IRODAI

AUTOMATIZÁLÁS
PKE GTK 1. évf
2019-20 2. fé.
AUTOMATIZÁLÁS
AUTOMATIZÁLÁS
• a modern társadalom egyik fő jellemzője: az emberi erő és kontroll felváltása
gépek által
• gépesítés: gépek veszik át a (nehéz, ismétlődő) fizikai munkát; pl.: erőgépek a
bányászatban, építőiparban, kohászatban, szállításban, stb.
• idővel, a gépesítés folyamata kiterjed az irodai munkák körére is: írógépek,
osztályozó / archiváló berendezések, telefon, telex…
• fejlettebb stádiuma a gépesítésnek: a termelési folyamatokat a gépek végzik,
az ember csak irányítja a folyamatokat és ellenőriz (kontroll)
AUTOMATIZÁLÁS
• a teljes automatizálásban az ember feladja maradék szerepét is, a
folyamat egy zárt hurokban zajlik az inputtól (nyersanyagok,
félkész termékek, energia) az outputig (késztermék); az ember csak
felügyeli a folyamatot.
• az automatizálás csak a számítógépes adatfeldolgozás
bevezetésével vált teljessé; ez a trend átgyűrűzött az irodai munkára
is, automatizálva az irodai rutinfeladatokat.
AUTOMATIZÁLÁS – TÁRSADALMI
FOLYOMÁNYOK
• ‘60-as évek: az automatizálás mentesíti az embereket a rutin egyhangúságától és a
felszabaduló időt és energiát a nagyobb szaktudást, ill. kreativitást igénylő feladatok
elvégzésére lehet majd fordítani.
• manapság:
• ellenkezőleg, az automatizálás inkább szakképzetlenséghez vezet
• az automatizálás a társadalom polarizációjához vezet
• az automatizálás egy új típusú szaktudást tesz szükségessé

• folyomány: a munkahelyek számának csökkenése

• kérdés: az újonnan létrejövő munkahelyek fedezik-e a felszabaduló helyek számát?
• szemléletváltás szükségessége: Life Long Learning
IRODAI
AUTOMATIZÁLÁS
IRODAI AUTOMATIZÁLÁS -
MEGHATÁROZÁSOK
 a különböző számítógépes szerkezetek és programok használata a digitális
tartalom létrehozására, gyűjtésére, tárolására, manipulálására és az
alapfeladatok illetve a cél tökéletesítéséhez szükséges irodai információk
továbbítására.
 a nyers adatok tárolása, elektronikus átvitele és az elektronikus üzleti
információmenedzsment tartalmazza az alaptevékenységeket az irodai
automatizálás rendszerében.
 az irodai automatizálás segít a meglévő irodai folyamatok optimalizálásában,
ill. automatizálásában.
IRODAI AUTOMATIZÁLÁS -
MEGHATÁROZÁSOK
 eszközök és eljárások integrált rendszere, melyeket az irodai tevékenységek
i.e.: a szó, az írás, ill. a képek feldolgozásának és közlésének terén
alkalmaznak az informatika, az elektronika, a távközlés és az adminisztratív
szervezés technikáinak igénybevételével.
 az integrált információkezelő eszközöknek és módszereknek megtervezett
alkalmazása az irodai tevékenységben részvevő emberek hatékonyságának
növelése érdekében (Engelbart, 1978)
IRODAI AUTOMATIZÁLÁS –
ÉRINTETT TERÜLETEK
 munkakörök megszervezése  fiókszervezetek kihelyezése
 jelentési csatornák  vállalati vs. otthoni munkavégzés

 folyamatos képzés  alkalmazotti morál

 munkahely berendezése / dizájnja  munkaköri beosztások
 munkavédelem / ergonómia (Engelbart, 1978)
 utazási szokások
IRODAI AUTOMATIZÁLÁS
• Az irodai információs funkciók egyesülése tartalmazza a szövegszerkesztést,
az adatfeldolgozást, ábrák feldolgozását, megjelenítést és elektronikus
levelezést.
• Elektronikus (papírmentes) iroda: olyan iroda, amely „komputerizálva” van,
amelyben a hagyományos eljárásokat / eszközöket felváltották az
elektronikusak. Pl.:
• írógép – szövegszerkesztő
• kézi könyvelés – táblázatkezelők
• papíralapú levelezés – e-mail
IRODAI AUTOMATIZÁLÁS
• Az irodai automatizálás gerince a LAN (helyi
számítógépes hálózat), amely lehetővé teszi a
felhasználóknak az adatok küldését, üzenetek
és hang továbbítását a hálózaton belül.
• Ide tartozik minden irodai funkció, beleértve
a diktálást, gépelést, nyilvántartást, másolást,
faxot, telexet, mikrofilmet, telefont és
telefonközponti rendszert.
• Az irodai automatizálás kifejezés az 1970-es
és az 1980-as években volt közkedvelt,
amikor az asztali számitógép berobbant a
mindennapokba.
• Ez az ábra 1981-ben készült és az irodai
integrációt ábrázolja, a jövőre nézve.
Mindezen funkciók elérhetőek a mai
számitógépeken.
IRODAI PROGRAMOK -
ALKATEGÓRIÁK
 Tartalom Menedzsment Rendszer
 E-mail kliens
 Ingyenes irodai programok
 Irodai berendezések
 Prezentációs programok
 Táblázatkezelő programok
 Gépelő programok
 Szövegszerkesztők
TARTALOM
MENEDZSMENT
RENDSZEREK
TARTALOM MENEDZSMENT
RENDSZEREK
 Content Management System Alkategóriák:
 Blog programok
 rendezésre és kollaboratív tartalom
létrehozására használt rendszer  CcHost

 mostanában ez a kifejezés leginkább a  Együttműködő szoftverek

WWW-szerverek programjaira vonatkozik  Dokumentum Menedzsment Rendszerek

 hardver berendezésekre is vonatkozhat,  Nyílt forráskódú tartalom menedzsment rendszerek

