VEGH FERENC A BALATONI ,,HADIFLOTTA” A TOROK KORBAN* A Balaton ketatja ‘akenyi Foren emickéte Oszmdn é magyar végvérak a Balaton partién Az Oszmn Birodalom nagyhatalmi lte é hédiidsistratésisjasorsn mindvégig tuda- tosan torekedett nemesak a tengerek, hanem a7. eurdpai Kontinens szerfelett stir vizhil6- zatinak hadészati c6hi hasznositésara, Kulondsen igaz e7 a kiemelt stratégiai jelentdségit, athadfelvonulsok ttyonalat jlent6 nagyobh, hajézhatsfolyamokra, amelyeknek lehet6leg minél hosszab szakaszst igyekezettellendr2ése ald vonni' A Fekete-tengerrel mint os2- ‘man heltengerrel Kozvetlen dsszekotetést biztosité Dundt példdul a deltavidékt6l egészen a magyarorszdgi hédoltség. nyugati kapuldnak tckintett Esztergomig mindkét parton osz- rin erdsségek lincolata kisérte. A hadtép- és hadianyag s7alitas utGerst kepez6 foly ‘magétél értetden hamar hadiflottt Kapot.? A Habsburg Monarchiaellenéhen birt hé- doltsii folyamszakasz védelmét Buda illetSleg Mohs. mig azals6 ~a Fekete-tengerbe torkoll6 Dayeperen és Donon lehajéz6 kozakok mind intenzivebb tamadssainak kitett~fo- Iyamrész biztositésa elsOsorban Vidin, majd Ruszesuk Kapueknjénak. azar flotaparanc nokinak a feladata volt’ A Duna bal parti mellékfolysi Kézil a hadaszatilag lényegesen Kisebb jelent6ségi Tisza is hajohadat és Szolnok székhellyel kapudént kapot, de oseman folyami hajok cirkilak a Bosenia éseaki hatirdt kijeKl6 Szavén és a Drévinak a Mura torkolataalatirbvid szakaszdn i$ ‘A Osamin Birodalom, illete a kézépkori magyar dllam egykor teruletének mintegy harmadit magiban foglalé Habsburg Monarchia viei hadereje a XVI. seézad misodik fe- leben nemesak az Adriai-tengeren és a Dunén.illetve annak nagyobb mellkfoly6in, ha- ‘A tudomsnyos korleméay! a szerz® a Pécsi Tadomnyegyctem slaptésinak 650, éforduldja eméének i. Bayt eon i szeetnékiejerai hospnetemet Hegy! Klsednak, Kelenk Iassfne, sly GEzd- I Sénosnak a tanvlmany ekesrtescher nybjitt onzelien 6 erkesseptséguker, on 20L4, 15-2. ¢. Az oszmin stalégiai gondolkodds beszédes bzonyieka a Don ée a Volga kat ye meet jab froaiatn sits pease lam ‘lien, Nem Keveshe nagyszabis alate vlakoras lit ola a Spakaja flys viele befogeds ctor mel a Fekete esa Marvny-tengent kite vo Sze. Ageston 2008, 19-191. c.:Agoston 2002, 42.0, PHegy 2007 101-104. 6. A Katpat-medence folyohlzatanak katona cl haszeositisra: Puscat 1987. Cirkont 1983, 136-187. 04 Timber 1980. 278-299 0 A egebh, magyar njelV 4 itodalomol mind a mai apg Mapvet6 Take 1900, 91-122. 145-175, 198-222, 241-275, 2866819. 0: Scmildnay 1K. Cyaan, de foe en az wa mire tamazhodva: Cuonkard 1980. 32—140, 6 “kath 2010. 46.0: Grader 2009, S36-A37. 03 Hegyi 2007, 10.0. A Fekete-tenger eur parvidehére nmecen 2008, 21-29. 0, “Heyy 2007 101-1080Végh Ferenc nem a Balatonon is osszemérte erejé.'J6llehet a .magyar tenger” nem az egyetlen Alloviz volt, ahova az oszménok hadiflotét telepitettek, abban mindenképpen eeyedinek tckint- het6, hogy ez az sllapot 130 éven keresztil fenndlll. A Drindpolyban 1568 februarjaéban megk0i6tt, Buda 1541, vi hevételével kezdetét vev6 vahssbordk idGszakit végérvényesen lezand békéhen rogzitett hatérok ugyanis a hédoliség fenndllissig a Dundntil © kozép- 86 régigjaban lnyegében ott hizddtak, ahol ekkor: a Balaton partin. A két viligbiroda- Jom kozel ezer kilométeres szira7foldi hatdrnak mintegy tizedét kitev, megkivzelitéleg 90 km hosszan elnyil6, a maindl mésfélszer nagyobb vizfcliletG (6 kora tavaszi6l kés6 ‘svig csaknem sthiighatatlan akadalykent tert el az északi part ellen irinyul6 oszman hadjaratok & portysk vgtban® A héditOKnak esak a tél ekisesinte jelentett némi eléinyt, leckintve, hogy a sekély. igy Konnyen bedll6 tavat decembert6l gyakran egészen mircius véa6ig 6sszeltgg6 jéglakars boritota, amelyen keres7tl lohdion alig egy Gra alat el lehe- lett rn a keresziény orszigrésit? A talildan ,kis jégkorszaknak" nevezett, napjainkéndl Iényegesen hivisebb és esa padékosabb iddjirds kavetkeztében a torok Kor évsz4zadaiban legfeljebh 107.5 méteres lengerszint (Adria) feleti vizmagassiggal sz4molhatunk. ami Kényegesen alacsonyabb a Kordhban feltételezettnél* Ez a maindl fgy is sllagosan tobb mint két méterrel magasabb vizallist jelenthetet, tekintve, hogy jelenleg a halatoni vizmérce 0” pontja 104,09 mé- ter magasségon dll. A virszintemelkedés miatt a Tihanyi-élsriget nyaka tartésan viz. alé kerUlt, bar e2t annak mesterséges dlvagasa is el6segittte." Ennek megfeleléen a korabeli kartogrifiaidbrizolisok szigetkent tunteiték fel Tihanyt vagy ~ egy tovabh hagyomanyo- xédottelrajrolés miatt ~ a 16 déli partjahor kapesolték.” Srigligetet dél feldl a Balaton Viatikre, hisom oldalrsl ingovany hatarolta, fey az is szigetként magasodott ki a tObGI, akéresak a fony6di vérhegy, miként ezt az Angelini-éle térképek is szemléletesen mu- tatjak." Keszthely a t6 vizleilete és a mindinkibb elmocsarasods Kis-Balaton Kézé be- el6d6 fElsziget nyaksin fekildt a t6rdk hOdités kordban, ami jelentOs védelmet biztositott a mezSwérosnak.® A vizsgilt térség természetfoldrajzi viszonyaival a katonai déintéshoz6k © A Balaton tr0h Kotk magyar és oszman Rodjra ~ néhény.alopvetGen bey torte inyultsép n= sndozs safnvonals Teidlgorst leszimilva ~ mindossze egy lwdomsasesismerettrjes16 mink hiv fe A fgyelmet Plff: 1999/1 1817-0. Belvfihajérdtorévesalapkuttésok hianyban snagunk is esak a ko abban is ismertillewe a sj. aZala megyel végvdrakra vontkor0 hutatésink sorénmintegy’ mellekesen Felt, eleny és sind sob snyadteatudtunk témaszKodni A Balaton hajzdsleggaadagabben adatoldte- Kimése Sig Zatonsi 1989. 305-346, eBid 1967 Kellen fl nem becshew segtségt leat vgyanakkor ‘adosig osuén vSrakhelyeségenekletseémadatat KSrread6 ada, amely KOzvetve az oszm Yonatkoréan is erghesadalekokkal saalgl. Hex) 2007. hk. passim. A Habsburg Monarch és az Ose Birodalom Kouot az Adriai-tengren sad engl uzdclenwe: Bracewell 1862. A monacha Nora Vaal. vosan: Gogg 1972 * A Balaton nyugat végponinak (Baaton|Hidvégttckintetek a hortisak. Lads 1948, 284, 0 7 A Balaton hoa kor limatiks viszonyoira vonathoz6 adatyéjtsinketcnsllo woulmanyban trver: zak koureadn, Enelyltesakeg)-egy kiragadolt pit (dunk & 16 Korat bedlasdra é a ey keel olvadsia, (Ge 1996, 286-287... Komdom 1907-394 03 Ere: 1908, 724-725. 0 * Sig 1968, 481-468. 0: Vos Bendefy 1973. 113-127. 0 A kis ghorscakra alban: Rec: 2008, 142~I51 ‘Luks 1943. 278,02: VMIRT 1969. 192-199. 0, Pilffy 2011. 2-49. 0: Palffy 2000, 36-39.,77-80.0.;Cvongrdl 2002, 8-9. 0: Rds ~ Pappy 1974 (69-80, 0. Bendefs ~ V. Nagy bute 1969. 67-78 0 ° Palify 20111. 4219.03 Zikonys 1966, 138, 0 Komdromy 1912. 269-0 "Sigh 1968, 446.0, 28A balatoni.,hadiflotta” a wrk korban \okéletesen tisztdban voltak, amirél egyebek mellet a gy6ri és @ kanizsai végvidékekrél 1570 haril hese térképek tanskoxinak.” Oszmin szemszdgb6l kézenfekv megoldést hajék alkalmazésa jelenthette. Ehhez auvontan a hédit6knak KikotOkre & a7 azok védelmételltc endsségekre lett volna szilksé- aiik, dm ilyennel kezdetben nem rendelkeztck. A Balatonszemes belteriletée lokalizalhats ‘olondv ri palink €pftésének pontos ideje nem ismert, de bizonyosan Szigetvar és az arra témaszkods magyar varlincolat sszeomlasét kovetden letestt. 1570-ben mar oszmiin helyGrség dllomdsozott a véghiézban, amely a szizad végéig a Balaton déli partjanak nem- sak legjelentOsebb véghza, de a avi flota egyetlen txizisa is volt." Egyeduralmat el6bb a Veszprémmel és (Nagy)Vézsonnyal egyitt ~ 1594-ben oszmn kéare kerlt Tihany t6r- temeg négy esztendére, a XVI, szizad elejétél pedig (Si6)Fok palénkjéval kellett osztozni 4 tavi hajohadon."