A KÖZÉPKOR ÉS A KORA ÚJKOR RÉGÉSZETE

MAGYARORSZÁGON
ARCHAEOLOGY OF THE MIDDLE AGES
AND THE EARLY MODERN PERIOD IN HUNGARY
 Anjou-címeres kályhacsempe
a visegrádi királyi palotából,
14. század. Fotó: Benkő Elek
Stove tile from the Royal Palace
at Visegrád with the arms of the Angevin kings,
14th century. Photograph by Elek Benkő
A KÖZÉPKOR ÉS A KORA ÚJKOR
RÉGÉSZETE
MAGYARORSZÁGON
ARCHAEOLOGY OF THE MIDDLE AGES
AND THE EARLY MODERN PERIOD IN HUNGARY

I.

SZERKESZTETTE / EDITORS

BENKŐ ELEK – KOVÁCS GYÖNGYI

MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIA RÉGÉSZETI INTÉZETE

ARCHAEOLOGICAL INSTITUTE OF THE HUNGARIAN ACADEMY OF SCIENCES
BUDAPEST 2010
 Technikai szerkesztő / Copy-editor
OROSZ KRISZTINA

Angol fordítás / English translation

CHRIS SULLIVAN

Képfeldolgozás, képszerkesztés / Processing and editing of illustrations

RÉTI ZSOLT

Támogatók / Sponsors

PUB–K 78515 2712/0223

ISBN 978-963-7391-96-5 (I–II. kötet)

ISBN 978-963-7391-97-2 (I. kötet)
ISBN 978-963-7391-98-9 (II. kötet)

© Magyar Tudományos Akadémia Régészeti Intézete

Archaeological Institute of the Hungarian Academy of Sciences
1014 Budapest, Úri u. 49.
© Szerkesztők, szerzők, fordító / Editors, authors, translator
2010

Minden jog fenntartva.

A tanulmányokban felhasznált illusztrációkért a szerzők felelnek.
All rights reserved. The authors are responsible for the illustrations used in the studies.

Borító / Cover
Padlótéglák a pilisszentkereszti ciszterci monostorból, 14. század. Rajz: Szathmáryné Polgár Ida
A Dráva-vidék részlete az I. katonai felmérésen, 18. század.
HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum, Hadtörténeti Térképtár
Floor bricks from the Cistercian monastery at Pilisszentkereszt, 14th century. Drawing by Ida Szathmáry Polgár
Detail of the River Drava region on the First Military Survey, 18th century.
Institute and Museum of Military History, Military Map Collection
Borítóterv / Cover design: RENKÓ MARCSI

Tipográfia és nyomdai előkészítés / Layout and desktop editing: ABIPRINT Kft., Budapest
Nyomda / Printers: AKAPRINT Nyomdaipari Kft., Budapest
 TARTALOMJEGYZÉK / CONTENTS

Előszó / Foreword IX

Szerzők / Authors XIII

Rövidítésjegyzék / Abbreviations XV

I. TELEPÜLÉSEK – FALVAK, VÁROSOK RÉGÉSZETI KUTATÁSA

(SETTLEMENTS – ARCHAEOLOGICAL RESEARCHING OF VILLAGES AND TOWNS)

TAKÁCS MIKLÓS: Árpád-kori falusias települések kutatása Magyarországon 1990 és 2005 között 1
(The Researching of Árpádian-era /Eleventh–Thirteenth-century/ Village-like Settlements
in Hungary Between 1990 and 2005)

RÁCZ TIBOR ÁKOS: Árpád-kori települések szerkezetének sajátosságai Pest megyében.

Kutatások az M0-s autópálya és a 4-es számú elkerülő főút nyomvonalán 69
(Characteristics of the Structure of Árpádian-era Settlements in Pest County. Investigations
Along the Line Followed by the M0 Motorway and the Highway 4 Bypass)

TEREI GYÖRGY: Az Árpád-kori Kána falu 81

(Kána, a Village from the Árpádian Era /Twelfth–Thirteenth Centuries/)

PUSZTAI TAMÁS: Középkori falvak és mezővárosok régészeti kutatása 113

(The Archaeological Researching of Medieval Villages and Market Towns)

SZENDE KATALIN: A Kárpát-medence középkori városainak régészeti kutatása

az elmúlt két évtizedben 141
(The Archaeological Research into Medieval Towns in the Carpathian Basin Since 1990)

VÉGH ANDRÁS: Buda város régészeti emlékeinek kutatása 1985–2005 között 173
(Archaeological Investigations in the Town of Buda Between 1985 and 2005)

MAGYAR KÁROLY: A középkori budai vízművekről 189

(The Medieval Waterworks of Buda)

PAPP ADRIENN: Oszmán-török fürdők Budán – a Rudas és a Rác fürdő régészeti kutatása
(2004–2006) 207
(Ottoman-Turkish Baths in Buda – Archaeological Research at the Rudas and Rác Baths
(2004–6)

BENKŐ ELEK: A középkori székelyek 221

(The Szeklers in the Middle Ages)
VI Tartalomjegyzék / Contents

II. EGYHÁZI ÉPÜLETEK RÉGÉSZETI KUTATÁSA

(ARCHAEOLOGICAL RESEARCHING OF ECCLESIASTICAL BUILDINGS)

F. ROMHÁNYI BEATRIX: A középkori egyházi épületek kutatása – eredmények és feladatok 255

(Research into Medieval Ecclesiastical Buildings – Findings and Tasks)

K. NÉMETH ANDRÁS: A középkori Magyarország egyházi topográfiai kutatása.

Kutatástörténeti áttekintés 271
(Topographical Research Concerning the Church in Medieval Hungary.
A Review of the Research)

SIMON ZOLTÁN: Ásatás és falkutatás középkori falusi templomainkban 289

(Excavation and Wall-research in the Medieval Village Churches of Hungary)

BICZÓ PIROSKA: A székesfehérvári királyi bazilika régészeti ásatásainak újabb eredményei 315
(Recent Findings of the Excavations at the Royal Basilica in Székesfehérvár)

RITOÓK ÁGNES: A zalai (zalavári) bencés monostor 333

(The Benedictine Monastery at Zalavár)

BODÓ BALÁZS: A pécsváradi bencés monostor építéstörténete az újabb kutatások tükrében 349
(The Architectural History of the Benedictine Monastery at Pécsvárad as Reflected
in the Latest Research)
.
VÁLYI KATALIN: Szer monostora és települése az elmúlt 27 év kutatásai alapján 387
(The Monastery and Settlement of Szer as Reflected by the Researches
of the Last Twenty-seven Years)

BENKŐ ELEK: A pilisi ciszterci monostor geofizikai kutatása 401

(Geophysical Research at the Pilis Cistercian Monastery)

IRÁSNÉ MELIS KATALIN: A budapest-Margit-szigeti középkori királyi udvarhely

és a domonkos apácakolostor kutatása. Régészeti, történeti adatok 421
(Research into the Medieval Royal Court Site and Dominican Nunnery
on Budapest’s Margaret Island. Archaeological and Historical Data)

LÁZÁR SAROLTA: Az esztergomi Szent Lőrinc-templom 439

(Esztergom’s Church of St. Lawrence)

III. TEMETŐK KUTATÁSA

(RESEARCHING OF CEMETERIES)

LANGÓ PÉTER: A kora Árpád-kori temetők kutatása 445

(Research into Cemeteries from the Early Árpádian Age)

RITOÓK ÁGNES: A templom körüli temetők régészeti kutatása 473

(The Archaeological Researching of Churchyards)
 Tartalomjegyzék / Contents VII

IV. VÁRAK, KASTÉLYOK, ERŐDÍTÉSEK RÉGÉSZETE

(ARCHAEOLOGY OF CASTLES, MANOR HOUSES, AND FORTIFICATIONS)

FELD ISTVÁN: Középkori várak és rezidenciák régészeti kutatása 495

(Archaeological Research into Medieval Castles and Residences)

BUZÁS GERGELY: A budai királyi palota Mátyás kori építkezéseinek rekonstrukciós problémái 521
(Problems of Reconstruction Relating to the Building Work in the Royal Palace of Buda
in King Matthias’s Reign)

G. SÁNDOR MÁRIA – GERŐ GYŐZŐ: A pécsi püspökvár északi részében folyt

régészeti kutatások legfontosabb eredményei 545
(Findings of the Archaeological Research Conducted in the Northern Part
of the Bishop’s Castle in Pécs)

OROSZ KRISZTINA: Várak és kolostorok konyhái a középkori Magyarországon 561

(Kitchens of Castles and Monasteries in Medieval Hungary)

TOMKA GÁBOR: Kora újkori erődítések régészeti kutatása 1996–2006 között 597
(The Archaeological Researching of Early Modern Age Fortifications 1996–2006)

KOVÁCS GYÖNGYI – RÓZSÁS MÁRTON: A barcsi török vár és környéke. Újabb kutatások
(1999–2009) 621
(The Ottoman-Turkish Castle at Barcs and Its Surroundings. New Research /1999–2009/)

V. KÉZMŰVESSÉG ÉS EMLÉKEINEK KUTATÁSA

(RESEARCHING OF CRAFTS AND THEIR PRODUCTS)

MESTER EDIT: Üvegművesség a középkorban és a kora újkorban 643

(Glass Art in the Middle Ages and the Early Modern Age)

MÉSZÁROS ORSOLYA: 15. századi városi üvegműhely és környezete Visegrádon 675

(A Fifteenth-century Glass Workshop and Its Environs in Visegrád)

BENKŐ ELEK: Fémfeldolgozás a középkorban 691

(Metal Processing in the Middle Ages)

HOLL IMRE: Középkori kályhacsempék Magyarországon XI. Címeres reprezentáció 709

(Medieval Stove Tiles in Hungary XI. Armorial Display)

KOVÁCS GYÖNGYI: A magyarországi oszmán-török régészet új eredményei: áttekintés

a Dráva menti kutatások kapcsán 757
(New Findings in Ottoman-Turkish Archaeology in Hungary: Topics Highlighted
by Research Work Along the River Drava)

GERELYES IBOLYA: A Magyar Nemzeti Múzeum balkáni török fémanyagának jelentősége

a régészeti kutatások tükrében. Egy gyűjtemény kialakulásának tanulságai 783
(The Significance of the Balkanic-Turkish Metal Artefacts in the Hungarian National Museum
in the Mirror of Archaeological Researches. Lessons from the Evolution of a Collection)
VIII Tartalomjegyzék / Contents

F. LAJKÓ ORSOLYA: A kora újkori kerámia tipológiája – a néprajzi edényterminológia

alkalmazásának lehetőségei a Dél-Alföldön 799
(The Typology of Early Modern Age Ceramics – Possibilities for the Use
of Ethnography’s Vessel Terminology on the Great Hungarian Plain)

VIZI MÁRTA: A kora újkori kerámia feldolgozásának módszerei. Az ozorai várkastély

leletanyagának adatbázisáról 817
(Methods for the Processing of Early Modern Age Ceramics. On the Database for Finds
from Ozora Castle)

VI. ÚJ KUTATÁSI TERÜLETEK ÉS MÓDSZERTANI KÉRDÉSEK

(NEW RESEARCH FIELDS AND METHODOLOGICAL ISSUES)

ZATYKÓ CSILLA: Természeti táj – emberformálta táj: a középkori környezet rekonstrukciójának

lehetőségei 839
(Natural Landscape – Man-Made Landscape: Possibilities for Reconstructing
the Medieval Environment)

MIKLÓS ZSUZSA: A légi fotózás szerepe a középkori régészetben 853

(The Role of Aerial Photography in the Archaeology of the Middle Ages)

TÓTH JÁNOS ATTILA: Adatok a kora újkori közép-Duna-medencei hajók régészetéhez 871
(Data on the Archaeology of Early Modern Age Ships in the Middle Danube Basin Region)

JANKOVICH B. DÉNES: A régészeti topográfia helyzete és jövője 885

(The Condition and Future of Archaeological Topography)

TARI EDIT: Régészeti feltárások az M0-s autópálya és az új 4-es számú elkerülő főút
nyomvonalán. Módszerek és ásatási tanulságok 895
(Archaeological Excavations Along the Line of the M0 Motorway
and the New Highway 4 Bypass. Methods and Lessons)

TAKÁCS MIKLÓS: A nagyberuházásokhoz kapcsolódó megelőző feltárások

az Árpád-kori telepkutatás szemszögéből 907
(Excavations Linked to or Preceding Major Construction Projects from the Perspective
of Research into Árpádian-era /Eleventh–Thirteenth-century/ Settlements)

VII. KÉT TUDOMÁNY HATÁRÁN

(IN THE BORDERLAND OF TWO SCIENCES)

