Csereklyei Márta

Mások ezek a képmások

A bálványimádás hatásai a társadalomra

A materialista világnézet alapjain állva nem lehet megérteni, miért bun a bálványimádás – valamint azt sem lehet
meglátni, milyen megrendíto személyes és társadalmi pusztítást végez a magánéletben és a közéletben.

A bibliai értelemben vett „klasszikus” bálványimádást az európai kultúrkörben a hagyományos protestáns felfogás
szerint legplasztikusabban talán a katolikus templomok, illetve a katolikus hívok életformája mutatja be. A katolikus
és a protestáns életforma különbségeit Európában a legszembetunobben elsosorban Észak-Írország helyzete, a
Nagy-Britannia és Észak-Írország között fennálló katolikus–protestáns ellentét szolgáltatja. A probléma gyökerét az
jelenti, hogy az évszázadokkal korábban bevándorló, többnyire skót és angol protestánsok leszármazottai a
Nagy-Britanniával való unió fenntartását tartják kívánatosnak, míg a katolikus vallású írek az Írországgal való
egyesülést szeretnék elérni. Figyelemre méltó, hogy míg például Skóciával és Walesszel, amelyek ugyancsak szeretnének
nagyobb önállóságra szert tenni, sikerült – legalábbis a 20. században – békés úton megoldani a problémát, az ír
kérdés rendezése a diplomáciai tárgyalások ellenére is egyre várat magára. A „vészkorszakot” a hetvenes évek eleje
jelentette: a katolikus írek részérol ekkor történt a legtöbb robbantás, terrortámadás. Az írektol csupán 1972-ben
több mint 18 ezer kilogramm robbanóanyagot foglaltak le a hatóságok. Az Ír Köztársasági Hadsereg (IRA) pedig

1
1800-nál is több terrortámadást hajtott végre, ami azt jelenti, hogy egy napra öt robbantás jutott.

A két ország – már csak földrajzi helyzetébol fakadóan is – ugyanazokkal az adottságokkal rendelkezik, mégis
figyelemre méltóak a társadalmi, illetve a katolikus-protestáns életminoség közti eltérések. Az 1991-es népszámlálás
adatai alapján Észak-Írország 1,6 milliós lakosságának 50,6 százaléka volt protestáns, 38,4 százaléka pedig katolikus.
Az alábbi táblázat jól mutatja, hogy a katolikusok társadalmi státusa, képzettségi színvonala, jövedelme minden
tekintetben alulmarad a protestánsokéval szemben.

Képtisztelet – az adófizetok pénzébol

Egy további példával Spanyolország szolgálhat. Az Ibériai-félszigeten járva kegytemplomok, vallási épületek szobrai
formájában a látogató lépten-nyomon találkozik a képtisztelet jelenlétével. A mintegy 39 millió lakosú országban a
nem katolikusok száma mindössze 300 ezer. Húszból tizenkilenc gyermeket katolikus szertartás szerint keresztelnek meg,
1979-ben a házasságok 97 százaléka köttetett katolikus szertartás szerint.

2
Bálványimádás-e a katolikus képtisztelet?

A bálványimádás tilalma Mózes 2. könyvének 20. fejezetében található, a Tízparancsolat második parancsaként. A tiltás
lényege, hogy az ember ne készítsen semmilyen képmást a mennyei, földi, tengeri vagy föld alatti lényekrol, dolgokról,
és egyáltalán semmirol abból a célból, hogy azt imádja, illetve tisztelje. A hagyományos Károli-fordítástól eltéroen
azonban az eredetiben nem az imádás és a tisztelet szavak megfeleloi állnak, hanem a héber szöveg a képmások elotti
leborulást (satach) és azok szolgálatát (avad) tiltja.