* A vetélkedésnck Bolondva feladsa vetett véget valamikor a sedizad derekin, ami utdn kizdrélagosan Fok fogadta be a balatoni oszmn hadthajokat." Fok tehdt azon tirdk véghiizak egyike volt, amelyeknek Iétesitése mellett a tizendt éves habord (1591-1606) megrizkédtatisai nyomin dént6ll az. oszmiin hadvezetés.” Bolond- vir és a koveli Lak ugyanis két fzben, 1599-ben és 1603-ban keresztény kézre Kerilt. Bar a megszllés mindKét esetben Kevesebb. mint egy esctendeig tartott, az jl raviléghott 4 Balaton déli partjét véd6 oszman varléncolal sebechetOségére." A Sid-partiin djonnan ‘emelt véghiiz fgy a térségheli oszmén pozicidkat volt hivatolt megsvilérd tani. de a Budarol Fehérvéron 4 az 1600-ban megszerzett Kanizsira vezet6 hadi vt biztosttasa is feladatai kizé tartozhatott, 1604 februdrjban, azaz Bolondvir 6s Lak Keresatény megszéllisa ide _jén mar bizonyosan alta var, minthogy helySrségéb6l 25 fegyverest, beslidkat & marta- lécokat ejtettek foglyul a magyar yégviriak." Fok létesitése mindazondltal nem ad hoc diontés lehetett, Ujragondolt védelmi Koncepeiéra vall, hogy ~ az egri (1596) és a kanizsai (1600) vilgjetek kialakitisa miatt — teriletileg megiogyatkozott budai beglerbéeséget er6- sit6 Dérda, Tolna, Janipakink és Virdsmart erdsségei szintigy a sedeadvési hosszai habori alatt vagy kozvetlenul azt kovetGen Iétesuitek. A fenndlldsuk sorén mindvégig a budaivilgjethez tartoz6 Balaton-parti oszmén vie rak kozé sorolhatjuk a ma a t6i61 mintegy tizenot kilométerre délre fekv6 (Oreg)Lakot is, jollehet arr6l nines tudomasunk, hogy a véghd7 hajékkal is rendelkezett volna, Ez. is an val6szinGsft, hogy a Balaton a mainal magasabb vizszinijeellenére a Nagyberek nem rendelkezett(tartésan) nyilt, hajbzisra alkalmas vizfelUlettel. Jelenlegi ismereteink szerint © Pals 20111. 4249.0: Palffy 20117. 177-194. ° Hegs! 2007, 1238-0 Hegy! 2007, 1048-1049. 1244-1249, « Esta Cate a7 1664, ei, szemelyesn sat hadeat hapesso megerlékenik Bolondér wir) me- Je tats a var pusstlassnak pos! quem datumanaktekint Bia Creleb 1908. 9.0. Az jah \inegSatok aonb rmatatok arr, hogy a Koprills Ahmed tezettehadjat ees Elia |, Silman srt (1520 1566) 1582. hadivatinak tetnett dodger A foréshely tehat nem hasmalhat6 fel annak eldatesre, ogy live mig alaton lorok vara kérdses idSponthan. Slr 2010 109-1100 "Hg 2007, 98-960. ™ Vegh 2011 715.2 Toth 2000, 5710 ‘uvere 191, 34, 9100, Fx cifolja a magyar vendek azon kesSDb rests, misnernt a oki er sgt a2 106 vi astetoroki hekekoles uli, anak sérelméreemelch az orzmnok. Velmezbet, hogy a ragyar (lel eleeseérdeKehen celzaosan data hesODbre a Dalston Vir ete Nagy ISS. 202. egy 2007. 95-96. 29Végh Ferene 4 part Livolabb fekv Endréd kiesiny’helyrséyének kitimtetett szerepe volt az. északi partril szarazon és vizen inditott keresztény timadsok elhiritésaban. illetve ellenake folytatasstan. Bizonyitja ezt, hogy 1590 nyardn az észak-somogyi véghsz .hitharcosait” vidoltak arzal. hogy megrongéllik a tihanyi Grséy haji A Somogy megyei végvérlincolat 1566, 6vi Kirtyavarszerd dsszcomlésat Kivettien esu pin Fonyéd és a Nagyberek ny gati peremén dll, inksbb crhelynek nevezhetS Kéthely all- ta itt annak, hogy a Balaton déli parija egés7 hossziban végérveényesen osrmn uralom alg kerio." Fonytid végzete 1575-ben teljesesedett be, amikor az osmnok egy varallan rajtaitéssel birtokukba keritették a magyar védelmi rendszer el6retolt hidf6allsénak s24- mit6 Warat, ValOszinileg Bolondvér felépitése is szerepet jitszott aban, hogy az, oszmé- nok a kezikre kert téparti vérat nem tartottsk meg. hanem a flddel tették ezyenlové.* Kéthely 1586-ban, egy ugyancsak békeidében végrehajtott tamadésnak esett aldozatéul, fgy a Balaton défi partja ekkor vitathatatlanul oszmin felségterileté val Ez. egyttal aris elentette, hogy a nyaranta vizen. télen a 66 jegén &t érkez6 osemén timadsok elleni védelem a 16 északi partjain allo kiesiny végvarakra, mindenekel6tt Tihanyra, Vazsonyra, Csobsincra, Svigligetre & Keszthelyre haul, A Tihanyi félsziget bencés monostorbl kialakitott véghéza és Vérsony ugyan mar az 1540-es évek végén hadiaddbsl felfogadott katonakat tudhatott a falai KizGt, azok esak ‘Vesyprém 1552. évi oszmén megszallisat kovetGen léptck a végvarak, azaz az uralkod6 Aital fenntartottexisségek soriba.* A Két kis véghiz mindig is Veszprém egyfajta hitor. ‘uigat, mondhatni holdudvarat alkotta, Aligha véletlen, hogy a tizenot éves hébord sordin 6 a Bécs elleni 1683. évi hadjarathor a Séd-parti véghaz elvesztését KavetSen, szinte thre wszerGen a20k is a2 ellenség kézéte Keriltek."* A Keszthely kézpontjaban all6 egyko Fi ferences Kolostorba esak 1575-ben, éppen Fonyéd emiletttorok kézre kerulése utin rendelt az uralkod katonaséigot, jllehet abban a birtokos esaléd lezkés®bh 1552 Gszét6l maganhelySrséget dllomésoztatott.” 1575-ben Szigligetre is 50 gyalogost rendeltek. bir a hegyi vrba 2 dundntli KerUletiFOkapitéiny Kontingenséb6l mr kordbban devezényelték Katonassigot.™ Legkés6bb 1577-ben a Tapolcai-medence peremén dllé Csobainc lépett el6 véguarrd alig 20 f0s Orségével ‘A Duna é a Balaton Kio megszervezett gy6ri végvidéki fokapiténysdy véghdrai kéré sorolt Balaton melléki helySrségck kézdit — amelyeket a XVID szizadban egyiitte- sen gyakorta .Balatoni végek” vagy ct balatoni véghiz koz0ssége” névvel is illetiek — a legerdsebb kapesolatot kis finanszirozisuk jelentete, A katondik zsoldjat ugyanis a7 1570-es 6vekt6l az Udvari Kamara tartozott kiutalni, a végvid&k tobbi vérrségétellenben ‘Als6-Ausziria rendjeinek éves hozzajarulasabol fizeték.*’ Az. ot kis véghéz alkotta varkir- " Bayerle 1972 48,0 Palffy 1995/1. 49. 17: Magyar 1985. 25-104, 0, Klonosen 61-100. 0; Hvar! 1985, 113-166. o [A Somogy mepye erasségekre: Corba 1973, 1347.0, Hvar ORS. 1580 ™OStA HHSIA, Tueica Karton 81. Kon, J fo 24 = Plffy 1999/2 108. 128.0: Zaray 184, 242.0 Pals 199912. 2080; Varga 2007, 98,0, * Vigh 2007 48-3. 0 "Veal 2007. 58-56. Pally, 19992. 158-139. VeRh 2007 38-36. 0 Vegh 2012. 540. 30.A bulatoni ,hadiflotia” a trdik korban ze1 igy is meglehetsen specialis és egy ital sGlytatan volt az ekkor 11 végyérat magaba foglal6 generalituson beliil, ugyanis a végvidek Katonasigénak alig 15(!) szazaléka srol- ail a hely Grségeikben." Ezen véghizak feladata lett a 16 északi partvidéke ellen irfnyul6 ellenséges timadsok elliritdsa nemesak a szirazfoldon, hanem a XVI, sziizad derekat6] a vizen is, Az oszmén avi flotia megjelenésére vilaszul a béesi Udvari Haditanécs nasa dok alkalmaziisa mellett déntott, amelyek a vizparti véghazak, dgymint Keszthely, Szigli- get és Tihany alatt éllomasoztak A korabeli hadibajokré: naszddok/sajkak a Dundn A Dundn a keresztény f€lsttal hasendit naszéid 17-23 méter hossni, 2.5-3.5 méter szé- les, 30-50 em merilésG, lapos fenckG, fedélzet nélkill, egydirhocos, héromszégletG (la- tin) vtorlival és evez5kkel felszerelt pakinkhhajé volt, amely nagy sebességre volt képes."* ‘Témadsiegy verzetét a haj6 orraban elhelyezett Két kis KaliberG, forgathaté tigynevezett siska day alkotta, a harmadik loves a taton Kapott helyet.” A Korabel, f6ként a tizenst <éves abort idészaksban készillt Abrazoldsok alapjin megalkotott rekonstrukci6k a hajé- ore felett és a taton egyardnt egy-egy fa felépitményt jelenitenek meg." Eldbbi a7 ott térolt loport volt hivatot oltalmazni az esitGl és az erds mapsiiést6l, a taton kialakitott famd a haj6 parancsnokénak kényelmét szolgélta. Elképzelhet6 a7 is, hogy val6jiban esupain pony iit feszitettek ki az emlitett részek fest." A haié tatién a felépitmény/ponyva felett ey-egy limpa kapott helyett, a hajé kézepén All6 drboe esuesin zAsl6t lengetelt a szél."