„A VERS AZ,

AMIT MONDANI
KELL”Kányádi Sándor
TÓTH KRISZTA
„ A VERS AZ RÓLUNK SZÓL”
 A tanításban is egyértelművé kellene tenni, hogy az E/1. személy – fikció – és létfontosságú a
vers
 Az egész a szenvedéllyel kezdődik, az olvasás örömével - Tóth Krisztina a Klubdélelőttben 20
21.03.6.
 https://wmn.hu/podcast/54765-ingerult-faradt-embertomegek-varjak-sovarogva-hogy-manipul
aljak
 Interjú Tóth Krisztina költővel: a verset énekelni kell, átírni az iskolában, játszani vele,
szenvedéllyel
 Porhó – József Attila: Születérnapomra átirata
TÓTH KRISZTINA: PORHÓ
sőt, egy bocsom is van (de szép!),
Harminckettő hogy telhetett? beszélni is kezd majd ez év
Hogy múltak el napok, hetek? telén
Letelt, talán,
s hitelt
de hogy mit történt, mire volt jó
nemigen ad már a jelen. harminckét éven át a porhó,
Nem voltam benne még jelen, havam,
úgy múlt hevem
a múlt,
hová gomolygott nyomtalan,
annyi idő, hogy szinte sok. és ugyan hol, ha nyoma van,
De ért már más is, mint e sokk: szivek,
hold is, szavak
nap is
mélyén mi ülepszik, mi lesz,
pólyálta hűlő életem, így fog eltelni, élni ez?
s amit nem tettem, tervezem e lét Vagy túl
felét a túl
leélve: őrzöm arcomat, bonyolult léten, túl ezen
s eleddig nem zuhant sokat egyszercsak majd megérkezem
csecsem s ittlétemet
becse, átlátom ott?!
PORHÓ
 A hulló hó a megbocsátás, a kegyelem jelképe. Tóth Krisztina verseiben is ott szitál a finom,
alig érezhető porhó, mely az idők során lassan, észrevétlenül mindent befed; és ha izgalmas,
sokat ígérő felfedezőútra indulunk e világban, előtűnnek sajátos formái, és a lábunkhoz tapadó
hó alól előbukkannak a legkáprázatosabb színek.
 https://www.youtube.com/watch?v=izvnEP9PQIo
 Takács Kati mondja el a verset: (József Attila: Születésnapomra formájára)
 https://www.youtube.com/watch?v=mGxIC_027Rs
 Gundel Takács Gábor mondja el: Hasonlatok ( József Attila utánérzés)
 2017. 50. születésnapján ünneplik: Kreatív Lázadók
 Tóth Krisztina 2017. december 5-én lesz 50 éves. Ezen a napon "Szeretem Tóth Krisztinát"
napot tartunk a Facebookon. Klubtársai, mentoráltjai, barátai, pályatársai és tisztelői köszöntik
őt egy-egy versével, novellájával.
VERSEK AZ 50.
SZÜLETÉSNAPJÁRA
 https://www.youtube.com/watch?v=fGxoUxeKpPE
 Békés Itala mondja: Fény, viszony
 Esős nyár – Takács Kata mondja el
 https://www.youtube.com/watch?v=4Sca5ECs9YM
 Szilágyi Tibor köszönti: Dosszié
 https://www.youtube.com/watch?v=u_IUBNxNU1A
 Szegő Jenő: Bánk monológja
 https://www.youtube.com/watch?v=IWgZcWo3tOk
 Szilasi László mondja el: Filmkockák
 https://www.youtube.com/watch?v=labHOnhtCNA
PILINSZKY JÁNOS:
HARMADNAPON ÉS
APOKRIF
https://www.youtube.com/watch?v=Xka8jpMXYiw
1. Pilinszky mondja el
PILINSZKY JÁNOS:
HARMADNAPON
 És fölzúgnak a hamuszín egek,
hajnalfele a ravensbrücki fák.
És megérzik a fényt a gyökerek
És szél támad. És fölzeng a világ.

