Jelzőrendszerek És Tervezés

ÜDVÖZLÖM ÖNÖKET
AZ ELEKTRONIKUS
VAGYONVÉDELMI
RENDSZERSZERELŐ
KÉPZÉSEN
Szakmánk jelmondata lehet
A megelőzés könnyebb mint egy

káresemény utánni helyreállítás .
2
A betörésvédelem jogi szabályozása,
szabványok
Jogi szabályozás:
•2005.évi CXXXIII. törvény
•2011. évi XXIV. törvény
•2012. évi XX. törvény
•22/2006. (IV.25. ) BM rendelet
•24/1998 (VI.9. ) BM rendelet( csak a 9§ és 29§ hatályos )
Szabványok ajánlás:
•MABISZ (Magyar Biztosítók Szövetsége) által 1991-
ben kiadott "Betöréseslopás és rablás biztosítási
szabályzat".
•MSZ EN 50131-1….7 sorozatú szabványok
•MSZ IEC 839-1-4:1991
Melyek a vagyonvédelmi eszközökre és azok
telepítésére tervezésére vonatkoznak.
Pl. az MSZ EN 50131-1:2006 Riasztórendszerek.
Behatolásjelző rendszerek. 1. rész: Általános
követelmények
3
A vagyonvédelem komplex
értelmezése.
• A vagyonvédelem csak komplexen képes
hatékonyan működni.
• A komplex vagyonvédelem összetevői:
Mechanikai védelem Maradék

kockázat
Elektronikai védelem
Biztosítás
Élőerős őrzés
Biztosítás Élőerős őrzés
Maradék kockázat Elektronikai védelem
Mechanikai védelem
Terminológiák
• Biztosított terület
amelyre a jelzőrendszer kihat
• Védett terület
amelyre a az érzékelő közvetlenül hat.
• Érzékelő
az illetéktelenséget detektáló eszköz
• Központ az érzékelők jelzéseit feldolgozó egység

Terminológiák
• Érzékelő rendszer
–Az illetéktelenséget detektáló eszközök,

valamilyen elv szerint rendezett összessége.
•Központi rendszer
– az illetéktelenséget detektáló eszközök
jelzéseit feldolgozó berendezések és
azokkal közvetlen kapcsolatba lévő tar-
tozékok.
Terminológiák
• Jelzésadó rendszer
Az érzékelő rendszer által kiváltott
jelzések megjelenítése.
–Jelző eszközök –Jelzési módok
•kültéri jelzők •Helyi jelzés
•beltéri jelzők •Táv jelzés
•akusztikus jelzők •Előriasztás
•optikai jelzők •Csendes riasztás
•Kombinált jelzők
•Távjelzők
Terminológiák
• Hálózati rendszer
A betörésjelző rendszer elemeit köti
össze.
• Szabotázsjelző rendszer
A teljes betörésjelző rendszert felügyeli és
jelzi az illetéktelen beavatkozást a
rendszerbe.
Terminológiák
• Szünetmentes tápellátás.
A betörésjelző rendszerek energiaellátása
szünetmentes áramforrásból történik.
Elsődleges
energia
forrás
Szünetmentes tápellátás lehet:

Másodlagos
Koncentrált energia
Dekoncentrált forrás
Terminológiák
Stabilitás
A jelzőrendszerek stabilitásán az egy
meghatározott időszakban elfogadható téves
riasztások számát kell érteni. Minél kevesebb ez a
szám, annál stabilabb a jelzőrendszer.
A stabilitást meghatározó tényezők:
– Eszközök minősége
– A tervezés
– a megvalósítás minősége.
Terminológiák
• A betörésjelző rendszerek üzemmódja:
– Éles üzemmód ( A teljes jelzőrendszer

bekapcsolva )
– Nem éles üzemmód ( A teljes jelzőrendszer
kikapcsolva )
– Részleges éles üzemmód
– Részleges nem éles üzemmód
Terminológiák
•Védelmi körök
Egy adott védelmi feladat tagozódása.
A védelmi körök a következők:
– Kültéri védelem
– Felület védelem
– Térvédelem
– Tárgy védelem
– Személy védelem
Terminológiák
• Védelmi módok
A védelmi körök kialakítása, illetve a
betörésjelző rendszer működése.
 A védelmi módok a következők:

 Teljes körű védelmi kialakítás.
 Részleges védelmi kialakítás.

 Minimális védelmi kialakítás.
A betörésjelző rendszer logikai
felépítése.
Terminológiák összehasonlítása
• A központ bemenet
– Jelzővonal ( Vds)
– Zóna ( USA)
– Csatorna ( magyar)
15
• Nyílászárók zártságát ellenőrző eszköz
– Mágnes kapcsoló ( Vds)
– Reed ( USA)
– Nyitás érzékelő ( magyar)
16
• Térvédő eszközök
– Passzív infra
– Mozgás érzékelő
– Duál érzékelő
– Kombinált érzékelő
17
A betörésjelző rendszerekben alkalmazott érzékelők
csoportosítása
Működési módjuk szerint

• Mechanikus
• Elektronikus
Energia ellátás szerint

• Aktív
• Passzív
Felépítésük szerin szerint

• Kültéri
• Beltéri
18
Beltéri passzív érzékelők
• Szakadó szálak
– Rácsvédő huzal
– Faláttörés jelző huzal
– Ajtólap áttörés jelző huzal
– Riasztó tapéta
– Edzett üvegbe épített vezetőszál
• Botló zsinórok
• Mikró kapcsolók
• Reed relék
• Kontakt szőnyeg
• Súly érzékelők
• Helyzet érzékelők
• Támadásjelzők
– Pénzjegy csapdák
– Támadásjelző gomb, sín
– Dőlés érzékelők
19
Nyításérzékelők
20
21
Rezgésérzékelő
Védőtapéta
Védőhuzal
Biztonsági szúnyogháló 22
Kontaktszőnyeg szerkezeti felépítése
1, 3 érintkező lemezek;
2 távolságtartó betét;
4 vezetékcsatlakozás
5 szabotázsvédelem;;
23
Képelemelés érzékelő
Kép védelem 24
A támadásjelző gomb
A támadásjelző sín
Dőlés érzékelő
Pénzjegy csapda 25
Beltéri aktív érzékelők
• Mozgás érzékelők
– Mikrohullámú doppler ( radar )
– Ultrahang doppler
• Térérzékelő passzív infra
• Kombinált érzékelők
• Beltéri infrasorompók
• Testhang érzékelők
• Fémhang érzékelő
• Üvegtörés érzékelők
– Felületi
– Akusztikus
26
Védelmi körök
• Térvédelem
Mozgásérzékelők ( dopplerek)
telepítésének szempontjai.
Az érzékelő hatáskarakterisztikája. Az érzékelő a doppler elvből
adódóan térkitöltő hatású. A térkitöltő hatás függ a mozgásérzékelő
működési frekvenciájától.
Az ultrahang doppler mű-

ködési frekvenciája:
25-45kHz
A mikro hullámú doppler

működési frekvenciája:
27
1,2-11 GHz
Az ultrahang dopple-rek
érzékelési területe a
zárt felületű térben
marad.
28
• A mikrohullámú dopple-rek
érzékelési területe a zárt
felületű térből az adó
frekvencia függvényében
különböző mértékben
kiléphet.
A mikrohullámú működési tartomány szempontjából többféle frekvencia sávokat

alkalmaznak. Három sávot különböztetünk meg:
S sáv, 2,45 GHz-en működik
X sáv, 10,52 GHz-en működik
K sáv, 24,1 GHz-en működik
Az egyes sávok jelvesztesége eltérő a határoló felületek függvényében.
A jelfesztesség X-sáv esetén tömör téglafal esetén 85%, míg ablakon csak 20%.
A jelfesztesség K-sáv esetén tömör téglafal esetén 90-95%, míg ablakon csak 50-
60%.
Természetesen ezeket az értékeket nagymértékben változtatja a fal vastagsága, és
építőipari tulajdonságai, valamint az üveg vastagsága és egyéb pl. fólia
alkalmazása. 29
Passzív infrák
Látható fény
400-800nm
Ultraviola Infra
160-400 nm 750nm-m
Látható fény
400-800nm
A piroelektromos érzékelők működése a hőkisugárzás érzékelésén alapszik.
30
A passzív infra
működésének alapja,
hogy a megfigyelt
területről valamilyen
egzakt jelváltozás
történjen. Ennek
egyik legegyszerűbb
és leghősibb módja a
maszkolás
31
32
FRESNEL Lencse
33
Tűkör prizma
34
Passzív infra felépítése
Térvédelem
Piro elem
Elektronikai
Alap panel
Lencse
rendszer
Fokuszáló elem
Burkolat
35
Piroelem
36
Kombinált érzékelők
Az előzőekben ismertetett érzékelők kombinációja egy

közös házba szerelve. A két érzékelő kapcsolata lehet
„ÉS” ( ez többnyire a riasztás biztonságát szolgálja )
továbbá lehet „VAGY” ( Ebben az esetben inkább a
risztás bekövetkezésének a biztonsága a cél. Pl.
erősen beépített helységeknél )
37
Testhang érzékelő
A mikroprocesszort használó, teljesen digitális testhang

érzékelő 100%-os digitális jelfeldolgozást tesz lehetővé.
Mivel az érzékelő a helyszínen programozható teljesen
mértékben az alkalmazáshoz illeszthető, a téves riasztások
pedig elkerülhetőek. Ez az érzékelő képes különböző fizikai
hatások ( hő, rezgés, fúrás, vésés egyéb forgácsolási
műveletek szelektív detektálására, majd ezen jelek
integrálásával vált ki elő, maj éles riasztást. hatékony
védelmet nyújt: széfek, páncélszekrények, trezorok, falak,
ATM-ek, éjszakai széfek, fegyver tárolók stb. védelmére. 38
Üvegtörés jelzők
Az üvegfelülettel közvetlen kapcsolatban lévők

( ragasztott üvegtörés jelzők ). Ezeknek az üvegtörés
érzékelő egy piezzó lapka révén érzékelik az üveg
törésekor keletkező széles spektrumú hangokat. Az
üvegtörés érzékelőnek kör karakterisztikájú érzékelési
területük van.
39
Az akusztikus üvegtörés érzékelő
Az akusztikus üvegtörés érzékelő alapvető működése

megegyezik a ragasztott üvegtörés érzékelőével, a különbség
annyi, hogy az akusztikus üvegtörés érzékelő nem az üveg
felületen érzékeli az üveg törésre jellemző hang spektrumot,
hanem a térből érzékeny mikrofon segítségével. A flex tipusú
üvegtörésérzékelők nemcsak az üveg törésre jellemző hang
spektrumot, hanem a törést megelőző alacsonyfrekvenciás
nyomáshullámot is érzékeli megfeleő algoritmus esetén ad
riasztó jelzést. 40
Az üvegtörésjelzők működésének ellenőrzésére speciális, e célra kifejlesztett
tesztelőt célszerű alkalmazni.
41
Fémhang érzékelők
A fémhang érzékelő működése és telepítése

lényegében a ragasztott üvegtörés érzékelővel
megegyező. A két érzékelő közötti különbség az
érzékelési frekvenciasávban van. A fémhang
érzékelők alacsonyabb frekvenciasávban működnek.
42
Aktív rezgés érzékelő
Az aktív rezgés érzékelő alapvető működése megegyezik az
akusztikus üvegtörés érzékelőével, a különbség annyi, hogy
Nem az üveg törésre jellemző hang spektrumot, hanem a fém
forgácsolásakor keletkező frekvencia spektrumot érzékeli
Piezzó lapka által, mely a mechanikai rezgéseket elektromos
jellé alakítja át.
43
Kültéri érzékelők
• Infra sorompók
• Mikrohullámú sorompók
• Akusztikus lépés érzékelők
• Pneumatikus érzékelők
• Hidraulikus érzékelők
• Kontakt szőnyegek
• Induktív érzékelők
• Kerítésre telepített
– Nyomás érzékelő kábel
– Szeizmikus kábel
– Száloptikai kábel
– Elektromos mezőzavar érzékelő kábel
• Kültéri infra
44
Kültéri infráról részletesebben
A passzív infra kültéri alkalmazásár hosszú ideig nem volt megbízható megoldás.
Áttörést jelent a Szelektív Esemény Felismerő (Selective Event Recognition - SER)
rendszer kifejlesztése, mely segítségével képes az érzékelő képes megkülönböztetni a
valós behatolást a külső környezetben előforduló számos téves riasztást okozó
eseményektől a
•Lengés Felismerő Technológia
•Letakarás elleni védelem ( antimaszk )
•Digitális Korrelációs Technológia
Lengés Felismerő Technológia
Hátra Előre
Körvonal távolság
45
Infrasorompó Radar sorompó
Lépés érzékelő (akusztikus , kapacítív, elektromágneses