* Az alatta kialakitott &rbackosarh6l egy Grszem kémlelhette a vizet ellenséges hajok utén firkéseve.” ‘A Dundin a legelterjedtebbek az egés2 €s a valamivel kisebb gynevezett félnaszédok voltak, de mis tipusokkal is talélkozhatunk a korszakban, amelyeken Kevesebb Katona hizta az everdket. Egy egésr naszad legénységét a(¥(zivajda mint paranesnok irinyitésa alatt irom tizedes 5 28, eveztik mellé beosztott kUzkatona, a Vajda legénye, azaz dssze- sen 33 f6alkotta. A hérom, egyenként kilenc-Kilenc fOnck parancsnokls tizedes egyike a7 ‘igytikatirdinyorta, a masik a hajémester feladataitlatta el, barmadik térsuk a hajélapstot Kezelte." A szakirodalom alléspontja szerint a naszédok masként sajkik legénységének zome a hajé ket oldalin, az everdk mellet foglalt helyet, a tbbicknek kimertit hajtér- saikat Kellett valtani az. evez6knél® A korabeli lefrisok rendszerint valdban esak 22-24 everdr5l tesznek emlitést, ami — egész sajkat felttelezve — némileg kevesebb a haj6z6k elirt semana, azonhan aligha feltételezhet6, hogy a kulonbézetet jelent6 négy-hat ha- " Vegh 2012.85. © Schaefer Gabriel 1978. 12, o, Mepléveszt6 médon a Drivin & a Muri teherszllitsrahasenlt de renlyeet is sahil nevett6k a korszakban, Pick! 1977, 226, o. A Diva hajSadstirtenstre ing alapvet Testnchek 177. 115-132. 0 sana 1891. 166. 0 J. Bo (Brown): Ongvud 1986. 103.0 “S Schasfer~ Gabriel 1978.12.03 Bin 1967. W.0 © Sentara 1886, 36,0 © Scenttlinay 1888, 31-383. Seenibray 1888. 3310. ‘Carma 1980, 86-87. 0, Toki 1908. 218.0 © Sceutldray 1888. 326. 0, 5), 184, 0, (M. V. Vencel)s Gnd 1994, 55,0, (H. Howse, 71. 31Végh Forene {U6 képerte volna a vali.” A tizendt ves hibort idésrakilhor KéthetGen kESZlt képi razolisok is esak evezSsbhet jlenitenek meg a dunai naszidokon.* A kutatés dltal ez ideig figyelmen kvl hagyott, im Iényegi KErdés végleges megvllaszokisa esak tovabbi forrisadatok eltérésilremélhet6. ‘A Dunn hasznslatos haj6kat az eszminok magyarorszigi téToglalisst KovetSen mdron nem a Szerémségben, mint ex a kés6 kozépkortan tortént, hancm a fels6-ausztriai Grmundenben. a2 egykori sokamara helyén gy‘rotték. ami nem pusetdn foldrajl eltolédést {elentet:* Lényegescbb kulénbség volt, hogy a hajékat a tovébbiakban mir nem a nasza- «dok eptésében évs7dos tapasztalattal rendelkea5 délszv (immel szerb)haj6Epit6k. ha nem behivott ola & némel mesterek készitették* Eltérés mutathozik a hajk épitéséhez felhasendit faanyaghan i, tekintve, hogy a t5bb szemponthslefonyisebb, a DrivaSesiva keizén nagy mennyiségben kitermelhel6 lay helyett szikségszerdien az Alpokban &sho- nos luc- € jegenyefenyé havzndlatéra tértek a. A Duna és a Sziva, illetGleg mellékfo- Iyéik mentén a kozépkortsl makid6 hajéépi6 tlepek tovshbrais hasendlatban maradiak dd a7. ott ~ a kori technol6gidval ~ covsbbra is tolgyfabol készét hajok immsron nem 4 mindenkori magyar krdly,hanem a hédit6k folyami Hott erSsitettéh°* ‘A Gmundenben készilt hajdkat a Traun foly6n sztattik le Béesig.ahol az arsenalban a bevirsgilésté kiprobalist KovetSen fegyverzetel Ltt cl ket, majdeljttatsk rendel- tetési helyukre:” A naszidok zome a Duna és a Vig Osszefolysinél fekvs Koméromba Ker, amelynek stratégiai jlent6sépétjol mutata a korulmény, miszerint az exédrend- ‘rer egyetlen végvidk fSkapiinysigha sem ilesztetiék be. hanem kézvetlenl az Udvari Haditandes ald rendelték. A Mosoni-Duna partjén, az 1558-ban immiiron esészarvrossa sellépet Bécs l6terében fekv zak kil mindvéaig a legnagyobb helyérséggcl rendelke76 gyéri erGdvéroshan is éllomasozott néhiny naszid: a XVI. szizad masodik felben rendszerint négy.” ‘Az ij helyszinen, am ismereteink szerint tovabbra is a korabbi mintara késalt keresz- \ény naszadok és a2 aszmainok dal késziletet sajkik koz6tti nyilvanvalé hasonlssiggal ‘magyanizhats, hogy a tizenotéves hdbordidszakdban a kétkifejezést mar szinonimakent hasznalték.* Az egyellen, a Korksak dltal emlitésre érdemesnek tartot kulonbsé az. volt hogy mig a magyar naszidok orraban ket, addig tordk megfeleljkn mindbssze egy dgyit helyeztek o.® A vitatot etimol6gidit, de a magyar nyelvben bizonyosan délszliv— *1isd 33. jegyzetet! Cuonaret 1980, 33, 36,880 ant 181.246. (K.Neitschitz. 325 oP. Brown) Tals 1904, §8-900 0, * aichelburg 1978.15. 48 Dunderan 1983, 179-193, 0 Sues 1988. 195-208. © Paks 1908. 164 0 Aichetburg 975.9100 © Plifs 1996, 199.03 Recsks 1984. 37-180 © Pali 199902. 187 0 ".§czoken kvl 25 azonforni hak, de hevSvslKisinyebbek, meljehet az essinknatoddoknak vagy ssiksknak hivnak,meljehben mindenikber 38 magyarck. vitéa6 np seveus legények is valdnak.sszoknak at ‘nba vid rbd dnttett pattantyk vldnak, sa el fenokekbeep)-egytyakmonayi&ropn vagolyobisok bizonyes mertchayi puskaper terheeltriatnak val” Itvdnfy 2009. 158 0, .30 nasal. snelycket az ‘Grokok sajksknak hivnak” Jiffy 2003. 408.0 ‘rats Venee! 1982, 12.0 Takis 1908. 180. 0, wltozatoekaliberméret sz minoligidra bSvetnen:Agrston 1992, 190-191. 0 salkadgyak ter. 2A balatoni ,hadiflotta” a trdk korban ‘oszmin kézvetitéssel meghonosodott sajka terminus a Kévetker6 évtizedekben szinte tel- jesen kisvoritotta a naszid megnevezést.” A XVII, szézad folyamén mir nem esak a tOrok, hhanem a keresztény hadihajékat is dltalénosan ezzel a névvel illettsk, de a kifejezés idvel {gyakran toraultirésméxid alakokkel) a német nyelvben is tere nyert.® Tgazodva a kortér- sak fogalomhasznélatéhoz, magunk is véltakozva hasznaljuk a naszad és a saka elneverést aa magyar és oszmén oldalon egyardntalkalmazolt hajotipusta. A Balatonon rendszeresitett oszmén naszdokat minden bizonnyal az 1530-28 évek- ben a keztkon lév, a dunai folyami flotta kulonféle tipust hajsit, Koztuk sajkkat készit6 szendri zvorniki, pozsegai, eszéki vagy a mind jelentOsebbé val6 belgrddi hajSépit6 mo- helyek valamelyikéhen készithették.* A visegrédi hajéépitiket is befogad6 pesti mthely sak a sxizad mésodik felére tudta kapucitésat szimottevden nivelni, de az ott foglal- koztatott szakiparosok szminak esokkenése némi visszaesést sejtet a XVI. szdzad els Evtizedeiben.* Feltévelezhets tehat. hogy a halatoni t6rdk hajGpark nagyobb része kés6bb is aDuna, Széva és a Dréva mellett, az ottanitolgyesek faanyagatfeldol ors mahelyekb6L kerult ki. Eat timaseija aki azon 164, évi értesilés, miszerint a Balatonra .onnan alul” hoztak hajékat a tordkok.* A Dundn felvontatott hajokat minden bizonnyal szekerekkel julattik el a t6 déli partiéra, minthogy a Balaton vifeleslegét levezet6 Sist esak a folyam- szabalyozis tette hajérhatova A balaroni magyar hajéhad A fenti, hossaira nydlt kitérSnket elsGsorban az indokolta, hogy az Udvari Hadita- rides — nyilvinval6 anyagi és gyakorlati megfontolisok alapjén —az oszméin hadvezetéshez hasoni6an a Balatonon a Dundn j6l bevalt naszsidok/sajkik alkalmazasa mellett dontote A jelenleg rendelkezésiinkre ll6 adatok azt valdszindsitik, hogy a t6ra telepitett hajok uugyanatba az épitésitipusba tartoztak. A kérdéstelvetés azért lényeges, mivel a folyami haresvatra kifejlesztett haj6tipus nem minden ekintetben felelt meg a7 dll6vizi korulmé- nyeknek. A nagy vitorlafelilet ugyan jél ki tudia haszndlni a Balatonon uralkodé északi scéljardst, tehermentesttve eziltal az evezSsoket, és a kis meriilés a sekély tavon is kéts6g- Kivul el6nydket rejtett magaban, nem lebecstllend6ek voltak azonbun a haj6tipus kedvez6t- Jen technikai paraméterei. Gondolunk itt arra, hogy a hajdtest meglehetGsen hossz, dm viszonylag keskeny voll, ami természetes a folyami hajok esetében, ahol a foly6 sodrisa maga is stabilizaldlag hat a haj6ra, NyfMt vizen egy szélesebb hajdtest nagyban javitorta volna a sajkak vizallékonységst. Erre kulondsen szeles. viharos idGben volt szukség, ami- kor a szélldkések akir mésfél métert meghaladé magassigd hulkimokat Korbiesolnak.* A hullimzas — az ugyancsak a folyami kirnyezether igazod6 ~ alacsony oldalfalak mi- artis problémakat jelenthetett a hajéadknak, Feltétclezhet6. hogy a kedvez6tlen idéjaras = MNYTESZ 1976, 472.0 © Fas 1908. 1620 “Buide 1983, 19-183 0: Sesh 1983, 195-205. * Heayi 2007, 485-524, o. passim, Verees 1995, 165.0. hivathords nékidet forest led sanaatos mon nem skert ellelnank * frig 1973, 262-263 0. Kesler 1976. 8.0. 