Mert megölhették hitvány zsoldosok,

és megszünhetett dobogni szive -
Harmadnapra legyőzte a halált.
Et resurrexit tertia die.

 https://mek.oszk.hu/01000/01016/01016.htm
KÉRDÉSEK
 Téma: Lágertéma
 A bibliai tematika hogy jelenik meg a versben? - Megváltástörténet
 Címelemzés – Szenvedéstörténet és feltámadás
 A bibliai kifejezésmód – És.. Kötőszó – a felütésben – „És fölzeng a világ.”
 Szerkezet: Zárlat: Milyen jelentésképző szerepe lehet a latin idézetnek?
 „És föltámadott a harmadik napon” –
 Ki a versbeszélő?
 Idősíkok: bibliai - történelmi 1945 –
 Mi a hatása a Krisztustörténet versbe emelésének?
HARMADNPON
 Idősíkok:
 Hogy értelmezi a Krisztustörténet a holocauszteseményt térben és időben?
 „A Pilinszky-líra időszemléletéből a történeti idő 3 nagy nullpontja emelkedik ki: Krisztus
megfeszítésének, Auschwitz botrányának és a Végítéletnek az eseménye.” (Szávai Dorottya)
 Az emlékezetből áthelyezi az önrflexióba, az ember egzisztenciális és spirituális ( lelki,
szellemi) valóságának megértésébe. A holokauszt így az Üdvtörténet része immár, - kölcsönös
értelmezői viszonyba lép a kereszt-esemény fájdalmával – A 0 pont – a mértéktelen bűn a
Megváltás esszenciális lényegére hívja fel a figyelmet, a Passió így a Holokauszt teljes
remény-nélküliségét ellenpontozza, a jézusi együttszenvedés tényével, a feltámadás ígéretével.
Szűts Nelli (kivonatolt)
RAVENSBRÜCKI PASSIÓ
Egy KZ láger falára
Ahova estél, ott maradsz.
A mindenségből ezt az egyet,
ezt az egyetlen egy helyet,
de ezt azután megszerezted.
Menekül előled a táj.
Lehet az ház, malom vagy nyárfa,
minden csak küszködik veled,
mintha a semmiben mutálna.
De most már te nem is tágitasz.
Megvakitottunk? Szemmel tartasz.
Kifosztottunk? Meggazdagodtál.
Némán, némán is reánkvallasz.
Ravensbrücki passió
Kilép a többiek közűl,
megáll a kockacsendben,
mint vetitett kép hunyorog
rabruha és fegyencfej.
Félelmetesen maga van,
a pórusait látni,
mindene olyan óriás,
mindene oly parányi.
És nincs tovább. A többi már,
a többi annyi volt csak,
elfelejtett kiáltani
mielőtt földre roskadt.
FRANCIA FOGOLY
Csak azt feledném, azt a franciát, kit
hajnalfele a szállásunk előtt
a hátsó udvar sűrüjében láttam
lopódzani, hogy szinte földbe nőtt.
Körülkutatva éppen visszanézett,
s hogy végre biztos rejteket talált:
övé lehet a zsákmánya egészen!
Akármi lesz is, nem mozdul odább.
S már ette is, már falta is a répát,
mit úgy lophatott rongyai alatt.
Nyers marharépát evett, de a torkán
még alig ért le, jött is a falat;
és undorral és gyönyörrel a nyelvén
az édes étel úgy találkozott,
mint telhetetlen testi mámorukban
a boldogok és boldogtalanok!
Csak azt a testet, reszkető lapockát,
a csupa bőr és csupa csont kezet,
a tenyerét, mely úgy tapadt a szájra
és úgy adott, hogy maga is evett!
Az egymás ellen keserülő szervek
reménytelen és dühödt szégyenét,
amint a végső összetartozást is
önönmaguktól kell, hogy elvegyék!
Az állatian makogó örömről
a suta lábát ahogy lemaradt,
és semmisülten kuporgott a testnek
vad gyönyöre és gyötrelme alatt!
A pillantását, - azt feledném egyszer!
Ha fuldokolva is, de falt tovább,
és egyre még, és mindegy már akármit,
csak enni bármit, ezt-azt, önmagát!
Minek folytassam? - Őrök jöttek érte;
a szomszéd fogolytáborból szökött.
S én bolyongok, mint akkor is a kertben
az itthoni kert árnyai között.
A jegyzetembe nézek és idézem:
"Csak azt feledném, azt a franciát..."
S a fülemből, a szememből, a számból
a heves emlék forrón rámkiált:
"Éhes vagyok!" - És egyszeriben érzem
a halhatatlan éhséget, amit
a nyomorult már réges-rég nem érez,
se földi táplálék nem csillapít.
Belőlem él! És egyre éhesebben!
És egyre kevesebb vagyok neki!
Ki el lett volna bármi eleségen:
most már a szívemet követeli.
APOKRIF I.
Mert elhagyatnak akkor mindenek.
Külön kerül az egeké, s örökre
a világvégi esett földeké,
s megint külön a kutyaólak csöndje.
A levegőben menekvő madárhad.
És látni fogjuk a kelő napot,
mint tébolyult pupilla néma és
mint figyelő vadállat, oly nyugodt.
De virrasztván a számkivettetésben,
mert nem alhatom akkor éjszaka,
hányódom én, mint ezer levelével,
és szólok én, mint éjidőn a fa:
Ismeritek az évek vonulását,
az évekét a gyűrött földeken?
És értitek a mulandóság ráncát,
ismeritek törődött kézfejem?
És tudjátok nevét az árvaságnak?
És tudjátok, miféle fájdalom
tapossa itt az örökös sötétet
hasadt patákon, hártyás lábakon?
Az éjszakát, a hideget, a gödröt,
a rézsut forduló fegyencfejet,
ismeritek a dermedt vályukat,
a mélyvilági kínt ismeritek?
Feljött a nap. Vesszőnyi fák sötéten
a haragos ég infravörösében.
Így indulok Szemközt a pusztulással
egy ember lépked hangtalan.
Nincs semmije, árnyéka van.
Meg botja van. Meg rabruhája van.

