A magyar nyelvű kultúra és művelődés

1800- 1849 között

 Reformkor

 1825-1848. március 15-ig

 A társadalom békés, reformokkal történő átalakítása
 Színtér az országgyűlés
 Vezető erő a köznemesség
 Szellemi központ: Pest- Buda
 Fontos politikai eredmény: 1844-ben a magyar nyelv lett a
hivatalos államnyelv, egységesítették a helyesírást és
kiadták a Nagyszótárt
 Gazdaság fejlesztése
 Irodalmi élet

 Vezetője: Kisfaludy Károly (1788- 1830)

- Aurora című zsebkönyv
 1836-tól Kisfaludy Társaság
 Szórakoztató és szépirodalmi folyóiratok jelentek meg: Tudományos
Gyűjtemény, Athenaeum,
 Új típusú folyóirat: a divatlap
 Cél: a magyar nyelvű irodalom felvirágoztatása és a szórakoztatás
 Tudományos igényű folyóiratok: Tudománytár, Magyar Gazda
 Első politikai napilap a Pesti Hírlap (1841-től jelent meg)
Folyóiratok
Folyóiratok, napilapok, zsebkönyvek
Kazinczy Ferenc (1768-1838)
nyelvújίtó, irodalomszervező
Berzsenyi Dániel (1776-1836)
költő
Kisfaludy Károly (1788-1830)
drámaίró
Katona József (1791-1830)
drámaíró, Bánk bán dráma
 Tankötelezettség

 1806- tól tankötelezettség lépett életbe a 6- 12 éves korosztály számára

 Intézmények

 1802. Magyar Nemzeti Múzeum és Könyvtár ( Széchényi

Ferenc)
 1837. Pesti Magyar Színház
 Magyar Tudományos Akadémia
„Az egyesületként létrejött Tudós Társaság alapítását az országgyűlés
törvénybe iktatta: az 1827: XI. törvénycikk „A hazai nyelv művelésére
fölállítandó tudós társaságról vagy magyar akadémiáról” címet viseli. Az 1845-
től hivatalosan is Magyar Tudományos Akadémia néven emlegetett intézmény
1830-ban, az alapszabályok kidolgozása és királyi jóváhagyása után kezdte meg
tényleges működését.”