33Vegh Ferenc a sajkdkat a kikOtGkbe sregezte, dea jég gyakori decemberi heillését6l a marcius végi ol- vadisig ugyancsak téilenségre voltak kishovtatvaa hadibajbk. J6val tovdhb, mint a Dunn, amely nem minden esztendaben allt be, s akkor is esak sltakiban ket hétig fedle jégpancél a folys” A naszadok/sajkak Balatonra jutatésa komoly logisctikai kihivéiy Iehetett, mivel ‘8 Béesben Grz6tt vagy a Mosoni-Dunn Gysirig ledstatott hajokat szarazfoldon, szekere- ken kellett a thor szillitani. 1681-ben péidaul Fejér Hénos kesathelyi vaidt 15 hajdival egyiitl rendelték a esaszérvérosba, hogy a saimukra kiutalt nyole sajkat rendeltetési he- Iyére szAllitsa A gyalogos tiszt kihasznalva a ritka lehetGséget, az Udvari Haditansies- nil személyesen is sirgette elmaradt jérandisiguk kifizetés6..' EgyértelmGen caifolhaté akorilbbi yélekedés, hogy’a balatoni hajékat a Raba és Zala folyGkon ledsztatva juttatték el ‘a t6partivéghizakha Ez mir esak azért sem volt lehetséges, mivel a kel foly® egyike sem volt hajGzhats a korszakban. A Balatonon a XVI. szdzad utols6 Evtizedeiben mar megszokott lehetett a hadihajok létvnya, 1, Ferdindnd (1526~1564) ugyanis mar 1560-ban egy Pozsonyhan Iév6, tejesen felszerclt naszid Tihanyba szillitsst rendelte el. ami a hajétipus tavi hasanélatnak leg- Korabbi détuma, jllchet az uralkodi déntés végrehajtsétillelien nem rendelkeztink ada- tokkal. Ez azt is bizonyitja, hogy az ekkor a Magyar Kamara kezeléséhen 1év6 tihanyi dz kaphatottcldszr hajéparkot a parti véghdzak kézUl, ami a fentickben elmondot- tak értelmében logikus intézkedésnek tarthat6, Keszthelyre és Szigligethe ugyanis ~ mint lethattuk ~ esak 1575-hen vetettek elész6r az uralkods zsoldin szolgsls fegyvereseket A Ket hicsiny véghdzat ekkor még kiKinben sem a gy6ri, hanem a formiél6i6 kanizsai végvidékhez soroltak. Megemlitendé, hogy 1572. méjusaban a déli parti Fonyédra ket na- svAdot rendeltek.“ A sajksik balatoni megjelenése mindenesetre j6 illeszkedik az 1577, 6. korszakos jelentOséaG béesi haditandeskozds .aktiv vEdetem” koncepeigjshoz, amelynek jegyében a hazai természeti adottsaigokra, mindenekel6Wt a guzdag vizhl6zatra tmasz- kodva, annak hatékonyzbb kihaszndlisdval igyckertck megerdsiteni az osemén ellenes védelmi strukturdkat'* 1589 nyardn a magysrorszsigi hatérvédelmet feligyel6 Habsburg Ern6 foherceg utasité- séra Béesh6l Gydrin keresztil Veszprémbe irdnyitottak ket sajkt, har tbb mint val6szinG hogy’ azok egyikét a tihanyi helyGrségnek szanték.™ Ltszdlag meglep6 médon tehét az ‘osaman megszallas al6l esak 1566-ban felszabadult Veszprém helyGrsége is rendelkezett hajOkkal. jllehet a véghely légvonalban mintegy 10 kilométerre fekiidt a Balaton viztuke rEl6l. A naseddokat minden bizonnyal szekereken juttattk el a (hoz, mint ahogy 1592- ben a Fels-Magyarorszag kapujaként szdmon tartott Eger helyérsége is ily médon kivanta hajéit a Tiszahoz a szdllitani.” Veszprém még 1601-ben is bitt ket sajksval, jllehet azok * Vader 013.238 0. OStA KA HKR Prot xp. Bd, 361, fol 89140. Us, "Eras 1908. 177-178. 0 locem seu navem nazadstromn unas ise soni maine consti opm.” SeenAldray 1888, 31,0 ™OStA KA HKR Prot Ree BS. 156 fo. * Keenik 2005. 969-1009. 0: Ply 199972 167-196. o: Gesece 1894. 502-834. Ends: 198, 17, 729.6 OSA KA HKR Prot Reg Bd. 85.10.12, * Pls 199822 207.0 34A balatoni ,hadiflotta” a wrk korban egy ideje mar Keszshelyen dllomsoztak. Tobias Grat fokapitiny 6s helyérséy lobb izben slirgette azok visszaadasit, amit az, Udvari Haditandes azzal az indokkal utasitot el. hogy «a haj6k tj dlloméshelyiikin nagyobb szolzélatot tehetnek Ez mazyardzhatja, hogy a ti- zenot éves habord elmiltéval esak a valdban a Balaton partjan fekv6 Tihany, Szigliget és Kesvthely helyirségei samara utaltak ki hajGkat A hairom véghaz sajkidinak szdmiira vonatkozdan sajnos nem éllnak rendelkezésckre adatok, de vélelmezhet6, hogy a halatoni magyar flotilla hozzavetleg mindkissze egy Tucat egységet szémlalhatott, ava a trom kiKGtGben egy adott idGponthan néhsiny saj- kanal aligha lehetetttibb. Az 1681-ben Keszthely re s7Allitands, emlitett nyole hajét sem kizarélagosan a legnyugatibb véghaiz hajéparkjanak szanhattsk, kovetkezdleg abbsl, hogy Kiutaldsukat Bakiies Séndor keszthelyi f6kapitény és Karacsics Matyas tihanyi vajda né- hiny hénappal korabiban kizdsen kérelmerte."" Az 1654-ben Zichy Istvin syéri végvidEki rokapitany-helyettes kérésére kivtalt hat sajkat is Keszthely, Szigliget és Tihany k6zott kellet (sajnos ismeretlen ardnyban) szétosziani” Az. igényelt hajdk nyilvénvalGan esak a veszteségek potldsét céloztak, azaz a véghézak tovében mée tibb-kevesebb hajé rin sgalézhatott a vizen. Tovabbi adalék lehet, hogy 1652-ben Sarkiiny Jéinos keszthelyi kapi tiny lovegek és lszer mellet ket sajka kért véghéza secimara.” Het évvel késdbb Philipp Graf von Mansfeld gy6ri végvidki f5kapitény Tihany ra kért hérom sajkt, ami ugyanesak sthajOk euy-egy var esetében osszesséaéten kis szimét valdszinGsiti”® Megligyelhet6 v szont. hogy a forrdsokhan mindig tobbes szimban emlitik a sajkékat. melybil kivetke- z6leg véghizanként minimélisan két haj6 alkalmazasaval szdmolhatunk. A sajkik pot- 4sit whinyire nem a harei veszteség, hanem azok gyors amortizcioja tlie szukségessé A.konnyi bol. gyorsan és kéltsézhatckonyan elliott sajkk hatranya volt, hogy nagyon, hhamar elhasznalédiak. Az igénybevétel, a jégzailas és egyéd okok miatt megrongélédott Komiéromi naszdokat pélaéul harom évente tartottdk indokolinak lecseréIni, amelynek clmaradiisa olykor trazédidhois vezetett”” ‘A hajopark gyarapitéssnak alapvet6en nem a mindig sziikos katonai Koltségvetés vagy a gydrtGkapacitds At tiban, hanem az adotthelyGrsézek esekely Grséylétszma. A XVIL stazad kéizepén Keszthelyen mindéssze 100 lovas, ugyanannyi gyalogos, egy tizér és egy seregdedk nevet irtik be a var mustralajstromaba”™ Tikanyban 2 gyalogosok szima éppen a fele volta keszihelyi hajtarsaikénak, akik mellett 20 lovasnak és Kt Ulzérnek jit havi rendszerességgel zsold.” De még ex a esekély helyOrséglétszam is tab mint dupidja volt Srigliget 10 lovasbsl és 25 gyalogosbol slI6 Grségének.™ Minthogy azonban a helyGrség inte sohasem voltak teljesen feltéltve, még a fentebbi létszaimok sem all- inyok rendelkezésére. Komérom és Gyér anal6g példai nyomén bizonyosra vehetG, hogy a hajokon kizrdlag a gyalogos fegyvernem tagjai szolgéltak, ami még inkabb “*OStA KA HKR Prot Exp Bd, 206, fl, 188-184, 164 OSU KA HKR Peot Exp Bd 361 fol 31a ‘OSIA KA HKR Prot Reg. BY. 310. fol 85 SOSIA KA HKR Prot Exp. Bu 3041. 178 OSIA KA HKR Prot Exp, Hd 320/1 fl 55 "1588 oktcherchenpéldlazoko7ta. a homaromsajksok vépzet, hogy korhset hj meptelteh viz + nem tudtak elmenehla az 6k uldoaS estergern! Fok sak el, Tus 1908 219-220, "Vag 2012. S440 "Uo Ue, 35Végh Ferene Teesikkentette a hada, pontosabban evezGre foghatd fegyveresek létszimii.” KulOnosen, hogy a katonasig jelent6s része (akir 20-30%-a) a legvéllozatosabb okok miatt (portya, fogsdig, decertilés, civil foglalkozds gyakorlésa stb.) nem tartSzkodott a végvardban egy adolt idGponthen, amir6l a zsoldtizetések alkalmival KESriltfeliegyZ6sek tantiskodnak.™ Ennek ismereiében aligha meglep6, hogy 1620-ban Igali Istvan keszthelyi vajda éppen aarra panaszkodbott, hogy nines elegend6 gyalogosa, akiket a hajokra tudna iltetni.”” ‘A balatoni véghizakban hadra foghats fegyveresek hiinydt sZintén esak az adott vég- vir (£6)kapitanysnak a parancsnoks4ga alé (artoz6 igynevezett,szabad rend” alkalmazsisa tudta ngmileg ellensilyozni, A dundntali végvitrakban a XVII. s7ézad elsé évtizedeit6l nagy szimhan tGintek fel dgyneverett szabadosok (libertini). akik a varak névjegyzéh beirt katondkt6leltéréien nem havi zsoldért, hanem az.dltaluk mfivelt ingatlanok (szantok, s2615k) szabad haszndlata fejében teljesitettek katonai szolgélatot.” Minthogy Gket nem Kizponti forrsokbdl javadalmaztsk, nagy szmuk és nyilvanvalé jelentOséxik dacéra lé- tezésuk a legijabb iddkig rejtve maradt a kutatis e161" 1701-ben, a végvarrendszer felszé- molisdnak eveben Keszthelyen és Szigligeten egyardnt a végvir iratos helyérséget is meg- hralad6 szimii, 223, iMetve 43 szabados szolgalt, de a Tihanyban bsszefrt 39 £5 sem sokKal raradi el a Kiril fizetésen szolgdls fesyveresek szamat6L® A XVII, szdizad mésodik felében hasonlo nagységrendil fegyveres erdvel szamolhatunk a huirom (parti Véguiirban, Véleimezhet6, hogy gyalogos fegyvernember tartozs szahadosok a Balaton deli parka cllen, sakikon inditott vallalkozasokban is rés7t veitek. Az eddig ismert példik azt sejte- Lik, hogy az siratos” & a szabad rend fegyveresek kozottharci alkalmazs tekintetében nem volt Iényegi Kulnbség; kulindsen, hogy szismazasuk és életmédjuk meglehetGsen kel dt epymashor.