amelyek dokumentumokat kezelnek nagy  Ellenőrző rendszerek

hálózatokban.  Videó tároló szoftver
 Widget menedzsment rendszerek
 Wiki szoftverek
 Zope
TARTALOM MENEDZSMENT
RENDSZEREK
 Vállalati tartalom menedzsment rendszerek
 A vállalati tartalom menedzsment rendszer a szervezeti folyamatokkal kapcsolatos tartalmat,
dokumentumokat, részleteket és felvételeket kezeli. A cél az, hogy irányítsa a szervezet rendezetlen
információtartalmát minden alak- és elhelyezésbéli különbséggel együtt.
 Web tartalom menedzsment rendszerek
 A web tartalom menedzsment rendszer olyan CMS, amelynek szerepe, hogy megkönnyítse a
webtartalom közzétételét a weboldalakon, illetve a mobil készülékeken, különösen a
tartalomlétrehozók számára anélkül, hogy azoknak technikai ismeretekkel kelljen rendelkezniük a
HTML, vagy a fájlok feltöltése világában.
 Számos web-alapú tartalom menedzsment rendszer van jelen a nyílt forráskódú, illetve a kereskedelmi
domaineken. Ez egy olyan terület, ahol az OSS (Open-source software) programoknak, mint például a
Joomla, Drupal és a Wordpress dominanciájuk van kereskedelmi szoftver társaikkal szemben.
TARTALOM MENEDZSMENT
RENDSZEREK
 Dokumentum menedzsment rendszerek
 A dokumentum menedzsment rendszerek, olyan számitógép rendszerek (szoftver-rendszerek),
amelyeket elektronikus és/vagy papíralapú dokumentumok követésére, ill. tárolására használnak.
 Mobil tartalom menedzsment rendszerek
 A mobil tartalom menedzsment rendszer egy CMS, amely képes tartalmat tárolni és szolgáltatni
mobil készülékek számára, mint: mobil telefon, okos telefon és PDA (Personal Digital Assistant).
 Komponens tartalom menedzsment rendszerek
VÁLLALATI
TARTALOM
MENEDZSMENT
VÁLLALATI TARTALOM
MENEDZSMENT
 A vállalati tartalommenedzsment a vállalati tartalom és dokumentumok rögzítési, kezelési, tárolási,
védelmi, kiszállítási technológiáival, stratégiáival, módszereivel és eszközeivel foglalkozik.
 A vállalati tartalom menedzsment eszközei lehetővé teszik a vezetőség számára az információk
egységesítését.
 Meghatározás - Az Információ- és Képmenedzsment Nemzetközi Egyesülete (Association for
Information and Image Management) szerint:
 2005-ös meghatározás: a szervezeti folyamatokhoz kötődő tartalmak és dokumentumok rögzítési, kezelési,
tárolási, védelmi, kiszállítási technológiái.
 2006-os kiegészítés: a vállalati tartalom menedzsment eszközök és stratégiák lehetővé teszik a vezetőknek a
szervezetlen információkhoz való hozzáférést, bárhol is legyenek azok.
 2008, változás: a vállalati tartalom menedzsment a szervezeti folyamatokhoz kötődő tartalmak és
dokumentumok rögzítési, kezelési, tárolási, védelmi, kiszállítási technológiáival foglalkozik. A vállalati
tartalom menedzsment eszközök és stratégiák lehetővé teszik a vezetőknek a szervezetlen információkhoz
való hozzáférést, bárhol is legyenek azok.
VÁLLALATI TARTALOM
MENEDZSMENT - JELLEMZŐK
 A vállalati tartalom menedzsment, mint köztes integráló szint, célja a
vertikális alkalmazások és sziget-architektúrák korlátjainak áthidalása.
 A felhasználó számára az ECM-megoldások nem jelennek önállóan meg.
 A vállalati tartalom menedzsment egy új, web-alapú IT világhoz szükséges
infrastruktúrát kínál, amely valamiféle harmadik platformot hoz létre a
hagyományos gazda- és kliens/szerver-rendszerek mellett.
 Ennek következtében, a vállalati alkalmazások integrálása és a szolgáltatás-
orientált architektúrák fontos szerepet játszanak a vállalati tartalom
menedzsment implementálásában és alkalmazásában.
VÁLLALATI TARTALOM
MENEDZSMENT - JELLEMZŐK
 A vállalati tartalom menedzsment alkotórészei, mint független vállalat tartalom
menedzsment szolgáltatások, az információ-menedzsmentet szolgálják, tekintet
nélkül azok forrására és tartalmára.
 Működése egy bármilyen típusú alkalmazással használható szolgáltatásként
jeleníthető meg.
 A szolgáltatás-koncepciónak az előnye, hogy minden adott működési módnak
csak egy általános szolgáltatás felel meg, így elkerülve a redundáns, drága és
nehezen karbantartható párhuzamos funkciókat.
 Emiatt, a különböző szolgáltatásokat összekapcsoló interfész-szabványok fontos
szerepet fognak játszani a vállalati tartalom menedzsment implementálásában.
VÁLLALATI TARTALOM
MENEDZSMENT - JELLEMZŐK
 A vállalati tartalom menedzsment, mint egységes raktározási lehetőség
bármilyen információtípusra, tartalom-lerakatként használható (adat- és
dokumentumlerakat), ami összekapcsolja a vállalati információt egy homogén
szerkezetű tárba.
 A drága, redundanciával és információkonzisztenciával kapcsolatos problémák ki
vannak küszöbölve.
 Minden alkalmazás kézbesíti a saját tartalmát az egységes raktárnak, amely
viszont biztosítja a szükséges információkat mindegyik alkalmazásnak.
 Emiatt, a tartalom integrálása és az Információs Életciklus Menedzsment fontos
szerepet fog játszani a vállalati tartalom menedzsment implementálásában és
használatában.
VÁLLALATI TARTALOM
MENEDZSMENT -
ALKOTÓRÉSZEK
 Beemelés (capture)
 vezetés
 dokumentum menedzsment (DM)
 együttműködés (kollaboratív szoftverek),
 web tartalom menedzsment (WCM, a Web-portálokat is beleértve),
 feljegyzésmenedzsment (RM) (hosszútávú tárolási idejű eszközöket használó archiváló és iktató
rendszerek),
 munkafolyamat / üzleti folyamat menedzsment (BPM).

