HORV ATB ILDIK6

Az autonom tanulas I{ognitiv osszetevoi: egy kutiltas vart es nem vart eredmenyel

1. Bevezeto

Kutatasom celja a tolmacshallgatok autonom tanuloi viselkedeset rneghatarozo kognitfv komponensek vizsgalata. Kutatasomat az ELTE BTK Fordito- es 'I'olmacskepzo Kozpontjanak posztgradualis kurzusan vegeztem. Kutatasom eszk<:>z6Ul a hallgatok altal keszitett introspektiv naplok szolgaltak. A kovetkezokben eloszor az autonom tanulas definiciojara tett legfontosabb kiserleteket, majd a kutatas es az adatgyujtes korulmenyeit mutatom be. Dolgozatomat a kielemzett adatok ertelmezese zarja.

2. Az autonom tanulas

Az auton6m tanulas fogalma sokretu, es a pedagogiai autonomia szamtalan format olthet, ezert ugy gondolom elso megkozelitesben erdemes Little nyoman azt szemleltetni, hogy mit nem ertunk auton6m tanulason. Az autonom tanulas nem egyenlo a tanar n61k\111> osztalytermen kivuli elszigetelt tanulassal; tantermi korulmenyek kozott pedig nem a taml1;i felelosseg teljes atruhazasat jelenti, hiszen nern arrol van 5z6, hogy a tanu16k magukra hagyatva ugy boldogulnak, ahogy tudnak. Az autonornia nem egy tanitasi modszer a sok kozul, tehat nem valami olyan, amit a tanarok a diakokkal "csinalnak". Az autonom tanulas nem egyseges, konnyen megfoghat6 es Ieirhato magatartasmod, valamint nem a tanu16k altal elert allando, konstans allapot (Little 1990: 7).

Little szerintaz autonom tanul4~ fogalmanak egYil< lehet~~g~s;::qM;:gkozelitesi mo<;1tia~2~~L:,i"\i*,,*'l.ii'.""', ___ ~~O'"fiC;gy az(~'~,ii{[ne "afapvet6"ernberr'mag'atiirtJsjormat'; .- . igyekszlirik~n;egragadni. Ennek~'" --,' _

----. ertelmeben elmondhatjuk, hogyaz ember autonom modonviselkedik, amikor segitseg nelkul :

- --- kepes megoldani egy feladatot "olyan korulmenyek kozott, amelyek kulonboznek attol a

kontextust61, amelyben a sikeres feladat-megoldashoz szukseges tudast es jartassagot megszerezte". Az ember fejlodese soran tulajdonkeppen a tanulas "biologiai es tarsadalmi celja az autonomia elerese, hiszen enelkul nem valhatnank sem igazan erette, sem igazan szocializaltta" (Little 1996: 3).

_. -_.. ... Az autonom tanulas egy masik definicioja .szcrint az nem mas" mint a tanulo aZOl1

'''-C''';'~E-:kepessege,hogy .Jcezebe vegye", iranyitsa sajat tanulasat, ami azt jelenti, hogy a tanulas minden aspektusaval kapcsolatos dontesert felelosseget vallal es felelosseggel tartozik. Ez a kepesseg tehat a donteshozatal szintjen nyilvanul meg, amely soran a dontesek a tanulasi folyamat kovetkezo teriileteire vonatkoznak: tanulasi celok kituzese, a tartalom es a haladas meghatarozasa, az alkalmazando modszerek es technikak kivalasztasa, az elsajatitas folyamatanak (litem, ido, hely stb.) nyomon kovetese, az elsajatitott tartalom ertekelese (Holee 1981: 3). Holee szerint az autonom tanulo kepes ezen dontesek mindegyiket meghozni azzal a tanulasi folyamattal kapcsolatban, amelyben reszt kivan venni. Ennek rnegfeleloen a definicio fontos eleme tehat a tanulo motivacioja, azonban az autonom tanulast csupan tanulas-szervezesi kepessegkent fogja fel.