46
Központi rendszer
Központ felépítése
Tápegység
Jelfeldolgozó
Bemenet Kimenet
Archíváló Vezérlő
47
Központok csoportosítása
Bemeneti oldal szerint
•Közvetlen bemenetű központok

•Címzett központok
•Koncentrátoros központok
•Kombinált címzett, koncentrátoros
48
Bemeneti jellemzők a központ
típusától függően
Közvetlen bemenetű központnál az érzékelők analóg jelei
közvetlenül a központ bemenetére csatlakozik.
49
Címzett központoknál az érzékelők a egyedi azonosítóval -
címmel - rendelkezik, és adat buszon keresztül csatlakoznak a
központra. A buszra csatlakoztatható érzékelők száma típustól
függően változik.
50
Koncentrátoros ( bővítős ) központoknál az analóg érzékelők egy
közvetlen bemenetű egységhez csatlakozik.
A koncentrátorok ( bővítők ) adatbuszon keresztül csatlakoznak a
központhoz.
51
Kombinált bemenetű központnál az érzékelők közvetlenül és
adatbuszon keresztül is csatlakozhatnak a központhoz.
52
Kombinált központok
Betörésjelző közvetlen bemenetek
MPX
Koncentrátor Koncentrátor Koncentrátor
Busz Adat
feldolgozó Kimeneti
csatoló modem
processzor
Tűz érzékelő Tűz érzékelő Tűz érzékelő
Külső hálózat
Kezelő
Beléptető Beléptető Beléptető
Nyomtató
Egyéb pl.
relék
53
Jelzésadó rendszer
A jelzésadó rendszer elemei:
• Kültéri akusztikus jelző
• Kültéri optikai jelző
• Kültéri kombinált (akusztikus&optikai) jelző
• Beltéri akusztikus jelző
• Automata hívó
• Távjelzés
54
A hangjelzők működésük szempontjából lehetnek:
Passzívak
Aktívak
A passzív hangjelzőkbe többnyire piezzó lapkás

hangjelző vezérelt 12V DC-vel működtnek. Ezek
többnyire beltérben kerülnek alkalmazásra.
Az aktív hangjelzőkben a vezérlésen és a

12V DC tápon kívül akkumulátor is biztosítja
a működtető feszültséget. A hangjelző nagy
hangerejét ( 110dB) kültérben általában egy
nyomókamrás hangszóró biztosítja.
55
Riasztásjelző eszközzel szemben támasztott
követelmények:
•A kültéri hangjelzők váltakozó kéthangú jelzéssel riasszanak és
rendelkezzenek. A hangjelző hangnyomás szintje a készüléktől mért 1 m
távolságban érje el a 110 dB-t, a beltéri a 80 dB-t. A fényjelző borostyán sárga
színű, villogó, minimálisan 200 lx fényerejű legyen 1 sec Ismétlési idővel
•A kültéri riasztásjelző eszközök rendelkezzenek saját tápegységgel, amelynek
elsődleges táplálása a betörésjelző központról történik. A másodlagos táplálást
a közös burkolatban található folyamatosan töltött akkumulátor biztosítsa.
Töltéskimaradás esetén a hang/fényjelző automatikus riaszt.
•A kültéri hang/fényjelző burkolata kialakításának olyannak kell lenni ( kettős
burkolat ), hogy megakadályozza, vagy késleltesse a habosító anyag
befújásával történő szabotálást kisérletet.
•A burkolat legyen zárt kivitelű, mechanikailag ellenálló anyagból készüljön,
amely csak szerszámmal, vagy roncsolással bontható, ill. mozdítható el
rögzített telepítési helyéről.
•A kültéri hang/fényjelző rendelkezzen a burkolat felnyitása, valamint a falról
történő levétel esetére szabotázsvédelemmel
56
Távjelző eszközök
Jeltovábbítás szempontjából lehetnek:

•Kapcsolt telefon vonalas
•GSM
•Rádiós
•GPRS
•Közvetlen vezetékes
Általános követelmény:
A távjelzéses rendszer riasztás esetén ellenőrizze az átjelzés megtörténtét,
annak zavara esetén váltson ki helyi hang-, fényjelzést, rablás esetén kizárólag
csak fényjelzést adjon,
57
Kapcsolt telefon vonalas távjelzők lehetnek:
• Betörésjelző központba épített digitális kommunikátorok

•Automata telefon hívók
Az automata telefon hívók esetében nem minden esetben
biztosítható az átjelzés megtörténtének visszajelzése.
58
Hálózati rendszer
A betörésjelző rendszer elemei között teremt kapcsolatot.
Hálózati rendszer kiépítése mely lehet:
•Kábel, vezeték
•Optikai kábel
•Rádió frekvenciás összeköttetés
•Koaxiális kábel
•Informatikai hálózat
A hálózati rendszer kialakítását többnyire az alkalmazott jelző központ
határozza meg.
A betörésjelző rendszereknél alkalmazott központok és az érzékelők közötti
vezetékszakasz általában kétszeresen is ellenőrzött az illetéktelen
beavatkozás ellen.
Az elsődleges ellenőrzés az úgynevezett. szabotázs védelem. Ez a
jelzőrendszeren belül egy önállóan megkülönböztethető jelzés.
A másodlagos védelem a szabotázsjelzés vonali lezárása, ami valamilyen
értékű ellenállás, vagy informatikai kód.
59
A betörésjelző rendszer hálózata nagy impedanciásként
jellemezhető. Ezért érzékenyebb a különféle
elektromágneses zavarokra. A mennyiben a gyártó
másként nem rendeli célszerű a jelzőhálózatot
árnyékolt kábelekből felépíteni, vagy a gyártó ajánlását
figyelembe venni.
Az árnyékolt kábelhálózatok kiépítésénél nagy gondot
kell fordítani arra, hogy az árnyékoláson keresztül ne
alakuljon ki földhurok. Ezért az árnyékolást mindig az
e célra kialakított egy közös föld pontra kell kötni, és
nagymértékben kell ügyelni arra, hogy az árnyékoló
vezetéken áram ne folyjon.
60
Árnyékolás
Az árnyékolással szemben támasztott főbb követelmények

•Az árnyékolást az akkumulátor mínus pontjához kell csatlakoztatni
•Az árnyékoláson nem folyhat áram
•Az árnyékolás végpontját nem kell lekötni sehova
•Az árnyékolás nem használható negatív tápként 61

A hálózat kiépítésének legfontosabb szabályai:
1. A hálózat struktúráját elsősorban az alkalmazott központ
határozza meg.
2. A hálózat kiépítése nem lehet azonos védőcsőben az
erősáramú hálózattal. (Ezt egyébként az érintésvédelmi
szabvány is tiltja.)
3. Kerülni kel az erősáramú hálózattal a párhuzamos nyom-
vonal vezetést.
4. Kerülni kell az erős elektromágneses zavarforrásokat.
5. Biztosítói elvárások esetén a nyomvonal kiépítésnél figye-
lembe kell venni a biztosító által ajánlott védő-nyomvonalat
( műanyag cső, acél cső stb.) kiépítést.
6. A védő-nyomvonalban tilos kötést, toldást készíteni.
7. A hálózatépítésnél törekedni kell a gazdaságosságra, valamint
az esetleges hibák gyors és hatékony feltárásának elősegítésére.
62
Javítás, karbantartás
Hiba keresés
A hibák általában két csoportra oszthatók, úgymint:
1. Kezelési hibák (Jól telepített rendszernél ezek a
gyakoribbak).
2. Műszaki hibák, melyeknek a behatárolása akár
hónapokba is telhet.
63
A műszaki hibák behatárolásának szempontja:
1. A hiba jellegének meghatározása.
1. Téves riasztás jellege
1. Riasztás
2. szabotázs
2. A téves riasztás helyének ( melyik jelzővonalra(kra)
vezethető vissza) meghatározása.
3. Annak meghatározása, hogy a téves riasztást a központ,
vagy az központon kívüli terület generálja.
4. A téves riasztás időbeli jellegzetessége.
5. Az érzékelő környezetében történt esetleges változások.
6. Érzékelő hiba feltételezése esetén célszerű először a
hálózat, és a szünetmentes tápellátás ellenőrzése.
64
Szünetmentes tápellátás vizsgálata
1. A szünetmentes tápellátás vizsgálatánál

vizsgálni kell az érzékelőkön mérhető
feszültséget, ami nem lehet kevesebb 10,5V-
nál a tápegységtől számított legtávolabbi
ponton 220VAC nélkül.
2. Az áramfelvétel +/_ 10%-ban nem térhet el a
korábbi feljegyzett adattól, vagy a számított
értéktől.
3. Célszerű ilyenkor az akku kapacitását is
megvizsgálni
65
Akku kapacitása a belső ellenállás függvényében
% Rb
100
90
80
70
60
Kritikus kisülési szint
50
40
0,2 ohm
0,4 ohm
0,8 ohm
1,2 ohm
1,4 ohm
1,6 ohm
1,8 ohm
2,0 ohm
2,2 ohm
2,4 ohm
2,6 ohm
2,8 ohm
3,0 ohm
3,2 ohm
0,6 ohm
1,0 ohm
Rb
Az akkumulátor szulfátosodása akkor kezdődik, amikor az Rb 2,8 ohmot meghaladja. A

szulfátosodás rohamosan csökkenti az akkumulátor kapacitását.
Uü - UT
Ha Uü=13,8V IÜ=0,5A = Rb
Iü 66
7. Abban az estben ha a téves riasztást okozó
jelzővonalon több érzékelő található, a felezéses
módszerrel kell a hiba forrását feltárni.
8. Abban az esetben, ha a hiba a központra utal
célszerű ellenőrizni a programozást, esetleg újra
programozni a rendszert.
9. Amennyiben a rendszer távfelügyeletre van kötve a
távfelügyelettől kapott információk nagymértékben
segíthetik a hibaelhárítást.
67
Karbantartás
A karbantartást célszerű a tél-tavasz,

