2024. 02. 16.

Szoftvertechnológia
Dr. Szendrői Etelka
Rendszer és Szoftvertechnológia Tanszék
szendroi.etelka@mik.pte.hu
Iroda: B215

Követelmény
 A tárgy vizsgával zárul.
 Aláírás feltétele:
 Az órák minimum 50%-nak látogatása
 Kiadott házifeladatok elkészítése határidőre
 Az első házi feladat 40%, a második 60% súllyal számít
bele a félévi munka értékelésébe, amely súlyozott átlag
el kell hogy érje a 40%-ot az aláírás megszerzéséhez.
 Vizsga:
 írásbeli, a vizsga akkor érvényes, ha legalább 40% -ot
elérte a teljesítés.
 A végső jegybe a félévi munka 20%-os, a vizsga 80%-os
súllyal számít bele.

1
 2024. 02. 16.

Ajánlott irodalom
Ian Sommerville: Szoftver rendszerek fejlesztése, Panem –
Prentice-Hall, Budapest, 2007.
Roger S. Pressman: Software Engineering, a Practical
Approach, Seventh Edition, McGraw-Hill Book Company,
USA, 2010.
Kondorosi Károly, László Zoltán, Szirmay-Kalos László:
Objektum-orientált szoftverfejlesztés, Computer Books
Kiadói Kft, Budapest, 1997.
Végh Cs. : Alkalmazásfejlesztés a Unified Modeling Language
szabványos jelöléseivel. Logos 2000,
Raffai Mária Információrendszerek fejlesztése és
menedzselése, Novadat Kiadó, Budapest, (2003)

Szoftvertechnológia
• MINDEN fejlett ország gazdasága szoftverfüggő
• Egyre több rendszert szoftver irányít
• A fejlett országok nemzeti jövedelmük jelentős
részét szoftverre költik
• A szoftvertechnológia a professzionális
szoftvergyártás elméleti módszereivel és
eszközeivel foglalkozik

2
 2024. 02. 16.

Szoftvertechnológia
A klasszikus definició (Boehm, 1976):
 The practical application of scientific
knowledge in the design and construction of
computer programs and the associated
documentation required to develop, operate
and maintain them.

Szoftvertechnológia
Magyarul:
 Tudományos ismeretek gyakorlati
alkalmazása számítógépes programok és a
fejlesztésükhöz, használatukhoz es
karbantartásukhoz szükséges dokumentációk
tervezésében és előállításában.

3
 2024. 02. 16.

Szoftvertechnológia
A hivatalos definició (IEEE, 1983):
 The technological and managerial discipline
concerned with systematic production and
maintenance of software products that are
develop and modified on time and within
cost estimated.

Szoftvertechnológia
Magyarul:
 Technológiai es vezetési alapelvek, amelyek
lehetővé teszik programok termékszerű
gyártását és karbantartását a költség- és
határidő korlátok betartásával.

4
 2024. 02. 16.

A bonyolultság kezelése
 A vállalati, állami környezetben a technika fejlődése
során egyre bonyolultabb folyamatokat kellett
végrehajtani.
 Az emberi munka sok hiba forrása volt.
 Felmerült az igény a munka automatizálására.

Szoftvertechnológia kialakulása
 Számítástechnika fejlődése
 Hardver
 Szoftver
 Szoftver krízis (1967 NATO-konferencia: szoftverválság)
 Elavult módszerek
 Együttműködés hiánya
 Határidőcsúszás (over time)
 Drágább a tervezettnél (over budget)
 Rejtett hibák (Therac-25 eset)

10

10

5
 2024. 02. 16.

Szoftverkrízis okai

 Elégtelen hatékonyság: A szoftvercégek nem elég

hatékonyak.
 Kevés jó minőségű kód/időszak
 Művészlelkű programozók:
 A programozók „programozó művészeknek” tekintik
magukat
 Félreértés:
 A szoftvercégek nem ismerik azt a szakterületet
(domain), ahonnan a megrendelő jön és így nem értik
szaknyelvét.

11

11

Szoftverkrízis okai (folyt.)

 Gyorsan változó környezet / igények:
 Egy hosszú szoftverprojekt ideje alatt megváltozhat a
megrendelő igénye.
 A fejlesztési idő nehezen becsülhető:
 Az előre kitűzött időpontra nem készül el a program.
(Váratlan események stb.)
 Kevéssé specifikált feladat:
 Gyakori probléma, hogy a specifikáció túl rövid. Sok
követelményre csak a fejlesztés során derül fény.

