni, feldolgozni �s kezelni a turisztikai �s a k�zleked�si
szakma. Ehhez ny�jt fogalmi kereteket, t�mpontokat �s inspir�ci�t a jegyzet.
Princzinger P�ter, eln�k Magyar Turisztikai Sz�vets�g A vil�g fejlett �s
felt�rekv� gazdas�gaiban a turizmus folyamatosan fejl�dik, n�veked�se szinte rendre
meghaladja a GDP n�veked�si �tem�t. Az egy�ni utaz�sok mellett a szervezett
utaz�sok �j fajt�i: az utaz�si csomagok �s az utaz�si szolg�ltat�segy�ttes is
megjelennek. A hagyom�nyos irod�k mellett egyre nagyobb teret h�d�t az
internethaszn�lat. A K�zleked�s, mobilit�s, turizmus c. jegyzet az eddigi ismeretek
korszer�s�t�s�re �s a k�zleked�snek a turizmus trendjeihez val� jobb igazod�s�nak a
bemutat�s�ra t�rekszik, �gy egyar�nt hasznos lehet mind a turizmussal
ismerked�knek, mind pedig a kezd� szakembereknek. P�lfalvi J�zsef, lektor A k�nyv
sz�les k�r� k�pet ad valamennyi k�zleked�si rendszerr�l, fejl�d�si kil�t�sair�l.
Mindezt a turizmus perspekt�v�j�b�l, aktu�lis inform�ci�kkal gazdag�tva teszi. A
k�nyvet haszonnal forgathatj�k mindazok, akik tanulm�nyaik sor�n nagyobb r�l�t�st
szeretn�nek kapni a k�t rendszer k�z�tti kapocsr�l, vagy akiket m�lyebben �rdekel a
XXI. sz�zadi mobilit�s soksz�n� vil�ga. Miskolczi M�rk, BCE hallgat� A k�tet 2020-
t�l a Turizmus �s mobilit�s c�m� online sorozat tagjak�nt jelenik meg. "
"K�zleked�sstatisztika";"Nagy Zolt�n";"978 963 454 279 7";"Akad�miai
tudom�nyok";"https://mersz.hu/kiadvany/407";"https://mersz.hu/nagy-
kozlekedesstatisztika";"https://doi.org/10.1556/9789634542797";"2018.12.19
igazodva a k�zleked�sm�rn�ki k�pz�s K�zleked�sstatisztika (KOKGA178) c. t�rgy�nak
seg�danyaga, els�dlegesen az el�ad�sokhoz kapcsol�d� inform�ci�k gy�jtem�nye. A
t�rgyalt anyag szerkezet�ben �s a feldolgoz�s m�lys�g�ben, r�szletezetts�g�ben,
ill. a BSC-k�pz�sben bet�lt�tt szerep�n�l fogva bevezet� jelleg�, a magasabb szint�
st�diumok megalapoz�s�t szolg�lja, ugyanakkor alapszint� probl�m�k gyakorlati
megold�s�hoz is eredm�nyesen felhaszn�lhat�."
"K�zoktat�s-fejleszt�si beavatkoz�sok hat�smechanizmusai";"Fazekas �gnes";"978 963
454 715 0";"Akad�miai
fazekas-kozoktatas-fejlesztesi-beavatkozasok-hatasmechanizmusai";"https://doi.org/
10.1556/9789634547150";"2021.10.13 14:48:38";"E k�nyv a k�zoktat�s-fejleszt�si
programok implement�ci�j�t vizsg�l� ImpAla kutat�st mutatja be. Betekint�st ny�lt
az iskola- �s kurrikulum-fejleszt�s elm�leti h�tter�be, bemutatja az alkalmazott
kvalitat�v �s kvantitat�v eszk�z�ket, illetve ismertet olyan tipol�gi�kat, amelyek
a fejleszt�si programok �s az iskol�k, valamint pedag�gusaik saj�toss�gai ment�n
hat�rozz�k meg a programok v�rhat� hat�s�t. A kutat�s fontos tud�sforr�s lehet
elm�leti �s gyakorlati szakemberek sz�m�ra egyar�nt. "
"K�z�s k�rnyezet�nk �s a globaliz�ci�: �rnyak �s rem�nyek";"Farag� Tibor";"978 963
454 730 3";"Akad�miai Kiad�";"2021";"Gazdas�g,
K�rnyezettudom�ny";"https://mersz.hu/kiadvany/870";"https://mersz.hu/farago-kozos-
kornyezetunk-es-a-globalizacio-arnyak-es-remenyek";"https://doi.org/
10.1556/9789634547303";"2021.11.02 23:38:58";"A globaliz�ci� m�r eddig is rendk�v�l
nagy �s kock�zatos hat�ssal volt a f�ldi k�rnyezetre, amely a t�rsadalmak k�z�s
otthona, �s amelynek �llapot�t�l, er�forr�sait�l f�gg a jelen �s a j�v� nemzed�kek
�lete, �letmin�s�ge. E k�tet szerz�je �ttekinti a t�gan �rtelmezett k�rnyezeti
globaliz�ci�s folyamat kibontakoz�s�t, az okok �s a vesz�lyes k�vetkezm�nyek
felt�r�s�t, a nemzetk�zi tudom�nyos �s politikai egy�ttm�k�d�s fejl�d�s�t.
Bemutatja a f�bb nemzetk�zi szervezeteket, programokat, meg�llapod�sokat, �rt�keli
azok hat�konys�g�t �s levonja a legfontosabbnak tartott tanuls�gokat. A k�rnyezeti
folyamatok, ezek glob�lis v�ltoz�si a m�ltban �s a jelenben is a kutat�sok
f�kusz�ban �lltak, �s a v�rhat� j�v�beli kock�zatok t�bb-kevesebb pontoss�ggal
jelenleg is ismertek. Farag� Tibor t�bb �vtizedes k�rnyezetpolitikai tapasztalata
alapj�n �rta meg ezt a minden r�szletre kiterjed� k�nyvet. A szerz� m�r az elej�n
megjegyzi, hogy ""a tudom�ny �s a (szak)politika vil�g�nak sokfel� voltak avatott
k�pvisel�i, de t�bbs�g�k nem vagy csak nagyon kev�ss� ismerte �s �rtette a m�sik
vil�got. A helyzet fokozatosan v�ltozott"". Annak ellen�re, hogy a szerz� �ltal is
felsorolt korm�nyk�zi test�letek igyekeznek �thidalni a k�t vil�g k�z�tti
t�vols�got, de m�g van mit tenni e t�ren. A k�nyv ebb�l a szempontb�l is nagyon
hasznos. Ez a k�nyv a fels�oktat�sban, els�sorban nemzetk�zi jogi, illetve a
k�rnyezettudom�nyi ter�leten hasznos tananyag lehet, �s bibli�j�v� v�lhat a
k�rnyezetpolitik�val foglalkoz� hazai szakembereknek. (Horv�th L�szl�)"
"K�z�ss�gi tanul�s feln�ttkorban";"Sim�ndi Szilvia";"978 963 454 321 3";"Akad�miai
simandi-kozossegi-tanulas-felnottkorban";"https://doi.org/
10.1556/9789634543213";"2019.07.08 12:13:03";"Az infokommunik�ci�s eszk�z�k
terjed�s�nek, valamint az internet t�rh�d�t�s�nak k�vetkezt�ben napjainkban
kisz�lesedtek az �lethosszig tart� tanul�s �s m�vel�d�s terei, lehet�s�gei. A
m�sodik gener�ci�s internetes szolg�ltat�soknak (Web 2.0) k�sz�nhet�en ak�r a
k�z�ss�gi oldalak (Google+, Facebook, LinkedIn stb.) keret�ben sz�mos, k�z�ss�gi
�lm�nyre �p�t�, t�bbf�le vari�ci�ban �s elt�r� r�sztvev� l�tsz�mmal m�k�d�, illetve
k�l�nb�z� szervez�sben, �s k�l�nf�le m�don megval�sul� kezdem�nyez�st tal�lhatunk,
amelyekb�l val�di ig�nyeket azonos�thatunk, �s r�szv�teli hajland�s�got �rhet�nk
tetten. A m� elk�sz�t�s�n�l felhaszn�ltuk az online tanul�si k�rnyezet keret�ben
szerzett oktat�i tapasztalatainkat is, annak �rdek�ben, hogy �r�sunk t�rgy�t a
nyitott tanul�si lehet�s�gek k�z�tt vil�gosan elhelyezhess�k, �s a hat�rvonalait
megh�zhassuk."
"K�zpolitika";"Gell�n M�rton, Hossz� Hortenzia, Szab� Tam�s";"978 963 295 626
8";"Wolters Kluwer
Kft.";"2016";"Jogtudom�ny";"https://mersz.hu/kiadvany/53";"https://mersz.hu/gellen-
hosszu-szabo-kozpolitika";"https://doi.org/10.55413/9789632956268";"2016.12.05
15:42:46";"Mi a k�zpolitika? Milyen politika az, ami eleve nem k�z-? Sokan m�g
mindig hajlamosak r�csod�lkozni, hogy ilyen is van. Pedig a jogi szeml�let�
k�zigazgat�s csak csigah�j lak� n�lk�l: szil�rd, tart�s, de �ner�b�l nem jut
sehov�. A k�zpolitika l�nyege is ez: ha az emberi k�z�ss�gnek m�r van jog�llami,
demokratikus �s rem�lhet�leg hat�kony szervezete, akkor �rdemes lenne e szervezetet
olyan tev�kenys�gek fel� ir�ny�tani, amelyek lehet�leg �sszer�ek, �s a k�z�ss�g
�rdek�t szolg�lj�k. A k�zpolitika erre k�n�l eszk�zt�rat: fogalmakat, gondolatokat,
m�dszereket, elolvashat� szakirodalmat, t�rsakat, akikkel fontos tartalmi
felismer�seket meg lehet osztani. A k�nyv szerz�i �s lektorai egyetemi oktat�k.
Amellett, hogy k�zik�nyvk�nt is forgathat�, a kiadv�ny tank�nyvk�nt szolg�l a
Nemzeti K�zszolg�lati Egyetem hallgat�i sz�m�ra."
"K�zvetlen ad�z�s az Eur�pai Uni�ban";"B�k�s Bal�zs";"978 963 295 932 0";"Wolters
Kluwer Hungary
Kft.";"2020";"Ad�z�s";"https://mersz.hu/kiadvany/738";"https://mersz.hu/bekes-
kozvetlen-adozas-az-europai-unioban";"https://doi.org/
10.55413/9789632959320";"2020.06.17 00:14:56";"Az eur�pai ad�jog vizsg�lat�nak
tudom�nya m�dszertani szempontb�l h�rom id��llapotra terjed ki: a m�ltra, a jelenre
�s a j�v�re. A m�lttal az ad�jog t�rt�nete, a jelennel az ad�jog dogmatik�ja, a
j�v�vel az ad�jog politik�ja foglalkozik. Val�j�ban ezek az id��llapotok egym�sba
belefolynak. Az ad�jog �s az ad�jog tudom�ny�nak m�ltja sem n�lk�l�zi a dogmatikai
elemz�st, s ugyan�gy a jelen dogmatik�ja sem n�lk�l�zheti a m�lt ismeret�t. Az
id��llapotoknak megfelel�en a szerz� k�nyv�ben k�l�n fejezetekben taglalja a
szab�lyoz�s t�rt�net�t, a jelen szab�lyrendszer�t �s a Bizotts�gnak a j�v�re
vonatkoz� elk�pzel�seit. A k�nyv terjedelemben legnagyobb r�sze a B�r�s�g ad�z�si
t�rgy� �t�leteinek az elemz�se. Figyelemmel arra, hogy a tag�llamok szuverenit�suk
v�delm�ben alig �ltek a pozit�v harmoniz�ci� lehet�s�g�vel, szerep�ket a B�r�s�g
vette �t. Jogot alkotni ugyan nem tudott, de megk�s�relte kik�nyszer�teni, hogy a
bels� ad�jogi szab�lyok �sszhangba ker�ljenek az uni�s joggal. Az esetjogot
egyr�szt az alapvet� szabads�gjogok szerinti csoportos�t�sban, majd a
mag�nszem�lyeket �s a t�rsas�gokat k�l�n bontva, azok egyes tipikus tev�kenys�g�t
vizsg�lva elemzi. Ezt k�vet�en az ad�jog ter�let�n �jnak sz�m�t� tiltott �llami
t�mogat�sok szab�lyrendszere ker�l ismertet�sre. Az agressz�v ad�tervez�s elleni
harc ezen �j eszk�ze rendk�v�l hat�kony, hiszen jogi szankci�val, a v�lelmezett
�llami t�mogat�s visszafizet�s�nek k�telezetts�g�vel felruh�zott int�zm�ny. Az
esetek sz�ma ugyan kev�s �s j� r�sz�k a B�r�s�g el�tt m�g folyamatban van (�gy
kiforrott �t�lkez�si gyakorlatr�l nem besz�lhet�nk), de m�gis rendk�v�l nagy
hat�ssal lesz az �jonnan form�l�d� uni�s ad�rendszerre. A nemzetk�zi ad�rendszer
bemutat�s�t a j�v� ad�politik�j�t meghat�roz� OECD akci�tervek, �gy k�l�n�sen a
BEPS szab�lyainak elemz�se, valamint a kapcsol�d� uni�s kezdem�nyez�sek, �gy az
ATAP, ATAD �s a DAC rendszer�nek ismertet�se teszi teljess�. A k�tet egyik f�
c�lkit�z�se, hogy a gyorsan v�ltoz�, tereb�lyesed� szab�lyanyag �ttekinthet�s�g�hez
megk�s�reljen t�mpontokat, rendszerez�si szempontokat, dogmatikai fog�dz�kat
ny�jtani minden eur�pai ad�joggal foglalkoz� vagy az ir�nt �rdekl�d� olvas�
r�sz�re. Kiemelked� �rt�ke, hogy a pozit�v norm�kon fel�l rendk�v�l sok esetet
dolgoz fel."
"K�zszerz�d�si jogi koncepci�k";"Auer �d�m (szerk.)";"978 963 454 849 2";"Akad�miai
auer-kozszerzodesi-jogi-koncepciok";"https://doi.org/
10.1556/9789634548492";"2022.10.14 15:53:35";"A k�zszerz�d�sek �jabb �s �jabb
jelens�gei t�retlen�l n�vekednek, a k�l�nb�z� meg�llapod�sok, k�z- �s mag�njogi
vegyes elemekkel �tsz�tt szerz�d�sek �s azok egyedi v�ltozatai is egyre
elterjedtebbek. E t�mak�r hazai tudom�nyos feldolgoz�sa olyan ponthoz �rkezett,
ahol az egyes jog�gi szakter�letek felvetettek probl�m�kat, kidolgoztak
�ll�spontokat, �gy egy olyan f�rum �letre h�v�sa t�nik indokoltnak, amely alkalmas
ezen eredm�nyek megvitat�s�ra, k�z�s �ll�spontok kialak�t�s�ra. A tanulm�nyk�tet
k�t r�szb�l �ll. Az els� r�szben koncepcion�lis, dogmatikai �s �tfog�bb k�rd�seket
t�rgyal�, m�g a k�tet m�sodik r�sz�ben egy-egy speci�lis probl�m�t elemz� �r�sok
kaptak helyet. A vit�ban mindk�t ir�nynak helye van. Ki kell jel�lni egy
dogmatikai, egys�ges �rtelmez�si keretet, amely ir�nyt�k�nt szolg�l a szak�gazati
megold�sokhoz. A k�zszerz�d�sek t�mak�re t�ll�pett azon a szinten, hogy egys�gesen
kezelhet� ter�letk�nt feldolgozhat� legyen. A k�zpolitikai �s gazdas�gi k�rnyezet,
a szakjog�gi trad�ci�k �s jogi paradigm�k t�bb utat jel�lnek ki a t�ma
t�rgyal�s�nak, �gy helye lehet a koncepci�alkot�st k�vet�en annak, hogy egyes
jogint�zm�nyek szintj�n t�rt�njen meg a probl�m�k felt�rk�pez�se �s megold�sa. A
helyzet azonban nem statikus, mert a technol�giai fejl�d�s (p�ld�ul okos szerz�d�s)
olyan nyom�st helyez az �llami jogalkot�kra, mely a hathat�s megold�st egy
viszonylag sz�k hat�rid� alatt k�veteli meg. Az adekv�t jogi v�lasz hi�nya ugyanis
versenyh�tr�nyt, nemzetgazdas�gi visszaes�st jelenthet."
"Kreativit�s";"Cs�kszentmih�lyi Mih�ly";"978 963 454 796 9";"Akad�miai
csikszentmihalyi-kreativitas";"https://doi.org/10.1556/9789634547969";"2022.04.29
23:59:45";"MI AZ �LET �RTELME? HOGYAN LEGY�NK BOLDOGOK? - Cs�kszentmih�lyi Mih�ly
ezt az �r�k t�m�t kutatja. M�veiben az emberi �lm�nyek pozit�v oldal�val - az
�r�mmel, a kreativit�ssal, a boldogs�g �raml�s�val, illetve a t�k�letes �lm�ny
el�r�s�nek lehet�s�geivel - foglalkozik. A szerz� k�vethet�, �lvezetes st�lusban
bontja ki, hogy mit �rt kreativit�s alatt, �ttekinti, mik�nt dolgoznak �s �lnek a
kreat�v emberek, v�g�l �tleteket k�n�l a kreat�v �lethez - mindezt a kreativit�st
""gyakorl�"", elismert kort�rs tud�sok, m�v�szek t�rt�neteire �p�tve. Nem egyszer�
megold�sokat vagy haszn�lhatatlan recepteket �g�r, ink�bb szokatlan gondolatokat. A
k�tet r�szben a vil�gsikert aratott Flow - Az �ramlat. A t�k�letes �lm�ny
pszichol�gi�ja c�m� k�tetben m�r megismert gondolatokat viszi tov�bb. A
Kreativit�st mindazok figyelm�be aj�nljuk, akik komoly profi k�nt vagy m�kedvel�
boldogs�gkeres�k�nt �rdekl�dnek az alkalmazott pszichol�gia vil�ga ir�nt. ""A
legfontosabb �zenete a k�nyvnek az, hogyan lehet mindennapi �let�nket �gy �lni,
hogy �rtelmesek, izgalmasak �s term�kenyek legyenek napjaink."" (Cs�kszentmih�lyi
Mih�ly)"
"Kriminol�gia";"Borb�r� Andrea, G�ncz�l Katalin, Kerezsi Kl�ra, L�vay Mikl�s
borbiro-gonczol-kerezsi-levay-kriminologia";"https://doi.org/
10.55413/9789632959313";"2020.07.14 18:13:10";"A kriminol�gia olyan dinamikusan
fejl�d� ismeretanyag, amely hagyom�nyosan a jogtudom�ny, a t�rsadalomtudom�nyok �s
a pszichol�gia fogalmait �s m�dszertan�t saj�tosan �tv�zve l�trehozta a t�rsadalmi
eviancia, ezen bel�l k�l�n�sen a b�n�z�st elemz� tudom�nyt. A k�tet r�szletesen
bemutatja a kriminol�gia t�bb mint k�tsz�z �ves t�rt�net�t, foglalkozik a b�n�z�s
megismer�s�nek napjainkig v�ltoz� lehet�s�geivel, illetve az egyes b�ncselekm�nyek,
elk�vet�k �s �ldozatok t�pusaival. Alaposan elemzi a hagyom�nyos b�ntet�
igazs�gszolg�ltat�si �s krimin�lpolitikai reakci�k fejl�d�s�t, a b�ntet�politika,
�ldozatv�delem �s b�nmegel�z�s int�zm�nyeit. Nagy teret szentel a kort�rs
kriminol�giai elm�leteknek �s korunk, a k�s�modernit�s, egym�st�l jelent�sen elt�r�
krimin�lpolitikai ir�nyzatainak. Tank�nyvk�nt a k�tet alapvet� c�lja a
fels�oktat�si hallgat�k sz�m�ra a kriminol�gia t�rt�neti �s kort�rs
ismeretanyag�nak szakszer�, de k�z�rthet� bemutat�sa. A t�rsadalomtudom�nyok ir�nt
�rdekl�d�k sz�m�ra pedig ak�r kih�v�st is jelenthet az interdiszciplin�ris
p�rbesz�dre. A szerz�k a kriminol�gia tudom�ny�ban felhalmozott hazai �s nemzetk�zi
tud�sanyagot korszer�en, magas szakmai szinten, sz�mos p�ld�val, statisztikai
adattal szeml�ltetve, gazdag irodalomjegyz�kkel kieg�sz�tve ismertetik meg az
olvas�val, a Kriminol�gia �gy fontos forr�s lehet a b�n�z�ssel foglalkoz�
szakemberek �s a t�ma ir�nt �rdekl�d� laikusok sz�m�ra is."
"Kriminol�gia - szakkriminol�gia";"G�ncz�l Katalin, Kerezsi Kl�ra, Korinek L�szl�,
L�vay Mikl�s (szerk.)";"978 963 295 627 5";"Wolters Kluwer
gonczol-kerezsi-korinek-levay-kriminologia-szakkriminologia";"https://doi.org/
10.55413/9789632956275";"2016.12.05 15:43:06";"Tank�nyv�nk alapvet� c�lja a
fels�oktat�si hallgat�k sz�m�ra a kriminol�gia eg�sze, illetve egyes ter�letei
ismeretanyag�nak szakszer�, ugyanakkor k�z�rthet� �s az olvas� sz�m�ra is �lvezetes
bemutat�sa. Szerz�ink az ismeretk�zl�s �s az ismeretek �rtelmez�s�nek sz�nd�k�val
�rt�k a k�tet h�rom nagy egys�g�t �s sz�mtalan fejezet�t. Ha az egyes t�mak�r�k ezt
lehet�v� teszik, akkor a szerz�k - probl�mafelvet�sk�nt - egy-egy jogesettel vagy
""h�tk�znapi t�rt�nettel"" vezetik be a tananyagr�szt, �s ezek ut�n bontj�k ki az
adott fejezetet. Amennyiben az egyes t�mak�r�k indokolj�k, az olvas� nemcsak
utal�st tal�l az adott t�rgyk�r nemzetk�zi dokumentumaira [pl. ENSZ, Eur�pa Tan�cs,
Eur�pai Uni�, valamint m�s nemzetk�zi szervezetek (pl. OECD) egyezm�nyei,
aj�nl�sai, egy�b ir�nymutat�sai], hanem azok kriminol�giai szempontb�l l�nyeges
t�teleit a tank�nyv minden r�sze ismerteti is."
"Kr�zis �s n�veked�s az Eur�pai Uni�ban";"Halmai P�ter";"978 963 059 790
mersz.hu/halmai-krizis-es-novekedes-az-europai-unioban";"https://doi.org/
10.1556/9789630597906";"2016.11.19 17:41:44";"A k�zbesz�dben er�s �ll�t�sok
hangzanak el Eur�pa �s benne Magyarorsz�g felemelked�s�r�l �s hanyatl�s�r�l is.
Ek�zben gyakorta h�tt�rben marad az a k�rd�s, hogy mennyi az annyi, �s m�g ink�bb
az, hogy honnan tudhat�, mi�rt annyi, mit�l annyi? �s mennyi lehet/lehetne a
j�v�ben? Halmai P�ter k�tete a n�gy �vtizedes eur�pai n�veked�si lemarad�s
�sszetev�inek klinikai alaposs�g�, m�dszertanilag megalapozott elemz�s�t adja, �s
ebbe a sz�lesebb keretbe helyezi el Magyarorsz�got. �sszehasonl�t� elemz�s
keret�ben kapunk v�laszt arra, hogy mi az ok, mi a k�vetkezm�ny, �s - ma m�r
szokatlan m�don - mit kellene tenn�nk ahhoz, hogy a t�bb �vtizedes trendet el�bb
meg�ll�tsuk, majd megford�thassuk. Csaba L�szl�, az MTA �s az Academia
Europaea/London rendes tagja, a K�z�p-Eur�pai Egyetem (CEU) egyetemi tan�ra A
glob�lis gazdas�g �s az eur�pai integr�ci� v�ls�g�nak egyik alapvet� dimenzi�ja a
n�veked�si v�ls�g. Az elm�lt �vek er�teljes monet�ris �szt�nz�i ellen�re a glob�lis
p�nz�gyi v�ls�g ut�n a n�veked�s beindul�s�nak a kil�t�sai tov�bbra is
bizonytalanok. Halmai P�ter nemzetk�zileg is p�lda n�lk�li k�nyve jelent�s elm�leti
�s gazdas�gpolitikai hozz�j�rul�s a k�rd�s kutat�s�hoz. Olyan k�rd�sek
tiszt�z�s�hoz ad az olvas� sz�m�ra seg�ts�get, mint a n�veked�si potenci�l, s �gy a
potenci�lis n�veked�s lehet�s�gei, az integr�ci� n�veked�si hat�sai, az eur�pai
n�veked�si potenci�l er�zi�ja, a konvergencia �s a felz�rk�z�s, a lehets�ges
n�veked�si modellek vagy a struktur�lis reformok hat�smechanizmusai. A k�nyvet a
szak�rt� �s az �rdekl�d� olvas�nak egyar�nt aj�nlom. Pal�nkai Tibor, az MTA rendes
tagja, professor emeritus, Budapesti Corvinus Egyetem Halmai P�ter k�nyve meggy�z�
elm�leti �s m�dszertani appar�tus felhaszn�l�s�val bizony�tja, hogy az
euroszkler�zis jelens�ge m�g�tt nemcsak a t�rsadalmak �s az int�zm�nyek el�reged�se
�ll, hanem egy gazdas�gi modell t�bb �vtizede tart� folyamatos avul�sa is. A 2008-
ban kezd�d�tt v�ls�g csak egy a lemarad�s t�nyez�i k�z�l. Eur�pa mind szembe�tl�bb
gazdas�gi lemorzsol�d�s�nak f� okai termel�kenys�gi jelleg�ek, �s ezek a bajok
csakis �tgondolt �s �tfog� reformokkal orvosolhat�k. Az eur�pai integr�ci�
folyamata m�g mindig sz�mos n�veked�si tartal�kot rejt, de ezek kihaszn�l�s�hoz a
verseny �s az innov�ci� felt�teleinek az eddigin�l sokkal gyorsabb, ak�r egyes
tag�llami r�sz�rdekeket is f�lres�pr� alapos megjav�t�sa sz�ks�ges. T�r�k �d�m, az
MTA rendes tagja, a Pannon Egyetem �s a BME egyetemi tan�ra Az elm�lt �vtizedben,
k�l�n�sen a 2008-ban elkezd�d�tt p�nz�gyi �s gazdas�gi v�ls�got k�vet�en
ki�lez�dtek Eur�p�ban a globaliz�ci�hoz t�rt�n� alkalmazkod�s probl�m�i,
sz�mottev�en cs�kkent az eur�pai versenyk�pess�g, �s mindez ny�lt n�veked�si
v�ls�gba torkollt. Halmai P�ter arra v�llalkozik, hogy a korszer� n�veked�si
elm�letek �s sz�les k�rben gy�jt�tt adatok alapj�n, er�teljes empirikus
megalapoz�sra t�rekedve, elemezze az eur�pai n�veked�si potenci�l bek�vetkezett
er�zi�j�t, felt�rja a kil�bal�s lehet�s�geit, �s felv�zolja az Eur�pa el�tt �ll�
lehets�ges hossz� t�v� n�veked�si mozg�sp�ly�kat. A glob�lis �ttekint�s mellett
r�szletesen t�rgyalja az �j tagorsz�gok n�veked�si, illetve felz�rk�z�si modellj�t,
a k�vetett modell hi�nyoss�gait, meg�j�t�s�nak lehet�s�geit, mindenekel�tt a
struktur�lis reformok lehets�ges hat�sait a n�veked�si potenci�lra. A szerz�, nem
el�sz�r, ebben a k�tet�ben is p�ldaszer�en alkalmazza a modern k�zgazdas�gtan �ltal
felk�n�lt elm�leti modelleket �s elemz�si m�dszertant a roppant id�szer� �s
relev�ns gazdas�gpolitikai k�rd�sek empirikus elemz�s�re. A korszer� k�zgazdas�gi
elm�letek �s gyakorlati alkalmaz�saik m�vel�i mellett az eur�pai gazdas�gok ir�nt
�ltal�ban �rdekl�d�k is hasznosan forgathatj�k a k�nyvet. Zalai Ern�, az MTA
rendes tagja, professor emeritus, Budapesti Corvinus Egyetem"
"Kr�nikus megbeteged�sek klinikai eg�szs�gpszichol�giai vonatkoz�sai";"Teleki
Szidalisz �gnes";"978 963 454 884 3";"Akad�miai
teleki-kronikus-megbetegedesek-klinikai-egeszsegpszichologiai-
vonatkozasai";"https://doi.org/10.1556/9789634548843";"2023.02.03 16:13:41";"A
testi t�rt�n�sek �s a lelki folyamatok �sszekapcsol�d�sa �s egym�sra hat�sa az
emberis�g �si tapasztalata, m�ra pedig empirikusan igazolt t�ny is. A klinikai
eg�szs�gpszichol�gia ehhez kapcsol�d�an arra t�rekszik, hogy a pszichol�giai tud�st
integr�lja az eg�szs�g-betegs�g folyamat eg�sz�be, f� f�kusz�ban az eg�szs�g
meg�rz�se �s a szomatikus betegs�gek megel�z�se �s ter�pi�ja �ll. Jelen k�tet a
n�peg�szs�g�gyi szempontb�l legjelent�sebb, illetve sz�mos, klinikai
eg�szs�gpszichol�giai vonatkoz�sai miatt speci�lisnak tekinthet� k�rk�pet mutat be
a sz�les k�r� �s a test-l�lek �sszef�gg�s�t megjelen�t� biopszichoszoci�lis
szeml�leti keretben. A t�rgyalt huszonk�t k�rk�pet e m� megegyez� strukt�ra ment�n
t�rgyalja: a betegs�gek (k�r)�lettani �s biomedik�lis vonatkoz�sainak bemutat�s�t
minden esetben a relev�ns pszich�s �s pszichoszoci�lis vonatkoz�sok, valamint az
alkalmazott �s hat�konynak bizonyult pszichoszoci�lis intervenci�k ismertet�se
k�veti. A k�tet c�lja ekk�nt �tfog� k�pet festeni egy szomatikus �llapot biol�giai,
pszichol�giai �s t�rsas-t�rsadalmi jellemz�ir�l, �gy bemutatva test �s l�lek
�sszefon�d�s�t �s e leny�g�z�, testi-lelki eg�szs�g�nket sz�mos m�don �that� �s
l�tfontoss�g� kapcsolatot."
"Kult�rafinansz�roz�s";"T�th �kos";"978 963 059 340 3";"Akad�miai
Marketing";"https://mersz.hu/kiadvany/5";"https://mersz.hu/toth-
kulturafinanszirozas";"https://doi.org/10.1556/9789630593403";"2015.12.10
09:15:57";"T�th �kos k�nyve mindeddig a legkomolyabb v�llalkoz�s a
kult�rafinansz�roz�s t�mak�r�ben magyar nyelven �rt munk�k k�z�l. Az olvas� �pp�gy
megismerheti bel�le a kult�rafinansz�roz�s elm�leti k�rd�seit, mint gyakorlati
probl�m�it. K�l�n er�nye a k�tetnek, hogy a magyar kult�rafinansz�roz�s helyzet�t
�sszehasonl�t� n�z�pontb�l, Nagy-Britannia, Franciaorsz�g �s N�metorsz�g p�ld�ival
�sszevetve t�rgyalja �s kit�r az Eur�pai Uni� szupranacion�lis szint�
szab�lyoz�s�ra is. A k�nyv okfejt�se �s k�vetkeztet�sei vil�gosak, a szerz�
hozz�seg�t benn�nket ahhoz, hogy e sokszor z�rzavarosnak �t�lt ter�leten tiszt�n
l�ssunk. Mindez�rt T�th �kos kit�n� k�nyv�t nemcsak a kult�r�val foglalkoz�
szakembereknek, hanem a kult�ra gazdas�gi h�ttere ir�nt �rdekl�d� laikus olvas�knak
is �r�mmel aj�nlom. Boz�ki Andr�s politol�gus, egyetemi tan�r, CEU K�z�p-
Eur�pai Egyetem B�rmilyen ter�letre igaz, hogy a hazai gazdas�gpolitikusok
akkor k�vetnek el v�gzetes hib�t, ha egy k�lf�ldi gyakorlatot v�ltoztat�s n�lk�l,
s�maszer�en alkalmaznak itthon, vagy ha elvakult �j�t�si v�gyt�l �gve gy�keresen
�jat pr�b�lnak meg kital�lni. Sajnos az ilyen egyszer� megold�sok" kudarcaira
�ltal�ban csak az adott t�rsadalmi szf�ra t�nkret�tele ut�n j�nnek r�. Kutat�
k�zgazd�szok �s gyakorl� szakemberek k�z�s felel�ss�ge megpr�b�lni a k�rd�sek
bonyolults�g�t �s �sszetetts�g�t bemutatni, valamint szakmai diskurzusokon
kereszt�l hatni a d�nt�shoz�kra. Ez a felel�ss�g nyilv�nul meg T�th �kos kell�
szakszer�s�ggel �s r�szletess�ggel meg�rt k�nyv�ben, amely kiv�l� kiindul�si pont a
kult�rafinansz�roz�s f�bb k�rd�seinek megismer�s�hez. Ez a tank�nyvk�nt is
haszn�lhat� munka �rt�en �s �rthet�en mutatja be a kult�rafinansz�roz�s elm�leti
alapjait, valamint az Eur�pai Uni�ban honos gyakorlatokat. A hasznos p�ld�k �s az
esettanulm�nyok szerepeltet�se mellett k�l�n �rdeme a szerz�nek, hogy
�sszef�gg�s�ben elemzi a k�l�nb�z� orsz�gok kult�rafinansz�roz�ssal �sszef�gg�
t�rt�nelmi gy�kereit �s azok int�zm�nyrendszer�t. J� sz�vvel aj�nlom T�th �kos
k�nyv�t a kult�ra k�l�nb�z� szegmenseiben tev�kenyked�knek, kult�rpolitikai
d�nt�shoz�knak, illetve mindazoknak, akik gazdas�gi �s t�rsadalmi v�ls�gok idej�n
sem feledkeznek meg arr�l, hogy a kult�ra fenntart�s�ban mindannyian �rdekeltek
vagyunk. Kom�romi Gy�rgy gazdas�gi igazgat�, Radn�ti Sz�nh�z f�iskolai
tan�r, Nemzetk�zi �zleti F�iskola "
"Kult�ramarketing";"Pavluska Val�ria";"978 963 059 881 1";"Akad�miai
pavluska-kulturamarketing";"https://doi.org/10.1556/9789630598811";"2017.05.16
14:03:09";"�r�l�k, hogy Pavluska Val�ria k�nyve az Akad�miai Kiad� marketing
szakk�nyvt�r sorozat�ban megjelent. Ami�ta vil�g a vil�g, a kult�ra mindig a
fogyaszt�s t�rgya volt. A mai fogyaszt�selm�let egyik legnagyobb dilemm�ja a
kult�ra fogyaszt�s�nak �s a fogyaszt�s kult�r�j�nak k�rd�se. T�bbek k�z�tt ezt a
dilemm�t is igyekszik feloldani ez a kiv�l�an szerkesztett, tudom�nyosan ig�nyes,
rendk�v�l sokr�t�, a kult�ramarketinget �j megvil�g�t�sba helyez� k�nyv. Aj�nlom a
k�tetet oktat�knak, kutat�knak, hallgat�knak, a kult�ra ter�let�n dolgoz�
szakembereknek, �s mindenkinek, aki szeretne elm�ly�lni a kultur�lis marketing
elm�let�ben �s gyakorlat�ban. Hetesi Erzs�bet int�zetvezet� egyetemi docens
Szegedi Tudom�nyegyetem, Gazdas�gtudom�nyi Kar Pavluska Val�ria nem csup�n kiv�l�
szakemberk�nt, hanem kult�rafogyaszt� �rtelmis�gik�nt is hiteles feldolgoz�ja a
kultur�lis �letben adekv�t marketing tev�kenys�gnek. A folyamatok �rtelmez�s�vel �s
tov�bbi k�rd�sek feltev�s�vel nemcsak a marketing szakemberek, hanem a ter�leten
tev�kenyked� menedzserek sz�m�ra is nagyon hasznos kiadv�nyt ad. Munk�ja felh�vja a
figyelmet arra, hogy a marketing nem csup�n az �rt�kes�t�s eszk�ze, nem a rekl�m
szinonim�ja, nem csorb�tja a m�v�szet szabads�g�t, �s helyesen alkalmazva nem a
kultur�lis term�k devalv�l�sa, hanem min�l sz�lesebb k�rben t�rt�n� �rt�kes�t�se a
c�lja. A kult�r�ban alkalmazhat� marketing komplex, a kultur�lis tev�kenys�g
eg�sz�t �that� gondolkod�s- �s cselekv�sm�d. C�lja a m�v�szeti, kultur�lis
�nkifejez�s �s a piaci viszonyok egyens�lyban tart�sa mellett el�rni a
k�z�ns�gsikert, amely mintegy legitim�lja az adott kultur�lis tev�kenys�get, a
m�v�szeti ir�nyt annak �rdek�ben, hogy a befogad�, a mec�n�s, a szponzorok �s a
fenntart�k p�nz�gyi t�mogat�s�val a m�v�szetek �s a kultur�lis �let val�di
szabads�g�t, lehet�s�geit gyarap�tsa. Horv�th Zsolt igazgat� Pannon
Filharmonikusok-P�cs"
"Kult�ra, t�rsadalom �s l�lektan";"Pik� Bettina";"978 963 454 461 6";"Akad�miai
piko-kultura-tarsadalom-es-lelektan";"https://doi.org/
10.1556/9789634544616";"2019.12.03 08:41:17";"B�r az emberi term�szetr�l m�r sokat
megtudtunk az elm�lt �vsz�zadok folyam�n, m�g a XXI. sz�zad elej�n is viszonylag
keveset tudunk a t�rsadalomnak �s a kult�r�nak az egy�n szem�lyis�g�re �s
magatart�s�ra gyakorolt hat�sair�l. A modern t�rsadalom sz�mos kih�v�st �ll�tott az
egy�nek �s k�z�ss�gek el�. Vajon megtal�ljuk-e a m�dj�t annak, hogy kell�k�ppen
alkalmazkodni tudjunk e kih�v�sokhoz? Milyen nyomokat hagy a fogyaszt�i t�rsadalom
�s a globaliz�ci� az egy�nek pszichikai folyamataiban? Hogyan alakulnak �t t�rsas
kapcsolataink vagy a vall�shoz val� viszonyunk a modern t�rsadalomban? Hogyan
t�kr�zik ment�lis zavaraink adapt�ci�s probl�m�inkat? Milyen l�lektani gy�kerei
vannak a tekint�lyelv�s�gnek? Megannyi k�rd�s, amelynek megv�laszol�s�ra tesz
k�s�rletet a szerz� leg�jabb, t�rsadalom-l�lektani k�tet�ben. A k�nyv l�nyeg�ben
kalandoz�s az egy�n �s a t�rsadalom viszonyrendszer�ben, seg�t meg�rteni a
pszichikai folyamatok t�rsadalmi �s kultur�lis �sszef�gg�seit a posztmodern
t�rsadalomban, amelyben �l�nk. A k�nyvet mindazoknak aj�nljuk, akik felel�ss�get
�reznek kult�r�nk jobb�t�s��rt, �s akik nem f�lnek megismerkedni a t�rsadalmi
val�s�g diagnosztikus jelz�seivel. A jelen fokozott adapt�ci�s t�rekv�sei
elvezethetnek egy magasabb �letmin�s�ghez, hogy val�ban �lvezni tudjuk korunk
v�vm�nyait."
"Kutat�si �s publik�l�si k�zik�nyv nem csak k�zgazd�szoknak";"Kov�cs K�rmen";"978
963 454 037 3";"Akad�miai
Kiad�";"2017";"Gazdas�g";"https://mersz.hu/kiadvany/203";"https://mersz.hu/kovacs-
kutatasi-es-publikalasi-kezikonyv-nem-csak-kozgazdaszoknak";"https://doi.org/
10.1556/9789634540373";"2017.03.16 11:56:37";"K�nyv�nk c�lja, hogy seg�ts�get
ny�jtson a tudom�nyos kutat�munk�hoz �s a kutat�s eredm�nyeit k�zl� publik�ci�k
elk�sz�t�s�hez. B�r els�sorban a k�zgazdas�g-tudom�ny �s az �zleti tudom�nyok
ter�let�n kutat�knak sz�l, r�szletesen foglalkozik a term�szet- �s
t�rsadalomtudom�nyos kutat�s �s publik�l�s saj�toss�gaival, �gy m�s tudom�ny�gak
m�vel�i is nagy haszonnal forgathatj�k. A fiatal kutat�k sz�m�ra �tfog�, egyben
elm�ly�lt �ttekint�st ad mind a kutat�sr�l, mind a szakmai k�zlem�nyek meg�r�s�r�l,
ugyanakkor a tapasztalat szakemberek sz�m�ra is sok fontos �s �jszer� kutat�s-
m�dszertani ismeretet tartalmaz. K�l�n fejezetben t�rgyalja a szakdolgozat-k�sz�t�s
m�dszertan�t, �gy a v�gz�s f�iskolai, egyetemi hallgat�k n�lk�l�zhetetlen
k�zik�nyve. A k�tet a tudom�nyos kutat�munk�t �s publik�l�st azok �sszetett
jelleg�re f�kusz�lva, alaposan �s r�szletesen mutatja be, valamint a nemzetk�zi
szakirodalomban fellelhet� tud�sanyagot �s elfogadott elveket k�zvet�ti. Ebb�l
k�vetkez�en egyed�l�ll� e k�zik�nyv a hazai kiadv�nyok k�z�tt. A k�tetet mintegy 35
magyar�z� �bra �s egy t�bb mint 400 kifejez�st tartalmaz� angol-magyar sz�szedet
teszi teljess�. "
"Kutat�sm�dszertan a turizmusban";"Mitev Ariel Zolt�n";"978 963 454 413
mersz.hu/mitev-kutatasmodszertan-a-turizmusban";"https://doi.org/
10.1556/9789634544135";"2020.01.14 09:54:46";"Kutat�sm�dszertan t�m�ban t�bb
�sszefoglal� m�vet is olvashattunk hazai �s nemzetk�zi szinten is az elm�lt
�vtizedekben, ugyanakkor nemigen l�thattunk p�ld�t arra, hogy a kutat�sm�dszertan
egy-egy konkr�t t�ma ter�let�re vonatkoz�an ker�lj�n �rtelmez�sre �s bemutat�sra
k�nyv form�j�ban. Mitev Ariel munk�ja hi�nyp�tl� abban a tekintetben, hogy
kifejezetten a turizmus ter�let�n alkalmazott kutat�si m�dszerekkel foglalkozik, �s
esettanulm�nyokon kereszt�l is szeml�lteti az adott kutat�si probl�m�khoz a
megold�sokat. A k�nyv szakmai lektorak�nt alaposan megismerhettem a munk�t, mely
mind a szakirodalom, mind kifejezetten a turizmussal foglalkoz� hallgat�k, kutat�k
�s gyakorlati szakemberek sz�m�ra is �rt�kes hozz�j�rul�st jelent. �sv�nyi
Katalin, egyetemi docens, BCE GTK MMI A k�tet 2020-t�l a Turizmus �s mobilit�s c�m�
online sorozat tagjak�nt jelenik meg."
"Kutat�sm�dszertan az �zleti tanulm�nyokban";"Grnhaug Kjell, Ghauri Pervez";"978
963 059 859 0";"Akad�miai
Kiad�";"2016";"Gazdas�g";"https://mersz.hu/kiadvany/187";"https://mersz.hu/ghauri-
gronhaug-kutatasmodszertan-az-uzleti-tanulmanyokban";"https://doi.org/
10.1556/9789630598590";"2016.12.12 17:38:57";"Ez a vil�gos �s l�nyegret�r�
k�zik�nyv ide�lis azoknak, akik szakdolgozatot vagy besz�mol�t �rnak, elemz�seket
k�sz�tenek. A Kutat�sm�dszertan az �zleti tanulm�nyokban megmutatja, hogyan kell
megfogalmazni a probl�m�t, kiv�lasztani a kutat�si m�dszert, �rvelni �s motiv�lni,
valamint hogyan kell az adatokat �sszegy�jteni, elemezni �s bemutatni. Amire az
olvas�nak sz�ks�ge van, s itt egy helyen megtal�lja: tan�csok a kutat�si probl�ma
megfogalmaz�s�hoz - felk�sz�t a k�rd�s �s a c�lkit�z�sek meg�rt�s�re, miel�tt
hozz�l�tna a munk�hoz; a k�l�nb�z� m�dszerek jelent�s�g�nek magyar�zata -
szisztematikus megk�zel�t�st ny�jt a kutat�s folyamat�hoz; a k�l�nb�z� kvalitat�v
�s kvantitat�v m�dszerek �rt�kel�se - seg�t kiv�lasztani a projekthez legink�bb
megfelel� m�dszert; a kutat�si elm�letek �s ezek gyakorlati alkalmaz�s�nak
ismertet�se - val�s, gyakorlati �sszef�gg�sben seg�ti az elm�let meg�rt�s�t;
vil�gos, t�m�r �s hasznos jelent�sek elk�sz�t�se - a szerkezeti fel�p�t�s
k�vetelm�nyeit �s lehet�s�geit �sszefoglalja. A nagy siker� m� negyedik,
�tdolgozott kiad�sa a kult�r�k k�z�tti kutat�s t�m�j�t, az etikai szempontokat �s a
kvalitat�v szoftverek alkalmaz�sait is sorra veszi."
"K�lf�ldiek magyarorsz�gi foglalkoztat�sa";"�cs Vera Judit";"978 963 295 853
8";"Wolters Kluwer
Kft.";"2019";"Jogtudom�ny";"https://mersz.hu/kiadvany/569";"https://mersz.hu/acs-
kulfoldiek-magyarorszagi-foglalkoztatasa";"https://doi.org/
10.55413/9789632958538";"2019.10.15 22:57:59";"Magyarorsz�gon k�lf�ldi szem�ly csak
egy jogc�men tart�zkodhat, viszont t�bb olyan tart�zkod�si jogc�m van, amelynek
keret�ben a k�lf�ldi szem�ly munk�t v�gezhet. Keres� tev�kenys�g folytat�s�nak
ugyanakkor sz�mos form�ja van, amelyek nem csak magyar �llampolg�rok el�tt
nyitottak. Nem mindegy ugyanakkor az, hogy a k�lf�ldi szem�ly uni�s polg�r, aki
rendelkezik a szabad munkav�llal�s jog�val, �s ez�rt alkalmaz�s�t kevesebb
adminisztr�ci� terheli vagy olyan k�lf�ldi, akinek foglalkoztat�s�hoz t�bb
adminisztrat�v elj�r�st kell teljes�teni a munkav�gz�s megkezd�se el�tt. A
k�zik�nyv c�lja, hogy mind a foglalkoztat�, mind a munk�t v�gz� k�lf�ldi szem�ly
eligazodjon a k�l�nb�z� tart�zkod�si lehet�s�gek �s munkav�gz�si form�k k�z�tt. A
k�nyv seg�ts�get k�v�n ny�jtani a legmegfelel�bb foglalkoztat�si �s tart�zkod�si
forma kiv�laszt�s�hoz azzal, hogy bemutatja a k�lf�ldi szem�ly foglalkoztat�s�nak
felt�teleit, korl�tait, az idegenrend�szeti �s munka�gyi hat�s�gi elj�r�sokat, az
elj�r�sok megind�t�s�hoz sz�ks�ges dokumentumok k�r�t, az elj�r�si d�jakat,
valamint az �gyint�z�si hat�rid�ket. A z�kken�mentes foglalkoztat�s biztos�t�sa
�rdek�ben a k�zik�nyv sz�mba veszi a k�lf�ldi foglalkoztat�s�b�l ered� plusz
foglalkoztat�i k�telezetts�geket, valamint azok nem teljes�t�se eset�n kiszabhat�
hat�s�gi szankci�kat. B�zunk abban, hogy a k�lf�ldi szem�ly foglalkoztat�sa e
k�zik�nyv r�v�n �tl�that�bb �s egyszer�bb lesz mindk�t f�l sz�m�ra, s ezzel a
foglalkoztat�s tervezhet�bb� �s kisz�m�that�bb� v�lik. "
"K�zdelem Erd�ly�rt";"L. Balogh B�ni";"978 963 454 112 7";"Akad�miai
Kiad�";"2017";"T�rt�nelem";"https://mersz.hu/kiadvany/115";"https://mersz.hu/l-
kuzdelem-erdelyert";"https://doi.org/10.1556/9789634541127";"2017.11.06
22:27:20";"E k�nyv a magyar-rom�n viszonyt �s az ehhez elv�laszthatatlanul
kapcsol�d� kisebbs�gi k�rd�st vizsg�lja az 1940. augusztus 30-�n kihirdetett
m�sodik b�csi d�nt�s �s a h�bor�b�l val� 1944. augusztus 23-i rom�n kiugr�s k�z�tti
id�szakban. M�faj�t tekintve diplom�ciat�rt�neti m�. A f� hangs�ly a k�toldal�
viszony alakul�s�n, a hagyom�nyosnak"" sz�m�t� politikai-diplom�ciai aspektusok
elemz�s�n van, a kisebbs�gi k�rd�st ennek f�ggv�ny�ben t�rgyalja. A k�tet nem csak
a t�ma kutat�inak, hanem az Erd�ly sorsa ir�nt �rdekl�d� sz�lesebb
olvas�k�z�ns�gnek is j� sz�vvel aj�nlhat�. A m�sodik b�csi d�nt�snek �s az ezt
k�vet� n�gy �vnek ugyanis napjainkig hat� k�vetkezm�nyei vannak, �s mind a magyar,
mind a rom�n k�ztudatban elevenen �l az eml�ke. A magyar �s a rom�n lev�lt�rak
anyagai, a diplom�ciai okm�nyt�rak, a szakirodalom, a sajt�, valamint a korabeli
szerepl�k visszaeml�kez�sei alapj�n meg�rt m� ez�rt a m�ra n�zve is sok tanuls�ggal
szolg�l. Egyben seg�t eligazodni a 20. sz�zadi magyarrom�n viszony bonyolult
sz�vev�ny�ben, ugyanakkor hiteles k�pet fest az Erd�ly birtokl�s��rt folytatott
k�zdelem egyik legizgalmasabb, sorsd�nt� id�szak�r�l."
"LabVIEW bevezet� mechatronikusoknak";"Gr�ff J�zsef";"978 963 454 867 6";"Akad�miai
tudom�nyok";"https://mersz.hu/kiadvany/1028";"https://mersz.hu/graff-labview-
bevezeto-mechatronikusoknak";"https://doi.org/10.1556/9789634548676";"2023.06.05
16:16:44";"A k�nyv az alapokt�l az egyszer� m�r�sekig vezeti el az olvas�t a
LabVIEW haszn�lat�ban. C�lja, hogy az olvas� ezt k�vet�en �n�ll�an tudjon ak�r
m�r�shez, ak�r szimul�ci�hoz haszn�lhat� programot fejleszteni, �s az eredm�nyeket
egyszer� grafikus eszk�z�kkel (bele�rtve az anim�ci�t is) meg is tudja jelen�teni.
Tov�bb� ezen ismeretek alapj�n m�r a program tov�bbi (itt nem t�rgyalt)
tulajdons�gait is feltudja fedezni, ki tudja haszn�lni. Fel�p�t�s�ben,
metodik�j�ban egy egyetemi szemeszternek felel meg. Az �ltal�ban 14 hetes oktat�si
id�szakot 12 fejezetre osztja, helyet hagyva a sz�monk�r�snek, �s a szinte mindig
bek�vetkez� �ra elmarad�soknak (pirosbet�s �nnepnapok, egy�b sz�netek). Az els�
fejezetekben a nyelv alapjait ismerhetj�k meg, a v�ltoz� deklar�l�son kereszt�l, a
ciklusokig, el�gaz�sokig, valamint az alpogramok (SubVI) elk�sz�t�s�ig. Ezt
k�vet�en k�l�n fejezetekben foglalkozik p�ld�ul a f�jlkezel�ssel, a grafik�val, �s
egyszer� szimul�ci�s programok elk�sz�t�s�vel. Az utols� szakaszban kit�r a m�lt�n
n�pszer� Matlab programmal val� kapcsolat megteremt�s�re, valamint egy egyszer�
m�r�s megval�s�t�s�ra is. Bonyolultabb, �sszetettebb feladatok elk�sz�t�s�hez ekkor
m�g az egy�b (p�ld�ul matematikai) ismeretek nem �llnak rendelkez�sre, de az itt
szerzett alapok felhaszn�l�s�val k�s�bb m�r �n�ll�an tudj�k tud�sukat
tov�bbfejleszteni. A szerz� k�sz�ni a lektor (Dr. Lipovszki Gy�rgy) gondos
munk�j�t, hasznos javaslatait. Szint�n k�sz�net illeti Bojtos Attil�t a bor�t�n
l�that� k�p elk�sz�t�s�t."
"Leadership A Values-Work Perspective";"J�nos Feh�r";"978 963 454 874
4";"Akad�miai
feher-leadership-a-values-work-perspective";"https://doi.org/
10.1556/9789634548744";"2023.04.13 16:12:05";"In the final decades of the 20th
century, in the era of the birth of the so called new-leadership and at the same
time as the growing understanding about organizational culture work on and through
values, as a leverage and component of leadership has gained importance. The issue
of values received special emphasis since the GLOBE research identified value-based
behaviour as a core element of the (neo-)charisma of leaders. In the light of these
conceptual developments, it seems to be paradoxical why values-work has not been
more extensively used so far for conceptualizing and defining leadership.
Considering the values context of establishing goals, offering purpose, and
meaning, dealing with followers perceptions and expectations, promoting a mission,
etc., in this book leadership will be dealt with from a values-work perspective. In
the first part some of the underlying and specifically related including
transformational leadership historical tendencies will be touched upon. The
subsequent parts will be devoted to conceptual problems of values representation
and values-related leadership practices at different, namely interpersonal,
organizational, and societal levels. Beyond theoretical discussions this monograph
offers illustrations of some key concepts by including checklists of, survey
results about, and examples on values-driven, like transformational and
developmental leadership behaviours. This way it can be used not only by academics,
students but by leadership practitioners, i.e., values workers as well."
"Lecture Notes on Control Theory";"Tam�s Tettamanti, Qiong Lu";"978 963 454 336
tudom�nyok";"https://mersz.hu/kiadvany/417";"https://mersz.hu/tamas-qiong-lecture-
notes-on-control-theory";"https://doi.org/10.1556/9789634543367";"2019.05.23
12:58:14";
"L�gi eszk�z�k";"Beneda K�roly Tam�s";"978 963 454 306 0";"Akad�miai
tudom�nyok";"https://mersz.hu/kiadvany/446";"https://mersz.hu/beneda-legi-
eszkozok";"https://doi.org/10.1556/9789634543060";"2018.12.20 12:19:31";"A jegyzet
anyaga a BME K�zleked�sm�rn�ki �s J�rm�m�rn�ki Kar tanterv�hez igazodva a
J�rm�m�rn�ki BSc k�pz�s L�gi eszk�z�k c�m� t�rgy�nak hajt�m�ves vonatkoz�sait
tartalmazza, amelyben napjaink polg�ri �s katonai g�zturbin�iban alkalmazott
rendszerek ker�lnek r�szletesen bemutat�sra. Ez egy�ttal hangs�lyozza azt a t�nyt,
hogy az eddigi tanulm�nyok sor�n elsaj�t�tott termodinamikai ismeretek csak a
g�z�ram le�r�s�t szolg�lt�k, a szerkezetekkel m�r a g�zturbina fel�p�t�s�be is
beletekinthett�nk, de m�k�d�k�pes hajt�m� csak a rendszerekkel egy�tt sz�lethet.
Ilyen m�don teh�t az olvas� r�szleteiben megismerheti a leveg�rendszer f�bb
alkalmaz�si ter�leteit; a ken�s f�bb jellemz�it �s m�k�d�s�t; a t�zel�anyag-
rendszer tipikus kialak�t�s�t, tov�bb� azokat a berendez�seket, amelyek a stabil
�zem�llapot el�r�st szolg�lj�k, �gymint gy�jt�s �s ind�t�s eszk�zeit. Fontos r�sz�t
k�pezi az anyagnak a g�zturbin�k f�bb jellemz�inek m�r�se, amely a jelz�rendszeren
kereszt�l jut el az �zemeltet�st v�gz� szem�lyhez. Itt t�rgyaljuk a sug�rf�kek
m�k�d�s�t �s fel�p�t�s�t, bemutat�sra ker�lnek j�gtelen�t�s�rt �s t�zv�delem�rt
felel�s rendszerek, valamint olyan k�rd�seket is �rint a jegyzet, amelyek nem
tekinthet�ek hagyom�nyos �rtelemben rendszernek, de szerep�k kiemelt a hajt�m�
m�k�d�s�ben. Ezen t�lmen�en v�zlatosan ismertetj�k a korszer� fejleszt�si
ir�nyvonalakat, amelyekkel a jegyzet meg�r�sakor a hajt�m�gy�rt�k kiemelked�
kutat�sait mutatjuk be, rem�lve, siker�l az olvas� �rdekl�d�s�t felkelteni a
kutat�s-fejleszt�s tev�kenys�g ir�ny�ban. "
"L�gk�r-bioszf�ra k�lcs�nhat�sok";"M�sz�ros Ern� (szerk.)";"978 963 454 646
7";"Akad�miai
mersz.hu/meszaros-legkor-bioszfera-kolcsonhatasok";"https://doi.org/
10.1556/9789634546467";"2021.04.30 11:19:28";"A F�ld k�l�nb�z� tartom�nyai
(k�zet�v, v�zburok, l�gk�r �s bioszf�ra) szoros k�lcs�nhat�sban vannak egym�ssal,
k�z�tt�k �lland� anyagcsere zajlik. Az elemeket/vegy�leteket hatalmas
anyagforgalom, a biogeok�miai k�rforgalom mozgatja. Az anyagcsere k�l�n�sen gyors
�s jelent�s a l�gk�r �s a bioszf�ra k�z�tt, ami egyr�szt biztos�tja a l�gk�r
�sszet�tel�nek viszonylagos �lland�s�g�t, m�sr�szt t�panyagot ny�jt az �l�vil�g
sz�m�ra. A biogeok�miai k�rforgalmat a Nap energi�ja tartja fenn, l�tja el
energi�val. A n�v�nyek a napenergia seg�ts�g�vel alak�tj�k �t a leveg� sz�n-
dioxidj�t �s a vizet szerves anyagokk�, mik�zben a l�gz�shez, a l�gk�ri
�zonk�pz�d�shez �s a k�miai folyamatok szab�lyoz�s�hoz elengedhetetlen oxig�nt
bocs�tanak ki. Jelen k�tet c�lja a biogeok�miai k�rforgalom l�gk�r �s bioszf�ra
k�z�tti �g�nak r�szletes bemutat�sa. Ennek keret�ben a szerz�k t�rgyalj�k a sz�n,
az oxig�n, a nitrog�n, a k�n �s a szerves anyagok ciklus�nak r�szleteit. K�l�n
fejezetben foglalkoznak a legfontosabb f�ldi anyaggal, a v�zzel, valamint a v�z
k�rforgalm�t el�seg�t� l�gk�ri aeroszol r�szecsk�k tulajdons�gaival �s hat�saival.
V�g�l megvizsg�lj�k a leveg� bioszferikus szab�lyoz�s�nak k�rd�s�t. A biogeok�miai
kutat�sok, �s ezen bel�l a l�gk�r-bioszf�ra k�lcs�nhat�sok tanulm�nyoz�sa
l�nyeg�ben n�h�ny �vtizede indult. Ebben szerepet j�tszott annak ig�nye is, hogy az
emberi tev�kenys�gnek az anyag�raml�sban keltett zavarait �s a zavarok okait
(�ghajlatv�ltoz�sok, �zonlyuk, talajok elsavanyod�sa stb.) felt�rj�k. E k�tet
szerz�i fiatal kutat�k�nt egy�tt kezdt�k meg ilyen jelleg� vizsg�lataikat.
�letp�ly�juk szorosan �sszefon�dott a biogeok�mia fejl�d�s�vel, amelyr�l a k�nyv
forgat�s�val ismerkedhet meg az olvas�. "
"L�gtechnikai rendszerek 1.";"Both Bal�zs, Cz�t�ny L�szl�, Goda R�bert, Magyar
Tam�s";"978 963 454 802 7";"Akad�miai Kiad�";"2022";"M�szaki
tudom�nyok";"https://mersz.hu/kiadvany/974";"https://mersz.hu/legtechnikai-
rendszerek-1";"https://doi.org/10.1556/9789634548027";"2022.08.29 12:14:40";"A BME
G�p�szm�rn�ki Kar�n mind a BSc, mind az MSc k�pz�sen t�bb t�rgy foglalkozik a
l�gtechnik�val (pl. �p�letek l�gtechnik�ja, Szell�z�stechnika, L�gtechnikai
rendszerek, H�t�s �s l�gtechnika). Ennek az elektronikus form�ban �rt jegyzetnek a
c�lja olyan tananyag �ssze�ll�t�sa a fent eml�tett tant�rgyak hallgat�i sz�m�ra ,
mely seg�ti a l�gtechnika fizikai jelens�geinek meg�rt�s�t, tov�bb� lehet�v� teszi
a l�gtechnikai rendszerek megismer�s�t �s azok m�retez�s�t, valamint tervez�s�t. "
"L�lekfiloz�fiai �r�sok";"Arisztotel�sz ";"978 963 059 815 6";"Akad�miai
�kortudom�ny";"https://mersz.hu/kiadvany/33";"https://mersz.hu/arisztotelesz-
lelekfilozofiai-irasok";"https://doi.org/10.1556/9789630598156";"2016.05.01
14:59:15";"A Filoz�fiai �r�k T�ra sorozaton bel�l indul� Arisztotel�sz-�sszkiad�s
els� k�tete. A k�nyv k�t arisztotel�szi iratot tartalmaz: A l�lek (De anima) c�m�
h�romk�nyves m�vet �s azt az �rtekez�sgy�jtem�nyt, amelyet Parva Naturalia c�men
tart sz�mon a szakirodalom."
"Lelki eg�szs�g a modern t�rsadalomban";"Pik� Bettina";"978 963 454 462
3";"Akad�miai
piko-lelki-egeszseg-a-modern-tarsadalomban";"https://doi.org/
10.1556/9789634544623";"2020.06.16 16:47:06";"Manaps�g olyan korban �l�nk, amikor
eg�szs�g�nket sz�mtalan kock�zat vesz�lyezteti, s ezek mindenekel�tt mag�b�l a
kult�r�b�l, a t�rsadalomb�l erednek. A szerz� el�z�, Kult�ra, t�rsadalom �s
l�lektan c�m� k�nyv�nek folytat�sak�nt, amelyben egyfajta diagn�zist kaptunk korunk
t�rsadalom-l�lektan�r�l, ez a k�nyv azzal foglalkozik, mik�nt �rizhetj�k meg lelki
eg�szs�g�nket, �s �lhet�nk boldog �letet a modern t�rsadalomban. Boldogs�gunk,
testi �s lelki eg�szs�g�nk kulcsa els�sorban a folyamatos szem�lyis�gfejl�d�s. Arra
a k�rd�sre, hogy ezt mi seg�ti el�, nagyr�szt a pozit�v pszichol�gia adja meg a
v�laszt, amelynek tudom�nyosan al�t�masztott eredm�nyei sokszor sz�ges ellent�tben
�llnak a fogyaszt�i t�rsadalom �zeneteivel. A k�nyvben bemutat�sra ker�lnek olyan
jelens�gek, mint a boldogs�g, az �nbecs�l�s, az altruizmus, az autentikus l�t,
megismerj�k a pozit�v �rzelmek �s az �lethez val� b�lcs hozz��ll�s titk�t, az egyes
�letkorok f�bb kih�v�sait, a pozit�v munkakapcsolatok �s a pozit�v szempont�
t�rsadalom m�k�d�s�nek felt�telrendszer�t. "
"Logisztikai d�nt�sek";"Gelei Andrea (szerk.)";"978 963 059 808 8";"Akad�miai
Kiad�";"2016";"Gazdas�g, Logisztika,
Marketing";"https://mersz.hu/kiadvany/165";"https://mersz.hu/gelei-logisztikai-
dontesek";"https://doi.org/10.1556/9789630598088";"2016.11.19 17:36:40";"Hi�nyp�tl�
szakk�nyvet tart a kez�ben az olvas� egy gyorsan fejl�d� szakter�letr�l, a
disztrib�ci�s logisztik�r�l. K�l�n�sen aktu�liss� teszi a m�vet, hogy a strat�giai,
az ir�ny�t�si d�nt�sekre, ezek szakmai megalapoz�s�ra helyezi a hangs�lyt. V�gs�
soron teh�t a versenyk�pess�g jav�t�s�ra, a gyors �temben �trendez�d� vil�ggazdas�g
e meghat�roz� t�nyez�j�re. J�l szerkesztett szakmai munk�r�l van sz�, mely az
�tfog� elm�leti �s gyakorlati ismeretek mellett sz�mos esettanulm�ny �s interakt�v
h�tt�ranyag seg�ts�g�vel teszi a k�nyvet v�ltozatoss� �s alkalmazhat�v� annak
tud�sanyag�t. Mind a gyakorlati szakemberek, mind a tanulm�nyaikat folytat�k
sz�m�ra j�l haszn�lhat�, �rt�kes m� sz�letett. Rad� Andr�s vez�rigazgat�-helyettes
Richter Gedeon Nyrt. A k�nyv kiv�l�an szeml�lteti, hogy a disztrib�ci�s logisztika
mikor n� t�l egyszer� kiszolg�l� funkci�j�n, �s mikor v�lik igazi strat�giai
szerepl�v�. Elolvas�sa azzal az el�nnyel is j�r, hogy k�zben modern �zleti
szeml�let �p�l fel benn�nk, a sok p�ld�n kereszt�l pedig jobban megismerhetj�k a
gazdas�g szerepl�it. V�r�s J�zsef az MTA levelez� tagja tansz�kvezet� egyetemi
tan�r P�csi Tudom�nyegyetem"
"Logisztikai h�l�zatok tervez�se";"B�na Kriszti�n, Kov�cs G�bor";"978 963 454 294
0";"Akad�miai Kiad�";"2018";"Logisztika, M�szaki
tudom�nyok";"https://mersz.hu/kiadvany/412";"https://mersz.hu/bona-kovacs-
logisztikai-halozatok-tervezese";"https://doi.org/
K�zleked�sm�rn�ki �s J�rm�m�rn�ki Kar tanterv�hez igazodva az MSc Logisztikai
m�rn�ki k�pz�s Extralogisztikai rendszerek tervez�se c. t�rgy�nak seg�danyaga. A
t�mak�r�k lefedik a napjainkban egyre fontosabb szereppel b�r� logisztikai
h�l�zattervez�si probl�m�kat, kiindulva a logisztikai h�l�zat matematikai
modellez�s�nek lehet�s�geib�l, az alkalmazott gr�felm�leti m�dszerekb�l, illetve a
logisztikai h�l�zatok m�k�d�s�nek �rt�kel�s�ben alkalmazott m�dszertani
megold�sokb�l. A h�l�zat �rt�kel�se sor�n k�l�n t�rgyaljuk a h�l�zat strukt�r�j�nak
�s a m�k�d�s�nek �rt�kel�s�hez haszn�lt elj�r�sokat. Ezekre �p�lve a jegyzet
m�sodik fele a legink�bb el�fordul� tipikus logisztikai h�l�zat optimaliz�l�si
probl�m�kat vizsg�lja. Els�k�nt a kiszolg�land� h�l�zati ig�nypontok, fel- �s
lead�helyek, �s a m�r megl�v� k�zponti telephelyek, illetve �zemek optim�lis
�sszerendel�s�ben alkalmazhat� klasszikus sz�ll�t�si probl�m�kat ismerteti. Ennek
keret�ben bemutatja a leggyakrabban alkalmazott k�zel�t�, illetve optimaliz�l�
m�dszereket. Ezt k�vet�en az �n. egy- �s t�bb k�rzetes telephely megv�laszt�si
probl�m�k ker�lnek el�t�rbe, a telephely lokaliz�ci�j�nak megv�laszt�s�ban
alkalmazott, k�l�nb�z� speci�lis peremfelt�telek ment�n �rtelmezhet� �n.
centrumkeres�si probl�m�k bemutat�s�val, valamint a k�rzetez�sben alkalmazott
technik�kkal. V�g�l olyan megold�sokat ismertet�nk, amelyekkel bonyolultabb
krit�riumrendszer ment�n, ak�r az alkalmazott forgalomszervez�si megold�sok
figyelembev�tele mellett is �rtelmezhet�ek a h�l�zatoptimaliz�l�si feladatok. "
"Londoni s�t�k a tudom�ny k�r�l";"Hargittai Istv�n, Hargittai Magdolna";"978 963
454 726 6";"Akad�miai
mersz.hu/hargittai-londoni-setak-a-tudomany-korul";"https://doi.org/
10.1556/9789634547266";"2021.12.09 10:15:31";"Az eredeti angol nyelv� kiad�s
el�szav�b�l: Londonban n�ttem fel, �s �letem t�bb peri�dus�ban dolgoztam Londonban.
Ma is ebben a v�rosban �lek. Az �vek sor�n mindig �gy r�ttam London utc�it, hogy
minden�tt a tudom�ny megjelen�s�t f�rk�sztem. J�l ismerem Londont �s a londoni
tudom�nyt, �s meglepett, hogy mennyi �jat tanultam ebb�l a k�nyvb�l, hogy mi
mindent el�m t�rt, amir�l kor�bban nem tudtam. M�g mindig sok a felfedeznival�
sz�momra �s az olvas� sz�m�ra is. Ez a k�nyv �tmutat� eddig nem ismert helyekhez,
eml�km�vekhez �s tud�sokhoz, �s seg�t a felfedez�sben. A k�nyv �tfog�, felk�sz�lt
�s t�j�kozott, �lvezet olvasni �s �tik�nyvk�nt haszn�lni mindazok sz�m�ra, akik
�rdekl�dnek London �s a tudom�ny ir�nt. Paul Nurse �lettani vagy orvostudom�nyi
Nobel-d�jas (2001), a Francis Crick Int�zet (London) igazgat�ja, a Royal Society
kor�bbi eln�ke "
"Magyar b�ntet�jog - �ltal�nos r�sz";"Csem�n� V�radi Erika, G�rg�nyi Ilona, Gula
J�zsef, Horv�th Tibor, Jacs� Judit, L�vay Mikl�s, S�ntha Ferenc";"978 963 295 628
2";"Wolters Kluwer
gorgenyi-levay-gula-horvath-jacso-santha-csemane-magyar-buntetojog-altalanos-
resz";"https://doi.org/10.55413/9789632956282";"2017.03.16 11:56:18";"A B�ntet�
T�rv�nyk�nyvr�l sz�l� 1978. �vi IV. t�rv�nyt hat�lybal�p�se �ta t�bb mint �tven
t�rv�ny �s sz�mos alkotm�nyb�r�s�gi hat�rozat m�dos�totta. Emellett t�bb, k�l�nb�z�
t�rgyk�rben alkotott t�rv�ny is tartalmaz a Btk. �ltal�nos R�sz�t �rint� �s
m�dos�t� szab�lyokat. A sz�mos v�ltoz�s ellen�re az �ltal�nos R�sz meg�rizte
eredeti szerkezet�t, ugyanakkor a benne szab�lyozott joganyag jelent�sen
felduzzadt. Ezt a hat�lyos joganyagot t�rgyalja a Kiad� b�ntet�jogi t�m�j�
k�nyveinek leg�jabb k�tete. A tank�nyv a korszer� egyetemi oktat�s k�vetelm�nyeinek
megfelel�en k�veti az �ltal�nos R�sz szerkezet�t, emellett nagy hangs�lyt fektet a
magyar b�ntet�jog-tudom�ny kialakul�s�ra �s eredm�nyeire. Feldolgozza tov�bb� a
b�r�i gyakorlat legjelent�sebb d�nt�seit, jogegys�gi hat�rozatait, a b�ntet�
koll�gium d�nt�seit �s elvi jelent�s�g� d�nt�seket is, �s nagy figyelmet ford�t az
Alkotm�nyb�r�s�g hat�rozataira. A tank�nyvet els�sorban az egyetemi jogi
fels�oktat�sban r�sztvev�knek aj�nljuk, de b�zunk abban, hogy a joggyakorlatban
m�k�d�, szakter�let�k anyag�val l�p�st tartani k�v�n� jog�szok is haszonnal
forgathatj�k."
"Magyar b�ntet�jog - k�l�n�s r�sz";"G�rg�nyi Ilona, Gula J�zsef, Horv�th Tibor,
Jacs� Judit, L�vay Mikl�s, S�ntha Ferenc, V�radi Erika";"978 963 295 629
9";"Wolters Kluwer
gorgenyi-levay-gula-horvath-jacso-santha-varadi-magyar-buntetojog-kulonos-
resz";"https://doi.org/10.55413/9789632956299";"2016.11.15 09:56:15";"A Miskolci
Egyetem B�ntet�jogi �s Kriminol�giai Tansz�k�nek munkat�rsai �ltal �rt tank�nyv
leg�jabb kiad�sa l�tott napvil�got. A k�tet a B�ntet� T�rv�nyk�nyvr�l sz�l� 2012.
�vi C. t�rv�ny K�l�n�s R�sz�nek fejezeteit tartalmazza, kiv�ve a honv�delmi
k�telezetts�g elleni b�ncselekm�nyeket �s a katonai b�ncselekm�nyeket. Az �j Btk.
2013. j�lius 1. napj�n l�pett hat�lyba, amelynek k�vetkezt�ben a K�l�n�s R�sz
joganyaga jelent�sen �talakult, t�bb b�ncselekm�ny t�rv�nyi t�ny�ll�sa megsz�nt,
sz�mos t�ny�ll�s m�dosult, illetve a t�rv�nyalkot� jelent�s sz�mban �j
b�ncselekm�nyi t�ny�ll�sokat iktatott be a Btk. rendszer�be. A k�ziratot 2013.
augusztus 31. napj�n z�rtuk le, a tank�nyv azonban a 2013. szeptember 19. napj�n
hat�lyos b�ntet�jog teljess�g�t tartalmazza. A tank�nyv feldolgoz�sa k�veti a
magyar szakirodalomban kialakult elm�leti felfog�st �s m�dszert. Az egyes
b�ncselekm�nyi t�rv�nyi t�ny�ll�sokat a b�ntet�jog �ltal�nos r�sz�ben elfogadott
elm�leti t�telek alapj�n meghat�rozott logikai rendben t�rgyaljuk, figyelembe v�ve
az oktat�s didaktikai �s a joggyakorlat jog�rtelmez�si k�vetelm�nyeit. A joganyag
feldolgoz�sa sor�n a szerz�k t�maszkodtak a t�bb mint sz�z �ves magyar b�ntet�jogi
tank�nyv-irodalom id�t�ll� eredm�nyeire. Egyar�nt mer�tettek a m�lt sz�zadfordul�
klasszikus tank�nyveib�l, a kort�rs szakirodalomb�l �s saj�t kutat�munk�juk
eredm�nyeib�l. A tank�nyvet els�sorban az egyetemi jogi fels�oktat�sban
r�sztvev�knek aj�nljuk, de emellett okkal b�zunk abban, hogy a joggyakorlatban
m�k�d�, szakter�let�k elm�leti anyag�val l�p�st tartani k�v�n� jog�szok is
haszonnal forgathatj�k."
"Magyar �s eur�pai m�diajog";"Koltay Andr�s, Nyakas Levente (szerk.)";"978 963 295
Kft.";"2017";"Jogtudom�ny";"https://mersz.hu/kiadvany/48";"https://mersz.hu/koltay-
nyakas-magyar-es-europai-mediajog";"https://doi.org/
10.55413/9789632956305";"2017.11.06 22:50:15";"A k�nyv, mely �tmenet a hagyom�nyos
tank�nyvek �s a k�zik�nyvek k�z�tt, a m�dia vil�g�nak jogi szab�lyoz�s�t mutatja
be. �ttekinti a m�dia jogi h�tter�t, ugyanakkor �tmutat�k�nt szolg�l a mindennapos
jogi probl�m�k kezel�s�hez. A m�dia �s �gy a m�diajog vil�ga a rendszerv�lt�s �ta
eltelt id�szak Magyarorsz�g�n jelent�sen �tpolitiz�lt ter�lett� v�lt, ahol a
szellemi frontvonalak megmerevedni l�tszanak. A k�tet szerz�i hisznek abban, hogy a
t�rsadalomtudom�nyokat, a jogtudom�nyt �s term�szetesen a m�diajogot is lehet, s�t
musz�j az objektivit�s ig�ny�vel, a napi pragmatikus �rdekekn�l perspektivikusabb
l�t�sm�ddal szeml�lni, �s az egym�s fel� nyitott felfog�sok igenis �sszhangba
hozhat�k."
"Magyar gazdas�gpolitika t�zk�zelb�l";"Bod P�ter �kos";"978 963 059 893
mersz.hu/bod-magyar-gazdasagpolitika-tuzkozelbol";"https://doi.org/
10.1556/9789630598934";"2018.03.01 10:39:54";"Bod P�ter �kos egy krimi
izgalmass�g�val mutatja be azt az utat, amely a magyar gazdas�g jelenlegi
helyzet�hez vezetett. Konkl�zi�ja, hogy zs�kutc�k �llnak el�tt�nk, de a m�lt
tanuls�gai alapj�n �lhet a rem�ny, hogy �vatos mozdulatokkal �s �gyesked�ssel
valahogy kievick�l�nk. A k�nyv lebilincsel� nyomoz�s a legut�bbi f�l �vsz�zad
gazdas�gpolitikai fordulatainak vil�g�ban, a szerz� saj�t gazdas�gir�ny�t�si
tapasztalataira �s elm�ly�lt elm�leti ismereteire t�maszkodva. Vil�gosan meg�rveli
�s gazdagon illusztr�lja, hogy mi�rt vallottak �s vallanak kudarcot a politikai
akarat �ltal vez�relt saj�tos magyar utas k�s�rletek: ak�r a kv�zi-piaci reformok
az egyp�rtrendszerben, ak�r a nemzetgazdas�gi �n�ll�s�gra hangs�lyoz�s egy glob�lis
vil�gban. A k�zelm�lt (nagyon �rt�kes, de sajnos a kellet�n�l gyorsabban k�dbe
vesz�) tanuls�gai alapj�n arra is r�vil�g�t, milyen szer�nynek kell lenn�nk a
gazdas�gi fejl�d�s el�rejelz�s�ben. A saj�tos magyar gazdas�gi rendszer
meg�t�l�s�hez a szerz� a sikeress�g �s a fejl�d�k�pess�g krit�riumait aj�nlja, s
felh�vja a figyelmet az ezen az alapon megfogalmaz�d� kritikus hangokra. A k�nyv
nagy �v� �s �rdekfesz�t� �ttekint�s m�lt �s jelen gazdas�gpolitik�j�r�l, illetve
t�bbnyire arr�l, amit a politika a gazdas�ggal tett. Minden, orsz�gunk sorsa ir�nt
�rdekl�d� olvas�nak aj�nlom, de k�l�n�sen a fiataloknak, akiknek m�g nem volt
m�djuk a gazdas�g alakul�s�t folyamat�ban nyomon k�s�rni. Chik�n Attila, professor
emeritus, Budapesti Corvinus Egyetem"
"Magyar generat�v t�rt�neti mondattan";"�. Kiss Katalin (szerk.)";"978 963 059 768
mersz.hu/e-magyar-generativ-torteneti-mondattan";"https://doi.org/
10.1556/9789630597685";"2016.08.18 11:37:46";"A Magyar generat�v t�rt�neti
mondattan nyelv�nk mondatszerkezet�nek �s szintagmaszerkezet�nek v�ltoz�sait
elemzi, a v�ltoz�sok mozgat�rug�it is bemutatva. A magyar nyelv t�rt�net�nek a
k�nyvben behat�an vizsg�lt korszaka az �sszef�gg� nyelveml�kek megjelen�s�t�l, a
12. sz�zad v�g�t�l a 16. sz�zad v�g�ig tart� id�szak, de a vizsg�latok gyakran az
ezt megel�z� �s az ezt k�vet� id�szakokra is �tny�lnak. Az elemz�sek t�rgya az ugor
alapnyelvb�l �r�k�lt SOV mondatszerkezet SVO szerkezett� alakul�sa, a tagad� �s
k�rd� mondatok megv�ltoz�sa, az �sszetett igeid�k kialakul�sa, majd elt�n�se, a
m�dhaszn�lat �talakul�sa, a f�n�vi �s a n�vut�s kifejez�sek bels� szerkezet�nek
v�ltoz�sai, tov�bb� az igen�vi al�rendel�s lehet�s�geinek, eszk�zeinek sz�k�l�se �s
a v�ges al�rendel�s t�rnyer�se, t�pusainak �s eszk�zeinek gazdagod�sa. A
vizsg�latok elm�leti h�tter�t a generat�v nyelvelm�let diakr�niafelfog�sa adja; az
elemz�sek a nyelvi v�ltoz�sok univerz�lis saj�ts�gainak felmutat�s�ra is
t�rekszenek."
"Magyar irodalom";"Gintli Tibor (szerk.)";"978 963 058 949 9";"Akad�miai
Kiad�";"2015";"Irodalom";"https://mersz.hu/kiadvany/3";"https://mersz.hu/gintli-
magyar-irodalom";"https://doi.org/10.1556/9789630589499";"2015.12.10
09:16:00";"Szerb Antal �ta nem jelent meg ilyen alapos, �sszefoglal� munka a magyar
irodalomr�l. A k�tet els� �r�sos eml�keinkt�l kezdve eg�szen a kort�rs �r�k
munk�ss�g�ig v�gigk�veti irodalmi kult�r�nk folyamatos v�ltoz�sait, s az egyes
korszakokat �s ir�nyzatokat a legismertebb m�v�szek munk�in kereszt�l mutatja be.
B�r a Magyar irodalom t�bb szerz� k�z�s m�ve, a k�tet nem egym�st�l k�l�n�ll�
tanulm�nyok laza f�z�re, hanem �sszef�gg�, k�z�rthet�en �s szakszer�en meg�rt
narr�ci�val vezeti v�gig az olvas�t az irodalom t�rt�net�n, �tfog� k�pet ny�jtva
arr�l, hogyan alakult, form�l�dott az, amit ma �gy nevez�nk: magyar irodalom. A
k�nyv az Akad�miai k�zik�nyvek sorozat leg�jabb tagja; e sorozat c�lja, hogy magas
szakmai sz�nvonalon meg�rt, ugyanakkor olvasm�nyos k�tetekben foglalja �ssze egy-
egy tudom�ny�g eredm�nyeit. Az Akad�miai Kiad� f�leg 14-25 �ves di�koknak sz�nja
ezeket a k�nyveket, amelyek hasznos seg�ts�get jelentenek az �retts�gire vagy
vizsg�kra k�sz�l�k sz�m�ra. "
"Magyar nyelv";"Kiefer Ferenc (szerk.)";"978 963 058 324 4";"Akad�miai
Kiad�";"2015";"Nyelv�szet";"https://mersz.hu/kiadvany/1";"https://mersz.hu/kiefer-
magyar-nyelv";"https://doi.org/10.1556/9789630583244";"2015.12.14 15:44:05";"A
k�tet f� c�lja, hogy �sszefoglal� tanulm�nyokban mutassa be a magyar nyelvre
vonatkoz� kutat�sok mai �ll�s�t. A harmincn�gy fejezet szerz�i nemcsak �j
eredm�nyeket k�z�lnek, hanem bemutatj�k azokat az elm�leti-m�dszertani �j�t�sokat
is, amelyek a magyar nyelvtudom�nyban - a nemzetk�zi nyelvtudom�nnyal teljes
�sszhangban - az ut�bbi �vtizedekben v�gbementek. A k�tet n�gy r�szb�l �ll. Az els�
t�mb a nyelvi rendszer formai eszk�z�kkel is megk�zel�thet� legfontosabb ter�leteit
�leli fel - itt szerepel az alaktan, a hangtan, a mondattan, de itt kapott helyet a
sz�vegtan, a szemantika �s a pragmatika is. A m�sodik r�sz a nyelvt�rt�net
korszakait, a magyar nyelvtudom�ny t�rt�net�t t�rgyalja. A harmadik fejezet a
magyar nyelv neuro-, pszicho- �s szociolingvisztikai vonatkoz�sival foglalkozik. Az
utols� r�sz az alkalmazott nyelv�szet �s a nyelvtudom�ny n�h�ny hat�rter�let�r�l
sz�l. Foglalkozik a besz�d zavaraival, a siketek jelnyelv�vel, a szaknyelv
k�rd�seivel, valamint az idegennyelv-tanul�s �s idegennyelv-oktat�s probl�m�ival.
Az Akad�miai K�zik�nyvek sorozat leg�jabb darabja a legkorszer�bb �sszefoglal�ja
mindannak, amit a XXI. sz�zad els� �vtized�ben az �retts�giz� �s felv�teliz�
di�koknak, valamint a fels�oktat�sban r�szt vev� tanul�knak tudniuk kell a sikeres
vizsg�khoz a magyar nyelv t�mak�r�ben."
"Magyarorsz�g geol�gi�ja. Paleozoikum I.";"F�l�p J�zsef";"978 963 454 038
0";"Akad�miai Kiad�";"2017";"F�ldrajz";"https://mersz.hu/kiadvany/223";"https://
mersz.hu/fulop-magyarorszag-geologiaja-paleozoikum-i";"https://doi.org/
10.1556/9789634540380";"2017.05.16 14:03:20";"A Magyarorsz�g geol�gi�ja:
Paleozoikum I. c�m� k�tet �szaknyugat-Magyarorsz�g paleoz�os k�pz�dm�nyeinek
szint�zise. Nagy s�lyt kapott a f�ldtani megismer�s t�rt�nete �s a lehet�leg teljes
irodalomjegyz�k. �n�ll� fejezetek a r�tegtani egys�gek elterjed�s�nek,
telep�l�s�nek �s tagol�s�nak ismertet�se, a f�ldtani kifejl�d�s jellemz�se, a bio-
�s litosztratigr�fiai �rt�kel�s, a fejl�d�st�rt�net �s az �sf�ldrajzi kapcsolatok.
Jelent�s�g�nek megfelel�en a gyakorlati hasznos�t�s t�m�ja is t�rgyal�sra ker�l. A
k�nyv saj�tos �rt�ke a f�ldtani alapszelv�nyek kiemelt bemutat�sa, valamint a
nagysz�m� �bra �s fot�t�bla."
"Magyarorsz�g geol�gi�ja. Paleozoikum II.";"F�l�p J�zsef";"978 963 454 039
mersz.hu/fulop-magyarorszag-geologiaja-paleozoikum-ii";"https://doi.org/
10.1556/9789634540397";"2017.05.16 14:03:32";"�szak-Magyarorsz�g �s a Tiszai
nagyszerkezeti egys�g (Zempl�n, Alf�ld, D�l-Dun�nt�l) mezoz�osn�l id�sebb (700245
milli� �ves) k�pz�dm�nyeinek szint�zise. A Magyarorsz�g geol�gi�ja: Paleozoikum I.
k�tettel egy�tt a teljes magyarorsz�gi prekambriumpaleozoikum k�zik�nyve.
Ismeretanyaga nemcsak a publik�lt irodalomban �s a hozz�f�rhet� k�ziratos
jelent�sekben foglalt kutat�si eredm�nyeket t�kr�zi, de nagym�rt�kben �p�t a
kort�rs szakemberek k�zrem�k�d�s�re, a szem�lyes tapasztalatokra �s vizsg�latokra
is. K�l�n�s figyelemmel k�sz�ltek a megismer�st�rt�net fejezetei, amelyek a r�vid
t�rgyi �rt�kel�s mellett egyben a tud�s el�d�k �s kort�rsak ir�nti tisztelet
fifejez�i."
"Magyarorsz�g geol�gi�ja. Tri�sz ";"Haas J�nos (szerk.)";"978 963 454 050
mersz.hu/haas-magyarorszag-geologiaja-triasz";"https://doi.org/
10.1556/9789634540502";"2018.05.24 12:53:55";"A hazai tri�szt bemutat� k�tet a
Magyarorsz�g geol�gi�ja sorozat folytat�sa. A f�ldt�rt�netnek azt a 40 milli� �ves
szakasz�t mutatja be, amely igen jelent�s nyomokat hagyott Magyarorsz�g ter�let�n,
hiszen ebb�l az id�szakb�l sz�rmaz�, t�bb ezer m�ter vastags�g� k�zett�megek
�rz�dtek meg az orsz�g ter�let�nek jelent�s r�sz�n."
"Magyarorsz�g integr�ci�ja a nemzetk�zi p�nz�gyi int�zm�nyekbe";"B�ger
Guszt�v";"978 963 059 810 1";"Akad�miai Kiad�";"2016";"Gazdas�g, P�nz�gy �s
sz�mvitel";"https://mersz.hu/kiadvany/186";"https://mersz.hu/bager-magyarorszag-
integracioja-a-nemzetkozi-penzugyi-intezmenyekbe";"https://doi.org/
10.1556/9789630598101";"2016.12.11 14:53:09";"A magyar szakirodalomban gyakoriak az
olyan k�nyvek, amelyek arr�l sz�lnak, hogy mi�rt nem m�k�dnek bizonyos int�zm�nyek,
vagy arr�l, hogy mik�nt lenne j� m�k�dni�k. Ugyanakkor sz�mos olyan fontos szerepl�
van a vil�ggazdas�gban, akiknek alaposan �rten�nk kellene a szerep�t �s a m�k�d�s�t
ahhoz, hogy j�l fel tudjuk m�rni gazdas�gpolitikai alternat�v�inkat. Ehhez azonban
nemcsak aj�nl�sokra van sz�ks�g�nk, hanem elm�ly�lt int�zm�nyi elemz�sekre is.
B�ger Guszt�v alapm�vet �rt: a meghat�roz� nemzetk�zi p�nz�gyi szervezetek
m�k�d�s�r�l sz�l� elemz� k�zik�nyv�t az elm�leti �s a gyakorlati megk�zel�t�s ritka
szerencs�s kever�kek�nt aj�nlom a gazdas�gpolitika ir�nt �rdekl�d� olvas�knak.
T�r�k �d�m egyetemi tan�r Pannon Egyetem, BME, az MTA rendes tagja A
t�vols�gtart� elegancia, a h�v�s, tudom�nyos ig�nyess�g, az el��t�let-mentess�g �s
a tudatosan felv�llalt, �rzelmet, k�t�d�st sug�rz� n�z�pont egy�tt meglehet�sen