illetve az ősz-tél váltás idejére (ajánlott
minimum évente kétszer ) időzíteni.
A karbantartás megkezdése előtt,
amennyiben az távfelügyeletre van
csatlakoztatva a távfelügyeletet értesíteni
kell a karbantartás elkezdéséről, majd a
karbantartás végéről.
68
A karbantartásokról jegyzőkönyvet kell készíteni, melybe a
következő adatokat kell rögzíteni:
1. A karbantartás helye
2. A karbantartásban résztvevők neve.
3. A karbantartás kezdetének és befejezésének időpontja
órára.
4. A szünetmentes tápegység(ek) üzemi feszültsége és
üzemi árama éles üzemmódba.
5. A központ programozásának a vizsgálata
6. Külső és ha van belső jelzésadók tesztelése, csendes
riasztás ( ha van ) tesztelése. A tesztelés után a
jelzésadókat némítani kell.
69
7. Érzékelők egyenkénti tesztelése a működési
karakterisztika szerint. Az eredményt célszerű
táblázatos formába gyűjteni megfelelt/ nem
megfelelt megjegyzéssel. Hibás érzékelők cseréje,
amennyiben ezt a szerződés tartalmazza.
8. A helyszínre jellemző éles/ nem éles kapcsolások
tesztelése
9. Távfelügyeletre menő összes jelzés - beleértve a
hibajelzéseket is – tesztelése.
10. Helyi hibajelzések tesztelése.
11. Dokumentáció aktualitásának ellenőrzése.
12. Kezelő személyzet oktatása amennyiben ez
szerepel a szerződésben. 70
13.A karbantartott rendszer átadása, melyszerint az
üzemeltető hibamentesen kipróbált működő
állapotban átveszi a betörésjelző rendszert,
tovább arról –ha esetleg van ilyen – milyen
meghibásodások, vagy kiiktatások vannak a
rendszerben, melyek megszüntetéséről, vagy
helyettesítéséről az üzemeltetőnek kell
gondoskodni.
14. Távfelügyelet értesítése a karbantartás befejezéséről.
71
Áruvédelem
Az elektronikus áruvédelem mindenki által ismert, és
elterjed eszköze az áruvédelmi kapu, amelyet a
megfelelő kiegészítőkkel: címkékkel és a címkék
hatástalanítójával együtt alkalmazunk. Többféle
technológiát ismerünk áruvédelmi alkalmazásra: a
hagyományosnak számító rádiófrekvenciás (RF), a
modern ultrahangos-mágneses (AM), és az
elektromágneses (EM) rendszereket. A legkorszerűbb
megoldások ötvözik a különféle technológiákat,
természetesen a hiányosságok kiküszöbölése
érdekében.
Ezen kívül még beszélhetünk direkt áruvédelemről.
72
Áruvédelem
A hagyományos rádiófrekvenciás (RF) áruvédelmi kapuk máig a

legnépszerűbbek, ezt elsősorban versenyképes áruknak köszönhetik. Nagyobb
teret képesek átfogni, mint az EM rendszerek, de fémtartalmú környezetbe (pl.
bejárati rács mellé) nem telepíthetőek. Komolyabb kifogás lehet, hogy a védendő
termékek sem lehetnek fémesek, vagyis szórakoztató elektronika, barkácsgépek
és hasonló áruk védelmére nem alkalmas. Papírcímkék (forráscímkék is) és
kemény címkék egyaránt használhatók RF technológiával, amely 8,2 MHz-en
működik. Általában szupermarketek, ruházati boltok, áruházak területén
alkalmazható. 73
Áruvédelem
Az elektromágneses (EM) áruvédelmi rendszer speciális

igények kielégítésére szolgál. Elsősorban könyvtárakban,
CD-, DVD- kölcsönzőkben alkalmazzák, mert a pontos
érzékeléshez elegendő egészen kisméretű papírcímke is.
Ezek a papírcímkék arra is alkalmasak, hogy rendszeresen
de- és reaktiválják őket. Viszonylag kis detektálási távolsága
(összesen 0,7-1,0 méter között) nem teszi lehetővé széles
elterjedését. Könyvtárak, illatszerboltok, gyógyszertárak,
elektronikai üzletek áruvédelmére javasolható. 74
Áruvédelem
A még jelenleg is szabadalmi oltalom alá tartozó technológia: az ultrahanggal

működő, akuszto-magnetikus, (AM) áruvédő rendszer a szakma legmodernebb
technológiájának számít. Rendkívül magas hatásfokú detektálási szint érhető el
vele széles átjárók biztosít, tekintve, hogy mindkét oldalon 1-1 méter a
hatósugara. Keskeny bejáratok esetén pedig elegendő egyetlen kapu
alkalmazása. További előnye, hogy nem zavarja a fémes környezet. Előnyös
tulajdonságai miatt gyakorlatilag bármilyen típusú áruk védelmére alkalmas,
jelenlegi magas ára miatt elsősorban exluzív üzletek alkalmazzák.
75
Áruvédelem
Speciális újdonság az egyelőre még

nem túlságosan elterjedt rádió-
mágneses (RM) rendszer. A
rádiófrekvenciás és az
elektromágneses technológia
ötvözésével fejlesztették ki abból a
célból, hogy megbízható detektálási
szintet biztosítson relatív alacsony ár
mellett. Kifejezetten jól alkalmazható
általános üzlet jellegű helyszíneken.
76
Az árú védelem egy speciális formája a könyv
védelem, mely a tárgyvédelem kategóriájába is
sorolható.
A könyvek védelme vagy az árú védelembe
alkalmazott módszereket alkalmazza, vagy egy
speciális kódolt mágnes csíkot, mely a könyvbe van
rejtett helyen ragasztással elhelyezve.
Ez utóbbi módszer a könyvek leltározását is segíti az
erre a célra kifejlesztett gyorsolvasóval.
77
EMC
A szóban forgó terület fizikai és technikai
sajátosságait figyelembe véve meg kell
határozni egy olyan zavar kibocsátási küszöböt
minden villamos eszközre, rendszerre, amelyet
ha nem lép túl, nem okoz problémát a
környezetében. vagyis biztosítva van a villamos
rendszerek Elektro Mágneses
Összeférhetősége, vagy a szakmában elterjedt
idegen kifejezéssel: ElektroMágneses
Compatibilitása.
78
EMC
Az ElektroMágneses Compatibilitás főbb összetevői:
• Rádiófrekvenciás zavarás ill. behatolás, az ok valamilyen
rádióadó vagy parazitakisugárzás jelenléte (pl. URH rádiók,
szikrák, ívek jelenléte stb.). Az angol elnevezés kezdőbetűivel
rövidítve: RFI.
• Külső vagy belső eredetű elektromágneses impulzusok
megjelenése a hálózatokon, amelyek az eszközök
tönkremenetelét okozhatják (például közeli villám, kapcsolás
az elosztóban stb.), röviden: EMP.
•Az ipari nagy frekvenciás rendszerek és eszközök
önmagukra és a gyengeáramú rendszerekre és eszközökre
gyakorolt zavaró hatása (pl. a transzformátor mágneses tere,
feszültségcsökkenés, felharmonikus termelés, „brumm”
jelenléte stb.), röviden: EMI;
•az elektrosztatikus feltöltődés nyomán megjelenő kisülés
elektronikus eszközöket tehet tönkre ill. tűz- és
robbanásveszélyt okozhat, röviden: ESD. 79
Betörésjelző rendszerek
tervezése
80
A betörésjelző rendszer logikai
felépítése.
81
Mi a célja a betörésjelző rendszerek
tervezésének?
• Azoknak a körülményeknek a dokumentálása mely a tervezési
feladatot meghatározzák
• Felmérni a betörésjelző rendszer kialakításának szempontjait.
• Meghatározni a betörésjelző rendszer működésének koncepcióját

• A betörésjelző rendszer létesítésének technológiájának leírása
• A rendszer jóságának ( stabilitásának ) a biztosítása, amely függ:

• Az alkalmazott eszközök minőségétől
• A tervezéstől ( gazdaságosság)
• A kivitelezéstől
82
VAGYONVÉDELEM=
PREVENCIÓ
melynek első lépése a
KOCKÁZAT
ELEMZÉS
83
A kockázat elemzés egy gyűjtő fogalom. A kockázat
elemzés egyértelművé tétele érdekében mindig jelezni kell,
hogy a kockázat elemzés mire vonatkozik.
A kockázat elemzés lehet:

•Vagyonvédelmi
•Infrastrukturális
•Munkahelyi
•Baleset megelőzési
•Technológiai
Stb.stb.
84
A vagyonvédelem komplexitásából adódóan
további finomításokra van szükség, melyek ugyan
szoros kapcsolatban vannak egymással, de mivel
más-más szempontok figyelembevételével kell az
elemzést elvégezni, ezért célszerű a kockázat
elemzést a vagyonvédelem egyes összetevői
szempontjából elvégezni, de a kapcsolódó ágakat
legalább utalás szintjén vagy a kapcsolódó pontok
megjelölésénél kell megemlíteni.
Mit is értünk a vagyonvédelem komplexitása alatt?
85
A kockázat elemzés során feltétlenül figyelembe kell venni
és értékelni kell a komplex vagyonvédelmi összetevőin
kívül:
• a szervezeti,
• gazdasági
• urbanisztikai,
• kriminalisztikai,
• katasztrófavédelmi
• energetikai
• informatikai
veszélyeztetettségek mértékét.
86
A vagyonvédelmi rendszerek
kockázati elemzése lényegében
Annak a kockázatnak a
felmérésére, aminek az objektum ki
van téve a vizsgálat szempontjából
(tárgy, eszköz, áru, ember)
87
A kockázat elemzés az objektum adatainak a
rögzítésével kell kezdeni.
.A vagyonvédelmi rendszer üzemeltetőjének adatai:

