Fizika

Fizika helyi tanterv KFG Célok és eszközök
Karinthy Frigyes Gimnázium fizika helyi

tanterv
9-10. évfolyam
1. Célok és eszközök
Tankönyvek, tanulmányi segédletek,
taneszközök kiválasztásának elvei:
Az iskolai oktatásban alkalmazott tankönyveket, tanulmányi segédleteket és taneszközöket a
helyi tantervben szereplő ajánlati listából a műveltségterület oktatásában érintett pedagógusok
közössége választja ki az alábbiak szerint:
a jelenleg kapható tankönyvek, segédletek a lehető legjobban fedjék le a műveltségterület-
tantárgy tartalmát, azonos feltételek megléte esetén a kedvezőbb árúak részesülnek előnyben
az új tankönyvek, segédletek bevezetése mindig felmenő rendszerben történik és a több éven
keresztül felhasználható könyveket, segédleteket kell előnyben részesíteni
A taneszközöket a tantervben szereplő taneszközlistából a munkaközösség javaslata alapján
kiválasztva, a tanterv bevezetésével párhuzamosan végezzük.
Célok és feladatok:
Civilizációnk egyik alapja a természettudományos műveltség, mely jelentős mértékben a
fizika által feltárt ismereteken nyugszik. Ezek megőrzése, továbbadása, bővítése az egymást
követő generációk kiemelt feladata. A korszerű fizikatanítás célja részben azoknak az
ismereteknek átadása és képességeknek fejlesztése, amelyek ennek megvalósulását lehetővé
teszik. Emellett kiemelt feladat a korunkban fontossá vált, illetve a közeljövőben fontossá
váló kulcskompetenciák fejlesztése, valamint a fizika és a technológia kapcsolatának, a fizika
művelése sokoldalú társadalmi vonatkozásainak bemutatása. Ez úgy érhető el, ha a fizikai
mennyiségek és törvények jelentése gyakorlati alkalmazások, illetve az egész emberiséget
érintő határokon átívelő problémák (környezetszennyezés, globális éghajlatváltozás)
kontextusában, a diákok életkori sajátosságainak megfelelően kerül megfogalmazásra.
Fontos feladata a fizika tantárgynak a diákok természettudományos szemléletének formálása,
mely alapvetően a fizika tudományában alakult ki, és amelyet később a többi
természettudománnyal foglalkozó tudomány átvett. A természettudományos szemlélet
megismerése általános iskolában kezdődik, a középiskolában új elemek kapnak nagyobb
hangsúlyt.
A természettudomány feladata a világ működésének leírása. Ez részben a „hogyan működik?”
kérdésre való válaszok keresése egyre alapvetőbb és átfogóbb törvények segítségével, azokból
kiindulva, sokszor hosszú logikai láncok felhasználásával, részben pedig a „miért, mi az
oka?” kérdésre való válaszok keresésével, az összefüggések mélyebb megértésével történik.
1
A megismerési folyamatban az empíria és az elmélet összhangja van jelen. A dolgok

lehetséges működéséről, a megfigyelt jelenségek létrejöttének okáról hipotéziseket alkotunk,
és ezek beválását megfigyelésekkel és kísérletekkel képesek vagyunk vizsgálni.
A természet leírásához, megismeréséhez egyszerűsítő feltételeket vezetünk be, analógiákat és
modelleket alkalmazunk, a lényeges és lényegtelen momentumokat elkülönítjük, majd minél
több tényezőt veszünk fokozatosan figyelembe.
Mai technikai világunk alapja a természettudomány. A technika egyben segítője a további
természettudományi kutatásnak és az oktatásnak egyaránt. Elsősorban a számítógépek
megjelenése és fejlődése fontos elem. A számítógép a megismerés egyik alapvető eszközévé
vált egyrészt a számítások gyorsabb elvégzésével, a hatalmas adatbázisok kezelési
lehetőségeivel, a szimulációknak a modellalkotásban és a modell tesztelésében való
felhasználásával. Ezzel egyben kitágult a vizsgálható jelenségek köre. Az Internet elterjedése
másrészt megteremtette a gyors tudásmegosztás lehetőségét is.
A kerettanterv témaköreit, fejlesztési feladatait és ismereteit úgy alakítottuk ki, hogy az ezek
figyelembevételével készített helyi tanterv, illetve tanmenet segítségével megvalósuljanak a
Nat-ban megfogalmazott fejlesztési területek szerint csoportosított tanulási eredmények. Ezek
egy része nem kötődik szorosan a tananyaghoz és témakörökhöz. A „Fizikai megfigyelések,
kísérletek végzése, az eredmények értelmezése” –fejlesztési részterület tanulási
eredményeinek megvalósulását segítik a megfigyeléssel, méréssel, kísérletezéssel a mért
adatok elemzésével, egyszerű számításos feladatok megoldásával foglalkozó órák, amelyek
megtartására minden témakörben nyílik alkalom. A fizika mint természettudományos
megismerési módszer - című első fejlesztési terület további tanulási eredményei a tudományos
vitákkal gazdagított tanórák segítségével valósulnak meg. A digitális technológiák
használatával kapcsolatos tanulási eredmények megvalósulása a megfelelő eszközök és
programok tanári irányítás melletti önálló használatával biztosítható. Ezeket a tanulási
eredményeket az alábbiakban soroljuk fel:
 A tanuló használ helymeghatározó szoftvereket, a közeli és távoli
környezetünket leíró adatbázisokat, szoftvereket;
 a vizsgált fizikai jelenségeket, kísérleteket bemutató animációkat, videókat
keres és értelmez;
 ismer magyar és idegen nyelvű megbízható fizikai tárgyú honlapokat;
 készségszinten alkalmazza a különböző kommunikációs eszközöket, illetve az
internetet a főként magyar, illetve idegen nyelvű, fizikai tárgyú tartalmak
keresésére;
 fizikai szövegben, videóban el tudja különíteni a számára világos, valamint
nem érthető, további magyarázatra szoruló részeket;
 az interneten talált tartalmakat több forrásból is ellenőrzi;
 a forrásokból gyűjtött információkat számítógépes prezentációban mutatja be;
 az egyszerű vizsgálatok eredményeinek, az elemzések, illetve a
következtetések bemutatására prezentációt készít;
 a projektfeladatok megoldása során önállóan, illetve a csoporttagokkal közösen
különböző médiatartalmakat, prezentációkat, rövidebb-hosszabb szöveges
produktumokat hoz létre a tapasztalatok, eredmények, elemzések, illetve
következtetések bemutatására;
 a vizsgálatok során kinyert adatokat egyszerű táblázatkezelő szoftver
segítségével elemzi, az adatokat grafikonok segítségével értelmezi;
2
 használ mérésre, adatelemzésre, folyamatelemzésre alkalmas összetett

szoftvereket (például hang és mozgókép kezelésére alkalmas programokat).
Tanulók értékelése
A tanulók értékelése a következő szempontrendszer alapján történik:
 milyen mértékben sajátította el a tananyagtartalmakat (ismereteket, eljárásokat,
következtetési módokat);
 mennyire önállóan tudja ezeket alkalmazni feladat- és problémamegoldásban,
állásfoglalások kialakításában;
 mennyire képes az önálló kifejtésre (a tanult fogalmak, szakkifejezések szabatos
használatára, gondolatmenetek reprodukálására és alkotására szóban és írásban, egyéb
kifejezési és megjelenítési formák – grafikonok, ábrák, stb. – használatára és
készítésére, indoklásra és érvelésre);
 milyen mértékben és hogyan vesz részt a közös tanulási folyamatban (csoport-
munkában végzett kísérletek és egyéb tevékenységek, feladatvállalás, közös értékelés,
véleménynyilvánítás, a vitákban való részvétel).
A számonkérés formái:
 szóbeli felelet,
 feladatlapok, röpdolgozatok értékelése,
 tesztek, dolgozatok osztályozása,
 számítási feladatok megoldása,
 kiselőadások tartása, kísérlet értékelése,
 gyűjtőmunka, megfigyelések,
 poszter, plakát, prezentáció készítése előre megadott szempontok szerint.
Tanulók értékelésének kritériumai

A tanár a tanórai munka során folyamatos és intenzív kapcsolatban van a tanulókkal. Állandó
a formatív, szóbeli értékelés. Nem minősítés, hanem az egyéni előmenetelt segítő biztatás,
illetve a hiányosságok feltárása, ami segíti a tanulóban az önértékelés kialakulását, fejleszti
önismeretét. Kiváló, sokirányú nevelő hatása van a különböző produktumok közös, a tanulók
bevonásával történő szóbeli értékelésének is, amelyhez a tanulók is javasolhatnak értékelési
szempontokat.
Az írásos tanári értékelésben egyaránt megjelenhetnek a formatív és a szummatív értékelés
elemei. Az osztályzatoknál a még oly rövid (lapszéli) írásos megjegyzések is pontosabb
tájékoztatást nyújtanak, rámutathatnak bizonyos problémákra, és javaslatokat tehetnek a
fejlesztésre. A tanulók írásos önértékelése pedig többcélú órai feladat is lehet.
Fontos szem előtt tartani, hogy az osztályzattal történő értékelés szummatív, a tantervi
követelmények megvalósulását számon kérő értékelés legyen. Nagy zavart okoz, ha az
osztályzat hol a biztatás eszköze (formatív értékelés), hol pedig a tudás minősítése. A
szummatív típusú felmérő, összegző, záró minősítések csak akkor hitelesek, ha objektívek, ha
következetesek, ha pontosan meghatározott kritériumok alapján történnek. Ez különösen
érvényes a nagyobb témaegységeket összefoglaló témazáró dolgozatokra adott
érdemjegyekre, illetve az év végi osztályzatokra.
3
Minden írásbeli dolgozat értékelése pontozással történik. A megírt dolgozatok értékelése, a

súlyos tévedések javítása, a teljesítményeknek százalékban való kifejezése és az érdemjegy
megállapítása mindig megtörténik, de nem minden jegy kerül be a naplóba, vannak csupán
tájékoztató jellegű felmérések.
A szóbeli feleletek értékelésénél az ismereteken túl figyelembe kell venni a tanuló fejlődését
és feleletének felépítését is. A felelet felépítésénél figyelembe kell venni, hogy a tanuló
önállóan vagy tanári segítséggel fejtette ki mondanivalóját, gondolatmenete alkotott-e
összefüggő egészet illetve, hogy a nyelvhelyesség szabályait betartva, összefüggően beszélt-e.
Tantárgyi struktúra
A normál csoportok 9. évfolyamban heti 2 órában, 10. évfolyamban heti 3 órában tanulják a
fizikát.
Az alapóraszámhoz a természettudományos csoportok esetén 9. évfolyamon, a matematika
specializációs csoportok esetén 9.kny (nyelvi előkészítő) évfolyamon heti +1 óra többlet
adódik. A heti 1 óra többlet külön tantervben szerepel, és kiegészíti az alapóraszámhoz
kapcsolódó tantervet.
11-12. évfolyamban választható emelt szintű képzés (minkét évben heti 4 óra).
Az a diák, aki 11. évfolyamon semmilyen természettudományos tantárgyból (fizika, biológia,
kémia, földrajz) nem választ emelt szintű képzést, az 11. évfolyamban heti 2 órában
természettudományt vagy fizikát tanul. Az, hogy összevont természettudományos tárgyat
vagy fizikát tanítunk 11.-ben, egyrészt függ a diákok igényétől, másrészt függ a szakos
tanárok rendelkezésre álló óraszámától. A 11. évfolyamos természettudományos tantárgyat
külön helyi tanterv tárgyalja.
4
Fizika helyi tanterv KFG 9. évfolyam alapóra
2. A helyi tanterv
témaköreinek részletes
leírása
Alapóraszám a 9-10.évfolyamon
A Nemzeti alaptantervben megfogalmazott órabeosztás szerint a fizika tantárgy tanítására a 9.
évfolyamon heti 2, a 10. évfolyamon heti 3 órában kerülhet sor. A kerettanterv témakörei a
mindennapok gyakorlatában fontos kérdések köré szerveződnek arra biztatva a tanárt, hogy a
diákok fizikai ismereteit a gyakorlathoz kapcsolódó témákból kiindulva, a gyakorlatban
megfigyelt, megfigyelhető jelenségek magyarázata során mutassa be.
A 9–10. évfolyamon a fizika tantárgy alapóraszáma: 170 óra.
9. évfolyam
Heti óraszám: 2óra
Összes óraszám: 68 óra
1. TÉMAKÖR: Egyszerű mozgások (12 óra)

TANULÁSI EREDMÉNYEK
A témakör tanulása hozzájárul ahhoz, hogy a tanuló a nevelési-oktatási szakasz végére:
− egyszerű méréseket, kísérleteket végez, az eredményeket rögzíti;
− fizikai kísérleteket önállóan is el tud végezni;
− ismeri a legfontosabb mértékegységek jelentését, helyesen használja a
mértékegységeket számításokban, illetve az eredmények összehasonlítása során;
− mérések és a kiértékelés során alkalmazza a rendelkezésre álló számítógépes
eszközöket, programokat;
− megismételt mérések segítségével, illetve a mérés körülményeinek ismeretében
következtet a mérés eredményét befolyásoló tényezőkre;
− egyszerű, a megértést segítő számolási feladatokat old meg, táblázatokat, ábrákat,
grafikonokat értelmez, következtetést von le, összehasonlít;
− gyakorlati oldalról ismeri a tudományos megismerési folyamatot: megfigyelés, mérés,
a tapasztalatok, mérési adatok rögzítése, rendszerezése, ezek összevetése valamilyen
egyszerű modellel vagy matematikai összefüggéssel, a modell (összefüggés)
továbbfejlesztése.
A témakör tanulása eredményeként a tanuló:
− helyesen használja az út, a pálya és a hely fogalmát, valamint a sebesség,
átlagsebesség, pillanatnyi sebesség, gyorsulás, elmozdulás fizikai mennyiségeket a
mozgás leírására;
5
− tud számításokat végezni az egyenes vonalú egyenletes mozgás esetében: állandó

sebességű mozgások esetén a sebesség ismeretében meghatározza az elmozdulást, a
sebesség nagyságának ismeretében a megtett utat, a céltól való távolság ismeretében a
megérkezéshez szükséges időt;
− ismeri a szabadesés jelenségét, annak leírását, tud esésidőt számolni, mérni,
becsapódási sebességet számolni;
− egyszerű számításokat végez az állandó gyorsulással mozgó testek esetében.
FEJLESZTÉSI FELADATOK ÉS ISMERETEK
- A környezetben megfigyelt mozgások (közlekedés, sportolás) jellemzése az út és az
elmozdulás mennyiségek valamint a hely és a pálya fogalmának használatával
- A gépkocsi sebességmérője által mutatott értékek értelmezése: állandó és változó
nagyságú sebesség, az átlagsebesség és pillanatnyi sebesség jelentése
- Egyszerű számítások az egyenes pályán, állandó sebességgel haladó gépjármű mozgásával
kapcsolatban: Az elmozdulás, megtett út és a megérkezéshez szükséges idő kiszámolása
- A közel állandó sebességű, egyenes vonalú mozgások (buborék a Mikola-csőben,
mozgólépcső, csúszás jégen) megfigyelése, kialakulásának magyarázata
- Az elejtett test mozgásának megfigyelése, kísérleti vizsgálata. A sebesség változásának
jellemzése a gyorsulás fogalmának segítségével, a gyorsulás értelmezése a testre ható
nehézségi erő vizsgálatával
- Adatgyűjtés Eötvös Lorándról és az Eötvös-ingáról
- Az elejtett test esési idejének mérése és számolása, a becsapódási sebesség kiszámítása
- A csúszó test mozgásának megfigyelése, kísérleti vizsgálata, értelmezése a rá ható erők
segítségével
- Az állandó gyorsulással elinduló autó mozgásának leírása és magyarázata
- Az elmozdulás, a sebesség és a gyorsulás használata egyenes mentén zajló mozgások
leírására
FOGALMAK
Mozgás, sebesség, gyorsulás, erő, elmozdulás
2. TÉMAKÖR: Ismétlődő mozgások (6 óra)

− átlátja a jelen közlekedése, közlekedésbiztonsága szempontjából releváns gyakorlati
ismereteket, azok fizikai hátterét;
− a mérések és a kiértékelés során alkalmazza a rendelkezésre álló számítógépes
grafikonokat értelmez, következtetést von le, összehasonlít.
6

− ismeri az egyenletes körmozgást leíró fizikai mennyiségeket (pályasugár, kerületi
sebesség, fordulatszám, keringési idő, centripetális gyorsulás), azok jelentését,
egymással való kapcsolatát;
- Egyszerű körmozgás létrehozása, megfigyelése, kialakulásának értelmezése a centripetális
erő és gyorsulás fogalmának segítségével
- A periódusidő mérése, a fordulatszám és a kerületi sebesség meghatározása, a centripetális
gyorsulás nagyságának kiszámolása
- A mindennapokban gyakori körmozgások (például: ruha a centrifugában, a kerékpár
szelepe, a Föld felszínének pontjai) fizikai hátterének elemzése
FOGALMAK
körmozgás, centripetális erő, centripetális gyorsulás, periódusidő, frekvencia
3. TÉMAKÖR: A közlekedés és sportolás fizikája (12 óra)

− tudja, hogyan születnek az elismert, új tudományos felismerések, ismeri a
tudományosság kritériumait;
− tisztában van azzal, hogy a fizika átfogó törvényeket ismer fel, melyek alkalmazhatók
jelenségek értelmezésére, egyes események minőségi és mennyiségi előrejelzésére;
− felismeri a tudomány által vizsgálható jelenségeket, azonosítani tudja a tudományos

érvelést, kritikusan vizsgálja egy elképzelés tudományos megalapozottságát;
− kialakult véleményét mérési eredményekkel, érvekkel támasztja alá.
− egyszerű esetekben kiszámolja a testek lendületének nagyságát, meghatározza irányát;
− egyszerűbb esetekben alkalmazza a lendületmegmaradás törvényét, ismeri ennek
általános érvényességét;
− tisztában van az erő mint fizikai mennyiség jelentésével, mértékegységével, ismeri a
newtoni dinamika alaptörvényeit, egyszerűbb esetekben alkalmazza azokat a gyorsulás
meghatározására, a korábban megismert mozgások értelmezésére;
− egyszerűbb esetekben kiszámolja a mechanikai kölcsönhatásokban fellépő erőket
(nehézségi erő, nyomóerő, fonálerő, súlyerő, súrlódási erők, rugóerő), meghatározza
az erők eredőjét;
− érti a legfontosabb közlekedési eszközök – gépjárművek, légi és vízi járművek –
működésének fizikai elveit;
− tisztában van a repülés elvével, a légellenállás jelenségével;
− ismeri a hidrosztatika alapjait, a felhajtóerő fogalmát, hétköznapi példákon keresztül
értelmezi a felemelkedés, elmerülés, úszás, lebegés jelenségét, tudja az ezt
meghatározó tényezőket, ismeri a jelenségkörre épülő gyakorlati eszközöket.
7

- Rugalmatlan ütközések megfigyelése, a közös sebesség számítása egyszerű esetekben a
lendület megmaradásának segítségével. A gyűrődési zóna szerepe ütközéskor
- Labdák rugalmasságának vizsgálata a visszapattanás magasságának megfigyelésével
- A lendület szerepe fékezés és gyorsítás során. A fékút és a fékezési idő
- Az autó gyorsulásának, illetve a fékezés folyamatának magyarázata az autóra ható erők és
Newton törvényei segítségével
- A kanyarodás fizikája, a kicsúszás megfigyelése (kanyarodó autó, motor, korcsolya) és
okainak (súrlódási erő) vizsgálata
- A testek úszásának és elmerülésének kísérleti vizsgálata, a tapasztaltak fizikai
magyarázata a hidrosztatikai nyomás és a felhajtó erő segítségével
- A hajók (vitorlás, illetve hajócsavaros) és tengeralattjárók működésének fizikai
magyarázata, az áramvonalas test fontossága a vízben való haladás során
- A repülőgépek fizikája, a szárnyra ható felhajtó erő magyarázata, az áramvonalas forma
fontossága
FOGALMAK
a lendület megmaradása, a dinamika alaptörvénye, súrlódási erő, közegellenállás,
hidrosztatikai nyomás, felhajtó erő
4. TÉMAKÖR: Az energia (10 óra)

− ismeri a megújuló és a nem megújuló energiaforrások használatának és az energia
szállításának legfontosabb gyakorlati kérdéseit;
− az emberiség energiafelhasználásával kapcsolatos adatokat gyűjt, az információkat
szemléletesen mutatja be;
− tudja, hogy a Föld elsődleges energiaforrása a Nap. Ismeri a napenergia felhasználási
lehetőségeit, a napkollektor és a napelem mibenlétét, a közöttük lévő különbséget;
− ismeri a szervezet energiaháztartásának legfontosabb tényezőit, az élelmiszerek
energiatartalmának szerepét.
− ismeri a mechanikai munka fogalmát, kiszámításának módját, mértékegységét, a
helyzeti energia, a mozgási energia, a rugalmas energia, a belső energia fogalmát;
− konkrét esetekben alkalmazza a munkatételt, a mechanikai energia megmaradásának
elvét a mozgás értelmezésére, a sebesség kiszámolására.
- Adatgyűjtés az emberiség energiafelhasználásáról
- A testek emelését és gyorsítását kísérő energiaváltozások vizsgálata: a helyzeti és mozgási
energia, a munka
- A szabadon eső test becsapódási sebességének meghatározása a munkatétel és az
energiamegmaradás segítségével
- Az elhajított kő mozgásának energetikai elemzése
- Az energia megmaradása a súrlódás és közegellenállás hiányában és jelenlétében, a belső
energia
8
- A rugóhoz, gumiszalaghoz kapcsolt test mozgásának energetikai elemzése: a rugalmas

energia
- Energia átalakulások a háztartásban, a környezetben, az emberi szervezetben és az
erőművekben (hőerőmű, szélerőmű, vízi erőmű, atomerőmű, napkollektor), a hatásfok
- Az energia szállításának lehetőségei
- A Nap mint a Föld energiakészletének elsődleges forrása. Megújuló és nem megújuló
energiaforrások megkülönböztetése, megnevezése, az energiatermelés és a környezet
állapotának kapcsolata
- Az energiaforrásaink kihasználásának lehetőségei a jövőben.
FOGALMAK
munka, energia, helyzeti, mozgási, rugalmas energia, súrlódás, belső energia
5. TÉMAKÖR: A Világegyetem megismerése (6 óra)

− el tudja helyezni lakóhelyét a Földön, a Föld helyét a Naprendszerben, a Naprendszer
helyét a galaxisunkban és az Univerzumban;
−
− szabad szemmel vagy távcsővel megfigyeli a Holdat, a Hold felszínének legfontosabb
jellemzőit, a holdfogyatkozás jelenségét. A látottakat fizikai ismeretei alapján
értelmezi;
− ismeri a bolygók, üstökösök mozgásának jellegzetességeit;
− tudja, mit jelentenek a kozmikus sebességek (körsebesség, szökési sebesség);
− érti a tömegvonzás általános törvényét, és azt, hogy a gravitációs erő bármely két test
között hat;
− érti a testek súlya és a tömege közötti különbséget, a súlytalanság állapotát, a
gravitációs mező szerepét a gravitációs erő közvetítésében;
− megvizsgálja a Naprendszer bolygóin és holdjain uralkodó, a Földétől eltérő fizikai
környezet legjellemzőbb példáit, azonosítja ezen eltérések okát. A legfontosabb
esetekben megmutatja, hogyan érvényesülnek a fizika törvényei a Föld és a Hold
mozgása során;

- A rakéták működési elve, a kozmikus sebességek jelentése
- A súlytalanság jelensége, kialakulásának körülményei, a súly és a tömeg közötti
különbség
- A bolygók és üstökösök mozgásának fizikai magyarázata, az általános tömegvonzás
törvénye
9
- A Naprendszer jellemzői, példák a Naprendszer bolygóin és holdjain uralkodó jellemző

fizikai környezetre, ezek kialakulásának magyarázata
FOGALMAK
általános tömegvonzás, ellipszis pálya, súlytalanság, súly, Kepler törvényei, bolygók,
üstökösök,
6. TÉMAKÖR: A melegítés és hűtés következményei (12 óra)