ritk�n saj�tja a vil�ggazdas�g folyamataival, meghat�roz� p�nz�gyi int�zm�nyeivel
foglalkoz� szakk�nyveknek. B�ger Guszt�vnak siker�lt ilyen �v�, ig�ny� k�nyvet
�rnia. Olyat, mint amilyet t�bb �vtizedes p�ly�j�n maga is bej�rt. Az olvas� egy
vonz�an szer�ny, szakmailag pontos �s gazdag, s nem utols�sorban magyars�g�t nyelvi
ig�nyess�g�ben is kifejez� munk�t vehet a kez�be. E k�nyvet az�rt is aj�nlom j�
sz�vvel, mert meggy�z�d�sem, sz�les ismeretanyaga seg�t benn�nket abban, hogy
v�ltoz� sz�kebb �s t�gabb vil�gunkhoz �nfelad�s n�lk�l, �rt�keinket �rizve,
ugyanakkor hely�nket, lehet�s�geinket val�s�gukban l�tva alkalmazkodjunk, �s �gy
jussunk el�re. A k�nyvet mindazoknak aj�nlom, akik nyitottak a vil�gra, akik tudni
�s �rteni akarj�k, mi hogyan �p�l, m�k�dik �s hat, �s ha nem, akkor mi�rt nem.
Kov�cs �rp�d egyetemi tan�r, Szegedi Tudom�nyegyetem, a Magyar K�zgazdas�gi
T�rsas�g eln�ke"
"Magyarorsz�g korm�nyai 1848-2004";"B�l�ny Gy�rgy, Hubai L�szl�";"978 963 454 475
3";"Akad�miai Kiad�";"2020";"T�rt�nelem";"https://mersz.hu/kiadvany/775";"https://
mersz.hu/bolony-hubai-magyarorszag-kormanyai-1848-2004";"https://doi.org/
10.1556/9789634544753";"2020.11.10 10:58:43";"A k�tet (amely az 1992. �vi negyedik
kiad�st k�veti) Magyarorsz�g korm�nyait ismerteti az els� felel�s miniszt�riumt�l""
a Batthy�ny-korm�nyt�l a 2002. �vi v�laszt�sok ut�n megalakult Medgyessy-korm�nyig.
Mindenki �ltal k�nnyen �ttekinthet� form�ban foglalja rendszerbe az idevonatkoz�
adatokat. Az I. fejezet id�rendben, majd bet�rendben sorolja fel a korm�nyokat,
nyomon k�vetve a szerkezeti v�ltoz�sokat is. A II. r�szben a miniszt�riumok �l�n
�ll� miniszterek �s m�s megb�zott vezet�k n�vsorai tal�lhat�k id�rendben, minden�tt
jelezve a t�rc�k megsz�n�s�t, l�trehoz�s�t �s n�vv�ltoz�s�t. A III. fejezet a
korm�nytagok legfontosabb szem�lyi adatait sorolja fel. A k�tet v�g�n az osztr�k-
magyar k�z�s miniszterek, valamint horv�t b�nok �s fiumei korm�nyz�k hasonl�
rendszer� feldolgoz�sa tal�lhat�. "
"Magyarorsz�g n�v�nyt�rsul�sai";"Borhidi Attila";"978 963 059 746 3";"Akad�miai
Kiad�";"2016";"Biol�gia";"https://mersz.hu/kiadvany/30";"https://mersz.hu/borhidi-
magyarorszag-novenytarsulasai";"https://doi.org/10.1556/9789630597463";"2016.05.01
15:18:38";"Ez az els� alkalom, hogy Magyarorsz�g n�v�nyt�rsul�sair�l oktat�si
c�lokat szolg�l�, tank�nyv jelleg�, teljess�gre t�rekv� �ttekint�s �s r�szletes
t�rgyal�s k�sz�lt. A k�nyv egy szer�ny de fontos �llom�s k�v�n lenni abban a
folyamatban, amely haz�nk term�szeti �r�ks�g�nek sz�mbav�tel�t, fenntart�s�t �s
v�delm�t szolg�lja, egyben �sszehasonl�t� alap, etalongy�jtem�ny annak az egyre
gyorsul� v�ltoz�snak a m�r�s�re �s diagnosztiz�l�s�ra, amelyet term�szeti
k�rnyezet�nk rohamos �talakul�s�val kapcsolatban nap mint nap �szlel�nk. A k�nyv
egy�ttal hozz�j�rul�s is ahhoz a hasonl� c�l� nemzetk�zi (EU) programhoz, amely az
Eur�pa n�v�nytakar�j�nak felm�r�se"" (European Vegetation Survey) nevet viseli. Az
idev�g� tudom�nyos ismeretek k�l�nb�z� m�lys�g� adagol�s�val egyszerre szeretn�
szolg�lni az oktat�st, a szakk�pz�st �s a gyakorlati (erd�szeti �s mez�gazdas�gi,
k�rnyezet- �s term�szetv�delmi) szakemberek munk�j�t. 56 oldal sz�nes mell�klet
seg�ti a legjellemz�bb n�v�nyt�rsul�sok megismer�s�t."
"Magyarorsz�g t�rsadalomt�rt�nete a k�t vil�gh�bor� k�z�tt";"B�dy Zsombor";"978 963
454 237 7";"Akad�miai
Kiad�";"2018";"T�rt�nelem";"https://mersz.hu/kiadvany/367";"https://mersz.hu/body-
magyarorszag-tarsadalomtortenete-a-ket-vilaghaboru-kozott";"https://doi.org/
10.1556/9789634542377";"2018.09.18 15:51:50";"Jegyzet�nk a k�t vil�gh�bor� k�z�tti
magyar t�rsadalom saj�toss�gait mutatja be els�sorban, b�r nem kiz�r�lag
t�rsadalomtudom�nyi diszcipl�n�k, szociol�gia, politol�gia, kommunik�ci� szakos
hallgat�inak. Ennek megfelel�en a jegyzet nem tartalmazza a politikat�rt�neti
folyamatok le�r�s�t, nem t�rekedhetett, t�bb szempontb�l sem, az 1920-as, 1930-as
�vek t�rsadalm�nak �br�zol�s�ban sem a teljess�gre. Egy f�l�ves el�ad�s
jegyzetanyaga, s olyan hallgat�knak sz�l, akik els��vesk�nt el�sz�r tal�lkoznak a
t�m�val. �gy le kellett mondani a k�t vil�gh�bor� k�z�tti t�rsadalomt�rt�net sz�mos
k�rd�s�nek t�rgyal�s�r�l, m�g olyanokr�l is, amelyekre vonatkoz�an komoly
szakirodalmi eredm�nyek �llnak rendelkez�sre. Fontos tudniuk teh�t a jegyzetet
haszn�l� di�koknak is, hogy egy bevezet� jelleg� tanul�si seg�danyagot olvasnak,
amely nem t�r ki a korszak minden t�rsadalomt�rt�neti probl�m�j�ra."
"Magyarorsz�g term�szetf�ldrajza";"Mez�si G�bor";"978 963 058 976 5";"Akad�miai
Kiad�";"2015";"F�ldrajz";"https://mersz.hu/kiadvany/6";"https://mersz.hu/mezosi-
magyarorszag-termeszetfoldrajza";"https://doi.org/
10.1556/9789630589765";"2015.12.10 09:16:02";"Magyarorsz�g term�szeti f�ldrajz�r�l
sok n�z�pontb�l sz�mos ig�nyes �sszefoglal�s k�sz�lt m�r, ezek azonban sok esetben
nem el�g�tik ki marad�ktalanul a term�szetf�ldrajzi megk�zel�t�st. Mez�si G�bor
k�nyv�nek �jdons�ga abban �ll, hogy a term�szeti t�nyez�k kapcsol�d�si rendszer�nek
region�lis �rtelemben val� megfogalmaz�s�ra v�llalkozik. Azaz a k�tetben f�k�nt nem
a t�jakr�l esik sz�, amelyek maguk is integr�lt egys�gek, hanem annak - region�lis
szint� - elemz�s�r�l, hogy az egyes t�nyez�k milyen hat�skapcsolatban �llnak
egym�ssal. A k�nyv ennek megfelel�en k�t nagyobb gondolatk�r k�r� rendezi a
mondanival�t. Az els� r�sz Magyarorsz�gra vonatkoz�an az �ltal�nos
term�szetf�ldrajzi k�rd�seket t�rgyalja, alapvet�en elm�leti jelleggel. A t�rgyal�s
az egyes t�nyez�kh�z kapcsol�dik, �s kiterjed a kialakul�s, az alap�llapot, a
hat�folyamatok, a term�szetes v�ltoz�si tendenci�k elemz�s�re. A m�sodik,
region�lis tartalm� r�sz alkalmazott, gyakorlati jelleg�. A bemutat�s
k�z�ppontj�ban a t�ji konfliktusok, a k�rnyezeti �rt�kek �s vesz�lyek, a saj�tos
t�ji adotts�gok szerepelnek, valamint a hat�skapcsolatok vizsg�lata, bele�rtve a
hat�sok k�vetkezm�nyrendszer�nek v�zlat�t is. E m�faj�ban �jszer� feldolgoz�s
t�lmutat a klasszikus ismereteken, egyes szegmenseiben integr�lt ig�ny� k�rd�sek
megv�laszol�s�ra is v�llalkozik, �s sz�nd�kai szerint tudom�nyos szempontb�l
val�ban a f�ldrajz legbels�bb szakter�let�hez illeszkedik. A k�tetet egyr�szt
azoknak aj�nljuk, akik hallgat�k�nt doktoranduszk�nt, oktat�k�nt, kutat�k�nt
szakmai szempontb�l �rdekl�dnek a t�ma ir�nt, m�sr�szt mindazoknak a
szakembereknek, akiknek munk�juk sor�n a term�szeti er�forr�sokkal �s adotts�gokkal
kell s�f�rkodniuk, vagy felel�sek a k�rnyezet egys�ges �llapot�nak fenntart�s��rt.
"
"Magyarorsz�g t�rt�nete";"Romsics Ign�c (szerk.)";"978 963 058 543 9";"Akad�miai
Kiad�";"2015";"T�rt�nelem";"https://mersz.hu/kiadvany/2";"https://mersz.hu/romsics-
magyarorszag-tortenete";"https://doi.org/10.1556/9789630585439";"2015.12.10
09:16:06";
"Magyarorsz�g zenet�rt�nete I.";"Rajeczky Benjamin (szerk.)";"978 963 454 040
3";"Akad�miai
rajeczky-magyarorszag-zenetortenete-i";"https://doi.org/
10.1556/9789634540403";"2017.03.16 11:56:49";"Az �st�rt�neti bevezet�t k�vet�en
k�z�pkori zenekult�r�nk szorosan vett zenei forr�sait a szer�ny kezdem�nyek ut�n
a sorozat els� k�tete hatalmas gregori�n �s kisebb, de �jdons�g�ban jelent�s
t�bbsz�lam� eml�kek feldolgoz�s�val t�rja fel. Bemutatja n�v szerint ismeretlen, de
m�veik alapj�n szakavatott hazai mestereink figyelemre m�lt� kompoz�ci�it, valamint
k�ptalani iskol�inknak nyugati m�rce szerint is magas sz�nvonal� zeneoktat�s�t;
ennek szemmel l�that� p�rhuzamak�nt egy saj�tos magyar gregori�n hangjegy�r�s
t�bbsz�zados t�rt�net�vel is megismerteti az olvas�t. A kir�lyi udvar �s a v�rosok
zenei adatai az eur�pai k�z�pkor t�rsadalmi �let�nek zenei megnyilv�nul�saiban
tal�lj�k meg �rtelmez� p�rhuzamaikat (idesz�m�tva az eg�sz kontinensen otthonos
v�ndorzen�szek m�k�d�s�t); ezekhez term�szetes m�don simult a k�lf�ld�n tev�keny
magyar muzsikusok szerepl�se is. Kod�ly Zolt�n elgondol�s�hoz h�ven a n�pzene
h�tter�b�l v�lik ki plasztikusan Magyarorsz�g zenet�rt�net�nek minden adatolhat�
esem�nye. A k�tet els� �zben k�s�rli meg ennek a h�tt�rnek konkr�t, a k�z�pkorba
utalhat� dallamokkal val� bemutat�s�t. A zenei illusztr�ci�k term�szetesen
els�sorban hangjegyes dallamp�ld�k �s hangjegy�r�s-t�rt�neti dokumentumok. A
m�v�szett�rt�net ismert p�ld�i k�z�l a hangszert�pusok �br�zol�sai seg�tenek hozz�
a k�z�pkori zene elk�pzel�s�hez."
"Makro�kon�mia ";"Misz J�zsef, T�k�s L�szl�";"978 963 454 747 1";"Akad�miai
Kiad�";"2021";"Gazdas�g";"https://mersz.hu/kiadvany/899";"https://mersz.hu/misz-
tokes-makrookonomia-feladatgyujtemeny";"https://doi.org/
10.1556/9789634547471";"2021.11.09 16:59:14";"A 2020-as �vben jelent meg az Alinea
Kiad� gondoz�s�ban a Makro�kon�mia: Gazdas�gpolitika �s gyakorlat c�m� tank�nyv,
amely Frederic S. Mishkin k�nyv�nek magyar nyelv� ford�t�sa. A tank�nyvh�z a
Budapesti Corvinus Egyetem oktat�i k�sz�tett�k ezt a feladatgy�jtem�nyt, amely
k�l�nb�z� feladatt�pusokkal seg�ti a tananyag elsaj�t�t�s�t. A feladatgy�jtem�ny
kieg�sz�tend� sz�veges feladatai �s tesztk�rd�sei megold�sa r�v�n lehet�s�g ny�lik
arra, hogy az olvas� ellen�rizze a tank�nyvi ismeretanyag elsaj�t�t�s�nak
sikeress�g�t, a sz�mol�s �s grafikus p�ld�k pedig teret adnak az elm�letek
alkalmaz�s�nak �s kvantitat�v haszn�lat�nak gyakorl�s�ra. A feladatgy�jtem�nyben
tal�lhat�ak tov�bb� empirikus elemz�si feladatok is, amelyek a tank�nyvben
bemutatott eszk�z�k val�s probl�m�kra t�rt�n� alkalmaz�s�t szeml�ltetik. A
feladatgy�jtem�ny v�g�n a feladatok r�vid meglold�sa is megtal�lhat�, �gy lehet�s�g
ny�lik a v�laszok ellen�rz�s�re."
"Management Consultancy in Central and Eastern Europe";"J�zsef Po�r, Eric Sanders
J., Gergely N�meth, Erika Varga (eds)";"978 963 454 704 4";"Akad�miai
Menedzsment";"https://mersz.hu/kiadvany/922";"https://mersz.hu/poor-sanders-nemeth-
varga-management-consultancy-in-central-and-eastern-europe";"https://doi.org/
10.1556/9789634547044";"2022.03.07 12:28:03";"Have you always wondered how to learn
the essentials of international management consulting in just a short time, even if
you have never received formal management consultancy training before? Take this
book to gain an in-depth understanding of the profession in a global context and
further develop your management consulting skills to enhance your career wherever
you are along your career path! By reading through this brilliant summary of
international management consulting and appreciating the various aspects of the
profession, you can master the steps of the consulting process, learn to lead and
manage consulting organisations, understand the essence of strategic consulting and
change management, develop your competencies in business process and IT consulting
and acquire new methods of leadership development. You can also find the relevant
tools, if you wish to enhance your competencies in knowledge management or leading
turnaround projects. The book provides an overall picture of the current trends in
the global and regional consulting market and illustrates the international scene
by specific cases from more than eight CEE countries as well as generic ones to
improve the effectiveness of learning through practical examples. The final chapter
entitled Quo vaditis, Consultant? seeks answers to the question we are all anxious
to see more clearly about, i.e. which way the consulting profession is likely to
develop in the future. Read the book today and benefit from the wealth of knowledge
and practical tips to further enhance your professional success in global
management consulting! "
"M�rkamenedzsment";"Bauer Andr�s, Kolos Krisztina (szerk.)";"978 963 454 010
Marketing";"https://mersz.hu/kiadvany/201";"https://mersz.hu/bauer-kolos-
markamenedzsment";"https://doi.org/10.1556/9789634540106";"2017.03.16 11:14:04";"A
Bauer Andr�s �s Kolos Krisztina �ltal szerkesztett M�rkamenedzsment k�nyv
hi�nyp�tl� munka a hazai szakk�nyvpiacon. A m�rk�kkal m�r j� ideje foglalkoz�
gyakorl� szakemberk�nt �gy v�lem, hogy a k�nyv a m�rkamenedzserek sz�m�ra
n�lk�l�zhetetlen ismereteket mutatja be, a sok gyakorlati p�lda pedig seg�ti az
ismeretek alkalmazhat�s�g�t. A k�nyv �rdemei k�z�l fontos kiemelnem annak
soksz�n�s�g�t; az olvas� �rdekl�d�se �s munkatapasztalatai alapj�n kedv�re
v�logathat az egyes t�m�k k�z�l, amelyek a szolg�ltat�sok m�rk�z�s�t�l kezdve, a
luxusm�rk�kon kereszt�l a high-tech m�rk�kig sz�mos izgalmas alkalmaz�si ter�letet
�lelnek fel. Aj�nlom ezt a k�nyvet mindazoknak, akik tanulm�nyuk vagy m�r munk�juk
kapcs�n, kezd�k�nt vagy tapasztalt marketingesk�nt m�rkamenedzsmenttel foglalkozva
ismereteiket k�v�nj�k b�v�teni, felfriss�teni. Szokolai J�lia �zlet�g vezet�,
Nestl� Hallgat�k�nt mindig szerettem val�s adatokon �s �l� p�ld�kon kereszt�l
tanulni, ez�rt nagyon �r�l�k, hogy elk�sz�lt ez a k�nyv. K�l�n b�szkes�g, hogy egy
olyan projekt is beker�lt ebbe a v�logat�sba, amin sokat �s nagy kedvvel dolgoztam.
A k�nyv sz�mos hazai �s nemzetk�zi p�lda seg�ts�g�vel szeml�letesen mutat be a
m�rk�kkal foglalkoz� szakemberek sz�m�ra olyan relev�ns k�rd�seket, mint p�ld�ul a
globaliz�ci� vagy a digit�lis vil�g kih�v�sai. Aj�nlom e k�nyvet mindenkinek, aki
t�bbet szeretne tudni a m�rk�k izgalmas vil�g�r�l. Csanda Gergely Kommunik�ci�s
vezet�, NN Biztos�t�"
"M�rk�zott sz�rakoztat�s";"Papp-V�ry �rp�d";"978 963 059 791 3";"Akad�miai
Marketing";"https://mersz.hu/kiadvany/142";"https://mersz.hu/papp-vary-markazott-
szorakoztatas";"https://doi.org/10.1556/9789630597913";"2016.10.23 15:53:26";"�n
most egy olyan k�nyvet tart a kez�ben, amely a legsz�lesebb l�t�k�rrel, a
legfrissebb p�ld�k kiemel�s�vel, impon�l� �lesl�t�ssal mutatja be a marketing �s a
sz�rakoztat�s vil�g�nak k�l�n�s tal�lkoz�s�t. Sas Istv�n rekl�mpszichol�gus,
rekl�mfilmrendez� Papp-V�ry �rp�d k�nyve a 21. sz�zadi edutainment"" m�faj eklat�ns
p�ld�ja: sz�rakoztatva ok�t. A filmekb�l, telev�zi�s produkci�kb�l vett p�ld�kon,
sz�nes sztorikon �t�velve az olvas� szinte �szrev�tlen�l szippantja mag�ba a jogi,
t�rt�nelmi, k�palkot�si �s egy�b m�dia vonatkoz�s� kem�ny inform�ci�kat. Dr. Koltai
Andrea kereskedelmi vezet�, Chello Central Europe Ez a k�nyv hi�nyp�tl� �s
ir�nymutat� m� a term�kelhelyez�sr�l. J� elm�leti alapot ad marketingkommunik�ci�s
szakembereknek, de sz�rakoztat� olvasm�ny a t�ma ir�nt �rdekl�d� laikusnak is. Nagy
L�szl� head of branded entertainment, Havas Media"
"Market and Credit Risk Management";"Bug�r Gy�ngyi";"978 963 454 857 7";"Akad�miai
Kiad�";"2023";"Gazdas�g";"https://mersz.hu/kiadvany/1015";"https://mersz.hu/bugar-
market-and-credit-risk-management";"https://doi.org/
10.1556/9789634548577";"2023.01.16 09:01:25";
"Marketing";"Bauer Andr�s, Ber�cs J�zsef";"978 963 454 007 6";"Akad�miai
Marketing";"https://mersz.hu/kiadvany/204";"https://mersz.hu/bauer-beracs-
marketing";"https://doi.org/10.1556/9789634540076 ";"2017.03.16 11:13:40";"Nehezen
tal�lni ma Magyarorsz�gon olyan marketing szakembert vagy v�llalati fels�vezet�t,
aki ne ismern� ezt a k�nyvet. J�magam k�zel h�sz �ve fogtam el�sz�r k�zbe a""
Bauer-Ber�cs egy p�ld�ny�t, �s most nagy �lvezettel olvastam a leg�jabb, imm�ron
negyedik, �tdolgozott kiad�st. Friss, modern szeml�let, olvasm�nyos st�lus �s
izgalmas gyakorlati p�ld�k jellemzik, amelyek a leg�jabb nemzetk�zi kutat�sok
eredm�nyeit mutatj�k be. J� sz�vvel aj�nlom a j�v� �s a jelen marketing
szakembereinek �s v�llalati fels�vezet�inek is! Seres Mikl�s �gyvezet� igazgat�
Hilti (Hung�ria) Kft. "
"Marketing alapismeretek";"Bauer Andr�s, Ber�cs J�zsef, Kenesei Zs�fia";"978 963
059 736 4";"Akad�miai Kiad�";"2016";"Gazdas�g,
Marketing";"https://mersz.hu/kiadvany/63";"https://mersz.hu/bauer-beracs-kenesei-
marketing-alapismeretek";"https://doi.org/10.1556/9789630597364";"2016.08.18
11:20:10";"A marketinget gyakran mint az elad�s m�v�szet�t, a vev�k meggy�z�s�nek
�s ig�nyeik kiel�g�t�s�nek fort�ly�t, k�znapi �rtelemben vett tudom�ny�t hat�rozz�k
meg. A marketing felfog�sunk szerint olyan alkalmazott k�zgazdas�gi �s
v�llalatgazdas�gi diszcipl�na, amelynek mind a gyakorlati, mind az elm�leti
jelent�s�ge egyre n�. A v�llalatoknak olyan k�rnyezetben kell hat�konyan m�k�dni�k,
ahol a vev�k alkot� m�don k�pesek r�szt venni a k�z�s �rt�kalkot�sban, ez�ltal
belesz�l�suk, v�lem�ny�k s�lya n�vekszik. A magyar gazdas�g a 21. sz�zadban
jelent�sen integr�l�dik a nemzetk�zi piacba, annak minden el�ny�vel �s h�tr�ny�val
egy�tt. A gazdas�gi integr�ci� �s az inform�ci�technol�gia fejl�d�se cs�kkenti a
nemzeti hat�rok szerep�t, de a fogyaszt�k nemzeti �rzelme, hazai term�kek ir�nti
vonzalma gyakran n�vekszik. A glob�lis gazdas�gi v�ls�g �s annak hazai saj�toss�gai
jelent�sen �talak�tott�k a fogyaszt�k �rt�krendj�t �s szok�sait. E k�rnyezetben
sz�letett k�nyv�nk m�sodik kiad�sa. Az �j kiad�sban az egyik legjelent�sebb
v�ltoz�s az internet megjelen�se �s hat�sa a marketing gyakorlat�ra. Az internet
nemcsak marketingeszk�zk�nt jelenik meg, hanem l�nyegesen befoly�solja az elad�k �s
vev�k k�z�tti munkamegoszt�st, lehet�v� t�ve a k�z�s �rt�kalkot�st. Ezt k�vetve
olyan fogalmakat t�rgyalunk, mint a vev�i r�szv�tel, a keres�marketing, a k�z�ss�gi
m�dia, a p�rbesz�d."
"Marketing a magyar kisv�llalatoknak";"Rekettye G�bor";"978 963 059 777
Marketing";"https://mersz.hu/kiadvany/132";"https://mersz.hu/rekettye-marketing-a-
magyar-kisvallalatoknak";"https://doi.org/10.1556/9789630597777";"2016.10.16
16:47:52";"D�nt�shoz�k�nt tiszt�ban vagyunk azzal, hogy a marketing mennyire fontos
t�nyez�je a piaci sikernek. Rekettye G�bor k�nyve olyan mun�ci�t ad a kisv�llalati
szakembereknek, amellyel m�g ebben a v�ls�gos k�rnyezetben is sikeresek lehetnek. A
k�nyv mindazok sz�m�ra k�telez� olvasm�ny, akik a kisv�llalatok piac�n
tev�kenykednek, �s min�s�get el��ll�tva haszn�ra akarnak lenni a magyar
t�rsadalomnak. Balogh Levente tulajdonos �gyvezet�, Szentkir�lyi �sv�nyv�z Kft.
�r�l�k, hogy az Akad�miai Kiad� Rekettye G�bor k�nyv�t - b�v�tett form�ban, �j
pozit�v magyar kisv�llalati p�ld�k felvonultat�s�val - �jb�l megjelentette. A k�tet
j�l szolg�lja c�lj�t: a marketinget r�szletesen t�rgyalja, ugyanakkor olvasm�nyos
�s gyakorlatias. A szervezet�nk �ltal k�pviselt v�llalkoz�sok szakemberei sokat
profit�lhatnak a k�nyvb�l. Javaslom, hogy min�l t�bben olvass�k el. Sz�cs Gy�rgy
eln�k, Ipartest�letek Orsz�gos Sz�vets�ge Rekettye G�bor gyakorlati p�ld�kkal
megt�zdelt, de elm�letileg is ig�nyes k�nyve fontos olvasm�ny lehet mindazoknak,
akik nem csup�n az ir�nt �rdekl�dnek, hogy milyen m�don lehet egy c�g term�keit
jobban eladni, hanem azt is szeretn�k megtudni, hogyan lehet mind a vev�, mind a
v�llalkoz�s sz�m�ra el�ny�s, tart�s �rt�ket l�trehozni. Szerb L�szl�, egyetemi
tan�r, kisv�llalati kutat�"
"Marketing az eg�szs�g�gyben";"Simon Judit";"978 963 059 780 7";"Akad�miai
Marketing";"https://mersz.hu/kiadvany/146";"https://mersz.hu/simon-marketing-az-
egeszsegugyben";"https://doi.org/10.1556/9789630597807";"2016.10.26 17:08:44";"Az
eg�szs�g�gy k�z�ppontj�ban az eg�szs�g�t elvesztett �s azt visszaszerezni v�gy�
beteg ember �ll, k�r�l�tte az orvos, a n�v�r, az asszisztens, a biztos�t�, a
tulajdonos �llam vagy �nkorm�nyzat, a hat�s�gok, a betegjogi szervezetek bonyolult
sz�vev�nye. A marketing alkalmaz�sa pedig mindebben meger�s�theti a beteg k�zponti
hely�t, tiszt�zhatja a szerepl�k k�z�tti egyenrang� folyamatokat, �s kapaszkod�t
ny�jthat a sz�npad m�sik fel�nek berendez�s�re - az eg�szs�gmeg�rz�s �s a prevenci�
racion�lis �s egyenrang� cserekapcsolatokon nyugv� kialak�t�s�ra. Simon Judit
munk�ja �tt�r� v�llalkoz�s. Az irodalom sz�les �ttekint�s�re alapozva tal�lja meg a
marketing hely�t az egy�n �s a k�z�ss�g �let�nek olyan fontos metszet�n, mint az
eg�szs�g�gy. A k�nyvben le�rtak az eg�szs�g�gyi int�zm�nyek vezet�inek, az
eg�szs�gpolitikusoknak, az orvosoknak �s a n�v�reknek egyar�nt hasznos ismereteket
ny�jtanak. Dr. R�thelyi Mikl�s professor emeritus, a SOTE kor�bbi rektora
Mindazok, akik az eg�szs�g�gyben fontosnak tartj�k a betegk�zpont�s�got,
felt�tlen�l tanulm�nyozz�k �s forgass�k gyakran ezt a m�vet. Simon Judit igen
�rt�kes �tmutat�t ad k�nyv�vel az �talakul� eg�szs�g�gyi rendszerekhez. A szerz�
k�zeli munkat�rsak�nt 15 �ve k�vetem az ezen a ter�leten v�gzett munk�j�t. �s
mindenk�ppen becs�l�m kitart�s��rt, elhivatotts�g��rt �s �llhatatoss�g��rt, hogy
ezt a k�t, kor�bban f�ny�vek t�vols�g�ban l�v�nek gondolt ter�letet siker�lt
k�zelebb hoznia, olyannyira, hogy megsz�lethetett ez a k�nyv, mely egyszerre
szolg�l a hazai szakirodalom elm�leti megalapoz� m�vek�nt, valamint sz�mos eddigi
hazai tapasztalat megoszt�s�val gyakorlati �tmutat�k�nt is. Az eg�szs�g�gy
potenci�lis �gyfelek�nt hat�rozottan azt k�v�nom, min�l t�bb hazai szolg�ltat�
saj�t�tsa el �s alkalmazza a k�nyv ismereteit. Akkor nyugodtabban megyek el
hozz�juk p�ciensk�nt. Dr. Lantos Zolt�n �gyf�lkapcsolati igazgat�, GfK LHS
Healthcare"
"Marketing esettanulm�nyok";"Bernsch�tz M�ria, De�s Szilvia, Ken�z Andr�s
Marketing";"https://mersz.hu/kiadvany/75";"https://mersz.hu/bernschutz-dees-kenez-
marketing-esettanulmanyok";"https://doi.org/10.1556/9789630597531";"2016.08.18
11:20:55";"Egy esettanulm�ny-k�tet megjelen�s�nek sokan �r�l�nk. Els�sorban mi,
oktat�k, hiszen az egyre sz�lesed� profil�, t�bbszint� marketingoktat�s nem
k�pzelhet� el a gyakorlati alkalmaz�sra t�rt�n� felk�sz�t�s n�lk�l, s a saj�t
tapasztalatokat kieg�sz�t� minden �j szitu�ci�, probl�maelemz�s sz�nes�ti, b�v�ti
tud�sunkat. Ezen �ssze�ll�t�s nemcsak a tematikuss�ga, az esetek struktur�lt
bemutat�sa, r�szletes feldolgoz�sa miatt �rdemel elismer�st, hanem a hozz� kapcsolt
online fel�let miatt is, amelyen a kieg�sz�t� tartalmak, a megold�si seg�dletek �s
a felhaszn�l� oktat�k k�z�tti tapasztalatcsere lehet�s�ge is �jszer�, hasznos
kezdem�nyez�s. Az esetek �letszer� kibont�sa, inform�ci�tartalma, a megfogalmazott
probl�m�k �s tanuls�gok - v�lem�nyem szerint - az adott vagy hasonl� ter�leteken
dolgoz� gyakorl� szakemberek sz�m�ra is hasznos impulzusokkal szolg�lhatnak.
Pisk�ti Istv�n int�zetigazgat� Miskolci Egyetem Marketing Int�zet K�l�n�sen
elismer�sre m�lt�, hogy nemcsak a tematik�t illet�en v�ltozatos a k�tet, hanem a
szerkeszt�k �s a szerz�k igyekezete j�l l�that�an arra is ir�nyult, hogy a tanul�s
k�l�nf�le szintjein l�v�k se j�hessenek zavarba: mindenki a maga ismeretszintj�n
oldhasson meg marketingprobl�m�kat. K�nny� sz�vvel aj�nlhatom teh�t ezt a k�nyvet
minden rend� �s rang� marketingtanul�nak �s marketingoktat�nak. Az el�z� csoport is
megtal�lja a sz�m�ra legink�bb megfelel� szintet, az ut�bbi csoport tagjai pedig
val�ban sz�les tematik�b�l v�logathatnak, �gy is jav�tva saj�t munk�juk
sz�nvonal�t. Fojtik J�nos tansz�kvezet� P�csi Tudom�nyegyetem KTK GTI Marketing
tansz�k R�g�ta hi�nyzott m�r ez a k�nyv a marketingoktat�sb�l! A szerz�k nagy
�rdeme, hogy nemcsak aktu�lis, hanem kifejezetten magyarorsz�gi p�ld�kkal
szolg�lnak. A HVG, a M�V-Start, az Orsz�gos Ment�szolg�lat vagy �ppen a Tokaj
Keresked�h�z �s a t�bbi eset garanci�t jelent, hogy az olvas� izgalmas �s inspir�l�
marketingkih�v�sokkal tal�lkozik. Az egys�ges szerkezet� esettanulm�nyokban nem a
leveg�ben l�g a gyakorlat, hanem �sszekapcsol�dik a relev�ns elm�letekkel. Igazi
interakt�v k�nyv: az esetek feldolgoz�s�ban k�rd�sek seg�tenek az olvas�nak, akinek
gondolkodnia, sz�molnia �s �rvelnie kell - egyed�l �s csapatban is. Aj�nlom minden
marketinget tanul�nak �s marketinget oktat�nak, valamint mindazoknak, akiknek
szervezete piaci kih�v�sokkal k�zd. Papp-V�ry �rp�d int�zetvezet� Budapesti
Kommunik�ci�s �s �zleti F�iskola Marketing Int�zet"
"Marketingkommunik�ci�";"Horv�th D�ra, Bauer Andr�s (szerk.)";"978 963 059 722
Marketing";"https://mersz.hu/kiadvany/58";"https://mersz.hu/horvath-bauer-
marketingkommunikacio";"https://doi.org/10.1556/9789630597227";"2016.08.18
11:21:18";"Tal�n soha nem volt m�g ennyire �sszetett �s bonyolult a kommunik�ci�
vil�ga, mint napjainkban. �gy tal�n soha nem volt m�g ennyire id�szer� egy
korszer�, �tfog� szakmai anyag �ssze�ll�t�sa, amely �tt�r� m�don, tudom�nyos
r�szletess�ggel foglalkozik a leg�jabb tendenci�kkal, jelens�gekkel, m�dszerekkel,
bele�rtve olyan ter�leteket is, mint a k�z�ss�gi m�dia vagy az inform�lis
kommunik�ci�. Alapm�, a szerz�kh�z m�lt� ig�nyes kivitelben. Mezriczky L�szl�, a
Magyar Rekl�msz�vets�g aleln�ke Csak els� pillant�sra mer�sz megk�zel�t�s a
marketingkommunik�ci� �s a galaxis vil�g�nak, logik�j�nak p�rhuzamba �ll�t�sa.
Val�j�ban k�zenfekv� �s illusztrat�v kulcs egy strukt�r�j�ban �s alapelveiben
�vtizedek �ta stabil keretek �s paradigm�k er�ter�ben �lland�an v�ltoz�, t�gul� �s
zsugorod�, legl�nyeg�t kam�leon term�szet�n kereszt�l meg�rz� �zleti tudom�ny
bemutat�s�ra. A F�ld�nk t�r�k�pess�g�nek v�gs� hat�rait feszeget� gazdas�g
mozg�s�t, a marketingkommunik�ci�nak a Naphoz hasonl�an egyszerre �letet ad� �s
puszt�tani k�pes erej�t az �letter�t kin�v� ember az univerzum vil�g�b�l vett
hasonlatokkal �rtheti meg igaz�n. R�szleteit, szakmai tartalm�t illet�en is remek
k�nyv, figyelm�nkre �s id�nkre �rdemes. Nagy B�lint, tansz�kvezet�, IBS A
digitaliz�l�d�s rendk�v�l �rdekesen alak�tja �t a marketingkommunik�ci�
lehet�s�geit, kereteit, m�k�d�s�t. Az ebben r�szt vev�k k�re kit�gul, szerep�k
megv�ltozik. Ez a szakk�nyv �tfog� tud�st ad a modern kommunik�ci� �sszetett �s
egyben izgalmas vil�g�r�l, atomi szinten �s galaktikus �sszef�gg�sekben is. Nov�k
P�ter, Interactive Advertising Bureau Hungary, eln�k"
"Marketingkutat�s";"Naresh K. Malhotra, Simon Judit k�zrem�k�d�s�vel";"978 963 059
867 5";"Akad�miai Kiad�";"2017";"Gazdas�g,
Marketing";"https://mersz.hu/kiadvany/198";"https://mersz.hu/malhotra-simon-
marketingkutatas";"https://doi.org/10.1556/9789630598675";"2017.02.11 07:47:48";"A
v�llalatok vezet�s�ben kulcsfontoss�g� a kutat�s intelligens �s �tgondolt
alkalmaz�sa, hogy l�p�st tudjanak tartani az �zleti �let v�ltoz�saival. A
legsikeresebbek k�ts�gtelen�l sokoldal� k�pzetts�ggel, magas szint� kommunik�ci�s
k�szs�gekkel rendelkeznek, �s kreat�van k�pesek megk�zel�teni a probl�m�kat.
Jelent�s eredm�ny, ha egy k�nyv, �gy Malhotra munk�ja is lehet�v� teszi az olvas�k
sz�m�ra ezen k�pess�gek megszerz�s�t. Ez az �sszefoglal� m� m�r meg�llta a hely�t
mint az egyik legsikeresebb kiadv�ny ebben a t�m�ban, t�bb mint 140 egyetemen
haszn�lj�k az Egyes�lt �llamokban, nyolc nyelvre ford�tott�k le, �s sz�mos
k�l�nb�z�, angol nyelv� kiad�sa jelent meg. A siker annak is k�sz�nhet�, hogy a
k�nyv a kutat�s legmodernebb eszk�zeit - az internetet, a sz�m�t�g�pen futtathat�
elemz�si szoftvereket �s a legfrissebb menedzsmenttechnik�kat - �tv�zi, amelyek a
kutat�si m�dszertan �lvonal�ba tartoznak. Michael Baumgardner, PhD A Burke Inc.
eln�ke �s vez�rigazgat�ja V�ltozik a vil�g. Az �zleti k�rnyezet minden eddigin�l
nehezebben kisz�m�that�, a d�nt�shoz�k �jabb �s �jabb kih�v�sokkal tal�lj�k szembe
magukat. A megfelel� strat�gia �s oper�ci� kialak�t�s�hoz n�lk�l�zhetetlen a
v�llalat kiforrott d�nt�st�mogat�si rendszere. Ez nagym�rt�kben alapoz a
marketingkutat�s legk�l�nb�z�bb technik�ira. Egyre nagyobb a jelent�s�ge az
egyszer�, gyors, de m�gis megb�zhat� kutat�si m�dszereknek, �s azok hat�kony
alkalmaz�s�nak. A k�nyv k�nnyen �rthet�, letisztult form�ban k�n�lja t�lc�n a ma
el�rhet� m�dszertani megk�zel�t�sek t�bbs�g�t, ezzel seg�tve az eligazod�st a
marketing k�l�nb�z� ter�letein dolgoz�knak �s a szakma ir�nt �rdekl�d�knek. Az
olvas�s sor�n k�l�n �lm�nyt okozott sz�momra, hogy ebben a kiad�sban szeml�letes
magyar p�ld�k is seg�tik a meg�rt�st. Simon Juditnak, a Budapesti Corvinus Egyetem
Marketing �s M�dia Int�zet�nek vezet�j�nek k�sz�nhet�en a k�tet magyar
esettanulm�nyokkal �s a hazai piackutat� szolg�ltat�sok bemutat�s�val is jelent�sen
b�v�lt. Napjainkban egyre nagyobb hangs�lyt kap a kutat�s ter�let�n a
c�lir�nyoss�g, az eredm�nyorient�lts�g. Nagy �rt�ke a k�nyvnek, hogy szinte
kult�r�t teremtve, mind a nemzetk�zi, mind a magyar p�ld�kat az �zleti k�rnyezet
bemutat�s�val kezdi, �s nem fejezi be a szorosan vett kutat�si eredm�nyek
ismertet�s�vel, hanem megvil�g�tja azt is, hogy milyen d�nt�sek sz�lettek, �s azok
milyen �zleti eredm�nyeket hoztak. Nagyon fontos, hogy a j�v� szakmai gener�ci�i
felismerj�k a teljes folyamat egys�g�nek fontoss�g�t, mivel a marketingkutat�s csak
�gy tud �rdekes, de �nc�l� hobbi helyett versenyel�nyt ny�jt� komoly d�nt�st�mogat�
eszk�zz� v�lni. M�ller Korn�l CMI igazgat�, K�z�p-Kelet-Eur�pa Unilever "
"Marketingkutat�s 4.0";"Sz�cs Kriszti�n, L�z�r Erika, N�meth P�ter";"978 963 454
854 6";"Akad�miai
Kiad�";"2023";"Marketing";"https://mersz.hu/kiadvany/1012";"https://mersz.hu/szucs-
lazar-nemeth-marketingkutatas-4.0";"https://doi.org/
10.1556/9789634548546";"2023.03.10 15:43:11";"Kedves marketinges koll�ga! Soha ne
becs�ld al� a fogyaszt�d, �gyfeled, soha ne pr�b�ld leegyszer�s�teni a
gondolkod�s�t! J�rj nyitott szemmel, m�rj, �rtsd meg az �rt�krendj�t, szempontjait,
d�nt�seit! Kiz�r�lag szakszer�en kutass ennek felt�telek�nt l�gy tiszt�ban a
m�dszertani lehet�s�geiddel! Egy rosszul megv�lasztott kutat�si design t�bbet �rt,
mint haszn�l hi�ba t�nhet az eredm�ny megnyugtat�nak �s elfogadhat�nak a
menedzsment sz�m�ra. A marketing a fogyaszt� viselked�s�nek vizsg�lat�val kezd�dik,
�s a siker kiz�r�lag a fogyaszt� v�lem�ny�nek vizsg�lat�t k�vet�en �rt�kelhet�
val�dinak. A Marketingkutat�s 4.0 k�nyv seg�ts�g�vel biztos �s aktu�lis tud�s
birtok�ba ker�lhetsz a fentiekhez. Kov�cs Bal�zs, Ipsos, Marketing Communications
Sok�ves piackutat�i gyakorlatom egyik legf�bb tanuls�ga, hogy a kutat�s siker�ben
nem elhanyagolhat� t�nyez� a megb�z� felk�sz�lts�ge. Mondhatjuk, hogy a piackutat�s
vev�j�nek el�gedetts�ge megk�veteli a vev� eduk�ci�j�t. A P�csi Tudom�nyegyetem
oktat�inak m�ve ehhez ny�jt t�mogat�st. Legnagyobb er�ss�ge, hogy bemutatja a
kutat�si technol�gia fejl�d�s�nek leg�jabb eredm�nyeit is. A t�ma oktat�i sz�m�ra
rendk�v�li �s r�gen v�rt seg�ts�g. Veres Zolt�n, Pannon Egyetem, egyetemi tan�r
Sz�cs Kriszti�n: P�csi Tudom�nyegyetem, K�zgazdas�gtudom�nyi Kar, Marketing �s
Turizmus Int�zet (PTE KTK MTI) L�z�r Erika: P�csi Tudom�nyegyetem,
K�zgazdas�gtudom�nyi Kar, Marketing �s Turizmus Int�zet (PTE KTK MTI) N�meth
P�ter: P�csi Tudom�nyegyetem, K�zgazdas�gtudom�nyi Kar, Marketing �s Turizmus
Int�zet (PTE KTK MTI)"
"Marketingmenedzsment";"Keller Kevin Lane, Kotler Philip";"978 963 059 778
Marketing";"https://mersz.hu/kiadvany/183";"https://mersz.hu/kotler-keller-
marketingmenedzsment";"https://doi.org/10.1556/9789630597784";"2016.12.05
17:47:11";"A szerz�k c�lja az volt, hogy a lehet� leg�tfog�bb, legaktu�lisabb �s
legpraktikusabb marketingszakk�nyv sz�lessen meg. T�r�lt�k az idej�tm�lt elemeket,
s a legfrissebb p�ld�kkal �s esetekkel aktualiz�lt�k a klasszikus m�vet. Az �j
kiad�sban tal�lhat� f�bb v�ltoz�sok Minden fejezet elej�n vadonat�j illusztr�ci�k
adnak bevezet�st. Aktu�lis m�rk�kat vagy v�llalatokat mutatnak be, emellett
csoportos vitaind�t�k�nt is haszn�lhat�k. Az egyes t�mak�r�ket teljesen �j
c�gbemutat� szakaszok sz�nes�tik. Ezek val�di v�llalatok p�ld�in kereszt�l
szeml�ltetik a fejezetben t�rgyalt fogalmakat. Term�keket, szolg�ltat�sokat �s
piacokat mutatnak be, gyakran rekl�mokkal vagy term�kfot�kkal is kieg�sz�tve. A
fejezetek v�g�n Kiv�l� marketingmunka c�mmel k�t-k�t mini-esettanulm�ny tal�lhat�,
amely vezet� szervezetek innovat�v �s lelem�nyes marketingmegold�sait mutatja be.
Mindegyik esethez a tantermi vit�t �s az elemz�st el�mozd�t� k�rd�sek is
kapcsol�dnak. Az �j kiad�s r�szletesen foglalkozik a gazdas�gi, a term�szeti �s a
technol�giai k�rnyezet ut�bbi �vekben v�gbement dr�mai v�ltoz�saival, k�l�n�sen
kihangs�lyozva a gazdas�gi v�ls�g idej�n alkalmazhat� marketingtechnik�kat, a
fenntarthat�s�g �s a z�ld marketing megjelen�s�t, valamint az infokommunik�ci�
egyre gyorsul� fejl�d�s�t. A szem�lyes kommunik�ci�r�l sz�l� fejezetet jelent�sen
friss�tett�k, figyelembe v�ve a k�z�ss�gi m�diumok �s a kommunik�ci�s k�rnyezet
v�ltoz�sait. Az �j kiad�s magyarorsz�gi megjelen�s�t alapos szaklektori munka
el�zte meg. A kiad� ez�ton mond k�sz�netet Bauer Andr�snak, Fojtik J�nosnak,
Hofmeister-T�th �gnesnek, Horv�th D�r�nak, J�zsa L�szl�nak, Rekettye G�bornak,
Simon Juditnak �s Veres Zolt�nnak, akik ebben a nagy�v� munk�ban r�szt vettek, �s
biztos�tott�k az adapt�ci� szakmai sz�nvonal�t."
"Marketingstrat�gia";"J�zsa L�szl�";"978 963 059 792 0";"Akad�miai
Marketing";"https://mersz.hu/kiadvany/157";"https://mersz.hu/jozsa-
marketingstrategia";"https://doi.org/10.1556/9789630597920";"2016.11.05
18:42:54";"Neh�z lenne olyan szakter�letet tal�lni, amelyet korunk - a XXI. sz�zad
elej�nek - nagyl�pt�k� �s egyre gyorsul� v�ltoz�sai �rintetlen�l hagynak. A
marketing ter�n is �gy van ez. Ez persze nem azt jelenti, hogy nincsenek id�t�ll�
alapelvek, megk�zel�t�sek - csak �ppen id�r�l id�re m�s kontextusba ker�lnek,
emiatt c�lszer� azokat �jra�rtelmezni: olykor m�dosult, m�skor v�ltozatlan
tartalommal, de �jszer� alkalmaz�si ter�leten jelenhetnek meg a szem�nk el�tt.
J�zsa L�szl� ezt a munk�t v�gzi el szakavatott m�don, nagy tapasztalattal �s kiv�l�
�rz�kkel, amikor a marketingstrat�gi�k k�sz�t�se �s megval�s�t�sa ter�n bev�lt,
ismert m�dszereket elhelyezi ebben a XXI. sz�zad eleji turbulens �zleti
k�rnyezetben. A k�nyvben rendszerezett ismeretanyag egyar�nt hasznos �tmutat�
azoknak a di�koknak, akik most kezdik hossz� menetel�s�ket a marketing izgalmas
vil�g�ban, �s azoknak a gyakorl� marketingeseknek is, akik az �hatatlanul rutinn�
v�l� napi munka mellett szeretn�k meg�j�tani, kontroll�lni szakmai ismereteiket.
Ehhez k�n�l hasznos �s �lvezetes utaz�st a k�nyv, amelyet minden �rdekl�d�nek
�szint�n tudok aj�nlani. Prof. Dr. habil. Dinya L�szl� egyetemi tan�r K�roly
R�bert F�iskola, Szegedi Tudom�nyegyetem"
"Marketingtervez�s";"Keszey Tamara, Gyulav�ri Tam�s";"978 963 454 014 4";"Akad�miai
Marketing";"https://mersz.hu/kiadvany/206";"https://mersz.hu/keszey-gyulavari-
marketingtervezes";"https://doi.org/10.1556/9789634540144";"2017.03.16 11:13:51";"A
marketingtervez�s sor�n a menedzsereknek nagyon �sszetett folyamatokat kell
egym�shoz hangolniuk. A sz�mtalan marketingeszk�z �s azok v�gtelen kombin�ci�ja, a
p�rhuzamos marketingprogramok interakci�i, valamint mindezek strat�giai, taktikai
vonatkoz�sai komplex d�nt�si helyzeteket hoznak l�tre. Ennek k�vetkezt�ben a
marketingmenedzserek csak akkor tudnak tudatosan �p�tkezni, ha megfelel�
strukt�r�kban gondolkodnak, �s rendelkeznek olyan elm�leti keretekkel, amelyek
seg�tenek a szerte�gaz� tev�kenys�gben rendet teremteni. Keszey Tamara �s Gyulav�ri
Tam�s szakk�nyve egyr�szt seg�t meg�rteni az egyes r�szter�leteket, kibontja az
egyes eszk�z�k hat�smechanizmusainak h�tter�t, m�sr�szt olyan strukt�r�kat k�n�l,
amelyek keretet adhatnak a marketingtervez�shez, �s ez�ltal megk�nny�tik a
szakemberek munk�j�t. A k�nyvet aj�nlom mind a kezd�, mind a gyakorlott menedzserek
sz�m�ra, akik k�zik�nyvk�nt haszn�lhatj�k a napi munk�juk sor�n. Princz Andrea,
marketingmenedzser, FrieslandCampina Hi�nyt p�tol a Marketingtervez�s szakk�nyv,
amely a marketingtervez�s folyamat�t szil�rd elm�leti alapokra helyezve, a magyar
gazdas�gi viszonyokat is szem el�tt tartva mutatja be. A k�nyv kiv�l� gyakorlati
p�ld�k seg�ts�g�vel mutatja be a marketingtervez�s rendszer�t, r�vil�g�tva annak
leg�jabb, XXI. sz�zadi kih�v�saira is. A k�nyv rendszerezetts�ge �s szakmai
megalapozotts�ga �ri�si seg�ts�g a ter�lettel ismerked� fels�oktat�si hallgat�k
sz�m�ra, a mester- �s alapk�pz�sben egyar�nt. Keszey Tamara �s Gyulav�ri Tam�s
k�nyve azonban nem hi�nyozhat a marketing vil�g�ban dolgoz� azon szakemberek
k�nyvt�r�b�l sem, akik tudatos marketingtervez�ssel szeretn�k versenyt�rsaikn�l
gyorsabban felismerni az �j piaci lehet�s�geket �s v�laszt adni a felmer�l� vev�i
ig�nyekre. Sz�cs Andr�s, marketingigazgat�, HILTI Hung�ria"
"Matematika";"Ger�cs L�szl�, Vancs� �d�n (szerk.)";"978 963 059 767 8";"Akad�miai
Kiad�";"2016";"Matematika";"https://mersz.hu/kiadvany/97";"https://mersz.hu/gerocs-
vancso-matematika";"https://doi.org/10.1556/9789630597678";"2016.12.16
15:06:15";"Az Akad�miai k�zik�nyvek sorozat Matematika k�tete a XXI. sz�zad
kih�v�sainak megfelel�en a hagyom�nyos alapismeretek mellett a kor n�h�ny �jabb
matematikai ter�let�t is t�rgyalja, �s ezek alapvet� fogalmaival igyekszik
megismertetni az �rdekl�d�ket. Ennek megfelel�en a k�tetben a hagyom�nyosan
tanultak (a fels�oktat�si int�zm�nyek BSc fokozat�ig bez�r�lag): a legfontosabb
fogalmak, t�telek, elj�r�sok �s m�dszerek kapj�k a nagyobb hangs�lyt, de ezek
mellett olyan (m�r ink�bb az MSc fokozatba tartoz�) ismeretek is szerepelnek,
amelyek nagyobb r�l�t�st, m�lyebb betekint�st k�n�lnak az olvas�nak. Fontos
szempont volt az is, hogy beker�ljenek a k�tetbe k�z�piskolai szinten is azok a
t�mak�r�k, melyek az �j t�pus� �retts�gi k�vetelm�nyrendszerben is megjelentek
(p�ld�ul a statisztika vagy a gr�felm�let). Mindezek mellett - b�r �rint�legesen -
a matematikai kutat�sok n�h�ny �jabb ter�lete (k�dol�selm�let, frakt�lelm�let stb.)
is teret kap. N�h�ny fels�oktat�si int�zm�nyben alapvet�en fontos t�mak�r az
�br�zol� geometria, amit a forgalomban lev� matematikai k�zik�nyvek �ltal�ban nem
vagy csak nagyon �rint�legesen t�rgyalnak, ez�rt k�tet�nkben r�szletesebben
szerepel, ami els�sorban a m�szaki jelleg� fels�oktat�si int�zm�nyekben tanul�knak
k�v�n seg�ts�get ny�jtani. Az egyes fejezeteken bel�l r�szletesen kidolgozott
mintap�ld�k vannak a t�rgyalt elm�leti anyag alkalmaz�s�ra, melyek �ttanulm�nyoz�sa
nagyban hozz�j�rulhat az elm�leti probl�m�k m�lyebb meg�rt�s�hez. A k�nyv a
szok�sosn�l b�vebben fejti ki az egyes t�m�k matematikai tartalm�t, �s a sok
p�ld�val az alkalmaz�sokat t�mogatja, ami a mai matematikaoktat�s egyik fontos,
kor�bban kiss� elhanyagolt ter�lete. "
"Matematikai k�zgazdas�gtan II.";"Zalai Ern�";"978 963 454 550 7";"Akad�miai
Kiad�";"2020";"Gazdas�g";"https://mersz.hu/kiadvany/712";"https://mersz.hu/zalai-
matematikai-kozgazdasagtan-ii";"https://doi.org/10.1556/9789634545507";"2020.05.04
12:28:45";"A k�tet els� r�sze a t�bbszektoros makrogazdas�gi modellek elm�leti �s
m�dszertani alapjaival �s el�zm�nyeivel, a k�vetkez� r�sz a Leontief-f�le input-
output modellek matematikai k�zgazdas�gtani h�tter�vel �s a gyakorlati
alkalmaz�sokban haszn�lt modellek k�rd�seivel foglalkozik, m�g a harmadik r�sz
t�m�ja a makrogazdas�gi er�forr�s-allok�ci� elemz�se matematikai programoz�si �s
egyens�lyi modellekkel. A k�tet befejez� r�sze visszat�r a matematikai
k�zgazdas�gtan elm�leti ter�let�re, �s a sz�mos ma is �rv�nyes �s �rdekes
k�vetkeztet�s levon�s�ra alkalmas Leontief- �s Neumann-t�pus� modellek
bemutat�s�val z�rul."
"M�dia �s t�rsadalom az inform�ci� kor�ban";"Sz�csi G�bor";"978 963 454 005
2";"Akad�miai Kiad�";"2017";"Filoz�fia, Gazdas�g,
Nyelv�szet";"https://mersz.hu/kiadvany/213";"https://mersz.hu/szecsi-media-es-
tarsadalom-az-informacio-koraban";"https://doi.org/
10.1556/9789634540052";"2017.03.16 11:14:23";"Az inform�ci�s technol�gi�k
mindennapi haszn�lata r�v�n a m�dia logik�ja mindink�bb beh�l�zza �letvil�gunkat,
hat�ssal van a t�rsadalom �s a kult�ra minden elem�re, �s megv�ltoztatja az olyan
t�rsadalmi alrendszereket is, mint a politika �s a tudom�ny. A mindent �that�
mediatiz�ci� l�nyeg�t tekintve olyan folyamat, amely azzal, hogy �talak�tja a
t�rsadalmi �let teljes felt�telrendszer�t, egy�ttal �j t�rsadalmi form�kat is
teremt, �s eddig ismeretlen �rnyalatokkal gazdag�tja a nyelvi kommunik�ci�
k�z�ss�gform�l� szerep�r�l alkotott k�p�nket. A k�nyv ennek a folyamatnak az
�rtelmez�s�hez k�n�l �j szempontokat. K�l�n is foglalkozik a jelens�g politik�ra �s
tudom�nyra gyakorolt hat�s�val. Arra h�vja fel a figyelmet, hogy az inform�ci�
kor�ban a politika �s a tudom�ny mediatiz�ci�ja �j szakaszba l�pett, aminek
k�vetkezt�ben ma m�r mindink�bb a k�t t�rsadalmi alrendszer �s a m�dia k�lcs�n�s
egym�sra hat�s�nak, a politikai �s tudom�nyos k�z�ss�gek ebb�l fakad�
mediatiz�l�d�s�nak lehet�nk tan�i."
"M�diaetika �s m�diajog";"Radetzky Andr�s";"978 963 454 263 6";"Akad�miai
radetzky-mediaetika-es-mediajog";"https://doi.org/
10.1556/9789634542636";"2018.09.18 12:29:58";"A M�diaetika �s m�diajog c. egyetemi
jegyzet a P�zm�ny P�ter Katolikus Egyetem B�lcs�szet- �s T�rsadalomtudom�nyi Kar�n
t�bb mint t�z �vvel ezel�tt tanrendbe iktatott azonos nev� el�ad�s�nak anyag�t
�leli fel. Az egyetem Kommunik�ci�- �s M�diatudom�nyi Int�zete t�rsadalomtudom�nyi
r�szdiszcipl�nak�nt tekint a kommunik�ci�ra. Ennek megfelel�en ez a jegyzet sem a
jogtudom�nyt�l els�sorban elv�rt vagy megszokott megk�zel�t�sben �s alaposs�ggal
t�rgyalja a fenti ismeretanyagot, hanem sokkal ink�bb egy, az emberi kommunik�ci�t,
ennek r�szek�nt pedig a m�di�t, a t�rsadalmat egys�gesen, ugyanakkor sz�les
�sszef�gg�sben szeml�l� hagyom�ny ment�n. Mind a m�diajognak, mind a m�diaetik�nak
ma m�r meglehet�sen b� szakirodalma van idehaza is. Ez a k�nyv nem pr�b�lkozik meg
egyik ter�let teljes felt�rk�pez�s�vel sem, szerz�je �nk�nyesen v�logat
hasonlatosan ahhoz, ahogy az �js�g�r� napi munk�ja sor�n pr�b�lja leegyszer�s�teni
a bonyolult t�rsadalmi val�s�got. A munka els�sorban azokra a ter�letekre f�kusz�l,
amelyek a leend� �js�g�r�k, nyilv�nos kommunik�ci�t hivat�sszer�en m�velni v�gy�k
sz�m�ra elengedhetetlen�l fontos."
"M�diagazdas�gtan";"G�lik Mih�ly, Urb�n �gnes";"978 963 059 758 6";"Akad�miai
Marketing";"https://mersz.hu/kiadvany/77";"https://mersz.hu/galik-urban-
mediagazdasagtan";"https://doi.org/10.1556/9789630597586";"2016.08.18
11:21:46";"Kis h�j�n k�t �vtizede, hogy a m�diagazdas�gtan t�rgyk�rben megjelent az
els� magyar nyelv� k�nyv, amelyhez az elm�leti bevezet�t k�vet� lapkiad�s fejezetet
�n lektor�ltam. Az�ta sok v�z lefolyt a Dun�n, s n�gy tov�bbi v�ltozat k�vette az
els�t. B�r a jelenkori m�dia csak nyomokban hasonl�t az 1990-es �vek els� fel�nek
m�di�j�ra, a m�diagazdas�gtani n�z�pont mit sem vesz�tett �rv�nyess�g�b�l. Ma m�r
persze a m�dia sz�t is k�t jelz�s szerkezettel emlegetj�k, a k�t �vtizeddel
ezel�ttit t�megm�di�nak h�vjuk, amely mell� feln�tt az infokommunik�ci�s
technol�gi�k forradalm�nak �s t�meges haszn�latbav�tel�nek eredm�nyek�nt az �j
m�dia. Mind a kett�vel foglalkozik a M�diagazdas�gtan leg�jabb kiad�sa, k�l�n
r�vil�g�tva arra a szerves kapcsolatra, amely a r�gi �s az �j m�di�t �sszek�ti.
�r�m l�tni, hogy a k�t �vtizeddel ezel�tt indult magyar m�diagazdas�gtani iskol�b�l
ism�t fontos, �rt�kes m� ker�lt ki, amelyet mind a m�di�val b�rmilyen szemsz�gb�l
foglalkoz�knak, mind az �rdekl�d�knek figyelm�be aj�nlok. Bayer J�zsef �gyvezet�
igazgat� Axel Springer Budapest Kft. A M�diagazdas�gtan c�m� k�tet el�z� kiad�sai
bestsellerr� v�ltak a m�di�val foglalkoz� hazai szakirodalomban. Nem v�letlen�l: a
k�nyv alapos �s m�ly, m�gis k�z�rthet� �s remek�l tagolt �ttekint�st ad a m�diapiac
trendjeir�l. E leg�jabb kiad�s m�r naprak�szen elemzi a digit�lis h�l�zatok, a
k�z�ss�gi m�dia vil�g�t is a hagyom�nyos m�diumok (sajt�, r�di�, t�v�) mellett.
Gyakorl� m�diamenedzsereknek, kutat�knak, di�koknak aj�nlom. �s mindenkinek, aki
t�bbet szeretne tudni az �j �s v�ltoz� m�diat�pusokr�l, m�fajokr�l, finansz�roz�si
modellekr�l, a k�z�ns�gm�r�sr�l vagy ak�r a mag�nm�dia �s a k�z�rdek elvi
�sszef�gg�seir�l. Mindenkinek, akit �rdekel a demokratikus, szabad m�dia m�k�d�se.
S�k�sd Mikl�s, Senior Fellow Media Diversity Institute, London"
"M�diaismeret";"Horv�th D�ra, Nyir� N�ra, Csord�s Tam�s (szerk.)";"978 963 059 724
Marketing";"https://mersz.hu/kiadvany/151";"https://mersz.hu/horvath-nyiro-csordas-
mediaismeret";"https://doi.org/10.1556/9789630597241";"2016.10.29 17:41:18";"A
m�dia sz� �s fogalom m�ra divatt�, hatalomm�, bizonyos esetekben misztikumm� v�lt.
A kor�bbi sport�g�t�l megv�l� �lsportol�, a val�s�gshow-b�l kil�p� ismeretlen
szerepl�, valamely telev�zi�s m�sorsz�m nyertese m�ra jellemz�en �gy fogalmaz: majd
megjelenek a m�di�ban - jelezve, hogy a m�di�ban val� szerepl�s: karrier,
lehet�s�g, egyben a siker m�rc�je. A m�dia ezen �rtelmez�se az egy�n szintj�n
jelenik meg, de mit jelent a mag�t tudatosan pozicion�l�, m�rk�z� v�llalat sz�m�ra?
Egy m�rkamenedzser sz�m�ra az a mondat, hogy majd megjelenik a m�rk�m a m�di�ban,
valami m�st jelent, hiszen nem mindegy, hol, mikor, milyen form�ban, milyen
tartalommal jelenik meg. K�nyv�nk a k�rd�s megalapozott megv�laszol�s�nak
m�dszertan�t ny�jtja �t az olvas�nak. A gyakorlati �zleti �s marketingkommunik�ci�
k�pz�sek, gyakorl� szakemberek sz�m�ra �ssze�ll�tott k�nyv�nkkel a c�lunk az, hogy
bemutassuk, a tudatosan tervezett m�rka- �s v�llalati �zenetek csatorn�i objekt�ven
hogyan jellemezhet�k, �s ez�ltal milyen el�zetes preferenci�kat fogalmazhat meg a
marketing- �s kommunik�ci�s tervez�s sor�n a szakember."
"Medialit�si jelens�gek a magyar nyelvben";"Bene Annam�ria";"978 963 454 440
mersz.hu/bene-medialitasi-jelensegek-a-magyar-nyelvben";"https://doi.org/
10.1556/9789634544401";"2020.04.06 14:53:40";" A Medialit�si jelens�gek a magyar
nyelvben c�m� munka a magyar nyelv egy jelent�s, de a magyar nyelvtudom�ny �ltal
m�lt�nytalanul elfelejtett jelens�g�t, a medialit�s jelens�g�t vizsg�lja, illetve
megnyilv�nul�s�nak egyes form�it. E munka h�rom, els� l�t�sra k�z�s von�ssal nem
rendelkez� nyelvi jelens�g saj�toss�gait j�rja k�r�l, a hat�roz�i igenevek, a -t
k�pz�s mell�kn�vi igenevek �s a m�veltet� igealakok k�pezhet�s�g�t. Az�rt els�
l�t�sra, mert e h�rom morfoszintaktikai jelens�g k�pezhet�s�g�t igencsak elt�r�
mechanizmusok ir�ny�tj�k ugyan, m�gis van nekik egy nagyon fontos, �m �ltal�ban
szem el�l t�vesztett k�z�s tulajdons�guk: �rz�kenyek az ig�k bennhat�, medi�lis �s
t�rgyas oszt�lyaira, azaz k�pezhet�s�g�k az ige szerkezet�nek fel�p�t�s�t�l is
f�gg. A szerz� legf�bb c�lja annak bizony�t�sa, hogy a bennhat�-medi�lis-t�rgyas
igefeloszt�snak helye van a magyar nyelvtudom�nyban."
"#meg�rtj�kegym�st";"S�s P�ter J�nos";"978 963 454 587 3";"Akad�miai
Kiad�";"2020";"Marketing";"https://mersz.hu/kiadvany/748";"https://mersz.hu/sos-
megertjukegymast";"https://doi.org/10.1556/9789634545873";"2020.10.19 23:42:53";"A
PR nem egy h�z, amibe bes�t�lhatunk. A PR maga az �p�tkez�s �rta n�h�ny �ve
Ferling J�zsef, a hazai PR-szakma egyik legelismertebb kulcsfigur�ja. Az �p�tkez�s
azonban nem mag�nyos tev�kenys�g, hanem sz�ks�gszer�en csapatmunka. A PR is az.
�ppen ez�rt k�l�nleges e k�tet form�tuma: ez az els�, mindm�ig egyetlen,
besz�lget�s PR-szakk�nyv. Ebben a k�nyvben, amely ily m�don val�ban r�tal�l a
csapatmunk�ra, az egyes k�rd�sek legjobb �rt�i besz�lgetnek, szakm�znak a
szerz�vel, S�s P�ter J�nossal, a PR Sz�vets�g �r�k�s tagj�val. Ugyanakkor nem
csup�n a form�tum �jszer�: a t�m�k is aktu�lisak. Sz�ba ker�l a PR kiss�
megroggyant hiteless�g�t�l kezdve a minden�tt alkalmazott (vagy �ppen nem
alkalmazott) integr�lt kommunik�ci�ig minden, ami szakmailag aktu�lis: az
influencerek, a bels� v�lem�nyvez�rek, a megb�z��gyn�ks�g kapcsolat, a
v�ls�gkommunik�tor hiteless�ge, a digit�lis bennsz�l�ttek hatalom�tv�tele. A szerz�
bevezet� tanulm�ny�ban �s Dr. R�cz G�bor z�rszav�ban pedig m�r a j�v� probl�m�i
sejlenek fel: a v�lem�nybubor�kok k�ros t�rsadalmi hat�sai, illetve a
kisz�m�thatatlan j�v� kisz�m�thatatlan etikai k�rd�sei. A besz�lget�t�rsak a hazai
PR-szakma legelismertebb k�pvisel�i, B�nhegyi Zs�fia, B�hm Korn�l, Horv�th Magyary
N�ra, K�rolyi Zsuzsanna �s S�rosi P�ter."
"Megt�rt�nt sz�vegek";"Kenyeres Zolt�n";"978 963 059 897 2";"Akad�miai
kenyeres-megtortent-szovegek";"https://doi.org/10.1556/9789630598972";"2017.12.20
11:20:23";"A k�tetben szerepl� sz�vegek hatvan�t �s hetven �ves korom k�z�tt
t�rt�ntek meg velem, akkor �ltem egy�tt vel�k. A sz�vegeket nem egyszer�en
kital�ljuk �s meg�rjuk, hanem megt�rt�nnek vel�nk �s egy�tt �l�nk vel�k. Ady Endre,
Babits Mih�ly, Kosztol�nyi Dezs�, J�zsef Attila, Radn�ti Mikl�s, Juh�sz Ferenc volt
azokban az �vekben t�rsam. �ltek a szob�mban, besz�lgett�nk. N�ha az �r�asztalom
f�l� hajoltak, n�zt�k, mit m�velek. Kicsit cs�v�lt�k a fej�ket."
"Mellkasseb�szet a h�tk�znapi gyakorlatban";"Cseke� Attila (szerk.)";"978 963 454
182 0";"Akad�miai
csekeo-mellkassebeszet-a-hetkoznapi-gyakorlatban";"https://doi.org/
10.1556/9789634541820";"2018.06.14 09:08:39";"A k�tet a mellkasseb�szet
legaktu�lisabb k�rd�seit t�rgyalja, amely els�sorban a gyakorl� mellkasseb�szeknek
ny�jt �tmutat�st mindennapos munk�jukhoz. Ugyanakkor hasonl� intenci�val
forgathatj�k a mellkasseb�szeti feladatot is ell�t� traumatol�gusok, de a
mellkasseb�szet hat�rter�let�n tev�kenyked� seb�sz koll�g�k is. Elengedhetetlen
mank�ja a szakvizsg�ra k�sz�l� szakorvosjel�lteknek. Hasznos t�j�koztat�st
kaphatnak a mellkas-seb�szek szakmai partnerei, els�sorban a pulmonol�gusok, de a
mellkasseb�szeti k�zvetlen betegell�t�sban r�szt vev� aneszteziol�gusok �s
onkol�gusok is."
"M�lyintegr�ci�";"Halmai P�ter";"978 963 454 556 9";"Akad�miai
Kiad�";"2020";"Gazdas�g";"https://mersz.hu/kiadvany/701";"https://mersz.hu/halmai-
melyintegracio";"https://doi.org/10.1556/9789634545569";"2020.12.10 15:13:46";"Az
eur�pai integr�ci�, a Gazdas�gi �s Monet�ris Uni� (GMU) a region�lis rendszerek
mindm�ig egyedi, kiv�telesen m�ly �s sz�les form�ja. A GMU a p�nz�gyi
�sszef�gg�seken t�l a sz�lesebb integr�ci�s folyamatba is beilleszt�st ig�nyel. Az
integr�ci�elm�let re�lgazdas�gi (kereskedelem- �s n�veked�selm�leti) �sszef�gg�sei
is megker�lhetetlenek. A k�tet �jszer� �rtelmez�si keretrendszer�nek kiindul�pontja
a kereskedelmi integr�ci�. A kereskedelemelm�let a hagyom�nyos (a konvencion�lis
hat�rint�zked�sekre ir�nyul�) region�lis konstrukci�k meghalad�sak�nt m�ly
(kereskedelmi) integr�ci�nak tekinti a szab�lyoz�si konvergenci�t (s esetleg
tov�bbi m�ly elemeket) is tartalmaz� �j gener�ci�s region�lis meg�llapod�sokat. A
m�lys�g az eur�pai integr�ci� tekintet�ben is d�nt� jelent�s�g� dimenzi�. Egyr�szt
kifejezi a legink�bb el�rehaladott region�lis integr�ci� el�rt szintj�t
(�llapot�t). M�sr�szt jelzi a folyamat ir�ny�t: a m�ly�l�, egyre szorosabb
integr�ci�t, mint fejl�d�si ir�nyzatot. A m�ly (region�lis) integr�ci� (a k�tetben:
m�lyintegr�ci�) rendszerk�nt, konceptu�lis keretk�nt t�rt�n� �rtelmez�se l�nyeges
hozz�j�rul�st �g�r az �tfog� elm�letalkot�shoz. A m� c�lja a m�lyintegr�ci� f�
tartalmi jellemz�inek �s rendszersaj�toss�gainak a felt�r�sa. Alapvet� fontoss�g�
k�rd�sek: Melyek a m�lyintegr�ci�t megalapoz� gazdas�gi mechanizmusok? Hogyan
m�k�dnek azok? Melyek e mechanizmusok meghat�roz� t�nyez�i? Az ""�kon�mia"" az
alc�mben a probl�mak�r rendszerezett k�zgazdas�gtani, sok esetben pedig politikai
gazdas�gtani interpret�ci�j�t jelzi. "
"Menedzsment-tan�csad�si k�zik�nyv";"Po�r J�zsef (szerk.)";"978 963 454 011
Menedzsment";"https://mersz.hu/kiadvany/212";"https://mersz.hu/poor-menedzsment-
tanacsadasi-kezikonyv";"https://doi.org/10.1556/9789634540113";"2017.03.16
11:13:28";"800 oldalas k�nyv a tan�csad�sr�l a digitaliz�ci� kor�ban?! Igen! Tegy�k
f�lre el��t�leteiket! Sokaknak adhat �tleteket, javaslatokat �s megold�sokat, a
vezet�i feladatokat is ell�t�k sz�m�ra, �s nem csak a v�llalati szf�r�ban. A hazai
tan�csad�i szakma elismert vezet�i, tan�csad�i, tr�nerei �s oktat�i adnak gazdag
men�t ehhez. �zlelgess�k �s em�sztgess�k! �lvezetes �s �p�t�! Czak� Erzs�bet
egyetemi tan�r, igazgat� Budapesti Corvinus Egyetem,Gazd�lkod�studom�nyi Kar,
V�llalatgazdas�gtan Int�zet A glob�lis v�ls�g r�d�bbentette a v�llalatok t�bbs�g�t
arra, hogy a sikeres t�l�l�s, a megv�ltozott felt�telekhez t�rt�n� gyors
alkalmazkod�s menedzsel�s�hez nincs kell� tud�suk. Arra is r�d�bbentek, hogy
hi�nyos vezet�i kompetenci�ikat a legolcs�bban �s legszakszer�bben k�ls� tan�csad�
c�gekkel egy�ttm�k�dve er�s�thetik meg. Ez a k�zik�nyv sz�nvonalasan �ttekinti a
tan�csad�i szolg�ltat�sok sz�les k�r�t, nemcsak v�llalati vezet�knek aj�nlhat�, de
kiv�l�an haszn�lhat� a fels�oktat�sban is. Lengyel Imre, az MTA doktora, Akad�miai
D�jas egyetemi tan�r, Szegedi Tudom�nyegyetem Ami�ta az innovat�v tan�csad�i
k�pess�gek a siker kulcsfontoss�g� elem�v� v�ltak a tud�salap� szakmai
szolg�ltat�sok eset�ben, egy ilyen komplex �s sokr�t� k�nyv nagyon hasznos forr�sa
lehet a tan�csad�k �lland�an b�v�l� tud�sb�zis�nak. Aaron Michelin �gyvezet�
igazgat� Enersense International Oy Gyakorl� HR szakemberk�nt,
szervezetfejleszt�k�nt folyamatosan dolgozom tan�csad�kkal, legyenek azok bels�
avagy k�ls� tan�csad�k. Alapvet�en a HR szerepe is a folyamatos bels� fejleszt�s �s
fejl�d�s biztos�t�sa - ez a tev�kenys�g a felgyorsult k�rnyezetben sokszor j�r
egy�tt dilemm�kkal, �s keress�k a tapasztalati tud�st hozz�. Ehhez a munk�hoz
kiv�l� kiindul� �s �sszefoglal� m�vet tart a kez�ben az olvas�. N�lk�l�zhetetlennek
tartok egy ilyen �tfog� m�vet a vezet�k, szervezeti szakemberek �s k�ls� tan�csad�k
polc�r�l. B�rdos Andrea szervezetfejleszt�si vezet� Bonafarm Csoport"
"M�r�s- �s adattudom�ny";"Dab�czi Tam�s, Dobrowiecki Tadeusz, P�lfi Vilmos, P�celi
G�bor, Renczes Bal�zs, Sujbert L�szl�, Virosztek Tam�s";"978 963 454 379
tudom�nyok";"https://mersz.hu/kiadvany/524";"https://mersz.hu/meres-es-
adattudomany";"https://doi.org/10.1556/9789634543794";"2020.03.30 23:22:04";
"M�r�stechnika biom�rn�k�knek";"Sztraka Lajos";"978 963 454 048 9";"Akad�miai
tudom�nyok";"https://mersz.hu/kiadvany/265";"https://mersz.hu/sztraka-
merestechnika-biomernokoknek";"https://doi.org/10.1556/9789634540489";"2020.04.28
17:01:56";"A jegyzet 2020. febru�ri friss�t�se sor�n m�dosult a 2. fejezet, illetve
a jegyzetet egy F�ggel�kkel eg�sz�tette ki a szerz�. A friss�t�sre az�rt volt
sz�ks�g, mert 2019. m�jus 20-�n �letbe l�pet az SI rendszer 7 alapegys�g�nek �j,
egys�ges �s v�gleges defin�ci�ja. A tov�bbiakban az alapegys�geket term�szeti
�lland�kkal defini�lj�k, amelyek �rt�k�t r�gz�tett�k, tov�bb nem pontos�that�k.
Ezzel az alapegys�gek defin�ci�ja �s megval�s�t�sa �lesen sz�tv�lt. A defin�ci�k
t�k�letesen pontos �rt�keket adnak, a megval�s�t�sok (els�rend� etalonok)
pontoss�ga viszont javulhat."
"M�rn�ki sz�m�t�sok";"Bics�k Gy�rgy";"978 963 454 281 0";"Akad�miai
tudom�nyok";"https://mersz.hu/kiadvany/461";"https://mersz.hu/bicsak-mernoki-
szamitasok";"https://doi.org/10.1556/9789634542810";"2019.05.31 14:11:13";"Hab�r az
egyetemi tanulm�nyaink alatt viszonylag sz�les k�r� matematikai ismeretek ker�lnek
�tad�sra, azok gyakorlati haszn�lhat�s�ga sokszor nem teljesen egy�rtelm�, vagy
csak k�s�bbi tanulm�nyok sor�n ker�lnek el�. Az egyes numerikus m�dszerek l�nyege,
hogy az egzakt, olykor igen bonyolult �s m�veletig�nyes matematikai megold�s
helyett egy aritmetikai egyenletekb�l fel�p�l� algoritmus seg�ts�g�vel a pontos
eredm�nyt csak megk�zel�ts�k valamilyen pontoss�ggal. A f�l�v sor�n kezd�sk�nt
megn�zz�k azt, hogy numerikus algoritmusok haszn�lata sor�n milyen hib�kkal kell
sz�molnunk, mi okozza �ket, milyen hat�sa lehet a v�geredm�nyre, hogyan
terjedhetnek tov�bb. A tov�bbi fejezetek 3 f� t�mak�rbe sorolhat�k: -
g�rbeilleszt�si elj�r�sok; - numerikus deriv�l�s �s integr�l�s; - optimaliz�ci�s
elj�r�sok. "
"Mert ha irunk n�pdalt, m�rt ne n�pmes�t?";"Guly�s Judit";"978 963 454 559
0";"Akad�miai
Kiad�";"2020";"N�prajz";"https://mersz.hu/kiadvany/721";"https://mersz.hu/gulyas-
mert-ha-irunk-nepdalt-miert-ne-nepmeset";"https://doi.org/
10.1556/9789634545590";"2020.05.23 02:10:06";"A k�tet azt a k�rd�st vizsg�lja, hogy
a reformkori magyar kult�r�ban, a n�pk�lt�szet �s az irodalom egyre intenz�vebb
k�lcs�nhat�s�nak id�szak�ban milyen k�s�rleteket tettek az elit kult�ra bizonyos
k�pvisel�i arra n�zv�st, hogy egy addig els�sorban a sz�belis�gben hagyom�nyoz�d�
narrat�v m�fajt, a t�nd�rmes�t beillessz�k a nemzeti irodalom m�faji rendszer�be.
Az �n. n�pies k�lt�k egy r�sz�nek az 1840-es �vek k�zep�n Pet�fi �ltal l�trehozott
(majd felsz�molt), az irodalomt�rt�neti eml�kezet sz�m�ra �rz�kelhet�v� tett
triumvir�tusa"", vagyis Pet�fi S�ndor, Tompa Mih�ly �s Arany J�nos 1845 �s 1847
k�z�tt, h�rom �v leforg�sa alatt jelentetett meg olyan elbesz�l� k�ltem�nyeket,
amelyekhez a n�pmese vagy a n�pmonda szerz�i m�fajmegjel�l�st t�rs�tott�k (J�nos
vit�z; N�preg�k, n�pmond�k; R�zsa �s Ibolya). A k�tet e h�rom m�
keletkez�st�rt�net�t �s 19. sz�zadi fogadtat�s�t pr�b�lja meg dokument�lni. Ezen
t�lmen�en a magyar mesekutat�s t�rt�net�t �ttekintve a korai magyar mesek�ziratok
�s mesekiad�sok kapcs�n foglalkozik a n�pmese �s az irodalmi mese viszony�r�l
kialak�tott k�pzetek problematikus volt�val, a sz�belis�g �s az �r�sbelis�g k�z�tti
m�diumv�lt�s k�vetkezm�nyeivel, valamint a textualiz�ci�s elj�r�sok �s a hiteless�g
k�rd�s�nek �sszef�gg�seivel. "
"Metafizika";"T�zs�r J�nos";"978 963 059 816 3";"Akad�miai
Kiad�";"2016";"Filoz�fia";"https://mersz.hu/kiadvany/96";"https://mersz.hu/tozser-
metafizika";"https://doi.org/10.1556/9789630598163";"2016.08.17 16:52:54";"Az, hogy
vajon minden mindennel �sszef�gg-e, a metafizika fog�s k�rd�sei k�z� tartozik. De
ak�rmi is legyen a v�lasz erre a k�rd�sre �ltal�ban a l�tez�kre n�zve, az biztos,
hogy a metafizikai elm�letekben minden mindennel �sszef�gg. B�rhol pr�b�lunk
bej�r�st keresni a metafizikai probl�m�k sz�vev�nyes vil�g�ba, mindig �gy �rezz�k,
el�sz�r m�s �s m�s probl�m�k szorulnak tiszt�z�sra. T�zs�r J�nos k�nyve olyan
bevezet�st ny�jt a metafizik�ba, amely ezzel a neh�zs�ggel a lehet� legsikeresebben
birk�zik meg. A szerz� rendk�v�l alaposan v�giggondolta, hogyan �rdemes sorba
rendezni az �ltala t�rgyalt t�mak�r�ket, �s a t�le megszokott k�m�letlen
pontoss�ggal vezeti v�gig az olvas�t a tulajdons�gok, esem�nyek, modalit�s,
szubsztancia, id�beni azonoss�g �s a ment�lis oks�g k�l�nb�z� elm�letein. T�zs�r
nagyon vil�gosan, pontosan �s rendk�v�l �lvezetesen �r. Ha valaki tudni szeretn�,
hogy a mai filoz�fusok mit gondolnak azokr�l a nagy metafizikai k�rd�sekr�l, melyek
Arisztotel�szt, Aquin�i Szent Tam�st, Descartes-ot �s m�sokat foglalkoztatt�k,
akkor ebb�l a k�nyvb�l megtudhatja. A filoz�fia nem megtanul�sra v�r�, j�l
megalapozott igazs�gok gy�jtem�nye, hanem riv�lis �ll�spontok�, mellett�k �s
ellen�k sz�l� �rvek�, s T�zs�r ilyennek is �br�zolja. K�pet ad arr�l, hogy mit is
jelent ma filozof�lni. Els�rang� tank�nyv. "
"Mez�gazdas�gi n�v�nyek �lettana";"Peth� Menyh�rt";"978 963 059 831 6";"Akad�miai
Kiad�";"2016";"Biol�gia";"https://mersz.hu/kiadvany/100";"https://mersz.hu/petho-
mezogazdasagi-novenyek-elettana";"https://doi.org/
10.1556/9789630598316";"2016.08.17 16:56:53";"A viszonylag b�s�ges k�lf�ldi �s
szeg�nyes hazai n�v�ny�lettani tank�nyvek, k�zik�nyvek mellett alig tal�lkozunk a
sz�nt�f�ldi n�v�nytermeszt�s �s kert�szet elm�leti megalapoz�s�t szolg�l�
n�v�ny�lettani munk�kkal. Ezt a hi�nyt p�tolta a jelen munka 1984-es kiad�sa. A
h�rom �vtizedes egyetemi oktat�i tapasztalatokkal kialak�tott tematika
hangs�lyozottan foglalkozott a termesztett n�v�nyek szervesanyag-termel�s�nek
n�v�ny�lettani alapjaival. Az �j tudom�nyos eredm�nyek alapj�n �tdolgozott m�
hangs�lyos r�sze az anyagcsere-�lettan, a bioregul�ci�, a stresszfiziol�gia,
valamint a term�sk�pz�s �lettana. A k�zik�nyv hasznos seg�ts�get ny�jt a
n�v�ny�lettan hazai fels�oktat�s�ban, ugyan�gy hasznos�thatj�k a kor�bban v�gzett
szakemberek is."
"Mi a csal�d?";"Husz Ildik� (szerk.)";"978 963 454 872 0";"Akad�miai
husz-mi-a-csalad";"https://doi.org/10.1556/9789634548720";"2022.12.21 15:26:26";"A
mindennapokban minket k�r�lvev�, a csal�d k�pzet�nek el�h�v�s�ra szolg�l� k�peken,
plak�tokon, piktogramokon legt�bbsz�r any�t �s ap�t l�tunk egy vagy t�bb gyerekkel.
A vizu�lis reprezent�ci�k az �gynevezett nukle�ris csal�d ide�j�t jelen�tik meg,
egy olyan �letk�z�ss�g�t, amelyre a h�tk�znapi sz�haszn�latban gyakran utalunk A
CSAL�D-k�nt. De vajon val�ban csak ezt az �letk�z�ss�get tekinthetj�k csal�dnak? A
h�zass�g, az intimit�s, a sz�l�s�g, az ezekre vonatkoz� jogok �s k�teless�gek
rendszere ter�n olyan forradalmi v�ltoz�soknak voltunk �s vagyunk jelenleg is
tan�i, amelyek �jragondol�sra k�sztetnek a csal�d fogalm�val kapcsolatban. A mai
t�rsadalmakban egyre kev�sb� gondolhatunk arra �gy, mint f�rj-feles�g-gyerek
h�rmas�ra, hiszen sokf�le m�s �letk�z�ss�ggel is tal�lkozunk, amelyek szint�n
ig�nylik a csal�dk�nt val� elismer�st. Ebben a k�nyvben annak bemutat�s�ra
v�llalkozunk, hogy milyen k�l�nb�z� elk�pzel�sek l�teznek a mai Magyarorsz�gon
arr�l, hogy mi is a csal�d. A lehets�ges megk�zel�t�sek k�z�l egyar�nt foglalkozunk
a lakoss�g csal�dfogalmaival �s a csal�di �let m�k�d�s�re hat� int�zm�nyek
manifeszt vagy l�tens csal�d-defin�ci�ival, r�mutatva a k�l�nbs�gekb�l ered�
lehets�ges �tk�z�sekre is. A k�tet szerz�i t�bbf�le diszcipl�n�t k�pviselnek, van
k�zt�k szociol�gus, antropol�gus, nyelv�sz �s jog�sz is, ami lehet�v� teszi a t�ma
t�bb szempontb�l t�rt�n� bemutat�s�t. "
"Mi a m�alkot�s?";"Kulcs�r Szab� Ern�";"978 963 454 812 6";"Akad�miai
szabo-mi-a-mualkotas";"https://doi.org/10.1556/9789634548133";"2022.10.25
16:34:10";"Azon t�l, hogy legel�sz�r is nyelvi k�pz�dm�ny, az irodalmi m�alkot�snak
nincs id�tlen l�nyege. Ugyanakkor minden nagy korszakban l�nyegi ism�rvek alapj�n
tekint�nk m�alkot�snak egy sz�veget. Az �rtelmez�s gyakran m�gis �gy l�t munk�hoz,
mintha m�r mindig is tudn�, mi �s mik�nt tesz m�alkot�ss� egy sz�veget, s�t, mintha
eleve elint�zett k�rd�s volna, hogy mi sz�m�t m�alkot�snak egy�ltal�n. Kiv�lt pedig
nagy m�alkot�snak. A k�nyv a strukturalizmus nagy hat�s� t�rbeli m�fogalm�val
szemben a sz�veg �s az olvas�s k�ztes ter�ben megk�pz�d� m�alkot�snak abb�l az
id�beli l�tm�dj�b�l indul ki, amely a m�v�szeti �gak k�z�l egyed�l m�g a zen�nek
saj�tja. A l�tm�dja fel�l megvil�g�tott m�alkot�s ugyanis a maga kett�s
id�szerkezete j�volt�b�l egyszerre van belefoglalva az olvas�si esem�nybe �s
beillesztve a k�lt�szet sz�ntelen mozg�sban l�v� hat�st�rt�net�be. A k�tet el�bb a
sz�veg m�v� v�l�s�nak probl�m�it t�rgyalja, majd olyan irodalmi olvas�sm�dra tesz
k�s�rletet, amely megker�lhetetlennek tekinti a k�zl�s hangolt besz�dszer�s�g�t s
vele a dikci�, a modalit�s, a ritmus, a proz�dia, a dallamvonal �s a fraz�roz�s
po�tikai teljes�tm�ny�t. Mert n�lk�l�k a m�beli igazs�g nem m�v�szetk�nt t�rt�nik
meg vel�nk. A k�lt�szetben Rilke, Babits, Benn, Szab� L�rinc �s Nemes Nagy, az
epik�ban Stendhal, Tolsztoj, Flaubert, Hamsun, Kosztol�nyi �s M�rai alkot�sai
�llnak az �rtelmez�sek el�ter�ben. A szakmai �rt�kel�sb�l: A bonyolult
