A Kína-Bhután kapcsolatok

Egy kis ország az óriások árnyékában

Salát Gergely
Magyar-Bhutáni Baráti Társaság
2021. október 7.
A kapcsolatok sajátossága

• Bhután különlegessége
• Két nagyhatalom között
• Különleges indiai-bhutáni viszony
• Indiai-kínai vetélkedés
• Nincs diplomáciai kapcsolat (egyetlen szomszéd)
• Tisztázatlan határok  határviták (vita arról is, hogy mi a vitatott)
• Indiai és kínai propaganda
Nemzetközi kontextus:
Kína felemelkedése

• Történelmi mintázat:
• védelmi övezet
kiterjesztése
• stratégiai pozíciók
szerzése
• szomszédok szövetségessé
tétele vagy neutralizálása
• Ellenreakciók:
• USA és szövetségesei
• India
• Délkelet-Ázsia?
 Bekerítéstől való félelem
Az indiai-kínai
vetélkedés

• Két legnépesebb ország

• Két atomhatalom
• Határviták
• Aksai Chin
• Arunachal Pradesh
• Pakisztán-Kína barátság
• Jó gazdasági
kapcsolatok
 A kínai-bhutáni
kapcsolatok története 1.
• 1949 előtt: Bután laza függése Tibettől
• 19. századtól: britek ellensúlyozása
• Már köztársaságkorban is területi igények
• 1949: India-Bhután szerződés az örökös békéről és barátságról
• India „iránymutatást ad” külügyekben (cserébe:
védelem)
• 1951: Tibet „békés felszabadítása”
 közvetlen kínai-bhutáni határ (477 km, kijelöletlen)
 bhutáni képviselő visszahívása Lhaszából
 6000 tibeti menekült
 indiai-bhutáni szövetség
 területi követelések fenntartása (térképek)
A kínai-bhutáni kapcsolatok története 2.

• 1959 bhutáni exklávék elfoglalása

• Határok lezárása
• Indiai kapcsolatok szorosabbra fűzése
• 1962: indiai csapatmozgások engedélyezése
• Utána: semlegesség bejelentése
• De: India képviseli a kínai tárgyalásokon
• 1971: Bhután ENSZ-tag
• KNK felvétele mellett szavaz
• Elfogadja az „egy Kína” elvet
• 1974: delhi kínai nagykövet meghívása a koronázásra
• 1983: külügyminiszteri tárgyalások New Yorkban
A kínai-bhutáni kapcsolatok
története 3.
• 1984-től: közvetlen tárgyalások a határviták rendezéséről
• 2016-ig: 24 forduló
• 1988: megállapodás a rendezés irányelveiről
• 1996: javaslatcsomag területcseréről
• Északi szektor átadása a nyugatiért (Doklam) cserébe (100 km 2 – 495 km2
+269 km2)
• 1998: „Egyezmény a kínai-bhutáni határ békéjének és nyugalmának megőrzéséről”
• KNK elismeri Bhután szuverenitását és területi integritását
• Pancsa síla
• Status quo megőrzése
• 2007: India-Bhután barátsági szerződés
• Nem használhatják az egyik ország területét a másik biztonságát
veszélyeztető célra
• India felelős Bhután biztonságáért
• 2017: Doklam-válság
• Indiai-kínai csetepaték bhutáni területen
• Jelentőség: Chumbi-völgy, „csirkenyak” (Siliguri)
A kínai-bhutáni kapcsolatok története 4.

• 2019: amerikai védelmi miniszterhelyettes Timpuban

• 2020: területcsere-ajánlat megismétlése
• 2020: Sakteng vadrezervátum: új igény (Global Environment Facility) 11%
• Nyomásgyakorlás a csomag elfogadására?
• Bhután megbüntetése?
• Bhután elrettentése a Tawangban vezető indiai út engedélyezésétől?
• Nyomásgyakorlás Indiára (Tawang)
• 2021: 10. szakértői egyeztetés (25. megbeszélés előkészítése)
• Kínai vélemény: csak India áll a megegyezés útjában
Mindeközben: a status quo megváltoztatása terepen? (Összemosódik a nyugati
területek fejlesztésével  600 határ menti falu)
Mit akarnak?

• Mit akar Kína?

• Stratégiai pozíciók
• Bhutáni-indiai kapcsolatok
lazítása
• Kapcsolatok fokozása
(diplomáciai kapcsolatfelvétel,
gazdaság stb.)
• Bilaterális megoldások
• Mit akar Bhután?
• Szuverenitás védelme
• Lavírozás, egyik felet sem
elidegeníteni
• Gazdasági hasznok (pl.
turizmus)
Mik a kilátások?

• Kínai-indiai vetélkedés: tartós

• Bhután lavírozása is tartós
• Erőviszonyok eltolódása  óvatos közeledés Kína felé
Köszönöm a figyelmet!