Élettan-kórélettan

2 féléves alapozó tantárgy

SE-ETK, Morfológiai és Fiziológiai Tanszék

 Bevezetés: követelményrendszer és tematika

ismertetése

 Homeosztázis élettana
 Elérhetőség
Dr. Pölöskeiné Dr. Szénási Annamária
Tanársegéd, tantárgyi előadó
SE, Morfológiai és Fiziológiai Tanszék
1088 Budapest, Vas utca 17.
Szoba: 326
Telefon: 1-4865814
Email, hallgatói levelezés:
poloskeine.szenasi.annamaria@semmelweis.hu

Bednárikné Dr. Dörnyei Gabriella

Főiskolai tanár, tanszékvezető

SE, Morfológiai és Fiziológiai Tanszék

1088 Budapest, Vas utca 17.
MOFT Titkárság: 345
Telefon, Titkárság: 1-4864940

Honlap: http://etk.semmelweis.hu/etk.html
 KÖTELEZŐ ÉS AJÁNLOTT
IRODALOM
 Kötelező
 dr. Lévay György (szerk.): Élettan-
kórélettan (Semmelweis Egyetem
Egészségtudományi Kar) 2010.
 Csik Zsuzsanna (szerk.): Élettan-
kórélettan gyakorlatok (Semmelweis
Egyetem Egészségtudományi Kar)
2012.

 Ajánlott
 Fonyó A. (szerk.): Az orvosi élettan
tankönyve (Medicina Kiadó) 2014.
 SH Atlasz: Élettan (Spriger Hungarica)
1994.
 Élettan/nappali képzés
 Előadás tematika_1:
 1-2. óra: Bevezetés. A homeosztázist fenntartó tényezők.
 3-4. óra: Vérképzés. A vörösvérsejtek és fehérvérsejtek élettana.
 5-6. óra: A vérplazma összetétele, a plazmafehérjék funkciói. A véralvadás.
 7-8. óra: Az immunrendszer működése.
 9-10. óra: A szív felépítése és működése. Elektrofiziológia, szívciklus.
 11-12. óra: A vérnyomás- és vérkeringés szabályozása.
 13-14. óra: Az emésztőrendszer felépítése és működése. Tápanyagok, a
táplálékfelvétel szabályozása.
 15-16. óra: Emésztés, felszívódás.
 17-18. óra:. A máj és a hasnyálmirigy működése.
 19-20. óra: A tápanyagok sorsa a szervezetben (intermedier anyagcsere).
 21-22. óra: A légzőrendszer felépítése és működése. A légzés szabályozása
 23-24. óra: A nephron felépítése és működése. Glomeruláris filtráció.

6. héten: ZH I. (Várhatóan március 14. de ez félév közben tisztázódik!)

 Élettan/nappali képzés
 Előadás tematika_2:
 25-26. óra: A folyadék és elektrolit háztartás szabályozása.. A vizeletelvezető
rendszer működése.
 27-28. óra: A sav-bázis egyensúly szabályozása.
 29-30. óra: Általános endokrinológia. A hypothalamus és a hypophysis működése.
 31-32. óra: A pajzsmirigy és a mellékpajzsmirigy működése. A Ca anyagcsere
szabályozása. A csontműködés.
 33-34. óra: A mellékvese működése.
 35-36. óra Nemi differenciálódás. A férfi nemi működés.
 37-38. óra: A női nemi működés.
 39-40. óra: Általános idegélettan. Inger, ingerület, ingerületátvitel.
 41-42. óra: Az érzőrendszer felépítés, működése.
 43-44. óra: Az érzékszervek működése. A gerincvelő működése.
 45-46. óra: A mozgatórendszer működése. Mozgásszabályozás.
 47-48. óra: A vegetatív idegrendszer működése. A magasabb rendű idegrendszeri
működés.
 12. héten: ZH II. (Várhatóan április 26. de ez félév közben tisztázódik!)
Pót ZH-k: pót ZH1 a 7. héten, pót ZH2 a 13. héten.
Vizsgák: írásbeli
 Élettan/nappali képzés
 gyakorlatok (2 hetente):

