Fémtan, anyagvizsgálat II.

LGB_AJ025

1
 Vas- karbon
ötvözetrendszer

2
Vas- Karbon diagram

3
 Heyn - Charpy féle
ikerdiagram
A két diagram közül
természetesen csak az egyik
felelhet meg az egyensúlyi
állapotnak!
Melyik a stabil?
• már 700 C felett megfigyelhető
a Fe3C felbomlása
Fe3C  3 Fe + C
• a grafitos (szaggatott) vonalak a
magasabb hőmérsékleteken
haladnak.

4
 Tehát
• A vas-grafit (Fe - C) rendszer a stabil

• Az Fe - Fe3C rendszer a metastabil

5
 A vasötvözetek csoportosítása
• töretük alapján
– a grafitos ötvözetek, mindig a kis szilárdságú
grafit mentén törnek, így töretük a grafit
hatására szürke.
– A vaskarbidot tartalmazó ötvözetek töret
fémes, tehát fehér.

6
 A Fe-Fe3C ötvözetek diagramja
A karbidos rendszer esetében olyan
egyensúlyi diagramról van szó, ahol az
egyik komponens a szín vas, a másik pedig
a vaskarbid. A diagram koncentráció
egyenesén megállapodás szerint a C %-át
tüntetjük fel.
A rendszer első függőlegese a szín vas
lehűlési görbéjének pontjait mutatja, és a
diagramot a Fe3C függőlegeséig ábrázoljuk.
7
 Színvas hevítési és lehűlési görbéje
(allotróp átalakulás van )

.
.

8
Fe-Fe3C ötvözetek diagramja

9
 Vasötvözetek
kristályosodásának vizsgálata
Fe-Fe3C rendszer

10
 Fe-Fe3C egyensúlyi diagram
Kristályosodás az AB likvidusz szerint
A vas dermedése 1536 C-on az
A pontban történik. A két alkotós
ötvözetben, ha az egyik alkotó oldja
a másikat, és szilárd oldat keletkezik,
a dermedés a hőmérséklet
változása közben történik.
A vas térközepes köbös 
fázisában oldott C a  szilárd
oldat. Kristályosodásának
kezdetét jelzi az AB likvidusz,
végét az AH szolidusz.

11
 Fe-Fe3C egyensúlyi diagram
Kristályosodás az BC likvidusz
szerint

1392 C alatt, egészen 4,3 % C-ig a kristályosodás

a BC likvidusz és a JE szolidusz szerint  szilárd
oldat formájában történik. Ezt a szilárd oldatot
Robert Austenről, ausztenitnek nevezik.
12
 Ausztenit
Az ausztenit - interszticiós
szilárd oldat
(A lapközepes köbös rácsú
Fe-ban oldott C)
Korlátozottan oldja a karbont,

maximális C oldó
képessége 2,06%
(1147 C°-on, minimális
0,8% (723 C°-on)

13
 Fe-Fe3C egyensúlyi diagram
Kristályosodás az CD likvidusz szerint

A nagy C tartalmú ötvözetek kristályosodása Fe3C

kristályosodásával (szövetelemi neve cementit)
kezdődik a CD likvidusz és a DF szolidusz
szerint.
14
 Fe-Fe3C egyensúlyi diagram
Eutektikum kristályosodása
A C pontban metszi egymást a két likvidusz, tehát eutektikus
kristályosodás jön létre.
Az eutektikum 1147 C (ECF vonal) képződik:
olvadékC(4,3%)E(2,06%) + Fe3C(6,67%)

• Az eutektikum neve Ledebur angol tudós nyomán ledeburit

15
 Ledeburit

1147 C°-on képződik

4,3 %C olvadékból.
Fázisai : ausztenit és
vaskarbid. Az ausztenit
szekunder cemenetit
kiválás után perlitté
alakul
Kemény, rideg,
kopásálló
Az ausztenitből vaskarbid
képződött perlit 16
 Fe-Fe3C egyensúlyi diagram
Peritektikus reakció
A vas rácsszerkezete 1392 C -on
megváltozik a t.k.k.-ből l.k.k. megy
át. A    allotróp átalakulás a
szilárd oldatban is végbemegy. Sz=1.
Az allotróp átalakulás kezdő görbéje
az NH, befejező görbéje az NJ. A H
pontban két görbe metszi egymást. A
 kristályosodásának végét jelző
szolidusz (AH), és az allotróp
átalakulás kezdetét jelző (NH) görbe.

