Csokonai Vitéz

Mihály

Életrajz
Csokonai Vitéz Mihály
1773-1805
Debrecen, a szülőhely

 Csokonai Vitéz Mihály

Debrecenben született
1773.november 17-én
 Apja: Csokonai József
borbély, seborvos
 Anyja: Diószegi Sára
Debrecen
Debrecen
 Iskolák
 Csokonai 1780-ban került
a Debreceni Református
Kollégium hallgatóinak
sorába
 1788-tól a főiskola
tanulója, majd a teológiai
fakultás diákja,
papnövendék
 1790-ben önképzőkört
szervezett,
olasz nyelvből fordít
Debreceni Református Kollégium
Debreceni Református Kollégium

 1792-től levelezni
kezdett Kazinczy
Ferenccel

 1794-ben tanárai
tehetségének
elismeréseként a
gimnáziumi poétai
osztály tanítását
bízták rá
A Debreceni Református Kollégium
oratóriuma
 Legáció
 1795-ben legációba
küldték, Halason,
Kecskeméten tartott
szentbeszédet,
megfordult Pesten
Dugonics Andrásnál és
Virág Benedeknél
 Szemtanúja volt
Martinovics Ignác és
társai kivégzésének a
Vérmezőn
Martinovics Ignác és társainak
kivégzése a Vérmezőn
1795
 Hazatérve Debrecenbe
tanárai elégedetlenek
voltak viselkedésével,
kollégiumi pert indítottak
ellene
 Csokonai 1795. június 15-
én bejelentette kilépését a
Kollégiumból
 Az iskolaszék június 20-án
kizárta Csokonait,
tanítványait eltiltották tőle
 Sárospatak

 1795-ben Csokonai Sárospatakon folytatta tanulmányait

 Jogot hallgatott, de nem fejezte be, 1796-ban elhagyta a
főiskolát oklevelet nem szerzett
 Pozsony
 Csokonai 1796 őszén
Pozsonyba ment,
hogy az
országgyűlésen
támogatókat
szerezzen
 Itt jelent meg Diétai
Magyar Múzsa címmel
verses folyóirata (11
szám jelent meg
belőle)
 A főtiszteletű, méltóságú és tekintetű
Rendekhez a Diétai Múzsa

Eljöttetek hát, óh haza nagyjai Dicső hazánknak rendjei, éljetek,

Dicső személyek! - tik, kiket a mai
Idők örömmel énekelnek
S glória vára felé emelnek! -
Nagyságtok élő érdemi mind nagyok,
De én csak egy kis múzsa-leány vagyok: Én is tehát Pindus tövében
És így talám homályosítnám,
Majd ha nagy érdemitek nagyítnám.
Elég csudálnom bennetek a nemet
S ezt díszesítő százszeres érdemet:
Én hát, ki e kis vőlgybe űlök,
Mély özönébe nem is merűlök.
Ti, a nagy Árpád nagy maradékai,
Nagy nemzetünknek légyetek atyjai!
Hadd zengjen ilyen szíves ének
A magyarok kegyes Istenének:
Lakjék az érdem lelke közöttetek;
Hogy a dicsőség szárnyra végyen
S több koszorút fejetekre tégyen!"
Így zengedez már a Duna partja is,
Íly hanggal ekhóz Karpatus alja is:
Lantolok íly haza innepében.
S bár Tempe vőlgyén még fiatal vagyok
Hárfám erőtlen húrjai sem nagyok.
Hogy ennyi héróst énekeljen
S íly nagyok érdemivel beteljen:
Mégis, hogy ezzel tiszteletet tegyek,
Nagyságtok áldott szárnya alá megyek;
Hadd mentsen íly hatalmas aegis
Béfedezése alatt az ég is.
 Komárom

 1797-ben Csokonai Komáromban próbált szerencsét,

Nyájas Múzsa címmel lapot akart alapítani, de pénzhiány
miatt terve meghiúsul
 LILLA
 Komáromi tartózkodása
alatt ismerkedett meg
Csokonai Vajda
Juliannával, egy gazdag
kereskedő leányával
 Verseiben Lilla
múzsanéven nevezi
szerelmét
 Lilla apja nem egyezett
bele a házasságba, Lévai
István, dunaalmási
kereskedő vette feleségül
Vajda Juliannát
A vándorlás évei
 1799-1800 február:
Csurgón helyettes
tanári állást vállalt (Itt
készül a Dorottya
(1798-99))
 1800 tavaszán
Csokonai hazatért
Debrecenbe
Csokonai:
Dorottya
 1801-1803
 Debrecenben Csokonai
végleg letett a közéleti
költői szerepről, műveinek
kiadásával foglalkozott,
alkalmi munkákból élt
 1802-ben a tűzvész
következtében leégett a
háza
 1803-ban Bécsben jelent
meg Anakreoni dalok
című gyűjteményes kötete
1804-05
 1804. április 15-én
olvasta fel gróf
Rhédey Lajosné
temetésén A lélek
halhatatlanságáról
című versét (Halotti
versek)
 A temetésen
megbetegedett,
tüdőgyulladást kapott
 Csokonai 1805. január
28-án halt meg
Debrecenben
„…áll együgyű sírhalmom
magában…” ( A tihanyi
ekhóhoz)
 A Reményhez
 Keletkezése: 1795.
1803-ban véglegesítette
a Lilla-ciklus záró verse
 Stílusa: klasszicista
 Műfaja: elégia
 Verselése: időmértékes (jellemző versláb a
trocheus _ U és a spondeus _ _)
 Rímelése:
Szerkezete:

 Kiegyensúlyozott, harmonikus,
szimmetrikus
 1. vsz. A Megszólítás, szemrehányás (jelen)
 2. vsz. B+ Boldogság, szerelem --- tavaszi kert
( távoli múlt)
 3. vsz. B- Fájdalom --- téli kert
( közelmúlt)
 4. vsz. A V Lemondás, búcsú az élettől ( jelen)
 Az 1. és a 4. vsz. is megszólítással kezdődik
 A költeményben az allegória mindkét
formája jelen van:
- megszemélyesítés: Remény
(egy ókori istennő képében lép elénk,
aki könnyedén és kegyetlenül játszik az
emberekkel)
- metafora: kert
- A metafora és a megszemélyesítés is
több versszakon át tart.