Szentes Erika

XPM56S
PE - Mentálhigiéné prevenció specialista szakirány
Családszociológia

Kutatási terv

A válás hatása az általános iskola alsó tagozatos gyermekek tanulási

eredményességére

1
A kutatási cél megfogalmazása

Kutatási tervem témájául az egyik gyakori tanulást befolyásoló tényezőt, a válást

választottam, leginkább azért, mert a válás a mai világban eléggé elterjedt, már nincs
tabusítva, illetve aktuálisnak is tekinthető. A célom az, hogy az elvégzett adatgyűjtéssel
és statisztikák felállításával alátámasszam a hipotéziseim, miszerint a válás negatívan
befolyásolja egy általános iskolás, alsó tagozatos korú gyermek tanulásban nyújtott
teljesítményét. Illetve ezzel összefüggésben alátámasszam vagy megcáfoljam, hogy azt,
hogy a család kohéziója, egy szorosan összetartó, boldog családban való lét pozitívan
befolyásolja a gyermekek tanulási teljesítményét.

A kutatási cél relevanciája, a téma indokoltsága

A környezetemben a téma tekintetében mind a váló felek, a családban a válást elszenvedő

gyermekek, illetve az oktatási oldalról tanítók szemszögéből is van tapasztalatom. Sajnos
igen gyakori, hogy a válásra akkor szánják rá magukat a felek, mikor a gyermek már
iskolás, ennek magyarázata részükről az, hogy egy 7-10 éves gyermek már jobban
megérti a válás okait, illetve “tud dönteni”, hogy melyik féllel szeretne tovább élni. A
tapasztalataim szerint a válást elszenvedő gyermekek iskolai teljesítménye, ha nem is
hosszú távon, de minden esetben romlik, emiatt választottam hipotézisemként a fenti
állításokat.

Hipotézisek

1. A válás negatívan befolyásolja egy általános iskolás, alsó tagozatos korú gyermek
tanulásban nyújtott teljesítményét.
2. A család kohéziója, egy szorosan összetartó, boldog családban való lét pozitívan
befolyásolja a gyermekek tanulási teljesítményét.

Konceptualizálás

A hipotézisekben felmerülnek fogalmak, melyeket egyértelműsíteni, tisztázni szükséges

ahhoz, hogy a kutatási módszerek hatásosan tudjuk alkalmazni. Illetve egyértelműsíteni
szükséges a mintavétel miatt a korosztályokat, hogy kik lehetnek alanyai a felmérésnek.

A felmerülő fogalmak a következők:

2
Válás: A válás (avagy a házasság felbontása) a házasság vagy házastársi egység
megszüntetése, a házassággal kapcsolatos jogi kötelezettségek és felelősségek
megszüntetése és/vagy átszervezése, a házassági kötelék megszüntetése adott ország
és/vagy állam jogszabályai szerint.

Általános iskolás, alsó tagozatos korú gyermek: Az 1-4. évfolyamba járó gyermek, aki 6-
10 éves, az alsó tagozat pedig az alapfokú oktatás első szakasza, amely időtartamát
tekintve általában 4 év.

Tanulási teljesítmény, eredményesség: A pedagógiai lexikon az eredményességet az

oktatási folyamat során a tanulók magatartásában, tudásában, tevékenységében
érvényesülő pozitív megnyilvánulásokként, teljesítményekként definiálja, illetve ezek
rendszereként. Pedagógiai szempontból általában az oktatási rendszer, illetve a nevelés
és az oktatás eredményességét vizsgálják. A tanulmányi sikeresség mutatói közé sorolják
például a félévi összesített eredményeket, néhány kiemelt tantárgy osztályzatait, a
tanulmányi, művészeti versenyeredményeket és a nyelvvizsgaeredményeket.

Családi kohézió: A családi kohéziót általában a családtagok közötti emocionális

kötődésként definiálják. A családtagok egymás társaságában töltött idejét a családi
kohézió egyik indikátoraként használjuk. A párkapcsolattal, gyermekekkel, családdal,
nemi szerepekkel kapcsolatos értékek és attitűdök a családi kohézió fontos dimenzióit
képezik.

A kutatás módszerei, jellege

A vizsgálat során két adatgyűjtési módszert tartok a legcélravezetőbbnek. Az egyik

mindenképpen egy kérdőíves kutatás, amelyet három részre bontanék. Az egyik
kérdőívben a szülőket kérdezném a tapasztalásaikról és meglátásaikról, nem csak
elváltakat, hanem kapcsolatban élőket is, ugyanis érdekelne, hogy küldő szemlélőként,
illetve csak közvetett tapasztalásként miként vélekednek, illetve ami a fontosabb, hogy a
válást átélt szülők is meg legyenek kérdezve. Emellett szükséges lenne a pedagógusok
megkérdezése is, ugyanis ők objektíven látják a gyermekek teljesítményét, nem
befolyásolja nagy mértékben a kettejük közti kapcsolat.

A másik módszer pedig egy interjú, amit leginkább a válást elszenvedett gyermekekkel
és pedagógusokkal folytatnék. A kérdések összeállításában ebben az esetben

3
szakembertől, pl. gyermekpszichológustól vagy mentálhigiénés szakembertől kérnék
segítséget a téma komolysága és feldolgozásának nehézsége miatt, illetve olyan helyen
készíteném el, ami komfortos a gyerekeknek is, például a megszokott tanteremben vagy
akár az otthonukban. A gyerekek mellett pedagógusokat is meginterjúvolnék. Egyéni
interjúkat készítenék, hogy minél mélyebben, részletesebben be tudjanak számolni, és
hogy a kapott adatok nagyjából hasonló szerkezet szerint épüljenek fel, strukturált interjút
alkalmaznék a pedagógusok esetében. A gyermekeknél ez jóval nehezebb, ott nem
tartanám be szigorúan a kérdéseket, inkább hagynám, hogy a gyermek a maga ütemében,
kedve szerint válaszoljon a kérdésekre.

