A FOGYASZTÓI MODELL

A FOGYASZTÓI MODELL

• Bonyolult modell, sok elvont fogalom

• Egyszerű történet:
• Az adott jövedelmedet úgy akarod elkölteni,
hogy az számodra a leghasznosabb
eredményt adja.
• Persze ehhez feltételezzük, hogy
racionálisan dönt a fogyasztó!
Végtelen szükségletek ↔ szűkös erőforrások

Vágyak↔lehetőségek
Hierarchikusan felépülő szükséglet-rendszer
 HASZNOSSÁG

• Hasznosnak tekintünk minden

olyan jószágot, mely képes
szükségletet kielégíteni
• Az optimalizáló fogyasztó a
jószágok által megszerezhető
hasznosság maximalizálására
törekszik
 A KARDINÁLIS ELMÉLET

• A hasznosság tőszámokkal
mérhető TU
Q(SÖR) MU
teljes haszon határhaszon

1. 400 400
2. 700 300
3. 800 100
4. 850 50
5. 850 0 (telítettség)
   

   

 
 A DERIVÁLT

• A derivált lényegében annak a mértéke, hogy

egy egyváltozós valós függvény görbéjéhez
rajzolt érintője milyen meredek.
• A deriváltból következtethetünk:
• A függvény menetére (azaz, hogy monoton
növekvő vagy monoton fogyó-e),
• Szélsőértékeire (lehet-e az adott pontban
maximuma vagy minimuma),
• Grafikonjának görbületére (konvex vagy konkáv-
e a függvénygörbe)
• A növekedés mértékére (gyorsan változik-e a
függvény vagy lassan)
 

 
 

 
 A KARDINÁLIS ELMÉLET

Q(SÖR) TU MU
teljes haszon határhaszon

1. 400 400
2. 700 300
3. 800 100
4. 850 50
5. 850 0
(telítettség)
 GOSSEN I.

A csökkenő élvezetek elve:

• Újabb és újabb pótlólagos

jószágegységek elfogyasztásakor a
teljes haszon egyre kisebb
mértékben nő
 AZ ELŐNYKIEGYENLÍTŐDÉS ELVE

Krumpli Hús Összhasz

on
6 kg 0,1 kg 30
4 kg 0,2 kg 60
3 kg 0,4 kg 110
2 kg 0,8 kg 180
0,2 kg 1,5 kg 120
 GOSSEN II.

• Nyert haszon>Feláldozott haszon

↓
átrendezés
↓
MUx=MUy
MUx/Px=MUy/Py
 AZ ORDINÁLIS ELMÉLET

 Az egyén döntéseire helyezi a hangsúlyt

 A hasznosság mérése tőszámokkal nem

szükséges és nem lehetséges

 Sorba rendezés képessége

(preferenciarendszer)
Választás tárgya→jószágkosarak
Választás
célja→haszonmaximalizálás
A fogyasztó tökéletesen informált
A fogyasztó racionális és szuverén

A modell statikus
A termékek homogének
A modell folytonos
 AZ AXIÓMÁK

• Szigorú
• -Teljesség elve
• -Reflexivitás elve
• -Tranzitivitás elve

• Gyenge
• -Dominancia elve
• -Átlag preferálásának elve
 A TELJESSÉG ELVE

• Bármely két fogyasztói kosár közé

egyértelműen kitehető a relációjel:
• A<B vagy A>B
• Ha A=B, akkor a két fogyasztói kosár
egymással közömbösségi viszonyban áll.
 A REFLEXIVITÁS ELVE

• „Minden fogyasztói kosár legalább annyira

hasznos, mint saját maga” (??)