Név: ............................................
Cím: ........................................….
Telefonszám: .............................
Ügyintéző neve: ..........................….
Telefon száma: ............................
88
Az objektum funkcionális jellege szerinti
kockázati besorolás
– Alacsony kockázat
•Lakás
•családi ház
•Kisebb kereskedelmi egység , melynek árúköre nem tartozik a magas
kockázatú kategóriába
– Közepes kockázat
•Áruház, melynek árúköre melynek terméke nem tartozik a magas kockázatú
kategóriába
•Üzem, gyár, melynek terméke nem tartozik a magas kockázatú kategóriába
•iskola, óvoda
•színház, mozi, kávéház, kocsma,büfé
– Magas Kockázat
•Pénz intézetek
•Múzeum, bemutató terem, galéria
•Kereskedelmi egység, melynek árúköre a magas kockázatú kategóriába
tartozik.
•Üzem, gyár, melynek terméke a magas kockázatú kategóriába tartozik
89
Vagyontárgyak kockázati besorolása
• lakás- és iroda-felszerelés, bútor általános- és személyes
használati tárgyak minden egyéb a következőkben fel nem
sorolt vagyontárgy
• nemes szőrme, antik bútor, művészeti alkotás, általános
lakás-, és iroda-felszerelést meghaladó kereskedelmi,
vállalkozási mennyiségű híradás-, számítás-, elektró-, és
méréstechnikai, audiovizuális termékek, minden egyéb nagy
értékű, kézi erővel könnyen mozgatható, páncélszekrényben
nem elhelyezhető vagyontárgy
– Magas Kockázat
• készpénz, értékpapír, ékszer, nemesfém, drágakő, minden
egyéb - páncélszekrényben elhelyezhető nagy (100 000,-Ft-
nál nagyobb), egyedi értékű vagyontárgy, műérték jellegű
vagyontárgy, 100 000,- Ft-ot meghaladó értékű gyűjtemény
90
Jogszabályi környezet, és azok változása.
Az utóbbi egy évben nem volt változás.
Azonnal követhető egyértelmű jogszabály
változás.
– Magas Kockázat
Nem teljesen egyértelmű hiányos jogszabályi
összhang.
91
Az objektumban folytatott tevékenységek
szabályozottsága
A szervezet felépítése könnyen áttekinthető. A
feladatok összetettsége, nagysága nem
jelentős. A folyamat teljes körűen írásban
szabályozott.
A szervezet felépítése bonyolultabb. A feladatok
összetettsége, nagysága nehezebben
értelmezhető. A folyamatot részben szabályozzák.
– Magas kockázat
A dolgozók összetett, sokrétű feladatot látnak el. A
szervezet felépítése bonyolult. A folyamatokat nem
teljes körűen, nem egyértelműen szabályozzák.
92
A fő tevékenység költségvetésre gyakorolt
hatása
• Alacsony kockázat
Költségvetési vonzata nincs vagy
alacsony.
• Közepes kockázat
Költségvetési vonzata nem jelentős.
• Magas kockázat
Költségvetési vonzata jelentős.
93
Bizonylati rend és okmányfegyelem
• Bizonylati rend- és okmányfegyelem jól
szervezet önellenőrző.
• Bizonylati rend- és okmányfegyelem jól
szervezet ellenőrzött
– Magas kockázat
• Bizonylati rend- és okmányfegyelem nem
kellően szabályozott nem ellenőrzött
94
Személyi feltételek a fő tevékenységre
vonatkozóan (képzettség, gyakorlat, fluktuáció )
• Megfelelő jogosítványokkal, több éves gyakorlattal rendelkező dolgozók látják el a
feladatokat.
• A dolgozók feladatuk végzéséhez szükséges rendszeres képzésen és gyakorlatokon
vesznek részt.
• A dolgozók több mint 70% 3 évnél hosszabb munkaviszonnyal rendelkezik
• Mindegyik munkaköre kidolgozott és összehangolt munkaköri leírás van érvényben,
melyek folyamatosan karba vannak tartva.
• Egyes munkakörök jól behatároltak.
• A dolgozók egy kisebb része rendelkezik csak a tevékenység végzéséhez szükséges
jogosítványokkal.
• A dolgozók feladatuk végzéséhez szükséges rendszeres képzésen és gyakorlatokon
alkalomszerűen vesznek részt.
• A dolgozók munkaviszonya változó
• Munkaköri leírások vannak a feladat elvégzéséhez.
• Egyes munkaköröket más-más dolgozó hajtja végre.
– Magas kockázat
• Gazdasági területen gyakori vezetőváltás.
• A dolgozók képzettsége, és ismeretszintje alacsony.
• Egyes dolgozók feladata alkalomszerű, sokrétű összetett feladat.
• A szükséges létszámnak csak töredéke az alkalmazott dolgozói létszám 95
Rendészeti előírások elemzése az objektum fő
tevékenysége szempontjából.
• Az objektum rendelkezik jól karbantartott
( időszerű ), jól értelmezhető, mindenre
kiterjedő, véletlenszerűen ellenőrzött rendészeti
szabályzattal
• Van rendészeti szabályzat
– Magas kockázat
• Nincs rendészeti szabályzat. A rendészet
létszáma gyakran változik.
96
Az objektum szervezeti és működési szabályozottsága: a
szabályok, feladatok összetettsége, nagysága
szempontjából
• A szervezet felépítése könnyen áttekinthető. Az egyes
feladatok összetettsége, nagysága nem jelentős. A
folyamat teljes körűen írásban szabályozott.
• A szervezet felépítése bonyolultabb. A feladatok
összetettsége, nagysága nehezebben értelmezhető. A
folyamatot részben szabályozzák.
– Magas kockázat
• A dolgozók összetett, sokrétű feladatot látnak el. A
szervezet felépítése bonyolult. A folyamatokat nem teljes
körűen, nem egyértelműen szabályozzák.
97
Környezeti forgalom az objektum környezetében éjjel és
nappal, kommunikációs és intézkedési lehetőségek:
• Éjjel-nappal forgalmas
• Kommunikációs lehetőség több csatornás
• Intézkedési terv aktuális jól áttekinthető lényegre törő
• Nappal forgalmas
• Van minimum kétfajta kommunikációs lehetőség
– Magas kockázat
• Éjjel-nappal nem forgalmas
• Kommunikációs lehetőség bizonytalan egyéntől függő
• Az intézkedés alkalomszerű az intézkedő személyére
bízott.
98
Az objektum megközelíthetőségének
vizsgálata.
• Éjjel nappal jól megközelíthető.
• Csak éjjel jól megközelíthető.
– Magas kockázat
• Éjjel nappal nehezen megközelíthető.
99
Meglévő tűzjelző rendszer felmérése
• A tűzjelző rendszer oltórendszerrel párosulva az objektum teljes területén működik.
• A tűzjelző rendszert állandó szolgálat felügyeli.
• A tűzjelző rendszer rendszeres karbantartása és szükség szerinti javítása naprakész
• A tűzjelző rendszert felügyeletét ellátó személyzet oktatása havi rendszerességgel
történik.
• A tűzjelző rendszer kézi jelzésadóinak tesztelése naponta megtörténik.
• A tűzjelző rendszer az objektum teljes területén működik.
• A tűzjelző rendszer csak az objektum működési ideje alatt van felügyelt alatt.
• A tűzjelző rendszer rendszeres karbantartása naprakész
• A tűzjelző rendszert felügyeletével megbízott személyzet oktatása nem rendszeres.
• A tűzjelző rendszer kézi jelzésadóinak tesztelése hetente történik.
– Magas kockázat
• A tűzjelző rendszer nem a teljes objektum területén működik.
• A tűzjelző rendszer nem felügyelt.
• Az intézkedés alkalomszerű az intézkedő személyére bízott.
• A tűzjelző rendszer kezelésével kapcsolatban nincs oktatás
• A tűzjelző rendszer kézi jelzésadói csak karbantartáskor kerülnek ellenőrzésre.
100
Meglévő betörésjelző rendszer felmérése
• A betörésjelző rendszer az objektum teljes területén működik.
• A betörésjelző rendszert állandó szolgálat felügyeli.
• A betörésjelző rendszer rendszeres karbantartása és szükség szerinti javítása naprakész
• A betörésjelző rendszert felügyeletét ellátó személyzet oktatása havi rendszerességgel
történik.
• A betörésjelző rendszer támadás jelzőinek tesztelése naponta megtörténik.
• A betörésjelző rendszer az objektum teljes területén működik.
• A betörésjelző rendszer csak az objektum működési ideje alatt van felügyelt alatt.
• A betörésjelző rendszer rendszeres karbantartása naprakész
• A betörésjelző rendszert felügyeletével megbízott személyzet oktatása nem rendszeres.
• A betörésjelző rendszer kézi jelzésadóinak tesztelése hetente történik.
– Magas kockázat
• A betörésjelző rendszer nem a teljes objektum területén működik.
• A betörésjelző rendszer nem felügyelt.
• A betörésjelző rendszer kezelésével kapcsolatban nincs oktatás
• A betörésjelző rendszer nem karbantartott
• A betörésjelző rendszer támadás jelzőit nem ellenőrzik.
101
Meglévő videó rendszer felmérése
• A videó rendszer az objektum teljes területén működik.
• A videó rendszert állandó szolgálat felügyeli.
• A videó rendszer rendszeres karbantartása és szükség szerinti javítása naprakész
• A videó rendszert felügyeletét ellátó személyzet oktatása havi rendszerességgel
történik.
• A videó rendszer az objektum teljes területén működik.
• A videó rendszer csak az objektum működési ideje alatt van felügyelt alatt.
• A videó rendszer rendszeres karbantartása naprakész
• A videó rendszert felügyeletével megbízott személyzet oktatása nem rendszeres.
– Magas kockázat
• A videó rendszer nem a teljes objektum területén működik vagy nincs.
• A videó rendszer nem felügyelt.
• A videó rendszer kezelésével kapcsolatban nincs oktatás
• A videó rendszer nem karbantartott
102
Beléptető rendszer felmérése
• A beléptető, személy és csomag ellenőrző rendszer az objektum megfelelő
belépési pontjainál megfelelő elektromechanikus szerkezetekkel kiegészítve
működik.
• A beléptető, személy és csomag ellenőrző rendszert állandó szolgálat felügyeli.
• A beléptető, személy és csomag ellenőrző rendszer rendszeres karbantartása
és szükség szerinti javítása naprakész
• A beléptető, személy és csomag ellenőrző rendszert felügyeletét ellátó
személyzet oktatása havi rendszerességgel történik.
• A beléptető, rendszer az objektum megfelelő belépési pontjainál megfelelő
elektromechanikus szerkezetekkel kiegészítve működik.
• A beléptető rendszer csak az objektum működési ideje alatt van felügyelt alatt.
• A beléptető rendszer rendszeres karbantartása naprakész
• A beléptető rendszert felügyeletével megbízott személyzet oktatása nem
rendszeres.
– Magas kockázat
• Nincs beléptető rendszer
103
Közvetlen hasznosíthatóság, értékek elemzésére.
• Az objektumban tárolt tárgyak és eszközök közvetlenül
nem, vagy csak nagy kockázatok árán nehezen
értékesíthetők.
• Az objektumban tárolt tárgyak és eszközök csak egy
szűk köre értékesíthető. ( főleg irodatechnika,
fényképező gépek, videó technikai eszközök
– Magas kockázat
• Az objektumban tárolt tárgyak és eszközök jellegüknél
fogva közvetlenül könnyen értékesíthetők.
104
Valószínűsíthető bűnelkövetések felmérésére
(betörés, lopás, rongálás, rablás, túszejtés
stb.)
• Az elmúlt 3 évben kisebb értékű lopások
• Az elmúlt 3 évben a vagyonelleni
bűncselekmények közül a betörés, lopás,
rongálás, többször előfordult
– Magas kockázat
• Az elmúlt 3 évben a vagyonelleni
bűncselekmények minősített esetei is
előfordultak (rablás, túszejtés )
105
Adatok elemzése
Vizsgált témák Vizsgálati szempontok A K M

Értékelés 7 9 27
Lakás, vagy egyéb Múzem, pénzintézet, ékszer
Funkcionális jelleg Lakás+a tárolt érték<=1 MFt intézmény+a tárolt érték<=10- kereskedelem a tárolt érték 7
100 MFt 100MFt felett
Értékelés 3 5 8
Környezeti forgalom az
objektum környezetében éjjel
Éjjel-nappal forgalmas Nappal forgalmas Éjjel-nappal nem forgalmas 5
és nappal, kommunikációs Kommunikációs lehetőség több Van minimum kétfajta Kommunikációs lehetőség
csatornás kommunikációs lehetőség bizonytalan egyéntől függő
5
lehetőségek:
Az objektum falazata gyenge
Az objektum vasbeton szerkezetű Az objektum 38-as téglafal
szerkezetű
5
Nyílászárók biztonsági zárral A nyílászárok nem vagy csak egy A nyílászárók zárszerkezete
Mechanikai védelem 5
ellátottak része biztonsági zárral ellátottak gyenge minősigű rosszul zárodóak.
A nyílászárok anyaga puha fa, A nyílászárok anyaga szendvics
A nyílászárok anyaga kemény fa
műanyag szerkezetű, könnyően áttörhet
5
Tűzjelző rendszer felmérése Teljes képítésű Részleges kiépítésű Nincs tűzjelző rendszer 8
Betörésjelző rendszer
Teljes képítésű Részleges kiépítésű Nincs betörésjelző rendszer 5
felmérése
Beléptető rendszer
Teljes képítésű Részleges kiépítésű Nincs beléptető rendszer 8
felmérése
Videó rendszer felmérése Teljes képítésű Részleges kiépítésű Nincs videó rendszer 8
Kritikusan magas kockázat 9 fölött pont A vizsgálat minősítése 6,10
Magas kockázat (M) 7,9-8,1 pont
Közepes kockázat (K) 6,1-7,8 pont
Alacsony kockázat (A) 0-6 pont
106
Terv típusok:
– Kiviteli terv
– Megvalósulási terv
– Vázlat terv
– Távlati terv
107
A tervdokumentáció fejezetei
1 Bevezetés
2 Tervezési alapadatok
3 Védelmi koncepció
4 Kezelési leírás
5 Műszaki leírás
6 Anyag jegyzék
7 Kábel jegyzék
8 Technológiai és karbantartási leírás
9 Tervezői nyilatkozat
10 Rajz jegyzék
Bevezetés
A bevezetés című fejezet a feladat
létrejöttének rövid leírását tartalmazza.
Ezen belül:
A megrendelés beérkezésének körülményei
A helyszíni egyeztetések körülményei
A tervezési alapadatok megbeszélésének körülményei
A további adat egyeztetések körülményei

