6.

Hálózatai szolgáltatások
 Tartalom
6.1 Ügyfelek, Kiszolgálók és kölcsönhatásuk
6.2 Alkalmazási protokollok és szolgáltatások
6.3 A rétegmodell és a protokollok

CCNA Discovery 1
6. fejezet – Hálózati szolgáltatások
v. 1.0
Ügyfelek, Kiszolgálók
és kölcsönhatásuk
6.1

CCNA Discovery 1
6. fejezet – Hálózati szolgáltatások
v. 1.0
 Az ügyfél-kiszolgáló viszony

 A kiszolgáló egy olyan állomás, mely a hálózatra

csatlakozott más állomások számára információt vagy
szolgáltatásokat nyújtó alkalmazást, szoftvert futtat.
 Az ügyfél olyan számítógépes alkalmazás
megnevezése, melyet a kiszolgálón tárolt információhoz
való hozzáférésre használunk.

CCNA Discovery 1
6. fejezet – Hálózati szolgáltatások
v. 1.0
 Az ügyfél-kiszolgáló viszony

 Az ügyfél-kiszolgáló rendszer kulcsjellemzője az, hogy

az ügyfél egy kérést (request) küld a kiszolgálónak, a
kiszolgáló pedig egy olyan feladat végrehajtásával
válaszol, mint például információ megküldése az ügyfél
számára.
 Egy webböngésző és egy webkiszolgáló párosítás talán
a legáltalánosabban használt esete az ügyfél-kiszolgáló
rendszernek.

CCNA Discovery 1
6. fejezet – Hálózati szolgáltatások
v. 1.0
 Kiszolgálók
 DNS-kiszolgáló
– Tartománynévhez tartozó IP címet szolgáltatja.
 Telnet-kiszolgáló
– Távoli helyről egy állomásra való bejelentkezést
biztosítja.
 Levelező-kiszolgáló
– SMTP, POP3,IMAP használata.
– Elektronikus levelek küldését biztosítja.
 DHCP-kiszolgáló
– Az ügyfeleknek többek között IP-címet, alhálózati
maszkot, alapértelmezett átjárót jelöl ki.
CCNA Discovery 1
6. fejezet – Hálózati szolgáltatások
v. 1.0
 Kiszolgálók

 Webkiszolgáló
– HTTP (HyperText Transfer Protocol)
– A legtöbb weboldalhoz HTTP használatával férünk
hozzá.
– Az ügyfél és kiszolgáló közötti információ átvitelre
használjuk.
 FTP-kiszolgáló
– Olyan szolgáltatás, amely megengedi állományok fel-
és letöltését az ügyfél és kiszolgáló között

CCNA Discovery 1
6. fejezet – Hálózati szolgáltatások
v. 1.0
 Protokoll szerepe

 Milliónyi kiszolgáló csatlakozik az Internetre olyan

szolgáltatásokat nyújtva mint a webhelyek, elektronikus
levelezés, pénzügyi tranzakciók, zeneletöltések stb.
 Egy web kiszolgáló és egy web ügyfél az
információcsere folyamatában speciális protokollokat és
szabványokat használ annak biztosítására, hogy az
üzenetek megérkezzenek és azokat meg is értsék.

CCNA Discovery 1
6. fejezet – Hálózati szolgáltatások
v. 1.0
 Alkalmazási protokoll
 A hiperszöveg átviteli protokoll (HTTP) a web-kiszolgáló
és web-ügyfél kölcsönhatásának módját szabályozza.
 A HTTP meghatározza az ügyfél és a kiszolgáló közötti
kérések és válaszok formáját.
 A HTTP más protokollokra bízza azt, hogy az üzenetek
hogyan kerüljenek szállításra az ügyfél és a kiszolgáló
között.
 A HTTP megszabja a kérés és a válasz formáját.

CCNA Discovery 1
6. fejezet – Hálózati szolgáltatások
v. 1.0
 Szállítási protokoll

 Az átvitel-vezérlési protokoll (Transmission Control

Protocol, TCP) kezeli a web kiszolgálók és a web
ügyfelek közötti egyedi párbeszédet
 A TCP a HTTP üzeneteket a célállomás számára
elküldendő szegmensekké alakítja.
 Ezenkívül biztosítja az adatfolyamvezérlést és az
állomások között kicserélt csomagok nyugtázását.

CCNA Discovery 1
6. fejezet – Hálózati szolgáltatások
v. 1.0
 Hálózati protokoll

 A legáltalánosabb hálózati protokoll az Internet protokoll

(Internet Protocol, IP).
 Az IP felelős a kialakított szegmensek TCP-től való
átvételéért, azokhoz logikai címzés hozzárendeléséért
és csomagokba történő beágyazásukért és a
célállomáshoz irányításért.

CCNA Discovery 1
6. fejezet – Hálózati szolgáltatások
v. 1.0
 Hálózatelérési protokollok
 A legáltalánosabban használt protokoll az Ethernet.
 Feladatai:
– Adatkapcsolat kezelése
• Keretekbe ágyazása a csomagoknak.
• Fizikai címek elhelyezése a keretekben.
– Fizikai hálózati átvitel
• Bitek ábrázolásra az átviteli közegben.
• A jelek a közegben való továbbításának és a cél
állomáson való értelmezésének módja.
• Hálózati illesztőkártyák valósítják meg a használt
közeg számára alkalmas protokollokat.
CCNA Discovery 1
6. fejezet – Hálózati szolgáltatások
v. 1.0
 CCNA Discovery 1
6. fejezet – Hálózati szolgáltatások
v. 1.0
 TCP és UDP szállítási protokollok
 A szállítási protokoll határozza meg, hogy hogyan
történjen az üzenetek átvitele az állomások között.
 Átvitel-vezérlési protokoll (Transfer Control Protocol,
TCP)
 Felhasználói adategység protokoll (User Datagram
Protocol, UDP).
 Az IP ezeket a szállítási protokollokat használja az
állomások közötti kommunikáció biztosítására és az
adatok átvitelére.

CCNA Discovery 1
6. fejezet – Hálózati szolgáltatások
v. 1.0
 A TCP és az UDP bemutatása

TCP és UDP portcímzés

CCNA Discovery 1
6. fejezet – Hálózati szolgáltatások
v. 1.0
 A TCP-kommunikáció

TCP szerverfolyamatok

CCNA Discovery 1
6. fejezet – Hálózati szolgáltatások
v. 1.0
 TCP feladatai
 Az adatok szegmensekre darabolása.
 Sorszámozás
 Nyugtázás
 Címzett oldalán a szegmensek összeállítása.
 Az FTP és HTTP protokollok TCP-t használnak az
adatok továbbítására.
 (A tértivevényes levélhez hasonlítható)

CCNA Discovery 1
6. fejezet – Hálózati szolgáltatások
v. 1.0
TCP header

CCNA Discovery 1
6. fejezet – Hálózati szolgáltatások
v. 1.0
 A TCP-kommunikáció
TCP-kapcsolatok létrehozása és lezárása
Háromfázisú kézfogás
 Megállapítja a céleszköz jelenlétét a hálózaton
 Ellenőrzi, hogy a céleszköz aktív szolgáltatással rendelkezik,
amely elfogadja az olyan célportra érkező kéréseket, amelyet a
kezdeményező kliens használni kíván a munkamenet idejére
 Tájékoztatja a céleszközt arról, hogy a küldő kliens kapcsolatot
kíván létrehozni az adott porton

CCNA Discovery 1
6. fejezet – Hálózati szolgáltatások
v. 1.0
 A TCP-kommunikáció
A TCP háromfázisú kézfogásának elemzése - 1.
1. A kezdeményező ügyfél egy kliens-szerver irányú kapcsolat
létrehozását kéri a szervertől.