Ezzel szemben Little (1991) meghatarozasa szerint az autonom tanulas nem kizarolag es meg csak nem is elsosorban a tanulas szervezeseben merul ki. Az autonomia a kritikus gondolkodasra, az elvonatkoztatasra, a donteshozatalra, valamint az onallo cselekvesre vonatkozo kepesseg. Alapfeltetele es egyben kovetkezmenye is, hogy a tanu16 egyfajta pszichol6giai viszonyt letesit a tanulas folyamataval es tartalmaval. Az autonomia kepessege a tanulo tanulasi modjaban, illetve abban ertheto tetten, hogy a tanulo a megtanultakat hogyan

1

alkalmazza szelesebb kontextusokban. Bz a definiclo tehttt mar az autonom tUl1uU"S kialakitasahoz s.ztlkseges kognitiv tenyezoket is flgyelembe veszi.

Az autonomianak a szakirodalomban fell~lhet() egyik legegyszeriibb definicioja szerint az nem mas I mint a t~lp,UUlSi folyal1l.at szisztel11a~ikus h:fl,tlyit~lsara, kontrollalas~Yra(contt'Ql) valo kepesseg. Minden ennel poritosabb nteghatEtl'ozas t\ds~\gos~n lesztlkiti a kutm:t6 mozgasteret, hiszen az .autonom tanulasra vale kepesseg to'bbclimellzios, tehat tobb osszetevobol {t116 kepessog, amely egyenenkent, kontextustol Illetve idot61 fUggoen valtozhat (Benson 2001: 59~60). Az iranyitas/kontroll a tanulasi folyamat harem szintjet jelenik meg: a tanulasszervezes, a kognitiv folyamatok (tanulaspszichologia), es a tanulas tartalmanak (tanulasi szituaciok) szintjen. Az autonom tanulas deflnlcioja itt egy harmadik, az eloz6 k6t meghatarozashoz kepest llj elemrnel bovul: a szocialis aspektussal, Ennek ertelmeben a tanulasi helyzetek iranyitasanak szintjen az autonorn tanulonak kepesnek kell lennie a mas tanulokkal valo egyuttmukodesre, valamint a tanulasi folyamatban valo kozos reszvetelre. A tanulasi folyamat iranyitasanak harom szintje termeszetesen nem kulonul el szigoruan, hanem kolcsonosen fugg egymastol (Benson 2001: 75).

Az autonom tanulas modem definicioja szerint az leginkabb a tanuloi magatartasban erheto tetten. Az autonom tanulorol altalanossagban elmondhato, hogy aktiv, kitarto, motivalt medon viselkedik, es tud tarsaival egyutt dolgozni, tud masokra hagyatkozni. Az autonom tanul6 ilyenfajta, elsosorban a tanuloi viselkedesre k011Ce11traI6 leirasa azonban megteveszi6, mivel azt sugallja, hogy az "idealis", kivalo tanulmanyi eredmenyeket elero, peldas magatartasu tanulorol van 8Z0, aki soha nem mulaszt, es mindig elkesziti a hazi feladatot is.

Az autonom tanulas meghatarozasakor ezert nem szabad megfeledkezni a tanuloi viselkedest vezerlo, annak alapjaul szolgalo kognitiv tenyezokrol sem, A tanu16i autonomia tehat nem merul ki abban, hogy valaki mindig elkesziti a hazi feladatot. Az a kerdes, hogy miert. cselekszik igy. Azert mel): a szuleinek vagy a tanaranak akar a kedveben jarni., vagy, esetleg bels6 keszetetesbol, mert erdeklodik a terna irant, Es ez forditva is igaz:'Haegy tanulo .. kiils6 tenyezok miatt.nem. tud1Gl,ll!ip.~!-~. maximalisan teljesi1e!!F,!;!a!lonii kove.telmenyeKet hieg nem feltetlenul- jel:enti- azt, hogy ez a tanul6 nern autonom, Hiszen haftudatasban van mulasztasanak kovetkezmenyeivel, es azt mas medon, peldaul tanoran kivul p6tolja, ez a cselekedete auton6m tanuloi gondolkodasrol arulkodik. Az autonomtanulasravalokepesseg a kritikus gondolkodasra, a reflexiora, a tanulassal kapcsolatos donteshozatalra es az onallo cselekvesre val6 kepesseg, Mint ahogy azt lattuk, elofeltetele es kovetkezmenye, hogy a tanulo egyfajta pszicho16giai viszonyt alakitson ki a tanulas folyamataval es tartalmaval,

Az autonom tanulas altalanos definicioja utan az alabbiakban az autonom tanulasnak egy szukebb kontextusban, a tolmacskepzesben vegzett vizsgalatanak korulmenyeit mutatom be.