12

12

6
 2024. 02. 16.

Híres esetek súlyos hibákról

„A radiation therapy machine in the mid 1980s killed several people

with massive overdoses of radiation. The overdoses were caused by
poor software design.”
13

13

The Ariane 5 Launcher Failure

June 4th 1996

Total failure of the
Ariane 5 launcher
on its maiden
flight

Ian Sommerville könyve alapján

14

7
 2024. 02. 16.

Ariane 5

 A European rocket designed to

launch commercial payloads
(e.g.communications satellites,
etc.) into Earth orbit
 Successor to the successful
Ariane 4 launchers
 Ariane 5 can carry a heavier
payload than Ariane 4

10 perces film a szerzőtől:

https://www.youtube.com/watch?v=W3YJeoYgozw
Egy másik video:
https://www.youtube.com/watch?v=PK_yguLapgA

15

 Szoftverkrízis probléma megoldása

 Felismerések:
 A program termékké vált
 Előállításához technológiára van szükség
 Egyre nagyobb rendszereket kell létrehozni
(80-as, 90-es évek)
 Mit jelent az, hogy a program termék?
 Van szolgáltatási funkciója
 Van minősége
 Van előállítási költsége
 Van előállítási határideje

16

16

8
 2024. 02. 16.

Szoftvertechnológia (Software Engineering)

Software Engineer  Programmer

Forrás: Ivan Marsic, Software Engineering, Rutgers University,

2012

17

17

A szoftvertechnológia szerepe

Forrás: Ivan Marsic, Software Engineering, Rutgers University,

2012 18

18

9
 2024. 02. 16.

Mik a szoftverkészítés legfőbb

kihívásai?
 XXI. század: heterogenitás, határidők, bizalom
 Heterogenitás
 Szoftverkészítést heterogén platformokra és végrehajtási
környezetekre ;
 Legacy systems
 Határidők
 Gyorsabb fejlesztés és átadás;
 Bizalom
 Felhasználók bizalmát megnyerni képes fejlesztési technológia.

19

19

 Szoftvertechnológia tárgya:
 Nagyméretű programrendszerek előállítása
 Miért kell technológia?
 A bonyolultság miatt az ösztönös megközelítés elérte a
lehetőségek határát
 A csapatmunka, és a hosszabb távú karbantarthatóság
bizonyos szabályok betartását igényli.
 Szoftverkrízis
 Csökkenő mértékben, de még jelen van. Ma már a sikertelen
projektek száma 50% alatt van.
 Nagyméretű programrendszerek jellemzői:
 Nagy bonyolultságú rendszer
 Csapatmunkában (teammunka) készül
 Hosszú élettartamú

20

10
 2024. 02. 16.

Nagyméretű programrendszerek fejlesztésének

fő feladatai

 A rendszerrel szemben támasztott követelmények

meghatározása
 Program kidolgozásának menetét meg kell tervezni
(mérföldkövek, határidők)
 Erőforrások biztosítása (hardver, szoftver, anyagi,
humán)
 Dokumentálás
 Szervezés és irányítás (csapatmunka)
 Igazolni kell a termék megfelelőségét
 Rendszerkövetés, karbantartás megszervezése

21

A szoftver ára
 A számítógépes rendszerek árában általában dominál a
szoftver költsége. Egy munkaállomáson (PC-n) futó
programok ára jóval magasabb, mint a hardver költsége.
 A szoftver fenntartása többe kerül, mint a kifejlesztése.
Hosszú életciklusú rendszerek esetén a fenntartási
költségek a fejlesztési költség többszörösére rúgnak.
 A szoftvertechnológia egyik célja a költséghatékony
szoftverfejlesztés.

22

22

11
 2024. 02. 16.

Mi a szoftver?
 Számítógépes programok és a hozzá kapcsolódó
dokumentációk (pl. követelmények, tervezési modellek
és felhasználói kézikönyvek)
 Szoftver termékek készülhetnek egy meghatározott
vevő, vagy egy széles piac számára:
 Általános – felhasználók széles rétege számára fejlesztett és általuk
használt szoftver. Pl. Excel, Word
 Egyedi (custom) – egy megrendelő egyedi igényei szerint készült

 Új szoftver készülhet új programok írásával, általános

szoftver konfigurálásával, vagy létező szoftver
újrafelhasználásával
23

23

Mik a szoftvergyártás költségtényezői?