 tárolás
 állagmegóvás
 kikézbesítés
WEB TARTALOM
MENEDZSMENT
WEB TARTALOM
MENEDZSMENT RENDSZER
 A web tartalom menedzsment rendszer egy Web alkalmazásként létrehozott tartalom menedzsment
rendszer, HTML tartalmak menedzselésére. Nagyméretű, dinamikus webes anyagokat
menedzselnek velük (HTML dokumentumok és a hozzájuk tartozó képek). A web tartalom
menedzsment rendszer megkönnyíti a tartalom létrehozását, ellenőrzését, szerkesztését és az
alapvető kezelési funkciók ellátását.
 A program szerzői (authoring) eszközöket biztosít a kevés programozási, ill. mark-up
nyelvismerettel rendelkező felhasználóknak tartalom létrehozására és menedzselésére, relatíve
egyszerűen.
 A legtöbb rendszer arra használ egy adatbázist, hogy olyan tartalmat és metaadatokat tároljon,
amikre a rendszernek szüksége lehet. A tartalom gyakran, de nem kizárólagosan, XML-ként van
tárolva, a prezentációk rugalmas opcióinak megkönnyítésére, újrahasználására és engedélyezésére.
 A prezentációs réteg a weboldal tartalmát egy templát-gyűjteményre alapozva mutatja be a
látogatóknak. A sablonok időnként XSLT fájlok.
WEB TARTALOM
MENEDZSMENT RENDSZER
 A legtöbb rendszer szerver-oldali caching teljesítmény-növelést használ. Ez akkor a
leghatékonyabb, ha a web tartalom menedzsment rendszer nem változik gyakran, de a
látogatások rendszeresek.
 Az adminisztrálás általában kereső-alapú interfészen keresztül zajlik.
 Ellentétben a weboldal-készítőkkel, a web tartalom menedzsment rendszer lehetővé teszi a
felhasználóknak, hogy változtatásokat végezzenek a weboldalon egy rövid képzés után. A web
tartalom menedzsment rendszer lehetőségeinek beállításához és bővítéséhez szükséges egy
tapasztalt programozó, de elsősorban egy weboldal fenntartási eszköz nem műszaki
rendszergazdák számára.
 A web tartalom menedzsment rendszer szerepe dinamikus web anyagok halmazának a
kontrollja (HTML dokumentumok, képek és egyéb média fájlok)
WEB TARTALOM MENEDZSMENT
RENDSZER - KÉPESSÉGEK
 Automatikus sablonok: standard kimeneteli sablonokat készít (általában HTML és XML),
amely automatikusan alkalmazható az új, vagy már meglévő tartalomra és ez lehetővé teszi
minden tartalom megjelenítésének megváltoztatását egy központi helyről.
 Könnyen szerkeszthető tartalom: a tartalom elválasztása a weboldal vizuális megjelenítésétől,
általában sokkal könnyebben és gyorsabban szerkeszthetővé, ill. kezelhetővé teszi azt. Több
web tartalom menedzsment program tartalmaz WYSIWYG szerkesztőket lehetővé téve a nem
technikai személyzetnek, hogy tartalmat hozzon létre és szerkesszen.
 Méretgazdasági sajátságok: a legtöbb web tartalom menedzsment program tartalmaz
beépíthető elemeket vagy modulokat a web-oldal funkcionalitásának bővítésére.
WEB TARTALOM
MENEDZSMENT RENDSZER -
KÉPESSÉGEK
 Web szabványok frissítése: aktív web tartalom menedzsment rendszerek általában
rendszeresen kapnak frissítéseket, amelyek tartalmazzák az új lehetőségeket és fenntartják a
rendszer működését az aktuális web-standardok szerint.
 Munkafolyamat-menedzsment: a munkafolyamat során szekvenciális és párhuzamos
feladatokból álló ciklusokat hozunk létre, amelyeket a web tartalom menedzsment rendszerben
kell elkészíteni. Például, a tartalom készítője közzétehet egy sztorit, de azt nem publikálhatja,
amig a szerkesztő nem ellenőrzi és a főszerkesztő jóvá nem hagyja.
 Delegáció: néhány CMS program engedélyezi a különböző felhasználó csoportoknak, hogy
hozzáférjenek specifikus tartalmakhoz a weboldalakon, kiterjesztve a tartalom menedzsment
felelősségét.
WEB TARTALOM
MENEDZSMENT RENDSZER -
KÉPESSÉGEK
 Dokumentum menedzsment: a tartalom menedzsment rendszer programok biztosíthatnak
eszközöket a fájlok életciklusának menedzselésére a kezdeti létrehozástól, a felülvizsgálaton,
publikáción, archiváláson át a megsemmisítésig.
 Tartalom virtualizáció: a tartalom menedzsment rendszer szoftverek biztosíthatnak hozzáférési
eszközöket a felhasználóknak a weboldal, dokumentum vagy kód virtuális másolatán. Ez
lehetővé teszi, hogy megváltoztassunk egymástól sokszorosan függő erőforrásokat és
megjelenítsük azokat kontextusukban a nyilvánosságra hozataluk előtt.
 Tartalom szindikáció: a tartalom menedzsment rendszer programok gyakran segédkezhetnek a
tartalom terjesztésében, RSS és Atom adatok generálásában más rendszerek számára. Ezek
elektronikus leveket küldhetnek a felhasználóknak, amikor frissítések hozzáférhetőek, a
munkafolyamat részeként.
DOKUMENTUM
MENEDZSMENT
DOKUMENTUM
MENEDZSMENT RENDSZER
 A Dokumentum Menedzsment Rendszer (DMS) az a számitógép rendszer,
amelyet arra használunk, hogy nyomon követhessük és tárolhassuk az
elektronikus dokumentumokat és/vagy képeket.
 A kifejezés és a tartalom menedzsment rendszer eszméje között van néhány
átfedés.
 Sokszor úgy tekintik, mint a vállalati tartalom menedzsment rendszer részét,
amely kapcsolódik a digitális eszközök menedzsmentjéhez, a dokumentumok
megjelenítéséhez, a munkafolyamat- és rekord-menedzsment rendszerekhez.
 A dokumentum-menedzsment rendszer, általában tárolási, módosítási, metaadat-
kezelési, biztonsági, indexelési és visszakeresési lehetőségeket biztosít.
ELEKTRONIKUS DOKUMENTUM
MENEDZSMENT RENDSZEREK (EDMS)
 1980-as évek vége és az 1990-es évek eleje

 Specifikus előnyök:
 a papírhasználat és a kézi folyamatok hibáinak csökkentése
 papír-raktározás csökkenése
 az elvesztett dokumentumok számának csökkenése
 gyorsabb hozzáférés az információkhoz
 online hozzáférés olyan információhoz, ami régebb papíron, mikrofilmen vagy microfichen volt elérhető.
 tökéletesített dokumentum és dokumentum-orientált folyamatirányítás
 időigényes üzleti folyamatok optimálása
 a dokumentumhozzáférés és –módosítás biztonságosabbá tétele
 megbízható és pontos ellenőrzési útvonal
 tökéletesített követés és monitoring, a szűk keresztmetszetek felismerésével és a rendszernek az
eredményesség érdekében történő módosításával
DOKUMENTUM
MENEDZSMENT RENDSZER -
ALKOTÓRÉSZEK
Metaadat