Tervezési alapadatok
ADATFELVÉTELI LAP
.A vagyonvédelmi jelzőrendszer üzemeltetőjének
adatai:
Név: ............................................
Cím: ........................................….
Telefonszám: .............................
Ügyintéző neve: ..........................…. Telefon
száma: ............................
ADATFELVÉTELI LAP
Milyen jelzőrendszerre van szükség?
• Betörésjelző Beltéri Kültéri
• Tűzjelző
• Videó
• Beléptető
• Egyéb
ADATFELVÉTELI LAP
• A helyszín általános leírása
• Az objektum funkcionális jellege: lakás, családi
ház, bolt, áruház, üzem, gyár, iskola, óvoda,
orvosi rendelő, rendelő intézet, színház, mozi,
kávéház, kocsma,büfé
egyéb: ................................... ( A megfelelő
aláhúzandó )
• Beépítettség:
– Egyedülálló  Beépült 
ADATFELVÉTELI LAP
•Forgalmi viszonyok:
Nappal Éjszaka Éjszaka Éjjel-nappal
forgalmas forgalmas nem forgalmas forgalmas
• Építészeti jellemzők:
Földszintes ház Emeletes ház
•Építő anyag:
Beton  Fa  Könnyű szerkezetes 
ADATFELVÉTELI LAP
• Nyílászárók anyaga:
Fa  Fém  Vegyes 
• Az objektum használatának időszaka:
Nappal 7-18 óra 
• Éjszaka 18-7 óra 
• Vegyes .....órától .......óráig
• Az objektum zárása:
Egyszerre zárnak nyitnak 
Egyszerre nyitnak több részletben zárnak 
Egyszerre zárnak több részletben nyitnak 
A különálló részek száma: ..................
ADATFELVÉTELI LAP
Adott védettség az objektum telepítéséből, a védett értékek
elhelyezéséből adódóan:
• Mechanikai védettség
Rács ablakon  ajtón 
Páncélszekrények száma: …........
ebből egyajtós ............
kétajtós .............
Trezor.......... Safe...........
ADATFELVÉTELI LAP
Élőerős védelem
• Portaszolgálat csak nappal, csak éjjel, állandó

• Élőerős őrzés csak nappal, csak éjjel, állandó
• Járőr  csak nappal, csak éjjel, állandó
( a megfelelő aláhúzandó )
ADATFELVÉTELI LAP
• A veszélyeztetettség időbeli jellegzetessége:
nappal éjjel éjjel-nappal 
• A veszélyeztetettség feltételezett
módjai:...............................................................
...........................................................................
...........................................................................
...................................................................
ADATFELVÉTELI LAP
Riasztási lehetőségek:
• Helyi 
• Telefonos távfelügyelet 
• Rádiós távfelügyelet 
• Csendes riasztás 
• Egyéb mégpedig: ………………………….
ADATFELVÉTELI LAP
A védendő területek illetve tárgyak
felsorolása:
.......................................................................
.......................................................................
.......................................................................
.......................................................................
…………………………………………………..
.......................................................................
ADATFELVÉTELI LAP
Jelzőrendszer minősítettsége:
Biztosítási szerződés van vagy szándékozik a
megrendelő kötni 
Nincs biztosítási szerződés és a jelző rendszert az
üzemeltető igénye szerint kell kiépíteni. 
A jelzőhálózat kialakíthatósága:
•Falon kívül kábelcsatornában 
•Falon kívül védőcső 
•Falba süllyesztett védőcső 
•Megrendelő saját kivitelezése 
Kriminalisztikai szempontból építészetileg gyenge
pontok
pince pince
ADATFELVÉTELI LAP
Kriminalisztikai szempontból építészetileg gyenge pontok
felsorolása:
...............................................................
..............................................................
..............................................................
..............................................................
..............................................................
122
ADATFELVÉTELI LAP
• Egyéb ( az előzőekben kívül egyéb
észrevételek illetve a tűzjelzővel
kapcsolatos egyéb információk pl.
helyiségek tűzvédelmi besorolása
tűzvédelmi utasítás stb. Meglévő egyéb
jelzőrendszerek.
..................................................................
…..............................................................
ADATFELVÉTELI LAP
Alaprajz
Az alaprajz tartalmazza a belső építészeti

kialakításokat
Az alaprajz tartalmazza a nyílászárók jellemző

tulajdonságait
124
Nyitás érzékelõ Mobil támadásjelző
Üvegtörésjelzõ Támadásjelzõ gomb

Támadásjelzõ sin
Akusztikus üvegtörésjelzõ
Kulcsos támadásjelzõ
Fémhangérzékelõ Kulcsos kapcsoló
Testhangérzékelõ Pénzcsapda
Passzívinfra érzékelõ KP Központ
D Kötõdoboz
Függöny infra érzékelõ
Kiegészítõ szünetmentes tápegység
Infrasorompó
Ultrahang doppler
125
Be ltéri hangjelzõ
Kültéri hangjelzõ
Akkumulátoros kültéri
hang-fényjelzõ
Fényjelzõ
Mikrohullámú érzékelõ
Doppler radar
Telefonhálózat
Jelzõvonal lezárás
Szabotázsvonal lezárás
126
Védelmi körök
• Kültéri védelem
• Felület védelem
• Tér védelem
• Tárgy védelem
• Személy védelem
Védelmi körök
Kültéri védelem
C
A B
M
D
Belső kerítés
L E
F
Biztonsági sáv
I
H
J G
Védelmi körök
Felület védelem
Kültéri felületvédelem
Beltéri felületvédelem
A felület védelem jellegét az határozza meg,
hogy a védelem közvetlenül, mely felületre
hat.
Védelmi körök
Felület védelem eszközei:
Kültéri:
•Infrasorompó
•Testhang érzékelő
•Rezgésérzékelő
Beltéri:
•Nyitásérzékelő üvegtörés érzékelő együttesen
•Infrasorompó
•Védőtapéta
Védelmi körök
Nyitásérzékelő alkalmazása a felületvédelemben
• A felület védelemben fokozott mértékben nyer szerepet a védett

terület fogalma. A nyitásérzékelőket mindig a védett tér felöli
oldalra kell szerelni.
• A nyitásérzékelőt minden nyíló szárnyra kell szerelni
• A nyitásérzékelőt a nyílászáró kilincs felöli oldalra kell szerelni.

Nyitásérzékelő alkalmazása a felületvédelemben
•A nyitásérzékelőnek jeleznie kell a nyílászáró 20cm-nél nagyobb nyitását.
Mágnes
20 cm
Védett tér Reed
132
Védett terület értelmezése
Utca front
Ahol M1;M2;M3; M4 és P1 Ahol M5 a II. védett

tartozik a I. védett területhez területhez tartozik.
Ahol M6 és M7 a III.
védett területhez
tartozik.
A felület védelem esetében és ide tartoznak nyitásérzékelők, illetve az üvegtörés

érzékelők, vagy egyéb felületvédő eszközök, melyeket minden esetben 133
értelmezett védett tér felőli oldalra kell szerelni.
Védelmi körök
Teljes-körű az elektronikai felületvédelem.
A felületvédelmet akkor tekinthetjük teljes-körűnek ha az

elektronikai jelzőrendszer éles üzemmódban felügyeli a védett
objektum határoló felületén található összes nyílászáró
szerkezetet, portált, valamint a teljes-körű mechanikai-fizikai
védelem követelményeit ki nem elégítő falazatokat,
födémeket, padozatokat, jelzi az át- és behatolási kísérleteket.
A fenti megfogalmazásból kitűnik, hogy nem csak a nyílászáró

nyitását, hanem a vonatkozó felületen történő át- és behatolást
is jelezni kell! Ezért önmagában a nyitásérzékelő nem alkalmas
a a teljes-körű az elektronikai felületvédelemre.
Védelmi körök
A felületen történő áthatolás jelzésére kiegészítő

érzékelőket kell alkalmazni ezek a következők
lehetnek:
•Infrasorompó
•Üvegtörés érzékelő
•Védőtapéta
Védelmi körök
Térvédelem
– Egy adott védett térben történő illetéktelen jelenlét

illetve mozgás detektálása.
– A védett tér amelyre az érzékelő közvetlenül hat.
– A térvédelem jellemzője a lefedettség, melyet %-
lehet kifejezni.
– A térvédelem jellemző érzékelői a hő érzékelő
infrák, és a mozgásérzékelő dopplerek.
Védelmi körök
A térvédő passzív infra lencse rendszere által létrehozott aktív és

inaktív zónáinak egy lehetséges térbeli elhelyezkedése.
137
Védelmi körök
Passzív infra telepítésének
szempontjai.
Elektromos jel nagysága

Védelmi körök
Passzív infra telepítésének
további szempontjai.
Az időugrás függvény azt mutatja meg,

hogy az elektromos jel nagysága függ a
hőmérséklet változás időegységre
vonatkoztatott mértékétől. Vagyis lassú
felmelegedés esetén nem éri el az infra a
riasztási szintet.
Minőségjavító megoldások
A passzív infra egyik jellemzője lehet az aktív fehérfény-elnyomás
Ez azt jelenti , hogy az infra ne reagáljanak a környezetből származó fehérfény-forrásokra,
például egy elhaladó autó fényszórójára. Ennek a jellemzőnek kisebb a jelentősége, mivel
az érzékelő, és a telepítés helyének helyes megválasztásával e hatás kizárható.
A passzív infra egy másik jellemzője lehet a dinamikus hőmérséklet-kompenzáció

Mint azt már az előzőekben tárgyaltuk a passzív infra a környezet infra sugárzás
változását figyelik ( mérik), és a változás mértéke szerint vált ki riasztást. Amennyiben a
környezet hőmérséklete közel azonos az emberi test hőmérsékletével (például kánikula
idején), az érzékelő nem képes reagálni az esetleges behatolókra, hiszen nem észlel
megfelelő mértékű változást ( l. idő ugrás függvény ) a környezet eredeti hőmérsékletéhez
képest. A hagyományos hőmérsékletkompenzációt alkalmazó infra automatikusan
megnöveli az infra érzékenységét úgy, hogy képes legyen az egészen kis
hőmérsékletkülönbségek észlelésére. A megnövelt érzékenység viszont növeli a téves
riasztások esélyét is. A dinamikus hőmérséklet-kompenzációt alkalmazó érzékelő a
hagyományos módszerhez hasonlóan az ember által lesugárzott hőmérsékletének
megfelelően ( 33,3 °C-ig ) fokozatosan növeli az érzékenységét. Ezt követően
automatikusan rendszerbe lép a duál érzékelőtől származó jel-zaj viszony elemzésére, az
érzékenységet pedig a téves riasztások elkerülése érdekében visszaszabályozza.
Mindezzel lehetővé teszi, hogy egészen kis eltérés, akár 0,2 °C is érzékelhetővé váljon,
valamint a magas hőmérsékletből adódó téves riasztások száma is csökkenjen .
140
Minőségjavító megoldások
Cél hogy kontrasztosabb hőfénykép készüljön a megfigyelt területről.