®* Tekintve, hogy ~ mint arr6l fentebl mar $76 esett— egy egész nasrid személyzete a ko- rabeli elGirdsok szerint 33 £6 szimlilt,aziratos és a szabados katonaség eg)-egy balaton Véghely esetshen egylitesen is mindéssze néhanyattudot hiényok nélkiil megtteni, mert 17 adolt véyvsr sem maradhatou Grizetnélkil a katona villalkozdsok idere. A esekély rséelétszimok igy azt a kovetkeztetést is megengedik, hogy a balatoni keresziény flo Ulla nagy #6s76t kevesebb haj6z6t igényl6 kisebb Usadegységek, igynevezett félnaszidok tehetiék ki, Ezt kisvik alitémasztani, hogy a gy6ri fOkapitény éltal 1649-ben a tihanyi helyGrség részére igényelt hérom sajka Kil Kett6 f€lsajka volt, amelyek kiszolgilésdhor kel tucat evez6s is elegend6 lehetett.” Komirom & Gytir peldsjahoz hasonlGan Tihany és Srigliget esetéhen is rés7ben éppen hajoparkjuk megléte magyarizhatja, ogy helyérsEgeikben a syalogosok szima mindvégig {val meghaladta a lovasokét. Még a Somogy megye adéztatisiban jelents szerepet jts76 Keszthely varérségében is azonos szimban volt Képviselve a két fegy vernem * Eltérés volt Viszont a ké Duna ment erésség naszidosaihoz — 63a rvilis Bolondvar é Fok oszmén ~ Takats 1908, 157-1380 * Vogh 2010, 107-16. > Takats 1908, 1600 = Vag 2009. 433-58. 0 * Cag 2008, 85-95.0 » Veh 2008, 456.0 © Vath 2007, 187 0 SOStA KA HKR Prot. Exp. Bd. 32001 fo 55. Vath 2012. 344.0,A balatoni ,hadiflotia” a rok korban helySrségeier képest is, hogy a balatoni véghizak gyalogosai kor6t nem tettek kilénb- ségel aszerint, hogy azok szdrafldén vagy vizen teljesitenck szolgslatot, ElShbi f6varak- uugyanis egy sajka legénysége onill6 szervezeti-taktikai egységet alkotott egy vizivajda, illetley az oszménoknél egy reise irdnyitisa alatt, fey bevetéskor viszonylay alland6 Allo- many (korabeli kifejezéssel élve ,sajkaalia’,illetve rijészetidzsemdat) szAllhatott vizre." A irom balatoni véghzhan ellenben a jelek szerint — takin éppen a kis létszsim okdn — 1 hajGzckat eset jellegge! vagy még inkibb gyakorlatuknak megfelelGen valaszthatték ki a 7soldos gyalogsigbdl vagy a szabadosok kizill az adott kildetés idejére, Az osemdn flota ‘A Bolondvsirvan 6s a XVII szézad els6 €veit6l Fokon rendszeresitett oszman hajopar nagysgdnak megillaptésa, ha lehet, még a magyar oldaléndl is nagyobb kibivstjelent a Kutatés szimiira, mivel e2 esetben is esak Keresztény forrisok szérvinyadatal llmak rendelkezésinkre. 1657 augusztusaan peldsul a poriyz6 torokOk négy sajkn hajéctak dt Tihanyra, aholsilyos veszteséget szenvedtek. A minden bizonnyal Fok 6rségcher.tartozs émadk Kozill 9l-en fogségba estek, 34-en elestek a kizdelemben, mig masok a Bala tonban Ielték halilukat. Magyar értesilés szerint 162 (6 himnyal tértek haza a torOkok." 1687 jdniuséban ugyancsak négy hajdval eltek ata tavon a fokiak, akik KozUl egy negy- venids esoport Veszprém vira ellen indult. de az ottani Grség idoben tudomést szerzett a jovetelUkrOl, Kozldk 29-etlevayort, ket fogly ul ejtet.™ Ugyanezen é tavaszin Fokra a mér meglév6 hérom sajka mellé még ugyanennyit hoztak, fe .az apr ajokkal” egy immar alltélag mintegy ezer f6 dtszalitisira alkalmas hajohaddal rendelkectek:™ 1644 yarn Bessenyei Istvan kiskoméiromi fkapitiny ~ minden bizonnyal szintén tilz6 ~ sesilésel szerint 132 (nyilin kisebb) hajét osztottak s2ét Fok és Bolondvér kozott, ami az uols6 ismertadat az utohbitrok véhaz ltezésére.” Ext kovetGen egyedul a foki erdsséy rendelkezett hadihajokkal a magyar tengeren”, Az idézett adatok meggyGzen igazoljsk, hogy az osemin oldalon isa salkik képezték a flotilla gerineét, de mis tipust ajkat is alkalmaziak a tavon. FeltehetGen nem a forréspusztulés szimldjira irhat, hogy a hirom kereszisny liparti véghzhan a sajkik megjelenését KovetGen nines tudomasunk egyéd haj6tipusok alkalmazasira ‘A tizendt 6ves habori megel6zGen a Keresztény forrisok hallgatisalssl kovetkerbleg ~ kizandlagosan Bolondvron ilomésozs t6rik hajépark valGszinGleg mindossze né sajkitszimldlhatott Az ismert a t6 északi partjn fekv6 telepilésck ellen a vizen st vé rehajtot, békeszegésnek minSsl6 timadisokhan sak par darab haj6 veut ré82t, 1592 md jusinak végén példaul Keszthely alatt irom sajkibsl 250 bolondva tirdk srt patra de Kili tizenheten clestek, negyvenegy rabba let és hirom zisaldjukat is rageditk el {luk 1589 jniusdban az oszménok Konyvelhetiek el nyereséget,27za, hogy az ugyanitt Fakts 1908, 223-224, 03 Hegyi 2007, 13.0 P'MNL OLP 131d. No. 24026 Karacsies Mays Hath Hamster 1986. 13.0, MNEZML IVI 1 es, 1647 Veress 1996, 165.0. 58 jegyeeh + Pals 19991 17.9 Adimaak. a. 1: Zikont 1988, 103.0, 37Vetgh Ferene partra svat hdroms74z bolondvari Katona kilene, vésdrra érkezett paipai keresked6t hurcolt magaval. Sajnos nem tudni, hogy ebben az akeiShan hany hajd vett részt. Ehhez.a hely- ‘rséghez tartovtak azok a fegyveresek is, akik augus/lusban ot sajkval Tihanyra cémad~ tak, ahol hirom embert levagtak. tizet pedig magukkal vittek- Okkal feltétetezhet6, hogy «ket parti oszmdn végvar mindegyikéhen mindéssze néhiny hadihajé volt rendszeresit- ve, hozzavetGleg annyi, mint Keszthely, Szigliget és Tihany kikiWiben, A fenteb idézett forrisokban szerepl6 tekintGlyes léiszim- 6s veszteségadatok nehezen hozhatok Osszhangha a Bolondvirhan szolgalatot tejesitS katonasag hivatalos kimutaté saival. A virban 1613-ban, (ehil mar a foki paldnk felépftéset KOvetGen 49 lovas mellett minddssze 20 azab és 38 martalée, dsszesen 107 16 kapott zsoldot 1580-ban 159 ft intak 6ssze a7 akkor hajOhaddal még kizdrGlagosan rendelkez5 végh:izhan, ami éppen ‘akifejezetien vizi solgdlatra alkalmazott azab esapatnem teljes hiya miatt Kelt gyanuit, Még ha feltéiclezzik is, hogy’ a keresztény forrdsok olykor eltiloztak a témaddk szaimat. aazok igy is tobben Iehettek, mint ahdny fegyveres varszolgdlatra Osszesen rendelkezés- ve Alt. Az sem valészinG, hogy mis véghizak Katondirésrt vettek volna a timadésban 4 magyar forrisok kizérGlag a bolondvériakat nevezik meg timaddként. Ez aligha irhats a rossrul érestliség vagy’ hanyagsig sedmlijra: a szdranfoldon vagy a (6 jégen st vég- rehajtott portyak esetben ~ tekintye, hogy ezek a timadésok békeszegésnck mindsiltek — mindig akkurdtusan megadték a résatvev6 katondk szolgélati helyét. KiegészithotjUk et ‘zal, hogy a irom magyar véghisesetében sem tudunk kis vizivallalkozse6}, amit 4 nagy tivolsybel fakadé logisetikai nchézségek is magyarszhatnak.* Fokon 1613-ban szintén meglepéen kevesen, 162-en kaptak 2soldot a budai viet Kinestérsb6), akik Kozul a flotta személyzetét adé azabok éllomsnyaban alig 70-en vole tak, de az esetleg ugyancsak a hajckra vezényelhet martalécok KO is esak 16 Kapott zsoldot°” Eldbbieknek 164l-ben Dzsfer(?) kapitény-aga” volt az elljiroja, ami ismét fesak nagyobh létszimi hajéz dllominy meglétére enged Kovetkevteini™ Réadssul XVIL. szézad Kozepén Bolondvér eltGnik a forrésokbél,fgy a korabban ott sllomdsozott helyérség és fltta szerepét a foki palin vette si, érielemszerden ide Kerdlt st a balatoni Kapudn is Az oszménok szempontjsbsl stratégialag fontos hidoltsigifolydk. a Duna, Tisza, Szdva, Driva— a Mura esak névleg léez6 ~ hajohada melletttehétat6 flottsjénak len Kulon tisztségvisel6 sll Ibrahim Huszein a post els6, név szerintismert viseléje akit egy’ 20 ever akesés zidmetirtokra érdemesnek jéltek, a bolondvéri palénkban szol- zl 1595-ben."" Bolondvar és Fok fentebbi drséelétszmaival kapesolathan kételyeket ébreszt, hogy az 1594 6s 1598 kiz0t wrOk Kézen 1év6 Tihanyban az azabok dllomnya —hirom rifészethen, HLT, 1599127 " QStA HHSKA Tuscca Kart. 81 Kor Ifo. 24, “egy 2007, 1248-0, “Hey 2007, 1240.0 Veg 2012. 