3. A kutatas

Kutatasom helyszine az ELTE BTK Fordito- es Tolmacskepzo Kozpontja (FTK). Kutatasorn

a 200212003-as tanevben az Europai Unios konferenciatolmacs-kepzesre (EMCI) beiratkozott hallgatokra terjedt ki. A elso szakasza tulajdonkeppen mar az elozo, 2001/2002-es tanevben lezajlott, amikor is az akkor meg az AB kepzesben (szakfordit6- es tolmacskepzes magyar es egy idegen nyelvbol) reszt vevo hallgat6k egyeni gyakorlasat iranyitottam. Ekkor volt alkalmam megfigyelni a hallgatok munkajat, es megallapitani, hogy tanuloi magatartasuk alapjan magas foku tanuloi autonomiaval rendelkeznek, Ezt nemcsak az a teny tamasztotta ala, hogy heti tobb alkalommal gyakoroltak egyenileg onszervezodo csoportokban es tanuloparokban, hanem az is, hogy a gyakorlas tartalmat, menetet es ritmusat sajat maguk hataroztak meg. A hallgatokkal folytatott informalis beszelgeteseim mindezt csak megerositettek.

2

Mivel az EMCI-k6pzesre sikercs. alkalmassagl vizsga UUUl,Ugy is be Iehet irntko~ni, hogy a jeloltek az FTK-ban mar konlbball, vagynuls magyarorszagi illetvekUlftslc!i tolmacskepzo-intezmenyben szereztek toll11~csk6pesft6st, az etreak,6pzesrefelvett h~11g~t6k ket csoportba oszthatok: azok. akik kozvetlerttilaze16zo evben, ElZ FrK ABke~~es~l~S~~l'~~t~~ tolmacskepesitest, es azok, akik korabban, vagy nom az Fl'Ksban szereztektoltn{~csl<6pesft~st. Kutatasom az elobbiekre vonatkozik, his zen i)ket lsmertem es az 0 tannloi magfltal't~Stlkat Y91t lehetosegem korabban megfigyelni. A kutatasnak ez a resze tehat longitudill{llisjellegu, amely induktiv medon vizsgalja az autonorn tanulast.

A kutatas celja, hogy a tolmacshallgatokra jellemzo tanuloi autoncmianak a kognittv osszetevoit, es a kozottttk levo viszonyt kozelebbrol megvilagitsa. A kutatas eszkoz6tU a naploirast valasztottam, mive1 az introspektiv, hosszabb tavon, rendszeresen keszitett feljegyzesek a kritikus gondolkodas megnyilvanulasahoz termeszetes kontextust biztositanak, A naploiras tovabba j61 tukrozi nem csak tartalmilag, hanem formailag is a tanulasi folyamat nem viselkedesbeli jellemzoit, ugyrnint a nehezsegeket, oromoket, a tanul6 gondolatait, ketelyeit, erzelmeit, onfegyelmet stb.

A 2002/2003-as tanevben az EMCI-kepzesre osszesen huszonket hallhato iratkozott be.

Ebb61 tizenegyen, tehat a csoport fele tanult a 2001/2002-es tanevben az FTK-ban. Kozttlt1k veletlenszeruen valasztottarn ki negy hallgatot, akiket a tanev else heteben megkertem ana, hogy a tanev soran tanulasukrol vezessenek introspektiv naplot, Ehhez mindenkinek ket fi1z;~t~t adtam: az egyik az elso felevre, a masik a masodik felevre vonatkozott. Az elso fel6v vegell ugyanis atneztem a feljegyzeseket, es visszajelzest adtam nekik roluk.

