Pálmaliget -

A betléri Andrássy-kastély kertje

Category : Arborétumok, botanikus kertek
Published by Farkasinszky on 2010.04.27.

A betléri kastély mögött hosszan húzódó, enyhén emelkedõ térkialakítású, a kor divatjának megfelelõ
tájképi kert szervesen kapcsolódik, szinte belesimul a környezõ erdõs tájba...

Fráter Erzsébet:
A betléri Andrássy-kastély kertje

Csak a határállomás tûnik idegennek, s azután néhány kilométer és újra otthon érezzük magunkat...
a Szádelõi-völgy függõleges, hófehér mészkõ sziklafalai, hol oly sokat dolgoztak, gyûjtöttek és
rajzoltak botanikusaink, a Szilicei-fennsík fölé magasodó hegyormon álló Krasznahorka büszke vára,
Rákóczi fejedelmünk fõhadiszállásának, Rozsnyónak ódon épületei mind oly közel állnak
szívünkhöz. Itt e vadregényes tájon, melyet csak alig-alig tudtak megzavarni a szocialista iparosítási
õrület monstrumai, egy kis tót faluban áll, romantikus kert közepén a betléri kastély.

Krasznahorkáról Betlérre

Betlér Gömör vármegye legrégebbi települései közé tartozik. Lakosai már a XII. század óta,
kiaknázva a Gömöriérchegység nyújtotta lehetõségeket, bányászattal, valamint a vasérc
fuvarozásához szükséges teknõsszekér gyártásával foglalkoztak. A mai kastély helyén még a XV.
Század közepén, Gömör akkori nagyhatalmú földesurai, a Bebek család egy kétszintes, földtöltéses,
lõréses falakkal megerõsített kisebb erõdítményt építettek.
A kastély újkori története azonban tulajdonképpen nem is itt Betléren, hanem 16 km-rel délkeletre a
szépséges, vadregényes krasznahorkai várkastélyban kezdõdött 1578-ban. Az történt ugyanis, hogy

http://palmaligetetmagyarorszagnak.com 2010.08.19. 0:45:52 / Page 1

Gömör régi, nagy hatalmú urai, a Bebekek egy királyellenes felkelés szervezésének gyanújába
keveredtek és vagyonától megfosztva Erdélybe távoztak, s hamarosan utód nélkül kihalt a család.
Birtokaik a királyi udvarra szálltak, s 1578-ban a király Andrássy Péter nevezte ki a gazdátlanná vált
krasznahorkai vár kapitányává. Az Andrássy család erdélyi Csíkszentkirályból származó vagyonos
székely család volt, ám Báthory István erdélyi fejedelem ellen irányuló elbukott felkelésben való
részvételük miatt birtokaikat elvesztették és Péter Magyarországra menekült. Itt évi 300 arany
fizetésért a császári hadseregben szolgált, majd megszerezte a krasznahorkai várkapitányságot, s a
hozzá tartozó uradalmat, 20 településsel, köztük Betlérrel együtt.
Péter unokájának 1642-ben sikerült örökösödési joggal, adománylevéllel megszereznie a
krasznahorkai uradalmat, s ügyes politikai forgolódással és nagy hozományú házasságokkal, a még
korábban elvesztett erdélyi birtokaikat is visszaszerezve, az Andrássyak Magyarország
legrangosabb családjai közé küzdötték fel magukat. 1696-ban az utódok elosztották az akkor már
hatalmasra nõtt családi vagyont, s az idõsebb ág Istvánnal az élen, örökölte a krasznahorkai
uradalmat. Andrássy István felesége Serédy Zsófia (aki az ismert Jókai-regény „A lõcsei
fehérasszony” fõhõse) halála után, kényelmetlennek érezvén a várat átköltözött Betlérre, s
1702-12 között átépíttette, felújíttatta a régi, omladozó Bebek-várkastélyt. Unokája Károly, aki
rendkívül katonai érdemeiért 1780-ban grófi rangot kapott, a XVIII. század végén ismét a kastély
renoválásába kezdett, melyet halála (1792) után fia Lipót folytatott. Az 1783-1795-ig átalakításakor
készült el a déli épületrész folyosójának barlangszerû hangulatot árasztó darázskõ burkolata,
átépíttették, és stukkóval gazdagon díszítették a boltozatok egy részét, és az épület klasszicista
homlokzatot kapott. Andrássy Lipót (-1824) apja haláláig katonai pályán mozgott, majd hazatérte
után Betléren a tudományok és a mûvészetek felé fordult érdeklõdése. Széles látókörû, sokat utazott
ember volt, s értékes könyvtára, s gazdag érmegyûjteménye országos hírû lett.