1. Bevezetés. A laboratóriumi munka szabályai (megbeszélés). A

fénymikroszkóp használata. Automata pipetta használata.
2. A fehérvérsejtek morfológiája és működése (megbeszélés). Vérkenet
készítése. Festett vérkenet mikroszkópos vizsgálata.
3. Az emberi vércsoportok (megbeszélés). Vércsoportmeghatározás.
4. A légzésfunkciók vizsgálata.
5. A látás vizsgálata.
6. A hallás vizsgálata.
 Élettan/nappali képzés
 Követelmények_1:
Általános tudnivalók:
48 óra élettan (I. félév) + 24 óra kórélettan (II. félév) előadás + 12 óra gyakorlat/félév.
2 féléves tárgy, kollokvium mindkét félév végén, de a kapcsolódó anyagok a 2. félév végén is
kérdezhetők.
Alapozó tantárgy.
Állandó tanulás szükséges, mert nagy az anyag és egymásra épülnek az információk.
Az előadáson nem hangzik el minden, adott anyagrész az előadás + a tankönyv + a
gyakorlati jegyzettel együtt tartalmazza a szükséges információt.
Kötelező a részvétel ott, ami az elektronikus indexbe kerül.
Kötelező és ajánlott irodalom (lsd. előadás dia).
Gyakorló (319) melletti hirdetőn szükséges információk megtalálhatók (pl. tanmenet, ZH
eredmények), továbbá az oktató az évfolyam közös E-mail címére is elküldi.
A gyakorlatokat a saját csoportban kell teljesíteni! A gyakorlat akkor elfogadott, ha a
gyakorlati jegyzőkönyvet a gyakorlatvezető elfogadta és aláírta (gyakorlat pótlási módja
lsd alább).
ZH-k:
Egy félévben két teszt típusú ZH-t írnak a hallgatók.
Mindkét ZH-nak van egy pót ZH-ja meghirdetett időpontban.
 Élettan/nappali képzés
 Követelmények_2:
Aláírás feltétele:
Gyakorlatról egyszer lehet hiányozni, egy félévben maximum két pótolt gyakorlat lehet 1 igazolással
(orvosi-, ill. egyéb hivatalos igazolás). Pótolni másik csoportban vagy pótgyakorlaton (előre
meghirdetett időpontban, 319-es terem melletti faliújságon kitett listán történő jelentkezés után) lehet.
A pótlást igazoló aláírt jegyzőkőnyvet a hallgatónak kötelezően be kell mutatnia a
gyakorlatvezetőjének a következő gyakorlat során!
Mindkét ZH-t legalább 2-re (51%) kell megírni.
Vizsga:
Megajánlott jegy adható, ha az aláírás feltételeit teljesítette a hallgató és a ZH jegyeinek átlaga 4,00, vagy
annál jobb. 4,00-4,50 4-es, 4,51-5,00 5-ös ajánlható meg, amelyet a hallgató a NEPTUN rendszerben
fogadhat el. A javító ZH-n szerzett jeggyel nem lehet megajánlott jegyet szerezni!
Vizsgát csak az a hallgató tehet, aki előzőleg a NEPTUN rendszerben feljelentkezett az adott vizsgára és a
vizsga előtt hivatalos irattal (személyi ig., útlevél, jogositvány, stb.) igazolja a
személyazonosságát. A vizsgajegyek az elektronikus indexbe (NEPTUN rendszer) a vizsgától
számított legkésőbb öt napon belül bekerülnek, ill. kiírásra kerülnek.
A vizsga teszt típusú irásbeli számonkérés.
A pótvizsga héten „A” vizsgát már nem lehet teljesíteni.

Konzultáció:
Előre meghirdetett időpontban, minden héten.
Elektronikus úton (pl. e-mail, portál), ill. egyeztetett időpontban.
HOMEOSZTÁZIS
A sejt

(SER)

(RER)

TutorWista.com
 HOMEOSZTÁZIS
 A belső környezet összetevőinek relatív állandósága
(C. Bernard, W. Cannon), dinamikus egyensúlyt
szabályozó mechanizmusok biztosítják