CCNA Discovery 1
6. fejezet – Hálózati szolgáltatások
v. 1.0
 A TCP-kommunikáció
A TCP háromfázisú kézfogásának elemzése - 2.
2. A szerver nyugtázza a kliens-szerver irányú kapcsolat
létrehozását, egyúttal kéri egy szerver-kliens irányú kapcsolat
létrehozását is.

CCNA Discovery 1
6. fejezet – Hálózati szolgáltatások
v. 1.0
 A TCP-kommunikáció
A TCP háromfázisú kézfogásának elemzése - 3.
3. A kezdeményező kliens nyugtázza a szerver-kliens irányú
kapcsolat létrehozását.

CCNA Discovery 1
6. fejezet – Hálózati szolgáltatások
v. 1.0
 A TCP-kommunikáció

A TCP-kapcsolat lezárásának
elemzése

CCNA Discovery 1
6. fejezet – Hálózati szolgáltatások
v. 1.0
 CCNA Discovery 1
6. fejezet – Hálózati szolgáltatások
v. 1.0
 Megbízhatóság és adatfolyam-vezérlés

Sorrendben történő kézbesítés

A megbízhatóságot a szegmensek sorszámai azzal garantálják,
hogy jelzik, miként kell ismételten összeállítani és sorba rendezni
a megérkezett szegmenseket.

CCNA Discovery 1
6. fejezet – Hálózati szolgáltatások
v. 1.0
 Megbízhatóság és adatfolyam-vezérlés

Nyugtázás és ablakméret
A sorszám ( sequence number, SEQ) és a nyugtaszám
(acknowledgement number, ACK) együttesen használatos az átvitt
szegmensekben lévő adatbájtok beérkezésének nyugtázására

Azt az adatmennyiséget, amelyet a forrás átküldhet, mielőtt

CCNA Discovery 1
nyugtát kellene kapnia, ablakméretnek (window size) 6.nevezzük.
fejezet – Hálózati szolgáltatások
v. 1.0
 Megbízhatóság és adatfolyam-vezérlés

Ablakméret és nyugtázás

CCNA Discovery 1
6. fejezet – Hálózati szolgáltatások
v. 1.0
 Megbízhatóság és adatfolyam-vezérlés

TCP adatfolyam-vezérlés - Torlódások

elkerülése

CCNA Discovery 1
6. fejezet – Hálózati szolgáltatások
v. 1.0
 MSS – Maximum Segment size
 Window size = Max. Bandwith[b] * Delay[s]

CCNA Discovery 1
6. fejezet – Hálózati szolgáltatások
v. 1.0
 Példa
 10 Mb link -> 10 000 000
 RTT 10 msec -> 0.01
 5 – 0.005
 WS = 10 000 000 * 0.01 = 100 000 bit =
= 12 kbyte
 Memória igényes ! Web server 10.000
client -> 100 mbit , 0.01 rtt -> 24 Gig mem.
[(100,000,000 x 0.1) 10,000 x 2]
CCNA Discovery 1
6. fejezet – Hálózati szolgáltatások
v. 1.0
 UDP feladatai
 Nincs nyugtázás.
 „legjobb szándék” szerint (best effort delivery) kézbesítő
protokoll.
 Video- és audiófolyamnál, IP alapú VoIP
hangtovábbításnál, internetes rádiónál UDP a szállítási
protokoll.
 (Hagyományos levélhez hasonlítható)

CCNA Discovery 1
6. fejezet – Hálózati szolgáltatások
v. 1.0
UDP header

CCNA Discovery 1
6. fejezet – Hálózati szolgáltatások
v. 1.0
 TCP/IP portszámok
 Minden üzenet kézbesítése során, a protokollok és a
kért szolgáltatások azonosítása egy portszámmal
történik.
 A port egy számszerű azonosító minden szegmensben.
 Minden üzenet, melyet egy állomás elküld, tartalmaz
mind egy forrás-, mind egy célportot.

CCNA Discovery 1
6. fejezet – Hálózati szolgáltatások
v. 1.0
 TCP vagy UDP

TCP-t használó alkalmazások

CCNA Discovery 1
6. fejezet – Hálózati szolgáltatások
v. 1.0
 TCP vagy UDP

UDP-t használó alkalmazások

CCNA Discovery 1
6. fejezet – Hálózati szolgáltatások
v. 1.0
 CCNA Discovery 1
6. fejezet – Hálózati szolgáltatások
v. 1.0
 Célport
 Egy kiszolgáló párhuzamosan több szolgáltatást is
kínálhat.
 Az ügyfél a kiszolgálóval a célport megadásával közli,
hogy milyen szolgáltatást kér.
 Például, ha az ügyfél célportként a 80-as portot adja
meg, a kiszolgáló, amelyik az üzenetet megkapja tudja,
hogy web szolgáltatást kértek.

CCNA Discovery 1
6. fejezet – Hálózati szolgáltatások
v. 1.0
 Forrásport
 A forrásport számot véletlenszerűen generálja a küldő
eszköz a két eszköz közötti párbeszéd azonosítására.
 Ez párhuzamosan több párbeszédet tesz lehetővé.
 Ugyanabban az időben több eszköz kérhet HTTP
szolgáltatást egy web kiszolgálótól.

CCNA Discovery 1
6. fejezet – Hálózati szolgáltatások
v. 1.0
 Socket
 A forrás és cél IP-címek, valamint a forrás és cél
portszámok kombinációja által meghatározott
kommunikációs csatorna, socket (csatlakozó) néven
ismert.
 A socket használatos a kiszolgáló és az ügyfél által kért
szolgáltatás azonosítására.
 Naponta állomások ezrei kommunikálnak ezernyi
különböző kiszolgálóval.
 Ezeket a kommunikációkat a socket azonosítja.

CCNA Discovery 1
6. fejezet – Hálózati szolgáltatások
v. 1.0
 Portszámok
 Közismert portok
– Azokat a célportokat melyek általános hálózati
alkalmazásokhoz társulnak közismert portként
azonosítjuk. Ezeknek a portoknak a számtartománya
1-től 1023-ig terjed.
 Bejegyzett portok
– Az 1024 és 49151 közötti portok, melyek mind forrás,
mind célportként használhatók.
– Szervezetek használhatják ezeket olyan sajátos
alkalmazások bejegyzésére, mint az IM
alkalmazások.

CCNA Discovery 1
6. fejezet – Hálózati szolgáltatások
v. 1.0
 Portszámok

 Egyéni portok
– A 49152 és 65535 közötti portok, melyeket gyakran
forrásportként használnak. Ezeket a portokat bármely
alkalmazás használhatja.