A Városliget tervezõje Betléren?

Andrássy Lipót irányítása alatt nemcsak a kastély újult meg kívül-belül, hanem a 81 hektáros kertre
is nagy figyelmet fordított. A kastély átalakításakor, a XVIII. század vége felé kialakított angol tájképi
kert alkotóját nem ismerjük biztosan, írott forrásból, de bizonyos utalások és a családi legendárium
arra utal, hogy Nebbien tervezhette azt. Heinrich Nebbien (1779-1841) Németországból származó
tájépítész és mezõgazdász volt, aki a harmincas éveiben, rövid ideig Magyarországon is dolgozott.

http://palmaligetetmagyarorszagnak.com 2010.08.19. 0:45:52 / Page 2

Fontosabb és nagyobb munkái közé tartozott a tóalmási, az alsókorompai, a martonvásári
kastélykert kialakítása, valamin legjelentõsebb feladata a pesti Városliget megtervezése, melyet
nagy lelkesedéssel és rá jellemzõ rendkívüli precizitással és alapossággal (részletes szöveg-és
rajzmelléklettel) végzett el.
A betléri kastély mögött hosszan húzódó, enyhén emelkedõ térkialakítású, a kor divatjának megfelelõ
tájképi kert szervesen kapcsolódik, szinte belesimul a környezõ erdõs tájba, a
Gömör-Szepesi-érchegység déli völgyeinek tölgyrengetegébe. Az épülettõl két és fél km-es, fõleg
vadgesztenyefából (Aesculus hippocastaneum) fasor vezet a kert távolabbi felsõ szegletébe. A teret
nagyvonalú füves tisztások, átlátások tagolják, melyeket válogatott szépségû, formájú és lombszínû
hazai és nagyobbrészt külhoni lombos fák, hársak, tölgyek, tulipánfa (Liriodendron tulipifera),
szivarfák (Catalpa bignonioides és ovata) japán díszcseresznye (Prunus serrulata) és vérszilva
(Prunus cerasifera var. atropurpurea), valamint az õsszel pompás élénksárgára színezõdõ
lombhullató õsi nyitvatermõ, páfrányfenyõ (Ginkgo biloba) csoportjai kereteznek. Nem kisebb
szerepet kapnak a kertben az örökzöld tûlevelûek sem, köztük jó néhány hazai viszonylatban is
kiemelkedõ matuzsálem, közel fél évezredesnek tartott tiszafák (Taxus baccata), a kert legnagyobb
fája, egy 370 cm törzskerületû simafenyõ (Pinus strobus), valamint többek között keleti hemlokfenyõ
(Tsuga canadensis), szibériai luc (Picea obovata), közönséges duglászfenyõ (Pseudotsuga
menziesii) szép példányai. A fák között rejtett ösvények kanyarognak s a sûrûben megbúvó
kertépítészeti mûalkotások, emlékmûvek és pavilonok romantikus hangulatot teremtenek.
A kastély elõtt, a patak partján klasszikus stílusú kerek épület, rotunda épül, ebben kap helyet Lipót
híres könyvtára, majd a késõbbi években a családi irattár.
A tájképi kertek elmaradhatatlan kelléke a víz. 1823-ban Bergmann József kertépítõ a területen
átfolyó patakra építve, komoly vízrendezési munkálatokat végzett, s egy 10 méter magas vízesést,
kis és nagy tavat, s mesterséges víziutakat alakított ki, melyek az esztétikai értéken túl kiváló,
kiegyenlített, párás mikroklímát biztosítanak a növényzetnek. A nagy vízesés alatt kiképzett
barlangban rövid ideig jegesmedvét tartottak.

Egy szabadkõmûves kertje

Egy kis, boltíves kõhidakkal megközelíthetõ, vizesárokkal körülvett szigeten különös építmény áll. A
zöld lombok között megbúvó, titokzatos, nyolcszög alaprajzú pavilon a gömöri szabadkõmûvesek