 A metaadatokat tipikusan a dokumentumban tárolják.
 A metaadat tartalmazza például a dokumentum mentési dátumát és az elmentő személy
azonosságát.
 A dokumentum menedzsment rendszer kivonhatja automatikusan a metaadatokat a
dokumentumból vagy felszólíthatja a felhasználót, hogy adja ezeket hozzá.
 Néhány rendszer optikai karakter felismerőt használ a szkennelt képekhez, vagy
szövegkivonást alkalmaz az elektronikus dokumentumokra. Az így kapott szöveg segítheti a
felhasználókat a dokumentum visszakeresésében, lehetséges kulcsszavak felismerésével,
vagy a teljes szövegben való keresés képességével, de használható önálló szövegként is. A
kivont szöveg tárolható, mint a metaadat alkotórésze, vagy a képpel mentve, vagy külön,
mint dokumentum-gyűjteményekben történő keresés alapja.
DOKUMENTUM
MENEDZSMENT RENDSZER -
ALKOTÓRÉSZEK
 Integráció
 Sok dokumentum menedzsment rendszer megpróbálja tevékenységét más alkalmazásokba integrálni
úgy, hogy a felhasználók visszakereshetnek meglévő dokumentumokat a dokumentum menedzsment
rendszer tárházából, emellett változtatásokat végezhetnek, amelyeket elmenthetnek új verzióként és
mindezt az alkalmazásból.
 Ilyen integráció általában elérhető az irodai csomagok, az e-mail vagy kollaboratív szoftverek számára.
Az integráció gyakran használ nyílt standardokat (ODMA, LDAP, WebDAV és SOAP), hogy lehetővé
tegye az integrációt más szoftverekkel és a belső előírásoknak való megfelelést.
 Képek beolvasása
 A papíralapú dokumentumok képek formájába való átalakítására szkennereket vagy multifunkcionális
nyomtatókat használnak.
 Optikai karakterfelismerő szoftvereket is gyakran használnak, a hardverbe beépítve vagy különálló
szoftverként, a digitális képeknek a gép által olvasható szöveggé való átalakítására. Optikai jel-
felismerést használnak néha arra, hogy értékeket vonjanak ki a kijelölő dobozokból vagy buborékokból.
DOKUMENTUM
MENEDZSMENT RENDSZER -
ALKOTÓRÉSZEK
 Indexelés: elektronikus dokumentumok követése. Az indexelés jelentheti egyszerűen a
dokumentumok egyedi azonosítóinak a követését, de sokszor összetettebb is lehet, mint pl.
osztályozási műveletek metaadatokon, vagy éppen a dokumentumból kivont szójegyzékekben.
Az indexelés fő szerepe az adatvisszanyerés. Nagyon fontos a gyors adatvisszanyeréshez egy
index-topológia létrehozása.
 Tárolás: dokumentumok elektronikus tárolása. A dokumentumok tárolása gyakran magában
foglalja a szóbanforgó dokumentumok menedzsmentjét: hol vannak tárolva, milyen
időtartamra, költöztetésük módját egyik tárolóról a másikra (hierarchikus tárolás
menedzsment), vagy esetleges megsemmisítésük módját.
DOKUMENTUM
MENEDZSMENT RENDSZER -
ALKOTÓRÉSZEK
 Visszanyerés
 Elektronikus dokumentumok tárolóról való visszanyerése. Habár a visszanyerés fogalom részben
könnyűnek tűnhet, az elektronikus tartalom visszanyerése elég komplex és erőteljes lehet.
 Az egyedülálló dokumentumok egyszerű visszanyerését támogatni lehet a felhasználóknak való
egyedi dokumentum azonosító meghatározásának az engedélyezésével és a rendszerrel való
rendelkezéssel, amelyet az alapindexeléssel arra használnak, hogy visszanyerjék a dokumentumokat.
 Sokkal rugalmasabb visszanyerési lehetőség az, ha engedélyezik a felhasználóknak részleges keresési
kifejezések megszabását, amelyek a dokumentum meghatározó és/vagy a várt metaadat részeit
foglalja magában. Ez a lehetőség tipikusan egy dokumentumlistát szolgáltat, amely megfelel a
felhasználói keresés feltételeinek.
 Némely rendszer biztosítja egy több kulcsszót vagy a dokumentumokban keresett kifejezést
tartalmazó logikai kifejezés specifikálását. A visszanyerésnek ezt a fajtáját támogathatják előzőleg
felépített indexek, vagy meg lehet azt valósítani egy több időt igénylő kereséssel a dokumentumok
tartalmában, mely egy a potenciálisan lényeges dokumentumokat tartalmazó listát ad.
DOKUMENTUM MENEDZSMENT
RENDSZER - ALKOTÓRÉSZEK
 Terjesztés: a terjesztésre szánt dokumentum olyan formában kell létrehozva legyen, hogy ne
lehessen könnyen megváltoztatni. Mint általános gyakorlat a szabályozott iparágakban, egy
mester példányt a dokumentumról általában soha nem használnak terjesztésre, csak
archiválására. Ha a dokumentumot elektronikus úton terjesztik egy szabályozott környezetben,
akkor az arra használt felszerelés minőségileg megfelelő és hitelesített kell legyen. Hasonlóan,
minőségileg megfelelő elektronikus terjesztő eszközöket kell használni. Ez a megközelítés
alkalmazható mindkét rendszerre, amely részt vesz a dokumentumcserében, ha a dokumentum
integritása fontos követelmény.
 Biztonság: a dokumentumok biztonsága alapvető fontosságú sok dokumentum menedzsment
alkalmazásban. A követelményeknek való megfelelés egész komplex lehet a dokumentum
típusoktól függően. Néhány dokumentum menedzsment rendszernek van egy hozzáférési
jogokat menedzselő modulja, amely lehetővé teszi egy adminisztrátornak, hogy hozzáférést
adjon a dokumentumokhoz egyes egyéneknek vagy csoportoknak.
DOKUMENTUM
MENEDZSMENT RENDSZER -
ALKOTÓRÉSZEK
 Munkafolyamat: sok dokumentum menedzsment rendszer különböző típusú, összetett munkafolyamat
modulból épül fel. Ezek használata a vállalati elektronikus dokumentum menedzsment rendszer környezetétől
függ. A kézi munkafolyamat igényel egy felhasználót, hogy megnézze a dokumentumot és eldöntse, kinek
küldi el. A szabályokon alapuló munkafolyamat lehetővé teszi a rendszergazdának, hogy meghatározza a
dokumentum útját a szervezetben. Például, egy számlát, miután túl van egy jóváhagyási eljáráson a
kifizethető bankszámlák felé irányítják. A dinamikus szabályok lehetőséget adnak rá, hogy a
munkafolyamatban elágazásokat hozhassanak létre. Egy egyszerű példa lehet, ha egy bekerülő számla útja a
szervezeten keresztül annak összegétől függ.
 Kollaboráció: az együttműködés inherens tulajdonsága kell legyen egy dokumentum menedzsment
