EGYHÁZI SZERTARTÁS

Az egyházi szertartás szervezését mindig annál a felekezetnél kell elkezdeni, ahol az esküvőt tartani
szeretnétek. Az elsődleges kérdés tehát az, meg vagytok-e keresztelve, és ha igen, akkor melyik vallás
szerint.

A különböző egyházak különböző feltételekhez kötik a házasságkötést, az alábbiakban a hivatalos

állásfoglalásokat írom le. Tudni kell azonban, hogy az „ahány ház, annyi szokás” mondás itt is
érvényesül, ám egyes templomokban változóan értékelik ezeket a feltételeket.

Római katolikus esküvő

A római katolikus esküvő alapfeltétele, hogy az egyik házasulandó fél ilyen vallás szerint legyen
megkeresztelve. Ennek a félnek írásban kell nyilatkoznia arról, hogy születendő gyermekeiket a
katolikus vallás szellemiségében nevelik majd fel. Amennyiben a másik fél más vallás szerint van
megkeresztelve, ez a nyilatkozat önmagában is elég, de ha egyáltalán nincs megkeresztelve, akkor
püspöki felmentésre van szükség.

Természetesen mód van arra is, hogy az esküvő előtt megkeresztelkedjetek, ennek érdekében
körülbelül egy évig hittanra kell járnotok. Minimum 3 hónappal a kitűzött időpont előtt már be kell
jelentkezni, ehhez szükség lesz a keresztlevélre.

Amennyiben a házasságkötés nem abban a templomban történik, ahol a keresztelés volt, úgy ez
utóbbi templomból ki kell kérni egy elbocsátó okmányt. Amennyiben a jegyesek nem voltak még
elsőáldozók, úgy kevés a három hónap, mert az egyházjog előírja, hogy kötelességük a házasságkötés
előtt gyónni és áldozni. Ezt követi a jegyesoktatás, amelyen kötelező részt venni mindkét félnek, és
ahol a későbbi szertartás részletei mellett a keresztény hitről, a házastársi

hűségről, a születésszabályozásról esik szó.

Templomonként változó, hogy a jegyesoktatás összesen hány alkalomból áll.

A katolikus vallás szerint „amit Isten egybekötött, azt ember szét ne válassza”. Egyházi értelemben
válásra tehát később nincs lehetőség, még ha polgárilag az meg is történik. Ebből adódóan
újraházasodásra sincs lehetőség. Egyetlen kiút, ha nagyon megalapozott indokok miatt a pápa utólag
érvényteleníti a házasságkötést.

Református esküvő

A református szertartás során az egyház áldását adja a polgári házasságkötésre, tehát nem esküvőről,
hanem házasságot megáldó istentiszteletről beszélünk. Ezért itt fontos a sorrend, a polgári
házasságkötésnek kell előbb megtörténnie.

A református egyház szintén elvárja, hogy az egyik fél megkeresztelkedett református legyen,
azonban erről írásos bizonyítványt nem kérnek, pusztán szóban kell nyilatkozni a bejelentkezéskor.
Emellett be kell mutatni a személyi igazolványt, illetve közvetlenül a szertartás előtt a házassági
anyakönyvi kivonatot is.

A jegyesoktatás intézménye a református egyháznál szintén létezik, annak időtartama azonban

változó, egy alkalomtól nyolc–tíz alkalomig terjedhet.

Ha református szertartásra jelentkeztek be, a következő kérdésekre kell válaszolnotok:

Vőlegény – neve, vallása, foglalkozása, szülei neve, vallása, foglalkozása, lakcíme, telefonszáma.

Mennyasszony – neve, vallása, foglalkozása, szülei neve, vallása, foglalkozása, lakcíme.

A vőlegény és a mennyasszony tanúinak neve, vallása, foglalkozása és lakcíme.

A bejelentkezést a tervezett időpont előtt legkésőbb egy hónappal kell megtenni.

Evangélikus esküvő

Az evangélikus esküvői szertartás ünnepélyességében a katolikus szertartásra emlékeztet, viszont

akárcsak a reformátusoknál, itt is a már megkötött házasságra adja áldását az egyház.

Az evangélikus egyház elvárja, hogy az egyik házasulandó fél e hit szerint legyen megkeresztelkedve.
Amennyiben a nem evangélikus fél más keresztény vallás által megkeresztelt, úgy semmi akadálya
nincs a házasságkötésnek. Amennyiben nincs megkeresztelve, úgy egy előzetes beszélgetésen kell
részt vennie. Különleges esetekben még ekkor is elzárkózhat a pap az esketéstől, ilyen például az,
amikor kiderül, hogy kizárólag külsőségek miatt tervezik az egyházi esküvőt.

A bejelentkezéshez szükség lesz a keresztlevélre, a személyi igazolványra, illetve a szertartás előtt a

házassági anyakönyvi kivonatra is.

Zsidó esküvő

Zsidó szertartás szerinti esküvőre csak akkor van lehetőség, ha mindkét fél izraelita vallású.
Amennyiben ez nincs így (ez nagyon ritka eset), akkor szükség van rá, hogy a nem izraelita fél
betérjen az egyházhoz, amelynek ideje minimum egy év; hiszen ha valaki fel akarja venni ezt a vallást,
háromszor kell elutasítani, hogy átgondolhassa, miért is akar egy üldözött közösség tagjává válni.

Miután a zsidók általában rendszeresen gyakorolják a vallásukat, és emiatt hitközségenként is jól

ismerik egymást, nincs szükség jegyesoktatásra, sem bejelentkezésre. Elegendő két–három héttel a
tervezett időpont előtt szólni a rabbinak a házassági szándékról. Az esküvői szertartás a templom
kertjében felállított menyasszonyi sátor, az úgynevezett hüpe alatt köttetik. A zsidó vallásban a válás
megengedett, ennek indoka lehet például az is, ha a feleség nem jól főz. A szombat sabbat, azaz
ünnepnap a zsidóknál, amely már pénteken elkezdődik, ezért ezen a napon nem kötnek házasságot,
inkább a vasárnapot választják eme ünnepi alkalomra.

Ökumenikus esküvő
Abban az esetben, ha a pár két különböző vallás szerint van megkeresztelkedve, lehetőség van
ökumenikus szertartás megrendezésére. Ebben az esetben a két pap közösen celebrálja a szertartást.

Ha ökumenikus esküvőt szeretnétek, először azt a templomot keressétek meg, ahol az esküvőt
tartanátok, és az ottani atya vagy tiszteletes beleegyezése után keressétek fel a másik papot. Ilyen
esetekben általában mindkét egyház jegyesoktatásán részt kell vennetek.