A protestánsok és katolikusok között régóta folyik a vita arról, hogy a katolikus kép- és szobortisztelet
bálványimádás-e, vagy sem. A Biblia eredeti szövege alapján egyértelmu, hogy bármilyen szobor vagy kép elott való
leborulás (letérdelés, meghajlás), illetve ezek bármilyen szolgálata (felöltöztetés, felékesítés, virágok hozatala
stb.) bálványimádásnak minosül, függetlenül a hozzá fuzött teológiától. A katolikusok ugyanis általában azzal
védekeznek, hogy ok nem a szoborhoz imádkoznak, hanem ahhoz a lényhez, akit ábrázol. Ez az érvelés azonban nem állja
meg a helyét, ugyanis a képmások elotti leborulásnak és azok szolgálatának tilalma nem arra vonatkozik, amikor valaki
az istenséget azonosítja a képmással, hanem arra, hogy a természetfölötti lényhez a kép közvetítésével igyekszik
közelebb jutni. Hiszen a görögök sem abban hittek – akiknek szobrait és kultuszait az Újszövetség egyértelmuen
bálványimádásnak titulálja –, hogy a szobor lenne maga az istenség: mitológiájuk egyértelmuen tartalmazza, hogy az
istenek az égben vagy az Olümposzon, illetve egyéb helyeken vannak, nem a szoborban. Hasonlóképp az Ószövetség által
tipikusan bálványimádónak minosített babilóniak is úgy hitték, hogy isteneik az égben laknak, szobraikat tehát

3
közvetlenül nem azonosították velük.

A képmások elotti leborulás és azok szolgálatának tilalma tehát azt a mágikus cselekedetet tiltja, amikor egy
természetfeletti, láthatatlan lényhez – legyen az akár hamis isten, akár az igaz Isten – annak ábrázolásán keresztül
próbálnak közelíteni.

Ezért a Szentírás alapján a katolikus képtisztelet minden kétséget kizáróan bálványimádásnak minosül.

Spanyolországban az állam és a katolikus egyház évszázadok óta szorosan összefonódva muködik. A 15. században az
inkvizíció apropóján az állam a vallási egység biztosítását célzó drákói törvények bevezetésétol a politikai egység
biztosítását is remélte. A katolicizmust államvallássá 1851-ben emelték, amikor a spanyol kormány megállapodást írt
alá a Vatikánnal a klérus fizetésének, illetve a katolikus egyház költségeinek fedezésére. A Második Köztársaság
idején, 1931-ben a megállapodást érvénytelenítették. Nem véletlen, hogy a katolikus egyház a köztársaságnak véget
veto Franco tábornok támogatására szavazott. Franco tábornok diktatúrája alatt az állam és az egyház kapcsolata
mindkét fél számára gyümölcsözonek bizonyult. A diktatúra legitimitását éppen a katolikus egyház rezsimhez való

4
lojalitása adta meg. Cserébe a diktatúra biztosította az egyház tradicionális privilégiumait: az egyetlen jogi
státussal rendelkezo egyház a katolikus volt, kizárólag ok adhattak ki könyveket, és nekik lehetett saját birtokuk.
Újra a kormány fizette a papság bérét és az egyház kiadásait, ezen túlmenoen pedig finanszírozta a háborúban
tönkrement egyházi épületek rekonstrukcióját is. Az iskolákban kötelezové vált a katolikus vallási nevelés. Egy
vatikáni megállapodás értelmében az egyház különleges privilégiumokat kapott: adómentességet, új épületek építésének
lehetoségét, az egyház által veszélyesnek tartott anyagok cenzúráját, egyetemalapítási jogot, rádióállomás
muködtetésének jogát, újságok, magazinok kiadását, és védelmet attól, hogy a rendorség behatoljon egyházi épületekbe.
Az egyház azzal érvelt, hogy az állami támogatás fejében az állam élvezheti azokat a szociális, egészségügyi és
oktatási szolgáltatásokat, amelyeket az állami pénzen képzett papok és apácák tízezrei nyújtanak. Egészen 1985-ig az
adófizetok adóalapjukból akár 10 százalékot is levonhattak az egyháznak fizetett adomány címén. Részben egyéb vallási
kisebbségek tiltakozására a törvényt két év múlva módosították, így az adófizetok ma személyi jövedelemadójuk 0,52
százalékát ajánlhatják fel az egyház javára.