CCNA Discovery 1
6. fejezet – Hálózati szolgáltatások
v. 1.0
 CCNA Discovery 1
6. fejezet – Hálózati szolgáltatások
v. 1.0
A rétegmodell és a
protokollok
6.3

CCNA Discovery 1
6. fejezet – Hálózati szolgáltatások
v. 1.0
 CCNA Discovery 1
6. fejezet – Hálózati szolgáltatások
v. 1.0
 Rétegmodell előnyei

 Véd attól, hogy az egyik réteg technológiájának vagy

adottságainak változásai hatással legyenek az alatta
vagy a felette levő másik rétegre.
 Általános nyelvet biztosít a hálózat működésének és
képességeinek leírásához.

CCNA Discovery 1
6. fejezet – Hálózati szolgáltatások
v. 1.0
 TCP/IP modell
 A hálózatközi kommunikáció első rétegmodellje az 1970-
es évek elején került kidolgozásra, melyet Internet
modellnek nevezünk.
 Meghatározta a működés azon négy kategóriáját mely
nélkülözhetetlen a sikeres kommunikációhoz.
 A TCP/IP protokollok szerkezete ennek a modellnek a
struktúráját követi. Ezért általában az Internet modellt
úgy nevezzük hogy TCP/IP modell.

CCNA Discovery 1
6. fejezet – Hálózati szolgáltatások
v. 1.0
 CCNA Discovery 1
6. fejezet – Hálózati szolgáltatások
v. 1.0
 Beágyazási folyamat

 Adat szegmensekre darabolása, a fejrészbe a cél és

forrásport kerül.
 Lekerül a szegmens az alatta levő szomszédos
protokollréteghez, amely az IP.
 Itt a TCP/UDP szegmens beágyazásra kerül egy IP
csomagba mely IP fejrésszel egészül ki.
 Az IP fejrész a forrás és cél IP címeket tartalmazza.

CCNA Discovery 1
6. fejezet – Hálózati szolgáltatások
v. 1.0
 Beágyazási folyamat

 Ezt követően az IP csomag az Ethernet protokollhoz

kerül megküldésre, ahol beágyazódik egy keret fejrész
és utótag közé.
 Minden egyes Ethernet keret fejrész egy forrás és cél
MAC címet tartalmaz.
 Az utótag hibaellenőrzési információt tartalmaz.
 Végül a biteket a kiszolgáló hálózati illesztőkártyája
(NIC) kódolja át az Ethernet közegnek (réz vagy optikai
kábel) megfelelő jelekké.

CCNA Discovery 1
6. fejezet – Hálózati szolgáltatások
v. 1.0
 Kicsomagolás

 Amikor az ügyfél NIC fogadja a biteket, dekódolja és a

cél MAC cím alapján megállapítja, hogy az üzenetet neki
címezték.
 A keret a web ügyfél protokollkészletéhez kerül, amely
eltávolítja az Ethernet fejrészt (forrás és cél MAC cím) és
az utótagot (kicsomagolás).
 A megmaradt IP csomag és tartalma az IP réteghez
kerül.

CCNA Discovery 1
6. fejezet – Hálózati szolgáltatások
v. 1.0
 Kicsomagolás

 Az IP réteg eltávolítja az IP fejrészt (forrás és cél IP

cím), majd a csomag tartalmát a TCP/UDP réteghez
továbbítja.
 A TCP/UDP réteg eltávolítja a TCP/UDP fejrészt (forrás-
és célportok) és a felette működő és alkalmazás kapja
meg.
 Ahogy a TCP/UDP szegmensek folyamatosan érkeznek,
tartalmukból összeáll az eredeti adat.

CCNA Discovery 1
6. fejezet – Hálózati szolgáltatások
v. 1.0
Nyílt rendszerek összekapcsolása modellt
(Open Systems Interconnect Model) OSI
modell
 A Nemzetközi Szabványügyi Szervezet (International
Organization for Standardization, ISO) fejlesztette ki 1984-
ben.
 A TCP/IP modelltől eltérően ez semmilyen különleges
protokollok kölcsönhatását nem határozza meg.
 Egy követendő szerkezetnek készült a hálózati
kommunikáció számára történő protokolltervezéshez a
fejlesztők számára.
 Habár nagyon kevés protokollverem valósítja meg
pontosan az OSI modell hét rétegét, jelenleg ezt tekintik a
számítógépek közötti kommunikáció elsődleges
hivatkozási modelljének.

CCNA Discovery 1
6. fejezet – Hálózati szolgáltatások
v. 1.0
 OSI modell
 Az összes olyan működést vagy feladatot tartalmazza,
amely a hálózatok közötti kommunikációhoz társul, nem
csak azokat melyek a TCP/IP protokollokra vonatkoznak.
 Az OSI modell a feladatokat még speciálisabb hét
csoportba szervezi.
 Ezt követően a hét OSI réteg mindegyikéhez egy feladat,
vagy a feladatok csoportja kerül hozzárendelésre.
 A feladatok elkülönítése minden réteg számára lehetővé
teszi a protokollkészletben, hogy a másikaktól
függetlenül működjön.

CCNA Discovery 1
6. fejezet – Hálózati szolgáltatások
v. 1.0
 CCNA Discovery 1
6. fejezet – Hálózati szolgáltatások
v. 1.0
 CCNA Discovery 1
6. fejezet – Hálózati szolgáltatások
v. 1.0
 Alkalmazási
protokollok és
szolgáltatások
6.2

CCNA Discovery 1
6. fejezet – Hálózati szolgáltatások
v. 1.0
 Tartománynév szolgáltatás
DNS (Domain Name Service) feladata
 Lehetetlen lenne megjegyezni az Interneten szolgáltatást
nyújtó minden egyes kiszolgáló IP-címét.
 Ehelyett van egy könnyebb módja a kiszolgálók
kijelölésének, mégpedig egy IP-cím és egy név társítása.
 A DNS egy módszert biztosít az állomások számára ahhoz,
hogy ezt a nevet használják egy meghatározott kiszolgáló
IP-címének kéréséhez.
 A DNS nevek bejegyzett nevek és az Interneten bizonyos
legfelsőbb szintű csoportokba, vagy tartományokba
szervezik őket.
 Néhány az Interneten használt legáltalánosabb legfelsőbb
szintű tartomáynnév a .com, .edu és a .net.

CCNA Discovery 1
6. fejezet – Hálózati szolgáltatások
v. 1.0
 DNS kérés
 A DNS kiszolgáló egy olyan táblát tartalmaz, mely a
tartomány állomásneveit a megfelelő IP címekhez
társítja.
 Amikor az ügyfél rendelkezik a kiszolgáló nevével, mint
például egy web kiszolgálóéval, és meg kell találnia az
IP-címet, akkor egy kérést küld a DNS kiszolgálónak az
53-as porton.
 Az ügyfél az állomás IP konfigurációjának DNS
beállításainál megadott DNS kiszolgáló IP-címét
használja.

CCNA Discovery 1
6. fejezet – Hálózati szolgáltatások
v. 1.0
 DNS válasz
 Mikor a kiszolgáló megkapja a kérést, megvizsgálja a
táblából az adott web kiszolgálóhoz társított IP címet.
 Ha a helyi DNS kiszolgáló nem rendelkezik a névre
vonatkozó bejegyzéssel, akkor lekérdezi a tartományban
található másik DNS kiszolgálót.
 Amikor a DNS kiszolgáló megtudja az IP-címet, ezt az
információt megküldi az ügyfélnek.

