Az orenburgi gáztávvezeték

Szövegkönyv 5
hangalámondáshoz

Bev. montázs Zene: Orenburg – Uzsgorod

főcím AZ ÓRIÁS
Magyarok az orenburgi gáztávvezeték építésén 1975–79

Narr.
Magyarország energiagazdálkodásában 1960 után jutnak jelentős
szerephez a szénhidrogének. A szerkezetváltást az Alföldön feltárt
hazai földgázkészletek alapozzák meg. Bő két évtized alatt kiépül az
infrastruktúra, amely országszerte elérhetővé teszi az új
energiahordozót. A lakossági és az ipari felhasználás nőttön nő, így
hamar kiderül, hogy a fogyasztók energiaéhsége hosszú távon csak
importból elégíthető ki.

Az 1973-as olajárrobbanás nyomán a szovjet import olaj ára is

megugrik. A KGST tagországok, maga a Szovjetunió is úgy látja,
hogy a meredeken növekvő kőolajfelhasználás egy részét földgázzal
lehetne kiváltani. Hirtelen felgyorsulnak az orenburgi gáztávvezeték
építéséről évek óta húzódó tárgyalások.

A gigaberuházás részletei teljesen kidolgozatlanok, amikor 1974

nyarán Szófiában aláírják az Általános Egyezményt. A megállapodás
szerint az Európa és Ázsia határán fekvő Orenburgtól a Szovjetunió
nyugati határáig húzódó 2750 km-es nyomvonalat öt szakaszra
tagolják. Bulgária, Csehszlovákia, Lengyelország, Magyarország és a
Német Demokratikus Köztársaság azonos értékű részt vállal az
építésből és a finanszírozásból. A Szovjetunió pedig kötelezi magát,
hogy a résztvevő országoknak 20 éven keresztül évi 2,8 milliárd
köbméter gázt szállít. Románia az építésben nem hajlandó
közreműködni, de részt vállal a gázmező termelőberendezéseinek
finanszírozásából. Részesedése ezzel arányosan évi 1,5 milliárd
köbméter földgáz lesz.

Placskó
Amikor megkapták illetékes szervek a kormányközi egyezmény
szövegének a tervezetét mindössze pár nap állt rendelkezésre, mielőtt
az Szófiában aláírásra került volna. Tehát nem volt idő, hogy
tanulmányozzák előtte.
A különböző „kényes” kérdésekre csak itt kint, építés közben derült
fény.

1
Narr.
A zeneszerzőket is megihlető „гаэовая магистраль” azaz „gázóriás”
kifejezés nem túlzás, hiszen Európában még nem épült ilyen hosszú
és ilyen nagy kapacitású távvezeték. A KGST-ben sem volt még
példa ilyen horderejű együttműködésre.

Magyar részről a Petrolkémiai Beruházási Vállalat, közkeletű nevén a

Petrolber kapja a fővállalkozói megbízást, amely addig elsősorban
vegyipari üzemek építésével, szerelésével foglalkozott.

A távvezeték és az üzemeltetéséhez szükséges gázipari létesítmények

építésének előkészítésére szűk egy esztendő áll rendelkezésre. A
kiviteli terveket a szovjetek készítik, rohammunkában.

Placskó
Az Ökörmezői, magyarosabb nevén Toronyi hágón állunk. Ez
körülbelül olyan 900-920 méter magasan van.
Ez volt az az útvonal, amelyen keresztül Magyarországról, az építés
kezdetétől egészen a végéig szállítottuk a különböző építési
anyagokat, berendezéseket.
Meg kellett szervezni ezen az útvonalon keresztül, amely tehát
Vásárosnamény, Beregsurány, Beregszász, Huszt, majd a Toronyi
hágó, Dolina, és ott délre Ivano-Frankovszk, Bogorodcsáni, illetve
még tovább Guszjatyinba szállítottuk.
Nagyon nagy forgalmat kellett itt lebonyolítani, még tartott jócskán
az építés, amikor emlékszem rá, hogy ünnepeltük az ötezredik
kamionnak az átkelését, illetve az érkezését.

Rip.
Hányszor járta meg ezt az utat? Emlékszik rá?

Placskó
Pontosan nem tudom megmondani, de valahogy olyan 140-150-szer.