•A=A
 A TRANZITIVITÁS ELVE

Ha A>B és B>C, akkor

A>C
 A KÖZÖMBÖSSÉGI TÉRKÉP

• Ha a fogyasztó képes a
preferenciarendezésre, akkor a fogyasztói
kosarak egymáshoz viszonyítva lehetnek:
• Felül preferáltak
• Alul preferáltak
• Közömbösek
 A KÖZÖMBÖSSÉGI GÖRBÉK

• Egyszerűsítő feltétel:
• Két termék(X;Y)

• Közömbösségi görbe fogalma:

• Egymással közömbösségi viszonyban álló
fogyasztói kosarak mértani helye
 A JÓL VISELKEDŐ KÖZÖMBÖSSÉGI
GÖRBE

• -Szigorúan monoton csökkenő

• -Origóra nézve konvex
• -Végtelen sűrűn helyezkednek el
• -Nem metszhetik egymást
• -Origótól távolodva nő a
hasznosság
• -Teljesülnek a gyenge axiómák is
  

 
 

 
 

  1
U

   

   
   

 
 
 

   

 
 
 

Qx
 
 

 
 

 
   

   

 
 
 

 
Qy  

 
 A helyettesítési ráta (RS)

Milyen arányban helyettesíthető egymással a két

termék, hogy közben a hasznosság ne változzon

Geometriailag a két közömbösségi viszonyban

álló fogyasztói kosarat összekötő szakasz
meredekségének abszolút értéke
   

     

 
 
A helyettesítési határráta (MRS)

MRS(x,y)=

A közömbösségi görbe adott pontjába

húzott érintőjének meredeksége
 
A közömbösségi görbe egy adott pontjában
milyen arányban helyettesíthető egymással
a két termék, miközben a hasznosság nem
változik

 
 Különleges alakú közömbösségi görbék
A tökéletesen helyettesítő termékek
 

 
 
 

 
 Különleges alakú közömbösségi görbék
A tökéletesen helyettesítő termékek
 
 

 
 A tökéletesen kiegészítő termékek
A két terméket meghatározott arányban
csak együtt fogyasztjuk
 

 
 A tökéletesen kiegészítő termékek
Nem érvényes sem a dominancia, sem az
átlag preferálásának elve
 

 
     

 
A vágyainkról:

Maximális hasznosságra törekszünk

Cél a csillagos ég!!
Az origótól legtávolabb fekvő
közömbösségi görbén szeretnék
fogyasztói kosarat választani
A forrásaink azonban végesek
A költségvetési korlát a földre rántja
vágyainkat
 Költségvetési egyenes és
költségvetési halmaz
   

 
  - *X

   
 A megvásárolható fogyasztói kosarak

   
 

   
 A költségvetési egyenes elmozdulásai 1.
A jövedelem változása

   
 
A Px változásának hatása
a költségvetési egyenesre

Qx
   

 
MRSx;y=
 
  egyenlőtlenség nem lehetséges
Az
vagy nem racionális:

MRS> és MRS<
 
 
 

 
   

választására

 
 
 

Qx
 AZ ENGEL-GÖRBE

• Az ICC-ből levezethető egy

adott termék Engel-
görbéje, ha csak az egyik
termék mennyisége és a
változó jövedelem közötti
összefüggést vizsgáljuk
adott árak mellett.
 ICC VERSUS ENGEL-GÖRBE

• ICC:
• A fogyasztó optimális választásait
képviselő pontok sorozata változó
nominális jövedelem és változatlan árak
esetén.
• Engel-görbe:
• A fogyasztó jövedelme és az (egyik
termékből) optimálisan fogyasztani kívánt
mennyiség közötti kapcsolatot mutatja.
 
A Px változásának hatása
az optimális pontra

 
 
 

Qx
 EGYÉNI KERESLETI GÖRBE

• A PCC-ből levezethető a
fogyasztó egyéni keresleti
görbéje, ha csak az egyik
terméket és árának változását
vizsgáljuk rögzített jövedelem
mellett.
 PCC VERSUS KERESLETI GÖRBE

• PCC:
• A fogyasztó optimális választásait képviselő
pontok sorozata változatlan jövedelem és az
egyik termék változó árai esetén.

• Keresleti görbe:
• Azt mutatja meg, hogy a fogyasztó az egyik
termék különböző árai mellett mennyit
kívánt az adott termékből megvásárolni. 
KÖSZÖNÖM A FIGYELMET!