Ennek egyik megvalósítható módja a kettős piroelemes infra három lencsés
optikai rendszerrel.
Előnye, hogy a két piroelem előtt három egymás alatt elhelyezkedő optikai sáv
van különböző fókusztávolságokkal.
A felső piro elem a nagy távolságú lencse által felügyelt teret méri, míg az alsó
piro elem a közepes és a közeli területet méri. Ezzel az a tükrös infrákkal
elérhető hőképek minőségét. Lehet biztosítani. Ebből egyenesen következik,
hogy a tükrös infrák hőfényképe lényegesen jobb mint a Fresnel-lencse
esetében.
141
Élő szervezet által keltett inpulzusok
142
Amennyiben egynél több érzékelési
zónát figyelünk együttesen abban az
esetben a mozgás iránya is
detektálható a jel nagyság
függvényében. Minél távolabbi az
érzékelés a jel nagysága annál kisebb.
Az impulzus számok definiálása esetén

a riasztás biztonság növelhető
143
A mozgás keltette impulzus
szám ( frekvencia )
növekedése a mozgás
gyorsaságára utal
144
A piroelemen keletkező jel nagysága függ:
1; A lesugárzott infra mennyiségétől.
1.1; A lesugárzott infra mennyiség pedig függ a élő

szervezet tömegétől.
2; Az infra sugárforrás és a piro elem közötti

távolságtól.
145
146
147
Védelmi körök
• Térvédelem
A tanultak alapján a Passzív infrát hová
telepítené?
3 2
Közlekedő
Védelmi körök
• Térvédelem
Az érzékelő hatáskarakterisztikája. Az érzékelő a doppler elvből
adódóan térkitöltő hatású. A térkitöltő hatás függ a mozgásérzékelő
működési frekvenciájától.
Az ultrahang doppler mű-

ködési frekvenciája:
25-45kHz
A mikro hullámú doppler

működési frekvenciája:
1,2-11 GHz
Védelmi körök
• Térvédelem
Elektromos jel nagysága függ a mozgás főtengelyhez viszonyított irányától.
Minél nagyobb a párhuzamos összetevő annál nagyobb a riasztási jel.
Védelmi körök
• Térvédelem
A telepítés másik fő szempontja a működési frekvencia megvá-
lasztása.
• Az ultrahang dopple-
rek érzékelési területe
a zárt felületű térben
marad.
Védelmi körök
• Térvédelem
A telepítés másik fő szempontja a működési frekvencia megvá-
lasztása.
• Az ultrahang dopplerek - a működési frekvenciából adódóan -

nagy hangelnyelő közegben nem hatékonyak.
• A mikró hullámú dopplereket nagy tömegű felületre kell tele-

píteni.
Védelmi körök
Mozgásérzékelők ( dopplerek) telepítésének szempontjai.
A telepítés másik fő szempontja a működési frekvencia sáv
megválasztása.
• A mikrohullámú dopple-
rek érzékelési területe a
zárt felületű térből kilép-
het. A beállítás akkor
optimális, ha a doppler
karakterisztikája a
határoló felületen belül
marad. Kombinált
érzékelők esetén a
passzív infra
karakterisztikájával
egyezik meg.
Védelmi körök
• Térvédelem
A tanultak alapján az ultrahang dopplert hová
telepítené?
1
4
2
3
Közlekedő
Védelmi körök
Térvédelem
A tanultak alapján az mikrohullámú dopplert
hová telepítené?
1 4
3 2
Közlekedő
Védelmi körök
• Tárgyvédelem
– A tárgyvédelem mindig valamilyen konkrét
tárgyra vagy berendezésre vonatkozik.
– A védelmi eszköz megválasztását mindig az
adott tárgy jellege, anyaga, elhelyezése
határozza meg.
– A tárgyvédelem leggyakoribb formája a
páncélszekrény védelem.
Védelmi körök
Tárgyvédelem eszközei:
Nyitásérzékelők
Fémhang érzékelők
Testhang érzékelők
Rezgés érzékelők
A tárgyvédelem eszközei - a
nyitásérzékelőt kivéve - kör karak-
terisztikával rendelkeznek. A ka-
rakterisztika sugár gyártmány
specifikus. A védett felületen a
karakterisztikák átfedését biztosítani
kell.
Védelmi körök
Tárgyvédelem megvalósítása érték tárolón ( páncélszekrény,
trezor )
A tárgyvédelem eszközei - a
nyitásérzékelőt kivéve - kör karak-
terisztikával rendelkeznek. A ka-
rakterisztika sugár gyártmány
specifikus. A védett felületen a
karakterisztikák átfedését biztosítani
kell.
Védelmi körök
Személy védelem
– a személyvédelem eszközei:
• Támadásjelző eszközök
• Éberség ellenőrzők
• Helyzet érzékelők
A betörésjelzések kiértékelésénél a
támadásjelzés az első helyen szerepel.
Védelmi körök
Támadásjelző eszközök:
– Támadásjelző gomb
– Támadásjelző sin
– Rádiós támadásjelző
1 Közös jellemzőjük hogy működtetésük határozott

akaratot kell, hogy tükrözzön.
2 Működtetési memóriával rendelkezzen.
3 Rejtetten, de könnyen működtethetően legyen szerelve
Védelmi módok
A védelmi módok a jelzőrendszer
felépítésére utal.
• Teljes körű védelem.
• Részleges védelem.
• Minimális védelem
A védelmi koncepció tartalma
• Védelmi körök kialakítása
• Védett területek meghatározása
• A feladathoz optimálisan igazodó érzékelő
megválasztása.
• Az adott érzékelő fizikai működéséhez és
hatás karakterisztikájához kell megválasztani
a felszerelés helyét.
• A helyiség berendezésének és funkciójának
a figyelembevétele.
• Tápellátás méretezése
Érzékelők megválasztása és
elhelyezése
• Mindig az adott feladathoz kell
megválasztani az érzékelő fajtát, illetve
típust.
• Az adott érzékelő fizikai működéséhez és
hatás karakterisztikájához kell megvá-
lasztani a felszerelés helyét.
• A helyiség berendezésének és
funkciójának a figyelembevétele.
Pozíció tábla
164
Közvetlen bemeneti jellemzők
• Lezáró ellenállás érték

• Érzékenység (%)
• Impulzus szélesség
• Impulzus szám
A lezáró ellenállás értéke
• A lezáró ellenállás szükségessége a vonalon

folyó nyugalmi áram biztosítása.
• A lezáró ellenállás általában kiló ohmos
nagyságrendű
• A lezáró ellenállás nagysága a hurok zavar
érzékenységét is befolyásolja. Minél
nagyobb az értéke annál nagyobb
zajfeszültség keletkezhet a bemeneten.
• Az érzékenységet a lezáró ellenállás
értékének százalékában adják meg.
A piros területek a riasztási zónák
• Az impulzus szélesség azt határozza meg,
hogy a riasztási jelnek meddig kell fenn
állnia ahhoz, hogy riasztási jel generálodjon.
• Az impulzus szám azt határozza meg, hogy
mennyi riasztási jelnek érkezni az érzékelő
felöl ahhoz, hogy riasztási jel generálodjon.
A lezárási módok
• Koncentrált paraméterű lezárás
• Dekoncentrált paraméterű lezárás
• Dupla lezárás
• ATZ
Koncentrált paraméterű lezárás
Dekoncentrált paraméterű lezárás
A lezáró ellenállások értéke lehet azonos vagy

különböző. A fenti rajzot figyelembe véve ha a
LEZÁRÁS 6,8kohm és az érzékenység 30% akkor.
Fokozott figyelmet kell fordítani a szórt
ellenállásokra vagyis a vezeték ellenállásra és a
lezáró ellenállások tűrésére.
Bemeneti paraméterek
Koncentrált és dekoncentrált paraméterű hálózatok összehasonlítása

Dekoncentrált paraméterű lezárás számítás. A

számítás lényege, hogy az eredő ellenállás
értéke vagyis a munka pont a nyugalmi zónán
belül legyen, és bármely ellenállás kiesése
vagy beiktatása a riasztási területbe vigye el
az így kialakított munkapontot.
Ha a lezáró ellenállások értéke azonos. Három ellenállás estén
Látható, hogy ha a munkaponti értékből a bármelyik ellenállás

kiesik, a munkapont a riasztási értékekbe csúszik
A lezáró ellenállások értéke különböző. Három ellenállás estén
6,4 Kohm
Látható, hogy ha a munkaponti értékből a legkisebb ellenállás is

kiesik, a munkapont a riasztási értékekbe csúszik
• Dekoncentrált paraméterű hálózat R R R
R1 R2 R3
Rlezáró= 10 Kohm
Érzékenység= 40%
Alsó küszöb= 6 Kohm
Felső küszöb= 14Kohm
R 1= 3 Kohm
R 2= 2,7 Kohm munkapont
R 3= 2,2 Kohm
Munkapont= 7,9 Kohm
7,9 kohm
R= 15 Kohm
• Dekoncentrált paraméterű hálózat
Rlezáró= 10 Kohm
Érzékenység= 33%
Alsó küszöb= 6,7 Kohm
Felső küszöb= 13,3Kohm
Kérdés:
Hány darab osztott paraméterű

hurok alakítható ki ha egyforma
ellenállásokat alkalmazunk.
Dupla lezárás
A működés lényege, hogy nyugalmi helyzetben
csak az Rs szabotázs ellenállást látja a központ. Riasztás

esetén pedig az Rs és R1 ellenállás eredőjét, ami riasztásnak
felel meg. A szakadást és a rövidzárt pedig szabotázsként
értékeli a központ.
ATZ lezárás
A működés lényege, hogy nyugalmi helyzetben
Nyugalmi állapotban
zárt, riasztáskor bont
a kontaktus
csak az Rs szabotázs ellenállást látja a központ. Riasztás

esetén pedig az Rs és R1 vagy/és R2 ellenállások eredőjét,
ami riasztásnak felel meg. Feltétel R1 = R2 A szakadást és a
rövidzárt pedig szabotázsként értékeli a központ.
Kimenet
A kimenet a riasztási jelek valamilyen
formában történő megjelenítését szolgálja.
• Hangjelző vezérlés
• Fényjelző vezérlés
• Akkumulátoros hang-fényjelző vezérlés
• PGM Programozgató kimenet(ek)
• Potenciál független kontaktus(ok)
• Kommunikátor
• Soros port(ok)
• Belső kommunikációs felület(ek)
Jelfeldolgozó
Az jelfeldolgozó modul egyrészt a

programozásnak megfelelően dolgozza fel a
bejövő jeleket, és vezérli a kimenetet,
másrészt a vezérlő modul felöl érkező
parancsoknak megfelelően működteti a
központot.
Archíváló
Az archíváló modul feladata, hogy a központ kiemelt
eseményeit dátum és idő hozzárendeléssel, vagy ennek
megfelelő sorrendbe tárolja. Az archíváló modul a benne
tárolható események számával jellemezhető. Jellemző
érték a több száz esemény, mely felülíródik, ha megtelt a
memória.
A központ főbb archívált eseményi a következők:
• riasztási jelzések
• kezelési jelzések (ki-bekapcsolások, programozás stb.)
• műszaki hibák
Vezérlő
A vezérlő modul feladata, hogy kapcsolatot teremtsen a
központ és a külső kezelő között.
A vezérlő modulon keresztül történik a központ:
• programozása
• ki-bekapcsolása
• hiba üzenetek megjelenítése
A központ működésének
általános jellemzői
• Riasztás jelzés piros
• Hálózati feszültség megléte, bekapcsolás engedélyezése
zöld
•Hiba üzenetek megjelenítése sárga
• A bekapcsolt illetve a nyugalmi állapotra a sötét a