rendszernek. Alapvető formájában, egy kollaboratív dokumentum menedzsment rendszernek engedélyezni
kell a dokumentumok visszakeresését és a rajta való dolgozást jogosult felhasználók számára. Más
felhasználók hozzáférését meg lehet akadályozni miközben a dokumentumon folyik a munka. Egyéb,
fejlettebb formája a kollaborációnak megengedi a több felhasználót, hogy azok megnézhessék, jelölhessék
illetve megváltoztassák a dokumentumot egy kollaborációs ülés alatt. A dokumentum végső formájában
megtekinthető kell legyen és ugyanakkor tárolni kell az egyes felhasználók által eszközölt változtatásokat is.
DOKUMENTUM
MENEDZSMENT RENDSZER -
ALKOTÓRÉSZEK
 Verzionálás: az a folyamat, amely során egy dokumentumot be lehet vezetni egy dokumentum
menedzsment rendszerbe, illetve ki lehet abból azt vezetni lehetővé téve a felhasználóknak, hogy
visszakeressenek előző verziókat és, hogy folytassák a munkát egy adott ponttól. A verzionálás hasznos
azoknak a dokumentumoknak az esetében, amelyek idővel megváltozhatnak illetve frissítést
igényelhetnek, de ugyanakkor szükséges lehet a visszatérés előző másolatokhoz vagy a rájuk való
hivatkozás.
 Keresés: dokumentumok vagy mappák megtalálása sablon attribútumok vagy teljes szövegrészek alapján.
A dokumentumokat különféle jellemzők és dokumentum tartalmak alapján lehet keresni.
 Publikálás: általában szöveghelyesség-ellenörző, szakmai vagy nyilvános korrektúra, szerzői jogi,
nyomtatási, jóváhagyási stb. procedúrákat tartalmaz Ezek a lépések biztosítják az óvatosságot és a logikus
gondolkozást. Minden figyelmetlenség a dokumentumkezelésben pontatlanságokat eredményezhet és így
félrevezetheti és idegesítheti a felhasználókat és olvasókat. A jogilag szabályozott iparágakban bizonyos
procedúrák elvégzését hitelesíteni kell szignóval keltezéssel (l. pl. az ISO erre vonatkozó szabályozásait).
A publikált dokumentumok formátuma, olyan kell legyen, hogy ne lehessen könnyen megváltoztatható
megfelelő szaktudás és eszközök nélkül, legyen csak olvasható és lehetőleg hordozható.
MOBIL TARTALOM
MENEDZSMENT
MOBIL TARTALOM
MENEDZSMENT RENDSZER
 A mobil tartalom menedzsment rendszer a tartalom menedzsment rendszerek egy típusa, amely képes a
tartalom tárolására és szállítására, valamint szolgáltatások nyújtására mobil készülékek számára, mint
például okos telefonok és PDA-k.
 A mobil tartalom menedzsment rendszerek lehetnek diszkrét rendszerek, vagy létezhetnek, mint nagyobb,
többcsatornás tartalomszórásra alkalmas, rendszerek szolgáltatásai, moduljai, vagy kiegészítői. A mobil
tartalom szolgáltatás egyedi, specifikus korlátozásoknak kell megfeleljen, ami széles eszközválasztékot
feltételez, eltérő kapacitásokkal, kis képernyőmérettel, korlátolt wireless (kábelnélküli) sávszélességgel,
kis tárhellyel és viszonylag gyenge processzorral.
 A mobil készülékek elterjedését és modernizálását követően erősen megnőtt a kereslet a mobil tartalom
menedzsment iránt. A mobil tartalom menedzsment rendszerek technológiája eleinte főként a
fogyasztóorientált üzleti szektorra (business to consumer - B2C) fókuszált, sok csengőhanggal, játékokkal,
szöveges üzenetekkel, újdonságokkal és más kapcsolódó tartalmakkal. Amióta a mobil tartalom
menedzsment rendszerek meggyökeresedtek a, business to business (B2B) és business to employee (B2E)
területeken is, lehetővé vált a cégek számára a naprakész információk és nagyobb hatékonyság biztosítása
az üzleti partnerekkel és a mobil munkaerővel való eredményesebb együttműködésben.
MOBIL TARTALOM
MENEDZSMENT RENDSZER –
KULCSFONTOSSÁGÚ
JELLEMZŐK
 Többcsatornás tartalom szolgáltatás: lehetővé teszi a felhasználóknak, hogy egy központi tartalom raktárat
menedzseljenek, miközben szimultán szállíthatják a tartalmat a web böngészőknek, mobil telefonoknak és más
készülékeknek. A tartalom egy nyers formátumban van tárolva, amelyre az eszköz-specifikus prezentációs
stílusokat alkalmazhatunk.
 Specializált szabványosító rendszerek: míg a hagyományos web tartalom menedzsment rendszerek csak néhány
web-böngésző kezelésére alkalmasak, a mobil tartalom menedzsment rendszereknek képeseknek kell lenniük
alkalmazkodni a mobil eszközök nagyon széles skálájához, az eszközök eltérő kapacitásaihoz és szabványaihoz.
Két fő megközelítési mód van a sablonok adaptálására: a több felhasználós és a több weboldalas. A több
felhasználós megközelítés lehetővé teszi az összes verzió megtekintését egyetlen domainen (pl. sitename.com)
belül a kliens eszközére alapozva. A több weboldalas megközelítésben a mobil weboldalak képernyői egy
kiválasztott al-domainen belül jelennek meg (pl. mobile.sitename.com).
 Hely alapú tartalom szolgáltatás: biztosítja a célzott tartalom (információ, reklámok, térképek, irányok vagy
hírek) mobil készülékeknek való eljuttatását az aktuális fizikai helyzet alapján. Jelenleg a GPS-alapú navigációs
rendszerek szolgáltatják a legnépszerűbb hely alapú szolgáltatásokat. A navigáló rendszerek szakosodott
rendszerek, de a mobil telefónia lehetőségeinek beemelése az aktuális helyszínhez kötött tartalom szolgáltatások
sokkal jobb kiaknázását teszi lehetővé.
KOMPONENS
TARTALOM
MENEDZSMENT
KOMPONENS TARTALOM
MENEDZSMENT RENDSZER
 Olyan tartalom menedzsment rendszer, amely nem a dokumentum, hanem az összetevők szintjén menedzseli a tartalmat..
 Mindegyik komponens egy egyedi témát, koncepciót vagy tételt (például képek, táblázatok, termék leírások) fejez ki. A
komponensek lehetnek nagyok, mint egy teljes fejezet vagy kicsik, mint egy meghatározás vagy akár csak egy szó.
Komponensek, amelyek több tartalom részét is képezik megtekinthetőek komponensekként, vagy hagyományos
dokumentumokként is.
 Minden komponensnek megvan a saját életciklusa (tulajdonos, verzió, jóváhagyás, használat) és követhető egyénileg
vagy egy tartalomcsoport részeként. A komponens tartalom menedzsmentet tipikusan több-csatornás fogyasztó-
