CANTATA PROFANA Bartók Béla Viktor János élete Nagyszentmiklós, 1881. március 25. – New York, New York, 1945. szeptember 26.
Apja: Bartók Béla, iskolaigazgató. Anyja: Voit Paula, zongorista és pedagógus
• A gyermek Bartók négyévesen már mintegy negyven dal hangjait tudta kikeresni a zongorán. • 5 éves korában édesanyjától tanulva kezdett el zongorázni. • 8 éves korában meghalt édesapja. Édesanyjával, és a tõle négy évvel fiatalabb Elzával Nagyszõllõsre, azután Besztercére, végül Pozsonyba költöztek. • 9-10 éves korában már apró zongoradarabokat kezd el komponálni. • 1892-ben elsõ nyilvános fellépésén Nagyszõllõsön, saját szerzeményét (A Duna folyása) játszotta. • 1892-1896 között Erkel László tanítványaként zongorát és elméletet tanult Pozsonyban. • 1899-ben a gimnázium után felvételt nyert a Budapesti Zeneakadémiára. Tanulmányait 1903-ban kitûnõ eredménnyel fejezte be. • 1906-ban Kodály segítségével és tanácsaival megkezdte gyûjtõmunkáját. Bejárta az országot, majd más népek zenekultúráját is kutatta: járt szlovák nyelvterületen, Erdélyben és Észak-Afrikában (Biskra) is gyûjtött, az arab is népzenét tanulmányozta. • 1906-ban Kodállyal közös népdalfeldolgozás-gyûjteményüket adták ki.(Magyar népdalok). • 1907-ben feleségül vette Ziegler Mártát. • 1917-ben nagy sikerrel mutatták be A fából faragott királyfi címû táncjátékát." • 1918-ban másik nagysikerû színpadi mûve A kékszakállú herceg vára került bemutatásra. • 1919-re fejezte be harmadik, egyben utolsó színpadi mûvét, A Csodálatos mandarint. • 1923-ban írta Táncszvit, majd 30-ban Cantata Profana címû mûveit. • 1923-ban kötött házasságot második feleségével Pásztory Dittával • Tanított a Zeneakadémián, és dolgozott a Magyar Tudományos Akadémián is. • 1931-ben a francia Becsületrenddel tüntették ki. • 1940-ben feleségével együtt New Yorkba utazott. A Columbia Egyetemen kapott állást. • 1943. januárban volt az utolsó nyilvános koncertje. • 1944-ben írta meg Yehudi Menuhin számára a Hegedû-szólószonátáját. • 1945. szeptember 26-án halt meg New Yorkban. A fából faragott királyfi Keletkezése egyfelvonásos táncjáték Bartók Béla második színpadi műve, néhány évvel a Kékszakállú herceg vára című opera után, az első világháború idején, 1914–1916-ban készült. Bemutatóját 1917-ben a Budapesti Operaházban vendégkarmesterként Egisto Tango vezényelte, miután az Operaház akkori hét karmestere közül egyik sem vállalta a dirigálást. Bánffy Miklós tervezte a díszleteket és rajzolta meg a jelmezeket, a rendező pedig Balázs Béla volt. A mű táncjáték, és – akárcsak az opera – Balázs Béla szövegére készült. A fából faragott királyfi még 1912-ben jelent meg a Nyugatban, és az író visszaemlékezése szerint az új szövegkönyv elkészítésére maga Bartók kérte. A zeneszerző mindenesetre 1914 áprilisában kezdte a táncjátékot komponálni. Története A reggeli napsütésben a Királykisasszony lépdel ki várából, és gondtalanul játszadozik az erdő szélén. A szomszéd várból a Királyfi jön elő, világlátás céljából. A Tündér visszaparancsolja a Királykisasszonyt, és így megakadályozza a két szereplő találkozását. Ám a Királyfi az ablakon át megpillantja a leányt és szerelmes lesz belé. Ez adja a mű alapkonfliktusát. A Tündér parancsára a fellázadó természet nem engedi, hogy a Királyfi a Királykisasszonyhoz jusson. Ám a Királyfi szerencsésen jut át az öntudatra ébredő erdő és a medréből kilépő patak képezte akadályon és újból találkozhat a leánnyal. Bábot készít, amellyel kicsalogatja a Királykisasszonyt várából. Ám a Királykisasszony az igazi Királyfit figyelemre se méltatja, inkább a Tündér által megelevenített bábbal táncol. A bánatos Királyfi a természetben nyer vigasztalást. A Tündér virágpalástot, virágkoronát ad rá. Az erdő királyaként visszatérő ifjút a Királykisasszony most szívesen fogadná, annál is inkább, minthogy a fából faragott királyfi egyre nehézkesebben mozog, végül újból élettelen fadarabbá válik. Ám az igazi Királyfi elfordul a Királykisasszonytól, akinek ezután az erdő is útját állja. A Királykisasszony pedig nem képes áthatolni a fák sűrűjén. Kétségbeesés és szégyen vegyül érzéseiben; eldobja királyi ékességeit és levágja haját. A Királyfi ekkor magához vonja, és együtt elindulnak, miközben körülöttük elcsendesedik a természet. Zene Bartók zenéje három fő szakaszra tagolja ezt a történetet. Erről maga a szerző így nyilatkozott: „Az első rész a királykisasszony és a fabáb táncának befejezéséig terjed. A második, amely az elsőnél jóval nyugodtabb, tipikusan középtétel jellegű, és a fabáb újra való megjelenéséig tart. A harmadik rész tulajdonképpen megismétlése az elsőnek, de az első rész tagozódásának fordított sorrendjével, amit a szöveg természetszerűleg megkövetel.”