http://palmaligetetmagyarorszagnak.com 2010.08.19. 0:45:52 / Page 3

gyûlésezõhelye volt. A szabadkõmûvesség az 1700-as évek elején Angliából elterjedt, s a
testvériség, jótékonyság, emberszeretet s az ehhez kapcsolódó erkölcsi tökéletesedés és
felvilágosodás eszméit hirdetõ intézményrendszer volt, mely a század közepén Magyarországra is
eljutott. Szervezeti egységei a páholyok voltak, nálunk is jó néhány, a haladó eszmék iránt fogékony
arisztokrata származású taggal. Miután azonban I. Ferenc császár nem nézte jó szemmel e
szabadelvû mozgalmat, s 1794-ben rendelettel feloszlatta a páholyokat, a szabadkõmûvesek
illegalitásba kényszerültek. Az Andrássy családból Lipót volt szabadkõmûves, a
„Nagyszívûséghez” címzett páholy tagja. Az õ nevéhez fûzõdik az 1790-es években
épült kerti pavilon, melynek rejtezõ külseje misztikusan díszített, festett belsõ kiképzést takar. Falait a
szabadkõmûves szimbolikában fontos szerepet kapó, különbözõ mértani formájú, kör, négyzet,
háromszög, s szabályos sokszög alakú, furcsa kis ablakok törik át. A vakolatra, mintha egy
templomban járnánk, oszlopos körcsarnokot, díszes boltozatot és falfülkéket festettek. Az épület
körül sok 3-5 törzsû fa található, mely valószínûleg tudatosan ültetett, szintén szabadkõmûves jelkép
lehetett.
Lipót halála után pazarlóan élõ, felelõtlen unokaöccse, Imre teljesen csõdbe juttatta a betléri birtokot,
s azt csak másik unokaöccsének fia Andrássy Manó (1821-1891) virágoztatja ismét fel. Manó
1849-ig aktívan politizál, megyéjének országgyûlési képviselõje, s fõispánja, majd látván a
szabadságharc bukását Indiába s Kínába utazik. Útjáról saját kézzel illusztrált, maradandó irodalmi
értékû útleírásban számol be („Utazások Kelet-Indiában”). Hazatérve betléri birtokára
minden idejét gazdasági, ipari tevékenységre, vasmûveinek korszerûsítésére valamint a
mûvészetekre fordítja. Archeológiai érem-és mûtárgygyûjteménye, képtára országos jelentõségû, s õ
maga is fest. Nagy gondot fordít uradalmára is. Az 1880-1886-ban historizáló stílusban átépítteti a
kastélyt, új négyemeletes saroktoronyban kap helyet a lépcsõház, és a második emelet felhúzásával
egy idõben kialakítják az elsõ emeleti nagy csarnokot, melyben a családi képtárat helyezik el.
A kastélykertben is több új építményt emel. A fõkapu mellé kis õrházat építtet, a kert másik végében
pedig középkori hangulatot tükrözõ, rusztikus hatású állatházat tervez, melyben fõként hazai
erdeinkben élõ állatokat tartanak. A szentimentális angolkert nemcsak csendes, elmélyült sétákra
szolgált, kastélyhoz közeli szegletében teniszpálya és a sportszerek tárolására és pihenésre szolgáló
Kínai pavilon várta a lakókat. A kert központi tengelyében állt az „Olimpiai láng”
tetejére helyezett fémedényben, fontosabb ünnepeken, tûz lángolt.

A kastély elõtti, lóhere alakú díszmedence közepén álló szobrot, mely egy szárnyas nõalakot formáz,

http://palmaligetetmagyarorszagnak.com 2010.08.19. 0:45:52 / Page 4

már a XX. Század elején, 1903-ban állították fel. Ismeretlen francia szobrász alkotása. A szökõkút
közelében két pompás famatuzsálem ültetõinek és gondozóinak dicsõségét hirdeti, az
Észak-Amerika keleti részérõl származó hegyes levelû liliomfa (Magnolia acuminata) egy óriás, sok
hatalmas ággal könyöklõ példánya és egy jól megtermett japán gyertyánszil (Zelkova serrata), mely
igazi kárpát-medencei ritkaság.
Manó méltó utódokra hagyta uradalmát, fia Andrássy Géza (1856-1938) folytatta a birtok és a
mûgyûjtemények fejlesztését, s jóllehet 1933-ban a gazdaság nagy részét államosították, fia
Andrássy Manó (1892-1953) utódlásával egészen 1945-ig jól mûködött az uradalom.
Szokatlan és meglepõ módon a második világháború s valószínûleg a hûséges személyzet
védelmének köszönhetõen, a kommunista hatalomátvétel alatt bekövetkezõ, s a legtöbb hazai
kastélyunkat és kertjeiket teljesen elpusztító szabadrablás és fosztogatás sem tett komolyabb kárt az
épületben. Így annak a ritka és örvendetes élménynek lehetünk részesei az 1989-1994-ig
helyreállított, igényes munkával újjá varázsolt kastélyban, hogy szinte az eredeti, érintetlen, 56 évvel
ezelõtti berendezésével együtt csodálhatjuk meg egy nagymûveltségû, felelõs országépítõ fõnemesi
család otthonát és általuk képviselt és közvetített értékrendet.

Minden jog fenntartva! Copyright - Fráter Erzsébet

http://palmaligetetmagyarorszagnak.com 2010.08.19. 0:45:52 / Page 5