�sszef�gg�seket vil�gos okfejt�ssel t�rgyal�, m�dszertani �rtelemben is hi�nyp�tl�
k�nyv nemcsak a szakemberek �s a m�velt k�z�ns�g k�reiben tal�lja majd meg
�rdekl�d� olvas�it, hanem az egyetemeken is fontos oktat�si seg�danyag lehet, mint
ahogy 20. sz�zadi irodalmi hagyom�nyaink k�z�piskolai k�zvet�t�s�t is hat�konyan
seg�theti el�. (Szir�k P�ter) "
"Migr�ci� �s migr�ci�s sz�nd�k: egy int�zm�nyi k�zgazdas�gtani elm�let";"Golovics
J�zsef";"978 963 454 675 7";"Akad�miai
golovics-migracio-es-migracios-szandek-egy-intezmenyi-kozgazdasagtani-
elmelet";"https://doi.org/10.1556/9789634546757";"2021.05.28 08:58:45";"Milyen
t�nyez�k befoly�solj�k az emberek migr�ci�s hajland�s�g�t �s d�nt�seit? A k�nyv a
szakirodalomban fellelhet� migr�ci�s elm�letek �ttekint�s�n t�l egy int�zm�nyi
k�zgazdas�gtani modellt v�zol fel, amelynek seg�ts�g�vel �rtelmezhet�v� v�lnak az
egy�n migr�ci�s sz�nd�k�nak mozgat�rug�i. Ezen int�zm�nyi megk�zel�t�s sz�mol az
int�zm�nyrendszer min�s�g�vel, az abba vetett bizalom er�ss�g�vel, a mobilit�s
tranzakci�s k�lts�geivel, az orsz�g-specifikus beruh�z�sok nagys�g�val, valamint az
altruizmuson kereszt�l megjelen� h�s�g �rz�s�vel is. A k�tet az elm�leti
�sszef�gg�sek mellett sz�l a migr�ci�s statisztik�k haszn�latakor jelentkez�
kih�v�sokr�l, valamint a modell empirikus tesztel�s�re szolg�l� vizsg�lat
eredm�nyeit is tartalmazza."
"Mikro�kon�mia k�z�pfokon";"Varian Hal R.";"978 963 059 809 5";"Akad�miai
Kiad�";"2016";"Gazdas�g";"https://mersz.hu/kiadvany/164";"https://mersz.hu/varian-
mikrookonomia-kozepfokon";"https://doi.org/10.1556/9789630598095";"2016.11.17
14:57:50";"Hal Ronald Varian korszakalkot� m�ve nyolc angol nyelv� kiad�st �rt meg,
amelynek a legfrissebb magyar v�ltozat�t tartja kez�ben az olvas�. A m� 37 fejezete
b�ven tartogat �jdons�gokat a kor�bbi magyar kiad�sokhoz k�pest: a j�t�kelm�leti
alkalmaz�sokat �s a viselked�si k�zgazdas�gtant bemutat� fejezeteket, a
meg�jult/moderniz�lt �rver�sekkel foglalkoz� r�szt, t�bb mint 20 �j p�ld�t, amelyek
mindegyike valamely, a 21. sz�zad gazdas�gi �lete �ltal felvetett, t�bbnyire k�z
ismert helyzetet �r le a k�zgazdas�gi modellek nyelv�n. Mindez bizony�tja, hogy Hal
Varian szellemi frissess�ge semmit nem kopott az �vek sor�n, s sz�m�ra is kih�v�s a
glob�lis olvas�k�z�ns�g szolg�lata. Hal Varian 1947-ben sz�letett, a kaliforniai
Berkeley University professzor emeritusa. Rendszeresen publik�l �s nekifog A
mikro�kon�mia k�z�pfokon �jabb kiad�sainak. Mindegyik kiad�s hoz valami �jat,
izgalmasat, �rdekeset, amit�l a k�nyv tov�bbra is a legelismertebb mikro�kon�miai
tank�nyvek k�z� tartozik."
"Mikrosz�m�t�g�pek a j�rm�technik�ban";"Gyenes K�roly";"978 963 454 711
tudom�nyok";"https://mersz.hu/kiadvany/894";"https://mersz.hu/gyenes-mechatronika-
es-mikroszamitogepek";"https://doi.org/10.1556/9789634547112";"2021.09.21
11:18:50";"A k�tet els�sorban a BME K�zleked�sm�rn�ki Kar mesterszakos hallgat�i
sz�m�ra k�sz�lt az azonos nev� t�rgy seg�dletek�nt, de hasznos lehet a logisztika,
elektrotechnika �s sz�m�t�stechnika t�m�i ir�nt �rdekl�d� hallgat�k sz�m�ra is. A
szerz� azoknak a mechatronika, elektronika �s sz�m�t�stechnika ir�nt elk�telezett
hallgat�knak aj�nlja, akik TDK-munk�t k�sz�tenek, de hasznos lehet a diplomamunk�t
�r�k �s az �llamvizsg�ra felk�sz�l�k sz�m�ra is. "
"Mi, magyarok";"Nemesk�rty Istv�n";"978 963 454 041 0";"Akad�miai
nemeskurty-mi-magyarok";"https://doi.org/10.1556/9789634540410";"2017.03.16
11:57:01";"Ez a m� nem sz�raz t�rt�nettudom�nyi �rtekez�s, hanem - mint ahogy azt
m�r Nemesk�rty Istv�nt�l megszoktuk - lebilincsel�en izgalmas, nagyszer� olvasm�ny,
mely hozz�seg�thet ahhoz, hogy m�ltunkat v�gigk�s�rve jobban meg�rthess�k
jelen�nket. A szerz� Magyarorsz�g t�rt�net�t dolgozza fel, id�rendben haladva a
honfoglal�st�l eg�szen 1947-ig, a p�rizsi b�k�ig. �gy olvashatunk az �llamalap�t�
Szent Istv�nr�l �s a t�bbi �rp�d-h�zi kir�ly uralkod�s�r�l, az Anjouk kor�r�l, a
Hunyadiak dics�s�g�r�l, a t�r�k megsz�ll�sr�l �s a h�rom r�szre szakadt orsz�g
keserveir�l. A szerz� el�nk t�rja a kuruc vil�got, r�szletesen bemutatja a Habsburg
Birodalmat, �r a jakobinus mozgalomr�l, a nap�leoni h�bor�kr�l, a reformkorr�l,
valamint a 48-as polg�ri forradalomr�l �s szabads�gharcr�l, majd az ezt k�vet�
kiegyez�sr�l. K�l�n fejezet sz�l az els� vil�gh�bor� trag�di�j�r�l, majd pedig a
trianoni b�k�t�l a p�rizsi b�k�ig terjed� t�rt�nelmi id�szakr�l."
"Minden Eg�sz elt�r�tt";"Murak�zy L�szl� (szerk.)";"978 963 059 772 2";"Akad�miai
murakozy-minden-egesz-eltorott";"https://doi.org/10.1556/9789630597722";"2016.12.04
08:07:50";"K�nyv�nk az Akad�miai N�v�d�jas Gazdas�gpolitikai kerekasztal sorozatnak
imm�r a hatodik k�tete. A k�tet szerz�i komparat�v k�zel�t�sben elemzik
Magyarorsz�g n�veked�si lehet�s�geit, annak eur�pai felt�telrendszer�t. Mint az
�tteremt�s �s �tf�gg�s�g v�ls�gos k�rnyezetben alc�m is utal r�, olyan p�ly�t kell
tal�lnunk, amely - tanulva a sikeres nemzetk�zi tapasztalatokb�l - szak�t a
lemarad�st konzerv�l� �s er�s�t� magyar gyakorlattal. Szerz�k: BENCZES ISTV�N a
Budapesti Corvinus Egyetem Vil�ggazdas�gi Tansz�k�nek habilit�lt egyetemi docense,
junior pr�ma- �s K�ldor-d�jas k�zgazd�sz. CSABA L�SZL� akad�mikus, egyetemi tan�r.
�r�sai 20 orsz�gban jelentek meg. T�bb mint 200 tudom�nyos k�zlem�ny szerz�je.
GY�RFFY D�RA a P�zm�ny P�ter Katolikus Egyetem habilit�lt egyetemi docense.
Tanulm�nyait a Harvard Egyetemen �s a K�z�p-eur�pai Egyetemen v�gezte. JANKOVICS
L�SZL� az Eur�pai Bizotts�g Magyarorsz�gi K�pviselete gazdas�gi attas�ja.
Rendszeresen publik�l a fisk�lis �s monet�ris politika k�rd�seiben. MURAK�ZY L�SZL�
a debreceni K�zgazdas�gtudom�nyi Kar alap�t�ja, 2000 �s 2004 k�z�tt els� d�k�nja. A
Gazdas�gpolitikai kerekasztal sorozat szervez�je. PAL�CZ �VA a Kopint-T�rki
Konjunkt�rakutat� Zrt. vez�rigazgat�ja. Az ELTE Politol�giai Int�zet �raad� tan�ra.
A Magyar K�zgazdas�gi T�rsas�g aleln�ke. REZESSY GERGELY tanulm�nyait a Budapesti
K�zgazdas�gtudom�nyi Egyetemen v�gezte. A Budapest Corvinus Egyetemen doktorandusz
�s �raad� tan�r. T�R�K �D�M az MTA rendes tagja, egyetemi tan�r. Tagja az MTA
eln�ks�g�nek. Eddig hat k�nyve �s t�bb mint 150 foly�iratcikke jelent meg. VERES
ANITA az MTA-PE Region�lis Innov�ci�s �s Fejl�d�stani H�l�zati Kutat�csoport
tudom�nyos seg�dmunkat�rsa, PhD-jel�lt."
"Mind the Gap";"B�dis G�bor";"978 963 454 224 7";"Akad�miai
Kiad�";"2018";"Turizmus";"https://mersz.hu/kiadvany/302";"https://mersz.hu/bodis-
mind-the-gap";"https://doi.org/10.1556/9789634542247";"2018.04.23
10:58:54";"Szeml�letes, �rthet� �s inspir�l� marketing tank�nyv, mely nem csak
azoknak adhat nagy seg�ts�get, akik turisztikai m�rk�z�ssal foglalkoznak. A k�nyv
turisztikai m�rk�z�s p�ld�in kereszt�l j�l �rthet�v� v�lik maga a m�rka�p�t�s
gyakorlata. Kassitzky Attila, kommunik�ci�s igazgat� Magyar Turisztikai �gyn�ks�g
Inspir�l�! Ezzel a jelz�vel tudn�m egy sz�ban elmondani a k�nyvr�l alkotott
v�lem�nyem. K�zvetlen, k�nnyen �rtelmezhet�, modern st�lusban �r�dott, ugyanakkor
kifejezetten informat�v �s mag�val ragad�. Csak aj�nlani tudom mindenkinek, aki
szeretne naprak�sz inform�ci�kkal rendelkezni a marketing, turizmusmarketing
ter�let�n, valamint szeretne seg�ts�get kapni ahhoz, hogy el�h�vhassa az �nmag�ban
rejl� kreativit�st �s lehet�s�geket. Csurg� J�zsef, egyetemi hallgat� Ez a k�nyv
kreat�v �s innovat�v megk�zel�t�st k�n�l a marketing �s a m�rk�z�s t�mak�r�ben. A
szerz� �tv�zi az elm�letet a gyakorlattal a turisztikai c�lpontok �s szolg�ltat�sok
�rdekes �s j�l megv�lasztott p�ld�in kereszt�l. Hasznos mindazoknak, akik szeretn�k
felfedezni a m�rk�z�s �sszetetts�g�t �s alkalmaz�s�t a k�l�nb�z� helyzetekben. Dr.
Melanie Kay Smith, egyetemi docens Budapesti Metropolitan Egyetem A k�tet 2020-t�l
a Turizmus �s mobilit�s c�m� online sorozat tagjak�nt jelenik meg. "
"Mi otthon f�lre vagyunk vezetve";"Venkovits Bal�zs";"978 963 615 080 8";"Debreceni
Egyetemi
mersz.hu/venkovits-mi-otthon-felre-vagyunk-vezetve";"https://doi.org/
10.5484/9789636150808";"2023.05.03 08:31:08";"Soksz�n� �s �rdekes csoport j�tszott
fontos szerepet abban, hogy a 19. sz�zad sor�n a magyar olvas�k tal�lkozhattak az
akkor nagyr�szt ismeretlen Mexik�val. �k voltak azok, akik ekkor eljutottak az
�szak-amerikai orsz�gba �s tapasztalataikr�l magyar nyelv� cikkekben �s k�nyvekben
sz�moltak be. Ott volt k�zt�k Kossuth Lajos mexik�i v�llalkoz�sokba kezd� titk�ra,
a pesti �llatkert egyik tudom�nyosan elismert (b�r sokszor nagyotmond�) alap�t�ja,
egy nemesi sz�rmaz�s� forradalm�r �s �tt�r� fot�s, kiv�ndorl�b�l lett f�konzul,
Habsburg Miksa katon�i �s egy n�i turista, aki f�rje hal�l�t k�vet�en fogott nagy
utaz�sokba. �r�saik val�di kincsesb�ny�k: egyr�szt bemutatj�k a 19. sz�zad m�sodik
fel�nek Mexik�j�t (�s a sz�lesebb r�gi�t), olyan inform�ci�kat ny�jtva az orsz�gr�l
�s az ott �l�kr�l, amelyek m�s forr�sb�l nem el�rhet�ek; m�sr�szt pedig olyan
egyedi r�l�t�st biztos�tanak az 1849-es forradalmat k�vet� magyar �vtizedekre,
amelynek seg�ts�g�vel sokat megtudhatunk saj�t m�ltunkr�l, t�rt�nelm�nkr�l �s
kult�r�nkr�l is. A k�nyv az 1850-es �vek �s 1910 k�z�tt megjelent �r�sokat mutatja
be, azt az id�szakot fogja �t, amely az els� r�szletes, magyar nyelv� le�r�sok
el�rhet�v� v�l�s�t�l a mexik�i forradalom kit�r�s�ig �vel. Az �tle�r�sok
seg�ts�g�vel az olvas� is egy�tt utazhat a korabeli magyarokkal, megismerheti
t�rt�net�ket, �let�tjukat �s az �ket foglalkoztat�, illetve befoly�sol� t�nyez�ket.
Dr. Venkovits Bal�zs a Debreceni Egyetem AngolAmerikai Int�zet�nek adjunktusa.
Kutat�si ter�letei els�sorban az amerikaimagyar kapcsolatok, az utaz�si irodalom �s
utaz�st�rt�net, illetve az �szak-Amerik�ba ir�nyul� magyar kiv�ndorl�s. Ezen
t�m�kban sz�mos tanulm�nya jelent meg angol, magyar �s spanyol nyelven
magyarorsz�gi �s k�lf�ldi k�tetekben �s foly�iratokban egyar�nt. A Debreceni
Egyetemen egyebek k�z�tt amerikai t�rt�nelmet, civiliz�ci�t �s ford�t�stechnik�t
oktat."
"Mit is iszunk?";"Berta Ren�ta, Adamcsik Orsolya, Galambos Ildik�, Kov�cs
Nikoletta, Ma�sz G�bor, Zr�nyi Zita, Tomb�cz Etelka";"978 963 454 850 8";"Akad�miai
Kiad�";"2022";"K�mia,
K�rnyezettudom�ny";"https://mersz.hu/kiadvany/1011";"https://mersz.hu/mit-is-
iszunk";"https://doi.org/10.1556/9789634548508";"2022.11.11 15:50:27";"A m�anyagok
mesters�gesen el��ll�tott, szintetiz�lt term�kek, a m�lt sz�zadban elind�tott ipari
gy�rt�suk volumene �s sokf�les�ge rohamosan az ezredfordul�n megk�tszerezett
glob�lis �vi term�ssel n�vekszik. A m�anyagterm�kek m�ra m�r n�lk�l�zhetetlenek a
mindennapi �let�nkben, azonban term�szetidegen anyagok, a sokf�le m�anyagterm�k
t�bb mint sz�z �ve, nagyr�szt hullad�kk�nt halmoz�dik a F�ld�n. A k�rnyezetben
sz�tsz�r�dott m�anyagdarabok f�leg a mechanikai er�k �s az UV sug�rz�s hat�s�ra
apr�z�dnak, id�vel mikro- (5 mm alatti) �s m�g kisebb, nanom�anyag- (1 m alatti)
szemcs�kk� alakulnak. A leveg�ben, a vizekben �s a talajokon sz�tsz�r�dnak,
bel�egezve, lenyelve beker�lnek a t�pl�l�kl�ncba, �s a szervezetben mindenhov�
behatolnak. A k�nyv hat f� fejezet�ben bemutatjuk a mikrom�anyagok fontosabb
tulajdons�gait, t�rgyaljuk el�fordul�sukat k�l�nb�z� t�pus� vizkben (felsz�ni v�z,
iv�v�z palackozott, illetve csapv�z, �s nem iv�v�z ipari vizek �s szennyv�z),
ismertetj�k a mikro-/nanom�anyagok eg�szs�g�gyi hat�sait, a t�rv�nyi
szab�lyoz�sukat (EU �s magyar), a kimutat�si lehet�s�geket, az analitikai
m�dszereket �s v�g�l a mikroszennyez�- �s mikrom�anyag-mentes v�zel��ll�t�si
technik�kat k�l�nb�z� nyersvizek eset�n."
"Mit�l tudom�ny a pszichol�gia?";"Dienes Zolt�n";"978 963 059 843 9";"Akad�miai
dienes-mitol-tudomany-a-pszichologia";"https://doi.org/
10.1556/9789630598439";"2016.10.19 09:06:27";"Mit�l tudom�ny a pszichol�gia? Milyen
logika h�z�dik meg a pszichol�giai kutat�sok m�g�tt? Alapvet� fontoss�g� k�nyv�ben
Dienes Zolt�n a tudom�nyfiloz�fia �s a statisztika kulcsprobl�m�it mutatja be,
melyek k�zvetlen�l �s h�sba v�g�an �rintik a pszichol�giai kutat�s gyakorlat�t. A
k�nyv a kutat�s �s pszichol�giaoktat�s szempontj�b�l megker�lhetetlen, a hallgat�k
sz�m�ra mindeddig nem vagy nehezen hozz�f�rhet� elm�leti vit�k �s nagy hat�s�
gondolkod�k k�r� �p�l. Dienes vil�gos �s g�rd�l�keny st�lusban ismerteti Popper,
Kuhn �s Lakatos, Neyman �s Pearson, Bayes, Fisher �s Royall elk�pzel�seit. Sz�les
k�r� tan�t�si tapasztalat�b�l kiindulva a szerz� p�ld�it a pszichol�gia tudom�nyos
gyakorlat�b�l mer�ti, �gy a k�nyv mind a pszichol�giai kutat�sm�dszertan, mind
pedig az elm�leti �s t�rt�neti t�m�kkal foglalkoz� szemin�riumok �s el�ad�sok
ide�lis seg�dk�nyve. Azoknak az �rdekl�d� halad� tanul�knak �s kutat�knak, akik
haszn�lni szeretn�k a k�nyvben bemutatott statisztikai megk�zel�t�seket, a
k�vetkez� internetes oldalt javasoljuk:
http://www.lifesci.sussex.ac.uk/home/Zoltan_Dienes/inference/. ""Egy j� tank�nyv
legyen j�l tanulhat�, tan�that� �s sz�mon k�rhet�. Ez a k�nyv mindh�rom
k�vetelm�nyt maxim�lisan kiel�g�ti, ezenk�v�l nemcsak tanuls�gos, hanem
sz�rakoztat� olvasm�ny is: a klasszikus angol humor legkiv�l�bb hagyom�nyaira
�p�l."" (M�r� L�szl�)"
"Mobility and active lifestyle in tourism";"Melinda J�szber�nyi (ed.)";"978 963 454
797 6";"Akad�miai
mobility-and-active-lifestyle";"https://doi.org/10.1556/9789634547976";"2022.06.17
08:49:31";"Passenger transport merging different sub-sectors such as urban and road
transport (e.g., coaches, automobiles, public transport), rail transport (e.g.,
luxury tourist trains), water transport (e.g., maritime or river cruises), and
aviation (e.g., airlines, special air transport options such as ballooning or hang
gliding) is the cornerstone of tourism. The strong relationship between the fields
of tourism requires an understanding of the theoretical background of tourism. In
the first part of the book, the essentials of tourism, transport, and their
interactions are presented. The book also focuses on innovative transport solutions
(e.g., automation, shared mobility) that could transform passenger transport and
tourism in the near future. In the second part, the characteristics of active
tourism, one of the most emerging areas of recreational tourism are presented in
detail. Based on the current trends, the conceptual framework, the supply and
demand side of recreation and sport tourism are described in detail. The main
trends, drivers and achievements of sports tourism are illustrated by Hungarian and
international examples. "
"Modern �raz�s";"Danyi P�l, Rekettye G�bor, Veres Istv�n";"978 963 454 565
mersz.hu/danyi-rekettye-veres-modern-arazas";"https://doi.org/
10.1556/9789634545651";"2020.12.21 16:21:15";"Mennyi�rt adjam? Mennyi�rt vegyem?
Keresked�i �s fogyaszt�i oldalr�l is kiemelten fontos ez a k�rd�s! Elad�i
szempontb�l a megfelel� �rk�pz�s alkalmaz�sa d�nt�en befoly�solja a v�llalkoz�s
profitj�t �s n�veked�si lehet�s�geit. A Modern �raz�s sz�les k�r�en bemutatja, hogy
milyen szempontokat �rdemes figyelembe venni az �rk�pz�sben a 21. sz�zad leg�jabb
technol�gi�it is felhaszn�lva. Hi�nyp�tl� munka, b�tran aj�nlom minden kereskedelmi
szerepl�nek, legyen az hagyom�nyos �ruh�z vagy �ppen webshop. R�cz Csaba �gyvezet�
igazgat�, �rukeres�.hu Aj�nlom ezt a k�nyvet azoknak, akik most akarnak
megismerkedni az �raz�s izgalmas vil�g�val, akik az �rd�nt�sek �sszef�gg�seit �jra
v�gig akarj�k gondolni, alapvet� ter�leteit sz�mba akarj�k venni. Azoknak f�k�pp
aj�nlom, akik a mai �lenj�r� gyakorlatot akarj�k megismerni, �t akarj�k l�tni a
digitaliz�ci� erre a ter�letre kifejtett hat�s�t, az MI megjelen�s�nek
k�vetkezm�nyeit, az erre alapozott �j �zleti modellek m�k�d�s�t, a startupok
�rd�nt�seinek kereteit. Friss p�ld�kkal, esetekkel ad a k�nyv impulzusokat a hazai
�s a nemzetk�zi piacra vonatkoz� v�llalkoz�i d�nt�sek ir�nyainak kialak�t�s�hoz.
T�r�csik M�ria egyetemi tan�r, P�csi Tudom�nyegyetem K�zgazdas�gtudom�nyi Kar A
helyes �raz�ssal sokat nyerhetsz, de a rosszal m�g t�bbet veszthetsz. A j� �raz�s
megtanulhat�, ebb�l a kiv�l� k�nyvb�l, amely a kezd� v�llalkoz�kat felk�sz�ti a
helyes �r kialak�t�s�ra. S�t mi t�bb, felh�vja a figyelmet a buktat�kra, amelyekbe
oly gyakran belebotlik a csak az �szt�neire hallgat� v�llalkoz�. F�l �ron szinte
minden eladhat�, csakhogy abb�l nem �l�nk meg mondta gyakran Br�ckner Istv�n, a
Centrum �ruh�zak legend�s vez�rigazgat�ja. Ez a k�nyv megtan�tja, hogyan lehet
megtal�lni azt az �rat, amelyet m�lt�nyosnak tal�lnak a vev�k is, �s nyeres�gess�
teszik a v�llalkoz�st is. Vecsenyi J�nos v�llalkoz�sfejleszt�si coach, GE-EIT
Health Venture Lab, Professor Emeritus (BCE �s BME) "
"Modern v�llalat�rt�kel�s";"Tak�cs Andr�s";"978 963 454 663 4";"Akad�miai
Kiad�";"2021";"Gazdas�g";"https://mersz.hu/kiadvany/827";"https://mersz.hu/takacs-
modern-vallalatertekeles";"https://doi.org/10.1556/9789634546634";"2021.04.30
11:18:39";"A v�llalat�rt�kel�s az �zleti tudom�nyok �n�ll� ter�letek�nt t�bb mint
egy �vsz�zados m�ltra tekint vissza. Az eltelt �vtizedek sor�n kutat�k sz�zait
foglalkoztatta az a k�rd�s, hogy mik�nt lehet a v�llalat, illetve a v�llalati
�zletr�sz val�di, bels� �rt�k�t defini�lni �s meghat�rozni, ami a szakter�let
jelent�s fejl�d�s�t, nagy jelent�s�g� tudom�nyos eredm�nyek megsz�let�s�t
eredm�nyezte. A v�llalat�rt�kel�s azonban j�val t�bb egy elm�leti tudom�nyn�l,
hiszen a c�g�rt�kbecsl�s komoly gyakorlati jelent�s�ggel b�r a mindennapi gazdas�gi
�letben, legyen sz� ak�r ad�sv�teli �gyleteket, v�llalati f�zi�kat,
�tszervez�seket, menedzsmentkompenz�ci�s-rendszerek kidolgoz�s�t megalapoz� �zleti
tan�csad�sr�l, befektet�si tan�csad�sr�l vagy peres elj�r�sokban v�gzett
igazs�g�gyi szak�rt�i, illetve mag�nszak�rt�i tev�kenys�gr�l. A k�nyvben a szerz�
saj�t oktat�i, kutat�i �s gyakorlati tapasztalat�ra �p�tve kett�s c�lt val�s�t meg.
Egyr�szt a fels�oktat�sban tev�kenyked� oktat�k, kutat�k, hallgat�k vagy egyszer�en
csak a t�ma ir�nt �rdekl�d�k sz�m�ra tudom�nyos ig�nyess�ggel �ssze�ll�tott
�ttekint�st ad a v�llalat�rt�kel�s tudom�ny�nak jelenlegi �ll�s�r�l �s a sz�les
k�rben ismert nemzetk�zi gyakorlati standardokr�l. Ugyanakkor anonimiz�lt, de
minden esetben val�s �rt�kel�si szitu�ci�t szeml�ltet� p�ld�kon, esettanulm�nyokon
kereszt�l a szakm�ban dolgoz� gyakorlati szakemberek sz�m�ra olyan modern
gyakorlati ismereteket k�zvet�t, amelyek felhaszn�l�s�val a mai kor kih�v�sainak
megfelel�, magas sz�nvonal�, szakmai vit�kban biztons�ggal megv�dhet� �rt�kel�si
jelent�sek, szakv�lem�nyek k�sz�thet�k. "
"M�dszer, metafizika, em�ci�k";"Boros G�bor";"978 963 059 937 5";"Akad�miai
modszer-metafizika-emociok";"https://doi.org/10.1556/9789630599375";"2018.12.19
12:52:28";
"M�dszertan v�llalkoz�sok p�nz�gyi teljes�tm�ny�nek m�r�s�re";"Z�man Zolt�n, B�hm
Imre";"978 963 454 355 8";"Akad�miai Kiad�";"2019";"P�nz�gy �s
sz�mvitel";"https://mersz.hu/kiadvany/487";"https://mersz.hu/zeman-behm-modszertan-
vallalkozasok-penzugyi-teljesitmenyenek-meresere";"https://doi.org/
10.1556/9789634543558";"2019.12.09 22:21:25";"A k�nyv szlogenje: Ne t�rje a fej�t
feleslegesen, hogy milyen p�nz�gyi mutat�kat haszn�lhat a m�rleg �s az
eredm�nykimutat�s, a cash flow elemz�s�re; az �zleti tervek, a hitelk�relmek
p�nz�gyi megalapoz�s�ra; v�llalkoz�sa bemutat�s�ra az �zleti jelent�sben, a
kieg�sz�t� mell�kletben �s m�s c�gismertet�kben. Megtal�lja r� a v�laszt ebben a
k�nyvben. A k�tet ugyanis a v�llalkoz�sok p�nz�gyi teljes�tm�ny�nek meg�t�l�s�re
felhaszn�lhat� hazai �s a k�lf�ldi gyakorlatb�l �tvett legfontosabb p�nz�gyi
mutat�k sz�les v�laszt�k�b�l mindazokat k�zz�teszi, amelyek a magyar sz�mviteli
t�rv�ny �ltal k�telez�en �ssze�ll�tott besz�mol�k m�rleg�b�l �s
eredm�nykimutat�s�b�l sz�m�that�k. A m�dszertan mindenekel�tt a v�llalati
tev�kenys�ggel k�zvetlen kapcsolatban �ll� v�llalati vezet�knek, szakembereknek
ny�jt seg�ts�get. Eredm�nyesen haszn�lhatj�k fel v�llalkoz�k, gazdas�gi t�rsas�gok
igazgat�s�gi tagjai, fel�gyel�bizotts�gi tagjai, �llami v�llalatok, sz�vetkezetek,
k�lts�gvet�si int�zm�nyek vezet�i, p�nz�gyi �s sz�mviteli szakemberei,
k�nyvvizsg�l�k, m�rlegk�pes k�nyvel�k, k�zgazd�szok, ellen�rz� szervezetek, bankok,
biztos�t�k, �nkorm�nyzatok munkat�rsai. Aj�nlott a fels�oktat�sban, a
menedzserk�pz�sben �s -tov�bbk�pz�sben, valamint a KKV v�llalkoz�sok p�nz�gyi
vezet�i r�sz�re tartott st�diumok eset�ben. A k�nyv m�dszertani t�mogat�st ny�jt a
Z�man Zolt�nB�hm Imre: A p�nz�gyi menedzsment controll elemz�si eszk�zt�ra c�m�
kiadv�nyunkhoz. a Kiad� "
"Morfol�gia";"Cser Andr�s";"978 963 454 238 4";"Akad�miai
Kiad�";"2018";"Nyelv�szet";"https://mersz.hu/kiadvany/371";"https://mersz.hu/cser-
morfologia";"https://doi.org/10.1556/9789634542384";"2018.10.24 13:11:08";
"Mozaikokb�l egy �let";"Hargittai Istv�n";"978 963 454 359 6";"Akad�miai
mersz.hu/hargittai-mozaikokbol-egy-elet";"https://doi.org/
10.1556/9789634543596";"2019.11.07 10:04:55";"Heller �gnes El�szav�b�l: Hargittai
�let�nek mozaikjai nem csak az � szem�lyes �s tudom�nyos �let�nek mozaikjai.
Ugyanezekb�l a mozaikokb�l �n m�g k�t, egym�st�l is k�l�nb�z�, b�r egym�st
t�bbsz�r�sen lefed�, k�pet is �ssze tudn�k rakni. A huszadik sz�zad m�sodik fele
t�rt�net�nek k�p�t, s ugyanezen id�szak tudom�nyt�rt�net�nek k�p�t. A
Bevezet�sb�l: P�ly�m �s eg�sz �letem sor�n sz�mtalan olyan pontot lehet tal�lni,
ahol hajsz�lon m�lott az, hogy egyr�l a kett�re juthattam. Ha egyetlen t�nyez�t,
mint szerencs�s k�r�lm�nyt kell kiemelnem, ez az emberi kapcsolatok. Egy
k�z�piskolai matematika tan�r, egy moszkvai professzor, egy norv�g akad�mikus, egy
mechanikai m�szer�sz, egy k�nyvsorozat szerkeszt�je, egy impresszionista fest�
k�pe, vagy egy lapkiad�, mind, mind hosszabb-r�videbb ideig pozit�v befoly�ssal
volt p�ly�mra. K�z�l�k v�lasztottam ki egy csokorra val�t, hogy utaljak arra a
hat�sra, amelyet r�m gyakoroltak. ... Ezekb�l a portr�v�zlatokb�l ... �ll �ssze ...
egy �narck�p v�zlata. "
"Multidimenzion�lis �raz�s";"Rekettye G�bor";"978 963 059 793 7";"Akad�miai
Marketing";"https://mersz.hu/kiadvany/162";"https://mersz.hu/rekettye-
multidimenzionalis-arazas";"https://doi.org/10.1556/9789630597937";"2016.11.12
19:21:33";"Az �rak jelent�s�ge a t�rsadalmi l�t minden ter�let�n n�vekszik. Az �j
vil�grendben"" az �rismeretek sz�lesebb k�rben terjednek - mind a gazdas�gi
szakemberek, mind a fogyaszt�k k�r�ben. Az �r mellett az is rendk�v�l fontos az
emberek sz�m�ra, hogy a megvett term�k az elv�rt �rt�ket jelentse sz�mukra, azaz
hasznoss�ga az azonos �r�rt kaphat�, hasonl� �rukhoz k�pest jobb legyen. A k�nyv e
k�rd�sk�rrel is r�szletesen foglalkozik. Ez�rt is �r�l�k, hogy Rekettye G�bor
�jra�rta sikeres, el�sz�r 1999-ben megjelent k�nyv�t - kieg�sz�tve az az�ta
bek�vetkezett v�ltoz�sokkal. �r�mmel aj�nlom ezt a k�nyvet a v�llalati
szakembereknek, a gazdas�gi fels�oktat�s oktat�inak �s hallgat�inak, valamint az
�rak ir�nt �rdekl�d� olvas�knak. Tomcs�nyi P�l akad�mikus A kor�bbi verzi�ban is
�r�mteli esem�nyk�nt �rt�keltem Rekettye G�bor �rakkal foglalkoz� szakk�nyv�nek
megjelen�s�t. A turbulens gazdas�gi k�rnyezetben pedig m�g ink�bb
elengedhetetlennek tartom, hogy �tfog� k�pet kapjunk az �rk�pz�s, az �rstrat�gi�k
�s a taktik�k ter�let�n �szlelhet� �j fejlem�nyekr�l, amelyek a t�ma jelent�s�g�t
n�velik. A k�nyvben az �rakra vonatkoz� alapismeretek mellett megjelennek az
�raz�s �tfog� dimenzi�i, illetve a digit�lis technol�gia ny�jtotta �j �raz�si
m�dszerek �s lehet�s�gek is. Aj�nlom a k�nyvet minden menedzsert�rsam figyelm�be:
olyan alapm�, amelynek minden v�llalati szakember k�nyvespolc�n helye van.
Leps�nyi Istv�n a KNORR-BREMSE F�krendszerek Kft. vez�rigazgat�ja a Menedzserek
Orsz�gos Sz�vets�g�nek tiszteletbeli eln�ke"
"Munkabaleseti jegyz�k�nyv 2011";"Somogyi G�bor (szerk.)";"978 963 295 873
6";"Wolters Kluwer
somogyi-munkabaleseti-jegyzokonyv-2011";"https://doi.org/
10.55413/9789632958736";"2019.10.15 22:53:08";"A k�nyvben megtal�lja azokat a
list�kat, melyek a jelenleg hat�lyos nyomtatv�ny kit�lt�s�hez is
n�lk�l�zhetetlenek. Ezek a k�vetkez�k: A ter�leti sz�mjelrendszerben alkalmazott
n�menklat�r�k Statisztikai egys�gek gazd�lkod�si forma szerinti oszt�lyoz�sa
(egys�ges szerkezetben) TE�OR 2008 a gazdas�gi tev�kenys�gek egys�ges �gazati
oszt�lyoz�si rendszer�r�l FEOR-08 n�gysz�mjegyes rendszer jegyz�ke A baleset
f�ldrajzi hely�nek meghat�roz�s�hoz sz�ks�ges kist�rs�gi k�dsz�mok Eur�pai orsz�gok
NUTS k�d besorol�sa A konkr�t fizikai tev�kenys�g, a k�l�nleges esem�ny, a s�r�l�st
okoz� �rintkez�s (anyagi) t�rgyi t�nyez�je."
"Munka- �s t�zv�delem";"Jur�nyi R�bertn�, Gubicza S�ndorn�";"978 963 454 512
5";"Akad�miai Kiad�";"2020";"";"https://mersz.hu/kiadvany/648";"https://mersz.hu/
juranyi-gubicza-munka-es-tuzvedelem";"https://doi.org/
10.1556/9789634545125";"2020.02.04 12:24:28";"Jegyzet�nk �ltal�nos munka- �s
t�zv�delemmel foglalkozik, melyet karunk valamennyi szakir�ny� k�pz�s�nek hallgat�i
fogj�k haszn�lni. C�lja az alapvet� munka- �s t�zv�delmi ismeretek elsaj�t�t�sa.
Seg�ts�gny�jt�s abban, hogy k�s�bb esetleges beosztottjaik oktat�s�t,
balesetmentes tev�kenys�g�t ir�ny�tani �s ellen�rizni tudj�k."
"Munkajogi k�rfelel�ss�g a gyakorlatban";"Hanyu Henrietta";"978 963 295 856
9";"Wolters Kluwer
Kft.";"2019";"Jogtudom�ny";"https://mersz.hu/kiadvany/563";"https://mersz.hu/hanyu-
munkajogi-karfelelosseg-a-gyakorlatban";"https://doi.org/
10.55413/9789632958569";"2019.10.15 22:57:28";"Mint ahogyan erre maga a c�m is
utal, a k�tet a munkajogi k�rfelel�ss�g t�mak�r�t �tfog�an, a gyakorlat t�kr�ben
dolgozza fel. Haszonnal forgathatj�k mind a HR ter�leten dolgoz� szakemberek, mind
pedig a t�m�val a gyakorlatban tal�lkoz� jog�sz koll�g�k, akik a munkajogi
k�rfelel�ss�gi k�rd�sek hat�konyabb kezel�s�t k�v�nj�k egy adott c�g �let�ben
kialak�tani, az ennek kapcs�n felmer�l� jogi kock�zatokat szeretn�k felm�rni, vagy
konkr�t �lethelyzetre keresik a megfelel� megold�st. A k�tet a t�m�t a laikus
sz�m�ra is �rthet�en, az egyes fejezeteket sz�mos jogesettel sz�nes�tve, a hat�lyos
jogszab�lyi el��r�sok alapulv�tel�vel ismerteti. A t�ma k�l�n�s aktualit�s�t adja,
hogy a 2012. j�lius 1-j�n hat�lyba l�pett munka t�rv�nyk�nyve �s a 2014. m�rcius
15-�n hat�lyba l�pett Polg�ri T�rv�nyk�nyv a munkajogi k�rfelel�ss�g ter�n
szeml�letv�lt�st �s sz�mos alapvet� v�ltoz�st, illetve �j jogint�zm�nyt hozott,
amelyek alkalmaz�sa sor�n mind a mai napig sok a bizonytalans�g, a megv�laszol�sra
v�r� k�rd�s. Jelen k�tet seg�t eligazodni a v�ltoz�sok tenger�ben, illetve
ir�nymutat�sul szolg�l a gyakorlati jogalkalmaz�s sz�m�ra. "
"Munkav�delmi �s munka�gyi ellen�rz�s a kereskedelemben";"Csat�ri Mih�lyn�, Krizs�n
Zsuzsanna";"978 963 295 874 3";"Wolters Kluwer
csatari-krizsan-munkavedelmi-es-munkaugyi-ellenorzes-a-kereskedelemben";"https://
doi.org/10.55413/9789632958743";"2019.10.15 22:50:21";"A k�nyv �tmutat�st ny�jt a
kereskedelmi tev�kenys�g megkezd�s�hez, biztons�gos folytat�s�hoz �s szankci�mentes
m�k�d�s�hez. Ismerteti a munkav�delem �s munka�gy szempontj�b�l n�lk�l�zhetetlen
jogszab�lyokat, dokument�ci�kat, bizonylatokat, el��r�sokat, amelyek ismerete �s
megl�te biztos�tja, hogy a kereskedelemben tev�kenyked� foglalkoztat�k nyugodtan
v�rhass�k a munkav�delmi �s munka�gyi ellen�rz�st, �s �gy elker�lhess�k az
esetleges szankci�kat, b�rs�gokat. A k�tet gyakorlati p�ld�kon, az �letben
el�fordul� eseteken, a munk�ltat�k �s a munkav�llal�k �ltal feltett k�rd�seken �s
az azokra adott szak�rt�i v�laszokon kereszt�l ad tan�csot az esetlegesen felmer�l�
probl�m�kra, igyekszik �rthet�bb� tenni a munkav�delmi el��r�sokat, tov�bb� seg�t
eligazodni a foglalkoztat�ssal kapcsolatos munka�gyi jogszab�lyok �tveszt�j�ben,
k�l�n�s tekintettel a munka�gyi ellen�rz�sekre, amelyek mindig v�ratlanul �rik a
foglalkoztat�kat."
"Munkav�delmi jog �s elj�r�sok";"Dud�s Katalin, Koch M�ria, Spiegel Istv�n";"978
963 454 282 7";"Akad�miai Kiad�";"2018";"Jogtudom�ny, M�szaki
tudom�nyok";"https://mersz.hu/kiadvany/398";"https://mersz.hu/dudas-koch-spiegel-
munkavedelmi-jog-es-eljarasok";"https://doi.org/10.1556/9789634542827";"2018.11.19
13:58:33";
"M�zeumi menedzsment �s dokument�ci�";"Galambos Henriett";"978 963 454 245
2";"Akad�miai
galambos-muzeumi-menedzsment-es-dokumentacio";"https://doi.org/
10.1556/9789634542452";"2018.09.18 15:54:42";"Egy m�zeumi gy�jtem�nyekkel
foglalkoz� m�v�szett�rt�n�sznek a m�v�szett�rt�netre vonatkoz� tudom�nyos
ismereteken t�l birtok�ban kell lennie m�s ter�letekre vonatkoz� tud�snak, �gy pl.
jogi, gazdas�gi, biztons�gi norm�knak is, annak �rdek�ben, hogy felel�ss�ggel �s
�ps�gben tudja �t�r�k�teni a r�b�zott �s k�zp�nzekb�l fenntartott kultur�lis
�r�ks�get a k�vetkez� gener�ci�kra is. E jegyzet seg�ts�get k�v�n ny�jtani ahhoz,
hogy �tl�that�bb� v�ljon a hallgat�k sz�m�ra a m�zeumi menedzsment �sszetett
ter�lete."
"M�k�d�si kock�zat �s vesztes�gker�l�s az �llamp�nz�gyi d�nt�sekben";"Kozma
G�bor";"978 963 454 188 2";"Akad�miai Kiad�";"2019";"P�nz�gy �s
sz�mvitel";"https://mersz.hu/kiadvany/466";"https://mersz.hu/kozma-mukodesi-
kockazat";"https://doi.org/10.1556/9789634541882";"2019.04.08 15:57:04";"Kozma
G�bor k�nyve bemutatja, hogy a hitelint�zetek m�k�d�si kock�zatokkal �sszef�gg�
elm�leti �s m�dszertani megk�zel�t�se j�l alkalmazhat� a modern �llam k�rnyezete
ir�ny�ban tett felel�ss�gv�llal�s�nak �s k�telezetts�gv�llal�sainak elemz�s�re.
Igen nagy adatmennyis�g feldolgoz�s�val mutatja be, a viselked�s k�zgazdas�gtan
pszichol�giai megk�zel�t�s�t alkalmazva, hogy a magyarorsz�gi telep�l�si
�nkorm�nyzatok a m�k�d�s�ket �rint� p�nz�gyi-k�lts�gvet�si d�nt�seket a k�rnyezet
ir�ny�ban tett jelent�s p�nz�gyi kock�zatv�llal�s mellett hozt�k meg. A szerz�
elemz�sei r�mutatnak, hogy milyen megk�zel�t�ssel, a finansz�roz�si rendszer milyen
�talak�t�s�val m�rs�kelhet�k az �nkorm�nyzati rendszer abszol�t �s relat�v m�k�d�si
kock�zatai. Botos Katalin, professor emerita Aj�nlom a k�nyvet mindazoknak, akik
ak�r az �nkorm�nyzatokban tiszts�gvisel�k�nt, gazd�lkod�k�nt �rintettek, ak�r a
k�z�gyek�rt felel�ss�get �rz�, tudatos �llampolg�rk�nt �rdekl�dnek az
�nkorm�nyzatok p�nz�gyi m�k�d�si kock�zatai ir�nt. A szerz� egy�ni szem�vegen �t,
figyelmet kelt�en, az olvas�t gyakran azonosul�sra, n�ha vit�ra ind�tva mutatja be
az �llamh�ztart�s helyi szintje gazd�lkod�si �sszef�gg�seinek egy szegmens�t, a
vesztes�gelker�l�s lehet�s�geit. R�vil�g�t arra, hogy a m�k�d�si kock�zatok akkor
is fennmaradnak, ha a k�zfeladatok ell�t�s�ban �s azok finansz�roz�s�ban er�s�dik a
k�zpontos�t�s, s�t olyan �j probl�m�k felel�ss�g-�th�r�t�s, inform�ci�s
redundanci�k stb. keletkeznek, amelyek a p�nz�gyek k�zponti vez�nyl�s�nek,
probl�m�k menedzsel�se feljebb helyez�s�nek term�szetes velej�r�i. �rdemes teh�t
k�zbe venni e tartalm�ban gazdag, ugyanakkor nem minden r�szlet�ben k�nny�
olvasm�nyt jelent�, de mindig tov�bb gondolkod�sra �szt�nz� munk�t. Kov�cs �rp�d,
egyetemi tan�r"
"M�k�d�si rendszerkock�zat az �llamh�ztart�sban";"Kozma G�bor";"978 963 454 851
mersz.hu/kozma-mukodesi-rendszerkockazat-az-allamhaztartasban";"https://doi.org/
10.1556/9789634548515";"2022.12.15 18:11:34";"Meglehet�sen magas elvonts�gi szint�
tanulm�nyt tart kez�ben az Olvas�. Olyan fogalmakkal tal�lkozunk a m�ben, mint
pszichol�giai �rt�k-f�ggv�ny, inform�ci� vagyon, kil�t�s-elm�let, ment�lis
k�nyvel�s, disszip�ci�, autokatalitikus jelleg, unit�rius �llam A tudom�ny emberein
k�v�l kevesen �rtik ezek jelent�s�t. A szerz� viselked�s-gazdas�gtan �s az
int�zm�nyi gazdas�gtan eredm�nyeire t�maszkodva, vizsg�lni k�v�nja a c�mben foglalt
rendszerszint� m�k�d�si kock�zatokat. Azzal a nem titkolt sz�nd�kkal, hogy a t�m�t
ugyan elm�letileg t�rgyalva, az�rt a gyakorlat sz�m�ra is hasznos�that�
k�vetkeztet�sekre jusson. Legyen tov�bb� a k�nyv hasznos seg�deszk�z az oktat�sban
is. Mindenekel�tt el kell mondanunk, hogy nem ez a szerz� els� opusza e t�m�ban.
S�t, �gy l�tom, hogy b�r nem lehetetlen, de nem is k�nny� meg�rteni a jelen
munk�ban foglaltakat, ha valaki az els� k�nyvet, melyre gyakran hivatkozik a
szerz�, nem ismeri. (M�k�d�si kock�zat �s vesztes�g elker�l�s az �llamp�nz�gyi
d�nt�sekben Akad�miai Kiad�, 2019). Azaz, a m� mintegy folytat�sa a kor�bbi
monogr�fi�nak. Enyh�tend� a tudom�nyos szint neh�zs�g�t, szerz�nk rendk�v�l nagy
s�lyt helyezett a szeml�ltet�sre. Sz�nes �br�k, grafikonok sokas�ga tark�tja a
k�nyvet. Igen �rdekesek a viszonylag friss adatokkal hozott pillanatfelv�telek a
vil�g k�l�nb�z� r�gi�ir�l, orsz�gair�l. Kis orsz�gunkra a vizsg�lt k�rd�st illet�en
is igen nagy szerepe van a k�ls� hat�soknak. Ezekre kev�s a r�hat�sunk. De bels�
berendezked�s�nkre lehet. Mondanival�j�b�l sz�momra a legfontosabbnak a
szubszidiarit�s fontoss�g�nak kiemel�se t�nik: A m�k�d�si stabilit�s elm�leti
szintje a decentraliz�ci� l�nyegesen magasabb fok�t, �rettebb �s tagoltabb
nemzetk�zi �s nemzeti szint� d�nt�si mechanizmusokat ig�nyelne az �llamp�nz�gyi
folyamatokban. A decentraliz�ci� szintj�nek empirikusan kimutathat� elmarad�sa
hi�nya az egyes nemzet�llamok rendszereinek, valamint a glob�lis �llamp�nz�gyi
rendszer eg�sz�nek a lehets�gesn�l l�nyegesen nagyobb m�rt�k� s�r�l�kenys�g�t
jelzi. Botos Katalin Professzor emerita Nem tagadom, sz�vesen �s �r�mmel �rtam
aj�nl� sorokat a M�k�d�si rendszerkock�zat az �llamh�ztart�sban c�m� k�nyvh�z. Nem
csak alkot�j�nak t�bb mint k�t �vtizedes, tiszteletrem�lt� p�nz�gyi ellen�ri, majd
kutat�i, alkot�i p�ly�j�nak k�vet�se ind�t erre, hanem mert az a magam sz�m�ra is
sok �j t�mpontot, rendszerezett ismeretet ad. Az �jabb m� ugyanis sz�lesed�
horizonton, nemzetk�zi kitekint�sben folytat�sa annak a gondolati �vnek, amelyet a
szerz� a M�k�d�si kock�zat �s vesztes�gker�l�s az �llamp�nz�gyi d�nt�sekben c�m�
h�rom �ve megjelent k�nyv�ben �sszefoglalt. Aj�nlom a k�nyvet mindazoknak, akik nap
mint nap megpr�b�lj�k meg�rteni az �llamh�ztart�s m�k�d�s�nek t�rt�n�seit, akik a
maguk sz�kebb vagy b�vebb vil�g�ban tal�lkoznak azokkal a p�nz�gyi, s vele
t�rsadalmi kock�zatokkal, amelyek �thatj�k �let�nket. A k�tet k�l�n �rt�ke, hogy a
szerz� k�pes volt �jabb m�v�ben is �rz�keltetni egy�ni l�t�sm�dj�t, egyszerre adva
j�l fel�p�tett elm�leti h�tteret �s napi tapasztalatot. Kit�nik �r�j�nak a hossz�
gyakorlati ismerete, s erre �p�l� elk�telezett kutat�i ig�nyess�ge. Az
�llamh�ztart�s m�k�d�si rendszerkock�zatair�l �sszefoglaltak az olvas�t gondolati
t�rsnak tekintik, s gyakran azonosul�sra, n�ha vit�ra ind�tj�k. Tisztelem �rte a
szerz�t, hiszen napjaink vil�gj�rv�nyok �s h�bor�k s�jtotta vil�g�ban a k�z�s
gondolkod�sra, az egy�ttm�k�d�sre �p�t� ki�tkeres�s k�l�n�s �rt�kk�, mondhatjuk, a
fennmarad�s felt�tel�v� v�lt. Az eligazod�st seg�t�, j� k�nyv ebben mindazoknak
seg�ts�g, akik t�bbet akarnak �rteni a jelenb�l �s messzebbre l�tni a j�v�ben.
�rdemes teh�t k�zbe venni e gondolati, szakmai tartalm�ban gazdag, ugyanakkor nem
minden r�szlet�ben k�nny� olvasm�nyt. Kov�cs �rp�d egyetemi tan�r "
"M�szaki �br�zol�s feladatgy�jtem�ny ";"Gr�b P�ter";"978 963 454 616 0";"Akad�miai
tudom�nyok";"https://mersz.hu/kiadvany/788";"https://mersz.hu/grob-muszaki-
abrazolas-feladatgyujtemeny-masodik-javitott-kiadas";"https://doi.org/
10.1556/9789634546160";"2020.11.13 12:04:06";"Ez a feladatgy�jtem�ny els�sorban a
BME G�p- �s Term�ktervez�s Tansz�k �ltal az alapszakokon oktatott G�pszerkeszt�s
alapjai (BMEGEGIBXGA) �s Szerkezet- �s �zemtani ismeretek A (BMEGEGIBESA)
t�rgyakhoz k�sz�lt. A feladatgy�jtem�nyben tal�lhat� p�ld�k seg�ts�g�vel fejleszt�
a rajzk�sz�t�shez elengedhetetlen t�rl�t�s (ebben seg�tenek a vet�letkieg�sz�t�si,
illetve axonometrikus testek �br�zol�si feladatok). N�gy p�ld�n kereszt�l lehet
gyakorolni a rajzolvas�si �s alkatr�szrajz-k�sz�t�si k�pess�get (kir�szletez�
feladatok). Ezen k�v�l r�viden van sz� a t�r�stechnikai sz�m�t�sokr�l is. A
feladatok j� alapot ny�jtanak a m�szaki rajz alapvet� k�szs�geinek elsaj�t�t�s�hoz.
"
"M�szaki �s gazdas�gi adatok elemz�se";"";;"Akad�miai Kiad�";"2018";"M�szaki
tudom�nyok";"https://mersz.hu/kiadvany/310";"https://mersz.hu/muszaki-es-gazdasagi-
adatok-elemzese";"";"2018.05.02 10:51:01";"Ez a jegyzet a BME G�p�szm�rn�ki Kar�n
oktatott M�szaki �s gazdas�gi adatok elemz�se (a M�gazd) c�m� tant�rgy
megtanul�s�hoz ny�jt seg�ts�get. K�t r�szb�l, egy p�ldat�rb�l �s a hozz� kapcsol�d�
vide�seg�dletekb�l �ll. A M�gazdban adatfeldolgoz�si m�dszereket ismernek meg.
Adataink sz�rmazhatnak m�r�sb�l, megfigyel�sekb�l vagy adatgy�jt�sb�l. A
feldolgoz�si m�dszerek hasonl�ak, b�rhonnan sz�rmaznak is az adatok. Mit jelent az
adatfeldolgoz�s? Azt, hogy megkeress�k �s megtal�ljuk az adathalmazban elrejt�z�,
benn�nket �rdekl� inform�ci�kat. P�ld�ul, hogy a megfigyelt adatok �lland�k-e, vagy
ingadoznak, v�ltoznak-e a hely vagy id� f�ggv�ny�ben. �rdekelhet benn�nket az is,
hogy az adatok seg�ts�g�vel eld�nthet�-e valamilyen k�rd�s. A M�gazdban
megtanulhatj�k, hogy a m�r�sb�l vagy adatgy�jt�sb�l sz�rmaz� eredm�nyek nem
pontosak, bizonytalans�guk van, �gy eredm�nyeink, d�nt�seink nem 100%-ig biztosak.
Ezzel a bizonytalans�ggal a val�sz�n�s�gsz�m�t�s �s a statisztika foglakozik. A
M�gazd fontos mondanival�ja, hogy megmutatja ennek a bizonytalans�gnak a kezel�si
m�dszereit. A p�ldat�r hat feladatsort tartalmaz MS Excel form�tumban; t�bb
feladatot k�l�n munkalapon. A vide�seg�dlet elmagyar�zza a feladat megold�s�nak
menet�t �s az Excel-f�ggv�nyek haszn�lat�t. Tov�bbi n�gy extra vide�t is
tal�lhatunk a seg�dletben, amik nem kapcsol�dnak valamelyik gyakorlatokhoz, de
t�m�juk a tant�rgy r�sze. Term�szetesen a feladatsorok megold�sai (szint�n MS
Excelben) is a jegyzet r�sz�t k�pezik. Javasoljuk, hogy a p�ld�k megold�s�nak
v�gighallgat�sa ut�n vagy azzal p�rhuzamosan maguk is oldj�k meg a feladatokat,
majd ellen�rizz�k az eredm�ny�ket. Ne feledj�k, hogy a vide�kon l�tott m�dszerek
csak seg�tik a meg�rt�st, de nem helyettes�tik a M�gazd elm�leti h�tter�nek
megtanul�s�t."
"M�szaki optika seg�dlet";"�brah�m Gy�rgy";"978 963 059 926 9";"Akad�miai
tudom�nyok";"https://mersz.hu/kiadvany/383";"https://mersz.hu/abraham-muszaki-
optika-segedlet";"https://doi.org/10.1556/9789630599269";"2018.09.17 13:43:17";"Ez
a seg�dlet egyr�szt �sszefoglalja t�m�ren a fontosabb k�pleteket, defin�ci�kat,
m�sr�szt seg�ts�get ny�jt a h�zi feladat megold�s�hoz, harmadr�szt sz�z k�rd�st
tartalmaz a felk�sz�lts�g ellen�rz�s�hez."
"N�gyszemk�zt a tudom�nnyal";"Hargittai Bal�zs (szerk.)";"978 963 454 552
1";"Akad�miai
mersz.hu/hargittai-negyszemkozt-a-tudomannyal";"https://doi.org/
10.1556/9789634545521";"2020.07.29 12:45:32";"Hargittai Istv�n fizikai k�mikus,
akad�mikus, a Budapesti M�szaki �s Gazdas�gtudom�nyi Egyetem emeritusz professzora,
az Academia Europaea (London) tagja, a Norv�g Tudom�nyos Akad�mia k�lf�ldi tagja, a
Lomonoszov Egyetem, az �szak-Karolinai Egyetem �s az Orosz Tudom�nyos Akad�mia
tiszteletbeli doktora. K�nyvei jelentek meg a szerkezeti k�mia, tudom�nyt�rt�net, a
tudom�nyos felfedez�s term�szete, a tudom�ny kult�r�ja �s m�s t�m�kban, eddig
�sszesen kilenc nyelven. N�h�ny m�ltat� megjegyz�s k�nyveir�l: Hargittai Istv�n
k�l�nleges tudom�nyos �lete sor�n kapcsolatban volt a huszadik sz�zad tudom�ny�nak
legnagyobb alkot�ival. (Philip Ball, a Nature szerkeszt�je) A szerz� azok k�z�
tartozik, akiket az eredm�nyeik r�v�n b�rhol �s b�rmikor a vezet�k k�z�tt tartunk
sz�mon. (Sidney Altman, Nobel-d�jas) az �letrajzok mestere. (Sir Salvador
Moncada) Hargittai �r�sai �sszek�tik a vil�gunkat. (Roald Hoffmann, Nobel-d�jas)
�r�saib�l nemcsak m�sokat, Hargittai Istv�nt is megismerhetj�k. (Paul Nurse, Nobel-
d�jas) �r�sai mindig megragadnak, olvasm�nyosak �s eredetiek. (Richard Henderson,
Nobel-d�jas) Eleg�nsan �s emberk�zpont�an mutatja meg a felfedez�sek hajt�er�it.
(Paul Berg, Nobel-d�jas) Hargittai nagyban hozz�j�rul ahhoz, hogy meg�rts�k a
tudom�nyt, ezt a saj�tosan emberi kultur�lis tev�kenys�get. (Harold Kroto, Nobel-
d�jas) Olyan vil�gosan magyar�zza el a leg�sszetettebb fogalmakat is, hogy
tekinthetj�k kedvcsin�l�nak is a tov�bbi ismeretszerz�shez. (Robert F. Curl, Nobel-
d�jas) "
"Nem szokv�nyos gazdas�gpolitik�k";"Bod P�ter �kos";"978 963 059 834 7";"Akad�miai
Kiad�";"2016";"Gazdas�g";"https://mersz.hu/kiadvany/173";"https://mersz.hu/bod-nem-
szokvanyos-gazdasagpolitikak";"https://doi.org/10.1556/9789630598347";"2016.12.04
07:56:13";"Hogy is jutottunk ide? �s hova vezet mindez? - Aligha van id�szer�bb �s
gyakoribb k�rd�s, amivel a v�ls�got k�vet�, a bevett k�zgazdas�gi k�zel�t�sekkel
szembeni k�l�n �tj�t hangoztat� - vagy �ppen csak gyakorl� - eur�pai
gazdas�gpolitik�k elemz�i akarva-akaratlanul is szembes�lnek. E k�tetben a r�szt
vev� megfigyel� t�rt�neti �s elm�leti m�rlegen �rt�keli az elm�lt �vtizedek magyar
teljes�tm�ny�t, izgalmas egy�tt gondolkod�sra �s n�ha kem�ny vit�ra is invit�lva a
val� �let k�rd�seire �rz�keny olvas�k sz�les k�r�t. Csaba L�szl� akad�mikus Bod
P�ter �kos f�l sz�zados t�vlatba helyezve mutatja be a hazai nem szokv�nyos
gazdas�gpolitik�k m�ig tart� kacskaring�it. Meggy�z�en r�gz�ti: az utol�r�si
k�nyszer er�s�ti a k�l�n �t keres�s�t, de n�veli a t�v�t es�ly�t is. Gazdas�gi
siker �s sikertelens�g dolg�ban v�g�l az emberi t�ke d�nt. Tisztelettel aj�nlom az
olvas�k figyelm�be megfontolt k�vetkeztet�seit. T�lgyessy P�ter"
"Nemzeti alkotm�nyok az Eur�pai Uni�ban";"";"978 963 295 857 6";"Wolters Kluwer
Hungary Kft.";"2019";"K�zigazgat�s";"https://mersz.hu/kiadvany/614";"https://
mersz.hu/nemzeti-alkotmanyok-az-eu-ban";"https://doi.org/
10.55413/9789632958576";"2019.12.17 15:55:12";"A k�tetben az Eur�pai Uni� minden
tag�llam�nak alkotm�nya jelenik meg magyar nyelven, felt�ntetve a ford�t�s alapj�ul
szolg�l� angol nyelv� internetes forr�sokat is. A magyar Alapt�rv�ny 2016-os
hatodik m�dos�t�sa is �tvezet�sre ker�lt a sz�vegen, �m a t�bbi tag�llam
alkotm�ny�nak tekintet�ben a sz�veg a 2015. j�lius 1-jei �llapotot t�kr�zi. Mivel
a kil�p�sr�l sz�l� n�pszavaz�s enn�l k�s�bbi, a tag�llamok k�z�tt szerepel m�g az
Egyes�lt Kir�lys�g, amelyn�l a t�rt�neti alkotm�nyba sorolt legfontosabb
dokumentumok lettek felsorolva. "
"Nemzetk�ziesed�s �s globaliz�ci� az emberi er�forr�s menedzsmentben";"Po�r
J�zsef";"978 963 295 632 9";"Wolters Kluwer
Kft.";"2016";"Gazdas�g";"https://mersz.hu/kiadvany/87";"https://mersz.hu/poor-
nemzetkoziesedes-es-globalizacio-az-emberi-eroforras-menedzsmentben";"https://
doi.org/10.55413/9789632956329";"2016.12.01 12:35:16";"A nemzetk�ziesed�s �s
globaliz�ci� nagyon sokf�le m�don befoly�solja a c�gek tev�kenys�g�t. A magyar
gazdas�gban t�bb mint 30 000 k�lf�ldi tulajdon� le�nyv�llalat van, amelyekn�l k�zel
600 000 f� dolgozik. Ma m�r sz�mos magyar tulajdon� c�g is indult el a
nemzetk�ziesed�s �tj�n. Ezek a jelens�gek egyar�nt fontoss� teszik e v�llalatok HR
gyakorlat�nak megismer�s�t. A k�nyv olvas�i megismerhetik azokat a legl�nyegesebb
elgondol�sokat �s gyakorlatokat, amelyek napjaink v�ls�ggal s�jtott k�r�lm�nyei
k�z�tt a nemzetk�zi c�gekn�l haz�nkban �s a kelet-eur�pai r�gi�ban megfigyelhet�."
"Nemzetk�zi jog";"Kende Tam�s, Nagy Boldizs�r, Sonnevend P�l, Valki L�szl�
(szerk.)";"978 963 295 631 2";"Wolters Kluwer
nagy-sonnevend-valki-nemzetkozi-jog";"https://doi.org/
10.55413/9789632956312";"2016.12.29 17:01:55";"Az ELTE �JK Nemzetk�zi Jogi
Tansz�k�nek oktat�i hi�nyp�tl� m�vet �rtak joghallgat�ik sz�m�ra. A k�z�s
szeml�let, az oktat�i tapasztalatok, a l�nyegre t�rekv�s, megannyi szeml�ltet�
�bra, t�bl�zat �s t�rk�p seg�ti az olvas�t, a joghallgat�k, a szakembereket abban,
hogy k�rd�seikre egy�rtelm�, l�nyegre t�r� �s k�z�rthet� v�laszt kaphassanak
nemzetk�zi jogi k�rd�seikkel �sszef�gg�sben. A k�tet t�bbek k�z�tt tov�bb vezet�
irodalomjegyz�kkel, r�szletes n�v- �s t�rgymutat�val, b�r�s�gokra lebontott
jogesetjegyz�kkel �s a nemzetk�zi szerz�d�sek, dokumentumok �sszegy�jt�tt
jegyz�k�vel seg�ti a jogkeres�ket."
"Nemzetk�zi jog";"Kende Tam�s, Nagy Boldizs�r, Sonnevend P�l, Valki L�szl�
nagy-sonnevend-valki-nemzetkozi-jog-2018";"https://doi.org/
10.55413/9789632959085";"2019.12.13 16:00:06";"L�tezhet-e nemzetk�zi jog Putyin,
Trump �s Kim Dzsong Un vil�g�ban? T�bbet �rnek-e a szerz�d�sek, mint a pap�r,
amelyre �rt�k �ket? Jelen tank�nyv szerz�i az ELTE �llam- �s Jogtudom�nyi Kar�n,
a Nemzetk�zi Jogi Tansz�ken oktat�, vagy ott tanult szakemberek szenved�lyesen
vallj�k, hogy a nemzetk�zi jog a 21. sz�zadban nem kev�sb� fontos mint a Westf�liai
b�ke �ta b�rmikor. Mindennapi l�t�nk elk�pzelhetetlen lenne a tengerjog, a l�gijog,
a foly�k szab�lyoz�sa n�lk�l, nem folyhatna kereskedelem, ha korl�tait nem a
nemzetk�zi jogi egyezm�nyek r�gz�ten�k, eluralkodhatna az �nk�ny, ha nem lenn�nek
emberi jogaink. A menek�ltek a nemzetk�zi jogt�l v�rj�k a seg�ts�get �s az �ket
t�voltart�k is a nemzetk�zi jog alapelv�re, a szuverenit�sra hivatkoznak. A
nemzetk�zi jog: nyelv, amelyen a nemzetk�zi sz�nt�r szerepl�i megfogalmazz�k
k�lcs�n�s ig�nyeiket, �s amelyen megszabj�k j�v�beli magatart�suk ir�ny�t. Ez a
tank�nyv 38 gazdagon adatolt, jogeseteket b�s�ggel felsorakoztat�, t�rk�peket
seg�ts�g�l h�v� fejezetben gy�zi meg olvas�it: a vil�g folyamatainak
�rtelmez�s�hez, ak�r jogszer�ek a tettek, ak�r durva jogs�rt�sek, a nemzetk�zi jog
ismeret�n �t vezet az �t."
"Nemzetk�zi kereskedelmi tranzakci�k a 21. sz�zadban";"Constantinovits Mil�n, Sipos
Zolt�n";"978 963 454 662 7";"Akad�miai
constantinovits-sipos-nemzetkozi-kereskedelmi-tranzakciok-a-21-
szazadban";"https://doi.org/10.1556/9789634546627";"2021.11.16
23:40:25";"Magyarorsz�g nemzetk�zi kapcsolatrendszere k�zel 80%-ban az Eur�pai Uni�
orsz�gaihoz k�t benn�nket. A szoros k�lgazdas�gi kapcsolatot r�szben az orsz�gokkal
t�rt�nelmileg kialakult hagyom�nyos viszonyrendszer�nk magyar�zza (p�ld�ul
N�metorsz�g, illetve a k�rnyez�, szomsz�dos orsz�gok eset�ben), r�szben az
integr�ci�s tags�gunkb�l sz�rmaz� k�zgazdas�gi okok. Az integr�ci�s t�mb bels�,
k�z�ss�gi kereskedelme val�j�ban tov�bbra is orsz�gok k�z�tti kereskedelem, amely
egys�ges szab�lyok szerint, de nemzetk�zi szerz�d�sek �s szokv�nyok alapj�n val�sul
meg, �sszek�tve elt�r� f�ldrajzi, politikai, gazdas�gi �s kultur�lis adotts�gokkal
jellemezhet� piacokat �s nemzeteket. Magyarorsz�g EU-n k�v�li k�lpiaci
kapcsolatrendszer�nek fontos r�sze a k�lkereskedelem a BRIC-orsz�gokkal, az
�gynevezett kis tigrisekkel, illetve a keleti nyit�s jegy�ben a k�z�p-keleti
olajban, f�ldg�zban gazdag orsz�gokkal. Ezen orsz�gok eset�ben a kereskedelem
saj�tos ismereteket k�vetel meg, �s rendk�v�l fontos a nemzetk�zi kereskedelemi
szokv�nyok megfelel� �s ig�nyes alkalmaz�sa. A jelenlegi (20202021-es) Covid19-
pand�mia okozta v�ls�g is r�mutatott arra, hogy milyen fontos a konkr�t
k�lkereskedelmi szerz�d�ses ismeret, gyakorlat, hiszen a v�dekez�shez sz�ks�ges
eszk�z�k (maszkok, l�legeztet�g�pek, vakcin�k, gy�gyszerek) s�rg�s beszerz�se
vil�gszerte d�nt�en bilater�lis, hagyom�nyos nemzetk�zi (k�lkereskedelmi)
szerz�d�sekkel t�rt�nt K�n�b�l, Malajzi�b�l, Oroszorsz�gb�l, az USA-b�l stb., sok
esetben klasszikus k�zvet�t� keresked� bekapcsol�s�val. Itt is igaz, hogy a t�bb
tud�s adott k�rd�sben �zleti el�nyt jelent, a gyorsas�g pedig egy ilyen helyzetben
�letet menthet. Jelen szakk�nyv a nemzetk�zi szokv�nyok �s �zleti gyakorlat
megismertet�s�vel felk�sz�ti az olvas�kat, �zletembereket, marketingszakembereket,
diplomat�kat az �zleti lehet�s�gek kihaszn�l�s�ra. Bemutatja az eredm�nyes �zleti
munka m�dszereit �s az �szszer� kock�zatkezel�s lehet�s�geit is. A k�nyv a
szerz�p�ros kor�bbi szak- �s tank�nyveinek folytat�sa, els�sorban a t�bb kiad�st is
meg�lt Nemzetk�zi �zleti technik�k c�m� k�nyv�. A szakk�nyv tizen�t fejezetre
bontva t�rgyalja a nemzetk�zi �rukereskedelmi tranzakci�k k�rnyezeti felt�teleit �s
int�zm�nyi peremfelt�teleit, a tranzakci�t�pusokat, a nemzetk�zi �zleti szokv�nyok
tartalm�t, valamint a nemzetk�zi �gylet tartalmi k�rd�seit �s folyamatait. A
szerz�k naprak�sz ismereteket adnak, a leg�jabb kutat�si eredm�nyeik
felhaszn�l�s�val."
"Nemzetk�zi k�z�ti �rufuvaroz�s �s sz�ll�tm�nyoz�s";"Horv�th Annam�ria, Karmazin
Gy�rgy";"978 963 059 741 8";"Akad�miai Kiad�";"2016";"Gazdas�g,
Logisztika";"https://mersz.hu/kiadvany/70";"https://mersz.hu/horvath-karmazin-
nemzetkozi-kozuti-arufuvarozas-es-szallitmanyozas";"https://doi.org/
10.1556/9789630597418";"2016.08.18 11:22:07";"J�l szerkesztett, logikus fel�p�t�s�,
olvasm�nyos tank�nyvet tart a kez�ben az olvas�. K�l�n�sen nagy er�ny�nek tartom
azt, hogy pontosan megfogalmazott defin�ci�kat tartalmaz, fel�lel minden olyan
ter�letet, amely a k�z�ti fuvaroz�ssal �s sz�ll�tm�nyoz�ssal kapcsolatban hasznos
�s sz�ks�ges nemcsak a hallgat�knak. Szakk�nyvk�nt is aj�nlom minden �rdekl�d�
sz�m�ra, aki a versenyszf�r�ban dolgozva nyitott a k�z�ti fuvaroz�s
felt�telrendszer�nek megismer�s�re. K�l�n�sk�ppen a m�dia szakembereinek lehet
seg�ts�g�re a k�znyelvben m�g nem megfelel�en haszn�lt fogalmak helyett, az itt
ismertetett defin�ci�k elterjeszt�s�ben. Dr. T�trai Anna, PhD, f�iskolai tan�r,
BGF Egyetemi oktat�i �s vezet�i munk�m sor�n most tal�lkozom el�sz�r olyan
szakk�nyvvel, amelyet olyan v�llalati szakemberek �rtak, akik tudom�nyos fokozattal
b�rnak �s jelenleg oktat�i tev�kenys�get v�geznek. Ez a t�bbsz�r�s hat�s j�l
megjelenik a m� sz�vegez�s�ben, fel�p�t�s�ben �s a szakkifejez�sek haszn�lat�ban.
Gratul�lok hozz� �s �szinte sz�vvel aj�nlom minden hazai szakember, oktat� �s
hallgat� sz�m�ra. Dr. F�ldesi P�ter, PhD, a Sz�chenyi Istv�n Egyetem rektora"
"Nemzetk�zi marketing";"Rekettye G�bor, T�th Tam�s, Malota Erzs�bet";"978 963 059
Marketing";"https://mersz.hu/kiadvany/76";"https://mersz.hu/rekettye-toth-malota-
nemzetkozi-marketing";"https://doi.org/10.1556/9789630597401";"2016.08.18
11:22:30";"�r�mmel aj�nlom Rekettye G�bor, T�th Tam�s �s Malota Erzs�bet k�nyv�t
minden olyan olvas�nak, akit �rdekel a marketing �s annak nemzetk�zi vet�lete.
Nekem, aki jap�n vagyok, de Budapesten �lek �s dolgozom, term�szetes, hogy ismerjem
a nemzetk�zi k�rnyezetet, a kult�r�k, az �zleti-, �s marketingszok�sok k�z�tti
k�l�nbs�geket. Ezt a nemzetk�zi affinit�st azonban nem is olyan k�nny� megszerezni.
A szerz�k k�nyve sokat seg�thet az olvas�nak abban, hogy r�szletes �s friss k�pet
kapjon a nemzetk�zi gazdas�gban v�gbemen� folyamatokr�l, valamint az azokhoz val�
marketingalkalmazkod�s felt�teleir�l �s eszk�zeir�l. Rekettye G�bor �t �vet �lt �s
dolgozott Jap�nban, �ppen ez�rt otthonosan mozog az �zsiai, t�vol-keleti
k�rnyezetben is. Ez, valamint az � �s szerz�t�rsainak kutat�i, szerz�i m�ltja
garancia arra, hogy az olvas�k �rt�kes k�nyvet vehessenek kez�kbe. Morita Tsuneo a
Tateyama R & D Europe Ltd. vez�rigazgat�ja, volt egyetemi tan�r, Hosei Egyetem,
Toki� A nemzetk�zi marketing tudom�nyos ig�ny� bemutat�s�t szolg�lja Rekettye
G�bor, T�th Tam�s �s Malota Erzs�bet nagyszer�en szerkesztett, hi�nyp�tl� m�ve. A
k�nyvben k�zreadott ismeretanyag nagym�rt�kben hozz�j�rulhat a nyitott,
exportorient�lt magyar gazdas�g v�ls�g ut�ni felemelked�s�hez, fejleszt�s�hez.
Rekettye G�bor rendk�v�l k�r�ltekint�en foglalkozik azokkal a nemzetk�zi
krit�riumokkal, amelyekre b�r csek�ly a r�hat�sunk , de ismeret�k �s hozz�juk val�
alkalmazkod�sunk el�seg�ti marketing-d�nt�seink el�k�sz�t�s�t �s sikeres
v�grehajt�s�t. Nagy �rt�ke a k�nyvnek a kultur�lis jellemz�k �s k�l�nb�z�s�gek,
valamint a marketingkommunik�ci�s eszk�z�k interkultur�lis szempont� bemutat�sa
Malota Erzs�bet �s T�th Tam�s toll�b�l, hisz a fogyaszt�i szok�sok �s a
kommunik�ci� elemz�se n�lk�l nem juthatunk k�zel a fogyaszt�k esz�hez �s sz�v�hez.
Ehhez j�rul hozz� napjaink �j digit�lis eszk�zt�r�nak ismertet�se is, Csord�s Tam�s
�s G�ti Mirk� �ltal. Az export�r v�llalatok tudatos piaci tev�kenys�g�hez ad
n�lk�l�zhetetlen t�mpontokat Rekettye G�bor a k�lpiacra val� kil�p�s form�inak �s a
nemzetk�zi marketing eszk�zt�r�nak bemutat�s�val, alapos elemz�s�vel, tanuls�gos
p�ld�kkal �s esetekkel al�t�masztva. J� sz�vvel aj�nlom a k�nyvet minden gazdas�gi
szakembernek, kutat�nak �s egyetemi hallgat�nak. Sug�r Andr�s a M�ltai K�zt�rsas�g
tiszteletbeli konzulja a Westel, a T-Mobile volt vez�rigazgat�ja"
"Nemzetk�zi menedzsment";"Blah� Andr�s, Czak� Erzs�bet, Po�r J�zsef (szerk.)";"978
963 454 652 8";"Akad�miai
blaho-czako-poor-nemzetkozi-menedzsment-2021";"https://doi.org/
10.1556/9789634546528";"2021.07.01 14:33:49";"A Nemzetk�zi menedzsment a hat�rokon
�s kult�r�kon �tny�l� menedzsment k�zik�nyve azokat a kih�v�sokat vizsg�lja,
amelyekkel a vezet�knek szembe kell n�zni�k napjaink �lland�an v�ltoz�
k�rnyezet�ben. Alaposan felk�sz�ti az olvas�kat a nemzetk�zi �s glob�lis
k�rnyezetben el�fordul� feladatok ell�t�s�ra, hiszen az ilyen k�rnyezetben m�k�d�
v�llalatok vezet�inek a v�llalatok m�ret�t�l �s eredet�t�l f�ggetlen�l sokf�le
bonyolult probl�m�t kell megoldaniuk. Az eredm�nyes munka �rdek�ben pontosan fel
kell m�rni�k a befoly�sol� t�nyez�ket, hogy ezek ismeret�ben alak�ts�k ki
strat�gi�jukat, m�veleteiket �s �ltal�nos menedzsmentfunkci�ikat. A Blah� Andr�s,
Czak� Erzs�bet �s Po�r J�zsef f�szerkeszt�s�ben valamint t�z hazai �s �t k�lf�ldi
egyetem 43 tan�ra, professzora �s t�bb v�llalati szakember munk�ja nyom�n
sz�letett k�tet �sszefoglalja a nemzetk�zi v�llalatok, a multinacion�lis c�gek �s a
k�lf�ldi tulajdon� v�llalatok al� tartoz� helyi c�gek ir�ny�t�s�nak �s vezet�s�nek
�ltal�nos �s saj�tos von�sait. A k�nyv tizenkilenc elm�leti fejezet�ben le�rtakat
tizenh�rom esettanulm�ny eg�sz�ti ki."
"Nemzetk�zi menedzsment";"Blah� Andr�s, Czak� Erzs�bet, Po�r J�zsef (szerk.)";"978
Menedzsment";"https://mersz.hu/kiadvany/73";"https://mersz.hu/blaho-czako-poor-
nemzetkozi-menedzsment";"https://doi.org/10.1556/9789630597548";"2016.08.18
11:22:52";"Ahogy azt a Joint Venture Sz�vets�g tags�ga is j�l p�ld�zza,
reprezent�lja, manaps�g elengedhetetlen, hogy egy adott orsz�g piacain a nemzetk�zi
�s a helyi v�llalatok egy�tt, egym�s mellett, egym�st t�mogatva �s egym�ssal
sz�vets�gben m�k�djenek. Stabil gazdas�g �s gazdas�gi n�veked�s nem l�tezhet helyi
v�llalkoz�sok n�lk�l, ugyanakkor a hat�rokon �t�vel� nemzetk�zi nagyv�llalatok
szerepe is kiemelked�. A Joint Venture Sz�vets�g folyamatosan dolgozik azon, hogy a
Magyarorsz�gon m�k�d� v�llalatok halmaza min�l hat�konyabban m�k�dj�n, hogy
m�rett�l, nemzetis�gt�l vagy tev�kenys�gt�l f�ggetlen�l tudja �rv�nyes�teni
�rdekeit, �s min�l akt�vabban kommunik�ljon egym�ssal. �ppen ez�rt �dv�z�l minden
olyan kezdem�nyez�st, �gy eme k�nyvet is, amely az�rt j�tt l�tre, hogy seg�tse az
�zleti �let szerepl�it, seg�tse a c�gvezet�ket �s a munkav�llal�kat egyar�nt,
valamint ir�nyt mutasson abban, hogyan lehet 2015-ben a leghat�konyabb eredm�nyeket
el�rni. Szendrey Silvia, �gyvezet� igazgat�, Joint Venture Sz�vets�g A Nemzetk�zi
menedzsment m�lt�n tart �rdekl�d�sre sz�mot mind a versenyszf�ra v�llalati
fels�vezet�inek, mind az �zleti tan�csad�knak, mind a menedzsment tudom�nnyal
k�l�nb�z� szinteken foglalkoz� szakembereknek, akik szakmai ig�nyess�ggel,
f�ldrajzi �s id�beli �ttekint�ssel szeretn�nek t�j�koz�dni a nemzetk�zi menedzsment
kult�r�j�nak �s gyakorlat�nak alakul�s�r�l. K�l�n�sen aj�nlom a nemzetk�zi
v�llalatokban dolgoz� HR vezet�knek �s szakembereknek: a v�llalati funkci�k
r�szletes elemz�se �s az �rt�kes esettanulm�nyok seg�ts�g�kre lehetnek a ma m�r
t�l�k elv�rt business partneri szerepnek val� megfelel�shez. Dr. Szemer�di
Katalin, hum�ner�forr�s igazgat�, Egis Gy�gyszergy�r Zrt. Egy k�zepes m�ret�,
hazai tulajdon�, mag�t nemzetk�ziv� kin�ni sz�nd�koz� vagy m�r nemzetk�zi piacokon
m�k�d� c�gnek sz�mos kih�v�ssal kell szemben�znie. Sok - a Csaba Met�lhoz hasonl� -
v�llalat vezet�i csapata haszonnal forgathat egy olyan k�nyvet, amely a nemzetk�zi
menedzsment elvi �s pragmatikus megold�sair�l ad �ttekint�st. Ha egyed�l�ll�
receptet nem is tal�lunk kih�v�sainkra a k�nyvben, a t�rgyalt esetekkel egy�tt
�tleteket, fog�dz�kat �s mun�ci�t kaphatunk arra, hogy nemzetk�zi
eredm�nyess�g�nket tov�bb n�velhess�k. Ennek �rdek�ben �rdemel figyelmet �s v�lhat
hasznoss� ez a munka v�llalati vezet�k k�r�ben is. Dobrocsi N�ndor, p�nz�gyi
igazgat�, Csaba Met�l Zrt."
"Nemzetk�zi seg�lyez�s a 21. sz�zad elej�n";"Kiss Judit (szerk.)";"978 963 454 344
mersz.hu/kiss-nemzetkozi-segelyezes";"https://doi.org/
10.1556/9789634543442";"2019.12.20 23:28:18";"""Kiss Judit �s szerz�t�rsainak
k�nyve igazi hi�nyp�tl� munka. Egyr�szt, mert t�bb mint 10 �ve nem jelent meg
nemzetk�zi fejleszt�si seg�lyez�ssel foglalkoz� magyar nyelv� tudom�nyos k�tet.
M�sr�szt a k�nyv t�bb olyan t�m�t is t�rgyal, amelyek eddig nem szerepeltek a hazai
tudom�nyos kutat�sokban. Ilyenek az innovat�v finansz�roz�s, a ""post-
development"", a civil szervezetek szerepe, tov�bb� az �j, nem tradicion�lis
donorok (mint p�ld�ul K�na vagy India) motiv�ci�i �s hat�sa a nemzetk�zi
fejleszt�si rendszerre. Ezek mind olyan t�m�k, amelyek jelent�s �j eredm�nyekkel
j�rulnak hozz� a magyar fejl�d�stanulm�nyok t�bb �vtizedes hagyom�nyaihoz. A k�tet
rendk�v�l hasznos lehet a fels�oktat�sban, k�l�n�sen a nemzetk�zi kapcsolatok
mesterk�pz�sein, de a nemzetk�zi fejleszt�ssel foglalkoz� gyakorlati szakemberek is
sokat mer�thetnek bel�le."" Szent-Iv�nyi Bal�zs (Aston University �s Budapesti
Corvinus Egyetem)"
"Nemzetk�zi sz�mvitel";"Beke Jen�";"978 963 059 775 3";"Akad�miai
Kiad�";"2016";"Gazdas�g, P�nz�gy �s
sz�mvitel";"https://mersz.hu/kiadvany/128";"https://mersz.hu/beke-nemzetkozi-
szamvitel";"https://doi.org/10.1556/9789630597753";"2016.10.12 09:33:25";"Az ut�bbi
negyedsz�zadban - a p�nz�gyi globaliz�ci�nak �s a hat�rokon �t�vel� t�ke�raml�s
nekilend�l�s�nek k�sz�nhet�en - tan�i lehett�nk a k�l�nb�z� orsz�gok sz�mviteli
szab�lyrendszere k�zeled�s�nek, a legszigor�bbnak tekinthet� amerikai sziszt�ma
sz�lesk�r� p�ldak�nt v�tel�nek. Beke Jen� m�ve egyszerre hasznos�that� egyetemi
tank�nyvk�nt �s a legsz�lesebb k�r� �rdekl�d�k szakk�nyvek�nt. A munka alapvet�
er�nye az �sszehasonl�t� vizsg�l�d�s, ami a hazai szakmai irodalomban hi�nycikknek
sz�m�t. A szerz� j�l �rz�keli a sz�mviteli szab�lyok vil�gm�ret� k�zeled�s�nek �s
egyes�l�s�nek folyamat-ir�ny�t, s azt szakmailag hitelesen, ugyanakkor k�z�rthet�en
mutatja be. Fontos �rt�ke, hogy a hazai sz�mviteli �s k�nyvvizsg�lati szab�lyoz�st
nemzetk�zi keretekbe helyezve vizsg�lja, s nem hagy k�ts�get a nemzeti elsz�mol�si
rendszerek alkalmazkod�si-igazod�si k�nyszere fel�l. Dr. B�ly�cz Iv�n,
akad�mikus,egyetemi tan�r, P�csi Tudom�nyegyetem K�zgazdas�gtudom�nyi Kar Napjaink
egyre globaliz�ltabb vil�g�ban a nemzetk�zi v�llalakoz�sok - ismertebb sz�val a
multinacion�lis c�gek - igen jelent�s szerepet t�ltenek be. A magyar gazdas�gban
ezek a c�gek bonyol�tj�k le a magyar export k�zel 80 sz�zal�k�t. Mindenk�pp
�dv�zlend�, hogy a szerz� egy olyan �sszefoglal� munk�t k�sz�tett, amely j� alapot
ny�jt a nemzetk�zi �zleti tev�kenys�g sz�mviteli szempontb�l t�rt�n� �ttekint�s�re.
A magyar szakirodalom �tt�r� munk�j�t vehet kez�be az olvas�. Dr. Po�r J�zsef,
egyetemi tan�r A sz�ken vett szakm�t kiv�ve val�sz�n�leg kevesen tudj�k, m�g
kevesebben ismerik milyen hat�sokkal is j�rt a gazdas�gi globaliz�ci� �s az Eur�pai
Uni� egys�ges�l� piaca a sz�mvitelre. Beke Jen� k�nyve egy olyan hi�nyp�tl� m�,
amely amellett, hogy megismertet a nemzetk�zi sz�mvitel �s a k�l�nb�z� sz�mviteli
standardok jellemz�ivel, k�l�n is t�rgyalja a meghat�roz� USA, N�metorsz�g �s az
Egyes�lt Kir�lys�g ad�z�si, sz�mviteli, k�nyvvizsg�lati saj�toss�gait. A k�nyv
els�dleges c�lcsoportja nyilv�nval�an a sz�mvitelt tanul� egyetemi hallgat�s�g, de
b�tran aj�nlhat� a k�nyvel�ssel foglalkoz�k mellett a t�ma ir�nt �rdekl�d�
k�zgazd�sz t�rsadalomnak, s�t a kutat�knak is. Prof. Dr. Szerb L�szl�,
int�zetigazgat� egyetemi tan�r, P�csi Tudom�nyegyetem K�zgazdas�gtudom�nyi Kar"
"Nemzetk�zi szervezetek �s int�zm�nyek";"Blah� Andr�s, Prandler �rp�d
(szerk.)";"978 963 059 782 1";"Akad�miai
Kiad�";"2016";"Gazdas�g";"https://mersz.hu/kiadvany/127";"https://mersz.hu/blaho-
prandler-nemzetkozi-szervezetek-es-intezmenyek";"https://doi.org/
10.1556/9789630597821";"2016.10.11 15:34:16";"A k�nyv negyedik kiad�s�nak az a
c�lja, hogy globaliz�lt vil�gunk f�szerepl�inek, a nemzetk�zi szervezeteknek h�
t�k�rk�p�t adja. Sz�nd�kunk az volt, hogy e k�tet nemcsak tank�nyv, hanem k�zik�nyv
is legyen. Ez�rt a szerz�k �tfog� m�don, megfelel�en dokument�lva, de a gyakorlati
szempontokat is figyelembe v�ve mutatj�k be a nemzetk�zi szervezetek egyre n�vekv�
szerep�t a nemzetk�zi kapcsolatok rendszer�ben. K�l�n�s figyelmet szentelnek az
Egyes�lt Nemzetek Szervezet�nek, az ENSZ szakos�tott int�zm�nyeinek, az Eur�pai
Uni�nak, de r�szletes elemz�st adnak m�s region�lis, illetve f�rum jelleg�
nemzetk�zi int�zm�nyekr�l is. Az elemz�sek figyelembe vett�k a nemzetk�zi
politik�ban t�rt�nt l�nyeges esem�nyeket is. A vil�gra val� kitekint�s mellett a
k�zvetlen �s k�zvetett, valamint saj�tos nemzeti �rdekeinkre val� tekintettel, a
k�nyv r�szletesen foglalkozik a haz�nk szempontj�b�l kiemelked�en fontos nemzetk�zi
szervezetekkel: a m�r eml�tett ENSZ �s Eur�pai Uni� mellett az �szak-atlanti
Sz�vets�g Szervezet�vel, az Eur�pa Tan�ccsal, az EBESZ-szel, de a sz�kebb f�ldrajzi
r�gi�nkban kialakult egy�ttm�k�d�si f�rumokkal is. Rem�lj�k, hogy a k�nyv kedvez�
fogadtat�sra tal�l a c�mzettek, �gy az egyetemi �s f�iskolai hallgat�k, az egyetemi
oktat�k, a nemzetk�zi kapcsolatokban �s a k�lgazdas�gban tev�kenyked� szakemberek,
diplomat�k, valamint a m�dia k�pvisel�i k�r�ben is."
"Nemzetk�zi �zleti technik�k";"Constantinovits Mil�n, Sipos Zolt�n";"978 963 059
723 4";"Akad�miai
constantinovits-sipos-nemzetkozi-uzleti-technikak";"https://doi.org/
10.1556/9789630597234";"2016.08.18 11:16:08";"A jelen szakk�nyvben tal�lhat�
ismeretanyag egyar�nt sz�l a t�nyleges �s a leend� nagyv�llalati �s kisv�llalkoz�
�zletembereknek, �zletk�t�knek, marketingszakembereknek. A nemzetk�zi szokv�nyok �s
�zleti gyakorlat megismertet�s�vel bevezet a hazai �s a glob�lis k�lkereskedelmi
felt�telrendszerhez val� alkalmazkod�sba. Bemutatja az eredm�nyes �zleti munka
m�dszereit �s az �sszer� kock�zatkezel�s lehet�s�geit is. A k�nyvet j� sz�vvel
aj�nljuk teh�t gyakorlati szakembereknek, �zleti menedzsereknek, v�llalkoz�knak. Az
inform�ci�s t�rsadalom piac�n a t�bb tud�s �zleti el�nyt jelent, itt pedig olyan
ismeretekr�l van sz�, amelyek k�zvetlen�l alkalmazhat�ak a gyakorlatban is. A k�nyv
a szerz�p�ros kor�bbi szak- �s tank�nyveinek a folytat�sa, els�sorban a t�bb