Az ev elejen tovabba elmondtam a kivalasztott hallgat6knak, hogy a naploiras nem csak adatokat szolgaltat a kutatasornhoz, hanem nekik is minden bizonnyal hasznukra valik majd, ha idot szakitanak a tanulasi tapaszta1ataik atgondolasara, A dolgozat pontos temajat azonban nem arultam el, csupan annyit tudtak, hogy a tolmacskepzessel kapcsolatban vegzek kutatast.

A naploirashoz nem csak szoban, hanem irasban is adtam utmutatast. Eb ben hangsulyoztam azt:-.l!;:~nyt,:hogy a tanulasukrol folytatott rendszeresreflexio jotekony hatassal -vall=:-f~HedesUkre; -~I'oy~bba -megadtam a nap16irasszempontJait-'milyell'_nyelyen:;mennyit; mikor es'mirol irjanak.- Felhivtam figyelmuket arra is, hogy velemenyem szerint a naploiras egyetlen hatranya, hogy idoigenyes tevekenyseg. Ezenkivul kertem oket, hogy az en oraimrol is nyugodtan irjanak, mert szivesen veszem a visszajelzest, meg akkor is, ha eset1eg az negativ. Vegezetul termeszetesen tajekoztattam oket, hogy a naplokat nevtelenul is be lehet adni, es hogy ininden informaciot bizalmasan fogok kezelni.

",;:;.,;.">.,, A 2002/20D3-:as,tanev soran tehat negy hallgat6 keszitett feljegyzeseket az FTK-ban

vegzett konferenciatolmacs-kepzes soran tapasztalt tanulasi folyamatr61. Ket hallgat6 ket szemeszteren, ketto pedig egy szemeszteren keresztul. A nap 16k elemzeset formai es tarta1mi szempontok alapjan keszitettem e1. A formai szempontok kozott a bejegyzesek gyakorisaga, hosszusaga, stilus a, a nyelv es a nyelvezet szerepelnek. A tartalmi elemzest tablazat segitsegevel vegeztem, A tablazat egyik oszlopa a bejegyzes datumat, a masik az idezeteket, a harmadik pedig az idezetekkel kapcso1atos, a tanu16i autcnomiara vonatkozo megj egyzeseimet tartalmazza.

Dolgozatomban a he1y szukossege miatt nines lehetoseg a kutatasom soran gyujtott adatok elemzesenek bemutatasara, Dolgozatom negyedik reszeben ezert a kie1emzett adatok eredmenyeit ertekelem,

4. Eredmenyek

Az elkeszult nap 16k elemzese utan osszegezve megallapithato, hogy a nap16ir6k tovabbra is auton6m tanulokent viselkednek: rendszeresen keszulnek, gyakoro1nak tanoran kivul. Kepesek tanulasukat megszervezni, celokat va16sitanak: meg, munkam6dszereket valasztanak ki es alkalmaznak, stb. A nap16k mindazonaltal azt is egyertelmuen igazoltak, hogy mind a

3

negy naploirora alapvetoen jellemzo a kritikus gondolkodas es a tl.ldatos$~l,g mind OOJllt1.g\.I}\:at, mind tarsaikat, a tanulasi folyamatot, a tanulasi kornyezetet, stb. IUet6ell. Amentlylbel'J a naploirok valamilyen problemaval tal{tlkozllak, azt igyekszenekkol'ttllmi, a pl'obl~l'pa megoldasara kerdeseket tesznek fe1, es egyben valaszt is keresnekr{l,apl'Qblema:mego1chfts~fll kapcsolatban konkret teendoket fogalmaznak meg. Tisztaban V~\l111ak s~\jat' tmm13lsi nehezsegeikkel, es azzal is, hogy mi nem okoz nekik prob16mat. ISl11EU'ik a j6 minos6gCt konferenciatolmacsolas-teljesitmeny kriteriumait, es ahhoz merik sajatfeljesltmenyet. Az egyeni gyakorlashoz olyan feladatokat valasztanak, amelyek fejlodesUket elosegitik.