1878 „milieu intérieur” fogalma 1926 „homeostasis” fogalma

hasonló állapot
 Biológiai rendszerek dinamikus egyensúlya
 Dinamikus egyensúly
Az ideális értéktől (alapjel, „set point”) való eltérés  hibajel (error) 
beindulnak a visszaállításra szolgáló szabályozó mechanizmusok

szabályzó
kimeneti jel
HIBAJEL]

szabályozott
változó

Zavarás
 A szabályozó mechanizmusok főbb
típusai
 Negatív feed-back v. visszacsatolás
(értéktartó)
Kórélettan:
 Szervokontroll (értékkövető)
 Pozitív feed-back v. visszacsatolás (ritka
élettani példa)
 A negatív feedback mechanizmusa
Negatív feedback: a válasz
ellensúlyozza a zavarást

Kimeneti jel igazítása a setpoint-hoz: Élettani példák:

Testhőmérséklet
Vércukorszint
negatív feedback
kikapcsolja a pH
szabályozókört
Ozmotikus
koncentráció,
normális működési
Hormonszintek,
tartomány Vérnyomás, stb.

a szabályozókör
bekapcsol
Példa a negatív feed-back szabályozásra
Jel dróton
keresztül

Szabályozó központ

A szoba
Fűtő
hőmérséklete

Hőtermelés

Válasz
A szoba hőmérsékletének szabályozása
 A pozitív feedback mechanizmusa

kimeneti jel

Pozitív feedback: a válasz felerősíti a zavaró stimulust

(gyors!), kimeneti jel egy irányba változik

Ritka! Élettani példák: szülésnél oxitocin termelés, női nemi ciklus

során ovuláció előtti LH csúcs
A HOMEOSZTÁZIS ÖSSZETEVŐI

 Izovolémia
 Izozmózis
 Izoionia
 Izohidria
 Izotermia
IZOVOLÉMIA = A vízterek állandósága és
optimális megoszlása
Összes víztér=60% (42 I)
(csecsemő 75%; aggastyán 50%)

Intracelluláris (IC)=40% Extracelluláris(EC)=20%

(28 l) (14 l)

Minor kompartmentek Intersticiális (IS) Intravazális

(1-2 l) (10-11 l) (3-3,5 l)
(csont, kötőszövet, szekretoros nedvek,
intraokuláris-, cerebrospinális, szinoviális foly., izzadság)

- Női szervezet víztartalma alacsonyabb, zsírtartalma magasabb a férfiénál

- Ha zsírtartalom nő, relatív víztartalom csökken
 A vízterek kapcsolata

TÁPCSATORNA
INTRAVAZÁLIS TÉR
TÜDŐ

SZÖVETKÖZTI TÉR

SEJT

INTRACELL. FOLY.

SEJTMEMBRÁN
BŐR

INTERSTICIÁLIS FOLY.

VESE
KAPILLÁRIS FAL
INTRAVAZÁLIS FOLY.
 Vízforgalom

Vízfelvétel: ivás (1-1,5 l), tápanyag, oxidációs víz

(~350 ml)

Vízvesztés: vizelet (~1-1,5 l), széklet (emésztőnedvek

nagy része visszaszívódik), párolgás (~500 ml),
kilégzés (~350 ml), patológiás körülmények
(hányás, hasmenés, vérzés, égés)
Az izovolémia átmeneti felborulása
(Kórélettan)
Szomjazás  hipovolémia (intravazális víztér )

dehidráció (intersticiális víztér )

exszikkózis (intracelluláris víztér )

Vízterhelés  hipervolémia (intravazális víztér )
 a felesleg a vizelettel ürül
 kóros esetben (veseműködési zavar) az
intersticiális víztér térfogata nő  ödéma
 IZOZMÓZIS = az ozmotikus koncentráció
állandósága
Ozmózis: az oldószer molekulák diffúziója a töményebb oldat
irányába egy, az oldott anyag számára átjárhatatlan
(szemipermeábilis) membránon keresztül.