kiad�st is meg�rt K�lkereskedelmi technika - k�lpiaci kock�zat"" c�m� k�nyvnek,
valamint a 2008-ban kiadott Nemzetk�zi kereskedelmi �gyletek"" c�m� munk�nak. A
szakk�nyv tizen�t fejezetre bontva t�rgyalja a nemzetk�zi �rukereskedelmi
tranzakci�k k�rnyezeti felt�teleit �s int�zm�nyi peremfelt�teleit, a
tranzakci�t�pusokat, a nemzetk�zi �zleti szokv�nyok tartalm�t (amelyek l�nyeg�ben a
nemzetk�zi kereskedelem saj�tos nyelvezet�t jelentik), valamint a nemzetk�zi �gylet
tartalmi k�rd�seit �s folyamatait. A szerz�k naprak�sz ismereteket adnak, mivel
leg�jabb kutat�si eredm�nyeiket is felhaszn�lt�k a k�zirat elk�sz�t�se sor�n: �gy
p�ld�ul az Incoterms szokv�nyok �j v�ltozat�t �s alkalmaz�s�nak �jabb szempontjait,
vagy a nemzetk�zi biztos�t�si szokv�nyok �talak�t�s�nak �j fejlem�nyeit is. A
szakk�nyv alkalmas mind az �rdekl�d� szakmai k�z�ns�g, mind pedig a fels�oktat�s
ig�nyeinek kiel�g�t�s�re. "
"N�peg�szs�gtan 1.";"Forrai Judit, Barcs Istv�n (szerk.)";"978 963 454 529
3";"Akad�miai
forrai-barcs-nepegeszsegtan-1";"https://doi.org/10.1556/9789634545293";"2020.02.24
08:37:14";"A n�peg�szs�g�gyi ellen�r �s a v�d�n� szakir�ny N�peg�szs�gtan tant�rgya
k�telez� tananyaga"
"N�peg�szs�gtan 2.";"Forrai Judit, Barcs Istv�n (szerk.)";"978 963 454 530
9";"Akad�miai
forrai-barcs-nepegeszsegtan-2";"https://doi.org/10.1556/9789634545309";"2020.02.26
13:49:01";"A n�peg�szs�g�gyi ellen�r szakir�ny N�peg�szs�gtan, valamint
N�peg�szs�g�gyi medicina �s eg�szs�gv�delmi strat�gi�k tant�rgyai k�telez�
tananyaga"
"Neurol�gia";"M�rkus Attila, Czigler Bal�zs";"978 963 454 055 7";"Akad�miai
markus-czigler-neurologia";"https://doi.org/10.1556/9789634540557";"2018.12.28
23:26:15";"Tank�nyv�nk m�sodik, �tdolgozott kiad�sa t�bb mint egy �vtized ut�n
jelenik meg. B�r maguk a neurol�giai betegs�gek keveset v�ltoztak ez id� alatt,
ismereteink r�luk jelent�sen gyarapodtak, ahogyan sz�mos k�rk�p eset�ben a kezel�si
lehet�s�gek is. Amellett, hogy igyeksz�nk k�vetni ezeket a v�ltoz�sokat, az �j
kiad�ssal c�lunk m�g ink�bb megfelelni azon elv�r�soknak, melyeket a k�nyv
olvas�k�z�ns�ge t�maszt. A k�nyv els�sorban pszichol�gia szakos egyetemi hallgat�k
sz�m�ra k�sz�lt, de rem�nyeink szerint a klinikai pszichol�gia �s persze a
neurol�gia ir�nt �rdekl�d�k, illetve az �rintett ter�leteken dolgoz� m�s
szakemberek (klinikai pszichol�gusok, neuropszichol�gusok, gy�gytorn�szok,
logop�dusok, �pol�k), ak�r neurol�giai betegekkel kapcsolatba ker�l� orvosok is
haszonnal forgathatj�k majd."
"Neurol�gia";"M�rkus Attila";"978 963 059 733 3";"Akad�miai
markus-neurologia";"https://doi.org/10.1556/9789630597333";"2016.05.01 15:09:06";"A
k�nyv els�sorban pszichol�gia szakos egyetemi hallgat�k sz�m�ra k�sz�lt, de a
klinikai pszichol�gia ir�nt �rdekl�d�k, illetve ezen a ter�leten dolgoz�
szakemberek is haszonnal forgathatj�k. Saj�tos szempontok hat�rozt�k meg a k�nyv
fel�p�t�s�t, ilyen az egyetemi oktat�s alapoz� t�rgyai �ltal ny�jtott ismeretek,
illetve a klinikai pszichol�gia fontosabb vizsg�l�d�si �s �rdekl�d�si ter�leteinek
figyelembev�tele. A hagyom�nyos neurol�gia n�h�ny fejezet�t (gerincvel�-,
perif�ri�s idegrendszeri �s izombetegs�gek) a k�nyv nem t�rgyalja, de valamivel
nagyobb hangs�lyt helyez a neuropszichol�giai �s a kognit�v vonatkoz�sokra. A k�nyv
k�t nagy egys�ge: az �ltal�nos r�sz �s a neurol�giai k�rk�pek. Az �ltal�nos r�sz
k�t fejezetcsoportra tagol�dik. Az els� a neuroanat�miai ismereteket, valamint az
idegrendszer alapm�k�d�seit biztos�t� rendszereket (els�sorban a mozgat�rendszert,
valamint az �rz�k�rt) �s azok k�ros m�k�d�seit, a m�sodik a lebenyek funkci�inak �s
a hum�nspecifikus megismer�s b�zisk�pess�geinek (besz�d, olvas�s, �r�s, sz�mol�s)
diszfunkci�it, valamint a tudatzavarok k�rd�sk�r�t t�rgyalja. A r�szletes
neurol�gia r�szben a klinikai k�rk�pek szerepelnek. A mell�klet, a pszichol�giai �s
neuropszichol�giai tesztek r�vid ismertet�se azzal a sz�nd�kkal k�sz�lt, hogy
t�j�koztat�st ny�jtson a neurol�giai betegek pszichol�giai vizsg�lat�hoz. "
"Nevel�s �s iskola az antik �s k�z�pkori Eur�p�ban";"Gloviczki Zolt�n, Zsinka
L�szl�";"978 963 454 250 6";"Akad�miai
gloviczki-zsinka-neveles-es-iskola-az-antik-es-kozepkori-europaban";"https://
doi.org/10.1556/9789634542506";"2018.09.18 12:03:34";"A jelen egyetemi jegyzet arra
tesz k�s�rletet, hogy a pedag�gusk�pz�sben r�szt vev� hallgat�k sz�m�ra teljes
�ttekint�st ny�jt�, r�szleteiben tudom�nyos �jszer�s�gre nem t�rekv�, de az
�rintett tudom�ny�gak legfrissebb szempontjait �s eredm�nyeit k�zvet�t� �s
�sszefoglal�, ugyanakkor a hallgat�k felt�telezhet� el�k�pzetts�g�hez �s v�lhet�
c�ljaihoz is igazod� tank�nyvk�nt szolg�ljon. Felh�vja ugyanakkor a figyelmet arra
is, hogy saj�tos t�mav�laszt�sa, az antikvit�s �s az eur�pai k�z�pkor
nevel�st�rt�net�nek feldolgoz�sa korunkban is dr�mai jelent�s�g� eur�pai
identit�sunk kiz�r�lagos gy�kereit t�rja fel �s mutatja be."
"Nevel�sfiloz�fia";"Kormos J�zsef";"978 963 454 259 9";"Akad�miai
Kiad�";"2018";"Pedag�gia";"https://mersz.hu/kiadvany/376";"https://mersz.hu/kormos-
nevelesfilozofia";"https://doi.org/10.1556/9789634542599";"2018.11.14 00:17:23";
"Nonbusiness marketing";"Hetesi Erzs�bet, Veres Zolt�n";"978 963 059 749
Marketing";"https://mersz.hu/kiadvany/158";"https://mersz.hu/hetesi-veres-
nonbusiness-marketing";"https://doi.org/10.1556/9789630597494";"2016.11.06
11:12:18";"A marketingkoncepci� �zleti szf�r�n k�v�li alkalmaz�si lehet�s�geir�l �s
az alkalmaz�s ter�leteir�l sz�l� vit�k viszonylag �j kelet�ek, a huszadik sz�zad
derek�ig ny�lnak vissza. M�gis, m�ra a k�z- �s civilszf�ra marketingje
megszil�rdult, a k�z- �s t�rsadalmi int�zm�nyek strat�giai tervez�s�nek �s
m�k�d�s�nek oktat�sa a k�pz�sekben speci�lis kurzusk�nt jelenik meg. A nem
profitorient�lt marketing kapcsol�dik a v�llalati felel�ss�gv�llal�shoz is, �s
hozz�j�rul a fogyaszt�k magatart�s�nak �s el�gedetts�g�nek pontos meghat�roz�s�hoz,
�rt�kel�s�hez. A nem �zleti jelleg� marketing fejl�d�s�ben egyidej�leg jelenik meg
a kiterjeszt�s �s a specializ�ci�. A k�z-�s civilszf�ra marketingj�nek ter�let�n
olyan k�l�nb�z� alcsoportok l�teznek, amelyek mindegyike k�l�n saj�toss�gokkal
jellemezhet�. Ez a soksz�n�s�g jelenik meg ebben a k�nyvben, Hetesi Erzs�bet �s
Veres Zolt�n, a t�ma elismert szak�rt�inek m�v�ben. A szerz�p�ros az elm�leti
tartalmat a praktikus n�z�ponttal �tv�zi, �s ett�l a sz�veg olyannyira �lvezetes,
hogy az oktat�s �s a gyakorlat ig�nyeit egyar�nt kiel�g�ti. R�viden: a k�nyv egy
�jabb p�ld�ja a szerz�kt�l m�r megszokott j� teljes�tm�nyeknek. Jos� Luis V�zquez
Burguete a Nemzetk�zi Nonbusiness Marketing Sz�vets�g (International Association on
Public and Nonprofit Marketing) eln�ke"
"N�gy�gy�szati k�rk�pek genetikai h�ttere";"Beke Art�r (szerk.)";"978 963 454 720
4";"Akad�miai
beke-nogyogyaszati-korkepek-genetikai-hattere";"https://doi.org/
10.1556/9789634547204";"2021.10.07 14:01:38";"K�nyv�nk hi�nyp�tl� sz�nd�kkal
k�sz�lt. Olyan szakemberek egyetemi oktat�k, kutat�k, klinikusok munk�ja, akik a
mindennapi gyakorlat sor�n tal�lkoznak az ismertetett k�rk�pekkel. A k�tetben
t�rgyalt n�gy�gy�szati k�rk�pekkel sz�mos kor�bban megjelent publik�ci�
foglalkozik, de a genetika mint etiol�giai t�nyez� szemsz�g�b�l, a k�ros �llapotok,
a n�i betegs�gek genetikai h�tter�re f�kusz�lva �s azt rendszerezve m�g nem jelent
meg k�nyv. Napjainkban a tudom�ny rohamosan fejl�dik, majdnem minden k�rk�pet
genetikai vizsg�latnak vetnek al� a kutat�sok sor�n. Ennek ok�n csak olyan k�rk�pek
ker�lnek bemutat�sra, amelyekn�l az eddigi vizsg�latok egy�rtelm�en igazolt�k a
genetikai h�tteret. Vagyis azon k�rk�pek, amelyekn�l a genetikai ok lehet�s�ge b�r
felmer�lt, de m�g nem egy�rtelm�en igazolhat�, nem k�pezik a k�nyv anyag�t.
Els�sorban eg�szs�g�gyi szakembereknek, szakorvosjel�lteknek, genetikai, sz�l�szet-
n�gy�gy�szati, gyermekn�gy�gy�szati, gyermekgy�gy�szati szakvizsg�ra k�sz�l�knek
aj�nljuk a kiadv�nyt. Fontos inform�ci�kat tal�lhatnak benne a t�ma ir�nt �rdekl�d�
orvostanhallgat�k, sz�l�szn� hallgat�k, �s a nem szakember"" �rdekl�d�k is
haszonnal forgathatj�k. "
"N�i besz�d - f�rfi besz�d a fonetikai �s a pszicholingvisztikai vizsg�latok
t�kr�ben";"B�na Judit";"978 963 454 604 7";"Akad�miai
Kiad�";"2020";"Nyelv�szet";"https://mersz.hu/kiadvany/759";"https://mersz.hu/bona-
noi-beszed-ferfi-beszed";"https://doi.org/10.1556/9789634546047";"2020.09.07
15:35:47";"A k�tet a n�i �s a f�rfi besz�d besz�dtervez�si �s tempor�lis
k�l�nbs�geit vizsg�lja akusztikai fonetikai m�dszerekkel. C�lja annak bemutat�sa,
milyen elt�r�sek �s hasonl�s�gok tal�lhat�k a n�i �s a f�rfi besz�dben (h�rom
k�l�nb�z� �letkorban) 1. a besz�dtervez�si strat�gi�kban (a megakad�sok
gyakoris�ga, fonetikai saj�toss�gai); 2. a szupraszegment�lis szinten (besz�dtemp�,
sz�nettart�s stb.); illetve 3. a szegment�lis szinten. A k�tet �jdons�g�t az adja,
hogy magyar nyelven ilyen �sszefoglal� m�g nem sz�letett a n�i �s a f�rfi
besz�dr�l; �s t�bb olyan param�ter elemz�s�t mutatja be, amelyet kor�bban m�g nem
vagy csak kev�s adatk�zl� besz�dprodukci�j�ban vizsg�ltak. N�vuma tov�bb�, hogy
nemcsak a fiatal feln�ttkori besz�dsaj�toss�gokat t�rgyalja, hanem kit�r a
k�l�nb�z� �letkorokban (gyermekkorban �s id�skorban) megjelen� n�i/f�rfi
k�l�nbs�gekre a besz�dben."
"N�k a tudom�nyban hat�rok n�lk�l";"Hargittai Magdolna";"978 963 454 458
6";"Akad�miai
mersz.hu/nok-a-tudomanyban-hatarok-nelkul";"https://doi.org/
10.1556/9789634544586";"2020.01.15 12:53:49";"A tudom�ny legmagasabb szintjein a
n�k �pp�gy alulreprezent�ltak, mint a t�rsadalom egy�b ter�letein. Hargittai
Magdolna ennek is ut�naj�rt, amikor az elm�lt k�t �vtized sor�n sz�mos kiemelked�
n�i fizikussal, k�mikussal, orvosbiol�gussal, a modern technol�gia kutat�ival �s
m�s ter�letek k�pvisel�ivel besz�lgetett. A jelen k�nyv hatvan besz�lget�sen
kereszt�l k�veti nyomon a n�i tud�sok p�ly�j�t, felfedez�seit, dilemm�it,
neh�zs�geit �s sikereit. A szerz� taglalja, hogy milyen akad�lyok nehez�tik azt,
hogy a kutat� n�k �lre ker�ljenek, vezet� tudom�nyos tiszts�geket nyerjenek el �s
hogy seg�ts�get kapjanak abban, hogy a csal�d vagy tudom�ny k�z�tti v�laszt�s
helyett a csal�d �s tudom�ny egy�ttesen �rv�nyes�lhessen �let�kben."
"Numerical methods";"Gy�rgy Bics�k, D�vid Szirocz�k, Aaron Latty";"978 963 454 283
tudom�nyok";"https://mersz.hu/kiadvany/510";"https://mersz.hu/bicsak-numerical-
methods";"https://doi.org/10.1556/9789634542834";"2019.09.02 11:46:10";"This book
on Numerical Methods is part of the Transportation and Vehicle Engineering Facultys
curriculum at the Budapest University of Technology and Economics, created under
the Stipendium Hungaricum Scholarship Programme. The book demonstrates the aim of
developing and using numerical methods. Instead of relying on more complicated and
expensive analytical solution methods, simpler arithmetical equations are used to
approximate the accurate solution with the required level of accuracy. After
discussing the various sources and propagation of solution errors, the book
discusses the solution of single variable equations and system of equations.
Following chapters describe the two main curve fitting methods; approximation and
interpolation. These chapters are followed by the numerical differentiation and
integration methods, then finally the numerical solutions for ordinary and partial
differentiation equations are outlined. MATLAB is one of the most popular choice
today for numerical computing, with its user friendly, yet powerful computing
capability. It is practically an industry standard for prototyping and new
developments, and there is great value for students to be introduced to solving
problems with MATLAB. Many chapters in the notes show examples implemented in
MATLAB, with actual working code available to use and practice. "
"Numerikus m�dszerek �p�t�m�rn�k�knek Matlab-bal";"Laky Piroska";"978 963 454 506
tudom�nyok";"https://mersz.hu/kiadvany/703";"https://mersz.hu/laky-numerikus-
modszerek-epitomernokoknek-matlabbal";"https://doi.org/
10.1556/9789634545064";"2020.08.19 15:31:57";"Ez a k�nyv els�sorban a Budapesti
M�szaki �s Gazdas�gtudom�nyi Egyetem �p�t�m�rn�k MSc hallgat�i sz�m�ra k�sz�lt, a
Numerikus m�dszerek tant�rgyhoz. A tant�rgy �s a k�nyv c�lja, hogy a hallgat�k �s
az olvas�k megismerj�k a m�rn�ki matematikai feladatok, probl�m�k sz�m�t�g�ppel
t�rt�n� numerikus megold�si lehet�s�geit, a Matlab/Octave matematikai k�rnyezet
haszn�lat�val. A k�tet sz�m�t�g�pes gyakorlatokon kereszt�l ismerteti a
legfontosabb numerikus m�dszerek alapjait, el�nyeit �s h�tr�nyait, valamint
alkalmazhat�s�gi k�r�ket, els�sorban �p�t�m�rn�ki p�ld�kon kereszt�l. A k�nyv egy
r�vid Matlab ismertet�vel kezd�dik, majd bemutatja azokat a fontosabb matematikai
feladatt�pusokat �s numerikus megold�saikat, amelyekkel egy �p�t�m�rn�k
tal�lkozhat: line�ris �s nemline�ris egyenletrendszerek, interpol�ci�, regresszi�,
deriv�l�s, integr�l�s, optimaliz�ci� �s differenci�legyenletek. Az elm�let
meg�rt�s�t seg�tik a gyakorlati p�ld�k, amelyek k�l�nb�z� �p�t�ipari ter�leteket
�lelnek fel (szerkezet�p�t�s, infrastrukt�ra szakir�ny �s f�ldm�r�s)."
"Nyelvek, nyelvv�ltozatok, k�vetkezm�nyek I.";"Navracsics Judit, B�tyi Szilvia
(szerk.)";"978 963 454 873 7";"Akad�miai
navracsics-batyi-nyelvek-nyelvvaltozatok-kovetkezmenyek-i";"https://doi.org/
10.1556/9789634548737";"2022.12.29 18:13:34";"A tanulm�nyk�tet a XXVIII. Magyar
Alkalmazott Nyelv�szeti Kongresszuson elhangzott el�ad�sok �rott, lektor�lt
v�ltozat�t tartalmazza a nyelvek, nyelvv�ltozatok, k�vetkezm�nyek t�mak�r�hez
kapcsol�dva; egy�ttal betekint�st ny�jt az alkalmazott nyelv�szet leg�jabb kutat�si
eredm�nyeibe. A k�nyvben tal�lhat� a plen�ris el�ad�s (a k�t- �s t�bbnyelv�
fejl�d�sr�l 5 �ves korig) sz�vege, valamint a nyelvoktat�s, nyelvelsaj�t�t�s,
nyelvhaszn�lat, fonetika �s fonol�gia ter�let�re es� tanulm�nyok."
"Nyelvek, nyelvv�ltozatok, k�vetkezm�nyek II.";"Navracsics Judit, B�tyi Szilvia
(szerk.)";"978 963 454 860 7";"Akad�miai
navracsics-batyi-nyelvek-nyelvvaltozatok-kovetkezmenyek-ii";"https://doi.org/
10.1556/9789634548607";"2022.12.29 18:13:37";"A tanulm�nyk�tet a XXVIII. Magyar
v�ltozat�t tartalmazza a nyelvek, nyelvv�ltozatok, k�vetkezm�nyek t�mak�r�hez
kapcsol�dva; egy�ttal betekint�st ny�jt az alkalmazott nyelv�szet leg�jabb kutat�si
eredm�nyeibe. A k�nyvben tal�lhat� a Brassai-el�ad�s sz�vege (a diskurzusjel�l�
mondat�rt�k� hat�roz�sz�k ford�t�s�r�l), valamint a ford�t�studom�ny, terminol�gia,
retorika, kognit�v nyelv�szet, kontraszt�v nyelv�szet, interkultur�lis
kommunik�ci�, n�vtan ter�let�re es� tanulm�nyok."
"Nyelv�szet �s tudom�nyelm�let";"Kert�sz Andr�s";"978 963 454 751 8";"Akad�miai
kertesz-nyelveszet-es-tudomanyelmelet";"https://doi.org/
10.1556/9789634547518";"2021.10.26 13:09:52";"A k�nyv arra a k�rd�sre keresi a
v�laszt, hogy milyen ir�nyba �s meddig t�g�that�k a nyelv�szeti elm�letalkot�s
hat�rai a tudom�nyelm�leti reflexi� f�ny�ben, �s milyen ir�nyba �s meddig
t�g�that�k a tudom�nyelm�let hat�rai a nyelv�szeti elm�letalkot�s f�ny�ben. A k�tet
e k�rd�sre h�rom k�l�nb�z� tudom�nyelm�leti ir�nyzat nyelvtudom�nyi alkalmaz�s�nak
�sszevet�s�vel esettanulm�nyok p�ld�j�n k�v�n v�laszolni. Arra a k�vetkeztet�sre
jut, hogy interakci�juk eredm�nyek�ppen az elm�leti nyelv�szet �s a tudom�nyelm�let
hat�rai egyar�nt t�g�that�k, mert a nyelvtudom�ny k�zzelfoghat� m�don hozz�j�rulhat
tudom�nyelm�leti probl�m�k megold�s�hoz; �s ford�tva, a tudom�nyelm�leti reflexi�
el�seg�theti a gyakorl� nyelv�szek sz�m�ra fontos probl�m�k megold�s�t. Azonban a
k�t diszcipl�na hat�rainak t�g�t�sa nem lehet parttalan, mert bizonyos, j�l
defini�lhat� pontokon t�l a mindenkori nyelv�szeti elm�letek �s a mindenkori
tudom�nyelm�leti rendszerek saj�toss�gainak f�ggv�ny�ben inkonzisztenci�ba,
klasszikus antin�mi�kba vagy dilemm�kba �tk�zhet."
"Nyelvfejl�d�si sz�r�vizsg�lat (PPL)";"Pl�h Csaba, Palot�s G�bor, L�rik
J�zsef";"978 963 454 364 0";"Akad�miai
Kiad�";"2019";"Pszichol�gia";"https://mersz.hu/kiadvany/512";"https://mersz.hu/ppl-
nyelvfejlodesi-szurovizsgalat";"https://doi.org/10.1556/9789634543640";"2019.05.20
15:16:53";"A k�tet egy t�z �ven �t kifejlesztett, s a gy�gypedag�giai �s
alkalmazott nyelv�szeti, illetve pszichol�giai tan�csad�sban egyre sz�lesebb k�rben
haszn�lt nyelvfejl�d�si sz�r�m�dszert ismertet, mely 4 �s 8 �v k�z�tti gyermekek
vizsg�lat�ban bev�lt. Fontos seg�deszk�z a nyelvi, illetve besz�dfejl�d�si
probl�m�kkal jelentkez� gyermekek el�zetes, az egy�n�tettebb vizsg�l�d�st el�seg�t�
sz�r�s�re. A monogr�fia a nyelvfejl�d�si tesztirodalom �ttekint�se ut�n bemutatja
az elj�r�sokat, pontos le�r�sokat adva. V�g�l esetelemz�seket mutat be, illetve
n�h�ny jellegzetes megk�sett besz�dfejl�d�s�, s ehhez hasonl� mint�n illusztr�lja a
m�dszer differenci�ldiagnosztikai �rt�k�t. A gyakorl� szakembereken k�v�l
n�lk�l�zhetetlen k�zik�nyv a pszichol�gusok �s a gy�gypedag�gusok oktat�s�ban. A
k�nyv sz�mos referencia�br�ja mellett mag�t az elj�r�s k�panyag�t is tartalmazza. "
"Nyelv, kult�ra, identit�s III. Fonetika";"F�ris �gota, B�lcskei Andrea, B�na
Judit, Gr�czi Tekla Etelka, Mark� Alexandra (szerk.)";"978 963 454 537
mersz.hu/nyelv-kultura-identitas-3-fonetika";"https://doi.org/
10.1556/9789634545378";"2020.06.09 16:23:34";"A tanulm�nyk�tet a XXVII. Magyar
v�ltozat�t tartalmazza a nyelv, kult�ra, identit�s t�mak�r�hez kapcsol�dva;
egy�ttal betekint�st ny�jt az alkalmazott nyelv�szet leg�jabb kutat�si
eredm�nyeibe. A k�nyvben a fonetika (artikul�ci�s kutat�sok, besz�dhangz�s
vizsg�lata, tempor�lis jellemz�k korpuszalap� vizsg�lata) ter�let�re es�
tanulm�nyok olvashat�k. "
"Nyelv, kult�ra, identit�s II. Pragmatika, diskurzuselemz�s, interkultur�lis
kommunik�ci�";"F�ris �gota, B�lcskei Andrea, D�r Csilla Ilona, Csontos N�ra
(szerk.)";"978 963 454 536 1";"Akad�miai
Kiad�";"2020";"Nyelv�szet";"https://mersz.hu/kiadvany/674";"https://mersz.hu/nyelv-
kultura-identitas-2-pragmatika-diskurzuselemzes-interkulturalis-
kommunikacio";"https://doi.org/10.1556/9789634545361";"2020.06.06 00:31:41";"A
tanulm�nyk�tet a XXVII. Magyar Alkalmazott Nyelv�szeti Kongresszuson elhangzott
el�ad�sok �rott, lektor�lt v�ltozat�t tartalmazza a nyelv, kult�ra, identit�s
t�mak�r�hez kapcsol�dva; egy�ttal betekint�st ny�jt az alkalmazott nyelv�szet
leg�jabb kutat�si eredm�nyeibe. A k�nyvben a pragmatika �s diskurzuselemz�s �s az
interkultur�lis kommunik�ci� ter�let�re es� tanulm�nyok olvashat�k."
"Nyelv, kult�ra, identit�s I. Terminol�gia, lexikogr�fia, ford�t�s";"F�ris �gota,
B�lcskei Andrea, M. Pint�r Tibor, Szot�k Szilvia, Tam�s D�ra M�ria (szerk.)";"978
963 454 535 4";"Akad�miai
Kiad�";"2020";"Nyelv�szet";"https://mersz.hu/kiadvany/673";"https://mersz.hu/foris-
pinter-szotak-tamas-nyelv-kultura-identitas-1-terminologia-lexikografia-
forditas";"https://doi.org/10.1556/9789634545354";"2020.05.26 18:17:25";"A
tanulm�nyk�tet a XXVII. Magyar Alkalmazott Nyelv�szeti Kongresszuson elhangzott
el�ad�sok �rott, lektor�lt v�ltozat�t tartalmazza a nyelv, kult�ra, identit�s
t�mak�r�hez kapcsol�dva; egy�ttal betekint�st ny�jt az alkalmazott nyelv�szet
leg�jabb kutat�si eredm�nyeibe. A k�nyvben tal�lhat�k a plen�ris el�ad�sok (a
nyelvelm�let, m�dszertan �s alkalmaz�s �sszef�gg�seir�l �s a nyelv�szeti kutat�si
m�dszereir�l) �s a Brassai-el�ad�sok sz�vegei, valamint a terminol�gia,
lexikogr�fia, korpuszok �s ford�t�studom�ny ter�let�re es� tanulm�nyok. "
"Nyelv, kult�ra, identit�s IV. Szociolingvisztika, n�vtan, nyelvt�rt�net";"F�ris
�gota, B�lcskei Andrea, Heltai J�nos Imre (szerk.)";"978 963 454 538 5";"Akad�miai
kultura-identitas-4-szociolingvisztika-nevtan-nyelvtortenet";"https://doi.org/
eredm�nyeibe. A k�nyvben a szociolingvisztika �s nyelvhaszn�lat, az alkalmazott
n�vtan �s az alkalmazott nyelvt�rt�net ter�let�re es� tanulm�nyok olvashat�k. "
"Nyelv, kult�ra, identit�s. V. Nyelvpedag�gia, nyelvelsaj�t�t�s,
nyelvoktat�s";"F�ris �gota, B�lcskei Andrea, N�dor Orsolya, S�lyom R�ka
(szerk.)";"978 963 454 539 2";"Akad�miai
kultura-identitas-nyelvpedagogia-nyelvelsajatitas-nyelvoktatas";"https://doi.org/
eredm�nyeibe. A k�nyvben a nyelvpedag�gia, nyelvoktat�s, nyelvelsaj�t�t�s �s a
kontraszt�v nyelv�szet ter�let�re es� tanulm�nyok olvashat�k. "
"Nyelvtanul�si strat�gi�k tan�t�sa �s fejleszt�se";"Dor� Katalin, Hab�k Anita,
Magyar Andrea";"978 963 059 923 8";"Akad�miai
Kiad�";"2018";"Pedag�gia";"https://mersz.hu/kiadvany/350";"https://mersz.hu/doro-
habok-magyar-nyelvtanulasi-strategiak-tanitasa-es-fejlesztese";"https://doi.org/
10.1556/9789630599238";"2018.10.24 13:12:38";
"Oktat�s - Sport - Covid ";"Magyar M�rton, G�si Zsuzsanna (szerk.)";"978 963 454
848 5";"Akad�miai
magyar-gosi-oktatas-sport-covid";"https://doi.org/
10.1556/9789634548485";"2022.09.29 14:02:39";"Az ELTE PPK Eg�szs�gfejleszt�si �s
Sporttudom�nyi Int�zet (ESI) m�r negyedik �ve szervezi meg sporttudom�nnyal
kapcsolatos konferenci�it. �vek �ta sz�mos m�s neves hazai kutat� is bemutatja
leg�jabb kutat�si eredm�nyeit az ESI oktat�i mellett, amely jelzi a
konferenciasorozatunk jelent�s�g�t is. A m�sodik rendezv�ny�nk a hazai rekre�ci�
fels�oktat�s 30 �ves t�rt�netis�ge kapcs�n ker�lt megrendez�sre, majd ezt k�vet�en
a sport k�l�nb�z� aspektusai ker�ltek g�rcs� al�, a 2020. �s a 2021. �vben a Covid-
19 pand�mia �ltal er�sen meghat�rozottan. A Sport Tudom�ny Eg�szs�g
konferenciasorozat IV. (online) esem�ny�hez kapcsol�d� absztraktk�tet mellett a
sz�lesk�r� el�ad�sokat j�l reprezent�lj�k a 3. tanulm�nyk�tet�nkben szerepl�
hi�nyp�tl� kutat�sok is. A sorozat hetedik elemek�nt a Tanulm�nyok az oktat�sr�l �s
a sportr�l a Covid �rny�k�ban c�m alatt az online fels�oktat�s elm�leti �s
gyakorlati tant�rgyai, valamint a k�ls� szakmai gyakorlatok covid-rendszere mellett
a pand�mia �ltal deklar�lt mozg�stanul�s egyedi (form�lis �s nem form�lis) keretei
is megjelennek. J� sz�vvel aj�nljuk minden �rdekl�d�nek jelenlegi �s kor�bbi
tanulm�nyk�teteinket is, amelyek a rekre�ci�- �s sporttudom�ny sz�les palett�j�r�l
k�z�l �j �s �rdekes inform�ci�kat a szakemberek, oktat�-kutat� koll�g�k �s ak�r a
szakdolgoz� hallgat�k sz�m�ra is. "
"Oktat�stechnikai k�zik�nyv csal�dorvosok r�sz�re";"Nemzeti N�peg�szs�g�gyi K�zpont
(k�zread.)";"978 963 454 608 5";"Akad�miai
oktatastechnikai-kezikonyv-csaladorvosok-reszere";"https://doi.org/
10.1556/9789634546085";"2020.12.09 10:47:26";"A magyar n�pess�g eg�szs�gi �llapota
napjainkban nem �ri el az orsz�g t�rsadalmi-gazdas�gi fejletts�g�nek megfelel�
szintet, ez�rt Magyarorsz�g Korm�nya sz�mos operat�v programot ind�tott el p�ly�zat
form�j�ban a lakoss�g eg�szs�gi �llapot�nak jav�t�sa �rdek�ben. A Sz�chenyi 2020
programban egy �tfog� fejleszt�s, Az eg�szs�g�gyi ell�t�rendszer szakmai
m�dszertani fejleszt�se t�rt�nik eur�pai uni�s t�mogat�ssal (EFOP 1.8.0-VEKOP-17-
2017-00001), melyben szerepet kap a rendelkez�sre �ll� h�ziorvosi, k�pzett �pol�i
�s szakdolgoz�i, valamint v�d�n�i hum�ner�forr�s-�llom�ny kapacit�sainak,
tud�s�nak, k�pess�geinek b�v�t�se �s fejleszt�se. Az alapell�t�s projekt
eg�szs�g�gyi k�pz�sfejleszt�s munkacsoportj�nak feladata, hogy az alapell�t�sban
dolgoz�k k�pz�s�ben r�szt vev� oktat�k oktat�si k�pess�geinek �s k�szs�geinek
megszerz�s�t el�seg�ts�k, t�mogass�k �s fejlessz�k. Ennek �rdek�ben k�sz�tette el a
munkacsoport ezt a szakmai tank�nyvet."
"Oktat�s, technol�gia, innov�ci�";"Hal�sz G�bor, Kov�cs Istv�n Vilmos, P�lv�lgyi
Lajos (szerk.)";"978 963 454 728 0";"Akad�miai
Kiad�";"2021";"Pedag�gia";"https://mersz.hu/kiadvany/863";"https://mersz.hu/halasz-
kovacs-palvolgyi-oktatas-technologia-innovacio";"https://doi.org/
10.1556/9789634547280";"2021.11.10 14:52:32";"A k�tet szerz�i arra v�llalkoztak,
hogy a Digit�lis Oktat�si Strat�gia keretei k�z�tt javaslatot tegyenek a nemzeti
oktat�si �gazati innov�ci�s strat�gia technol�giai pill�r�nek kibont�s�ra.
Nemzetk�zi szakirodalmat �ttekintve mutatj�k be a digitaliz�ci� aktu�lis trendjeit
�s lehet�s�geit az oktat�sban, �s konkr�t fejleszt�si javaslatokat fogalmaznak meg
a hazai szakpolitika sz�m�ra. A 2019-ben lez�rult projekt r�sztvev�i nem l�thatt�k
el�re, hogy a 2020-ban kirobban� Covid19-vil�gj�rv�ny �s az ennek nyom�n meghozott
int�zked�sek radik�lisan �tszabj�k az oktat�s k�rnyezet�t, �s a k�zreadott
tanulm�nyok tanuls�gai, valamint a kapcsol�d� strat�gia javaslatai a kor�bbin�l is
aktu�lisabb� v�ltak. A digit�lis technol�gia oktat�si alkalmaz�sa mindenki sz�m�ra
kiker�lhetetlen napi feladatt� v�lt. Eme kih�v�sok �s lehet�s�gek �j fejezetet
nyitottak a pedag�giai innov�ci� ter�let�n."
"Online �zlet �s marketing";"B�nyai Edit, Nov�k P�ter (szerk.)";"978 963 059 725
Marketing";"https://mersz.hu/kiadvany/107";"https://mersz.hu/banyai-novak-online-
uzlet-es-marketing";"https://doi.org/10.1556/9789630597258";"2016.09.21
14:38:02";"R�vid id� alatt nagyot v�ltozott a vil�g, az internet k�l�nc �jdons�gb�l
�let�nk n�lk�l�zhetetlen r�sze lett. Term�szetess� v�lt, hogy otthon vagy az
irod�ban, s�t egyre ink�bb mobilr�l is online vagyunk. Az elm�lt �vtizedben
dinamikus fejl�d�s jellemezte az online tartalomszolg�ltat�st mind mennyis�gi, mind
min�s�gi oldalon. A fejl�d�s olyan gyors, hogy szinte lehetetlen nyomon k�vetni,
ez�rt is �rdemes meg�llnunk egy pillanatra �s �ttekinten�nk, hol tartunk ma, milyen
�j technol�gi�k �llnak rendelkez�s�nkre, milyen �jfajta fogyaszt�i ig�nyekkel kell
szemben�zn�nk. Ebben ny�jt seg�ts�get ez a k�nyv. Liptay Gabriella
marketingkommunik�ci�s �gazati igazgat� Magyar Telekom Nyrt. Az online �zletr�l
�s marketingj�r�l k�nyvet �rni b�tor v�llalkoz�s, hiszen szinte a megjelen�skor m�r
a m�ltr�l sz�l. A 11 szerz� m�gis maradand�t alkotott, mivel olyan k�rd�seket
t�rgyalnak, melyek kapcs�n nem csup�n �j m�dszereket ismerhet�nk meg, hanem olyan
gyakorlati k�szs�geket, k�pess�geket saj�t�thatunk el, melyek alkalmass� teszik az
olvas�t mint haszn�l�t az online �zlet vil�g�ban val� eligazod�sra, a
mindennapokkal val� l�p�start�sra. A k�nyv teh�t nemcsak fels�oktat�si tananyag,
hanem m�dszertan a v�llalkoz�soknak �s gazdag mun�ci� a kreat�v tov�bbfejleszt�k,
az �jat felfedezni �s megval�s�tani akar�k sz�m�ra. Dr. Pisk�ti Istv�n
int�zetigazgat� Miskolci Egyetem, Marketing Int�zet"
"Oper�ci�kutat�s";"Temesi J�zsef, Varr� Zolt�n";"978 963 059 869 9";"Akad�miai
Menedzsment";"https://mersz.hu/kiadvany/236";"https://mersz.hu/temesi-varro-
operaciokutatas";"https://doi.org/10.1556/9789630598699";"2017.12.20
11:18:13";"Els�sorban az egyetemi alapk�pz�sben oper�ci�kutat�si t�rgyakat tanul�k
forgathatj�k haszonnal ezt a k�nyvet. Az �zleti �s k�zgazdas�gi gyakorlatban
el�fordul� tipikus optimaliz�l�si feladatok modellez�s�nek elm�leti h�tter�t,
megold�si algoritmusait, felhaszn�l�si lehet�s�geit ismertetik a k�nyv egyes
fejezetei. Els�sorban egyetemi alapk�pz�sben oper�ci�kutat�si t�rgyakat tanul�k
forgathatj�k haszonnal ezt a k�nyvet, �m a gyakorlati szakemberek ismereteinek
felfriss�t�s�re, az egyes probl�mat�pusok felismer�s�re �s a megfelel� modellek
kiv�laszt�s�ra is alkalmas. A line�ris programoz�s r�szletes t�rgyal�s�n t�l a
h�l�zati modellek, az eg�sz�rt�k� programoz�s, a t�bbc�l� programoz�s �s a
j�t�kelm�let p�ld�k r�v�n bevezetett alapvet� fogalmai, t�telei, megold�si
m�dszerei tal�lhat�k meg a k�nyvben, a fejezetek v�g�n feladatokkal kieg�sz�tve."
"Orsz�gm�rk�z�s";"Papp-V�ry �rp�d";"978 963 454 346 6";"Akad�miai
Kiad�";"2020";"Marketing";"https://mersz.hu/kiadvany/467";"https://mersz.hu/papp-
vary-orszagmarkazas";"https://doi.org/10.1556/9789634543466";"2020.01.20
09:12:51";"Fiatalos, lend�letes �s l�nyegre t�r� �ssze�ll�t�s az orsz�gm�rk�k
�p�t�s�nek fontoss�g�r�l, folyamat�r�l �s korl�tair�l. Hi�nyp�tl� munka, amely a
rendszerezett elm�leti alapok �ttekint�se ut�n gyakorlati ir�nymutat�sokat fogalmaz
meg a t�m�val elm�leti vagy gyakorlati szinten foglalkoz�k sz�m�ra. Aj�nlom a
k�nyvet mindazoknak, akik szeretik az ig�nyes �s olvasm�nyos szakk�nyveket, �s
akiket �rdekel, hogy mik�nt lehetne Magyarorsz�g orsz�gim�zs�t innovat�v m�don
form�lni. Deli-Gray Zsuzsa kutat�professzor, ESSCA School of Management A k�tet
friss szeml�lete szerint az orsz�gim�zs form�l�sa alapvet�en asszoci�ci�- �s
reput�ci��p�t�s. Komplex, v�ltoz�kony �s kih�v�sokkal teli szakter�let. Papp-V�ry
�rp�d nemzetk�zileg elismert szakemberk�nt p�ratlan �s n�lk�l�zhetetlen �tmutat�t
biztos�t azok sz�m�ra, akik a t�m�ban b�rmilyen m�don is �rdekeltek. Feh�r Katalin
tudom�nyos f�munkat�rs, Budapesti Gazdas�gi Egyetem Term�km�rk�t �p�teni nem k�nny�
feladat, orsz�gm�rk�t �p�teni enn�l is nagyobb kih�v�s. Itt a professzionalizmus
mellett sz�mos m�s, szakm�n t�li faktor gazdag�tja a k�pletet. A szerz�
vitathatatlan er�nye, hogy ezeken fel�lemelkedve szakmai keretet ad, strukt�r�t
v�zol, p�ld�kat hoz, ellent�tes �ll�spontokat villant f�l, mik�zben neh�zs�gekre is
r�mutat, k�zt�k tal�n a legfontosabbra: nincs orsz�gm�rka-�p�t�s orsz�g�p�t�s
n�lk�l, hisz a m�rk�t v�gs� soron m�giscsak maga a term�k hat�rozza meg. Nagy
B�lint marketingtansz�k-vezet�, International Business School Magyar nyelven ilyen
alapos �ttekint�s az orsz�gm�rk�z�sr�l m�g nem jelent meg. �tfog�, olvasm�nyos, az
olvas�t egy �j vil�ggal ismerteti meg, amelynek akarva-akaratlanul � maga is
szerves r�sze. A k�nyv egy �g�ret: olvas�ja meg�rtheti a helym�rk�z�s saj�tos
hat�rter�let�t, a marketing, a m�rk�z�s, a fogyaszt�i pszichol�gia, a strat�giai
tervez�s �s a k�z�ss�g�p�t�s saj�tos elegy�t. K�d�r Magor egyetemi docens, Babe�-
Bolyai Egyetem "
"Ovidius ars poetic�ja";"Gloviczki Zolt�n";"978 963 454 455 5";"Akad�miai
Kiad�";"2019";"Irodalom,
�kortudom�ny";"https://mersz.hu/kiadvany/652";"https://mersz.hu/gloviczki-ovidius-
ars-poeticaja";"https://doi.org/10.1556/9789634544555";"2019.12.22 00:03:20";"Nem
k�ts�ges, hogy Horatius �s Vergilius ut�n a leggazdagabb ut��lete a magyar
irodalomban, s�t a folkl�rban is Ovidiusnak van. Hat�sa k�s�bb kezd�d�tt, mint
amazok�, de mindm�ig tart. Ovidius k�lt� volt, s az Augustus-kor k�lt�szet�nek
szellemis�ge ellen l�zadt, mert �gy Gloviczki hazugnak, m�v�szileg hazugnak
�rezte az �s�k szok�sai, a r�gi egyszer�s�g magasztal�s�t. Ez�rt lesz fontos
k�rd�ss� k�lt�szet�ben az igazs�g, term�szet �s m�v�szet viszonya. Ovidius nem a
kev�s kiv�lasztotthoz akar sz�lni, k�ltem�nyeinek megsz�l�tottjai nem annyira az
egyes, meghat�rozott szem�lyek, mint �ltal�ban a f�rfiak, n�k, a plebs, s�t a
vulgus. Ovidius teh�t nem hanyatl�st jelent, hanem �j kezd�st, szak�t�st az el�z�
kor �rt�krendszer�vel �s az azt hordoz� k�lt�szettel, az azt k�pvisel�
istenalakokkal, els�sorban Apoll�val, szak�t�st a renddel, az augustusi
rendezetts�ggel, ahol minden egy�rtelm�, egy folytonosan v�ltoz� vil�gban Gloviczki
kimutatja Ovidius k�lt�szet�nek egys�g�t, azt, hogy nem lehet a m�veket k�l�n-k�l�n
elemezni, nincs k�l�n Ovidius, a szerelmes k�lt� �s Ovidius, az epikus k�lt� vagy
sz�m�z�tt k�lt�, hanem minden m�v�ben egy egys�ges �s k�nyszer sz�lte kit�r�k
ellen�re is k�vetkezetes k�lt�i magatart�s nyilatkozik meg."
"(�n)kritikus �llapot";"Kiss Gabriella";"978 963 454 614 6";"Akad�miai
kiss-onkritikus-allapot";"https://doi.org/10.1556/9789634546146";"2020.11.19
15:39:42";"Az eredetileg 2001-ben megjelent k�tet annak az �llapotnak az elemz�s�re
v�llalkozik, amelyben a modern sz�nh�ztudom�ny egyik legmeghat�roz�bb
diszcipl�n�ja, a sz�nh�zszemiotika k�nyszer�l �nkritik�ra. K�z�ppontj�ban az
ezredfordul� egyik legsokoldal�bb teatrol�gus�nak, Erika Fischer-Licht�nek a
munk�ss�ga �ll. Az elm�let (re)konstrukci�ja sor�n m�veit a sz�nh�ztudom�ny �s a
szoci�lantropol�gia sz�lesebb kontextus�ba helyezi a szerz�, s �gy arra a k�rd�sre
is v�laszt keres, hogy igaz-e a (sz�nh�z)szemiotika oly sokat hangoztatott
v�ls�g�nak t�nye. A n�met kutat� elemz�si m�dszer�nek hat�rait a kort�rs eur�pai
sz�nh�z posztdramatikus tendenci�inak ismeret�ben jel�li ki, �s a kilencvenes �vek
nagy vihart kavar� rendez�seinek (Alf�ldi R�bert, Nov�k Eszter, Sz�sz J�nos,
Telihay P�ter, Zs�t�r S�ndor) elemz�s�n igazolja. A Szegedi Tudom�nyegyetemen
megv�dett doktori disszert�ci� �tdolgozott v�ltozata teh�t nemcsak egy
el�ad�selemz�si m�dszer vizsg�lat�t �g�ri, hanem az ezredfordul� magyar rendez�i
sz�nh�z�nak eur�pai horizontb�l t�rt�n� meg�rt�s�t is seg�ti."
"�sszefoglal� elemz�s a hazai h�ziorvosk�pz�sr�l a fejleszt�si ir�nyok
meghat�roz�s�val";"Nemzeti N�peg�szs�g�gyi K�zpont (k�zread.)";"978 963 454 621
4";"Akad�miai
osszefoglalo-elemzes-keszitese-a-hazai-haziorvoskepzesrol-a-fejlesztesi-iranyok-
meghatarozasaval-20";"https://doi.org/10.1556/9789634546214";"2020.12.09
10:47:49";"Munk�nk els� r�sz�ben a magyarorsz�gi csal�dorvosi k�pz�s
kialakul�s�nak, a vonatkoz� tant�rgyak bevezet�s�nek, a tansz�kek alap�t�s�nak
t�rt�net�t mutatjuk be. Bemutatjuk a h�ziorvosi oktat�s jelenlegi helyzet�t.
�sszehasonl�tjuk a n�gy tansz�k gradu�lis �s posztgradu�lis h�ziorvosk�pz�s�t is.
Ezt k�veti egy �sszefoglal� a Sv�jci Hozz�j�rul�s keret�ben megval�sul�
Alapell�t�s-fejleszt�si Modellprogramon bel�l k�sz�lt, a h�ziorvosl�s preszt�zs�r�l
az orvostanhallgat�k �s fiatal orvosok k�r�ben v�gzett kutat�s eredm�nyeir�l.
Eredm�nyterm�k�nk m�sodik fele a h�ziorvosi k�pz�s fejleszt�s�nek ir�nyait foglalja
majd mag�ba. "
"Passz�v mozgat�s: als� v�gtag";"Bodn�r Hajnalka, Monek Bernadett, Friedrichn� Nagy
Andrea";"978 963 454 531 6";"Akad�miai
bodnar-monek-friedrichne-passziv-mozgatas-also-vegtag";"https://doi.org/
10.1556/9789634545316";"2020.04.01 14:20:42";
"Passz�v mozgat�s: fels� v�gtag";"Bodn�r Hajnalka, Monek Bernadett, Friedrichn�
Nagy Andrea";"978 963 454 524 8";"Akad�miai
bodnar-monek-friedrichne-passziv-mozgatas-felso-vegtag";"https://doi.org/
10.1556/9789634545248";"2020.04.01 14:20:53";
"P�ld�k az �fat�rv�ny alkalmaz�s�hoz";"Farkas Alexandra";"978 963 295 858
Kft.";"2019";"Ad�z�s";"https://mersz.hu/kiadvany/605";"https://mersz.hu/peldak-az-
afatorveny-alkalmazasahoz";"https://doi.org/10.55413/9789632958583";"2019.11.07
17:29:20";"Jelen kiadv�nyunk olyan gyakorlati p�ldat�r, amely az �ltal�nos forgalmi
ad�z�s ter�let�n leggyakrabban felmer�l� jogeseteket �s azok megold�s�t
tartalmazza. P�ldat�runk foglalkozik t�bbek k�z�tt az �faalanyis�g, az egyes
forgalmi ad�ztat�s al� es� �gyletek k�rd�s�vel, a teljes�t�s hely�nek �s idej�nek,
az ad�alapnak, az ad�mentess�geknek, valamint a k�z�ss�gi �s az egy�b k�lf�ldi
�gyleteknek a gyakorlatban el�fordul� legfontosabb probl�m�ival. Ezen t�l sz�mos
p�ld�t �s megold�st tartalmaz a sz�ml�z�ssal, a k�l�n�s ad�z�si m�dokkal, valamint
a ford�tott ad�z�sa al� es� esetk�r�kkel kapcsolatban is. A p�ld�kon kereszt�l
t�rt�n� szeml�ltet�s hathat�s seg�ts�get ny�jt a jogalkalmaz�knak a gyakorlatban
felmer�l� �fa�gyletek k�nnyebb kezel�s�hez, megold�s�hoz. A k�nyv r�vid elm�leti
ismertet�s mellett az egyes p�ld�k gyakorlati megold�s�ra helyezi a hangs�lyt. �gy
hasznos gyakorlati kieg�sz�t�je a Kisk�nyvt�r az �f�r�l sorozatunkban eddig
megjelent, els�sorban az elm�leti joganyagok ismertet�s�t c�lz� kor�bbi
k�teteinknek."
"P�nz, banki hitel �s gazdas�gi ciklusok";"Huerta de Soto Jes�s";"978 963 059 795
1";"Akad�miai Kiad�";"2016";"Gazdas�g, P�nz�gy �s
sz�mvitel";"https://mersz.hu/kiadvany/143";"https://mersz.hu/de-soto-penz-banki-
hitel-es-gazdasagi-ciklusok";"https://doi.org/10.1556/9789630597951";"2016.10.26
16:48:45";"Jelen gazdas�gi �s politikai k�rnyezetben nem is lehetne id�szer�bb vagy
fontosabb e k�nyv elemz�se, ami a v�ls�g �s a reformok okait firtatja, �s ami az
eml�tett okok j�v�beli, el�re megj�solhat� ism�telt felmer�l�s�nek elker�l�se
�rdek�ben a jelenlegi banki �s p�nz�gyi rendszerre alkalmazand�. Di�h�jban
fogalmazva: a jelen �r�s sz�let�s�vel egy id�ben a k�nyvet m�r 13 k�l�nb�z� nyelvre
ford�tott�k le, �s t�z k�l�nb�z� orsz�gban jelentett�k meg. Mindenesetre att�l
f�ggetlen�l, hogy a j�v�ben a pozit�v el�jelek beigazol�dnak-e, vagy
er�fesz�t�seinket siker koron�zza-e vagy sem, a mi egyetemi hallgat�kk�nt �s
gazdas�gi teoretikusokk�nt v�llalt elidegen�thetetlen felel�ss�g�nk az, hogy minden
er�nket a kutat�sra �s a tudom�nyos igazs�g keres�s�re �sszpontos�tsuk, �s �gy az
elj�vend� gener�ci�kra olyan ismeret- �s alapelvgy�jtem�nyt hagyhassunk �r�k�l,
amely lehet�v� teszi sz�mukra az emberis�g �s a civiliz�ci� korl�tok �s g�tl�
k�r�lm�nyek n�lk�li el�rejuttat�s�t. Jes�s Huerta de Soto a P�nz, banki hitel �s
gazdas�gi ciklusok m�v�nek els� spanyol, valamint angol kiad�sait k�vet�en jelen
k�tetben, figyelembe v�ve a 2007-es gazdas�gi v�ls�got k�vet� folyamatokat, nemcsak
Spanyolorsz�g, hanem az Eur�pai P�nz�gyi �s Gazdas�gi Uni� tagjai helyzet�t
vizsg�lja. "
"P�nz�gyi k�zvet�t� int�zm�nyek";"Erd�s Mih�ly, M�r� Katalin";"978 963 059 835
4";"Akad�miai Kiad�";"2016";"Gazdas�g, P�nz�gy �s
sz�mvitel";"https://mersz.hu/kiadvany/185";"https://mersz.hu/erdos-mero-penzugyi-
kozvetito-intezmenyek";"https://doi.org/10.1556/9789630598354";"2016.12.11
14:43:25";"Kezdetben vala a bank�zemtan"" - �s benne a passz�v"" �s akt�v""
m�veletek. K�s�bb kialakult a p�nz�gyi k�zvet�t�s k�zgazdas�gtana, mik�zben a
magyar tank�nyv�r�sban maradt a j�l bev�lt bank�zemtan"". Itt most valami eg�szen
rendk�v�li sz�letett: egy k�nyv, ami v�gre arr�l sz�l, hogy a p�nz�gyi k�zvet�t�s
l�nyege az eszk�ztranszform�ci� k�l�nb�z� int�zm�nyi form�kban, de hasonl�
m�k�d�si, kock�zati �s szab�lyoz�si jellemz�kkel. Mindez n�mi v�ls�g- �s
gazdas�gt�rt�nettel, esettanulm�nyokkal, jogi elemz�sekkel f�szerezve. Felt�tlen�l
r��rand�: Nemcsak egyetemist�knak, �s m�g csak nem is bank�roknak! Hanem
mindenkinek, aki meg akarja �rteni a p�nz�gyi k�zvet�t� rendszert. Kir�ly J�lia
aleln�k, Magyar Nemzeti Bank A bankok neve manaps�g nem cseng j�l. Sokan hozz�juk
k�tik a p�nz�gyi v�ls�got - �s minden rosszat, ami bel�le k�vetkezett. Ahhoz, hogy
a p�nz�gyi k�zvet�t� rendszer hib�it meg�rts�k, a kock�zatokat pedig megfelel�en
�rt�kelj�k, naprak�sz ismereteket biztos�tottak a szerz�k. B�zom benne, hogy ez a
k�nyv min�l t�bb olvas�t seg�t a bankok, biztos�t�k, nyugd�jp�nzt�rak, fedezeti
alapok m�k�d�s�nek t�rgyszer�, ugyanakkor praktikus megismer�s�ben, a k�zt�k l�v�
hasonl�s�gok �s azonoss�gok meg�rt�s�ben. Borza G�bor p�nz�gyi vez�rigazgat�-
helyettes, ING Biztos�t� Zrt. �s ING P�nzt�rszolg�ltat� Zrt. A szerz�k toll�b�l
fontos �s hi�nyp�tl� tank�nyv sz�letett, amely meggy�z�d�sem szerint a sz�nvonalas
hazai p�nz�gyi oktat�s megker�lhetetlen r�sz�v� v�lik. S�ndorn� Kriszt �va rektor,
Budapesti Gazdas�gi F�iskola "
"P�nz�gyi piacok a glob�lis t�rben";"G�l Zolt�n";"978 963 059 811 8";"Akad�miai
sz�mvitel";"https://mersz.hu/kiadvany/193";"https://mersz.hu/gal-penzugyi-piacok-a-
globalis-terben";"https://doi.org/10.1556/9789630598118";"2016.12.20
15:14:58";"Furcsa k�nyvet tart kez�ben az olvas�: csupa olyan dologr�l sz�l, amir�l
m�r t�bb tucat szakk�nyv, cikk, internetes tanulm�ny megjelent - azaz t�zsd�r�l,
bankokr�l, p�nz�gyi v�ls�gokr�l, int�zm�nyi befektet�kr�l -, �s m�gis d�bbenten
vessz�k �szre, hogy a g�lzoli""-f�le olvasatban egy m�sik vil�got fedezhet�nk fel.
Ebben a v�konynak egy�ltal�n nem nevezhet�, igencsak s�lyos k�nyvben a szerz�
apr�l�kosan �sszegy�jt�tte err�l a p�nzvil�gr�l azokat a t�nyeket, amelyeket itt
meg ott, sz�tsz�rva ak�r meg is tal�lhatunk, de �gy egy keretben sokkal
hangs�lyosabban mutatj�k: igencsak saj�tos a p�nz�gyi centrum"" �s a p�nz�gyi
perif�ria"" elhelyezked�se �s viszonya. T�nyek, nagys�grendek, �raml�sok, t�rk�pek
k�vetik egym�st. A szerz� mindek�zben nem �t�lkezik, hanem bemutat. N�hol, egy-egy
f�l megjegyz�sb�l �gy �rzem, ink�bb a globaliz�lt p�nz�gyi t�r hars�ny
kritikusaival �rt egyet - �s ekkor kezden�k vitatkozni vele, meggy�zni �t,
bemutatni neki az ellen�rveket - de mivel, mint minden v�rbeli tud�st, sokkal
jobban izgatja a t�rgy maga, semminthogy zsigeri alapon azonnal v�lem�nyt mondjon
t�rgy�r�l, a vit�nk most elmarad, helyette marad az olvas� �mulattal vegyes
csod�lata: k�sz�nj�k, Zoli, ezt a k�nyvet; �vekig, �vtizedekig fogjuk k�zik�nyvk�nt
haszn�lni! Kir�ly J�lia aleln�k Magyar Nemzeti Bank Az olvas� hi�nyp�tl�
m�vet tart a kez�ben. A szerz� a p�nz�gyi gazdas�gtan �s a gazdas�gf�ldrajz
hat�rter�let�n mozg� jelens�gk�rt vizsg�lja �rt�n, ig�nyesen �s jelent�s szakmai
�rt�ket teremtve. E munka egyszerre sz�nvonalas tudom�nyos �rtekez�s �s olvasm�nyos
k�nyv a p�nz�gyi piacok rejt�lyes vil�g�r�l �s a t�rbelis�g mell�zhetetlen
hat�s�r�l. A m� �r�ja r��rzett a vizsg�lt ter�let legl�nyegesebb jellegzetess�g�re:
arra az ellentmond�sra, mely a globaliz�l�d� p�nz�gyi t�r t�vols�gokat relativiz�l�
hat�sa �s a p�nz�gyi piaci m�k�d�s t�rbelis�g�nek n�vekv� fontoss�ga k�z�tt fesz�l.
Ebb�l bontotta ki a p�nz�gyi f�ldrajz hazai alapm�v�nek sz�m�t� k�nyv
gondolatmenet�t. A szak�rt�k �s a t�rgy ir�nt �rdekl�d�k egyar�nt haszonnal
forgathatj�k ezt az �rt�kes alkot�st. B�ly�cz Iv�n akad�mikus, egyetemi tan�r
P�csi Tudom�nyegyetem K�zgazdas�gtudom�nyi Kar"
"P�nz�gy(rendszer)tan";"Vigv�ri Andr�s";"978 963 059 887 3";"Akad�miai
sz�mvitel";"https://mersz.hu/kiadvany/239";"https://mersz.hu/vigvari-
penzugyrendszertan";"https://doi.org/10.1556/9789630598873";"2017.12.20
11:18:25";"A P�nz�gy(rendszer)tan c�m� tank�nyv m�sodik kiad�sa a h�romszint�
fels�oktat�s sz�m�ra k�sz�lt. Szerz�je, Vigv�ri Andr�s, az �SZ FEMI tudom�nyos
tan�csad�ja, egyetemi docens, gyakorl� p�nz�gyi szakember. A rendszerszeml�let�
megk�zel�t�s nemcsak tudom�nyos �rtelemben jelent eredeti megk�zel�t�st, hanem ez
az �p�tkez�s didaktikailag is �j�t�s. Lehet�v� teszi, hogy az olvas� �tfog� �s
megalapozott ismereteket szerezzen a p�nz�gyek bonyolult vil�g�r�l. A k�nyv
nyelvezete �s appar�tusa csak minim�lisan formaliz�lt. Ez alkalmass� teszi arra is,
hogy a k�zgazd�sz �s gazd�lkod�studom�nyi k�pz�sen t�lmen�en a jogi, a
k�zigazgat�si �s t�rsadalomtudom�nyi k�pz�sek is hasznos�thass�k. A k�nyv tagol�sa
�s szakmai nyitotts�ga lehet�v� teszi, hogy a k�l�nb�z� alapszint�, mester �s
doktori k�pz�sek t�rzsanyaga legyen. A szerz� nem megtanuland� leck�ket �rt, hanem
�l� �s hasznos�t�, tov�bbgondoland� ismereteket ny�jt, melyhez esettanulm�nyok,
elm�leti �sszefoglal�k, glossz�rium, kronol�gia biztos�tanak keretet. A k�tetet �n.
arc�lek sz�nes�tik, melyben a szerz� bemutatja a t�ma szempontj�b�l relev�ns
p�nz�gyi szakembereket �s kutat�kat is."
"Piacgazda(g)s�g. Oikonomia vagy khrematistik�?";"Gil�nyi Zsolt";"978 963 454 563
mersz.hu/gilanyi-piacgazda(g)sag-oikonomia-vagy-khrematistike";"https://doi.org/
10.1556/9789634545637";"2020.09.17 23:06:50";"Adam Smith �ta a piacgazdas�g
le�r�s�t c�lz� k�zgazdas�g-tudom�ny (oikonomics=economics) az els� sor�ban
f�lresiklott. Legf�k�pp a piacgazdas�g nem oikonomikus gazdas�gi rendszer, hanem
krematisztikus; ez�rt nem is a homo oikonomikus racionalit�sa a f� probl�ma, hanem
a homo khrematistikus hi�nya. OIKONOMIA az emberi sz�ks�gletek kiel�g�t�s�re
ir�nyul� vagyonszerz�st jelenti; a p�nz sz�ks�gletkiel�g�t�sre val� felhaszn�l�s�t.
KHREMATISTIK� p�nzfialtat�st, azaz p�nzszerz�sre ir�nyul� vagyonszerz�st takar; a
p�nz p�nzszerz�sre val� felhaszn�l�s�t. A k�nyv c�lja a t�rsadalmi gazdags�g
v�ltoz�s�t meghat�roz� alapvet� mechanizmusok tudom�nyos ig�ny� felt�rk�pez�se
abban a piacgazdas�gnak nevezett val�s�gban, amiben jelenleg �l�nk, �s amelyet
b�rmunk�n alapul� krematisztikus gazdas�gnak azonos�tunk. ""�me egy szokatlanul
provokat�v k�zgazdas�gi olvasm�ny, amely nem f�l visszany�lni a k�zgazdas�gtan
legm�lyebb alapjaihoz."" (T�r�k �d�m) "
"Piacgazdas�gok az Eur�pai Uni�ban";"Farkas Be�ta";"978 963 454 030 4";"Akad�miai
Kiad�";"2017";"Gazdas�g";"https://mersz.hu/kiadvany/260";"https://mersz.hu/farkas-
piacgazdasagok-az-europai-unioban";"https://doi.org/
10.1556/9789634540304";"2017.11.06 22:29:22";"Sz�tfesz�thetik-e az Eur�pai Uni�t az
elt�r� kapitalizmusmodelleket megtestes�t� tag�llamok fejletts�gi k�l�nbs�gei?
Blokkolhatj�k-e a piaci er�k az EU-n bel�li centrifug�lis energi�kat, vagy ink�bb a
k�z�ss�gi politik�kt�l v�rhat� ez? Farkas Be�ta k�nyve t�ll�p e konvencion�lis
k�rd�sfeltev�seken, az int�zm�nyi k�zgazdas�gtan �s az �sszehasonl�t� elemz�s
kreat�v �sszekapcsol�s�val keres v�laszokat a mindenkit izgat� probl�m�kra.
�rdemben tov�bbfejlesztve a Varieties of Capitalism elm�let�t, jut el a re�lis
k�rd�sfeltev�sig: eredm�nyesen m�k�dhet-e az EU a tart�san k�l�nb�z� fejletts�g� �s
a kapitalizmus k�l�nb�z� modelljeit k�pvisel� orsz�gokkal, �s mik ennek a
k�lts�gei? Szab� Katalin professor emerita, Budapesti Corvinus Egyetem Bez�rk�z�
vil�gunkban minden kor�bbin�l nagyobb sz�ks�g van a tudom�nyos ig�nyess�g�
kitekint�, �sszehasonl�t� elemz�sekre. Farkas Be�ta �tfog� munk�ja az Eur�pai Uni�
tag�llamait, azok t�pusait vizsg�lja az �sszehasonl�t� int�zm�nyi k�zgazdas�gtan
eszk�zeit �s eredm�nyeit felhaszn�lva. A kor�bbi eredm�nyek kit�n� �ttekint�se
azonban csak kiindul�pont az �n�ll� �s a t�rs�g�nk tag�llamait is mag�ba foglal�
elemz�shez, ami nemcsak a recesszi� el�tti �llapotra, hanem izgalmas m�don a
v�ls�gkezel�s id�szak�nak v�ltoz�saira is kiterjed. Az elm�let �s az empirikus
alap� modell�p�t�s egy�ttes alkalmaz�sa kiv�l� betekint�st ad kritikus �vtized�nk
tendenci�ir�l. Az int�zm�nyi k�l�nbs�gek �s v�ltoz�sok fesz�t� k�vetkezm�nyekkel
j�rnak az eur�pai integr�ci� elm�let�re �s j�v�j�re is. Eur�pa �tkeres�s el�tt �ll,
�s ehhez a k�nyv sok tov�bb gondoland� adal�kot szolg�ltat. A Piacgazdas�gok az
Eur�pai Uni�ban sz�les k�rben haszn�lhat� mind az akad�miai kutat�sok, mind a
fels�oktat�s ter�let�n. Murak�zy L�szl� egyetemi tan�r, Szent Istv�n Egyetem Olyan
id�ket �l�nk, amelyekben mintha az emberis�g hirtelen elvesztette volna az
egyens�lyszerv�t. Ez�rt a legjobbkor j�tt Farkas Be�ta k�nyve, amely elm�ly�lt
int�zm�nyi elemz�ssel vil�g�tja meg sz�kebb k�rnyezet�nkben, az Eur�pai Uni�n bel�l
zajl� egyens�lyveszt�s okait �s lehets�ges kimenetel�t. A k�nyv s�lyos �zenete,
amely nyilv�nval�an vit�kat v�lt majd ki, logikusan k�vetkezik az int�zm�nyi
gondolkod�s sarokk�v�b�l, az �tf�gg�s�gb�l: a differenci�lt integr�ci� nem �tmeneti
elt�r�s egy el�rend� biztons�got sugall� v�g�llapothoz k�pest, hanem egy ny�lt
rendszer term�szetes l�tez�si m�dja. H�mori Bal�zs egyetemi tan�r, Budapesti
Corvinus Egyetem"
"Piaci �s hitelkock�zat-menedzsment";"Bug�r Gy�ngyi";"978 963 454 856 0";"Akad�miai
Kiad�";"2022";"Gazdas�g";"https://mersz.hu/kiadvany/1014";"https://mersz.hu/bugar-
piaci-es-hitelkockazat-menedzsment-2-kiadas";"https://doi.org/
10.1556/9789634548560";"2022.12.21 15:26:52";"Nemzetk�zi hitelkr�zis, mexik�i peso-
v�ls�g, �zsiai v�ls�g, m�sodrend� jelz�loghitel-piaci v�ls�g El�g csak az ut�bbi
p�r �vtized p�nz�gyi kr�ziseire visszagondolni, hogy nyilv�nval�v� v�ljon, mi�rt is
elengedhetetlen�l fontos a kock�zatkezel�s a gazdas�gban. A k�nyvet olvasva az
�rdekl�d� megismerkedhet a p�nz�gyi kock�zatkezel�s alapjaival, a piaci �s
hitelkock�zat kezel�s�nek eszk�zeivel. A k�nyv azonban nem csak a
kock�zatkezel�ssel ismerked�knek sz�l. K�z�ps� szegmense, ahol a szerz� a k�l�nb�z�
kock�zati mutat�kat �s m�r�sz�mokat ismerteti, a szakembereknek is �rdekes
inform�ci�kkal szolg�lhat. K�l�n�sen dics�retes, hogy Bug�r Gy�ngyi tematikusan
fel�p�tett gyakorlati p�ld�kon kereszt�l kalauzol el benn�nket e dinamikusan
fejl�d� tudom�nyban. Zsoldos B�lint - egy nemzetk�zi befektet�si bank
hitelkock�zat elemz�je"
"Piaci �s hitelkock�zat menedzsment";"Bug�r Gy�ngyi";"978 963 059 862 0";"Akad�miai
sz�mvitel";"https://mersz.hu/kiadvany/192";"https://mersz.hu/bugar-piaci-es-
hitelkockazat-menedzsment";"https://doi.org/10.1556/9789630598620";"2016.12.18
19:33:17";"Az elm�lt n�h�ny �vtized egyik legnagyobb p�nz�gyi v�ls�ga kiv�teles
m�don er�s�tette annak jelent�s�g�t, hogy p�nz�gyi d�nt�seinket ne csak
determinisztikusnak hitt esem�nyek �s mutat�k alapj�n hozzuk meg, hanem vegy�k
figyelembe a k�l�nb�z� kimenetekhez csatolhat� kock�zatokat is. A modern
t�kek�vetelm�nyi ir�nyelvek (CRD) elm�lete �s gyakorlata nem is �rthet� meg a
kock�zati kitetts�g kezel�s�nek k�pess�ge n�lk�l. E k�pess�gek megszerz�s�hez ny�jt
kit�n� seg�ts�get a k�nyv, melynek tartalmi elsaj�t�t�sa nemcsak a p�nz�gyi
szf�r�ban dolgoz�kat seg�ti, ugyanolyan haszonnal j�r a re�lszf�ra d�nt�shoz�i
sz�m�ra is. Dr. V�r�s J�zsef - akad�mikus, egyetemi tan�r P�csi Tudom�nyegyetem,
K�zgazdas�gtudom�nyi Kar Rendk�v�l �rdekes, sok tekintetben hi�nyp�tl� munk�r�l van
sz�. Ez a kiv�l� m�dszertan�, logikusan fel�p�tett szakk�nyv a legmodernebb
kock�zatm�r�si �s kezel�si metodik�k vil�g�ba vezeti az Olvas�t. Az elm�lt �vek
makrogazdas�gi esem�nyei m�g ink�bb sz�ks�gess� tett�k a kock�zatm�r�s �s -kezel�s
elm�leti h�tter�nek megismer�s�t, m�lyebb �sszef�gg�seinek felt�r�s�t �s sz�lesebb
k�rben t�rt�n� elterjeszt�s�t, tov�bb� azt, hogy ezeket az ismereteket,
tapasztalatokat az eddigiekn�l sokkal nagyobb jelent�s�ggel b�r� inputk�nt vegy�k
figyelembe munk�juk sor�n a gazdas�gi �let d�nt�shoz�i. A k�nyvet nemcsak a
kock�zatkezel�ssel hivat�sszer�en foglalkoz� befektet�si, p�nz�gyi szakemberek, de
az �zleti �let egy�b ter�letein tev�kenyked� d�nt�shoz�k is haszonnal forgathatj�k.
Fontos alapm� lehet tov�bb� azok sz�m�ra is, akik e t�mak�r m�lyebb megismer�se
ir�ny�ba folytatnak kutat�sokat, illetve tov�bb szeretn�k m�ly�teni eddig
megszerzett tud�sukat. Dr. B�nfai Barna - r�gi�vezet�, piacfejleszt�si igazgat� DRB
D�l-Dun�nt�li Region�lis Bank Zrt. Nemzetk�zi hitelkr�zis, mexik�i peso-v�ls�g,
�zsiai v�ls�g, m�sodrend� jelz�loghitel-piaci v�ls�g El�g csak az ut�bbi p�r
�vtized p�nz�gyi kr�ziseire visszagondolni, hogy nyilv�nval�v� v�ljon, mi�rt is
elengedhetetlen�l fontos a kock�zatkezel�s a gazdas�gban. A k�nyvet olvasva az
�rdekl�d� megismerkedhet a p�nz�gyi kock�zatkezel�s alapjaival, a piaci �s
hitelkock�zat kezel�s�nek eszk�zeivel. A k�nyv azonban nem csak a
kock�zatkezel�ssel ismerked�knek sz�l. K�z�ps� szegmense, ahol a szerz� a k�l�nb�z�
kock�zati mutat�kat �s m�r�sz�mokat ismerteti, a szakembereknek is �rdekes
inform�ci�kkal szolg�lhat. K�l�n�sen dics�retes, hogy Bug�r Gy�ngyi tematikusan
fel�p�tett gyakorlati p�ld�kon kereszt�l kalauzol el benn�nket e dinamikusan
fejl�d� tudom�nyban. Zsoldos B�lint - egy nemzetk�zi befektet�si bank hitelkock�zat
elemz�je"
"Pillant�s az �kortudom�nyba";"Rito�k Zsigmond";"978 963 454 572 9";"Akad�miai
Kiad�";"2020";"�kortudom�ny";"https://mersz.hu/kiadvany/730";"https://mersz.hu/
ritook-betekintes-okortudomany";"https://doi.org/10.1556/9789634545729";"2020.09.02
14:17:08";"A m� �ttekinti, hogyan alakult az �korral val� tudom�nyos ig�ny�
foglalkoz�s, az �kortudom�ny, a kezdetekt�l napjainkig az egyes korok
vez�reszm�ivel k�lcs�nhat�sban, hogyan fejl�dtek ki �s alakultak azut�n �ppen e
k�lcs�nhat�s eredm�nyek�ppen az �kortudom�ny egyes r�sztudom�nyai �s azok
m�dszerei, m�sfel�l hogyan hatott maga is az egyes korok gondolkod�s�ra, s hogyan
lett �gy az �korral val� tudom�nyos foglalkoz�s az eur�pai �s a magyar m�vel�d�s
szerves r�sz�v�. T�rgyalja a k�rd�st, hogy mi lehet az �kortudom�ny feladata ma,
lehet-e m�g valami �jat mondani annyi �vsz�zad ut�n is az �korr�l. Mindenkinek
aj�nljuk, akit �rdekel az �kor t�rt�nete, aki k�v�ncsi arra, hogyan dolgoznak az
�kor kutat�i. Aki �ttekint�st szeretne kapni arr�l, milyen szakter�leteket foglal
mag�ban az �kortudom�ny, aki tudni szeretn�, mire j� a klasszika-filol�gia. Mit
tehet hozz� az emberis�g c�ljaihoz, gondolkod�sm�dj�hoz, hogyan gazdag�thatja k�z�s
tud�sunkat. Rito�k Zsigmond klasszika-filol�gus, egyetemi tan�r, a Magyar
Tudom�nyos Akad�mia rendes tagja. A r�mai �s �g�r�g irodalom nemzetk�zileg
elismert, kiemelked� tud�sa."
"Pioneer Hungarian Women in Science and Education";"Cristian R�ka M�nika, K�rchy
Anna (eds)";"978 963 454 773 0";"Akad�miai
mersz.hu/cristian-kerchy-pioneer-hungarian-women-in-science-and-
education";"https://doi.org/10.1556/9789634547730";"2022.07.05 10:32:35";"Pioneer
Hungarian Women in Science and Education, edited by R�ka M. Cristian and Anna
K�rchy, presents thirteen portraits of Hungarian women born before 1945, all
trailblazers in their scholarly or scientific fields. The book offers a birds eye
view of the attainments reached and challenges faced by exceptional academic or
intellectual women, making visible careers in the disciplines of education and
pedagogy, history and archaeology, astronomy, medicine, philosophy of art and
musicology, mineralogy, botany, mathematics, chemistry and biochemistry. The
volumes list of pioneer Hungarian women in science and education includes Ter�zia
Brunszvik, Blanka Teleki, Zs�fia Torma, Berta Degenfeld Schomburg, Vilma Hugonnai,
Sarolta Steinberger, Margit Genersich, Val�ria Dienes, M�ria Dudich Vendl, Vera
Csapody, R�zsa P�ter, Margit Prah�cs and Ilona Banga."
"Pioneer Hungarian Women in Science and Education II";"Cristian R�ka M�nika, K�rchy
Anna (eds)";"978 963 454 927 7";"Akad�miai
mersz.hu/cristian-kerchy-pioneer-hungarian-women-in-science-and-education-
ii";"https://doi.org/10.1556/9789634549277";"2023.09.05 00:26:00";"In Pioneer
Hungarian Women in Science and Education II, a continuation of Pioneer Hungarian
Women in Science and Education published in 2022, editors R�ka M. Cristian and Anna
K�rchy present the portraits of twenty-two prominent Hungarian women scholars,
scientists and educators who made pioneering contributions to Hungarys scientific
achievement over the centuries. Some of the women introduced in the sixteen
chapters come from traditional disciplines such as pharmacy, medicine,
psychoanalysis, historiography, engineering, mathematics, archeology, psychology,
and philosophy, while others furthered on fields not necessarily viewed, especially
at the time, as science or scholarship proper, but which are nonetheless deeply
intellectual, such as physical, special, reform, music education, feminism, and
historic preservation. The book offers a birds eye view summary of the
accomplishments reached and challenges faced by these exceptional Hungarian female
academics and intellectuals."
"Pitvarlebeg�s";"Fazekas Tam�s";"978 963 059 911 5";"Akad�miai
fazekas-pitvarlebeges";"https://doi.org/10.1556/9789630599115";"2018.06.14
09:10:00";"A pitvarfibrill�ci� prevalenci�ja az Eur�pai Uni� 55 �vn�l id�sebb
popul�ci�j�ban folyamatosan emelkedik, s hasonl� trend jellemzi a
pitvarfibrill�ci�n�l ritk�bb pitvarlebeg�st, amelynek nevez�ktana,
etiopatogenetikai �s klinikai spektruma az ut�bbi t�z �vben teljesen �talakult. A
szerz�k ismertetik a pitvarlebeg�s t�rt�net�t, a macroreentry-tachycardi�k �j
klasszifik�ci�j�t, epidemiol�gi�j�t, etiopatogenezis�t, EKG-
differenci�ldiagnosztik�j�t, valamint a gy�gyszeres, transoesophagealis
�temszab�lyz� �s transzkat�teres ablati�s ter�pia m�dozatait. A k�nyv nem csup�n
belgy�gy�sz kardiol�gusoknak, hanem a s�rg�ss�gi �s intenz�v betegell�t�
oszt�lyokon tev�kenyked� koll�g�knak az �rdekl�d�s�re is sz�mot tarthat, a beteggel
el�sz�r tal�lkoz� h�ziorvosokr�l nem is sz�lva, akiknek els�rend� f�ladata a j�
beteg�t kijel�l�se, az �j kelet� vagy rekurrens supraventricularis
tachyarrhythmi�ban szenved� betegek kardiol�giai/sz�v-elektrofiziol�giai k�zpontba
ir�ny�t�sa."
"Planet�ris k�rnyezet�nk vesz�lyeztet�se �s megment�se";"Farag� Tibor";"978 963 454
875 1";"Akad�miai
mersz.hu/farago-planetaris-kornyezetunk-veszelyeztetese-es-megmentese";"https://
doi.org/10.1556/9789634548751";"2023.02.28 15:59:48";"A k�z�s planet�ris
otthonunkra hat�, az emberi tev�kenys�gekb�l ered� k�rnyezetk�ros�t� folyamatok az
elm�lt egy �vsz�zadnyi id�szakban glob�lis szint�v� v�ltak. A term�szeti
k�rnyezet�nkre gyakorolt kiterjedt hat�saink sor�ban a toxikus neh�zf�mek, a vegyi
anyagok �s hullad�kok k�rnyezetszennyez�s�nek, az �zonk�ros�t� anyagok �s az
�vegh�zhat�s� g�zok kibocs�t�s�nak k�vetkezm�nyei s�lyosan �rintik a jelenlegi �s a
j�v� nemzed�kek �let�t, �letmin�s�g�t is. A k�tet szerz�je bemutatja e probl�m�k
felismer�s�nek t�rt�net�t, a nemzetk�zi tudom�nyos �s politikai egy�ttm�k�d�s
fejl�d�s�t, a k�l�nb�z� programokat �s meg�llapod�sokat, levonja a j�v�re n�zve is
legfontosabbnak tartott tanuls�gokat. K�rnyezet�nk vesz�lyeztet�se az ipari
forradalom kezdete �ta jelent�sen n�vekedett, de ahogyan ebb�l a k�tetb�l is
kit�nik, tudom�nyos ismereteink b�v�l�se �s a nemzetk�zi egy�ttm�k�d�s
kibontakoz�sa ment�n lehets�ges e vesz�lyes folyamat meg�ll�t�sa. Farag� Tibor
�vtizedek �ta foglalkozik ezzel a t�mak�rrel, sz�mos nemzetk�zi egy�ttm�k�d�sben is
r�szt vett, �gy nemcsak a planet�ris k�rnyezeti �llapot alakul�s�nak term�szeti
t�rv�nyeit, hanem az arra hat� emberi tev�kenys�gek �s szab�lyoz�suk �sszetett
folyamatait is r�szleteiben ismeri. A szerz� m�r glob�lis szinten kritikuss� v�lt
k�rnyezeti �gyekr�l sz�l� tartalmas �s olvasm�nyos k�tet�t e t�m�kkal ismerked�k �s
azokban m�r j�rtasabb olvas�k mellett mindazoknak is aj�nlhatom, akik jelenkorunk
legfontosabb k�rnyezeti probl�m�inak �rt�kel�se �s megold�si lehet�s�gei ir�nt
�rdekl�dnek.(Boz� L�szl� akad�mikus, MTA F�ldtudom�nyok Oszt�ly eln�ke) "
"Plauzibilis �rvel�s a generat�v nyelv�szet t�rt�net�ben";"Kert�sz Andr�s";"978 963
454 465 4";"Akad�miai
kertesz-plauzibilis-erveles-a-generativ-nyelveszet-torteneteben";"https://doi.org/
10.1556/9789634544654";"2020.01.17 16:27:11";"A nyelvtudom�ny historiogr�fi�ja az
ut�bbi mintegy n�gy �vtizedben perif�rikus, kevesek �ltal m�velt, alul�rt�kelt
szakter�letb�l a nyelvtudom�ny egyik dinamikusan fejl�d�, gazdag szakirodalmat
produk�l�, elismert r�szdiszcipl�n�j�v� v�lt. A tudom�nyt�rt�net-�r�s ir�nti
�rdekl�d�s kialakul�sa, valamint a generat�v nyelv�szet nagy visszhangot kiv�lt�
fogadtat�s�nak egym�sra hat�sa k�vetkezt�ben a generat�v nyelv�szet t�rt�nete a
tudom�nyt�rt�net-�r�s f�kusz�ba ker�lt. Azonban mindeddig nem sz�letett �tfog�
elemz�s a generat�v nyelv�szet t�rt�net�t feldolgoz� historiogr�fiai n�zetekr�l. A
jelen kismonogr�fia e hi�ny p�tl�s�ra tesz k�s�rletet. C�lja h�rom feladat
v�grehajt�sa: Az els� az, hogy a generat�v nyelv�szet t�rt�net�re vonatkoz�,
egym�st�l olykor radik�lisan k�l�nb�z� historiogr�fiai n�zetek pluralizmus�nak
t�rgyilagos bemutat�s�val el�seg�tse a generat�v nyelv�szet hazai recepci�j�t. A
k�nyv m�sodik c�lja, hogy felt�rja a bemutatott tudom�nyt�rt�neti �ll�spontok
hib�it �s felvesse a hib�kat elker�l� historiogr�fiai alapfogalmak, hipot�zisek �s
eszk�z�k kidolgoz�s�nak indokolts�g�t. A harmadik c�l a historiogr�fiai n�zetek
elemz�s�b�l levont k�vetkeztet�sek alapj�n egy olyan �j historiogr�fia
lehet�s�g�nek egy esettanulm�nyban val� szeml�ltet�se, amely elker�li az elemzett
n�zetek hib�it, �s egy �j tudom�nyt�rt�neti szeml�letet k�rvonalaz. Sz�nd�ka
szerint a k�nyv k�z�rthet�s�gre t�rekv� tudom�nyos munka. A szerte�gaz�
szakirodalom bemutat�sa, szisztematiz�l�sa �s kritikai elemz�se mellett �n�ll�
mondand�val k�v�n hozz�j�rulni a nyelvtudom�nyt�rt�net-�r�shoz, ez�rt felkeltheti a
tudom�nyt�rt�net ir�nt �rdekl�d� nyelv�szek �s a nyelvtudom�ny ir�nt �rdekl�d�
tudom�nyt�rt�n�szek figyelm�t is."
"Polg�ri elj�r�sjog I.";"Nagy Adrienn, Wopera Zsuzsa (szerk.)";"978 963 295 825
5";"Wolters Kluwer
Kft.";"2019";"Jogtudom�ny";"https://mersz.hu/kiadvany/505";"https://mersz.hu/nagy-
wopera-polgari-eljarasjog-i";"https://doi.org/10.55413/9789632958255";"2019.10.15
23:03:52";"�j polg�ri perrendtart�si k�dex l�pett hat�lyba 2018. janu�r 1-j�n, a
polg�ri perrendtart�sr�l sz�l� 2016. �vi CXXX. t�rv�ny, ami hatvan�t �v eltelt�vel
fogja felv�ltani az 1952. �vi III. t�rv�nyt. Az �j polg�ri perrendtart�s
rendelkez�seinek elsaj�t�t�sa, az �sszef�gg�sek megismer�se �s meg�rt�se, nemcsak a
jogalkalmaz�kat �ll�totta kih�v�s el�, hanem azokat is, akik a polg�ri elj�r�sjog
tananyag�b�l k�v�nnak felk�sz�lni. Jelen tank�nyv els�sorban sz�mukra k�sz�lt: a
polg�ri elj�r�sjog tant�rgyb�l vizsg�ra k�sz�l� hallgat�knak, de haszonnal
forgathatj�k a k�tetet a szakvizsg�ra k�sz�l� jog�szok is. A k�tet a tananyag�r�s
szempontjait szem el�tt tartva magyar�zza �s elemzi az egyes jogint�zm�nyeket, a
Pp. �ltal bevezetett �jdons�gokat, mellyel az olvas�k perjogi ismereteinek
megalapoz�s�ra t�rekszik. A k�tet a Pp. Hat�rozatok c�m� �t�dik R�sz�vel z�rul,
amelyet j�v� tavasszal k�vetni fog a Pp. fennmarad� szab�lyanyag�t feldolgoz�
m�sodik r�sz. A k�tet szerz�i �s szerkeszt�i hat egyetem �llam-�s jogtudom�nyi
kar�nak oktat�i, �s valamennyien olyan szakemberek, akik az �j k�dex koncepci�j�nak
kialak�t�s�t�l kezdve r�szt vettek a t�rv�ny kodifik�ci�j�ban, �gy ismerik egy-egy
jogint�zm�ny, elj�r�si szak vagy t�rv�nyi rendelkez�s keletkez�st�rt�net�t, �gy
hitelesen tudj�k magyar�zni �s k�zvet�teni az elsaj�t�tand� tananyagot."
"Polimer anyagismeret m�szaki menedzsereknek";"Romh�ny G�bor";"978 963 059 950
4";"Akad�miai Kiad�";"2018";"K�mia, M�szaki
tudom�nyok";"https://mersz.hu/kiadvany/313";"https://mersz.hu/romhany-polimer-
anyagismeret-muszaki-menedzsereknek";"https://doi.org/
10.1556/9789630599504";"2018.06.14 11:46:47";"A szerkezeti anyagok f� csoportjai a
ker�mi�k, f�mek �s polimerek. A jegyzet a polimerek saj�ts�gos szerkezeti
fel�p�t�s�t �s ebb�l sz�rmaz� k�l�nleges mechanikai viselked�s�t mutatja be,
amelyeket sz�m�t�sba kell venni egy term�kfejleszt�si folyamat anyagv�laszt�si,
majd m�retez�si f�zis�ban. Ismerteti tov�bb� a f�bb, polimerekre jellemz�
term�kgy�rt�si technol�gi�kat. K�l�n fejezet foglalkozik a sz�ler�s�tett polimer
kompozitokkal, a gy�rt�sukhoz felhaszn�lt sz�lak fajt�ival �s kiszerel�si
form�ival, valamint gy�rt�stechnol�gi�jukkal. V�g�l a jegyzet r�viden �rinti a
polimerek felhaszn�l�si ter�leteit, valamint �jrahasznos�t�si lehet�s�geit."
"Portr�k a Magyar Tudom�nyos Akad�mia tagjair�l I.";"Hamza G�bor";"978 963 454 705
1";"Akad�miai
mersz.hu/hamza-portrek-a-magyar-tudomanyos-akademia-tagjairol-i";"https://doi.org/
10.1556/9789634547051";"2021.09.30 13:53:04";"Az 1825/1827. �vi pozsonyi
orsz�ggy�l�s als� t�bl�j�nak 1825. november 3-�n tartott ker�leti �l�s�n
megalap�tott�k a Magyar Tud�s T�rsas�got, amelyet 1845 �ta neveznek hivatalosan
Magyar Tudom�nyos Akad�mi�nak. Az 1827. �vi XI. t�rv�nycikk A hazai nyelv
m�vel�s�re f�l�ll�tand� tud�s t�rsas�gr�l vagy magyar akad�mi�r�l k�pezte az
Akad�mia l�trehoz�s�nak jogi alapj�t. A kiemelked� magyar (magyarorsz�gi) �s
k�lf�ldi levelez�, rendes, tiszteleti (tiszteletbeli) �s igazgat� (igazgat�tan�csi)