Jóllehet 1976-tól kezdodoen az egyház beleegyezett az állam és az egyház fokozatos szétválasztásába, ám az állam még
1987-ben is mintegy 110 millió dollárral támogatta a katolikus egyházat, és az egyházi iskolák állami támogatása sem
szunt meg. Ez 1987-ben az adófizetok által befizetett összegbol 300 millió dollárt tett ki, ehhez azonban még
hozzájárul a tanárok bére, amelyet az Oktatási Minisztérium fedez.

Franco és a Plaza Mayor egyetem. Állami támogatás a katolikus intézményeknek

5
Érdekes egyébként megfigyelni, hogy a katolikus egyház a világ különféle diktatúrái alatt különös virágzását élte. Ez
történt Spanyolországban Franco, Olaszországban Mussolini, Portugáliában Salazár vagy Brazíliában Getúlio Vargas
alatt.

Getúlio Vargas

A fekete szobor
Az ibérek katolikus vallási buzgalma a történelem során szó szerint nem ismert határokat, így érkeztek a portugálok a
15. században a kereszténység terjesztésének céljával Brazíliába. A térítések melletti cél a római katolikus egyház
tanításainak, intézményeinek – beleértve az inkvizíciót – való engedelmesség volt.

Jóllehet Brazíliában nincs hivatalos államvallás, az egyház és az állam szétválasztása a mai napig sem valósult meg.
A kormány általában soha nem hoz a katolikus érdekeket sérto intézkedéseket. Brazíliát ma a világ legnagyobb
katolikus országának tartják: az összes katolikus 12 százaléka él itt. 1890-ben a lakosság 99 százaléka vallotta
magát a katolikus egyház követojének, a köztársaság 1960-as kikiáltását követo évben már „csak” 93,7, 1991-ben 80,
1996-ben pedig 75 százalék – ez még mindig 122 millió embert jelent.

Az egyre apadó létszám miatt 1995-ben II. János Pál felszólította a brazil püspököket az evangéliumi kereszténység
hatásának ellensúlyozására. Redevida néven a római egyház hamarosan elindította saját televíziós hálózatát. A tévé

6
finanszírozására a katolikus egyház létrehozta az Inbrac (Instituto Brasileiro de Communicacao Crista – Brazil
Keresztény Kommunikációs Intézet) elnevezésu intézményt. A kezdeti beruházások mértéke 100 millió dollárra rúgott.
Napjainkban a katolikus egyházé az ország legkiterjedtebb rádióhálózata is (Rede Católica de Rádios – Katolikus
Rádióállomás Hálózat) a maga 181 állomásával. Ez azt jelenti, hogy minden tizenhatodik rádióállomás hozzájuk
tartozik.

Brazíliában több mint 14 ezer spiritiszta központ található. Elterjedt a woodoo, a boszorkányság, a mágia, valamint a
New Age eszméi. Sokak szerint a katolicizmus erosen szinkretizáló jellegu, és jól megfér a hamis evangéliumot
hirdetokkel.

Az ország védoszentje s egyben legfontosabb vallási szimbóluma a Fekete Szuz néven ismert Nossa Senhora Aparecida. Az
alig negyven centiméteres bálványszobrot 1717-ben helyi halászok a vízbol fogták ki, aminek következtében a szobor
teljesen megfeketedett. A legenda szerint ezt követoen a halászoknak rendkívül boséges volt a fogásuk. A szobornak
eloször 1745 -ben állítottak kápolnát, és ekkor érkeztek az elso zarándokok is. Amikor 1822-ben Brazília
függetlenítette magát Portugáliától, az uralkodó, I. Pedro, az ország védoszentjévé nyilvánította a Szüzet – a címet
1930-ban XI. Pius pápa is megerosítette, és tizenhat évvel késobb elkészült az Aparecida Bazilika, amelyet évente
hárommillió zarándok keres fel. A szent napján, október 12-én óriási ünnepséget rendeznek – egy ilyen nap alkalmával

7
általában mintegy 200-250 ezren látogatnak el a szoborhoz. Hagyományosan nagy rendezvénynek számít a Szent Szellem
ünnepe, illetve Iemanja ünnepe is. (Keretes írásainkat lásd lentebb.)