Alapjában véve a nagyon rossz hírközlési lehetőség miatt kellett, hisz

mindössze két vonal állt rendelkezésre. Az egyik vonalat a
telexforgalom kötötte le, a másik pedig a telefon. Na most, a
negyvenhét vállalat képviselői természetes, hogy rendkívüli módon
leterhelték a vonalat, és hát ilyenkor fogtam magam, be a Volgába,
irány haza, külker vállalat, minisztérium, sokszor még a pártközpont
is, mert hát akkor bizonyos kérdések ugye ott dőltek el.

Narr.
A magyaroknak eredetileg a III. szakaszt jelölik ki Magyarországtól
1000–1500 km-re. Alig két hónappal a tényleges kezdés előtt a
szovjet fél váratlan ajánlatot tesz: építsék a magyarok a hozzájuk
legközelebbi, V. szakaszt. Az egyezség hamar létrejön. Kárbavész
ugyan az előkészítő munka egy része, de a közelség sokkal több
előnyt ígér. A Kárpátokon így is, úgy is át kell kelni, a szállítási
távolság azonban jelentősen csökken. A szakaszcsere következtében a

2
 legtávolabbi pont Guszjátyin, a magyar határtól légvonalban 400,
közúton 550 km-re.

Placskó
A huszonkét kompresszorállomás közül ez fekszik a legszebb helyen,
csodálatos környezetben. Az más kérdés, hogy építés szempontjából,
talán ez volt a legnehezebb.
Itt húzódott az erdő széle, a két erdőrész az még az akkori eredeti
állapotot mutatja, és ez egyenletesen, eléggé meredeken vezet le a
Zbrucs folyó partjáig.
A kompresszorállomás elhelyezését úgy tervezték, hogy három
szintben, lépcsőzetesen fognak elhelyezkedni. Amikor elkezdtük a
földmunkákat, akkor derült ki, hogy itt – viszonylag nem is nagy
mélységben – egy úgynevezett folyóhomok réteg található, amelyben
állandóan áramlik, szűrődik a víz, le a folyó medrébe.
Gondolkodtunk, hogy vajon az óriási súlyú berendezéseket hogy
fogja megtartani. A tervezők állították, hogy nem lesz itt különösebb
probléma, azonban mi azt tapasztaltuk, hogy nem kellő mélységig
vizsgálták a talajt.
Ezt azt eredetileg lépcsős megoldást fel kellett hagyni. Helyette egy
ilyen, most is látható mélységű kivágást kellett készíteni, és
különleges alapokat kellett a kompresszorok alá tervezni.

archív
Guszjátyinban, a legtávolabbi magyar munkahelyen már visszavonult
Filmhíradó a tél. Csupán a csípős levegő és néhány jégcsap emlékeztet a mínusz
25 fokos napokra, amikor a kompresszorállomás szilárd alapjául
kétezer betoncölöpöt vertek itt a földbe. Az alapozás kész.
A szerelők munkája nyomán sorra emelkednek a magasba a majdani
kompresszorházak vázai, sőt megkezdték a panelek felrakását is.

Placskó
Az eredeti tervekhez viszonyítva a földmennyiség több mint egymillió
köbméter lett, majdnem megtízszereződött. Mi viszont eredetileg a
150.000 köbméter föld mozgatásához szükséges gépi eszközökkel
vonultunk ide föl, amivel nyilvánvaló volt, hogy nem fogjuk tudni
határidőre megépíteni a kompresszorállomást.
Kormánybizottsági ülés elé került a dolog, hogy rendelkezésre
bocsássanak nagyobb gépi kapacitást. Az a válasz hangzott el, hogy
mi ezzel kapcsolatban nem vagyunk kötelesek vállalni semmiféle
többletmunkát. Igen ám, csak az általános egyezménynek volt egy
bekezdése, amely tartalmazta, hogy a magyar fél minden olyan
munkát, amelyet a beruházó betervezett és a menet közben
bekövetkezett változtatásokat is a magyar félnek el kell végezni.
Eszembe jutott, hogy korábban megkeresett egy környékbeli vállalat,
hogy látják, hogy nekünk milyen jó terepjáró gépkocsijaink vannak,
szeretne tőlünk két terepjáró UAZ gépkocsit kapni. Semmiféle pozitív
választ nem tudtam neki adni, de tudtam, hogy ők ilyen gépekkel
rendelkeznek.
A kormánybizottság ülésén fölvetettem, hogy hát ha nincs exkavátor,

3
akkor kocsit kérek. A kormánybizottság egyik tagja, Oláh István,
akkori honvédelmi miniszterhelyettes a végén odahívott, és mondja
nekem, hogy ő talán tudna nekem segíteni.
Tényleg, egy hónap múlva kaptunk két vadonatúj kocsit – nagyon jól
néztek ki! Meghívtam a szovjet vállalat igazgatóját, és mondom neki:
hát, akkor ez lenne az a két kocsi. Akkor a két kocsinak az értéke,
emlékszem rá, 360.000 volt, a hegybontó exkavátor, amit kaptam, az
két- és hárommillió között.