tagjok �let�t �s munk�ss�g�t bemutat� Portr�k a Magyar Tudom�nyos Akad�mia
tagjair�l I. c�m� munka rem�nyeink szerint egy �j kiadv�nysorozat els� k�tete,
amely hi�nyp�tl�, �gy a Magyar Tudom�nyos Akad�mia falain k�v�l is joggal tarthat
sz�mot nagy �rdekl�d�sre. A k�tetben kiemelked�, t�bbs�g�kben hazai
(magyarorsz�gi), a jogtudom�ny, s ezen bel�l a r�mai jog, a k�nonjog, a
jogt�rt�net, a mag�njog, a nemzetk�zi k�z- �s mag�njog, a jogb�lcselet
(jogfiloz�fia), a k�zjog (korabeli kifejez�ssel �lve �llamtudom�ny), illetve
alkotm�nyjog, a k�zigazgat�si jog, a b�ntet�jog, az elj�r�sjogok, tov�bb� a
k�zgazdas�gtudom�ny, a statisztika �s a szociol�gia ter�let�n maradand� �letm�vet
h�trahagy�, kimagasl� jelent�s�g� m�vel�inek �letrajza �s sok esetben nemzetk�zileg
is ismert �s nagyra �rt�kelt munk�ss�g�nak �tfog�, �rt�kel� jelleg� elemz�se kapott
helyet. "
"PR esetek halad�kt�l";"Horv�th Magyary N�ra (szerk.)";"978 963 454 155
mersz.hu/horvath-magyary-pr-esetek-haladoktol";"https://doi.org/
10.1556/9789634541554";"2017.11.06 22:29:11";"A k�nyv szerz�j�vel, N�r�val m�r t�bb
mint egy �vtizedes ismerets�g �s intenz�v munkakapcsolat k�t �ssze -t�bb s�lyos
v�ls�ghelyzet sor�n is egy�tt dolgoztunk. N�ra mindig, minden k�r�lm�nyek k�z�tt
k�pes meg�rizni hidegv�r�t �s a szervezet sz�m�ra bizony�tani a PR �ltal k�pviselt
hozz�adott �rt�ket. Nagyra becs�l�m szakmai tud�s�t, vezet�i k�pess�geit,
intelligenci�j�t, hat�konys�g�t, elk�telezetts�g�t s legf�k�pp a PR kommunik�ci�s
szakma ir�nti szenved�ly�t. Hivat�s�ban az �lethosszig tart� tanul�s �s felfedez�s,
valamint a sz�nni nem akar� �rdekl�d�s �s k�v�ncsis�g p�ldak�pe. A k�nyv olvas�i is
minden bizonnyal nagyra �rt�kelik majd alapos felk�sz�lts�g�t �s sz�les k�r�
tapasztalat�t. N�ra val�j�ban a v�llalati kommunik�ci� nagyasszonya"". Viviane
Huybrecht a KBC Csoport v�llalati kommunik�ci�s igazgat�ja �s sz�viv�je a
Kommunik�ci�s Igazgat�k Eur�pai Sz�vets�g�nek alap�t� tagja Horv�th Magyary N�ra, a
k�nyv szerkeszt�je azt �rja, csak az v�lassza ezt a p�ly�t, akinek az
esettanulm�nyok olvas�sa k�zben hevesebben ver a sz�ve. Rem�lem, nagyon sokan
�t�lik majd ezt az �rz�st a k�nyv olvas�sa k�zben. Mert egy olyan vil�gba
pillanthatnak be, amely legt�bbsz�r rejtve van, amelyr�l ritk�n tudunk besz�lni
bizalmas jellege miatt. Ebben a k�nyvben kiv�l� szakemberek osztj�k meg ismert �s
kev�sb� ismert kamp�nyok, t�rt�netek h�tter�t, �rulnak el kulisszatitkokat,
mes�lnek a sikerekr�l �s hib�kr�l. A sztorik k�z�tt pedig a szerkeszt� �s Veres
Zolt�n besz�lget�s�b�l ismerhetj�k meg kicsit jobban a PR-szakm�t, �s azokat a
k�rd�seket, ter�leteket, amelyek a gyakorl� szakembereket a legink�bb
foglalkoztatj�k. Szerintem ez a k�nyv nemcsak a kommunik�ci�val foglalkoz�knak lesz
�rdekes, hanem b�rki m�snak is, aki nyitott szemmel j�r a vil�gban, �s szeret
v�laszokat kapni a feltett vagy fel-nem-tett k�rd�seire. A kommunik�ci�s
szakembereknek azonban k�telez� olvasm�ny. Az pedig, hogy ki az, aki erre a
gy�ny�r� szakm�ra sz�letett, gyorsan kider�l majd. Csak a sz�vver�sre figyeljetek!
Lakatos Zs�fia, eln�k, Magyar Public Relations Sz�vets�g"
"Programozzunk C# nyelven";"Moln�r J�zsef, N�n�si J�zsef, Szak�ly Norbert, Tam�s
P�ter, T�th Bertalan";"978 963 454 114 1";"Akad�miai Kiad�";"2018";"M�szaki
tudom�nyok";"https://mersz.hu/kiadvany/289";"https://mersz.hu/toth-szakaly-nanasi-
molnar-tamas-programozzunk-c-nyelven";"https://doi.org/
10.1556/9789634541141";"2018.07.20 13:49:52";"A Programozzunk C# nyelven! c�m�
k�nyv fejezetei a Windows alatti programfejleszt�s k�l�nb�z� szintjeit c�lozz�k, a
C# nyelv alapelemeit�l, a Windows alatti sz�veges fel�let� programok k�sz�t�s�nek
fog�sait�l, az objektumorient�lt programoz�s �s a grafikus alkalmaz�sk�sz�t�s
lehet�s�geinek bemutat�s�ig terjed�en. A k�nyv t�ll�pve a kezd� szinten, halad�
szint� programoz�si technik�kkal is foglalkozik."
"Projektaj�nlatok menedzsel�se";"Blaskovics B�lint, Bogn�r Norbert, K�d�r
Zsombor";"978 963 454 886 7";"Akad�miai
blaskovics-bognar-kadar-projektajanlatok-menedzselese";"https://doi.org/
10.1556/9789634548867";"2023.08.24 17:05:45";"A k�tet a szerz�k sz�nd�ka szerint
szakk�nyv, azonban haszonnal forgathatj�k az innov�ci�, a projektek �s
projektmenedzsment ir�nt �rdekl�d� hallgat�k is. A k�tetnek nem c�lja azonban a
teljes projektmenedzsment �s jogi h�tt�r bemutat�sa, csup�n a kapcsol�d�
ter�letekre f�kusz�l. A szerz�k aj�nlj�k az olvas�nak, hogy amennyiben egy-egy
k�rd�sben bizonytalan (k�l�n�sen igaz ez a jogi esetekre), akkor mindenk�ppen
konzult�ljon szakemberrel, hiszen a probl�ma �sszetettebb �s szerte�gaz�bb lehet,
mint els�re t�nik."
"Projektmenedzsment a K+F+I t�rben";"Cserh�ti Gabriella";"978 963 454 888
1";"Akad�miai
cserhati-projektmenedzsment-a-kfi-terben";"https://doi.org/
10.1556/9789634548881";"2023.08.24 17:05:57";"Az innovat�v �tletek, kezdem�nyez�sek
sikeress�ge azon m�lik, mik�nt tudjuk realiz�lni az elk�pzel�st, megval�s�tani azt,
amit meg�lmodtunk. A k�tet ebben ny�jt hathat�s t�mogat�st a gyakorlati
szakemberek, egyetemi hallgat�k �s minden �rdekl�d� sz�m�ra. A k�nyv a
projektmenedzsment legfontosabb t�mak�reinek �s eszk�zt�r�nak ismertet�s�n t�l
bemutatja az egyes t�mak�r�k innov�ci�s �s kutat�s-fejleszt�si projektek
szempontj�b�l fontos vonatkoz�sait, saj�toss�gait; valamint r�vil�g�t a megfelel�
projektmenedzsment-eszk�z�k kiv�laszt�s�t seg�t� szempontokra a t�gabb kontextus
jellemz�it figyelembe v�ve. Az egyes t�mak�r�k kapcs�n v�llalati szakemberek
k�zrem�k�d�s�vel �ssze�ll�tott esetp�ld�k szolg�lj�k a projektmenedzsment-eszk�z�k
innov�ci�s kontextusban t�rt�n� alkalmaz�si k�szs�g�nek fejleszt�s�t. Ezzel egy�tt
az ismeretek elsaj�t�t�s�n �s az alkalmaz�si k�szs�g fejleszt�s�n t�l olyan
szeml�letm�d is kialakul az olvas�ban, amely el�seg�ti a projektvezet�si eszk�zt�r
hat�kony alkalmaz�s�t K+F+I projektek ter�n. "
"Projektmenedzsment �tmutat�";"Project Management Institute";"978 963 454 501
mersz.hu/projektmenedzsment-utmutato-pmbok-guide";"https://doi.org/
10.1556/9789634545019";"2020.02.20 15:13:17";"A PMBOK Guide 1983-ban a Project
Management Institute (PMI) �nk�nteseinek egy elk�telezett csoportja azon �tt�r�
c�lkit�z�s �rdek�ben gy�lt �ssze, hogy meghat�rozz�k a projektmenedzsment
tud�sb�zis�t. Ezen er�-fesz�t�s nyom�n j�tt l�tre a Projektmenedzsment �tmutat�
(PMBOK Guide), mely a projekt menedzsment vil�gszint� szabv�ny�nak tekinthet�. Az
�zleti �let jelent�s v�ltoz�sokon ment �t az elm�lt �vtizedekben, de a
projektmenedzsment tov�bbra is kritikus t�nyez� a sikerek m�g�tt. �rt�ket teremt,
el�re mozd�tja a strat�gi�t, �s n�veli a szervezet versenyel�ny�t. Napjainkban a
PMBOK Guide sz�les k�rben elismert kiadv�ny, amely �tfog� szab�lyrendszert ad a
gyakorlathoz. Mi�rt? Mert egyedi m�don projektmenedzserek fejlesztett�k, �s
projektmenedzsereknek sz�l. Gyakorl� projektmenedzserekb�l �ll�, sz�zf�s, �nk�ntes,
glob�lis csapat dolgozik a PMBOK Guide minden kiad�s�n. A kiad�s korai f�zis�ban a
tervezet mindenki sz�m�ra el�rhet� �s v�lem�nyezhet�. A PMBOK Guide hatodik
kiad�s�hoz t�bb mint 8 500 �szrev�tel �rkezett, �gy val�ban a projekt-menedzsment-
k�z�ss�g saj�t eredm�ny�nek, �s minden gyakorl� projektmenedzser sz�m�ra alapvet�
eszk�znek tekinthet�. A hatodik kiad�sr�l A PMBOK Guide hatodik kiad�sa az els�,
mely ir�nyelveket fogalmaz meg a projektmenedzsment helyes alkalmaz�s�r�l agilis,
illetve adapt�v k�rnyezetekben is. Ezekkel a kieg�sz�t�sekkel az egyik leger�sebb,
legsokoldal�bb tud�sforr�s a projektmenedzserek sz�m�ra. Az �tmutat� mindegyik
tud�ster�lete n�gy bevezet� r�sszel indul: ezek a kulcsfontoss�g� koncepci�k; az
ir�nyzatok �s felt�rekv� gyakorlatok; a testreszab�si megfontol�sok, valamint a
megfontol�sok agilis/adapt�v k�rnyezetek eset�n. A hatodik kiad�s nagyobb hangs�lyt
fektet a projektmenedzsmenthez kapcsol�d� strat�giai �s �zleti ismeretekre. �j
fejezetet kapott a projektmenedzser szerepe, mely le�rja a projektmenedzserek
kompetencia-h�romsz�g�t (PMI Talent Triangle) �s a relev�ns k�szs�geket, hogy
versenyk�pesebb legyen a tud�suk technikai, strat�giai �s �zletviteli szempontb�l.
A k�nyv tartalmaz egy f�ggel�ket az agilis/adapt�v k�rnyezetekr�l is. "
"Protokoll az �zleti �letben";"Moln�r Gy�rgy";"978 963 454 144 8";"Akad�miai
kommunik�ci�";"https://mersz.hu/kiadvany/244";"https://mersz.hu/molnar-protokoll-
az-uzleti-eletben";"https://doi.org/10.1556/9789634541448";"2017.09.27 09:44:24";
"Pszichofarmakol�gia a klinikumban";"T�lgyes Tam�s";"978 963 454 264 3";"Akad�miai
Kiad�";"2018";"Biol�gia, Orvostudom�ny,
Pszichol�gia";"https://mersz.hu/kiadvany/406";"https://mersz.hu/tolgyes-
pszichofarmakologia-a-klinikumban";"https://doi.org/
10.1556/9789634542643";"2018.11.14 00:16:58";
"Pszicholingvisztika";"Pl�h Csaba, Luk�cs �gnes (szerk.)";"978 963 059 499
8";"Akad�miai Kiad�";"2015";"Nyelv�szet,
Pszichol�gia";"https://mersz.hu/kiadvany/7";"https://mersz.hu/pleh-lukacs-
pszicholingvisztika";"https://doi.org/10.1556/9789630594998";"2015.12.10
09:16:08";"Az pszicholingvisztika a nyelv haszn�lat�nak, meg�rt�s�nek �s
elsaj�t�t�s�nak ment�lis folyamatait, a haszn�l�k �rtelmi, �rzelmi �s t�rsas
m�k�d�seit �rint� mechanizmusait vizsg�lja. Interdiszciplin�ris ter�let, amelynek
gy�kerei a nyelv�szetben �s a pszichol�gi�ban lelhet�k fel. F�l �vsz�zada l�tezik
komolyabb form�ban, vagyis viszonylag fiatal, �m az elm�lt �vtizedekben - az
ihlet�s�t ad� ter�letek, vagyis a nyelv�szet, a pszichol�gia �s az idegtudom�ny
elm�leti �s technikai v�ltoz�sainak, tov�bb� a nyelv haszn�lat�t �s vizsg�lat�nak
lehet�s�geit is �rint�, gyorsan v�ltoz� m�szaki-informatikai k�rnyezetnek
k�sz�nhet�en - sokr�t�en fejl�d�tt. A Magyar pszicholingvisztikai k�zik�nyv hi�nyt
p�tol a hazai fels�oktat�sban, az els� pr�b�lkoz�s arra, hogy teljesen megfeleljen
a nyelvre �rv�nyes�tett interdiszciplin�ris szeml�letnek. Egyszerre jellemz� r� a
b�lcs�szeti, a t�rsadalomtudom�nyi �s a term�szettudom�nyos szeml�let alkalmaz�sa,
m�dszerei k�z� tartozik a megfigyel�s, a k�s�rletez�s, �s id�nk�nt a t�meges adatok
elemz�se egyar�nt. K�nyv�nk oktat�si anyagk�nt szolg�l a fels�bb �ves
pszichol�gus, nyelv�sz, gy�gypedag�gus, medikus di�kok sz�m�ra, ugyanakkor legal�bb
egy �vtizedig �rv�nyes �sszefoglal� �s kiindul�si irodalom lehet a kutat�knak is.
�szint�n rem�lj�k, hogy a k�zik�nyv alapvet� tananyag lesz nyelv�szeti �s
pszichol�giai mesterk�pz�sekben, doktori programokban. "
"Pszichol�gia";"Pl�h Csaba (szerk.)";"978 963 454 639 9";"Akad�miai
pleh-pszichologia-kezikonyv";"https://doi.org/10.1556/9789634546399";"2021.12.21
00:22:57";"A pszichol�gia korunk egyszerre n�pszer� tudom�nya �s k�znapi �let�nket
alak�t� hivat�sa. �vente idehaza is sok tucat �j k�nyv mutatja be a pszichol�gia
tudom�ny�nak egy-egy fejezet�t, illetve aj�nl seg�ts�get az �nir�ny�t�shoz. A
Pszichol�gia k�zik�nyv enn�l kicsit nagyobbra t�r, pr�b�l eligaz�t�st adni a mai
l�lektan sok fogalmat, megk�zel�t�st �s m�dszert haszn�l� kavalk�dj�ban. A
pszichol�gia meg�rt�s�hez �s m�vel�s�hez sok szak�g �s szakma egy�ttm�k�d�s�re van
sz�ks�g. Az ember lelki vil�g�t mi az ember term�szeti, biol�giai kereteiben
�rtelmezz�k. Ugyanakkor felt�telezz�k, hogy az ember biol�giai term�szet�nek r�sze
maga a m�sokra val� odafigyel�s, a t�rsas �p�tkez�s s a kult�raalak�t�s, valamint a
kultur�lis �rz�kenys�g. A k�zik�nyv a pszichol�gia k�l�nb�z� ter�leteit egy �jfajta
szeml�letben �s elrendez�sben mutatja be. K�tet�nk szervez�elve n�gy szempont, vagy
ha tetszik, n�gy megk�zel�t�si m�d: a t�rsadalom, a neurobiol�giai aspektusok, a
fejl�d�s �s az evol�ci�. Ugyanakkor magukat a t�m�kat is igyeksz�nk innovat�van
kezelni. A t�maszerkezet nem szokv�nyos, hanem a pszichol�giai egys�ges
term�szettudom�nyos, kultur�lis �s t�rsadalmi kezel�sb�l indul ki. A k�tet
line�ris rendj�ben ugyanakkor a n�gy k�z�s szempont elt�r� s�llyal szerepel. A
hangs�ly az els� fejezetekben a l�lek biol�gi�j�n, majd a megismer� emberen, az
embert mozgat� t�nyez�k�n, a t�rsas alakulatokon, kult�ra �s az ember kapcsolat�nak
elemz�s�n bele�rtve a siker �s kudarc, s az emberi politikum pszichol�giai
dinamik�j�t v�g�l az emberi sokf�les�g pszichol�gi�j�n van. K�nyv�nk egyszerre
sz�l az �rdekl� nagyk�z�ns�gnek, akik sz�m�ra kiindul� fog�dz� a pszichol�gi�hoz,
�s sz�l a szakmaibb k�z�ns�ghez, pszichol�gusokhoz, pedag�gusokhoz, orvosokhoz,
szociol�gusokhoz is, akik sz�m�ra elgondolkoztat� szint�zisjavaslat k�v�n lenni. "
"R�gi �s �j tendenci�k a b�ntet�jogban �s a b�ntet�jog-tudom�nyban";"Nagy
Ferenc";"978 963 059 860 6";"Akad�miai
Kiad�";"2016";"Jogtudom�ny";"https://mersz.hu/kiadvany/191";"https://mersz.hu/nagy-
regi-es-uj-tendenciak-a-buntetojogban-es-a-buntetojog-tudomanyban";"https://
doi.org/10.1556/9789630598606";"2016.12.14 14:08:59";"A b�ntet�jog �s a b�ntet�jog
tudom�nya kor�bbi �s �jabb tendenci�inak, fejl�d�si ir�nyainak, tudom�nyos
ir�nyzatainak bemutat�sa a b�n�gyi jogter�let alapvet�, k�zponti probl�m�ja. A
k�tet egyik c�lja e tendenci�k, ir�nyzatok alapos, a t�rt�nelmi/szellemi
gy�kereket, filoz�fiai forr�sokat �rint� elemz�se. A szerz� a b�ntet�jog feladat�t,
a szabads�g �s/vagy biztons�g (jog)filoz�fiai h�tter�t megvil�g�tva jut el a
jelenkor alkotm�nyoss�gi �s b�ntet�elvi k�rd�seihez. A dogmatik�ra vonatkoz�
ismeretek �s n�zetek �ttekint�se ut�n t�rgyalja a b�ntetend�s�g kiterjeszt�s�t �s
el�bbre hozatal�t, a rizik�-b�ntet�jogot, a szimbolikus b�ntet�jogot. A
tananyagk�nt is szolg�l� szakk�nyv kiemelten foglalkozik egyr�szt a j�v�t�tellel, a
b�ncselekm�ny �ldozatainak seg�t�s�vel, m�sr�szt a jog�llami b�ntet�jog tart�s �s
egyre er�s�d� er�zi�s folyamat�val, a b�ntet�jog kiterjeszt�s�vel �s a szigor
renesz�nsz�val, r�viden az ellens�g-b�ntet�jog problematik�j�val."
"R�gi�- �s telep�l�smarketing";"Pisk�ti Istv�n";"978 963 059 726 5";"Akad�miai
Marketing";"https://mersz.hu/kiadvany/159";"https://mersz.hu/piskoti-regio-es-
telepulesmarketing";"https://doi.org/10.1556/9789630597265";"2016.11.06
17:32:59";"A telep�l�smarketing hat�kony megszervez�s�hez ny�jt seg�ts�get ez a
k�nyv, amely gyakorlati megk�zel�t�s�vel k�nnyen alkalmazhat� ismereteket
tartalmaz. K�l�n�s �rdeme, hogy a marketing alapjait a szakter�letre adapt�lva
mutatja be, ez�rt meg�rt�s�hez nincs sz�ks�g el�zetes marketingismeretekre. Mind a
gyakorlati szakemberek, mind a marketingk�pz�sekben r�szt vev� hallgat�k sz�m�ra
j�l hasznos�that�, szakmailag kiforrott, ig�nyes �s �rdekes szakk�nyvet tart a
kez�ben az olvas�. Dr. Kandik� J�zsef, f�iskolai tan�r a Magyar Marketing
Sz�vets�g alap�t� eln�ke Beruh�z�sfejleszt�si tan�csad�k�nt is �rt�kes, �rdekes
m�nek tartom ezt a k�nyvet, melyben a marketing gyakorlat�t a telep�l�sek, r�gi�k
c�ljainak aspektus�b�l vizsg�lja a szerz�. A r�gi�- �s telep�l�smarketing (RTM)
saj�tos m�k�d�si mechanizmusait tekintve igen komplex �ga a marketingnek, valahol a
k�zigazgat�s, az �zlet �s a civil szf�ra tal�lkoz�s�n�l. A soksz�n�, hazai �s
k�lf�ldi p�ld�kkal gazdag�tott anyag arra sarkallja az olvas�t, hogy �jragondolja
saj�t, nem egyszer rutinokra �p�l� tev�kenys�g�t, a gondolat�breszt� �tletek pedig
seg�tik abban, hogy meg is tudja �j�tani azt. K�pess� tenni valakit a fejl�d�sre -
ez az igazi hozz�adott �rt�k! Ess�sy Zsombor vez�rigazgat� MAPI Magyar
Fejleszt�si Iroda Zrt."
"Region�lis fejleszt�spolitikai hat�selemz�s";"Varga Attila";"978 963 454 015
1";"Akad�miai Kiad�";"2017";"Gazdas�g, Region�lis
tudom�nyok";"https://mersz.hu/kiadvany/218";"https://mersz.hu/varga-regionalis-
fejlesztespolitikai-hataselemzes";"https://doi.org/
10.1556/9789634540151";"2017.09.27 09:44:38";"A ter�letfejleszt�si politik�ban
er�teljes fordulat figyelhet� meg, egyre nyilv�nval�bb� v�lik, hogy a r�sz�rdekeken
alapul� forr�sosztogat�s pazarl�an m�k�dik. Sz�ks�g van el�zetes hat�s�rt�kel�sre,
az egyes r�gi�kra vonatkoz� fejleszt�spolitikai elk�pzel�sek mik�nt
befoly�solhatj�k az orsz�g fejl�d�s�t. Ebben a t�mak�rben Varga Attila �s
munkat�rsai nemzetk�zileg is �tt�r� �s kiemelked� eredm�nyeket �rtek el, t�bb
orsz�gban alkalmazz�k az �ltaluk kidolgozott modelleket. A k�nyv kiv�l�an
felhaszn�lhat� tank�nyvk�nt a mester- �s doktori k�pz�sekben, de k�zik�nyvk�nt is a
gazdas�gpolitikai d�nt�sek el�k�sz�t�se sor�n. Lengyel Imre, az MTA doktora,
int�zetvezet� egyetemi tan�r, Szegedi Tudom�nyegyetem Varga Attila a vil�g egyik
legjelent�sebb region�lis gazdas�gi modellez�je. Intu�ci�i �s kezdem�nyez�sei
k�l�n�sen fontos szerepet j�tszottak az eur�pai region�lis fejl�d�si folyamatok
elemz�se �s �rt�kel�se sor�n. A k�nyv, amely mind a szakpolitikusok, mind a kutat�k
sz�les k�z�ns�ge sz�m�ra hozz�f�rhet� st�lusban �r�dott, tov�bbi fontos l�p�seket
tesz a mai �s a j�v�beni fejleszt�si programok �rt�kel�s�nek az ir�ny�ba. A k�tet
id�szer�, �lesl�t�, �s a legmodernebb modellez�si �s szimul�ci�s technik�kra �p�t.
Alapvet� olvasm�ny. Philip McCann a Groningeni Egyetem professzora �s az Eur�pai
Bizotts�g region�lis politikai biztos�nak szaktan�csad�ja az EU Koh�zi�s Politika
reformja �s �rt�kel�se t�rgy�ban"
"Relat�v hat�konys�gvizsg�lat (DEA)";"Koltai Tam�s";"978 963 454 898 0";"Akad�miai
Kiad�";"2023";"Gazdas�g";"https://mersz.hu/kiadvany/1078";"https://mersz.hu/koltai-
relativ-hatekonysagvizsgalat-dea";"https://doi.org/
10.1556/9789634548980";"2023.06.05 16:36:10";"A termel�, szolg�ltat� �s
k�zigazgat�si szervezetek m�k�d�s�vel kapcsolatban rendelkez�sre �ll�
nagymennyis�g� inform�ci� lehet�v� teszi olyan mint�zatok felismer�s�t, amelyek a
hat�konys�g javul�s�hoz vezethetnek. A relat�v hat�konys�gvizsg�lat (DEA) a
szervezetek teljes�tm�nye (outputjai) �s az ennek el�r�se �rdek�ben felhaszn�lt
er�forr�sok mennyis�ge (inputjai) alapj�n hat�rozza meg a hat�konys�gjav�t�s
lehets�ges �tjait. A m�dszert ismertet� k�nyv nagy s�lyt helyez az elm�leti alapok
mellett az elemz�sek gyakorlati v�grehajt�s�nak lehets�ges probl�m�ira �s az
eredm�nyek menedzsment �rtelmez�s�re. A gyakorlati alkalmaz�sban rejl�
lehet�s�geket sz�mos kisebb p�lda �s esettanulm�ny szeml�lteti."
"Rendszerv�lt�s �s p�nz�gypolitika";"Lentner Csaba";"978 963 454 012 0";"Akad�miai
Kiad�";"2017";"Gazdas�g";"https://mersz.hu/kiadvany/231";"https://mersz.hu/lentner-
rendszervaltas-es-penzugypolitika";"https://doi.org/
10.1556/9789634540120";"2017.05.16 14:04:05";"Prof. Dr. LENTNER CSABA egyetemi
tan�r, a Nemzeti K�zszolg�lati Egyetem K�zp�nz�gyi �s �llamh�ztart�si Int�zet�nek
vezet�je. 1989-ben v�gzett a Budapesti K�zgazdas�gtudom�nyi Egyetemen. 1995-ben a
k�zgazdas�gtudom�nyok kandid�tus�v� avatt�k a Magyar Tudom�nyos Akad�mi�n. 2003-ban
k�zp�nz�gytanb�l habilit�lt. A p�lyakezd�st k�vet� �veiben banki-v�llalati, k�s�bb
�llamp�nz�gyi-k�z�leti ter�leteken-, k�zel k�t �vtizede a fels�oktat�sban t�lt be
vezet� tiszts�geket. A neoliber�lis gazdas�gpolitika egyik f� hazai kritikusa. A
2010-t�l �jj�szervezett Magyar �llam k�zp�nz�gyi gyakorlat�nak tudom�nyos
rendszertanba foglal�ja. A v�ls�g ut�ni �vekben vend�gkutat�k�nt tanulm�nyozta a
Bank of England �s a Federal Reserve (Fed) konszolid�ci�s politik�j�t, egyidej�leg
a nem konvencion�lis k�zgazdas�gi iskola �s a Magyar Nemzeti Bank �j t�pus�
k�zgazdas�gi-k�zgondolkod�si m�hely�nek akt�v szerepl�j�v� avanzs�lt. 2005-ben,
majd 2006-ban az Akad�miai Kiad� �ltal publik�lt Rendszerv�lt�s �s P�nz�gypolitika
c�m� k�nyv�nek �jrakiad�s�val, �j gondolatokkal t�rt�n� kieg�sz�t�s�vel a szerz�
feleleven�ti az 1980-as �vek v�g�t�l megval�s�tott neoliber�lis piacgazdas�gi
�tmenet �ltala v�lt ellentmond�sait. Egyidej�leg a k�nyv 2016-os kiad�s�ban
igazolja a nem konvencion�lis eszk�z�kre �p�l� gazdas�gpolitika eredm�nyeit, t�kr�t
�ll�tva annak kritikusai el�."
"Rendszerv�lt�s Magyarorsz�gon";"Romsics Ign�c";"978 963 059 697 8";"Akad�miai
romsics-rendszervaltas-magyarorszagon";"https://doi.org/
10.1556/9789630596978";"2016.03.01 14:51:22";"Mik voltak a rendszerv�lt�s k�l- �s
belpolitikai el�zm�nyei? Reformkommunizmus vagy demokratikus ellenz�ki mozgalom?
Hogyan alakultak ki az ellenz�ki p�rtok? Mi vezetett K�d�r J�nos �s az MSZMP
buk�s�hoz? Mi t�rt�nt a Nemzeti Kerekasztal t�rgyal�sain? Mik�nt ment v�gbe a
privatiz�ci�? Hogyan zajlottak az els� szabad v�laszt�sok? Mik voltak az Antall-
korm�ny legfontosabb int�zked�sei? Mik a rendszerv�lt�s tanuls�gai a m�b�l
visszatekintve? A Pont k�nyvek sorozat �j darabja, a Rendszerv�lt�s Magyarorsz�gon
�rthet� �s logikus v�laszokkal szolg�l, hat�rozott pontokat t�ve a k�rd�jelek
hely�re. "
"Rep�l�smechanika p�ldat�r";"Jankovics Istv�n R�bert";"978 963 454 284
tudom�nyok";"https://mersz.hu/kiadvany/436";"https://mersz.hu/jankovics-
repulesmechanika";"";"2019.09.09 12:05:28";
"Rep�l�g�p-hajt�m�vek elm�lete 1.";"Beneda K�roly Tam�s";"978 963 454 285
tudom�nyok";"https://mersz.hu/kiadvany/415";"https://mersz.hu/beneda-repulogep-
hajtomuvek-elmelete-1";"https://doi.org/10.1556/9789634542858";"2018.12.29
00:09:03";"Ebben a jegyzetben a K�zleked�sm�rn�ki �s J�rm�m�rn�ki Kar L�gi j�rm�vek
szakir�ny�nak k�vetelm�nyei alapj�n �ssze�ll�tott ismereteket gy�jt�tte �ssze a
szerz�. A t�rgyat a hallgat�k a mintatanterv 4. f�l�v�ben vehetik fel, sz�mos
alaptudom�nyos h�tteret biztos�t� t�rgy (pl. H�- �s �raml�stan I.) nyom�n. Emiatt a
jegyzet felt�telez bizonyos el�k�pzetts�get legink�bb a termodinamika, de
�ltal�noss�gban a j�rm�g�ptani alapismeretek tekintet�ben is. A jegyzet a
rep�l�g�p-hajt�m�vek elm�let�nek megalapoz�s�hoz elengedhetetlen g�zdinamikai
�sszefoglal�val kezd�dik, kiemelve a g�zturbin�s hajt�m�vek m�k�d�s�ben fontos
�sszef�gg�seket. Tekintettel arra, hogy ezen berendez�sek a rep�l�g�p �zeme sor�n
igen sz�ls�s�ges k�r�lm�nyek k�z�tt m�k�dnek, nagyon fontos megismerni a
hasonl�s�gelm�letet, amely lehet�s�get teremt arra, hogy a k�l�nb�z� k�rnyezeti �s
rep�l�si felt�telek mellett hogyan �llap�thatjuk meg a hajt�m� �zem�llapot�t le�r�
param�terek k�z�tti �tsz�m�t�si egyenleteket. Az olvas� megismerkedhet a
sz�v�csatorn�k m�k�d�si elv�vel a k�l�nb�z� rep�l�si Mach-sz�m-tartom�nyokban
alkalmazott v�ltozatok �ltal�nos ismertet�s�n kereszt�l. A jegyzet fontos r�sz�t
k�pezi az �g�stereket bemutat� fejezet, amely a m�k�d�si elv ismertet�s�n t�l
bemutatja az elm�lt �vtizedek fejleszt�seit k�z�tt�k a leg�jabb, napjainkban
szolg�latba �ll�tott megold�sait a k�rosanyag-kibocs�t�s cs�kkent�s�re �s a
hat�konyabb t�zel�anyag-felhaszn�l�s �rdek�ben. Ezen t�lmen�en bemutatja a
t�zel�anyag bejuttat�s�nak lehets�ges m�dszereit is. V�g�l pedig a jegyzet kit�r a
kompresszorok instabil jelens�geire is, amelyek ak�r a kompresszoron bel�li
hat�sokb�l, ak�r pedig a hajt�m� r�szegys�geinek egy�ttm�k�d�s�b�l fakadhat."
"Rep�l�g�p-hajt�m�vek elm�lete 2.";"Beneda K�roly Tam�s";"978 963 454 286
hajtomuvek-elmelete-2";"https://doi.org/10.1556/9789634542865";"2018.12.29
00:10:25";"Ez a jegyzet a BME K�zleked�sm�rn�ki �s J�rm�m�rn�ki Kar BSc-tanterv�ben
a L�gi j�rm�vek szakir�ny Rep�l�g�p-hajt�m�vek elm�lete II. c�m� tant�rgy�hoz ny�jt
seg�danyagot. Ez a t�rgy a mintatanterv 5. f�l�v�ben tal�lhat� meg a specializ�ci�t
v�laszt� hallgat�k sz�m�ra, akik a t�rgy els� f�l�v�t m�r sikeresen abszolv�lt�k,
�s abban alapvet� tud�st szereztek a rep�l�g�p-hajt�m�veket illet�en. A t�rgyak
tematik�j�t tekintve itt a g�zturbin�s sug�rhajt�m�vek tov�bbi r�szegys�geinek
alaposabb ismertet�se k�vetkezik, valamint megismerkedhetnek a kisg�pes rep�l�sben
el�szeretettel alkalmazott dugatty�s motorok m�k�d�s�nek alapelveivel is.
Mindezeken t�l a szab�lyoz�s k�l�nf�le aspektusait mutatja be a jegyzet."
"Rep�l�g�p-hajt�m�vek szerkezete";"Beneda K�roly Tam�s";"978 963 454 287
hajtomuvek-szerkezete";"https://doi.org/10.1556/9789634542872";"2018.12.20
12:13:13";"Ez a jegyzet anyaga a BME K�zleked�sm�rn�ki �s J�rm�m�rn�ki Kar
J�rm�m�rn�ki alapk�pz�s Rep�l�g�p hajt�m�vek szerkezete c. t�rgy�nak legfontosabb
ismereteit t�rja az olvas� el�. A k�tet legjav�t a g�zturbin�s sug�rhajt�m�vek
szerkezeti fel�p�t�se teszi ki; ezen bel�l a legfontosabb r�szegys�gek alapvet�
konstrukci�s k�rd�sein t�lmen�en ismerteti a legfontosabb g�pelemeket, �gy mint a
lap�tok, t�rcs�k fel�p�t�s�t, a k�l�nb�z� lap�tbek�t�si megold�sokat, a labirint
t�m�t�sek m�k�d�s�t, valamint betekint�st ny�jt a turbin�kban alkalmazott korszer�
h�t�si �s �nt�si elj�r�sokba. Az egyes fejezetek a t�rcsa- �s lap�tszil�rds�gtan
klasszikus megk�zel�t�seit is bemutatj�k, tekintettel arra, hogy a v�ges elemes
m�dszerek j�csk�n t�lmutatnak a t�rgy keretein, tov�bb� fontos, hogy a hallgat�k ne
csak felhaszn�l�i, hanem �rt�i legyenek a h�tt�rben h�z�d� fizikai jelens�gnek.
Mindezeken t�l alapszint� ismereteket ny�jt a kisrep�l�g�peken alkalmazott
dugatty�s bels��g�s� motorok szerkezeti kialak�t�sair�l, f�bb r�szegys�geir�l."
"Rep�l�terek tervez�se �s �zemeltet�se";"Mudra Istv�n";"978 963 454 280
tudom�nyok";"https://mersz.hu/kiadvany/441";"https://mersz.hu/mudra-repuloterek-
tervezese-es-uzemeltetese";"https://doi.org/10.1556/9789634542803";"2018.12.20
igazodva, a K�zleked�s�zemi �s K�zleked�sgazdas�gi Tansz�ken oktatott L�gterek,
repterek tant�rgy rep�l�t�r-tervez�si �s �zemeltet�si k�rd�seit foglalja mag�ba,
m�gpedig a nemzetk�zi k�vetelm�nyek szellem�ben. A tant�rgy e r�sze bevezet�st
ny�jt a polg�ri, nemzetk�zi rep�l�terek k�l�nb�z� szempontok szerinti
kategoriz�l�s�hoz, megismertet a rep�l�terek l�giforgalmi fel�leteivel, az
akad�lykorl�toz�s szigor� felt�teleinek sz�ks�gess�g�vel �s megold�saival,
r�szletesen bemutatja a rep�l�sek (a le- �s felsz�ll�sok) biztons�gos
v�grehajt�s�hoz n�lk�l�zhetetlen l�giforgalmi f�ldi f�nytechnikai rendszereket, az
alkalmazott f�ldi l�tjeleket, jel�l�seket, jelz�seket, l�t�sos seg�deszk�z�ket, �s
nem utols�sorban az azokkal a rep�l�t�ri szolg�latokkal szemben t�masztott l�nyeges
k�vetelm�nyeket, amelyeket egy rep�l�t�ren ism�t csak a rep�l�sbiztons�g
szavatol�sa �rdek�ben biztos�tani kell. A jegyzet mindezt szakmai szempontb�l
messzemen� pontoss�ggal, ugyanakkor olvasm�nyos, sok szeml�ltet� �br�val,
t�bl�zattal, magyar�zattal kieg�sz�tett form�ban adja �t a Hallgat�knak azzal a
c�llal, hogy a l�gik�zleked�si ipar�g e komplex szegmens�t megismerhess�k, �s
k�s�bb, m�r k�zleked�sm�rn�kk�nt kell� al�zattal szolg�lhass�k a l�gik�zleked�st."
"Respiratorikus fizioter�pia";"Borka P�ter";"978 963 454 504 0";"Akad�miai
borka-respiratorikus-fizioterapia";"https://doi.org/
10.1556/9789634545040";"2020.02.04 12:22:06";
"Rezg�stan";"Csern�k G�bor, St�p�n G�bor";"978 963 454 473 9";"Akad�miai
tudom�nyok";"https://mersz.hu/kiadvany/593";"https://mersz.hu/rezgestan";"https://
doi.org/10.1556/9789634544739";"2019.12.06 09:30:14";"Ez a kiadv�ny els�sorban
g�p�szm�rn�k hallgat�knak k�v�n seg�ts�get ny�jtani a rezg�stan alapvet�
�sszef�gg�seinek �s m�dszereinek ismertet�s�vel. Az itt k�z�lt tananyagot a BME
G�p�szm�rn�ki Kar�n alapk�pz�sben oktatott Rezg�stan illetve az �t �ves egyetemi
k�pz�sben oktatott Leng�stan tant�rgyak tematik�ja, �s a 2012-ben megjelent ''A
m�szaki rezg�stan alapjai'' c�m� jegyzet�nk alapj�n �ll�tottuk �ssze. Jelent�s
m�rt�kben kieg�sz�tett�k �s �t�rtuk a kor�bban megfogalmazott sz�vegr�szeket, mert
abban - terjedelmi korl�tok miatt - nem volt lehet�s�g�nk minden r�szletk�rd�s
tiszt�z�s�ra. Fontos k�l�nbs�g az is, hogy ebben a k�tetben az angolsz�sz
szakirodalomban legink�bb elfogadott jel�l�seket alkalmazzuk. A jegyzet �r�sa sor�n
a g�p�szm�rn�ki gyakorlat sz�m�ra legfontosabb t�mak�r�kre helyezt�k a hangs�lyt.
B�zunk abban, hogy mind a hallgat�k, mind az esetleg �rdekl�d� szakemberek
haszonnal forgatj�k a k�nyvet."
"Road Traffic Modeling and Simulation";"Tam�s Tettamanti, Tam�s Luspay, Istv�n
Varga";"978 963 454 295 7";"Akad�miai Kiad�";"2019";"M�szaki
tudom�nyok";"https://mersz.hu/kiadvany/411";"https://mersz.hu/tettamanti-luspay-
varga-road-traffic-modeling-and-simulation";"https://doi.org/
10.1556/9789634542957";"2019.05.23 12:57:53";"On the one hand, the workbook serves
the English Master Program of Autonomous Vehicle Control Engineer at the Faculty of
Transportation Engineering and Vehicle Engineering of Budapest University of
Technology and Economics. The exercises provide basic tutorial training supporting
the course of Road Traffic Modeling and Control. On the other hand, the traffic
modeling and simulation basics given in this book also lay the groundwork for
practical and theoretical contributions in the field of intelligent traffic systems
and traffic control. "
"R�mai irodalom a kezdetekt�l a Nyugatr�mai Birodalom buk�s�ig";"Adamik Tam�s";"978
963 454 042 7";"Akad�miai
Kiad�";"2017";"Irodalom";"https://mersz.hu/kiadvany/209";"https://mersz.hu/adamik-
romai-irodalom-a-kezdetektol-a-nyugatromai-birodalom-bukasaig";"https://doi.org/
10.1556/9789634540427";"2017.03.16 11:57:09";"A r�mai irodalom eg�sz�t
�sszefoglal�, a fels�fok� oktat�s ig�nyeit is kiel�g�t� k�zik�nyv magyar nyelven
m�g nem k�sz�lt. A kor�bbi magyar nyelv� munk�k az egyes korszakokra
�sszpontos�tottak; a R�mai irodalom a kezdetekt�l a Nyugatr�mai Birodalom buk�s�ig
c�m�, kiv�teles jelent�s�g� monogr�fia azonos terjedelemben �s s�llyal k�v�nja
t�rgyalni az �sszes korszakot. A r�mai irodalom akkor sz�letik meg, amikor R�ma
eg�sz It�lia irodalmi lehet�s�geit mag�ban tudja �sszegy�jteni. A r�gi latinok
kem�ny f�ldm�ves munk�val �s katon�skod�ssal foglalkozva egyszer� �letet �ltek; e
primit�v egyszer�s�g ut�ni s�v�rg�s mindv�gig megmarad a r�mai irodalomban. Az
etruszk hat�s nyomair�l viszont az anyagi javak �s az �let sz�ps�geinek szeretete,
a gladi�tori j�t�kok kedvel�se �rulkodik. Ugyanakkor a r�mai �llam szolg�lat�nak
eszm�je is mindv�gig hatott, amely a g�r�g szellemis�ggel �s a lelki
j�lnevelts�ggel p�rosulva a homo Romanusb�l homo humanust nevelt."
"R�dszerkezetek";"Szekr�nyes Andr�s";"978 963 454 494 4";"Akad�miai
tudom�nyok";"https://mersz.hu/kiadvany/682";"https://mersz.hu/szekrenyes-
rudszerkezetek";"https://doi.org/10.1556/9789634544944";"2020.05.23 01:13:01";"Ez a
jegyzet a BME G�p�szm�rn�ki Kar�n oktatott azonos c�m�, mesterk�pz�sen el�adott
t�rgy tematik�ja alapj�n k�sz�lt el, felhaszn�lva az elm�lt kilenc �v oktat�si
tapasztalatait. A jegyzet azok sz�m�ra ny�jt tov�bbl�p�st, akik ismerik a
szil�rds�gtan �s a v�geselem m�dszer alapjait. B�zom benne, hogy mind a
tudj�k a jegyzetben le�rtakat. Ez�ton k�sz�netet mondok dr. V�r�s G�bor professzor
�rnak, aki az els� �s m�sodik fejezetek nagy r�sz�t kidolgozta, �s sok �ven �t
oktatta a M�szaki Mechanikai Tansz�ken. "
"Rugalmass�gtan �s v�geselem m�dszer";"Szekr�nyes Andr�s";"978 963 454 380
tudom�nyok";"https://mersz.hu/kiadvany/520";"https://mersz.hu/rugalmassagtan-es-
vegeselem-modszer";"https://doi.org/10.1556/9789634543800";"2019.07.12
13:13:03";"Ez a jegyzet a BME G�p�szm�rn�ki Kar�n oktatott azonos c�m�,
mesterk�pz�sen el�adott t�rgy tematik�ja alapj�n k�sz�lt el, felhaszn�lva az elm�lt
t�z �v oktat�si tapasztalatait. A jegyzet azok sz�m�ra ny�jt tov�bbl�p�st, akik
ismerik a szil�rds�gtan �s a v�geselem m�dszer alapjait. B�zom benne, hogy mind a
tudj�k a jegyzetben le�rtakat."
"Sakk? Patt!";"Falus Andr�s";"978 963 454 577 4";"Akad�miai
Kiad�";"2020";"Biol�gia";"https://mersz.hu/kiadvany/752";"https://mersz.hu/falus-
sakk-patt";"https://doi.org/10.1556/9789634545774";"2020.09.21 17:53:20";"A szerz�
rendk�v�l sz�nes, �rz�kletes hasonlatokkal �s p�ld�kkal teszi k�z�rthet�v� az
immunrendszer m�k�d�s�t. Egyebek mellett seg�t meg�rteni a v�d�olt�sok fontoss�g�t,
a genetikai �r�ks�g�nk jelent�s�g�t, a r�kos sejtek burj�nz�s�nak folyamat�t, �s
r�szletesen kit�r napjaink mindenkit foglalkoztat� probl�m�j�ra, a koronav�rusra
is. A mostan�ban oly sokszor elhangz� ny�jimmunit�s, citokinvihar �s egy�b,
COVID19-el kapcsolatos fogalmakat szeml�letes m�don mutatja be. V�gezet�l pedig
bepillant�st nyerhet�nk a rohamosan fejl�d� bioinformatik�ba, amely a kutat�s
szempontj�b�l megker�lhetetlen tudom�ny�gg� v�lt. Mindenkinek aj�nljuk, aki egy
kicsit r�szletesebben �rdekl�dik a saj�t szervezet�ben zajl� folyamatok ir�nt, �s
aki a sz�raz tudom�nyos le�r�s helyett �lvezetes st�lusban, szellemesen meg�rt,
r�vid epiz�dokon kereszt�l szeretne k�zelebb ker�lni az immunol�gi�hoz. Falus
Andr�s immunol�gus, egyetemi tan�r, a Magyar Tudom�nyos Akad�mia rendes tagja, a
Semmelweis Egyetem Genetikai, Sejt- �s Immunbiol�giai Int�zet�nek egykori vezet�je.
Az immunol�gia, a genomika �s a bioinformatika nemzetk�zi h�r� tud�sa, tank�nyvek,
tudom�nyos publik�ci�k, rangos magyar �s k�lf�ldi szakfoly�iratcikkek szerz�je. "
"Seg�dlet az �HT k�nyvviteli szolg�ltat�st v�gz�k tov�bbk�pz�s�hez 2017";"Szamk�
J�zsefn�, S�ndorn� �j �va";"978 963 295 859 0";"Wolters Kluwer Hungary
szamko-sandorne-segedlet-az-aht-konyvviteli-szolgaltatast-vegzok-tovabbkepzesehez-
2017";"https://doi.org/10.55413/9789632958590";"2019.11.28 17:09:55";"Az
�llamh�ztart�si ter�leten k�nyvviteli szolg�ltat�st v�gz�knek - hasonl�an a kor�bbi
�vekhez - 2017-ben is k�telez� tov�bbk�pz�sen kell r�szt venni�k. Kiadv�nyunk a
2017. �vi tov�bbk�pz�sre k�sz�l a Nemzetgazdas�gi Miniszt�rium �ltal el��rt
k�telez� tematik�ra �p�lve, t�bb t�mak�rben r�szletesebb magyar�zatokkal,
gyakorlati esetek bemutat�s�val."
"Seg�dlet az �HT k�nyvviteli szolg�ltat�st v�gz�k tov�bbk�pz�s�hez 2018";"Szamk�
szamko-sandorne-segedlet-az-aht-konyvviteli-szolgaltatast-vegzok-tovabbkepzesehez-
2018";"https://doi.org/10.55413/9789632958606";"2019.11.28 23:07:12";"Az
�llamh�ztart�si ter�leten k�nyvviteli szolg�ltat�st v�gz�knek - hasonl�an a kor�bbi
�vekhez - 2018-ban is k�telez� tov�bbk�pz�sen kell r�szt venni�k. A kiadv�nyunk a
2018. �vi tov�bbk�pz�sre k�sz�l a Nemzetgazdas�gi Miniszt�rium �ltal el��rt
k�telez� tematik�ra �p�lve, t�bb t�mak�rben r�szletesebb magyar�zatokkal,
gyakorlati esetek bemutat�s�val kieg�sz�tve."
"Seg�dlet az �llamh�ztart�si k�nyvviteli szolg�ltat�st v�gz�k tov�bbk�pz�s�hez
2019";"Szamk� J�zsefn�, S�ndorn� �j �va";"978 963 295 924 5";"Wolters Kluwer
Hungary Kft.";"2020";"K�zigazgat�s, P�nz�gy �s
sz�mvitel";"https://mersz.hu/kiadvany/665";"https://mersz.hu/szamko-sandorne-
segedlet-az-allamhaztartasi-konyvviteli-szolgaltatast-vegzok-tovabbkepzesehez-
2019";"https://doi.org/10.55413/9789632959245";"2020.11.03 00:11:03";
"Seg�dletek a Hegeszt�s c�m� tant�rgy gyakorlataihoz";"M�jlinger Korn�l";"978 963
tudom�nyok";"https://mersz.hu/kiadvany/318";"https://mersz.hu/majlinger-segedletek-
a-hegesztes-cimu-tantargy-gyakorlataihoz";"https://doi.org/
10.1556/9789634541851";"2018.06.05 18:13:03";"A Seg�dletek a Hegeszt�s c�m�
tant�rgy gyakorlataihoz c�m� k�nyv fejezetei a neves�tett tant�rgy
laborgyakorlatainak menet�t tartalmazza az elv�gzend� feladatokkal �s a kit�ltend�
jegyz�k�nyvekkel. Tov�bb� hasznos inform�ci�k tal�lhat�k m�g a jegyzetben az egyes
hegeszt�si elj�r�sokr�l, biztons�gi el��r�sokr�l, szabv�nyos elj�r�s- �s
hibak�dokr�l �s szabv�nyos jel�l�sekr�l, valamint az egyes hegeszt�si elj�r�sokn�l
gyakran el�fordul� hibajelens�gekr�l is."
"Seg�dletek nyelvj�r�stani ismeretek tan�t�s�hoz";"P�l Hel�n";"978 963 454 837
mersz.hu/pal-segedletek-nyelvjarastani-ismeretek-tanitasahoz";"https://doi.org/
10.1556/9789634548379";"2022.08.23 15:46:06";"A kiadv�ny c�lja, hogy �sszefoglalja
�s rendszerezze a magyar nyelvj�r�sok �s a dialektol�gia tan�t�s�ra k�sz�lt
tank�nyveket, seg�dk�nyveket, illet�leg tov�bbi seg�dleteket is bemutasson. Az itt
�sszegy�jt�tt dialektol�giai t�m�j� munk�k rendszerez�s�nek szempontja a
fels�oktat�shoz, tov�bb� az alap- �s k�z�pfok� tan�t�shoz k�sz�lt, �s a
kisebbs�gben �l� magyarok sz�m�ra �ssze�ll�tott kiadv�nyok �ttekint�se volt, de
ezek a munk�k sok esetben nem k�l�n�thet�k el ilyen kategorikus szempontok szerint.
A seg�dletek kateg�ri�j�ba, ha sz�les k�r�en �rtelmezz�k, sokf�le kiadv�ny
beletartozhat, p�ld�ul t�jsz�t�rak vagy t�jnyelvi atlaszok, de ak�r szoftverek,
internetes forr�sok, nyelvj�r�si adatb�zisok is. A kisebbs�gi magyarok nyelve sok
esetben nyelvj�r�siasabb mint a magyarorsz�gi magyarok�, emellett a k�tnyelv�s�g
k�vetkezt�ben nyelv�kben a nyelvi kontaktusb�l sz�rmaz� elemek is megjelennek.
Ez�rt is sokr�t� a tank�nyvek �s oktat�si seg�dletek feladata a ter�leti
nyelvv�ltozatokra vonatkoz� oktat�si folyamatban. "
"Self-marketing";"T�r�csik M�ria";"978 963 454 149 3";"Akad�miai
torocsik-self-marketing";"https://doi.org/10.1556/9789634541493";"2018.02.22
12:44:20";"T�r�csik M�ria k�nyve a marketing kiterjesztett felfog�s�nak elv�t
k�veti, amikor az egy�n �s a marketing viszony�t boncolgatja. A t�le megszokott
�lvezetes st�lusban vezeti be az olvas�t a t�ma �sszes dimenzi�j�ba. Mer�thet�nk
bel�le a saj�t �lethelyzeteink megold�s�hoz, de seg�ti a k�nyv a sikeres vagy �ppen
kudarcos �letutak meg�rt�s�t is. K�l�n�s er�nye a k�tetnek, hogy t�m�ja nem csak a
marketing szakemberek sz�m�ra �rdekes, valamint az, hogy a tartalom minden
koroszt�lyt k�pes megsz�l�tani. Veres Zolt�n egyetemi tan�r Pannon Egyetem
Azoknak aj�nlom a k�nyvemet, akik tudni akarj�k, milyen sz�lak sz�v�dtek m�ra a
szem�lyek �s a marketing k�z�tt, �s l�tni akarj�k a kapcsol�d�sok m�k�d�s�t. Egyre
gyakrabban �rz�kelj�k a szem�lyekre ir�nyul� profi marketingmunk�t, tapasztaljuk
ennek erej�t. Ez�rt t�rgyalom a szem�lymenedzsel�st; az arcpiacot, ami a cser�lhet�
teljes�tm�ny� emberek piaca; az endorsz�l�st, a h�res emberek �s m�rk�k
egy�ttm�k�d�s�t; az Employer �s Employee marketing �sszef�gg�seit; a paraszoci�lis
kapcsolatokat, amik egy szem�ly �s egy karakter k�z�tt j�nnek l�tre. Azoknak is
aj�nlom a k�nyvemet, akik d�nt�si helyzetben vannak, vagy �ppen egy �letszakaszuk
m�rleg�t akarj�k elk�sz�teni, amihez seg�ts�gnek a marketing gondolati strukt�r�j�t
k�n�lom. Azoknak, akik �n-azonosan �s hossz� t�von akarj�k �rt�kesebb� tenni
magukat. Tudom, hogy a t�mafelvet�sem megoszthatja az olvas�kat, de �r�l�k
azoknak, akik �rdekl�d�ssel veszik k�zbe a k�nyvet, abban b�zva, hogy inspir�l�,
vagy ak�r vit�ra k�sztet� gondolatokat kapnak. a Szerz�"
"Smart City";"J�nos T�th, Domokos Eszterg�r-Kiss";"978 963 454 271 1";"Akad�miai
tudom�nyok";"https://mersz.hu/kiadvany/440";"https://mersz.hu/toth-esztergar-kiss-
smart-city";"https://doi.org/10.1556/9789634542711";"2019.08.26 16:59:46";"This
course material is included in the BME Faculty of Transportation Engineering and
Vehicle Engineering Master programme. The main topics of Smart City course are the
followings: Paradigm shift in urban citizens life, Smart city introduction,
definitions and evaluation methods, Land use functions and models, city planning
and strategic aspects, Utilization possibilities of information from social media,
Internet of Things, wireless sensor networks and Smart Grid applications,
Intermodal connections with their functionalities in the Smart City, Smart
solutions in transportation management, Hungarian and international best
practices."
"Smart turizmus";"K�k�ny L�szl�, Miskolczi M�rk";"978 963 454 789 1";"Akad�miai
Kiad�";"2022";"Turizmus";"https://mersz.hu/kiadvany/946";"https://mersz.hu/kokeny-
miskolczi-smart-turizmus";"https://doi.org/10.1556/9789634547891";"2022.04.22
09:36:02";"Napjainkban p�ld�tlan v�ltoz�sokat tapasztalhatunk a turizmus
szektorban, melyeket a jelenleg zajl� Covid19 vil�gj�rv�ny mellett a negyedik ipari
forradalom (Ipar 4.0) megold�sai is feler�s�tenek. Az Ipar 4.0 formabont�
jelens�gei k�z� tartozik a mesters�ges intelligencia (MI) fejl�d�se, illetve a
digitaliz�ci� tov�bbi terjed�se, melyek megannyi t�rsadalmi-gazdas�gi implik�ci�val
b�rnak �s jelenleg is sz�mos esetben �szrev�tlen�l befoly�solj�k fogyaszt�i
szok�sainkat, turisztikai d�nt�seinket. Sok esetben ezeket az �jszer� megold�sokat
smart vagy okos megnevez�ssel l�tjuk el. Jelen jegyzetben, az �sszesen h�t
fejezetben bemutatott p�ld�kon kereszt�l l�thatjuk, hogy a szektor sz�mos form�ban
profit�lhat az MI-alap� h�tt�rszolg�ltat�sok, valamint az �gyf�lmenedzsment
ter�let�n alkalmazhat� smart megold�sokb�l. A sz�llodaszektorban, a
rendezv�nyszervez�sben, a kultur�lis turizmus �s l�togat�menedzsment ter�let�n,
valamint a k�zleked�s szektor�ban tapasztalhat� �s potenci�lis innovat�v elemeket
r�szletesen bemutattuk szerz�t�rsainknak k�sz�nhet�en. V�gezet�l az �jkori
marketing megold�sok mellett a mesters�ges intelligencia alkalmaz�si lehet�s�geinek
is szentelt�nk egy-egy fejezetet. Amiben m�g tov�bb seg�thet smart szolg�ltat�sok
fejleszt�se, hogy jav�that�v� v�lnak a fenntarthat�s�gi szempontok is holisztikus
perspekt�v�ban, azaz a term�szeti mellett, a t�rsadalmi, a gazdas�gi �s a hum�n
t�ke sarokpontjai is el�t�rbe ker�lhetnek. �gy a fenntarthat�s�g, mint c�l a smart
�s MI-alap� szolg�ltat�sok eszk�z�vel hat�konyabban �rhet� el a j�v�ben. �sszegezve
a Smart turizmus jegyzet a j�v�be mutat, de a ma eredm�nyeivel. "
"""Sokkal magyarabb�l sz�lhatn�nk �s �rhatn�nk""";"Bart�k Istv�n";"978 963 454 034
mersz.hu/bartok-sokkal-magyarabbul-szolhatnank-es-irhatnank";"https://doi.org/
10.1556/9789634540342";"2017.09.27 09:40:50";"A k�nyv a korszak magyarorsz�gi �s
erd�lyi szerz�inek elm�leti munk�ss�g�t mutatja be, legnagyobbr�szt eddig
feldolgozatlan forr�sok felt�r�s�val �s rendszerez�s�vel. Az �rt�kel�s alapja az
�sszef�gg�s az eur�pai mint�kkal. A hazai szerkeszt�s� k�zik�nyvek sor�ban el�sz�r
a grammatikai �s a po�tikai munk�kat t�rgyalja, a m�sodik r�szben a logikai, a
harmadikban a retorikai �sszefoglal�kat. Az ut�bbiak k�z�tt a vil�gi �kessz�l�stant
az egyh�zi retorik�k k�vetik: az im�dkoz�s- �s pr�dik�ci�elm�leti trakt�tusok. Az
�n�ll� kiadv�nyok �ttekint�se ut�n elsz�rt megjegyz�sekb�l bontakoznak ki a
korabeli szerz�knek az irodalomra vonatkoz� jellemz� elgondol�sai, k�l�n�s
tekintettel a stil�ris k�vetelm�nyekr�l �s a ford�t�sirodalom k�rd�seir�l
megfogalmazott n�zetekre."
"Soksz�n� besz�dtudom�ny";"Cs�rd�s L�szl�, B�na Judit (szerk.)";"978 963 454 814
mersz.hu/csardas-bona-sokszinu-beszedtudomay";"https://doi.org/
10.1556/9789634548140";"2022.06.23 17:19:36";"A k�tet a besz�dtudom�nyok igen
szerte�gaz�, soksz�n� kutat�si t�m�ihoz kapcsol�d�an mutat be n�h�ny vizsg�latot. A
besz�d tempor�lis elemz�sei mellett olvashatunk a megakad�sokr�l, a
besz�dfeldolgoz�si folyamatokr�l, a k�tnyelv�s�g pszicholingvisztikai
vonatkoz�sair�l, tipikus �s atipikus besz�l�i csoportokr�l, sz�r�elj�r�sr�l �s
nyelvi fejleszt�sr�l. A tanulm�nyok rem�nyeink szerint hasznos olvasm�nyul
szolg�lnak mindenkinek a sz�kebb �s a t�gabb szakm�b�l, fonetik�val �s
pszicholingvisztik�val foglalkoz�knak egyar�nt, �s mindenkinek, aki �rdekl�dik a
besz�d folyamata ir�nt."
"Soksz�n� rekre�ci� II.";"G�si Zsuzsanna, B�rdos Gy�rgy, Magyar M�rton
(szerk.)";"978 963 454 609 2";"Akad�miai
gosi-bardos-magyar-sokszinu-rekreacio-ii";"https://doi.org/
10.1556/9789634546092";"2020.12.01 15:50:55";"Az ELTE PPK Eg�szs�gfejleszt�si �s
Sporttudom�nyi Int�zete (ESI) 2018 �sz�n konferenci�t rendezett a Sport Tudom�ny
Eg�szs�g: F�kuszban a rekre�ci� c�mmel, melyen az Int�zetben foly� kutat�sokr�l
pr�b�ltunk keresztmetszeti k�pet ny�jtani, kieg�sz�tve n�h�ny, vel�nk kapcsolatban
l�v� k�ls� el�ad� munk�j�nak bemutat�s�val. Ehhez a konferenci�hoz kapcsol�dott a
Soksz�n� Rekre�ci� c�m� k�tet, amelyben az el�ad�k egy r�sze r�szletesen is
bemutatta munk�j�t. A konferencia sikere �s a tapasztalt jelent�s �rdekl�d�s
ind�tott benn�nket arra, hogy hasonl� konferenci�t szervezz�nk 2019 �sz�n is, ez
hasonl�an az elk�sz�lt k�tethez a Soksz�n� rekre�ci� alc�met kapta. A m�sodik
konferenci�hoz kapcsol�dik a mostani Eg�szs�gmeg�rz�s �letkorok K�pz�s c�m�
k�tet, amely �jabb, az Int�zethez k�thet� tematikus k�zlem�nyeket tartalmaz. A
soksz�n� kifejez�s a c�mben nem v�letlen: az ESI oktat�i sokf�le h�tt�rrel,
k�pzetts�ggel, k�pz�si feladattal rendelkeznek (testnevel�kt�l, rekre�ci�- �s
sportszervez�kt�l a biol�gusokon �s orvosokon �t a pszichol�gusig �s tov�bb a
k�zgazdas�gtanig, hogy csak a k�pzetts�gi aspektust eml�ts�k), kutat�si �s oktat�si
tematik�juk is ennek megfelel�en sz�nes �s sokr�t�. Sokr�t� az a tev�kenys�g is,
amit az oktat�s mellett folytatnak, ak�r a kieg�sz�t� munka frontj�n (p�ld�ul
iskolai oktat�s, speci�lis ig�ny�ek k�pz�se, feln�ttoktat�s, sportvezet�s �s
edz�smunka stb.), ak�r pedig a kutat�s ter�let�n. Ez a k�tet pontosan ezt a
soksz�n�s�get t�kr�zi, tematikailag is (a j�g�t�l a m�r�si m�dszereken, majd a
s�tafocin �t a rekre�ci�s k�pz�sig), �s a szerz�k sokf�les�g�ben is (hallgat�kt�l
doktoranduszokon, fiatal oktat�kon �t a szenior int�zetvezet�ig) egyar�nt. Fontos
hozad�ka a k�tetnek az is, hogy �t�vel a gener�ci�kon, a serd�l�kt�l az id�skorig,
mintegy mutatva azt a soksz�n�s�get, ami az Int�zet oktat�si �s kutat�si profilj�t
egyar�nt jellemzi. �s v�g�l, a soksz�n�s�get t�kr�zi az is, hogy sz� van kutat�si
m�dszerekr�l, �letm�dr�l �s eg�szs�gr�l, oktat�sr�l �s rekre�ci�s programokr�l
egyar�nt. Azt gondoljuk, ez a k�tet m�lt� folytat�sa, �s egyben szerves
kieg�sz�t�je is az el�z� k�tetnek, �s lehet�s�get ad az �rdekl�d�nek arra, hogy
betekint�st nyerhessen egy soksz�n� �s szakmailag j�l k�pzett/szervezett oktat�si
egys�g tudom�nyos munk�j�ba. "
"Soml�i galusk�s guly�sleves";"Erdei J�nos";"978 963 454 143 1";"Akad�miai
Marketing";"https://mersz.hu/kiadvany/247";"https://mersz.hu/erdei-somloi-galuskas-
gulyasleves";"https://doi.org/10.1556/9789634541431";"2017.09.27 09:44:52";
"Sorsunk - jelen�nk";"Cs�k�si Krisztina, Teleki Szidalisz �gnes (szerk.)";"978 963
454 829 4";"Akad�miai
teleki-csokasi-sorsunk-jelenunk";"https://doi.org/
10.1556/9789634548294";"2022.10.07 16:11:08";"A Sorsunk jelen�nk c�m egyfel�l
metaforak�nt jelen�ti meg Kiss Enik� Csilla professzor asszony �letm�v�nek �v�t,
m�sfel�l kijel�li annak jelent�s kutat�si ter�leteit, melyeket a k�tet n�gy nagy
t�mak�r k�r� szervez�dve mag�ban foglal. Szondi Lip�t �let�t �s sorsanalitikus
munk�ss�g�t n�gy, a m�v�szetpszichol�gia t�mak�r�t �t tanulm�ny, a reziliencia �s a
szem�lyis�g pozit�v er�forr�sainak k�rd�sk�r�t tizen�t, m�g a mindfulness
pszichol�giai megk�zel�t�s�t k�t tanulm�ny �rinti a k�tetben a szerz�k, az egyes
t�mak�r�k kit�ntetett, hazai �s nemzetk�zi f�rumokon is ismert �s hivatkozott
szak�rt�inek tolm�csol�s�ban. E t�mak�r�k a hazai �s nemzetk�zi tudom�nyos �letnek
jelenleg is kurrens, sz�les k�rben kutatott, valamint a gyakorlati pszichol�giai
munk�nak is m�lt�n jelent�s t�m�i, alappill�rei, sz�mos olyan k�rd�sk�rt is
magukban foglalva, melyek a h�tk�znapi diskurzusban is n�pszer� helyet t�ltenek be.
�gy e k�tet jelent�s, ak�r hi�nyp�tl� magyar nyelv� szakirodalmi forr�sk�nt m�lt�n
gazdag�thatja a hazai pszichol�giai irodalmat, mik�zben sz�mot tarthat a m�velt
nagyk�z�ns�g figyelm�re is, gyarap�tva a mindennapi l�lektani ismeretek k�r�t.
Jelen k�tet Kiss Enik� Csilla professzor asszony t�bb �vtizedes munk�ss�ga �s a
hazai, illetve nemzetk�zi szem�lyis�g-l�lektan gazdag�t�s�hoz �s kim�vel�s�hez
k�t�d�, sz�les k�r� �s messze hat� tudom�nyos, oktat�i-kutat�i �letm�ve el�tt k�v�n
tisztelegni a munkat�rsak, koll�g�k �s a tan�tv�nyok tolm�csol�s�ban."
"Spinoza �s a filoz�fiai etika probl�m�ja";"Boros G�bor";"978 963 454 032
8";"Akad�miai Kiad�";"2018";"Filoz�fia";"https://mersz.hu/kiadvany/344";"https://
mersz.hu/boros-spinoza-es-a-filozofiai-etika-problemaja";"https://doi.org/
10.1556/9789634540328";"2018.09.17 13:42:57";
"Sport, �letm�d, eg�szs�g";"Szatm�ri Zolt�n (szerk.)";"978 963 454 121
9";"Akad�miai
szatmari-sport-eletmod-egeszseg";"https://doi.org/
10.1556/9789634541219";"2018.03.09 18:43:01";"A k�tet els�dleges c�lja, hogy
tudom�nyos ig�ny�, aktu�lis �s �tfog� tanulm�nyt mutasson be a jelen sportj�r�l, a
sporttudom�ny aldiszcipl�n�ir�l �s hat�rter�leteir�l. A k�zik�nyv els�sorban
testkultur�lis, sporttudom�nyi, rekre�ci�s �s �letm�dk�pz�st ny�jt� int�zetek
hallgat�inak, oktat�inak aj�nljuk, de bizony�ra haszonnal forgathatj�k fogyat�kkal
�l�k, id�skor�ak sporttev�kenys�g�vel foglalkoz� szakemberek is. A sport ir�nt
elk�telezett, az eg�szs�gtudatos �letm�dot k�vet� �rdekl�d�k is sok �rt�kes
inform�ci�t, t�j�koz�d�st seg�t� adatot �s szempontot tal�lhatnak benne. A k�tet
tizenegy fejezete r�szletesen foglalkozik a sport �s az �jkori olimpi�k
t�rt�net�vel, sport�gaival, a sport tudom�ny�val, elm�let�vel, a sportteljes�tm�ny
t�nyez�ivel (mozg�sfejl�d�s, mozg�stanul�s, �lettani �s pszichol�giai hat�sok), a
motoros teljes�tm�ny �sszetev�ivel, a sport vesz�lyeivel, a dopping t�mak�r�vel,
stb. Koroszt�lyonk�nt vizsg�lja a sport feladat�t, kit�r a sporttev�kenys�g minden
ter�let�re (rekre�ci�, iskolai nevel�s, �lsport, tehets�ggondoz�s, fogyat�kkal �l�k
sporttev�kenys�ge, a sport mozg�ster�pi�s szerepe). K�l�n fejezetben t�rgyalja a
sport �letm�dban bet�lt�tt szerep�t, a sport t�rsadalmi hat�sait, �zleti h�tter�t,
a sportkommunik�ci� form�it, valamint a sport m�v�szeti vonatkoz�sait. K�tet�nk
szerz�i, a sporttudom�ny, illetve a testnevel�s �s sporttudom�nyi fels�oktat�si
int�zetek elismert szakemberei."
"Sport �s sz�v";"Pr�da Istv�n, Szekeres M�ria, Koller �kos (szerk.)";"978 963 454
628 3";"Akad�miai Kiad�";"2020";"Orvostudom�ny,
Sporttudom�ny";"https://mersz.hu/kiadvany/796";"https://mersz.hu/sport-es-
sziv";"https://doi.org/10.1556/9789634546283";"2020.12.21 16:21:38";"Jelen jegyzet
a Sport �s sz�v egyetemi kurzus eddig elhangzott el�ad�sainak anyag�b�l k�sz�lt
�sszefoglal� kivonat, mely nem p�tolja az el�ad�sokon val� r�szv�telt, azonban
jelent�sen seg�ti �s megk�nny�ti a tananyag elsaj�t�t�s�t �s a vizsg�ra val�
felk�sz�l�st. B�zunk benne, hogy jegyzet�nk az el�ad�sokhoz kapcsol�d�an t�mogatja
hallgat�inkat abban, hogy megszerzett szakmai tud�sukat kieg�sz�ts�k �s elm�ly�ts�k
a sportkardiol�gia t�rgyk�r�ben. Rem�lj�k tov�bb�, hogy a kurzuson elsaj�t�tott
tananyag, az el�ad�sok �s a k�rh�zi gyakorlati �ra maradand� �lm�nyei mellett,
�rdekes �s hasznos inform�ci�kkal b�v�ti majd hallgat�ink tud�s�t �s l�t�k�r�t,
hozz�j�rul ahhoz, hogy kialak�ts�k az eg�szs�ges �letm�d szeml�let�t, s el�seg�ti
saj�t �s k�rnyezet�k, valamint j�v�beli szakmai hivat�suk siker�t. "
"Sport - Gazdas�g - Covid";"G�si Zsuzsanna, Magyar M�rton (szerk.)";"978 963 454
Sporttudom�ny";"https://mersz.hu/kiadvany/972";"https://mersz.hu/gosi-magyar-sport-
gazdasag-covid";"https://doi.org/10.1556/9789634548089";"2022.04.29 23:26:59";"Az
E�tv�s Lor�nd Tudom�nyegyetem Pedag�giai �s Pszichol�giai Kar Eg�szs�gfejleszt�si
�s Sporttudom�nyi Int�zete soksz�n� k�pz�si palett�val rendelkezik a
sporttudom�nyok ter�let�n. Ezt a soksz�n�s�get tanulm�nyk�teteinkkel is szeretn�nk
bemutatni. K�l�nb�z� kiadv�nyaink k�zponti t�m�ja a rekre�ci� �s az �letm�d
k�l�nb�z� aspektusokb�l, a testnevel�s-oktat�s �s a sport gazdas�gi k�rd�sei. Sport
Gazdas�g Covid k�tet�nk is ezeket a t�mak�r�ket j�rja k�rbe. A k�l�nb�z�
tanulm�nyok bemutatj�k, hogy a j�rv�ny hogyan hatott a sportgazdas�g egyes
szektoraira, milyen kih�v�sok el� �ll�totta a sportszervez�ket, �s tal�ltunk-e
alternat�v lehet�s�geket a sportesem�nyek ter�let�n. "
"Sport, l�lek, eg�szs�g";"Pik� Bettina, Keresztes No�mi";"978 963 454 463
0";"Akad�miai
piko-keresztes-sport-lelek-egeszseg";"https://doi.org/
10.1556/9789634544630";"2019.10.10 10:48:20";"Mens sana in corpore sano �p testben
�p l�lek, ahogy a r�gi latin mond�s tartja, az eredete azonban az �kori g�r�g�kh�z
ny�lik vissza, akik val�ban j� p�ld�t mutattak a sport eg�szs�gv�d� hat�saira. S
b�r a k�s�bbi korok m�r nem voltak ilyen pozit�v v�lem�nnyel a testedz�sr�l,
napjainkban tudom�nyosan is beigazol�dott a sport betegs�gmegel�z�sben j�tszott
szerepe. Ugyanakkor a nyugati t�pus�, fogyaszt�i t�rsadalomban egyszerre van jelen
a testedz�s ig�nye, amikor a testre val� odafigyel�s az �nmegval�s�t�s eszk�z�v�
v�lt, �s az inakt�v �letm�d, amikor viszont a felgyorsult �letritmusba sokak
sz�m�ra nem f�r bele a fizikai aktivit�s sz�ps�ge. Ahhoz, hogy a sport val�ban
hat�kony eg�szs�gv�d� eszk�zz� v�ljon min�l t�bbek sz�m�ra, ismern�nk kell a
fizikai aktivit�st meghat�roz� t�nyez�ket, motiv�ci�kat, attit�d�ket, a sport
illeszked�s�t az �letm�d keretei k�z�."
"Statisztika I.";"Hunyadi L�szl�, Vita L�szl�";"978 963 454 221 6";"Akad�miai
Kiad�";"2019";"Gazdas�g";"https://mersz.hu/kiadvany/365";"https://mersz.hu/hunyadi-
vita-statisztika-i";"https://doi.org/10.1556/9789634542216";"2019.04.25
10:41:22";"E tank�nyv a gazdas�gtudom�nyi k�pz�si ter�let hallgat�inak
alapk�pz�s�re sz�nt k�t f�l�ves statisztikai tananyag els� f�l�vi r�sze. Tartalma
�sszhangban van a megfelel� HEFOP-aj�nl�sokkal. K�nnyen kijel�lhet� bel�le azonban
a t�rsadalomtudom�nyi k�pz�si ter�let hallgat�inak sz�l� egy f�l�ves tananyag is.
Ez a k�tet a statisztika alapfogalmait �s a le�r� szeml�let� statisztikai elemz�s
standardnak mondhat� eszk�zt�r�t ismerteti. A le�r� elemz�sen bel�l el�sz�r a
sokas�g egy ism�rv szerinti elemz�s�t mutatja be, amit a sokas�g t�bb ism�rv
szerinti elemz�s�nek t�rgyal�sa ezen bel�l a k�t ism�rv k�z�tti kapcsolat
jellemz�se k�vet. A k�tet m�sodik fele az intenzit�si viszonysz�mok
standardiz�l�ssal t�rt�n� �sszehasonl�t�s�t, az �rt�k-, �r- �s volumenindex-
sz�m�t�st �s az id�sorok elemz�s�t tartalmazza. Az anyag tanul�s�t a fontosabb
fogalmak jegyz�ke, ellen�rz� k�rd�sek �s a fejezetek v�g�n tal�lhat� kieg�sz�t�sek
k�nny�tik meg, melyeken t�bbek k�z�tt megtal�lhat� a tank�nyv szeml�ltet� p�ld�inak
az Excellel kivitelezett megold�sa is."
"Statisztika II.";"Hunyadi L�szl�, Vita L�szl�";"978 963 454 222 3";"Akad�miai
Kiad�";"2019";"Gazdas�g";"https://mersz.hu/kiadvany/366";"https://mersz.hu/hunyadi-
vita-statisztika-ii";"https://doi.org/10.1556/9789634542223";"2019.04.25
10:42:18";"E tank�nyv a gazdas�gtudom�nyi k�pz�si ter�let hallgat�inak
alapk�pz�s�re sz�nt k�t f�l�ves statisztikai tananyag m�sodik r�sze, a szerz�k a
Statisztika I. c�m� tank�nyv�nek szerves folytat�sa. Tartalma �sszhangban van a
megfelel� HEFOP-aj�nl�sokkal. A k�tet a statisztika mindennapi gyakorlat�ban
kiemelked� mintav�teli elj�r�sokat, a mint�b�l val� k�vetkeztet�s a becsl�s �s a
hipot�zisvizsg�lat standard m�dszereit, valamint a korrel�ci�- �s
regresszi�elemz�s legink�bb haszn�lt m�dszereit t�rgyalja. A regresszi�elemz�s
ismertet�s�vel bepillant�st ny�jt a gazdas�gi jelens�gek statisztikai modellez�s�be
is. Az anyag tanul�s�t az els� k�tethez hasonl�an a fontosabb fogalmak jegyz�ke,
ellen�rz� k�rd�sek �s a fejezetek v�g�n tal�lhat� kieg�sz�t�sek k�nny�tik meg,
melyeken t�bbek k�z�tt megtal�lhat� a tank�nyv szeml�ltet� p�ld�inak az Excellel
kivitelezett megold�sa is. A k�tetet z�r� r�vid fejezet azt mutatja be, hogy
mik�ppen biztos�that� a t�rsadalom k�l�nf�le vezet� test�leteinek �s tagjainak
statisztikai inform�ci�kkal val� folyamatos ell�t�sa. Ennek kapcs�n ismerteti a
statisztikai tev�kenys�g etikai szab�lyait is."
"Statisztikai m�dszerek �s alkalmaz�suk a gazdas�gi �s t�rsadalmi
elemz�sekben";"Ker�kgy�rt� Gy�rgyn�, L. Balogh Ir�n, Sug�r Andr�s, Szarvas
Beatrix";"978 963 059 899 6";"Akad�miai
kerekgyarto-l-balogh-sugar-szarvas-statisztikai-modszerek-es-alkalmazasuk-a-
gazdasagi-es-tarsadalmi-elemzesekben";"https://doi.org/
10.1556/9789630598996";"2017.12.21 15:06:00";
"Statisztikai m�dszerek �s alkalmaz�suk a gazdas�gi �s t�rsadalmi elemz�sekben -
Gyakorl� feladatok";"Ker�kgy�rt� Gy�rgyn�, L. Balogh Ir�n, Sug�r Andr�s, Szarvas
Beatrix";"978 963 059 900 9";"Akad�miai
gazdasagi-es-tarsadalmi-elemzesekben-gyakorlo-feladatok";"https://doi.org/
10.1556/9789630599009";"2017.12.21 15:06:07";
"Statisztikai m�dszerek �s alkalmaz�suk a gazdas�gi �s t�rsadalmi elemz�sekben -
K�pletek �s t�bl�zatok";"Ker�kgy�rt� Gy�rgyn�, L. Balogh Ir�n, Sug�r Andr�s,
Szarvas Beatrix";"978 963 059 901 6";"Akad�miai
gazdasagi-es-tarsadalmi-elemzesekben-kepletek-es-tablazatok";"https://doi.org/
10.1556/9789630599016";"2017.12.21 15:06:13";
"Stereotaxi�s �s funkcion�lis idegseb�szet";"Val�lik Istv�n";"978 963 454 183
7";"Akad�miai
valalik-stereotaxias-es-funkcionalis-idegsebeszet";"https://doi.org/
10.1556/9789634541837";"2018.06.13 11:56:30";"A k�tet az idegrendszeri
m�k�d�szavarok �s k�ros elv�ltoz�sok korszer� m�t�ti megold�sait mutatja be. A
stereotaxi�s �s funkcion�lis idegseb�szet az orvostudom�ny �s a biotechnol�gia
egyik leggyorsabban fejl�d� ter�lete, �gy komoly ig�ny mutatkozott egy �ttekint� m�
szerkeszt�s�re. Ismertet�sre ker�l a daganatos betegek stereotaxi�s biopszi�n �s
sug�rseb�szeti elj�r�sokon alapul� kezel�si alternat�v�ja, a mozg�szavarok,
kiemelten a Parkinson-k�r �s az epilepszia seb�szi kezel�s�nek lehet�s�ge.
�ttekint�st kap a Kedves Olvas� a kr�nikus f�jdalomban szenved� betegek ter�pi�s
alternat�v�ir�l, a perif�ri�s idegek stimul�ci�j�t�l kezdve a gerincvel� �s a
motoros cortex neuropacemakerrel t�rt�n� stimul�ci�j�ig. A pszichi�triai
seb�szetben a reverzibilis megold�st ny�jt� m�ly agyi stimul�ci� �j t�vlatokat
nyitott, legink�bb a Tourette-szindr�ma �s a k�nyszerbetegs�gek kezel�se ter�n. A
stereotaxia alapvet� t�teleir�l, a hibaforr�sok elker�l�s�nek lehet�s�geir�l �s a
gyakorlati alkalmaz�sra vonatkoz� hasznos tan�csokr�l egyar�nt olvashatnak."
"Stories students tell";"�gnes Albert";"978 963 454 669 6";"Akad�miai
albert-stories-students-tell";"https://doi.org/10.1556/9789634546696";"2021.05.04
14:30:56";"This monograph presents research conducted in connection with the
relationships between individual difference variables, like creativity and language
aptitude, and the oral narrative task performance of first year English major
university students. Changes in language instruction that involve greater reliance
on learners' creativity imply that researching creativity as a potentially
important individual variable should be imminent. The prominence of tasks in the
classroom and in tests suggests that tasks and their decisive features leading to
differences in task performance should also be investigated. The findings of the
monograph contribute to a deeper understanding of how different individual
differences contribute to oral narrative task performance on the one hand, and on
the other, they shed light on the differential effects of task complexity.
Therefore, the monograph might be of interest for researchers, course book writers
and practising teachers alike."
"Strat�giai �s �zleti tervez�s";"Balaton K�roly, Tari Ern� (szerk.)";"978 963 059
Menedzsment";"https://mersz.hu/kiadvany/114";"https://mersz.hu/balaton-tari-
strategiai-es-uzleti-tervezes";"https://doi.org/10.1556/9789630598781";"2016.10.03
12:38:38";"A k�nyv az egyetemi alapk�pz�sben oktat�sra ker�l� Strat�giai �s �zleti
tervez�s c�m� tant�rgy t�rzsanyag�t foglalja �ssze. A fontosabb fogalmak
defini�l�s�t (Bevezet�s) k�vet�en a szerz�k a 2. fejezetben �ttekint�st adnak a
strat�giai gondolkod�s t�rt�neti fejl�d�s�r�l, ahol az egyes fejl�d�si szakaszok
jellemz�ivel ismerkedhet meg az olvas�. A strat�giai elemz�ssel foglalkoz� 3.
fejezet bemutatja a k�ls� k�rnyezet, a v�llalati bels� adotts�gok �s k�pess�gek
szerep�t �s elemz�si m�dszereit, amelyek megalapozz�k a strat�gia kidolgoz�s�t. A
4. fejezet a strat�gia kialak�t�s�nak k�l�nb�z� szintjeit �s �sszetev�it t�rgyalja:
k�ldet�s �s j�v�k�p megfogalmaz�sa, v�llalati szint� strat�gi�k v�laszt�ka,
portf�li� strat�gi�k, �zlet�gi szint� versenystrat�gi�k, strat�giai sz�vets�gek �s
nemzetk�zi strat�gi�k. A k�nyv 5. fejezete a strat�gia megval�s�t�s�nak
el�k�sz�t�s�vel, ezen bel�l is konkr�tan a projektek tervez�s�vel �s vezet�s�vel
kapcsolatos ismereteket foglalja �ssze. Az utols�, 6. fejezet az �zleti tervez�s
szerep�t, kidolgoz�s�nak folyamat�t �s a terv tartalm�nak fontosabb jellemz�it
mutatja be."
"Strat�giai �s �zleti tervez�s";"Balaton K�roly, Hortov�nyi Lilla (szerk.)";"978
963 454 153 0";"Akad�miai
Kiad�";"2018";"Gazdas�g";"https://mersz.hu/kiadvany/286";"https://mersz.hu/balaton-
hortovanyi-strategiai-es-uzleti-tervezes";"https://doi.org/
10.1556/9789634541530";"2018.02.02 10:39:23";"A megfelel�en v�grehajtott strat�giai
�s �zleti tervez�s jelent�sen n�veli a v�llalatok j�vedelmez�s�g�t �s
�letk�pess�g�t, m�gis kevesen alkalmazz�k megfelel�en azok szerte�gaz� eszk�zt�r�t.
A k�nyv aktu�lis �s �tfog� k�pet ad a strat�giai �s �zleti tervez�s folyamat�r�l �s
gyakorlat�r�l. Az alapvet� fogalmak �s m�dszerek �ttekint�s�t k�vet�en, gyakorlati
p�ld�kon kereszt�l vezeti be az Olvas�t a piacgazdas�gokban elterjedt m�dszerek �s
elj�r�sok alkalmaz�s�ba, s ez�ltal k�pess� teszi a strat�giaalkot�shoz kapcsol�d�
d�nt�s-el�k�sz�t�sre. A k�nyv ez�rt ide�lis egyetemi alap- �s mesterk�pz�sekhez,
illetve MBA �s v�llalati kurzusokhoz. Gazdag gyakorlati p�ld�kkal illusztr�lt,
olvas�bar�t megk�zel�t�se seg�ti az Olvas� szakmai �nk�pz�s�t �s vezet�i
eszk�zt�r�nak b�v�t�s�t is."
"Strat�giai menedzsment";"Balaton K�roly, Hortov�nyi Lilla, Incze Emma, Laczk�
M�rk, Szab� Zsolt Roland, Tari Ern�";"978 963 059 783 8";"Akad�miai
Menedzsment";"https://mersz.hu/kiadvany/140";"https://mersz.hu/balaton-tari-
hortovanyi-incze-laczko-szabo-strategiai-menedzsment";"https://doi.org/
10.1556/9789630597838";"2016.10.23 15:09:26";"A Strat�giai menedzsment c�m�
kiadv�ny a fels�fok� gazdas�gtudom�nyi oktat�s fejleszt�s�nek egyik kiemelked�
p�ld�ja. Az alapk�pz�sben haszn�latos Strat�giai �s �zleti tervez�s c�m� k�nyv
szerz�i a mesterk�pz�sre k�sz�tett�k el szakk�nyv�ket. K�nyv�k olyan munka, amit az
oktat�k �s a hallgat�k mellett a strat�giai menedzsmentben r�sztvev� szakemberek is
haszonnal forgathatnak: az elm�lt �vtized tart�snak �g�rkez� kih�v�sait,
koncepcion�lis �s m�dszertani �jdons�gait is t�rgyalj�k a szerz�k a strat�giai
vezet�s kontextus�ban."
"Strat�giai p�nz�gyi controlling �s menedzsment";"T�th Antal, Z�man Zolt�n";"978
963 454 031 1";"Akad�miai
Kiad�";"2018";"Gazdas�g";"https://mersz.hu/kiadvany/294";"https://mersz.hu/toth-
zeman-strategiai-penzugyi-controlling-es-menedzsment";"https://doi.org/
10.1556/9789634540311";"2018.03.01 10:45:42";"A k�nyv bemutatja a strat�giai
controlling szerep�t, a strat�giai menedzsment tev�kenys�geiben, k�l�n�s
tekintettel a p�nz�gyi ter�letekre. Struktur�ltan szerepelteti a strat�giai
controlling p�nz�gyi szerepv�llal�s�t, azaz megfogalmazza a strat�giai p�nz�gyi
controlling feladatk�r�t, szerep�t a p�nz�gyi menedzsment funkcionalit�s�ban, �gy
�tl�that�v� teszi a strat�giai p�nz�gyi controlling �s a vezet�s kapcsol�d�si
ter�leteit. Felh�vja a figyelmet a controlling fejl�d�si ir�nyvonalaira a XXI.
sz�zadban, kiemelve a hat�konys�g szerep�t a gazd�lkod�sszervez�sben - mind a re�l,