LŐVEI PÁL: Régészet és művészettörténet. Feladat, igény és gyakorlat a régészeti

és művészettörténeti kutatás határán 919
(Archaeology and Art History. Tasks, Needs and Practice in the Borderland
Between Archaeological and Art Historical Research)

SABJÁN TIBOR (†): Néprajz és régészet. A népi építészet kutatása két tudományág határvonalán 929
(Ethnography and Archaeology. The Researching of Folk Architecture in the Borderlands
Between Two Branches of Science)

GYÖNGYÖSSY MÁRTON: Numizmatika és régészet 943

(Numismatics and Archaeology)
 RÖVIDÍTÉSJEGYZÉK / ABBREVIATIONS
AASzeg Acta Universitatis Szegediensis
(Szeged)
ActaArchHung Acta Archaeologica Academiae
Scientiarum Hungaricae (Budapest)
ActaHAHung Acta Historiae Artium Academiae
Scientiarum Hungaricae (Budapest)
ActaHistHung Acta Historica Academiae
Scientiarum Hungaricae (Budapest)
ActaOrHung Acta Orientalia Academiae
Scientiarum Hungaricae (Budapest)
AgrSz Agrártörténeti Szemle (Budapest)
AH Archaeologia Historica (Brno)
AHSzeg Acta Universitatis Szegediensis
de Attila József nominatae.
Acta Historica
AKorr Archäologisches
Korrespondenzblatt (Mainz)
AnthrH Anthropologia Hungarica
(Budapest)
APolski Archeologia Polski (Warszawa)
ArchÉrt Archaeologiai Értesítő (Budapest)
ArchHung Archaeologia Hungarica (Budapest)
ArchKözl Archaeologiai Közlemények
(Budapest)
ArchMed Archeologia Medievale (Firenze)
ArhSof Arheologija (Sofia)
ArsDec Ars Decorativa. Az Iparművészeti
Múzeum és a Hopp Ferenc
Kelet-Ázsiai Művészeti Múzeum
Évkönyve (Budapest)
ArsHung Ars Hungarica.
Az MTA Művészettörténeti
Kutató Csoportjának Közleményei
(Budapest)
ATIÉ Az Alföldi Tudományos Intézet
Évkönyve (Szeged)
AUBSH Annales Universitatis
Budapestinensis de Rolando Eötvös
nominatae. Sectio Historica
(Budapest)
AV Arheološki Vestnik (Ljubljana)
BÁMÉ A szekszárdi Béri Balogh Ádám
Múzeum Évkönyve (Szekszárd)
BMMK A Békés Megyei Múzeumok
Közleményei (Békéscsaba)
BudRég Budapest Régiségei (Budapest)
CAB Cercetări Arheologice (Bucureşti)
CarnuntumJb Carnuntum Jahrbuch (Wien)
CommArchHung Communicationes Archaeologicae
Hungariae (Budapest)
DissArch Régészeti Dolgozatok
az Eötvös Loránd
Tudományegyetem Régészeti
Intézetéből / Dissertationes
Archaeologicae ex Instituto
Archaeologico Universitatis
de Rolando Eötvös nominatae
(Budapest)
DissPan Dissertationes Pannonicae
(Budapest)
DMÉ A debreceni Déri Múzeum
Évkönyve (Debrecen)
Dolg Dolgozatok az Erdélyi Nemzeti
Múzeum Érem- és Régiségtárából
(Kolozsvár)
DolgSzeg Dolgozatok a Szegedi
Tudományegyetem
Régiségtudományi Intézetéből
(Szeged)
EJA European Journal of Archaeology
(London – New Delhi)
EMÉ Az Egri Múzeum Évkönyve (Eger)
EMúz Erdélyi Múzeum (Kolozsvár)
FolArch Folia Archaeologica (Budapest)
FontArchHung Fontes Archaeologici Hungariae
(Budapest)
FVL Forschungen zur Volks-
und Landeskunde (Bucureşti –
Sibiu)
HK Hadtörténelmi Közlemények
(Budapest)
HOMÉ A Herman Ottó Múzeum Évkönyve
(Miskolc)
HOMK A Herman Ottó Múzeum
Közleményei (Miskolc)
JAMÉ A nyíregyházi Jósa András
Múzeum Évkönyve (Nyíregyháza)
JGS Journal of Glass Studies (New York)
JJÉ A Jászberényi Jászmúzeum
Évkönyve (Jászberény)
JPMÉ A Janus Pannonius Múzeum
Évkönyve (Pécs)
KEMK Komárom-Esztergom Megyei
Múzeumok Közleményei (Tata)
X Rövidítésjegyzék / Abbreviations

