Kik voltak a

vikingek?
 A vikingek a régi idők harcos
népei voltak, akik a jelenlegi
Svédország, Dánia és Norvégia
területein éltek.
A vikingek farmokon,
fából, kőből és gyep-kockákból épített
házakban éltek.
 A viking férfiak
kézművesek
vagy kereskedők
voltak.
A viking nők ház
körüli munkát
végeztek.
 A viking gyerekek
nem jártak iskolába.
Segítkeztek az
otthoni munkában
és történetekből
tanultak.
Ruházatuk vászonból, bőrből vagy
szőrméből készült.
Ékszereket is viseltek.
 A vikingek
táplálékának
nagy részét a hús
képezte. Fa
tányérokról ettek
és tülkökből ittak.
Nagyon ügyes hajósok voltak, egész
Európát behajózták hosszú hajóikkal.
 Angliába is eljutottak 865-ben
kincseket és gazdagságot keresve.
 Kolostorokat
romboltak le és
szerzeteseket öltek
meg, hogy
megszerezzék
értékeiket.
 Nagyszerű
harcosok voltak.
Lándzsát és pajzsot hordtak a
csatákban.
 Anglia
nagyrészét
elfoglalták.
Wessex
tartományt
nem tudták
bevenni.
Saját ábécéjük
volt, a „rúnák”.
Ezeket az
írásjeleket
vésték fel
kőtömbökre.
(Hasonlóságokat
vélhetünk felfedezni a
rúnák és ősmagyar
róvásírás között.)
Saját vallásuk volt,
saját isteneiknek hódoltak.
A legismertebb
a vikingek
istenei közül
Thor volt, ő
uralta az eget, a
viharokat és a
villámokat.
Kereskedéssel
is foglalkoztak,
adtak-vettek,
ehhez érméket
használtak,
amelyek
tömegét
lemérték.
Hódító Vilmos meghódítja Angliát
1066-ban, bezárva ezáltal
Angliában a viking korszakot.
 A –by, -thorpe
vagy –ay
végződésű
településnevek
valószínű
viking
települések
voltak.
York – vagy Jorvik
– a legfontosabb
viking város volt
és manapság is
megtartotta
stílusát.