Az elektrolit oldat fogva tartja

a víz molekulákat
víz
 Az ozmotikus nyomás és koncentráció
 Ozmotikus nyomás: az oldószer mozgásának
megakadályozásához szükséges nyomás
van’t Hoff törvény
p=R•T•φ•n•c R-gázállandó
T-hőmérséklet (Kelvin fok)
n-keletkezett ionok száma
c-molális koncentráció
Jacobus Henricus van ’t Hoff, φ-ozmotikus koefficiens
első kémiai Nobel-díj1901

 Ozmolaritás: az oldat fagyáspontcsökkenése alapján

meghatározott ozmotikus koncentráció (azonos
fagyáspontcsökkenésű oldatok izozmotikusak), mértékegysége
Osml/l oldat, mOsml/l
(1 mOsml/l  19,3 Hgmm ozmotikus nyomás)
 Ozmolalitás: Osm/kg víz, mOsm/kg víz (nehezebb mérni, a
különbség < 1%)
A folyadékterek ozmotikus koncentrációja
 Vizes oldatban az oldott anyagok jelenléte
csökkenti a víz koncentrációját
 Anyagi minőségtől független, az összes
oldott részecske koncentrációja határozza meg
 Az extracelluláris és intracelluláris folyadékok
ozmotikus koncentrációja:
290-300 mosmol/l

Nem jelent azonos összetételt a membránok

két oldalán!

 A plazma ozmotikus koncentrációjával a

0,9%-os vagy 0,15 mol/dm3-es NaCl-oldat
(fiziológiás konyhasóoldat) ozmotikus
koncentrációja azonos:
izotóniás (izozmotikus) oldat,
> hipertóniás, < hipotóniás
Fonyó: Orvosi élettan, 2008
 Sejtek viselkedése különböző ozmotikus
környezetben

Állati sejt

Lízis Zsugorodás

Növényi sejt

Duzzadt Ernyedt
Az izozmózis és az izovolémia
szabályozása

szívben pitvari
baroreceptorok
ingerülete↑
+renin-angiotenzin II-
aldoszteron rendszer 

ANP
IZOIONIA = Az ionkoncentráció szabályozott
állandósága az IC és EC térben
IC tér Ion EC tér
mmol/l mmol/l

12 Na+ 140-145
150 K+ 4-4,5
teljes:2,5
változó Ca2+ szabad: 1,2
5 Cl- 105-110
10 HCO3- 24
7,1 pH 7,4
Az izoionia fenntartását biztosítja:

 A sejtmembrán szelektív permeabilitása

 Az aktív transzportfolyamatok
(elsősorban a Na+/K+ pumpa)
 Sejtmembrán
FUNKCIÓ:
határfelület, alakfenntartás
anyagtranszport
sejtkapcsolatok
ingerületképzés és továbbítás
hormonhatás közvetítés
sejtműködés koordinálás
LIPIDEK: foszfolipid (55-75%),
koleszterin (15-20%), glikolipid
FEHÉRJÉK:
csatornák (szivárgó, ligand- ill. feszültség-
függő, mechanoszenzitív)
transzporterek
receptorok
sejtfelszíni markerek
A foszfolipid molekula szerkezete
kolin

fosztát

glicerin

zsírsavak

Hidrofil
fej

Hidrofób
farok
 A membrántranszport fajtái 1.
 Passzív transzport: kémiai- és/vagy elektromos potenciálgrádien
mentén, energiát nem igényel
 Egyszerű diffúzió (lipid kettősrétegen át): pl. lipidoldékony molekulák,
vérgázok, alkohol
 Egyszerű diffúzió csatornákon: pl. víz, karbamid, kis méretű ionok
 Facilitált diffúzió (carrier-mediált): pl. glükóz, zsírsavak, ketontestek
 A membrántranszport fajtái 1.
Egyszerű diffúzió: Fick törvénye

J: diffúzió sebessége (mol/perc)

D: diffúziós állandó (anyagra
jellemző)
A: diffúziós felület
Δc: koncentráció gradiens
Δx: diffúziós távolság
 A membrántranszport fajtái 2.
Aktív transzport: koncentráció grádiens ellen, energiát igényel,
-primer (ATP felhasználása, pl. Na-K-pumpa)
-szekunder (Na konc. gradiens felhasználása, pl. SGLT)
Carrier-mediált: pl. Na-K-pumpa, Ca-pumpa
Uniport
Kotranszport SGLT (nátrium-glükóz
• szimport pl. Na+ és glükóz, Na+ és AS-k kotranszporter):
• antiport pl. Na+ és H+

Guyton&Hall: Medical physiology 11th edition

Na-K-pumpa (Na-K-ATPáz)

-alegység

-alegység
 A membrántranszport fajtái 3.