APOKRIF II.
Ezért tanultam járni! Ezekért
a kései, keserü léptekért.
S majd este lesz, és rámkövül sarával
az éjszaka, s én húnyt pillák alatt
őrzöm tovább e vonulást, e lázas
fácskákat s ágacskáikat,
Levelenként a forró, kicsi erdőt.
Valamikor a paradicsom állt itt.
Félálomban újuló fájdalom:
hallani óriási fáit!
Haza akartam, hazajutni végül,
ahogy megjött ő is a Bibliában.
Irtóztató árnyam az udvaron.
Törődött csönd, öreg szülők a házban.
S már jönnek is, már hívnak is, szegények
már sírnak is, ölelnek botladozva.
Visszafogad az ősi rend.
Kikönyöklök a szeles csillagokra –
Csak most az egyszer szólhatnék veled,
kit úgy szerettem. Év az évre,
de nem lankadtam mondani,
mit kisgyerek sír deszkarésbe,
a már-már elfuló reményt,
hogy megjövök és megtalállak.
Torkomban lüktet közeled.
Riadt vagyok, mint egy vadállat.
Szavaidat, az emberi beszédet
én nem beszélem. Élnek madarak,
kik szívszakadva menekülnek mostan
az ég alatt, a tüzes ég alatt.
Izzó mezőbe tűzdelt árva lécek,
és mozdulatlan égő ketrecek.
Nem értem én az emberi beszédet,
és nem beszélem a te nyelvedet.
Hazátlanabb az én szavam a szónál!
Nincs is szavam.
Iszonyu terhe
omlik alá a levegőn,
hangokat ad egy torony teste.
Csak most az egyszer szólhatnék veled,
kit úgy szerettem. Év az évre,
de nem lankadtam mondani,
mit kisgyerek sír deszkarésbe,
a már-már elfuló reményt,
hogy megjövök és megtalállak.
Torkomban lüktet közeled.
Riadt vagyok, mint egy vadállat.
Szavaidat, az emberi beszédet
én nem beszélem. Élnek madarak,
kik szívszakadva menekülnek mostan
az ég alatt, a tüzes ég alatt.
Izzó mezőbe tűzdelt árva lécek,
és mozdulatlan égő ketrecek.
Nem értem én az emberi beszédet,
és nem beszélem a te nyelvedet.
Hazátlanabb az én szavam a szónál!
Nincs is szavam.
Iszonyu terhe
omlik alá a levegőn,
hangokat ad egy torony teste.
APOKRIF III.
Négysoros
Látja Isten, hogy állok a napon.
Látja árnyam kövön és keritésen.
Lélekzet nélkül látja állani Alvó szegek a jéghideg homokban.
árnyékomat a levegőtlen présben. Plakátmagányban ázó éjjelek.
Égve hagytad a folyosón a villanyt.
Akkorra én már mint a kő vagyok; Ma ontják véremet.
halott redő, ezer rovátka rajza,
egy jó tenyérnyi törmelék
akkorra már a teremtmények arca.

