Hans Urs von Balthasar:

Rövid értekezés a
pokolról
Mohay Réka
„Kötelességünk-e, hogy a reményt kiterjesszük-e minden emberre”?

• ∑ mindenkinek van esélye az üdvösségre,

mely nem jelenti azt, hogy kijelenthetjük a
Pokol ürességét, csupán annyit, hogy
reménykedhetünk abban, hogy az Úr
minden embernek megkegyelmez, és az
Üdvösségre juttatja.
• Balthasar elveti az apokatasztaziszt

2
 Balthasar fő érvei

Egyházban csak Hit aktusa 

„Marana Tha”
szentté avatás van remény

2 bibliai A poklot csak

szövegcsoport Egyedül Istené az magunknak
(Ne helyezzük egymás
ítélet képzeljük el
fölé; Céljuk a
megtérés) (Loyolai Szt. Ignác)

Mennyben lévők,
Tudunk-e
ha látják a
fenntartás nélkül Isten = szeretet
pokolban
szeretni,ha … ?
lévőket…?

Isteni szabadság (kegyelem) túljárhat az emberi szabadság eszén. 3

 Csak szentté avatás van…
• Csak szentté avatás van az Egyházban.
• „Sem a Szentírás, sem az egyház hitbeli
hagyománya nem állítja bizonyossággal
egyetlen emberről sem, hogy ténylegesen
a pokolban lenne. A poklot mindig reális
lehetőségként állítják az ember elé, a
megtérés és az élet lehetőségének
felkínálásával párhuzamosan.”

4
 Hit aktusa
• „Ha feltétlenül rábízzuk magunkat Isten
igazságára, egyben éppoly tökéletes
reménnyel és szeretettel is fordulunk Isten
felé”.
• Ennek „az a döntő következménye, hogy
az egyház hitvallásában csak az
üdvösséggel kapcsolatos események
kapnak helyet”.

5
 „Marana Tha”
• Az ókeresztény hitrendszerben és
világképben nem a „dies irae, dies illa”,
volt az, ami az emberek eszébe jutott az
ítéletről, hanem a „Marana Tha”(jöjj el,
Urunk).
• Az az állítás, hogy Jézus az ítélet
végrehajtója, az ítéletet automatikusan a
remény távlatába helyezte (Joseph
Ratzinger).
6
 Újszövetségben 2 szövegcsoport
(1) határtalanná terjeszti ki az üdvösség
lehetőségét
(2) nem engedi, hogy hamis, „önnyugtató”
illúziókba ringassuk magunkat
• Balthasar azt tanácsolja, mind a két
kijelentéscsoportot vegyük komolyan.
• De az „egyetemes kijelentések feljogosítanak
bennünket arra, hogy az üdvösség reményét
minden emberre kiterjesszük”.
7
• Balthasar úgy véli, „bármit mond az
Újszövetség és a teológia a pokolról,
állításaiknak csak egy értelme lehet” és itt
Ratzingert idézi: „az embert arra indítani,
hogy életét az örök elbukás reális
lehetőségével szembenézve alakítsa”. 
cél a megtérés

8
 A pokol – a többieknek
• Loyolai Szent Ignácra hivatkozva, elvárható
hogy a Pokolra jutás lehetőségével is
számoljunk, de mindenki önmaga számára,
nem pedig másokat „betuszkolva” a Pokol
tüzébe – s ne mindig csak a „többiek”
jussaként tüntetve fel.
vö. H.U.B.: Mit szabad remélnünk – a Poklot
magunk számára reális lehetőségként…

9
 Egyedül Istené az ítélet
• Ha mindig mások jussaként tárgyaljuk a
poklot, azzal magunkat mások fölé
rendeljük, s mintegy kisajátítjuk az ítéletet.
• Pedig az csakis Istené.
• „Enyém a bosszú, én megfizetek annak
idején…” (Róm 12,19 - MTörv 32,35).
• „önmagam fölött sem ítélkezem… Az Úr
mond fölöttem ítéletet.” (1Kor 4,3.4)

10
• Ágoston: massa damnata
• Kálvin és az őt követők (kálvinizmus) ezt
viszik tovább
• Barth a másik véglet, nála bizonyosság,
ami Balthasarnál „csak” remény.

11
Tudunk-e fenntartás nélkül szeretni, ha…?

• Ha kijelentjük ezt egy embertársunkról,

ismerősünkről, hogy a Pokol lesz a jussa,
akkor vajon tudunk-e fenntartások
nélkül szeretni? Balthasar válasza, hogy
nem.
• A legfőbb parancs, a szeretet
„betartásába” ez nem fér bele.

12
 Mennybe jutottak, ha látják a Pokolban
lévők szenvedéseit, nem szomorodnak-e el?

• Már Aquinói Szent Tamásnál felmerült

valós kérdésként
• A részvét a szeretet egy formája
• Szentek: Avilai Teréz: „Hogy egy lelket
mindörökre a kínok kínjára ítélve lássunk:
ki tudná elviselni azt?”

13
 Isten = szeretet
• A pokolban lévőket már nem szereti Isten…?
• „a mindenkin könyörülő szeretet tehát
mindenkihez alászállhat”
• A szerető Isten kegyelme vajon nem tesz-e
meg mindent, hogy magához vonzzon minket?
• Kegyelem áthangolhatja az embert
• „az isteni szabadság nem törheti meg és nem
iktathatja ki az emberi szabadságot, de az
lehetséges, hogy mintegy túljár az eszén”.

14
vö. Jan-Heiner TÜCK: A szabadság szédítő mélysége
• Balthasar -Theodramatik: emberi szabadság véges,
de isteni szabadság végtelen
• Ezzel nem fenyegeti és nem nyeli el identitását
Pont, hogy Istenben találja meg az ember a
személyes identitását.
– Vö. Puskás A.: Megismertük és hittük a szeretetet
• Az emberi szabadság, ahogyan létét egy tőle
különböző alapnak köszönheti, úgy lehetséges
beteljesedését is.  Istenben teljesedik be az
emberi szabadság.
• Vö. Ágoston: A kegyelemmel szemben nem létezik
szabadság.
15
 ∑
• Tück: Balthasarnál a középpontban: kereszt (és
descensus)
• A kereszt egyértelműsíti az istenképet (vö. Raymund
Schwager)
• Tück: Balthasar teológiája „a krisztológiai alapú
reményről szól, amely révén az ember bízik abban,
hogy mindenki üdvösséget nyerhet.
Az ítélet kimeneteléről nincs bizonyosságunk, az
eszkatologikus fenntartás erre nem ad módot;
a keresztények számára azonban megengedett, sőt
elengedhetetlen az a remény, hogy az isteni szeretet
végtelen lehetőségei végül még a megátalkodott
bűnöst is fel tudják karolni” 16
Köszönöm a
figyelmet!

17