CCNA Discovery 1
6. fejezet – Hálózati szolgáltatások
v. 1.0
 DNS válasz
 Ha a DNS kiszolgáló nem képes meghatározni az IP
számot, a kérés túllépi az időkorlátot, így az ügyfél
képtelen lesz kommunikálni az adott web kiszolgálóval.
 Az IP-címek megszerzésében az ügyfélprogram a DNS
protokollal olyan módon működik együtt, hogy ez a
felhasználó számára láthatatlan.

CCNA Discovery 1
6. fejezet – Hálózati szolgáltatások
v. 1.0
 IP címzési szolgáltatások biztosítása
Tartománynév szolgáltatás

Az emberek
számára
megjegyezhető
nevek numerikus
címekké való
fordítása a DNS
protokoll feladata.

CCNA Discovery 1
6. fejezet – Hálózati szolgáltatások
v. 1.0
 IP címzési szolgáltatások biztosítása
Tartománynév szolgáltatás (folyt.)

Az emberek
számára
megjegyezhető
nevek numerikus
címekké való
fordítása a DNS
protokoll
feladata.

CCNA Discovery 1
6. fejezet – Hálózati szolgáltatások
v. 1.0
 IP címzési szolgáltatások biztosítása
Tartománynév szolgáltatás (folyt.)

CCNA Discovery 1
6. fejezet – Hálózati szolgáltatások
v. 1.0
 IP-címzési szolgáltatások biztosítása
DNS-hierarchia

Példák a
legmagasabb szintű
tartományokra:
.au - Australia

.co - Colombia

.com – keres-
kedelem vagy ipar

.jp - Japan

.org - non-profit
szervezet

CCNA Discovery 1
6. fejezet – Hálózati szolgáltatások
v. 1.0
 IP-címzési szolgáltatások biztosítása
nslookup
 Az operációs rendszereknek van egy nslookup nevű segédprogramja
is, amely lehetővé teszi egy adott állomásnév feloldásához a
névszerverek manuális lekérdezését.
 A segédprogramot névfeloldási problémák hibakereséséhez és a
névszerverek pillanatnyi állapotának ellenőrzésére is használhatjuk.

CCNA Discovery 1
6. fejezet – Hálózati szolgáltatások
v. 1.0
 Az ipconfig /displaydns utasítás egy
Windows-os számítógép gyorsítótárának
DNS-bejegyzéseit mutatja meg.

CCNA Discovery 1
6. fejezet – Hálózati szolgáltatások
v. 1.0
 DNS record types

 https://hu.wikipedia.org/wiki/DNS-rekordt%C3%ADpusok_list%C3%A1ja

CCNA Discovery 1
6. fejezet – Hálózati szolgáltatások
v. 1.0
 Web ügyfelek és kiszolgálók
 Az ügyfél böngészőprogramja a 80-as portot használva
kér webszolgáltatást.
 Ezt a kérést a hiperszöveg átviteli protokoll (HyperText
Transfer Protocol, HTTP) felhasználásával küldi meg a
kiszolgálónak.
 A kiszolgáló válaszol az ügyfél kérésére és megküldi a
weboldalt az ügyfélnek.

CCNA Discovery 1
6. fejezet – Hálózati szolgáltatások
v. 1.0
 Web ügyfelek és kiszolgálók
 A weboldal információtartalma egy speciális 'leíró' nyelv
felhasználásával kerül kódolásra.
 A legáltalánosabban használt nyelv a HTML (HyperText
Mark-up Language, hiperszöveg leíró nyelv), de mások
is egyre nagyobb népszerűségnek örvendenek, mint
például az XML és XHTML.
 A HTTP protokoll egy nem megbízható protokoll.
 A biztonságos HTTP kérés megküldése a 443-as portra
történik.
 Ezeknél a kéréseknél a webhely címénél a böngészőben
a http: helyett a https: -t kell használni.

CCNA Discovery 1
6. fejezet – Hálózati szolgáltatások
v. 1.0
HTTP methods

CCNA Discovery 1
6. fejezet – Hálózati szolgáltatások
v. 1.0
REST API - CRUD

CCNA Discovery 1
6. fejezet – Hálózati szolgáltatások
v. 1.0
 FTP ügyfelek és kiszolgálók
 Az FTP szolgáltatás két különböző portot használ a
kiszolgáló és az ügyfél közötti kommunikációra.
 Egy FTP munkamenet megkezdése iránti kérés a 21-es
célportot használó kiszolgáló számára kerül
megküldésre.
 Amennyiben a munkamenet megnyílt, a kiszolgáló az
állományok átviteléhez a 20-as portra vált át.
 Az FTP ügyfélprogram beépítésre kerül a számítógép
operációs rendszerébe és a legtöbb web böngészőbe is.
 Az önálló FTP ügyfélprogramok számos további
lehetőséget és egy könnyen használható grafikus
felületet (GUI) biztosítanak.
CCNA Discovery 1
6. fejezet – Hálózati szolgáltatások
v. 1.0
FTP módok

CCNA Discovery 1
6. fejezet – Hálózati szolgáltatások
v. 1.0
 E-mail ügyfelek és kiszolgálók
 Mindegyik levelezési kiszolgáló fogadja és tárolja
azoknak a felhasználóknak a leveleit, kik beállított
postafiókkal rendelkeznek a levelezési kiszolgálón
 Mindegyik postafiókkal rendelkező felhasználónak egy e-
mail ügyfélprogramot kell használnia ahhoz, hogy
hozzáférjen a levelezési kiszolgálóhoz és el tudja olvasni
ezeket az üzeneteket.

CCNA Discovery 1
6. fejezet – Hálózati szolgáltatások
v. 1.0
 E-mail ügyfelek és kiszolgálók
 A levelezési kiszolgálókat elküldik a helyi postafiók vagy
más levelezési kiszolgálón található postafiók címére
címzett levelet.
 A postafiókok azonosítása az alábbi formában történik:
– felhasznalo@tarsasag.tartomany
 Az elektronikus levelek feldolgozásakor különféle
alkalmazási protokollokat használunk, mint például az
SMTP, POP3, IMAP4.

CCNA Discovery 1
6. fejezet – Hálózati szolgáltatások
v. 1.0
 Egyszerű levéltovábbító protokoll
(Simple Mail Transfer Protocol, SMTP)
 Az SMTP-t az ügyfél arra használja, hogy elküldje az
üzenetet a helyi kiszolgálójának.
 A helyi kiszolgáló ezután eldönti, hogy vajon az üzenetet
egy helyi postafióknak szánták, vagy egy másik
kiszolgáló postafiókjának címezték.
 Ha a kiszolgálónak az üzenetet egy másik kiszolgálóhoz
kell elküldenie, a két szerver egymás között szintén az
SMTP-t használja.
 A SMTP kérés elküldése a 25-ös portra történik.

CCNA Discovery 1
6. fejezet – Hálózati szolgáltatások
v. 1.0
 Postahivatali protokoll
(Post Office Protocol, POP3)
 Amikor az ügyfél az e-mail kiszolgálóhoz kapcsolódik, az
üzenetek letöltésre kerülnek az ügyfélhez.
 Alapesetben az üzenetek nem maradnak a kiszolgálón azt
követően, hogy az ügyfél már hozzájuk fért.
 Az ügyfél a POP3 kiszolgálóval a 110-es porton lép
kapcsolatba.