KMK Komárom Megyei Múzeumok SbNM Sborník Národního Muzea v Praze

Közleményei (Tata) (Praha)
MAG Mitteilungen SCIVA Studii şi Cercetări de Istorie Veche
der Anthropologischen şi Arheologie (Bucureşti)
Gesellschaft (Wien) SF Südost-Forschungen (München)
Magyar TT Magyar Történelmi Tár SHP Starohrvatska prosvjeta (Split)
MCA Materiale şi Cercetări Arheologice SlA Slovenská Archeológia (Nitra)
(Bucureşti) SMK Somogyi Múzeumok Közleményei
MFMÉ A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve (Kaposvár)
(Szeged) SP Studia Praehistorica (Sofija)
MFMÉ – StudArch A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve – SSz Soproni Szemle (Sopron)
Studia Archaeologica (Szeged) StAgr Studia Agriensia (Eger)
MFMÉ – StudEthn A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve – StComit Studia Comitatensia (Szentendre)
Néprajzi Tanulmányok / StSl Studia Slavica Academiae
Studia Etnographica (Szeged) Scientiarum Hungaricae (Budapest)
MittArchInst Mitteilungen des Archäologischen StudArch Studia Archaeologica (Budapest)
Instituts der Ungarischen Akademie ŠtZ Študijné Zvesti Arheologického
der Wissenschaften (Budapest) Ústavu Slovenskej Akadémie Vied
MMMK A Magyar Mezőgazdasági Múzeum (Nitra)
Közleményei (Budapest) SzSz Székesfehérvári Szemle
MNTÉ A Magyar Numizmatikai Társulat (Székesfehérvár)
Évkönyve (Budapest) TBM Tanulmányok Budapest Múltjából
MNy Magyar Nyelv (Budapest) (Budapest)
MOL Magyar Országos Levéltár TSz Történelmi Szemle (Budapest)
(Budapest) TT Történelmi Tár (Budapest)
MRT Magyarország Régészeti UH Unsere Heimat (Wien)
Topográfiája (Budapest) VAH Varia Archaeologica Hungarica
MűÉ Művészettörténeti Értesítő (Budapest)
(Budapest) VAMZ Vjesnik Arheološkog Muzeja
MűF Művészettörténeti Füzetek u Zagrebu (Zagreb)
(Budapest) VHAD Vjesnik Hrvatskog Arheološkog
NÉrt Néprajzi Értesítő (Budapest) Društva (Zagreb)
NK Numizmatikai Közlöny (Budapest) VMMK A Veszprém Megyei Múzeumok
NZ Numismatische Zeitschrift (Wien) Közleményei (Veszprém)
Opuscula Hung Opuscula Hungarica (Budapest) VSz Vasi Szemle (Szombathely)
PA Památky Archeologické (Praha) WMMÉ A Wosinsky Mór Múzeum
PápaiMúzÉrt Pápai Múzeumi Értesítő (Pápa) Évkönyve (Szekszárd)
Prilozi Prilozi. Institut za Povijesne ZbSNM Zborník Slovenského Národného
Znanosti Sveučilišta u Zagrebu Múzea – História (Bratislava)
Odjel za arheologiju; ZfE Zeitschrift für Ethnologie
a 9. számtól: Instituta (Braunschweig)
za archeologiju u Zagrebu (Zagreb) ZGy Zalai Gyűjtemény (Zalaegerszeg)
PZ Praehistorische Zeitschrift ZHVSt Zeitschrift des Historischen
(Berlin) Vereines für Steiermark (Graz)
QR Quaternary Research. ZKg Zeitschrift für Kunstgeschichte
An interdisciplinary journal (Berlin)
(New York) ZNM Zbornik Narodnog Muzeja
RégFüz Régészeti Füzetek (Budapest) (Beograd)
RégKut Régészeti kutatások
Magyarországon – Archaeological
Investigations in Hungary
(Budapest)
RJAZU Rad Jugoslavenske Akademije A rövidítésjegyzék Tu o , Magda: Abbreviations of
Znanosti i Umjetnosti (Zagreb) Periodicals and Series of Archaeology and Auxiliary
RVM Rad Vojvođanskih Muzeja Sciences. ActaArchHung 36 (1984) 333–384. felhaszná-
(Novi Sad) lásával készült.
 A KÖZÉPKORI MAGYARORSZÁG
EGYHÁZI TOPOGRÁFIAI KUTATÁSA
KUTATÁSTÖRTÉNETI ÁTTEKINTÉS
K. Németh András
A régészeti topográfiának sajátos ága az egyházi
topográfia, amely az utóbbi évtizedekben örvende-
tes fejlődésnek indult. Egyházi topográfiáról ugyan-
úgy indokolt beszélni, ahogyan használjuk például
a vártopográfia kifejezést is. Topográfia, hiszen a
településtörténet és a történeti földrajz módszerei-
vel dolgozik, és egyházi, mivel tárgya a középkori
egyházi intézmények vizsgálata. Hangsúlyozni kell,
hogy az egyházi topográfia nem azonos az egyházas
helyek, templomos települések kutatásával, hiszen
az egyik egy objektum-, míg a másik egy telepü-
léstípust vesz górcső alá. Előbbi – céljából adódóan
– elsősorban az egyházi intézményeket, illetve bizo-
nyos kérdések vonatkozásában (pl. településen be-
lüli elhelyezkedés) a nekik helyet adó településeket
vizsgálja, míg az egyházas helyek kutatása klasszi-
kus településtörténeti feladat, amelyben természete-
sen a templom nélküli településeknek is szerep jut
(pl. plébániahálózat rekonstrukciója). Az egyházi to-
pográfia a középkortudományon belül egyaránt ké-
pezi a középkori magyar egyháztörténet, valamint a
középkori településtörténet részét.
Az egyházi topográfia fogalmát ismereteim
szerint elsőként Timár Péter használta, országos
szintű középkori településtörténeti adatgyűjtésé-
nek leírásában,1 majd nem sokkal később a Dél-Al-
föld középkori egyházi topográfiájáról szóló cikké-
nek címében Koszta László is alkalmazta, annak
ellenére, hogy csak a püspökségek, esperességek
és szerzetesrendek kérdésével foglalkozott, a plé-
bániák szintjével nem.2 Tanulságos idézni, miként
fogalmazta meg a kutatás nehézségeit és feladatait:
„Nehézséget jelent […] a templomos helyek kuta-
tása. Egy-egy templom történetét főleg a régészeti
feltárásokhoz kapcsolódva állították össze, de na-
gyobb területekre vonatkozó kutatások szinte telje-
sen hiányoznak. Régészeti, történeti, település- és
művelődéstörténeti információkat komplex módon
hasznosító, nagyobb, legalább egy főesperesség te-
lepüléseit és templomos helyeit vizsgáló tanulmá-
nyokra lenne szükség.”3
Az egyházi topográfia fogalma alatt természete-
sen nem csupán a középkori templomok adatainak
K 11 08 K Nemeth.indd 271
összegyűjtését kell érteni, hanem a lelőhelyka-
taszter alapján az egyházi intézmények időbeli és
térbeli elterjedésének, továbbá műszaki, egyház-
jogi és egyéb jellemzőinek értékelését, összegzé-
sét is. Hazánkban az 1960-as évektől rendszeresen
folytatott régészeti topográfiai munkálatok nagy-
számú középkori egyházas település helyét azono-
sították. A topográfiai kötetek mai közigazgatási
határok szerint és az összes régészeti korszakot fel-
ölelve készülnek,4 szisztematikus egyházi topográ-
fiai kutatások ugyanakkor csak az ország kisebb
egységeiről születtek. Napjaikban egyre többen
foglalkoznak egyházi topográfiával, ám az eddigi
kutatások és irányzatok áttekintésére nem került
sor, bár rövid kutatástörténeti áttekintést többen is
adtak.5 Az előzmények számba vételére jómagam is
hasonló téma feldolgozása kapcsán vállalkoztam,6
s talán a későbbi feldolgozásokat is segítheti ezek
ismerete.
A kutatástörténet tárgyalása kapcsán célsze-
rűnek látszott az egyházi intézményeket tárgyaló
szakirodalom csoportosítása kétféle szempont alap-
ján: egyrészt a kutatott terület nagysága, kiterjedé-
se, másrészt pedig a kutatás intenzitása, mélysége
szerint. Közismert, hogy a kutatás zöme a jelenlegi
megyebeosztás keretein belül folyt (ide számítva a
kivételesen több megyét, ritkán pedig akár egy teljes
egyházmegyét átfogó kutatásokat is), emellett azon-
ban kisebb, természetes vagy mesterséges határok-
kal kijelölt területek, elsősorban egy-egy városhatár
vagy tágabb városkörnyék középkori egyházi topo-
gráfiájának áttekintésére is sor került. Szembetűnő,
hogy a teljességre törekvő kutatások az utóbbi két
1
Timá 1999, 277.
2
Ko z a 2000.
3
Ko z a 2000, 51.
4
Lásd az MRT köteteit. Középkori templomokra vonatko-
zó értékelés: MRT 9, 16. Lásd még: To ma 1991, 19–20.
5
Ko z a 1993, 73; Ta i 1995, 1; Sza má i 2005, 75–76.
6
E tanulmány 2006-ban megvédett doktori disszertációm
„Egyházi topográfiai kutatások Magyarországon” című
fejezetének (K. Néme h 2006, 6–11.) jelentősen bővített
változata.
2010/6/2 11:42:53
 272 K. Németh András
évtized termékei, míg szelektált kutatásokkal már a
20. század első felében is találkozhatunk.
A középkori városaink területére eső egyházak
kutatását itt nem tárgyalom, ugyanis ez egy sajátos,
kis területre kiterjedő, de sűrűsége miatt intenzív
kutatást igénylő ága az egyházi topográfiának, mely-
lyel e kötetben Szende Katalin foglalkozik.7 Ugyan-
így nem térek ki a mai Magyarország teljes területé-
nek bizonyos (főleg álló és műemléknek tekinthető)
középkori templomait felölelő, gyakran népszerűsí-
tő céllal készült kiadványokra, amelyek műfajukból
adódóan nem léphettek fel a teljesség igényével.8
Ugyanez vonatkozik a kolostori adattárakra9 és az
egyes templomtípusok monográfiáira, akár alap-
MEGYÉK (RÉGIÓK) A TELJESSÉG IGÉNYÉVEL
A kutatástörténeti egységek között az első helyre
kívánkoznak azok a vizsgálódások, amelyek leg-
alább egy megye (vagy néha annál is nagyobb ré-
gió) középkori templomait veszik számba. Éppen
a vizsgált területek kiterjedése miatt a besorolás
kapcsán engedményeket tettem: amennyiben tör-
tént okleveles gyűjtés, de régészeti terepbejárás
nem, akkor is teljes körűnek tekintettem a kutatást,
hiszen országrésznyi területeken – általában egy-
személyes kutatásról lévén szó – nem várható el az
elpusztult egyházas helyek pontos topográfiai azo-
nosítása és felmérése is.
Az ide tartozó munkák között kivételesnek szá-
mít Valter Ilona 1985-ben megjelent könyve, hiszen
ebben az időben ugyan csak egy szűkebb korral,
a tágan értelmezett Árpád-korral foglalkozik, tér-
ben viszont nagyobb területet – a középkori Zala,
7
Erre legújabban: de Cevins 2003.
8
Például: Szőnyi 1934; Középkori templomalapítók 2000.
9
Itt csak a legfontosabb országos, illetve országrésznyi
területre kiterjedő adattárakat említhetem. F. Romhányi
2000; Kolostorok 2008; Rusu et al. 2000.
10
Például: Gervers-Molnár 1972.
11
Például: Fabini – Fabini 1985; Gyöngyössy – Kerny – Sarudi
1995; Tolnai 2001.
12
Ide soroltam a tudományos apparátust nem tartalmazó
műveket, például: Kriszt – Dobos 1990; Árpád-kori templo-
mok 2004; Sperlágh – Tóth 2004; Horváth – Gondos 2004;
Horváth – Gondos 2005; Horváth – Gondos 2006. Az
utóbbi három kötetre a teljesség – címükkel ellentétben
– csak a fennálló emlékek vonatkozásában igaz.
13
Például: Muszbek 2005.
14
Valter 1985.
15
Valter 2004.
16
Léstyán 2000.
K 11 08 K Nemeth.indd 272
rajzi (pl. rotundák),10 akár funkcionális szempontból
(pl. erődtemplomok)11 tárgyalják az egyes emlékeket.
Hasonlóképpen szétfeszítette volna a terjedelmet a
népszerűsítő célzatú templomos képeskönyvek átte-
kintése,12 amelyek között már kifejezetten középkori
templomok felkereséséhez szerkesztett útikönyvet
is találhatunk.13 Hasonlóan mellőztem a tudomá-
nyosság próbáját ki nem álló munkákat is.
Az áttekintett szakirodalomban keveredik a fen-
tebb már említett kétféle műfaj, a szűkebb értelem-
ben vett egyházi topográfia, valamint az egyházas
helyek kutatása (természetszerűleg utóbbiból jóval
kevesebb van), ám e helyütt – éles elkülönítés nél-
kül – mégis mindkettő képviselőit tárgyalom.
Vas, Moson, Sopron megyéket és az egykori Győr
megye nyugati részét – tekinti át, 362 templomos
hely 406 középkori egyházát feldolgozva. A föld-
rajzi viszonyok, az Árpád-kori egyházszervezet,
a főesperességek kezdeteinek bemutatása után
tárgyalja a falusi templomok tipológiáját, építő-
anyagát, alaprajzait, patrocíniumait stb., ismerteti
a templomalapítások négy főbb korszakon belüli
(11. század, 12. század, 1200–1241/42, 1242–1333) meg-
oszlását birtokviszonyok (királyi nagybirtok, egy-
házi nagybirtok, szerzetesrendi birtok, nemesi bir-
tok stb.) szerint, külön tárgyalja az ismeretlen alap-
rajzú és a csupán forrásokból ismert templomokat.
Külön térképlapokon ábrázolja a román kori temp-
lomos helyeket, a centrális, majd a hosszházas épü-
leteket, a különböző toronytípusokat, az ismeretlen
alaprajzú egyházakat, a csak írott forrásból ismert
épületeket, végül pedig az egyházak építőanya-
gát. A kötetet záró katalógusban a falvak okleveles
adatai, birtokviszonyai, a templom építéstörténete,
a templom falun belüli helye, az építészeti részle-
tek leírása és keltezése olvasható.14 A kötet kibő-
vítve csaknem két évtized múlva, 2004-ben jelent
meg magyarul, közel 100 alaprajzzal.15 A megyénél
nagyobb területi egységet, egy teljes mai egyház-
megyét, az erdélyi püspökséget vizsgálja Léstyán
Ferenc 2000-ben megjelent monumentális műve,
amely esperesi kerületek szerint haladva 1083 te-
lepülés 1180 – fennálló, illetve csak oklevelekből
ismert, mára elpusztult – templomairól nyújt ada-
tokat.16 A pécsi egyházmegye alapításának ezre-
dik évfordulójára 2009-ben megjelent monográfia
a püspökség (Baranya, Tolna, Pozsega, Valkó me-
gyék) közel ezer egyházi intézményének alapada-
tait (védőszent, okleveles adatok, újkori említések,
2010/6/2 11:45:53
 A középkori Magyarország egyházi topográfiai kutatása
esetleges régészeti-művészettörténeti információk)
tartalmazza Szeberényi Gábor, Fedeles Tamás és e
sorok írója összeállításában.17
Koppány Tibor az 1960-as és 1970-es évek for-
dulóján állította össze – összegzés nélkül – az 1946
előtti történeti Veszprém megye fennálló és elpusz-
tult templomainak adattárát a veszprémi múzeum
műemléki adattára számára, minden elérhető for-
rással kiegészítve az elkészült régészeti topográ-
fiai kötetek egyházakra vonatkozó adatait.18 Adat-
gyűjtését is felhasználva Guzsik Tamás készített jól
használható, táblázatos – majd ezt értelmezve szö-
veges – összefoglalást a megye 414 középkori temp-
lomáról. Cikke egyben módszertani kísérlet is arra
nézve, hogy az alaprajz tipológiai és kronológiai ér-
tékelésébe a templomok történeti (alapítás ideje, az
alapítás idejének birtokviszonyai, patrocíniumok),
műszaki (méret, hajó térarányai, tájolás) és egyház-
jogi adatait is bevonjuk. Az ismert alaprajzú falusi,
illetve kolostori templomokat egységes léptékben a
megye térképére helyezve is bemutatta.19
1987-ben Biczó Piroska Bács-Kiskun megye 185
középkori templomáról gyűjtött adatokat. Részletes
adattárat nem közölt, csupán az emlékanyag forrás-
csoport szerinti csoportosítása (középkori forrásból
ismert; templomcímből képzett; -egyháza utótagos;
csak az újkorban, illetve csak a szakirodalomban
említett egyházak) kapcsán hivatkozott egyenként
a templomokra. Közzétette a patrocíniumok meg-
oszlását és néhány kutatási szempontra is felhívta
a figyelmet, így a különleges alaprajzú épületekre
és a középkori felmenő falakat őrző templomokra.20
Ugyanebben az évben készült el Módy György,
Rácz Zoltán és Tarsoly László kéziratos, általam
csupán hivatkozásból ismert összeállítása Dél-Sza-
bolcs és Nyugat-Bihar megyék középkori egyhá-
zas településeiről;21 a szokatlan területi lehatárolás
a mai Hajdú-Bihar megyét fedi le. 2000-ben jelent
meg egy Vas megyei „pusztatemplomokkal” fog-
lalkozó tanulmány, amely tíz elpusztult, tévesen
vagy egyáltalán nem lokalizált templom történeti
és topográfiai kérdéseit tárgyalja, az egész megyé-
re kiterjedő, évek óta készülő, főleg írott források-
ra és „terepjárásokra” támaszkodó feldolgozásból
mutatva be részleteket.22
Tari Edit 2000-ben megjelent kötete a mai Pest
megye 373 középkori templomának strukturált
adattárát (középkori településnév; védőszent; a
helység, a templom, a papja, illetve a védőszent első
okleveles említése; az egyház kora, mérete, tájolása)
és ennek értelmezését tartalmazza. A szerző az ösz-
szegzésben minden fontos kérdésre kitért: elemez-
te az egyházszervezést, a 14–17. századi egyház-
szervezetet, az írott források megoszlását, a pápai
K 11 08 K Nemeth.indd 273
273
tizedjegyzékek adatait, a titulusokat, az alaprajzi
típusokat, az építőanyagokat, a tájolási kérdéseket,
a temetkezéseket és a liturgikus tárgyakat. A köte-
tet a megye ismert (sajnos nem egységes méretará-
nyú) templomalaprajzai egészítik ki.23 Ugyanebben
az évben látott napvilágot Adrian Andrei Rusu és
George Pascu Hurezan könyve Arad megye közép-
kori templomairól: a szerzők 160 jórészt elpusztult,
valamint néhány romjaiban, illetve átépítve léte-
ző templom és kolostor adatait gyűjtötték össze
(1. ábra).24 A komplex egyházi topográfiai mun-
kák számát legújabban Szatmári Imre gyarapítot-
ta, aki a mai Békés megyéből 237 templom adatait
gyűjtötte össze és az adattárnál is nagyobb teret
szentelt az abból levonható következtetéseknek.
A kutatástörténeti bevezetés után újszerű módon
– a régészeti topográfia tapasztalataira támasz-
kodva – áttekintést nyújtott az egyházas helyekkel
kapcsolatos településtörténeti problémákról, majd
tárgyalta az egyházak alapvető kérdéseit (tájolás,
méret, alapozás és építőanyag, keltezés), amelyek
közé néhány új, önállóan általában nem elemzett
szempontot is bevont (szentély és diadalív, bejárat
és karzat, támpillérek). Különösen figyelemremél-
tó, hogy elsőként tárgyalta a templomokkal ösz-
szefüggően a körülöttük fekvő temetők kérdéseit,
részletesen vizsgálva a soros temetők átalakulását
templom körüli temetőkké, a temető helyének ki-
választását, a sírgödröket, a temetkezési szokáso-
kat és a sírleleteket.25
Az utóbbi néhány évben egyre többen vállal-
koznak arra, hogy doktori disszertáció keretében
teljességre törekedve feldolgozzák egy-egy megye
egyházi topográfiáját. Valamennyien a jelenle-
gi megyebeosztást veszik alapul. Kivételként sa-
ját, 2006-ban megvédett disszertációm említhető,
amely a jelenleg három megyéhez tartozó közép-
kori Tolna megye, azaz a pécsi egyházmegye tol-
nai és regölyi főesperességének a területéről közel
300 település 326 középkori egyházi intézményét
veszi vizsgálat alá (2. ábra).26 Mógáné Aradi Csilla
17
K. Németh – Szeberényi – Fedeles 2009. Lásd még:
K. Németh 2009.
18
Koppány 1967; Koppány 1972.
19
Guzsik 1979a.
20
Biczó 1987.
21
Módy – Rácz – Tarsoly 1987. Említi: Módy 1989a.
22
Benczik – Feiszt 2000.
23
Tari 2000.
24
Rusu – Hurezan 2000.
25
Szatmári 2005.
26
K. Németh 2006.
2010/6/2 11:45:54
 274 K. Németh András