 A költségek kb. 60%-a fejlesztési, 40%-a tesztelési
költség.
 Egyedi szoftverek esetén az evolúciós költségek
gyakran meghaladják a fejlesztési költséget.
 A költségek függenek a fejlesztett rendszer típusától
és az elvárásoktól (pl. a rendszer megbízhatósága és
teljesítménye).
 A költségek eloszlása függ az alkalmazott fejlesztési
modelltől.

24

24

12
 2024. 02. 16.

Mik a szoftverfejlesztési módszertanok?

 Olyan strukturált szoftverfejlesztési módszerek, amelyek
tartalmaznak rendszermodellező eszközöket, jelölési
konvenciót, szabályokat és tervezési ajánlásokat, valamint
fejlesztési útmutatót.
 Modell leírások
 A létrehozandó grafikus modellek leírása;
 Szabályok
 A rendszermodellekre vonatkozó kényszerek;
 Ajánlások
 A helyes tervezési megoldásokra vonatkozó tanácsok;
 Fejlesztési útmutató
 A modellfejlesztés során végrehajtandó tevékenységek sorozata
25

25

Mik a jó szoftver ismérvei?

• A felhasználó által megkívánt funkcionalitást és teljesítményt
szolgáltatja, jól karbantartható, megbízható, hatékony és
befogadható.
• Karbantarthatóság
– A szoftvernek a változó igényekkel lépést kell tartania;
• Megbízhatóság
– A szoftvernek megbízhatóan kell működnie;
• Hatékonyság
– Ne bánjon pazarlóan a rendszererőforrásokkal;
• Befogadhatóság/használhatóság
– A célfelhasználók által befogadhatónak kell lennie: érthető, könnyen
használható, más rendszerekkel kompatibilis.

26

26

13
 2024. 02. 16.

A szoftvertechnológia
technológiai rétegei
tools

methods

process model
.
a “quality” focus

Software Engineering

Forrás: Software Engineering: A Practitioner’s Approach, 7 (McGraw-Hill, 2010).

by Roger Pressman. 27

27

Szoftvertechnológiai eszközök

Szoftverek, amelyek támogatják a tervezési

és fejlesztési módszertanok követését, ill. a
végtermék (szoftver és dokumentáció) jó
minőségét, karbantarthatóságát.

Computer Aided Software Engineering – CASE

28

28

14
 2024. 02. 16.

A szoftver fejlesztését befolyásoló

adottságok
Fejlesztési
módszertan

CASE eszközök Szoftver Programozási

nyelvek

!!! Platformok,
futtató környezetek

29

29

Szoftvertechnológiai eszköz kategóriák

CASE eszközök

A szoftverfejlesztési folyamat tevékenységeit támogató

különféle programok:
• Projekt tervezés és irányítás
• Követelmény-elemzés
• Tervezés
• Fejlesztés és hibajavítás
• Tesztelés
• Konfiguráció-, változás- és
feladatkezelés
• Dokumentáció generálása

30

30

15
 2024. 02. 16.

A szoftverfejlesztési projekt
• Projekt:
– Egyetlen, azaz megismételhetetlen, egyedi
eredményre irányul
– Több különböző tevékenységet végző
résztvevő közreműködésével
– Határidőre befejeződik

31

31

A szoftverfejlesztési project
menedzselése
Három alapvető követelmény jellemezi a projekteket:
• Időkorlát
• Költségkorlát
• Minőség

Külső és belső tényezők egyaránt hatással vannak a hármas

követelményre. Az egyik tényező megváltozása jelentős hatással lehet
a másik két tényezőre, s így a projektre.
32

32

16
 2024. 02. 16.

A projekt jellemzői
• Projekt hierarchia: a resztvevő emberek szerepe és
alá-fölérendeltsége
• Projekt terv: a megvalósítás egy előre eltervezett
munkafolyamat ill. költségvetés szerint zajlik.
• Dokumentumok: a lényeges eredmények,
események, előírások dokumentumokban kerülnek
rögzítésre. A dokumentumok lehetnek szabad
szöveges jegyzetek, rögzített formátumú szövegek,
modellek, diagramok, táblázatok, stb.
• Átadás: a szoftver (egy vagy több lépésben) végül
átadásra kerül egy projekten kívüli fogadónak, és
ezzel a projekt,betöltve hivatását, szükségszerűen
lezárul
33

33

A projekt tervezése
• A terv részei
– Szoftverfejlesztési terv
• A vezér-dokumentum
– Ütemterv (tevékenységek, mérföldkövek
dátuma)
• Ütemezés és erőforrás diagram
– Minőségi terv
• Benne: tesztelési terv (validációs terv)
– Kockázatkezelési terv
– Konfiguráció-kezelési terv

34

34

17
 2024. 02. 16.