mind a nomin�l folyamatokban -, kell� hangs�lyt fektetve a p�nz�gyi ir�ny�t�s
kulcsmutat�ira. Kiemelten hangs�lyozza a besz�mol�si rendszerek fejleszt�s�t az
�jszer� controlling ter�letek ir�ny�ba, mint p�ld�ul az IFRS, a kock�zat, bizonyos
fenntarthat�s�gi elemek beilleszt�se a controllingba. R�mutat a kontrolleri
feladatok �s ell�tand� funkci�k fejl�d�si trendjeire, mindazon vezet�i szerepek
kapcsol�d�si pontjaira, amelyek interakt�v viszonyban vannak a
controllingszervezettel. a Szerz�k"
"Strat�giav�lt�s a vil�ggazdas�gban";"Kiss Judit (szerk.)";"978 963 454 268
mersz.hu/kiss-strategiavaltas-a-vilaggazdasagban";"https://doi.org/
10.1556/9789634542681";"2018.12.19 09:44:25";"A gazdas�gi n�veked�s mind a
k�zgazdas�gtan, mind az �ltal�nos k�zv�lem�ny sz�m�ra az egyik legfontosabb �s
legink�bb vitatott t�ma. A n�veked�si strat�gia ez�rt a gazdas�g- �s k�lgazdas�g-
politika egyik k�zponti k�rd�se. Vajon az exportorient�ci� vagy a bels� kereslet
n�vel�se seg�tette/seg�ti-e jobban a n�veked�s beind�t�s�t a 2008-as vil�ggazdas�gi
v�ls�got k�vet�en? E k�nyv hat orsz�g Braz�lia, D�l-Korea, India, Jap�n, K�na �s
T�r�korsz�g export�szt�nz� �s importhelyettes�t� gazdas�gpolitik�ir�l ad kiv�l�
elemz�st. A k�vetkeztet�sek a d�nt�shoz�k �s a gazdas�gpolitika alak�t�i sz�m�ra
egyar�nt hallatlanul �rdekesek �s tanuls�gosak. B�r Magyarorsz�g mint EU-tag�llam
saj�tos helyzetben van az elemzett hat orsz�ghoz k�pest, az egyes tanulm�nyok
tanuls�gai teljes m�rt�kben relev�nsak a magyar gazdas�gpolitika szempontj�b�l is.
A k�rd�st �rint� gazdag irodalom alapos feldolgoz�sa a sz�kebb szakmai �rdekl�d�k
sz�m�ra is hasznos �s �rdekes olvasm�ny. Pal�nkai Tibor, akad�mikus"
"Struktur�lis magyar nyelvtan 1.";"Kiefer Ferenc (szerk.)";"978 963 059 678
mersz.hu/kiefer-strukturalis-magyar-nyelvtan-1";"https://doi.org/
el�rhet�. A k�tet a magyar nyelv mondattani szerkezet�nek elm�leti ig�ny� le�r�s�t
adja. Nem nyelvtan a sz� hagyom�nyos �rtelm�ben, nem t�rekszik teljess�gre, a
magyar nyelv saj�toss�gaib�l v�logat, �s els�sorban olyan k�rd�sekkel foglalkozik,
amelyeknek le�r�sa k�l�nf�le elm�leti-m�dszertani probl�m�kat vet fel, �s
amelyeknek magyar�zata elm�letileg is �rdekes eredm�nynek sz�m�t. A fejezetek c�mei
(Az egyszer� mondat szerkezete, A f�n�vi csoport szerkezete, R�gensek �s vonzatok,
Az al�rendel� mell�kmondat, A mell�rendel� mell�kmondat, Az aspektus �s a mondat
szerkezete) a probl�m�k csoportos�t�s�t jelzik �s nem �g�rnek mindenre kiterjed�
t�rgyal�st. A k�tet felhaszn�lja a nemzetk�zi nyelvtudom�ny eredm�nyeit, �s sok
esetben a magyar nyelv saj�toss�gaira �p�tve tov�bb is fejleszti azokat."
el�rhet�. A Struktur�lis magyar nyelvtan jelen m�sodik k�tete a fonol�gi�val
foglalkozik, teh�t a besz�d hangjelens�geit a nyelvi rendszerben bet�lt�tt hely�k
�s szerep�k, vagyis nyelvi funkci�ik szerint vizsg�lja. K�tet�nkben a
legk�l�nb�z�bb posztgenerat�v"" fonol�giai elm�letek vonulnak fel: ezeket a
Bevezet� r�viden bemutatja. Ma nem �ll mindent �tfog� fonol�giai elm�let a
rendelkez�s�nkre: mindegyik elm�let a fonol�gia egy-egy meghat�rozott
jelens�gcsoportj�ra �sszpontos�tja a figyelm�t, s �gy az ismert t�nyeket is
meglep�, �j �sszef�gg�sekbe tudja �ll�tani. Az �t t�rzsfejezet (A mag�nhangz�k, A
m�ssalhangz�k, A sz�tag, A hangs�ly, A hanglejt�s) �ttekinti a magyar fonol�gia
minden ter�let�t: mindazon�ltal c�lunk a legizgalmasabb k�rd�sek elm�leti ig�ny�
t�rgyal�sa volt - gyakran t�bb elm�let f�ny�ben is megvil�g�tva -, nem pedig egy
egys�ges elm�leti keret�, teljes magyar fonol�gia kidolgoz�sa. A k�t utols� fejezet
m�r a fonetika fel� tekint ki: a gyors vagy lezser besz�d szab�lyszer�s�geit
vizsg�lja a T�l a gondozott besz�den, m�g A fonetikai h�tt�r a legsz�ks�gesebb
fonetikai fogalmakat foglalja �ssze."
el�rhet�. A Struktur�lis magyar nyelvtan 3. k�tete a magyar alaktant t�rgyalja. A
magyar alaktan rendk�v�l gazdag, �s sz�mos, elm�letileg is �rdekes k�rd�st vet fel.
Tudott dolog, hogy az alaktan �s a mondattan bonyolults�gi foka k�z�tt ford�tott
viszony �ll fenn: min�l bonyolultabb valamely nyelv mondattana, ann�l szeg�nyebb
alaktana, �s min�l gazdagabb alaktana, ann�l egyszer�bb mondattana. A magyar nyelv
is sok olyan szerkezeti tulajdons�got k�dol morfol�giailag, amelyet m�s nyelv
szintaktikailag fejez ki. A Struktur�lis magyar nyelvtan kor�bbi k�teteihez
hasonl�an az alaktani k�tet is arra t�rekszik, hogy egy adott elm�leti keretben
r�szletesen bemutassa a magyar alaktan legfontosabb saj�toss�gait. Az elm�leti
t�rgyal�s nagysz�m�, empirikusan is �j megfigyel�st tett lehet�v�. A k�tetet ez�rt
az is haszonnal forgathatja, akit az elm�leti k�rd�sfeltev�sek kev�sb� �rdekelnek.
A magyar alaktan nemcsak az elm�leti morfol�gi�ban foglal el k�l�nleges helyet,
hanem az alkalmazott kutat�sokban is. Ez�rt tartottuk fontosnak, hogy egy-egy
fejezetet szentelj�nk a magyar morfol�gia pszicholingvisztikai �s sz�m�t�g�pes
nyelv�szeti vonatkoz�sainak is. "
"Strukturalizmus az irodalomtudom�nyban";"Bojt�r Endre";"978 963 059 700
5";"Akad�miai
Kiad�";"2016";"Irodalom";"https://mersz.hu/kiadvany/19";"https://mersz.hu/bojtar-
strukturalizmus-az-irodalomtudomanyban";"https://doi.org/
10.1556/9789630597005";"2016.03.23 16:00:15";"Munk�mban az 1920-as �vek k�zep�t�l
1948-ig nyomon k�vethet� cseh strukturalizmus (J. Muka�ovsk�, R. Jakobson, F.
Vodi�ka, R. Wellek stb.), a k�r�lbel�l 1930-t�l 1945-ig l�tez� lengyel �gynevezett
integr�lis iskola (M. Kridl, K. Budzyk, F. Siedlecki, D. Hopensztand, S.
Z�kiewski), valamint R. Ingarden irodalomtudom�nyi n�zeteit vizsg�lom. Nem
t�rgyalom teh�t a neostrukturalizmusnak min�s�thet� �jabb cseh, szlov�k, lengyel,
orosz t�rekv�seket (L. Dole�el, J. Lev�, F. Miko, J. S�awi�ski, M. G�owi�ski, J.
Lotman stb. n�zeteit). Az 19101920-as �vek orosz formalizmus�t is melynek V.
Erlich �tt�r� �rdem� monogr�fi�ja1 ut�n n�lunk is,2 m�sutt is3 t�bb kit�n�
�sszefoglal�sa sz�letett csak oly m�rt�kben eml�tem, amennyiben az a k�s�bbi
fejl�d�s kiindul�pontj�ul szolg�lt. A strukturalizmus eg�sz�re tett meg�llap�t�saim
azonban term�szetesen vonatkoznak az orosz formalizmusra is. Lez�rt korszakr�l van
teh�t sz�, mely a h�szas �vek v�g�t�l 19451948-ig tartott (nem sz�m�tva R. Ingarden
hal�l�ig, 1970-ig p�ldamutat�an �s megingathatatlanul egys�ges munk�ss�g�t), s
amelyet id�rendi fejl�d�s�ben k�vetek v�gig. C�lkit�z�sem ennek ellen�re nem
tudom�nyt�rt�neti. Azt sz�nd�kozom kider�teni, hogy milyen rendszert hagyott r�nk a
strukturalizmus, s ez milyen m�rt�kben �s milyen m�don hasznos�that� napjainkban."
"Szak�rt�k �s p�rtemberek";"Ilonszki Gabriella (szerk.)";"978 963 454 441
8";"Akad�miai Kiad�";"2020";"Szociol�gia,
T�rt�nelem";"https://mersz.hu/kiadvany/683";"https://mersz.hu/ilonszki-szakertok-
es-partemberek";"https://doi.org/10.1556/9789634544418";"2020.03.18 16:09:24";"A
k�tet fejezetei az 1848 �s 2010 k�z�tti nagyon is k�l�nb�z� korszakokban, egy k�z�s
adatb�zisra �p�tve a korm�nyzati elit t�rsadalmi �s politikai jellemz�it, �ltal�nos
karriervon�sait mutatj�k be. Ez teszi lehet�v�, hogy b�r az egyes korszakok
politikai tartalma alapvet�en m�s, megfogalmazhat� az �ltal�nos k�rd�s, hogy a
politikai vagy a foglalkoz�sbeli, szakmai tud�s-e a meghat�roz� a miniszteri�lis
karrierben? Politikai korm�nyok vagy szak�rt� korm�nyok, szak�rt� miniszterek �s
politikus b�rokrat�k - a korm�nyz�s eredm�ny�t �s eredm�nyess�g�t is szeretn�nk
l�tni a korm�nyzati elit vizsg�lata alapj�n. Pedig a kapcsolat nem egy�rtelm�.
Kiv�l� felk�sz�lts�g� miniszterek is, korm�nyaik is megbukhatnak, m�g olykor a
szerencse a k�z�pszer�ek mell� �ll. A k�tetben a t�rt�nelmi korszakok, valamint az
1990 ut�ni k�t �vtized folyamatai ir�nt �rdekl�d�k is megtal�lhatj�k az
�rdekl�d�s�knek megfelel� �r�sokat e t�m�ban."
"Sz�lloda- �s vend�gl�t�smenedzsment";"Papp Ilona (szerk.)";"978 963 454 147
Menedzsment";"https://mersz.hu/kiadvany/250";"https://mersz.hu/papp-szalloda-es-
vendeglatasmenedzsment";"https://doi.org/10.1556/9789634541479";"2017.09.27
09:45:05";
"Sz�m�t�studom�ny";"Hua Nam Son, Gub�n �kos";"978 963 454 217 9";"Akad�miai
Kiad�";"2018";"Gazdas�g";"https://mersz.hu/kiadvany/332";"https://mersz.hu/hua-
guban-szamitastudomany";"https://doi.org/10.1556/9789634542179";"2018.08.21
15:39:31";"A BGE Gazdas�ginformatikus szak egyik legfontosabb alapoz� tant�rgya a
Sz�m�t�studom�ny, amely bevezet�st ny�jt a matematikai logika �s a form�lis nyelvek
elm�let�be, az automataelm�letbe, valamint a programoz�s alapjaiba. A t�rgyat t�bb
mint hat �ve oktatjuk, �s sz�ks�g volt egy olyan �tfog� oktat�si anyagra, mely a
t�rgy meg�rt�s�hez ny�jt seg�ts�get a hallgat�k sz�m�ra. A k�nyv fel�p�t�se j�l
k�r�lhat�rolja a t�m�kat, valamint mintap�ld�k seg�ts�g�vel jav�tja az elm�leti
anyagok gyakorlatba t�rt�n� lek�pez�s�t. A szerz�k els�sorban informatikai �s
k�zgazdas�gi ismeretekkel rendelkez� hallgat�k sz�m�ra ny�jtanak betekint�st a
Sz�m�t�studom�ny eszk�zeir�l, m�dszereir�l �s m�dszertanair�l. Els�sorban
Gazdas�ginformatikus hallgat�k sz�m�ra k�sz�lt a k�nyv, de olvas�sa hasznos lehet
Gazd�lkod�s �s menedzsment, valamint P�nz�gy �s sz�mvitel szakos hallgat�k sz�m�ra
is. Kieg�sz�t� inform�ci�kat tartalmaz a m�lyebb matematikai alapokkal nem
rendelkez� hallgat�k sz�m�ra az informatikai elveket biztos�t� matematikai
elm�letek megismertet�s�ben. Szeml�let�ben m�szaki-matematikai vonalat k�vet,
ez�ltal komplexebb r�l�t�st ny�jt az IT elveinek sz�lesebb k�r� megismer�s�hez. Sok
sikert �s �lvezetes tanulm�nyoz�st k�v�nunk! A szerz�k "
"Sz�mvitel";"Ormos Mih�ly";"978 963 059 927 6";"Akad�miai Kiad�";"2018";"P�nz�gy �s
sz�mvitel";"https://mersz.hu/kiadvany/385";"https://mersz.hu/ormos-
szamvitel";"https://doi.org/10.1556/9789630599276";"2018.09.17 14:22:56";
"Sz�mvitel A-t�l Z-ig";"Szak�cs Imre";"978 963 295 862 0";"Wolters Kluwer Hungary
Kft.";"2019";"Ad�z�s, P�nz�gy �s
sz�mvitel";"https://mersz.hu/kiadvany/600";"https://mersz.hu/szakacs-szamvitel-a-
tol-z-ig-11-atdolgozott-kiadas";"https://doi.org/
10.55413/9789632958620";"2019.11.14 12:38:19";"A gy�keresen �tdolgozott, b�v�tett,
imm�r tizenegyedszer megjelen� m� c�lja az, hogy az �rdekl�d�knek a 2015-ben
hat�lyos sz�mviteli t�rv�ny �s a hozz� kapcsol�d� jogszab�lyok alapj�n bemutassa a
sz�mvitel l�nyeg�t, �rtelm�t, �sszef�gg�seit, alapvet� tudnival�it. Seg�ts�g�vel �n
�n�ll�an k�pes lesz az �ves besz�mol� elk�sz�t�s�re, megtanul k�nyvelni,
lelt�rozni, m�rleget, eredm�nykimutat�st, sz�veges �rt�kel�seket, elemz�seket,
sz�mlarendet �s sz�mviteli politik�t k�sz�teni. A f�k�nyvi k�nyvel�s bemutat�sa a
c�galap�t�st�l a folyamatos m�k�d�sen kereszt�l az �talakul�sig, illetve a
megsz�n�sig tart. A tizenegyedik kiad�s m�g t�bb �s r�szletesebb magyar�zatot �s
p�ld�ttartalmaz, mint a kor�bbi kiad�sok. Ezen k�v�l megtal�lhat�k benne a
jogszab�lyi hivatkoz�sok, amelyek a k�nnyebb visszakereshet�s�get teszik lehet�v� a
joganyagban. A t�rgymutat� seg�ts�g�vel pedig t�bbek k�z�tt a gazdas�gi esem�nyek
vagy azok r�szesem�nyei egyenk�nt is megtal�lhat�k. A kor�bbi �t f� t�mak�r k�t �j
t�mak�rrel b�v�lt: a sz�mviteli alapismeretek, a f�k�nyvi k�nyvel�s, az
egyeztet�sek, az �ves besz�mol�, a sz�mviteli szolg�ltat�sok, a bizalmi
vagyonkezel�s, mikrogazd�lkod�i sz�mvitel."
"Sz�mvitel A-t�l Z-ig";"Szak�cs Imre";"978 963 295 861 3";"Wolters Kluwer
Kft.";"2019";"Ad�z�s";"https://mersz.hu/kiadvany/567";"https://mersz.hu/szakacs-
szamvitel-a-tol-z-ig";"https://doi.org/10.55413/9789632958613";"2019.10.21
15:26:36";"A Sz�mvitel A-t�l Z-ig tizedik kiad�s�t �gyfeleink visszajelz�sei
alapj�n dolgoztuk �t: m�g t�bb �s r�szletesebb magyar�zatot �s p�ld�t tartalmaz
el�dein�l, ezen k�v�l term�szetesen tartalmazza a fontosabb jogszab�lyi
hivatkoz�sokat is. A kiadv�ny a sz�mviteli t�rv�ny �s a hozz� kapcsol�d�
jogszab�lyok alapj�n mutatja be a sz�mvitel l�nyeg�t, �sszef�gg�seit �s alapvet�
tudnival�it. Seg�ts�g�vel �n �n�ll�an k�pes lesz az �ves besz�mol� elk�sz�t�s�re,
megtanul k�nyvelni, lelt�rozni, m�rleget, eredm�nykimutat�st, sz�veges
�rt�kel�seket, elemz�seket, sz�mlarendet �s sz�mviteli politik�t k�sz�teni.A k�nyv
f� t�mak�rei: sz�mviteli alapismeretek, f�k�nyvi k�nyvel�s, egyeztet�sek, �ves
besz�mol�, sz�mviteli szolg�ltat�sok."
"Sz�mviteli �s gazd�lkod�si v�ltoz�sok az �llamh�ztart�s ter�let�n 2015";"Szamk�
Kft.";"2019";"Ad�z�s";"https://mersz.hu/kiadvany/597";"https://mersz.hu/szamko-
sandorne-szamviteli-es-gazdalkodasi-valtozasok-az-allamhaztartas-teruleten-
2015";"https://doi.org/10.55413/9789632958637";"2019.11.21 11:03:17";"Az
�llamh�ztart�si ter�leten k�nyvviteli szolg�ltat�st v�gz�knek - az elm�lt �vekhez
hasonl�an - 2015-ben is k�telez� tov�bbk�pz�sen kell r�szt venni�k. Kiadv�nyunk a
2015. �vi tov�bbk�pz�s nemzetgazdas�gi miniszter �ltal meghat�rozott tematik�ja
alapj�n k�sz�lt. A fentieknek megfelel�en a k�nyv az aktu�lis sz�mviteli k�rd�sek
tekintet�ben tartalmazza a 2015-t�l hat�lyos �llamh�ztart�si sz�mviteli v�ltoz�sok
r�szletes bemutat�s�t a f�bb k�nyvel�si t�telekkel, valamint a v�ltoz�sokhoz
kapcsol�d� bels� szab�lyzatok v�ltoztat�si k�telezetts�geit. A kiadv�nyban szerepel
egy r�vid �sszefoglal� azokr�l a 2014. �vi besz�mol� elk�sz�t�s�vel �sszef�gg�
gyakorlati k�rd�sekr�l, melyek probl�m�kat okoztak, �s amelyek 2015-ben ism�telten
jelen lesznek a k�lts�gvet�si szervek elsz�mol�saiban. Az elm�leti anyagot -
megold�ssal egy�tt - h�rom gyakorl� feladat eg�sz�ti ki, amelyek a legt�bbsz�r
felmer�l� gazdas�gi esem�nyeket mutatj�k be. A sz�mvitelt �rint� jogszab�lyi
k�rnyezet v�ltoz�sainak keret�ben kiadv�nyunk ismerteti az �llamh�ztart�si t�rv�ny,
az �llamh�ztart�si t�rv�ny v�grehajt�s�r�l sz�l� korm�nyrendelet, valamint az
ad�t�rv�nyek 2015-t�l hat�lyos, a k�lts�gvet�si szervekre vonatkoz� m�dos�t�sait.
Az �llamh�ztart�si szakter�let k�telez� tematik�ja alapj�n k�sz�lt oktat�si anyag
c�lja, hogy - mind az oktat�kat, mind pedig a r�sztvev�ket seg�tse a t�mak�r�k
k�nnyebb feldolgoz�s�ban a tov�bbk�pz�s ideje alatt, - a k�pz�st k�vet�en
k�zik�nyvk�nt t�mogat�st ny�jtson a munkav�gz�s sor�n felmer�l� gyakorlati
probl�m�k megold�s�hoz, valamint - azoknak a munkat�rsaknak, szakmai vezet�knek is
seg�ts�g�kre legyen a mindennapi tev�kenys�g�kben, akiknek a k�telez�
tov�bbk�pz�sen nem kell r�szt venni�k."
"Sz�mviteli �s gazd�lkod�si v�ltoz�sok az �llamh�ztart�s ter�let�n 2016";"Szamk�
Kft.";"2019";"Ad�z�s";"https://mersz.hu/kiadvany/606";"https://mersz.hu/szamviteli-
es-gazdalkodasi-valtozasok-az-allamhaztartas-teruleten-2016";"https://doi.org/
10.55413/9789632958644";"2019.11.22 12:34:19";"Az �llamh�ztart�si ter�leten
k�nyvviteli szolg�ltat�st v�gz�knek hasonl�an a kor�bbi �vekhez 2016. �vben is
k�telez� tov�bbk�pz�sen kell r�szt venni�k. Kiadv�nyunk a 2016. �vi tov�bbk�pz�sre
k�sz�lt a nemzetgazdas�gi miniszter �ltal el��rt k�telez� tematik�ra �p�lve, t�bb
t�mak�rben ahol azt az adott t�mak�r megk�v�nta r�szletesebb magyar�zatok,
gyakorlati esetek bemutat�s�val. A fentieknek megfelel�en k�nyv�nk az aktu�lis
sz�mviteli k�rd�sek r�szben tartalmazza a 2016. �vt�l hat�lyos �llamh�ztart�si
sz�mviteli v�ltoz�sok r�szletes ismertet�s�t �s az ezekhez kapcsol�d� k�nyvel�si
t�teleket. A k�telez� tematika el��rta, hogy a v�ltoz�sokat gyakorlati feladatokon
kereszt�l is ismertetni kell. Erre tekintettel k�nyv�nk sz�mviteli r�szhez
kapcsol�d� 1. sz�m� mell�klet�ben nyolc gyakorlati feladat tal�lhat� a k�telez�en
megadott t�mak�r�kben. A sz�mviteli r�szben a 2016. �vi v�ltoz�sok mellett
bemutatjuk a hibajav�t�si m�dokat elm�leti szinten �s a k�telez� t�mak�r�k szerinti
gyakorlati p�ld�kon kereszt�l is. A sz�mvitelt �rint� jogszab�lyi k�rnyezet
v�ltoz�sainak keret�ben kiadv�nyunk ismerteti az �llamh�ztart�si t�rv�nyben �s a
v�grehajt�s�ra kiadott korm�nyrendeletben 2015. �v sor�n bek�vetkezett
v�ltoz�sokat. Szint�n a k�telez� tematika jegy�ben mutatjuk be a 2016. �vt�l
hat�lyos, ad�z�st �rint� el��r�sokat. Az �llamh�ztart�si szakter�let k�telez�
tematik�ja alapj�n k�sz�lt oktat�si anyag c�lja, hogy - mind az oktat�kat, mind a
r�sztvev�ket seg�tse a t�mak�r�k k�nnyebb feldolgoz�s�ban a tov�bbk�pz�s ideje
alatt; - a k�pz�st k�vet�en k�zik�nyvk�nt t�mogat�st ny�jtson a munkav�gz�s sor�n
felmer�l� probl�m�k megold�s�hoz; - azoknak a munkat�rsaknak, szakmai vezet�knek is
seg�ts�g�kre legyen a mindennapi tev�kenys�g�kben, akiknek a k�telez�
tov�bbk�pz�sen nem kell r�szt venni�k; ezen fel�l - az �llamh�ztart�si m�rlegk�pes
k�pz�sben r�sztvev�k sz�m�ra is fontos lehet mind az �r�sbeli, mind a sz�beli
vizsg�kra t�rt�n� felk�sz�l�sn�l."
"Sz�z k�miai m�tosz";"Kov�cs Lajos, Csupor Dezs�, Lente G�bor, Gunda Tam�s";"978
963 454 123 3";"Akad�miai
Kiad�";"2017";"K�mia";"https://mersz.hu/kiadvany/124";"https://mersz.hu/kovacs-
csupor-lente-gunda-szaz-kemiai-mitosz";"https://doi.org/
10.1556/9789634541233";"2017.09.27 09:42:11";"Tud�sunk nem jelent�ktelen h�nyad�t
k�pezik a k�l�nb�z� t�vhitek. Ezek olyan tudom�nyosan nem helyt�ll� ismeretek,
melyek alapvet�en befoly�solj�k a vil�gr�l alkotott k�p�nket, mindennapi
cselekedeteinket. T�vhiteink nagyon is emberiek"": a mindennapi megismer�s
hi�nyoss�gai (t�l�ltal�nos�t�s, szelekt�v �szlel�s, pontatlan megfigyel�s), a
sz�munkra elviselhetetlen�l bonyolult probl�m�k egyszer� megold�s�ba vetett hit �s
a csodav�r�s legal�bb annyira okai, mint a f�lret�j�koztat�s, f�lrevezet�s, legyen
az sz�nd�kos vagy ak�r j� sz�nd�k� is. �s t�vhiteink megannyi vesz�lyt hordoznak
magukban: gyakran p�nzt�rc�nk, nem ritk�n eg�szs�g�nk l�tja k�r�t. A Szegedi
Tudom�nyegyetem �s a Debreceni Egyetem n�gy kutat�ja arra a feladatra v�llalkozott,
hogy megpr�b�l a sok-sok t�vhit�nk k�z�l sz�z olyannal szembes�teni benn�nket,
amely valamilyen m�don k�thet� a k�mia tudom�ny�hoz �s k�miai ismereteink
hi�nyoss�gaihoz. Jogos-e a mesters�ges anyagokt�l val� f�lelm�nk? Igaz-e, hogy a
term�szetes anyagok csak j�k �s eg�szs�gesek lehetnek? Mi a vesz�lyesebb: az ismert
mell�khat�s� gy�gyszerek vagy az ismeretlen hat�s� ""csodaszerek"" szed�se? Val�ban
a ""bio""-� a j�v� az �lelmiszerek �s az �zemanyagok ter�n? Ilyen �s ehhez hasonl�
k�rd�sek h�z�dnak meg a tudom�nyos ig�nyess�g �s az olvasm�nyoss�g hat�r�n
egyens�lyoz� �r�sok m�g�tt. H�zagp�tl� ez a k�nyv. Nem els�sorban tudom�nyos
ismeretterjeszt�s. Ann�l t�bb: az �let dolgaiban t�rt�n� eligazod�sunk, v�g�l is
�letben marad�sunk seg�t�je, t�mogat�ja. Ez�rt aj�nlom mindenkinek, azoknak is,
akikben a k�mia"" sz� rossz eml�keket �breszt, azoknak is, akik eddig sem tartott�k
ill� dolognak, hogy k�miai ismereteik hi�nyoss�g�val k�rkedjenek, �s legf�k�ppen
aj�nlom a k�nyvet a tan�roknak: tegy�k �r�ikat sz�nesebb�, tan�tv�nyaikat
probl�ma�rz�kenyebb� a k�nyvben tal�lhat� �r�sok feldolgoz�s�val. T�th Zolt�n
egyetemi docens, Debreceni Egyetem Szervetlen �s Analitikai K�miai Tansz�k "
"Szedimentol�gia";"Balogh K�lm�n (szerk.)";"978 963 454 049 6";"Akad�miai
Kiad�";"2017";"F�ldrajz";"https://mersz.hu/kiadvany/197";"https://mersz.hu/balogh-
szedimentologia";"https://doi.org/10.1556/9789634540496";"2017.05.16 14:04:15";
"Szemben az �rral";"Mell�r Tam�s";"978 963 059 890 3";"Akad�miai
Kiad�";"2017";"Gazdas�g";"https://mersz.hu/kiadvany/243";"https://mersz.hu/mellar-
szemben-az-arral";"https://doi.org/10.1556/9789630598903";"2017.12.20
11:18:37";"Sok tehets�ges �s nagy tud�s� k�zgazd�sz hajlamos arra, hogy kutat�
munk�j�ban egy vagy k�t sz�k t�mak�r vizsg�lat�ra szor�tkozz�k. Mell�r Tam�snak
megvan nemcsak a tehets�ge �s tud�sa, de a b�tors�ga is ahhoz, hogy a
k�zgazdas�gtan nagy elm�leti anyag�t �tfog� m�ben tekintse �t. Mik�zben alaposan
ismeri a modern k�zgazdas�gtant �s term�kenyen alkalmazza annak eszk�zt�r�t, nyitva
�ll olyan gondolatok el�tt, amelyek kil�ptek a szakma f� �ramlat�b�l, s�t - amint
azt a k�tet c�me is sugalmazza - k�sz szemben �szni az �rral. A k�zgazdas�gtan
oktat�inak azt javasoln�m: aj�nlj�k hallgat�iknak Mell�r k�nyv�nek alapos
tanulm�nyoz�s�t, tanulj�k meg abb�l nem csak a tud�sanyagot, hanem a kezdem�nyez�
k�szs�get �s a kritikus ki�ll�st is. Kornai J�nos, professzor emeritus, Harvard
University �s Budapesti Corvinus Egyetem Mell�r Tam�s kit�n� k�nyve azoknak sz�l,
akik nem kritiz�lni akarj�k a kor�bbi k�zgazdas�gi elm�leteket, hanem �rtik, mit�l
m�k�dtek j�l a maguk idej�ben, mivel j�rultak hozz� napjaink gazdas�gi
fejletts�g�hez, �s arra k�v�ncsiak, mif�le �j gondolatokkal lehet ezeket jav�tani
�gy, hogy a j�v� gazdas�gi fejl�d�s�t is meg tudj�k alapozni. M�r� L�szl�, egyetemi
tan�r, ELTE"
"Szemelv�nyek a dokumentumfilm t�rt�net�b�l";"D�r Andr�s";"978 963 454 241
4";"Akad�miai
mersz.hu/der-szemelvenyek-a-dokumentumfilm-tortenetebol";"https://doi.org/
10.1556/9789634542414";"2018.09.17 13:40:44";"A jegyzet �tfog� k�pet k�v�n ny�jtani
a film kezdet�n kialakult dokumentarista m�dszer t�rt�neti �s m�v�szeti
fejl�d�s�r�l. Meghat�rozza a filmm�v�szetben elfoglalt hely�t. A Bill Nichols �ltal
fel�ll�tott t�pust�rt�neti meghat�roz�s nyom�n struktur�lja a filmt�rt�net
jellegzetes dokumentumfilmes ir�nyzatait �s alkot�it. Bevezet�st ny�jt a megismer�s
fenomenol�giai alapjaiba. A dokumentarista teoretikusok seg�ts�g�vel bemutatja a
val�s�g�br�zol�s filoz�fiai probl�m�it �s elt�r� n�zeteit. A film �s val�s�g
viszonya ir�nt �rdekl�d� hallgat�k betekint�st nyernek a
dokumentarizmusdokument�lhat�s�g problematik�j�ba. A jegyzet az amerikai �s az
eur�pai t�rekv�seket tekinti �t."
"Szem�lyes adatok kezel�se a munkaviszonyban";"Arany-T�th Mariann";"978 963 295 865
szemelyes-adatok-kezelese-a-munkaviszonyban";"https://doi.org/
10.55413/9789632958651";"2019.11.07 17:15:25";"A kiadv�ny rendszerezetten bemutatja
a munkajogviszony teljes�t�se sor�n a munkav�llal�k szem�lyes adatai kezel�s�nek
f�bb szab�lyait �s azokhoz kapcsol�d�an a gyakorlatban el�fordul� adatkezel�sek
egy-egy eseteit. A munkahelyi adatv�delem ter�let�n felmer�l� aktu�lis k�rd�seket
foglalja �ssze a munka t�rv�nyk�nyv�r�l sz�l� 2012. �vi I. t�rv�ny szerint
munkaviszonyban t�rt�n� foglalkoztat�s eset�n. Ismerteti az Alapt�rv�ny, az
inform�ci�s �nrendelkez�si jogr�l �s az inform�ci�szabads�gr�l sz�l� t�rv�ny, az
adatv�delmi ir�nyelv �s az �gazati jogszab�lyok ir�nyad� rendelkez�seit. Figyelembe
veszi az aktu�lis adatv�delmi hat�s�gi gyakorlatban kibocs�tott aj�nl�sokat,
illetve hat�rozatokat, a kor�bbi szab�lyoz�shoz kapcsol�d� adatv�delmi biztosi
gyakorlatot �s a b�r�i joggyakorlatot. Ezek alapulv�tel�vel r�szletezi a
munkav�llal�k szem�lyes adatai kezel�s�nek egyes eseteit. A gyakorlatban el�fordul�
adatkezel�si m�veletek k�z�l �ttekint�st ny�jt p�ld�l�z�an a munka�gyi
nyilv�ntart�ssal kapcsolatos adatkezel�s, a munk�ltat� ellen�rz�si jog�hoz
kapcsol�d� adatkezel�s - elektronikus megfigyel�s, internet-haszn�lat, elektronikus
levelez�s, telefonhaszn�lat, �tadott sz�m�t�stechnikai eszk�z ellen�rz�se,
f�ldrajzi helyzet-meghat�roz�s alkalmaz�sa, munkahelyre bevihet� t�rgyak
ellen�rz�se stb. - eset�n ir�nyad� k�vetelm�nyekr�l, valamint a munk�ltat�i
vissza�l�s-bejelent�si rendszer m�k�dtet�s�nek szab�lyair�l. Az adatv�delmi
k�vetelm�nyek �rv�nyes�l�s�hez kapcsol�d�an bemutatja tov�bb� a munkav�llal� jogait
az adatv�delmi szab�lyok alapj�n, az ig�ny�rv�nyes�t�s eszk�zeit jogellenes
adatkezel�s eset�n, illetve a munkav�llal�k �rdekk�pviseleti szerveinek jogait a
munka t�rv�nyk�nyv�r�l sz�l� 2012. �vi I. t�rv�ny szerint a munkahelyi
adatv�delemmel �sszef�gg�sben. "
"Szent Istv�n a magyar kult�rt�rt�netben";"Magyar Zolt�n";"978 963 454 916
1";"Akad�miai
mersz.hu/magyar-szent-istvan-a-magyar-kulturtortenetben";"https://doi.org/
10.1556/9789634549161";"2023.07.16 22:18:03";"E k�tet nem a m�r sz�mos szerz�
toll�b�l megjelent elemz�sek sor�t k�v�nja gyarap�tani �llamalap�t� szent kir�lyunk
�let�vel �s uralkod�s�val kapcsolatban, hanem annak a kult�rhagyom�nynak az
�sszefoglal�s�ra v�llalkozik, amely Szent Istv�n m�ig elevenen hat� eml�k�b�l
t�pl�lkozik. Tekintettel arra, hogy napjaink Istv�n-k�p�t az ut�kor alapvet�en
meghat�roz� barokk kor Szent Istv�n-kultusz�t els�sorban a Regnum Marianum (M�ria
orsz�ga) gondolatra sz�k�tette le, a szerz� a sokkal t�bbr�teg�bb �s v�ltozatosabb
k�z�pkori Szent Istv�n-kultuszt �ll�tja k�nyv�nek k�z�ppontj�ba. A szerz�
felt�rk�pezi az els� kir�lyunk �let�vel, uralkod�s�val �s a nev�hez f�z�d�
�r�sokkal (t�rv�nyei, Intelmei) foglalkoz� t�rt�n�szi, legenda�r�i �s
n�phagyom�nybeli elk�pzel�seket �s trad�ci�kat, a szent kir�ly k�pz�m�v�szeti �s
irodalmi �br�zol�sait a t�rt�nelmi Magyarorsz�g ter�let�n tal�lhat�, illetve a
forr�sok le�r�sa alapj�n felt�telezhet� egykori eml�kek alapj�n. N�mi kitekint�st
ny�jtva arr�l is, hogy a k�rnyez� n�pek hagyom�nyvil�g�ban hogy �lt Szent Istv�n
kir�ly eml�kezete. K�l�n �rdekess�ge a k�tetnek, hogy a legend�k Szent Istv�n-k�pe
mellett a szent kir�ly alakja kapcs�n fennmaradt, �t meg�r�k�t� n�pmond�kat is
�ttekinti, bemutatva azt, hogy a k�z�pkori �s barokk kori kultusz m�lt�val mik�nt
�lt tov�bb Szent Istv�n legend�s eml�kezete a folkl�rban, illetve a n�pk�lt�szet, a
n�pi kult�ra m�s ter�letein. A k�nyvet Szent Istv�n kult�rt�rt�neti eml�kezet�nek
r�szletes bibliogr�fi�ja z�rja. "
"Szerel�stechnol�gia";"G�nd�cs Bal�zs";"978 963 454 288 9";"Akad�miai
tudom�nyok";"https://mersz.hu/kiadvany/421";"https://mersz.hu/gondocs-
szerelestechnologia";"https://doi.org/10.1556/9789634542889";"2018.12.07
00:01:56";"A jegyzet kapcsol�dik a 2010-ben meg�rt Szerel�s, min�s�gbiztos�t�s
jegyzethez �j megold�sokkal, �s tartalmazza a kapcsol�d� gyakorlatok anyag�t.
Szeml�let�ben igyekeztem a jelenleg ipar 4.0 jegy�ben az �j ismeretek be�p�t�s�re
is. Az eszk�z�k, amelyek le�r�s�t a jegyzet tartalmazza, jelenleg rendelkez�sre
�llnak t�bbs�g�kben a G�pj�rm�technol�gia tansz�k szerel�stechnol�giai
laborat�rium�ban."
"Szerves k�mia I.";"Huszthy P�ter, T�th T�nde, M�cz�r Ildik�, Kupai J�zsef, Kormos
Attila";"978 963 454 126 4";"Akad�miai
Kiad�";"2017";"K�mia";"https://mersz.hu/kiadvany/245";"https://mersz.hu/huszthy-
toth-moczar-kupai-kormos-szerves-kemia-i";"https://doi.org/
10.1556/9789634541264";"2017.12.20 11:17:27";
"Szerves vegyipari technol�gi�k";"Bak� P�ter, Fogassy Elem�r, Keglevich
Gy�rgy";"978 963 454 128 8";"Akad�miai
Kiad�";"2018";"K�mia";"https://mersz.hu/kiadvany/133";"https://mersz.hu/bako-
fogassy-keglevich-szerves-vegyipari-technologiak";"https://doi.org/
10.1556/9789634541288";"2018.03.09 18:42:53";"A jegyzet bemutatja szerves vegyipar
szerkezet�t, majd r�szletesen ismerteti a vegyipar eszk�zt�r�t: a k�l�nf�le
rektorokt�l indulva a feldolgoz� berendez�seken �t a tipikus �zemcsarnokig. Fontos
r�sze a jegyzetnek a k�rnyezetbar�t k�mia alapelveinek a bemutat�sa. A leggyakoribb
intermedierek bemutat�sa ut�n a jellegzetes egy-, k�t- �s h�rom-sz�natomos,
valamint arom�s csal�df�k ker�lnek t�rgyal�sra. Ezut�n a tenzidek fajt�it �s
el��ll�t�suk lehet�s�geit mutatja be a jegyzet a k�rnyezetv�delmi megfontol�sokkal.
A n�v�nyv�d�szerek h�rom csoportban (rovar�l�k, gomba�l�k �s gyomirt�k) ker�lnek
bemutat�sra a sz�ks�ges alapismeretek megismertet�se ut�n. A jegyzet r�szletesen
t�rgyalja a gy�gyszerhat�anyag gy�rt�si technol�gi�k alapj�ul szolg�l�
szint�zissorokat, melyek didaktikus megfontol�sok szerint lettek �sszev�logatva. A
finomk�miai ipar jellemz�i is bemutat�sra ker�lnek. Majd a cellul�zkinyer�s, a
pap�rgy�rt�s, az alapvet� sz�las anyagok �s azok sz�nez�se k�vetkezik. A jegyzetet
a fontosabb m�anyagok gy�rt�stechnol�gi�inak �sszefoglal�sa z�rja."
"Szervetlen k�miai nevez�ktan";"Fodorn� Cs�nyi Piroska, Hor�nyi Gy�rgy, Kiss Tam�s,
Sim�ndi L�szl�";;"Akad�miai
Kiad�";"2016";"K�mia";"https://mersz.hu/kiadvany/102";"https://mersz.hu/fodorne-
horanyi-kiss-simandi-szervetlen-kemiai-nevezektan";"";"2017.08.22 18:24:01";"A
szervetlen k�miai nevez�ktan (A IUPAC 2005. �vi szab�lyai) az 1962 �ta a magyar
k�miai elnevez�s ter�let�n foly� munk�k folytat�sa. A k�nyv az 1995-ben megjelent
Szervetlen k�miai nevez�ktan I. k�tet�nek �tdolgozott v�ltozata. Az �tdolgoz�s
alapja a Nomenclature of Inorganic Chemistry, IUPAC Recommendations 2005 c�m�
k�nyv. A nevez�ktanban v�grehajtott v�ltoztat�sok egyik c�lja az volt, hogy a
szervetlen �s a szerves k�miai nevez�ktani rendszerek - amennyire lehets�ges -
�sszhangban legyenek egym�ssal. A m�sik c�l a vil�goss�g �rdek�ben az anyagnak az
el�z� k�nyvt�l val� elt�r� rendez�se volt. A k�nyv fontos �j fejezete a
f�morganikus vegy�letek nevez�ktana. K�l�nv�laszt�s�t a koordin�ci�s vegy�letekt�l
a f�morganikus k�mia viharos sebess�g� fejl�d�se indokolta. L�nyegesen megv�ltozott
az oxosavak �s sz�rmaztatott anionjaik nevez�ktana. Az �j elemek nev�t �s az
elnevez�si elj�r�st is tartalmazza a k�nyv. A felhaszn�l� arra a k�rd�sre, hogy
hogyan nevezzen el egy vegy�letet, t�bbf�le m�don tal�l seg�ts�get. Ezt egyr�szt a
folyamat�br�k, m�sr�szt a szab�lyzathoz kapcsol�d� t�bl�zatok seg�tik.
Megjelen�s�vel az azonos ter�leten publik�lt szervetlen k�miai nevez�ktanok
�rv�ny�ket vesztik, azaz elt�r�s eset�n a jelen k�nyvben k�z�lt elnevez�si
szab�lyokat kell k�vetni. A k�nyv az oktat�sban, a kutat�sban �s az iparban
tev�kenyked� k�mikusok sz�m�ra egyar�nt hasznos seg�deszk�z lesz. "
"Szervezeti kult�ra �s interkultur�lis menedzsment";"Heidrich Bal�zs";"978 963 454
Menedzsment";"https://mersz.hu/kiadvany/248";"https://mersz.hu/heidrich-szervezeti-
kultura-es-interkulturalis-menedzsment";"https://doi.org/
10.1556/9789634541462";"2017.09.27 09:45:17";
"Szervezeti szubkult�r�k azonos�t�sa";"K�sa Rich�rd";"978 963 454 893 5";"Akad�miai
kasa-szervezeti-szubkulturak-azonositasa";"https://doi.org/
10.1556/9789634548935";"2023.04.13 16:12:21";"A gazd�lkod�studom�nyi szakirodalom
�vtizedek �ta foglalkozik a szervezeti kult�r�val, ami mostan�ban egyre nagyobb
jelent�s�get kap az �zleti tan�csad�sban is. A szervezeti kult�ra felm�r�se �s
meg�rt�se sz�mos c�lt szolg�l: v�laszt kaphatunk arra, hogy a szervezet tagjai
hogyan �rtelmezik �s k�pviselik a szervezet �rt�keit, el�seg�tve ezzel a
v�ltoz�sokat, fejleszt�seket, �talakul�sokat, a vezet�si funkci�k hat�konyabb
gyakorl�s�t. A szervezeti kult�ra felismer�s�n�l azonban t�bbre van sz�ks�g: a
szervezet egy�nekb�l �ll, az egy�nek pedig csoportokat alkotnak. Ez sz�ks�gess�
teszi ezeknek a homog�n csoportoknak (szubkult�r�knak) az azonos�t�s�t �s le�r�s�t,
valamint egym�s k�z�tti �sszef�gg�seik meg�rt�s�t. Ehhez az egyik n�pszer� modell a
Competing Values Framework (CVF), �s ennek m�r�si eszk�ze a Organizational Culture
Assessment Instrument (OCAI). Ez a tanulm�ny operacionaliz�lja Hofstede m�dszertani
javaslat�t a Cameron �s Quinn OCAI-val gy�jt�tt adatainak elemz�s�re, Quinn �s
Rohrbaugh CVF modellje alapj�n. A m� r�vil�g�t az eredeti m�dszerrel kapcsolatos
m�dszertani agg�lyokra, �s �j adatelemz�si m�dszert javasol a l�tens szubkult�r�k
azonos�t�s�ra �s a CVF modell eredend� elv�r�saihoz val� jobb igazod�sra. A
javasolt m�dszer megtartja az ipszat�v sk�l�k el�nyeit a szervezet kultur�lis
egyedis�g�nek kiemel�s�ben �s megk�l�nb�ztet�s�ben, kik�sz�b�li az �sszes
szubjekt�v megfontol�st �s k�zi beavatkoz�st az adatfeldolgoz�sb�l, lehet�v� teszi
a szubkult�r�k �s homogenit�suk m�lyebb elemz�s�t, f�ggetlen mint�k abszol�t �s
objekt�v �sszehasonl�t�s�t m�rett�l f�ggetlen�l, �s �jszer� grafikus �br�zol�st
k�n�l a szervezeti kult�r�r�l."
"Szerz�d�sszeg�s a polg�ri jogban";"Leszkoven L�szl�";"978 963 295 866 8";"Wolters
Kluwer Hungary
szerzodesszeges-a-polgari-jogban";"https://doi.org/
10.55413/9789632958668";"2019.11.28 17:00:14";"A 2016-ban megjelent els� kiad�s �ta
t�rt�nt joggyakorlatb�li pontos�t�sok, a 2018. janu�r 1-j�n hat�lyba l�pett �j
polg�ri elj�r�sjogi k�dex, a 2016. �vi CXXX. t�rv�ny (a tov�bbiakban: Pp.) folyt�n
sz�ks�gess� v�lt a szerz�d�sszeg�s k�rd�sk�r�r�l sz�l� monogr�fia kieg�sz�t�se.
Mivel a Pp. alapjaiban v�ltoztatott a polg�ri jogi ig�ny�rv�nyes�t�s
keretrendszer�n, ez�rt elengedhetetlen szigor�an az anyagi jogi probl�m�khoz
kapcsol�d�an az �j t�rv�ny szab�lyainak felvillant�sa, amit a szerz� t�maszkodva
az elj�r�sjogi komment�rirodalom legjobbjaira kiv�l� gyakorlati �rz�kkel old meg.
A szerz�d�sszeg�s k�rd�sk�re aligha vitathat�an a szerz�d�si jog egyik
legintenz�vebb ter�lete. A szerz�d�s l�nyege, hogy a felek �ltal c�lzott
szolg�ltat�s megval�suljon, ha ez elmarad, nyomban el��ll a szerz�d�sszeg�s
�llapota. A k�nyv a szerz�d�sszeg�s polg�ri jogi szab�lyai c�met viseli. A szerz� e
monogr�fi�ban kiz�r�lag a magyar polg�ri jog szab�lyait tekinti �t a r�gi magyar
mag�njogi irodalom remekeib�l (els�sorban Grosschmid B�ni, Szladits K�roly, Beck
Salamon m�veib�l) vett, m�ig is ir�nyad� gondolatokon elindulva, mindv�gig a
hat�lyos polg�ri jog talaj�n mozogva. Az objekt�v �s szubjekt�v szerz�d�sszeg�s, a
visszatart�si jog, az el�ll�s, a k�sedelem �s a hib�s teljes�t�s, a
term�kszavatoss�g �s a hib�s teljes�t�ssel okozott k�r stb. joganyaga mellett a
m�ben sz� esik a szerz�d�st biztos�t� mell�kk�telezetts�gek k�z�l a foglal�, a
jogveszt�s kik�t�s �s a k�tb�r valamint az egy�b k�tb�rfajt�k (pl. az objekt�v
k�r�tal�nyok) k�telmet er�s�t�, t�mogat� szerep�r�l, de helyet kapnak a m�ben
�rdekes, a mai irodalomban m�shol kevesebb figyelemben r�szes�l� jogint�zm�nyek �s
probl�m�k is, mint pl. a kamatban rejl� funkci�k, a szerz�d�sszeg�s t�mak�r�nek
�rdek�rz�kenys�ge �s az �rdekleenged�s vagy az ig�nyhalmazatok (non-cumul
probl�m�ja vagy tapad� k�r �s szavatoss�gi ig�nyek kapcsolata) k�rd�sk�re �s �gy
tov�bb."
"Szerz�d�sszeg�s a polg�ri jogban";"Leszkoven L�szl�";"978 963 295 828 6";"Wolters
mersz.hu/leszkoven-szerzodesszeges-a-polgari-jogban";"https://doi.org/
10.55413/9789632958286";"2019.10.15 23:00:54";"A szerz�d�sszeg�s k�rd�sk�re aligha
vitathat�an a szerz�d�si jog egyik legintenz�vebb ter�lete. A szerz�d�s l�nyege,
hogy a felek �ltal c�lzott szolg�ltat�s megval�suljon, ha ez elmarad, nyomban
el��ll a szerz�d�sszeg�s �llapota. A k�nyv a szerz�d�sszeg�s polg�ri jogi
szab�lyai c�met viseli. A szerz� e monogr�fi�ban kiz�r�lag a magyar polg�ri jog
szab�lyait tekinti �t a r�gi magyar mag�njogi irodalom remekeib�l (els�sorban
Grosschmid B�ni, Szladits K�roly, Beck Salamon m�veib�l) vett, m�ig is ir�nyad�
gondolatokon elindulva, mindv�gig a hat�lyos polg�ri jog talaj�n mozogva. Az
objekt�v �s szubjekt�v szerz�d�sszeg�s, a visszatart�si jog, az el�ll�s, a
k�sedelem �s a hib�s teljes�t�s, a term�kszavatoss�g �s a hib�s teljes�t�ssel
okozott k�r stb. joganyaga mellett a m�ben sz� esik a szerz�d�st biztos�t�
mell�kk�telezetts�gek k�z�l a foglal�, a jogveszt�s kik�t�s �s a k�tb�r valamint az
egy�b k�tb�rfajt�k (pl. az objekt�v k�r�tal�nyok) k�telmet er�s�t�, t�mogat�
szerep�r�l, de helyet kapnak a m�ben �rdekes, a mai irodalomban m�shol kevesebb
figyelemben r�szes�l� jogint�zm�nyek �s probl�m�k is, mint pl. a kamatban rejl�
funkci�k, a szerz�d�sszeg�s t�mak�r�nek �rdek�rz�kenys�ge �s az �rdekleenged�s vagy
az ig�nyhalmazatok (non-cumul probl�m�ja vagy tapad� k�r �s szavatoss�gi ig�nyek
kapcsolata) k�rd�sk�re �s �gy tov�bb. A m� gerinc�t a Polg�ri T�rv�nyk�nyv
szerz�d�sszeg�sre vonatkoz�, k�z�s szab�lyai adj�k (Hatodik K�nyv M�sodik r�sz X.
C�m). A szerz� az itt tal�lhat� int�zm�nyeket a k�dex szab�lyoz�si rendszer�t
jobb�ra megtartva, �m nem komment�rszer�en t�rgyalja: a k�nyv mondand�ja �gy a
megszokott t�rv�nyi rendszert�l nem szakad el, �m lehet�v� v�lik, hogy egyes az
t�rv�nyi szab�lyoz�s ok�n egym�st�l t�vol es�, de tartalmilag vagy jelent�s�g�kn�l
fogva �sszekapcsol�d� int�zm�nyeket, jogi k�rd�seket az �r� egy�ttesen t�rgyaljon.
A monogr�fia els� r�sze elm�leti alapvet�ssel indul, majd az egyes szerz�d�sszeg�si
szab�lyok eml�tett m�dszerrel t�rt�n� feldolgoz�sa k�vetkezik. A k�nyvnek nincs
abban az �rtelemben vett k�l�n�s r�sze, hogy az egyes szerz�d�st�pusok
megszeg�s�nek k�vetkezm�nyei nem tagol�dnak k�l�n-k�l�n fejezetekbe: ezzel szemben
a k�z�s szab�lyok t�rgyal�sakor a gyakorlati p�ld�k minden esetben a Ptk.-beli
szerz�d�st�pusokon kereszt�l ker�lnek bemutat�sra. A k�sedelem t�rgyal�sakor pl.
k�l�n hangs�lyt nyernek a p�nztartoz�sra vagy a v�llalkoz�sra vonatkoz� szab�lyok
(ut�bbi a hib�s teljes�t�s, szavatoss�g �s a k�tb�r t�rgyal�sa sor�n is gyakran
sz�ba ker�l), de a kell�kszavatoss�g szab�lyai �rtelemszer�en ig�nylik vonzz�k az
ad�sv�teli �s v�llalkoz�si, k�l�n�s saj�toss�gai folyt�n a b�rleti szerz�d�sek
probl�m�s k�rd�seinek sz�ba hoz�s�t is. A k�nyvben a szerz� k�zel k�tsz�z
els�sorban k�riai �s �t�l�t�blai b�r�i d�nt�st dolgozott fel, melyek k�z�tt sz�p
sz�mmal akadnak foly�iratokban nem publik�lt, de kereshet�, el�rhet� �t�letek is. A
v�logat�s sor�n a szerz� az ut�bbi �vek fels�b�r�s�gi hat�rozatait azzal a szemmel
vizsg�lta, hogy mik�nt alkalmazhat�ak ezek az ir�nyad� d�nt�sek teljes eg�sz�kben
vagy indokol�sukban az �j Polg�ri T�rv�nyk�nyv megv�ltozott jogi k�rnyezet�ben. A
k�nyv szerz�je �gyv�di gyakorlattal is rendelkez�, polg�ri jogot oktat� egyetemi
docens, aki elm�letet �s gyakorlatot igyekezett e sz�nes t�mak�rben �sszhangba
hozni �s �tv�zni."
"Szerz�k, kiad�k, kal�zok";"Jakab �va";"978 963 454 129 5";"Akad�miai
jakab-szerzok-kiadok-kalozok";"https://doi.org/10.1556/9789634541295";"2017.09.27
09:42:24";"A szellemi alkot�sok v�delme a t�rsadalom �s a jog k�zponti probl�m�ja a
modern inform�ci�s t�rsadalomban, amikor a szellemi term�kek megjelen�si form�ja a
technika rohamos fejl�d�s�vel p�rhuzamosan alig k�vethet� �temben v�ltozik. Az �j
kih�v�sokra csak a k�rd�sk�r alapos, a t�rt�nelmi gy�kereket is felt�r� elemz�se
r�v�n fogalmazhat�k meg adekv�t v�laszok. A szellemi alkot�sok jog�nak
legizgalmasabb k�rd�sei k�z� tartozik a szellemi term�k �s alkot�ja k�zti viszony
�s annak forgalomk�pess�ge. Az angol �s a n�met jogrendszerben k�t egym�st�l
l�nyegesen elt�r�, de �nmag�ban k�vetkezetes �s j�l m�k�d� modell alakult ki. A
k�tet a k�nyvnyomtat�s korai t�rt�net�t�l a 19. sz�zad v�g�ig k�veti nyomon a
technikai fejl�d�s, a szellemi �ramlatok �s a jogi-dogmatikai �rvel�sek izgalmas
�sszj�t�k�t, �s a szerz�i jog szab�lyoz�s�t m�ig meghat�roz�, alapvet� filoz�fiai
�s jogi tanokat olvasm�nyos form�ban, az eredeti forr�sok alapj�n mutatja be."
"Szil�rds�gi m�retez�s";"Kov�cs �d�m";"978 963 454 584 2";"Akad�miai
tudom�nyok";"https://mersz.hu/kiadvany/753";"https://mersz.hu/kovacs-szilardsagi-
meretezes";"https://doi.org/10.1556/9789634545842";"2020.08.29 12:37:31";"A k�nyv a
g�p�szm�rn�ki tervez�s r�sz�t k�pez� szil�rds�gi m�retez�s m�dszereit �s
legjelent�sebb alkalmaz�si ter�leteit ismerteti. A fogalmak, a matematikai
�sszef�gg�sek �s magyar�zatok mellett sz�mos �bra seg�ti a tartalom meg�rt�s�t �s
gyakorlati alkalmaz�s�t. Hi�nyp�tl� abban az �rtelemben, hogy a szakter�let t�bb,
az alapszint� g�p�szm�rn�k k�pz�sben nem szerepl� r�sz�t t�rgyalja. A t�rgy sok�ves
tan�t�sa sor�n bebizonyosodott bennem, hogy a fejleszt� m�rn�ki munka fontos r�sze
a m�retez�si elm�let �s gyakorlat szoros kapcsolat�nak felismer�se �s meg�rt�se.
B�zom abban, hogy ez a k�tet mind az egyetemi hallgat�kat, mind a m�r v�gzett
m�rn�k�ket seg�teni fogja mindkett�ben."
"Szil�rds�gtan";"Csern�k G�bor";"978 963 454 698 6";"Akad�miai
tudom�nyok";"https://mersz.hu/kiadvany/850";"https://mersz.hu/csernak-
szilardsagtan";"https://doi.org/10.1556/9789634546986";"2021.10.07 15:17:46";"Ez a
kiadv�ny a BME G�p�szm�rn�ki Kar�n alapk�pz�sben oktatott Szil�rds�gtan tant�rgy
tematik�j�hoz igazodik, teh�t els�sorban g�p�sz- �s mechatronikai m�rn�k
hallgat�knak k�v�n seg�ts�get ny�jtani a szil�rds�gtan alapvet� �sszef�gg�seinek �s
m�dszereinek ismertet�s�vel. Az itt k�z�lt ismeretanyag a BME M�szaki Mechanikai
Tansz�k dolgoz�inak t�bb �vtizedes oktat�si tapasztalata alapj�n alakult ki, akik
folyamatosan r�szt vettek a tant�rgy tananyag�nak �s oktat�si m�dszereinek
fejleszt�s�ben. K�sz�nettel tartozom munkat�rsaimnak, hogy tud�sukat,
tapasztalataikat megosztott�k velem. K�l�n�sen h�l�s vagyok Kov�cs �d�m �s Berezvai
Szabolcs koll�g�imnak, akik sz�mos hasznos javaslattal seg�tett�k munk�mat. B�zom
abban, hogy mind a hallgat�k, mind az esetleg �rdekl�d� szakemberek haszonnal
forgatj�k majd ezt a k�nyvet. "
"Sz�vkat�terez�s art�ria radialis behatol�sb�l";"Kom�csi Andr�s, K�nyi Attila, Ungi
Imre";"978 963 059 912 2";"Akad�miai
komocsi-ungi-konyi-szivkateterezes-arteria-radialis-behatolasbol";"https://
doi.org/10.1556/9789630599122";"2018.07.05 13:50:20";"Az intervencion�lis
kardiol�gia hatalmas fejl�d�sen ment kereszt�l az elm�lt �vtizedekben. A
mindennapos gyakorlat r�sz�v� v�lt az arteria radialis behatol�s, amely a kor�bbi
m�dszerekhez k�pest a beteget kev�sb� megterhel� elj�r�s. Haz�nkban 2008-ban a
coronariaintervenci�knak m�r t�bb mint a 75%-a radialis art�ri�n kereszt�l t�rt�nt.
A transradialis kat�terez�s el�nyei a napi rutin szintj�n megfelel� gyakorlattal,
sz�les k�rben val� alkalmaz�s eset�n mutatkoznak meg. A k�nyv a transradialis
technika ismertet�s�n t�l betekint�st ad a sz�vkat�terez�s t�rt�net�be, a
koszor��r-sz�k�letek, az atherosclerosis kialakul�s�nak folyamat�ba. A j�l
illusztr�lt, r�szletes t�janat�miai �s fejl�d�stani le�r�s mellett fel�leli a
kat�teres diagnosztika �s ter�pia teljes spektrum�t, kit�rve a leg�jabb m�dszerek,
eszk�z�k bemutat�s�ra, a megfelel� kat�ter, stent kiv�laszt�s�ra, a v�rhat�
sz�v�dm�nyekre �s elh�r�t�sukra. "
"Sz�v-�gy�nk";"Teleki Szidalisz �gnes";"978 963 454 774 7";"Akad�miai
Kiad�";"2022";"Orvostudom�ny,
Pszichol�gia";"https://mersz.hu/kiadvany/943";"https://mersz.hu/teleki-sziv-
ugyunk";"https://doi.org/10.1556/9789634547747";"2022.06.30 15:23:51";" Ez a m� a
Creative Commons Nevezd meg! 4.0 Nemzetk�zi Licenc felt�teleinek megfelel�en
felhaszn�lhat�. A sz�v- �s �rrendszeri betegs�gek Eur�p�ban �s vil�gszerte a
hal�loz�sok vezet� ok�t jelentik, a sz�vkoszor��r betegs�gei pedig ezek k�z�l a
leggyakoribb hal�lokk�nt szerepelnek, Magyarorsz�gon �vente t�bb mint 30 ezer ember
hal�l��rt felelve. A sz�vkoszor��r-betegs�g kialakul�s�ban �s lefoly�s�ban
biol�giai, pszich�s �s t�rsas-t�rsadalmi t�nyez�k (mint p�ld�ul a magas v�rnyom�s,
a t�ls�ly, a testmozg�s hi�nya, a stressz vagy �pp a negat�v hangulati �llapotok)
egyar�nt szerepet j�tszanak. Ezek befoly�sol�s�val azonban a betegs�g kialakul�sa
vagy s�lyosbod�sa jelent�s m�rt�kben megel�zhet�nek tekinthet�. Jelen k�tet e
megel�z�sben k�v�n k�z�rthet� seg�ts�get ny�jtani mind a betegs�g �ltal �rintett
szem�lyeknek, mind az �ket seg�t� szakembereknek �s hozz�tartoz�knak."
"Szl�v igeaspektus ";"J�szay L�szl�, Kr�kits J�zsef";"978 963 454 442 5";"Akad�miai
krekits-jaszay-szlav-igeaspektus-kulonos-tekintettel-az-orosz-nyelvre";"https://
doi.org/10.1556/9789634544425";"2020.07.14 15:52:39";"Ez a funkcion�lis ihlet�s�
munka azok sz�m�ra �r�dott, akik az igeaspektust, a szl�v ige szemantikai,
pragmatikai �s szintaktikai szerkezet�t kutatj�k, de j�l hasznos�that� a
fels�oktat�sban is, mert nemcsak ismereteket ny�jt, hanem gondolkod�sra is k�sztet,
�s a gondolkod�sban �n�ll�s�gra tan�t. Az els� r�sz szerz�je az igeaspektussal
�sszef�gg� elm�leti k�rd�seket taglalja, majd az akci�min�s�geknek a szl�v
igeaspektus kialakul�s�ban j�tszott szerep�r�l �s jelent�sviszonyair�l �r
r�szletesen. A m�sodik r�sz szerz�je az aspektusp�rok p�rba fejl�d�s�nek
legkorszer�bb m�djair�l, jelent�sbeli �sszef�gg�seir�l �s haszn�lat�r�l �rtekezik."
"Szl�v szomsz�daink";"Nyom�rkay Istv�n";"978 963 454 130 1";"Akad�miai
nyomarkay-szlav-szomszedaink";"https://doi.org/10.1556/9789634541301";"2017.09.27
09:42:36";"Vajon ismerj�k-e szomsz�dainkat: a horv�tokat, szerbeket, szlov�nokat,
szlov�kokat �s ukr�nokat? Hogyan fejl�dtek a szl�v nyelvek? Hol volt a szl�vok
�shaz�ja? �rtj�k-e, ha egy szl�v vend�g�nk uzsonn�ra csereszny�t, vacsor�ra
pecseny�t k�r? �s �rtik-e a szl�vok, ha azt mondjuk: Az orsz�g �rseke a s�torban
virraszt""? Hogyan l�tnak minket szl�v szomsz�daink? �s mi hogyan l�tjuk �ket? A
Pont k�nyvek sorozat �j darabja, a Szl�v szomsz�daink �rthet� �s logikus
v�laszokkal szolg�l, hat�rozott pontokat t�ve a k�rd�jelek hely�re."
"Szlov�kia kir�lyt v�laszt";"Kollai Istv�n";"978 963 454 600 9";"Akad�miai
kollai-szlovakia-kiralyt-valaszt";"https://doi.org/
10.1556/9789634546009";"2020.12.16 14:38:36";"Legyen mersz�nk kimondani, hogy a
magyar t�rt�nelem a mi k�z�s t�rt�nelm�nk. Hogy a magyar kir�lyok a mi k�z�s
kir�lyaink voltak mondta a szlov�k minisztereln�k a trianoni b�keszerz�d�s
sz�zadik �vfordul�j�n. Ne f�lj�nk felv�llalni azt, amire joggal lehet�nk b�szk�k.
Egy birodalom r�szei voltunk, amelyet olyan jelent�s uralkod�k vezettek, mint Szent
Istv�n, K�roly R�bert, Corvin M�ty�s vagy M�ria Ter�zia. �k a mi kir�lyaink is
voltak..."" ez pedig a szlov�k h�zeln�kt�l hangzott el Szlov�kia f�ggetlenn�
v�l�s�nak tizedik �vfordul�j�n. A magyar olvas� sz�m�ra tal�n szokatlan hangok
ezek, azonban a mai szlov�k k�z�letben nem ritka, hogy a Magyar Kir�lys�g
t�rt�nelm�re a szlov�k m�lt r�szek�nt hivatkoznak. Nem volt ez mindig �gy: ezekre
az �vsz�zadokra sok�ig �seik ezer�ves rabs�gak�nt tekintett a szlov�kok jelent�s
r�sze. M�ra a m�ltr�l alkotott szlov�k k�p megv�ltozott, sz�nesebb lett, t�bb hang
�rv�nyes�l benne, sokfajta gondolat f�r el egym�s mellett. Ez a k�nyv arra tesz
k�s�rletet, hogy e hangokat tolm�csolja a magyar olvas�k fel�. Bizony�ra lesz
k�zt�k, ami a magyar f�l sz�m�ra idegennek, ellens�gesnek hat, de olyan is, ami
szimp�ti�t kelt. Mindek�zben a magyar olvas�k el�tt olyan kult�rt�rt�neti
�rdekess�gek is felt�rulnak a Magyar Kir�lys�gr�l, amelyek nem �ltal�nosan
ismertek: p�ld�ul, hogy k�z�pkori hegyi rabl�k korabeli szlov�k nyelven �rtak
zsarol�levelet B�rtf�nak; hogy M�ty�s egyik magyar katon�ja �rta az els� �sszef�gg�
szlov�k nyelveml�ket vagy hogy szlov�kul is sz�lettek a t�r�kellenes harcokr�l �rt
hist�ri�s �nekek. E k�nyvb�l teh�t nemcsak a szlov�kok titkair�l, de saj�t
t�rt�nelm�r�l is sok �jdons�got tudhat meg a magyar olvas�."
"Szocializ�ci� gyermek- �s serd�l�korban";"Berta Judit, Csabai Krisztina";"978 963
454 235 3";"Akad�miai
Kiad�";"2018";"";"https://mersz.hu/kiadvany/386";"https://mersz.hu/berta-csabai-
szocializacio-gyermek-es-serdulokorban";"https://doi.org/
10.1556/9789634542353";"2018.11.14 00:16:18";
"Szolg�ltat�si menedzsment";"Papp Ilona (szerk.)";"978 963 454 161 5";"Akad�miai
Menedzsment";"https://mersz.hu/kiadvany/249";"https://mersz.hu/papp-szolgaltatasi-
menedzsment";"https://doi.org/10.1556/9789634541615";"2017.09.27 09:43:00";
"Szolg�ltat�smarketing a turizmusban";"Kenesei Zs�fia, Cserdi Zs�fia Hajnalka";"978
963 454 230 8";"Akad�miai
Kiad�";"2018";"Turizmus";"https://mersz.hu/kiadvany/319";"https://mersz.hu/kenesei-
cserdi-szolgaltatasmarketing-a-turizmusban";"https://doi.org/
10.1556/9789634542308";"2018.05.16 16:54:39";"A Szolg�ltat�smarketing a turizmusban
seg�ts�g�vel az olvas� specializ�lt ismereteket kaphat a szolg�ltat�sok
marketingsaj�toss�gainak, alapfogalmainak �s eszk�zt�r�nak alkalmazhat�s�g�r�l a
turisztikai szektorban. A fejezetekben felsorakoztatott sz�mos gyakorlati p�lda
kapcsolatot teremt az elm�let �s az �zleti �let mindennapjai k�z�tt, melyek
egy�ttal szeml�letesebb� �s k�nnyen �rthet�v� teszik a k�nyvet. K�zponti
gondolatak�nt jelenik meg a fogyaszt�, azaz maga az utaz�, valamint a sz�m�ra
ny�jtott szolg�ltat�sok min�s�g�nek maximaliz�l�sa. A teoretikus �s gyakorlati
aspektusok mellett nem marad el a leg�jabb turisztikai trendek bemutat�sa sem,
melyek ismerete elengedhetetlen a t�ma teljes meg�rt�s�hez a mai dinamikusan
v�ltoz� vil�gunkban. A k�tet 2020-t�l a Turizmus �s mobilit�s c�m� online sorozat
tagjak�nt jelenik meg."
"Szolg�ltat�s menedzsment";"Heidrich Bal�zs";"978 963 454 145 5";"Akad�miai
Menedzsment";"https://mersz.hu/kiadvany/252";"https://mersz.hu/heidrich-
szolgaltatas-menedzsment";"https://doi.org/10.1556/9789634541455";"2017.09.27
09:42:49";
"Sz�vegtan �s ford�t�s";"K�roly Krisztina";"978 963 454 312 1";"Akad�miai
karoly-szovegtan-es-forditas";"https://doi.org/10.1556/9789634543121 ";"2018.08.30
08:50:59";"A ford�t�s annyira komplex jelens�g, hogy �sszes aspektus�t egyszerre
tanulm�nyozni rem�nytelen v�llalkoz�s lenne. A ford�t�studom�ny a rokon
tudom�ny�gak paradigm�ira t�maszkodik, �s ezek alapj�n dolgozza ki saj�t elm�leteit
�s m�dszereit. E k�tet a sz�vegtan �s a ford�t�studom�ny �rintkez�si pontjait t�rja
fel, �s a ford�t�si sz�veg �s a ford�t�si sz�vegalkot�s saj�tos jellemz�it �rja le.
A ford�t�s mint sz�veg vizsg�lat�t az teszi k�l�n�sen relev�nss�, hogy a kutat�sok
tan�s�ga szerint a ford�t�si sz�veg valahogy m�s"", mint a t�bbi, nem ford�t�s
eredm�nyek�nt keletkezett sz�veg. Egyesek szerint ez a m�ss�g els�sorban
sz�vegszinten ragadhat� meg. A tudom�ny egyre t�bbet tud e t�m�r�l, �s �rvendetesen
n�vekszik a magyar nyelv� kutat�sok sz�ma is. Ez�rt v�lt id�szer�v� �s
sz�ks�gszer�v� a rendelkez�sre �ll� ismeretek �ttekint� �sszegz�se. A k�tet
els�dleges c�lja elm�leti term�szet�: ismerteti a sz�vegtani kutat�sok azon
eredm�nyeit, amelyek meghat�rozz�k a ford�t�si sz�veg �s a ford�t�si sz�vegalkot�s
tanulm�nyoz�s�nak elm�leti �s m�dszertani ir�nyvonalait, �s bemutatja a
tudom�nyter�let legfontosabb eredm�nyeit. A k�tet le�r� szeml�lettel, �s a modern
sz�vegvizsg�latokra jellemz� kognit�v keretben k�zel�ti meg a sz�veget mint
szerkezetet �s mint folyamatot. Az �sszegz� �ttekint�s mellett a k�nyvnek vannak
fontos gyakorlati c�ljai is. R�vil�g�t a k�l�nf�le elm�letek �s m�dszerek tov�bbi
alkalmaz�si lehet�s�geire �s azokra a tudom�nyos probl�m�kra vagy k�rd�sekre,
amelyek megv�laszol�sa m�g a j�v� feladata. Mivel korunk tudom�nyos
vizsg�l�d�sainak alapfelt�tel�v� v�lt a kutat�s-m�dszertani megalapozotts�g, k�l�n
figyelmet szentel a sz�vegelemz�s m�dszertani saj�toss�gainak is. Aj�nljuk a
k�tetet a fels�oktat�s sz�m�ra, tan�roknak, kutat�knak �s di�koknak,
ford�t�k�pz�sben r�szt vev� szakembereknek, gyakorl� ford�t�knak �s mindazoknak,
akik a t�ma ir�nt �rdekl�dnek. "
"Szubszaharai Afrika gazdas�ga a 21. sz�zadban";"Biedermann Zsuzs�nna, Kiss Judit
(szerk.)";"978 963 454 029 8";"Akad�miai
biedermann-kiss-szubszaharai-afrika-gazdasaga-a-21-szazadban";"https://doi.org/
10.1556/9789634540298";"2017.12.20 11:18:49";"Mint �j Afrika-politik�nk egyik
gyakorlati megval�s�t�ja �s harminc �v ut�n haz�nk els� gh�nai nagyk�vete, azt
vallom, hogy Afrika megismertet�se kiemelt feladat ahhoz, hogy a magyar diplom�cia
megfelel� t�mogatotts�ggal v�gezhesse munk�j�t a kontinensen. Folyamatos c�lunk,
hogy a magyar t�rsadalmat �s a gazdas�gi, �zleti vil�got megsz�l�tsuk, meg�rtess�k
vel�k, mi�rt olyan fontos ezzel a csod�latos kontinenssel foglalkozni. Ez a k�tet
tudom�nyos ig�nyess�g�vel j�rul hozz� misszi�inkhoz. Szab� Andr�s, Magyarorsz�g
gh�nai nagyk�vete Afrika a gyarmati felszabadul�s �ta keresi az �n�ll� politikai,
gazdas�gi fejl�d�s �tj�t. E t�rekv�st r�szleges sikerek �s l�tv�nyos kudarcok
k�s�rik, mik�zben az �j �llamok a fejl�d�st g�tl� hagyom�nyos t�nyez�k mellett m�r
a globaliz�ci� �j kih�v�saival is szembes�lnek. A k�tetben kiv�l� afrikanist�k
esettanulm�nyai elemzik a szubszaharai t�rs�g gondjait, mint a demogr�fiai
robban�s, az egyoldal� gyors urbaniz�ci�, a s�lyos szoci�lis �s eg�szs�g�gyi
probl�m�k. T�rgyalj�k a fejleszt� �llam dilemm�it, bemutatj�k a geopolitikai
verseng�st a k�lf�ldi t�keberuh�z�sok�rt, valamint a magyar-afrikai kapcsolatok
alakul�s�t is. A k�tethez a nemzetk�zi �s fejl�d�stanulm�nyok doyenje, Szentes
Tam�s �rt magvas el�sz�t. Dr. Bayer J�zsef, a Magyar Tudom�nyos Akad�mia Afrika
Albizotts�g�nak eln�ke A szubszaharai Afrika gazdas�gi folyamatait k�z�ppontba
�ll�t�, tudom�nyos ig�nyess�ggel �ssze�ll�tott k�tet nem is lehetne id�szer�bb a
K�lgazdas�gi �s K�l�gyminiszt�riumban zajl� gyakorlati k�lgazdas�gi �s diplom�ciai
munka szempontj�b�l. A tanulm�nyok seg�tenek abban, hogy nagyobb emp�ti�val �s
hozz��rt�ssel k�zel�ts�k meg a D�li Nyit�s egyik legnehezebb, ugyanakkor
leg�g�retesebb r�gi�j�t. Meggy�z�d�sem, hogy a hi�nyp�tl� �ssze�ll�t�s a t�rs�ggel
foglalkoz� diplomat�k, �zletemberek �s kutat�k sz�m�ra egyar�nt m�g hossz� ideig az
egyik legfontosabb referenciamunk�t fogja jelenteni. Horv�th M�rk, a K�lgazdas�gi
�s K�l�gyminiszt�rium Afrika f�oszt�ly�nak f�oszt�lyvezet�je"
"Sz�l�szeti szimul�ci�s gyakorlatok";"Borj�n Eszter, Rig� J�nos";"978 963 454 861
4";"Akad�miai
borjan-rigo-szuleszeti_szimulacios_gyakorlatok";"https://doi.org/
10.1556/9789634548614";"2022.11.30 17:09:39";"A Semmelweis Egyetem
Eg�szs�gtudom�nyi Kar�n 2007 szeptembere �ta alkalmazunk val�s�gh�
p�ciensszimul�torokat a k�l�nb�z� k�pz�si programokban. A szimul�ci�s gyakorlatokat
2009-t�l �n�ll� tant�rgyk�nt vezett�k be a gradu�lis k�pz�sekbe. Magyarorsz�gon
els�k�nt ker�lt beszerz�sre a CAE Healthcare �ltal gy�rtott val�s�gh� sz�l�szeti
szimul�tor (Lucina Fidelis), amellyel 2016 febru�rj�ban kezdt�nk oktatni a
k�l�nb�z� szakir�nyokon. A szimul�tor a sz�l�szn� szakir�nyon a Sz�l�szeti
szimul�ci�s gyakorlatok elnevez�s� �n�ll� kurzus keret�n bel�l jelenik meg, az
�pol� szakir�nyon a Sz�l�szet-n�gy�gy�szat �s �pol�stana tant�rgy egyes �r�in, a
ment�tiszt hallgat�kn�l pedig a Speci�lis oxiol�gia kurzus r�szek�nt. A v�d�n�
szakir�nyon a z�r�vizsg�ra t�rt�n� komplex felk�sz�t� program sor�n tal�lkoznak az
eszk�zzel a hallgat�k. Az �pol� szakir�nyon szint�n megjelenik a z�r�vizsg�ra
t�rt�n� felk�sz�t�sben �s a gyakorlati z�r�vizsga egyik elemek�nt is. Jegyzet�nk
els�sorban a sz�l�szn� hallgat�k szakmai felk�sz�l�s�t seg�ti, de hasznos lehet az
�pol�, ment�tiszt �s v�d�n� szakir�nyokon tanul�k sz�m�ra is. A kiadv�ny els�
r�sz�ben a szimul�ci�s gyakorlatokhoz szorosan kapcsol�d� elm�leti ismereteket
foglaljuk �ssze r�viden. A m�sodik r�szben tal�lhat�k a foglalkoz�sokra val�
felk�sz�l�st seg�t� k�rd�sek, az esetek bemutat�sa �s a gyakorlatok r�szletes
le�r�sa a konkr�t sz�l�szn�i tev�kenys�gek, feladatok ismertet�s�vel. A jegyzet
v�g�n aj�nlott k�nyvek �s tudom�nyos k�zlem�nyek seg�thetik az adott t�m�ban
t�rt�n� elm�ly�l�st. "
"T�j �s t�j�rtelmez�s";"Drexler D�ra";"978 963 059 947 4";"Akad�miai
mersz.hu/drexler-taj-es-tajertelmezes";"https://doi.org/
10.1556/9789630599474";"2018.12.29 11:40:49";"Mi a t�j? Mit jelent sz�munkra �s
mi�rt? Milyen gondolatokat, ide�lokat �s form�kat t�rs�tunk hozz�, �s hogyan
alakult ki, illetve v�ltozott meg a r�la alkotott elk�pzel�s�nk az id�k folyam�n? A
k�nyv, amit az Olvas� a kez�ben tart, ezekkel a t�jkutat�s szempontj�b�l alapvet�
k�rd�sekkel foglalkozik, m�ghozz� egy nemzetk�zi �sszehasonl�t�s keret�ben. Nem
els�sorban a t�jfogalom �s a t�j�br�zol�s b�lcs�it, a renesz�nsz It�li�t �s a 16.
sz�zadi N�metalf�ldet vizsg�lja, hanem Anglia, Franciaorsz�g, N�metorsz�g �s
Magyarorsz�g p�ld�j�n kereszt�l mutatja be az eur�pai t�jfelfog�sok jelenkori
soksz�n�s�g�t �s annak kult�rt�rt�neti okait. Aj�nljuk e k�nyvet minden t�jjal
foglalkoz� hallgat�, kutat�, oktat� �s gyakorl� szakember sz�m�ra. Tov�bb�
mindazoknak, akik �rnyaltabb k�pet szeretn�nek kapni a term�szetr�l, a
t�rsadalomr�l, valamint az ember ezekben j�tszott szerep�r�l alkotott eur�pai
elk�pzel�sek t�rt�net�r�l. "
"Tankonyhai gyakorlatok";"M�k Erzs�bet (szerk.)";"978 963 454 883 6";"Akad�miai
mak-tankonyhai-gyakorlatok";"https://doi.org/10.1556/9789634548836";"2023.02.08
09:49:39";"Ez a k�nyv dietetikusok eset�ben az �telk�sz�t�si technol�gia �s
kolloidika alapoz� tant�rgy�nak gyakorlati k�pz�s�hez, v�d�n�k eset�ben a csecsem�-
�s gyermekt�pl�l�s elsaj�t�t�s�hoz sz�ks�ges munkaf�zet. A tant�rgyak c�lja az
eg�szs�ges gyermek ill. ember sz�m�ra javasolt hagyom�nyos �telek korszer�
elk�sz�t�si m�djainak megismertet�se. Az alapfog�sok megtanul�sa �rdek�ben z�mmel
egyszem�lyes anyagkiszab�ssal, a hallgat� egy�nileg vagy p�rban k�sz�ti el, t�lalja
�s k�stolja az adott gyakorlat �tel�t. A gyakorlatra a k�vetkez�k�ppen kell
k�sz�lni: meg kell tanulni a f�z�sre ker�l� �telek anyagkiszab�sait, k�sz�t�si
m�djait. Ahol van, ki kell sz�molni a t�panyagtartalmakat �s megoldani az egy�b
feladatokat. "
"T�rsadalmi norm�k az eg�szs�g�gyben 1.";"Dobos Attila, Feith Helga Judit, N�methn�
Gradvohl Edina, Mar�czi Ferenc, Sztrilich Andr�s";"978 963 454 516 3";"Akad�miai
dobos-feth-gradvohl-maraczi-sztrilich--tarsadalmi-normak-az-egeszsegugyben-
1";"https://doi.org/10.1556/9789634545163";"2020.02.04 14:11:24";"Egyed�l�ll�
k�nyvet tart a kez�ben a kedves Olvas�. Az inform�ci�s t�rsadalom kor�ban, amikor a
kommunik�ci�s technol�gi�k fejl�d�s�nek k�sz�nhet�en �szrev�tlen�l feln�tt egy �j
gener�ci�, akiknek term�szetes napi sz�ks�glete az okos telefon �s a vil�gh�l�,
komoly kih�v�st jelent az inform�ci��z�nb�l �rt�kes tud�sra szert tenni. Olyan
tud�shoz jutni, amelyre val�ban �p�teni lehet, seg�t t�j�koz�dni az eg�szs�g�gyi
hivat�sra k�sz�l� hallgat�k �s m�r gyakorl� szakemberek etikai �s jogi t�mak�reiben
�s emellett ki�llja az id�k pr�b�j�t. Jelen tank�nyv ehhez ny�jt seg�t� kezet."
"T�rsadalmi norm�k az eg�szs�g�gyben 2.";"Dobos Attila, Feith Helga Judit, N�methn�
Gradvohl Edina, Mar�czi Ferenc, Sztrilich Andr�s";"978 963 454 515 6";"Akad�miai
dobos-feith-gradvohl-maraczi-sztrilich-tarsadalmi-normak-az-egeszsegugyben-
2";"https://doi.org/10.1556/9789634545156";"2020.02.04 14:11:36";"Egyed�l�ll�
k�nyvet tart a kez�ben a kedves Olvas�. Az inform�ci�s t�rsadalom kor�ban, amikor a
kommunik�ci�s technol�gi�k fejl�d�s�nek k�sz�nhet�en �szrev�tlen�l feln�tt egy �j
gener�ci�, akiknek term�szetes napi sz�ks�glete az okos telefon �s a vil�gh�l�,
komoly kih�v�st jelent az inform�ci��z�nb�l �rt�kes tud�sra szert tenni. Olyan
tud�shoz jutni, amelyre val�ban �p�teni lehet, seg�t t�j�koz�dni az eg�szs�g�gyi
hivat�sra k�sz�l� hallgat�k �s m�r gyakorl� szakemberek etikai �s jogi t�mak�reiben
�s emellett ki�llja az id�k pr�b�j�t. Jelen tank�nyv ehhez ny�jt seg�t� kezet."
"T�rsadalmi p�rbesz�d, avagy a munka�gyi kapcsolatok makroszintje";"L�szl� Gyula,
Sipos Norbert";"978 963 454 905 5";"Akad�miai
Kiad�";"2023";"Gazdas�g";"https://mersz.hu/kiadvany/1094";"https://mersz.hu/laszlo-
sipos-tarsadalmi-parbeszed-avagy-a-munkaugyi-kapcsolatok-makro-szintje";"https://
doi.org/10.1556/9789634549055";"2023.09.08 16:24:15";"A munkaad�k �s munkav�llal�k
elt�r� �rdekei k�z�tt megl�v� term�szetes konfliktus felold�sa a munkaad� er�- �s
inform�ci�s poz�ci�j�b�l ad�d�an egyenl�tlen helyzetet eredm�nyez. A feloszt�sos
rendszer saj�toss�gaib�l ad�dik az ig�ny a munkav�llal�k szervezettebb
�rdekk�pviselet�re. Meggy�z�d�s�nk, hogy az �rdek-konfliktusok felold�s�nak ha nem
is a legk�nnyebb, de legjobb megold�sa a munkaad�k �s a szakszervezetek, illetve a
korm�ny k�z�tti partners�g, egy�ttm�k�d�s. Ezt j�rjuk k�r�l a t�rsadalmi p�rbesz�d
elvein, szerepl�in �s k�l�nb�z� kapcsolati m�djain kereszt�l, bemutatva az eur�pai
modelleket �s egy r�vid hazai t�rt�netet is. "
"T�rsadalom, t�jszerkezet, identit�s Kalotaszegen";"Balogh Bal�zs, F�lemile
�gnes";"978 963 454 558 3";"Akad�miai
Kiad�";"2020";"N�prajz";"https://mersz.hu/kiadvany/687";"https://mersz.hu/balogh-
fulemile-tarsadalom-tajszerkezet-identitas-kalotaszegen";"https://doi.org/
10.1556/9789634545583";"2020.12.14 22:50:26";"T�bb mint t�z �ve v�gz�nk t�rsadalom-
n�prajzi kutat�sokat Kalotaszegen. Folytatni k�v�nt vizsg�lataink r�v�n eddig a
t�rs�g mintegy 70 telep�l�s�hez f�z benn�nket tereptapasztalat. A k�nyv Kalotaszeg
t�rsadalm�nak kapcsolatrendszer�r�l szerzett ismereteink legfontosabbnak �t�lt
t�mak�reit egys�ges gondolati rendszerbe foglalva mutatja be. A h�zasod�si k�r�k
vizsg�lata alapj�n elemezz�k a kapcsolath�l�k t�rbeli szerkezet�t, a t�ji strukt�ra
szervez�d�s�t. Kit�r�nk a vizsg�lt ter�let nem paraszti t�rsadalm�ra, nem
reform�tus vall�si csoportjaira, nem magyar etnikai k�z�ss�geire, a kalotaszegi
identit�s megl�t�re, illetve hi�ny�ra, a magyar, illetve rom�n t�rveszt�s
k�rd�seire �s a peremter�letek problematik�j�ra. Az egyes k�z�ss�gek k�z�tti
kapcsolatokat befoly�sol� t�rt�neti (k�z�pkori �s kora-�jkori) el�zm�nyek
bemutat�s�t a Kalotaszegre vonatkoz� r�g�szeti, t�rt�neti, m�v�szett�rt�neti �s
nyelv�szeti ismeretek hi�nyp�tl� �sszefoglal�s�nak sz�ntuk. V�g�l a rendk�v�l
�sszetett interetnikus kapcsolatok vizsg�lataib�l a magyarrom�n viszony
fesz�lts�geit elemezz�k az 19401944-es id�szak konfliktusainak t�kr�ben. Ez a
korszak hordozza mag�ban a legm�lyebb s�relmeket, ennek az id�szaknak az esem�nyei
napjainkig meghat�rozz�k az egyes magyar �s rom�n k�z�ss�gek egym�shoz val�
viszony�t, gazdas�gi kapcsolatait."
"T�rsas�gir�ny�t�s";"Csed� Zolt�n, Zavark� M�t�";"978 963 454 657 3";"Akad�miai
Menedzsment";"https://mersz.hu/kiadvany/831";"https://mersz.hu/tarsasagiranyitas";"
https://doi.org/10.1556/9789634546573";"2021.04.07 19:50:43";"A T�rsas�gir�ny�t�s
k�nyv c�lja, hogy ismertesse a t�rsas�gir�ny�t�s alapjait, fejl�d�s�t, �s
�rtelmez�si keretet biztos�tson jelenlegi �s leend� fels� vezet�k, d�nt�shoz�k
sz�m�ra a t�rsas�gir�ny�t�s leg�jabb megk�zel�t�seinek a mindennapi vezet�i
gyakorlatban val� alkalmaz�s�hoz. A k�nyv tartalma k�telez� tananyag a Budapesti
Corvinus Egyetem Vezet�s �s Szervez�s mesterk�pz�s�ben. Csed� Zolt�n a Budapesti
Corvinus Egyetem Vezet�s �s Szervez�s Tansz�k�nek habilit�lt egyetemi docense,
tansz�kvezet�je �s Zavark� M�t� a Budapesti Corvinus Egyetem Vezet�s �s Szervez�s
Tansz�k�nek doktorandusza, a t�rsas�gir�ny�t�s gyakorlatias megk�zel�t�s�be
integr�lt�k a strat�giai menedzsment meghat�roz� elm�leteit �s a nemzetk�zi
szakirodalom legkorszer�bb �sszef�gg�seit. A szerz�k kutat�si, oktat�si �s saj�t
vezet�i tapasztalataik alapj�n a t�rsas�gir�ny�t�s legnagyobb kih�v�s�nak a
folyamatos �s gyors v�ltoz�sok kezel�s�t tartj�k, ami a t�rsas�gir�ny�t�si
feladatok dinamikus ell�t�s�t teszi sz�ks�gess�, els�dlegesen olyan
kulcster�leteken, mint az innov�ci�, a szervezeti v�ltoz�sok �s a szervezetk�zi
h�l�zatok ir�ny�t�sa. A szerz�k a tud�s�tad�s legkorszer�bb eszk�zt�r�t
felhaszn�lva k�nyv�k meg�r�s�val p�rhuzamosan interakt�v, digit�lis tananyagokat is
fejlesztettek, amelyek sz�mos gyakorl� feladatot, anim�ci�t �s filmet tartalmaznak.
"
"Technol�giajog - Robotjog - Cyberjog";"Klein Tam�s, T�th Andr�s (szerk.)";"978 963
295 829 3";"Wolters Kluwer
Kft.";"2019";"Jogtudom�ny";"https://mersz.hu/kiadvany/508";"https://mersz.hu/klein-
toth-technologiajog-robotjog-cyberjog";"https://doi.org/
10.55413/9789632958293";"2019.10.15 23:03:17";"Jelen k�tet magyar nyelven az els�,