Biblia

Cédrusfát vág magának, tölgy- és cserfát hoz, és válogat az erdo fáiban, fenyot plántál, amelyet az eso fölnevel.
Azokból az ember tüzet gerjeszt, vesz belolök, és melegszik, meggyújtja, és kenyeret süt; sot istent is csinál abból,
és imádja, bálványt készít, és elotte leborul. Felét tuzben megégeti, felénél húst eszik: pecsenyét süt, és
megelégszik, és aztán melengeti magát, és szól: „Bezzeg melegem van, tuznél valék!” Maradékából istent készít,
bálványát; leborulva imádja azt, és így szól: „Szabadíts meg, mert te vagy istenem!” (Ézsaiás könyve 44:14–17)

8
Profittermelo bálványok
A Brazília vallási ünnepeire látogatók számát látva nem meglepo, hogy komoly iparágak épülnek ki köréjük, melyeknek a
még több haszon realizálása miatt nemcsak a bálványimádás fenntartása, de annak egyre szélesebb körben való
népszerusítése is érdekükben áll. Nincs ez másként Európában sem: az utóbbi évtizedekben, években egyre terjed a
szentek kegyhelyeihez kapcsolódó vallásos turizmus. Európa legkeresettebb zarándokközpontjai közé Lourdes, Ancona,
Altötting, Medjugorje, Czestohowa és természetesen a Vatikán tartoznak.

Szent Szellem-ünnep

A Szent Szellem ünnepe – amelyre a húsvétot követo ötvenedik napon kerül sor, és egy hétig tart – elsosorban Brazília
vidéki városaiban népszeru. Az ünnep sütéssel-fozéssel veszi kezdetét, majd egy felvonulásban csúcsosodik ki, amely
során körbehordozzák a Szent Szellem jelképét, egy kis hordozható szentélybe helyezett napszobrot, miközben a tömeg
„Szent Szellem-zászlókat” lobogtat. Az ünnep részeként egy fiatal fiút herceggé koronáznak, a gyerekek pedig
édességet kapnak.

9
A számok jól érzékeltetik, hogy a gazdasági vállalkozásoknak óriási érdekük fuzodik a bálványimádás népszerusítéséhez.
Európa talán legnépszerubb zarándokhelye Lourdes, amelyet a szállodák számát illetoen Franciaországban egyedül
Párizs eloz meg. A 15 300 szobát kínáló 270 hotel szolgáltatásait szinte kizárólag azok veszik igénybe, akik
szeretnék látni, hol jelent meg 1858-ban Szuz Mária Bernadette-nek.

Egy másik keresett zarándokhely a bosznia–hercegovinai Medjugorje, ahol 1981 óta számolnak be Szuz Mária-jelenésekrol.
A hivatalos adatok szerint 1981 óta több millióan keresték fel a helyet, hogy szellemileg megerosödve és
felfrissülve térhessenek haza. Különös módon a „békét, szeretetet, hitet, megtérést és böjtöt” üzeno szuz egyedül
csak Bosznia-Hercegovinának nem tudott áldást hozni, hiszen a balkáni háború során az országot szinte a földig
rombolták. A hely látogatottságát a kiosztott oltáriszentségek száma jól mutatja: míg idén januárban „mindössze” 35
ezer, addig májusban már 100 ezer zarándok részesült eucharisztiában. Az elmúlt tizenöt évben egyébként mintegy
megháromszorozódott a hely látogatottsága: 1985-ben 482 ezren részesültek az oltáriszentségben, 2001-ben pedig már
közel 1,2 millióan.