jellemző ( áram minimum )
Szünetmentes tápellátása
16VAC 20VDC 12VDC

Szabályzás
+ -
Akku
Tápegység logikai felépítése
Analóg tápegység felépítése
Tápellátási módok
Koncentrált tápellátás
Tápellátási módok
Dekoncentrált tápellátás
Decentralizált tápellátás
hibajelzések
Szabotázsjelzés
T1 T2
12V = Tápegység 220 V Tápegység 12V =
- + - +
AKKUMULÁTOR AKKUMULÁTOR
Tápellátás méretezése
Áram eloszlás egy jelzőrendszerben
• Központ áramfelvétele
• Kezelők áramfelvétele
• Bővítők áramfelvétele
• Jelzésadók áramfelvétele
• Központi rendszer egyéb kiegészítői
• Érzékelő rendszer
Áramok összegzése
A jelzőrendszer összes fogyasztása
Érzékelő Áramfelvé
szám tel
Érzékelő rendszer
Passzív infra 1 db 0,020 A
Üvegtörés érzékelő 1 db 0,020 A
Kombinált érzékelő 1 db 0,060 A
Érzékelő rendszer összesen 0,100 A
Központi rendszer
Központ 1 db 0,044 A
Kezelők 1 db 0,040 A
Bővítők 2 db 0,032 A
Központi rendszer összesen 0,116 A
Jelzésadó rendszer 0,001 A

A jelzőrendszer összes fogyasztása 0,217 A
Akku kapacitás
számítása
0,217 A
48 óra
Összes fogyasztás
Akkumulátor ( Üzemi áram) x Szünetmentességi idő
kapacitása = =13,88Ah
0,75
Akku kapacitása a belső ellenállás
függvényében
%
100
90
80
70
60
50
40
30 Minimális kapacitás
20
10
0
0,0 V
13,6 V
13,4 V
13,2 V
13,0 V
12,8 V
12,6 V
12,4 V
12,2 V
12,0 V
11,8 V
11,6 V
11,4 V
11,2 V
11,0 V
10,8 V
10,6 V
Ut
Uü - UT
Iü 195
Transzformátor teljesítmény
számítás
A transzformátor
hasznos teljesítménye = Nh
A transzformátor
= Nn = 40 VA
névleges teljesítménye
Vas vesztesség = Nv = 5,25 %= 2,1W
Réz vesztesség = NCu= 5,1 %= 2 W
Nh = Nn- Nv- NCu

Nh = 40-2,1-2 = 35,9 W
P 35,9 W
I= = = 2,24 A
U 16 V
Energia mérleg
Energia Fogyasztás
Érzékelő rendszer 0,100 A
Központi rendszer 0,116 A
Tápegység
1,6 A Jelzésadó rendszer 0,001 A
árama
Összes fogyasztás 0,217 A
Töltőáram 1,389 A
A kku kapacitás 14 Ah Összes áramfelvétel 1,606 A
Szünetmentességi idő 48 óra
További központ jellemző
Partició
A partició azt jelenti,
hogy virtuálisan a köz-
pont hány függetlenül
kezelhető részre oszt-
ható.
Kezelési leírás
A kezelési leírás legfontosabb követelménye a közérthető stílus, melyben kerülni kell
a szakkifejezéseket, és törekedni kell minél több ábra alkalmazására, illetve
példákon keresztül történő magyarázatokra.
A kezelési leírás fejezetei

• Jelzővonal kiosztás • Kódszám jogosultságok
• A kezelő egységen található • Hibaüzenetek
billentyűzetek leírása
• Kódszám adás, módosítás, törlés.
• Kezelőegységen látható fény
jelzések értelmezése
• Mi van akkor ha ………?
• Kezelőegységen látható fény jelzések
működésének jelentése
• Hiba esetén értesítendő.
• A jelzőrendszer bekapcsolása
Műszaki leírás
A műszaki leírás a jelzőrendszerben alkalmazott eszközök

műszaki paramétereit és vázlatos működési leírását tartalmazza
Anyag jegyzék vagy Költségvetés
Az anyag jegyzék a jelzőrendszerben alkalmazott eszközök

mennyiségi adatait tartalmazza
Technológiai és karbantartási
utasítás tartalma:
• A jelzőrendszer hálózat kiépítésének technológiai előírása
• Az egyes érzékelők elhelyezése és beállítása
• A központ elhelyezése
• Ajánlott karbantartási ciklusok
• Az üzemeltetés hatékonysága érdekében szükséges
karbantartási műveleteket:
 központ működés  Helyi és távjelzők ellenőrzése
 Érzékelők működésének ellenőrzése támadásjelzők ellenőrzése
 Táp egység(ek)
ellenőrzése. ( töltő feszültség, Kezelők ellenőrzése
Üzemi
áram, akku kapacitás
Tervezői ( telepítői ) nyilatkozat
A jelzőrendszer kiépítésével kapcsolatos ajánlások és

szabványok, illetve azoktól való eltéréseket és ezek indoklását
tartalmazza.
Rajz jegyzék
A jelzőrendszer kiépítésével kapcsolatos rajzok felsorolását
tartalmazza
A rajz csoportok a következők:
• jelmagyarázat
• rendszer rajz ( blokk vázlat
• hálózatos rajzok és/vagy eszköz elhelyezési
• bekötési rajzok
• egyebek ( táprendszer, kiegészítő elemek
ALAPRAJZ
Eszközelhelyezési rajz
MP1
Hálózatos rajz
MP1
Rendszer struktura
Rendszer rajz
Rendszer rajz
Rendszer rajz
Ékelő táp
I. emelet
Rendszer rajz
Központ bekötése
Aktív érzékelők bekötése
koncentrált paraméterűCsatlakozó doboz
hálózatba
Érzékelő
jelzővonal
Megjegyzés: a kontaktusuk
Szabotázs kapcsoló üzemszerű nyugalmi
Szabotázs jelzővonal
állapotban vannak
Aktív érzékelők bekötése dupla
lezárású hálózatba Csatlakozó doboz
Érzékelő
jelzővonal
Megjegyzés: a kontaktusuk
Szabotázs kapcsoló üzemszerű nyugalmi
állapotban vannak
Nyitás érzékelők bekötése koncentrált
paraméterű hálózatba
Nyitásérzékelő Nyitásérzékelő
Csatlakozó doboz
Csatlakozó doboz
Szabotázs kapcsoló Megjegyzés: a kontaktusuk

üzemszerű nyugalmi
állapotban vannak
Nyitás érzékelők bekötése dupla
lezárású hálózatba
Nyitásérzékelő Nyitásérzékelő
Csatlakozó doboz
Csatlakozó doboz
Szabotázs kapcsoló Megjegyzés: a kontaktusuk

üzemszerű nyugalmi
állapotban vannak
Kábel méretezés
Szempontjai:
• A lezárás típusa
• A kábelen összefogni kívánt jelzések

( jelzővonal, rendszer szabotázs, táp)
• A kábelszakasz áram terheltsége a

végpontra vonatkoztatva
Kábel méretezés
A kábelen összefogni kívánt jelzések ( jelzővonal, rendszer
szabotázs, táp) szempontjából
Kábel méretezés
Kábel méretezés
Kábel méretezés
Példa:
Egy 150m-es kábel végén mekkora feszültség mérhető, ha a bemeneti
feszültség 12V, és a fogyasztó áramfelvétele 0,4 A, a vezeték
keresztmetszete 0,5mm2 ?
Ve ze té k e lle ná lá s á na k s zá mítá s a
ro L a R [] I [A] U e [V] U b e [V] U ki [V]
0,0175 300 0,5 10,5 0,4 4,20 12 7,80
Kábel jegyzék
A kábellista a hálózatos és rendszer rajzból készíthető el.

A kábel listában kerülnek nevesítésre az egyes kábel
szakaszok.
A nevesített kábel szakaszok a hálózati rajzban kerülnek
bejegyzésre. Ennek alapján megállapítható és szükség
szerint módosíthatóak illetve összevonhatóak az egyes
kábelszakaszok, ha ezt a műszaki szükségesség lehetővé
teszi és a gazdaságosságosság indokolja.
Kábel jegyzék
A kábellista a következő célokat szolgálja:
• Árazható jelző rendszer hálózatépítésének anyag és

költség
• Méretezhetővé tegye a nyomvonal hálózatot .
• Tájékoztatást adjon a telepítéskor, hogy az adott

nyomvonalon milyen típusú kábeleket kel fektetni.
• Tájékoztatást ad továbbá arra, hogy az egyes kábel

szakaszok honnan indulnak és hol végződnek.
Rendszer rajz
Kábel lista felépítése
Kábel Honnan Hová Kábel típusa
jele 4x0,22 6x0,22 2x0,5+6x0,22 2x0,5+8x0,22
X1 Kp CsD 1 15 m
2.1 CsD 1 P1 8m
X2 Kp CsD 3 28 m
3.1 CsD 3 CsD 4 15 m

3.2 CsD 4 Ny5 2m
3.3 CsD 4 Ny6 2m
5.1 Kp P2 17 m
X3 Kp CsD 5 15 m
6.1 CsD 5 P3 3m
7.1 CsD 5 ÜVJ1 5m
K1 Kp K 12 m
9.1 K CsD 6 6m
9.2 CsD 6 Ny7 2m
9.3 CsD 6 Ny8 2m
T1 Kp T 15 m
J1 Kp Hj 22 m
J2 Kp HFj 15 m
Összes kábel mennyiség: 52 m 65 m 52 m 15 m

Elvi doboz bekötési rajz
Doboz bekötési rajz
Szövegmező
Rajzlap
230
Árnyékolás
Az árnyékolással szemben támasztott főbb követelmények

•Az árnyékolást az akkumulátor mínus pontjához kell csatlakoztatni
•Az árnyékoláson nem folyhat áram
•Az árnyékolás végpontját nem kell lekötni sehova
•Az árnyékolás nem használható negatív tápként