1. +Abony; 2. Ágya (Adea); 3. Almásegres (Agrişu Mare); 4. Apáti (Apateu); 5. Arad (Arad); 6. Székesaranyág (Arăneag); 7. +Árki;
8. +Asszonylaka; 9. +Bak; 10. +Basarág; 11. Bél (Beliu); 12. Alsóbarakony (Berechiu); 13. +Bethlenősi; 14. Bizere (Frumuşeni);
15. Hodosmonostora (Hodoş-Bodrog); 16. +Bodzásegyház; 17. Solymosbucsa (Buceava Şoimuş); 18. Bulcs (Bulci); 19. +Bökény;
20. Erdőskerek (Caporal Alexa); 21. Kápolna (Căpâlna); 22. Kápolnás (Căpâlnaş); 23. Kapruca (Căpruța); 24. +Ceklaseghaz; 25. Kerülős
(Chereluş); 26. +Cserépegyház; 27. Lippakeszi (Chesinţ); 28. Keszend (Chisindia); 29. Kisjenő (Chişineu Criş); 30. Csála (Ciala-Arad);
31. Kalodva (Cladova); 32. Komlós-Ószentanna (Comlăuş); 33. Kovászi (Covăsânţ); 34. Keresztes (Cruceni); 35. +Cherevegyhaz;
36. +Chold; 37. Köved (Cuied); 38. Kürtös (Curtici); 39. Aradkövi (Cuvin); 40. +Désegyház; 41. Dézna (Dezna); 42. Deákfalva (Dieci);
43. +Dienesmonostora; 44. Kisiratos (Dorobanţi); 45. Alsódombró (Dumbrăviţa); 46. Egyház(!); 47. +Egyházaskereki; 48. +Egyházaskirályi;
49. +Ötvenablak; 50. Fönlak (Felnac); 51. +Felgedus; 52. +Fejéregyház; 53. Féregyháza (Firiteaz); 54. +Foydes; 55. +Gab; 56. Galsa (Galşa);
57. +Garag; 58. +Geroltháza; 59. Ottlaka (Grăniceri); 60. +Guedus; 61. Gyarak (Ghioroc); 62. +Haraklyán; 63. Nagyhalmágy (Hălmagiu); 64.
Újpanád (Horia); 65. Feketegyarmat (Iermata Neagră); 66. Borosjenő (Ineu); 67. +Iváncs; 68. +Jánosháza; 69. +Karancs; 70. +Kasa;
71. +Kázmér; 72. +Kenéz; 73. +Kér; 74. +Keresztúr; 75. +Kinged; 76. +Ködegyház; 77. +Középegyház; 78. +Látrány; 79. +Lökösegyház;
80. Lippa (Lipova); 81. Govosdia (Livada); 82. Monostor (Mănăştur); 83. Bélmaros (Mărăuş); 84. Mondorlak (Mândruloc); 85. Muszka
(Mâsca); 86. Mikelaka (Micălaca); 87. Ménes (Miniş); 88. Monostor; 89. +Monostor; 90. +Murány; 91. +Moróc; 92. Munár (Munar);
93. Nadab (Nădab); 94. Nagylak (Nădlac); 95. Erdőhegy (Pădureni); 96. Ópálos (Păuliş); 97. Pankota (Pâncota); 98. +Pecér; 99. Pécska
(Pecica); 100. +Pél; 101. Németpereg (Peregu Mare); 102. Nagypél (Pilu); 103. Papd (Popi); 104. +Kerekegyház; 105. +Szenttamás;
106. +Sáregyház; 107. Nagyfalu (Satu Mare); 108. Szombathely (Sâmbăteni); 109. Szentmárton (Sânmartin); 110. +Szentpál;
111. Németszentpéter (Sânpetru German); 112. +Szentmiklós; 113. Borossebes (Sebiş); 114. Szakács (Secaci); 115. Szöllős (Seleuş);
116. +Szentkirály; 117. +Szentandrás; 118. Szinte (Sintea Mare); 119. Székudvar (Socodor); 120. +Zsomboregyháza; 121. +Szentkereszt;
122. +Szentmiklós; 123. Ság (Şagu); 124. Sajtény (Şeitin); 125. Sikula (Şicula); 126. Selénd (Şilindia); 127. Simánd (Şimand); 128. Világos
(Şiria); 129. Somoskeszi (Şomoşcheş); 130. Feltót (Tauţ); 131. +Tamánd; 132. Fazekastarnó (Târnăviţa); 133. +Tövisegyház; 134. +Tóti;
135. Tornya (Turnu); 136. +Váraskeszi; 137. Nagyvarjas (Variaşu Mare); 138. +Vasegyháza; 139. Tótvárad (Vărădia de Mureş);
140. Gyulavarsánd (Vărşand); 141. Vadász (Vânători); 142. Csúcs (Vârfurile); 143. +Veresegyház; 144. Vám (Vineşti); 145. Vinga
(Vinga); 146. +Veresmart; 147. Zádorlak (Zădăreni); 148. Zaránd (Zărand); 149. +Szentalbert; 150. +Szentdemeter; 151. +Szentgyörgy;
152. +Zyntheghaz; 153. +Szentjános; 154. +Szentmiklós; 155. +Szentiván; 156. +Szentkereszt; 157. +Szentpéter; 158. Nagyzerind (Zerind);
159. +Ajtonymonostora
+: elpusztult település/demolished settlements

1. ábra. A mai Arad megye középkori plébániatemplomai és monostorai (a középkori Arad, Csanád
és Zaránd megye területéről). Rusu – Hurezan 2000, 19, Fig. 1. nyomán
Jelkulcs: ○○ † eltűnt templomok és monostorok; ○  középkori templommaradványok; ○ † átépített templomok
●
és monostorok
Fig. 1. Medieval parish churches and monasteries (from the territory of the medieval Arad, Csanád
and Zaránd counties), after Rusu – Hurezan 2000, 19, Fig. 1
Key: ○○ † Vanished churches and monasteries; ○  Remains of medieval churches; ○† Rebuilt churches
●
and monasteries

K 11 08 K Nemeth.indd 274 2010/6/2 11:45:54

 A középkori Magyarország egyházi topográfiai kutatása 275

6. Aparhant-R. k. templom; 7. Attala-Kenderföldek; 13. Báta-Klastromvölgy-Szent Vér-templom; 14. Báta-Régitemető-völgy;

17. Bátaszék-Romkert; 37. Bölcske-Kis- és Nagy Lesvölgy között/Hadai-hegy; 44. Cikó-Ó-templom; 50. Dalmand-Sánci-dűlő;
51. Decs-Ete; 61. Döbrököz-Görcsményi-dűlő; 80. Felsőnyék-R. k. templom; 103. Harc-Janyapuszta, Nagy-dűlő;
111. Hőgyész-Régi községháza; 114. Iregszemcse-Kálvária-kápolna; 120. Kajdacs-Hatszázas-dűlő/Hegyes-dűlő/Sárvíz-part;
152. Madocsa-Templom tér; 168. Mecseknádasd-Schlossberg; 192. Nagyszékely-Régi ref. templom; 200. Ozora-Barátkút tér;
207. Őcsény-Pusztagyörke; 212. Paks-Gyapa-Templomdomb; 224. Regöly-Alsómajsapuszta; 225. Regöly-Sánc;
226. Regöly-Somoly; 233. Sásd-Oroszló-Temető-kápolna; 242. Somogydöröcske-Klószter; 249. Szakály-R. k. templom;
250. Szakály-Tárkány-Tárkánymajor-dűlő; 265. Szedres-Hídja-puszta; 266. Szekszárd-Béla tér; 271. Szekszárd-Palánk-Szentmiklós;
274. Tamási-Alsócseringát; 279. Tamási-Szemcsepuszta; 290. Tolna-Selyemgyár; 296. Törökkoppány-R. k. templom

2. ábra. A középkori Tolna megye templomainak alaprajzai. K. Németh 2006 nyomán

Fig. 2. Ground plans of churches in medieval Tolna county, after K. Németh 2006

doktori disszertációjában Somogy megye középko- Máté pedig hasonló keretek közt végzi a jelenlegi
ri templomainak adatait gyűjtötte össze,27 Stibrányi Fejér megye egyháztopográfiai kutatását.28

27
M. Aradi 2008. 28
Stibrányi Máté szóbeli közlése, amelyet ezúton is köszö-
nök. A PhD-dolgozat munkacíme: Fejér megye középkori
templomos helyei.