− átlátja a korszerű lakások és házak hőszabályozásának fizikai kérdéseit (fűtés, hűtés,
hőszigetelés);
− tisztában van a konyhai tevékenységek (melegítés, főzés, hűtés) fizikai
vonatkozásaival;
− ismeri a hőtágulás jelenségét, jellemző nagyságrendjét;
− ismeri a Celsius- és az abszolút hőmérsékleti skálát, a gyakorlat szempontjából
nevezetes néhány hőmérsékletet, a termikus kölcsönhatás jellemzőit;
− értelmezi az anyag viselkedését hőközlés során, tudja, mit jelent az égéshő, a fűtőérték
és a fajhő;
− tudja a halmazállapot-változások típusait (párolgás, forrás, lecsapódás, olvadás,
fagyás, szublimáció);
− tisztában van a halmazállapot-változások energetikai viszonyaival, anyagszerkezeti
magyarázatával, tudja, mit jelent az olvadáshő, forráshő, párolgáshő. Egyszerű
számításokat végez a halmazállapot-változásokat kísérő hőközlés meghatározására;
− ismeri a hőtan első főtételét, és tudja alkalmazni néhány egyszerűbb gyakorlati
szituációban (palackba zárt levegő, illetve állandó nyomású levegő melegítése);
− tisztában van a megfordítható és nem megfordítható folyamatok közötti különbséggel.
- A hőtágulás jelenségének megfigyelése, értelmezése
- Az anyagok hőmérsékletének mérése, a hőmérséklet kiegyenlítődésének kísérleti
vizsgálata és értelmezése
- Anyagok melegítésének és hűtésének megfigyelése például konyhai tevékenység során: a
folyamat gyorsaságának vizsgálata, a fajhő és a felület nagyságnak szerepe
10
- Az égéshő és fűtőérték fogalma, a lassú és gyors égés felismerése a mindennapokban

- Halmazállapotváltozások (olvadás, fagyás, párolgás, lecsapódás, a forrás és szublimáció)
megfigyelése például konyhai tevékenység során. A fázisátmenetek vizsgálata a
hőmérséklet változásának szempontjából
- A halmazállapot-változások értelmezése és energetikai leírása, egyszerű számítások a
mindennapi gyakorlatból, az olvadáshő a párolgáshő és a forráshő fogalma
- A kuktafazék működésének fizikai magyarázata
- A dugattyú mozgásának értelmezése a hőtan első főtételének segítségével
- A megfordítható és nem megfordítható folyamatok közötti különbség felismerése
FOGALMAK
hőmérséklet, fajhő, párolgáshő, olvadáshő, forráshő, időbeli egyirányúság a természetben,
halmazállapotváltozás, melegítés, hűtés, fűtőérték
7. TÉMAKÖR: Víz és levegő a környezetünkben (10 óra)

− ismeri a légnyomás változó jellegét, a légnyomás és az időjárás kapcsolatát;
− ismeri a legfontosabb természeti jelenségeket (például légköri jelenségek, az égbolt
változásai, a vízzel kapcsolatos jelenségek), azok megfelelően egyszerűsített, a fizikai
mennyiségeken és törvényeken alapuló magyarázatait;
− gyakorlati példákon keresztül ismeri a hővezetés, hőáramlás és hősugárzás jelenségét,
a hőszigetelés lehetőségeit, ezek anyagszerkezeti magyarázatát.
− ismeri a víz különleges tulajdonságait (rendhagyó hőtágulás, nagy olvadáshő,
forráshő, fajhő), ezek hatását a természetben, illetve mesterséges környezetünkben;
− ismeri a nyomás, hőmérséklet, páratartalom fogalmát, a levegő mint ideális gáz
viselkedésének legfontosabb jellemzőit. Egyszerű számításokat végez az
állapothatározók megváltozásával kapcsolatban;
− ismeri az időjárás elemeit, a csapadékformákat, a csapadékok kialakulásának fizikai
leírását.
- A légnyomás kísérleti kimutatása, a légritkított tér néhány gyakorlati alkalmazása
- A légnyomás és az időjárás kapcsolata
- Az abszolút és relatív páratartalom. A relatív páratartalom és a hőmérséklet kapcsolata,
páraképződés a természetben: harmatképződés, dér, zúzmara
- Páraképződés a lakásban, ennek következményei. Fűtési rendszerek a lakásban
- A hőterjedés gyakorlati példákon keresztül (hővezetés, hőáramlás, hősugárzás)
- A hőszigetelés lehetőségei a lakásban. A hőszigetelő ablak működésének fizikai
magyarázata
- A víz rendhagyó hőtágulása, ennek következményei a természetben. Jégképződés a
tavakon, jéghegyek
- Egyszerű számítások végzése a levegő állapothatározóinak megváltozásával kapcsolatban
FOGALMAK
Időjárás, éghajlat, relatív páratartalom, hővezetés, hőáramlás, hősugárzás
11
10. évfolyam
Heti óraszám: 3 óra
1. TÉMAKÖR: Gépek (9 óra)

− el tudja választani egyszerű fizikai rendszerek esetén a lényeges elemeket a
lényegtelenektől;
− néhány konkrét példa alapján felismeri a fizika tudásrendszerének fejlődése és a
társadalmi-gazdasági folyamatok, történelmi események közötti kapcsolatot.
− ismeri az egyszerű gépek elvének megjelenését a hétköznapokban, mindennapi
eszközeinkben;
− néhány egyszerűbb, konkrét esetben (mérleg, libikóka) a forgatónyomatékok
meghatározásának segítségével vizsgálja a testek egyensúlyi állapotának feltételeit,
összeveti az eredményeket a megfigyelések és kísérletek tapasztalataival.
- A libikóka és a mérleg egyensúlyának kísérleti vizsgálata és értelmezése
- Szerszámkulcsok és fogók működésének magyarázata az erőkar segítségével
- Gépek összehasonlítása a teljesítmény és hatásfok adatok alapján
- A kerékpár felépítésének és működésének fizikai magyarázata
- Egy jelentős gép és a kapcsolódó technológia fizikai lényegének ismertetése, történelmet
és társadalmat átalakító hatásának bemutatása (Ilyen lehet: hajítógép, szövőgép,
mechanikus számológép, belső égésű motor)
- Anyaggyűjtés James Wattról és gőzgépéről
- Beszélgetés a robotokról: elterjedésük, jövőbeli szerepük, mesterséges intelligencia, gépi
tanulás, önvezérelt működés
FOGALMAK
forgatónyomaték, forgatónyomatékok egyensúlya, erőkar, teljesítmény, hatásfok
2. TÉMAKÖR: Szikrák, villámok (10óra)

− ismeri a villámok veszélyét, a villámhárítók működését, a helyes magatartást
zivataros, villámcsapás-veszélyes időben.
− ismeri az elektrosztatikus alapjelenségeket (dörzselektromosság, töltött testek közötti
kölcsönhatás, földelés), ezek gyakorlati alkalmazásait;
− átlátja, hogy az elektromos állapot kialakulása a töltések egyenletes eloszlásának
megváltozásával van kapcsolatban;
12
− érti Coulomb törvényét, egyszerű esetekben alkalmazza elektromos töltéssel

rendelkező testek közötti erő meghatározására;
− tudja, hogy az elektromos kölcsönhatást az elektromos mező közvetíti.
- Az elektromos állapot kialakulásának magyarázata az atomról alkotott egyszerű
elképzelés (elektron, atommag) segítségével
- A két fajta elektromos állapot, az elektromos vonzás és taszítás, az elektromos árnyékolás,
a csúcshatás, az elektromos megosztás és a földelés megfigyelése kísérletezés közben, a
tapasztaltak magyarázata
- Coulomb törvénye, az elektromosan töltött testek között fellépő erő meghatározása
- Az elektromos mező szemléltetése (pl. búzadarás kísérlettel), ez alapján a mező
erővonalakkal történő érzékeltetése
- Elektromos szikrák keltése, megfigyelése (pl. megosztó géppel vagy szalaggenerátorral),
ennek segítségével a villámok kialakulásának alapvető magyarázata
- A tanultak alkalmazása a villámok elleni védekezésben, illetve a villámcsapás-veszélyes
helyzetekben való helyes magatartás kialakításában
FOGALMAK
elektromos állapot, elektromos töltés, elektromos mező, atom, elektron, Coulomb-törvény,
elektromos árnyékolás, csúcshatás, földelés
3. TÉMAKÖR: Elektromosság a környezetünkben (14 óra)

− átlátja a gyakran alkalmazott orvosdiagnosztikai vizsgálatok, illetve egyes kezelések
fizikai megalapozottságát, felismeri a sarlatán, tudományosan megalapozatlan kezelési
módokat;
− tisztában van az elektromos áram veszélyeivel, a veszélyeket csökkentő legfontosabb
megoldásokkal (gyerekbiztos csatlakozók, biztosíték, földvezeték szerepe);
− tisztában van az aktuálisan használt világító eszközeink működési elvével,
energiafelhasználásának sajátosságaival, a korábban alkalmazott megoldásokhoz
képesti előnyeivel;
− ismeri a háztartásban használt fontosabb elektromos eszközöket, az elektromosság
szerepét azok működésében. Szemléletes képe van a váltakozó áramról
− tudja, hogy az áram a töltött részecskék rendezett mozgása, és ez alapján szemléletes
elképzelést alakít ki az elektromos áramról;
− gyakorlati szinten ismeri az egyenáramok jellemzőit, a feszültség, áramerősség és
ellenállás fogalmát;
− ismeri a mindennapi életben használt legfontosabb elektromos energiaforrásokat, a
gépkocsi-, mobiltelefon-akkumulátorok legfontosabb jellemzőit;
13
− érti Ohm törvényét, egyszerű esetekben alkalmazza a feszültség, áramerősség,

ellenállás meghatározására. Tudja, hogy az ellenállás függ a hőmérséklettől;
− ki tudja számolni egyenáramú fogyasztók teljesítményét, az általuk felhasznált
energiát;
− ismeri az egyszerű áramkör és egyszerűbb hálózatok alkotórészeit, felépítését;
− értelmezni tud egyszerűbb kapcsolási rajzokat, ismeri kísérleti vizsgálatok alapján a
soros és a párhuzamos kapcsolások legfontosabb jellemzőit;
− ismeri az elektromos hálózatok kialakítását a lakásokban, épületekben, az elektromos
kapcsolási rajzok használatát;
− tisztában van az elektromos áram élettani hatásaival, az emberi test áramvezetési
tulajdonságaival, az idegi áramvezetés jelenségével;
− ismeri az elektromos fogyasztók használatára vonatkozó balesetvédelmi szabályokat.
- Az elektromos áram fogalmának kialakítása egyszerű kísérletekkel (pl. víz elektromos
vezetésének változása, konyhasó vagy sav hatására), az áramerősség mérése
- A legfontosabb egyenáramú áramforrások (galvánelem, gépkocsi- mobiltelefon-
akkumulátorok, napelemek), adatainak összegyűjtése és értelmezése
- Ohm törvényének vizsgálata méréssel egyszerű áramkörben ellenálláshuzallal, az
ellenállás, mint fizikai mennyiség és mint áramköri elem bevezetése
- Egyszerű számítások elvégzése Ohm törvényének felhasználásával: a feszültség, az
áramerősség és az ellenállás meghatározására
- Egyszerű, fényforrást és termisztort tartalmazó áramkör vizsgálata, az ellenállás
hőmérsékletfüggésének felismerése
- A soros és a párhuzamos kapcsolások legfontosabb jellemzőinek megismerése kísérleti
vizsgálatok alapján
- A legfontosabb hőhatáson alapuló háztartási eszközök jellemzőinek összegyűjtése
- A villanyszámla értelmezése, a háztartási áramfogyasztás költségeinek kiszámolása, a
kWh és a joule kapcsolata
- Az elektromos áramütés élettani hatása, érintésvédelmi, balesetvédelmi ismeretek
- Lakás villamos hálózata és biztonsági berendezései (a biztosíték, az áram-védőkapcsoló és
a földvezeték feladata)
- Az EKG, EEG felvételek kapcsán az emberi idegvezetés egyes diagnosztikai
alkalmazásainak bemutatása
FOGALMAK
elektromos áram, áramerősség, feszültség, ellenállás, Ohm-törvénye, soros és a párhuzamos
kapcsolás, biztosíték, földvezeték
- Gyűjtőmunka orvosi diagnosztikai eszközökről
- Egy kiválasztott fogyasztó teljesítményének meghatározása. A mérés megtervezése,
kivitelezése, az eredmények értékelése és bemutatása
4. TÉMAKÖR: Generátorok és motorok (10 óra)

14
− tisztában van a különböző típusú erőművek használatának előnyeivel és környezeti

kockázatával;
− ismeri a háztartásban használt fontosabb elektromos eszközöket, az elektromosság
szerepét azok működésében. Szemléletes képe van a váltakozó áramról.
− elektromágnes készítése közben megfigyeli és alkalmazza, hogy az elektromos áram
mágneses mezőt hoz létre;
− megmagyarázza hogyan működnek az általa megfigyelt egyszerű felépítésű
elektromos motorok: a mágneses mező erőt fejt ki az árammal átjárt vezetőre;
− ismeri az elektromágneses indukció jelenségének lényegét, fontosabb gyakorlati
vonatkozásait, a váltakozó áram fogalmát;
− érti a generátor, a motor és a transzformátor működési elvét, gyakorlati hasznát.
- Elektromágnes készítése egyszerű eszközökkel (pl. vasszegre tekert szigetelt drót), az
előállított mágneses mező vizsgálata pl. iránytűvel)
- Az elektromotor működési elvének megértése egyszerű modell vagy animáció
tanulmányozása révén
- Az elektromágneses indukció alapeseteinek megismerése, ez alapján egyszerű generátor
modell készítése vagy tanulmányozása
- Adatgyűjtés Michael Faraday életéről, a felfedezések jelentőségének megvitatása
- A váltakozó áram keletkezése, és főbb jellemzői
- A transzformátor működésének megfigyelése és magyarázata, az elektromos energia
szállításában betöltött szerepének megismerése
- A környezetünkben illetve technika eszközökben található transzformátorok felismerése
- Generátorok és motorok működésének megfigyelése, fizikai magyarázata
FOGALMAK
mágneses mező, mágneses indukcióvonalak, elektromágnes, elektromágneses indukció,
generátor, elektromotor, transzformátor
- Folyamatábra készítése az elektromos energia útjáról az erőműtől a lakásig. Az ehhez
használt eszközök megfigyelése a környezetben
5. TÉMAKÖR: Ismétlődő mozgások (6 óra)

15

− ismeri a periodikus mozgásokat (ingamozgás, rezgőmozgás) jellemző fizikai
mennyiségeket
− néhány egyszerű esetben tudja mérni a periódusidőt, megállapítani az azt befolyásoló
tényezőket.
- Különböző lengések felismerése a környezetben: hintázó gyerekek, artisták a trapézon
- A környezetben lezajló csillapodó rezgések és lengések megfigyelése, jellemzése az
amplitúdó, a frekvencia, illetve a csillapodás mértéke szempontjából
- A rugóhoz kapcsolt test rezgésének megfigyelése, kvalitatív leírása, a kitérés-idő és a
sebesség-idő függvény elemzése.
FOGALMAK
periódusidő, frekvencia, amplitúdó, rezgés, csillapodás, a rugó által kifejtett erő
6. TÉMAKÖR: A hullámok szerepe a kommunikációban (14 óra)

− tisztában van az elektromágneses hullámok frekvenciatartományaival, a
rádióhullámok, mikrohullámok, infravörös hullámok, a látható fény, az ultraibolya
hullámok, a röntgensugárzás, a gamma-sugárzás gyakorlati felhasználásával.
− érti, hogyan alakulnak ki és terjednek a mechanikai hullámok, ismeri a hullámhossz és
a terjedési sebesség fogalmát;
− ismeri az emberi hangérzékelés fizikai alapjait, a hang, mint hullám jellemzőit,
keltésének eljárásait;
− átlátja a húros hangszerek és a sípok működésének elvét, az ultrahang szerepét a
gyógyászatban, ismeri a zajszennyezés fogalmát;
− ismeri az elektromágneses hullámok szerepét az információ- (hang-, kép-) átvitelben,
ismeri a mobiltelefon legfontosabb tartozékait (SIM kártya, akkumulátor stb.), azok
kezelését, funkcióját;
− ismeri az elektromágneses hullámok jellemzőit (frekvencia, hullámhossz, terjedési
sebesség), azt, hogy milyen körülmények határozzák meg ezeket. A mennyiségek
kapcsolatára vonatkozó egyszerű számításokat végez.
- A környezetben előforduló mechanikai haladó hullámok megfigyelése, a terjedési
mechanizmusának megértése
- A megfigyelt mechanikai hullámok jellemzése a megfelelő fizikai mennyiségekkel
(terjedési sebesség, hullámhossz, amplitúdó, a csillapodás jellege)
- Az állóhullámok kialakulásának megfigyelése
16
- Hangszerek és egyszerű hangkeltő eszközök megfigyelése, a keletkező hanghullámok

jellemzése
- Környezetünk hangterhelése, javaslatok a zajszennyezés csökkentésére
- Az elektromágneses hullámok kialakulása és terjedése, a hullámokat jellemző fizikai
mennyiségek
- A hullámhossz, a terjedési sebesség és a frekvencia kapcsolata
- A különböző frekvenciájú elektromágneses hullámok alkalmazásainak megfigyelése és
fizikai magyarázata mindennapi eszközeink használata során: tolatóradar, mikrohullámú
sütő, infrakamera, röntgengép, anyagvizsgálat
- A képek és hangok továbbításának alapelvei (rádió, televízió), a mobiltelefon működése:
wifi, bluetooth
- Interferencia képek létrehozása lézerrel, lefényképezése, egyszerű magyarázata
- Anyaggyűjtés a hologramokról, Gábor Dénesről, a talált információk megosztása,
megbeszélése
- Tudományos vita a mobiltelefon használatának lehetséges ártalmairól
FOGALMAK
hanghullám, elektromágneses hullám, a hullám hullámhossza, terjedési sebessége,
frekvenciája, lézer, holográfia
7. TÉMAKÖR: Képek és látás (10 óra)

− ismeri a legfontosabb természeti jelenségeket (például, légköri jelenségek, az égbolt
− tudja, hogyan jönnek létre a természet színei, és hogyan észleljük azokat;
− ismeri a színek és a fény frekvenciája közötti kapcsolatot, a fehér fény összetett voltát,
a kiegészítő színek fogalmát, a szivárvány színeit;
− ismeri az emberi szemet mint képalkotó eszközt, a látás mechanizmusát, a gyakori
látáshibák (rövid- és távollátás) okát, a szemüveg és a kontaktlencse jellemzőit, a
dioptria fogalmát;
− ismeri a fénytörés és visszaverődés törvényét, megmagyarázza, hogyan alkot képet a
síktükör;
− a fókuszpont fogalmának felhasználásával értelmezi, hogyan térítik el a fényt a
domború és homorú tükrök, a domború és homorú lencsék;
− ismeri az optikai leképezés fogalmát, a valódi és látszólagos kép közötti különbséget.
Egyszerű kísérleteket tud végezni tükrökkel és lencsékkel.
- A síktükörben látott kép megfigyelése, jellemzése, kialakulásának magyarázata
- Tükrök használata optikai eszközökben: reflektor, kozmetikai tükör, tükrök a
közlekedésben
17
- A fény törésének megfigyelése és értelmezése a törésmutató segítségével. A fehér fény

felbontása, a kialakult színkép magyarázata
- A fény fókuszálásának és a kézi nagyító képalkotásának kísérleti vizsgálata
- A látás magyarázata, a szem felépítésének fizikája. A szemüveg szerepe a látás
javításában
- Néhány további optikai eszköz kipróbálása, a működés lényegi, kvalitatív magyarázata
(optikai szál, mikroszkóp, távcsövek)
- Galilei távcsővel végzett megfigyelései
- Néhány kiválasztott esetben (pl. naplemente, kék égbolt, színkeverés) a természetben
látott színek kialakulásának magyarázata, a szivárvány színei, a kiegészítő színek
FOGALMAK
fényvisszaverődés; fénytörés; teljes visszaverődés; fókuszpont; fókusz-, tárgy-, és
képtávolság; valódi és látszólagos kép
8. TÉMAKÖR: Az atomok és a fény (9 óra)

− tisztában van az aktuálisan használt világító eszközeink működési elvével,
energiafelhasználásának sajátosságaival, a korábban alkalmazott megoldásokhoz
képesti előnyeivel;
− tudja, hogy a fény elektromágneses hullám, és hogy terjedéséhez nem kell közeg;
− megfigyeli a fényelektromos jelenséget, tisztában van annak Einstein által kidolgozott
magyarázatával, a frekvencia (hullámhossz) és a foton energiája kapcsolatával;
− ismeri Rutherford szórási kísérletét, mely az atommag felfedezéséhez vezetett;
− ismeri az atomról alkotott elképzelések változásait, a Rutherford-modellt és a Bohr-
modellt, látja a modellek hiányosságait;
− ismeri a digitális fényképezőgép működésének elvét;
− megmagyarázza az elektronmikroszkóp működését az elektron hullámtermészetének
segítségével;
− átlátja, hogyan használják a vonalas színképet az anyagvizsgálat során.
- A fény elektromágneses hullám, jellemzése fizikai mennyiségekkel (amplitúdó,
frekvencia, hullámhossz, terjedési sebesség)
- A fotocella és a fénymérő működésének magyarázata a fényelektromos jelenség
segítségével, a megvilágító fény és a foton energiája közötti kapcsolat
- Digitális fényképek készítése különböző távolságban elhelyezett tárgyakról, a
fényképezőgép beállításainak értelmezése, a képrögzítés elve
18
- Elektronmikroszkóppal és fénymikroszkóppal készült képek összevetése. Az

elektronmikroszkóp nagyobb felbontásának és működésének értelmezése az elektron
hullámtermészetével
- A vonalas színkép kialakulásának magyarázata az atomok által elnyelt illetve kibocsátott
fény frekvenciájának segítségével
- A legfontosabb atommodellek (Thomson, Rutherford, Bohr, kvantumfizikai) fizikai
lényegének ismerete, az atom körüli elektronok energiájának kvantáltsága
- Rutherford szórási kísérletének szimulációja, anyaggyűjtés Rutherford és Bohr életével
kapcsolatban
- Jelenleg használt fényforrásaink számbavétele, működésük fizikai lényege (LED, izzó,
fénycső, halogén izzó)
FOGALMAK
fényelektromos jelenség; foton; atom; elektron; atommag
9. TÉMAKÖR: Környezetünk épségének megőrzése (12 óra)