amely �tfog� jelleggel k�v�nja bemutatni digit�lis korunk j�v�be mutat� jogi
vonatkoz�sait. A k�nyvnek meg kellett k�zdenie azzal a neh�zs�ggel, hogy a t�m�nak
�jszer�s�ge �s kiforratlans�ga ok�n egyel�re m�g nincsen egy egys�gesen elfogadott
t�rgyal�si m�dja. A k�tet a jelen digit�lis kor h�rom j�v�be mutat� jelens�g�nek
jogi vonatkoz�sai bemutat�s�ra v�llalkozik, mint a modern technol�gi�k, a cybert�r
�s a robotok. T�g �rtelemben technol�gia alatt �rt�nk minden anyagi �s nem anyagi
eszk�zt, amely ment�lis vagy fizikai er�fesz�t�s r�v�n az�rt �llt el�, hogy azzal
val�s probl�m�kat oldjunk meg. Jelen k�tet a technol�gi�k legfontosabb jellemz�it
�rint� szab�lyoz�si k�rd�seket t�rgyalja, mint amilyen az adatalap�s�g �s a
platformk�pz�s, valamint az ezzel j�r� sz�k keresztmetszeti probl�m�k, az �llam az
�llamban jelens�g. Ebb�l fakad�an vizsg�ljuk a sz�ken vett technol�giai jog alatt a
platform alap� gazdas�g szab�lyoz�si vonatkoz�sait, tov�bb� az adatv�delem �s a
versenyjog legfontosabb technol�gi�kkal szembeni elv�r�sait. A versenyjog
kiemel�s�t az indokolja, hogy ez volt az els� olyan jogter�let, amely a
technol�gi�k jelentette kih�v�sokra �rdemben tudott reag�lni �s ma is �len j�r a
szab�lyoz�ssal m�g le nem fedett leg�jabb probl�m�k piaci kezel�se ter�n (ld. pl.
algoritmusok). Ebben a fejezetben olyan jelent�s EU-s szab�lyoz�sok �s szab�lyoz�si
javaslatok ker�lnek bemutat�sra, mint az online ter�leti korl�toz�sokr�l, �s az
online tartalom-el�fizet�sek hordozhat�s�g�r�l sz�l� EU rendeletek vagy a B2B
online platform �tl�that�s�gi �s tisztess�gess�gi, illetve fogyaszt�v�delmi
szab�lyok online platformok vonatkoz�s�ban hat�konyabb v�grehajt�s�ra ir�nyul�
rendeletjavaslatok. A cyberjog alatt az internet, mint t�r szabads�g�val,
biztons�g�val kapcsolatos szab�lyoz�si k�rd�seket �rtj�k, �gy az internetes
kommunik�ci� szabads�ga mellett, az internetes b�ncselekm�nyek tilalm�t, valamint a
h�l�zati �s inform�ci�s rendszerek biztons�g�nak elfogadhat� szinten tart�s�ra
ir�nyul� szab�lyokat mutatja be a k�nyv. A robotjog az �nfejleszt� (mesters�ges
intelligenci�n alapul�) technol�gi�kra vonatkoz� szab�lyoz�si elv�r�sokat foglalja
mag�ba, mik�nt erre Asimov t�rv�nyei is utalnak. A robotjog technol�gi�kt�l val�
elk�l�n�lt bemutat�s�t egyel�re m�g a t�ma hipotetikuss�ga indokolja. Ennek oka,
hogy jelenleg m�g a legfejlettebb auton�m robotok sem k�pesek mor�lis d�nt�sekre,
�gy val�j�ban helyesebb robotetik�r�l �s nem robotjogr�l besz�lni, amely a
robotokkal kapcsolatos jogi elv�r�sokat a robotok tervez�ire, gy�rt�ira �s
felhaszn�l�ira adapt�lja. Ugyanakkor sz�ks�gszer� a technol�gi�t, �gy a
robottechnol�giai fejleszt�seket is (jogi) kontroll alatt tartani."
"Technology in English teaching";"Imre Fekete";"978 963 454 870 6";"Akad�miai
fekete-technology-in-english-teaching";"https://doi.org/
10.1556/9789634548706";"2023.01.17 16:41:14";
"Teleios logos";"Farkas Zolt�n";"978 963 454 454 8";"Akad�miai
Kiad�";"2020";"�kortudom�ny";"https://mersz.hu/kiadvany/693";"https://mersz.hu/
teleios-logos";"";"2020.03.30 02:09:25";"Eusebiust csak kevesen olvast�k �s
olvass�k �nmag��rt: a m�veiben tal�lhat� adatok fontosabbak, mint maguk a m�vek.
Magyar�zhatja ezt adatgazdags�ga egyfel�l, st�lusa, amely olyan, amilyen, m�sfel�l.
Nincsen persze itt sz� arr�l, hogy Eusebius mell�z�tt gondolkod� vagy remek�r�
volna, hiszen nem az. Fennmaradt azonban az �letm� java, el�g sok ahhoz, hogy
megismerhet� legyen bel�le Eusebius gondolkod�sm�dja. Ez pedig nem kev�s; en�lk�l
ugyanis tal�lt t�rgy csak az �kori sz�veg: papiroson bet�, �gy viszont m�lt, ami
van is m�r, de nincs is."
"Teller";"Hargittai Istv�n";"978 963 454 443 2";"Akad�miai
mersz.hu/hargittai-teller";"https://doi.org/10.1556/9789634544432";"2020.08.19
17:53:11";"Teller Ed�t legt�bben ""a hidrog�nbomba atyja""-k�nt ismerik, neve ma is
sokakban kelt sz�ls�s�ges �rzelmeket. Vannak, akik sz�m�ra Teller volt a
hidegh�bor� h�se, m�sok viszont az �rd�gi rossz szellem megtestes�t�j�nek tekintik.
A val�s�gos Teller valahol a k�t sz�ls�s�g k�z�tt tal�lhat�. Hargittai Istv�n
el��t�letekt�l mentes, kiegyens�lyozott k�pet rajzol Tellerr�l, a sokoldal� �s
gyakran titokzatos tud�sr�l, a 20. sz�zad viharos t�rt�n�seivel a h�tt�rben,
amelyek n�lk�l nem lehetne meg�rteni Teller cselekedeteit �s motiv�ci�it.
Mindek�zben sok kor�bbi t�ved�st, f�lre�rt�st �s f�lremagyar�z�st is helyesb�t.
Munk�j�ban sok olyan forr�sra t�maszkodik, amelyek eddig ismeretlenek voltak, �s
amelyeket magyar, n�met �s amerikai lev�lt�ri anyagokb�l t�rt fel. Ezt eg�sz�tik ki
azok az interj�k, amelyeket olyan, a Teller-�letm� szempontj�b�l kiemelked�en
fontos szem�lyis�gekkel k�sz�tett, mint Richard Garwin, Freeman Dyson, George A.
Keyworth �s Wendy Teller. A k�nyv �ttekinti Teller �let�nek legfontosabb
vonatkoz�sait. Ezek k�z�tt hangs�lyos szerepet kapnak a zsid� magyar gy�kerek, a
k�nyszer� emigr�ci�, a kimagasl� tudom�nyos felfedez�sek �s az Egyes�lt �llamok
v�delm�vel val� teljes azonosul�s. A k�nyv r�szletesen t�rgyalja Teller
tev�kenys�g�t a hidrog�nbomba kifejleszt�s�ben, k�ny�rtelen machiavellizmus�t,
amellyel c�ljai fel� t�rt, elsz�nts�g�t az USA m�sodik fegyverfejleszt�si
laborat�rium�nak megteremt�s�ben, valamint Robert Oppenheimer biztons�gi
meghallgat�sa sor�n tett tan�vallom�s�t, amelynek k�vetkezt�ben tud�st�rsai hossz�
�vtizedekre kik�z�s�tett�k. Tellert a 20. sz�zad egyik legnagyobb fizikusa, Enrico
Fermi �gy jellemezte: ""olyan monom�ni�s, akinek egyszerre sok m�ni�ja van"".
Teller egyebek k�z�tt cs�k�ny�sen ellenezte a k�s�rleti atomrobbant�sok betilt�s�t,
�s g�tl�stalanul propag�lta a Strat�giai V�delmi Kezdem�nyez�st. Ugyanakkor a
hidegh�bor� idej�n tan�s�tott elsz�nt harca val�sz�n�leg el�seg�tette a Szovjetuni�
felboml�s�t �s a szabad vil�g gy�zelm�t ebben a vil�gm�ret� k�zdelemben. V�g�l is,
ki volt az igazi Teller? A mindenre elsz�nt harcos, aki f�szerepet j�tszott a
hidrog�nbomba kifejleszt�s�ben, aki t�nkretette Robert Oppenheimert, �s aki r�vette
az amerikai korm�nyzatot, hogy doll�rmilli�rdokat �lj�n bele a kivihetetlen
""csillagh�bor�s tervekbe""? Vagy az odaad� f�rj, a h�s�ges bar�t, a hazafi �s a
szinte korl�tlan fant�zi�j�, eredeti gondolkod�s�, term�keny tud�s? Ez a k�nyv
minden kor�bbi pr�b�lkoz�sn�l alaposabban �s sikeresebben mutatja be e k�l�nlegesen
bonyolult tud�s-politikus v�gtelen�l ellentmond�sos term�szet�t minden hib�j�val,
t�ved�s�vel �s egyben minden ragyog�s�val �s a halad�st el�seg�t� tev�kenys�g�vel
egy�tt. Hargittai Istv�n akad�mikus, kutat�professzor k�miai t�rgy� k�nyvei mellett
az elm�lt �vtized olyan elismert m�veinek szerz�je, mint a magyarul is megjelent
Doktor DNS. �szinte besz�lget�sek James D. Watsonnal, Az �t vil�gform�l� marslak�,
K�pes szimmetria (Hargittai Magdoln�val), �t Stockholmba. Tud�sok �s Nobel-d�jak,
�leteink. Egy tudom�nyos kutat� tal�lkoz�sa a 20. sz�zaddal, Szimmetri�k a
felfedez�sben (Hargittai Magdoln�val)."
"Tengerek tengelye";"R�k�czi Istv�n";"978 963 454 770 9";"Akad�miai
rakoczi-tengerek-tengelye";"https://doi.org/10.1556/9789634547709";"2022.01.21
16:25:07";"A t�rt�nelem olyan, mint a bifsztek s�lt krumplival, ak�rhol k�ri az
ember, minden�tt ugyanolyan az �ze �rja egy hely�tt az argentin �r�, Julio
Cort�zar. Afrika, majd m�g ink�bb az �j Vil�g felfedez�s�nek �s gyarmatos�t�s�nak
t�rt�nete eset�ben sincs ez m�sk�pp. A t�nyek, t�zisek k�zhelyekk� r�gz�ltek az
id�k folyam�n, a 16-17. sz�zadi ib�r gyarmatos�t�s egyedi von�sai, �zei
egybemos�dtak, az Eur�pa-centrikus l�t�sm�d pedig a konkviszt�dor k�p�t tolta
el�t�rbe. Ilyen helyzetben, v�li a szerz�, aki az ELTE Portrug�l Tansz�k�nek kutat�
professzora �s az Eur�pai Expanzi� Program alap�t� vezet�je, egy n�pszer� form�ban
meg�rt m� is alkalmas lehet bizonyos t�vk�pzetek eloszlat�s�ra, ha a t�nyeket m�s
megvil�g�t�sban t�rgyalja, ha az olvas�k ismereteit b�v�ti, �rnyaltabb� teszi,
k�rd�seket fogalmaz meg, �s v�laszokat keres r�juk. Mi a felfedez�s, a
gyarmatos�t�s, a terjeszked�s fogalma �s tartalma, mi hat�rozza meg jelleg�t? Mikor
kezd�d�tt az a folyamat, amely 1492-ben Amerika felfedez�s�vel �rte el tet�pontj�t,
�s milyen k�vetkezm�nyeket hozott mag�val? Mi�rt kapott kosarat a zseni�lis
intu�ci�val haj�z� Kolumbusz a lisszaboni udvart�l? Mi�rt ker�lt Braz�lia portug�l
k�zre? Milyen folyamatokat ind�tottak el a korai it�liai v�llalkoz�sok, �s milyen
esem�nyeknek teremtettek ezzel keretet j�val k�s�bb szerte Eur�p�ban? Ezekre �s
sz�mos m�s k�rd�sre k�n�l �jfajta v�laszt ez a k�nyv, amely egy politikat�rt�neti
esem�nyt, az 1494-es tordesillasi szerz�d�t �ll�totta a k�z�ppontj�ba. Azt az
egyezm�nyt, amely els�k�nt r�gz�tette k�t terjeszked� vil�ghatalom �rdekszf�r�j�nak
a hat�rait, �s osztotta a F�ldet egy spanyol �s egy portug�l f�ltek�re. Am�gy pedig
arr�l is sz�l a k�nyv, hogy a bifsztek �ze s�lt krumplival itt �s ott m�s �s m�s.
Vagyishogy az egykori Hispania Christ�n�b�l egyediv� v�lt Portug�lia �s Kaszt�lia
sz�ks�gszer�en j�rt be k�l�nb�z� utakat a felfedez�-gyarmatos�t� Eur�pa el��rsek�nt
a vil�gtengereken."
"Te�ri�k st�lusai";"H�vizi Ott�";"978 963 454 651 1";"Akad�miai
Kiad�";"2021";"Filoz�fia";"https://mersz.hu/kiadvany/842";"https://mersz.hu/hevizi-
teoriak-stilusai";"https://doi.org/10.1556/9789634546511";"2021.08.24 08:34:57";"A
m�lt sz�zad radik�lisan kib�v�tette a st�lusok �si fogalm�t. A 20. sz�zad elej�n a
st�lus az addigi artisztikum- �s retorika-k�zpont�s�gon t�l m�r eszmei (ideol�giai)
von�sokat is mag�ra vett. K�s�bb megjelentek, a sz�zad derek�t�l pedig
megszaporodtak az intellektu�lis st�lusok mind a hum�n- �s a
term�szettudom�nyokban, mind a filoz�fi�ban. Az ezredfordul�hoz k�zeledve pedig
felt�ntek az �gynevezett metast�lusok is. A st�lus fogalma ma m�r rendszerek l�tens
j�t�kter�t jel�li az eszt�tik��t �s az ontol�gi��t, az ismeretelm�let�t �s az
egzisztenciafiloz�fi��t, mindezt radik�lis pluralit�ssal (James, Rorty), olykor
k�t�rtelm�en. Hiszen ha az �si �r�vessz�, a stylus k�p�t, amelynek �les hegye
karcolt, spatulav�ge viszont t�r�lt, metaforikusan visszaford�tjuk a st�lus fogalom
mai haszn�lat�ra, mindkett�r�l elmondhat� a k�l�n�s k�t�rtelm�s�g: eleje l�tez�s,
v�ge jelent�s, eleje �rz�k, v�ge �rtelem, eleje egyedi, v�ge �ltal�nos, eleje
saj�tos, v�ge k�l�n�s, eleje jelenbeli, v�ge t�rt�neti. Ma a st�lusok fogalmi
hat�rai, eleje �s v�ge k�zt nincs biztos fog�s, megragadhat� k�zvet�t�s.
Nyilv�nval�, hogy �tgondol�sukhoz �j elm�leti keret sz�ks�ges. Erre a k�nyv a
karakterst�lusok, mint�zatst�lusok �s ellenpontst�lusok (metast�lusok) fogalm�nak
bevezet�s�vel tesz javaslatot. Azt mutatja be, hogy rendszer�k j�t�ktere egy�tt
fejez ki jelleget, k�szletet �s v�laszt�st imm�r a te�ri�k vil�g�ban is."
"Terek, helyek, r�gi�k";"Nemes Nagy J�zsef";"978 963 059 864 4";"Akad�miai
tudom�nyok";"https://mersz.hu/kiadvany/194";"https://mersz.hu/nemes-nagy-terek-
helyek-regiok";"https://doi.org/10.1556/9789630598644";"2017.03.16 11:13:17";"A
Tisztelt Olvas� minden bizonnyal a hazai region�lis tudom�ny egyik �j alapm�v�t
tartja a kez�ben. Ez a k�nyv remek v�ltozatoss�ggal, p�ld�k sokas�g�val mutatja be
a t�rsadalmi t�rbelis�g region�lis tudom�nyi szeml�let�nek, fogalmainak,
m�dszereinek rendszer�t. A szerz� eredm�nyei izgalmasak, b�s�ggel szolg�lnak
�jdons�gokkal. J� sz�vvel aj�nlom ezt a k�nyvet a ter�leti k�rd�sek ir�nt �rdekl�d�
sz�les szakmai k�r figyelm�be. M�sz�ros Rezs�, a Szegedi Tudom�nyegyetem
professzora, az MTA rendes tagja Mindennapjainkat egyszerre �lj�k konkr�t, fizikai
t�rben, �s m�s, ehhez szorosan kapcsol�d� (emberi, t�rsadalmi, gazdas�gi stb.)
viszonyok k�z�tt. A region�lis tudom�ny �s azon bel�l a t�rbelis�g aspektus�nak
kutat�sa �s meg�rt�se egyre nagyobb jelent�s�ggel b�r. Ebben a k�nyvben Nemes Nagy
J�zsef, aki a t�mak�r elismert oktat�ja �s kutat�ja, kiv�l�an rendszerezve, az
alapokra, az �jdons�gokra �s a gyakorlati alkalmaz�sokra egyar�nt hangs�lyt
fektetve ismerteti mindazt, amit a region�lis tudom�nyr�l napjainkban sz�les k�rben
tudni kell. Vicsek Tam�s, az E�tv�s Lor�nd Tudom�nyegyetem professzora, az MTA
rendes tagja "
"T�rinformatikai gyakorlatok";"Varga �gnes";"978 963 454 173 8";"Akad�miai
tudom�nyok";"https://mersz.hu/kiadvany/408";"https://mersz.hu/varga-
terinformatikai-gyakorlatok";"https://doi.org/10.1556/9789634541738";"2018.12.06
23:59:36";"A Budapesti Corvinus Egyetem Gazdas�gf�ldrajz, Geo�kon�mia �s
Fenntarthat� Fejl�d�s Int�zete (�s jogel�djei k�z�l a Gazdas�gf�ldrajz Tansz�k) m�r
2010 �ta meghirdeti k�l�nb�z� jelleg� t�rinformatikai kurzusait. A kurzusok
gyakorlati oldal�nak er�s�t�se �s a hallgat�k t�rinformatikai j�rtass�g�nak
megalapoz�sa �rdek�ben 2011-ben az akkori Gazdas�gf�ldrajz Tansz�k sikeresen
beruh�zott az ESRI (Environmental Systems Research Institute) c�g �ltal
forgalmazott ArcGIS for Desktop term�kcsal�dj�b�l az ArcInfo 10.0-�s szoftverre,
amelyen az�ta is folyik az oktat�s. A kezdeti bevezet� v�laszthat� kurzusok nagy
n�pszer�s�gre tettek szert a hallgat�k k�r�ben, �s t�bb szakon is felfedezt�k a
t�rinformatika hasznoss�g�t saj�t szakter�let�k eset�n, �gy egyre t�bb k�pz�s
operat�v tanterv�be ker�lt be k�telez� vagy v�laszthat� tant�rgyk�nt. Jelen jegyzet
els�sorban ezen kurzusok hallgat�inak szolg�l az �rai ismeretek feleleven�t�s�hez
�s begyakorl�s�hoz seg�ts�g�l, de hasznos ismereteket ny�jt a t�ma ir�nt �rdekl�d�,
az ArcMap alapjaival ismerked� m�s felhaszn�l�k sz�m�ra is."
"Term�k�lm�ny";"Izs� Lajos, Becker Gy�rgy (szerk.)";"978 963 059 779 1";"Akad�miai
Marketing";"https://mersz.hu/kiadvany/155";"https://mersz.hu/izso-becker-
termekelmeny";"https://doi.org/10.1556/9789630597791";"2016.11.01 11:26:37";"A
k�zgazd�szok a legut�bbi id�kig a r�ci�ra tettek fel mindent, s nem sok helyet
hagytak az �rzelmeknek, �lm�nyeknek, hangulatoknak. A marketingszakembereknek nem
�jdons�g, hogy a fogyaszt� a k�zzelfoghat� javakat is f�k�nt az �lm�nyek�rt keresi,
amint azt az Izs� Lajos �s Becker Gy�rgy �ltal szerkesztett, lebilincsel�en �rdekes
k�nyv sz�mtalan ""�t�s"" p�ld�val igazolja �s elemzi. Nomen est omen! A szerz�k
maguk is �lm�nybe csomagolva ny�jtj�k �t Term�k�lm�ny c�m� k�nyv�ket. Izgalmas
esettanulm�nyaikat - a Melba csokol�d�t�l az Oakley napszem�vegig - nemcsak a
marketingesek forgathatj�k haszonnal. H�mori Bal�zs egyetemi tan�r Budapesti
Corvinus Egyetem A Term�k�lm�ny k�l�nleges term�k�lm�nyt ny�jt minden olvas�nak,
dolgozzon ak�r a marketing, a design, a kommunik�ci� vagy a kutat�s ter�let�n,
avagy legyen a k�nyv k�v�ncsian �rdekl�d� olvas�ja. Seg�ts�g�vel saj�t
term�k�lm�nyeinkre is r�csod�lkozhatunk: mi�rt es�nk hasra a Starbucks m�regdr�ga
k�v�j�t�l, mi�rt lelkesed�nk annyira egy bizonyos szign�val ell�tott b�rt�sk��rt �s
fizet�nk �rte er�nk�n fel�l? Az alapvet�en pszichol�giai ind�ttat�s� k�nyv azonnal
apr�p�nzre v�ltja a tudom�nyos ismereteket: bevezet minket a mindennapjainkat
k�r�lvev� t�rgyak, szolg�ltat�sok, m�rk�k megk�v�n�s�nak, megszerz�s�nek �s
megtart�s�nak l�lektani, t�rgytervez�si �s marketing vonatkoz�saiba egyar�nt.
Hoffmann M�rta strat�giai fejleszt�si igazgat� Hoffmann Research International"
"Termel�s- �s szolg�ltat�smenedzsment";"V�r�s J�zsef";"978 963 454 216
2";"Akad�miai
voros-termeles-es-szolgaltatasmenedzsment";"https://doi.org/
10.1556/9789634542162";"2018.03.28 14:18:05";"A termel�si strat�gia �s az ell�t�si
l�nc napi m�k�d�s�nek optimaliz�l�sa alapvet�en befoly�solja a v�llalat
nyeres�gess�g�t. Mindkett� olyan feladatot jelent, mely a r�gi�ban a legt�bb helyen
gyerekcip�ben j�r. A k�nyv abban seg�ti a mai termel�sir�ny�t�s�rt felel�s
gener�ci�t, hogy versenyel�nnyel j�r� tud�st szerezzen. Dr. Cs�nyi S�ndor, az OTP
Bank eln�k-vez�rigazgat�ja Egy termel� vagy szolg�ltat� rendszer sikeres
m�k�d�s�hez n�lk�l�zhetetlen a term�kel��ll�t�s �s szolg�ltat�sny�jt�s rendszer�nek
ismerete. Olyan magyar nyelv� szakk�nyv, amely �tfog�an, a ter�let ismeret�hez
n�lk�l�zhetetlen kvantitat�v alapokkal is t�rgyaln� a t�mak�rt, ez id�ig nem �llt
az olvas�k rendelkez�s�re. V�r�s J�zsef k�nyve most e hi�nyt p�tolja. Dr. Koltai
Tam�s egyetemi tan�r, Budapesti M�szaki �s Gazdas�gtudom�nyi Egyetem, Menedzsment
�s V�llalatgazdas�gtan Tansz�k Jelen kiad�s a 2010-ben megjelent m� �tdolgoz�sa. "
"Termel�s- �s szolg�ltat�smenedzsment (r�gi)";"V�r�s J�zsef";"978 963 454 018
Menedzsment";"https://mersz.hu/kiadvany/221";"https://mersz.hu/voros-termeles-es-
szolgaltatasmenedzsment-regi";"https://doi.org/10.1556/9789634540182";"2017.12.20
11:19:00";"A termel�si strat�gia �s az ell�t�si l�nc napi m�k�d�s�nek
optimaliz�l�sa alapvet�en befoly�solja a v�llalat nyeres�gess�g�t. Mindkett� olyan
feladatot jelent, mely a r�gi�ban a legt�bb helyen gyerekcip�ben j�r. A k�nyv abban
seg�ti a mai termel�sir�ny�t�s�rt felel�s gener�ci�t, hogy versenyel�nnyel j�r�
tud�st szerezzen. Dr. Cs�nyi S�ndor, az OTP Bank eln�k-vez�rigazgat�ja Egy
termel� vagy szolg�ltat� rendszer sikeres m�k�d�s�hez n�lk�l�zhetetlen a term�k-
el��ll�t�s �s szolg�ltat�sny�jt�s rendszer�nek ismerete. Olyan magyar nyelv�
szakk�nyv, amely �tfog�an, a ter�let ismeret�hez n�lk�l�zhetetlen kvantitat�v
alapokkal is t�rgyaln� a t�mak�rt, ez id�ig nem �llt az olvas�k rendelkez�s�re.
V�r�s J�zsef k�nyve most e hi�nyt p�tolja. Dr. Koltai Tam�s egyetemi tan�r,
Budapesti M�szaki �s Gazdas�gtudom�nyi Egyetem, Menedzsment �s V�llalatgazdas�gtan
Tansz�k"
"Termel�s, szolg�ltat�s, logisztika";"Demeter Krisztina (szerk.)";"978 963 295 608
4";"Wolters Kluwer
Kft.";"2016";"Gazdas�g";"https://mersz.hu/kiadvany/88";"https://mersz.hu/demeter-
termeles-szolgaltatas-logisztika";"https://doi.org/
10.55413/9789632956084";"2016.11.10 13:23:35";"A Budapesti Corvinus Egyetem
Logisztika �s Ell�t�si L�nc Menedzsment Tansz�k�nek k�nyv�t aj�nljuk, egy olyan
k�nyvet, amely az oktat�sban, gyakorlatban, kutat�sban felhalmozott mintegy k�t
�vtizedes kollekt�v tud�sanyagra �p�t. A �Termel�s, szolg�ltat�s, logisztika� a
felsorolt ter�letek strat�giai vonulataira helyezi a hangs�lyt, strat�giai
d�nt�seket, magyar�zatokat, �sszef�gg�seket felsorakoztatva azzal a c�llal, hogy az
Olvas�k d�nt�seiket tudatosan �s k�r�ltekint�en tudj�k meghozni. K�l�n figyelmet
szentel a h�l�zatos gazdas�gnak, a globaliz�ci�nak, a szolg�ltat�sok rendk�v�li
meger�s�d�s�nek, vagy a fenntarthat�s�g k�rd�seinek �s k�vetkezm�nyeinek. A j�l
struktur�lt elm�leti kereteket, fogalmakat, �sszef�gg�seket sz�mos gyakorlati
p�ld�val t�masztja al�, �gy azokat �rthet�v� teszi az elm�lett�l t�volabb
elhelyezked� Olvas�k sz�m�ra is."
"Term�szeti vesz�lyek";"Mez�si G�bor";"978 963 454 625 2";"Akad�miai
Kiad�";"2021";"F�ldrajz,
K�rnyezettudom�ny";"https://mersz.hu/kiadvany/818";"https://mersz.hu/mezosi-
termeszeti-veszelyek";"https://doi.org/10.1556/9789634546252";"2021.05.04
08:57:07";"A k�nyv az egyre nagyobb t�rsadalmi �s gazdas�gi k�rokat okoz�
geofizikai, meteorol�giai, hidrol�giai �s biol�giai jelleg� term�szeti vesz�lyekkel
foglalkozik. Ezeknek a vesz�lyeknek a kialakul�s�t, valamint az �l� �s �lettelen
k�rnyezetben kiv�ltott hat�sukat mutatj�k be az egyes fejezetek. Az �ssze�ll�t�s
szintetiz�lja a term�szet- �s t�rsadalomf�ldrajzi megk�zel�t�st, �s felt�rja a
k�ros hat�sok m�rs�kl�s�nek lehet�s�geit, tov�bb� a glob�lis jelens�gek mellett
azokra a folyamatokra �sszpontos�tja a figyelmet, amelyek Eur�p�ban �s Nyugat-
�zsi�ban a legjellemz�bbek. A szerz� amellett �rvel, hogy megfelel� ismeretekkel �s
felk�sz�lts�ggel a term�szeti vesz�lyek szerte�gaz�, kl�mav�ltoz�ssal �sszefon�d�
hat�sai cs�kkenthet�k. M�v�ben b�s�gesen t�mogatja digit�lisan el�rhet� szakmai
inform�ci�kkal az olvas�t, hogy ezzel is seg�tse a term�szeti vesz�lyek
felismer�s�t �s kezel�s�t. A k�tet j�l haszn�lhat� a t�m�val foglalkoz� hallgat�k,
oktat�k, szakemberek, �rdekl�d�k �s a d�nt�sel�k�sz�t�sben �rdekeltek sz�m�ra."
"Termodinamika";"K�rnyey Tam�s";"978 963 454 570 5";"Akad�miai
Kiad�";"2020";"K�mia";"https://mersz.hu/kiadvany/125";"https://mersz.hu/kornyey-
termodinamika";"https://doi.org/10.1556/9789634545705";"2020.06.24 11:54:55";
"Ter�leti politika";"Rechnitzer J�nos, Smah� Melinda";"978 963 059 829
3";"Akad�miai Kiad�";"2016";"Gazdas�g, Region�lis
tudom�nyok";"https://mersz.hu/kiadvany/156";"https://mersz.hu/rechnitzer-smaho-
teruleti-politika";"https://doi.org/10.1556/9789630598293";"2016.11.05 18:38:52";"A
ter�leti politika mint az egyik �j k�zpolitika arra hivatott, hogy �llami �s
k�l�nf�le k�z�ss�gi szintekr�l megold�sokat aj�nljon a ter�leti er�forr�sok
legkedvez�bb hasznos�t�s�ra s egyben a k�l�nbs�gek m�rs�kl�s�re. A m� komplexen
vizsg�lja a ter�leti folyamatokba val� beavatkoz�sok elm�leti �s gyakorlati
rendszereit. Szakszer� �s alapos eligaz�t�st ny�jt a (leend�) szakembereknek a
t�rbeli gazdas�gi �s t�rsadalmi folyamatok meg�rt�s�hez �s befoly�sol�s�hoz, de
nagy haszonnal forgathatj�k azok a laikusok is, akik a ter�leti adotts�gok,
er�forr�sok alak�t�s�ban valamilyen m�don szerepet v�llalnak. Glatz Ferenc az MTA
volt eln�ke Haz�nkban, de Eur�pa m�s orsz�gaiban is, egyre n�vekednek a ter�leti-
t�rsadalmi k�l�nbs�gek - nem kev�s fesz�lts�get keltve. E k�l�nbs�gek m�rs�kl�se az
Eur�pai Uni� �s az egyes tagorsz�gok r�sz�r�l kiemelten fontos c�lkit�z�s. A
jelent�s k�z�ss�gi r�ford�t�sok eredm�nye azonban szer�ny, mert a szakpolitika
ritk�n ismeri azoknak a t�rfolyamatoknak az �j t�pus� t�rv�nyszer�s�geit, melyekbe
beavatkozik, �s a tudom�nyos alapkutat�s sem gyakran jut el az eredm�nyek
alkalmazhat�v� t�tel�hez. E hi�nyp�tl� m� kiv�l� kombin�ci�ja a t�rfolyamatok
alapos felt�r�s�nak �s a fejleszt�si politika meg�j�t�s�nak. Enyedi Gy�rgy az MTA
rendes tagja"
"Ter�leti statisztika";"Dusek Tam�s, Kotosz Bal�zs";"978 963 454 001 4";"Akad�miai
tudom�nyok";"https://mersz.hu/kiadvany/238";"https://mersz.hu/dusek-kotosz-
teruleti-statisztika";"https://doi.org/10.1556/9789634540014";"2017.12.20
11:19:15";"A statisztik�ban tal�n az a legszebb, hogy �ltal�nos, szinte mindenre
kiterjed. A tudom�ny, a k�znapi �let, de m�g egyes m�v�szeti �gak is nap mint nap
tal�lkoznak a statisztik�val, mer�tenek bel�le, �s folyamatosan gazdag�tj�k azt.
Mi�rt lenne ez m�sk�pp a ter�leti tudom�nyokkal, �s a mindennapjainkat ugyancsak
�tsz�v� ter�leti �sszef�gg�sekkel? Ennek a k�t tudom�ny�gnak a tal�lkoz�sa szinte
term�szetes, m�gis k�l�n�s. A klasszikus statisztik�n feln�tt kutat�k sz�m�ra a
k�z�s gy�kerek, elvek �s m�dszerek speci�lis alkalmaz�sain t�l egy sor, a ter�leti
dimenzi�b�l ad�d� �rdekes, olykor meglep� m�dszer, mutat�sz�m, elemz�s tal�lhat� a
k�nyvben. A k�t fiatal, kiv�l�an felk�sz�lt �s elk�telezett kutat� olyan
m�dszertani szakk�nyvet ad az olvas�k kez�be, ami alapos, pontos, m�gsem v�sz el a
felesleges r�szletekben, �gy a statisztika �s a ter�leti tudom�nyok alapjait ismer�
szakemberek sz�m�ra egyar�nt j�l �rthet� �s aj�nlhat�. B�r a k�nyv m�dszertani
orient�ci�j�, meg kell eml�teni p�ld�it, melyek soksz�n�s�g�kkel j�l szeml�ltetik a
statisztika eml�tett �tfog� jelleg�t �s a k�t tudom�ny�g gy�m�lcs�z� tal�lkoz�s�t.
Hunyadi L�szl�, professor emeritus Budapesti Corvinus Egyetem A region�lis tudom�ny
egyik jellegmeghat�roz� von�sa saj�tos ter�leti elemz�si m�dszerek kidolgoz�sa �s
haszn�lata az empirikus elemz�sekben. Ezen bel�l is kiemelt szerep� a ter�leti
statisztikai eszk�zt�r. A k�t fiatal, de m�r jelent�s tudom�nyos teljes�tm�nyt
felmutat� szerz� k�tete ebben a tartalmi elemben teszi m�g teljesebb� a diszcipl�na
hazai szakirodalm�t. Er�ss�ge a k�tetnek a m�dszertani tartalmon t�l a sok hely�tt
megjelen�, �rdemi t�relm�leti megalapozotts�g is, �s kiemelt �rt�ke a sok �rdekes
�bra, oszt�lyoz� modell. Az �j m�dszereket, k�zel�t�seket is bemutat� k�tet sz�les
t�rsadalomkutat�i k�rben �s a szakter�leti egyetemi k�pz�sek fels� l�pcs�fokain
haszonnal k�zbeveend�, fontos �r�s. Nemes Nagy J�zsef, egyetemi tan�r, E�tv�s
Lor�nd Tudom�nyegyetem"
"Tervez�s";"Jelen Tibor, M�sz�ros Tam�s";"978 963 454 219 3";"Akad�miai
Kiad�";"2018";"Gazdas�g";"https://mersz.hu/kiadvany/333";"https://mersz.hu/jelen-
meszaros-tervezes";"https://doi.org/10.1556/9789634542193";"2018.06.12
23:12:27";"Tervezni sz�ks�ges, ezt �ltal�ban elismeri mindenki. De tudjuk-e, hogy
pontosan mir�l is besz�l�nk? Ez a k�nyv ezt a k�rd�st szeretn� megv�laszolni. Ennek
kapcs�n a tank�nyv c�lja, hogy bemutassa a v�llalati tervez�s elemi �sszef�gg�seit,
egyr�szt elm�letben, m�sr�szt kitekintve a gyakorlatra is. Ennek megfelel�en
�ttekinti a v�llalatok tervez�si folyamatait, illetve a folyamatok megszervez�s�vel
egy�tt j�r� feladatokat. Bemutatja a leggyakrabban haszn�lt tervt�pusokat, ezek
k�z�l kett�t: a strat�giai, illetve az �zleti tervet fejtj�k ki r�szletesen. A
strat�giai tervet el��ll�t� tervez�si folyamat m�dszertani l�p�sei ut�n a tank�nyv
egyes fejezetei l�p�sr�l l�p�sre vezetnek v�gig, hogyan alakul ki az egys�ges
v�llalati tervez�si rendszer (strat�giai, taktikai �s operat�v tervek rendszere),
hogyan biztos�that� a tervez�si tev�kenys�g informatikai h�ttere (integr�lt
v�llalatir�ny�t�si rendszerek alkalmaz�s�val). Az �zleti tervez�si folyamatok sor�n
elhelyezi a tev�kenys�get a v�llalati tervez�s rendszer�ben: egyr�szt a teljes
tervez�si folyamat elemi r�sztev�kenys�gek�nt, m�sr�szt �n�ll� fogalomk�nt. A k�nyv
az egyetemi alapk�pz�s hallgat�i sz�m�ra k�sz�lt, de haszn�lni tudj�k a
posztgradu�lis k�pz�sben r�szt vev�k, illetve az ismereteiket felfriss�teni k�v�n�
v�llalati szakemberek �s vezet�k is."
"Tev�kenys�gmenedzsment";"Demeter Krisztina, Gelei Andrea, Matyusz Zsolt, Nagy
Judit";"978 963 454 759 4";"Akad�miai
Kiad�";"2022";"Gazdas�g";"https://mersz.hu/kiadvany/934";"https://mersz.hu/demeter-
gelei-matyusz-nagy-tevekenysegmenedzsment";"https://doi.org/
10.1556/9789634547594";"2022.03.07 12:22:26";"A Tev�kenys�gmenedzsment c�m� k�nyv
k�zponti t�m�ja a folyamatfejleszt�s. Amellett, hogy ezt a nagyon �tfog� t�m�t
r�szletesen bemutatja, egyedi megk�zel�t�st alkalmaz. A szerz�k abb�l indulnak ki,
hogy a v�llalati folyamatok megval�s�t�s�nak c�lja a vev�i �rt�k teremt�se. Ennek
els�dleges let�tem�nyesei a vev�kiszolg�l�si folyamatok a termel�s �s a logisztika
, ez�rt a folyamatfejleszt�s m�dszertan�t �s eszk�zt�r�t a k�tet ezeken a konkr�t
folyamatokon kereszt�l mutatja be. Ez a k�nyv els�sorban tank�nyvnek k�sz�lt, �s az
alapszakos �zleti k�pz�sben lesz szerepe az alapfogalmak, alapismeretek �s
technik�k oktat�s�ban, de gyakorl� v�llalati szakemberek is haszonnal forgathatj�k,
hogy megismerj�k az alapvet� folyamatfejleszt�si, folyamatos fejleszt�si
m�dszertanokat, azok alapelveit �s �sszef�gg�seit."
"The Financialisation of Housing and Housing-related Family Support in
Hungary";"Kov�ts Bence";"978 963 454 880 5";"Akad�miai
kovats-the-financialisation-of-housing-and-housing-related-family-support-in-
hungary";"https://doi.org/10.1556/9789634548805";"2023.03.09 16:10:18";" Ez a m� a
Creative Commons Nevezd meg! 4.0 Nemzetk�zi Licenc felt�teleinek megfelel�en
felhaszn�lhat�. Financial markets are making an ever larger impact on young adults
access to housing worldwide. At the same time, housing-related family assistance
also shapes young peoples housing conditions. Bence Kov�tss The Financialisation of
Housing and Housing-related Family Support in Hungary examines how housing-related
family assistance deeply embedded in Hungarian society transformed under the
process of the rapid marketisation of housing following regime change in 1989. The
historically informed analysis of a large variety of statistical data provides an
intriguing insight into the transformation of family-assisted housing acquisition
from the alternative of market and state-assisted housing access, available to wide
strata of the population, into a market-driven process highly dependent on parental
wealth. The book is a highly informative read not only for academic researchers,
but also students and policy-makers looking to understand the processes
fundamentally transforming housing prospects of the younger generations. "
"Thermographia Budensis";"Stocker L�rinc";"978 963 454 734 1";"Akad�miai
stocker-thermographia-budensis";"https://doi.org/10.1556/9789634547341";"2021.12.09
10:15:43";"Laurentius Stocker, Buda v�ros�nak f�orvosa 300 �ve, 1721-ben jelentette
meg latin nyelven a Thermographia Budensist (Budai h�v�ztan), mely az els�, m�ig
legteljesebb m� a budai h�vizekr�l �s gy�gyf�rd�kr�l. A k�nyv a kor tudom�nyos
sz�nvonal�n foglalja �ssze a budai h�vizek hidrogeol�gi�j�t, fizik�j�t, k�mi�j�t,
biol�giai hat�sait �s orvosi alkalmaz�s�t. Ez a k�tet az eredeti, 1721-es kiad�s
facsimil�j�t, 300 �v ut�n elk�sz�lt els� magyar ford�t�s�t, a szerz�r�l �s m�v�r�l
k�sz�lt tanulm�nyt tartalmazza �der J�nos k�zt�rsas�gi eln�k �r el�szav�val."
"The Structure of English";"B�rces Katalin Balogn�";"978 963 454 234 6";"Akad�miai
balogne-berces-the-structure-of-english";"https://doi.org/
10.1556/9789634542346";"2018.10.24 13:10:55";"This book is an introduction to
English grammar, giving a systematic overview of the morphological and syntactic
structures which comprise this language. The content covered within the book is
designed to closely reflect that of two academic courses at PPCU; in English
Studies as well as in the teaching of English as a foreign language (TEFL). These
are English Grammar and English Syntax for Teachers respectively. It is therefore
intended as a guide for students to supplement their classes and deepen their
knowledge in these areas. Accordingly, each chapter includes a list of further
reading, as well as a set of practice exercises for revision of the materials
presented. Across the chapters, there a comprehensive introduction to the many
morpho-syntactic structures which characterise English grammar, with outlines of
relevant theories and practices for the teaching of these structures. In this way,
the book effectively synthesises frameworks for both the learning and teaching of
English as a foreign language. "
"Tic-taktika";"T�rnok Zsanett (szerk.)";"978 963 059 946 7";"Akad�miai
tarnok-tic-taktika";"https://doi.org/10.1556/9789630599467";"2018.12.30
00:05:48";"A Tourette-szindr�m�s gyermekek napi gondoz�sa/nevel�se nem sokban
k�l�nb�zik m�s gyermekek�t�l, azonban a Tourette-szindr�ma �s az esetlegesen ezzel
egy�tt j�r� ADHD (figyelemhi�nyos hiperaktivit�s zavar), OCD (k�nyszeres zavarok),
szenzoros integr�ci�s probl�m�k vagy fejl�d�si k�s�sek kih�v�st jelenthetnek a
sz�l�knek a napi ell�t�sban."" A k�rh�zunkban megfordul� csal�dokban sz�letett meg
az ig�ny, hogy fontos lenne egy a sz�mukra is �rthet� nyelven megfogalmazott
kiadv�ny a Tourette-szindr�m�r�l, mely a laikusok �s az �rintett olvas�k sz�m�ra
foglaln� �ssze az ismereteket. Ebben a k�nyvben szeretn�nk bemutatni a legfrissebb,
modern orvosl�son �s kutat�son alapul� inform�ci�kat, valamint saj�t
tapasztalatainkat, annak �rdek�ben, hogy �tfog� k�pet ny�jthassunk a Tourette-
szindr�m�ban szenved�knek �s csal�dtagjaiknak, valamint azoknak, akik szeretn�nek
t�bbet megtudni err�l a t�netegy�ttesr�l."""
"Tizenegy el�ad�s a szervezetek vezet�s�r�l";"Baracskai Zolt�n";"978 963 059 962
7";"Akad�miai
baracskai-tizenegy-eloadas-a-szervezetek-vezeteserol";"https://doi.org/
10.1556/9789630599627";"2019.10.04 11:11:53";
"Tolm�csol�s";"Szabari Krisztina";"978 963 454 615 3";"Akad�miai
szabari-tolmacsolas";"https://doi.org/10.1556/9789634546153";"2021.11.16
23:41:08";"Szabari Krisztina k�nyve kett�s perspekt�v�b�l, a gyakorl� szakember �s
az oktat� szempontj�b�l mutatja be a tolm�csol�st mint szakm�t. Tudom�nyos ig�ny�
m�, de sz�les k�z�ns�ghez sz�l: a tolm�csol�st oktat�k �s hallgat�k �pp�gy
haszonnal forgathatj�k, mint a gyakorl� tolm�csok. A t�rt�neti szempontokra, a
tolm�csol�studom�ny �s a ford�t�studom�ny kapcsolat�ra, a tolm�csol�shoz sz�ks�ges
k�szs�gekre egyar�nt kit�r, de a tolm�csol�s eur�pai uni�s gyakorlat�val
kapcsolatban is �rt�kes szempontokat vet fel."
"Tolm�csol�s, digitaliz�ci�, mesters�ges intelligencia";"Horv�th Ildik�";"978 963
454 680 1";"Akad�miai
horvath-tolmacsolas-digitalizacio-mesterseges-intelligencia";"https://doi.org/
10.1556/9789634546801";"2021.04.30 15:56:59";"A digitaliz�ci� �s a mesters�ges
intelligencia rohamos fejl�d�se a tolm�csol�s ter�let�n is �rezteti hat�s�t. Az
elm�lt �vtizedekben megszaporodtak azok az �j infokommunik�ci�s eszk�z�k, amelyek a
tolm�csol�si esem�nyek terminol�giai �s tartalmi feldolgoz�s�hoz ny�jtanak
seg�ts�get, valamint megjelent az �n. sz�m�t�g�ppel t�mogatott tolm�csol�s. A
leg�jabb fejlem�ny az online szinkrontolm�csol�si platformok �s a tolm�csok
munk�j�t seg�t�, mesters�ges intelligenci�n alapul� szoftverek t�rnyer�se. A
Tolm�csol�s, digitaliz�ci�, mesters�ges intelligencia kiindul�si pontja az ember
�ltal v�gzett tolm�csol�s mint komplex nyelvi �s kognit�v tev�kenys�g. A k�tet a
tolm�csol�sr�l val� eddigi gondolkod�s kontextus�ban helyezi el a mai, mesters�ges
intelligencia kor�ban felmer�l� v�ltoz�sokat �s k�rd�seket. Bemutatja az �j
technol�gi�k t�rnyer�s�t, az ember �s a sz�m�t�g�p interakci�j�t a tolm�csol�s
ter�n, a g�pi tolm�csol�s evol�ci�j�t �s m�k�d�si elv�t, az egyes automatiz�lt
tolm�cseszk�z�ket. Az ember �s a g�p �ltal v�gzett tev�kenys�get a kommunik�ci�, a
k�tnyelv� besz�dtev�kenys�g �s annak min�s�ge, valamint a tolm�csol�s mint
�rtelemk�zpont� nyelvi �tv�lt�si tev�kenys�g szempontj�b�l hasonl�tja �ssze. "
"Toward an Understanding of Pre-Service English Teachers Motivation: The Case of
Hungary";"D�vid Smid";"978 963 454 818 8";"Akad�miai Kiad�";"2022";"Nyelv�szet,
Pedag�gia";"https://mersz.hu/kiadvany/978";"https://mersz.hu/smid-toward-an-
understanding-of-pre-service-english-teachers-motivation-the-case-of-
hungary";"https://doi.org/10.1556/9789634548188";"2022.07.07 10:52:28";"In this
monograph, the findings of a mixed-methods, multi-perspective empirical study
targeting the motivation of Hungarian pre-service English teachers are presented
and discussed. When it comes to the Hungarian context, the importance of the topic
is indicated by issues, such as the ongoing workforce shortage in the public
education sector and the latest reforming of the initial teacher education system.
The present investigation sheds light on the complexity of Hungarian pre-service
English teachers motivation, which was found to be a bipartite construct
interrelated with cognitive, emotional, and social processes. It also offers
insights into the motivating capacity of the undivided pre-service English teacher
education program as well as the extent to which the initial teacher education
system is effective with respect to its student recruitment policy. As such, this
monograph might be beneficial to researchers, university instructors, mentor
teachers, and educational policymakers alike."
"T�ke, munka �s v�ls�g a globaliz�ci� kor�ban";"Artner Annam�ria";"978 963 059 797
mersz.hu/artner-toke-munka-es-valsag-a-globalizacio-koraban";"https://doi.org/
10.1556/9789630597975";"2016.10.15 08:55:44";"A szerz� a glob�lis gazdas�gi
�talakul�s bonyolult �sszef�gg�seit �s elemeinek egym�sra hat�s�t t�zte ki
vizsg�l�d�sa c�lj�ul. E feladat megold�s�hoz nemcsak �tfog� elm�leti keretre �s
egyfajta holisztikus szeml�let �rv�nyes�t�s�re van sz�ks�g, hanem roppant
mennyis�g� empirikus t�nyanyag sz�mbav�tel�re �s kritikus elemz�s�re is. A
2007/2008-cal kezd�d� �j v�ls�gciklus vil�goss� tette, hogy a r�gi, sz�k
nemzetgazdas�gi szeml�let�, mikro�kon�miai ihlet�s� elm�leti alapokon nem lehet sem
a v�ls�g kialakul�s�t meg�rteni, sem a ma uralkod� tendenci�k ir�ny�t sikerrel
meghat�rozni. A mainstream k�zgazdas�gi elm�letek ir�nti jogos szkepszis
n�veked�s�vel egy�tt n� az egyes ir�nyzatok k�z�tti, k�lcs�n�s korrekci�t lehet�v�
tev� vit�k ir�nti sz�ks�glet. Artner Annam�ria rendelkezik azzal az elm�leti
k�szs�ggel - a kritikai-politikai-gazdas�gtani szeml�lettel -, �s azzal a
m�dszertani v�rtezetts�ggel is, amelynek birtok�ban a mai glob�lis gazdas�g
dinamik�j�t, mozg�s�nak ir�ny�t, ellentmond�sait tudom�nyosan k�pes elemezni.
Munk�ja jelent�s hozz�j�rul�s a mai glob�lis gazdas�g ellentmond�sos fejl�d�s�nek
kritikai, tudom�nyos vizsg�lat�hoz. B�r�lja a k�zgazdas�gtanban uralkod�
neoliber�lis n�zetrendszert, annak elm�leti �s m�dszertani korl�tait. Okadatolva
sorra vizsg�lja a modern gazdas�g olyan jelens�geit, mint a t�ke-�rt�kes�l�s
v�ltoz� form�i, ism�tl�d� ciklusai, amelyek technol�giai ciklusv�lt�sokkal �s
politikai �talakul�sokkal egyar�nt �sszef�ggnek. T�rgyalja a t�k�s piacgazdas�g �s
a politikai demokr�cia mindig problematikus viszony�t, a j�vedelmi �s tulajdoni
egyenl�tlens�gek, a piaci verseny hat�s�t a demokratikus jogokra �s a
d�nt�shozatalra. K�l�n figyelemre m�lt�, ahogy kimutatja a v�ls�g terheinek
�th�r�t�si mechanizmusait az azt el�id�z� gazdas�gi szerepl�kt�l a kiszolg�ltatott
helyzet� t�rsadalmi r�tegekre. Komparat�v perspekt�v�ban sz�les kitekint�st ad a
mai munkaer�-piaci trendekr�l az egyes gazdas�gi t�rs�gekben, a munkan�lk�lis�g
szoci�lis k�vetkezm�nyeir�l. Kritikailag vizsg�lja a munkaer�piacra ir�nyul�
�gazati politik�kat. A k�nyv egyik leg�rdekesebb fejezete a felt�tel n�lk�li
alapj�vedelemr�l"" sz�l� nemzetk�zi �s hazai vit�k ismertet�se. A k�tetben
kifejtett elm�leti koncepci�t konkretiz�lj�k �s meg�rt�s�ket elm�ly�tik az
�rorsz�gr�l, G�r�gorsz�gr�l �s Braz�li�r�l sz�l�, valamint az eur�pai projektet
fesz�t� bels� ellentmond�sokat, az �j regionaliz�ci� nemzetk�zi irodalm�t �s az
elt�r� helyzet� �s fejletts�g� orsz�gok integr�ci�j�nak ellentmond�sait �ttekint�
fejezetek. A k�nyv tanuls�gos olvasm�ny, amely egyar�nt szolg�lja a hazai
tudom�nyos kutat�s �s a fels�oktat�s �rdekeit. Elm�leti koncepci�j�t�l nem
vitathat� el a konzisztencia; a szerz� nagy erud�ci�val k�pviseli �ll�spontj�t,
b�tran v�llalva a vit�t konkurens gazdas�gelm�leti ir�nyzatok k�pvisel�ivel. A
k�nyv�ben t�rgyalt k�rd�seket gazdag empirikus anyaggal t�masztja al�, �s sz�les
komparat�v keretekben t�rgyalja, ami k�ts�gk�v�l n�veli tudom�nyos �rt�k�t. Dr.
Bayer J�zsef, az MTA rendes tagja"
"T�r�k berendezked�s Magyarorsz�gon";"Hegyi Kl�ra";"978 963 454 750 1";"Akad�miai
hegyi-torok-berendezkedes-magyarorszagon";"https://doi.org/
10.1556/9789634547501";"2022.09.23 16:10:08";"V�gs� soron a magyarorsz�gi t�r�k
berendezked�s bels� h�zagaival �s gyenges�geivel egy�tt is nagypolitikai realit�s,
szil�rd katonai uralom, kem�ny ad�ztat�s �s nyomaszt� idegen elnyom�s ezek az er�s
oldalai biztos�tott�k, hogy m�sf�l �vsz�zadon �t megfeleljen a birodalom
�rdekeinek, �s ell�ssa �szaknyugati hat�r�nak v�delm�t. Gyenges�gei viszont
Magyarorsz�g sz�m�ra v�ltak l�tfontoss�g�v�: a katonai �sszeoml�s ut�n �gy t�nt el,
hogy nem hagyott j�v�tehetetlen torzul�st maga ut�n. Magyarorsz�g megmenek�lt a
Balk�n sors�t�l."""
"T�rt�net �s pillanat";"Sinka Annam�ria";"978 963 545 602 3";"Akad�miai
Kiad�";"2020";"Irodalom";"https://mersz.hu/kiadvany/763";"https://mersz.hu/sinka-
tortenet-es-pillanat";"https://doi.org/10.1556/9789635456023";"2020.10.27
16:21:06";"A k�tet Szab� Magda k�t elt�r� t�m�j� �s k�l�nb�z� korszakba sorolhat�
reg�ny�ben a R�gim�di t�rt�netben (1977) �s A pillanatban (1990) a sz�vegk�zis�g
megjelen� form�inak m�k�d�s�t, architextualit�ssal kapcsolatos aspektusait tekinti
�t. Az els� elemz� fejezet a R�gim�di t�rt�netben m�k�d�
intertextu�lis/intratextu�lis mechanizmusok �rtelmez�s�t seg�ti el� t�bbek k�z�tt a
tematiz�l�d� �r�i magatart�s, a narrat�v identit�s, az olvas�i/�jraolvas�i szerep,
az �n�let�r�i t�r, valamint a reg�nysz�veget alak�t� sz�lamv�lt�sok r�szletesebb
kibont�s�val. A m�sodik fejezet a szerz� legink�bb vil�girodalmi tematik�j�nak
tekintett reg�ny�t, A pillanatot vizsg�lja. A reg�ny architextu�lis
vonatkoz�sainak, metafikci�s elj�r�sainak, a m�b�l kitekint� sztereot�pi�inak
jelent�steremt� erej�t megfigyelni az�rt is k�l�n�sen izgalmas v�llalkoz�s, mert a
reg�ny a tudatosan v�lasztott pretextusnak, azaz az Aeneisnek a kritikai
�jra�r�s�ra v�llalkozik. "
"Trendek �s t�r�spontok";"T�r�k �d�m, Szanyi Mikl�s (szerk.)";"978 963 454 354
mersz.hu/szanyi-torok-trendek-es-torespontok";"https://doi.org/
el�rhet�. Aj�nl�t �rni amolyan k�pzeletbeli, bar�ts�gos megsz�l�t�sa a k�nyvet
b�ng�sz� Olvas�nak. Megh�v�s p�rbesz�dre, egy�tt gondolkod�sra, vitatkoz�sra. A
Vil�ggazdas�gi Tudom�nyos Tan�cs 2018-ban t�rt�nt �jraalap�t�sa a Magyar Tudom�nyos
Akad�mia kezdem�nyez�s�re maga is e c�l �rdek�ben t�rt�nt. Pr�b�ljuk k�z�sen
meg�rteni a sorsunkat meghat�roz� vil�ggazdas�gi folyamatokat! Vitassuk meg a
szakemberek �ltal felv�zolt probl�m�k szakpolitikai tanuls�gait! A megh�v�
k�ts�gtelen�l szelekt�v, els�sorban azoknak sz�l, akik nem felt�tlen�l a saj�t
n�zeteiket szeretn�k meger�s�teni az olvas�s sor�n, hanem k�szek elt�r� n�z�pontok
m�rlegel�s�re. A k�tetbe szerkesztett tanulm�nyok a k�zgazd�szok Szent Gr�lj�nak: a
gazdas�gi fejl�d�snek k�l�n�sk�ppen izgalmas k�rd�seire keresnek v�laszokat. Hogyan
kapcsol�dnak a m�szaki fejl�d�s sor�n v�gbement technol�giai forradalmak a hossz�
t�v� gazdas�gi ciklusokhoz? Mik�ppen tudjuk �szt�n�zni a gazdas�gban zajl�
innov�ci�s folyamatokat? Mik lehetnek a titkai a gazdas�gi n�veked�s k�l�nleges
mint�zatainak, Jap�n �s D�l-Korea felz�rk�z�s�nak, K�na nagy ugr�s�nak? Milyen
okokkal magyar�zhat�k a kudarcok, a lemarad�sok �s visszaes�sek? L�tezik-e a
k�zepes j�vedelem csapd�ja, �s hogyan lehet bel�le kimenek�lni? Mi t�rt�nik �s mi
fog t�rt�nni az orosz gazdas�gban? Milyen hat�sa lehet a vil�ggazdas�gra az ott
v�rhat� fejlem�nyeknek? Mi t�rt�nik a vil�gkereskedelemben a globaliz�l�d�
vil�gban, amikor �jra�lednek a bez�rk�z�st �s protekcionizmust er�s�t�
kereskedelempolitikai reflexi�k? Kedves megsz�l�tott Olvas�! K�rem, ha izgalmasnak
tartja a k�rd�seket, olvassa el a k�nyvet, �s k�vesse az MTA Vil�ggazdas�gi Int�zet
honlapj�n a rem�lhet�en folytat�d� vitasorozat tov�bbi el�ad�sait �s
hozz�sz�l�sait! Fazekas K�roly, f�igazgat�, MTA KRTK A k�tet a 2017-ben
�jj�szervezett Vil�ggazdas�gi Tudom�nyos Tan�cs munk�latainak els� term�ke. A
Tan�cs a kor�bbi szervez�si strukt�r�t �s m�k�d�si gyakorlatot �j�totta fel, ami az
MTA Vil�ggazdas�gi Int�zete mellett m�k�d�tt, s a nemzetk�zi gazdas�gi elemz�sek
megvitat�s�ban �s a gyakorlati politikai v�laszok kidolgoz�s�ban a k�l�nf�le
akad�miai, egyetemi, v�llalati �s korm�nyzati szervek szak�rt�it t�m�r�tette.
Hagyom�nyosan t�rekedett a sz�k korm�nyzati �s politikai �rdekeken t�ll�pni, a
k�rd�seket a maguk komplexit�s�ban �s ellentmond�soss�g�ban k�zel�teni, az �rdekek
�tk�ztet�s�vel �s soksz�n�s�g�nek elismer�s�vel biztos�tani az �ssznemzeti
�rdekeknek megfelel� v�laszok kialak�t�s�t. A k�tet h�rom f� t�m�t elemez.
Kiemelend� az innov�ci� komplex megk�zel�t�se. Az innov�ci� f� hajt�ereje a piaci
verseny, ugyanakkor felt�telezi a szerepl�k egy�ttm�k�d�s�t, valamint a t�rsadalmi,
int�zm�nyi �s politikai r�seg�t�st. Magyarorsz�g sz�m�ra mind felz�rk�z�s, mind a
j�v�beni kapcsolatok szempontj�b�l k�l�n�sen �rdekes a k�nai �s az orosz modell
j�v�je: hogyan k�pes K�na a legfejlettebb orsz�gok sor�ba l�pni, s milyen es�lye
van Oroszorsz�gnak arra, hogy glob�lisan versenyz� gazdas�gg� v�ljon? Az elm�lt
id�szakban a vil�gkereskedelem ingatags�ga �s egyens�lyprobl�mai fokoz�dtak, ami
s�lyos fesz�lts�gek �s bizonytalans�gok forr�sa. A kereskedelmi h�bor�k, k�l�n�sen
K�na �s az USA k�z�tt s�lyos fenyeget�st jelentenek a vil�ggazdas�gnak, egy�ttal a
rendk�v�l nyitott magyar gazdas�gnak is. A tanulm�nyokat magas elm�leti sz�nvonal
�s a gyakorlati orient�lts�g jellemzi. Igazolj�k, hogy nem megalapozottak azok a
hiedelmek �s v�lem�nyek, amelyek k�ts�gbe vonj�k az akad�miai h�l�zat �s �ltal�ban
a t�rsadalomtudom�nyi kutat�sok sz�nvonal�t �s hasznoss�g�t. Pal�nkai Tibor"
"Trendek �s t�r�spontok II.";"Szanyi Mikl�s, Szunom�r �gnes, T�r�k �d�m
(szerk.)";"978 963 454 655 9";"Akad�miai
Kiad�";"2021";"Gazdas�g";"https://mersz.hu/kiadvany/836";"https://mersz.hu/szanyi-
szunomar-torok-trendek-es-torespontok-ii";"https://doi.org/
el�rhet�. A k�tet a Vil�ggazdas�gi Tudom�nyos Tan�cs m�sodik, 2019/20-as �vad�ban
megvitatott vil�ggazdas�gi elemz�seket tartalmazza. Az �vad sor�n olyan �rdekes �s
aktu�lis vil�ggazdas�gi jelleg� t�m�k ker�ltek a Tan�cs el�, amelyek vagy a kelet-
k�z�p-eur�pai r�gi�val foglalkoznak, vagy olyan t�rs�gek gazdas�gi helyzet�re,
kih�v�saira koncentr�lnak, amelyek az ut�bbi id�ben Magyarorsz�gon is a tudom�nyos
�rdekl�d�s homlokter�be ker�ltek. Az el�ad�k �s opponensek teh�t a k�tet k�s�bbi
szerz�i k�l�nb�z� szempontokb�l dolgozt�k fel az egyes t�m�kat, �gy a k�zgazdas�gi
megk�zel�t�sek mellett megjelenik a t�rt�n�szi, b�lcs�szettudom�nyi, s�t az �zleti
aspektus is. A k�tet fejezetei a vil�g k�l�nb�z� r�gi�ra, orsz�gaira f�kusz�lnak,
m�gis van benn�k k�z�s von�s: a megk�sett, de sikeres iparosod�s nem mindig
felh�tlen ut��let�t t�rj�k fel. K�l�n�sen T�r�korsz�g �s Braz�lia, de v�ltakozva
t�bb k�z�p-eur�pai orsz�g is felz�rk�z�si sikert�rt�netnek sz�m�tott az
ezredfordul� t�j�n, amit a gyors GDP-n�veked�s mellett az exportszerkezet l�tv�nyos
�talakul�sa �s a glob�lis �rt�kl�ncokba val� sikeres bekapcsol�d�s f�mjelzett.
Mindezt azonban n�vekv� t�rsadalmi egyenl�tlens�gek, k�rnyezeti probl�m�k �s olykor
a politikai instabilit�s t�netei k�s�rt�k. "
"Trendek �s t�r�spontok III.";"Szanyi Mikl�s, Szunom�r �gnes, T�r�k �d�m
(szerk.)";"978 963 454 811 9";"Akad�miai
szunomar-torok-trendek-es-torespontok-iii";"https://doi.org/
el�rhet�. A Magyar Tudom�nyos Akad�mia vezet�se 2017-ben hat�rozta el, hogy
�jj�alak�tja a Vil�ggazdas�gi Tudom�nyos Tan�csot (a tov�bbiakban VTT), a m�g
mindig l�tez�, b�r �tnevezett �s kutat�k�zponti keretek k�z� �temelt Vil�ggazdas�gi
Int�zet b�zis�n. Ezt a d�nt�st az a felismer�s alapozta meg, hogy a
gazdas�gpolitik�nak a megv�ltozott politikai �s gazdas�gi k�rnyezetben is sz�ks�ge
van hosszabb t�v� elemz�sekre, illetve szil�rd szakmai alapon �ll� szakpolitikai
tan�csokra. A VTT a szakpolitikai k�rd�sekhez is a tudom�nyos megalapozotts�g
ig�ny�vel k�v�n hozz�sz�lni, teh�t tudom�nyosan feldolgozhat�, elemezhet� t�m�kat
t�z a napirendj�re, �vente n�gy alkalommal. A VTT felk�rt szak�rt� k�z�ns�ge a
tud�sokon k�v�l fel�leli a gazdas�gpolitika �s az �zleti szf�ra k�pvisel�it is. Ez
a vegyes �sszet�tel pedig biztos�tja, hogy az el�ad�sok �s vit�k gyakorlati
szempontokat is felvethessenek. Jelen k�tet�nk a Tan�cs harmadik 2021-es �vad�ban
megvitatott vil�ggazdas�gi elemz�seket tartalmazza, olyan t�m�kkal, mint a kelet-
k�z�p-eur�pai fejl�d�si �t t�rt�neti dimenzi�i, a mexik�i gazdas�g j�v�beli
kil�t�sai, Eur�pa lehet�s�gei az emisszi�cs�kkent�s ter�let�n, valamint a kock�zati
t�ke gazdas�gfejleszt� hat�sa Kelet-K�z�p-Eur�p�ban. Az el�ad�sok h�tter��l
szolg�l� vitaanyagok mellett a felk�rt hozz�sz�l�k r�videbb terjedelm� �szrev�telei
is k�zl�sre ker�lnek."
"Trendek �s t�r�spontok IV.";"Szanyi Mikl�s, Szunom�r �gnes, T�r�k �d�m
(szerk.)";"978 963 454 890 4";"Akad�miai
szunomar-torok-trendek-es-torespontok-iv";"https://doi.org/
10.1556/9789634548904";"2023.05.31 00:14:23";"A Vil�ggazdas�gi Tudom�nyos Tan�cs
(VTT) �jj�alak�t�s�t hat �vvel ezel�tt ugyanazok az indokok vez�relt�k, mint annak
els� megalakul�s�t b� 40 �vvel ezel�tt. A vil�ggazdas�g komoly turbulenci�kon ment
kereszt�l. A v�ltoz�sok fontos szerkezeti m�dosul�sokat okoztak �s a gazdas�gi
er�viszonyok is megv�ltoztak. A 40 �vvel ezel�tti folyamatok v�gs� soron a
bipol�ris politikai �s gazdas�gi vil�grend felboml�s�t eredm�nyezt�k. A VTT els�
m�k�d�si peri�dus�ban k�sz�lt anyagok felh�vt�k a figyelmet a v�ltoz�sok f�
ir�nyaira �s arra, hogy ezek elker�lhetetlen�l hatalmi �trendez�d�seket fognak
el�id�zni. A szocialista blokk teljes �sszeoml�s�t persze nem tudtuk el�re jelezni,
de az els� reped�sek megjelen�s�re felh�vtuk a figyelmet. A mai kih�v�sok megint
hasonl� l�pt�k� v�ltoz�sokat jeleznek el�re. Megkock�ztathatjuk, hogy a m�lt
tapasztalatai alapj�n sokkal b�trabban tudunk gondolkodni a j�v� szcen�ri�in. Semmi
sem t�nik lehetetlennek. Ez sajnos egy�ttal azt is jelenti, hogy a negat�v
szcen�ri�k k�z�tt a legink�bb pesszimista forgat�k�nyveknek is helyt kell adjunk. A
minden lehets�ges, �s az ellenkez�je is t�pus�, kiss� tan�cstalan egyhelyben j�r�s
helyett ez a k�tet �gy pr�b�l felv�zolni lehets�ges szcen�ri�kat, hogy ek�zben
�ll�st is foglal. Pr�b�lja Magyarorsz�g, illetve az orsz�g legszorosabb
(k�z�p-)eur�pai k�rnyezete sz�m�ra legkedvez�bb kimeneteket felv�zolni. Teszi ezt
az�rt, mert a tudom�nyos diskurzust ma sokszor leegyszer�s�t�, dogmatikus
v�lem�nyek uralj�k, amelyek nem t�rekszenek alternat�v megold�sok felv�zol�s�ra. "
"Tud�smenedzsment a k�vetkez� k�t �vtized hat�r�n";"Noszkay Erzs�bet (szerk.)";"978
963 454 913 0";"Akad�miai
noszkay-tudasmenedzsment-a-kovetkezo-ket-evtized-hataran";"https://doi.org/
10.1556/9789634549130";"2023.06.21 13:07:15";"Tud�s �s menedzsment. K�t sz�, amit
egy�tt emleget�nk ebben a k�tetben. Az �zleti sikerhez �vsz�zadokon kereszt�l
h�rom dolog kellett: nyersanyag, t�ke �s munkaer�. A sz�ks�ges szaktud�s kev�ske, a
transzfer pedig c�lorient�lt volt: Add �t a fiadnak. �vsz�zadok sor�n, napjainkra
nagyon megv�ltozott a helyzet, amelynek eredm�nyei a fogy� anyagk�szletek, a
dr�gul� energia, a k�rnyezetpusztul�s, a glob�lis demogr�fiai helyzet probl�m�i, s
az erre adhat� v�laszok �s probl�mamegold�sok bonyolultabb� v�l� tud�sig�nye. Ebb�l
k�vetkezik az Ipar 4.0-nak nevezett �talakul�s sz�ks�gszer�s�ge, az agr�rgazdas�g
forradalma, az elavul� nyersanyag-t�ke-munkaer� h�romsz�g beburkol�sa a tud�s
k�peny�vel. A fejlett vil�g �vsz�zadok �ta halmozza gazdags�g�t, ezen alapul�
technol�gia- �s tudom�nyfejl�d�s�t, fejleszti glob�lis rendszereit, s rohamosan t�r
�t a nyersanyag- �s energiaig�nyes ipari gazdas�gok zs�kutc�ja helyett a tud�salap�
�s k�rnyezettudatos m�k�d�sre. Az MTA Gazd�lkod�studom�nyi Bizotts�ga al� tartoz�
Tud�smenedzsment Munkabizotts�gnak a huszadik �vfordul�j�ra k�sz�tett k�tetben �pp
ezt a k�rd�st teszik fel a kutat�k: Kir�nt-e benn�nket a bajb�l a tud�s helyes �s
hat�kony menedzsel�se? A k�tet az alap�t�-eln�kasszony t�rt�neti �ttekint�s�vel
alkalmat ad a sokoldal�, elt�r� h�tter� �s �rdekl�d�s� kutat�kb�l �s oktat�kb�l
�ll� k�z�ss�g munk�j�nak megismer�s�re, a tud�smenedzsment szerte�gaz�
szakter�leteinek bemutat�s�ra. A tov�bbi, neves szerz�k mind saj�t kutat�si
ter�let�k szempontj�b�l vil�g�tj�k meg az el�bbi dilemm�ra adhat� igen sokr�t�
v�laszokat. Jeff Angus tapasztalt vezet� informatikai szak�rt� szerint egyes
emberek a tud�smenedzsmentre azt mondj�k, hogy az csak egy �res sz��sszet�tel. Nem
az, hanem egy cselekv�sre k�sztet� tudom�ny�g. Rem�lem, ez a k�tet is gondolkod�sra
k�sztet minden Tisztelt Olvas�t �s hozz�seg�ti a vezet�ket ahhoz, hogy
cselekedjenek. Dobay P�ter "
"Tudatos fejl�d�s";"D. Moln�r �va";"978 963 454 047 2";"Akad�miai
Kiad�";"2017";"Pedag�gia";"https://mersz.hu/kiadvany/266";"https://mersz.hu/d-
tudatos-fejlodes";"https://doi.org/10.1556/9789634540472";"2017.11.06 22:29:46";"A
legt�bb embernek van valamilyen elk�pzel�se a tanul�sr�l, ami f�k�nt saj�t
tapasztalat�b�l ered. Azonban a tanul�ssal t�lt�tt id� nem jelenti azt, hogy
mindenki egyform�n tud tanulni. A hat�kony tanul�s egyik fontos felt�tele az
�nszab�lyoz�s, ami megfelel� tanul�si strat�gi�k �s mot�vumok elsaj�t�t�s�t,
alkalmaz�s�t jelenti. A szerz� az SZTE Nevel�studom�nyi Int�zet�nek adjunktusa,
k�nyv�ben t�bb mint egy �vtizedes kutat�munk�j�t foglalja �ssze. �ttekint�st ny�jt
a t�ma legfontosabb nemzetk�zi modelljeir�l, szintetiz�lja az �nszab�lyoz�s �s a
tanul�s pszichol�giai �s pedag�giai megk�zel�t�seit. Sz�les �letkori sk�l�t �t�lel�
empirikus vizsg�latai alapj�n bemutatja az �nszab�lyozott tanul�s m�r�si
lehet�s�geit, fejl�d�si �tem�t. R�szletesen ismertet egy nemzetk�zi modelleken
alapul�, saj�t kidolgoz�s� fejleszt�programot, ami egyed�l�ll� nemcsak hazai, hanem
nemzetk�zi viszonylatban is. A kutat�sok �s a fejleszt�s eredm�nyei azt
bizony�tj�k, hogy sz�ks�ges az �nszab�lyozott tanul�s c�lzott fejleszt�se, hiszen
az iskol�ban elt�lt�tt �vek nem kedveznek a tanul�s ir�nti motiv�ci�
fenntart�s�nak, �s beavatkoz�s hi�ny�ban m�r egy tan�v alatt is cs�kkenhet az
�nszab�lyozott tanul�s. A k�nyv els�sorban a tanul�ssal foglalkoz� kutat�k,
gyakorlati szakemberek, pedag�gusok sz�m�ra ny�jt seg�ts�get, �m t�m�ja miatt
sz�lesebb olvas�k�z�ns�g sz�m�ra is hasznos lehet."
"Tudatv�lt�s";"S�rv�ri Gy�rgy";"978 963 454 532 3";"Akad�miai
sarvari_tudatvaltas";"https://doi.org/10.1556/9789634545323";"2020.01.31
15:02:23";"S�rv�ri Gy�rgy haz�nk egyik legmeghat�roz�bb coach tan�csad�ja. K�nyve
nem egyszer� le�r� pszichol�giai kutat�s, hanem egy izgalmas krimihez hasonl�t,
ahol a szerepl�k kiemelked� vezet�k, sportol�k, vagy �ppen h�tk�znapi emberek, akik
szeretn�nek fel�lemelkedni a sorsukon. Olyan kritikus, dr�mai pillanatokat s�r�t
egy-egy �tperces �r�sba, amelyben egy �letp�lya legintimebb elakad�sai �s k�zdelmei
bontakoznak ki. Minden r�vid t�rt�net mestermunka, amely a szem�lyes elakad�st�l a
kibontakoz�s �s meg�jul�s lehet�s�g�ig vezet v�gig minket. K�nyve st�lusteremt�,
mert minden sztoriban van valami egyedi �s m�gis mindannyiunk sz�m�ra �rv�nyes
tanuls�g. �r�saiban a s�r�t�s �s a f�kusz�lt vonalvezet�s eszk�zeivel �l, amelyben
a katarzis �s a felold�s fontos szerepet kap. Aki olvassa a k�l�nb�z� emberi
t�rt�neteket �s sorsokat, szinte mindegyikben mag�ra ismerhet. Tal�n az�rt is, mert
korunk legfontosabb k�rd�sei, az �let, a hal�l, az egzisztenci�lis szorong�s, a
sz�leinkt�l val� elszakad�s, az elenged�s �s a megtart�s legink�bb sz�vszor�t�
pillanatai bontakoznak ki bel�le. A szerz� val�sz�n�leg a kollekt�v tudattalanb�l
h�vta el� ezeket a fontos t�rt�neteket, hogy mindannyiunk �tkeres�s�t t�mogassa
�ltala. A labirintus bel�l�nk t�pl�lkozik, a mi kivet�l�s�nk, azonos vel�nk, �s
�gy a megold�s is benn�nk van legbel�l. Az �let labirintusa olyan organikus M�trix,
amely pontosan k�veti a bels� folyamatainkat. Ha elf�radunk �s ki�g�nk, a k�ls�
k�r�lm�nyeink nem puszt�n lek�vetik a bels� �llapotunkat, hanem feler�s�tik. A
ki�gett ember a saj�t f�sults�g�nak feler�s�tett �rny�k�val tal�lja szemben mag�t
k�v�l, illetve olyan er�s meg�ll�t� helyzetekkel, amik t�kr�zik a bels� �llapot�t
Nincs nagyobb kaland, mint haza�rkezni, hazatal�lni, beteljes�teni �s f�lfedezni
azt, ami a mi�nk. A bet�lt�tt id� megteremt�se mindannyiunk sz�m�ra fontos. A
bet�lt�tt id�h�z azonban az �res id�n �t vezet az �t, amelyet megker�lni, �tugrani
nem lehet. J� lenne �tkapcsolni a pihen�s �r�m�be, �s �lvezni a meg�rkez�st. Ehhez
azonban helyet kell k�sz�ten�nk �nmagunkban a meg�rkez�s �nnep�nek"
"Tudom�ny�gak integr�l� �s integr�lt szerepe";"T�th J�zsef (szerk.)";"978 963 454
486 9";"Akad�miai Kiad�";"2019";"Irodalom, Nyelv�szet,
Pedag�gia";"https://mersz.hu/kiadvany/623";"https://mersz.hu/toth-tudomanyagak-
integralo-es-integralt-szerepe";"https://doi.org/10.1556/9789634544869";"2019.11.22
13:47:24";"2018. november 12-13-�n a Pannon Egyetem Modern Filol�giai �s
T�rsadalomtudom�nyi Kara adott otthont a Magyar Tudom�ny �nnepe 2018 tisztelet�re
rendezett Hat�rtalan tudom�ny c�m� k�tnapos nemzetk�zi tudom�nyos konferenci�nak. A
rendezv�nyen a nyelvtudom�nyi, a TOPOS - Space and Humanities, az irodalom- �s
kult�ratudom�nyi, az interkultur�lis germanisztikai �s ford�t�studom�nyi, a
t�rsadalom- �s nevel�studom�nyi szekci�kban elhangzott 36 hazai �s k�lf�ldi kutat�
el�ad�s mellett k�l�n szekci�ban 10 el�ad�ssal helyet kaptak doktorandusz
hallgat�ink kutat�si eredm�nyei is. Jelen tanulm�nyk�tet egyr�szt az elhangzott
el�ad�sokra, m�sr�szt pedig az az�ta tov�bb �rlelt kutat�si t�m�k bemutat�s�ra
koncentr�l. A tanulm�nyk�tet betekint�st enged a Modern Filol�giai �s
T�rsadalomtudom�nyi Kar Int�zeteiben foly� szerte�gaz� kutat�munk�ba, amelyet a
k�l�nb�z� tudom�nyter�letek egym�smellettis�ge �s egym�shoz kapcsol�d�sa jellemez.
Az inter- �s multidiszciplin�ris jelleg az egyes kutat�si ter�leteken bel�l is
nyomon k�vethet�. Az egyes tudom�ny�gak, mint a nyelv-, irodalom- �s
kult�ratudom�ny, valamint a t�rsadalom- �s nevel�studom�ny egyszersmind integr�l�
�s integr�lt szerepet t�ltenek be. A k�tet tanulm�nyai a k�l�nb�z� diszcipl�n�k
k�z�tti �tj�rhat�s�got �s �rintkez�si pontokat mutatj�k meg. "
"T�l a pszichi�tri�n";"Lajk� K�roly";"978 963 454 444 9";"Akad�miai
lajko-tul-a-pszichiatrian";"https://doi.org/10.1556/9789634544449";"2019.12.10
14:39:08";"Manaps�g egyre t�bben komolyan fontolgatj�k, hogy felkeresnek egy
pszichi�tert, de azt�n nem sz�nj�k r� magukat. Van a pszichi�tri�ban valami, ami
idegenked�st v�lt ki az emberekb�l. Lehet, hogy a komor m�ltja, vagy az, hogy az
ut�bbi id�ben egyre hangosabban b�r�lj�k k�v�lr�l �s bel�lr�l is. Emiatt azt�n
sokan megpr�b�lnak tetszet�s, de teljesen tudom�nytalan mozgalmak �njel�lt
szakembereit�l seg�ts�get k�rni. Ebben a kaotikus helyzetben az idegtudom�nyokra
�p�l� modern pszichi�tria hozn� a megold�st? A modern pszichi�tria v�g�l is meg tud
birk�zni azokkal a lelki neh�zs�gekkel, amelyek az �let viszontags�gai miatt
keletkeznek? Ha nem a pszichi�tria, akkor a pszichol�gia hozn� a megold�st? De a
sokf�le k�z�l melyikre b�zzuk magunkat, melyiket v�lasszuk vez�rfonalnak? Ebben a
k�nyvben nemcsak k�rd�seket tesz�nk fel, hanem a felvetett probl�m�k megold�s�ra
javaslatokkal is el��llunk. Maga az olvas� k�zvetlen�l eld�ntheti, hogy ezek
mennyire haszn�lhat�k a gyakorlatban."
"Turisztikai trendek";"Kov�cs Edina, Kiss Korn�lia";"978 963 454 231 5";"Akad�miai
Kiad�";"2018";"Turizmus";"https://mersz.hu/kiadvany/322";"https://mersz.hu/kovacs-
kiss-turisztikai-trendek";"https://doi.org/10.1556/9789634542315";"2018.06.05
18:15:31";"Robotport�s a luxushotelben? Bitcoinnal fizethet� Airbnb? Xbox-szoba
vagy konditerem a gyorsvonatokon? Ezek, a nemr�g m�g ut�pi�nak hangz�, �m
napjainkra csaknem k�zzel foghat� val�s�gg� v�lt innovat�v megold�sok ma m�r
egyetlen turisztikai szakember sz�m�ra sem hangzanak ismeretlen�l. Napjaink
dinamikusan v�ltoz� t�rsadalmi, gazdas�gi �s technol�giai k�rnyezete t�bb� nem
csup�n a kiv�lts�gosok lehet�s�gek�nt k�n�lja fel, hanem m�r szinte k�telez�v� is
teszi, hogy mindannyian l�p�st tartsunk a modern korral, ismerj�k fel a kih�v�sait
�s haszn�ljuk ki profitorient�lt vagy nonprofit v�llalkoz�sunk, turisztikai
szervezet�nk szemsz�g�b�l biztos�tott lehet�s�geit! K�nyv�nk c�lja, hogy �tfog�
k�pet adjon minden, a turizmusipar ir�nt �rdekl�d� szakmabeli sz�m�ra a ter�let
k�zelj�v�ben v�rhat� hazai �s nemzetk�zi trendjeir�l. Emellett k�tet�nket haszonnal
forgathatj�k azok a kapcsol�d� szakter�leteken dolgoz� szakemberek is, akik f�l
szemmel m�r a j�v�t f�rk�szve, a hossz� t�v� fenntarthat�s�got szem el�tt tartva
k�v�nnak eligazodni a XXI. �s az azt k�vet� sz�zadok turizmus�nak �tveszt�j�ben. A
k�tet 2020-t�l a Turizmus �s mobilit�s c�m� online sorozat tagjak�nt jelenik meg. "
"Turizmol�gia";"Michalk� G�bor";"978 963 059 717 3";"Akad�miai
Turizmus";"https://mersz.hu/kiadvany/59";"https://mersz.hu/michalko-
turizmologia";"https://doi.org/10.1556/9789630597173";"2016.08.18 11:23:15";"A m�
�sszefoglalja, rendszerezi, v�logatja �s alkot� m�don meg�j�tja azt az alapvet�
ismeretanyagot, amely a turizmusra vonatkoz�an felhalmoz�dott a legut�bbi
�vtizedekben. E sokr�t�en �sszetett jelens�get a szerz� szil�rd elm�leti alapokon
mutatja be, az �rintett tudom�nyter�letek fogalmainak �s �sszef�gg�seinek hozz��rt�
alkalmaz�s�val. A k�nyv �jszeren hat� c�me ugyancsak a tudom�nyos ig�nyess�g
messzemen� �rv�nyes�l�s�re utal. Ennek k�sz�nhet�en az �rdekl�d� olvas�
magabiztosabban eligazodhat a turizmus rendszer�ben, elker�lheti a t�mak�r kapcs�n
gyakran el�fordul� �rtelmez�si csapd�kat. A sz�vegben felsorolt p�ld�k, illetve az
egyes fejezetekhez kapcsol�d� esettanulm�nyok a gyakorlati hasznos�t�s ter�n is
megb�zhat� t�mpontokk�nt szolg�lnak. Dr. Jancsik Andr�s, d�k�n Pannon Egyetem,
Gazdas�gtudom�nyi Kar A k�nyv a turizmus elm�leti k�rd�seinek tudom�nyos �s m�gis
gyakorlatias, ugyanakkor korszer� megfogalmaz�sa. A keresleti �s k�n�lati t�nyez�k,
a vonzer�k, az infrastrukt�ra, a turizmus rendszer�nek, tervez�s�nek, ir�ny�t�s�nak
�sszefoglal�sa a helyi �s orsz�gos szint� d�nt�shoz�shoz komoly alapokat ad.
T�mogatja a turizmus tov�bbfejleszt�s�t �s egyben �tfog� k�pet ny�jt a turizmus
fels�fok� oktat�s�hoz. Dr. Niklai �kos, Professor Honoris Causa a Magyar
Sz�llod�k �s �ttermek Sz�vets�g�nek aleln�ke"
"Turizmusmarketing";"L�rincz Katalin, Sulyok Judit (szerk.)";"978 963 454 060
Marketing";"https://mersz.hu/kiadvany/277";"https://mersz.hu/lorincz-sulyok-
turizmusmarketing";"https://doi.org/10.1556/9789634540601";"2017.12.20 11:19:25";"A
marketinghez mindenki �rt, a turizmushoz pedig m�g ink�bb. Vagy m�gsem? A v�lasz
csak akkor der�l ki, ha konkr�t probl�m�val szembes�l�nk, ahol a vill�mmegold�s
helyett strat�giai gondolkod�sra �s tervez�sre van sz�ks�g. Ez a k�nyv a modern
trendeket k�vetve mutatja be a turizmusmarketing saj�toss�gait, seg�tve a speci�lis
d�nt�si mechanizmusok megismer�s�t. Biztos alapot ad ahhoz, hogy az �zleti
c�lkit�z�seinknek megfelel� mennyis�g�, min�s�g� �s k�lts�gi szerkezet� vend�gk�rt
tudjunk fel�p�teni, �s a v�ltoz� ig�nyekre hat�konyan reag�ljunk. Ha mindent
maxim�lis szakmai ig�nyess�ggel tervezt�nk �s val�s�tottunk meg, akkor biztosak
lehet�nk benne, hogy az eredm�ny sem marad el. Kamatoztass�k a megszerzett tud�st a
turizmusban, pr�b�lj�k ki a le�rtakat a gyakorlatban is! Horv�th Orsolya �gyvezet�,
H�v�zi Turisztikai Nonprofit Kft. A turizmus soksz�n�, v�ltozatos �s �sszetett
vil�ga folyamatosan kih�v�sok el� �ll�tja azokat, akik a marketingr�l sz�l�
k�zik�nyvek megold�sait k�v�nj�k e ter�leten alkalmazni. Nehezen ellen�rizhet�
t�nyez�k hat�s�ra kialakul� m�rkanevek, t�bb szerepl� �ltal kezelt term�kek,
pillanatnyi k�r�lm�nyekt�l is nagyban f�gg� v�s�rl�i magatart�s - ezeket �s
sz�mtalan hasonl� probl�m�t kell kezelni�k a marketingszakembereknek a turizmusban.
Munk�jukhoz megb�zhat� seg�ts�get ny�jt ez a k�nyv: a turizmus rendszer�nek
korszer� �rtelmez�s�vel �sszhangban a fogyaszt�i �lm�nyteremt�st tekinti a
marketing f� feladat�nak, bemutatva az ehhez sz�ks�ges eszk�zrendszert �s annak
alkalmaz�s�t. A k�tet szerz�i - a turizmus elm�leti �s gyakorlati vonatkoz�saiban