A projekt ütemezése
• Tevékenységek, mérföldkövek, részeredmények
ütemezése (bázis terv)
– Logikus sorrendben
– Határidőre
– Az emberek és más erőforrások rendelkezésre állása
szerint
– Lehetőleg az erőforrások egyenletes terhelésével
• Mindig van eltérés, de legyen minél kisebb
– A projekt tervet menet közben is alakítani, pontosítani
lehet és kell

35

35

Projektütemezési diagrammok

• Grafikus, szemléletes módszerek

– Naptár
– Háló-diagram
– GANTT diagram
– Erőforrás-diagram
• Jó ha kényelmes eszközök segítik a
rajzolást, karbantartást (MSProject,
ProjectLibre (Open Source)

36

36

18
 2024. 02. 16.

GANTT Diagram
• Időtengelyen ábrázol
• A tevékenységeket időarányos sávok
jelzik
– Megjelölhetők az erőforrások és résztvevők
• Mérföldkövek, részeredmények: kis
rombusz
• Jelezhetők a függőségek
• Időkritikus feladatok láncolata

37

37

Részlet egy szoftverfejlesztési projekt

ütemezéséből

38

38

19
 2024. 02. 16.

Network (háló) diagram

39

39

Erőforrás felhasználási hisztogram

40

40

20
 2024. 02. 16.

Szoftver projekt jellemző fázisai

• (Ajánlati szakasz)
– Rendszerint a projekt előtt
• Specifikáció 20%
• Tervezés 25%
• Implementáció 25%
• Validáció és integráció 30%
• (Karbantartás, evolúció)
– Rendszerint a projekt után

41

41

A szoftverfejlesztési projekt sajátosságai más

projektekhez képest

• Egyszerűbb mert:
– Mérsékelt anyag es eszközfelhasználás, ill.
logisztika
– A resztvevők tudása jórészt konvertálható
– Költségek zömét a fix munkabér teszi ki
• Bonyolultabb, mert
– Az egyes fázisok munkaigénye nehezen
becsülhető
– A szoftverfejlesztőknek érzékeny személyisége
42

42

21
 2024. 02. 16.

A szoftver projekt terv dinamikusan

változik
• Igazítani kell
– Elakadások, késések
– Új/bővülő/szűkülő feladatok
– Más projektek hatása az erőforrásokra
• Nem csodaszer, csak segédeszköz

43

43

Életciklus
• Az életciklus (angolul: Software Development Life
Cycle – SDLC)) a szoftverrel egyidős fogalom, a
szoftver életének állomásait írja le az igény
megszületésétől az átadásig.
• A megrendelők előbb vagy utóbb felmerülő új
ötletei a szoftver továbbfejlesztését teszik
szükségessé. Tehát egy szoftver soha sincs kész,
ciklikusan meg-megújul. Ezt nevezzük
életciklusnak.
• Az életciklus lépéseit a módszertanok határozzák
meg.

44

44

22
 2024. 02. 16.

Szoftverfejlesztési életciklus
Szoftver használatba vétele

Szoftverfejlesztés folyamata

Szoftver
Megrendelő

Változáskezelés,
Visszacsatolás a
követés
megrendelőhöz

45

45

Szoftverfejlesztés életciklusa
• A szoftverfejlesztés életciklusa
a szoftver létrehozásán,
Igényfelmérés
fejlesztésén túl magába foglalja (követelmény
leírás)
– az előmunkálatokat: követelmény
elemzés
Átadás, követés Elemzés

– Utómunkálatokat: ellenőrzés,
betanítás, változások követése

Megvalósítás Tervezés

https://youtu.be/mH-Nc5kvyQQ

46

46

23
 2024. 02. 16.

A szoftverkészítés folyamata (process)

• Tevékenységek olyan strukturált sorozata, amelyek a
szoftverek kifejlesztéséhez szükségesek
– Specifikáció;
– Tervezés;
– Megvalósítás
– Ellenőrzés (validáció);
– Továbbfejlesztés (evolúció).
• A szoftvergyártás absztrakt modellje a gyártási
tevékenységet írja le egy adott nézőpontból.