− tisztában van a különböző típusú erőművek használatának előnyeivel és környezeti
kockázatával;
− átlátja a gyakran alkalmazott orvosdiagnosztikai vizsgálatok, illetve egyes kezelések
fizikai megalapozottságát, felismeri a sarlatán, tudományosan megalapozatlan kezelési
módokat;
− átlátja az ózonpajzs szerepét a Földet ért ultraibolya sugárzással kapcsolatban;
− ismeri a környezet szennyezésének leggyakoribb forrásait, fizikai vonatkozásait;
− tisztában van az éghajlatváltozás kérdésével, az üvegházhatás jelenségével a
természetben, a jelenség erőssége és az emberi tevékenység kapcsolatával;
− adatokat gyűjt és dolgoz fel a legismertebb fizikusok életével, tevékenységével, annak
gazdasági, társadalmi hatásával, valamint emberi vonatkozásaival kapcsolatban
(Galileo Galilei, Michel Faraday, James Watt, Eötvös Loránd, Marie Curie, Ernest
Rutherford, Niels Bohr, Albert Einstein, Szilárd Leó, Wigner Jenő, Teller Ede).
− ismeri az atommag felépítését, a nukleonok típusait, az izotóp fogalmát, a nukleáris
kölcsönhatás jellemzőit;
− ismeri a radioaktív sugárzások típusait, az alfa-, béta- és gamma-sugárzások leírását és
tulajdonságait;
− ismeri a felezési idő, aktivitás fogalmát, a sugárvédelem lehetőségeit;
19
− átlátja, hogy a maghasadás és magfúzió miért alkalmas energiatermelésre, ismeri a

gyakorlati megvalósulásuk lehetőségeit, az atomerőművek működésének alapelvét, a
csillagok energiatermelésének lényegét;
− érti az atomreaktorok működésének lényegét, a radioaktív hulladékok elhelyezésének
problémáit;
− ismeri a radioaktív izotópok néhány orvosi alkalmazását (nyomjelzés).
- Az ózonpajzs szerepe a Földet ért ultraibolya sugárzással kapcsolatban, az ózonpajzs
védelmében tett intézkedések és azok sikere
- Az üvegházhatás fizikai magyarázata
- Az energiatermelés alternatívái, az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentési
lehetősége
- A periódusos rendszer alapján fontosabb elemek mag összetételének, kötési energiájának
és stabilitásának tanulmányozása
- A maghasadás és magfúzió lényegének megértése magyarázó ábrák és animációk
segítségével
- Az atomerőművek, a hőerőművek és megújuló energiatermelés előnyeinek és
hátrányainak előzetes adatgyűjtést követő összevetése
- Adatgyűjtés Wigner Jenő, Teller Ede és Szilárd Leó munkásságával kapcsolatban
- Az alfa-, béta- és gamma-sugárzások tulajdonságai, élettani hatásaik, az egyes sugárfajták
elleni védekezés lehetőségei
- Anyaggyűjtés a rádiumról és a Curie-család életéről
- Tudományos vita a környezetbe került, vagy orvosi kezelés során alkalmazott radioaktív
izotópok veszélyességéről
FOGALMAK
atommag, nukleon, izotóp, nukleáris kölcsönhatás, maghasadás, magfúzió, alfa-, béta-, és
gamma-sugárzás; felezési idő, aktivitás, ózonpajzs, üvegházhatás
11. TÉMAKÖR: A Világegyetem megismerése (8 óra)

− ismeri az űrkutatás történetének főbb fejezeteit, jövőbeli lehetőségeit, tervezett
irányait;
− tisztában van az űrkutatás ipari-technikai civilizációra gyakorolt hatásával, valamint az
űrkutatás tágabb értelemben vett céljaival (értelmes élet keresése, új
nyersanyagforrások felfedezése);
− felismeri a tudomány által vizsgálható jelenségeket, azonosítani tudja a tudományos
érvelést, kritikusan vizsgálja egy elképzelés tudományos megalapozottságát;
− kialakult véleményét mérési eredményekkel, érvekkel támasztja alá;
20
− el tudja helyezni lakóhelyét a Földön, a Föld helyét a Naprendszerben, a Naprendszer

helyét a galaxisunkban és az Univerzumban;
− átlátja az emberiség és a Világegyetem kapcsolatának kulcskérdéseit;
− a legegyszerűbb esetekben azonosítja az alapvető fizikai kölcsönhatások és törvények
szerepét a Világegyetem felépítésében és időbeli változásaiban;
− ismeri a fizika főbb szakterületeit, néhány új eredményét.
− érti a gravitációs mező szerepét a gravitációs erő közvetítésében;
− átlátja és szemlélteti a természetre jellemző fizikai mennyiségek nagyságrendjeit
(atommag, élőlények, Naprendszer, Univerzum);
− ismeri a Nap mint csillag legfontosabb fizikai tulajdonságait, a Nap várható jövőjét, a
csillagok lehetséges fejlődési folyamatait.
- Az általános tömegvonzás értelmezése a gravitációs mező segítségével
- A holdfogyatkozás és a napfogyatkozás fizikai magyarázata
- A legfontosabb ismeretek az űrrepülőgépekről, a Holdraszállásról és a tervezett Mars
utazásról
- Néhány, a mindennapokban elterjedt és először az űrkutatásban használt technológia,
eszköz ismertetése
- A gravitáció szerepe a Világmindenségben
- A csillagok és a Nap működése és változásai: fekete lyuk, neutroncsillag, szupernóva
- A galaxisok, galaxishalmazok. A Tejútrendszer legfontosabb jellemzői. Távolságok az
univerzumban
- Az ősrobbanás elmélet kvalitatív leírása, a táguló univerzum
- Az ősrobbanás elméletének születése, tudományos megalapozottsága, a tudományosság
kritériumai
- Tudományos vita a Földön kívüli élet kutatásáról, annak gyakorlati és filozófiai
lehetőségeiről, az emberiség előtt álló kihívásokról
FOGALMAK
csillag, galaxis, galaxishalmaz, ősrobbanás, táguló univerzum, fekete lyuk, fényév
21
Fizika helyi tanterv KFG 9. akny
9. akny (nyelvi előkészítő

matematika specializációs csoport)
A matematika specializációs osztály heti 1 fizikaórájában a későbbi fizika matematikai
alapjait fektetjük le. Ezekre az alapokra építve később lehetőség nyílik a diákok
tehetséggondozására, versenyfelkészítésére.
1. TÉMAKÖR: Mozgások grafikonjainak vizsgálata (12 óra)

a tapasztalatok, mérési adatok rögzítése, rendszerezése
− képes értelmezni a mozgások hely-idő, sebesség-idő és gyorsulás-idő grafikonjait,
ismeri a grafikonok közötti kapcsolatot és ez alapján képes megrajzolni egy adott
mozgásgrafikon alapján egyéb mozgásgrafikonokat is;
− ismeri a relatív sebesség fogalmát, és tud egy adott mozgást álló, valamint
egyenletesen mozgó vonatkoztatási rendszerből is szemléltetni, annak grafikonjait
megrajzolni
- A környezetben megfigyelt mozgások (közlekedés, sportolás) jellemzése az út és az
elmozdulás mennyiségek valamint a hely és a pálya fogalmának használatával
- A gépkocsi sebességmérője által mutatott értékek értelmezése: állandó és változó
nagyságú sebesség, az átlagsebesség és pillanatnyi sebesség jelentése
22
- Egyszerű számítások az egyenes pályán, állandó sebességgel haladó gépjármű mozgásával

kapcsolatban: Az elmozdulás, megtett út és a megérkezéshez szükséges idő kiszámolása
- Mozgásgrafikonok értelmezése és a közöttük lévő kapcsolat alapján egy adott mozgáshoz
tartozó mozgásgrafikonok összepárosítása, megrajzolása
- Mozgásgrafikonok esetében a meredekség és a grafikon alatti terület értelmezése
- Az elmozdulás, a sebesség és a gyorsulás használata egyenes mentén zajló mozgások
leírására
- Relatív sebesség és az ehhez kapcsolódó számítási feladatok elvégzése
FOGALMAK
Mozgás, sebesség, gyorsulás, erő, elmozdulás; hely-idő, sebesség-idő, gyorsulás-idő
grafikonok, meredekség, grafikon alatti terület, relatív sebesség, mozgó vonatkoztatási
rendszer
2. TÉMAKÖR: Összetett mozgások vizsgálata komponensekre bontással (10 óra)

− helyesen értelmezi a szabadesés, a függőleges és a vízszintes hajítás jelenségét, ismeri
a mozgás leírására alkalmas összefüggéseket;
− fel tudja bontani a ferde hajítást függőleges és vízszintes komponensre, ismeri a
mozgások függetlenségének elvét
− tud számításokat végezni a hajítások esetén, ismeri a pozitív irány felvételének
jelentőségét az egyes mozgások esetén
− képes értelmezni a mozgások hely-idő, sebesség-idő és gyorsulás-idő grafikonjait
- A környezetben megfigyelt mozgások (közlekedés, sportolás) jellemzése az elmozdulás, a
sebesség és a gyorsulás mennyiségek használatával
- Egyszerű és bonyolultabb számítások a hajítást végző test helyével, sebességével és
gyorsulásával kapcsolatban
- Mozgásgrafikonok értelmezése és a közöttük lévő kapcsolat alapján egy adott mozgáshoz
tartozó mozgásgrafikonok összepárosítása, megrajzolása
FOGALMAK
szabadesés, függőleges hajítás (felfelé és lefelé), vízszintes hajítás, ferde hajítás;
komponensekre bontás, hely-idő, sebesség-idő, gyorsulás-idő grafikonok
23
3. TÉMAKÖR: Műveletek vektormennyiségekkel (12 óra)

− helyesen használja a skalár és vektormennyiség fogalmát
− tud számításokat végezni vektormennyiségekkel (összeadás és kivonás)
− ismeri a vektormennyiségek komponensekre való bontásának módszerét és tudja azt
alkalmazni speciális háromszögekben (30°-60°-90° és 45°-45°-90°)
− képes az erőket mint vektormennyiségeket komponensekre bontani és összeadni, és
ezáltal képes bonyolultabb dinamikai feladatokat is megoldani
− ismeri a lejtőn való mozgás során fellépő erőket és képes a súrlódásmentes és
súrlódásos lejtőn való mozgás dinamikai és kinematikai leírására a vektormennyiségek
komponensekre bontásának segítségével.
- A skalár és vektormennyiségek megkülönböztetése, a velük való műveletek elvégzése
- Egyszerű számítások a vektormennyiségek (pl. erők) eredőjének meghatározására
- speciális háromszögekben (30°-60°-90° és 45°-45°-90°) az oldalak nagysága közötti
összefüggések ismerete, ezek alkalmazása a vektormennyiségek komponensekre bontása
esetén
- Lejtőn való mozgás értelmezése, a testre ható erők meghatározása, a mozgás leírása
FOGALMAK
skalármennyiség, vektormennyiség, vektorokkal való műveletek, speciális háromszögek,
komponensekre bontás, lejtő
24
Fizika helyi tanterv KFG 9. évfolyam, természettudományos specializáció
9. évfolyam természettudományos specializáció

A természettudományos specializációt választó diákok számára a 9.évfolyamon heti 1
többletóra teszi lehetővé az alapóraszám témaköreinek mélyebb megismerését. Minden
témakörben feladat az ahhoz kapcsolódó versenyfeladatok megoldása.
1. TÉMAKÖR: Egyszerű mozgások – Összetett mozgások vizsgálata – Mozgásgrafikonok

– Vektorműveletek – Pontrendszerek mozgása – Mozgások dinamikai leírása
(10 óra)
− mérések és a kiértékelés során alkalmazza a rendelkezésre álló számítógépes
− ismeri a szabadesés jelenségét, annak leírását, tud esésidőt számolni, mérni,
becsapódási sebességet számolni;
−
− egyszerű számításokat végez az állandó gyorsulással mozgó testek esetében.
− mozgásgrafikonokat készít
− vektorműveletek hajt végre, vektort összetevőire bontja
25

- A környezetben megfigyelt hajítások (sportolás) jellemzése az út és az elmozdulás
mennyiségek valamint a hely és a pálya fogalmának használatával
- Az elhajított test mozgásának megfigyelése, kísérleti vizsgálata. A sebesség változásának
jellemzése a gyorsulás fogalmának segítségével, a gyorsulás értelmezése a testre ható
nehézségi erő vizsgálatával
- Pontrendzserek mozgásának megfigyelése, kísérleti vizsgálata
- Számítási feladatok a függőleges, vízszintes és ferde hajítás esetén
- Számítási feladatok lejtőn mozgó test esetén
- Számítási feladatok pontrendszerek esetén
FOGALMAK
Mozgás, sebesség, gyorsulás, elmozdulás, erő
2. TÉMAKÖR: Ismétlődő mozgások- Körmozgás dinamikája (3 óra)

− ismeri az egyenletes körmozgást leíró fizikai mennyiségeket (pályasugár, kerületi
sebesség, fordulatszám, keringési idő, centripetális gyorsulás), azok jelentését,
egymással való kapcsolatát;
- Egyszerű körmozgás létrehozása, megfigyelése, kialakulásának értelmezése a centripetális
erő és gyorsulás fogalmának segítségével
- A periódusidő mérése, a fordulatszám és a kerületi sebesség meghatározása, a centripetális
gyorsulás nagyságának kiszámolása
- A mindennapokban gyakori körmozgások (például: ruha a centrifugában, a kerékpár
szelepe, a Föld felszínének pontjai) fizikai hátterének elemzése
- Bonyolultabb számolási feladatok megoldása
26
FOGALMAK
körmozgás, centripetális erő, centripetális gyorsulás, periódusidő, frekvencia
3. TÉMAKÖR: Az energia – A lendület – Ütközések (4 óra)

− ismeri a szervezet energiaháztartásának legfontosabb tényezőit, az élelmiszerek
energiatartalmának szerepét.
− ismeri a mechanikai munka fogalmát, kiszámításának módját, mértékegységét, a
helyzeti energia, a mozgási energia, a rugalmas energia, a belső energia fogalmát;
− konkrét esetekben alkalmazza a munkatételt, a mechanikai energia megmaradásának
elvét a mozgás értelmezésére, a sebesség kiszámolására.
− Alkalmazza a lendületmegmaradás elvét
- Adatgyűjtés az emberiség energiafelhasználásáról
- A testek emelését és gyorsítását kísérő energiaváltozások vizsgálata: a helyzeti és mozgási
energia, a munka
- A szabadon eső test becsapódási sebességének meghatározása a munkatétel és az
energiamegmaradás segítségével
- Az elhajított kő mozgásának energetikai elemzése
- Az energia megmaradása a súrlódás és közegellenállás hiányában és jelenlétében, a belső
energia
- A rugóhoz, gumiszalaghoz kapcsolt test mozgásának energetikai elemzése: a rugalmas
energia
- Energia átalakulások a háztartásban, a környezetben, az emberi szervezetben és az
erőművekben (hőerőmű, szélerőmű, vízi erőmű, atomerőmű, napkollektor), a hatásfok
- Az energia szállításának lehetőségei
- A Nap mint a Föld energiakészletének elsődleges forrása. Megújuló és nem megújuló
energiaforrások megkülönböztetése, megnevezése, az energiatermelés és a környezet
állapotának kapcsolata
- Az energiaforrásaink kihasználásának lehetőségei a jövőben.
- Számítási feladatokat old meg rugalmas és rugalmatlan ütközés esetén
FOGALMAK
munka, energia, helyzeti, mozgási, rugalmas energia, súrlódás, belső energia, lendület,
rugalmas és rugalmattlan ütközés
27
4. TÉMAKÖR: Víz és levegő a környezetünkben (5 óra)

− ismeri a légnyomás változó jellegét, a légnyomás és az időjárás kapcsolatát;
− ismeri a víz különleges tulajdonságait (rendhagyó hőtágulás, nagy olvadáshő,
forráshő, fajhő), ezek hatását a természetben, illetve mesterséges környezetünkben;
− ismeri a nyomás, hőmérséklet, páratartalom fogalmát, a levegő mint ideális gáz
viselkedésének legfontosabb jellemzőit. Egyszerű számításokat végez az
állapothatározók megváltozásával kapcsolatban;
− ismeri az időjárás elemeit, a csapadékformákat, a csapadékok kialakulásának fizikai
leírását
− Ismeretek kiterjesztése más folyadékokra és gázokra
- A légnyomás kísérleti kimutatása, a légritkított tér néhány gyakorlati alkalmazása
- A légnyomás és az időjárás kapcsolata
- Az abszolút és relatív páratartalom. A relatív páratartalom és a hőmérséklet kapcsolata,
páraképződés a természetben: harmatképződés, dér, zúzmara
- Páraképződés a lakásban, ennek következményei. Fűtési rendszerek a lakásban
- A hőterjedés gyakorlati példákon keresztül (hővezetés, hőáramlás, hősugárzás)
- A hőszigetelés lehetőségei a lakásban. A hőszigetelő ablak működésének fizikai
magyarázata
- A víz rendhagyó hőtágulása, ennek következményei a természetben. Jégképződés a
tavakon, jéghegyek
- Egyszerű számítások végzése a levegő állapothatározóinak megváltozásával kapcsolatban
FOGALMAK
Időjárás, éghajlat, relatív páratartalom
5. TÉMAKÖR: A melegítés és hűtés következményei (8 óra)

− átlátja a korszerű lakások és házak hőszabályozásának fizikai kérdéseit (fűtés, hűtés,
hőszigetelés);
− tisztában van a konyhai tevékenységek (melegítés, főzés, hűtés) fizikai
vonatkozásaival;
28

− ismeri a hőtágulás jelenségét, jellemző nagyságrendjét;
− ismeri a Celsius- és az abszolút hőmérsékleti skálát, a gyakorlat szempontjából
nevezetes néhány hőmérsékletet, a termikus kölcsönhatás jellemzőit;
− értelmezi az anyag viselkedését hőközlés során, tudja, mit jelent az égéshő, a fűtőérték
és a fajhő;
− tudja a halmazállapot-változások típusait (párolgás, forrás, lecsapódás, olvadás,
fagyás, szublimáció);
− tisztában van a halmazállapot-változások energetikai viszonyaival, anyagszerkezeti
magyarázatával, tudja, mit jelent az olvadáshő, forráshő, párolgáshő. Egyszerű
számításokat végez a halmazállapot-változásokat kísérő hőközlés meghatározására;
− ismeri a hőtan első főtételét, és tudja alkalmazni néhány egyszerűbb gyakorlati
szituációban (palackba zárt levegő, illetve állandó nyomású levegő melegítése);
− tisztában van a megfordítható és nem megfordítható folyamatok közötti különbséggel.
− gyakorlati példákon keresztül ismeri a hővezetés, hőáramlás és hősugárzás jelenségét,
a hőszigetelés lehetőségeit, ezek anyagszerkezeti magyarázatát.
- A hőtágulás jelenségének megfigyelése, értelmezése
- A hőterjedés jelenségének megfigyelése
- Az anyagok hőmérsékletének mérése, a hőmérséklet kiegyenlítődésének kísérleti
vizsgálata és értelmezése
- Anyagok melegítésének és hűtésének megfigyelése például konyhai tevékenység során: a
folyamat gyorsaságának vizsgálata, a fajhő és a felület nagyságnak szerepe
- Az égéshő és fűtőérték fogalma, a lassú és gyors égés felismerése a mindennapokban
- Halmazállapotváltozások (olvadás, fagyás, párolgás, lecsapódás, a forrás és szublimáció)
megfigyelése például konyhai tevékenység során. A fázisátmenetek vizsgálata a
hőmérséklet változásának szempontjából
- A halmazállapot-változások értelmezése és energetikai leírása, egyszerű számítások a
mindennapi gyakorlatból, az olvadáshő a párolgáshő és a forráshő fogalma
- A kuktafazék működésének fizikai magyarázata
- A dugattyú mozgásának értelmezése a hőtan első főtételének segítségével
- A megfordítható és nem megfordítható folyamatok közötti különbség felismerése
FOGALMAK
hőmérséklet, fajhő, párolgáshő, olvadáshő, forráshő, időbeli egyirányúság a természetben,
halmazállapotváltozás, melegítés, hűtés, fűtőérték, hővezetés, hőáramlás, hősugárzás
A fennmaradó 4 órát a témakörökhöz kapcsolódó versenyfeladatok megoldására

fordítjuk
29
Fizika helyi tanterv KFG 11. évfolyam emelt fizika
11-12. évfolyam emelt szintű érettségi felkészítés

Az emelt szintű érettségi felkészítés 11. és 12. évfolyamon heti 4 órában zajlik, a helyi tantervet
mindig az aktuális érettségi követelményeknek megfelelően alakítjuk ki.
11. évfolyam
Órakeret
Tematikai egység Alapozó mérési gyakorlatok
6 óra
Előzetes tudás Alapmértékegységek.
A tematikai egység neve- Az általános iskolában és középiskolában tanultak ismétlése, alap-
lési-fejlesztési céljai vető kísérletező, mérő kompetencia fejlesztése.
Problémák, jelenségek, gyakor-
Követelmények Kapcsolódási pontok
lati alkalmazások, ismeretek
Egyszerű mérések A tanuló legyen tisztában a méré- Matematika: a függvény
Hosszúság, terület, térfogat, tö- sekkel kapcsolatos alapvető el- fogalma, grafikus ábrá-
meg, sűrűség, idő, erő mérése (la- méleti ismeretekkel. zolás, egyenletrendezés,
boratóriumi formában). Tudjon mérési jegyzőkönyvet ké- mértékegységek.
szíteni.
Mérések a szabadban: Történelem, társadalmi
nagy távolságok mérése digitális Ismerje a mérés lényegi jellem- és állampolgári ismere-
fotó alapján (a kamera látószögre zőit, a szabványos és a gyakorlati tek: a mértékegységek
való kalibrálása alapján). mértékegységeket, a mérési pon- kialakulása.
Távolságmérés lézeres kézi mérő- tosság fogalmát, a hiba okait. Le-
műszerrel. gyen képes a méréseket terhelő
Időmérés a közlekedésben. hibák hatásának meghatározására
Mikroszkopikus távolságok méré- a mért mennyiségekkel végzett
se (pl. számítógépes szoftver és számítások során.
kamera segítségével).
Időmérési feladatok a közlekedés- Legyen képes gyakorlatban al-
ben és a sportudvaron. kalmazni a megismert mérési
módszereket.
Kulcsfogalmak/ Mérés, mérőeszköz, érzékenység, pontosság, mérési hiba, mértékegység, hi-
fogalmak baterjedés.
30
Órakeret
Tematikai egység Mozgástan
14 óra
Hétköznapi mozgásokkal kapcsolatos gyakorlati ismeretek.