38.0 Hepys 2007. 1246.0 “© MNL OL P 1314, No. 31810. Mustafa, Veli & Czaikagdk Bathyény Adémnak. Fok, 1610, majus "Darna Deravay 1942. 301-307 0. Hegyi 2007, 101-104. 0, A kapadin tate 65 iden vllzissirailletve az ingador6terminol6= ldra bbe: Moazanur 1999. 51-58. 6 Hegyi 2007. 108.0. 38A balatoni ,hadiflotta” a tor6k korban dosszesen 10 tizedet osszefogva ~ 105 f6t semis.” A (f)sziget virbrségének kozel hare adit kitey6 84 martal6c legalibb részhen vizi solyslatra lehetelt Kbtelezve, amire ab- hdl kovetkeztethetink. hogy egyik agdjukat, Malkoes Divénét kapudkinnak titulltt."™ Azarabok egyik apasigst Veszprémbal rendelték a tdparti erdsséghe, tehit nem Bolondl hnelySrségél gyengitették a kivondissal Ugyaner mondhaté el a martalcok misodik agn- ssigrdl, amely a tzenoi ves hsbord Ktorése el6t Batty Grs€xet erdsitette" A hivatalos rségletszémok a sajkak kiszolysisiho sem lettek volna elegendSek. feltéele2ve, howy azok mérete &S a legényséy s7ma nem tért el szémottevGen a keresztGny véghizak Atal hhaszndlt hajOEt6. Kozvetve eat Ktszik alatimasztani, hogy a budai Kinestar 1560-ban 104 akesét fizetet ki a tatai(Oreg) tavon szolgalatot teljesit6sajka 26 darab eveagjéért: annak legénységet héron tizedala fegy eres alkothatta."* ‘A Balatonon sit végrehaitott rajtaitésekben minden bizennyal az emlitett oszmin vég- ‘virak helyrségéhe hivatalosan nem tartoz6 fegyveresek is részt vetiek, akik jo eséllyel a végvérakban mindenitt nagy simban jelen év6, alkalmazdsra vir6 fegyverforgatok oz, vagy a virakat irinyte térok (f6)tisztek kisebb-nagyobb kiséretéb6! 6s udvartarté- sail keruthettek ki. Elobbiek éllando jovedelem hyjén zsikmanylbél tartottak el magukst, amg nem sikerilt bekertinitk egy végvaerfizetett helyOrségsbe vagy alkalmazdst nyerni valamelyik eldkelé kiséretéhen."” Elképzelhet6, hogy a hajSz6k egy része a Somogyban és Tolndhan éppen az 1570-es években nagy <7miban feltint viah népességbl kerb ki, aki- kei a Szlavéniiban megtelepedett tirsaikhoz hasonlsan a Dravét6l északra katonai szolg Tatra alkalmaztak a h6diok.!™ ‘A magyar megfclelSikhez hasonléan mintegy héromtizednyi fegyverest s2Allit6 osz- min sajhik befogadképesséxe &s a timad6k olykor tobb szazra nigé lészima kozott fe szul nyilvainvalo ellentmonds egyik Iehetséges feloldésa, hogy a magyar forrisokban sak a sajkak szdmat adtik meg. az egyéb hajOkst azonban nem. Ezt lits/6lag erdsitheti hogy ~ mint lattuk — az oszménok mas tipusi tisegységeket is hasznéltak a tavon, Gyen- sit ugyanakkor a feltevést, hogy ez esetben a timads flotilla sajkdinak alkalmazkodnia Kellett volna a tdbbi, lassabb hajé haladssi sebességcher. amivel éppen a legnagyobb el nyUkr6l, a gyorsesigukr6l kellctt volna lemondani, pedig a villalkozisok sikerének zSl0- gait éppen e7 a tényez6 jelenthette. A saékesfchérvri rok garnizon kézismerten kiemelt szerepet kapott a Balaton északi partiin fekv6 telepilések adéirtatisaban, amelyben Bolondvar helySrsége is részt vallalt.” Erre enged kovetkezteini, hogy 1602-hen egyidejtleg tobb Keszthely kornyeki falu bi ja kereste fel a t6parti ork véghazat, minden bizonnyal adéfizetés széndékaval, amit valdszintisit, hogy Iitogatésukra Szent Gydrey nap (prilis 24) eldestéjén Kerilt sor." Ex ugyanis Szent Mihily napjhoz (szeptember 29.) hasonldan kozismerten a me2sgaz- ": Hegy 2007, 1048-1019. nee "io ait Fekete - Kaldy-Nagy 1962. 526.0. © Meget 2007. 170-172. 0: A katona KistretjelentOségtre: Did ~ Fodor 2004 481-500, 0 = Coban 2008, 179-1830. Hep 2007 321-884. 0. Kaser 1997. 99-162 0, A drngpoly bakekots (1558) ulin foko76d6aktivtist mutate oszman ederatspépenet mikadéeere Jnanyaia:Fegr 1988. 108 « " Vegh 2002. 4-5. 6 39Végh Ferenc dasigi munkak és adslizetés egyik hatéenapja volt. Tekintve, hogy 1601-ben é a Kovet- kez esatend6ben Fehérvar keresatény kézen volt, feltételezhet6 lenne, hogy id6legesen Bolondvir vette st a kiesett szandzsdkkézpont egyes feladatkoreit. Az ad6 lerovésdindl mutatko76 automatizmus azonban a7 sejteti, hogy a Balaton-parti véguse mr ezt megel6- a6en is adéztatta a Uilpart telepilésekel."" A XVI. szaizadban Fok nyilvin ezt a szerep- ket részhen megirdkolte BolondvartGl, mert az 165I-ben immron a Sié partjin székel6 kapudin szolgati birtokai kevaitt Keszthely Polgarviros is szerepelt. Ennek jobbgyaitol faz oszmén foliszt az elGirinél magasabh adét kovetelt, ami matt azok a budai divinhoz fordultak jogos panaszukkal."® ‘A keresztény forrisok egyhecseng6 slitésa szerint a Balatonon az oszmdn naszaidok iar 1555-ben jelen vltak." Az idGpont meglepGen korainak tinhet, tekintve, hogy jen: legiismereteink szerintekkor a thor leghizelehb az 1544-ben elfoglalt Endréden éliomy sozott jelentisebb oszmn katonasig, dea kicsiny vir mintegy hat kilométerre FekUdt a 16 partjit6L" Tekintve, hogy 1557/1558-han 95 f6s helyrségének tobh mint felt azabok & martalécok tek ki, ami a tipikus vizparli helyGrségekre vol jellemz6, fain nem tilzott merészség felletelezni, hogy’ a ~ bizonyéra a Dundir athozott~ sajkkem az endrédi hi Grség katondi (is) vizre sedlltak."* Veszprém esete is arra figyelmeztet, hogy’ a haj6k bir- (oklisa nem korkitozsdott a t6partivéphizakra, A Fonyod véghiza ellen 1555 oktGberében, sviraatoldon és a viz felél egyszere inditot timadkishan a fehérvairi és Koppanyi mellett az endrédi helydreéy vett nészt."* Bz. az. els6 olyan ismert timadés, amelyet az oszménok 1 Balaton vizén (is) hajtotak végre A kikot6k lokalizdlésa Svigliget tr kori kikotGjét a kutatés @ Révhelyre lokalizla, s bar ennek alstmasz- \sira érveket nem sorakoztat fel. az uralkod6 északi seélirényt is tigyelembe véve a néda- sok sltal overett térész valdban alkalmas helyszin Ientet hajdk befogadséra."” Emellet suélbat, hogy 167-ben Lengyel Gaspar kérésére a Kik0X6 kialakitésahoz Zala varmegye eayik jirisdbsl két napra 200 nidvigs munkis Kirendelésére utasitota Zrinyi Miklds f6- igpinként a torvényhat6sigot.”™ Némileg problematikusabb az. emlitet birtokos, Lengyel kérvémében emlitett, tala megépitends kastélynak a Kirélyné szoknydja nevi dombon © Végh 2002. 4-5. 2 Daray-Dornyay 1942. 301-807. 0 Az Balatoman vale naszdok elszakasrik Balaton kt Fle, ki nem Kiesingromléstvesten. Ck ket asad hoondnak. az mele a Balaton ht fen vannak oreg hao, Kikkel még birunk. Berzence,Helavse tain esnaak a2 nay haya, kik ellen eels ibe mins labs € megmaradisa a nasridoknak” Oce 1096 125-127 a. va naszadok. Kesh) es Kool ajokharmad nap gyn. hogy’ vizen Vana.” MN OL MK E15, Archivum familiae Niacay. Mises. Trombiss Balaas Magyar Ballas. Fony6d, [555 oktober 20, " Hegu 2007, 107d o. A szakirodalom tudn vi. ogy Pdrédde egyideleg Soemes is ahoditokKezere er, aolpalankotemitck.ffagrar 2006. 1716. A Bolondvar Kora éptesenekigu7ossil flsorakoztatolt aaayiékok azonban nem megeyck.Kulonosen hogy a magyar sek Leveleéskhen Ended mallet sak ‘Sagar, KOroshegy és Kar cern helyéseget em. Ua. 15.0. "egy 2007 1071-10790 1 Sag Zt 198. SOT. Seda TRO, 167-169. 0 2 Gere 2006, 129-139. 0 Stiligel Renepkor opogratsira: Mésciros 2005. 298-377 o ™ZMOM 508. 0. 40A balatoni ,hadiflotta” a tordk korban 4116 épitménnyel, a7 dgynevezett Ovirral val6 azonositésa!"” Az. jabb régészeti felis ugyanis egyetlen épitési periddust valdszinist a leletanyag alapjén a XV. szizad Kizeperi av. Ujlakiak birtoklisanak idejére datélva az Ez eifolnd a Lengyel Gaspar dltal épiteni srandékozoxt kastélyal val6 azonositast, de gyengitené annak torok kori Grhelykent valé hasznositisdt, amit a kulatés a fekvése alapn koribban felitelezett™" A kérdés véglepes megvilaszolisa esak tovabbi vizsgilatoktél remélhet6. Kézelebb vihet viszont a megol- <4sshor, hogy az emiitettbirtokos & Gvir kapesolata vat taldit maginak a helyi folklGrba, ami sejteini engedi, hogy elkezdddtek bizonyos munkilatok.”