irányultságú tartalmak esetében használatos (marketing, tanulás, támogatás). A komponens tartalom menedzsment lehet
egy önálló rendszer vagy létezhet egy másik tartalom menedzsment rendszer részeként (pl. vállalati tartalom
menedzsment vagy web tartalom menedzsment).
 Előnyök:
 Nagyobb konzisztencia és pontosság
 Alacsonyabb fenntartási költség
 Alacsonyabb szállítási költség
 Alacsonyabb fordítási költség
KOMPONENS TARTALOM
MENEDZSMENT KERET
 Egy tartalom menedzsment keret egy programozói alkalmazási felület, amelyet arra
használnak, hogy egy testreszabott tartalom menedzsment rendszert hozzanak létre.
 Ellentétben a tipikus tartalom menedzsment rendszerrel, a tartalom menedzsment keret inkább
többféle beállítási és testre szabási lehetőséggel van ellátva.
 Egy tartalom menedzsment keret sokkal több célúbb mint egy tartalom menedzsment rendszer,
de sokak számára ez kevésbé hasznos, mivel nem rendelkeznek megfelelő szakismerettel
annak kezeléséhez.
INFORMÁCIÓS
ÉLETCIKLUS
MENEDZSMENT
INFORMÁCIÓS ÉLETCIKLUS
MENEDZSMENT
 Az információ életciklus-menedzsment (ILM) az a gyakorlat, amelynek során bizonyos
politikákat alkalmaznak az információk hatékony kezelésére, azok egész hasznos élettartama
alatt. Ezt a gyakorlatot a nyilvántartási és információkezelési szakemberek több mint három
évtizede használják, és alapjai a papír vagy egyéb fizikai formában (mikrofilm, negatívok,
fényképek, audio- vagy videofelvételek és egyéb eszközök) történő információkezelésben
vannak.
 Az információs életciklus menedzsment tartalmazza a rekord minden szakaszát, a kezdetektől
a végéig és ez vonatkozik minden információs eszközre, nem csak a hagyományos rekord
meghatározásokra. Létezése során az információ rekorddá vállhat azáltal, hogy egy üzleti
szükségletet vagy tranzakciót dokumentál. Ebben az értelemben, az információs életciklus
menedzsment az általános vállalati tartalom menedzsment részét képezheti.
INFORMÁCIÓS ÉLETCIKLUS
MENEDZSMENT
 Az „üzletet”, mint fogalmat, szélesebb értelemben kell venni és nem szigorúan a
kereskedelemi vagy vállalati kontextushoz kötni és bár sokan gondolják, hogy a legtöbb
nyilvántartás kapcsolatban áll a üzlettel, nem mindegyik működik így. Számos rögzített
információ szolgál múltbéli események vagy kritikus pontok dokumentálására, mint például a
születési, elhalálozási, orvosi / egészségügyi és oktatási nyilvántartások. Az e-tudomány
például egy olyan feltörekvő terület, ahol az ILM relevánssá vált.
 Storage Networking Industry Association (SNIA) 2004es meghatározása szerint: az
Információs Életciklus Menedzsment magában foglalja azokat a politikákat, folyamatokat,
gyakorlatokat és eszközöket, amelyeket arra használnak, hogy az információ üzleti értékét
hozzáillesszék a legmegfelelőbb és legköltséghatékonyabb IT infrastruktúrához, az információ
létrehozásától míg el nem éri végső felhasználását. Az információ az üzleti eljárásokhoz
kapcsolódik menedzsmentpolitikákon és szolgáltatási szinteken keresztül, amelyekhez
alkalmazások, metaadatok, információk és adatok társulnak.
AZ INFORMÁCIÓS
ÉLETCIKLUS MENEDZSMENT
MŰKÖDÉSE
 A létrehozás és a nyilvántartásba vétel rögzítési eljárások a rekordok létrehozásakor. Ez lehet a
létrehozásuk a szervezet valamelyik szintjén vagy egy külső forrásból való beemelésük. Ide
tartoznak a levelezés, formanyomtatványok, jelentések, rajzok, számitógép input/output vagy
más források.
 Az elosztás az a folyamat amelyben a létrehozott vagy fogadott információkat menedzselik. Ez
tartalmazza mind a belső, mind a külső elosztást, mivel egy információ, amely elhagyja a
szervezetet egy, másokkal való tranzakcióban rögzített rekorddá válik.
 A használatra az információ belső elosztása után kerül sor. Ez üzleti döntéseket generálhat
további tevékenységeket dokumentálhat, illetve más célokat is szolgálhat.
AZ INFORMÁCIÓS
ÉLETCIKLUS MENEDZSMENT
MŰKÖDÉSE
 A karbantartás az információ tulajdonképpeni menedzselése. Ez olyan folyamatokat
tartalmazhat, mint például az iktatás, visszakeresés és transzfer. Az iktatás konnotációja az
információ elhelyezése egy adott tárolóban, ám ez sokkal több mindent von maga után. Az
iktatás az információ elhelyezésének a folyamata egy előre meghatározott szekvencia szerint
és egy rendszer létrehozása arra, hogy hatékonyan lehessen azt használni a szervezeten belül.
Ennek az elmulasztása vagy hibás megvalósítása majdnem lehetetlenné teszi az információ
utólagos visszanyerését és használatát. Az információtranszfer arra az eljárásra vonatkozik,
amelynek során az információra vonatkozó lekérésekre válaszolnak, azt fájlokból visszanyerik
és arra, hogyan teszik lehetővé a megfelelő jogosultságú felhasználóknak az információhoz
való hozzáférést. Ha az információt törlik a fájlokból, követik azt a külön eljárások nyomán,
biztositandó, hogy az elérhető legyen mindazok számára akiknek szüksége a hozzáférésre.
AZ INFORMÁCIÓS
ÉLETCIKLUS MENEDZSMENT
MŰKÖDÉSE
 A raktározás azon információ kezelését jelenti, amelyet ritkábban használnak vagy már elérte
visszavonási időszakát. Kevésbé gyakran használt adatokat egy „inaktív rekordok tárhelyén” kerülhetnek
elhelyezésre, amíg elérkezik a kijelölt visszavonási idejük. Bár a szervezeti információk egy kis
százaléka soha nem veszti el az értékét, a legtöbb információ értéke idővel csökken, amíg értéktelenné
nem válik mindenki számára. Majdnem minden üzleti információ értéke újonnan a legnagyobb, a
létrehozása után és általában csak egy rövid ideig marad aktív (egytől körülbelül három évig). Ezután, a
fontossága és használata hanyatlani kezd, életciklusa átmegy egy fél-aktív és végül egy inaktív állapotba.
Az információ megőrzési időszakok egy szervezet-specifikus menetrend szerint zajlanak, amelyet az
információ menedzsmentre vonatkozó szervezeti, működési és jogi előírások szabályoznak, abban az
iparágban, amelyben a szervezet működik. A megőrzési időszak meghatározásakor figyelembe veendő