Az általános és középiskolában tanult kinematikai alapfogalmak, az út-
Előzetes tudás és időmérés alapvető módszerei, függvényfogalom, a grafikus ábrázo-
lás elemei, egyenletrendezés. Sebesség, átlagsebesség, pillanatnyi se-
besség, gyorsulás, vektorjelleg.
A kinematikai alapfogalmak, mennyiségek kísérleti alapokon történő ki-

alakítása, illetve bővítése, az összefüggések (grafikus) ábrázolása és ma-
tematikai leírása. A természettudományos megismerés Galilei-féle mód-
A tematikai egység szerének bemutatása. A kísérletezési kompetencia fejlesztése a legegysze-
nevelési-fejlesztési rűbb kézi mérésektől a számítógépes méréstechnikáig. A problémamegol-
céljai dó képesség fejlesztése a grafikus ábrázolás és ehhez kapcsolódó egysze-
rű feladatok megoldása során (is).
A tanult ismeretek gyakorlati alkalmazása hétköznapi jelenségekre, prob-
lémákra (pl. közlekedés, sport).
Problémák, jelenségek, gyakorla-
ti alkalmazások, ismeretek
Alapfogalmak: A tanuló legyen képes a mozgások- Matematika: függvény
a köznapi testek mozgásformái: ha- ról tanultak és a köznapi jelenségek fogalma, grafikus ábrá-
ladó mozgás és forgás. összekapcsolására, a fizikai fogal- zolás, egyenletrendezés.
A kiterjedt testek „tömegpont”kö- mak helyes használatára, egyszerű
zelítése, tömegközéppont. számítások elvégzésére. Informatika: függvény-
Ismerje a mérés lényegi jellemzőit, ábrázolás (táblázatkeze-
Hely, hosszúság és idő mérése a szabványos és a gyakorlati mér- lő használata).
Jelenségek, gyakorlati alkalmazá- tékegységeket, a mérési pontosság
sok: földrajzi szélesség meghatáro- fogalmát, a hiba okait. Testnevelés és sport: ér-
zása a delelő Nap állásából, hely- Legyen képes gyakorlatban alkal- dekes sebességadatok,
meghatározás háromszögeléssel. mazni a megismert mérési módsze- érdekes sebességek, pá-
Nagy távolságok mérése látószög- reket. lyák technikai környeze-
mérés alapján. te.
Csillagászati távolságmérések,
becslések (Eratoszthenész, Arisz- Biológia-egészségtan:
tarkhosz mérései). élőlények mozgása, se-
Mikroszkópos távolságmérések. bességei, reakcióidő.
Ókori időmérés (napóra, vízóra).
Olimpiai rekordidők relatív mérési
pontossága.
31
A mozgás viszonylagossága, a vo- Tudatosítsa a viszonyítási rendszer Művészetek; magyar

natkoztatási rendszer (koordináta- alapvető szerepét, megválasztásá- nyelv és irodalom: moz-
gások ábrázolása.
rendszer). nak szabadságát és célszerűségét (a
mérés kezdőpontja és az irányok Technika, életvitel és
Galilei relativitási elve. rögzítése /negatív sebesség/). gyakorlat: járművek se-
Mindennapi tapasztalatok egyenle-
bessége és fékútja, kö-
tesen mozgó vonatkoztatási rend-
vetési távolság, közleke-
szerekben (autó, vonat).
désbiztonsági eszközök,
technikai eszközök (au-
Alkalmazások:
tók, motorok), GPS, ra-
földrajzi koordináták meghatározá-
kéták, műholdak alkal-
sa a Nap állásából;
mazása, az űrhajózás
GPS; koordináta-rendszerek,
célja.
helymeghatározás, távolságmérés
radarral.
Történelem, társadalmi
Egyenes vonalú egyenletes mozgás Értelmezze az egyenes vonalú és állampolgári ismere-
kísérleti vizsgálata. egyenletes mozgás jellemző meny- tek: Galilei munkássága;
Grafikus leírás. nyiségeit, tudja azokat grafikusan a kerék feltalálásának
Sebesség, átlagsebesség. ábrázolni. jelentősége.
Grafikus feladatmegoldás. Tudjon grafikus módszerrel felada-
tokat megoldani. Földrajz: a Naprendszer
Egyenes vonalú egyenletesen válto-Ismerje a változó mozgás általános szerkezete, az égitestek
zó mozgás kísérleti vizsgálata. fogalmát, értelmezze az átlag- és mozgása, csillagképek,
pillanatnyi sebességet. távcsövek.
Ismerje a gyorsulás fogalmát, vek-
tor-jellegét.
Tudja ábrázolni az s-t, v-t, a-t gra-
fikonokat.
Tudjon egyszerű feladatokat meg-
oldani.
Az a-t, v-t, s-t grafikon egyi-
kének ismeretében tudja a
másik két grafikont elkészí-
teni. Ismerje az út és a
gyorsulás grafikus kiszámí-
tását a v-t grafikonból.
A szabadesés vizsgálata. Ismerje Galilei modern tudomány-
A nehézségi gyorsulás meghatáro- teremtő, történelmi módszerének
zása. lényegét:
a jelenség megfigyelése,
értelmező hipotézis felállítása,
számítások elvégzése,
az eredmény ellenőrzése célzott
kísérletekkel.
32
Összetett mozgások. Ismerje a mozgások függetlenségé-

Egymásra merőleges egyenletes nek elvét és legyen képes azt egy-
mozgások összege. szerű esetekre (folyón átkelő csó-
nak, vízszintes hajítás) a sebesség
vektorjellegének kiemelésével al-
kalmazni.
Tudja meghatározni a füg-
Vízszintes hajítás kísérleti vizsgá- gőleges és vízszintes hajítás
lata, értelmezése összetett mozgás- magasságát, távolságát,
ként. időtartamát, végsebessé-
gét.
Egyenletes körmozgás. Ismerje a körmozgást leíró kerületi
A körmozgás, mint periodikus és szögjellemzőket és tudja alkal-
mozgás. mazni azokat.
A mozgás jellemzői (kerületi és
szögjellemzők). Értelmezze a centripetális gyorsu-
A centripetális gyorsulás értelme- lást.
zése. Mutasson be egyszerű kísérleteket,
méréseket. Tudjon alapszintű fel-
adatokat megoldani.
Kulcsfogalmak/ Sebesség, átlagsebesség, pillanatnyi sebesség, gyorsulás, vektorjelleg, moz-
fogalmak gások összegződése, periódusidő, szögsebesség, centripetális gyorsulás.
Órakeret
Tematikai egység Pontszerű testek és pontrendszerek dinamikája
18 óra
Kinematikai alapfogalmak, függvények. Erő, párkölcsönhatás, lendület,
Előzetes tudás
lendületmegmaradás, erőtörvény, mozgásegyenlet, pontrendszer.
Az ösztönös arisztotelészi mozgásszemlélet tudatos lecserélése a newtoni
szemléletre. Az új szemlélet beépítése a diákok személyes gondolati há-
lójába, a tanulókban élő esetleges prekoncepciók, illetve naiv elméletek
A tematikai egy-
hibás elemeit megváltoztatva, nem csak a fizikához kötődve. (Az új
ség nevelési-fej-
szemlélet kialakításakor jól alkalmazható a „kognitív konfliktus” létreho-
lesztési céljai
zásának módszere.)
Az általános iskolában megismert sztatikus erőfogalom felcserélése a di-
namikai szemléletűvel, rámutatva a két szemlélet összhangjára.
Az erő fogalma. Ismerje a tanuló az erő alak- és Matematika: a függ-
Az erő alak- és mozgásállapot- mozgásállapot-változtató hatását, vény fogalma, grafi-
változtató hatása. az erő mérését, mértékegységét, kus ábrázolás, egyen-
Erőmérés rugós erőmérővel. vektor-jellegét. letrendezés, egyenlet-
Az erő vektormennyiség. Legyen képes erőt mérni rugós rendszer. Szögfüggvé-
erőmérővel. nyek.
33
Erővektorok összegzése, felbon- Gyakorlatban tudja alkalmazni az

Technika, életvitel és
tása. erővektorok összegezését és fel-
gyakorlat: Takarékos-
bontását, szerkesztéssel és számí-
ság; légszennyezés,
tással, kísérleti igazolással kiegé-
zajszennyezés; közle-
szítve.
kedésbiztonsági esz-
A tehetetlenség törvénye (New- Legyen képes az arisztotelészi közök, közlekedési
ton I. axiómája). mozgásértelmezés elvetésére szabályok, GPS, raké-
Az űrben, űrhajóban szabadon kognitív alapon. ták, műholdak alkal-
mozgó testek. Ismerje az inercia-(tehetetlensé- mazása, az űrhajózás
gi) rendszer fogalmát. célja.
Testek egyensúlyban. Ismerje és a gyakorlatban tudja Biztonsági öv, ütközé-
alkalmazni az egyensúlyi állapot ses balesetek, a gép-
feltételét több erő együttes hatása kocsi biztonsági fel-
esetén. szerelése, a biztonsá-
gos fékezés. Nagy se-
Az erő Tudja Newton II. törvényét, is- bességű utazás egész-
mozgásállapot-változtató (gyor- merje az erő SI-mértékegységét ségügyi hatásai.
sító) hatása – Newton II. axiómá- és annak származtatását.
ja. Ismerje a tehetetlen tömeg fogal- Biológia-egészségtan:
mát. Ismerje a kényszererő reakcióidő, az állatok
és a szabaderő fogalmát. mozgása (pl. medúza).
A lendületváltozás és az erőhatás Ismerje a lendület fogalmát, vek-
kapcsolata. tor-jellegét, a lendületváltozás és Földrajz: a Naprend-
az erőhatás kapcsolatát. Tudja a szer szerkezete, az
lendülettételt. égitestek mozgása,
csillagképek, távcsö-
A kölcsönhatás törvénye (New- Ismerje, és egyszerű példákkal vek.
ton III. axiómája). tudja illusztrálni, hogy az erő két
test közötti kölcsönhatás.
Tudjon értelmezni egyszerű köz-

napi jelenségeket a párkölcsön-
hatás esetén a lendület megmara-
dásának törvényével.
Ismerje és értse az erőlö-

kés fogalmát.
34
Lendületmegmaradás párköl- A lendületmegmaradás törvényét

csönhatás esetén alkalmazva legyen képes egysze-
Jelenségek, gyakorlati alkalma- rű számítások és mérési felada-
zások: tok megoldására.
golyók, labdák, korongok ütkö-
zése.
Ütközéses balesetek a közleke-
désben. Miért veszélyes a kocca-
nás?
Az utas biztonságát védő techni-
kai megoldások (biztonsági öv,
légzsák, a gyűrődő karosszéria).
Sebességmérés, tömegmérés üt-
köztetéssel.
Sebességmérés ballisztikus ingá-
val.
Az erőhatások függetlensége. Tudja, hogy több erő együttes ha-
tása esetén a test gyorsulását az
Erőtörvények, a dinamika alap- erők vektori eredője határozza
egyenlete. meg.
A rugó erőtörvénye.
A nehézségi erő és hatása. Ismerje, és tudja alkalmazni a ta-
A tömegközéppont fogalma. nult egyszerű erőtörvényeket.
Tapadási és csúszási súrlódás. Ismerje a csúszási és ta-
Kényszererők. padási súrlódásra vonat-
kozó összefüggéseket.
Jelenségek, gyakorlati alkalma- Legyen képes egyszerű feladatok
zások: megoldására és a kapott ered-
járművek indulása, fékezése, mény kísérleti ellenőrzésére né-
közlekedésbiztonság, hány egyszerű esetben:
a súrlódás haszna és kára;  állandó erővel húzott test;
kötélsúrlódás stb.  mozgás lejtőn, a súrlódás hatá-
sa;
 mérleg a liftben, a súlytalan-
ság állapota.
 alkalmazza Newton tör-
vényeit az ismert moz-
gásfajtákra.
Pontrendszerek mozgásának Tudja, hogy az egymással köl-

vizsgálata, dinamikai értelmezé- csönhatásban lévő testek mozgá-
se. sát az egyes testekre ható külső
erők és a testek közötti kényszer-
kapcsolatok figyelembevételével
lehetséges értelmezni. Legyen
képes ennek alapján egyszerű
esetek (pl. Atwood-féle ejtőgép,
kiskocsi gyorsítása csigán átve-
tett súllyal) elemzésére.
35
Az impulzusmegmaradás zárt Legyen képes az impulzusmeg-

rendszerben. maradás törvényének alkalmazá-
sára, egyszerű kísérletek, számí-
A rakétameghajtás elve. tások elvégzésére egyéni és cso-
Ütközések. portmunkában.
Értse a rakétameghajtás lényegét.
Kulcsfogalmak/ Erő, párkölcsönhatás, lendület, lendületmegmaradás, erőtörvény, mozgás-
fogalmak egyenlet, pontrendszer, rakétamozgás, ütközés.
Órakeret
Tematikai egység Az égi és földi mechanika egysége
6 óra
Nehézségi gyorsulás, szabadesés, körmozgás, a dinamika alapegyenlete,
Előzetes tudás
ellipszis.
Annak bemutatása, hogy a newtoni mozgástörvények és Newton gravitá-
A tematikai egy-
ciós törvénye egységbe fogták az égi és a földi mechanikát. A newtoni
ség nevelési-fej-
világkép tudománytörténeti jelentősége, hangsúlyozva, hogy a klasszikus
lesztési céljai
mechanika több száz éves törvényei ma is maradéktalanul érvényesek.
Az egyenletes körmozgás dinami- Értse, hogy az egyenletes kör- Földrajz: a Naprend-
kája. mozgás gyorsulását (a centripetá- szer szerkezete, az
Jelenségek, gyakorlati alkalma- lis gyorsulást) a ható erők centrá- égitestek mozgása,
zások: lis komponenseinek összege csillagképek, távcsö-
vezetés kanyarban, hullámvasút; adja. Ennek ismeretében legyen vek, űrállomás, űrtáv-
függőleges síkban átforduló ko- képes egyszerű feladatok megol- cső, az űrhajózás cél-
csi; centrifuga. dására csoportmunkában. ja.
Az arisztotelészi és a koperniku- A tanuló ismerje Kepler törvé-
szi világkép. nyeit, tudja azokat alkalmazni a
gyakorlat: GPS, raké-
A bolygók mozgása. Tudomány- Naprendszer bolygóira és mester-
ták, műholdak alkal-
történet: Tycho de Brache, Kep- séges holdakra.
mazása a távközlés-
ler, Galilei; a tudományos mód- Ismerje a geocentrikus és helio- ben, a meteorológiá-
szer. centrikus világkép kultúrtörténeti ban.
Kepler törvényei. dilemmáját és konfliktusát.
36
Newton gravitációs törvénye. Tudja, hogy a gravitációs köl-

Történelem, társadal-
Jelenségek, gyakorlati alkalma- csönhatás a négy alapvető fizikai
mi és állampolgári is-
zások: kölcsönhatás egyike, meghatáro-
meretek: Galilei és
a nehézségi gyorsulás változása a zó jelentőségű az égi mechaniká-
Newton munkássága.
Földön. ban.
Az árapály-jelenség kvalitatív
magyarázata. Ismerje a gravitációs erőtörvényt
A mesterséges holdak mozgása és tudja azt alkalmazni egyszerű
és a szabadesés. esetekre.
A súlytalanság értelmezése az űr- Értse a gravitáció szerepét az űr-
állomáson. kutatással, űrhajózással kapcsola-
Jelenségek az űrhajóban. tos közismert jelenségekben.
Geostacionárius műholdak,
hírközlési műholdak.
A műholdak szerepe a GPS-rend-
szerben.
Kulcsfogalmak/ Heliocentrikus világkép, általános tömegvonzás, mesterséges hold, súlyta-
fogalmak lanság.
37
Órakeret
Tematikai egység Testek egyensúlya – statika
6 óra
Kinematikai alapfogalmak, Newton I. és II. törvénye, az erőhatások
Előzetes tudás függetlenségének elve, erők vektori összegzése, eredő erő, forgatónyo-
maték.
A tematikai egység A mindennapi és a műszaki, továbbá az egészségügyi gyakorlatban fon-
nevelési-fejlesztési tos alkalmazott fizikai ismeretek elsajátítása. Az egyensúly fogalmának
céljai kiterjesztése, mélyítése.
Pontszerű test egyensúlya. A tanuló ismerje és egyszerű ese- Történelem, társadal-
tekre tudja alkalmazni a pontsze- mi és állampolgári is-
A merev test mint speciális pont- rű test egyensúlyi feltételét. Le- meretek: tudománytör-
rendszer. gyen képes erővektorok összeg- ténet.
zésére, komponensekre bontásá-
Merev testek egyensúlyának fel- ra, egyszerű szerkesztési felada- Matematika: alapmű-
tétele. tok elvégzésére. veletek, egyenletren-
dezés, műveletek vek-
Jelenségek, gyakorlati alkalma- Ismerje az erő forgató hatását, a torokkal.
zások: forgatónyomaték fogalmát, a me-
emelők, tartószerkezetek, építé- rev test egyensúlyának kettős fel- Testnevelés és sport:
szeti érdekességek (pl. gótikus tételét. kondicionáló gépek,
támpillérek, boltívek, műszaki Legyen képes egyszerű számítá- az egészséges emberi
szerkezetek méretezési szabá- sok, mérések, szerkesztések el- testtartás.
lyai). végzésére.
Tömegközéppont. Ismerje a tömegközéppont fogal-
gyakorlat: erőátviteli
mát és legyen képes annak meg-
eszközök, technikai
Deformálható testek egyensúlyi határozására egyszerű esetekben.
eszközök, technikai
állapota.
eszközök stabilitása.
Ismerje Hooke törvényét, értse a
külső és belső erők egyensúlyát,
a rugalmas alakváltozás és a bel-
ső erők kapcsolatát.
Kulcsfogalmak/ Egyensúly, forgatónyomaték, tömegközéppont, merev test, deformálható
fogalmak test, rugalmas megnyúlás.
38
Órakeret
Tematikai egység Mechanikai munka, energia
10 óra
Erő, elmozdulás, az állandó erő munkája. Munkavégzés, energia, helyze-
Előzetes tudás ti energia, mozgási energia, rugalmas energia, munkatétel, mechanikai
energiamegmaradás.
Az általános és középiskolában tanult munka- és mechanikai energiafo-
A tematikai egy- galom elmélyítése és bővítése, a mechanikai energiamegmaradás igazo-
ség nevelési-fej- lása speciális esetekre és a mechanikai energiamegmaradás törvényének
lesztési céljai általánosítása. Az elméleti megközelítés mellett a fizikai ismeretek min-
dennapi alkalmazásának bemutatása, gyakorlása.
Mechanikai munka és teljesít- A tanuló értse a fizikai munka- Matematika: a függ-
mény. végzés fogalmát, legyen képes vény fogalma, grafi-
egyszerű feladatok megoldására. kus ábrázolás, egyen-
Mechanikai energiafajták Tudjon munkát, teljesít- letrendezés.
(helyzeti energia, mozgási ener- ményt számolni egyenle-
gia, rugalmas energia). tesen változó erőhatás Testnevelés és sport:
esetén is. sportolók teljesítmé-
A fogalmak ismerete és értelme- nye, sportoláshoz
zése gyakorlati példákon. használt pályák ener-
getikai viszonyai és
Munkatétel. A tanuló értse és tudja alkalmaz-
sporteszközök energe-
ni a munkatételt konkrét gyakor-
tikája.
Jelenségek, gyakorlati alkalma- lati problémákra.
zások:
a fékút és a sebesség kapcsolata,
gyakorlat: járművek
a követési távolság meghatározá-
fogyasztása, munka-
sa.
végzése, közlekedés-
A mechanikai energiamegmara- Tudja egyszerű zárt rendszerek biztonsági eszközök,
dás törvénye. példáin keresztül értelmezni a technikai eszközök
mechanikai energiamegmaradás (autók, motorok).
Alkalmazások, jelenségek: törvényét.
mozgás gördeszkás görbült lej- Jellemezze kvantitatív ér- Biológia-egészségtan:
tőn, síugrósáncon. telemben a különféle me- élőlények mozgása,
Amikor a mechanikai energia- chanikai energiafajtákat. teljesítménye.
megmaradás nem teljesül – a súr- Tudja, hogy a mechanikai ener-
lódási erő munkája. giamegmaradás nem teljesül súr-
lódás, közegellenállás esetén,
mert a rendszer mechanikailag
nem zárt.
Rugalmas ütközés.
39
Egyszerű gépek, hatásfok. Tudja a gyakorlatban használt

Érdekességek, alkalmazások. egyszerű gépek működését értel-
Ókori gépezetek, mai alkalmazá- mezni, ezzel kapcsolatban fel-
sok. Az egyszerű gépek elvének adatokat megoldani.
felismerése az élővilágban. Mutassa be néhány ener-
giaátalakító berendezés
példáján, hogyan haszno-
sítjuk a természet energiá-
it.
Ismerje és alkalmazza Értelmezze a konzervatív
egyszerű feladatokban a erő fogalmát.
teljesítmény és a hatásfok Értelmezze a hatásfokot,
fogalmát. mint a folyamatok gazda-
Energia és egyensúlyi állapot. ságosságának jellemzőjét.
Ismerje a stabil, labilis és közöm-
bös egyensúlyi állapot fogalmát
és tudja alkalmazni egyszerű ese-
tekben.
Kulcsfogalmak/ Munkavégzés, energia, helyzeti energia, mozgási energia, rugalmas ener-
fogalmak gia, munkatétel, mechanikai energiamegmaradás, teljesítmény, hatásfok.
Órakeret
Tematikai egység Merev testek mechanikája
9 óra
Körmozgás, merev test, forgatónyomaték, mozgásegyenlet, kinetikus

Előzetes tudás
energia, perdület, perdületmegmaradás.
A mechanika korábbi tárgyalásából kimaradt, nagyobb matematikai fel-

A tematikai egy-
készültséget igénylő részeinek tárgyalása. Jelenségek és gyakorlati al-
ség nevelési-fej-
kalmazások szemléletformáló tárgyalása a perdület, és a perdületmeg-
lesztési céljai
maradás, a tiszta gördülés alapján.

A merev test fogalma, egyensú- Ismerje a tanuló a kiterjedt test Testnevelés és sport:
lya. egyensúlyi feltételeit és tudja kondicionáló gépek.
azokat egyszerű feladatok során
alkalmazni. Technika, életvitel és
Vegye észre a műszaki gyakorlat- gyakorlat: Erőátviteli
ban, az építészetben és a köznapi eszközök, technikai
életben a statikai ismeretek fon- eszközök, a tehetetlen-
tosságát. ség szerepe gyors fé-
40
kezés esetén. Bizton-

Rögzített tengely körül forgó me- Ismerje a tengellyel rögzített test
sági öv, ütközéses bal-
rev test mozgásának kinematikai forgó mozgásának kinematikai
esetek, a gépkocsi biz-
leírása. leírását, lássa a forgómozgás és a
tonsági felszerelése, a
haladó mozgás leírásának hason-
biztonságos fékezés.
lóságát.
Az egyenletesen változó forgó- Ismerje a forgómozgás dinamikai
mozgás dinamikai leírása. leírását. Tudja, hogy a test forgá-
sának megváltoztatása a testre
ható forgatónyomatékok hatására
történik. Lássa a párhuzamot a
haladó mozgás és a fogómozgás
dinamikai leírásában.
Tehetetlenségi nyomaték. Ismerje a tehetetlenségi nyoma-
ték fogalmát és meghatározását
egyszerű speciális esetekben.
A perdület, perdülettétel, Ismerje a perdület fogalmát, le-
perdület-megmaradás. gyen képes megfogalmazni a
Alkalmazások: perdület-tételt, ismerje a perdület
pörgettyűhatás, a Naprendszer megmaradásának feltételrendsze-
eredő perdülete. rét.
Forgási energia. A haladó mozgás kinetikus ener-
giájának analógiájára ismerje a
forgási energia fogalmát és tudja
azt használni egyszerű problé-
mák megoldásában.
Kulcsfogalmak/ Forgatónyomaték, szöggyorsulás, tehetetlenségi nyomaték, perdület, forgá-
fogalmak si energia, perdületmegmaradás, tiszta gördülés.
41
Órakeret
Tematikai egység Folyadékok és gázok mechanikája
8 óra
Hidrosztatikai és aerosztatikai alapismeretek, sűrűség, nyomás, légnyo-
más, felhajtóerő, kémia: anyagmegmaradás, halmazállapotok, földrajz:
tengeri, légköri áramlások. Hidrosztatikai nyomás, felhajtóerő, úszás,
Előzetes tudás
viszkozitás, felületi feszültség, légnyomás, légáramlás, áramlási sebes-
ség, aerodinamikai felhajtóerő, közegellenállás, szél- és vízienergia, szél-
erőmű, vízerőmű.
A témakör jelentőségének bemutatása, mint a fizika egyik legrégebbi te-
rülete és egyúttal a legújabb kutatások színtere (pl. tengeri és légköri
A tematikai egy-
áramlások, a vízi- és szélenergia hasznosítása). A megismert fizikai tör-
ség nevelési-fej-
vények összekapcsolása a gyakorlati alkalmazásokkal. Önálló tanulói kí-
lesztési céljai
sérletezéshez szükséges képességek fejlesztése, hétköznapi jelenségek fi-
zikai értelmezésének gyakoroltatása.
Alkalmazott hidrosztatika A tanuló legyen képes egyszerű Matematika: a függ-
Pascal törvénye, hidrosztatikai mérőkísérletek elvégzésére. Tud- vény fogalma, grafi-
nyomás, felhajtóerő nyugvó fo- ja alkalmazni hidrosztatikai is- kus ábrázolás, egyen-
lyadékokban és gázokban. mereteit köznapi jelenségek ér- letrendezés.
Hidraulikus gépek. telmezésére, egyszerű számításos
feladatok megoldására. A tanult Kémia: folyadékok,
ismeretek alapján legyen képes felületi feszültség,
önálló forráskutatáson alapuló is- kolloid rendszerek,
meretbővítésre és az új ismeretek gázok, levegő, viszko-
bemutatására (pl. hidraulikus gé- zitás, alternatív ener-
pek alkalmazásainak bemutatá- giaforrások.
sa).
Történelem, társadal-
Molekuláris erők folyadékokban Ismerje a felületi feszültség fo-
mi és állampolgári is-
(kohézió és adhézió). galmát és mérésének módját.
meretek: hajózás sze-
Felületi feszültség. Tudja alkalmazni a tanultakat
repe, légiközlekedés
egyszerű köznapi jelenségek ér-
szerepe.
Jelenségek, gyakorlati alkalma- telmezésére. Legyen tisztában a
zások: felületi jelenségek fontos szere-
habok különleges tulajdonságai, pével az élő és élettelen termé-
gyakorlat: vízi jármű-
mosószerek hatásmechanizmusa. szetben.
vek legnagyobb sebes-
Aerosztatika Ismerje a légnyomás fogalmát, ségeinek korlátja, lég-
Légnyomás, felhajtóerő levegő- legyen képes a légnyomás jelen- nyomás, repülőgépek
ben. ségének egyszerű kísérleti bemu- közlekedésbiztonsági
Jelenségek, gyakorlati alkalma- tatására. eszközei, vízi és légi
zások: Ismerjen a levegő nyomásával közlekedési szabá-
a légnyomás változásai. kapcsolatos, gyakorlati szem- lyok.
A légnyomás szerepe az időjárási pontból is fontos néhány jelensé-
jelenségekben, a barométer mű- get. Biológia-egészségtan:
ködése. Vízi élőlények, mada-
Léghajó, hőlégballon.
42
rak mozgása, sebessé-