47

47

Alapvető szoftvergyártási modellek

• A vízesés (waterfall) modell

– Élesen elkülönülő specifikációs és fejlesztési
fázisok.
• Iteratív modell
• Evolúciós fejlesztési modellek
– A specifikáció, fejlesztés és validáció átlapolódik.
• Komponens alapú fejlesztés
– A rendszert kész komponensekből állítjuk össze.
• A fenti modelleknek számos variációja
létezik.
48

48

24
 2024. 02. 16.

Iteratív szoftvergyártás
• A rendszerkövetelmények MINDEN projekt során
változnak, így az iteratív megközelítés (korábban
elvégzett munkafázisok átdolgozása) minden
nagyobb rendszer fejlesztésének része.
• Az iteratív megközelítés valamennyi alapvető
módszerhez alkalmazható.
• Két kapcsolódó megközelítés:
– Inkrementális teljesítés (fejlesztés)
– Spirális fejlesztés

49

49

Process Flow

Forrás: Software Engineering: A Practitioner’s Approach, 7 (McGraw-Hill, 2010).

by Roger Pressman. 50

50

25
 2024. 02. 16.

Process flow

Forrás: Software Engineering: A Practitioner’s Approach, 7

(McGraw-Hill, 2010). by Roger Pressman. 51

51

A Vízesés modell
The Waterfall Model

Forrás: Software Engineering: A Practitioner’s Approach, 7 (McGraw-Hill, 2010).

by Roger Pressman. 52

52

26
 2024. 02. 16.

Vízesés modell
előnyei és hátrányai
•Rendkívül világos a •Nehéz a javítás, a korrekció,
tevékenységek egy munkafázisnak be kell
struktúrája fejeződni mielőtt a következő
•egyszerű a megvalósítás elkezdődik
•a módszer feltételezi az
•biztos alapot nyújt a
igények pontos
tervezési fázisok
megfogalmazását
feladatainak egységes
szemléletű •csak a tervezési ciklus végén
végrehajtásához van működőképes program
•hosszú a fejlesztés átfutási
ideje

53

53

A V modell (IBM)

Forrás: Software Engineering: A Practitioner’s Approach, 7 (McGraw-Hill, 2010).

by Roger Pressman. 54

54

27
 2024. 02. 16.

Inkrementális fejlesztés
• A rendszert nem egy részletben szállítjuk, hanem a
fejlesztés és átadás részekre van bontva. Minden
újabb átadott részegység a rendszer újabb
funkcionalitását valósítja meg.
• A felhasználói igényeknek megfelelő prioritási
sorrendben szállítunk, a legfontosabb funkciókkal
kezdve.
• Amint egy részegység fejlesztése elkezdődött, annak
követelményeit „befagyasztjuk”. Későbbi
részegységek követelményei még változhatnak.

55

55

Inkrementális fejlesztés előnyei

• Minden átadás során működő részegységeket
helyezünk üzembe. A rendszer korábban
kezdheti meg (rész)működését.
• Korábbi komponensek prototípusként
működnek, így a későbbi részegységek
követelménytervezésében ezek is segítenek.
• Kisebb a projekt teljes csődjének esélye.
• A legfontosabb szolgáltatásokat tesztelik a
legtovább.

56

56

28
 2024. 02. 16.

The Incremental Model

Forrás: Software Engineering: A Practitioner’s Approach, 7 (McGraw-Hill, 2010).

by Roger Pressman. 57

57

Evolúciós fejlesztés
• Kísérletező fejlesztés
– Cél: a megrendelővel együtt egy kezdeti durva
specifikációból a végleges rendszert kialakítani. A biztos
követelményekből kiindulva a megrendelő igényei
szerint újabb funkciókkal bővíthető a rendszer.
• Eldobható prototípus
– Cél: a homályos követelmények tisztázása. A legkevésbé
kiforrott követelményekből indul, hogy tisztázza a valós
igényeket.

58

58

29
 2024. 02. 16.

Evolúciós fejlesztés
• Problémák
– A fejlesztés nem átlátható;
– A rendszerek gyakran rosszul strukturáltak;
– Speciális felkészültségre lehet szükség (pl. rapid
prototyping nyelvek).
• Alkalmazhatóság
– Kis- és középméretű interaktív rendszerek;
– Nagy rendszerek részegységei (pl. felhasználói felület);
– Rövid élettartamú rendszerek.

59

59

Evolutionary Models: Prototyping

Construction
of prototype

Forrás: Software Engineering: A Practitioner’s Approach, 7 (McGraw-Hill,

2010). by Roger Pressman.
60

60

30
 2024. 02. 16.