* Vilas kivinkovzik arra a kérdésre is. hogy a Varhegyen all6 fOvér helySrsége mi médon tudta biztositani az attél jelentds tavolségra es6 KikOI6 védelmét Tihany esetében 1651-ben javaslatkéntfogalmazsdott meg egy hadi KiKGLS Kétesitése."* A sajkik dllomssoztatiséhoz a beneés Kolostorbsl kialakittt vir kornyéke tbh okb6I sem inal idedlis kirmyevetet, dm a kutatés ez ideig nem tekintette feladaténak a kikOt6 he: Iyének lokalizdlési.* Feltn6. hogy a sajkik jetenlétére ual6 foldrajzi nevek kizsrdlag a félsziget nyaka kOrul fordulnak el6, amelyet a tk Korhan két parhuzamos taltés vaigott 44U"A vitattt eredet. de minden val6szintiség sverint tizépkorissincok k676 beengedték 4 Balaton vizét ezaltal azok Kiz6tt haj6val is lehetett kicked” A esatornal délre az Asz6fore vezetd it mentén egy Srtorony allt a tor0k Korban, amelynek maradviinyai még a els Katonai felmérésen (1780-1784) is j6l kivehetOk™ A minden bizonnyal alig r’éhiny sajkabol sll6 haj6park éllomdshelyét talin nem tilzott merészség a félsziget nya- kahoz, annak is inkabh a végvirhoz.kizelebb es6 keleti oldalara helyezni, de erre a célra a mir emlitet esatorna is s76ba jonetett. Ehhez Kesathely kinal kézenfekv6 analigit, ahol a tt egészen a7. érokkal és paliink- kal ovezett prezidiumig, annak egykori ferences Kolostorbl kialakitottvirsig fut6, majdnem cegyenes esitorna szolgill Kikotul, Az. eldsatir 16SI-ben elite de még az 1821. évi fel- mérésen is feltintetett, mintegy 6t méter széles esatorna fogadta be a vézvar haj6parkjét.”™ A vatheli lovegek l6tivolsigin belili~a XVI szaizad masodik felében egyébirdnt a végvati ‘katona hirtokaban lév6 Kertekkel szegélyezett~hajézhat6 csatorna emlékét a Sajka jars _majd ut6b, immiiron benépesilve, a Sajka (ma Erzsébet kirdlyné) utca 6rizte mez" jfok torbk Kori erdsség61 Korbban, a torténeti hagyomany alapjén a vos belterile- ‘én lév6 egykori uradalmi magtar helyére lokalizlta a kutatés."” Sagi Kéroly még a mt svizad elején felfedezett, korabban rémai kori zsilipmaradyanyoknak tartott 6pitménnyel avonositotia, amely mintegy 600 méterre talathat6 a mai partvonaltsl,™* Fenntartésokkal "© MINE ZMLTV.1b. Kozgy és rato. [-€8. 1647; Gere 2006, 138 © Gere 2006, 137.0 SLYMRT 1996, 138-0 1° VMN 1982, 229.0, Zakery 1966, 138-0 "© Zakonyi 1963. 230-235. 0 "© Kralreinschy 1994, 208-218, 0 "=: VMEN 2000, 48.0 lai 1902. 327-328. 0: ads 1948, 278 0 W . agperes quogue nia qos navigio Wansehant .” Endy 1908 800.0 ‘Ax eiso katonaifelmeres, DVD-ROM, Arcanum kiado. Budapest, 2008 akon 1966. HO“. Veg 2005-34, 6 ae Magyar Nowak 205, 121-122. "Sag 19RD. 129-143. 0; SMEN 1975, 138-136. 0. 4\Végh Ferenc kezelt v6leménye sverint emellett sz6lhat, hogy a kivelében, egészen a tirzisig egy Abs yall be, ami befogadhatta a tonk véghéz.hajdhadét.!” Szerinte BEL Matyas leirasa is azt valdszinisti, hogy nem a Sié torkolatban Kell a tirOk kori hadikikGN6t Keresni, amit a 15 Keleti medencéjében uralkods északi-északny gal széljérds dtal Keltett hullimzds amilgy is hamar eliszapolt volna.’™ Bolondvir eeykori, négyszdigletes, a satkain rondelkikkal megerSsitett véavara a mais lathats romok révén nagy biztonsiggal lokalizalhat6 Balatonszemes belteruletén, a (6161 mintegy 300 méterre."* Okkal feltételezhet6. hogy’ az egykori hajdallomést a vr dgytiinak Totivokin belUl alakithattdk ki, de ennek helye nem dllapithat6 meg teljes bizonyossiggal, Tekintve, hogy mindkét véghdi vélelmezhetGen mar a kezdetektl fogva rendelke7ett haj6- haddal, a KikotGk lehetséges helyénck megbatérovasa megel6zte a vlrakét. Az északi part magyar véghsizai esetében visvont ut6lag kellett megfelel6 KikOUt Keresni vagy ennek hié- ny:dban Kialakitani, ami meymagyardznd azok olykor jelentGs tivolsigit az adott vért6l A sajkak feladatai A balatoni oszmain flotatevékenység a visszafoglalé hébort (1683-1699) idészakaban, Fok keresatény kézre Kerilését Kovetéen sziint meg, amelyet az eddig fel nal KEL évvel Koribban, mar 1684 augusstussiban sietve kidrtetteh Gs magéra hagytak d6i. Az ifj. Zichy Istvan ideiglenesen megbizott eydri véevideki fOKapitiny-helyettes Atal ‘yégrehajtot, bb torok véghiz visszavételét eredménye76 hadmdvelet eredményeképpen aegyetlen (avi KiKOtG & tain maga aflota is a kereszsények kezére kerillt."* A hajpark Iitésira vagy megsemmisitésére a tirok helySrségnek aligha maradhatot ideje, mert tivozdskor tiz mazsa municiot és némi fegyverzetet hagytak a vérhan, amelynek a GyGrbe szlitisdt rendelték el.” OktGberelején ti tihanyi és ugyanannyi vézsonyi hajateljesitet benne szolgilato, amit tovabbi 25-30 veszprémi gyalogossal kivntak megerdsfteni!™ ‘A Balaton északi oldalén e7t kovetGen nyaranta mr nem Kellett tartani a rok saj- sok tdmadésait6l. LeghésGbb 1686 szén, Buda felszabaditisét kovetSen Lak vara és ‘a tobbi, {hoz kézeli oszmiin véghaz is a Szent Liga esapstainak a kezére kerill, fey a (6 rmindkét parijt keresrtény:helySrséyek ellendrizték.”” A magyar tenger™ Kozel masfél- svéz &v ulén elvesztete hatér jellesét, fgy a sajka-flotia tovabbi fenntartisa szikségtelenné, a riforditands pénzosszegek felesieges kiadlisl ttellé vallak a béesi Katonai és pénztigyi ddontéshozk szemében. Killéndsen, miutén 1690 dprilisatan ket és fel évi Kirlzarést ko- vetien az utols6 dundntali oszmén erdssés, Kanizsa is megnyitotta kapuit a keresztény hadak clatt.” Az Udvari Haditandes azonban a delvidéki hadmdveletekben is szmolt 2 Sr 1989.14 0 % Sagi 1989 [a9 Lakes 1948. 2480 ° Magvar= Nei 2008, 31-32. 0 ‘= OStA KA HKR Prot Exp. Ho. 368 fol. 954.425. Vis Megs! 2007. 1244, 0, "© MNLOLP [3H No. 1116. Baboesey Ferene Zichy Istvannak. Vesprem. 1684, V.5: OStA KA KR. Pick. Reg. Bd, 69a. SH, 'MNLOLP 1814. No, 1116, Babocsay FeveneZichy Istvannak. Veszpém, 1684. V5. Nagy 1987, 19-20. 0, Sot 1995, 5877 0 RA balatoni ,hadiflotta” a tordk korban a balatoni véghivak helyrségeinek részvételével, ami akira halatoni Motta felszimokisat is elodazhatta” ‘A Habsburg Monarchia pénziigyi korminyszervei 6 bua vilfjet ugyanesak deficites kinestéra egészen a t6rok uralom végnapjaiig szukséget létta a Balatonon hajGhad fenntar- Lisinak. Eben bizonydra az is szerepeljtszott hogy a sajkak(€s oszmén oldalon egyéb haj6k) Kéliséye feltchetleg egyik oldalon sem Iehettck kiugréan magasak. 166)-ben pél-

» Tak 1908, 182. 0, KorabelviszonyokIsmeretéhen italian slacsony oseegek heyess6get iletd- naz a korulmeny is Keleiyesetebrese.miszerint x hajoknoz 25 O00() evezrendelisk "* OStA KA HKR Prot Exp Bd. 2152 fol $50, 856 A kuriérumaah smite extre lsd: Veh 2007 9-73 0 “ MNLOL P 123. Esterhiny esd hereegl ina a levers, MIA dor. Semeli Matok 1, fa sos paid 2005, 89-95. "= Conard 1980. 32-62. 4Bh Ferene sajkatinditottak simak" Tovibbi, ugyancsak énickes adalék, hogy a bécsi csisziri-kirdly hadveretes I. Raksczi Gyorey erdélyi feiedelem (1630-1648) Felfwldet megszéllva tarté hadai ellenében, a dunai stkelésnél szimitolt a balatoni véghizak katondinak e2 irinyd tapusztatataira & vii jartassigara."* A koméromi naszaidosok és ellenfeleik, az esctergomi sajkésok kitiintetett szerepet jét- szottak a Habsburg Monarchia és az Oszman Birodalom k6ziiti diplomaciai érintkezések- hen, amelynck a XVI. szizad véyére megsviindutak a protokolliris Keretei. A Habsburg kovetségeknek ugyanis naszidok adtak kiséretet egy megjlilt hatérpontig, ahonnan térdk sak kiséretében folytattak dkjukat Buda fee, s a beketargyalisok helyszineinek bizto- than is szerephe jutettak a sajkak." A naszidok lefrisainak 20me Eppen ezen dip- lomaciai missziékkal osszefugaésben készilt!