Folyadékok és gázok áramlása Tudja, hogy az áramlások oka a
gei, reakcióidő. A
nyomáskülönbség. Legyen képes
nyomás és változásá-
Jelenségek, gyakorlati alkalma- köznapi áramlási jelenségek kva-
nak hatása az emberi
zások: litatív fizikai értelmezésére.
szervezetre (pl. súly-
légköri áramlások, a szél értel-
fürdő, keszonbeteg-
mezése a nyomásviszonyok alap- Tudja értelmezni az áramlási se-
ség, hegyi betegség).
ján, nagy tengeráramlásokat besség változását a keresztmet-
meghatározó környezeti hatások. szettel az anyagmegmaradás
(kontinuitási egyenlet) alapján.
Kontinuitási egyenlet, anyagmeg-
maradás.
Bernoulli-hatás. Ismerje a Bernoulli-hatást és tud-
Jelenségek, gyakorlati alkalma- ja azt egyszerű kísérlettel de-
zások: monstrálni, legyen képes kvalita-
szárnyprofil, Magnus-hatás, ver- tív szinten alkalmazni a törvényt
senyautók formája. köznapi jelenségek magyarázatá-
ra.
A viszkozitás fogalma. Kvalitatív szinten ismerje a visz-
kozitás fogalmát és néhány gya-
korlati vonatkozását.
Erőhatások áramló közegben. Ismerje a közegellenállás jelensé-
Az áramló közegek energiája, a gét, tudja, hogy a közegellenállá-
szél- és a vízi energia hasznosítá- si erő sebességfüggő.
sa.
Legyen tisztában a vízi és szél-
energia jelentőségével hasznosí-
tásának múltbeli és korszerű le-
hetőségeivel. Legyen képes önál-
ló internetes forráskutatás alapján
konkrét ismeretek szerzésére e
megújuló energiaforrások aktuá-
lis hazai hasznosításairól.
Hidrosztatikai nyomás, felhajtóerő, úszás, viszkozitás, felületi feszültség,
Kulcsfogalmak/
légnyomás, légáramlás, áramlási sebesség, aerodinamikai felhajtóerő, kö-
fogalmak
zegellenállás, szél- és vízenergia, szélerőmű, vízerőmű.
Órakeret
Tematikai egység Hőtani alapok
3 óra
Hőmérséklet, hőmérséklet mérése, a hőtágulás jelensége. Hőmérséklet,

Előzetes tudás
hőmérsékletmérés, hőmérsékleti skála, lineáris és térfogati hőtágulás.
Az általános és középiskolában tanult hőtani alapfogalmak felidézése és

A tematikai egy- elmélyítése. A hőmérséklet mérésének különböző módszerein, a mérési
ség nevelési-fej- gyakorlaton, a hőmérő kalibrálásán, a különböző hőmérsékleti skálák
lesztési céljai átszámításán keresztül a mérés fogalmának mélyítése, a méréssel kap-
csolatos tudás bővítése.
43

A hőmérséklet, hőmérők, hőmér- Ismerje a tanuló a hőmérséklet- Kémia: a hőmérséklet
sékleti skálák. mérésre leginkább elterjedt Cel- mint állapothatározó.
Alkalmazás: sius-skálát, néhány gyakorlatban
hőmérsékletszabályozás. használt hőmérő működési elvét. Matematika: mérték-
Legyen gyakorlata hőmérsékleti egységek, grafikus áb-
grafikonok olvasásában. rázolás, átváltás.
Hőtágulás Ismerje a hőtágulás jelenségét
Szilárd anyagok lineáris, felületi szilárd anyagok és folyadékok
és térfogati hőtágulása. esetén. Tudja a hőtágulás jelentő-
Folyadékok hőtágulása. ségét a köznapi életben, ismerje a
A víz különleges hőtágulási vi- víz különleges hőtágulási sajátos-
selkedése. ságát.
Feladatok megoldásakor
alkalmazza a hőtágulást
leíró összefüggéseket.
Kulcsfogalmak/ Hőmérséklet, hőmérsékletmérés, hőmérsékleti skála, lineáris és térfogati
fogalmak hőtágulás.
44
Órakeret
Tematikai egység Gázok makroszkopikus vizsgálata
8 óra
A gázokról kémiából tanult ismeretek. Állapotegyenlet, egyesített gáz-

Előzetes tudás
törvény, állapotváltozás, izochor, izoterm, izobár változás, Kelvin-skála
A hőtan főtételei feldolgozásának előkészítése. Az állapotjelzők közti

kapcsolatok kísérleti vizsgálata, méréses igazolása, a Kelvin-skála beve-
A tematikai egy- zetése. A mérésekkel igazolt Gay-Lussac- és Boyle-Mariotte-törvények,
ség nevelési-fej- a Kelvin skála bevezetése. Az egyesített gáztörvény levezetése, majd a
lesztési céljai kémiából tanult Avogadro-törvény felhasználásával az állapotegyenlet
felírása. A gáztörvények univerzális (anyagi minőségtől függetlenül ér-
vényes) jellege.
Problémák, jelenségek, gya-

korlati alkalmazások, isme- Követelmények Kapcsolódási pontok
retek
Gázok állapotjelzői, összefüg- Ismerje a tanuló a gázok alapvető Kémia: a gáz fogalma
géseik állapotjelzőit, az állapotjelzők kö- és az állapothatározók
Boyle-Mariotte-törvény, Gay- zötti páronként kimérhető összefüg- közötti összefüggések:
Lussac-törvények. géseket. Avogadro törvénye,
moláris térfogat, ab-
A Kelvin-féle gázhőmérsékleti Ismerje a Kelvin-féle hőmérsékleti szolút, illetve relatív
skála. skálát és legyen képes a két alapve- sűrűség.
tő hőmérsékleti skála közti átszámí-
tásokra. Tudja értelmezni az abszo- Matematika: a függ-
lút nulla fok jelentését. vény fogalma, grafi-
kus ábrázolás, egyen-
Az ideális gáz állapotegyenle- Tudja, hogy a gázok döntő többsé-
letrendezés, exponen-
te. ge átlagos körülmények között az
ciális függvény.
anyagi minőségüktől függetlenül
hasonló fizikai sajátságokat mutat.
Testnevelés és sport:
Ismerje az ideális gázok állapotjel-
sport nagy magassá-
zői között felírható összefüggést, az
gokban, sportolás a
állapotegyenletet és tudjon ennek
mélyben.
segítségével egyszerű feladatokat
megoldani.
Biológia-egészségtan:
Gázok állapotváltozásai és Ismerje az izoterm, izochor és izo- keszonbetegség, hegyi
azok ábrázolása állapotsíko- bár, adiabatikus állapotváltozások betegség, madarak re-
kon. jellemzőit és tudja azokat állapotsí- pülése.
kon ábrázolni.
Mutasson be egyszerű kísér- Földrajz: széltérképek,
leteket a gázok állapotválto- nyomástérképek, hő-
zásaira. térképek, áramlások.
Kulcsfogalmak/ Állapotegyenlet, egyesített gáztörvény, állapotváltozás, izochor, izoterm,

fogalmak izobár változás, Kelvin-skála.
Tematikai egység Kinetikus gázmodell Órakeret
45
4 óra
Az anyag atomos szerkezete, az anyag golyómodellje, gázok nyomása,

rugalmas ütközés, lendületváltozás, mozgási energia, kémiai részecskék
Előzetes tudás
tömege. Modellalkotás, kinetikus gázmodell, nyomás, hőmérséklet, ekvi-
partíció.
Az ideális gáz modelljének jellemzői. A gázok makroszkopikus jellemző-

A tematikai egy- inek értelmezése a modell alapján, a nyomás, hőmérséklet – átlagos kine-
ség nevelési-fej- tikus energia, „belső energia”. A melegítés hatására fellépő hőmérséklet-
lesztési céljai növekedésének és a belső energia változásának a modellre alapozott fo-
galmi összekapcsolása révén a hőtan főtételei megértésének előkészítése.

Az ideális gáz kinetikus modellje. A tanuló ismerje a gázok univer- Kémia: gázok tulaj-
zális tulajdonságait magyarázó donságai, ideális gáz.
részecske-modellt. Rendelkezzen
szemléletes képpel az egymástól
független, a gáztartályt folytonos
mozgásukkal kitöltő, a fallal és
egymással ütköző atomok soka-
ságáról.
A gáz nyomásának és hőmérsék- Értse a gáz nyomásának és hő-
letének értelmezése. mérsékletének a modellből ka-
pott szemléletes magyarázatát.
Legyen képes az egyszerűsített
matematikai levezetések követé-
sére.
Az ekvipartíció tétele, a szabad- Ismerje az ekvipartíció-tételt, a
sági fok fogalma. gázrészecskék átlagos kinetikus
Gázok moláris és fajlagos hőka- energiája és a hőmérséklet közti
pacitása. kapcsolatot. Lássa, hogy a gázok
melegítése során a gáz energiája
nő, a melegítés lényege energia-
átadás.
Tudja, hogy az ideális gáz molá-
ris és fajlagos hőkapacitása az
ekvipartíció alapján értelmezhe-
tő.
Kulcsfogalmak/ Modellalkotás, kinetikus gázmodell, nyomás, hőmérséklet, ekvipartíció.
fogalmak
Órakeret
Tematikai egység A termodinamika főtételei
14 óra
46
Munka, kinetikus energia, energiamegmaradás, hőmérséklet, melegítés.

Előzetes tudás
Főtétel, hőerőgép, reverzibilitás, irreverzibilitás, örökmozgó.
A hőtan főtételeinek tárgyalása során annak megértetése, hogy a termé-

szetben lejátszódó folyamatokat általános törvények írják le. Az energia-
fogalom általánosítása, az energiamegmaradás törvényének kiterjesztése.
A tematikai egy-
A termodinamikai gépek működésének értelmezése, a termodinamikai
ség nevelési-fej-
hatásfok korlátos voltának megértetése. Annak elfogadtatása, hogy ener-
lesztési céljai
gia befektetése nélkül nem működik egyetlen gép, berendezés sem, örök-
mozgók nem léteznek. A hőtani főtételek univerzális (a természettudo-
mányokra általánosan érvényes) tartalmának bemutatása.
Problémák, jelenségek, gyakor- Követelmények Kapcsolódási pontok

A belső energia fogalmának ki- Ismerje a tanuló a belső energia Kémia: exoterm és en-
alakítása. fogalmát, mint a gáz-részecskék dotem folyamatok,
energiájának összegét. Tudja, termokémia, Hess- té-
A belső energia megváltoztatása. hogy a belső energia melegítéssel tel, kötési energia, re-
és/vagy munkavégzéssel változ- akcióhő, égéshő,
tatható. elektrolízis.
Gyors és lassú égés,
A termodinamika I. főtétele. Ismerje a termodinamika I. főté-
tápanyag, energiatar-
Alkalmazások konkrét fizikai, telét mint az energiamegmaradás
talom (ATP), a kémiai
kémiai, biológiai példákon. általánosított megfogalmazását.
reakciók iránya, meg-
Egyszerű számítások. Értelmezze a térfogati
fordítható folyamatok,
munkavégzést és a hő-
kémiai egyensúlyok,
mennyiség fogalmát.
stacionárius állapot,
Ismerje a térfogati munka-
élelmiszerkémia.
végzés grafikus megjelení-
tését p-V diagramon.
Értse a folyamatra jellem-
gyakorlat: Folyamatos
ző mennyiségek és az ál- technológiai fejleszté-
lapotjelzők közötti különb- sek, innováció.
séget. Hőerőművek gazdasá-
Az I. főtétel alapján tudja energe- gos működtetése és
tikai szempontból értelmezni a környezetvédelme.
gázok korábban tanult speciális
állapotváltozásait. Kvalitatív pél- Földrajz: környezet-
dák alapján fogadja el, hogy az I. védelem, a megújuló
főtétel általános természeti tör- és nem
vény, ami fizikai, kémiai, bioló- megújuló energia fo-
giai, geológiai folyamatokra egy- galma.
aránt érvényes.
47
Hőerőgép. Tudjon értelmezni p-V di-

Gázzal végzett körfolyamatok. agramon ábrázolt speciá-
az „éltető Nap”, hő-
A hőerőgépek hatásfoka. lis körfolyamatokat.
háztartás, öltözködés.
Az élő szervezet hőerőgépszerű
Gázok körfolyamatainak elméleti
működése.
vizsgálata alapján értse meg a Magyar nyelv és iro-
hőerőgép, hűtőgép, hőszivattyú dalom; idegen nyel-
működésének alapelvét. Tudja, vek: Madách Imre,
hogy a hőerőgépek hatásfoka lé- Tom Stoppard.
nyegesen kisebb, mint 100%.
Tudja kvalitatív szinten alkal- Történelem, társadal-
mazni a főtételt a gyakorlatban mi és állampolgári is-
használt hőerőgépek, működő meretek; vizuális kul-
modellek energetikai magyaráza- túra: a Nap kitüntetett
tára. Energetikai szempontból szerepe a mitológiá-
lássa a lényegi hasonlóságot a ban és a művészetek-
hőerőgépek és az élő szervezetek ben. A beruházás meg-
működése között. térülése, megtérülési
Az „örökmozgó” lehetetlensége. Tudja, hogy „örökmozgó” (ener- idő, takarékosság.
giabetáplálás nélküli hőerőgép)
nem létezhet! Filozófia; magyar
nyelv és irodalom:
A természeti folyamatok iránya. Ismerje a reverzibilis és irrever- Madách: Az ember
zibilis változások fogalmát. Tud- tragédiája, eszkimó
A spontán termikus folyamatok ja, hogy a természetben az irre- szín, a Nap kihűl, az
iránya, a folyamatok megfordítá- verzibilitás a meghatározó. élet elpusztul.
sának lehetősége. Kísérleti tapasztalatok alapján
lássa, hogy különböző hőmérsék-
letű testek közti termikus köl-
csönhatás iránya meghatározott:
a magasabb hőmérsékletű test
energiát ad át az alacsonyabb hő-
mérsékletűnek; a folyamat addig
tart, amíg a hőmérsékletek ki-
egyenlítődnek. A spontán folya-
mat iránya csak energiabefekte-
tés árán változtatható meg.
48
Ismerje a hőtan II. főtételét és

A termodinamika II. főtétele.
tudja, hogy kimondása tapaszta-
lati alapon történik. Ismerje a
reverzibilis, irreverzibilis
folyamatok fogalmát.
Értse, hogy mit jelent ter-
modinamikai értelemben a
rendezettség, rendezet-
lenség fogalma.
Tudja, hogy a hőtan II. főtétele
általános természettörvény, a fizi-
kán túl minden természettudo-
mány és a műszaki tudományok
is alapvetőnek tekintik.
Ismerje a másodfajú per-
petuum mobile megvaló-
síthatatlanságát.
Kulcsfogalmak/ Főtétel, axióma, reverzibilitás, irreverzibilitás, örökmozgó.
fogalmak
49
Órakeret
Tematikai egység Halmazállapotok, halmazállapot-változások
8 óra
Halmazok szerkezeti jellemzői (kémia), a hőtan főtételei. Halmazállapot
Előzetes tudás (gáz, folyadék, szilárd), halmazállapot-változás (olvadás, fagyás, párol-
gás, lecsapódás, forrás).
A halmazállapotok jellemző tulajdonságainak és a halmazállapot-változá-
sok energetikai hátterének tárgyalása bemutatása. Az ismeretek alkal-
A tematikai egy-
mazhatóságának bemutatása egyszerű számítások kísérleti ellenőrzésé-
ség nevelési-fej-
vel. A halmazállapot változások mikroszerkezeti értelmezése. A halmaz-
lesztési céljai
állapot változásokkal kapcsolatos mindennapi jelenségek értelmezése a
fizikában, és a társ-természettudományok területén is.
A halmazállapotok makroszkopi- A tanuló tudja, hogy az anyag Matematika: a függ-
kus jellemzése és energetikai, különböző halmazállapotait (szi- vény fogalma, grafi-
mikroszerkezeti értelmezése. lárd, folyadék- és gázállapot) kus ábrázolás, egyen-
makroszkopikus fizikai tulajdon- letrendezés.
ságok alapján jellemzik. Lássa,
hogy ugyanazon anyag különbö- Kémia: halmazállapo-
ző halmazállapotai esetén a bel- tok és halmazállapot-
sőenergia-értékek különböznek, a változások, exoterm
halmazállapot megváltozása és endoterm folyama-
energiaközlést (elvonást) igényel. tok, kötési energia,
képződéshő, reakció-
Az olvadás és a fagyás jellemzői. Ismerje az olvadás, fagyás fogal-
hő, üzemanyagok égé-
A halmazállapot-változás energe- mát, jellemző paramétereit (olva-
se, elektrolízis.
tikai értelmezése. dáspont, olvadáshő). Legyen ké-
pes egyszerű kalorikus feladatok
megoldására, mérések elvégzésé-
a táplálkozás alapvető
re. Ismerje a fagyás és olvadás
biológiai folyamatai,
szerepét a mindennapi életben.
50
ökológia, az „éltető
Párolgás és lecsapódás (forrás) Ismerje a párolgás, forrás, lecsa-
Nap”, hőháztartás, öl-
A párolgás (forrás), lecsapódás pódás jelenségét, mennyiségi jel-
tözködés.
jellemzői. lemzőit. Legyen képes egyszerű
A halmazállapot-változás energe- kísérletek, mérések, számítások
tikai értelmezése. elvégzésére, a jelenségek felis-
gyakorlat: folyamatos
A fázisátalakulásokat befolyásoló merésére a hétköznapi életben
technológiai fejleszté-
külső tényezők. (időjárás). Ismerje a forráspont
sek, innováció.
Halmazállapot-változások a ter- nyomásfüggésének gyakorlati je-
mészetben. lentőségét és annak alkalmazását.
Értse a gáz és a gőz fogal- Földrajz: környezet-
védelem, a megújuló
mak különbözőségét. Tud-
és nem megújuló ener-
ja kvalitatív módon ma-
gia fogalma.
gyarázni a gőz telítetté
válásának okait, a telített
gőz tulajdonságait.
Legyen képes egyszerű kalorikus

feladatok megoldására számítás-
sal, halmazállapot-változással is.
Összetett kalorimetriai feladatok

megoldása.
Kulcsfogalmak/ Halmazállapot (gáz, folyadék, szilárd), halmazállapot-változás (olvadás,
fogalmak párolgás, forrás), mikroszerkezet.
Órakeret
Tematikai egység Hőterjedés
4 óra
Előzetes tudás Energia, hőmérséklet, a hőtan főtételei.
A hőterjedési módok fizikai jellemzése, a hőterjedés gyakorlati jelentősé-
A tematikai egy-
ge. A hőszigetelés, „hőgazdálkodás” szerepe az energiatudatosság szem-
ség nevelési-fej-
pontjából. A hősugárzás és a globális klímaváltozással kapcsolatos prob-
lesztési céljai
lémák tárgyalása.
Hővezetés, hőáramlás. A tanuló ismerje a hő terjedésé- Kémia: fémek hőveze-
Alkalmazások: nek különböző eseteit és tudja tése.
korszerű fűtés, szellőztetés, hő- ezeket egyszerű kísérletekkel,
szigetelés. köznapi jelenségek felidézésével Biológia-egészségtan:
Hőkamerás felvételek. illusztrálni. a levegő páratartalmá-
Értse a hőterjedéssel kapcsolatos nak hatása az élőlé-
gyakorlati problémák jelentősé- nyekre, fagykár a gyü-
gét a mindennapi életben, legyen mölcsösökben, üveg-
képes ezek közérthető megfogal- házhatás, a vérnyo-
mazására, értelmezésére. másra ható tényezők.
51
Hősugárzás. Ismerje a hősugárzás jelenségét,

Földrajz: klíma, üveg-
Jelenségek, alkalmazások: és tudja példákkal illusztrálni.
házhatás, hőtérképek.
üvegházhatás; Tudja, hogy minden test bocsát
globális fölmelegedés; ki hősugárzást a hőmérsékletétől
a hősugárzás és az öltözködés; hatványként függő mértékben
hőmérsékletek mérése sugárzás (Stefan-Boltzmann-törvény).
alapján (bolométer); Ismerje a Nap hősugárzásának
hőkamera, hőtérképek. alapvető szerepét a Föld globális
hőháztartásában. Ismerje a légkör
szerepét a földi hőmérséklet ala-
kulásában, a globális felmelege-
dés kérdését és ennek lehetséges
következményeit.
Kulcsfogalmak/ Hővezetés, hőáramlás, hősugárzás, sugárzási egyensúly, hőszigetelés.
fogalmak
52
Órakeret
Tematikai egység Hullám- és sugároptika
6 óra
Előzetes tudás Korábbi geometriai optikai ismeretek, visszaverődés, törés, képalkotás.
A tematikai egy- A geometriai optika tárgykörébe tartozó feladatok megoldása, komplex
ség nevelési-fej- feladatok megoldása.
lesztési céljai
A fény visszaverődése, törése új Ismerje a fény terjedésével kap- Biológia-egészségtan:
közeg határán (tükör, prizma). csolatos geometriai optikai alap- A szem és a látás, a
jelenségeket (visszaverődés, tö- szem egészsége. Lá-
rés) és az ezekre vonatkozó tör- táshibák és korrekció-
vényeket. juk.
Alkalmazza a hullámtani
törvényeket összetett
Magyar nyelv és iro-
(prizma, planparalel le-
dalom; mozgóképkul-
mez) feladatokban.
túra és médiaismeret:
Tudjon egyszerűbb méré- A fény szerepe. Az
seket tervezni és elvégez- Univerzum megisme-
ni a hullámtani törvények- résének irodalmi és
kel kapcsolatban (pl. tö- művészeti vonatkozá-
résmutató meghatározá- sai, színek a művé-
sa). szetben.
53
A geometriai optika alkalmazása. Ismerje a geometriai optika leg-

