Bartók Béla

FÁBÓL FARAGOTT KIRÁLYFI

Bartók Béla Viktor János élete
Nagyszentmiklós, 1881. március 25. – New York, New York, 1945. szeptember 26.

Apja: Bartók Béla, iskolaigazgató. Anyja: Voit Paula, zongorista és pedagógus

• A gyermek Bartók négyévesen már mintegy negyven dal hangjait tudta kikeresni a
zongorán.
• 5 éves korában édesanyjától tanulva kezdett el zongorázni.
• 8 éves korában meghalt édesapja. Édesanyjával, és a tõle négy évvel fiatalabb Elzával
Nagyszõllõsre, azután Besztercére, végül Pozsonyba költöztek.
• 9-10 éves korában már apró zongoradarabokat kezd el komponálni.
• 1892-ben elsõ nyilvános fellépésén Nagyszõllõsön, saját szerzeményét (A Duna
folyása)
játszotta.
• 1892-1896 között Erkel László tanítványaként zongorát és elméletet tanult
Pozsonyban.
• 1899-ben a gimnázium után felvételt nyert a Budapesti Zeneakadémiára.
Tanulmányait 1903-ban kitûnõ eredménnyel fejezte be.
• 1906-ban Kodály segítségével és tanácsaival megkezdte gyûjtõmunkáját. Bejárta az
országot, majd más népek zenekultúráját is kutatta: járt szlovák nyelvterületen,
Erdélyben és Észak-Afrikában (Biskra) is gyûjtött, az arab is népzenét tanulmányozta.
• 1906-ban Kodállyal közös népdalfeldolgozás-gyûjteményüket adták ki.(Magyar
népdalok).
• 1907-ben feleségül vette Ziegler Mártát.
• 1917-ben nagy sikerrel mutatták be A fából faragott királyfi címû táncjátékát."
• 1918-ban másik nagysikerû színpadi mûve A kékszakállú herceg vára került
bemutatásra.
• 1919-re fejezte be harmadik, egyben utolsó színpadi mûvét, A Csodálatos mandarint.
• 1923-ban írta Táncszvit, majd 30-ban Cantata Profana címû mûveit.
• 1923-ban kötött házasságot második feleségével Pásztory Dittával
• Tanított a Zeneakadémián, és dolgozott a Magyar Tudományos Akadémián is.
• 1931-ben a francia Becsületrenddel tüntették ki.
• 1940-ben feleségével együtt New Yorkba utazott. A Columbia Egyetemen kapott
állást.
• 1943. januárban volt az utolsó nyilvános koncertje.
• 1944-ben írta meg Yehudi Menuhin számára a Hegedû-szólószonátáját.
• 1945. szeptember 26-án halt meg New Yorkban.
A fából faragott királyfi
Keletkezése
 egyfelvonásos táncjáték Bartók Béla második színpadi műve, néhány évvel a
Kékszakállú herceg vára című opera után, az első világháború idején, 1914–1916-
ban készült.
 Bemutatóját 1917-ben a Budapesti Operaházban vendégkarmesterként Egisto
Tango vezényelte, miután az Operaház akkori hét karmestere közül egyik sem
vállalta a dirigálást.
 Bánffy Miklós tervezte a díszleteket és rajzolta meg a jelmezeket, a rendező pedig
Balázs Béla volt.
 A mű táncjáték, és – akárcsak az opera – Balázs Béla szövegére készült.
 A fából faragott királyfi még 1912-ben jelent meg a Nyugatban, és az író
visszaemlékezése szerint az új szövegkönyv elkészítésére maga Bartók kérte.
 A zeneszerző mindenesetre 1914 áprilisában kezdte a táncjátékot komponálni.
 Története
 A reggeli napsütésben a Királykisasszony lépdel ki várából, és gondtalanul játszadozik az erdő szélén.
 A szomszéd várból a Királyfi jön elő, világlátás céljából.
 A Tündér visszaparancsolja a Királykisasszonyt, és így megakadályozza a két szereplő találkozását.
 Ám a Királyfi az ablakon át megpillantja a leányt és szerelmes lesz belé. Ez adja a mű alapkonfliktusát.
 A Tündér parancsára a fellázadó természet nem engedi, hogy a Királyfi a Királykisasszonyhoz jusson.
 Ám a Királyfi szerencsésen jut át az öntudatra ébredő erdő és a medréből kilépő patak képezte akadályon és újból
találkozhat a leánnyal.
 Bábot készít, amellyel kicsalogatja a Királykisasszonyt várából.
 Ám a Királykisasszony az igazi Királyfit figyelemre se méltatja, inkább a Tündér által megelevenített bábbal táncol.
 A bánatos Királyfi a természetben nyer vigasztalást. A Tündér virágpalástot, virágkoronát ad rá.
 Az erdő királyaként visszatérő ifjút a Királykisasszony most szívesen fogadná, annál is inkább, minthogy a fából faragott
királyfi egyre nehézkesebben mozog, végül újból élettelen fadarabbá válik.
 Ám az igazi Királyfi elfordul a Királykisasszonytól, akinek ezután az erdő is útját állja.
 A Királykisasszony pedig nem képes áthatolni a fák sűrűjén. Kétségbeesés és szégyen vegyül érzéseiben; eldobja királyi
ékességeit és levágja haját.
 A Királyfi ekkor magához vonja, és együtt elindulnak, miközben körülöttük elcsendesedik a természet.
Zene
 Bartók zenéje három fő szakaszra tagolja ezt a történetet.
 Erről maga a szerző így nyilatkozott:
 „Az első rész a királykisasszony és a fabáb táncának befejezéséig terjed.
 A második, amely az elsőnél jóval nyugodtabb, tipikusan középtétel jellegű, és a fabáb újra
való megjelenéséig tart.
 A harmadik rész tulajdonképpen megismétlése az elsőnek, de az első rész tagozódásának
fordított sorrendjével, amit a szöveg természetszerűleg megkövetel.”