További népszeru hely a portugáliai Fatima, ahol 1917-ben tapasztaltak elso ízben Mária-jelenéseket. A fatimai

10
forrást gyógyító erejéért tisztelik, és vize kis üvegecskékbe zárva meg is vásárolható. Nagy visszhangot váltott ki,
hogy két évvel ezelott fény derült rá: a szentély náci aranyból épült fel. Az emlékhelyen egészen a nyolcvanas évek
közepéig rejtegettek mintegy 50 kilogramm összsúlyú, náci jelzéssel is ellátott aranyrudakat, amelyeket 1986-ban
adtak el egy portugál banknak. Egy portugál lap értesülései szerint a szentély tulajdonában további 285 kilogramm
súlyú aranyrúd található, amelyet a hívek és a zarándokok által felajánlott arany ékszerekbol olvasztottak.

A hozzánk legközelebbi úticél a magyarok által inkább csak az elmúlt években felfedezett székelyföldi Csíksomlyó,
ahol a meghirdetett program szerint a pünkösdi ünnepség „elsodleges célja a Boldogságos Szuz Mária tisztelete, immár
560 éve”. A hagyományos zarándoklat csúcspontja, amikor az egész közösség „együtt imádkozik és énekel a Boldogságos
Szuz Mária tiszteletére”, majd este szentmisén vesz részt a kegytemplomban. A kegytemplom ékessége a világ
legmagasabb kegyszobra, a 2,27 méter magas, hársfából faragott Mária-szobor, amely a napba öltözött asszonyt
ábrázolja, lába alatt a hold, fején a 12 csillagból álló koszorú, kezében pedig jogar. A zarándokok, miután a
kegyszobor elott Máriához könyörögnek, megsimogatják a szobor lábát, hozzáérintik ruhájukat és kegytárgyaikat, így
kérik az istenanya áldását. A szobor környezetében fogadalmi tárgyak és márványból készült hálatáblák töltik be a
templomot.

Iemanja ünnepe

11
Az Umbanda vallás tagjai Iemanját mint a vizek és valamennyi isten és istenno anyját tisztelik. Az év utolsó napján
virágot és parfümöt áldoznak neki a tenger partján. Iemanját leggyakrabban egy kezében tükröt tartó szirénként
ábrázolják. Az éjféltol hajnalig tartó rituális ceremónián emberek milliói – 1996-ban például 2,5 millióan – vesznek
részt, dobolva és énekelve. Az utóbbi években az üzleti élet Iemanja ünnepére is szemet vetett: egyre népszerubb,
hogy az emberek különleges – Iemanja színeit mutató – ruhákat vesznek fel, miközben a parti tömeget tuzijátékkal és
pezsgovel szórakoztatják.

Tipikus jelenség egyébként, hogy a búcsújáráson korántsem csak katolikusok vesznek részt. Évente több százezren
érkeznek, hogy tiszteletüket tegyék a Szuznél. A zarándoklat napjainkra „sikké” vált.

Miért bun a bálványimádás?

Mind az Ó-, mind az Újszövetség megerosíti, hogy akik képmások elotti meghajlással, illetve azok szolgálatával

12
igyekeznek Istennel kapcsolatba kerülni, démonokkal (gonosz szellemekkel) kerülnek közösségbe. „Mit mondok tehát?
Hogy a bálvány valami, vagy hogy a bálványáldozat valami? Sot, hogy amit a nemzetek áldoznak, démonoknak áldozzák, é
nem Istennek; nem akarom pedig, hogy ti a démonokkal legyetek közösségben.” (1Kor 10:19–20) „Idegenekkel ingerelték,
utálatosságokkal [= bálványokkal] bosszantották. Démonoknak áldoztak, nem Istennek…” (5Móz 32:16–17)

Materialista alapokon állva lehetetlenség megérteni, hogy milyen összefüggés van a képtisztelet és bizonyos negatív
társadalmi vagy személyes jelenségek között, ám az idézett igék megvilágítják ezt. A démonok jelenléte az emberek
egyéni és társadalmi életében ugyanis jól körülhatárolható tényeket eredményez: érzelmi és gondolkodásbeli zavarokat,
hamis ideológiákra, elképzelésekre való hajlamot; az emberi kapcsolatok megromlását; más bunökre való nyitottságot,
köztük pénzügyi, üzleti inkorrektséget, szexuális eltévelyedéseket (Róm 1:23–32); lelki problémákat; betegségeket;
szegénységet; társadalmi zavarokat; agresszivitást stb. Ezek a jelenségek pedig alapjaiban nehezítik meg a
társadalmak életét.