Vizuális kultúra: a
Képalkotás. fontosabb alkalmazásait.
fényképezés mint mű-
Jelenségek, gyakorlati alkalma- Értse a leképezés fogalmát, tük-
vészet.
zások: rök, lencsék képalkotását. Le-
a látás fizikája, a szivárvány. gyen képes egyszerű képszer-
kesztésekre és tudja alkalmazni a
leképezési törvényt egyszerű szá-
mításos feladatokban.
Ismerje, hogy a lencse
gyűjtő és szóró mivolta
adott közegben a lencse
alakjától függ.Tudja, hogy
a lencse gyűjtő és szóró
mivolta a környező közeg
anyagától is függ.
Ismerje és értse a gyakorlatban
fontos optikai eszközök (perisz-
kóp, egyszerű nagyító, mikrosz-
kóp, távcső. szemüveg) működé-
sét.
Ismerje a szem fizikai mű-
ködésével és védelmével
kapcsolatos tudnivalókat,
a rövidlátás és a távollátás
lényegét, a szemüveg
használatát, a dioptria fo-
galmát.
Legyen képes egyszerű optikai
kísérletek, mérések elvégzésére
(lencse fókusztávolságának meg-
határozása, hullámhosszmérés
optikai ráccsal).
Visszaverődés törvénye, Snelius-Descartes-törvény, Leképezési-törvény,
Kulcsfogalmak/
dioptria, fókusztávolság, nagyítás, képek és tárgyak típusai, alapvető opti-
fogalmak
kai eszközök
54
Órakeret
Tematikai egység Tematikus évi mérési gyakorlatok
8 óra
Előzetes tudás A mérési gyakorlathoz szükséges alapismeretek.
A tematikai egy- A kísérletező készség, a mérési kompetencia életkori szintnek megfelelő
ség nevelési-fej- fejlesztése kiscsoportos munkaformában.
lesztési céljai
Kapcsolódási pon-
korlati alkalmazások, isme- Fejlesztési követelmények
tok
retek
A félévenkénti mérési gya- A mérésekkel kapcsolatos alapvető el-
korlat a helyi tanterv/tanár méleti ismeretek felfrissítése.
döntése alapján (ajánlott az A kiscsoportos kísérletezés munkafo-
érettségi mindenkori kísérleti lyamatainak önálló megszervezése és
feladatai közül a félévi tan- megvalósítása. Az eredmények értel-
anyaghoz illeszkedően kivá- mezése, a mérésekkel kapcsolatos
lasztani). alapvető elméleti ismeretek alkalmazá-
sa.
Az eredmények bemutatása.
Mérési jegyzőkönyv elkészítése, a mé-
rések hibájának becslése, a későbbi
mérések során a mérés pontosságának,
a mérési hiba okainak megadása.
Órakeret
Tematikai egység Ismétlés és számonkérés
12 óra
Előzetes tudás
A tematikai egy- A tanult ismeretek számonkérése az érettségi vizsga követelményrend-
ség nevelési-fej- szerének figyelembevételével.
lesztési céljai
55
12. évfolyam
Órakeret
Tematikai egység Elektrosztatika
10 óra
Erő, munka, potenciális energia, elektromos töltés, töltésmegmaradás.
Előzetes tudás Töltés, elektromos erőtér, térerősség, erővonalrendszer, feszültség, poten-
ciál, kondenzátor, az elektromos tér energiája.
Az elektrosztatikus mező fizikai valóságként való elfogadtatása. A tölté-
sek közti „távolhatás” helyett a mező és a mezőbe helyezett töltés köz-
A tematikai egy-
vetlen kölcsönhatásának elfogadtatása. A mező jellemzése a térerősség,
ség nevelési-fej-
potenciál és erővonalak segítségével. Jelenséget bemutató kísérletek,
lesztési céljai
mindennapi jelenségek értelmezése és gyakorlati alkalmazások során az
ok-okozati gondolkodás, a problémamegoldó képesség fejlesztése.
Elektrosztatikai alapjelenségek. A tanuló ismerje az elektrosztati- Kémia: elektron, pro-
Elektromos kölcsönhatás. kus alapjelenségeket, tudjon egy- ton, elektromos töltés,
Elektromos töltés. szerű kísérleteket bemutatni, ér- az atom felépítése,
telmezni. elektrosztatikus köl-
csönhatások, kristály-
Coulomb törvénye Ismerje a Coulomb-féle erőtör-
rácsok szerkezete. Kö-
(az SI-egységrendszer kiegészíté- vényt, legyen képes összehason-
tés, polaritás, moleku-
se a töltés egységével). lítást tenni a gravitációs erőtör-
lák polaritása, fémes
vénnyel a matematikai formula
kötés, fémek elektro-
A ponttöltés elektromos erőtere, hasonlósága és a kölcsönhatások
mos vezetése.
az elektromos térerősség vektora, közti különbség szempontjából.
erővonalak. Alkalmazza a Coulomb- Matematika: alapmű-
törvényt feladatmegoldás- veletek, egyenletren-
ban.
56
dezés, számok nor-

Az elektrosztatikus mező fogal- Ismerje a mező fogalmát, és léte-
málalakja, vektorok
mának általánosítása. zését fogadja el anyagi objek-
függvények.
Az elektromos mező mint a köl- tumként. Tudja, hogy az elektro-
csönhatás közvetítője. mos mező forrása/i a töltés/tölté-
A homogén elektromos mező. sek.
gyakorlat: balesetvé-
Az elektromos mezők szuperpo- Ismerje a mezőt jellemző térerős-
delem, földelés.
zíciója. ség és a térerősség-fluxus fogal-
mát, értse az erővonalak jelenté-
Az elektromos mező munkája ho- sét.
mogén mezőben. Az elektromos A pontszerű elektromos
feszültség fogalma. töltés által létrehozott és a
A konzervatív elektromos mező. homogén elektromos me-
A szintfelületek és a potenciál fo- zőt tudja jellemezni az ek-
galma. Mechanikai analógia. vipotenciális felületek se-
gítségével.
Ismerje a homogén elektromos

mező fogalmát és jellemzését.
Ismerje az elektromos feszültség

fogalmát.
Tudja, hogy az elektrosztatikus
mező konzervatív, azaz a töltés
mozgatása során végzett munka
nem függ az úttól, csak a kezdeti
és végállapotok helyzetétől.
Legyen képes homogén elektro-
mos térrel kapcsolatos elemi fel-
adatok megoldására.
Alkalmazza a munkatételt
ponttöltésre elektromos
mezőben.
Töltés eloszlása fémes vezetőn. Tudja, hogy a fémre felvitt tölté-
Jelenségek, gyakorlati alkalma- sek a felületen helyezkednek el, a
zások: fém belsejében a térerősség zé-
csúcshatás, villámhárító, Fara- rus.
day-kalitka – árnyékolás. Ismerje az elektromos megosz-
tás, a csúcshatás jelenségét, a Fa-
raday-kalitka és a villámhárító
működését és gyakorlati jelentő-
ségét.
57
Kapacitás fogalma, a demonstrá- Ismerje a kapacitás fogalmát, a

ciós síkkondenzátor tere, kapaci- síkkondenzátor terét, tudja értel-
tása. Kondenzátorok kapcsolása. mezni kondenzátorok soros és
párhuzamos kapcsolását.
A kondenzátor energiája. Ismerje a kondenzátor le-
Az elektromos mező energiája, mezei között lévő szigete-
energiasűrűsége. lőanyag kapacitásmódosí-
A kondenzátor energiájának kife- tó szerepét.
jezése a potenciállal és térerős- Ismerje a síkkondenzátor
séggel. kapacitásának meghatáro-
zását.
Egyszerű kísérletek alapján tudja
értelmezni, hogy a feltöltött kon-
denzátornak, azaz a kondenzátor
elektromos terének energiája van.
Értse, és a kondenzátor példáján
tudja kvalitatív szinten értelmez-
ni, hogy a az elektromos mező
kialakulása munkavégzés árán le-
hetséges, az elektromos mezőnek
energiája van. Alkalmazza a
fenti összefüggéseket fel-
adatok megoldásában.
Kulcsfogalmak/ Töltés, elektromos erőtér, térerősség, erővonalrendszer, feszültség, potenci-
fogalmak ál, kondenzátor, az elektromos tér energiája.
Órakeret
Tematikai egység Egyenáram
10 óra
Telep (áramforrás), áramkör, fogyasztó, áramerősség-mérés, feszültség-

mérés. Áramkör, ellenállás, fajlagos ellenállás, az egyenáram teljesítmé-
Előzetes tudás
nye és munkája, elektromotoros erő, belső ellenállás, az áram hatásai (hő,
kémiai, biológiai, mágneses).
58
Az egyenáram értelmezése, mint a töltéseknek olyan áramlása, amelyre a

töltés megmaradásának törvénye által korlátozott áramlása érvényes
(anyagmegmaradási analógia). Az elektromos áram jellemzése hatásain
A tematikai egy-
keresztül (hőhatás, mágneses, vegyi és biológiai hatás). Az elméleti isme-
ség nevelési-fej-
retek mellett a gyakorlati tudás (ideértve az egyszerű hálózatok ismeretét
lesztési céljai
és az egyszerű számításokat), az alapvető tájékozottság kialakítása a té-
makörhöz kapcsolódó mindennapi alkalmazások (pl. telepek, akkumulá-
torok, ) területén is. Az energiatudatos magatartás fejlesztése.

Az elektromos áram fogalma, A tanuló ismerje az elektromos Kémia: elektromos
kapcsolata a fémes vezetőkben áram fogalmát, mértékegységét, áram, elektromos ve-
zajló töltésmozgással. mérését. Tudja, hogy az egyen- zetés, rácstípusok tu-
A zárt áramkör. áramú áramforrások feszültségét, lajdonságai és azok
Jelenségek, alkalmazások: pólusainak polaritását nem elekt- anyagszerkezeti ma-
citromelem, Volta-oszlop, lapos- romos jellegű belső folyamatok gyarázata.
elem felépítése. (gyakran töltésátrendeződéssel Galvánelemek műkö-
járó kémiai folyamatok) biztosít- dése, elektromotoros
ják. erő.
Ionos vegyületek
Ismerje az elektromos áramkör elektromos vezetése
legfontosabb részeit, az áramkör olvadékban és oldat-
ábrázolását kapcsolási rajzon. ban, elektrolízis.
Legyen képes egyszerű áramkö- Vas mágneses tulaj-
rök összeállítására kapcsolási donsága.
rajz alapján.
Matematika: alapmű-
Ohm törvénye, áram- és feszült- Ismerje az elektromos ellenállás,
veletek, egyenletren-
ségmérés. fajlagos ellenállás fogalmát, mér-
dezés, számok nor-
Fogyasztók (vezetékek) ellenállá- tékegységét és mérésének mód-
málalakja.
sa. Fajlagos ellenállás. Vezetőké- ját. Legyen képes a táblázatból
pesség. kikeresett fajlagos ellenállásérté-
kek alapján összehasonlítani kü-
gyakorlat: áram bioló-
lönböző fémek vezetőképességét.
giai hatása, elektro-
Ismerje a fémek ellenállá- mos áram a háztartás-
sának hőmérsékletfüggé- ban, biztosíték, fo-
sét.
59
gyasztásmérők, bal-
Ohm törvénye teljes áramkörre. Tudja Ohm törvényét. Legyen
esetvédelem.
Elektromotoros erő, kapocsfe- képes egyszerű számításokat vé-
Világítás fejlődése és
szültség, a belső ellenállás fogal- gezni Ohm törvénye alapján, a
korszerű világítási
ma. számítás eredményét tudja egy-
eszközök.
szerű mérésekkel ellenőrizni.
Korszerű elektromos
Az elektromos mező munkája az Ismerje a telepet jellemző elekt-
háztartási készülékek,
áramkörben. Az elektromos telje- romotoros erő és a belső ellenál-
energiatakarékosság.
sítmény. lás fogalmát, Ohm törvényét tel-
Az elektromos áram hőhatása. jes áramkörre.
Informatika: mikro-
Tudja értelmezni az elektromos
elektronikai áramkö-
áram teljesítményét, munkáját.
rök, mágneses infor-
Legyen képes egyszerű számítá-
mációrögzítés.
sok elvégzésére. Tudja értelmez-
ni a fogyasztókon feltüntetett tel-
jesítményadatokat.
Összetett hálózatok. Kirchoff I. Ismerje Kirchoff törvényeit, tud-
és II. törvénye (összekapcsolása ja alkalmazni azokat ellenállás-
a töltésmegmaradás törvényével). kapcsolások eredőjének számítá-
Ellenállások kapcsolása. Az ere- sa során.
dő ellenállás fogalma, számítása. Alkalmazza az Ohm-tör-
vényt összetett feladat
megoldására, kísérlet, il-
letve ábra elemzésére.
Az áram vegyi hatása. Tudja, hogy az elektrolitokban
Az akkumulátor működése. mozgó ionok jelentik az áramot.
Ismerje az elektrolízis fogalmát,
Az áram biológiai hatása. néhány gyakorlati alkalmazását.
Bioáramok az élő szervezetben. Értse, hogy az áram vegyi hatása
és az élő szervezeteket károsító
hatása között összefüggés van.
Ismerje az alapvető elektromos
érintésvédelmi szabályokat és
azokat a gyakorlatban is tartsa
be.
Áramkör, ellenállás, fajlagos ellenállás, az egyenáram teljesítménye és

Kulcsfogalmak/
munkája, elektromotoros erő, belső ellenállás, az áram hatásai (hő, kémiai,
fogalmak
biológiai, mágneses), elektromágnes, Lorentz-erő, elektromotor.
Órakeret
Tematikai egység Mechanikai rezgések
8 óra
60
A forgásszögek szögfüggvényei. A körmozgás kinematikája, a dinamika

Előzetes tudás alapegyenlete, a rugó erőtörvénye, kinetikus energia, rugóenergia. Har-
monikus rezgés, lineáris erőtörvény, rezgésidő.
A rezgések témakörével a későbbi fejezetek (mechanikai hullámok, a

hangtan, a váltakozó áramok témaköre, az elektromágneses rezgések ér-
telmezése, az elektromágneses hullámok jelenségköre, a kvantummecha-
A tematikai egység
nika anyagszerkezeti vonatkozásai) megalapozását készíti elő. Az egy-
nevelési-fejlesztési
szerű, tanulókísérleti módszerekkel is meghatározható összefüggések
céljai
feltárásával azoknak a jelenségeknek kézzelfoghatóvá tételét segítjük
elő, amelyek elvontabb megfelelőit ezáltal később könnyebben sajátít-
hatják el a tanulók.

korlati alkalmazások, ismere- Követelmények Kapcsolódási pontok
tek
A rugóra akasztott rezgő test ki- A tanuló ismerje a rezgő test jel- Matematika: periodi-
nematikai vizsgálata. lemző paramétereit (amplitúdó, kus függvények.
rezgésidő, frekvencia, körfrekven-
cia). Filozófia: az idő filo-
Ismerje és tudja grafikusan ábrá- zófiai kérdései.
zolni a mozgás kitérés-idő, sebes-
ség-idő, gyorsulás-idő függvénye- Informatika: az infor-
it. matikai eszközök mű-
Legyen képes rezgésekkel kapcso- ködésének alapja, az
latos egyszerű kísérletek, mérések órajel.
elvégzésére.
A rezgés dinamikai vizsgálata. Tudja, hogy a harmonikus rezgés
dinamikai feltétele a lineáris erő-
törvény. Legyen képes felírni a ru-
gón rezgő test mozgásegyenletét.
A rezgésidő meghatározása. Tudja, hogy a rezgésidőt a test tö-
mege és a rugóállandó határozza
Fonálinga. meg. Legyen képes a rezgésidő
számítására és az eredmény ellen-
őrzésére méréssel.
Tudja, hogy a kis kitérésű fonalin-
ga mozgása harmonikus rezgésnek
tekinthető, a lengésidőt az inga
hossza és a nehézségi gyorsulás
határozza meg. Tudja alkal-
mazni a fonálinga lengés-
idejére vonatkozó összefüg-
gést feladatmegoldásoknál
és méréseknél.
61
A rezgőmozgás energetikai vizs- Legyen képes az energiaviszonyok

gálata. értelmezésére a rezgés során. Tud-
A mechanikai energiamegmara- ja, hogy a feszülő rugó energiája a
dás harmonikus rezgés esetén. test mozgási energiájává alakul,
majd újból rugóenergiává. Ha a
csillapító hatások elhanyagolha-
tók, a rezgésre érvényes a mecha-
nikai energia megmaradása.
Tudja, hogy a környezeti hatások
(súrlódás, közegellenállás) miatt a
rezgés csillapodik, de eközben a
rezgésidő nem változik.
Ismerje a rezonancia jelenségét és
ennek gyakorlati jelentőségét.
Kulcsfogalmak/ Harmonikus rezgés, lineáris erőtörvény, rezgésidő.
fogalmak
Órakeret
Tematikai egység Mechanikai hullámok, hangtan
10 óra
Rezgés, sebesség, hangtani jelenségek, alapismeretek. Hullám, hullám-
hossz, periódusidő, transzverzális hullám, longitudinális hullám, hullám-
Előzetes tudás
törés, interferencia, állóhullám, hanghullám, hangsebesség, hangmagas-
ság, hangerő, rezonancia.
A mechanikai hullámjelenségek feldolgozása a rezgések szerves folytatá-
A tematikai egy- saként. A rezgésállapot terjedésének bemutatása rugalmas közegben, a
ség nevelési-fej- hullám időbeli és térbeli periodicitása. Speciális hullámjelenségek, ener-
lesztési céljai gia terjedése a hullámban. A mechanikai hullámok gyakorlati jelentősé-
gének bemutatása, különös tekintettel a hangtanra.
A hullám fogalma, jellemzői. A tanuló tudja, hogy a mechani- Matematika: trigono-
kai hullám a rezgésállapot terje- metrikus függvények.
dése valamely közegben, anyagi
részecskék nem haladnak a hul- Technika, életvitel és
lámmal, a hullámban energia ter- gyakorlat: a zajvéde-
jed. lem és az egészséges
környezethez való jog
Hullámterjedés egy dimenzióban. Kötélhullámok esetén értelmezze
(élet az autópályák,
a hullám térbeli és időbeli perio-
repülőterek szomszéd-
dicitását jellemző mennyiségeket
ságában).
(hullámhossz, periódusidő).
Ismerje a longitudinális és
transzverzális hullámok fogal-
mát.
62
Földrajz: földrengé-
A hullámot leíró függvény. Tudja, hogy a hullámot leíró
sek, lemeztektonika,
Hullámok találkozása, állóhullá- függvény a forrástól tetszőleges
árapály-jelenség.
mok. távolságra lévő pont rezgési kité-
rését adja meg az idő függvényé-
ben. Legyen képes felírni a függ-
A hallás.
vényt és értelmezni a formulában
Hang az állatvilágban.
szereplő mennyiségeket.
Gyógyító hang, ultra-
Ismerje a terjedési sebesség, a
hang a gyógyászatban,
hullámhossz és a periódusidő
fájdalomküszöb.
kapcsolatát.
Tudja, hogy a hullámok akadály-
Ének-zene: hangma-
talanul áthaladhatnak egymáson.
gasság, hangerő, fel-
Ismerje az állóhullám fogalmát
hangok, hangszín,
és kialakulásának feltételét.
akusztika.
Felületi hullámok. Hullámkádas kísérletek alapján
Hullámok visszaverődése, törése. értelmezze a hullámok visszave-
Hullámok interferenciája, az erő- rődését, törését.
sítés és a gyengítés feltételei. Értse az interferencia jelenségét
és értelmezze a Huygens–Fres-
nel-elv segítségével az erősítés és
gyengítés (kioltás) feltételeit.
Kiterjedt testek sajátrezgései. Ismerje a véges kiterjedésű ru-
galmas testekben kialakuló álló-
Térbeli hullámok. hullámok jelenségét, a test ún.
Jelenségek: „sajátrezgéseit”. Tudja, hogy al-
földrengéshullámok, lemeztekto- kalmas frekvenciájú rezgés állan-
nika. dósult hullámállapotot (állóhul-
lám) eredményezhet.
A hang, mint a térben terjedő Tudja, hogy a hang mechanikai
hullám. rezgés, ami a levegőben longitu-
dinális hullámként terjed.
A hang fizikai jellemzői. Alkal- Ismerje a hangmagasság, a hang-
mazások: hallásvizsgálat. erősség, a terjedési sebesség fo-
Hangszerek, a zenei hang jellem- galmát.
zői. Legyen képes legalább egy hang-
szer működésének magyarázatá-
Ultrahang és infrahang. ra.
Ismerje az ultrahang és az infra-
Hangsebesség mérése. hang fogalmát, gyakorlati alkal-
mazását.
Ismerje a hallás fizikai alapjait, a
hallásküszöb és a zajszennyezés
fogalmát.
Ismerjen legalább egy kísérleti
módszert a hangsebesség megha-
tározására.
Kulcsfogalmak/ Hullám, hullámhossz, periódusidő, transzverzális hullám, longitudinális
fogalmak hullám, hullámtörés, interferencia, állóhullám, hanghullám, hangsebesség,
63
hangmagasság, hangerő, rezonancia.
Órakeret
Tematikai egység Elektromágneses indukció, váltóáram
12 óra
Mágneses tér, az áram mágneses hatása, feszültség, áram elektromágnes,
Előzetes tudás
elektromotor
Az egyenáram mágneses hatásának ismerete, a mágneses indukcióvek-
tor bevezetése, elektromágnes, Lorentz erő.
Az áramköri elemekhez kötött, helyi mágneses és elektromos mező jel-
A tematikai egy- lemzői, az indukált elektromos mező és a nyugvó töltések által keltett
ség nevelési-fej- erőtér közötti lényeges szerkezeti különbség kiemelése. A változó mág-
lesztési céljai neses és elektromos terek fogalmi összekapcsolása. Az elektromágneses
indukció gyakorlati jelentőségének bemutatása.
Az indukált elektromos mező és a nyugvó töltések által keltett erőtér kö-
zötti lényeges szerkezeti különbség kiemelése.
Tudja bemutatni az áram mágne-
ses terét egyszerű kísérlettel.
Ismerje a tér jellemzésére alkal-
Az egyenáram mágneses hatása – mas mágneses indukcióvektor
a mágneses kölcsönhatás fogal- fogalmát. Tudja kvantitatív
ma. módon jellemezni a mág-
Áram és mágnes, áram és áram neses mezőket.
kölcsönhatása. Legyen képes a mágneses és az
Egyenes vezetőben folyó egyen- elektromos mező jellemzőinek
áram mágneses terének vizsgála- összehasonlítására, a hasonlósá-
ta. A mágneses mezőt jellemző gok és különbségek bemutatásá-
indukcióvektor fogalma, mágne- ra. Alkalmazza a speciális
ses erővonalak, a vasmag (ferro- alakú áramvezetők mág-
mágneses közeg) szerepe a mág- neses mezejére vonatkozó
neses hatás szempontjából. összefüggéseket egyszerű
feladatokban.
Az elektromágnes és gyakorlati
alkalmazásai.Az elektromotor Tudja értelmezni az áramra ható
működése. erőt mágneses térben.
Ismerje az egyenáramú motor

működésének elvét.
Faraday indukciós törvénye, Ismerje Faraday indukciós Kémia: elektromos
Lenz törvénye. törvényét és legyen képes áram, elektromos ve-
a törvény alkalmazásával zetés.
egyszerű feladatok megol-
dására.
64
A mozgási indukció. A tanuló ismerje a mozgási in- Matematika: trigono-

dukció alapjelenségét, és tudja metrikus függvények,
azt a Lorentz-erő segítségével ér- függvénytranszformá-
telmezni. ció.
A nyugalmi indukció, az elektro- Ismerje a nyugalmi indukció je-
mágneses indukció jelensége. lenségét és tudja azt egyszerű je- Technika, életvitel és
lenségbemutató kísérlettel szem- gyakorlat: az áram
Lenz törvénye. léltetni. biológiai hatása, bal-
Ismerje Lenz törvényét. Tudja esetvédelem, elektro-
értelmezni Lenz törvényét a nyu- mos áram a háztartás-
galmi indukció jelenségeire. ban, biztosíték, fo-
gyasztásmérők.
Korszerű elektromos
Váltakozó feszültség keltése, a Értelmezze a váltakozó feszült-
háztartási készülékek,
váltóáramú generátor elve (moz- ség keletkezését mozgásindukci-
energiatakarékosság.
gási indukció mágneses térben óval.
forgatott tekercsben). Ismerje a szinuszosan váltakozó
feszültséget és áramot leíró függ-
vényt, tudja értelmezni a benne
szereplő mennyiségeket.
A váltakozó feszültség és áram Ismerje a váltakozó áram effek-

jellemző paraméterei. tív hatását leíró mennyiségeket
(effektív feszültség, áram, telje-
sítmény).
Transzformátor. Értelmezze a transzformátor mű-
Gyakorlati alkalmazások. ködését az indukciótörvény alap-
ján.
Tudjon példákat a transzformáto-
rok gyakorlati alkalmazására.
Az önindukció jelensége. Ismerje az önindukció jelenségét
és szerepét a gyakorlatban.
65
Az elektromos energiahálózat. Ismerje a hálózati elektromos