17
 Fe-Fe3C egyensúlyi diagram
Peritektikus reakció
Ebben a pontban (H) az F = 3
(olvadék, térközepes köbös  és
a lapközepes köbös ).
A Gibbs féle fázisszabály szerint
F = 3 esetén a szabadsági fokok
száma Sz = 0 , a folyamatnak
állandó hőmérsékleten kell
végbemenni.

18
 Fe-Fe3C egyensúlyi diagram
Peritektikus reakció
A folyamatot peritektikus folyamatnak
nevezzük: és 1493 C-on játszódik le.
H + olvadékB = J

19
 Fe-Fe3C egyensúlyi diagram
Szilárd állapotban végbemenő átalakulások

Allotróp átalakulás
a lapközepes köbös  ausztenit
a szín vas A3 pontjából
kiinduló GS kezdő és GP
befejező görbék által
meghatározott hőmérséklet
közben térközepes köbös 
szilárdoldattá, szövetelemi
nevén ferritté alakul

20
 Fe-Fe3C egyensúlyi diagram
Szilárd állapotban végbemenő átalakulások

A ferrit  szilárd oldat,

térközepes köbös rácsú
-Fe-ban intersztíciósan
oldott C.
Maximális C
oldóképessége 723 C°-
on 0,025 % (P pont)
minimális
szobahőmérsékleten
0,006 % (Q pont)
21
 Fe-Fe3C egyensúlyi diagram
Szilárd állapotban végbemenő átalakulások

Az ausztenit - interszticiós
szilárd oldat - korlátozottan
oldja a karbont, maximális C
oldó képessége 2,06% (E).
Az ausztenit korlátozott
karbonoldóképességének
vonala az SE, az
oldhatatlanná váló C e vonal
mentén Fe3CII formájában
válik ki.

22
 Fe-Fe3C egyensúlyi diagram
Szilárd állapotban végbemenő átalakulások

A szegregációvall,
diffúzióval kiváló
Fe3CII az ausztenit
krisztallitohatárok
találkozási pontjában
illetve a
krisztallithatáron
jelenik meg, mert itt
nagyobb a diffúzió
sebessége.
23
 Eutektoidos folyamat

Az S pontban metszi egymást az allotróp átalakulás

kezdő(GS) és a korlátozott oldóképesség (ES) vonala.
F =3, ezek a l.k.k. rácsú , a keletkező t.k.k. rácsú  és
a Fe3C. Mint tudjuk F = 3 esetén Sz = 0 , tehát a
folyamatnak állandó hőmérsékleten kell lejátszódni.
24
 Eutektoidos folyamat

Az eutektoidos folyamat 723 C -on a PSK vonal-

on játszódik le az alábbi módon:
S(0,8%)  P(0,025%) + Fe3C
A keletkező kétfázisú szövetelemet, eutektoidot
perlitnek nevezzük. 25
 Perlit

A keletkező perlit
kétfázisú
szövetelem,
eutektoid
723 C°-on képződik
S(0,8%)  P(0,025%) + Fe3C

26
 Fe-Fe3C egyensúlyi diagram
Szilárd állapotban végbemenő
átalakulások
Az allotróp átalakulással képződő
t.k.k. rácsú  szilárd oldat is
korlátozottan oldja a karbont. A
korlátozott oldékonyság vonala
a PQ, ami az oldhatatlanná
váló C -nak Fe3CIII, formában
való kiválását mutatja. A Fe3CIII
olyan kis mennyiségű, hogy
általában elhanyagoljuk.

27
 Fe-Fe3C egyensúlyi fázisai
 olvadék
  szilárd oldat , ferrit ( térközepes köbös vasnak és a karbonnak
intersztíciós szilárdoldata). Maximális C oldóképessége 723 C-on
0,025% (P pont), minimális C oldóképessége 20 C-on 0,006 % (Q
pont).
  szilárd oldat ( térközepes köbös vasnak és a karbonnak
intersztíciós szilárdoldata). Maximális C oldóképessége 1493 C-on
0,1 % (H pont)
  szilárd oldat, ausztenit ( lapközepes köbös vasnak és a
karbonnak intersztíciós szilárdoldata). Maximális C oldóképessége
1147 C-on 2,06 % (E pont), minimális C oldóképessége 723 C-on
0,8 % (S pont).
 Fe3C vaskarbid, vagy cementit, a vas és a karbon intersztíciós
vegyülete.

28
 Fe-Fe3C rendszer szövetelemei

Az Fe-Fe3C rendszerben egy és kétfázisú

szövetelemeket különböztethetünk meg.
Ezek:
egyfázisú, homogén szövetelemek:

 szilárd oldat , ferrit

 szilárd oldat, ausztenit
Fe3C vaskarbid, vagy cementit

29
 Fe-Fe3C rendszer szövetelemei

kétfázisú, heterogén szövetelemek:

ledeburit, eutektikum. 1147 C-on képződik

4,3 % C olvadékból. Fázisai a képződés
hőmérsékletén  és Fe3C.

perlit, eutektoid. 723 C-on képződik, 0,8 %

C -ból. Fázisai:  és Fe3C.