K 11 08 K Nemeth.indd 275 2010/6/2 11:45:59

 276 K. Németh András
KISEBB TERÜLETEK A TELJESSÉG IGÉNYÉVEL
Második kutatástörténeti kategóriánkba azon vizs-
gálódások tartoznak, amelyek megyéknél kisebb
(többnyire mesterséges határok által határolt) tér-
ségek, nevezetesen egy-egy város külterületének,
illetve tágabb környékének középkori templomait
gyűjtik össze a teljesség igényével.
Alapvető munkának számít Tari Edit 1995-ös
könyve Cegléd környékéről. A szerző a város 20-25
kilométeres körzetében 1986-tól nyolc templomhe-
lyet ásatással, további kilencet terepbejárással és más
módszerekkel azonosított, összegzésében azonban
ennél bővebb területtel, Pest megye déli részének
29 egyházával foglalkozott (3. ábra).29 1985–86-ban
Szatmári Imre Gyula határában öt – Implom József
által az 1930-as években már feltárt – középkori
templom helyén végzett hitelesítő ásatást. Össze-
foglalásában röviden kitért a régészetileg kutatott
Békés megyei templomok területi megoszlására, va-
lamint az alaprajzi és alapozástechnikai kérdésekre
is.30 1998-ban Gallina Zsolt Kiskunhalas körül egy
20-25 km sugarú körben 31 középkori templomról
(közülük 10 létezése bizonyított, 11 valószínűsíthető,
10 pedig feltételezhető) adott közre adattárat, ame-
lyet rövid kutatástörténettel és a kevés, feltárt temp-
lom áttekintésével egészített ki.31 Rosta Szabolcs
VÁLOGATÁSOK AZ EGYES MEGYÉK (RÉGIÓK) TEMPLOMAIBÓL
Ehhez a kutatási csoporthoz azok a munkák sorol-
hatók, amelyek általában egy-egy megye keretei
között maradnak, de ott nem az összes középkori
templomot vizsgálják, hanem valamilyen szem-
pont szerint válogatást végeznek az emlékek kö-
zött. Ezen belül három irányzat látszik leginkább
kirajzolódni. Jól kitapintható a csupán írott forrá-
sokra támaszkodó megyei egyházi topográfia, en-
nek egy további csoportja a pápai tizedjegyzékek
regionális szintű feldolgozása. Egy másik főbb vo-
nulatnak a kizárólag felmenő falakkal rendelkező
vagy máskor éppen az ásatással kutatott egyházak
vizsgálata (vagy akár a kettő kombinációja) tartha-
tó. Újabban indult meg a „korai” egyházak vizs-
gálata, amelyet szintén indokolt külön tárgyalni.
29
Tari 1995.
30
Szatmári 1996.
31
Gallina 1999.
32
Rosta 2003.
33
K. Németh 2003.
K 11 08 K Nemeth.indd 276
2003-ban tette közzé Kiskunfélegyháza környéké-
nek templomaira vonatkozó eredményeit. Kutatá-
sai során 19 középkori templom helyét sikerült lo-
kalizálnia. Az adattár (elhelyezkedés, településnév,
források, kutatástörténet) mellett főleg az egyházas
helyekkel kapcsolatos településtörténeti kérdések-
re tért ki.32 Szintén 2003-ban magam közöltem Paks
és környéke tucatnyi településének területén fekvő
31 középkori templom adattárát, rövid összegzés kí-
séretében (forrásadottságok, területi megoszlás).33
2005-ben Sófalvi András egy székelyföldi tájegység,
a Sóvidék középkori templomépítészetének szentelt
egy monográfiafejezetet: a települések belterületén
álló templomok bemutatása mellett a mű külön ér-
dekessége a külterületen található kilenc elpusz-
tult középkori-kora újkori kápolna összegyűjtése.34
Schmidtmayer Richárd 2005-ös szakdolgozatában
a középkori fehérvári főesperesség (délen a Csór–
Pákozd–Ráckeresztúr határral záruló) északi fe-
lének egyházi topográfiáját dolgozta fel, 83 temp-
lom adatait elemezve. Érdekesség, hogy adattárát a
középkori írásmód szerinti ábécésorrendbe ren-
dezte, az Árpád-kori történeti földrajz köteteihez
hasonlóan.35
A fenti lehatárolásokat időbeli korlátok tovább szű-
kíthetik (pl. a csak Árpád-kori emlékekre koncent-
ráló írások esetében), ugyanakkor van példa olyan
munkára, amely az írott forrásokat és a régészeti
emlékanyagot is bevonja vizsgálódásaiba, sziszte-
matikusnak azonban mégsem tekinthető. Szekeres
László könyve a Bácska északkeleti részének forrá-
sokból ismert településeit, illetve a csak régészeti-
leg azonosított középkori lelőhelyeit veszi számba,
köztük számos egyházas helyet is. Ami miatt in-
dokolt e tanulmányban megemlíteni, az a kötethez
mellékelt térkép, amely a tárgyalt területnél jóval
nagyobb vidék, a teljes Bácska területének közép-
kori lelőhelyeit tünteti fel, s külön jellel szerepelteti
a közel 70 templomos helyet.36
34
Sófalvi 2005, 98–128.
35
Schmidtmayer 2005. Köszönöm a szerzőnek, hogy szak-
dolgozatába bepillantást nyerhettem.
36
Szekeres 1983.
2010/6/2 11:46:01
 A középkori Magyarország egyházi topográfiai kutatása
É
1. Tápiógyörgye-Ilike part; 2. Cegléd-Birincsek;
3. Újszilvás-Gólyajárás; 4. Cegléd-Öregszőlők;
5. Cegléd-Madarászhalom; 6. Csemő-Hosszúdűlő;
7. Cegléd-Nyúlfülehalom; 8. Törtel-Besnyő;
9. Nyársapát-Templompart; 10. Nagykőrös-Középgógány;
11. Nagykőrös-Nyárkútrét; 12. Nagykőrös-Ludaspuszta;
13. Nagykőrös-Boldogasszonyhalom; 14. Nagykőrös-Gurmann-
halom; 15. Nagykőrös-Szőrhalom; 16. Cegléd-Máté völgy;
17. Tápiószőlős-Félegyházi halom; 18. Ceglédbercel-Gerjepart;
19. Abony-Hegyeshalom; 20. Cegléd-Kápolnahegy;
21. Cegléd-Kőhalom; 22. Cegléd-Madarászhalom;
23. Cegléd-Kövespart; 24. Cegléd-Bede; 25. Cegléd-R. k. templom;
26. Törtel-R. k. templom; 27. Nagykőrös-Csípvár;
28. Nagykőrös-Ref. templom; 29. Kocsér-Templomrom
3. ábra. Cegléd környékének középkori templomai.
Tari 1995, 5, 1. kép nyomán
1–15. Feltárt templomok; 16. Feltáratlan,
de ismert alaprajz;
17–29. Ismert templomhely
Fig. 3. Medieval churches in the environs of Cegléd,
after Tari 1995, 5, Fig. 1
1–15. Excavated churches; 16. Unexcavated,
but known ground plan; 17–29. Known church site
K 11 08 K Nemeth.indd 277
277
ÍRÁSOS FORRÁSOKBAN SZEREPLŐ EGYHÁZAK
A megyei kereteknél szélesebb körű feldolgozások
közül minden bizonnyal Békefi Remig 1907-es, a
Balaton környékéről szóló könyve a legkorábbi,
amely Veszprém városa, valamint Veszprém, Fejér,
Somogy és Zala megyék part menti területeinek kö-
zépkori plébániaegyházait és kápolnáit sorolja fel.
Külön érdeme, hogy foglalkozik a csak oklevelekből
ismert templomokkal is, valamint bemutatja szer-
zetesrendek és megyék szerint a kolostorokat is.37
Bakács István 1942–1943-ban rövid írásban foglalko-
zott okleveles adatok alapján Hont megye 66 közép-
kori egyházas helyével.38 Nagy Lajos 1967-ben Fejér
megyéből 46 olyan középkori templomrom adat-
tárát készítette el – a hozzájuk tartozó települések
első írásos említését és rövid történetét is megad-
va –, amelyekre főleg 18–19. századi határjárások és
tanúvallomások, valamint térképek utalnak.39 Dávid
Katalin 1974-ben középkori településnevek szerint
rendezett rövid katalógusban adta közre a történel-
mi Csanád megye Árpád-kori építészeti emlékeire
vonatkozó – többnyire okleveles – adatokat. Az em-
lékek között szinte kizárólag középkori templomo-
kat találunk, amelyek 126 egyházas helyen álltak.40
1984-ben Szabó János Győző szokatlan módon egy
egyházi igazgatási egység, a Heves megyei patai
főesperesség templomait vizsgálta összetett szem-
pontok szerint, elsősorban írott források alapján.41
Soós Imre 1985-ben a mai egri egyházmegye (a je-
lenlegi Heves, Szolnok, Borsod, Szabolcs megyék,
valamint a Jászkunság és a Hajdúság) plébániáinak
történetét főesperességenként, majd kerületenként
rendezve, a mai települések szerinti ábécésorrend-
ben adta közre. A szócikkeken belül természetesen
középkori adatokat is találunk.42 Körmendy Ad-
rienne 1986-ban a Szepesség plébániahálózatának
kialakulását kísérte figyelemmel az írott források
segítségével, nagy hangsúlyt helyezve a különbö-
ző birtoktípusok (vári, káptalani, magánföldesúri,
lándzsásnemesi birtokok; szász hospesek) és a plé-
bániaalapítások összefüggéseire.43 A következő né-
hány tanulmány egyaránt az 1330-as évek pápai ti-
zedjegyzékeit vette kiindulópontul. Németh Péter
1990-ben a szabolcsi főesperesség templomos fal-
vait gyűjtötte össze a 16. század elejéig,44 1999-ben
37
Békefi 1907.
38
Bakács 1942–1943.
39
Nagy 1965–1966.
40
Dávid 1974.
41
Szabó 1984.
42
Soós 1985.
43
Körmendy 1986.
44
Németh 1990.
2010/6/2 11:46:02
 278 K. Németh András

pedig az erdélyi püspökség szatmári és ugocsai fő-
esperességének, valamint az egri püspökség Szat-
már és Ugocsa megyei plébániáinak adatait dol-
gozta fel táblázatos formában, helyenként korábbi
okleveles adatokkal is kiegészítve az egyes templo-
mok adatait.45 Ugyanebben az évben Timár György
a középkori Tolna megyére vonatkozó pápai tized-
lajstromokat vizsgálta.46 Csapó Zita 2005-ös szak-
dolgozatának egyik részében – bár a munka főcíme
annál többet ígér – a patai főesperesség gyöngyösi
és adácsi kerületében fekvő 39 középkori település
templomának írott forrásait dolgozta fel, műemléki
adatokkal kiegészítve.47
FÖLDRAJZI NEVEKBŐL ISMERT EGYHÁZAK
Dűlőneveink számtalan elpusztult középkori falu,
illetve templom helyét is megőrizték. Az újkorban
kialakult Bács-Bodrog megye területéről Wicker
Erika a közelmúltban 32 olyan határnevet gyűjtött
össze, amely elpusztult templomra vagy egyházas
helyre utal.48
ÁLLÓ ÉS FELTÁRT TEMPLOMOK
Szabó Ferenc 1936-ban Borsod megye néhány Ár-
pád-kori templomának adatait gyűjtötte össze
könyvecskéjében: öt régen megsemmisült templo-
mot és monostort, négy újabban elpusztult templo-
mot és négy fennálló egyházat vett számba. Jellem-
ző, hogy az emlékek közel fele, hat épület szerzetesi
templom. A kötet az adattáron kívül semmiféle
értékelést nem tartalmaz.49 Gosztonyi Gyula 1943–
44-ben Baranya megye fennálló középkori templo-
mairól írt rövid cikksorozatot.50 Koroknay Gyula
45
Németh 1999.
46
Timár 1999.
47
Csapó 2006.
48
Wicker 2006.
49
Szabó 1936.
50
Gosztonyi 1943; Gosztonyi 1944.
51
Koroknay 1958.
52
Kozák 1969.
53
Horváth 1978. A munkát csak említésből ismerem.
54
Guzsik – Fehérváry 1980.
55
Guzsik 1979b; Guzsik 1979c; Guzsik 1980; Rácz 1980. E he-
lyütt is köszönöm Rabb Péter adjunktusnak (BMGE Épí-
tészettörténeti és Műemléki Tanszék), hogy lehetővé tet-
te számomra a fenti munkák megismerését.
56
Dávid 1981.
57
Rácz 1984.
58
Dercsényi 1984.
59
Módy 1989a.
1960-ban Szabolcs-Szatmár-Bereg megye egyenes
szentélyzáródású templomait ismertette, szám sze-
rint 12 darabot.51 1969-ben Kozák Károly Veszprém
megye Árpád-kori templomépítészetét vizsgálta:
összegyűjtötte és táblákon is bemutatta a félkörös
és egyenes szentélyzáródású templomokat, vázolta
ezek feltételezett fejlődéstörténetét és az egyes alap-
rajzi változatok elterjedését térképen is ábrázolta.52
Csongrád megye álló és feltárt középkori templo-
mairól 1978-ban Horváth Ferenc írt doktori disszer-
tációt.53 Az ismert alaprajzú, álló vagy feltárt egy-
házak összegyűjtésében külön fejezet a Budapesti
Műszaki Egyetem Építészettörténeti és Elméleti In-
tézete gondozásában megjelentetett, ritkán idézett
Magyar építészettörténet című sorozat négy kötete,
amely 1979–1980-ban Veszprém, Pest, Somogy és
Hajdú-Bihar megyék plébániatemplomainak épí-
tészettörténeti szempontú katalógusát adja közre a
mai településnevek szerint rendezve, kötetenként
egyre csökkenő számú (122, 55, 51, 36) épülettel, de
összegzés nélkül. A füzetsorozat elindítója és há-
rom kötet szerzője Guzsik Tamás volt, Hajdú-Bihar
templomait pedig az alább még idézendő Rácz Zol-
tán gyűjtötte össze. A szócikkek felépítése hason-
ló a Guzsik Tamás társszerzőségével közreadott,
pálos kolostorokról szóló mű54 szócikkeihez: rövid
történet, a település jogállása a templomalapítás
idején, műszaki jellemzők (hajó belmérete, alap-
terület, térarány), tájolás. A sorozat nagy értéke,
hogy az alaprajzokat egységes léptékben közli, el-
térő jelöléssel elválasztva egymástól a román kori,
a 14., a 15–16. századi, az újkori és a lebontott fala-
kat.55 Itt kell említést tenni Dávid László kötetéről,
amely a középkori Udvarhelyszék 75 mai települé-
sének többnyire álló, részben pedig elpusztult mű-
emlékét – főleg templomait – tárgyalja.56 1984-ben
Rácz Zoltán Hajdú-Bihar megye középkori temp-
lomairól adott rövid összegzést. Cikkéhez mellé-
kelt egy 45 templomalaprajzot feltüntető értékes
megyetérképet is (4. ábra), de összegzésében csak
néhány kérdésre (korszakonkénti alaprajztípusok,
érdekességek) tért ki.57 Dercsényi Dezső 1984-ben
népszerűsítő könyvecskében a mai Baranya me-
gye ma is álló 18 középkori műemlék templomát
vizsgálta, leginkább építéstörténeti szempontból,
rövid művészettörténeti összefoglalóval.58 Módy
György 1989-ben Hajdú-Bihar megye régészetileg
feltárt 18 Árpád-kori falusi templomát tekintette át
a kutatások időrendi sorrendjében, azonos lépté-
kű alaprajzokon bemutatva az egyházakat,59 majd
átfedésben előző cikkével, a megye 1905 és 1985
között régészetileg kutatott, Árpád-kori eredetű
településeken fekvő 21 középkori templomáról
adott áttekintést a kutatás időrendi sorrendjében