A háromfázisú energiahálózat jel- energia előállításának gyakorlati
lemzői. megvalósítását, az elektromos
Az energia szállítása az erőműtől energiahálózat felépítését és mű-
a fogyasztóig. ködésének alapjait.
Távvezeték, transzformátorok.
Ismerje az elektromos energiafo-
Az elektromos energiafogyasztás gyasztás mérésének fizikai alap-
mérése. jait, az energiatakarékosság gya-
Az energiatakarékosság lehetősé- korlati lehetőségeit a köznapi
gei. életben.
Tudomány- és technikatörténet
Jedlik Ányos, Siemens szerepe.
Ganz, Diesel mozdonya.
A transzformátor magyar feltalá-
lói. Kandó Kálmán és az ipari
frekvenciás vasútvillamosítás.
Váltóáramú ellenállások. Értse, hogy a tekercs és a kon-
denzátor ellenállásként viselke-
Ohm törvénye váltóáramú háló-
dik a váltakozó áramú hálózat-
zatban.
ban. Ismerje sajátságát, hogy
nem csupán az áram és feszült-
ség nagyságának arányát változ-
tatja, de a két függvény fázisvi-
szonyait is módosítja. Alkal-
mazza ismereteit egysze-
rűbb váltakozó áramú kí-
sérletek megadott kap-
csolási rajz alapján törté-
nő összeállítására és el-
végzésére.
Fáziseltérés nélküli eset- Általános esetben ismerje
ben ismerje az átlagos tel- az átlagos teljesítmény és
jesítmény és a munka ki- a munka kiszámítását.
számítását.
Kulcsfogalmak/ Mozgási indukció, nyugalmi indukció, önindukció, váltóáramú generátor,
fogalmak váltóáramú elektromos hálózat.
Órakeret
Tematikai egység Elektromágneses rezgés, elektromágneses hullám
6 óra
Elektromágneses indukció, önindukció, kondenzátor, kapacitás, váltako-
Előzetes tudás zó áram. Elektromágneses rezgőkör, rezgés, rezonancia, elektromágneses
hullám, elektromágneses spektrum.
A tematikai egy- Az elektromágneses sugárzások fizikai hátterének bemutatása. A változó
ség nevelési-fej- elektromos és mágneses mezők szimmetrikus kapcsolatának, következ-
66
ményének létrejövő változó elektromágneses mező, leválik az áramköri

forrásokról és terjednek a térben. Az így létrejött elektromágneses tér az
anyagi világ újfajta szubsztanciájának tekinthető (terjedni képes, energiá-
lesztési céljai ja van). Az elektromágneses hullámok spektrumának bemutatása, érzék-
szerveinkkel, illetve műszereinkkel érzékelt egyes spektrum-tartománya-
inak jellemzőinek kiemelése. Az információ elektromágneses úton törté-
nő továbbításának elméleti és kísérleti megalapozása.
Az elektromágneses rezgőkör, A tanuló ismerje az elektromág- Technika, életvitel és
elektromágneses rezgések. neses rezgőkör felépítését és mű- gyakorlat: kommuni-
ködését. kációs eszközök, in-
Tudja, hogy a vezetékek ellenál- formációtovábbítás
lása miatt fellépő energiaveszte- üvegszálas kábelen,
ségek miatt a rezgés csillapodik, levegőben, az infor-
csillapítatlan elektromágneses máció tárolásának le-
rezgések előállítása energiapót- hetőségei.
lással (visszacsatolás) biztosítha-
tó. Biológia-egészségtan:
Értse a rezgőkörben létre- élettani hatások, a
Párhuzamos rezgőkör zárt,
képalkotó diagnoszti-
nyitott jövő szabad elektromág-
kai eljárások, a meg-
neses rezgések kialakulá-
Thomson-képlet előzés szerepe.
sát
Csatolt rezgések, rezonan-
cia Informatika: informá-
Dipólus sugárzása, anten- Ismerje a gyorsuló töltés ciótovábbítás jogi sza-
na, szabad elektromágne- és az elektromágneses bályozása, internetjo-
ses hullámok hullám kapcsolatát. gok és -szabályok.
Elektromágneses hullám, hullám- Ismerje az elektromágneses hul- Vizuális kultúra: Kép-

jelenségek. lám fogalmát, tudja, hogy az alkotó eljárások alkal-
elektromágneses hullámok fény- mazása a digitális mű-
Jelenségek, gyakorlati alkalma- sebességgel terjednek, a terjedé- vészetekben, művészi
zások: információtovábbítás séhez nincs szükség közegre. reprodukciók. A mé-
elektromágneses hullámokkal. Egyszerű jelenség-bemutató kí- dia szerepe.
Adó-vevő, moduláció. sérlet alapján tudja magyarázni,
Mobiltelefon-hálózat. hogy távoli, rezonanciára hangolt
rezgőkörök között az elektro-
mágneses hullámok révén ener-
giaátvitel lehetséges fémes össze-
köttetés nélkül. Értse, hogy ez az
alapja a jelek (információ) továb-
bításának.
Az elektromágneses spektrum. Ismerje az elektromágneses hul-
Jelenségek, gyakorlati alkalma- lámok frekvenciatartományokra
zások: osztható spektrumát és az egyes
hőfénykép, röntgenteleszkóp, rá- tartományok jellemzőit.
diótávcső.
67
Az elektromágneses hullám ener- Tudja, hogy az elektromágneses

giája. hullámban energia terjed.
Az elektromágneses hullámok Legyen képes példákon bemutat-

gyakorlati alkalmazása. ni az elektromágneses hullámok
Jelenségek, gyakorlati alkalma- gyakorlati alkalmazását.
zások: a rádiózás fizikai alapjai.
A tévéadás és -vétel elvi alapjai.
A GPS műholdas helymeghatáro-
zás.
A mobiltelefon.
A mikrohullámú sütő.
Kulcsfogalmak/ Elektromágneses rezgőkör, rezgés, rezonancia, elektromágneses hullám,
fogalmak elektromágneses spektrum.
Órakeret
Tematikai egység Hullám- és sugároptika
8 óra
Korábbi geometriai optikai ismeretek, hullámtulajdonságok, elektromág-
neses spektrum. A fény mint elektromágneses hullám, fénytörés, vissza-
Előzetes tudás
verődés, elhajlás, interferencia, polarizáció, diszperzió, spektroszkópia,
képalkotás.
A fény és a fényjelenségek tárgyalása az elektromágneses hullámokról
A tematikai egy-
tanultak alapján. A fény gyakorlati szempontból kiemelt szerepének tuda-
ség nevelési-fej-
tosítása, hétköznapi fényjelenségek és optikai eszközök működésének ér-
lesztési céljai
telmezése.
A fény mint elektromágneses hul- Tudja a tanuló, hogy a fény elekt-Biológia-egészségtan:
lám. romágneses hullám, az elektro- A szem és a látás, a
Jelenségek, gyakorlati alkalma- mágneses spektrum egy megha- szem egészsége. Lá-
zások. tározott frekvenciatartományához táshibák és korrekció-
tartozik. juk.
Az energiaátadás sze-
A fény terjedése, a vákuumbeli Tudja a vákuumbeli fénysebesség
repe a gyógyászati al-
fénysebesség. értékét és azt, hogy mai tudásunk
kalmazásoknál, a fény
szerint ennél nagyobb sebesség
élettani hatása napo-
nem létezhet (határsebesség).
zásnál. A fény szerepe
Ismerjen a fénysebesség a gyógyászatban és a
A történelmi kísérletek a fény mérésére vonatkozó klasz- megfigyelésben.
terjedési sebességének meghatá- szikus módszert (pl. Olaf
rozására. Römer, Fizeau).
68
Magyar nyelv és iro-

A fény visszaverődése, törése új Ismerje a fény terjedésével kap-
dalom; mozgóképkul-
közeg határán (tükör, prizma). csolatos geometriai optikai alap-
túra és médiaismeret:
jelenségeket (visszaverődés, tö-
A fény szerepe. Az
rés) és az ezekre vonatkozó tör-
Univerzum megisme-
vényeket.
résének irodalmi és
Alkalmazza a hullámtani művészeti vonatkozá-
törvényeket összetett sai, színek a művé-
(prizma, planparalel le- szetben.
mez) feladatokban.
Tudjon egyszerűbb méré- Vizuális kultúra: a
seket tervezni és elvégez- fényképezés mint mű-
ni a hullámtani törvények- vészet.
kel kapcsolatban (pl. tö-
résmutató meghatározá-
sa).
Elhajlás, interferencia, polarizá- Ismerje a fény hullámtermészetét
ció (optikai rés, optikai rács). bizonyító kísérleti jelenségeket
(elhajlás, interferencia, polarizá-
ció) és értelmezze azokat.
Ismerje a fény hullámhosszának
mérését optikai ráccsal.
Ismerje Newton történelmi priz-
A fehér fény színekre bontása.
makísérletét, és tudja értelmezni
Diszperziós és diffrakciós szín-
a fehér fény összetett voltát. Is-
kép.
A diszperzió jelensége. merje, hogy a fény terje-
Optikai rács. dési sebessége egy közeg-
ben frekvenciafüggő.
Csoportosítsa a színképeket
(folytonos, vonalas; abszorpciós,
emissziós színképek.
69
A geometriai optika alkalmazása. Ismerje a geometriai optika leg-

Képalkotás. fontosabb alkalmazásait.
Jelenségek, gyakorlati alkalma- Értse a leképezés fogalmát, tük-
zások: rök, lencsék képalkotását. Le-
a látás fizikája, a szivárvány. gyen képes egyszerű képszer-
kesztésekre és tudja alkalmazni a
leképezési törvényt egyszerű szá-
mításos feladatokban.
Ismerje, hogy a lencse
gyűjtő és szóró mivolta
adott közegben a lencse
alakjától függ.Tudja, hogy
a lencse gyűjtő és szóró
mivolta a környező közeg
anyagától is függ.
Ismerje és értse a gyakorlatban
fontos optikai eszközök (perisz-
kóp, egyszerű nagyító, mikrosz-
kóp, távcső. szemüveg) működé-
sét.
Ismerje a szem fizikai mű-
ködésével és védelmével
kapcsolatos tudnivalókat,
a rövidlátás és a távollátás
lényegét, a szemüveg
használatát, a dioptria fo-
galmát.
Legyen képes egyszerű optikai
kísérletek, mérések elvégzésére
(lencse fókusztávolságának meg-
határozása, hullámhosszmérés
optikai ráccsal).
A lézer mint fényforrás, a lézer Ismerje a lézerfény fogal-
sokirányú alkalmazása. mát, tulajdonságait.
Kulcsfogalmak/ A fény mint elektromágneses hullám, fénytörés, visszaverődés, elhajlás, in-
fogalmak terferencia, polarizáció, diszperzió, spektroszkópia, képalkotás, lézer.
70
Órakeret
Tematikai egység Relativitáselmélet
2 óra
Előzetes tudás Fénysebesség mérése, elektromágneses hullámok, Newton-törvények.
A klasszikus fizika összefüggéseinek változása fénysebességhez közeli
A tematikai egy- sebességek esetén. Az elmélethez vezető kísérletek, jelenségek. Annak
ség nevelési-fej- felismertetése, hogy kis sebességek esetén a relativisztikus összefüggé-
lesztési céljai sek a klasszikus fizika összefüggéseibe mennek át.
A speciális relativitáselmélet
elemei Ismerje a speciális relativitásel-
Az éter fogalmának elvetése, mélet alapgondolatait.
fénysebesség Tudja, hogy a tömeg is relativisz-
Egyidejűség, idődilatáció, hosz- tikus mennyiség.
szúságkontrakció Ismerjen az elméletet alátámasz-
tó tapasztalatot.
A tömeg, tömegnövekedés
Kulcsfogalmak/ Idődilatáció, hosszkontrakció, relativisztikus tömegnövekedés.

fogalmak
Órakeret
Tematikai egység Atomfizika I. – héjfizika
8 óra
Az anyag atomos szerkezete. Atom, atommodell, elektronhéj, energia-
Előzetes tudás szint, kettős természet, Bohr-modell, Heisenberg-féle határozatlansági re-
láció.
Az atomfizika tárgyalásának összekapcsolása a kémiai tapasztalatokon
(súlyviszonytörvények) alapuló atomelmélettel. A fizikában alapvető mo-
dellalkotás folyamatának bemutatása az atommodellek változásain ke-
A tematikai egy- resztül. A klasszikus szemlélettől alapvetően különböző, döntően mate-
ség nevelési-fej- matikai számításokon alapuló kvantummechanikai atommodell egyszerű-
lesztési céljai sített képszerű bemutatása. A kvantummechanikai atommodell tárgyalása
során a kémiában korábban tanultak felelevenítése, integrálása.
A műszaki-technikai szempontból alapvető félvezetők sávszerkezetének
kvalitatív, kvantummechanikai szemléletű megalapozása.
71
Az anyag atomos felépítése felis- Ismerje a tanuló az atomok léte- Kémia: az anyag szer-
merésének történelmi folyamata. zésére utaló korai természettudo- kezetéről alkotott el-
mányos tapasztalatokat, tudjon képzelések, a változá-
meggyőzően érvelni az atomok sukat előidéző kísérle-
létezése mellett. ti tények és a belőlük
levont következteté-
Ismerje az atomelmélet kialaku- sek, a periódusos
lásának fontosabb állomásait Dé- rendszer elektronszer-
mokritosz természetfilozófiájától kezeti értelmezése.
Dalton súlyviszonytörvényeiig.
Matematika: folytonos
Lássa az Avogadro-törvény és a és diszkrét változó.
kinetikus gázelmélet jelentőségét
az atomelmélet elfogadtatásában. Filozófia: ókori görög
Lássa a kapcsolatot a bölcselet; az anyag
Faraday-törvények (elektrolízis) mélyebb megismeré-
és az elektromosság atomi szer- sének hatása a gondol-
kezete között. kodásra, a tudomány
A modern atomelméletet megala- Értse az atomról alkotott elkép- felelősségének kérdé-
pozó felfedezések. zelések (atommodellek) fejlődé- sei, a megismerhető-
A korai atommodellek. sét: a modell mindig kísérlete- ség határai és korlátai.
Az elektron felfedezése: Thom- ken, méréseken alapul, azok
son-modell. eredményeit magyarázza; új, a
Az atommag felfedezése: Ruther- modellel már nem értelmezhető,
ford-modell. azzal ellentmondásban álló kísér-
leti tapasztalatok esetén új mo-
dell megalkotására van szükség.
Mutassa be a modellalkotás lé-
nyegét Thomson és Rutherford
modelljén, a modellt megalapozó
és megdöntő kísérletek, jelensé-
gek alapján.
A kvantumfizika megalapozása: Ismerje a kvantumfizikát megala-
Hőmérsékleti sugárzás – a pozó jelenségeket (hőmérsékleti
Planck-féle kvantumhipotézis. sugárzás, fényelektromos hatás, a
Fényelektromos hatás – Einstein- fény kettős természete).
féle fotonelmélet. Tudja felírni a foton töme-
A fény kettős természete. gére és energiájára vonat-
Gázok vonalas színképe. kozó összefüggéseket.
Franck–Hertz-kísérlet. Tudja a kilépési munka és
a Planck-állandó méréssel
való meghatározását.
72
Bohr-féle atommodell. Ismerje a Bohr-féle atommodell

kísérleti alapjait (spektroszkópia,
Rutherford-kísérlet).
Legyen képes összefoglalni a
modell lényegét és bemutatni,
mennyire alkalmas az a gázok
vonalas színképének értelmezé-
sére és a kémiai kötések magya-
rázatára.
Ismerje a színképvonalak
hullámhossza és az atomi
elektronok energiája kö-
zötti összefüggést. Tudja
mindezt értelmezni új ele-
mek felfedezése szem-
pontjából.
A periódusos rendszer értelmezé- A fizikai alapok ismeretében te-
se, Pauli-elv. kintse át a kémiában tanult Pauli-
elvet is használva a periódusos
rendszer felépítését.
Ismerje az elektron hullámtermé-
Az elektron kettős természete, de
szetét igazoló elektroninterferen-
Broglie-hullámhossz.
cia-kísérletet. Ismerje az
Alkalmazás: az elektronmikrosz-
kóp. elektron de Broglie-hul-
lámhosszát és kiszámítá-
sát egy szabadon mozgó
részecske esetére.
Értse, hogy az elektron hullám-
természetének ténye új alapot ad
a mikrofizikai jelenségek megér-
téséhez.
A kvantummechanikai atommo- Tudja, hogy a kvantummechani-
dell. kai atommodell az elektronokat
hullámként írja le, a kinetikus
energia a hullámhossz függvé-
nye.
Tudja, hogy a stacioner állapotú
elektron állóhullámként fogható
fel, hullámhossza, ezért az ener-
giája is kvantált.
Tudja, hogy az elektronok impul-
zusa és helye egyszerre nem
mondható meg pontosan.
Kulcsfogalmak/ Atom, atommodell, elektronhéj, energiaszint, kettős természet, Pauli-elv,
fogalmak Bohr-modell, Heisenberg-féle határozatlansági reláció.
73
Órakeret
Tematikai egység Kondenzált anyagok szerkezete és fizikai tulajdonságai
2 óra
Atomok, ionok, molekulák, kémiai kötések, kondenzált halmazállapotok.
Előzetes tudás Mikroszerkezet, kémiai kötés, ionkristály, fém, félvezető, makromoleku-
lájú anyag.
A kondenzált anyagok tulajdonságainak mikroszerkezeti értelmezése az
A tematikai egy- atomfizikában megtanult alapismeretek felhasználásával. Megértetése és
ség nevelési-fej- az azokról alkotott kép célszerű módosítása. A modern anyagfizika és
lesztési céljai technika alapjainak megértetése kvantummechanikai atommodell szem-
léletes ismerete alapján.
Ionkristályok szerkezete és fizikai A tanuló lássa a kapcsolatot az Kémia: Ionrácsok
tulajdonságai. ionrácsos anyagok makroszkopi- szerkezete és tulajdon-
kus fizikai sajátságai és mikro- ságai közötti összefüg-
szerkezete között. gések, poliszachari-
dok, fehérjék, nuklein-
Fémek elektromos vezetése. Ismerje a fémes kötés kvalitatív
savak szerkezete és
kvantummechanikai értelmezé-
funkciói közötti össze-
Jelenség: szupravezetés. sét.
függések, fémrácsok
Legyen kvalitatív képe a fémek
szerkezete és tulajdon-
elektromos ellenállásának klasz-
ságai közötti összefüg-
szikus mikroszerkezeti értelme-
gések. Az atomrácsok
zéséről (Drude-modell).
szerkezete és tulajdon-
Félvezetők szerkezete és vezetési A kovalens kötésű kristályok ságai közötti összefüg-
tulajdonságai. szerkezete alapján értelmezze a gések.
szabad töltéshordozók keltését
Mikroelektronikai alkalmazások: tiszta félvezetőkben. Informatika: modern
dióda, tranzisztor, LED, fény- Ismerje a szennyezett félvezetők technikai eszközök,
elem stb. elektromos tulajdonságait. számítógépek, mobil-
Tudja magyarázni a p-n átmene- telefon, hálózatok.
tet.
Kulcsfogalmak/ Mikroszerkezet, kémiai kötés, ionkristály, fém, félvezető, makromolekulá-
fogalmak jú anyag.
74
Órakeret
Tematikai egység Atomfizika II. – magfizika
8 óra
Atommodellek, Rutherford-kísérlet, rendszám, tömegszám, izotópok.
Előzetes tudás Magerő, kötési energia, tömegdefektus, maghasadás, radioaktivitás,
magfúzió, láncreakció, atomreaktor, fúziós reaktor.
A magfizika alapismereteinek bemutatása a XX. századi történelmi ese-
mények, a nukleáris energiatermelés, a mindennapi életben történő szé-
A tematikai egy-
leskörű alkalmazás és az ezekhez kapcsolódó nukleáris kockázat kérdé-
ség nevelési-fej-
seinek szempontjából. Az ismereteken alapuló energiatudatos szemlélet
lesztési céljai
és a betegség felismerés és a terápia során fellépő reális kockázatok fele-
lős vállalásának kialakítása.
korlati alkalmazások, ismere- Követelmények Kapcsolódási pontok
tek
Az atommag alkotórészei, tömeg- A tanuló ismerje az atommag jel- Kémia: atommag, pro-
szám, rendszám, neutronszám. lemzőit (tömegszám, rendszám) ton, neutron, rend-
és a mag alkotórészeit. szám, tömegszám, izo-
tóp, radioaktív izotó-
Az erős kölcsönhatás. Ismerje az atommagot összetartó
pok és alkalmazásuk,
Stabil atommagok létezésének magerők, avagy az ún. „erős köl-
radioaktív bomlás.
magyarázata. csönhatás” tulajdonságait, tudja
Hidrogén, hélium,
értelmezni a mag kötési energiá-
magfúzió.
ját.
Ismerje a tömegdefektus jelensé-
gét és kapcsolatát a kötési ener-
a sugárzások biológiai
giával.
hatásai; a sugárzás
Tudja meghatározni a faj-
szerepe az evolúció-
lagos kötési energia fogal-
ban, a fajtanemesítés-
mát, nagyságrendjét MeV-
ben a mutációk előidé-
ban kifejezve.
zése révén; a radioak-
Tudja értelmezni a fajla-
tív sugárzások hatása.
gos kötési energia görbé-
jét a tömegszám függvé-
Földrajz: energiaforrá-
nyében. sok, az atomenergia
Kvalitatív szinten ismerje az szerepe a világ ener-
atommag cseppmodelljét. giatermelésében.
Magreakciók. Tudja értelmezni a fajlagos köté-
si energia-tömegszám grafikont, Történelem, társadal-
és ehhez kapcsolódva tudja értel- mi és állampolgári is-
mezni a lehetséges magreakció- meretek: a Hirosimára
kat. és Nagaszakira ledo-
75
bott két atombomba

A radioaktív bomlás. Ismerje a radioaktív bomlás típu-
története, politikai hát-
sait, a radioaktív sugárzás fajtáit
tere, későbbi követ-
és megkülönböztetésük kísérleti
kezményei. Einstein;
módszereit. Tudja, hogy a radio-
Szilárd Leó, Teller
aktív sugárzás intenzitása mérhe-
Ede és Wigner Jenő, a
tő. Ismerje néhány sugár-
világtörténelmet for-
zásfajta detektálására al-
máló magyar tudósok.
kalmas eszköz (GM-cső,
Wilson-kamra) működési
Filozófia; etika: a tu-
elvét. Ismerje a felezési idő fo-
domány felelősségé-
galmát és ehhez kapcsolódóan
nek kérdései.
tudjon egyszerű feladatokat meg-
oldani.
Matematika: valószí-
A természetes radioaktivitás. Legyen tájékozott a természet- nűségszámítás.
ben előforduló radioaktivitásról,
a radioaktív izotópok bomlásával
kapcsolatos bomlási sorokról. Is-
merje a radioaktív kormeghatá-
rozási módszer lényegét, tudja,
hogy a radioaktív bomlás során
felszabaduló energia adja a Föld
belsejének magas hőmérsékletét,
a számunkra is hasznosítható
„geotermikus energiát”.
Mesterséges radioaktív izotópok Legyen fogalma a radioaktív izo-
előállítása és alkalmazása. tópok mesterséges előállításának
lehetőségéről és tudjon példákat
a mesterséges radioaktivitás né-
hány gyakorlati alkalmazására a
gyógyászatban és a műszaki gya-
korlatban.
Maghasadás. Ismerje az urán–235 izotóp spon-
Tömegdefektus, tömeg-energia tán hasadásának jelenségét. Tud-
egyenértékűség. ja értelmezni a hasadással járó
energia-felszabadulást.
A láncreakció fogalma, létrejöt- Értse a láncreakció lehetőségét
tének feltételei. és létrejöttének feltételeit.
Az atombomba. Értse az atombomba működésé-
nek fizikai alapjait és ismerje
egy esetleges nukleáris háború
globális pusztításának veszélyeit.
76
Az atomreaktor és atomerőmű. Ismerje az ellenőrzött láncreak-

ció fogalmát, tudja, hogy az
atomreaktorban ellenőrzött lánc-
reakciót valósítanak meg és
használnak energiatermelésre.
Tájékozottság szintjén ismerje az
atomerőművek legfontosabb
funkcionális egységeit és a mű-
ködés biztonságát szolgáló tech-
nikát. Értse az atomenergia sze-
repét az emberiség növekvő
energiafelhasználásában, ismerje
előnyeit és hátrányait.
Magfúzió. Értelmezze a magfúziót a fajla-

gos kötési energia-tömegszám
grafikon alapján.
Legyen képes a magfúzió során
felszabaduló energia becslésére a
tömegdefektus alapján.
Legyen tájékozott arról, hogy a
csillagokban magfúziós folyama-
tok zajlanak, ismerje a Nap ener-
giatermelését biztosító fúziós fo-
lyamat lényegét.
Tudja, hogy a H-bomba pusztító
hatását mesterséges magfúzió so-
rán felszabaduló energiája bizto-
sítja. Tudja, hogy a békés ener-
giatermelésre használható ellen-
őrzött magfúziót még nem sike-
rült megvalósítani, de ez lehet a
jövő perspektivikus energiaforrá-
sa. Tudjon értelmezni meg-
adott fúziós
magreakció egyenletet.
A radioaktivitás kockázatainak Ismerje a kockázat fogalmát,

leíró bemutatása. számszerűsítésének módját és
annak valószínűségi tartalmát.
Sugárterhelés, sugárvédelem. Ismerje a sugárvédelem fontos-
ságát és a sugárterhelés jelentő-
ségét.
Elemi részek Tudjon a stabil és instabil

