Ma jelsz, lgy pozitv. Ez az alapja a lebeszls retorikjnak, ha valakinek gyanakodni tmad kedve.

Ahol minden pozitv s magasrend, nem illik gyanakodni egy jrzs embernek, mert akkor alacsonyrendknt lenzik, kinzik, mint aszocilist. A kommunizmusban is negatv elemrl beszltek, mert akkor is csupa pozitv volt minden. Aki negatvat hangoztatott osztlyellensg volt. Ma a demokrcia ellensge. Vagy rstik a blyeget, hogy problms, nem tud problmival megbirkzni. Az ideolgit, vagyis az utpit, mindig az jellemzi, hogy egyoldalan pozitv akar lenni. Ha nem megy, erlteti, a nyilatkozatok szintjn, egyszeren elhiteti nmagval, nem vesz tudomst arrl, ami negatv. Az utpia egy torzult vltozata a totalits archetpusnak. A torzuls abban van, hogy a totalitsban, mg integrlva van, mindaz, ami negatv, az rnyk, a tudattalan, addig az utpia, mindennek htat fordt, ezrt egyoldalan pozitv, vagyis egy tudathasadsos llapot. A kommunizmus, csak annyiban klnbztt a demokrcitl, hogy akkor zlstelenl erltettk a csupa pozitvat. Kilgott a llb, ezrt is volt zlstelen. Ma a demokrcia messze eladhatbbra csomagolja, ebben klnbzik csak a kommunizmustl. Ahogy haladott elre a kommunizmus, egyre inkbb hasonltott nmagra. gy van ez a demokrcival is. s ahogy rnek, a kommunizmus a mltban, a demokrcia a jelenben, egyre inkbb hasonltanak egymsra rett voltukban. A demokrcinak van mg rni valja, ezrt egyre nagyobb eslye van hasonltani a mr berett kommunizmusra.