Barokk –irodalom 7

 A barokk jelentése: szabálytalan gyöngy (portugál szó), a korszak végén alakul ki a rokokó.
 Nyakatekert, bonyolult, barokk körmondatok, meghökkentés…A barokk célja az egyén elkápráztatása és a félelemkeltés…
 A kor jellemzése: a reneszánszhoz képest visszalépést jelent, mert a nemzeti érdekek háttérbe szorulnak és az egyház által
hirdetett tanítás uralkodik el.
 A reneszánszban kialakult reformációval szemben megerősödik az egyház hatalmának visszarendeződése; az ellenreformáció.
 Európa-szerte megerősödik a feudalizmus. Magyarország 3 részre tagolódik:
 török által hódított terület
 Habsburg uralom alá eső terület
 önálló Erdély
 Megindulnak a függetlenségi harcok: Zrínyi, Bocskai, Bethlen Gábor, I. Rákóczi György közreműködéseivel.
 Megindul a polgárosodás.
 Fejlődik az ipar és a kereskedelem
 Az irodalom lényege a túlzás és a körmondatok gyakorisága
volt. A magyar barokknak két irányzata volt:
főnemesi/ főúri barokk: Gyöngyösi István
katolikus barokk: Pázmány Péter
 Zrinyi Miklós, hadvezér és költő

 1620-ban született a muraközi Csáktornyán – dalmát eredetű nemesi családban.

 Az 1566-os szigetvári hős, Zrínyi Miklós dédunokája. Apja a Habsburg-párti főnemes, Zrínyi György volt,
akinek korai halála után a Zrínyi testvérek, Miklós és Péter nevelését a király által kijelölt gyámi tanács irányította
Pázmány Péter részvételével.
 A grazi jezsuita kollégiumban, a bécsi és a nagyszombati egyetemen tanult, majd hosszabb ideig tartózkodott
Itáliában. Kiemelkedő műveltségre tett szert, a horvát és a magyar nyelven kívül latinul, olaszul, németül és
törökül is beszélt. 1637-től Csáktornyán élt, ahol birtokain gyümölcsöző gazdaságokat hozott létre.
 Állandó harcban állt a törökökkel.
 Legfőbb célja a törökök teljes kiűzése és a nemzeti összefogás megteremtése volt.
 Zrínyi hamar felismerte, hogy a törökök elleni harc felvétele jelentheti a hódoltság megszüntetését.
 A harmincéves háborúban és az I. Rákóczi György elleni hadjáratban való részvétele megerősítette azon elképzelésében is,
hogy céljai elérése érdekében részben függetlenítenie kell magát a Habsburgok kezdeményezéseitől.
 1647-ben a déli végek főparancsnoka, horvát bán lett. A Délvidék megerősítésével foglalkozott, s felépítette az Új-Zrínyivárat.
 A törökök elleni hadjáratra készülve számos hadtudományi munkát írt. Ilyen a Tábori kis tracta vagy A török áfium ellen
való orvosság -egy önálló hadsereg létrehozása mely csak a nemzet katonáiból álljon, mindig tettre készen orvosság.
 Vitéz hadnagy (1650–53) című munkájában az ideális hadvezérről elmélkedik.
 Munkáságának fontos része: katona - politikai és hadtudományi értekezése:
 Mátyás király életéről való elmélkedés – mintaképet állít, Mátyást, aki egyesíti magában a jó hadvezér és az államférfi
tulajdonságait.
 Verseket ír saját szórakoztatására, majd feleségének szerelmes idilleket ír: Idillium, Arianna sírása
 Szigeti veszedelem