És könny helyett az arcokon a ráncok,

csorog alá, csorog az üres árok.
APOKRIF -
Cím
Kulcsmondatok
Kulcsszavak –
Legmeglepőbb sorok

„Hazajutni végül, ahogy megjött ő is a Bibliában”

„Visszafogad az ősi rend”
„Nem értem én az emberi beszédet” - „Látja Isten”…
ELEMZÉSI
MODELL
EGYÉNI OLVASAT
KIALAKÍTÁSA
 Személyes réteg: Hogy hat rád a vers?
 Merj véleményt formálni – az első benyomások: tetszik – nem
 Mi keltette fel a figyelmedet?
Milyen kérdéseid vannak a vershez, az íróhoz?
 Mire vagy kíváncsi? – a személyiségére, a költőiségre, feleségére, pletykákra?
 Milyen előismereted van a költőről? Mit hallottál a versről?
 Ez a fogalmazásod végén, az összegzésnél lesz inkább fontos, de a friss olvasatnak
van a legnagyobb ereje
 Bízd rá magad a megérzéseidre, a hangulataidra, keress metaforákat a kifejezésére!
– mint hidegzuhany – ne ilyen triviális, de ilyesmi, valld be azt is, ha nem tetszik!
MI AZ ELSŐ BENYOMÁSOD A
VERSRŐL?
 Tetszik?
 Nem tetszik?
 Zavarba ejtőnek tartod?
 Mit nem értesz,
 Mi vár megfejtésre?
MILYEN DOMINÁNS ELEM
KELTETTE FEL A
FIGYELMEDET? MI
SZÓLÍTOTT

Hangulata

MEG?
Mi ragadott meg elsőre? Mi tűnt fel?

 Üzenete
 Mondanivalója
 Képi rétegei
 Szerkezete
 Zeneisége
 Mondatszerkezete
 Műfaja
 Meglepő hangnem, nézőpont
Ezek lesznek az elemzési szempontjaink, olyan sorrendben, ahogy kíváncsivá tesz
I. KELETKEZÉSI
KÖRÜLMÉNYEK – KÜLSŐ
SZEMPONTOK – DSIDA ÉLETE,
KORA
Irodalomtörténeti háttérből is kiindulhatunk:
1933 Kolozsvár Szépmíves cég adta ki – címadó vers