egyar�nt j�rtas szakemberek - sz�mos p�ld�val �s �tmutat�ssal t�mogatj�k a k�tetben
bemutatott gazdag ismeretanyag hasznos�t�s�t. Dr. Jancsik Andr�s egyetemi docens,
Budapesti Gazdas�gi Egyetem, Turizmus Tansz�k A szerz�i kollekt�va l�p�sr�l l�p�sre
vezeti v�gig az olvas�t a klasszikus marketingtervez�si folyamaton, a turizmus
�gazat�ra, v�llalkoz�sai saj�toss�gaira adapt�lt elemz�si �s eszk�zrendszer
alkalmaz�si m�dszerek technik�in. A hagyom�nyos megk�zel�t�s adta kereten bel�l a
sok-sok p�lda, �l� szitu�ci� k�n�l lehet�s�get a mindennapi megold�sok
megvitat�s�ra, �tgondol�s�ra. A k�tet j�l bizony�tja, hogy csak a
marketingorient�lt gyakorlat vezethet a turisztikai desztin�ci�k �s v�llalkoz�sok
sikereihez. Dr. Pisk�ti Istv�n egyetemi tan�r, Miskolci Egyetem, Marketing �s
Turizmus Int�zet"
"Turizmusmarketing esettanulm�nyok";"Deli-Gray Zsuzsa, �rva L�szl� (szerk.)";"978
963 059 718 0";"Akad�miai Kiad�";"2016";"Gazdas�g, Marketing,
Turizmus";"https://mersz.hu/kiadvany/60";"https://mersz.hu/deli-gray-arva-
turizmusmarketing-esettanulmanyok";"https://doi.org/
10.1556/9789630597180";"2016.08.18 11:23:40";"�rdekl�d�ssel olvastam v�gig a
Turizmus-marketing esettanulm�nyok c�m� k�nyvet �s nyugodtan �ll�thatom, hogy
nemcsak az oktat�si int�zm�nyek hallgat�i sz�m�ra jelent seg�ts�get a tananyag
feldolgoz�s�hoz, hanem gyakorl� idegenforgalmi szakemberek is haszonnal
forgathatj�k, hiszen a szerz�k olyan fontos �s aktu�lis t�m�kat t�rgyalnak az egyes
fejezetekben, melyekkel a mindennapi munk�juk sor�n tal�lkozhatnak a szakm�ban
dolgoz�k. K�l�n�s jelent�s�get ad a k�tetnek, hogy az egyes t�m�k kidolgoz�sakor a
szerz�k megt�rt�nt eseteket vettek alapul, konkr�t probl�m�kat boncolgatnak. J�
sz�vvel aj�nlhatom teh�t a tanulm�ny-gy�jtem�ny forgat�s�t minden turizmus ir�nt
elk�telezett koll�g�nak. Moln�r Gabriella eln�k Magyar Utaz�sszervez�k �s
Utaz�sk�zvet�t�k Sz�vets�ge Hi�nyt p�tl� m� �tfog� tematik�val �s m�dszertani
megk�zel�t�ssel. A turizmus, a szolg�ltat�smenedzsment �s a marketing kurzusok
gyakorlati r�sz�nek k�telez� tananyaga alap- �s mesterkurzusokon egyar�nt, melyre a
szerz�k oktat�si �s gyakorlati tapasztalata ny�jt garanci�t. Heidrich Bal�zs
int�zetvezet� egyetemi docens Budapesti Gazdas�gi F�iskola"
"Turizmusmarketing esettanulm�nyok II.";"�rva L�szl�, Deli-Gray Zsuzsa
Marketing";"https://mersz.hu/kiadvany/282";"https://mersz.hu/arva-deli-gray-
turizmusmarketing-esettanulmanyok-ii";"https://doi.org/
10.1556/9789634541516";"2017.12.20 11:15:05";"Budapest turizmus��rt felel�s
hivatalos szervezet vezet�jek�nt �r�mmel �dv�zl�m, hogy a feln�vekv� nemzed�k, a
turizmus szakos hallgat�k friss marketing esettanulm�nyokat kapnak k�zhez a neves
szerz�i csapat j�volt�b�l. K�l�n k�sz�n�m, hogy m�sik nagy szerelmem, a kult�ra �s
kultur�lis turizmus is k�pviselteti mag�t a k�nyvben. Magyarorsz�gon igen magas
sz�nvonal� �s gazdag a turizmus mint tant�rgy oktat�sa, ugyanakkor az elm�leti
tud�s mellett az �l� gyakorlathoz is egy l�p�ssel k�zelebb ker�lnek �gy a di�kok.
B�n Teod�ra, �gyvezet� Budapesti Fesztiv�l- �s Turisztikai K�zpont A k�tet
m�sodik kiad�sa ism�t soksz�n� �s j�l feldolgozhat� esettanulm�nyokkal szolg�l a
fels�oktat�sban turizmussal, marketinggel �s �ltal�ban a szolg�ltat�sokkal
foglalkoz� oktat�k �s hallgat�k sz�m�ra. A hazai �s k�lf�ldi p�ld�k j�l k�vetik a
turizmusban az elm�lt �vekben bek�vetkezett v�ltoz�sokat. Heidrich Bal�zs, rektor,
egyetemi tan�r Budapesti Gazdas�gi Egyetem"
"�j trendek �s strat�gi�k a vil�ggazdas�gban";"Simai Mih�ly, G�l P�ter
(szerk.)";"978 963 454 560 6";"Akad�miai
Kiad�";"2020";"Gazdas�g";"https://mersz.hu/kiadvany/726";"https://mersz.hu/simai-
gal-uj-trendek-es-strategiak-a-vilaggazdasagban";"https://doi.org/
10.1556/9789634545606";"2020.06.16 16:45:12";"A vil�g a XXI. sz�zad k�sz�b�n
sokdimenzi�s �tmeneti szakaszba ker�lt. Az �tmenetet meghat�roz� trendek a
kor�bbin�l sokkal bizonytalanabb talajra viszik a gazdas�g �s a politika minden
r�sztvev�j�t. A vil�ggazdas�g integr�l�d�sa �s ennek hat�sai az egyes �llamok,
v�llalatok helyzet�re radik�lisan k�l�nb�znek a fejl�d�s kor�bbi id�szakaira
jellemz�kt�l. A hagyom�nyos nemzeti gazdas�g keretei felboml�ban vannak: nemzetk�zi
v�llalatok j�tszanak meghat�roz� szerepet a technika, a termel�s, a
t�kebefektet�sek �s a kereskedelem ter�n: a verseny, a nemzetk�zi p�nzpiacok
kih�v�sai �s az integr�ci�s folyamatok n�velik a nemzetk�zi szervezetekben
kialak�tott multilater�lis d�nt�sek jelent�s�g�t. A k�nyv e rendk�v�l �sszetett �s
sokak sz�m�ra zavarosnak t�n� rendszerben seg�t eligazodni. Megvil�g�tja a
vil�ggazdas�gi, a nemzetk�zi politikai viszonyok �s a kereskedelempolitik�k �j
�sszef�gg�seit. A szakirodalomban egyed�l�ll� m�don elemzi a vil�ggazdas�g mikro-
�s makrofolyamatainak k�lcs�nhat�sait. �ttekinthet�bb� teszi a nemzetk�zi
�zletpolitika, a p�nz�gyi szektor, a technikai fejl�d�s, a vil�gkereskedelem �s az
int�zm�nyek k�z�tti k�lcs�nhat�sokat, �s magyar�zatot ad a globaliz�ci�s folyamat
legl�nyegesebb elm�leti �s gyakorlati �sszef�gg�seire. Felv�zolja a fejl�d�s olyan
f�bb gondjait �s lehet�s�geit, amelyek Magyarorsz�g sz�m�ra is k�l�n�sen fontosak.
"
"�zemszervez�s p�ldat�r";"Juh�sz J�nos";"978 963 454 289 6";"Akad�miai
tudom�nyok";"https://mersz.hu/kiadvany/422";"https://mersz.hu/juhasz-uzemszervezes-
peldatar";"https://doi.org/10.1556/9789634542896";"2018.12.19 09:44:45";"A p�ldat�r
a BME K�zleked�sm�rn�ki �s J�rm�m�rn�ki Kar tanterv�hez igazodva az �zemszervez�s
c. t�rgy�nak gyakorlati seg�danyaga. A p�ldat�r �ssze�ll�t�sa sor�n alapvet�
c�lk�nt lett meghat�rozva, hogy az el�ad�sokon elhangzott t�m�khoz kapcsol�d�, a
gyakorlatban hasznos�that� mintap�ld�kat �s a gyakorl�st el�seg�t� feladatokat
tartalmazzon. A p�ldat�r fel�p�t�se, a t�mak�reinek sorrendje a tant�rgy
el�ad�sainak �s gyakorlatainak tematik�j�hoz igazodik, ezzel is seg�tve a tant�rgy
k�vet�s�t, a hallgat�k folyamatos tanul�s�n kereszt�l az ismeretek elsaj�t�t�s�t �s
gyakorlati alkalmaz�s�t. Teh�t a p�ldat�r els�sorban a BME K�zleked�sm�rn�ki �s
J�rm�m�rn�ki Kar hallgat�i sz�m�ra k�sz�lt, de term�szetesen m�s egyetemek
hallgat�i is tal�lhatnak benne hasznos�that� p�ld�kat. "
"�zemtelep�t�s";"G�nd�cs Bal�zs";"978 963 454 274 2";"Akad�miai
tudom�nyok";"https://mersz.hu/kiadvany/431";"https://mersz.hu/gondocs-
uzemtelepites";"https://doi.org/10.1556/9789634542742";"2018.12.28 23:56:35";"A
jegyzet az �zemtelep�t�s terjedelmes t�mak�r�nek kivonatos, �s a jelenlegi
oktat�sba illeszked� r�sz�t tartalmazza. Az els� r�sz�ben n�h�ny fogalom is
r�szletesen ismertet�sre ker�l: beruh�z�sok, iparjogv�delem, m�szaki fejleszt�s. A
tov�bbiakban az ipar 4.0 szellem�ben pr�b�lja az �zemek �s munkahelyek
kialak�t�s�nak szempontjait �s eszk�zrendszer�t ismertetni. K�l�n�s tekintettel a
tervez�s szoftveres t�mogat�s�ra. A tartalmat tekintve f�leg a j�rm�ipari gy�rt�si
�s szerel�si alkalmaz�sokb�l vett p�ld�kra helyezi a hangs�lyt, �s gyakorlati
jelleg�t gazdag �braanyaggal szeml�lteti. K�l�n fejezetekben ker�ltek bemutat�sra a
s�lyponti technol�gi�k a tananyag r�szek�nt, de az �zemszervez�si alapok ismeret�t
felt�telezve."
"�zlet 4.0 - magyarorsz�gi v�llalati tapasztalatok";"Baksa M�t�, Freund Anna,
Demeter Krisztina, Losonci D�vid";"978 963 454 627 6";"Akad�miai
Logisztika";"https://mersz.hu/kiadvany/789";"https://mersz.hu/uzlet-40-
magyarorszagi-vallalati-tapasztalatok";"https://doi.org/
10.1556/9789634546276";"2021.02.16 11:42:08";"Utol�rt benn�nket a j�v�? A minket
k�r�lvev� �s a v�llalatok sz�m�ra is el�rhet� technol�giai megold�sok �rv�nyszer�en
v�ltoznak. A v�ltoz�s olyan m�rt�k�, hogy val�ban indokolt az ipari forradalom
leg�jabb hull�mak�nt emlegetni. A robotok, az �nmagukat fejleszteni k�pes, tanul�
rendszerek �s a h�t minden napj�n, a nap minden perc�ben hadra foghat� szoftver-
munkat�rsak imm�r nem a tudom�nyos-fantasztikus irodalom, hanem a nagyv�llalatok
mindennapjainak szerepl�i. E k�tet a negyedik ipari forradalom kibontakoz�s�nak,
vagyis a v�llalatok digit�lis �talakul�s�nak hazai tapasztalatait ismerteti. A
szerz�k a termel�s, a kiskereskedelem, az �zleti szolg�ltat�sok �s a logisztika
ter�let�r�l sz�rmaz� 15 v�llalati esettanulm�nyon kereszt�l, k�zel 50 vezet�i �s
szak�rt�i interj� alapj�n mutatj�k be a fejlett technol�giai eszk�z�k �zleti
alkalmaz�s�nak �tkeres�seit, tanulm�nyoz�sra �rdemes p�ld�it �s k�vetend� j�
gyakorlatait. A k�nyvben tal�lhat� v�llalati esetek egyes konkr�t fejleszt�si
projektek sikereinek �s kudarcainak kontextus�t t�rj�k fel, mik�zben az �gazati
�ttekint�sek �s �sszefoglal� tanulm�nyok az �ltal�nos�that� tapasztalatokat, a m�s
szervezetek �s m�s ipar�gak sz�m�ra is hasznos�that� mint�zatokat taglalj�k. A
szerz�k t�bb�ves kutat�munk�juk sor�n nem els�sorban magukat az Ipar 4.0
erny�fogalom al� tartoz� technol�gi�kat igyekeztek megvizsg�lni, hanem annak
meg�rt�s�re tettek k�s�rletet, hogy hogyan jelenik meg a digit�lis �talakul�s a
szervezetek strat�gi�j�ban �s strukt�r�j�ban, hogyan �gyaz�dnak be az �j megold�sok
m�k�d�s�k mindennapjaiba. A p�ld�kon �t kibontakoz� k�p az �zlet 4.0 megismer�se
k�zelebb vihet benn�nket ahhoz, hogy meg�rts�k, hogyan m�k�dnek majd a j�v�
szervezetei."
"�zleti �s projekttervez�s";"Deutsch Nikolett, Jelen Tibor";"978 963 454 405
mersz.hu/deutsch-jelen-uzleti-es-projekttervezes";"https://doi.org/
10.1556/9789634544050";"2019.12.09 22:19:04";"A szerz�k �zleti- �s projekttervez�s
c�m� jegyzet�kkel az egyetemi oktat�sban fontos �s hi�nyp�tl� m�vet alkottak meg.
Az �zleti tervez�s �s a projekttervez�s sajn�latos m�don a hazai �s sok hely�tt a
nemzetk�zi fels�oktat�sban egym�st�l f�ggetlen�l ker�l t�rgyal�sra, oktat�sra.
Mindek�zben a gyakorlatban nem k�t k�l�n�ll� ter�letr�l, hanem egy�tt kezelend�
k�rd�sekr�l van sz�. A v�llalatok, v�llalkoz�sok �s int�zm�nyek j�v�j�re vonatkoz�
k�rd�sek a strat�giai tervez�s keret�ben ker�lnek meghat�roz�sra, m�g ezek a hossz�
t�v� tervek konkr�t, r�vid t�v�, operat�v tervk�nt ker�lnek megval�s�t�sra. A kett�
k�z�tti kapcsolatot az �zleti tervez�s k�pezi, amely, ahogy a szerz�k fogalmaznak:
saj�tos �tmenetet k�pez a strat�giai �s operat�v tervek k�z�tt, tekintettel arra,
hogy a strat�giai tervn�l konkr�tabb, de az operat�v tervhez k�pest hosszabb
id�t�vban, a v�llalkoz�s jellemz�ib�l, m�k�d�s�nek, tev�kenys�g�nek
�sszef�gg�seib�l kiindulva tervezi meg a v�llalkoz�s, v�llalat gazd�lkod�s�t,
re�lisan el�re vet�thet� p�nz�gyi folyamat�t. Az itt felv�zolt rendszerbe
illeszkedik a projektek tervez�se is, ugyanis a projektek biztos�tj�k a tervez�si
rendszerben azt a rugalmass�got, amely lehet�v� teszi a szervezet, v�llalat
meg�jul�s�t, fejl�d�s�t, versenyk�pess�g�nek jav�t�s�t. A projektek a k�ls� �s
bels� lehet�s�gekre �p�t� innov�ci�s tev�kenys�geket foglalj�k magukba, �s sikeres
megval�s�t�sukkal hozz�j�rulnak a szervezeti, v�llalati strat�giai c�lok
el�r�s�hez, megval�s�t�s�hoz. Ebben az �rtelemben hi�nyp�tl� �s halad� szeml�let� a
jegyzet. Dr. Szab� Lajos Gy�rgy egyetemi tan�r, BCE A k�tet 2020-t�l a Turizmus �s
mobilit�s c�m� online sorozat tagjak�nt jelenik meg. "
"�zleti gazdas�gtan";"Andor Gy�rgy";"978 963 454 023 6";"Akad�miai
Kiad�";"2018";"Gazdas�g";"https://mersz.hu/kiadvany/300";"https://mersz.hu/andor-
uzleti-gazdasagtan";"https://doi.org/10.1556/9789634540236";"2018.05.02
09:18:33";"Az �zleti gazdas�gtan, �gy e k�nyv is, a k�zgazdas�gtan, a p�nz�gyek �s
a befektet�selm�let egyes fejezeteinek �sszef�z�se. Ezeknek az egyenk�nt is
hatalmas ter�leteknek a v�logatott t�mak�reir�l van sz�, a l�nyeg �ppen ezek
�sszek�t�se, egyetlen olvasm�nyos, tanulhat� logikai sorrendbe szed�se. H�sz �ve
tan�tom e k�nyv f� mondanival�j�t. Id�k�zben vagy t�zezer hallgat�m lehetett,
legt�bbj�k mesterszakos. Az �rdekl�d�si m�lys�gt�l f�gg�en k�l�nb�z� mennyis�gekben
tanultak �zleti gazdas�gtant, sokan t�bb tant�rgyra sz�tv�lasztva. Azonban mindig a
legn�pszer�bb tant�rgyak k�z�tt volt, annak ellen�re, hogy neh�z tant�rgynak
sz�m�tott, �s sz�mos r�szlete sokaknak m�r ismer�s volt kor�bbi tanulm�nyaib�l.
Hallgat�im visszajelz�sei szerint az �j megvil�g�t�sok, a m�s ter�letekkel val�
�tk�t�sek, a v�gre meg�rtettem"" �rz�sek tett�k �rdekfesz�t�v�. E k�nyvben
meg�j�tottam, �tdolgoztam �s �sszef�s�ltem az elm�lt �vtizedek sor�n m�r ilyen-
olyan publik�ci�imban �s k�zirataimban elk�sz�tett r�szeket. Mik�zben szakmailag
m�lyebb r�szekkel nehez�tettem"", sokat tettem a k�nnyebb �rthet�s�g�rt,
tanulhat�s�g�rt, de az�rt is, hogy egyfajta k�zik�nyvk�nt haszn�lhat� m�vet is
adjak az Olvas�k kez�be. Fejezetek Gazdas�gpszichol�giai �s k�zgazdas�gi alapok
T�kepiaci �raz�d�s P�nz�raml�sok �s t�kek�lts�gek Gazdas�gi elemz�sek
Befektet�selm�let K�z�ss�gi gazdas�gtani aspektusok Mell�kletek Mikro�kon�miai
alapok Mikro�kon�miai elemz�sek P�nz�gyi opci�k Befektet�s-matematikai alapok
Hasznos kieg�sz�t�k 50 oldal �sszefoglal� 450 szavas t�rgymutat� 300 defin�ci�
350 l�bjegyzet 230 �bra 30 t�bl�zat 260 k�plet 80 szakirodalmi utal�s"
"�zleti kapcsolatok kutat�sa";"Gelei Andrea, Dobos Imre, B�di-Schubert Anik�";"978
Marketing";"https://mersz.hu/kiadvany/232";"https://mersz.hu/gelei-dobos-bodi-
schubert-uzleti-kapcsolatok-kutatasa";"https://doi.org/
10.1556/9789634540045";"2017.05.16 14:04:26";"Gelei Andrea, Dobos Imre �s B�di-
Schubert Anik� k�nyve az �zleti kapcsolatok kutat�sa c�met viseli ugyan, azonban a
szerz�k a fontos �s el�remutat� m�dszertani saj�toss�gok m�ly �s alapos elemz�se
mellett meghat�roz� jelent�s�g� strat�giai �s elm�leti k�rd�seket is t�rgyalnak. A
k�tetben bemutatott �j m�dszertani megk�zel�t�sek alapvet� hasznoss�ga abban
rejlik, hogy k�nnyebben hozz�f�rhet�v�, m�rhet�v� �s ez�ltal hat�konyabban
kezelhet�v� teszik az �zleti kapcsolatok menedzsel�s�t. A szerz�k olyan hi�nyp�tl�
m�dszereket dolgoztak ki, amelyek nagym�rt�kben megk�nny�tik a kutat�k �s - nem
utols�sorban - a val�ban nemzetk�zi sz�nvonal� tev�kenys�gre t�rekv� v�llalati
vezet�k munk�j�t abban, hogy eredm�nyesebben t�j�koz�dhassanak a nemzetk�zi �zleti
h�l�zatok bonyolult, sz�vev�nyes dzsungel�ben. A k�nyv megb�zhat� ir�nyt�k�nt
seg�ti az olvas�t napjaink komplex �zleti vil�g�nak m�lyebb, cselekv�
megismer�s�ben. Mandj�k Tibor, kutat�professzor, EM Normandie (Normandy Business
School), Le Havre, Franciaorsz�g Az elm�lt �vtizedekben a globaliz�ci� az �zleti
vil�g teljes �talakul�s�t hozta mag�val. A kor�bbi, szem�lyes vagy
csoportkapcsolatokon alapul� tradicion�lis �zleti modelleket h�l�zatok bonyolult
egy�ttm�k�d�se v�ltotta fel. Nagy f�ldrajzi t�vols�gok, kultur�lis k�l�nbs�gek, a
kereslet-k�n�lat kiegyens�lyozatlans�ga napi kih�v�st jelentenek a v�llalatok
menedzsmentje sz�m�ra. Egy�ttm�k�dni - de hogyan? Az �zlet l�nyege ugyanaz maradt,
de fel�p�t�se, sikeres m�k�dtet�se �j szaktud�st ig�nyel. Rendk�v�l inspir�l� a
k�nyv megk�zel�t�se, mert seg�t meg�rteni a glob�lis ell�t�si l�ncok vil�g�t. A
meg�rt�s pedig versenyel�ny - ez�rt fontos sz�munkra, v�llalati vezet�knek ez a
k�nyv! J� a t�mav�laszt�s! �l�, eredeti. Horv�th P�ter, �gyvezet� Igazgat�,
Gondrand Kft."
"�zleti kommunik�ci� �s t�rgyal�stechnika";"Hofmeister-T�th �gnes, Mitev Ariel
Zolt�n";"978 963 059 719 7";"Akad�miai Kiad�";"2016";"Gazdas�g, �zleti
kommunik�ci�";"https://mersz.hu/kiadvany/56";"https://mersz.hu/hofmeister-toth-
mitev-uzleti-kommunikacio-es-targyalastechnika";"https://doi.org/
10.1556/9789630597197";"2016.08.18 11:24:01";"Volt egy id�szak, amikor egyetlen, a
tengeren �zsia fel� haj�z� r�mai sem halasztotta el, hogy meg�lljon Rodoszon, �s
meghallgassa az �kessz�l�s mestereit. Kik�t�ttek, hogy megm�rt�zzanak a fodroz�d�
sz�habokban, s magukkal vigyenek valami megfoghatatlant. A j� kommunik�ci�
k�pess�ge olyasmi, amivel mindenki sz�vesen felszereln� saj�t haj�j�t. E saj�ts�gos
hajt�er�vel k�nnyed�n elnavig�lhatunk az �let h�borg� tenger�n, az �zlet olykor
zavaros vizein, valamint k�nnyen r�akadhatunk azokra a csendes �s nyugodt �bl�kre,
ahol �jb�l felt�lt�dhet�nk. A k�nyv szeml�letes p�ld�kon �s gyakorlatokon kereszt�l
mutatja be az �zleti kommunik�ci� k�l�nf�le ter�leteit, a nem verb�lis, a sz�beli,
az �r�sbeli kommunik�ci�t, valamint a meggy�z�s alapelveit. A t�rgyal�stechnikai
r�szben plasztikusan taglaljuk annak pszichol�giai �s elm�leti h�tter�t, a
disztribut�v �s integrat�v technik�kat, a harmadik f�l bevon�s�t, valamint a
k�l�nf�le kult�r�k t�rgyal�si st�lusait. A k�nyv egy kik�t�, ahol felt�lthetj�k
rakom�nnyal a haj�t, vagy megfoltozhatjuk a v�sznat. Tal�n r�nk kacsint a Rodoszi
Kolosszus Ezt a k�nyvet aj�nljuk minden bachelor �s master hallgat�nak, tr�ningek
r�sztvev�inek �s minden kedves �rdekl�d�nek."
"V�llalatgazdas�gtan";"Chik�n Attila";"978 963 454 589 7";"Akad�miai
Kiad�";"2020";"Gazdas�g";"https://mersz.hu/kiadvany/795";"https://mersz.hu/chikan-
vallalatgazdasagtan";"https://doi.org/10.1556/9789634545897";"2020.12.22
23:37:05";"A k�nyv a v�llalatok m�k�d�s�nek elvi alapjait �s ezek gyakorlati
k�vetkezm�nyeit t�rgyalja. Azokra a szeml�leti �s strat�giai alapokra t�maszkodik,
amelyekre a legjobb v�llalati gyakorlat �p�l a fejlett orsz�gokban. A v�llalatot
nem puszt�n gazdas�gi egys�gk�nt, hanem a mai t�rsadalmak egy alapvet� fontoss�g�
int�zm�nyek�nt fogja fel. Ennek megfelel�en az �zleti tev�kenys�get korunk
meghat�roz� folyamataiba �s jelens�geibe �gyazza, �gy a k�nyv mondanival�j�ban
v�gig jelen vannak a fenntarthat�s�g, a globaliz�ci�, a digitaliz�ci�, a tud�s �s a
t�rsadalmi felel�ss�g szempontjai. A megk�zel�t�s alapj�ul v�lasztott fels�vezet�i
n�z�pontb�l mutatja be a k�rnyezethez illeszked�, s�t azt befoly�sol� v�llalati
strat�gia jellemz�it �s az ennek megval�s�t�s�ra szolg�l� folyamatokat. A kifejt�s
alapt�tele, hogy a v�llalat t�rsadalmi funkci�ja k�zvetlen�l egy kett�s
�rt�kteremt�st c�lz� folyamatban val�sul meg: egyszerre, egyazon folyamatban kell
�rt�ket teremtenie a fogyaszt� �s a tulajdonos sz�m�ra, a fenntarthat�s�g �s az
etika szempontjainak szem el�tt tart�s�val. A k�nyv t�rzse ennek a folyamatnak az
�sszetev�it: a marketinget, az innov�ci�t, az emberi er�forr�s �s a tud�s
menedzsmentj�t, a termel�s-szolg�ltat�s-logisztika folyamatait �s a p�nz�gyi
funkci�kat t�rgyalja. A k�nyv ezen hatodik, l�nyegesen �tdolgozott kiad�sa
(nyolcadik v�ltozata) t�kr�zi a glob�lis gazdas�gban �s az �zleti vil�gban az
elm�lt �vekben bek�vetkezett v�ltoz�sokat, amelyek a kor�bbi id�szakokhoz k�pest
tal�n m�g intenz�vebbek voltak. Az el�z� kiad�sokhoz k�pest n�velt�k, �s a f�
sz�veggel m�g szervesebb kapcsolatba hoztuk a hazai �s nemzetk�zi gyakorlatb�l
sz�rmaz� szemelv�nyeket. A k�nyv eddigi v�ltozatait mintegy negyvenezren
tanulm�nyozt�k, egyetemi hallgat�k, v�llalatvezet�k, kutat�k egyar�nt hasznosnak
tal�lt�k. Az �j kiad�st azoknak is fegyelm�be aj�nljuk, akik az el�z�ek
valamelyik�t olvast�k, de l�p�st akarnak tartani az �zleti vil�g gyors
v�ltoz�saival. "
"V�llalati felel�ss�gv�llal�s a kult�ra ter�let�n";"�sv�nyi Katalin";"978 963 454
186 8";"Akad�miai
Kiad�";"2018";"Gazdas�g";"https://mersz.hu/kiadvany/321";"https://mersz.hu/asvanyi-
vallalati-felelossegvallalas-a-kultura-teruleten";"https://doi.org/
10.1556/9789634541868";"2018.05.29 09:08:40";"A V�llalati felel�ss�gv�llal�s a
kult�ra ter�let�n hi�nyp�tl� m�. A v�llalatok t�rsadalmi felel�ss�gv�llal�s�r�l
t�bb �sszefoglal� m� is k�sz�lt az elm�lt �vtizedekben, Magyarorsz�gon is, arra
ugyanakkor nemigen akadt p�lda, hogy a v�llalati felel�ss�gv�llal�s egy-egy
speci�lis ter�let�nek alaposabb vizsg�lata is k�nyv form�j�ban jelenjen meg.
�sv�nyi Katalin munk�ja ezt a hi�nyt p�tolja azzal, hogy kifejezetten a kult�ra �s
a m�v�szetek ter�let�re ir�nyul� CSR tev�kenys�ggel foglalkozik. Olyan l�nyeges
k�rd�sekre ir�ny�tja r� a figyelmet, mint hogy �sszeegyeztethet�-e ez a fajta CSR a
v�llalat saj�t f� tev�kenys�g�vel, milyen m�don jelen�thet� meg p�ld�ul
filantr�piak�nt, szponzor�ci�k�nt vagy m�sk�pp , emelhet�-e strat�giai szintre,
illetve mekkora tere lehet a partners�gi kapcsolatoknak a t�m�hoz k�t�d�en. Az els�
fejezetben a v�llalatok t�rsadalmi felel�ss�gv�llal�s�nak k�l�nb�z� n�z�pontjait
mutatja be, majd k�l�n kit�r a filantr�pia �s a szponzor�ci� fogalmaira �s c�ljaira
ezeket egys�ges rendszerbe is foglalva, a k�s�bbi k�nnyebb �rtelmezhet�s�g
kedv��rt. Az egyes felel�ss�gv�llal�si tev�kenys�gt�pusokat a kult�ra ter�let�n
megjelen� p�ld�kkal is szeml�lteti. A m�sodik fejezetben a felel�ss�gv�llal�s
m�g�tt �ll� motiv�ci�kat mutatja be, melyek ismerete elengedhetetlen a kult�ra
ter�let�n m�k�d� int�zm�nyek sz�m�ra, hogy jobban meg�rthess�k, mire van sz�ks�g�k
a v�llalatoknak ahhoz, hogy a kult�ra ter�let�n val�s�ts�k meg felel�ss�gv�llal�si
tev�kenys�geiket. A szerz� a harmadik fejezetben kifejezetten azokat a nemzetk�zi
�s hazai szinten is megjelen� egy�ttm�k�d�si form�kat, j� gyakorlatokat vizsg�lja,
amelyek p�ldak�nt szolg�lhatnak a kult�ra ter�let�n megval�sul� v�llalati
felel�ss�gv�llal�si egy�ttm�k�d�sek kialak�t�s�hoz. A m� egyszerre b�r elm�leti,
gyakorlati, �s t�rsadalmi-j�l�ti jelent�s�ggel, hozz�j�rulva a kult�ra ter�let�n
megjelen� CSR tev�kenys�g irodalm�hoz �s gyakorlati alkalmaz�s�hoz. Zs�ka �gnes,
egyetemi tan�r, Budapesti Corvinus Egyetem A k�tet 2020-t�l a Turizmus �s mobilit�s
c�m� online sorozat tagjak�nt jelenik meg. "
"V�llalati internetstrat�gia";"Nemeslaki Andr�s";"978 963 059 837 8";"Akad�miai
kommunik�ci�";"https://mersz.hu/kiadvany/188";"https://mersz.hu/nemeslaki-
vallalati-internetstrategia";"https://doi.org/10.1556/9789630598378";"2016.12.12
17:39:04";"A termel�si t�nyez�k fogalomk�re egyre b�v�lt a k�zgazdas�gtan fejl�d�se
sor�n. El�sz�r csak a f�ldet, majd a munk�t �s a t�k�t, a 20. sz�zad v�g�t�l pedig
m�r az inform�ci�t is k�z�j�k sorolt�k. Nemeslaki Andr�s k�nyve meggy�z�en
bizony�tja, hogy ma m�r az internet is kulcsfontoss�g� er�forr�s, termel�si t�nyez�
a gazdas�g szerepl�i sz�m�ra. Felh�vja a figyelm�nket arra is, hogy a t�rsadalom
egyre ink�bb aszerint is r�tegz�dik, hogy tagjai mik�nt tudj�k c�ljaik szolg�lat�ba
�ll�tani az internetet, �s hogy az internet haszn�lat�nak k�pess�ge m�r nem csup�n
�letkor szerint alak�tja a j�vedelmi �s szoci�lis poz�ci�kat. T�r�k �d�m, az MTA
rendes tagja, egyetemi tan�r A szerz� bemutatja azokat az ismereteket, amelyek a
technikai rendszerekt�l a t�rsadalmi rendszerekig, illetve a val�s vil�gokt�l a
virtu�lis vil�gokig alapvet�v� v�ltak. Mindezek t�rgyal�sa sor�n p�ld�k �s mint�k
j�l elhelyezett kifejt�s�vel vezeti be az olvas�t ezen �j ismeretek vil�g�ba.
Szintay Istv�n, egyetemi tan�r, Miskolci Egyetem Az infokommunik�ci�s
technol�gi�k a k�zigazgat�s t�bb ter�let�n is komoly innov�ci�s er�forr�st
jelentenek. A k�nyv t�mak�rei �gy nemcsak az �zleti strat�giai gondolkod�sban,
hanem a k�zszolg�lat ter�let�n dolgoz� vezet�k sz�m�ra is n�lk�l�zhetetlenek. Kis
Norbert, egyetemi docens, a Nemzeti K�zszolg�lati Egyetem megalap�t�s��rt felel�s
miniszteri biztos, a fels�oktat�s�rt �s tudom�nypolitik��rt felel�s helyettes
�llamtitk�r."
"V�llalati p�nz�gyek";"T�th Tam�s";"978 963 454 681 8";"Akad�miai
sz�mvitel";"https://mersz.hu/kiadvany/835";"https://mersz.hu/toth-vallalati-
penzugyek";"https://doi.org/10.1556/9789634546818";"2021.11.10 15:12:07";"Ez a
k�nyv azok sz�m�ra aj�nlott, akik m�r t�l vannak a BSc �s ak�r a nem kifejezetten
gazdas�gi f�kusz� MSc tanulm�nyaikon, vagy hosszabb szakmai �let�ttal a h�tuk
m�g�tt most kezdik �rz�kelni a naprak�sz �zleti, gazdas�gi szakismeretek hi�ny�t. A
k�tet egyr�szt gyakorlatiasan mutatja be a beruh�z�si projektek mesterszinten
t�rgyalt �rt�kel�si mechanizmus�t, ahol kifejezetten az alkalmaz�s r�szleteinek a
megismer�se a c�l, m�sr�szt a k�vetkez� k�rd�sekre keresi a v�laszt: Melyek a
l�nyeges gazdas�gi k�rd�sek egy �zleti �tlet tervez�si szakasz�ban? Melyek azok a
mozzanatok, amelyek meghat�rozz�k egy beruh�z�si projekt �rt�k�t? Melyek a szakma
elfogadott adatforr�sai? Hogyan kell szakszer�en elk�sz�teni az el�rejelz�seket?
Hogyan �rdemes finansz�rozni a tervezett projektet? Mikor �rdemes p�nzt kivonni a
projektekb�l? Milyen kock�zatok �s hogyan hatnak a tervezett projektre?"
"V�llalati p�nz�gyi elemz�sek";"T�th Tam�s";"978 963 454 617 7";"Akad�miai
sz�mvitel";"https://mersz.hu/kiadvany/773";"https://mersz.hu/toth-vallalati-
penzugyi-elemzesek";"https://doi.org/10.1556/9789634546177";"2021.09.30
13:34:56";"Ez a k�nyv a tudom�ny mai �ll�sa szerinti legkorszer�bb �zleti
modellez�si keretrendszert mutatja be, �s egy�ttal egy bevezet� �s egy �sszetett
�zleti projekt p�nz�gyi elemz�s�n kereszt�l seg�ts�get ny�jt annak gyakorlati
alkalmaz�s�hoz is. A k�tet kifejezetten azoknak sz�l, akik m�r ismerik �s
magabiztosan haszn�lj�k az �zleti gazdas�gtan, sz�mvitel, v�llalati p�nz�gyek �s
ad�z�s tudom�nyter�letek fogalmait, �s nem riadnak vissza a matematikai
�sszef�gg�sek �rtelmez�s�t�l sem. Mivel a k�nyvben az �zleti elemz�i szakma
fels�fok� ismereteinek c�lrat�r� �sszegz�s�r�l van sz�, �rdemes id�t sz�nni az �rt�
olvas�sra �s a k�t feladat �n�ll� elv�gz�s�re. Az els�, alapoz� feladat
megold�s�hoz rendelkez�sre �ll az �sszes sz�ks�ges adat �s k�plet, s�t a
v�geredm�nyek is. Ennek ellen�re a kor�bban szerzett gyakorlati tapasztalatok
szintj�t�l f�gg�en m�r itt megmutatkozhatnak a modellez�si l�p�sek ebben a
szakm�ban megszokott �rtelmez�si neh�zs�gei. A m�sodik, komplex feladatban m�r
sz�mos mozzanat r�szletei nyitva maradtak, azaz a t�rv�nyek, szab�lyok, illetve az
projekt ipar�g�ban szok�sos szerz�d�sek vonatkoz� bekezd�seit �n�ll�an kell
k�pletekk� alak�tani. B�r a modell�p�t�s ezen szakasza garant�ltan okoz majd n�mi
szellemi kih�v�st minden kedves Olvas� sz�m�ra, a k�zdelmek v�g�l be�rnek, �s a
saj�t �zleti projektek �rt�kel�s�hez k�sz �zleti elemz�i eszk�zt�r �ll majd
rendelkez�sre."
"V�llalati t�rsadalmi felel�ss�gv�llal�s";"Braun R�bert";"978 963 059 762
Marketing";"https://mersz.hu/kiadvany/108";"https://mersz.hu/braun-vallalati-
tarsadalmi-felelossegvallalas";"https://doi.org/10.1556/9789630597623";"2016.09.21
14:43:33";"Feln�tt d�nt�shoz�knak aj�nlom ezt a k�nyvet. A friss �s egyre ink�bb
teret nyer� jelens�gek rendszerbe rendez�se igazi szakmai kih�v�s. A gondolkod�sra
k�sztet� k�nyvek j�k. Az is, ha a gondolatok�rt az olvas�nak is meg kell k�zdenie.
A gazdas�gilag is indokolhat�, j� �gyek�rt tett tev�kenys�gek �j dimenzi�ba
helyezik a c�gek-emberek-t�rsadalom kapcsolatot. A t�rsadalmilag fontos �gyek�rt
val� tev�kenyked�st inspir�lhatj�k a k�nyvben felvetett paradigmav�lt�s megval�sult
kifejez�d�s�nek p�ld�i. Ma m�r nem a t�rsadalom �haja, hanem a piack�pess�g
felt�tele, hogy a v�llalatok tettekkel fejezz�k ki a t�rsadalom ir�nti
felel�ss�g�ket. Ehhez mindenkinek tanulni kell. T�r�csik M�ria, egyetemi tan�r,
P�csi Tudom�nyegyetem Azt, hogy a v�llalatok k�l�nb�z�k�ppen vonj�k be az
�rintetteket"" m�k�d�s�kbe, eddig is tudtuk. Azt, hogy a bankok is egyfajta
v�llalatok - ezt is tudtuk. Azt, hogy az �rintettek bevon�sa hol sikeres, hol
kev�sb� sikeres, de a v�llalati m�k�d�s l�nyegileg csak akkor eredm�nyes, ha az
�rintettek bevon�sa megt�rt�nik - ezt is sejtett�k. Akkor minek v�gigolvasni egy
t�bb sz�z oldalas k�nyvet? Nos, p�ld�ul az�rt, hogy t�ll�pj�nk azon a k�zhelyen,
hogy az �rintettek"" a fogyaszt�k, a partnerek, a munkav�llal�k �s a tulajdonosok.
Hogy meg�rts�k, hogy az �rintettek nem puszt�n szem�lyek, hanem emberek, �rintettek
csoportjai, szervezetek, m�s v�llalatok, v�llalatok �s szervezetek csoportjai, n�ha
teljes orsz�gok"". Ebb�l k�vetkezik, hogy a felel�s v�llalati m�k�d�s nem m�s, mint
sz�mos l�p�s az �rintetti demokr�cia el�r�se �rdek�ben. Az�rt is el kell olvasnunk
a k�nyvet, hogy a felel�s v�llalati m�k�d�sr�l gondolkodva ne rekedj�nk meg az
�ltal�nos k�zhelyekn�l. Gyakorl� v�llalatvezet�knek, igazgat�s�gi tagoknak egyar�nt
j�l kezelhet� k�zik�nyv, amiben ak�r egy-egy igazgat�s�gi d�nt�s el�tt is tal�lunk
a d�nt�st seg�t� �traval�t. Val�j�ban arr�l az �r�k emberi dilemm�r�l sz�l a k�nyv,
hogy mi�rt �rdemesebb J�nak"", mint Rossznak"" lenni. Persze mindez csak olyan
t�rsadalmi-piaci k�zegben m�k�dik, ahol a t�rv�nyek hoz�i is �gy gondolj�k, hogy a
j�t�kszab�lyok az egyenl� j�t�kt�r �rdek�ben alakulnak, �s arra val�k, hogy
mindenki betartsa �ket. Kir�ly J�lia, igazgat�s�gi tag, KBC Bank Group, Br�sszel"
"Vall�sszociol�giai keresztmetszetek";"Kamar�s Istv�n";"978 963 454 708
2";"Akad�miai
vallasszociologiai-keresztmetszetek";"https://doi.org/
10.1556/9789634547082";"2021.08.16 10:24:14";"A k�tet els� fejezetei k�zelm�ltb�li
esem�nyek vall�sszociol�giai reflexi�i, k�zt�k a besz�l� nev� Kolhoz Dei. A m�sodik
t�m�ja a vall�s-�s felekezetk�zi viszonyok, valamint a p�rbesz�d �s megb�k�l�s
lehet�s�gei. A harmadikban az �j vall�si jelens�gek, valamint a vall�soss�g
szoci�lpszichol�giai dimenzi�i ker�lnek bemutat�sra a krisn�sokt�l az
�jpog�nys�gig. A negyedikben a kereszt�ny t�rsadalom ut�ni paradigmav�lt�s
lehet�s�gei szerepelnek, a magyarok Isten�t�l a ferencp�pista reformig."
"V�logatott fejezetek a komfortelm�let t�mak�r�b�l";"B�nhidi L�szl�, Kajt�r
L�szl�";"978 963 059 905 4";"Akad�miai Kiad�";"2018";"M�szaki
tudom�nyok";"https://mersz.hu/kiadvany/287";"https://mersz.hu/banhidi-kajtar-
valogatott-fejezetek-a-komfortelmelet-temakorebol";"https://doi.org/
10.1556/9789630599054";"2018.02.20 16:39:45";"Az �p�letg�p�szek alapvet� feladata a
z�rt t�rben tart�zkod� emberek r�sz�re az optim�lis vagy m�g megengedhet�
mikrokl�ma-param�terek biztos�t�sa munkav�gz�s, pihen�s, sz�rakoz�s eset�re
egyar�nt. Ezt a feladatot csak �p�t�szekkel k�z�sen tudjuk megoldani, kiemelten
figyelembe v�ve az energiagazd�lkod�si k�vetelm�nyeket. Ez nem k�nny� feladat, mert
az emberi komfort �s az energiamegtakar�t�s vektora nem mindig azonos ir�nyba
mutat. E k�nyv c�lja, hogy a z�rt terek m�retez�s�ben r�szt vev�k, �p�letg�p�szek
�s �p�t�szek egyar�nt megfelel� ismeretekkel rendelkezzenek. "
"V�ls�g �s meg�jul�s";"Szanyi Mikl�s (szerk.)";"978 963 059 852 1";"Akad�miai
valsag-es-megujulas";"https://doi.org/10.1556/9789630598521";"2016.12.05
14:48:29";"Ebben a jubileumi k�tetben m�ig tart� id�utaz�sra tesz�nk k�s�rletet. A
vil�ggazdas�g n�h�ny kiv�lasztott ter�let�nek kutat�si eredm�nyeit k�vetj�k nyomon
az 1970-es �s 1980-as �vekt�l napjainkig. A k�tetben szerepl� nyolc tanulm�ny egy-
egy korabeli kutat�si jelent�s r�vid bemutat�s�val indul, kiemeli ezeknek az
elemz�seknek a mai napig helyt�ll� meg�llap�t�sait, �rt�keit. Ezt k�vet�en
ugyanannak a t�m�nak egy mai viszonyokra vonatkoz� elemz�se k�vetkezik, amely arra
is t�rekszik, hogy bemutassa a mai folyamatok �s a megel�z� �vtizedek jelens�gei
k�z�tti �sszef�gg�seket. Ezzel a m�dszerrel konkr�t p�ld�kon kereszt�l tudjuk
bemutatni egyr�szt a vil�ggazdas�gi folyamatokban megfigyelhet� hosszabb t�v�
tendenci�k �rv�nyes�l�s�t, m�sr�szt azt is, hogy ezek felt�r�s�ban, a folyamatok
j�v�beli v�rhat� tov�bbfejl�d�s�nek el�rejelz�s�ben a VKI kutat�i milyen
eredm�nyeket tudtak el�rni. A k�tetben helyet kapott tanulm�nyok nyolc t�mak�rh�z
kapcsol�dnak. Az els� blokkban a globaliz�ci� folyamatai �ltal megv�ltoz�
vil�ggazdas�g �tfog� k�rd�sei, probl�m�i, a vil�ggazdas�gi v�ls�gok, a centrum �s
perif�ria viszonya, a globaliz�l�d� v�llalati m�k�d�s k�rd�sei kaptak helyet. A
m�sodik r�sz a vil�ggazdas�gi kih�v�sokra adott k�l�nb�z� szint� gazdas�gpolitikai
v�laszokkal foglalkozik. Mik�nt lehet sikeresen alkalmazkodni, integr�l�dni a
glob�lis vil�ggazdas�gba? A globaliz�ci�val p�rhuzamosan kibontakoz�
regionaliz�ci�, a sikeres vil�ggazdas�gi integr�ci�t el�seg�t� �llami
szerepv�llal�s, a mez�gazdas�g probl�m�i kapnak itt helyet. Egy fejezet pedig
K�z�p- �s Kelet-Eur�pa rendszerv�lt�s ut�ni gazdas�gi �s t�rsadalmi fejl�d�s�nek
modellszer� saj�toss�gait t�rja fel. A t�rgyalt, aktu�lis vil�ggazdas�gi k�rd�sek a
szakmai k�zv�lem�ny �rdekl�d�s�re tart sz�mot, de emellett a vil�ggazdas�g �s a
nemzetk�zi gazdas�g t�m�inak mesterszint� oktat�s�hoz is hasznos tud�sanyagot
ny�jt. A Szerkeszt�"
"V�ls�g �s v�ls�grendez�s a Gazdas�gi �s Monet�ris Uni�ban";"Benczes Istv�n";"978
963 454 348 0";"Akad�miai
Kiad�";"2019";"Gazdas�g";"https://mersz.hu/kiadvany/486";"https://mersz.hu/benczes-
istvan-valsag-es-valsagrendezes-a-gazdasagi-es-monetaris-unioban";"https://
doi.org/10.1556/9789634543480";"2019.08.30 10:59:50";
"V�ltoz�s- �s v�ls�gmenedzsment az alapokt�l";"Noszkay Erzs�bet";"978 963 454 220
mersz.hu/noszkay-valtozas-es-valsagmenedzsment-az-alapoktol";"https://doi.org/
10.1556/9789634542209";"2018.03.12 11:19:44";"A szerz� k�nyve nem a klasszikus
szakmai m�vek csoportj�ba sorolhat�. Mondhatn�m azt is, hogy �j st�lust teremt
azzal a szeml�letm�ddal, melynek egyidej�leg c�lja a laikus sz�m�ra is �rthet�v�
tenni a v�ltoz�s- �s v�ls�gmenedzsment meg�rt�s�t, ugyanakkor haszn�lhat� oktat�si
seg�dletk�nt vagy gyakorl� szakemberek k�zik�nyvek�nt. Napjaink olyan aktu�lis
probl�m�j�hoz ny�jt k�zvetlen seg�ts�get a k�nyv tartalma, mely alapvet�en
meghat�rozza sok v�ltoz�s m�k�d�si biztons�g�t, �letben marad�s�t vagy esetleg
sikeress� v�l�s�t. Egyszer�, de ugyanakkor szakmai ig�nyess�g� a tartalmi r�sz,
mely a defin�ci�k meg�rt�s�t�l a gyakorlati p�ld�kig vezeti az olvas�t, bels�
logik�ja egy�rtelm�, k�vethet�. A j�l megv�lasztott �s megfelel� helyekre kell�
gyakoris�ggal beillesztett kicsi feladatok m�g ink�bb �rthet�v� �s haszn�lhat�v�,
mi t�bb, kifejezetten hasznoss� teszik a le�rtakat. Seg�ts�g�kkel a gyakorlatban
k�zvetlen�l alkalmazhat�v� v�lnak bizonyos m�dszerek, tr�kk�k, esetp�ld�k, melyek
j�l seg�tik a kev�sb� felk�sz�lt olvas�t is. A szerz� c�lja j�l �rezhet� a
le�rtakb�l. �nzetlen seg�ts�g a bajba ker�lt, verg�d� v�llalkoz�nak �s/vagy
felk�sz�l�si lehet�s�g a magabiztos, ma �g sikeres, de el�rel�t� v�ltoz�sokat
k�vetni akar� vezet�k sz�m�ra. Dr. habil. Bencsik Andrea, egyetemi docens"
"V�ltoz�svezet�s";"Csed� Zolt�n, Zavark� M�t�";"978 963 454 410 4";"Akad�miai
csedo-zavarko-valtozasvezetes";"https://doi.org/10.1556/9789634544104";"2019.08.29
15:45:56";"A V�ltoz�svezet�s k�nyv k�zel k�t �vtizedes szervezeti v�ltoz�ssal �s
v�ltoz�svezet�ssel kapcsolatos oktat�si, kutat�si �s tan�csad�si tapasztalatainkra
�p�l. C�lunk oktat�i, kutat�i �s tan�csad�i tapasztalatainkra �p�tve �tfog� k�pet
ny�jtani az Olvas�nak a szervezeti v�ltoz�s �s v�ltoz�svezet�s elm�leti h�tter�r�l.
Hisz�nk benne, hogy a sikeres szervezeti v�ltoz�shoz �s v�ltoz�svezet�shez vezet�
els� l�p�s a tud�s, �s minden egy�b csak ezut�n k�vetkezik. E tud�s megszerz�s�hez,
illetve elm�ly�t�s�hez szeretn�nk k�nyv�nkkel hozz�j�rulni."
"V�ltoz� vil�g";"Benczes Istv�n, Szunom�r �gnes (szerk.)";"978 963 454 882
mersz.hu/benczes-szunomar-valtozo-vilag";"https://doi.org/
10.1556/9789634548829";"2023.03.07 09:50:33";"Szentes Tam�s, az MTA rendes tagja, a
Budapesti Corvinus Egyetem professor emeritusa 2023 tavasz�n t�lti be 90. �let�v�t.
Ebb�l az alkalomb�l k�sz�ntik �t p�lyat�rsai, munkat�rsai, tan�tv�nyai �s bar�tai.
A k�tetben olyan �r�sok kapnak helyet, amelyek k�zvetlen�l vagy k�zvetve k�t�dnek
Szentes Tam�s munk�ss�g�hoz. �gy p�ld�ul a nemzetk�zi gazdas�gtan, a fejl�d�s-
gazdas�gtan, a region�lis gazdas�gtan, az integr�ci� gazdas�gtana, �s k�l�n�sen a
nemzetk�zi egyenl�tlens�g �s elmaradotts�g, a nemzetk�zi p�nz�gyek �s
t�ke�raml�sok, a globaliz�ci� kritik�ja t�m�kban fejti ki a n�pes szerz�i k�z�ss�g
n�zeteit."
"V�rosi vil�g";"Enyedi Gy�rgy";"978 963 059 798 2";"Akad�miai
tudom�nyok";"https://mersz.hu/kiadvany/130";"https://mersz.hu/enyedi-varosi-
vilag";"https://doi.org/10.1556/9789630597982";"2016.10.15 08:59:37";"Amit Enyedi
nem tud a v�rosr�l, azt nem �rdemes tudni. Gondolhatj�k: bar�ti elfogults�g,
szakmai tisztelet mondatja velem. De aki e k�nyvet elolvassa, tal�n elfogadja
kijelent�semet. Nemcsak kritikai �ttekint�st kapunk a v�roskutat�s szakirodalm�r�l,
a szakirodalomban haszn�lt alapfogalmakr�l, a v�rosok t�pusair�l, hanem
betekinthet�nk a v�rost mint telep�l�st alak�t� t�nyez�k egym�sra hat�s�ba.
M�k�d�s�ben l�thatjuk a v�rost mint lakhelyet, mint emberi k�z�ss�g �letkeret�t,
mint a t�rs�get szervez� telep�l�st. Elgondolkodhat az olvas� Enyedi szellemi
vezet�s�vel a nemzet�llam �s v�rosok gazdas�gi-politikai, kultur�lis szerep�r�l, a
v�rosias �letm�d, �p�tett �s term�szeti k�rnyezet viszony�r�l a t�rt�nelemben, �s a
k�nyv v�g�n a szerz� k�rd�seire maga keresheti a v�laszt: milyen is lesz a j�v�
v�rosa? Ahogy a szerz� mondja: megl�tja, aki meg�ri. Mert a szerz� - tudottan
nagybetegen, mondja is - utols� k�nyv�nek sz�nta ezt az �sszefoglal�t. Nem
hatty�dalnak, mert mint mondja a hatty�nak szerf�l�tt ronda a hangja, s tal�n
k�tetemre ez nem �rv�nyes. Ez Enyedi. B�lcs ember, csod�latos szellemi �s �rzelmi
er�vel �s imm�ron egy remekbe szabott �letm�-�sszefoglal�val. Meg�rdemelte a
szerencs�t a sorst�l. K�sz�nj�k, mi, olvas�k, koll�g�k, bar�tok. Glatz Ferenc
akad�mikus, az MTA volt eln�ke Enyedi Gy�rgy �sszegzett. �sszegezte mindazt a
hatalmas ismeretanyagot, amelyet a v�rosokr�l, azok fejl�d�s�r�l hossz� �s gazdag
tudom�nyos munk�ss�ga sor�n felhalmozott. Brili�ns summ�zat ez a k�nyv, hiszen
nemcsak egy �letm� �ll m�g�tte, hanem minden olyan �j ismeret, amely a vil�g
v�rosf�ldrajz�ban �s region�lis tudom�ny�ban napjainkban el�rhet� �s �rdemlegesen
feldolgozhat�, vagy mondjuk �gy: maradand�. Aj�nlom mindazoknak, akik �rdekl�dnek
az emberi �lett�r legizgalmasabb form�ja, a v�ros ir�nt, s azoknak, akik elm�ly�lni
k�v�nnak a hazai t�rsadalomtudom�ny egyik nagy egy�nis�g�nek �lvezetesen el�adott
b�lcs gondolataiban. Rechnitzer J�nos, a Sz�chenyi Istv�n Egyetem professzora, a
Magyar Region�lis Tudom�nyi T�rsas�g eln�ke"
"Vektorsz�m�t�s I.";"J�nossy Lajos, Tasn�di P�ter";"978 963 059 845 3";"Akad�miai
janossy-tasnadi-vektorszamitas-i";"https://doi.org/
10.1556/9789630598453";"2016.08.18 11:37:51";
"Vektorsz�m�t�s II.";"J�nossy Lajos, Tasn�di P�ter";"978 963 059 846 0";"Akad�miai
janossy-tasnadi-vektorszamitas-ii";"https://doi.org/
10.1556/9789630598460";"2016.08.18 11:37:56";
"Vektorsz�m�t�s III.";"Tasn�di P�ter, Gn�dig P�ter, J�nossy Lajos";"978 963 059 847
7";"Akad�miai Kiad�";"2016";"Matematika";"https://mersz.hu/kiadvany/105";"https://
mersz.hu/tasnadi-janossy-gnadig-vektorszamitas-iii";"https://doi.org/
10.1556/9789630598477";"2016.08.18 11:38:00";
"Verseng� szerkezetek a k�z�pmagyar kor nyelv�ben";"D�m�t�r Adrienne, Gug�n
Katalin, Varga M�nika (szerk.)";"978 963 454 687 0";"Akad�miai
domotor-gugan-varga-versengo-szerkezetek-a-kozepmagyar-kor-nyelveben";"https://
doi.org/10.1556/9789634546870";"2021.11.15 08:29:02";"A nyelvt�rt�netet �rint�
k�zismert meg�llap�t�s, hogy a v�ltoz�si folyamatok a nyelvi rendszerben megl�v�
v�ltakoz�sokon alapulnak. A k�tet tanulm�nyai a k�z�pmagyar kor nyelvhaszn�lat�ra
koncentr�lva t�bbf�le els�sorban morfol�giai �s szintaktikai v�ltakoz�st
vizsg�lnak. A kutat�sok k�z�s forr�sanyaga a korszak �l�nyelvk�zeli regisztere,
tekintettel arra, hogy a nyelvi rendszerben t�rt�n� elmozdul�soknak az �l�nyelv az
els�dleges terepe. Az adatgy�jt�s kiindul�pontja a munkacsoport �ltal kor�bban
l�trehozott T�rt�neti mag�n�leti korpusz (tmk.nytud.hu), amely boszork�nyperes
sz�vegeket �s mag�nleveleket tartalmaz. A tanulm�nyok egy r�sze a korszak m�s
regisztereire, illetve k�s�bbi korokra is kitekint, sz�mos esetben az adott
esettanulm�nyokon t�lmutat�, elvi jelent�s�g� meg�llap�t�sokat is megfogalmazva. A
vizsg�latokban minden esetben �sszekapcsol�dnak a kvalitat�v �s kvantitat�v
szempontok. Az eredm�nyek els�sorban a t�rt�neti grammatika �s a t�rt�neti
szociolingvisztika m�vel�inek �rdekl�d�s�re tarthatnak sz�mot. *** It is a well-
known observation in historical linguistics that language change is based on
synchronic variation. The studies of the volume ""Competing Variants in Middle
Hungarian"" focus on several, mostly morphological and syntactic variables of a
form of Hungarian spoken between the symbolic boundaries of 1526 and 1772. The
research papers are all based on the speech-related register of this period, as it
is generally assumed that spoken language is the hotbed of linguistic change in
general. Developed earlier by the contributors of the present volume, the Old and
Middle Hungarian Corpus of Informal Language Use (tmk.nytud.hu) consisting of
testimonies of witnesses in witch trials and private letters served as a shared
starting point of the investigations. A number of studies also use data from other
registers of the given period or data from other periods, and in many instances the
conclusions are of more general significance. Each case study combines quantitative
and qualitative methods. The results presented in the volume are of special
interest to researchers of historical linguistics and historical sociolinguistics.
"
"Versenyk�pess�g �s szellemi alkot�sok az Eur�pai Uni�ban";"Tattay Levente";"978
tattay-versenykepesseg-es-szellemi-alkotasok-az-europai-unioban";"https://doi.org/
10.55413/9789632958309";"2019.10.15 23:00:20";"Az Eur�pai Uni� valamennyi
gazdas�gpolitikai �s fels�szint� politikai dokumentum�ban meghat�roz� szerepet kap
a versenyk�pess�g n�vel�se, amely priorit�st �lvez a hivatalos c�lok k�z�tt. A
versenyk�pess�g legfontosabb hat�sa a nemzeti j�vedelem �s a foglalkoztatotts�g
n�vel�se. A szellemi alkot�sok kiemelked� gazdas�gi jelent�s�ggel b�rnak. A
szellemi alkot�sok ir�nti megn�tt �rdekl�d�st j�l reprezent�lja a szabadalmi
statisztika. 1985-ben a vil�g WIPO-hoz csatlakozott �llamaiban 921.715 szabadalmi
bejelent�st tettek, 1995-ben 1.047.766-ot, (els�k�nt egy milli�n fel�l), 2005-ben
1.701. 331 bejelent�sre ker�lt sor, 2014-ban. A szabadalmi bejelent�sek sz�ma
meghaladta a 2 milli� h�tsz�zezret, ebb�l 928.177 esett K�n�ra. Mind az Egyes�lt
�llamokban, mind az Eur�pai Uni�ban majdnem egy id�ben m�rt�k fel a
szellemitulajdon-intenz�v �gazatok hozz�j�rul�s�t a gazdas�gi fejl�d�shez.
Eur�p�ban a szellemitulajdon-intenz�v �gazatokban a foglalkoztatotts�g 26%-os, az
USA-ban csak 19%-os. Az EU-ban a GDP 39%-a, az USA-ban 36%-a szellemitulajdon-
intenz�v �gazatokb�l sz�rmazik. Az Eur�pai keresetek 41%-a ered a szellemitulajdon-
intenz�v �gazatokb�l. Ez az ar�ny az Egyes�lt �llamokban valamivel magasabb, 42%-
os."
"Versenyk�pess�gi mozaik";"Csath Magdolna (szerk.)";"978 963 454 758 7";"Akad�miai
Kiad�";"2021";"Gazdas�g";"https://mersz.hu/kiadvany/924";"https://mersz.hu/csath-
versenykepessegi-mozaik";"https://doi.org/10.1556/9789634547587";"2021.12.21
00:22:33";"A versenyk�pess�g fogalm�nak korunk v�ltoz�, nehezen kisz�m�that�
k�rnyezet�ben �j tartalmat, kib�v�tett �rtelmez�st kell nyernie. Vizsg�lat�t ez�rt
tov�bbi ter�letekre is c�lszer� kiterjeszteni. A c�geknek �s a nemzeteknek egyre
ink�bb versenyk�pess� kell v�lnia v�ls�g�ll�k�pess�gben, rugalmass�gban, el�re
gondolkod�sban �s a v�ltoz�sok id�beli �szlel�s�ben �s kezel�s�ben. Ehhez
innov�ci�ra, agilit�sra, v�ltoztat�si k�szs�gre �s k�pess�gre van sz�ks�g. E k�nyv
tizenh�rom, egym�shoz kapcsol�d�, de ugyanakkor �n�ll� �letet is �l� fejezet�nek f�
�zenete �ppen ez: a versenyk�pess�g jav�t�s�nak kulcsa az innov�ci�, a meg�jul�s, a
gazdas�gi szerkezet magas �jdons�gtartalmat hordoz� ar�ny�nak b�v�t�se. Ebben pedig
kulcsszerepet kell kapnia a hum�n vagyon b�v�t�s�nek, �s a t�rsadalmi t�ke, a
bizalmi szint er�s�t�s�nek. A versenyk�pess�g ugyanakkor egyre ink�bb �rt�krend is:
az emberek j�l-l�t�t, spiritu�lis emelked�s�t �s a k�rnyezeti �llapot roml�s�nak
megakad�lyoz�s�t is jelenti. Ehhez a mennyis�gi c�lokon k�v�l a min�s�g melletti
elk�telezetts�g is sz�ks�ges. Ez a k�nyv b�r sok fontos t�m�t felvet nem
v�llalhatta a nagyon szerte�gaz� versenyk�pess�gi t�mak�r teljes feldolgoz�s�t.
Mozaikokban ragadja meg a szerz�k �ltal legfontosabbaknak �t�lt probl�m�kat,
amelyekkel kapcsolatban a gyakorlat sz�m�ra is aj�nlhat� javaslatokat is
megfogalmaz. Ezzel szeretne hozz�j�rulni a versenyk�pess�gr�l zajl� elm�leti �s
gyakorlati vit�khoz, �s a d�nt�shoz�k figyelm�t is r�ir�ny�tani a szeml�letv�lt�s
fontoss�g�ra. A k�nyvet v�llalati szakembereknek, szaktan�csad�knak �s egyetemi
hallgat�knak is aj�nljuk, rem�lve, hogy hasznos�tj�k �s tov�bb is fejlesztik a
felvetett gondolatokat."
"Vezet�s �s szervez�s";"Dob�k Mikl�s, Antal Zsuzsa";"978 963 059 826 2";"Akad�miai
Menedzsment";"https://mersz.hu/kiadvany/147";"https://mersz.hu/dobak-antal-vezetes-
es-szervezes";"https://doi.org/10.1556/9789630598262";"2016.10.27
15:24:11";"GONDOLKOZOTT M�R AZON, HOGY - mi a vezet� feladata? - mi�rt k�sz�tenek
strat�gi�t a v�llalatok? - mi�rt l�tezik sokf�le szervezeti modell? - mik�nt lehet
motiv�lni m�sokat? - hogyan kontroll�lhatja a vezet� a kit�z�tt c�lok el�r�s�t? -
mi�rt lehetnek sikeresek a szervezetek akkor is, ha eg�szen elt�r� m�don szervezik
meg a munk�t, �s vezet�ik is eg�szen m�s szem�lyis�ggel b�rnak? Ilyen �s ehhez
hasonl�, eg�szen mindennapi k�rd�sekre ad v�laszt k�nyv�nk, amelynek f�kusz�ban a
vezet� �s a szervezet �ll. A k�nyvben a vezet� strat�giaalkot�si, szervez�si,
szem�lyes vezet�si (leadership-) �s kontrolltev�kenys�g�hez kapcsol�d� ismereteket
vessz�k sorra. E vezet�si funkci�k k�z�l kiemelten foglalkozunk a szervez�ssel,
illetve a szervezeti strukt�r�kkal. Illusztrat�v felvezet� esetek, h�tt�ranyagok,
ellen�rz� k�rd�sek, k�l�nb�z� alkalommal (k�pz�seken, tr�ningeken, versenyeken
stb.) feldolgozhat� esettanulm�nyok, szitu�ci�s j�t�kok, sz�szedet, a
szakkifejez�sek angol �s n�met ford�t�sai seg�tik a k�nyv fels�oktat�sban t�rt�n�
felhaszn�l�s�t, de a b�s�ges tud�sanyagot haszonnal forgathatj�k �zleti �s
k�zszolg�lati szervezetek vezet�i is."
"V�gs�ggal zeng Parnassusnak magas teteje";"Paksa Katalin, Domokos M�ria";"978 963
454 045 8";"Akad�miai
paksa-domokos-vigsaggal-zeng-parnassusnak-magas-teteje";"https://doi.org/
10.1556/9789634540458";"2017.10.16 09:27:32";"A magyar zenet�rt�net k�ziratos �s
nyomtatott kott�s forr�sokban szeg�ny, �s t�bbnyire a megl�v�k sincsenek koruk
eur�pai sz�nvonal�n. K�l�n�s jelent�s�ge van teh�t a zenei n�phagyom�nynak, amely
sz�mos r�gis�get tartott fenn, �s �gy seg�ti a sokszor kezdetlegesen, pontatlanul
lejegyzett forr�sok �rtelmez�s�t. Ez�rt �rhatta Kod�ly Zolt�n, hogy a magyar
zenet�rt�n�sznek el�sz�r folklorist�nak kell lennie"". A k�nyv arra k�v�n v�laszt
adni, hogy milyen - a magyar n�pzen�vel �sszef�gg� - forr�sokkal rendelkez�nk a 18.
sz�zadb�l, �s ezeknek mi a jelent�s�ge a zenet�rt�net, illet�leg a
zenefolklorisztika szempontj�b�l. Az internetes hangz� mell�klet m�zenei �s eredeti
n�pzenei p�ld�i illusztr�ci�k�nt szolg�lnak a kott�s k�zl�sekhez. "
"Vil�gf�ldrajz";"T�th J�zsef (szerk.)";"978 963 059 839 2";"Akad�miai
Kiad�";"2016";"F�ldrajz";"https://mersz.hu/kiadvany/27";"https://mersz.hu/toth-
vilagfoldrajz";"https://doi.org/10.1556/9789630598392";"2016.05.01 15:13:18";"A
f�ldrajz j�val t�bb a hegyek-v�lgyek-foly�k puszta ismertet�s�n�l; ez a komplex
tudom�ny azt is bemutatja, kik laknak e ter�leteken, hogyan �s mib�l �lnek, s l�t�k
milyen gazdas�gi-kultur�lis hat�ssal van azokra, akik a vil�g m�s r�szein �lik
mindennapjaikat. A Vil�gf�ldrajz teljes, �tfog� k�pet ad bolyg�nkr�l, s a f�ldrajz
legfontosabb tudom�ny�gainak r�v�n (geogr�fia, n�pess�gf�ldrajz, etnikai, gazdas�gi
�s vall�sf�ldrajz stb.) �rthet�en, m�gis tudom�nyos ig�nnyel mutatja be az
olvas�nak, milyen logikusan m�k�d� egys�g is a minket k�r�lvev� vil�g. A k�nyv
mintegy harminc magyar f�ldrajztud�s tanulm�nyait tartalmazza, akik valamennyien a
szakma nemzetk�zileg is elismert k�pvisel�i. Az Akad�miai k�zik�nyvek sorozatban
megjelent k�tet ez�rt �rt�kes, k�nnyen feldolgozhat� �s mindenre kiterjed�
inform�ci�forr�s a gimn�ziumt�l a diplom�ig - s�t m�g azon is t�l b�rki sz�m�ra,
akit �rdekel a f�ldrajztudom�ny. Sorozatunkban hamarosan �jra v�rhat� egy f�ldrajzi
vonatkoz�s� m�, hiszen j�v�re jelenik meg a K�rp�t-medence f�ldrajza."
"Vil�girodalom";"P�l J�zsef (szerk.)";"978 963 058 596 5";"Akad�miai
Kiad�";"2015";"Irodalom";"https://mersz.hu/kiadvany/8";"https://mersz.hu/pal-
vilagirodalom";"https://doi.org/10.1556/9789630585965";"2015.12.14 18:36:49";"A
k�tet csaknem �tven nemzet irodalm�nak �sszehasonl�t�s�ra v�llalkozik, mindezt
egys�ges folyamban, k�z�rthet� fogalmaz�ssal, m�gis �jszer� megk�zel�t�sekkel. Az
antikvit�st�l eg�szen a kort�rs-posztmodernig k�veti az �r�sokat. A f� fejezeteken
bel�l a k�l�nb�z� nyelv� irodalmak �n�ll� egys�get alkotnak, ennek tiszteletben
tart�s�val t�rulkozik fel a vil�girodalom egys�ge �s harm�ni�ja. A k�nyv
eredetis�ge �s egyed�l�ll� �rt�ke abban �ll, hogy a kis terjedelem ellen�re sz�mos,
szakter�let�t kiv�l�an ismer� specialista j�l �sszehangolt egy�ttm�k�d�s�vel j�tt
l�tre. A szerz�k - k�z�tt�k akad�mikusok �s nagy egyetemeink irodalomprofesszorai -
�jszer� m�don, v�ltozatos megk�zel�t�sben t�rj�k az olvas� el� a vil�girodalom
t�rt�neti folyamat�t, azon bel�l pedig els�sorban a m�alkot�sokat. A k�tet nemcsak
a k�z�piskolai tanulm�nyok lez�r�s�hoz, hanem a fels�fok� k�pz�s els� �veiben is
megker�lhetetlen m�. A Vil�girodalom n�pszer�s�g�t mutatja, hogy m�r a m�sodik
kiad�sa is megjelent."
"Vil�gt�rt�net";"Salamon Konr�d (szerk.)";"978 963 059 693 0";"Akad�miai
salamon-vilagtortenet";"https://doi.org/10.1556/9789630596930";"2016.02.26
09:30:34";"A k�tet c�lja, hogy a t�rt�nettudom�ny jelenlegi eredm�nyeinek alapj�n
egy k�tetben foglalja �ssze az emberis�g t�rt�net�t a kezdetekt�l a XX. sz�zad
v�g�ig. A szerz�k e hatalmas anyagot �gy pr�b�lt�k t�m�r�teni, hogy az egyetemes
t�rt�net minden fontos esem�ny�vel megismerkedhessenek az olvas�k. Els�sorban a
politikat�rt�net bemutat�s�ra t�rekedetek, mert ebb�l vonhat� le a legt�bb
tanuls�g, de az egyes fejezetek bevezet�iben �ttekint�st adnak az adott korszak
tudom�ny�r�l, m�v�szet�r�l, gazdas�g�r�l, �s az akkor �lt emberek �letm�dj�r�l is.
R�szletes tartalomjegyz�k, a n�v- �s f�ldrajzi mutat�, valamint kronol�gia seg�ti
az olvas�t az eligazod�sban. "
"Visegr�d 18.0";"P�l Lajos, Petrovics Zolt�n (szerk.)";"978 963 295 999 3";"Wolters
Kluwer Hungary
Kft.";"2021";"Jogtudom�ny";"https://mersz.hu/kiadvany/903";"https://mersz.hu/pal-
petrovics-visegrad18-mmk";"https://doi.org/10.55413/9789632959993";"2021.10.19
13:36:29";"A XVIII. Magyar Munkajogi Konferenci�n elhangzott el�ad�sok
szerkesztett, �r�sos v�ltozat�t tartalmaz� konferenciak�tetet haszonnal
olvashatj�k, akik esetleg nem tudtak r�szt venni a konferenci�n. A
tanulm�nyk�tetben munkajogi ter�leten dolgoz� el�ad�k gondolatait ismerhetik meg, a
kiadv�ny 14 tudom�nyos �rt�k� tanulm�nyt tartalmaz. "
"Visegr�d 19.0";"P�l Lajos, Petrovics Zolt�n (szerk.)";"978 963 594 111 7";"Wolters
Kluwer Hungary
visegrad-190";"https://doi.org/10.55413/9789635941117";"2022.10.19 16:15:55";"A
XIX. Magyar Munkajogi Konferenci�n elhangzott el�ad�sok szerkesztett, �r�sos
v�ltozat�t tartalmaz� konferenciak�tetet haszonnal olvashatj�k, akik esetleg nem
tudtak r�szt venni a konferenci�n. A tanulm�nyk�tetben munkajogi ter�leten dolgoz�
el�ad�k gondolatait ismerhetik meg, a kiadv�ny 17 tudom�nyos �rt�k� tanulm�nyt
tartalmaz. "
"V�zi turizmus �s k�zleked�s: term�kek, trendek, regionalit�s";"J�szber�nyi
Melinda";"978 963 454 406 7";"Akad�miai
jaszberenyi-vizi-turizmus-es-kozlekedes-termekek-trendek-regionalitas";"https://
doi.org/10.1556/9789634544067";"2019.08.22 09:51:21";"Mindenki f�l�ben ismer�sen
cseng Pompeius r�mai hadvez�r mond�sa: Haj�zni kell! Nem feledhetj�k azonban, hogy
a XXI. sz�zadra a v�zi k�zleked�s h�tt�rbe szorult m�s m�dokkal (a l�gi, a k�z�ti
�s a vas�ti sz�ll�t�ssal) szemben, s�t, a 2001-es eur�pai k�zleked�spolitika
szerint a k�zleked�s csal�dj�ban a haj�z�s lett a szeg�ny rokon. B�r haz�nk el van
szigetelve a tengerekt�l, �ll�- �s foly�vizeink r�v�n a v�zi k�zleked�snek �s
turizmusnak jelent�s hagyom�nyai vannak. J�szber�nyi Melinda els�sorban egyetemi
hallgat�knak �rt hi�nyp�tl� m�v�ben �ttekinti e t�mak�r fogalmait, fejl�d�s�t,
hazai �s glob�lis trendjeit, k�l�n-k�l�n �s �sszef�gg�seiben is bemutatva a belv�zi
�s tengeri haj�z�st, valamint a kapcsol�d� turizmust. A jegyzet er�ss�ge, hogy
viszonylag �j kelet� fogalmakkal �s folyamatokkal is foglalkozik, p�ld�ul a smart-
koncepci�val �s az Eur�pai Uni� Duna-r�gi�ra vonatkoz� strat�gi�j�nak kapcsol�d�
priorit�saival. A tudnival�kat sz�nes�tve, fot�kkal illusztr�lva dolgozza fel.
Leend� �s gyakorl� szakembereknek is figyelm�be aj�nlom a k�tetet. Munk�csy Andr�s
tudom�nyos munkat�rs, K�zleked�studom�nyi Int�zet, a k�nyv lektora Ugyan a
turizmusipar sz�let�s�t egy g�zmozdonyhoz k�tik, az utaz�sok t�rt�nete a v�zen
kezd�d�tt, majd hossz� �vsz�zadokon kereszt�l a foly�k, a tavak, a tengerek �s az
�ce�nok k�pezt�k a mai �rtelemben vett turisztikai mobilit�s sz�nter�t. Haj�ra
sz�llni mindig is luxus volt, sok�ig az �r, napjainkban ink�bb az id� szab g�tat a
v�zen t�rt�n� utaz�s elt�megesed�s�nek. Ugyanakkor sz�mos v�zparti turisztikai
desztin�ci� a tenger- �s �ce�nj�r�kon �rkez�kben l�tja a m�r nemk�v�natos m�rt�k�
turizmus gener�l�it. J�szber�nyi Melinda hi�nyp�tl� k�nyve monografikus
ig�nyess�ggel tekinti �t a v�z, a k�zleked�s �s a turizmus szimbiotikus
kapcsolatrendszer�t. A munka fontos f�kusza a Duna �s Magyarorsz�g, els�sorban
ebben a f�ldrajzi dimenzi�ban mutatja be a v�zi turizmus �s a k�zleked�s aktu�lis
gazdas�gi, t�rsadalmi, k�rnyezeti k�rd�seit �s region�lis kih�v�sait. Aj�nlom
mindenkinek, aki a haj�z�sra nem let�n� m�ltk�nt, hanem felemelked� lehet�s�gk�nt
tekint. Michalk� G�bor egyetemi tan�r, BCE, tudom�nyos tan�csad�, MTA CSFK FTI A
k�tet 2020-t�l a Turizmus �s mobilit�s c�m� online sorozat tagjak�nt jelenik meg. "
"Vonzer�fejleszt�s a kultur�lis �s akt�v turizmusban";"J�szber�nyi Melinda, Boros
Kitti, Miskolczi M�rk (szerk.)";"978 963 454 804 1";"Akad�miai
jaszberenyi-boros-miskolczi-vonzerofejlesztes-a-kulturalis-turizmusba";"https://
doi.org/10.1556/9789634548041";"2022.07.04 23:52:37";"A turizmus szektort
folyamatos meg�jul�s jellemzi. A desztin�ci�- �s attrakci�fejleszt�s ter�let�n
tapasztalhat� trendeket a COVID-19 pand�mia is nagyban feler�s�tette. Az elm�lt k�t
�vben p�lda n�lk�li helyzettel szembes�lt t�rsadalmi-gazdas�gi k�rnyezet�nk, a
j�rv�ny�gyi int�zked�sek (p�ld�ul: fizikai t�vols�gtart�s, szabadid�s c�l�
helyv�ltoztat�sok korl�toz�sa) a tercier szektor al�gazataiban, �gy a turizmusban
is jelent�s recesszi�t eredm�nyeztek. A turizmus fellend�l�s�hez vezet� �t a
folyamatos innov�ci�ban rejlik, melyhez elengedhetetlen az aktu�lis fogyaszt�i
trendek �s a j� �zleti gyakorlatok felt�rk�pez�se. A Vonzer�fejleszt�s a kultur�lis
�s akt�v turizmusban c�m� k�tet mindezekre reag�lva vizsg�lja a szektor k�t
kiemelked�en fontos turisztikai term�k�t. Noha a kultur�lis �s akt�v turizmus is
sz�lesk�rben t�rgyalt t�mak�r a t�rsadalomtudom�nyok ter�let�n, a k�tet �jdons�g�t
adja az aktu�lis t�rsadalmi �s technol�giai trendekre val� reflexi�, valamint a
v�ls�gkezel�st el�seg�t� megold�sok �s projektek r�szletes bemutat�sa. A k�tet n�gy
f� fejezetre oszthat�: A kultur�lis turizmus aktu�lis trendjei, fejl�d�si ir�nyai
(I.), Az innovat�v vonzer�fejleszt�s gyakorlati megval�sul�sai a kultur�lis
turizmus ter�let�n (II.), Az akt�v turizmus aktu�lis trendjei, fejl�d�si ir�nyai
(III.), Az innovat�v vonzer�fejleszt�s gyakorlati megval�sul�sai az akt�v turizmus
ter�let�n (IV.). A trendelemz� tanulm�nyok (1. �s 3. fejezet) az elm�leti alapok,
valamint a vizsg�lt turisztikai term�kek alapism�rveire helyezik a hangs�lyt. Ezt
kieg�sz�tve, a gyakorlati megold�sokra �sszpontos�t� tanulm�nyok (2. �s 4. fejezet)
a jelenleg is zajl� turizmusfejleszt�si projektek, valamint a nemzetk�zi j�
gyakorlatok �s hazai fejl�d�si ir�nyok r�szletes megismer�s�t seg�tik el�, ezzel
er�s�tve a tanulm�nyk�tet gyakorlatorient�lt megk�zel�t�s�t. A k�tetben kiemelt
hangs�lyt kapott a kultur�lis turizmus soksz�n�s�g�nek bemutat�sa, az innovat�v
vonzer�fejleszt�s lehet�s�geinek felt�r�sa a k�l�nb�z� kultur�lis int�zm�nyek,
m�zeumok, v�rak �s kast�lyok, valamint zene- �s fesztiv�lturizmus szemsz�g�b�l. A
COVID-19 vil�gj�rv�ny mellett a szektor �rt�kteremt�si folyamatait az egyre er�s�d�
Ipar 4.0 megold�sok is form�lj�k, �gy az egyes fejezetek a k�l�nb�z� okos-
(p�ld�ul: kiterjesztett val�s�g, virtu�lis val�s�g) �s mesters�gesintelligencia-
alap� v�vm�nyok szerep�t is r�szletesen t�rgyalj�k. A k�tetben olyan alternat�v,
kor�bban kev�ss� t�rgyalt t�mak�r�k is helyet kaptak, mint p�ld�ul a folyami
sz�llodahaj�-turizmus saj�toss�gainak bemutat�sa, a modern zar�ndoklatok
turizmus�l�nk�t� szerepe vagy az etnikai turizmus �jonnan kibontakoz�
szolg�ltat�sai (p�ld�ul: thanaturizmus, gasztroturizmus). Az elm�lt �vekben egyre
er�s�d� utaz�si motiv�ci�v� v�lt az autentikus, term�szetk�zeli �lm�nyszerz�s, mely
indokolja, hogy a k�tetben kiemelt szerephez jusson az akt�v turizmus valamennyi
al�gazat�nak bemutat�sa. A turist�k �rdekl�d�se az egyedi, fizikai aktivit�st
ig�nyl�, term�szetk�zeli �s mindemellett k�rnyezeti szempontb�l is fenntarthat�
turisztikai term�kek fel� ir�nyul, melyre a szektor szerepl�inek is reag�lnia kell.
Ennek sikeres m�djait az akt�v turizmus legk�l�nb�z�bb ter�leteinek szak�rt�i
ismertetik, �gy a k�tetben �tfog� k�pet adunk a gyalogos term�szetj�r�s, a
ker�kp�ros turizmus, a v�zi-, s�- �s lovas turizmus hazai �s nemzetk�zi
saj�toss�gair�l. A t�mak�rt tov�bb sz�nes�tik a desztin�ci�szeml�let�
esettanulm�nyok is, melyek els�sorban a magyarorsz�gi (p�ld�ul: Dunakanyar,
Szigetk�z) term�kfejleszt�si lehet�s�geket t�rgyalj�k. Kiadv�nyunk alapul
szolg�lhat a kultur�lis �s akt�v turizmus t�mak�reit fel�lel�, k�l�nb�z� k�pz�si
szint� (alap-, mester- �s posztgradu�lis) t�rgyak oktat�s�ban. A gyakorlati p�ld�k,
esettanulm�nyok soksz�n�s�ge miatt pedig a turizmus ter�let�n tev�kenyked�
szak�rt�k is haszonnal forgathatj�k. "
"Wittgenstein 2.0";"Danka Istv�n";"978 963 454 660 3";"Akad�miai
Kiad�";"2021";"Filoz�fia";"https://mersz.hu/kiadvany/821";"https://mersz.hu/danka-
wittgenstein-20";"https://doi.org/10.1556/9789634546603";"2021.07.01
12:26:54";"Danka Istv�n Wittgenstein 2.0: A t�rsas episztemol�giai fordulat �s a
h�l�zott tud�s c. m�ve Ludwig Wittgenstein munk�ss�g�nak 1929-1937/38 k�z�tti
�tmeneti vagy k�z�ps� szakasz�t vizsg�lva azt �ll�tja, hogy a hagyom�nyosan
nyelvfiloz�fusk�nt aposztrof�lt Wittgenstein ebben az id�szakban ismeret- �s
matematikafiloz�fiai probl�m�kon t�prengve jut el k�s�bbi nyelvfiloz�fiai
n�zeteiig. A wittgensteini k�zirati hagyat�k elektronikus kiad�s�ra hagyatkoz�,
digit�lis filol�giai m�dszereket alkalmaz� szerz� a k�nyv els� fel�ben r�szletesen
t�rgyalja azokat a probl�m�kat, amelyek Wittgensteint a korai, (t�gan �rtett)
kartezi�nus keretek k�z�tt val� filozof�l�st�l a relativizmussal �s
konstruktivizmussal val� �tmeneti fl�rt ut�n a nyelvi praxisok pragmatista, t�rsas
episztemol�giai keretben val� �rtelmez�se fel� hajtj�k. A k�nyv m�sodik r�sz�ben a
szerz� a kor�bban t�rgyalt wittgensteini n�zeteket mai kontextusba �lteti �t,
r�szben egy cselekv�selm�leti alap�, t�rsas episztemol�gia kidolgoz�s�ra t�rekedve,
r�szben pedig e n�zetek internetes ismeretszerz�sre val� alkalmazhat�s�g�nak
problematik�j�t vizsg�lva. E megk�zel�t�sek Wittgenstein szerep�t nem csup�n a
filoz�fia t�rt�net�nek keretei k�z�tt poz�cion�lj�k �t, de egyes filoz�fi�n k�v�li,
aktu�lis t�rsadalmi probl�m�k megfogalmaz�s�ban �s a megold�sukhoz vezet� �t
megtal�l�s�ban is hasznunkra v�lhatnak."
"Z�ldgallyt�r�s, avagy minden, amit a sz�t�r�r�sr�l tudni �rdemes";"Magay
Tam�s";"978 963 454 581 1";"Akad�miai
Kiad�";"2020";"Nyelv�szet";"https://mersz.hu/kiadvany/750";"https://mersz.hu/magay-
zoldgallytores-avagy-minden-amit-a-szotarirasrol-tudni-erdemes";"https://doi.org/
10.1556/9789634545811";"2020.09.21 17:53:05";"Magay Tam�s k�tete �lm�nyszer�
betekint�s a k�tnyelv� sz�t�r�r�sba. A szerz� a magyarorsz�gi sz�t�r�r�s legnagyobb
szaktud�s� �s szaktekint�ly� nagy �regje (Grand Old Man), aki ma is alkot. M�v�ben
a k�vetkez� k�rd�sekre ad v�laszt: mi a sz�t�r, mire val�, hogyan lehet j� sz�t�rat
szerkeszteni, melyek a j�l haszn�lhat� sz�t�r f�bb elemei, hogyan �rdemes
haszn�lni. Ez a k�nyv teh�t betekint�s egy szakma m�helytitkaiba sok-sok gyakorlati
p�ld�val �s szubjekt�v �lm�nybesz�mol�kkal. T�kr�zi azt a szeml�letet, amely
szerint a szavak vil�ga egy v�gel�thatatlan rengeteg, de emberi l�pt�k�nkben
f�lt�rk�pezhet�, lakhat� �s gy�ny�r�. A k�tet azoknak az olvas�knak sz�l, akiket
�rdekel a sz�t�rak vil�ga. Teh�t egy kicsit mindenkinek, hisz mindannyian
haszn�l(t)unk sz�t�rakat, tal�lkozunk vel�k az iskolai oktat�sban, a munk�ban,
utaz�s k�zben, mindennapi �lethelyzeteinkben. Ez a m� a sz�t�rk�sz�t�s titkaiba
avat be. A szerz� sz�mos sz�t�r szerz�je, f�szerkeszt�je, a K�roli G�sp�r
Reform�tus Egyetem angol tansz�k�nek alap�t�ja, nyugalmazott professzora. Az
Euralex (European Association for Lexicography) �s az MTA Sz�t�ri
Munkabizotts�g�nak egyik alap�t�ja."
"Z�ld GMO-k a laborat�riumban �s a sz�nt�f�ld�n";"Dudits D�nes, Gy�rgyey
J�nos";"978 963 454 131 8";"Akad�miai
Kiad�";"2017";"Biol�gia";"https://mersz.hu/kiadvany/118";"https://mersz.hu/dudits-
gyorgyey-zold-gmo-k-a-laboratoriumban-es-a-szantofoldon";"https://doi.org/
10.1556/9789634541318";"2017.11.06 22:46:16";"Mik�nt seg�ti a g�ntechnol�gia a
n�v�nyek nemes�t�s�t? Hogyan k�sz�lnek a g�nnemes�tett n�v�nyek, a z�ld GMO-k? Mit
mond a tudom�ny az egyes GM n�v�nyek eg�szs�g�gyi �s k�rnyezeti kock�zatair�l?
Milyen GM n�v�nyekre sz�m�thatunk a k�zelj�v�ben? Kinek milyen haszna sz�rmazik a
n�v�nyi g�ntechnol�gi�b�l? Adjunk-e szabad v�laszt�st a magyar gazd�knak a fajt�k,
technol�gi�k megv�laszt�s�ban? Kinek az �rdeke a GMO-cirkusz""? Mi�rt jutottunk
zs�kutc�ba a t�rsadalmi vit�k sor�n? A Pont k�nyvek sorozat �j darabja, a Z�ld GMO-
k �rthet� �s logikus v�laszokkal szolg�l, hat�rozott pontokat t�ve a k�rd�jelek
hely�re."
"Magyar Tudom�ny";"Falus Andr�s";"1588-1245";"Akad�miai
Kiad�";"";"";"https://mersz.hu/magyar-tudomany";"https://mersz.hu/magyar-
tudomany";"";""

Merszcimek CSV

Uploaded by

Document Information

Original Title

Copyright

Available Formats

Share this document

Share or Embed Document

Sharing Options

Did you find this document useful?

Is this content inappropriate?

Copyright:

Available Formats

Merszcimek CSV

Uploaded by

Copyright:

Available Formats

"C�m";"Szerz�k";"Isbn";"Kiad�";"Megj. �ve";"Tud.

You might also like