K 11 08 K Nemeth.indd 278 2010/6/2 11:46:04

 A középkori Magyarország egyházi topográfiai kutatása 279

1. Hajdúnánás, ref. t. (Nánás); 2. Pród (ma Hajdúböszörményen belül); 3. Hajdúdorog, gör. kat. t. (Dorog);
4. Vid (ma Hajdúböszörményen belül); 5. Téglás; 6–7. Nyíradony (Adony);
8. Tiszacsege, ref. t. (Csege); 9. Hajdúböszörmény, ref. t. (Böszörmény); 10. Hajdúhadház (Hatház);
11. Zelemér (ma Hajdúböszörményen belül); 12. Szentdemeter (ma Hajdúhadházon belül);
13–14. Ohat; 15. Balmaz (ma Hortobágy-Mála határán belül); 16. Kismacs (ma Debrecen határán
belül); 17. Monostor (ma Debrecen határán belül); 18. Pallag (ma Debrecen határán belül);
19. Nagygút (ma Nyíradony határán belül); 20. Kisgút (ma Nyíradony határán belül);
21. Soma (ma Debrecen határán belül); 22. Nyíracsád, ref. t. (Acsád); 23. Fülöp;
24. Zám (ma Hortobágy határán belül); 25. Etep (ma Hortobágy határán belül);
26. Debrecen, Szent András-t. (a mai ref. Nagytemplom helyén); 27. Haláp (ma Debrecen határán belül);
28. Nyírábrány (Ábrány); 29. Bagamér, ref. t.; 30. Hajdúszoboszló, ref. t. (Szoboszló);
31. Hajdúbagos, ref. t. (Bagos); 32. Monostorpályi (Nyírpályi); 33. Álmosd, ref. t.;
34. Konyár, ref. t.; 35. Szerep; 36. Szentdemeter (ma Berettyóújfalu határán belül);
37. Berettyóújfalu, ref. t. (Újfalu); 38–40. Herpály (ma Berettyóújfalu határán belül);
41. Berekböszörmény, ref. t.

4. ábra. Hajdú-Bihar megye középkori templomainak alaprajzai. Rácz 1984, 76. nyomán
Fig. 4. Ground plans of medieval churches in Hajdú-Bihar county, after Rácz 1984, 76

K 11 08 K Nemeth.indd 279 2010/6/2 11:46:04

 280 K. Németh András
(bár cikkének címe jóval kisebb terület egy évtizedes
kutatásának összegzését ígéri), összegzés nélkül.60
Németh Péter 1997-es Szabolcs megyei település-
történeti adattára a szócikkekbe beleépítve mint-
egy 20 középkori templomalaprajzot is tartalmaz,
ezért fontos megemlíteni; nemrég megjelent Szat-
már megyei adattára szócikkeiben pedig többször
találkozhatunk templomokra vonatkozó újkori ada-
tokkal is.61 2000-ben jelent meg a jelenlegi Szabolcs-
Szatmár-Bereg megye fennálló középkori templo-
mait bemutató képeskönyv, rövid középkori falu- és
templomtörténeti kivonatokkal, megyék szerint ren-
dezve, Németh Péter összegző bevezetésével (egy-
házszervezet, Árpád-kori valódi és vélt monostorok,
korai templomok, építészettörténeti eredmények, a
gótikus templomépítési hullám).62 Különleges kez-
deményezésnek számít a Budapesti Műszaki Egye-
tem Építészettörténeti és Műemléki Karának oktatói
és hallgatói által készített két album, amely ország-
résznyi terület, (a nem történeti értelemben vett)
Erdély közel 100 veszélyeztetett, jórészt középkori
eredetű templomának rövid ismertetését tartalmaz-
za, gazdag rajzi és fotódokumentáció kíséretében.63
Ugyanide sorolható Szénássy Árpád kezdeménye-
zése, aki a Felvidék fennálló és feltárásokból ismert
Árpád-kori egyházairól indított könyvsorozatot, a
mai Szlovákia nagyobb közigazgatási egységei (ke-
rületei) szerint rendezve őket. A kötetenként kb. 100
szócikk a települések névváltozatait, az egyházak
KISEBB TERÜLETEK VÁLOGATOTT TEMPLOMAI
Ebben a fejezetben a megyénél kisebb régiók temp-
lomait nem kimerítően tárgyaló vagy nem csupán
templomos helyekkel foglalkozó műveket tekin-
tem át. Mivel az ebbe a kutatástörténeti kategóriá-
ba tartozó művek mind a kutatott terület nagysága,
mind a kutatás célja szempontjából igen nagy vál-
tozatosságot mutatnak, ezért áttekintésem termé-
szetesen nem lehet teljes.
60
Módy 1989b.
61
Németh 1997; Németh 2008.
62
Szatmáriné Mihucz 2000.
63
Istvánfi et al. 2001; Istvánfi et al. 2002.
64
Szénássy 2002; Szénássy 2003.
65
MMT.
66
Romhányi 1999.
67
Kiss 2000.
68
K. Németh 2001.
69
Botár 2001.
70
Szeremlei 1901, 286–475.
71
Zoltai 1925.
K 11 08 K Nemeth.indd 280
helyét, rövid leírását, valamint fotóit és helyenként
alaprajzát tartalmazza, tudományos apparátus és
összegzés nélkül.64 Végül, de nem utolsósorban ebbe
a kutatástörténeti csoportba sorolhatók a megyei be-
sorolásban kiadott műemléki topográfiák is, ame-
lyek esetenként nagy számban tartalmaznak közép-
kori részleteket (is) őrző templomokat.65
KORAI TEMPLOMOK
F. Romhányi Beatrix 1999-ben megjelent tanulmá-
nyában az esztergomi egyházmegye korai egy-
házairól adott – a későbbi állapotokra is gyakori
utalásokat téve – átfogó képet, térképeken is bemu-
tatva a 11., illetve 12. századi templomok elhelyez-
kedését.66 Kiss Gábor 2000-ben kritériumrendszert
dolgozott ki Vas megye 11–12. századi templomai-
nak kimutatására (közeli soros temető megszűné-
se, helynév típusa, birtoktörténet, kultuszfolyto-
nosság, 10–11. századi vár vagy korai vásáros hely
közelsége, római épület helyén épült templom stb.),
amellyel 26 egyház korai voltát sikerült igazolnia.67
Módszerét Tolna megyében alkalmazva ugyaneny-
nyi egyházról feltételeztem korai eredetet.68 Botár
István 2001-ben Csíkszék területén, ma is álló gó-
tikus templomépületek helyén kilenc korai (román
kori) templomot mutatott ki építészeti tagozatok,
falelválások, fedélszék-lenyomatok stb. alapján.69
VÁROSHATÁR, VÁROSKÖRNYÉK
Legkorábban a 19–20. század fordulóján a jelen-
tősebb – főleg alföldi – városok monográfiájának
elkészítése kapcsán indultak kisebb, összefüggő
területeken középkori templomokra irányuló ré-
gészeti kutatások, rendszerint további, egyház nél-
küli települések vizsgálata mellett. A legkorábbi
munka, amely egy adott terület középkori egyhá-
zas helyeit (is) számba vette, Szeremlei Samué, aki
1892 és 1896 között Hódmezővásárhely határában
17 elpusztult középkori templom helyén ásott, fal-
maradványokat a bolygatások miatt csak 14 helyen
talált, alaprajzot pedig csak kilenc esetben rög-
zített.70 Zoltai Lajos 1925-ben a Debrecen terüle-
tén található elpusztult egyházas és egyháztalan
települések történetét és topográfiáját dolgozta
fel, több templom helyét régészetileg is kutatva.71
Szabó Kálmán sokat idézett, Kecskemét környé-
kének falvairól szóló, 1938-as könyvében önálló
2010/6/2 11:46:08
 A középkori Magyarország egyházi topográfiai kutatása
fejezetet szentelt a középkori templomoknak. A 30
megásott faluhely közül hatnak a templomát írta
le és közölte alaprajzát; ennél azonban biztosan
többet áshatott, mert egy további templomromot
és kitermelt alapozású épületeket is említ munká-
jában.72
KISTÁJAK
Koppány Tibor 1963-ban a Balaton-felvidék 64, 11–13.
századi, többnyire alaprajzilag is ismert templomá-
nak adattárát (jelleg, történet, leírás) közölte. Tanul-
mányának külön értéke a 12. századi, 13. századi és
14. század eleji templomhálózatot bemutató térkép.73
Valter Ilona 1969-ben közölt tanulmányában egy jel-
legzetes földrajzi tájegység, a Bodrogköz – egyben
egy főesperesség – 40 templomát gyűjtötte össze, de
részletesen csak 14, álló vagy középkori részleteket
***
Befejezésül ismét álljon itt egy hosszabb idézet
Koszta Lászlótól, aki a középkoros történészek kö-
zül többször is hangsúlyozta az egyházi topográfiai
vizsgálódások szükségességét: „Az egyetemi okta-
tás és a kutatás egyaránt érzi az egyháztörténeti at-
lasz hiányát. Egy olyan munkára gondolok, amely
a püspökségek, főesperességek határait, zarándok-
helyeket, fontosabb ereklyéket, királyi és nem-
zetségi egyházakat és az egyes szerzetesrendek
kolostorait ábrázoló térképeken kívül, ahol lehet,
korszakonkénti bontásban a plébániasűrűséget is
bemutatná. Város- és falualaprajzokon ábrázolná a
templomok településen belüli topográfiai elhelyez-
kedését, feltüntetné az egyházi birtokokat, meg-
jelölné a filiális kapcsolatokat, s számos templom-
és kolostoralaprajzot és azok esetleges mintáit is
közölné. Tisztában vagyunk azonban azzal, hogy
egy ilyen atlasz összeállításának nincsenek meg a
feltételei.”78 A másfél évtizeddel ezelőtt született
72
Szabó 1938, 129–135.
73
Koppány 1963.
74
Valter 1969.
75
Rusu 1994; Rusu 1997.
76
Cser 1998.
K 11 08 K Nemeth.indd 281
281
őrző, román és gótikus stílusú, középkori templom-
mal foglalkozott.74 Adrian Andrei Rusu 1994-ben
magyar nyelvű cikkben, majd három évvel később
román nyelvű monográfiában vizsgálta a hátsze-
gi kerület középkori ortodox templomait, kimerítő
összefoglalással (terminológia, kronológia, faépíté-
szet, építőanyagok, alaprajz, boltozatok, nyílások,
falfestészet, temetők) és négy időmetszetben készí-
tett elterjedési térképekkel.75 Cser István 1998-ban a
Veszprém megyei Műemléki Topográfia előmunká-
lataként a 8-as számú főúttól északra fekvő 12, főleg
a 19. században és a 20. század elején lebontott kö-
zépkori templom jellemzőit rekonstruálta kataszteri
térképek, valamint levéltári és szakirodalmi adatok
alapján.76 Miklósi Sikes Csaba 1999-ben a középkori
Kalotaszeg 108 településéről 70 egyházi épület adat-
tárát tette közzé 1540-ig. A cikk egy nagyobb mű ré-
sze, címével ellentétben azonban a templom nélküli
helyekkel is foglalkozik.77
megállapítás a kutatástörténet áttekintése után ta-
lán annyiban módosítható, hogy immár lehetőség
nyílhat regionális adattárak összeállítására, illetve
ezek sajátosságainak összevetésére (pl. Dél-Alföld:
Békés és Dél-Pest megye, illetve Dél-Dunántúl: So-
mogy, Tolna, Fejér megyék). A további kutatásokat
– éppen az összehasonlítások megkönnyítése vé-
gett – célszerű lenne egységes lehatárolás (lehető-
leg középkori megyék) szerint végezni, és olyan
területeket is minél előbb feldolgozni, amelyek az
eddig szisztematikusan kutatott régióktól eltérő tu-
lajdonságokkal rendelkeznek. Itt számos (egymás-
sal természetesen összefüggő) szempont említhető
a földrajzi (pl. hegyvidékek), településtörténeti (pl.
korán jelentős pusztulást szenvedett vidékek), de-
mográfiai (későn betelepült, alacsonyabb népsűrű-
ségű), etnikai (vegyes lakosságú vagy nemzetiségi
túlsúlyú területek) és egyéb adottságok szerint.79
77
Miklósi Sikes 1999.
78
Koszta 1993, 71.
79
Köszönöm Torma Istvánnak és Rácz Miklósnak a tanul-
mányhoz fűzött megjegyzéseiket.
2010/6/2 11:46:08
 282 K. Németh András