 Barokk, hősi nemzeti eposz, Zrínyi fő műve, saját dédapjának állít benne emléket..
 Téma: Isten megharagszik a magyarokra, mert az országot bűnök emésztik, ezért büntetésül a török sereget
küldi rájuk.
 Szigetvár mentes a bűnöktől mégis itt ütközik meg a két csapat, mert Zrínyi a vár védője.
 Szerkezet: 15 ének, 1566 versszak ( 1566
 1 – 6: ostrom előkészítése,
 7 – 13: a vár ostroma,
 14 – 15: dédapjának állít emléket.
 Eszmei mondanivaló: Kis létszámú sereg is arathat erkölcsi győzelmet hatalmas sereg felett,
 ha összefog.
 A török csapat és a szultán bemutatása
 2. Zrínyi bemutatása
 3. A siklósi csata (a török udvarból és a szigeti várból induló két szál itt fut össze)
 4. A siklósi hadizsákmány számbavétele
 5. Zrínyi esküje
 6. Csatározások
 7. A vár körülzárása
 8. A szultán haditanácsa
 9. Radivoj és Juranics hőstette
 10. Delimán tör be a várba
 11. A törökök viszálykodása
 12. Delimán találkozása Kumillával
 13. A török haditanács, a postagalamb elfogása
 14. A pokol erőinek támogatásával támadnak a törökök
 15. Az angyalok segítik a várból kirohanó magyarokat; paradox tétel: mind egy szálig elhullanak, de az égbe vonulnak; az eposz szerint Zrínyi kezétől hal meg a szultán
 A XVII. században még mindig török uralom van hazánkban. Főnemesi elégedetlenséget
vált ki a Habsburg-ház politikája(nem kapunk támogatást a török kiűzéséhez, idegen
katonák állomásoznak nálunk, vámpolitika, szégyenletes béketárgyalások).
 Zrínyi azt a paradoxont akarja bizonyítani, hogy egy maroknyi védősereg képes volt a
törököt megállítani, mert egységesek, erkölcsösek, összeforrottak voltak. (ellentéte
annak, ami a korabeli nemzetet jellemezte).
 Zrinyi halála engesztelő áldozat Istennek, amely a magyarok javára billenti a mérleget.
 A nemzetet egyesítő koncepciót fogalmaz meg.
 Kuruc irodalom - költészet

 Történelmi háttér
 17. század utolsó negyedében, Zrínyi halála után, a magyar főurak
Wesselényi Ferenc vezetésével Habsburg-ellenes felkelést szerveztek.
 Amikor ez kiderült, az osztrákok véres bosszút álltak.
 Az elnyomás idején kezdett kialakulni a kuruc mozgalom
 Kuruc –lázadó magyarok
 Labanc- elnyomó osztrákok
 birtokaiktól megfosztott magyar nemesek
 üldözött protestánsok
 szolgálatból elbocsátott végvári vitézek
 menekült csavagó diákok
 fizetés nélküli katonák
 szegény bujdosó jobbágyok voltak.
 az ország szélein , erdőkben, a hegyekbe éltek fegyveresen támadtak az idegen megszálló
katonaságra.
 Thököly Imre, II. Rákóczi Ferenc
 KURUC VITÉZI KÖLTÉSZET
 Rákóczi-szabadságharc idején bontakozott ki
 Két ága van:
 a) győzelem és a reménység
 pl. Csínom Palkó
 b) vereség és kiábrándultság fájdalma
 pl. Rákóczi kesergője, Rákóczi-nóta
 BUJDOSÓ KÖLTÉSZET
 bujdosó;
hitük miatt üldözött protestáns papok,
szegénylegények
 BUJDOSÓ VERS→- a versek a bujdosók nehéz sorsát,
éhezését mesélik el
 Egy bujdosó szegénylegény, Buga Jakab éneke
 Mikes Kelemen élete
 Az erdélyi Zágonban született.
 17 éves korától kezdve hűséggel szolgálta II. Rákóczi Ferenc fejedelmet.
 Követte őt a száműzetésbe is: vele volt Lengyelországban,
 Franciaországban, végül a törökországi Rodostóban.
 Soha nem térhetett vissza hazájába. Rodostóban halt meg 1761ben pestisben.
 Mikes legfontosabb munkája a Törökországi levelek, amely 207 fiktív levelet tartalmaz. Az első 1717 októberi
keltezésű, az utolsó 1758 decemberében született.
 A levelek megszólítottja egy képzeletbeli személy, P. E. grófnő, akit a levélíró „édes néném”-nek nevez.
 Kulcsszavuk az árvaság: az idegenbe szakadt szerző és társai reménytelen szomorúsága. A mű megrendítő
részlete a fejedelem haláláról tudósító 112. levél:
 „Amitől tartottunk, abban már benne vagyunk. Az Isten árvaságra téve bennünket, és kivévé ma közüllünk a mi
édes urunkot és atyánkot, három óra után reggel.” Az egyéni sors, az emigráns élet eseményei mellett az idegen,
keleti kultúra ábrázolása is fontos szerepet kap a levelekben.
 112. levél
 Ebben a levélben II. Rákóczi Ferenc haláláról tudósít.
 Először a halál tényét közli a levélíró. A bujdosó fejedelem haldoklása a nagyhét napjaira esett: virágvasárnapjától
nagypéntekig tartott.
 Mikes kiemeli roppant önfegyelmét: a házirendet ekkor is pontosan meg kellett tartani.
 Rákóczi halála fokozta árvaságuk, számkivetettségük fájdalmát: magukra hagyta őket "ezen az idegen földön".
 A befejezésben egybemosódik a politikai és az életbeli, evilági számkivetettség tudata: az itt maradottakban még
inkább erôsödött a honvágy a szülőhaza, az égi, mennyei otthon után. Ezért "irtózatos sirás, rivás vagyon"
közöttük.