Salát Gergely

MEÖT Vallásközi Dialógus Bizottság

2021. november 8.

Állam és vallások Kínában

I. Fogalom és hagyományok
A vallás fogalma

 hagyományosan
tisztázatlan
 zongjiao 宗教 : japán nyelvből
 hivatalos definíció nincs,
csak felsorolás
 buddhizmus
 taoizmus
 iszlám
 katolicizmus
 protestantizmus
Ami hivatalosan nem vallás

 népi vallások
 szekták, titkos társaságok (pl. Falungong)
 földalatti keresztény közösségek
 konfucianizmus
Császárkori hagyományok

 állam és társadalom világi jellege

 vallások alávetettsége az államnak
 vallások hármas csoportosítása:
 támogatott (konfucianizmus, állami kultusz)
 tűrt (buddhizmus, taoizmus stb.)
 tiltott (szekták)
II. Vallások Mao alatt
A hívők száma 1949-ben
 Buddhizmus:
 40 ezer kolostor, szentély
 500 ezer szerzetes
 kb. 100 millió hívő
 Taoizmus
 20 ezer templom
 40 ezer szerzetes
 Iszlám:
 8 millió hívő
 Katolicizmus
 3 millió hívő
 Protestantizmus:
 700 ezer hívő
(6 ezer külföldi hittérítő, 10 ezer kínai lelkész)
Ideológiai alap

 „A vallás a népek ópiuma”

 erőszakos felszámolás
 vallások automatikus elhalása
▪ a gazdasági alap megváltozásával
1949-56

 vallások meggyengítése, intézményes

keretek kiépítése
 egységfront-politika: minden „haladó” erő
megnyerése
 minden ellenszegülő megsemmisítése
Lépések
 vallások elkülönítése (öt elismert vallás)
 Vallásügyi Hivatal (Guowuyuan Zongjiao Shiwuju)
felállítása (1950)
 „hazafias” szervezetek létrehozása
 elhaláshoz szükséges körülmények megteremtése
 1949-52: földreform
 elszigetelés a külföldi támogatóktól
 büntetőadók a „babonás” árucikkekre
 tömegbázis csökkentése: oktatás, propaganda, kampányok
 templomok kisajátítása
 erőszakos fellépés
„Hazafias” vallási szervezetek

 Kínai Buddhista Szövetség (1953)

 Kínai Iszlám Szövetség (1953)
 Kínai Protestánsok „Három Autonómia”
Hazafias Mozgalmának Bizottsága (1954)
 Kínai Taoista Szövetség (1957)
 Kínai Katolikusok Hazafias Szövetsége (1957)
1957-65

 száz virág kampány

(1957)
 jobboldali elhajlók elleni kampány (1958)
 sok vallásos vezetőt, értelmiségit érint
 nagy ugrás (1958-60)
 falusi vallási élet ellehetetlenítése
 „vallási dolgozók” dolgoztatása
 kiigazítás (1961-65): lazább kontroll
1966-1978
 „nagy proletár kulturális forradalom”
 harc a „négy régi” ellen
 a vallási élet teljes felszámolása
 klérus, hívők, vallásügyi hivatalnokok
meghurcolása
 templomok, kolostorok, kegytárgyak elpusztítása
 épületek elfoglalása
III. Vallások a reform és nyitás
korában
Deng Xiaoping

 osztályharc vége
 a nép megnyerése a négy modernizációnak
 felesleges konfliktusok kerülése
 a vallás: nem ellenség, hanem kihasználható
erő
Az új politika kezdetei

 korábbi „balos túlkapások” elismerése

 templomok, kolostorok visszaadása
 szerzetesek, papok visszatérése
 vallási szervezetek újjáalakítása
 Vallásügyi Hivatalok újraélesztése (1998-tól:
Állami Vallásügyi Hivatal, Guojia Zongjiao
Shiwuju 国家宗教事务局 )
 nincs egységes valláspolitika
Következmény: vallási reneszánsz

 nem várt következmény: „szellem a

palackból”
 ideológiai vákuum
 társadalmi változások
 praktikus vallási szemlélet
 vallásgyakorlók,
templomok, szerzetesek
száma folyamatosan nő
A vallásos kínaiak száma (Fehér könyv
a vallásszabadságról, 1997)
 Buddhizmus:
 13 ezer kolostor
 200 ezer szerzetes
és apáca
 (70 millió hívő)
 Taoizmus
 25 ezer pap
 1500 templom
 Iszlám
 30 ezer mecset,
imaház
 40 ezer imám
 18 millió hívő
 Katolicizmus
 4 ezer pap
 4600 templom
 4 millió hívő
 Protestantizmus
 27 ezer templom,
imaház
 18 ezer lelkész
 10 millió hívő

 Összesen:
 100 millió hívő
 300 ezer vallási dolgozó
 85 ezer vallási rendeltetésű hely
A kínai vallásosok száma (Shanghai
Egyetem felmérése, 2007)

 300 millió hívő

 40 millió keresztény
 200 millió buddhista, taoista, illetve „legendás
személyiség” híve
Jogi keretek
 Alkotmány (1982):
„36. § A Kínai Népköztársaság polgárait megilleti a vallásos
meggyőződés szabadsága.
Egyetlen állami szerv, társadalmi szervezet vagy személy sem
kényszerítheti a polgárokat arra, hogy higgyenek egy vallásban
vagy hogy ne higgyenek vallásban; tilos a vallásos vagy a nem
vallásos polgárok hátrányos megkülönböztetése.
Az állam védi a normális vallásgyakorlást. Senkinek sem
megengedett, hogy a vallás felhasználásával a társadalmi rendet
rombolja, a polgárok egészségét veszélyeztesse, az állami oktatási
rendszer tevékenységét akadályozza.
A vallási csoportok és a vallási ügyek nem állhatnak külföldi erők
irányítása alatt.
 BTK (1979/1997): „normális” vallási tevékenységet
akadályozó hivatalnokok megbüntetése
 Törvény a hamis tanítások betiltásáról (1999)
 Államtanácsi rendelkezések a vallási ügyekről (2005)
 „ vallási meggyőződés szabadsága”
 „normális” tevékenysége engedélyezése
 vallási szervezet/helyszín/személy előzetes regisztrálása
 tilos: külföldi ellenőrzés, „vallási szélsőség”, közrend
megzavarása stb.
 de: definíciók hiányoznak
 körlevelek, irányelvek, helyi rendeletek, utasítások
Tényleges helyzet

 helyről helyre, időről időre változik

 széles szürke zóna legális és illegális között
 problémás esetek:
 kisebbségek vallásai (Tibet, Xinjiang)
 szekták (pl. Falungong)
 földalatti katolikusok
2010-es évek: bekeményítés
 Keresztényellenes fellépés (Zhejiang)
 2016 Xi Jinping-beszéd:
 Párttagok: marxista ateisták
 Nyugati hatások kiküszöbölése
 Vallások sinizálása 中国化
 2018. február: új Államtanácsi rendelkezések a vallási
ügyekről
 2005-ös rendelet kibővítése (48  77 paragrafus)
▪ Iskolai vallási tevékenység tilalma
▪ Hangsúly extrémizmuson és nemzetbiztonságon
▪ Regisztráció-követelmény megerősítése
▪ Külföldi adományok, utazások és kapcsolatok szorosabb ellenőrzése
Famen templom, Baoji (Shaanxi),
Szent Ignác katedrális, Shanghai
Köszönöm figyelmüket!