Stabil és instabil részecs- elemi részecskére példát
ke mondani. Tudja, mi az an-
tirészecske.
Neutrino Ismerje a neutrino jelentő-
77
Szétsugárzáspárkeltés ségét a maghasadás ener-

giamérlegében. Ismerje a
szétsugárzás és párkeltés
folyamatát.
Kulcsfogalmak/ Magerő, cseppmodell, kötési energia, tömegdefektus, maghasadás, radio-

fogalmak aktivitás, magfúzió, láncreakció, atomreaktor, fúziós reaktor.
Órakeret
Tematikai egység Csillagászat és asztrofizika
6 óra
A földrajzból tanult csillagászati alapismeretek, a bolygómozgás törvé-
Előzetes tudás nyei, a gravitációs erőtörvény. Égitest, csillagfejlődés, csillagrendszer,
ősrobbanás, táguló világegyetem, Naprendszer, űrkutatás.
Annak bemutatása, hogy a csillagászat, a megfigyelési módszerek gyors
A tematikai egy- fejlődése révén a XXI. század vezető tudományává vált. A világegyetem-
ség nevelési-fej- ről szerzett új ismeretek segítenek, hogy az emberiség felismerje a helyét
lesztési céljai a kozmoszban, miközben minden eddiginél magasabb szinten meggyőző-
en igazolják az égi és földi jelenségek törvényei azonosságát.
Leíró csillagászat. A tanuló legyen képes tájékozódni Történelem, társa-
Problémák: a csillagos égbolton. dalmi és állampol-
a csillagászat kultúrtörténete. Ismerje a csillagászati helymegha- gári ismeretek: Ko-
Geocentrikus és heliocentrikus tározás alapjait, a csillagászati ko- pernikusz, Kepler,
világkép. ordináta-rendszereket, az égi pó- Newton munkássá-
Asztronómia és asztrológia. lus, az egyenlítő, az ekliptika, a ta- ga. A napfogyatko-
Alkalmazások: vaszpont, az őszpont fogalmát. Is- zások szerepe az
hagyományos és új csillagászati merjen néhány csillagképet és le- emberi kultúrában, a
műszerek. gyen képes azokat megtalálni az Hold „képének” ér-
Űrtávcsövek. égbolton. Ismerje a Nap és a Hold telmezése a múlt-
Rádiócsillagászat. égi mozgásának jellemzőit, értse a ban.
Hold fázisainak változását, tudja
értelmezni a hold- és napfogyatko- Földrajz: a Föld for-
zásokat. gása és keringése, a
Tájékozottság szintjén ismerje a Föld forgásának kö-
csillagászat megfigyelési módsze- vetkezményei (nyu-
reit az egyszerű távcsöves megfi- gati szelek öve), a
gyelésektől az űrtávcsöveken át a Föld belső szerkeze-
rádió-teleszkópokig. te, földtörténeti ka-
78
tasztrófák, kráterbe-
Égitestek. Ismerje a legfontosabb égitesteket
csapódás keltette
(bolygók, holdak, üstökösök, kis-
felszíni alakzatok.
bolygók és aszteroidák, csillagok
és csillagrendszerek, galaxisok, ga-
Biológia-egészség-
laxishalmazok) és azok legfonto-
tan: a Hold és az
sabb jellemzőit.
ember biológiai cik-
lusai, az élet feltéte-
Legyenek ismeretei a mesterséges
lei.
égitestekről és azok gyakorlati je-
lentőségéről a tudományban és a
Kémia: a periódusos
technikában.
rendszer, a kémiai
A Naprendszer és a Nap. Ismerje a Naprendszer jellemzőit, elemek keletkezése.
a keletkezésére vonatkozó tudomá-
nyos elképzeléseket. Magyar nyelv és iro-
Tudja, hogy a Nap csak egy az át- dalom; mozgókép-
lagos csillagok közül, miközben a kultúra és médiais-
földi élet szempontjából meghatá- meret: „a csillagos
rozó jelentőségű. Ismerje a Nap ég alatt”.
legfontosabb jellemzőit:
a Nap szerkezeti felépítését, belső, Filozófia: a kozmo-
energiatermelő folyamatait és su- lógia kérdései.
gárzását, a Napból a Földre érkező
energia mennyiségét (napállandó).
Népszerű szinten ismerje a Nap-
rendszerre vonatkozó kutatási
eredményeket, érdekességeket.
A csillagfejlődés: Legyen tájékozott a csillagokkal
a csillagok szerkezete, energia- kapcsolatos legfontosabb tudomá-
mérlege és keletkezése. nyos ismeretekről. Ismerje a gravi-
Kvazárok, pulzárok; fekete lyu- táció és az energiatermelő nukleá-
kak. ris folyamatok meghatározó szere-
pét a csillagok kialakulásában,
„életében” és megszűnésében.
79
A kozmológia alapjai Legyenek alapvető ismeretei az

Problémák, jelenségek: Univerzumra vonatkozó aktuális
a kémiai anyag (atommagok) ki- tudományos elképzelésekről. Is-
alakulása. merje az ősrobbanásra és a Világ-
Perdület a Naprendszerben. egyetem tágulására utaló csillagá-
Nóvák és szupernóvák. szati méréseket. Ismerje az Univer-
A földihez hasonló élet, kultúra zum korára és kiterjedésére vonat-
esélye és keresése, exobolygók kozó becsléseket, tudja, hogy az
kutatása. Univerzum gyorsuló ütemben tá-
Gyakorlati alkalmazások: gul.
 műholdak,
 hírközlés és meteorológia,
 GPS,
 űrállomás,
 holdexpediciók,
 bolygók kutatása.
Kulcsfogalmak/ Égitest, csillagfejlődés, csillagrendszer, ősrobbanás, táguló világegyetem,
fogalmak Naprendszer, űrkutatás.
80
Órakeret
Tematikai egység Környezetfizika
4 óra
Földrajzi alapismeretek, energia, kémiai környezetszennyezés, energia-
Előzetes tudás
felhasználás és -előállítás, atomenergia, kockázatok.
A tematikai egy- A természettudományi szaktárgyak anyagának szintézise, az elméleti tu-
ség nevelési-fej- dás gyakorlatba történő szükségszerű átültetésének bemutatása. A kör-
lesztési céljai nyezettudatos magatartás erősítése.
A Föld különleges adottságai a Ismerje a tanuló a Földnek az Földrajz: éghajlat, klí-
Naprendszerben az élet számára. élet szempontjából alapvetően ma, üvegházhatás,
Probléma: a „Gaia-modell”. fontos környezetfizikai adottsá- légkör, bioszféra ki-
gait: a napsugárzás mértékét, a alakulása, bányamű-
légköri üvegházhatást, a sugárzá- velés, ipari termelés,
soktól védő ózonpajzsot és a erózió, fosszilis ener-
Föld mágneses terének védő ha- giahordozók, megúju-
tását a világűrből érkező nagy ló energiák (nap, víz,
energiájú töltött részecskékkel szél).
szemben. Ismerje a fizikai kör-
nyezet és a bioszféra bonyolult Biológia-egészségtan:
kölcsönhatásait, önszabályzó fo- savas eső.
lyamatait.
Kémia: a környezet-
Az emberi tevékenység hatása a Ismerje az emberi tevékenység-
szennyezés fajtái, okai
Föld felszínére, légkörére: ből adódó veszélyeket a környe-
és csökkentésük mód-
kémiai, fizikai környezetszeny- zetre, a bioszférára.
jai, fosszilis energia-
nyezés, erdőirtás, erózió.
hordozók, alternatív
Az időjárást befolyásoló folya- Ismerje a globális felmelegedés energiaforrások, meg-
matok, a globális klímaváltozás veszélyére vonatkozó elmélete- újuló energiaforrások,
kérdése. ket és az erre vonatkozó kutatá- atomenergia, a vegy-
sok eredményeit. iparban alkalmazott
Energiagondok, környezetbarát Tudja, hogy a Nap a Föld megha- környezetterhelő és
energiaforrások. tározó energiaforrása, a fosszilis környezetkímélő tech-
A fosszilis energiahordozók és a megújuló energiahordozók nológiák, környezet-
gyors elhasználása és ennek kör- döntő része a Nap sugárzásának szennyezés és annak
nyezetváltoztató hatása. köszönhető. csökkentése, kezelése.
A megújuló energia (nap, víz,
szél) felhasználásának behatá-
roltsága.
Az atomenergia kulcsszerepe és
kockázata.
Környezettudatos magatartás. Ismerje és tudatosan vállalja a
Az ökolábnyom fogalma. környezettudatos magatartást tár-
sadalmi és egyéni feladatok
szintjén egyaránt.
Kulcsfogalmak/ Környezetszennyezés, globális felmelegedés, energiaválság, környezettu-
fogalmak datosság.
81
Órakeret
Tematikai egység Fizika és a társadalom
4 óra
Előzetes tudás A tanult fizikai ismeretek és gyakorlati alkalmazások.
Annak bemutatása és tudatosítása, hogy a fizika tudománya hatékonyan
A tematikai egy-
képes szolgálni az emberiség jobb életminőségét, távlati jövőjét; a tudo-
ség nevelési-fej-
mányos eredmények eseti negatív alkalmazásáért nem a tudomány, ha-
lesztési céljai
nem az egyes emberek a felelősek.
A tudomány (fizika) meghatározó A tanuló ismerje és társadalom-, Történelem, társadal-
szerepe a technológiai fejlődés- gazdaság- és kultúrtörténeti ér- mi és állampolgári is-
ben és az emberi életminőségben. vekkel tudja alátámasztani, hogy meretek: ipari forrada-
Problémák és alkalmazások: a fizika tudománya meghatározó lom és a hőerőgépek;
a fizikai ismeretek és a technika szerepet játszott a technológiai a fizikai felfedezések
párhuzamos fejlődése a történe- fejlődésben és az emberi élet mi- szerepe a világhatalo-
lem folyamán, pl. nőségének javításában a történe- mért folytatott küzde-
ókor: csillagászat – a természeti lem során. lemben; második ipari
változások előrejelzése, hajózás; forradalom és a nano-
egyszerű gépek. technológia; a fenn-
Újkor: csillagászati navigáció – tartható fejlődés kihí-
kereskedelem; hőerőgépek – ipa- vása.
ri forradalom.
Legújabb kor: elektromágnesség Földrajz: fejlett ipari
– globális kommunikáció; atom- termelés.
maghasadás – atomerőművek;
félvezető-fizika – számítógépek, Informatika: a számí-
információtechnológia stb. tógépek szerepe az
ipari termelésben. A
számítógépek felépíté-
se, működése, az in-
formáció tárolása, to-
vábbítása.
Kémia: korszerű, új
tulajdonságokkal ren-
delkező anyagok elő-
állítása, nanotechnoló-
gia.
a várható életkor meg-
hosszabbodása és a
korszerű diagnosztika.
Fizika és termelés. Legyen képes konkrét példákkal
Alkalmazások: megvilágítani, hogy a fizikai is-
82
Informatika és automatizálás, ro- meretek alapvetően fontosak a

bottechnika, nanotechnológia, az technika fejlesztésében.
űrtechnika hatása az ipari terme-
lésre, a hétköznapi komfortunkra.
Diagnosztika és terápia. Lássa a fizikai alapkutatások
Alkalmazások: meghatározó szerepét a gyógyá-
a röntgen, az ultrahang, az EKG, szat területén.
a CT működésének lényege és al-
kalmazása.
Katéter, endoszkóp, implantátu-
mok, mikrosebészeti módszerek,
lézer a gyógyászatban.
Radioaktív nyomjelzés a diag-
nosztikában, sugarazás a terápiá-
ban.
Fizika, számítógép-tudomány, in- Lássa, és egyszerű példákkal tud-
formatika. ja igazolni, hogy a számítógépek
Alkalmazások: működését biztosító mikroelekt-
a számítógép működésének fizi- ronika fizikai kutatási eredmé-
kai háttere. A félvezető-fizikán nyekre (anyagfizika, kvantum-
alapuló mikroprocesszorok. elektronika, optika) épül.
Az információ digitális tárolása,
továbbítása.
A számítógép szerepe a mérések-
ben, az eredmények feldolgozá-
sában.
Tudomány és áltudomány. Tudja, hogy a természettudomá-
A természettudományok műkö- nyos igazság döntő kritériuma a
désének jellemzői. megismételhető kísérleti bizonyí-
Az áltudomány leggyakoribb is- tás, a tudóstársadalom kontrollja.
mérvei. Ismerje az áltudomány tipikus is-
mérveit:
 Egyedi, megismételhetetlen
kísérleti eredmény, amely a
széles körben elfogadott tudo-
mányos felfogásnak gyakran
ellentmond.
 A magányos feltaláló kerüli a
szakmai kapcsolatokat, a tudo-
mányos nyilvánosságot.
 Közvetlen üzleti érdekeltségre
utaló jelek.
Kulcsfogalmak/ Fizika, technika, társadalmi hasznosság, tudomány, áltudomány.
fogalmak
Órakeret
Tematikai egység Tematikus évi mérési gyakorlatok
10 óra
83
Előzetes tudás A tantervi tematikának megfelelő alapismeretek.

A tematikai egy- A kísérletező készség, a mérési kompetencia életkori szintnek megfelelő
ség nevelési-fej- fejlesztése kiscsoportos munkaformában.
lesztési céljai
Fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok
A félévenkénti mérési gyakorlat A mérésekkel kapcsolatos alap-
a helyi tanterv/tanár döntése vető elméleti ismeretek felfrissí-
alapján (ajánlott az érettségi min- tése.
denkori kísérleti feladatai közül a A kiscsoportos kísérletezés mun-
félévi tananyaghoz illeszkedően kafolyamatainak önálló megszer-
kiválasztani). vezése és megvalósítása. Az
eredmények értelmezése, a méré-
sekkel kapcsolatos alapvető el-
méleti ismeretek alkalmazása.
Az eredmények bemutatása.
Mérési jegyzőkönyv elkészítése,
a mérés pontosságának, a mérési
hiba okainak megadása.
84
Órakeret
Tematikai egység Ismétlés és számonkérés
12 óra
Előzetes tudás
A tematikai egy- A tanult ismeretek számonkérése az érettségi vizsga követelményrend-
ség nevelési-fej- szerének figyelembevételével.
lesztési céljai
Kulcsfogalmak/ A tematikai egységek kulcsfogalmai.
fogalmak
A fejlesztés várt A kísérletezési, mérési kompetencia, a megfigyelő, rendszerező készség

eredményei a két fejlődése.
évfolyamos ciklus A mozgástani alapfogalmak ismerete, grafikus feladatmegoldás. A new-
végén toni mechanika szemléleti lényegének elsajátítása: az erő nem a mozgás
fenntartásához, hanem a mozgásállapot megváltoztatásához szükséges.
Egyszerű kinematikai és dinamikai feladatok megoldása.
A kinematika és dinamika mindennapi alkalmazása.
Folyadékok és gázok sztatikájának és áramlásának alapjelenségei és ezek
felismerése a gyakorlati életben.
Az elektrosztatika alapjelenségei és fogalmai, az elektromos és a mágne-
ses mező fizikai objektumként való elfogadása. Az áramokkal kapcsola-
tos alapismeretek és azok gyakorlati alkalmazásai, egyszerű feladatok
megoldása.
A gázok makroszkopikus állapotjelzői és összefüggéseik, az ideális gáz
golyómodellje, a nyomás és a hőmérséklet kinetikus értelmezése golyó-
modellel.
Hőtani alapfogalmak, a hőtan főtételei, hőerőgépek. Annak ismerete,
hogy gépeink működtetése, az élő szervezetek működése csak energia
befektetése árán valósítható meg, a befektetett energia jelentős része el-
vész, a működésben nem hasznosul, „örökmozgó” létezése elvileg kizárt.
Mindennapi környezetünk hőtani vonatkozásainak ismerete.
Az energiatudatosság fejlődése.
A mechanikai fogalmak bővítése a rezgések és hullámok témakörével,
valamint a forgómozgás és a síkmozgás gyakorlatban is fontos ismeretei-
vel.
Az elektromágneses indukcióra épülő mindennapi alkalmazások fizikai
alapjainak ismerete: elektromos energiahálózat, elektromágneses hullá-
mok.
Az optikai jelenségek értelmezése hármas modellezéssel (geometriai op-
tika, hullámoptika, fotonoptika). Hétköznapi optikai jelenségek értelme-
zése.
A modellalkotás jellemzőinek bemutatása az atommodellek fejlődésén.
Alapvető ismeretek a kondenzált anyagok szerkezeti és fizikai tulajdon-
ságainak összefüggéseiről.
A magfizika elméleti ismeretei alapján a korszerű nukleáris technikai al-
85
kalmazások értelmezése. A kockázat ismerete és reális értékelése.

A csillagászati alapismeretek felhasználásával Földünk elhelyezése az
Univerzumban, szemléletes kép az Univerzum térbeli, időbeli méreteiről.
A csillagászat és az űrkutatás fontosságának ismerete és megértése.
Képesség önálló ismeretszerzésre, forráskeresésre, azok szelektálására és
feldolgozására.
86

Fizika

Uploaded by

Document Information

Original Title

Copyright

Available Formats

Share this document

Share or Embed Document

Sharing Options

Did you find this document useful?

Is this content inappropriate?

Copyright:

Available Formats

Fizika

Uploaded by

Copyright:

Available Formats

Fizika helyi tanterv KFG Célok és eszközök

Karinthy Frigyes Gimnázium fizika helyi

A megismerési folyamatban az empíria és az elmélet összhangja van jelen. A dolgok

 használ mérésre, adatelemzésre, folyamatelemzésre alkalmas összetett

Tanulók értékelésének kritériumai

Minden írásbeli dolgozat értékelése pontozással történik. A megírt dolgozatok értékelése, a

1. TÉMAKÖR: Egyszerű mozgások (12 óra)

− tud számításokat végezni az egyenes vonalú egyenletes mozgás esetében: állandó

2. TÉMAKÖR: Ismétlődő mozgások (6 óra)

A témakör tanulása eredményeként a tanuló:

3. TÉMAKÖR: A közlekedés és sportolás fizikája (12 óra)

− felismeri a tudomány által vizsgálható jelenségeket, azonosítani tudja a tudományos

FEJLESZTÉSI FELADATOK ÉS ISMERETEK

4. TÉMAKÖR: Az energia (10 óra)

- A rugóhoz, gumiszalaghoz kapcsolt test mozgásának energetikai elemzése: a rugalmas

5. TÉMAKÖR: A Világegyetem megismerése (6 óra)

FEJLESZTÉSI FELADATOK ÉS ISMERETEK

- A Naprendszer jellemzői, példák a Naprendszer bolygóin és holdjain uralkodó jellemző

6. TÉMAKÖR: A melegítés és hűtés következményei (12 óra)

- Az égéshő és fűtőérték fogalma, a lassú és gyors égés felismerése a mindennapokban

7. TÉMAKÖR: Víz és levegő a környezetünkben (10 óra)

1. TÉMAKÖR: Gépek (9 óra)

2. TÉMAKÖR: Szikrák, villámok (10óra)

− érti Coulomb törvényét, egyszerű esetekben alkalmazza elektromos töltéssel

3. TÉMAKÖR: Elektromosság a környezetünkben (14 óra)

− érti Ohm törvényét, egyszerű esetekben alkalmazza a feszültség, áramerősség,

4. TÉMAKÖR: Generátorok és motorok (10 óra)

− tisztában van a különböző típusú erőművek használatának előnyeivel és környezeti

5. TÉMAKÖR: Ismétlődő mozgások (6 óra)

− egyszerű, a megértést segítő számolási feladatokat old meg, táblázatokat, ábrákat,

6. TÉMAKÖR: A hullámok szerepe a kommunikációban (14 óra)

- Hangszerek és egyszerű hangkeltő eszközök megfigyelése, a keletkező hanghullámok

7. TÉMAKÖR: Képek és látás (10 óra)

- A fény törésének megfigyelése és értelmezése a törésmutató segítségével. A fehér fény

8. TÉMAKÖR: Az atomok és a fény (9 óra)

- Elektronmikroszkóppal és fénymikroszkóppal készült képek összevetése. Az

9. TÉMAKÖR: Környezetünk épségének megőrzése (12 óra)

− átlátja, hogy a maghasadás és magfúzió miért alkalmas energiatermelésre, ismeri a

11. TÉMAKÖR: A Világegyetem megismerése (8 óra)

− el tudja helyezni lakóhelyét a Földön, a Föld helyét a Naprendszerben, a Naprendszer

9. akny (nyelvi előkészítő

1. TÉMAKÖR: Mozgások grafikonjainak vizsgálata (12 óra)

- Egyszerű számítások az egyenes pályán, állandó sebességgel haladó gépjármű mozgásával

2. TÉMAKÖR: Összetett mozgások vizsgálata komponensekre bontással (10 óra)

3. TÉMAKÖR: Műveletek vektormennyiségekkel (12 óra)

9. évfolyam természettudományos specializáció

1. TÉMAKÖR: Egyszerű mozgások – Összetett mozgások vizsgálata – Mozgásgrafikonok

FEJLESZTÉSI FELADATOK ÉS ISMERETEK

2. TÉMAKÖR: Ismétlődő mozgások- Körmozgás dinamikája (3 óra)

3. TÉMAKÖR: Az energia – A lendület – Ütközések (4 óra)

4. TÉMAKÖR: Víz és levegő a környezetünkben (5 óra)

5. TÉMAKÖR: A melegítés és hűtés következményei (8 óra)

− egyszerű, a megértést segítő számolási feladatokat old meg, táblázatokat, ábrákat,

A fennmaradó 4 órát a témakörökhöz kapcsolódó versenyfeladatok megoldására

11-12. évfolyam emelt szintű érettségi felkészítés

Hétköznapi mozgásokkal kapcsolatos gyakorlati ismeretek.

A kinematikai alapfogalmak, mennyiségek kísérleti alapokon történő ki-

A mozgás viszonylagossága, a vo- Tudatosítsa a viszonyítási rendszer Művészetek; magyar

Összetett mozgások. Ismerje a mozgások függetlenségé-

Erővektorok összegzése, felbon- Gyakorlatban tudja alkalmazni az

Tudjon értelmezni egyszerű köz-

Ismerje és értse az erőlö-

Lendületmegmaradás párköl- A lendületmegmaradás törvényét