Narr.
A csere-berével azért a másik fél is jól jár, mert belföldön szinte
lehetetlen hozzájutni az egyébként szovjet gyártmányú terepjáróhoz.

Placskó
Az orenburgi gázvezeték itt keresztezi a Zbrucs folyót, az a vágás,
amely ott látható, abban jön a vezeték.
Általában komolyabb folyóknál, mint jelen esetben is, a gázvezeték
megépítésekor eleve két vezetéket fektetnek le. Ha az egyik
meghibásodik, automatikusan át lehessen irányítani a tartalék
vezetékre a gáz szállítását.

Narr.
Ez a korabeli felvétel a 4 km szélesen hömpölygő Volga folyó
keresztezését mutatja.

Placskó
A huszonkét kompresszorállomás közül huszonegy technológiailag
tökéletesen egyforma. Mindenhol hét 10 megawattos egység, és a
hozzá tartozó kisegítő létesítmények.
Az első kompresszorállomás, az orenburgi, mivel ott nagyobb
kompresszorkapacitást kellett kiépíteni, ezért ott tíz darab gép áll
egymás mellett.

Ennek a vezetékrendszernek a maximális üzemnyomása 75

atmoszféra. A gáz nyomása, ahogy halad a csővezetékben,
fokozatosan csökken. A kompresszorállomásnak a feladata az, hogy a
gáz nyomását megemelje, és szállítsa a következő állomásig.

Narr.
Az olaj- és gázipari létesítmények biztonsági előírásai a világon
mindenütt rendkívül szigorúak, olykor még az ott dolgozók számára
is megterhelőek. „Civilek” csak kivételesen léphetnek erre a pályára,
különösen kamerával.
2002-ben tett utazásunk idején Ukrajna már 10 éve független állam, a
Szovjetunió széthullása óta tulajdonosa és üzemeltetője a területén
húzódó távvezetékeknek. Az ország számára stratégiai jelentőségű a
gáztranzit, a létesítmények tehát nemzetbiztonsági védelem alatt is
állnak. Kísérőink rendkívül előzékenyek, de igyekeznek mindig
hallótávolságon belül maradni.

4
Benne: üdvözlés

Narr. folyt.

A magyarok által végzett munka jó emlékének és a Placskó József

iránti bizalomnak köszönhető, hogy forgatócsoportunk előtt minden
ajtó kinyílik.

Placskó
A gáz ebből az irányból érkezik, majd belép a kompresszorállomásra,
itt van a hét gázsűrítő egység, majd vissza, megemelt nyomással,
visszamegy a vezetékbe, és megy Huszt fele.

A technológiai berendezések AEG-Kanis német gyártmányú

berendezések, amelyeket az amerikai General Electric licence
alapján Németországban gyártottak. Ez akkor, a hetvenes évek
második felében a csúcstechnológiát képezte mindenféle
szempontból.

Rip.
A KGST-országok nem jutottak hozzá mindenben a
csúcstechnológiához!

Placskó
Ennek ellenére a Szovjetunió akkor ezekhez hozzá tudott jutni. Ez a
vezeték azon kívül, hogy az építésben részt vevő országok részére
szállítja a gázt, egy jelentős mennyiséget tovább szállít Nyugat-
Európába, Szlovákián, Csehországon, Németországon keresztül ez a
gáz eljut egészen Franciaországig. Illetve van egy leágazás
Ausztriába, ahol Olaszország fele szállítják a gázt. Tehát valahol
egyfajta nyugat-európai érdek is volt abban, hogy ez a gázvezeték
megépüljön.

Narr.
Az 1960-as évtizedben, amikor feltárják az óriási szibériai
földgázkészleteket, a hasznosítás egyik akadálya, hogy a források
több ezer kilométerre vannak a fogyasztóktól. A gáz kitermeléséhez
és szállításához horribilis összegű befektetésekre volna szükség.
A másik akadály politikai természetű. Az új energiahordozó iránt
élénk érdeklődést mutató nyugati országok az amerikai érdekszférába
tartoznak. A fennálló hidegháborús helyzetben az Amerikai Egyesült
Államok évtizedeken át határozottan ellenzi a Szovjetuniótól való
energiafüggőség kialakulását.
Az éles politikai szembenállás ellenére a gázipari eszközöket gyártó
nyugati vállalatok készségesen szállítanak csöveket, turbinákat,
vezérlőberendezéseket, bármit, amire az orenburgi távvezeték
építéséhez szükség van.

