Keresztút az Éjszaka árnya dallamára
állomás:
(Kis kece lányom dallamára)
Bevezetés:
Dm Gm A Dm
Ó Jézus Krisztus nehéz kereszted,
Dm Gm A Dm
Vérzik a tested, mégis cipeled.
Dm A Ne engemet s a tettemet sajnáljátok,
Keresztúton elkísérünk most mindnyájan,
Gm Dm
Szenvedésed volt a lelkünk drága ára.
1. állomás:
Pilátus elé vittek a papok.
Ő kezét mossa, „bűne rajtatok”
Felbőszült nép ítéleted kicsikarta,
Golgotán látni vesztedet, ezt akarta.
2. állomás:
A szent keresztet válladra veszed,
Sajgó sebeid nem kímélheted.
Megváltásom oly fontos volt a szemedben,
Nem volt kérdés, hogy meghalj-e a kereszten
3. állomás:
A kereszt súlya ested okozta,
Felrángat téged durva katona
Viszed tovább, viszed, viszed a keresztet,
Erőt ad a szereteted szenvedéshez.
4. állomás:
Édesanyáddal is találkozol,
Arcodra néz ő, szájatok nem szól.
Mozdulatból mindent értesz, s ő is téged,
Az utadon végig kísér minden lépte.
5. állomás:
Kereszted vinni jaj, elfáradttál.
Simon segíti vinni azt tovább.
A katonák kényszerítik a munkára,
Nem sejti megváltásban lett a társad.
6. állomás:
Meggyötört arcod, amikor látja,
Kendőjét nyújtja ki Veronika,
Letöröli róla véres verejtéked,
Arcképedet adod neki hálás szívvel.
7.
Bűnöm súlyától újra elesel,
Sebed is vérzik mégis te felkelsz.
A megváltást befejezed, műved ez lesz,
Hordod tovább és cipeled keresztedet.
8. állomás:
Síró asszonyok bő jajgatása
Válaszra indít, bősz csitításra.
Magatokat s fiatokat sirassátok.
9. állomás:
Golgota tövén, oh, már nem bírod,
A fölre esel így hamadikszor.
Felrángatnak újból téged a katonák,
Simon viszi keresztedet immár tovább.
10. állomás:
Kereszt tövében letépik ruhád,
Összetört tested, jaj, hogy rángatják.
Meztelenül szégyenkezel tömeg előtt,
Ruhád osztják, kisorsolják a köntösöd.
11. állomás:
A keresztfára szögezik tested,
Húsod feltépik nagy vasszögekkel.
Vérzik tested, zokog lelked, fáj mindened,
Köszönöm, hogy életemért ezt megtetted.
12. állomás:
Tárt kezeiddel áldasz meg mindent,
Meghaltál értünk, hogy megválts minket.
Ég is föld is beleremeg a bánatba,
A templomnak nagy kárpitja ketté szakad.
13. állomás:
Elgyötört tested anyád ölébe,
Könnyei hullnak sebhelyeidre.
Simogatja holt arcodat, zokog szíve,
Kegyetlen tőr hatol annak a mélyébe.
14. állomás:
Egy új kősírba temetnek Téged,
Egy nagy kő zár el, csendes lett minden.
Pihen tested az idegen hideg sírban,
Feltámad majd harmadnapra, meg van írva.
Befejezés
Köszönjük tetted, köszönünk mindent.
Hogy háláljuk meg, hogy köszönjük meg?
Keresztúton elkísértünk most mindnyájan,
Szenvedésed volt a lelkünk drága ára.