A negy napI6 formai es tartalmi elemzese tovabba arra is ravilagitott, hogy naploiroknak mint autonom tanuloknak a gondolkodasa milyen k6zQS komponenseket tartalmaz. Mind a negy esetben a nap16k reflexiorol, onreflexiorol, ertekelesrol es onertekelesrol sz61nak. A feljegyzesek kivetel nelkul tartalmazzak ezt a negy elemet, Mindennek tukreben megallapithato, hogy a tolmacskepzesre sajatosan jellemzo tanuloi auton6mia kognitiv komponensei a reflexi6, onreflexio, ertekeles es onertekeles. A negy komponensrol tovabba elmondhato, hogy folyamatos es .ciklikus, allandoan fej16do jelensegek: a mar elertnek velt allando dekonstrualasaval es ujrakonstrualasaval jar.

A negy kozos komponens leirasa elott erdemes rmegjegyezni, hogy az egyik naploironal egy otodik osszetevo is megfigyelheto. A naploiro tanuloi gondolkodasaban ugyanis a negy kozos komponens mellett meghatarozo szerepet jatszik meg az onbatol'itas, onmotivacio. Mindez egybecseng Ushioda velemenyevel, aki szerint az autonom tanulas szempontjabol a motivacionak aktiv funkcionalis szerep jut. A motivacionak a szerepe ebben az ertelemben a tanulasban va16 reszvetel fenntartasa. Az onmotivacio pedig a hatekony motivalo gondolkodasra valo kepesseg (Ushioda 1996: 2-3). A naploiro onmotivalo gondolkodasa arr6l tanuskodik tehat, hogy sikerult kialakitania azokat az alapelveket, am~x~tR~git.~~geyyJ n,~m, csak. areflexio es az ertekeles.cde az onmotivalc.gondolkodas is

. sz,~[.Y&)"~~zetk;~p.~zi tanul6i a~Jon6miaj anak, Ezt az o.nmot,iva16~ondQlkoda§t ,azonban,~ '~';.' . masi~jlaromnap16ir6nal' nem2§i-keriHt" kimutatni,,;ez~~:;n~WT;~~~P:e.t;31'l6trila:QsiraU:gitQk~>:i autononr tahuI6Lgondolkodasaifak'~Ia:pveto kornponense! __ k<iz<fi&5~Mlfi(f~'z fermesictesen nein' . azt.jelenti, hogy at~bbi naploironalkizarhato az onmotivaci6:Csl1p-anazt reheC11,1~gaUapitani, .

hogy naplojuk nenr tartalmaz eire vonatkozo adatot, valoszimi azert, mert kevesbe jelentos mertekben van jelen. Az onmotivacio Oxford megkozelitese szerint az affektiv tanuloi strategiak koze tartozik. Ebben a csoportositasban az_onbatQritas_ll)._ellett a szorongas/felelem csokkentese . es a sajat erzelmi allapot felmerese isauton61Uc-tanu.l6ig0nqAlkoj<fp:sra vall,,,,. " .. ' (Oxford 1990: 21). Ez aketutolso strategia pedig mind a Ii6gy-napf6ir6n:aI jeletfvlrtf:; . . . ..,'

Visszaterve a negy kozos komponenshez elmondhat6, hogy a reflexio tobbek kozott a tanulasra, a tolmacsolasra, a tanartol vagy tarstol kapott visszajelzesre vonatkozik. Ezenfeltil a naploirok a tanulasi folyamattal kapcsolatban tanulsagokat vonnak Ie, okokat, rnegoldasokat keresnek, jovobeli teendoket, feladatokat, tanulasi strategiakat foga1maznak meg. Az onreflexio soran pedig ezeket sajat magukra vonatkoztatjak, a tanulassal kapcsolatos dilemmaikat, nehezsegeiket, mentalis es fizikai allapotukat elemzik, sajat magukra vonatkoztatott kivansagaikat, felelmeiket, valamint a teljesitmenyuket befolyasolo tenyezoket fogalmazzak meg. Ezzel egy idoben tulajdonkeppen minden tan6rai vagy tanoran kivuli tanulassal, tolmacsolassal kapcsolatba hozhat6 jelenseg ertekeles targya is egyben: a kepzes, a tanorak..a tanarok, a feladatok, a felhasznalt szovegek, A kulfoldi tanulmanyutak, a vizsgak, a meglatogatott vagy eppen elvegzett eles tolmacsolasi esemenyekhez kapcsol6d6 tenyezok (pI. tolmacsolasi helyzet, eloadok, a konferencia szervezettsegc), tapasztalt tolmacsok teljesitmenye, tarsak teljesitmenye stb. Mindezzel parhuzamosan megy vegbe az onertekeles mikro- es makroszinten. A naploirok mikroszinten ertekelik sajat nyelvi teljesitmenyuket (pI. nyelvtani, szintaktikai, szovegszintu hibak, megoldasok, stilus, kiejtes), a pillanatnyi tolmacsolasi teljesitmenyuket, a mar elsajatitott es a meg javitando tolmacsolasi keszsegeiket.