30
 A vasötvözeteket a diagram
alapján csoportosíthatjuk
2,06% karbon tartalomig acélokról, az annál nagyobb
karbon tartalom esetén nyersvasakról, vagy
öntöttvasakról beszélünk.
Az ötvözeteket tovább az eutektikus és az eutektoidos
ponthoz képesti helyzetük szerint osztályozzuk. A
C<0,8 %-nál acélok hipoeutektoidos, ha C>0,8 %g
hipereutektoidos acélok,
C < 4,3 %-nál öntöttvasakat hipoeutektikus, a C>4,3
% hipereutektikus öntöttvasaknak

31
 Az acélok egyensúlyi
állapotának vizsgálata az Fe-
Fe3C egyensúlyi diagram
alapján

32
Hipoeutektoidos acélok
kristályosodása 1

33
Hipoeutektoidos acélok
kristályosodása 2

34
Hipoeutektoidos acélok szilárd
állapotban történő átalakulása

35
 Hipoeutektoidos acélok
kristályosodása és átalakulása
(folyékony állapottól szobahőmérsékletig)

36
A hipoeutektoidos acélok
szövetszerkezete
szobahőmérsékleten

37
 0,15 % C
Szövetszerkezet:
ferrit + perlit
N 200x
Marószer: nitál
(alkoholos salétromsav)

ferrit

perlit
38
 0,25 % C
Szövetszerkezet:
ferrit + perlit
N 200x
Marószer: nitál

ferrit

perlit
39
 0,35 % C
Szövetszerkezet:
ferrit + perlit
N 200x

ferrit

perlit
40
0,45 % C
Szövetszerkezet:
ferrit + perlit
N 200x

N 500x

ferrit

perlit
41
 0,60 % C
Szövetszerkezet:
ferrit + perlit
N 200x

N 500x

ferrit

perlit
42
 A C tartalom hatása a
szövetszerkezetre

A C tartalom növekedésével csökken a ferrit

és nő a perlit mennyisége
43
Hipereutektoidos acélok kristályosodása
és átalakulása
pl. 1 % C

44
Hipereutektoidos acél C 1,3 %
Szövetszerkezet
perlit+ szekunder
cementit
N 250 x
Marószer: Nitál

perlit

Szekunder cementit
45
(hálós)
 A fázisok és szövetelemek
mennyiségének meghatározása
szobahőmérsékleten
A fázisok mennyiségének
meghatározása

46
A fázisok mennyiségének
meghatározása
az .emelőszabály segítségével történik.
A kiválasztott ötvözet
pl. 0,3 %C
Szobahőmérsékleten:
 és Fe3C fázisokból áll.
A konódát szobahőmérsékletre húzzuk
be.

Két végpontja :
0,006 % és Fe3C6,67 %

Az emelő alátámasztási pontja az 47

A fázisok mennyiségének
meghatározása
0,3 % C ötvözet 20 C°-on
6,67  0,3
0, 006%  100%  95,58%
6,67  0,006

0,3  0,006
Fe3 C  100%  4,42%
6,67  0,006

48
A fázisok mennyiségének
meghatározása
1,0 % C ötvözet 20 C°-on
6,67  1,0
0, 006%  100%  85,08%
6,67  0,006

1,0  0,006
Fe3 C  100%  14,91%
6,67  0,006

49
A fázisok mennyiségének
meghatározása
Mivel a két fázis együtt 100 %, ezért az
egyik fázis ismeretében a másik a
100 -  vagy Fe3C =
összefüggéssel meghatározható

50
A fázisok és szövetelemek
mennyiségének
meghatározása
szobahőmérsékleten
A szövetelemek mennyiségének
meghatározása

51
A fázisok és szövetelemek
mennyiségének
meghatározása
szobahőmérsékleten
A szövetelemek mennyiségének
meghatározása
Hipoeutektoidos acélok

52
Hipoeutektoidos acélok szilárd
állapotban történő átalakulása

A szövetelemek szobahőmérsékleten ferrit és perlit a

tercier cementit elhanyagolható! 53
 A szövetelemek mennyiségének
meghatározása
A szövetelemek mennyiségének
meghatározásánál a tercier cementit
mennyiségét elhanyagoljuk, ezért az emelő
a PS vonal A1 hőmérséklet fölé T
hőmérséklettel rajzolható.
A konóda két végpontja: 0,8% és 0,025%.
Az itt található 0,8% eutektoidos összetételű
ausztenit alakul át perlitté, tehát mennyisége
a perlit mennyiségével egyenlő.
54
A szövetelemek mennyiségének
meghatározása
0,3 % C ötvözet 20 C°-on

0,3  0,025
perlit  100%  35,48%
0,8  0,025

0,8  0,025
ferrit  100%  64,52%
0,8  0,025

55
A szövetelemek mennyiségének
meghatározása
1,0 % C ötvözet 20 C°-on

6,67  1,0
perlit  100%  96,60%
6,67  0,8

1,0  0,8
Fe3CII  100%  3,40%
6,67  0,8

56
A szövetelemek mennyiségének
meghatározása

de az egyik szövetelem ismeretében a

másik a
100 -  vagy perlit =
100 - szekunder cementit vagy perlit
összefüggéssel meghatározható

57
A fázisok és a
szövetelemek
mennyiségén
ek
meghatározás
a
szerkesztésse
l

58
Vasötvözetek egyensúlyi
szövetszerkezetének
vizsgálata
Öntöttvasak
Fe-Fe3C rendszer

59
 Fe-Fe3C rendszer
A karbidos rendszer szerint kristályosodó
öntöttvasakat önálló szerkezeti anyagként
nem használják, mivel nagyon kemények,
nem alakíthatóak, a megmunkálásuk is
nehézségeket okoz .
A karbidos rendszer szerinti kristályosodás
elsősorban azokra az ötvözetekre jellemző,
amelyeket a továbbiakban az acélgyártás
alapanyagaként használnak.
60
 Hipoeutektikus öntöttvas
kristályosodása és átalakulása

Fe - Fe3C rendszer

61
 Hipoeutektikus öntöttvas
kristályosodása és átalakulása
pl. 3 %C

62
 Hipoeutektikus öntöttvas
kristályosodása és átalakulása

63
 Hipoeutektikus öntöttvas
Szövetszerkezet:
perlit + ledeburit +
szekunder cementit

perlit

ledeburit

64
Hipereutektikus
öntöttvas Primer cementit

N 50 x N 300x ledeburit 65
Vas - Grafit diagram

66
Vas - grafit egyensúlyi diagram
Eutektikum kristályosodása 2

Az eutektikus reakció 1153 C-on:

olvadékC (4,25%) E + C(grafit).
A szövetelem neve grafitos eutektikum

67
 Hipoeutektikus öntöttvas
kristályosodása és átalakulása

68
 Vas - grafit egyensúlyi diagram
Eutektoidos folyamat
Az ausztenit átalakulása a grafitos rendszer
szerint is végbemegy , mégpedig
738 C-on a PSK vonalon.

S  P(0,025%) + grafit

69
 Hipoeutektikus öntöttvas
ferrit
A hipoeutektoidos
öntöttvasak
szövetszerkezete
szobahőmérsékleten
grafitos eutektikum,
szekunder grafit és
grafitos eutektoid.
Mikroszkópon
megfigyelve csak grafitot
és ferritet látunk
grafit
70
 Grafitos öntöttvasak
tulajdonságai
A grafitos rendszer szerint kristályosodó
ötvözetek
kiváló rezgés csillapítók,
jó siklási tulajdonságaik vannak
jól önthetők
jól forgácsolhatók,
ezért gyakori a szerkezeti anyagként való
alkalmazásuk.
71
 Grafitos rendszer 1
A stabil rendszer szerinti grafitos
kristályosodás azonban a
gyakorlatban csak akkor következik
be, ha az ötvözetet nagyon lassan
hűtjük, vagy az elegendőn sok Si-t
tartalmaz.

72
 Grafitos rendszer 2
perlit
Kisebb Si, vagy
gyorsabb hűtés
esetén az ötvözet a
karbidos rendszer
szerint
kristályosodik és
kemény, rideg lesz

ledeburit
73
 Grafitos rendszer 3
perlit
Gyakori az, hogy az
ötvözet a grafitos
rendszer szerint
kristályosodik, de a
karbidos rendszer
szerint alakul át, így
szövetszerkezete
szobahőmérsékleten
grafit és perlit
grafit
74
Öntöttvas diagramok
Maurer diagram

75
 Öntöttvas diagramok
Greiner - Klingenstein diagram

76
Gyakorlati öntöttvasak

77
 Lemezgrafitos öntöttvas
250 (Öv 250)
• Maratlan N 100x Marószer: Nitál N
250x

Grafit lemez perlit

78
 Gömbgrafitos öntöttvas

Ferrites Ferrit - perlites

ferrit
Grafit perlit
79