Archív
Ma már arról beszélhetünk, hogy visszaszámolunk. Május végére a

5
Filmhíradó 1978/15. kompresszorállomás építése, szerelése olyan stádiumba kell kerüljön,
Bagdi Márton hogy elkezdhessük az úgynevezett üzembehelyezési folyamatokat.
telepvezető
Most a kábelszerelők serénykednek. A sűrűn húzódó kábelek mint
idegszálak kötik majd össze a gépcsoportokat, automata
berendezéseket a vezérlőteremmel, az állomás idegközpontjával.
Ezekből a kábelekből 150 kilométernyit fektettek le a bogorodcsáni
állomás területén.

Placskó
A cseh szakaszon történt, hogy amikor megérkeztek ezek az
egységek, amit itt most már beszerelve látunk, ez a rengeteg műanyag
szigetelésű vezeték, és amikor kibontották a ládákat, akkor derült ki,
hogy az egerek összerágták a műanyag szigetelést. Úgyhogy jelentős
részét újra meg kellett vásárolni. Jött a hír, hogy azonnal nézzük át a
raktáron lévő berendezéseket, hogy nálunk az egerek nem tettek-e
kárt.
Telexen közölték velünk, oroszul, a csehek ezt az eseményt, és a
rágcsáló állat: „grizüni”, tehát ezt akarták velünk tudatni, és helyette
„gruzini”, ami viszont a grúzokat illeti. És a telexben az állt, hogy a
grúzok megtámadták a raktárakat, és elrágták az elektromos
vezetékek műanyag szigetelését.
Nálunk ilyen kár egyébként, mint a cseh szakaszon, nem fordult elő.
Bennünket nem támadtak meg a „grúzok”.

Narr.
A gázszállítás energiaigényes művelet. Az orenburgi távvezetéken
évente áthaladó 28 milliárd köbméter gázból útközben 4 milliárd
köbmétert emészt fel a nyomásfokozáshoz szükséges energia
előállítása.

Placskó
Ez egybeépítve a kompresszor és a kompresszort meghajtó
gázturbina. A túloldalon lép be az alacsony nyomású gáz, rálép a
kompresszorra, és magas nyomással távozik.
A turbina súlya, ahogy az vasúton megérkezett, 110 tonna volt.
Speciális gépjárműveket kellett vásárolni ahhoz, hogy ezt ide tudjuk
szállítani. A szállítási útvonalon a közúti hidakat külön meg kellett
erősíteni, hogy a szállítmány átmehessen rajtuk.

A nyomásfokozás következtében a gáz hőmérséklete megemelkedik,

ezért mielőtt visszakerülne a vezetékbe, le kell hűteni. Ugyanis a
vezetéknek a szigetelését a forró gáz megolvasztaná, tönkretenné,
ezért vissza kell hűteni. Ezek a léghűtő rendszerek, amelyeken
keresztül a gáz visszahűtésre kerül, és úgy megy vissza be a
vezetékbe.

Narr.
A nyomást 140 kilométerenként kell megemelni, ezért kellett a 2750
km-es távolságra 22 kompresszorállomást telepíteni.

6
Minden „megállóhoz” tartozik egy csőgörény állomás is.

Placskó
Ezen a képen látható, hogy milyen mennyiségű hidrát képződött a
vezetékben. Ez a gázvezetéket üzemeltetőknek a réme.
Ez olyasmi, mint egy nedves hó. Fokozatosan eltömi a vezetéket,
mindig jobban összeszűkül, összeszűkül; a végén teljes dugó
keletkezik, és a gázáramlás leáll.
Ide fut be az előző állomáson behelyezett csőgörény, egy műanyag
gömb.

Rip.
Az jön a gázzal együtt, úgy értsem?

Placskó
A gázzal együtt. A görény kivételére úgy kerül sor, hogy itt van egy
kerülő vezeték, addig, míg kinyitják ezt az ajtót, kiveszik a
csőgörényt, a kerülő vezetéken keresztül megy tovább a gáz.
A másik oldalon be kell helyezni a csőgörényt, ami aztán a következő
állomásig, egész Husztig megy.