 Kisebbségi lét – erdélyi író
 Családi háttér - Életrajz
 Iskolái - hatások
 Kortársak - intertextualitás
 A stílusirányzatok hatása – kísérletezés
 Pályaszakaszok, kötetek elhelyezése az életműben
 Befogadástörténet
 Intertextualitás
II. KI A VERS BESZÉLŐJE?
 Mit tudunk meg róla?
 Hogyan viszonyul az ábrázoltakhoz?
 Változik-e a beszélő a vers folyamán?
MILYEN A VERSHELYZET?
 Kihez beszél?
 Kiről beszél?
 Változik-e a vershelyzet?
 Idő
 Tér
 Élethelyzet
III. SZERKEZET
 Lineáris szerkesztésmód
 Cím
 Felütés
 Kibontás
 Fordulópontok
 Nagyobb egységek
 Zárlat
IV. KÖLTŐI ESZKÖZTÁR
Van-e kiemelt eszköz?
 Motívumok: toposzok, ismétlődő motívumok, szerzői, eredeti
 Kulcsszavak
 Szóképek: Hasonlat, metafora, metonímia
 Alakzatok: Ismétlés, halmozás, gondolatritmus, ellentét
 Versforma: Rím, ritmus
 Stílus – korstílus
DSIDA JENŐ:
NAGYCSÜTÖRT
ÖK
https://www.youtube.com/watch?v=OHV0b6Tu1xQ
Lukács Sándor mondja el
NAGYCSÜTÖRTÖK
 Címelemzés elkerülhetetlen – vagy párbeszédben van a címmel, felerősíti vagy
éppen gyengíti a cím az előfeltevéseinket
 CÍMMEDITÁCIÓ
 (Fűzfa Balázs: József Attila: Eszmélet – konferenciakötet)

 Jézus – metafora
 Az áldozat-szerep – a feláldozottság, kiszolgáltatottság

FILMEK ÉS BESZÉLGETÉS
 Portréfilm 1 óra
 Bódy: Psyché - Pilinszky mint Kazinczy –
 Jelenits István: Asztali beszélgetések 1óra17’
 100 éve született 1921 – 1981
HARMADNAPON
 1958
 Bibliai tematika hogy jelenik meg?
 A vers felütése
 A zárlat: jelentésképző szerepe
 Ki a versbeszélő? Mennyire azonosítható. Ill. személyes hang?
 Idősíkok: bibliai – történelmi
 Kulcsszavak
 Mi az értelme a Krisztus-történet versbe emelésének?
RAVENSBRÜCKI PASSIÓ
 Lágertéma
 Megváltástörténet
KZ -ORATÓRIUM
 Egy KZ-láger falára
 A KZ –lagerek univerzuma – fenyegetően jelenvaló, visszatérhet bármikor –
 A Passiójátékok tárgyai - megmerült ebben az Infernóban – az Auschwitzi múzeum
szemüveghegyeire gondolok – A század botránya – szent
 Létünk alaphelyzete vált jelenvalóvá
 A konkrét, ami megtörtént, amely átcsap az általánosba
 Krízissel való szembesülés az egyetlen remény – Meredek út vezet a megváltáshoz
HARBACH 1944
 Szekér-metafora
UTÓSZÓ
 A mellékzörejekre figyelek – az új versekben – inkább beeresztem a világot…
 Simon Weill: „A szépség egy labirintus. Ott az Isten várja őket a labirintus
közepében – Hűség a labirintushoz – megy befele…Esetverseket vállaltam,
mély hittel, hogy valamerre vezetnek”
 Fa – ha pontosan érzékeli, akkor a papíron megjelenik – misztikus pozíció –
egyszeri kimondás a legelemibb – aztán részletezni – „egy kerti szék”
 Ambícióváltás - ha megszólal a költő és értelmezi az életművét, az nagyon
sokat segít –
 ?Mi a titka? Kikerekedik egy egész – meta tartalmak és metaformák
A KÖLTŐI MUNKA
 Egyszerre passzív és aktív – mint a gondolkodás
 22. perc –
 A vadász esélye - figyelem
 A mellékágaiba –
 Regényeim: Önéletrajzaim – ez mind én vagyok: apáca, prosti – ezek összeillenek – a
figyelmemnek az önéletrajza – szélesebb, mint a saját magamé –
 Megkonstruáltalan Szent Lajos király hídja – zuhanunk
JÓZSEF ATTILA:
ESZMÉLET
https://www.youtube.com/watch?v=AZkJ0aPDKZk
Latinovits mondja el
JÓZSEF ATTILA: ESZMÉLET
 Pilinszky párbeszédbe fog vele
 Eszmélet - Kötet – Szombathely, Fűzfa Balázs

JORDÁN TAMÁS
 https://www.youtube.com/watch?v=KSA9wncaJAA
 Nagy versmondások a Balaton mellett
 Kapolcson