Csokonai Vitéz Mihály sokszínűsége

Csokonai Vitéz Mihály a 18. századi magyar irodalom egyik legkiemelkedőbb alakja. 1773-ban
Debrecenben született. Tudatos költő, igazi poeta doctus és poeta natus, tudós és született költő. A magyar
a felvilágosodás irodalmának fontos alakja. Szomjazza a tudást biztos történelmi és kulturális alappal
rendelkezett valamint több, mint öt nyelven beszélt. Költeményeit nyersanyagoknak tekinti, folyamatosan
csiszolja őket, így egy vers több változatban is létezik. Csokonai Vitéz Mihály korának, sőt az egész magyar
irodalmi világnak egyik legsokoldalúbb, legváltozatosabb módon alkotó költője volt. Ezért kapta
kortársaitól a Cimbalom becenevet is, hiszen amilyen rengeteg különböző hangon képes megszólalni egy
cimbalom, annyi irányzatban, műfajban, érzelmi állapotban tudott alkotni Csokonai. Cimbalom, sokhúrú
költészete miatt csak így emlegetik a magyar felvilágosodás kiemelkedő költőjét, Csokonai Vitéz Mihályt,
akire korának valamennyi stílusa és irodalmi törekvése hatott. Ezért mondjuk: stílusszintézist hozott létre.
"Sokhúrú író": rengeteg stílust próbált ki és ezekkel szinte mindig sikert aratott. Főként rokokó,
szentimentalista, racionalista és népies stílusban írt.

A szentimentalizmus egy 17-18. században lévő stílusirányzat amely főként a lírára jellemző. Gyakori
témája a lemondás, a fájdalom, a szerelem és az elmúlás Hátterében az empirizmus áll. Érzékenység
kultuszának is hívjuk. A hősei legtöbbször érzékenyek a társadalomtól távol élnek. Kedvenc
tevékenységük a sírás és a panaszkodás, legjobb barátjuk a hold, holdfény.

Csokonai Vitéz Mihály: A magánossághoz

A vers megszólítottja a magány istennője . A versben megjelenik a halálvágy. Elmondja, hogy a halál az
örök magány.

,, Áldott Magánosság, jövel! ragadj el

Álmodba most is engemet;

Ha mások elhagyának is, ne hagyj el,

Ringasd öledbe lelkemet!

A helyszín tipikusan szentimelista, egy éjszakai erdőben játszódik. A magány istennőjét anya szerűen írja
le. A versben azt is leírja, hogy a bölcs poéta megérdemli a magányt.

A tihanyi Ekhóhoz

Témája a magány, az elhagyatottság fájdalma. A vers legjelentősebb kifejezőeszköze az ellenét. A költő a

boldogság, boldogtalanság, a magányosság és a vígasztaló társaság ellentéteit feszíti egymásnak. A tihanyi
Ekhó egy nimfa aki bűntetésből örökké mások mondatait ismételgeti. A műfaja elégia.

A klasszicizmus a 18. század második felétől a 19. század közepéig uralkodó stílustörténeti korszak és
korstílus. A hátterében a racinalizmus áll. A barokk és a romantika között van. A klasszicizmust a formai
egység, tisztaság, választékos méltóság jellemzi

Az estve

A verset eredetileg Csokonai-nak házi feladatként kellett megírnia. Feladata egy picturából (képből)
sententia ( gondolat) írása volt. Ez a vers Rousseau elvét követ A Rosseau eszméit visszhangzó rész.

,,Bódult emberi nem, hát szabad létedre

Mért vertél zárbékót tulajdon kezedre?

Tiéd volt ez a főld, tiéd volt egészen,”

Melyből most a kevély s fösvény dézmát vészente.

Az emberiség magántulajdona okozza az összes rossz dolgot. Csak a természet ami harmónikus és nem
magántulajdon. Az egykori ősiességet és harmoniát síratja.

A rokokó egy 18. századi stílusirányzat ami összeköti a barokk és a klasszicizmus korát. Könnyedség,
zeneiség ,finom erotika, miniatűrség, túldíszítettség, a végtelen boldogság és öröm jellemzi.

Csokonai három leghíresebb rokokó verse a Tartózkodó kérelem, Az alvó Lillára és A boldogság.

Tartózkodó kérelem
A vers hangvétele játékos, könnyed. A cím egy óvatos kérés. A versben megjelenik a rokokóra jellemző
túldíszitettség és miniatűrség ,, Gyönyörű kis tulipánt!”, ,, Ezer ambrózia csókkal”, ,,Ajakid harmatozása”
Nagyon zenei, vidám. Sok metafórát használ benne. Bimetrikus verselésű ami azt jelenti, hogy egyszerre
ütemhangsúlyos és időmértékes. Első sorai felező nyolcasok második sorai pedig két ütemű hetesek. A
vers igazából csak egy játék, poén, mert a versben szoló így zárja az egészet:

,, Teljesítsd angyali szókkal,

Szeretőd amire kért:

Ezer ambrózia csókkal

Fizetek válaszodért

A népies stílus a népköltészetet, népművészetet követendő , mintának tekintő irányzat. Páros rí, és
ütemhangsúlyosság jellemzi. Csokonai érdeklődése nyitott a magyar és más kultúrák népköltészeti
alkotásaira. Maga is népdal gyűjtő. A népies szemléleteket és szókincseket felhasználja verseiben.

Szegény Zsuzsi táborozásakor

A vers címe is már árulkodik a népiességéről azzal, hogy a Zsuzsi nevet használja. Népköltészeti
eszközök is feltűnnek benne, mint például a felkiáltás és felszólítás. Népies szólásokat használ
benne ilyen a ,,gerlice”. Népviseletek is észrevehetők ,, gyász pántlika” A szereplők nevei is ilyenek
Jancsi és Zsuzsi.

Csokonai Vitéz Mihály 1805. január 28-án halt meg. Húsz évre kirekesztette a költőt az irodalom világából
Kölcsey bírálata majd Kazinczy elmarasztalása. Csokonai egy sokszínű és nagy költő a magyar
irodalomban .