Membrán lefűződés:

Endocitózis:
fagocitózis (szilárd),
pinocitózis (folyadék),
receptor-mediált endocitózis

Exocitózis: pl. szekréció

 Endocitózis
•Nagy méretű
részecskék
felvétele (pl.
baktérium, elhalt
sejtek, szövet
maradványok)

•EC folyadékban
oldott anyagok
(pl. fehérjék)
felvétele

Clathrin
•Specifikus
receptorokhoz
kötödő fehérjék
felvétele
•A vezikulát
kontraktilis
fehérjék fedik
 Exocitózis
Újonnan Újonnan szintetizált
szintetizált plazmamembrán lipidek
oldható fehérjék
KONSTITUTÍV
SZEKRÉCIÓ
szabályozatlan
membrán fúzió

Újonnan szintetizált
membrán fehérjék
RER
SER
(lipid és
fehérje
szintézis) SZABÁLYO-
ZOTT
szabályozott SZEKRÉCIÓ
Szekretoros membrán fúzió
vezikulák
szekretoros
fehérjéket
tárolnak
IZOHIDRIA = a pH (H+ koncentráció) állandósága

pH= -lg[H+]
 EC térben: 7,3-7,4
 artériás vérben: 7,35-7,45
 IC térben: 6,8-7,2

ACIDÓZIS ALKALÓZIS

Izohidria fenntartását biztosítják:

 pufferrendszerek
 légzés
 vesék
 Pufferrendszerek
Képesek H+-t megkötni/leadni, ezáltal a szervezetbe kerülő
sav/lúg hatását közömbösíteni
Kétfázisú rendszerek:
gyenge sav/gyenge sav erős bázissal képzett sója
 gyenge bázis/gyenge bázis erős savval képzett sója

FAJTÁI:
 Szénsav/bikarbonát puffer (H2CO3/HCO3-), mindenhol
 sav hatására: H+ + HCO3- → H2CO3 → CO2+ H2O
 lúg hatására: OH- + H2CO3 → HCO3- + H2O
kilégzés
 Foszfátpuffer (H2PO4-/HPO42-),
IC tér, vese
 Fehérje- és hemoglobinpuffer, IC tér, vér
 Ammóniapuffer (NH4+/NH3), vese
IZOTERMIA = állandó testhőmérséklet
A környezet hőmérsékletétől ± független
 Köpenyhőmérséklet (bőrfelületen) 36-37 C
 Maghőmérséklet 37-38 C
 Csecsemőkben magasabb, idős korban
alacsonyabb
 Az anyagcsere folyamatok hőt termelnek –
túlmelegedés
 A fehérjék (enzimek) hőmérsékleti optimuma
 Az izotermia szabályozása
 Tudatos (ruha, fűtés, stb)
 Fiziológiás
Hipotalamikus fűtő és hűtő

központ

vér T-je a szabályozott pont alatt

vér T-je a szabályozott pont felett

 Termoreceptorok: az IS tér
hőmérsékletváltozásait érzékelik
HIDEG MELEG
 Hőtermelés, konzerválás:
alapanyagcsere, izommunka verejtékezés
(borzongás, remegés),
vazokonstrikció, glükóz és
zsíroxidáció a májban, zsírégetés
a zsírszövetben (újszülöttekben:
zsírsavak direkt oxidációja barna
zsírszövetben)
Vazokonstrikció, Vazodilatáció
 Hőleadás: verejtékezés, remegés
vazodilatáció, lihegés, széklettel,
vizelettel
 Az izotermia szabályozása ∑

Bör erei tágulnak:

kapillárisok meleg vérrel
telnek → hőleadás nő
Testhőmérséklet
Termosztát a csökken: termosztát
hipotalamuszban hűtő kikapcsolja a hűtő
mechanizmusokat mechanizmusokat
aktivál
Izzadságmirigyek
aktiválódnak →
evaporáció nő
STIMULUS:
testhőmérséklet
emelkedése (pl. HOMEOSZTÁZIS: STIMULUS:
edzés, meleg testhőmérséklet testhőmérséklet
környezet) csökkenése (pl.
hideg környezet)

Bör erei összehúzódnak:

→ hőleadás csökken
Testhőmérséklet nő:
termosztát Termosztát a
kikapcsolja a fűtő hipotalamuszban fűtő
mechanizmusokat mechanizmusokat
aktivál

Vázizmok aktiválódnak
→ reszketés hőt
termel