CCNA Discovery 1
6. fejezet – Hálózati szolgáltatások
v. 1.0
 Internetes levélhozzáférési protokoll
(Internet Message Access Protocol, IMAP)

 Az üzeneteket megtartja a kiszolgálón található

postafiókban, hacsak azokat maga a felhasználó nem
törli.
 Az IMAP legfrissebb változata az IMAP4, mely az ügyfél
kéréseit a 143-as porton figyeli.

CCNA Discovery 1
6. fejezet – Hálózati szolgáltatások
v. 1.0
 E-mail ügyfelek
 A legtöbb e-mail ügyfél akár a POP3, akár az IMAP4
használatára beállítható attól az e-mail kiszolgálótól
függően, ahol a postafiók található.
 Az e-mail ügyfeleknek képeseknek kell lenniük arra is,
hogy az SMTP használatával elektronikus levelet
küldjenek a kiszolgálónak.
 A bejövő irányú és a kimenő irányú levelezéshez eltérő
e-mail kiszolgálók is beállíthatók.

CCNA Discovery 1
6. fejezet – Hálózati szolgáltatások
v. 1.0
 CCNA Discovery 1
6. fejezet – Hálózati szolgáltatások
v. 1.0
DHCP

CCNA Discovery 1
6. fejezet – Hálózati szolgáltatások
v. 1.0
Statikus és dinamikus cimhozzárendelés
Alapvető ismeretek – TCP/IP ismeretek
– Az internet alapvető protokoll családja
– Több protokollból álló szabálykészlet
– A munkaállomásokon az operációs rendszer eszközeivel
kell konfigurálni (lehetőség van automatikus
konfigurálásra is)
– Az alapvető konfigurációs
paramétereket a hálózati adminisztrátor adja meg
– Minden számítógépnek rendelkeznie kell egy címmel
ahhoz, hogy az interneten kommunikálhasson – IP cím

CCNA Discovery 1
6. fejezet – Hálózati szolgáltatások
v. 1.0
 Statikus és dinamikus cimhozzárendelés
Statikus címhozzárendelés:

A statikus hozzárendelésnél a hálózati rendszergazdának kézzel kell

beállítania a hálózati információkat az állomáson.
Minimálisan ez az IP-címet, alhálózati maszkot és az alapértelmezett
átjárót tartalmazza.

Dinamikus címhozzárendelés:
A DHCP lehetőséget biztosít a címzési információk automatikus
hozzárendelésére, úgymint IP cím, alhálózati maszk, alapértelmezett
átjáró és egyéb beállítási információk. A DHCP általában a nagy
hálózatokon előnyös, mivel csökkenti a hálózati kiszolgálószemélyzet
terheit és látszólagosan kizárja a beviteli hibákat.
CCNA Discovery 1
6. fejezet – Hálózati szolgáltatások
v. 1.0
 CCNA Discovery 1
6. fejezet – Hálózati szolgáltatások
v. 1.0
 DHCP kiszolgálók
DHCP - Dynamic Host Configuration Protocol

• Ügyfél/Kiszolgáló jellegű szolgáltatást nyújt.

• A DHCP lehetővé teszi, hogy egy IP-hálózat DHCP-ügyfelei egy
DHCP- kiszolgálótól kapják meg konfigurációjukat.
• A kiszolgáló feladata az IP-címek kiosztásának kezelése, illetve az
ügyfelektől érkező kérések megválaszolása
• Egyetlen DHCP-kiszolgáló több alhálózatot is ki tud szolgálni.
• A DHCP forgalomirányítók, kapcsolók és kiszolgálók konfigurálására
nem alkalmas. Az ilyen típusú állomásoknak állandó IP-címeket kell
adni.

CCNA Discovery 1
6. fejezet – Hálózati szolgáltatások
v. 1.0
 DHCP kiszolgálók

 Rendszergazdák úgy szokták beállítani a DHCP-

kiszolgálókat, hogy azok megadott készletből osszák ki a
címeket.
 Az ügyfelek a címeket meghatározott időtartamra bérlik.
Amikor a bérlet lejár, az ügyfélnek új címkérést kell küldenie,
ilyenkor általában újra ugyanazt a címet kapja meg.
 A DHCP-kiszolgálók más adatokat is képesek átadni, így a
DNS- és a WINS- kiszolgálók címeit és tartományneveket

CCNA Discovery 1
6. fejezet – Hálózati szolgáltatások
v. 1.0
 DHCP kiszolgálók
Alkalmazása:
vezetéknélküli csatlakozási pont (hotspot);
repülőtér vagy kávézó;
oktatási intézmények;
szállodák;
konferencia termek, stb.

CCNA Discovery 1
6. fejezet – Hálózati szolgáltatások
v. 1.0
 A DHCPv4 működése

A DHCPv4 működése

CCNA Discovery 1
6. fejezet – Hálózati szolgáltatások
v. 1.0
 A DHCPv4 működése
A DHCPv4 felfedezés és ajánlás üzenetei

CCNA Discovery 1
6. fejezet – Hálózati szolgáltatások
v. 1.0
 A DHCPv4 működése

DHCPv4-üzenet formátuma

CCNA Discovery 1
6. fejezet – Hálózati szolgáltatások
v. 1.0
 DHCP konfigurálása
DHCP ügyfél nem rendelkezik IP-címmel, alhálózati maszkkal vagy
alapértelmezett átjáróval.
Ezt az információt a DHCP kiszolgálótól szerzi be.
A DHCP kiszolgálónak van egy IP-cím tartománya amiket kioszthat az
ügyfeleknek.

CCNA Discovery 1
6. fejezet – Hálózati szolgáltatások
v. 1.0
 DHCP konfigurálása
1. Az ügyfél, amelynek IP-címre van szüksége egy DHCP felderítés

(DHCP Discover) üzenetet küld el szórási címmel.

2. A hálózat minden állomása fogadja ezt a szórásos DHCP
keretet, de csak a DHCP kiszolgáló válaszol rá.
3. A szerver egy felajánlással (DHCP Offer) válaszol, ajánlva egy
IP-címet az ügyfélnek.
4. Az állomás ezután elküld egy igénylést (DHCP Request) annak
a kiszolgálónak, kérve, hogy használhassa az ajánlott címet.
5. A szerver egy jóváhagyással (DHCP Acknowledgement)
válaszol.