Szabotázsjelzések tervezése
szabotázsjelzések tervezésének szempontjai.
• jelzővonal típusa
• szabotázs terület meghatározása
• jelzővonal hossza
• szabotázsjelzések kiértékelése
Szabotázsjelzések tervezésének szempontjai
koncentrált paraméterű lezárás esetén.
Koncentrált paraméterű jelzővonalaknál kap fokozott
értelmet a szabotázs terület.
A területek meghatározásánál a szabotázs
jelzővonalak hosszát kell figyelembe venni. Minél
hosszabb egy jelzővonal annál nagyobb a
zavarérzékenysége.
A zavarérzékenységet az adott terület is
befolyásolja. Gyakori felderíthetetlen téves
riasztások esetén a szabotázsjelző vonal hosszát
célszerű csökkenteni.
szabotázs területek tervezésének szempontjai.
1 szab 1 szab
2 szab 2 szab
1 szab 2 szab
3 szab 4 szab
A szabotázs területektől függetlenül a külső jelzésadóknak

külön szabotázs jelzést kell biztosítani
Szabotázsjelzések tervezésének szempontjai
dupla lezárású jelzővonalak esetén.
A dupla lezárású jelzővonalak sajátossága, hogy
minden jelzővonal egyben szabotázsjelzést is ad.
Tehát itt nem a terület, hanem a funkció a lényeges.
Ebben az esetben is - mint a koncentrált lezárás
esetén - biztosítani kell a jelzőrendszer teljes
felügyeletét.
Ezért biztosítani kell:
• a központ
• a csatlakozó dobozok
• a jelzés adók
• egyéb rendszertechnikai elemek
szabotázs védelmét ( kiegészítő tápok).
Dupla lezárású jelzővonalak szabotázsjelzések tervezésének
szempontjai.
Dupla lezárás esetén is biztosítani kell a külső jelzésadóknak

a külön szabotázs jelzést.
Az egyes rendszerelemek szabotázsvédelmét úgy lehet

biztosítani, hogy valamelyik erre alkalmas jelzővonalat
szabotázsjelzésébe kell beintegrálni.
A rendszertechnikai rajzon ezt úgy lehet jelölni, hogy

valamely rendszerelembe kell helyezni a szabotázs lezárást.
Tervezési szempontok
• Bankok tervezési szempontjai
• Múzeumok tervezési szempontjai
• Lakótelepi lakások tervezési szempontjai
• Körfolyosós lakások tervezési szempontjai
• Üzletek tervezési szempontjai
• Oktatási intézmények tervezési szempontjai
• Irodaházak tervezési szempontjai
Mintaterv
239
Fontosabb rajzjelek
240
Utca front HFJ 2
Az épület jellege: Családi ház
Részleges védelmi kiépítés.
M6 D2 M7 Részleges az elektronikai
ÜVJ 5 jelzőrendszer, ha teljes
2BÖV
körű felületvédelem és
legalább csapdaszerű
ÜVJ 4 térvédelem van kialakítva,
riasztás jelzés a
helyszínen -a környezetet
SZOBA 1 SZOBA 2 riasztva- történik.
A nyitásérzékelők
csak rejtve,
süllyesztve
szerelhetők
KAMRA Teljeskörű a felületvédelem

ha a 38 cm-es tömör téglafal
GARDROB
1BÖV szilárdsági tulajdonságainál
M5
M4 gyengébb értékű falazatokat,
FÜRDŐ Kp födémeket, padozatokat
MP 1 ÜVJ 3 jelzi az át- és behatolási
P3 kísérleteket.
ELŐSZOBA KONYHA
Szünetmentességi idő
ÜVJ 2 ÜVJ 1 48 óra
Kezelő
WC
D1 M1 M2
M3
HFJ 1
Függő folyosó 241
220 V AC 6,1 4x0,22
8/ 1Kohm/1HFJ ÜVJ 1
X1 (6;7) 2x0,5+4x0,22
J1 M2 KONYHA
HFJ 1
16/ 1Kohm/2HFJ J2 Központ MP1

2,1 4x0,22
HFJ 2 ELŐ SZOBA
WC
Telefon vonal T 14Ah M3 ÜVJ 2 1,1 4x0,22
4,1 4x0,22 3,1 4x0,22 M1 BEJÁRATI AJTÓ

7/ 1Kohm/ Kp
K
M4
5,1 4x0,22
Kezelő D1 FÜRDŐSZOBA
X2 (1;2;3;4;5) 2x0,5+8x0,22
1 BÖV 9,1 4x0,22 P1
KAMRA
ÜVJ 3
X3 (10;11) 2x0,5+4x0,22
M5 GARDROB
10,1 4x0,22
BUS 2X0,5+4x0,22
ÜVJ 4 12,1 4x0,22
X4 (12;13) 2x0,5+4x0,22
Érzékelők M6 SZOBA 1
tápja 14Ah
2 BÖV ÜVJ 5 14,1 4x0,22
X5 (14;15) 2x0,5+4x0,22
M7 SZOBA 2
220 V AC
242
Érzékelő rendszer Központi rendszer Tápellátás
kez Jelz Áram
Bőv
Kp LE ésa
Beme ítő
Vonal Védett tér D dó Érz. Kp. Program
net M
k 140 150
7 1 5 1 1 1 2 2
mA mA
Kp1 1 Bejárati ajtó nyitásérzékelő 1 1 0 20 Késleltetett
Kp2 2 Előszoba térvédelem 1 20 0 Követő
Kp3 3 WC ÜVJ 1 20 0 Azonnali
Kp4 4 WC ablak nyitásérzékelő 1 0 0 Azonnali

Kp5 5 Fűrdőszoba ajtó 1 0 0 Azonnali
Kp6 6 Konyha ablak nyitásérzékelő 1 1 0 0 Azonnali
Kp7 7 Konyha ÜVJ+ Kp szab. 1 20 0 Azonnali
Kp8 8 HJFJ1 szab 0 0 24 órás
1BÖV1 9 Kamra térvédelem 1 1 1 20 100 Azonnali
1BÖV2 10 Garsdrob ablak nyitásérzékelő 1 0 0 Azonnali
1BÖV3 11 Gardrob ÜVJ 1 20 0 Azonnali
1BÖV4 12 1 Szoba ablak nyitásérzékelő 1 0 0 Azonnali
2BÖV1 13 1Szoba ÜVJ 1 1 20 30 Azonnali
2BÖV2 14 2 Szoba ablak nyitásérzékelő 1 1 0 0 Azonnali
2BÖV3 15 2 Szoba ÜVJ 1 20 0 Azonnali
2BÖV4 16 HJFJ2 szab 0 0 24 órás
243
Akku kapacitása a belső ellenállás
függvényében
%
100
90
80
70
60
50
40
30 Minimális kapacitás
20
10
0
0,0 V
13,6 V
13,4 V
13,2 V
13,0 V
12,8 V
12,6 V
12,4 V
12,2 V
12,0 V
11,8 V
11,6 V
11,4 V
11,2 V
11,0 V
10,8 V
10,6 V
Ut
Uü - UT
Iü 244
Energia mérleg a teljes rendszerre
Energia Fogyasztás
Tápegység árama 2,2 A Jelzésadó rendszer 0,020 A
Töltőáram 1,9 A
Akku kapacitás 19 Ah Összes áramfelvétel 2,21 A
A rendelkezésre álló tápegység árama 1,7 A ????
245
Energia mérleg a központi rendszerre
Energia Fogyasztás
Érzékelő rendszer
Tápegység árama 1,2 A Jelzésadó rendszer 0,020 A
A rendelkezésre álló tápegység biztosítani tudja a központi rendszerhez

tartozó eszközök szünetmentes energia ellátását a kívánt időtartamra. Az
érzékelő rendszer energia ellátására kiegészítő tápegységre van szükség. 246
Energia mérleg a kiegészítő tápegységre
Energia Fogyasztás
Központi rendszer
Tápegység árama 1,0 A Jelzésadó rendszer
247
Kábel lista felépítése
Kábel tipus
kábel jele honnan hová
4x 0,22 6x 0,22 2x 0,5 + 4 x 0,22 2x 0,5 + 8 x 0,22
X1 Kp ÜVJ 1 8m
6.1 ÜVJ 1 M2 2m
X2 Kp D1 8m
1.1 D1 M1 2m
2.2 D1 MP1 2m
3.1 D1 ÜVJ2 2m
4.1 D1 M3 2m
5.1 D1 M4 2m
9.1 1BÖV P1 2m
X3 1BÖV ÜVJ3 2m
10.1 ÜVJ3 M5 2m
X4 2BÖV ÜVJ4 2m
12.1 ÜVJ4 M6 2m
X5 2BÖV ÜVJ5 2m
14.1 ÜVJ5 M7 2m
J1 Kp HFJ1 8m
J2 Kp HFJ2 12 m
K Kp Kezelő 6m
T Tel csatl Kp 10 m
Összesen 30 m 20 m 20 m 8m
248

Jelzőrendszerek És Tervezés

Uploaded by

Document Information

Original Title

Copyright

Available Formats

Share this document

Share or Embed Document

Sharing Options

Did you find this document useful?

Is this content inappropriate?

Copyright:

Available Formats

Jelzőrendszerek És Tervezés

Uploaded by

Copyright:

Available Formats

ÜDVÖZLÖM ÖNÖKET

A megelőzés könnyebb mint egy

Mechanikai védelem Maradék

• Központ az érzékelők jelzéseit feldolgozó egység

–Az illetéktelenséget detektáló eszközök,

Szünetmentes tápellátás lehet:

– Éles üzemmód ( A teljes jelzőrendszer

 A védelmi módok a következők:

 Részleges védelmi kialakítás.

– Nyitás érzékelő ( magyar)

Működési módjuk szerint

Energia ellátás szerint

Felépítésük szerin szerint

Az ultrahang doppler mű-

A mikro hullámú doppler

A mikrohullámú működési tartomány szempontjából többféle frekvencia sávokat

A piroelektromos érzékelők működése a hőkisugárzás érzékelésén alapszik.

Az előzőekben ismertetett érzékelők kombinációja egy

A mikroprocesszort használó, teljesen digitális testhang

Az üvegfelülettel közvetlen kapcsolatban lévők

Az akusztikus üvegtörés érzékelő alapvető működése

A fémhang érzékelő működése és telepítése

Lengés Felismerő Technológia

Lépés érzékelő (akusztikus , kapacítív, elektromágneses

•Közvetlen bemenetű központok

A passzív hangjelzőkbe többnyire piezzó lapkás

Az aktív hangjelzőkben a vezérlésen és a

Jeltovábbítás szempontjából lehetnek:

• Betörésjelző központba épített digitális kommunikátorok

Hálózati rendszer kiépítése mely lehet:

Az árnyékolással szemben támasztott főbb követelmények

•Az árnyékolás végpontját nem kell lekötni sehova

•Az árnyékolás nem használható negatív tápként 61

1. A szünetmentes tápellátás vizsgálatánál

Az akkumulátor szulfátosodása akkor kezdődik, amikor az Rb 2,8 ohmot meghaladja. A

A karbantartást célszerű a tél-tavasz,

A hagyományos rádiófrekvenciás (RF) áruvédelmi kapuk máig a

Az elektromágneses (EM) áruvédelmi rendszer speciális

A még jelenleg is szabadalmi oltalom alá tartozó technológia: az ultrahanggal

Speciális újdonság az egyelőre még

• Meghatározni a betörésjelző rendszer működésének koncepcióját

• A rendszer jóságának ( stabilitásának ) a biztosítása, amely függ:

A kockázat elemzés lehet:

.A vagyonvédelmi rendszer üzemeltetőjének adatai:

Vizsgált témák Vizsgálati szempontok A K M

A helyszíni egyeztetések körülményei

A tervezési alapadatok megbeszélésének körülményei

A további adat egyeztetések körülményei

• Portaszolgálat csak nappal, csak éjjel, állandó

Az alaprajz tartalmazza a belső építészeti

Az alaprajz tartalmazza a nyílászárók jellemző

Üvegtörésjelzõ Támadásjelzõ gomb

Passzívinfra érzékelõ KP Központ

• A felület védelemben fokozott mértékben nyer szerepet a védett

• A nyitásérzékelőt minden nyíló szárnyra kell szerelni

• A nyitásérzékelőt a nyílászáró kilincs felöli oldalra kell szerelni.

•A nyitásérzékelőnek jeleznie kell a nyílászáró 20cm-nél nagyobb nyitását.

Védett tér Reed

Ahol M1;M2;M3; M4 és P1 Ahol M5 a II. védett

A felület védelem esetében és ide tartoznak nyitásérzékelők, illetve az üvegtörés

A felületvédelmet akkor tekinthetjük teljes-körűnek ha az

A fenti megfogalmazásból kitűnik, hogy nem csak a nyílászáró

A felületen történő áthatolás jelzésére kiegészítő