további elemek a járulékos üzleti igények, túl ezeken a követelményeken, valamint az információk
lehetséges történelmi, belső vagy tartós értékének figyelembevétele. Ha az információ kielégítette ezeket
a szükségleteket, és már nem tekinthető értékesnek, akkor azt a tartalomhoz megfelelő módon kell
elhelyezni. Ide tartozik annak biztosítása, hogy mások ne férjenek hozzá elavult vagy elavult
információkhoz, valamint a magánélet és a titoktartás védelmére irányuló intézkedések.
AZ INFORMÁCIÓS
ÉLETCIKLUS MENEDZSMENT
MŰKÖDÉSE
 (folyt.) A hosszú távú nyilvántartások azok, amelyekről megállapítják, hogy továbbra is értéket
képviselnek egy szervezet számára. A megőrzési ütemtervben meghatározott időtartam alapján
ezeket meg lehet tartani bizonyos számú évig, vagy meg lehet határozni "határozatlan" vagy
"állandó" megőrzési idővel. Az "állandó" jelzőt sokkal ritkábban használják a kormányon
kívül, mivel lehetetlen meghatározni az ilyen megőrzési időszak követelményét. Gondoskodni
kell arról, hogy a folyamatos értékű rekordok nyilvántartását olyan módszerekkel kezeljék,
amelyek biztosítják, hogy azok folyamatosan hozzáférhetőek maradjanak a megőrzésük
időtartama alatt. Noha ezt viszonylag könnyű megtenni papíron vagy mikrofilm alapú
nyilvántartáson a megfelelő környezeti feltételek biztosításával és a potenciális veszélyekkel
szembeni megfelelő védelemmel, az elektronikus formátumú rekordok esetében kevésbé
egyszerű.
AZ INFORMÁCIÓS
ÉLETCIKLUS MENEDZSMENT
MŰKÖDÉSE
 (folyt.) Egyedi aggályok merülnek fel annak biztosítása kapcsán, hogy a formátumuk továbbra
is életképes legyen-e, és a rögzítésükre használt adathordozók hozzáférhetőek maradjanak. A
médiumok, élettartamuk alatt, mind romlásnak, mind pedig elavulásnak vannak kitéve, ezért
irányelveket és eljárásokat kell kidolgozni az elektronikusan tárolt információk időszakos
konvertálására és másolására annak biztosítása érdekében, hogy az elérhető maradjon a
szükséges megőrzési időtartamokon keresztül.
 Kivételek (különleges esetek) előfordulhatnak a szokásos napi műveleteken kívül, nem rutin
szerűén ismétlődő kérdések esetén. Ennek egyik példája az ügyvédi kérelem, a peres eljárás
vagy a befagyasztás igénylése. Ilyen esetekben a rekord menedzser egy törvényes visszatartást
helyez a nyilvántartáskezelő alkalmazásba, amely megakadályozza a fájlok elidegenítését.
TÁROLÓ
VIRTUALIZÁCIÓ
TÁROLÓ VIRTUALIZÁCIÓ -
KULCSFOGALMAK
 A tároló virtualizáció a logikai tárolás (absztrakción keresztüli) elválasztásának folyamatát jelenti a
fizikai tárolástól. A kifejezést manapság arra használják, hogy leírja ezt a szétválasztást a
tárolószoftver és a hardverköteg bármely rétegén.
 Címtér-újraképzés: a tárolás virtualizálása elősegíti a helymeghatározás függetlenségét az adatok
fizikai helyének absztraktizálása révén. A virtualizációs rendszer egy logikai teret jelenít meg a
felhasználó számára az adatok tárolására, és maga kezeli a tényleges fizikai helyre való leképezés
folyamatát. A leképezés tényleges formája a választott megvalósítástól függ. Egyes megvalósítások
korlátozhatják a leképezés „szemcsésségét” (részletességét), ami önmagában korlátozhatja az eszköz
képességeit. A jellemző szemcseméret az egyes fizikai lemezektől egészen a fizikai lemez kis
részhalmazáig (megabájt vagy gigabájt többszöröséig) terjedhet. Blokk-alapú tárolókörnyezetben
egy információ-blokkot egy logikai egység azonosító (LUN) címez meg és egy offset az adott LUN-
en belül, logikai blokk cím (LBA) néven. A címtér-leképezés egy logikai lemez, amelyet általában
virtuális lemeznek (vdisk) nevezünk, és egy vagy több tárolóvezérlő által alkotott logikai egység
között történik. Maga a LUN egy másik réteg virtualizációjának terméke is lehet.
TÁROLÓ VIRTUALIZÁCIÓ -
KULCSFOGALMAK
 Metaadatok - A virtualizációs szoftver vagy eszköz felelős a virtualizált tároló összes
leképezési információjának konzisztens megjelenítéséért. Ezt a leképezési információt
általában meta-adatnak nevezik, és leképezési táblázatként tárolják. A címterületet
korlátozhatja a leképezési táblázat fenntartásához szükséges kapacitás, amit közvetlenül
befolyásol a leképezési információk granuláltsága.
 I / O átirányítás - A virtualizációs szoftver vagy eszköz a meta-adatokat használja az I / O
kérések átirányításához. Beérkező I / O kéréseket fogad, amelyek információkat tartalmaznak
az adatok helyéről a logikai lemez (vdisk) szempontjából és lefordítja ezeket új I / O kérésekre
a fizikai lemezre.
TÁROLÓ VIRTUALIZÁCIÓ -
KÉPESSÉGEK
 Replikáció:
 az adatreplikációs technikák nem korlátozódnak a virtualizációs eszközökre, de a legtöbb
megvalósítás biztosítja ezen replikációs szolgáltatások egy részét vagy mindegyikét.
 A tárolás virtualizálásakor ezeket a szolgáltatásokat az azt végrehajtó szoftver vagy eszköz
felett kell megvalósítani. Ennek oka, hogy csak a virtualizációs réteg felett készíthető helyes
és következetes másollat a logikai lemezről (vdisk). Ez korlátozza azokat a szolgáltatásokat,
amelyeket néhány implementáció megvalósíthat, vagy erősen megnehezíti azok
implementálását. Ha a virtualizációt hálózati vagy annál magasabb szinten valósítják meg,
akkor az mögöttes tárolóvezérlők által biztosított replikációs szolgáltatások
használhatatlanná válnak.
TÁROLÓ VIRTUALIZÁCIÓ -
KÉPESSÉGEK
 Replikáció:
 Távoli adatok replikálása katasztrófa utáni helyreállítás céljából
 Szinkron tükrözés - ahol az I / O befejezése jel csak akkor tér vissza, amikor a távoli hely visszaigazolja a
befejezést. Rövidebb távolságokra (<200 km) alkalmazható.
 Aszinkron tükrözés - ahol az I / O befejezése jel visszatér, még mielőtt a távoli hely visszaigazolná a befejezést.
Sokkal nagyobb távolságra (> 200 km) alkalmazható.
 Ponttól-pontig pillanatképek adatok másolására vagy klónozására különféle célokra
 Vékony ellátással kombinálva lehetővé teszi a helyhatékony pillanatképeket.