CCNA Discovery 1
6. fejezet – Hálózati szolgáltatások
v. 1.0
 DHCP konfigurálása
Minden helyi hálózaton lévő állomásnak a forgalomirányítót kell
átjáróként használnia a többi hálózat felé. Minden állomásnak ismernie
kell a forgalomirányító azon csatolójának IP címét, amivel arra a
hálózatra csatlakozik, amin az állomás van.
Ezt a címet alapértelmezett átjáró címnek hívják

Konfigurációs pataméterek Konfigurálás menete :

(RFC 1533) Elemkészlet (pool)
Alhálózati maszk definiálása
Forgalomirányító Paraméterek megadása
Tartománynév Fenntartott címek
Tartománynév-kiszolgáló(k) megjelölése
WINS-kiszolgáló(k)
CCNA Discovery 1
6. fejezet – Hálózati szolgáltatások
v. 1.0
 DHCP konfigurálása

Automatikus kiosztás
A DHCP egyes ügyfeleknek állandó értékeket, IP
címeket ad
Kézi kiosztás
Az ügyfél IP-címét a rendszergazda adja meg, a DHCP
csak közli ezen értékeket az ügyféllel
Dinamikus kiosztás
A DHCP bocsátja bérletbe az IP-címeket az ügyfél
számára egy előre definiált készletből, korlátozott
időtartamra

CCNA Discovery 1
6. fejezet – Hálózati szolgáltatások
v. 1.0
 A DHCPv4-szerver alapbeállításainak megadása

A DHCPv4-szerver alapbeállításainak
megadása
Egy Cisco IOS operációs rendszert futtató forgalomirányító is beállítható DHCPv4 szervernek. A beállítás lépései:
1. IPv4-címek kizárása
2. DHCPv4-készlet beállítása.
3. A bérelhető címek és az alhálózati maszk meghatározása. Define the range of addresses and subnet mask. A
default-router paranccsal adható meg az alapértelmezett átjáró. További opcionális paraméterek: dns server,
domain-name.

A DHCP szolgáltatást a no service dhcp globális konfigurációs paranccsal tilthatjuk le.

– CCNA Discovery 1
6. fejezet – Hálózati szolgáltatások
v. 1.0
 A DHCPv4-szerver alapbeállításainak megadása

A DHCPv4 ellenőrzése
 Parancsok a DHCP ellenőrzésére:
– show running-config | section dhcp
– show ip dhcp binding
– show ip dhcp server statistics
 A számítógépen kiadott ipconfig /all parancs.
–

CCNA Discovery 1
–
6. fejezet – Hálózati szolgáltatások
v. 1.0
 A DHCPv4-szerver alapbeállításainak megadása

DHCPv4-közvetítő
–A Cisco IOS segédcím (helper address)
lehetővé teszi, hogy egy forgalomirányító
DHCPv4-szórásokat továbbítson a DHCPv4-
szerver felé. Amikor a forgalomirányító
továbbküldi a címkéréseket, DHCPv4-
közvetítőként működik.

CCNA Discovery 1
6. fejezet – Hálózati szolgáltatások
v. 1.0
 DHCPv4 kliens beállítása

Forgalomirányító beállítása DHCPv4-

kliensként

CCNA Discovery 1
6. fejezet – Hálózati szolgáltatások
v. 1.0
 A DHCPv4 hibaelhárítása

A forgalomirányító DHCPv4-
beállításainak ellenőrzése

CCNA Discovery 1
6. fejezet – Hálózati szolgáltatások
v. 1.0
 Kapcsoló portbiztonsága

Network Time Protocol (NTP)

 Az NTP lehetővé teszi a hálózati eszközök számára, hogy egy
időszerverhez szinkronizálják beállításaikat.
 Az NTP képes meghatározni a pontos időt belső vagy külső
időforrásból is, amelyek lehetnek:
• Helyi központi óra
• Vezéróra az interneten
• GPS vagy atomóra
 Egy hálózati eszköz lehet NTP-szerver, NTP-kliens vagy mindkettő.

CCNA Discovery 1
6. fejezet – Hálózati szolgáltatások
v. 1.0
 CCNA Discovery 1
6. fejezet – Hálózati szolgáltatások
v. 1.0
 Kapcsoló portbiztonsága

Network Time Protocol (NTP)

(folytatás)

CCNA Discovery 1
6. fejezet – Hálózati szolgáltatások
v. 1.0
 Kapcsoló portbiztonsága

Network Time Protocol (NTP)

(folytatás)

CCNA Discovery 1
6. fejezet – Hálózati szolgáltatások
v. 1.0
TELNET / SSH

CCNA Discovery 1
6. fejezet – Hálózati szolgáltatások
v. 1.0
 CCNA Discovery 1
6. fejezet – Hálózati szolgáltatások
v. 1.0
 Biztonságos távoli hozzáférés

Az SSH működése
 A Secure Shell (SSH) protokoll biztonságos (titkosított) felügyeleti
kapcsolatot biztosít egy távoli eszközhöz, ezért Telnet helyett
ennek használata javasolt
 Az SSH-t gyakran használják UNIX alapú rendszerekben.
 Ahhoz, hogy engedélyezzük az SSH-t a Catalyst 2960 kapcsolón,
az eszköznek kriptográfiai (titkosítási) funkciókkal és
képességekkel rendelkező IOS-t kell futtatnia.
 Az SSH biztonságos távoli kapcsolatokat valósít meg, mert erős
titkosítást használ a hitelesítéshez és az eszközök között
kommunikációhoz.
 Az SSH-hoz a 22-es TCP-portot rendelték, míg a Telnet a 23-as
TCP-portot használja.

CCNA Discovery 1
6. fejezet – Hálózati szolgáltatások
v. 1.0
 Biztonságos távoli hozzáférés

Az SSH működése (folytatás)

CCNA Discovery 1
6. fejezet – Hálózati szolgáltatások
v. 1.0
 Biztonságos távoli hozzáférés

Az SSH beállítása

CCNA Discovery 1
6. fejezet – Hálózati szolgáltatások
v. 1.0
 Biztonságos távoli hozzáférés

Az SSH ellenőrzése

CCNA Discovery 1
6. fejezet – Hálózati szolgáltatások
v. 1.0
NAT

CCNA Discovery 1
6. fejezet – Hálózati szolgáltatások
v. 1.0
 A NAT jellemzői

Mi a NAT?
 A NAT valósítja meg a privát címek nyilvános címre való fordítását.
 A NAT elsődleges célja a nyilvános IPv4-címekkel való
takarékoskodás.
 A NAT a határeszközön (router, tűzfal) kerül beállításra.
 A NAT lehetővé teszi, hogy a hálózaton belül privát címeket
használjunk, csak akkor kerül sor nyilvános címre való fordításra,
ha arra szükség van.
 A cégen belüli eszközök helyileg egyedi privát címekket kapnak és
ezzel működnek.
 Amikor a forgalom a cég hálózatán kívülre kell küldenünk, vagy
onna fogadjuk, a határ eszköz (router) átfordítja a címeket privátról
egy globálisan egyedi nyilvános címre, illetve vissza.

CCNA Discovery 1
6. fejezet – Hálózati szolgáltatások
v. 1.0
 Hálózati címfordítás
( NAT – Network Address Translation )
 Jellemzők:
» Privát IP-címek publikus címekre történő fordítása
» Emelt szintű biztonság a rejtett belső címek miatt
– Általában véghálózatok határán
értelmezhetők – egyetlen kapcsolat

CCNA Discovery 1
6. fejezet – Hálózati szolgáltatások
v. 1.0
 A NAT jellemzői

A privát IPv4 címtér

 Nincs elegendő nyilvános IPv4-cím ahhoz, hogy az internethez
csatlakozó minden eszközhöz egyedi címet tudjunk rendelni .
 A hálózatokat gyakran valósítják meg privát (vagy magán) IPv4-
címekkel, amiket az RFC 1918 határoz meg. Ezeket a privát
címeket használják egy szervezeten vagy telephelyen belül, hogy
az eszközök helyben tudjanak kommunikálni.
 Privát IPv4-címeket nem lehet továbbítani az interneten.
 Ahhoz, hogy egy privát IPv4-című készülék a helyi hálózaton kívüli
eszközökhöz és erőforrásokhoz is hozzáférhessen, a privát címet
először egy publikus (vagy nyilvános) címre kell lefordítani
 A NAT biztosítja a privát címek publikus címre történő fordítását.

