Kereszténység kialakulása és jellemzői

Bevezetés:

A római köztársaság és a császárság politikai-gazdasági válsága a szellemi életre is hatott. Az

egyén és a közösség összhangja megbomlott

megrendült a régi vallásokba vetett hit

Gyorsan elterjed az a hit, hogy az embereket a nyomorúságból egy testet öltött isten fogja
megváltani

A birodalom területén elterjedő számos szekta egyike volt a kereszténység is, amely a zsidóság
köréből indult ki.

Zsidó vallás:

monoteista

Istent nem lehetett ábrázolni, és az nem természeti jelenséget személyesített meg

egyén bűnös mivolta is a zsidó tanok része volt, így számos szertartás a vezeklést szolgálta, Isten
az erkölcsi hatalom egyedüli birtokosa

Ebben az időben a zsidók között erős volt a Messiás-várás, az eddig elszenvedett csapások miatt

ekkor már ezt a megváltást nem politikailag képzelték el egyesek, hanem egy erkölcsi
megtisztulást értettek rajta

Kereszténység:

ó és újszövetségből áll.(ószövetséget a zsidóktól vette át), ez a kettő alkotja a Bibliát

legfontosabb dokumentuma és forrása az Újszövetség (Újtestamentum), amelyet Jézus Krisztus

halála után jegyeztek le

Újszövetség részei:

négy evangélium (örömhír, Máté, Márk, Lukács és János)

az Apostolok cselekedetei

az Apostolok levelei

János Apostol (küldött) jelenéseinek könyve

keresztény elnevezés a Krisztus szóból ered

A názáreti Jézus Megváltóként lépett föl, tanította a népet, és csodákat művelt. Önfeláldozó
halálával megváltotta az egész emberiséget a haláltól és a kárhozattól.

Keresztény Tanítások

egyik része az erkölcstan, amely a társadalmi együttélés szabályait fektette le. Fontos parancsa a
szeretet

Hangsúlyozza az egyenlőséget (Isten előtt mindenki egyenlő).

A legfontosabb tanítása a bűnbocsánatról szól. Mindenki bűnös, és a büntetéstől csak Isten

kegyelme szabadíthat meg. Aki hisz Jézus megváltó szerepében, és megbánja a bűneit, annak
Isten megbocsát, és halála után élni fog Isten országában.

Aki nem hisz, az elkárhozik

politikai mozgalom volt, programja a hegyibeszédből kiolvasható volt, mégis üldözték, főleg a
császárkultusz miatt.

Elterjedése:

eleinte a zsidók között terjedt, de hamar túlnőtt a zsidó valláson

Első hívei a városi szegények közül kerültek ki

Kialakultak a szertartások: az istentiszteleteken imát mondtak, és a szent szövegek alapján

elmélkedtek

a legfontosabb szertartás az úrvacsora volt

A 2. századtól kezdve kialakult az egyházszervezet:

A gyülekezeteket a presbiterek irányították, őket segítették a diakónusok.

Több gyülekezetet a püspökök (felügyelő) vezetett

A 4. századra már a császári hatalomnak is számolnia kellett a kereszténységgel. Mivel kiirtani

nem tudta ezért kiegyezett vele.

313-ban Nagy Konstantin császár vallásszabadságot rendelt el.

Hamarosan a megerősödő egyház az állam támasza lett

325-ben Niceában megtartották az első egyetemes (katolikus) zsinatot, ahol megállapodtak a

fő hittételekben (dogmákban).

Itt fogadták el, hogy Jézus Isten fia.

A gazdagodó egyházzal szemben megjelent Egyiptomból kiindulva, a 4. századtól a
szerzetesség.

A szerzetesek világtól elvonulva, teljes szegénységben élő, önsanyargató (aszkéta) emberek

voltak.

Összegzés:

Zsidó vallásból jött létre.

Az embereknek egyszerű megváltást, jobb életet, egyenlőséget ígért, emiatt gyorsan terjedt a
szegények körében.

Nagy népszerűségének köszönhetően nem tudták kiirtani.

313 vallásszabadságot kapott

A kezdeti nehézségek ellen (vallásüldözés) ellenére a mai napig , 2000 év után is még mindig áll
ez a vallás.