4

Az onerteket.es makroszinlj(Sll pedig a fentiekbol illtab\nosit{lSokat vonnak Ie, illetve S~\jilt fej16desUket ertekelik.

A nap 16k a n6sxkol1lPQuellS Viszollylu'a SZh'lt¢ll t{tVilagitott~tk. Afqlyamatos .. taJ:n.t16i reflexi6,onreflexi6!.6rte~~H~s . es. onertekeles . egYll1i,,~sal.aJrall<l2.k()lcso1111-at{lsb~l.l V~tl~P~!(: egymastolnem nlindig~lat{tro16dnak el elesen, Miud a~egYk-('tnponens ltatamasikra;iUetv~ alapja a masiknak .. Ellllek. ertelmeben nines ref1exi6()11re:fl~0ip. mHktil. es fOl:SHtvi, ert¢kel.es onertekeles nelkul esfordftva. Valamint az is elmondhato, bogy a reflexi616tlreflexi6 allmld6 kolcsonhatasban van az ertekelessel/onertekelessel es forditva (lasd 1. libra).

reflexi6

tanulas, tolmacsolas, visszajelzes, tanulsagok, okok, megoldasok, teendok, feladatok, tanulasi strategiak stb,

onreflexl»

dilemmaik, nehezsegeik, mentalis es fizikai allapot, kivansagok, felelmek, teljesitmenyt befolyasolo korulmenyek .stb,

ertekeles

~" ,

k6pzesj tanorak, tanarok, feladatok, felhasznalt szovegek, tanulmanyutak, vizsgak, tolmacsolasi esemenyekhez kapcsolodo tenyez6k, tapasztalt tolmacsok teljesitmenye, tarsak teljesft1116nye stb.

x

nyelvi teljesitmeny, tolmacsolasi teljesitrneny, tolmacsolastechnika, fej16des stb.

1. abra: A tolmacshallgatok tanuloi autonomiaj anak kognitiv komponensei es a kozottuk fennallo viszony

A folyamatos reflexio, onreflexio, ertekeles es onertekeles alkotja az auton6m tanu16i viselkedes kognitiv alapjat, A negy komponens allando mukodese tamogatja tehat a dontesek kivitelezeset, a tanulasi strategiak megvalositasat, a tanulasszervezest, az onszervezest, az ehhez szukseges tervezest, a gyakorloszovegek kivalasztasat; agyakorlotars kivalasztasat, az idQJ2,<{~t, a heIy, a felhasznalt technikai eszkozok stb. meghatarozasaiilasd 2. abra),

tolmacshallgatok autonom tanuloi viselkedese . dontesek, tanulasi strategiak megvalositasa, tanulasszervezes, onszervezes, tervezes, gyakorl6szoveg,es tars kivalasztasa, a gyakorlas idopontjanak, helyenek, a felhasznalt technikai eszkozoknek a kivalasztasa

reflexio I onreflexio / ertekeles / onertekeles

2. abra: A tolmacshallgatok auton6m tanul6i viselkedese es a reflexi6/onreflexi6/ert6ke16s/on6rt6ke16s kozotti kapcsolat

A napI6k elemzesenek egy masik, elore nem vart eredmenye, hogy az auton6m tanulas definiciojara uj fenyt vet. A dolgozatom elmeleti reszeben attekintett szakirodalom szerint az auton6m tanulas komplex es sokszinu konstruktum, amelynek tobb definici6ja letezik. Ezek kozul emlekeztetoul kovetkeznek a legelfogadottabbak. Ennek ertelmeben az auton6m tanulas nem mas, mint