CCNA Discovery 1
6. fejezet – Hálózati szolgáltatások
v. 1.0
 A NAT jellemzői

A privát IPv4 címtér

CCNA Discovery 1
6. fejezet – Hálózati szolgáltatások
v. 1.0
 A NAT jellemzői

Mi a NAT? (folytatás)

CCNA Discovery 1
6. fejezet – Hálózati szolgáltatások
v. 1.0
 A NAT jellemzői

NAT terminológia
 A belső hálózat azoknak a
hálózatoknak az összessége,
amelyek a fordítás tárgyát
képezik.
 A külső hálózat kifejezés minden
más hálózatra vonatkozik.
 A NAT a címek négy típusát
használja:
– belső helyi cím
– belső globális cím
– Külső helyi cím
– külső globális cím

CCNA Discovery 1
6. fejezet – Hálózati szolgáltatások
v. 1.0
 A NAT jellemzői

NAT terminológia (folytatás)

CCNA Discovery 1
6. fejezet – Hálózati szolgáltatások
v. 1.0
 CCNA Discovery 1
6. fejezet – Hálózati szolgáltatások
v. 1.0
 A NAT típusai

Statikus NAT
 A statikus NAT egy-az-egyhez típusú összerendelést használ a
helyi és globális címek között.
 Ezeket a leképezéseket a hálózati rendszergazda állítja be, és
állandóak maradnak.
 A statikus NAT különösen hasznos olyan webszerverek és egyéb
eszközök számára, amelyeknek egy állandó, interneten keresztül is
elérhető cím kell.
 A rendszergazda csatlakozni tud SSH-val egy belső szerverhez,
amennyiben ezt egy beállított nyilvános címre indítja, ami
hozzárendelésre került egy belső szerverhez.

CCNA Discovery 1
6. fejezet – Hálózati szolgáltatások
v. 1.0
 A NAT típusai

Statikus NAT (folytatás)

CCNA Discovery 1
6. fejezet – Hálózati szolgáltatások
v. 1.0
 A NAT típusai

Dinamikus NAT
 A dinamikus NAT nyilvános címekből álló készletet (pool) használ,
és érkezési sorrendben rendeli hozzá őket.
 Ha egy belső eszköz hozzáférést kér egy külső hálózathoz, akkor a
dinamikus NAT hozzárendel egy rendelkezésre álló nyilvános IPv4-
címet a készletből.
 A statikus NAT-hoz hasonlóan a dinamikus NAT is azt igényli, hogy
legyen elég rendelkezésre álló publikus cím, ami kielégíti az összes
egyidejű felhasználói munkamenet igényeit.

CCNA Discovery 1
6. fejezet – Hálózati szolgáltatások
v. 1.0
 A NAT típusai

Dinamikus NAT (folytatás)

CCNA Discovery 1
6. fejezet – Hálózati szolgáltatások
v. 1.0
 A NAT típusai

Port címfordítás
(Port Address Translation, PAT)
 A port címfordítás (PAT), más néven a túlterheléses NAT, több
privát IPv4-címet képez le egyetlen vagy néhány nyilvános IPv4-
címre.
 A PAT az IP-cím-portszám párost használja annak azonosítására,
hogy melyik párbeszéd melyik belső kliens felé irányul.
 A PAT-t túlterheléses NAT-nak is nevezik.
 A PAT a portszámokat is használva biztosítja a megfelelő belős
eszközhöz való üzenet-továbbítást.
 A PAT ellenőrzi a válaszokat, hogy kértük-e, ezáltal egy bizonyos
szintű védelmet valósít meg a munkamenetek vonatkozásában..

CCNA Discovery 1
6. fejezet – Hálózati szolgáltatások
v. 1.0
 A NAT típusai

A NAT és a PAT összehasonlítása

 A NAT egy-az-egyben végzi az IPv4-címek fordítását a magán és a
nyilvános IPv4-címek között.
 A PAT viszont mind a címet, mind pedig a portszámot módosítja.
 A NAT a belső célállomásra bejövő csomagokat úgy továbbítja,
hogy megnézi a bejövő IPv4-forráscímet, amit a nyilvános hálózaton
lévő állomás ad meg.
 A PAT esetében általában csak egy vagy nagyon kevés nyilvános
IPv4-cím van.
 A PAT képes olyan protokollok fordítására is, amelyek nem
használnak portszámokat. Minden ilyen protokollt más-más módon
támogat.

CCNA Discovery 1
6. fejezet – Hálózati szolgáltatások
v. 1.0
 A NAT előnyei

A NAT előnyei
 A NAT segít megtartani a hivatalosan regisztrált címzési rendszert
 A NAT növeli a nyilvános hálózat felé vezető kapcsolatok
rugalmasságát.
 A NAT egységességet biztosít a belső hálózati címzési rendszer
számára.
 A NAT egy bizonyos szintű biztonságot is nyújt ad a hálózatnak.

CCNA Discovery 1
6. fejezet – Hálózati szolgáltatások
v. 1.0
 A NAT előnyei

A NAT hátrányai
 Performance is degraded
 A végponttól végpontig terjedő működőképesség csökken.
 Az IPv4 végponttól végpontig tartó követhetősége megszűnik .
 A NAT bonyolítja az alagút (tunneling) protokollok használatát is
 A TCP-kapcsolatok külső hálózatból való kezdeményezését igénylő
szolgáltatásokban, vagy az olyan kapcsolat nélküli protokollokban,
mint például az UDP, zavar keletkezhet.

CCNA Discovery 1
6. fejezet – Hálózati szolgáltatások
v. 1.0
 11.2 A NAT konfigurálása

Presentation_ID © 2008 Cisco Systems, Inc. All rights reserved. Cisco Confidential 127
 A statikus NAT konfigurálása

A statikus NAT konfigurálása

Két alapvető feladat van a statikus NAT
címfordítások beállításakor:
Az első feladat az, hogy létrehozzunk egy
leképezést a belső helyi cím és a belső
globális cím között.
 A fordításban részt vevő interfészeket
konfiguráljuk mint belső vagy külső
interfészt a Nat szempontjából.

CCNA Discovery 1
6. fejezet – Hálózati szolgáltatások
v. 1.0
A statikus NAT konfigurálása
A statikus NAT konfigurálása

CCNA Discovery 1
6. fejezet – Hálózati szolgáltatások
v. 1.0
 A statikus NAT konfigurálása

A statikus NAT elemzése

CCNA Discovery 1
6. fejezet – Hálózati szolgáltatások
v. 1.0
 A statikus NAT konfigurálása

A statikus NAT ellenőrzése

CCNA Discovery 1
6. fejezet – Hálózati szolgáltatások
v. 1.0
 A statikus NAT konfigurálása

A statikus NAT ellenőrzése

(folytatás)

CCNA Discovery 1
6. fejezet – Hálózati szolgáltatások
v. 1.0
 A dinamikus NAT konfigurálása

A dinamikus NAT Működése

 A nyilvános IPv4-címekből álló készlet (belső globális címkészlet)
rendelkezésre áll a belső hálózat bármely eszköze számára,
beérkezési sorrend alapján.
 A dinamikus NAT esetében egy belső cím kerül fordításra
egyetlen külső címre.
 Az ilyen típusú fordításnál elegendő címnek kell lenni a
készletben ahhoz, hogy kielégíthesse az összes belső eszközt,
amelyek ugyanabban az időben igénylik a hozzáférést a külső
hálózathoz.
 Ha a készlet minden címe használatban van, egy újabb
eszköznek várnia kell egy szabad címre, mielőtt elérné a külső
hálózatot.