IRODALOM

M. Aradi 2008 M. Aradi Csilla: Somogy megye Árpád-kori és középkori egyházszervezetének létre-
jötte és megszilárdulása. PhD disszertáció. Budapest, ELTE 2008. [Kézirat]
Árpád-kori templomok 2004 Árpád-kori templomok és kolostorok Veszprém megyében. Szerk.: Erdész Károly.
Veszprém 2004.
Bakács 1942–1943 Bakács István János: Hont vármegye középkori egyházas helyei. Regnum
1942–1943, 9–23.
Benczik – Feiszt 2000 Benczik Gyula – Feiszt György: Pusztatemplomok Vas megyében (Plain [Aban-
doned] Churches in Vas County). VSz 54:1 (2000) 73–84.
Békefi 1907 Békefi Remig: A Balaton környékének egyházai és várai a középkorban. Budapest
1907.
Biczó 1987 Biczó Piroska: Adatok Bács-Kiskun megye középkori építészetéhez. In:
Múzeumi kutatások Bács-Kiskun megyében 1986. Szerk.: Sztrinkó István. Kecske-
mét 1987, 71–80.
Botár 2001 Botár István: Csík korai templomairól. Székelyföld 5:11 (2001) 119–149.
de Cevins 2003 de Cevins, Marie-Madeleine: Az Egyház a késő-középkori magyar városokban.
Budapest 2003.
Csapó 2006 Csapó Zita: Heves megye középkori templomos helyei. (A Mátraalja egyházas telepü-
lései). Szakdolgozat. Budapest, ELTE 2006. [Kézirat]
Cser 1998 Cser István: Eltűnt templomok a Bakony vidékén (Verschwundene Kirchen in
der Region des Bakony-Gebirges). In: Koppány Tibor hetvenedik születésnapjára.
Tanulmányok. Szerk.: Bardoly István – László Csaba. Budapest 1998, 399–420.
Dávid 1974 Dávid Katalin: Az Árpád-kori Csanád megye művészeti topográfiája (The Art
Topography of Csanád County in the Age of the Árpád Dynasty). MűF 7.
Budapest 1974.
Dávid 1981 Dávid László: A középkori Udvarhelyszék művészeti emlékei (Die mittelalterliche
Kunst im Stuhl Oderhellen). Bukarest 1981.
Dercsényi 1984 Dercsényi Dezső: Baranya középkori templomai. Budapest 1984.
Fabini – Fabini 1985 Fabini, Hermann – Fabini, Alida: Kirchenburgen in Siebenbürgen. Abbild und
Selbstdarstellung siebenbürgisch-sächsischer Dorfgemeinschaften. Leipzig 1985.
Gallina 1999 Gallina Zsolt: Árpád-kori és középkori templomok Kiskunhalas környékén.
In: Halasi Múzeum. Emlékkönyv a Thorma János Múzeum 125. évfordulójára. Szerk.:
Szakál Aurél. Kiskunhalas 1999, 83–108.
Gervers-Molnár 1972 Gervers-Molnár Vera: A középkori Magyarország rotundái (Romanesque Round
Churches of Medieval Hungary). MűF 4. Budapest 1972.
Gosztonyi 1943 Gosztonyi Gyula: Baranya középkori templomai. Technika 1943, 24, 99–100,
524–525.
Gosztonyi 1944 Gosztonyi Gyula: Baranya középkori templomai. Technika 1944, 25, 34, 143–
144.
Guzsik 1979a Guzsik Tamás: Veszprém megye középkori templomépítészetének kutatási
kérdései (Forschungsprobleme der mittelalterlichen Kirchenarchitektur im
Komitat Veszprém). VMMK 14 (1979) 163–202.
Guzsik 1979b Guzsik Tamás: A magyar falu középkori templomépítészete I. (összefoglaló és kataló-
gus). Budapest 1979.
Guzsik 1979c Guzsik Tamás: A magyar falu középkori templomépítészete II. Pest megye középkori
parochiális egyházai (összefoglaló és katalógus). Budapest 1979.
Guzsik 1980 Guzsik Tamás: A magyar falu középkori templomépítészete III. Somogy megye közép-
kori parochiális egyházai (összefoglaló és katalógus). Budapest 1980.
Guzsik – Fehérváry 1980 Guzsik Tamás – Fehérváry Rudolf: A pálos rend építészeti emlékei a középkori
Magyarországon (összefoglaló és katalógus). Budapest 1980.
Gyöngyössy – Kerny – Gyöngyössy János – Kerny Terézia – Sarudi Sebestyén József: Székelyföldi
Sarudi 1995 vártemplomok. Tájak – Korok – Múzeumok Könyvtára 3. Budapest 1995.

K 11 08 K Nemeth.indd 282 2010/6/2 11:46:09

 A középkori Magyarország egyházi topográfiai kutatása 283

Horváth 1978 Horváth Ferenc: Álló és feltárt középkori templomok Csongrád megyében. Régé-
szeti tanulmányok Csongrád megye középkori történelméhez. Doktori disszertáció.
Szeged, JATE 1978. [Kézirat]
Horváth – Gondos 2004 Horváth Zoltán György – Gondos Béla: Somogy, Tolna és Baranya középkori
templomai a teljesség igényével. A Szent Korona öröksége 4. Budapest 2004.
Horváth – Gondos 2005 Horváth Zoltán György – Gondos Béla: A Balatontól a Bakonyig. Veszprém megye
középkori templomai a teljesség igényével. A Szent Korona öröksége 6. Budapest
2005.
Horváth – Gondos 2006 Horváth Zoltán György – Gondos Béla: Kalotaszeg középkori templomai a teljes-
ség igényével. A Szent Korona öröksége 8. Budapest 2006.
Istvánfi et al. 2001 Istvánfi Gyula – Daróczi Miklós – Veöreös András – Sebestény Ferenc – Mak-
say Ádám – Rabb Péter – Daragó László – Halmos Balázs: Erdélyi református
templomok. Veszendő templomaink I. Budapest 2001.
Istvánfi et al. 2002 Istvánfi Gyula – Veöreös András – Márton Judit – Kimpián Annamária –
Halmos Balázs – Fekete Csaba József: Erdélyi római katolikus templomok. Veszen-
dő templomaink II. Budapest 2002.
Kiss 2000 Kiss Gábor: A történeti Vas vármegye 11–12. századi templomairól (Über die
Kirchen des geschichtlichen Komitates Vas aus dem 11. bis 12. Jahrhundert).
In: Hadak útján. A népvándorlás kor fiatal kutatóinak [10.] konfrenciája. Szerk.:
Bende Lívia – Lőrinczy Gábor – Szalontai Csaba. Szeged 2000, 379–391.
Kolostorok 2008 Kolostorok és társaskáptalanok a középkori Magyarországon. Szerk.: F. Romhányi
Beatrix – Laszlovszky József – Szakács Béla Zsolt. Budapest 2008. [CD-ROM]
Koppány 1963 Koppány Tibor: A Balaton-felvidék románkori templomai (Romanische Kir-
chen des Balatonoberlandes). VMMK 1 (1963) 81–114.
Koppány 1967 Koppány Tibor: Középkori templomok és egyházas helyek Veszprém megyé-
ben I. (Mittelalterliche Kirchen und Ortschaften mit Kirchen im Komitate
Veszprém). VMMK 6 (1967) 117–150.
Koppány 1972 Koppány Tibor: Középkori templomok és egyházas helyek Veszprém megyé-
ben II. (Mittelalterliche Kirchen und Kirchdörfer im Komitate Veszprém).
VMMK 11 (1972) 213–241.
Koroknay 1958 Koroknay Gyula: Egyenes szentélyzáródású templomok Szabolcs-Szatmár
megyében (Églises médievales à clôture droite du sanctuaire du Comitat
Szabolcs-Szatmár). JAMÉ 1 (1958) 98–128.
Koszta 1993 Koszta László: A középkori magyar egyházra vonatkozó történeti kutatások
az utóbbi évtizedekben, 1948–1988 (Historical Studies in the Last Decades on
the Mediaeval Hungarian Church). Aetas 1993:1, 64–105.
Koszta 2000 Koszta László: Dél-Magyarország egyházi topográfiája a középkorban. In:
A középkori Dél-Alföld és Szer. Szerk.: Kollár Tibor. Szeged 2000, 41–80.
Kozák 1969 Kozák Károly: XI–XIII. századi egyházi építészet Veszprém megyében (Die
Kirchenarchitektur des XI.–XIII. Jahrhunderts im Komitat Veszprém). VMMK
8 (1969) 223–234.
Körmendy 1986 Körmendy Adrienne: A falusi plébániák hatása a faluközösség kialakulására.
A Szepesség példája. In: Művelődéstörténeti tanulmányok a magyar középkorról.
Szerk.: Fügedi Erik. Budapest 1986, 117–158.
Középkori templomalapítók Középkori templomalapítók és építők nyomában. Magyarország középkori eredetű
2000 templomainak, jelentősebb templomromjainak térképes jegyzéke. Tájak – Korok –
Múzeumok Egyesület. Budapest 2000.
Kriszt – Dobos 1990 Kriszt György – Dobos Lajos: Középkori templomaink – Mittelalterliche Kirchen in
Ungarn – Medieval Churches of Hungary. Budapest 1990.
Léstyán 2000 Léstyán Ferenc: Megszentelt kövek. A középkori erdélyi püspökség templomai I–II.
Gyulafehérvár 2000.

K 11 08 K Nemeth.indd 283 2010/6/2 11:46:09

 284 K. Németh András

Miklósi Sikes 1999 Miklósi Sikes Csaba: Egyházi építészet Kalotaszegen. A romanika és a góti-
ka évszázadai (1540-ig). Adattár (The Religious Architecture in Călata Area
[District]. In: Architectura religiosă medievală din Transilvania / Középkori egyházi
építészet Erdélyben / Medieval Ecclesiastical Architecture in Transylvania I. Coord.:
Kiss, Imola – Szőcs, Péter Levente. Satu Mare 1999, 220–306.
MMT Magyarország Műemléki Topográfiája 1–10. Szerk.: Dercsényi Dezső. Budapest
1948–1986.
Módy 1989a Módy György: Árpád-kori falusi templomépítészet Hajdú-Biharban (Village-
church Architecture of the Árpádian Period in Hajdú-Bihar County). In:
Építészet az Alföldön I. Szerk.: Novák László – Selmeczi László. Az Arany János
Múzeum Közleményei 6. Nagykőrös 1989, 41–56.
Módy 1989b Módy György: Debrecen környéke Árpád-kori egyházas települései kutatásá-
ról (1975–1985). In: Parasztság és magyarság. Tanulmányok Szabó István történetíró
születésének 90. évfordulója tiszteletére. Szerk.: Rácz István. Debrecen 1989, 139–
149.
Módy – Rácz – Módy György – Rácz Zoltán – Tarsoly László: Dél-Szabolcs és Nyugat-Bihar
Tarsoly 1987 egyházas települései a középkorban. [H. n. ] 1987. [Kézirat]
MRT Magyarország Régészeti Topográfiája 1–10. Főszerk.: Gerevich László. Budapest
1966–1998.
Muszbek 2005 Muszbek Zoltán: Műemlék templomok Észak-Magyarországon. Útikalauz középkori
templomok felfedezéséhez. Jósvafő 2005.
Nagy 1965–1966 Nagy Lajos: Pusztatemplomok Fejér megyében (Ruinenkirchen im Komitat
Fejér). Alba Regia 6–7 (1965–1966) 173–179.
Németh 1990 Németh Péter: A szabolcsi főesperesség a középkorban. Szabolcs-Szatmár-Beregi
Múzeumi Füzetek 7. Nyíregyháza 1990.
Németh 1997 Németh Péter: A középkori Szabolcs megye települései. Nyíregyháza 1997.
Németh 1999 Németh Péter: Szatmár vármegye egyházai a 14. század első felében (Les
églises de la comté Satu Mare (Szatmár) au première moitié du 14-ième siècle).
In: Architectura religiosă medievală din Transilvania / Középkori egyházi építészet
Erdélyben / Medieval Ecclesiastical Architecture in Transylvania I. Coord.: Kiss,
Imola – Szőcs, Péter Levente. Satu Mare 1999, 97–106.
Németh 2008 Németh Péter: A középkori Szatmár megye települései a XV. század elejéig (Aşeză-
rile comitatului medieval Satu Mare până la începutul secolului al XV-lea).
A Nyíregyházi Jósa András Múzeum kiadványai 60. Nyíregyháza 2008.
K. Németh 2001 K. Németh András: A középkori Tolna vármegye korai templomairól (Die
frühmittelalterlichen Kirchen im Komitat Tolna). WMMÉ 23 (2001) 391–405.
K. Németh 2003 K. Németh András: „Mostan helyét az eke hasítja és a szél fojdogálja”. Közép-
kori templomok Paks környékén. Mutatvány egy készülő megyei összefog-
lalásból („Nun wird ihre Stelle von der Pflugschar gefurcht und vom Winde
verwehrt”. Mittelalterliche Kirchen in der Umgebung von Paks. Muster einer
entstehenden Komitats-Synopsis). Paksi Múzeumi Füzetek 3 (2003) 3–41.
K. Németh 2006 K. Németh András: A középkori Tolna megye templomai. PhD disszertáció. Buda-
pest, ELTE 2006. [Kézirat]
K. Németh 2009 K. Németh András: Egyházas helyek, patrocíniumok. In: A pécsi egyház-
megye története I. A középkor évszázadai (1009–1543). Szerk.: Fedeles Tamás –
Sarbak Gábor – Sümegi József. Pécs 2009, 273–282.
K. Németh – Szeberényi – K. Németh András – Szeberényi Gábor – Fedeles Tamás: Az egyházmegye
Fedeles 2009 templomos helyeinek adattára. In: A pécsi egyházmegye története I. A középkor
évszázadai (1009–1543). Rövidítések, adattárak, mutató. Szerk.: Fedeles Tamás –
Sarbak Gábor – Sümegi József. Pécs 2009, XCVII–CCXLIV.
Rácz 1980 Rácz Zoltán: Hajdú-Bihar megye középkori parochiális egyházai (összefoglaló és kata-
lógus). A magyar falu középkori templomépítészete IV. Budapest 1980.