5

• a tanulo azon kepessege, bogy kezeb~ vegye, iranyltsa Sl:~at tanul {Ull {l.t, ~il1:1i azt jelenti, hogy a tanulas minden aspektusaval kapcsolatos dontesert fele16sseget vallal os felelosseggel tartozik (Holec 1981: 3);

• a kritikus gondolkodasra, az elvonatkoztat~sra, a dcnreshozatalra, valhul1int ~tz5nill16 cselekvesre vonatkozo kepesseg (Little 1991);

• a tanulasi :folyamat szisztematikus il'anyItad:ra, kontrollalasara va16 Icepesseg (Benson

2001: 59-60). .

A harem definici6 kozos eleme, hogy az autonom tanulast a tanulo r6sz61'61 egyfajta tudatos, a tudat altal kontrollalt cselekvesnek fogja fel. Ezek szerint a tanulo, amennyibenmegvan ni a lehetosege, rendelkezik a szukseges tanulasi modszerekkel es a szandekkal, akkor tud, kepes autonom m6don tanulni, viselkedni. Az autonom tanulas fenti meghatarozasaiban a kepesseg szo nem a pedag6giai pszichol6giai ertelemben ertendo, tehat nem "az egyenek pszichikus tulajdonsaga [ ... J, ami valamilyen tevekenyseg gyakorlasa reven fejlodik ki, es a tevekenyseg vegzeseben nyilvanul meg" (Csapo 2003). Az autonom tanulas definiciojaban a kepesseg egy cselekves vagy cselekvessor megvalositasanak fizikai kepesseget, lehetoseget jelenti. (A ket ertelmezes kozotti kulonbseget nernileg jobban megvilagositja az angol szohasznalat, Az autonom tanulas definiciojahoz alkalmazott sz6 a capacity, mig a pedagogiai pszichologiai irodalom az ability szakkifejezest hasznalja.)

A tolmacskepzes soran kialakitott tanuloi autonomiat illetoen a tanuloi nap16k tanulmanyozasa reven arra a felismeresre jutottam, hogy a hallgat6knak nem kell tudatosan odafigyelniuk ana, hogy mint tanulok auton6m medon gondolkodjanak es viselkedjenek. Tehat nines szukseguk a tudat iranyitasara ahhoz, hogy reflektaljanak a tanulasi folyamat es a tolmacsolas elemeire vagy sajat magukra, hogy folyamatos ertekelest es onertekelest vegezzenek, es ezeket szamitasba veve cselekedjenek. A hallgat6k tehat automatikusan, a

., felaJiatvegzes"a, gyakorlas'i,azaz a tanulasifolyamat reszekent7automatikusan'reflektll'rf1aR:;;e~">""·

, ert6k~l~ek~~- .... '. " - ' --.". . ... ,' ,_",N ...

Minderre egyreszt a napl6k tartalmi elemzesebol kovetkeztettem, amely alapjan megallapithato, hogy a reflexi6 es az ertekeles milyen sokretii es melyrehato. Masreszt pedig abbol a tenybol, hogy minda negy naplo tartalmat tekintve szinte elejetol a vegeig reflektal es ertekel. ~.·!i{t<lel1- bejegyz6;"azt bizonyitja, hogy a naploiro szamaraitermeszetes, hogy gondolkodik a tanulasrol es a tolmacsolasrol. Mint ahogy cnnekulapjan az is magatol ertetodo, hogy autonom tanulokent viselkedik.

..' A .. ;:.n;;tplfiiras .. , reX~lJ-.< ve..gz~tt,- •. ~uta,tft§0.Wm£1sik .~r~411tello/,e:,:teh:at;f~'llQ.gy. ,a.fe1il!~i~k:'h):' ertelrn6b~~~'~z':":~~to'fi6tl{i~fi~lK~" a t~iriiac'sH~ng~t6knal-i1efu':ofyan 'tuda'tos'~cselekv6sktrit~; .,'

amelyet kepesek .. elvegezni, hanem keszsegkent ertelmezheto. A szakirodalomban felellheto meghatarozasok ugyanis rnegegyeznek abban, hogy a keszseget a tudat iranyitasatol fuggetlen jelensegkent ertelmezik. Az alabbiakban nehany ilyen definiei6 kovetkezik, Ezek szerint a keszseg