 Összevonás (Pooling): a fizikai tárolási erőforrásokat tárolókba aggregálják,

amelyekből egy logikai tárolót hoznak létre. Több tárolórendszert is, amelyek
természetüknél fogva heterogének is lehetnek, hozzá lehet adni, ahogyan és amikor az
szükséges és a virtuális tárolóhely ugyanolyan mértékben bővül. Ez a folyamat
teljesen átlátható a tárolási infrastruktúrát használó alkalmazások számára.
TÁROLÓ VIRTUALIZÁCIÓ -
KÉPESSÉGEK
 Lemezkezelés
 A tárolási virtualizációt biztosító szoftver vagy eszköz közönséges lemezkezelővé válik a virtualizált
környezetben. A logikai lemezeket (vdisk) a virtualizációs szoftver vagy eszköz hozza létre, és
leképezik azt (láthatóvá teszik) a kívánt gazdagépre vagy kiszolgálóra, ezáltal egy módot biztosítva a
környezetben található összes kötet kezeléséhez.
 A továbbfejlesztett funkciókat könnyű biztosítani ebben a környezetben:
 Szűkös ellátás a tárhely kihasználásának maximalizálása érdekében.
 Ezt viszonylag könnyű megvalósítani, mivel a fizikai tárolást csak a leképezési táblázatban foglalják el, amikor
azt használják.
 A lemez bővítése és zsugorítás
 Több fizikai tárhelyet lehet allokálni a táblázathoz való hozzáadás által (feltételezve, hogy a használó rendszer
képes megbirkózni az online bővítéssel).
 A lemezek mérete is csökkenthető, fizikai tárolóhelyeknek a leképezésből való eltávolítása által (ennek
felhasználása korlátozott, mivel nincs garancia arra, hogy mi található az eltávolított területeken).
INFORMÁCIÓ
LERAKATOK
INFORMÁCIÓ LERAKATOK
 Az információtároló egy egyszerű módszer másodlagos adattárolási réteg telepítésére, amely
magában foglalhatja a különféle operációs rendszereken futó többszörös, hálózati adattárolási
technológiákat. Itt lehet az adatokat, amelyeknek már nem kell az elsődleges tárolóban lenniük,
védeni, a rögzített metaadatok szerint osztályozni, feldolgozni, másolataikat megsemmisíteni,
majd automatikusan megtisztítani az adatszolgáltatási szint céljainak és követelményeinek
alapján. Az információtárakban, az adattárolási erőforrások összetett tárolókészletként vannak
virtualizálva és egyesített környezetként működnek.
 Az információs adattárakat az adatok elterjedéséből adódó problémák enyhítésére és a
különböző operációs rendszereket használó különféle tárolási technológiák meglétéből
származó, önállóan telepített adattárolási megoldások szükségességének kiküszöbölésére
fejlesztettek ki. Központosított kezeléssel rendelkeznek az összes telepített adattárolási
erőforrás számára. Ezek önállóak, támogatják a heterogén tárolási erőforrásokat, támogatják az
erőforrások kezelését az adathordozók hozzáadásához, karbantartásához, újrahasznosításához és
megszüntetéséhez, nyomon követik az offline médiát és autonómak.
INFORMÁCIÓ LERAKATOK
 Automatizált adatkezelés
 Mivel az információtároló megvalósításának egyik fő oka az, hogy csökkentsék az
informatikai személyzet számára a hagyományos adattárolási rendszerekkel járó karbantartási
terheket, az információtárolók automatizálódnak. Az automatizálás olyan szakpolitikák révén
valósul meg, amelyek az idő, az események, az adat kora és az azok tartalma alapján tudják
feldolgozni az adatokat. A politikák a következőket kezelik:
 Fájlrendszer-területkezelés
 Nem releváns adatok kiküszöbölése (mp3, játékok stb.)
 Másodlagos tároló erőforrás menedzsment
 Az adatokat az adathordozó típusa, a tárolókészlet és a tárolási technológia szerint dolgozzák fel.
 Mivel az információtárak célja az informatikai személyzet munkaterhének csökkentése, ezeket úgy
tervezik, hogy legyenek egyszerűen telepíthetők és nyújtsanak konfigurációs rugalmasságot,
gyakorlatilag korlátlan kiterjeszthetőséget, redundanciát és megbízható feladatátvételt kiesés esetén.
INFORMÁCIÓ LERAKATOK
 Adat visszanyerés
 Az információraktárak robusztus, ügyfél-alapú adatkeresési és helyreállítási képességeket kínálnak,
amelyek az engedélyek alapján lehetővé teszik a végfelhasználók számára az információtárban való
keresést, az adattár tartalmának - ideértve az offline adathordozón lévő adatokat - megtekintését, és
egyes fájlok vagy több fájl átvételét az eredeti hálózati számítógépükre vagy más hálózati
számítógépre.
INFORMÁCIÓ LERAKATOK
 Archíválás
 Biztonsági mentés
 Számítógépes adattárolás
 Adatterjedés
 Digitális eszközkezelés
 Lemezes tárolás
 Hierarchikus tárolókezelés
 Információs életciklus-menedzsment
 Mágnesszalagos adattárolás
 Tároló virtualizáció
ADATTERJEDÉS
ADATTERJEDÉS
 Az adatterjedés arra a rendkívüli mennyiségű, strukturált és strukturálatlan adatmennyiségre
utal, amelyet a vállalkozások és a kormányok példátlan ütemben generálnak, valamint az
adatok tárolására és kezelésére tett kísérletekből adódó felhasználhatósági problémákra. Noha
az eredeti adatok a papírdokumentációval kapcsolatos problémákkal kapcsolatosak, az
adatterjesztés komoly problémává vált a számítógépek elsődleges és másodlagos
adattárolásában is.
 Noha a digitális tárolás olcsóbbá vált, a kapcsolódó költségek, a nyers energiától a
karbantartásig és a metaadatoktól a keresőmotorokig, nem maradtak lépésben az adatok
elterjedésével. Annak ellenére, hogy az adategység fenntartásához szükséges energia csökken,
a digitális tároló létesítmények költsége inkább emelkedik.
ADATTERJEDÉS
 A legegyszerűbb szinten a vállalati e-mail rendszerek nagy mennyiségű adatot hoztak létre. Az
üzleti e-mailek száma - némelyik fontos a vállalkozás számára, némelyik sokkal kevésbé -
becslések szerint évente 25-30% -kal növekszik. És függetlenül attól, hogy releváns-e vagy
sem, a rendszer terhelését olyan gyakorlatok növelik, mint például a többszörös címzés és a
nagyméretű szöveg-, audio- vagy akár videó fájlok csatolása.
 Az adatok elterjedésének problémája a kereskedelem minden területét érinti, mivel viszonylag
olcsó adattároló eszközök állnak rendelkezésre. Ez megkönnyítette az adatok másodlagos
tárolóba való áttöltését azonnal, a felhasználhatósági ablak bezárása után. Ez elfedi azokat a
problémákat, amelyek súlyosan befolyásolhatják a vállalkozások jövedelmezőségét és az
egészségügyi szolgálatok, a rendőrség és a biztonsági erők, a helyi önkormányzatok és a
nemzeti kormányok, valamint sok más típusú szervezet hatékony működését.
ADATTERJEDÉS
 Megnövekedett munkaerőigény az egyre kaotikusabb adattárolási erőforrások kezelésére.
 Adatvesztés és jogi felelősség, ha az adatok rendezetlenek, nem replikálódnak helyesen, vagy
ha nem találhatók meg időben.
 Lassúbb hálózatok és alacsonyabb alkalmazás teljesítmények a túlzott forgalom miatt, amikor
a felhasználók keresik és újra keresik a szükséges anyagokat.
 Magas költségek a tároló hardver működtetéséhez szükséges energiaforrások szempontjából.
ADATTERJEDÉS
 Megoldások
 Alkalmazások, amelyek jobban kihasználják a modern technológiát
 Az ismétlődő adatok csökkentése (különösen az adatmozgás miatt)
 A metaadat-struktúrák fejlesztése
 A fájl- és tárolóátviteli struktúrák fejlesztése
 Felhasználói oktatás és fegyelem
 Az információ életciklus-menedzsment megoldásainak bevezetése az
alacsony értékű információk lehető legkorábbi kiküszöbölése érdekében,
mielőtt a többit aktívan kezelt hosszú távú tárolóba helyezné, amelyhez
gyorsan és olcsón hozzáférhet.
ADATTERJEDÉS
 Biztonsági mentés
 Digitális eszközkezelés
 Lemezes tárolás
 Dokumentumkezelő rendszer
 Hierarchikus tárolókezelés
 Információs életciklus-menedzsment
 Információs lerakat
 Mágnesszalagos adattárolás