CCNA Discovery 1
6. fejezet – Hálózati szolgáltatások
v. 1.0
 A dinamikus NAT konfigurálása

A dinamikus NAT konfigurálása

CCNA Discovery 1
6. fejezet – Hálózati szolgáltatások
v. 1.0
 A dinamikus NAT konfigurálása

A dinamikus NAT elemzése

CCNA Discovery 1
6. fejezet – Hálózati szolgáltatások
v. 1.0
 A dinamikus NAT konfigurálása

A dinamikus NAT elemzése

CCNA Discovery 1
6. fejezet – Hálózati szolgáltatások
v. 1.0
 A dinamikus NAT konfigurálása

A dinamikus NAT ellenőrzése

CCNA Discovery 1
6. fejezet – Hálózati szolgáltatások
v. 1.0
 A dinamikus NAT konfigurálása

A dinamikus NAT ellenőrzése

CCNA Discovery 1
6. fejezet – Hálózati szolgáltatások
v. 1.0
 A PAT konfigurálása

A PAT konfigurálása: címkészlet

CCNA Discovery 1
6. fejezet – Hálózati szolgáltatások
v. 1.0
 A PAT konfigurálása

A PAT konfigurálása: egyetlen cím

CCNA Discovery 1
6. fejezet – Hálózati szolgáltatások
v. 1.0
 A PAT konfigurálása

A PAT elemzése

CCNA Discovery 1
6. fejezet – Hálózati szolgáltatások
v. 1.0
 A PAT konfigurálása

A PAT elemzése

CCNA Discovery 1
6. fejezet – Hálózati szolgáltatások
v. 1.0
 A PAT konfigurálása

A PAT ellenőrzése

CCNA Discovery 1
6. fejezet – Hálózati szolgáltatások
v. 1.0
 Port továbbítás

Port továbbítás
 A port továbbítás (port forwarding, néha alagutazás) az a
tevékenység, amelynek során egy hálózati portot továbbítunk
egyik hálózati csomópontról a másikra.
 Egy csomagot, amit a router publikus címére küldünk adott
portra, a router továbbít a belső hálózatba egy adoot (akár másik)
portra.
 A port továbbítás akkor hasznos, ha egy szervernek privát címe
van és emiatt nem érhető el külső hálózatból.

CCNA Discovery 1
6. fejezet – Hálózati szolgáltatások
v. 1.0
 Port továbbítás

Otthoni/kisirodai példa

CCNA Discovery 1
6. fejezet – Hálózati szolgáltatások
v. 1.0
 Port továbbítás

A port továbbítás konfigurálása az

. A port továbbításIOS használatával
lényegében egy statikus NAT, adott TCP- vagy
UDP-portszámmal.

CCNA Discovery 1
6. fejezet – Hálózati szolgáltatások
v. 1.0
 A NAT és az IPv6 konfigurálása

NAT az IPv6-hoz?
 A Nat egy megoldás az IPv4-es címek szűkös voltára.
 Az IPv6 a 128-bites címtartománnyal 340 szextillió címet biztosít.

 Ezért a címtartomány mérete IPv6-ban nem probléma.

 Az IPv6-ot azzal a szándékkal fejlesztették, hogy szükségtelenné
tegye az NAT nyilvános és privát IPv4-címek közötti fordítási
funkcióját. Ugyanakkor az IPv6 a NAT egy bizonyos formáját is
megvalósítja. Az IPv6 tartalmaz saját, privát IPv6-címtartományt
és NAT-ot is, amelyet azonban másképpen valósít meg, mint az
IPv4.

CCNA Discovery 1
6. fejezet – Hálózati szolgáltatások
v. 1.0
 A NAT és az IPv6 konfigurálása

IPv6 egyedi lokális címek

 Az IPv6 egyedi lokális címek (Unique Local Addresses, ULA)
mögötti szándék az, hogy IPv6-címtartományt biztosítson egy
helyi telephelyen belüli kommunikációhoz.
 Az ULA segítségével nem nő az IPv6-os címe száma.
 Az ULA előtagja FC00::/7, ami az első hextett FC00-tól FDFF-ig
terjedő tartományát jelenti.
 Az ULA-kat lokális IPv6-címként is ismerik (nem tévesztendő
össze az IPv6 link-local címekkel)

CCNA Discovery 1
6. fejezet – Hálózati szolgáltatások
v. 1.0
 A NAT és az IPv6 konfigurálása

IPv6 NAT
 Az IPv6 NAT használata egészen más viszonylatban történik,
mint az IPv4 NAT esetében.
 Az IPv6 NAT módozatait transzparens elérésre használják csak
IPv6- illetve csak IPv4-képes hálózatok között.
 Az IPv6 NAT nem használható hosszú távú stratégiaként, csak
mint ideiglenes mechanizmus, hogy segítséget nyújtson az IPv4-
IPv6 migrációban.
 Az évek során már több típusú NAT létezett az IPv6-hoz,
beleértve a Hálózati Címfordítás - Protokollfordítás (Network
Address Translation-Protocol Translation, NAT-PT) technikát. A
NAT-PT elavulásáról az IETF döntött, a cseréjének szánt NAT64
javára. .

CCNA Discovery 1
6. fejezet – Hálózati szolgáltatások
v. 1.0
A NAT és az IPv6 konfigurálása

IPv6 NAT

CCNA Discovery 1
6. fejezet – Hálózati szolgáltatások
v. 1.0
43-44. óra

CCNA Discovery 1
6. fejezet – Hálózati szolgáltatások
v. 1.0
 11.3 A NAT hibaelhárítása

Presentation_ID © 2008 Cisco Systems, Inc. All rights reserved. Cisco Confidential 152
 A NAT és az IPv6 konfigurálása

A NAT hibaelhárítása: show

parancsok

CCNA Discovery 1
6. fejezet – Hálózati szolgáltatások
v. 1.0
 A NAT és az IPv6 konfigurálása

A NAT hibaelhárítása: debug

parancs

CCNA Discovery 1
6. fejezet – Hálózati szolgáltatások
v. 1.0
 Ez a minősített tanári segédanyag a HTTP Alapítvány megbízásából készült. Felhasználása és bárminemű
módosítása csak a HTTP Alapítvány engedélyével lehetséges. www.http-alapitvany.hu info@http-alapitvany.hu
 A segédanyag a Cisco Hálózati Akadémia CCNA Discovery tananyagából tartalmaz szöveges idézeteket és
képeket. A tananyag a Cisco Inc. tulajdona, a cég ezzel kapcsolatban minden jogot fenntart.

CCNA Discovery 1
6. fejezet – Hálózati szolgáltatások
v. 1.0