• "a tudatos tevekenyseg automatizalt komponense" (Nagy 1981: 80. In: Csikos 2001: 121);

• "Az egyik esetben keszsegnek nevezik magat a cselekvest, amely a gyakorlas, arnely a gyakorlas folyaman pszicho16giai strukturajat, tokeletessegenek fokat megvaltoztatja, Mas esetben csak a tudatos tevekenyseg automatizalt komponenset latjak bennuk, amely a gyakorlas folyaman alakul ki. [ ... ]. A keszsegeket ugy tekintik, mint a gyakorlas eredmenyet [ ... ]." (V. V. Csebuseva 1974. In: Lenard 1982: 35);

• "A cselekves (es tevekenyseg) automatizalt eleme, amely a tudat kozvetlen ellenorzese nelkul funkcional, A keszseg a teljesitmenykepes tudas resze, a tanulas eredmenye, ahol ke110 szamu gyakorlas eredmenyekent a cselekvessor automatikusan lefut" (Pfister 2003).

6

Pfister csoportositasat kovetve tovabM elmondhato, hogy a tolmacsolasra jellemzc tallu16i autonomia keszsege egyreszt intellektuaHs, masr.eszt osszetett keszseg (~'t1ster~003).

Osszegzesul erdemes me[!ji7~yezlti; h,qgy az FTK ~ball, :foly6 t91~~1~psl{epzess,9niJ:~Jl hallgatoknak nem csak a to 1111acsolasik~.szs~geik, .. ugymin] . "a· .ilallas .tlt{llli1l'i~gertes [".,']'fa beszedprodukcio [ ... ], az ismeretek,. tucUl.sanyag hatekonykezeles~iL .. ], .,a j egyzetel<~s~\ hosszabb reszek pontos vi$szaadasaI~oz [ ... ],.abeszed es a hallasegyic.lej(isege[ ... ]" (Q.UtJ'I.~ 2002: 82), hanem ezzel parhuzarnosan az autonom tanulas keszsege is fej16dik. Mindez azt eredmenyezi, hogy a kepzesben reszt vevo hallgatok olyan automatikusan gondolkodnak es viselkednek auton6m tanulo modjara, amilyen automatikusan jegyzetelnek konszekutlv tolmacsolaskor, vagy beszelnek es hallgatnak szinkrontolmacsolas kczben.

IRODALOM

Benson, P. 2001. Teaching and Researching Autonomy in Language Learning. Harlow: Longman. Csap6, B. Kepesseg, In: Online Pedagogial Lexikon/ Foszerk.: Bathory, Z. - Falus, I.l2003.11.30. Csikos, Cs. 2001. A pedagogiai keszsegfogalom fejl6dese. In: Csap6, B. & Vidakovics, T. (szerk.),

Nevelestudomany az ezredfordulon . Budapest: Nernzeti Tankonyvkiado, 117-126.

G. Lang, Zs. 2002. Tolmacsolas felsofokon. Ahivatasos tolmdcsok kepzeserol . Budapest: Scholastica. Holec, H. 1981. Autonomy in Foreign Language Learning. Oxford: Pergamon.

Lenard, F. 1982. Kepessegek fejlesztese a tanitdsi oran . .Budapest: Tankonyvkiado,

Little, D. 1990. Autonomy in Language Learning. In: Gathercole, 1. (ed). Autonomy in Language Learning.

London: CILT, pp. 7-15.

Little, D. 1991. Learner Autonomy I: Definitions; Issues and Problems. Dublin: Auti~ntik.

.v~",:

Little, D. 1996. Az autonom nyelvtanulas. In: Modern Nyelvoktatas II. 1-2: 3-6.'

Oxford, R.L. 1990. Language learning strategies: what every teacher should know. Rouwley, Mass.: Newbury House.

Pfister, E. Keszseg. In: Online Pedagogiai Lexikon! Foszerk.: Bathory, Z. - Falus, 1./ 2003.11.30. Ushioda, E. 1996. Learner Autonomy 5: The Role oj Motivation. Dublin: Authentik.

7