™' A Balaton, mint hatért6, természetesen tugyanesak lehetOséget adot a szemendlld felek Kivi érintkezésre, amit a Kes/thelyen 1602-ben lebonyoliottkéttritk-magyartalélkoz6 példéz. Frekre zaman csak helyi ker- deményezésre, napi Ugyek intérése miatt Kerilt sor, a verbs zasz16 alatt kizleked6 t6rok sajka pedig ezittal is esak szalitéeszkozkent sZolgalt. Kuriozitist legieljeb esak az kél- ‘snozhet a taldlkoz6knak, hogy azok a Habsburg Monarchia és az Oszmén Birodalom ‘els6 nagy ex6prdbaja, a tizendt éves habort idején, torok nyelven folytak." Mint lattuk, az oszmdn saikik 6 egyéh uszéegységek legfSbb feladata legenységuk cllenséges terete jultasa, mad visszaszalitasa volt, Ugyanez mondhaté el a keresztény {lnk a déli partvidék ellen, at6 vizén at inditot vllalkozasairsl. Tihany vardban szolgailt 7.60 katona, akik 1579 nyardn a foki visérra utottek, de az idbktizhen riasztott endrédi helyérséyt6ljelentGs vesateséget szenvedtek' Szintén a felsziget helyérséaéhe tartozott az 70-80 hajdi, akik 1641-ben, vélhetSleg ugyancsak vizen &t tortek be oszmén terletse; Endréd alatt 3-4 emert levagtak, hatot eleven vittek el" Sajkk. illetve dltalaban véve es teriletnek szmit6 tdlpart esak jelent&s Kerilével, az. tt java ré szében ellenséges teileteken ai volt megkozelithetS, nagyban novelve annak esélyét, hogy a timadékat id6 el6t felfedezik. Példdinak okiért Somogy megye hédolttelepuléseit nyu ati irnyb6l sak a Zalafoly6 hidvégi révén keresztll a Kis-Balatont megkerive lehetett elérni, amelynek sordn oszmin virak mellet Kellett a portyizoknak elhaladni.'* A masik irdnybol a t6 Keleti medencejét kelettellenséges terleten megherilni,s a Sin val6 stke- 1s sem gérkezett kéinnyd vagy veszélylelen feladainak. A sajkik nemesak lerOvidiették 2 t6 tlpartjara vevetG ulat, hanem ~ gyorsaséguk miatt~ Iényegesen bizionsigosabba is lették azt, A balatoni véghazak vizi vllalkodsai ebben a megkizeitéshen a 6 jeg portyik nyiiri megleleldiként is felfoghatéak Magyar részr6l a t6 somogyi parividéke ellen indfost vizi tamadkisok elsOdleges ela ~ a tovibbra sem szinetelé szérazfoldi portyskhor hasonléan — az. oszmén helyGrségek katondinak rabul ese voll, akiket osak jelent6s vsltsigdj fizetése utin engedtek szaba- don, Az Udvari Kamara illetekességébe sorolthalatoni véghizak Katondi nem ritkan éve- HL TGy, 166419 Last még: Yee 2008, 592-598, 0 uit 1958. 65.0 Kecskés 1984, 135-158. 0, Lis 333, lajepyavien Végh 2002.3-7 0. iv 1982. 47, Talanvgyaneat az este rokete me: A bude hasih 1915. 168 ° Merent 1901. 307. Joint 1960, 161-1790A balatoni hadiflotta” a torok korban kig nélkikieni kényszerultek havi jirand6sigukat, (gy a portyikbsl szarmazé jévedelmek cesetukben is nagyban horzjarultak abhor. hogy a7ok fizetetlentl is kitartottak szogétati helyukin, Minthogy: a haidkon Kizdrdlag gyalogosok szilltak virre, ez akiir sajaios fegy- vernemi munkamegosztisrais utalhat. hiszen a szarazfOldi portyikban kizismerten elsod legesen lovasok vettek res. Masként fogalmazva, a sakik névén a fOként virvédelemre alkalmazott gyalogségot aktivabban be lehetett vonni a hidolt teruletek ellen Kulontéle vallalkozisokba. A keéségtelen el6nyok ethomalyosiottak a7. thidalhatatlannak bizonyult akadlyokat: a sajkikban minden val6szindség sverint kizér6lag gyalogosok ludtak a tilpartra atkel ni, akiknek egy’ részét a hajdk védelmére hatra kellett hagyni.* EbbSI kovetkezett, hogy ‘a tdmadsok kis mélyséyek voltak, azaz egy viszonyiag s2ik savra orkitozédtak. A ha- Jkt val6 elévolodés magdban hordozta annak ves7élyét, hogy a rias7tot torok Grségek 1 tmadk el6l elvégidk a visszavonulds egyetlen lehetséges utjt. Ez. forditott eléjellel ermészetesen a Bolondvir és Fok kikotib6l kihajéz6 oszmn porty’z6k hatésugarat is korlitozta.Jelenlegiismereteink szerint ugyanis a két var atonasigan kivl mis oszmiin helyéirségek katonai nem Keltek st ily médom a t6 északi partjra ‘Tihany. Szigliget és Keszthely. uralkods altal fenntartott és szabadosokbsl illé helyGr- ségcin kivill mas dundntli(vée)v4rak katondi is dtkeltek a tavon hodolt terUletre portyéz- ni, Az ismert esetek viszonylag nagy szdma sejteti. hogy az ilyen vallalkozsok meglehet6- sen gyakoriak lehettek. A tparti véghdzak katonéitéleltérden a partvdltéshoz nem sajkiit, hhanem dgynevezett ttt” haj6t haszndltak, amely nem volt més, mint két (esetleg t5bb). exy-egy fatoresbdl Kiva, fell gerendiikkal dsszefogott tigynevezett bédénhaj6 (més né~ ven rinkhajé), amelyekre pallézatot fektettek. A Balatonon még a XIX. szizad derekan is haszndlatban lév6 hajétipust alkalmaztak a tavi €s a folyami révitkelésckhez.'* Ezek a bodonhajoknal (tulajdonképpen cssnakoknal) nagyobb teherbird képesséxG szilitéesz- izik volta, A sajkikkal ellentétben azonban nem tekinthetGek hedihajéknak, minthogy nem hadi e¢lra voltak rendszeresitve és fegyverzettel sem voltak felszerelv. 1637 szeptemberében ilyen usz6alkalmavossigokon Kelt it a lavon Stimegi Kelemen Tamés kalaursigival mintegy mésfélsraz-fegy eres, akik mara tilparton a7 éppen portyi- +1 indul6 kaposvairi és laki torgkbkkel talélkoztak.! Hat évvel késbibb Brendi Istvin 200 fegyveresse! Lak alatt probalt szerenessi, ahovd ugyancsak KOtOtt hajokkal Keltek tJ 1658 mjusdban tobb vir katonasda, Kztik deveeseri szabadosok hajékon akartak dtkelni a déli partra, de az idbkSzben eleredt es6 miatt a fogyveresek egy része a magyar oldalon rekedt™ Az idézett példak arr6l rulkodnak, hogy a ~ minden bizonnyal ~ szekereken atGhor slitout hak jelentds étszime fegy veres dtsedltasat tei lehetGvé. a7t viszont “ Bane ellestmond, hogy Siekiny HénosKesthelsihaptiny 1652 oktGberében az avast, hogy -cey- nny lorasal és felesebb gyaloggal nt « magunk hatiei Kezotsajkkon mek ala, MNL OL 1314, No.1 478 Sakiny Janos Batthyany AdSmnak Kevathely, 1652. X. 2, "Likes 1948. 285, Richard Pococke 1737 €v dj alkalmival jegyezte fel: hogy .Koroppal mentdok 1 a1 sya vgn. I Tlyik bel a 16bs& Zale oly, smely Zalavirmegyén hala 4. Kocsinbat ex) né2) ‘adnakrafestletdesakapallon witch Sa vizen Minden egyesctnak egyslen dara fabol van hifeagva: Gime 994.1130 'MNL OL P 1314, No. 6311. Besseayl Iva Bathyay Adinanah. Kiskomér 1637.1X. 16 'MNE OL P IBIS. No. 6451, Besnenye Itvin Batthyény Adamaak, Kiskoms, 164. VIL 1. (A he Got Saitek Robericktartozom hls Készenete) Uriagh 1958 600-508 0, 4sVeeh Ferenc sak val6szindsteni tudjuk, hogy’ azokra lova(so)kat nem, hanem engedtek felszallni.™ Et kon latszik, hogy a devecseriek részvéu 2ajl6 vllalkozds utdn, a7 ott voriéntek kivizsealdsira dssreul Uriszék elé id 6a vadlottak egyarint gyalogosok yoltak." Amennyize a forrisokhol megallaithat6, a Kototthaj6 elnevenst konzekvensen hasz- nltsk a Korlirsak, kivetkezésképpen a jel” hidnya nagy valéscinGségeel egyszerd bi- ke 8 1550-X ronax CHYANAN KETEpHL CTIKAE HERECTIBIC KAK apts). MpHremae jemw HepeBorkh 3N-H VeAOEEK, OCrANeNTTAE RECTAN 1 HapyeANt, M-TOKA- uvGepitanit nyinkadst peuible KoPAGE, KovOPHe GEMHL)HeTOMAGORANH Ha Ovepe, DeaateKite ‘oetmie KopaGr yonavanHo Guan poswete¥e! 8 Nopry KperoeTH no mpossnuyt Cystacwenuel (Bonousrap). « sare 8 nocrpocwmow: 8 nepsnie rons XVI. sexs unite noprs Ino. B orser ia OCMAHCKIEN HAF SpHCTITICKOC ROEHHOE PYKOROACTHO TaKKE MUKASUZIO pxsMeCTITR KOPAOA nexamtei va cesepiow Gepery KpenocTH (Tak HABKIBIENEE B Te BPENEH KOMERE OMA), B ‘raxinn kan Kecracit, Caramrer i THXAHL It 8 OXON TOSepeskLe PouLon, B muWeyRosAyTaR onTteDhIX ROMaX — 1-18 NeGemAuIOrO ‘MeN Hx rapiUrs0HI08 — MOxHO Geno PACCETABATE a Me- omsoxsHie Hestorux Calixo, koTopeIe OG€ CTOPOHE! OTHpas.nAM Tenerawi ¢ Ilyas Ha MeCTO x Hamat, CaNom rmaRHoH NOTH HCKAKNIVTENHO ENHCTBERHOR sates! Ocwascxort Xpucrusaiexot Mopexof b4oruaiti Gein “paHCTOPT HX BOeMHLIX FapllOHOE Ha ApyT¥O CTOpO= fy Gepera, no epannenno © propocrenciwo jeBereylounnMts G\NOTHNUSM Ha OkKSMpOBAITHENS sxpymibix pexax (swat, Tuea,JIpas) 56