• Spirális fejlesztés
– A gyártási folyamat sokkal inkább egy spirállal
jellemezhető, mint tevékenységek
(visszalépéses) sorozataként.
– A spirál minden hurka a gyártási folyamat egy
fázisát jelképezi.
– Nincsenek fix hurkok (pl. specifikáció, vagy
tervezés). A hurkokat az igényeknek
megfelelően alakítjuk ki.
– A kockázatkezelés explicit módon megjelenik a
gyártási folyamatban.

61

61

Spirál modell (Boehm, 1986)

Vízesés és
prototípus
kombinációja

Forrás: Ian Sommerville: Software Engineering, 7th edition. Chapter 4 © Ian Sommerville 2004 62

62

31
 2024. 02. 16.

Komponens-alapú szoftverfejlesztés

• Szisztematikus újrafelhasználáson alapul. A

rendszereket már létező, vagy készen vásárolható
(COTS) rendszerekből integráljuk.
• A szoftvergyártás lépései:
– Komponens analízis;
– Követelmények módosítása;
– Rendszertervezés újrafelhasználással;
– Fejlesztés és integráció.
• Egyre szélesebb körben terjed, ahogy a
komponens szabványok fejlődnek.

63

63

A Rational Unified Process

Egységesített eljárás

• Egy szoftver fejlesztési módszertan, amely

iteratív, architektúra-központú és use-case
alapú
• Jól definiált és jól-strukturált szoftverfejlesztő
eljárás
• Biztos keretet ad
• Iteratív, inkrementális

64

64

32
 2024. 02. 16.

Iteratív fejlesztési fázisok

Fő mérföldkövek

Inception Elaboration Construction Transition

Time
Inception (Előkészítés) : Megérteni, mit építünk
– Vízió, magas szintű követelmények, üzleti esetek
– Nem részletes követelmény-leírás

Elaboration (Kidolgozás) :Megérteni, hogyan építsük fel a rendszert

– Kezdeti architektúra, a követelmények többségét
részletezni kell
– Nem részletes kidolgozás

Construction (Építés) : A termék létrehozása

– Működő rendszer, teljes rendszertesztek

Transition (Átadás) : A megoldás ellenőrzése

– Tulajdonosi elvárások teljesítése

65

65

Egy iteráció során,

végrehajtható az
Iterative Lifecycle Graph összes munka-
folyamat

C
O
N
T
E
N
T

S
T
R
U
C
T
U
R
E

TIME
66

66

33
 2024. 02. 16.

Munkafolyamatok Fázisok
• Igényfelmérés • Előkészítés
Requirements Inception
• Elemzés • Kidolgozás
Analysis Elaboration
• Tervezés • Építés
Design Construction
• Megvalósítás • Átadás
Implementation Transition
• Tesztelés
Test

67

67

Az előkészítés fázisban
• Elsősorban mit valósít meg a rendszer?
• Kik a főbb felhasználók (aktorok) ?
• Milyen tevékenységeket végeznek a főbb
felhasználók?
• Milyen szerkezetű rendszer felel meg a
feladatoknak?
• Mi a terv és milyen költségekkel jár a termék
kifejlesztése?
Elkészül egy elképzelés a végtermékről és egy üzleti esettanulmány.

68

68

34
 2024. 02. 16.

A kidolgozás fázisában
• A használati esetek részletes specifikálása
• A rendszer szerkezetének megtervezése
• A szerkezet és a rendszer közötti kapcsolatok
• A megvalósítás modell tartalmazza a
komponenseket, amelyek a szerkezet
végrehajthatóságát biztosítják

„A szerkezet egy csontvázhoz hasonlítható, melyet bevonunk bőrrel, de csak nagyon

kevés izom (szoftver) van a csont és a bőr között. Épp annyi, ami lehetővé teszi a
csontváz számára, az alapvető mozgásokat. A kész rendszer az egész test a
csontvázzal, bőrrel és izmokkal együtt.”
Jacobson: RUP 12. old.

69

69

Kulcselemek
• A használati esetek szöveg alapú módszer a
komplex folyamatok leírására, dokumentálására
• A használati esetek részletesen leírják a
követelményspecifikációban megadott
követelményeket
• A rendszerfejlesztők együtt készítik a
felhasználókkal
• A rendszerfejlesztők később adat- és
folyamatmodelleket készítenek a használati esetek
alapján
70

70

35
 2024. 02. 16.

Köszönöm a figyelmet!

71

71

36