K 11 08 K Nemeth.indd 284 2010/6/2 11:46:09

 A középkori Magyarország egyházi topográfiai kutatása 285

Rácz 1984 Rácz Zoltán: Hajdú-Bihar megye középkori templomai. In: A műemlékvéde-
lem negyed évszázada Hajdú-Bihar megyében, 1958–1983. Szerk.: Angyal László.
Debrecen 1984, 75–80.
Romhányi 1999 Romhányi Beatrix: Korai egyházak az esztergomi érsekség területén. In: Ma-
gyarok térben és időben. Nemzetközi Hungarológiai Konferencia, Tatabánya-Eszter-
gom, 1996. május 28–31. Szerk.: Fülöp Éva Mária – Kisné Cseh Julianna. Tudomá-
nyos Füzetek 11. Tata 1999, 265–276.
F. Romhányi 2000 F. Romhányi Beatrix: Kolostorok és társaskáptalanok a középkori Magyarországon.
Budapest 2000.
Rosta 2003 Rosta Szabolcs: Pusztatemplomok Kiskunfélegyháza környékén (Puβta-
kirchen in der Umgebung von Kiskunfélegyháza). Cumania 20 (2003) 113–172.
Rusu 1994 Rusu, Adrian Andrei: A hátszegi kerület középkori templomai 1700-ig (Mittel-
alterliche Kirchen im Hotzinger Distrikt bis 1700). In: Gerő László nyolcvanötö-
dik születésnapjára. Tanulmányok. Szerk.: Pamer Nóra. Budapest 1994, 335–347.
Rusu 1997 Rusu, Adrian Andrei: Ctitori şi biserici din Ţara Haţegului până la 1700 (Stifter
und Kirchen in Hatzeg bis 1700). Satu Mare 1997.
Rusu – Hurezan 2000 Rusu, Adrian Andrei – Hurezan, George Pascu: Biserici medievale din judeţul
Arad (Medieval Churches from the County of Arad). Arad 2000.
Rusu et al. 2000 Rusu, Adrian Andrei – Sabău-Burnichioiu, Ileana – Leb, Ion Vasile – Makó-
Lupescu, Mária: Dicţionarul mănăstirilor din Transilvania, Banat, Crişana şi Mara-
mureş. Cluj-Napoca 2000.
Schmidtmayer 2005 Schmidtmayer Richárd: A középkori fehérvári esperesség északi területének egyház-
topográfiája. Szakdolgozat. Budapest, ELTE 2005. [Kézirat]
Soós 1985 Soós Imre: Az egri egyházmegyei plébániák történetének áttekintése. Az egri főegy-
házmegye sematizmusa 2. Budapest 1985.
Sófalvi 2005 Sófalvi András: Sóvidék a középkorban. Fejezetek a székelység középkori történel-
méből. Székelyudvarhely 2005.
Sperlágh – Tóth 2004 Sperlágh Sándor – Tóth József: Középkori magyar templomos könyv. Budapest
2004.
Szabó 1936 Szabó Ferenc: Borsod megye Árpád-kori templomai. A Budapesti Királyi Magyar
Pázmány Péter Tudomány-Egyetem Művészettörténeti és Keresztényrégészeti
Intézetének dolgozatai 39. Miskolc 1936.
Szabó 1984 Szabó János Győző: Adatok a patai főesperesség korai történetéhez. In: Tanul-
mányok Gyöngyösről. Szerk.: Havassy Péter – Kecskés Péter. Gyöngyös 1984,
21–89.
Szabó 1938 Szabó Kálmán: Az alföldi magyar nép művelődéstörténeti emlékei – Kulturgeschicht-
liche Denkmäler der Ungarischen Tiefebene. Bibliotheca Humanitatis Historica 3.
Budapest 1938.
Szatmári 1996 Szatmári Imre: Középkori falusi templomok régészeti kutatása Gyula hatá-
rában (Implom József ásatásainak hitelesítése). In: Tanulmányok a gyulai vár és
uradalma történetéhez. Szerk.: Jankovich Bésán Dénes. Gyulai Füzetek 8. Gyula
1996, 9–100.
Szatmári 2005 Szatmári Imre: Békés megye középkori templomai (Mediaeval Churches in Békés
County). Békéscsaba 2005.
Szatmáriné Mihucz 2000 Szatmáriné Mihucz Ildikó: Középkori templomok Szabolcs-Szatmár-Bereg megyé-
ben (Medieval Churches in Szabolcs-Szatmár-Bereg County). Nyíregyháza
2000.
Szekeres 1983 Szekeres László: Középkori települések Északkelet-Bácskában (Srednjevekovna
naselja u Severoistočnoj Bačkoj). Újvidék 1983.
Szeremlei 1901 Szeremlei Samu: Hód-mező-vásárhely története II. Hódmezővásárhely 1901.
Szénássy 2002 Szénássy Árpád: Felvidéki Árpád-kori templomok lexikona I. A nyitrai kerület,
Szlovákia. Komárno – Komárom 2002.
Szénássy 2003 Szénássy Árpád: Felvidéki Árpád-kori templomok lexikona II. A nagyszombati és
pozsonyi kerület, Szlovákia. Komárno – Komárom 2003.

K 11 08 K Nemeth.indd 285 2010/6/2 11:46:10

 286 K. Németh András

Szőnyi 1934 Szőnyi Ottó: Régi magyar templomok. Budapest 1934.

Tari 1995 Tari Edit: Árpád-kori falusi templomok Cegléd környékén [Árpádian-era Village
Churches in the Environs of Cegléd]. Ceglédi Füzetek 31. Cegléd 1995.
Tari 2000 Tari Edit: Pest megye középkori templomai (Medieval Churches in Pest
County). StComit 27. Szentendre 2000.
Timár 1999 Timár Péter: A középkori Magyarország települési és egyházi topográfiája.
Kutatási beszámoló (The Settlement and Ecclesiastical Topography of Medi-
eval Hungary. A Research Report). Magyar Egyháztörténeti Vázlatok 11:3–4
(1999) 277–286.
Tolnai 2001 Tolnai Gergely: Templomvárak, erődtemplomok Magyarországon. Az Esztergomi
Vármúzeum Füzetei 1. Esztergom 2001.
Torma 1991 Torma István: Régészeti topográfiai kutatások Vác környékén (Archäologisch-
topographische Forschungen in der Umgebung von Vác). StComit 21 (1991)
5–26.
Valter 1969 Valter Ilona: Egyházashelyek és templomok a középkori Bodrogközben (Kir-
chenörter und Kirchen in mittelalterlicher Bodrogköz-Gegend). HOMÉ 8
(1969) 115–141.
Valter 1985 Valter, Ilona: Romanische Sakralbauten Westpannoniens. Eisenstadt 1985.
Valter 2004 Valter Ilona: Árpád-kori téglatemplomok Nyugat-Dunántúlon. METEM Köny-
vek 43. Budapest 2004.
Wicker 2006 Wicker Erika: Crkve, klisza, gradina, klostr. Középkori településeket jelző ha-
tárrészek Bács-Bodrog vármegyében (Crkve, klisza, gradina, klostr. Flurteile,
die im Komitat Bács-Bodrog mittelalterliche Siedlungen markieren). Cumania
22 (2006) 5–77.
Zoltai 1925 Zoltai Lajos: Települések. Egyházas és egyházatlan falvak Debrecen város mai ha-
tára és külső birtokai területén a XI–XV. századokban (Ansiedlungen, Dörfer mit
und ohne Kirchengemeinden auf dem heutigen Gebiete der Stadt Debrecen).
A gróf Tisza István Tudományos Társaság Honismertető Bizottsága Közlemé-
nyeinek I. pótfüzete. Debrecen 1925.

TOPOGRAPHICAL RESEARCH CONCERNING THE CHURCH IN MEDIEVAL HUNGARY

A REVIEW OF THE RESEARCH

András K. Németh

Ecclesiastical topography is a distinct branch of archaeological topography: it is not the same as the re-
searching of church sites and settlements with churches. The former, in line with its purpose, investigates
primarily ecclesiastical institutions, and in relation to certain questions (e.g. location within a settlement)
the settlements giving a home to them, while the researching of church sites is a classic task of settlement
history in which settlements without churches naturally also have a role (e.g. reconstruction of the parish
network). In the approximately sixty works reviewed in the paper, the above-mentioned two genres mingle,
though here I shall nevertheless deal with representatives of both. Under the concept of ecclesiastical
topography should be understood not merely the collection of data relating to medieval churches, but also
the assessment and the totalising of the spread of ecclesiastical institutions in time and space, and of their
technical, canon law, and other characteristics.
In connection with a discussion of the history of the research, the categorisation of the specialist litera-
ture discussing ecclesiastical institutions on the basis of two standpoints seemed appropriate, namely the
extent of the area researched on the one hand and the intensity of the research on the other.
1. Counties (regions) in their entirety. Vying for first place among the research history units are those
investigations that take into consideration the medieval churches of at least one county in its entirety.

K 11 08 K Nemeth.indd 286 2010/6/2 11:46:10

 A középkori Magyarország egyházi topográfiai kutatása 287

In the last few years, more and more authors have undertaken studies of this kind; almost without ex-
ception, these works have taken as their base counties as presently defined.
2. Smaller areas in their entirety. To this second category in the history of the research belong those in-
vestigations which – striving for completeness – collect together the medieval churches of areas smaller than
counties, mainly the outskirts or the wider environs of individual towns. Such studies have been made prin-
cipally in connection with the Great Hungarian Plain (e.g. Cegléd, Gyula, Kiskunhalas, Kiskunfélegyháza).
3. Selections of churches of individual counties (regions). To this grouping in the history of the research
can be assigned those works that generally investigate medieval churches on a county scale (but not all
of them), and employ parameters of some kind in regard to the material examined. The parameters can
be further narrowed by time delimitations (e.g. monuments from the Árpádian era [eleventh–thirteenth
century]). Within the research based on this selectivity, I have distinguished four different trends.
One of the principal trends is the investigation of church sites possessing vertical walls or else re-
searched by means of excavation (or characterised by a combination of walls and excavation). The second
group is county ecclesiastical topography resting solely on written sources; an additional species of this is
the processing on a regional level of papal tithe records. There recently began the investigation of ‘early’
church sites, which research is attempting to distinguish on the basis of various criteria. Also, our names
for tracts of land preserve the locations of numerous abandoned medieval villages, and often of churches,
too. These have been processed very recently in a separate study relating to a modern-day county.
4. Selections of churches in smaller areas. In this section, I surveyed works that discuss in a non-ex-
haustive way the churches of geographical units smaller than the county, or that do not merely concern
themselves with places that have a church.
To begin with, at the turn of the twentieth century, in connection with the compilation of monographs
dealing with more important towns mainly on the Great Hungarian Plain, archaeological researches be-
gan that were aimed at medieval churches on smaller, linked territories. Generally speaking, these were
accompanied by research into settlements that had no church sites (the environs of Hódmezővásárhely,
Debrecen, Kecskemét). Similar non-exhaustive research also took place on the territories of a few small
regions (e.g. the Balaton Uplands, Bodrogköz, Hátszeg, Kalotaszeg).

K 11 08 K Nemeth.indd 287 2010/6/2 11:46:11