A méréseim tekinthetők longitudinálisnak, ugyanis a kapott eredményeket egy korábbi

fennálló állapothoz tudjuk hasonlítani. Illetve akár a későbbiekben, ennél a témánál
például akár pár évvel később is készítenék ismét interjút az alanyokkal, hogy milyen
módon változtak a jelen felmérés eredményei.

A kérdőíves kutatásom alanyai tehát felnőtt emberek, akik vagy elváltak, vagy
kapcsolatban élnek, és van legalább egy alsó tagozatos korú gyermekük. Emellett pedig
alsó tagozaton tanító pedagógusok az alanyok. Az internetnek hála országszerte kitölthető
a kérdőív, nem szűkíteném le lakóhely szerint, ugyanis itt a lokációnak nincs befolyása a
hipotézisemre. Ahhoz, hogy a mintavétel reprezentatív legyen, a fenti
meghatározásoknak megfelelő minél több személy elérésére lesz szükség. A
mintavételhez a hólabda módszer is alkalmazható, ugyanis szinte minden említett
alanynak van legalább egy hasonló, a mintának megfelelő ismerőse, aki kitölthetné a
kérdőívet, és így tovább.

A kapott eredményeket a minél gyorsabb és pontosabb elemzés érdekében számítógépes

programokkal dolgoznám fel leginkább, az egyszerűbb Excel függvényeket, illetve akár
az SPSS-t használva.

Hibafaktor lehet a mintavétel során, hogy a gyermekek eredményességére egyszerre több

tényező is hatással lehet, nem csak egy válás, illetve, hogy pár év korkülönbség is
befolyásolhatja a válás feldolgozásának módját. Ezt most figyelmen kívül hagynám az
elemzésemben, azonban a kérdőívben megjelenne kérdésként, hogy volt-e a gyermek
életében más traumatikus/a megszokottól eltérő esemény, élethelyzet.

4
Munkaterv (fiktív időpontokkal)

Feladat Részletes leírás Határidő

Vázlatok, hipotézisek, alanyok

Kutatási terv elkészítése 2024. szeptember 8.
összeírása
Pedagógusoknak szóló Kérdések összeírása, szerkesztése,
2024. szeptember 15.
kérdőív elkészítése teszt kitöltések
Felnőtteknek szóló Kérdések összeírása, szerkesztése,
2024. szeptember 15.
kérdőív elkészítése teszt kitöltések
A kérdőívek megosztása közösségi
Kérdőívek közzététele felületeken, levelezőlistákon, 2024. szeptember 15.
tematikus csoportokban
Gyermekek Kérdések összeírása, elküldése
interjúkérdéseinek szakembernek javításra, javaslatok 2024. szeptember 22.
összeállítása bekérése
Pedagógusok
Strukturált interjú kérdéseinek
interjúkérdéseinek 2024. szeptember 22.
elkészítése
összeírása
Interjúalanyok
Telefonos megkeresés, téma
felkeresése, időpontok 2024. szeptember 30.
felvázolása nekik, időpont kérése
egyeztetése
Minden interjú elkészítése,
Interjúk elkészítése 2024. október 31.
hangfelvételek legépelése
Az interjúkból adatok, lényegi részek
Interjúk feldolgozása 2024. november 30.
kinyerése, elemzése.
Szakirodalmak Releváns szakirodalmak keresése,
Folyamatosan
feldolgozása olvasása, feldolgozása
A kutatás elméleti,
Bevezetés, elméleti háttér,
szakirodalmi részének 2024. november 30.
szakirodalmi részek megírása
elkészítése
Minden kérdőív lezárása, a beérkezett
A kérdőívek lezárása 2024. november 30.
eredmények mentése
A kérdőív adataiból táblázatok,
Elemzés elemzések, grafikonok létrehozása, 2024. december 15.
elemzése
A kapott adatok összehasonlítása,
A kutatás statisztikai szakirodalommal való kapcsolatok
2024. december 31.
részének elkészítése összeírása, a hipotézis
alátámasztása/cáfolata
A kutatás szerkezeti A munka átolvasása, szerkesztése,
2025. január 15.
szerkesztése, lezárása következtetések megírása, összegzés.

5
Szakirodalom:

Reynolds, D., Teddlie, C., Creemers, B., Scheerens, J. és Townsend, T. (2000): An

introduction to school effectiveness research. In: Teddlie, C. és Reynolds, D. (szerk.):
International handbook of school effectiveness research. Falmer, London, New York

OECD (2008): Measuring Improvements in Learning Outcomes: Best Practices to Assess

the Value-Added of Schools

Loerzer, S. (2008). A család felbomlásának hatása a gyermekre. In: M. Feuer (szerk.) A

családsegítés elmélete és gyakorlata. Budapest, Akadémiai kiadó

Harcsa, I. (2014). A családi kohézió trendjei a gyermekes családokban. A kohézió színe

és fonákja. In: Családszerkezet, együttélési formák. Budapest, Belvedere Meridionale
Kft.

Központi Statisztikai Hivatal kimutatásai

Bander K. - Galántai J. Az eredményesség dimenziói és háttértényezői intézményi

szemmel. In: Szemerszki, M. (2015. Szerk). Eredményesség az oktatásban. Dimenziók
és megközelítések. Budapest, Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet