Szegedi Tudományegyetem

Biztonságszervezési Osztály
A munkavédelemről, munkavállalóknak
 A munkavédelemről
általában

• Munkavégzés közben a munkavállalók egészségét, testi

épségét – kellő védelem, vagy védőintézkedés hiányában
– különféle károsodás érheti.
• A munkabiztonság célja: a sérülések, ártalmak elleni
védelem, ezek kockázatának megszüntetése, vagy
csökkentése és ez által a munkavállaló munkaerejének,
testi épségének megóvása.
• A munkavédelem feladata: munkavállalók testi épségének
védelme, egészségének megóvása a munka során
keletkező ártalmaktól, műszaki, egészségügyi, jogi,
szervezési, oktatási, nevelési eszközök igénybevételével.
Munkavédelmi fogalmak:

Munkavédelem: a szervezett munkavégzésre vonatkozó

munkabiztonsági és munkaegészségügyi követelmények, továbbá e
törvény céljának megvalósítására szolgáló törvénykezési,
szervezési, intézményi előírások rendszere, valamint mindezek
végrehajtása.
Szervezett munkavégzés: a munkaviszonyban, közszolgálati, illetve
közalkalmazotti jogviszonyban, szövetkezeti tagság esetén
munkaviszony jellegű jogviszonyban a szakképző iskolákban a
tanulói jogviszony keretében a szakmai képzési követelmények
teljesülése során, továbbá a tanuló szerződés alapján, a hallgatói
jogviszonyban a gyakorlati képzés során, valamint a munkáltató
által kezdeményezett, irányított vagy jóváhagyott társadalmi munka.
Munkavállaló: a szervezett munkavégzés keretében munkát végző
személy.
Munkáltató: aki a munkavállalót szervezett munkavégzés keretében
foglalkoztatja. A társadalmi munka esetén munkáltató a társadalmi
munka szervezője.
A munkavédelem szakterületei
Munkabiztonság: a munkahelyi balesetek
megelőzése, a baleseti kockázatok mérséklése.
Munkaegészségügy:
 Munkahigiéné: a munkakörnyezet kóroki,
vagy kockázati tényezőinek feltárása (kémiai,
fizikai, biológiai és pszichoszociális kockázati tényezők)
 Foglalkozás-egészségügy: a munkahelyi egészségkárosodások
megelőzése a munkaköri és személyi higiénés alkalmasság orvosi
vizsgálatával és véleményezésével.

A két szaktevékenységi terület együttműködik a munka humanizálása,

a munkakörnyezet és a munkaszervezés ergonómiai
követelményeinek kialakítása során.
Szociális munkavédelem: magában foglalja a kiemelt csoportok / nők,
fiatalkorúak, terhes nők / védelmét, a munkaidő és pihenőidő védelme
szabályait is.
 Munkaköri orvosi alkalmassági vizsgálatok

► Célja: egészségügyi szempontból elbírálni a munkavállaló

alkalmasságát a választott pályára.
► Az alkalmassági vizsgálat lehet:
Előzetes - munkavégzés megkezdését megelőző vizsgálat
Időszakos (gyakoriságát a vonatkozó jogszabályok előírásai
alapján, a munkavédelmi szaktevékenységet ellátó határozza meg.
A gyakoriság függ a munkahelyi ártalom minőségétől, a
munkavállaló életkorától.
Soron kívüli (a munkavállaló egészségi állapotában változás
következik be, amely alkalmatlanná teszi a munkakör ellátására)
Záró vizsgálat (jogszabályban felsorolt esetekben)
► A munkavállaló köteles megjelenni a vizsgálaton.
Az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos
munkavégzés általános követelményei

 Munkahely, létesítmény, technológia, munkaeszköz,

anyag, energia, egyéni védőeszköz tervezése,
kivitelezése, használatba vétele és üzemeltetése,
előállítása, gyártása, tárolása, mozgatása, szállítása,
felhasználása, forgalmazása, importálása csak a
munkavédelemre vonatkozó szabályokban
meghatározott, követelmények megtartásával történhet.
 Az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos
munkavégzés követelményeinek teljesítése helyett a
munkáltató pénzbeli vagy egyéb megváltást a
munkavállalónak nem adhat.
 A munkavégzés tárgyi feltételei:
minden munkavállaló részére biztosítani kell

 Megfelelő mennyiségű és minőségű ivóvizet

 Öltözködési, tisztálkodási, egészségügyi, étkezési, pihenési és
melegedési lehetőséget
 Rendet, tisztaságot, a keletkező hulladék, szennyvíz kezelését oly
módon, hogy veszélyt vagy egészségi ártalmat ne okozzon és a
környezetet ne károsítsa
 Biztonságos munkavégzéshez szükséges mozgásteret
 A munkavégzés jellegének megfelelő természetes és mesterséges
megvilágítást
 A zajhatások, a rezgések, a por és vegyi anyagok, valamint a
sugárzások határértéken belüli tartását
 Elegendő mennyiségű és minőségű levegőt és klímát
 Munkavállalók időjárás elleni védelmét, a melegedés lehetőségét,
jogszabály által előírt esetekben a védőitalt
 Munkahely céljára szolgáló olyan építményt, amely megfelelő
szerkezetű és szilárdságú, amelyben megfelelő belmagasságot,
légtérfogatot, mozgásteret, közlekedési útvonalakat alakítottak ki
 Az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos
munkavégzés személyi feltételei

A munkavállaló csak olyan munkára és akkor alkalmazható, ha:

 Annak ellátásához megfelelő élettani adottságokkal rendelkezik
 Foglalkoztatása az egészségét, testi épségét, illetőleg a fiatalkorú
egészséges fejlődését károsan nem befolyásolja
 Foglalkoztatása az utódaira veszélyt nem jelent
 Mások egészségét, testi épségét nem veszélyezteti, és a munkára -
külön jogszabályokban meghatározottak szerint - alkalmasnak
bizonyult
A munkavégzés - technológiai folyamat
munkavédelmi követelményei

 A munkavégzés hatókörében tartózkodók egészségét és

biztonságát, valamint a környezetet nem lehet veszélyeztetni.
 A biztonságtechnikai felülvizsgálatokat (pl.: villamos
berendezések) rendszeresen el kell végezni.
 Munkavégzés feltételeit, az eljárási szabályokat a
munkavállalónak ismernie kell (képzettség, képzés, oktatás).
 Védőeszközöket biztosítani kell és azok használatát megkövetelni.
 Veszély esetén a munkavégzést be kell szüntetni.
 A munkahelyi elsősegélynyújtás személyi és tárgyi feltételeit
biztosítani kell.
 Üzemzavar, vészhelyzet kezelése (intézkedési- mentési terv
készítése, személyek kijelölése, anyagok- eszközök biztosítása),
mentés, menekülés gyakorlása.
A munkavégzés
hatókörében tartózkodók

 Alvállalkozók
 Takarítók
 Saját, vagy külső karbantartó szolgálat
 Szállítók
 Látogatók
 Hallgatók, tanulók, gyakornokok
 Járókelők
 Szolgáltatást igénybe vevők, ügyfelek, fogyasztók,
vásárlók, betegek
 Veszélyhelyzeti szolgáltatók (mentők, tűzoltók,
rendőrség)
A munkáltató feladatai
az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos
munkavégzés követelményeinek megvalósítása során

 Utasítást és tájékoztatást ad a munkavállalónak

 Megfelelő munkaeszközöket biztosít
 A biztonságos munkavégzést akadályozó körülményt
haladéktalanul kivizsgálja
 Biztosítja a védőeszközöket és a védőfelszereléseket
 A munkabalesetek és foglalkozási megbetegedések esetén a
vonatkozó jogszabályok rendelkezéseinek megfelelően eljár
 Biztosítja a foglalkozás- egészségügyi szolgálat és a munka-
biztonsági szaktevékenység működésének feltételeit
 Rendszeres munkahelyi ellenőrzést végez
 A kockázatokat értékeli és kezeli
A munkavállalók jogai

 A munkavállaló jogai:
 Biztosítani kell számára az előírt védőeszközt, védőfelszerelést,
védőruhát, védőberendezést.
 Biztosítani kell a munkavégzéshez szükséges ismeretek
elsajátítását, betanulási időt.
 Joga van a munkát megtagadni, ha olyan tevékenységet kell
végeznie, ami a biztonságos munkavégzés feltételei nélkül
valósulna meg.
 Joga van megtagadni a munkavégzést, ha azzal saját, vagy mások
testi épségét fenyegeti.
A munkavállalók kötelezettségei
A munkavállaló köteles: 
 A számára kijelölt helyen és időben munkaképes állapotban megjelenni
a munkaidőt ott eltölteni.
 A biztonságos munkavégzésre vonatkozó szabályokat és ismereteket
elsajátítani (munkavédelmi oktatás.)
 Munkakezdés előtt meggyőződni a rendelkezésére álló munkaeszközök
állapotáról.
 Kizárólag olyan munkát végezni, amire kiképezték, kioktatták.
 Olyan ruhában végezni a feladatait, mely nem akadályozza a
munkavégzésben.
 Védőberendezéseket rendeltetésszerűen használni.
 Fegyelmet, rendet, tisztaságot tartani a munkaterületen.
 A számára előírt orvosi vizsgálaton részt venni.
 Munkatársakkal együttműködni, olyan magatartást tanúsítani, hogy a
munkatársai munkáját ne zavarja, azok testi épségét ne
veszélyeztesse.
 Veszélyt jelentő rendellenességet, rosszullétet, sérülést azonnal
jelenteni a munkahelyi vezetőjének.
Munkára képes, munkaképes állapot

A munkavállaló általában akkor tekinthető alkalmasnak a

munkavégzésre, ha:
 Rendelkezik az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos
munkavégzéshez szükséges ismeretekkel és képzettséggel
 A foglalkozás-egészségügyi orvos - munkaköri alkalmassági
vizsgálat, személyi higiénés alkalmassági vizsgálat - alapján
alkalmasnak minősítette az adott munkafeladatra
 Munkaköréhez/munkájához szükséges munkavédelmi
oktatásban részesült és a szükséges munkavédelmi
ismereteket elsajátította
 Munkaköréhez és/vagy tevékenységéhez előírt egyéni
védőeszközöket a munkavégzéshez használja,
 Kipihent és nem áll alkohol vagy más olyan pszichotróp szer
hatása alatt, amely a munkavégzés biztonságát befolyásolná
Hogyan biztosítható egy
munkaeszköz kockázatmentes
használhatósága

• Rendszeres ellenőrzés, időszakos biztonsági

felülvizsgálat, karbantartás, felújítás a kor technikai
színvonalának megfelelően.
• A hiba elhárítására hozott intézkedés nem
csökkentheti a meghibásodás előtti biztonsági
állapotot.
• A gyártó használatra vonatkozó (magyar, vagy a
munkavállaló által értett nyelvű) előírásait minden
esetben be kell tartani.
• Ha az elvárható biztonsági állapot nem tartható fenn,
a munkaeszközt selejtezni kell.
 A villamos berendezések
biztonsága

• Erősáramú berendezést csak

villanyszerelő javíthat.
• A munkáltató az érintésvédelmi és
szabványossági felülvizsgálatot a meghatározott időszakonként
elvégezteti.
• A berendezés és a csatlakozó szerelvények csak szabványosak és
sérülésmentesek lehetnek.
• Az adattáblán feltüntetett üzemeltetési értékeket (pl.: 230 V) be kell
tartani.
• A kábel és a hosszabbító is csak ép, sérülésmentes, a vonatkozó
szabványoknak megfelelő lehet.
• Védőérintkező nélküli kábelhosszabbítót, csatlakozót csak a kettős
szigetelésű készülékeknél szabad alkalmazni.
• Javítás idejére biztosítani kell a berendezést az akaratlan elindítás
ellen.
 A kézi anyagmozgatásról
Személyi feltételek
Az anyagmozgatási munkát végzőnek orvosi
szempontból alkalmasnak és munkavédelmi
szempontból kioktatottnak kell lennie. A
munkavédelmi oktatás célja a vonatkozó
jogszabályban foglaltak [25/1998. (XII.27.)EüM
rendelet - az elsősorban hátsérülések
kockázatával járó kézi tehermozgatás minimális
egészségi és biztonsági követelményeiről] és a
helyi sajátosságok megismertetése.
 A kézi anyagmozgatásról
• Segédeszköz nélküli kézi anyagmozgatás során felnőtt
nők legfeljebb 20 kg, felnőtt férfiak legfeljebb 50 kg
terhet emelhetnek fel és vihetnek legfeljebb 50 méter
távolságra.
• A 18 éven felüli férfi legfeljebb 50 kg-ot emelhet és vihet.
A szállítási távolság 50 kg-ig sík terepen 90 m, 10%-os
emelkedés mellett 30 m. Az 50 kg-nál kisebb terhek
arányosan nagyobb távolságra szállíthatók,
• Lépcsőn legfeljebb 3 m magasságig 50 kg-os teher
szállítható. Ennél magasabb szintre a 18 éven felüli férfi
sem vihet saját kézi szerszámán kívül más terhet,
• A 200 kg és ennél súlyosabb osztatlan terhek emelését,
szállítását, rakodását megfelelő szállító-, illetve
rakodóeszközzel szabad végezni.
 Kézi anyagmozgatás, segédeszköz nélkül

A nagy tömegű terheket csak egyenes háttal, hajlított térddel, lassú

egyenletes felemelkedéssel szabad megemelni
Létra alkalmazása

• Székre, asztalra, ablakpárkányra, vagy

nem stabil, erre a célra alkalmatlan
eszközre állni nem szabad.
• A létrát használat előtt szemrevételezéssel
meg kell vizsgálni. Sérült létra nem
használható. (Törött, fokhiányos)
• A létrát úgy kell elhelyezni, hogy az a
használata alatt végig stabil legyen.
• A kapaszkodás és a biztonságos állás
lehetősége biztosított legyen. A létra
használatakor csúszásmentes talpú zárt
lábbelit kell viselni, a papucs baleseti
kockázatot jelent.
• Ha létrára teherrel kell felmenni, az nem
korlátozhatja a kapaszkodás lehetőségét.
Szükség esetén másik munkatárs segítsen
a létra megtartásában
Legfontosabb tudnivalók az
egyéni védőeszközökről

► Biztosítása és használata kötelező

(ha nincs, akkor a munkavállaló megtagadhatja
a munkát, illetve ha a munkavállaló nem használja,
el kell tiltani a munkavégzéstől).
► Írásban kell rögzíteni a védőeszközök juttatásának rendjét.
► Átvételét a munkavállaló aláírásával igazolja.
► Használatát oktatni, gyakoroltatni kell, ezek megtörténtét a
munkavállaló aláírásával igazolja.
► Csak azok a védőeszközök megfelelőek, amelyek munkavédelmi
megfelelőségét dokumentumok tanúsítják.
► Védőeszközt tilos elvinni a munkahelyről - kivéve írásbeli engedély.
► Amennyiben a munkavállaló szándékosan vagy gondatlanul kárt
okozott a védőeszközben, kártérítésre kötelezhető.
► Ha a védőeszköz elvesztette védelmi képességét, selejtezni kell.
Az egyéni védőeszköz kiválasztásánál az
alábbiakat kell figyelembe venni:

 Az 1. kategóriába tartozó védőeszköz,

védőfelszerelés rendelkezik-e az érvényes
gyártói megfelelőségi nyilatkozattal. A 2. és 3.
kategóriába tartozó, illetve nemzetközi
szerződés hiányában az EU területén kívül
gyártott 1. kategóriába tartozó védőeszköz
rendelkezik-e típusbizonyítvánnyal.
 A védőeszköz védelmi képessége biztosítsa a
szükséges védelmi szintet.
 Használata ne jelentsen egészségkárosító
kockázatot, a viselése többletterhelést ne
okozzon a munkavállalónak.
A balesetekkel kapcsolatos fogalmak:

Baleset:
Az emberi szervezetet ért olyan egyszeri külső hatás, amely a sérült
akaratától függetlenül, hirtelen vagy aránylag rövid idő alatt következik
be és sérülést, mérgezést vagy más (testi, lelki) egészségkárosodást,
illetőleg halált okoz.
Munkabaleset:
Az a baleset, amely a munkavállalót a szervezett munkavégzés során vagy
azzal összefüggésben éri, annak helyétől és időpontjától és a munkavállaló
(sérült) közrehatásának mértékétől függetlenül.
A munkavégzéssel összefüggésben következik be a baleset, ha a
munkavállalót a foglalkozás körében végzett munkához kapcsolódó
közlekedés, anyagvételezés, anyagmozgatás, tisztálkodás, szervezett üzemi
étkeztetés, foglalkozás-egészségügyi szolgáltatás és a munkáltató által
nyújtott egyéb szolgáltatás stb. igénybevétele során éri.
Nem tekinthető munkavégzéssel összefüggésben bekövetkező balesetnek
(munkabalesetnek) az a baleset, amely a sérültet a lakására (szállására)
menet közben éri, kivéve, ha a baleset a munkáltató saját vagy bérelt
járművével történt. Az ilyen típusú balesetek az úgynevezett úti balesetek. Ez
a TB törvény hatálya alá tartozik, a megnevezése üzemi baleset.
Balesettel kapcsolatos eljárás

 A balesetet szenvedett munkavállaló köteles jelezni

a közvetlen munkahelyi vezetőjének a balesetet. A
legkisebb sérülést is jeleznie kell.
 A baleset tényét, a sérült adatait rögzíteni kell a
helyszínen található „Munkabaleseti napló”-ban.
 A balesetről tájékoztatni kell az Egyetem
Biztonságszervezési Osztályát is, ahol intézkednek.
A munkatársak kivizsgálják és dokumentálják a
balesetet. Munkaképtelenség (táppénzes állomány)
esetén a dokumentumokat elkészítik és továbbítják
a sérültnek, a felügyeleti és TB szerveknek.
Eljárás hallgatók balesetekor

Hallgatói jogviszonyban a gyakorlati

képzés során bekövetkezett baleset,
munkabalesetnek minősül és a
munkabalesetekkel azonos módon
kell kivizsgálni, nyilvántartani.
Tűzjelzés
Aki tüzet, vagy annak veszélyét észleli, köteles azt haladéktalanul bejelenteni a
Hivatásos Önkormányzati Tűzoltóságnak

Hívószámok:

A tűz jelzésekor közölni kell:

• A tűzeset, káreset pontos helyét (cím)
Tűzoltók:
• Mi ég, milyen anyag, milyen terjedelemben
105 • Emberélet van-e veszélyben
• A tüzet jelző személy nevét
• A jelzésre használt telefonkészülék számát
Mentők:
104 Tűzjelzést követően a tűzriadó tervben
foglaltakat be kell tartani - környezetben
tartózkodók riasztása, tűzoltás, mentés,
közművek (gáz, villany) szükség szerinti
Rendőrség: lekapcsolása, a kiérkező tűzoltók
informálása.
107