A különbség világosan kijön, ha egymás mellé helyezzük és összemérjük a többnyire protestáns kereszténységre épülo
országok (Egyesült Államok, Anglia, Hollandia, skandináv országok, Németország stb.) és az ortodox vagy római
katolikus (Oroszország, balkáni államok, Spanyolország, Olaszország, Portugália, Latin-Amerika), valamint a
tipikusan bálványimádó országok (India és környéke, indonéziai országok stb.) gazdasági és társadalmi állapotát.

13
Magyarországon három utazási iroda szakosodott kifejezetten a vallási turizmusra – a közel-keleti események miatt
azonban egyikük pár hónappal ezelott kénytelen volt lehúzni rolóit. Az irodák kínálatában a legolcsóbb (máriapócsi)
út 6800, a legdrágább (svájci) út pedig 100 ezer forintba kerül.

A csíksomlyói búcsú elsodleges célja a Boldogsá-gos Szuz Mária tisztelete

A vallási turizmus természetesen korántsem korlátozódik Európára. Míg az Egyesült Államok közismerten a népek
olvasztótégelyeként ismert, addig a vallások, istenek olvasztótégelyének legtalálóbban Indiát hívhatnánk. Talán nem
is meglepo, hogy a több százezer istenséggel büszkélkedheto India élen jár a vallásos turizmus terén. A kifejezetten
erre specializálódott utazási irodák vaskos prospektusai több oldalon keresztül sorolják az istenek templomait, a
különféle vallások kegyhelyeit célzó útjaikat, amelyek között szerepelnek egyszeru templomlátogatások, szellemi túrák
vagy buddhista zarándoklatok is. Az érdeklodo részt vehet gyógyító kalandokban, energiaterápiákban, mágikus vagy
éppen belso utazásokban, illetve megtekintheti a misztikus és a szent helyeket. Különös módon a turizmusból származó
milliárdok nem sokat javítanak az ország életszínvonalán.

Olasz zarándokok. Virágot hoztak a szobroknak

14
A vallási turizmushoz szorosan kötodo iparág a vallási kegytárgyak készítése, illetve árusítása. A kínálat itt is
kifogyhatatlan. Ha belepillantunk egy amerikai internetes kegytárgyüzlet kínálatába, láthatjuk, hogy például egy
jászolban fekvo gyermek Jézus átlagosan már 150 dollártól (kb. 36 ezer forint) kapható, egy térdelo angyal – amely
tetszolegesen, rózsaszín és kék kivitelben is beszerezheto – 750 dollárba, Gábriel angyal azonban már 1200 dollárba
kerül. Mária jutányos áron 650 dollárért beszerezheto, ám aki az egész szent családot szeretné otthonában látni,
annak mélyen kell a pénztárcájába nyúlnia: a teljes család ugyanis több mint kétezer dollárba kerül! Jézus szíve
azonban mindössze 156 dollár. A magyarországi árak természetesen olcsóbbak – igaz, a minoség sem éri el a
tengerentúli színvonalat. Egy Szuz Mária-szobor – porcelánból – nagykereskedelmi áron már 420-1500 forint plusz áfa
között beszerezheto. A magyar kínálatban többnyire muanyag szobrocskák szerepelnek vagy kartonpapírból készült
„irgalmas Jézus”-képek – már hetven forintért. Hazánkban a legdrágábbak a gyertyatartók, amelyek ára elérheti a 30
ezer forintot is – igaz, ezek rézbol vannak.

15