Narr.
Útikalauzunk 25 év múltán is otthonosan mozog a távvezeték
ukrajnai üzemeiben. Úgy ismer minden szegletet, minden
berendezést, mintha maga szerelte volna.

Ki ez az ember?
Hogyan lett a martonvásári nincstelen paraszt szülők fiából
gázmérnök?

Placskó József 1940-ben kezdte az elemi iskolát, a II. világháború

éveit az iskolapadban töltötte, végig kiváló tanulmányi eredménnyel.
13 évesen veszítette el édesapját, aki még a halálos ágyán is tanulásra
bíztatta. Meggyőző általános iskolai teljesítménye alapján
középiskolába irányították.

Placskó
Székesfehérvárra kerültem gimnáziumba, harmadik osztályban egyik
napon hívat az igazgató az irodájába, és megkérdezi tőlem, hogy
„akarsz-e jövőre tanulni az Oleg Kosevoj Iskolában, Budapesten?”
Megmondom őszintén, nem tudtam, hogy mi az az Oleg Kosevoj
Iskola. Amikor elmagyarázta, hogy ez egy éves iskola, a középiskola
negyedik osztályát ott kell elvégezni, és aki ezen sikeresen túlesik,
lehetőséget kap arra, hogy szovjet felsőoktatási intézményekbe
kerüljön, ott szerezzen szakmát. Én igent mondtam. Annál is inkább,
mert ha a családnak kellett volna finanszírozni, nemigen került volna
sor rá.

Amikor érettségiztünk, egy kérdőívet kellett kitölteni, hogy ki milyen

szakra szeretne kerülni. Én megjelöltem a bányamérnöki szakot,

7
másodikként megjelöltem a vegyészmérnöki szakot, majd a harmadik
helyre… hát, nem tudtam, mit írjak be, és átnéztem a padtársam
papírjára, és láttam, hogy ő azt írta be, hogy olajkutató mérnök.
Gondoltam, a harmadik helyen bejegyzettnek már nem sok
jelentősége van: beírtam, hogy olajkutató mérnök.

Megérkeztünk Moszkvába. Első nap kihirdették, hogy kik azok, akik

más városba továbbutaznak. Én a moszkvaiak között maradtam.
Következő nap összehívták a Moszkvában maradtakat, a követség
egy dolgozója fölolvasta, hogy ki melyik egyetemre kerül. Azt
hallottam, hogy a Gubkin Egyetemre kerülök.
Ekkor tudtam meg, hogy én olajmérnöki szakra kerülök, és azon belül
is az olajbányászati szakra.

A negyedik év végén közölték, hogy külön gázmérnöki szak indul, és

ki az, aki át szeretne erre kerülni. Én választottam a kevésbé ismertet,
így kerültem ötödik évben a gáz-szakra.
Ez volt az első évfolyam, hogy gázbányászat, gáztermelési
szakmérnökök hazakerültek Magyarországra, 1958-ban.

Amikor az egyetem elvégzése után lekerültem Lovásziba, Papp

Károly, az ottani igazgató fogadott. Én jeleztem, hogy „na, Papp
elvtárs, én gázmérnöki szakon végeztem”. Akkor ő azt mondta:
„nekem nem gázmérnökök, nekem nem olajmérnökök kellenek,
hanem olyan emberek, akik mindenhez értenek. Maga végig fog
menni a vállalat minden egyes szakterületén, aztán majd két-három
év múlva oda juthat, hogy eldöntsük azt, hogy hol fog tovább
dolgozni”.

Narr.
Placskó József 16 évnyi olajipari gyakorlattal lett az orenburgi
beruházás első számú vezetője.
Az ereje teljében lévő 40 éves mérnök nagy lendülettel látott
munkához.

Placskó
Én nagyon ismertem az orosz ember lelkivilágát, gondolkodását, és
nekem sikerült gyorsan, tényleg egészen közeli emberi kapcsolatokat
kialakítani.
Ennek nem kis eredménye vagy haszna következett azután be a
mindennapos munka folyamán.

Narr.
A gázszállítás felelősségteljes munkáját csak képzett szakemberek
végezhetik. Őket és családjaikat a kompresszorállomásokhoz közeli
települések fogadják be, de ehhez lakásokra, gyermekintézményekre,
közmű fejlesztésekre, a kereskedelmi hálózat bővítésére van szükség.

Placskó
Ivano-Frankovszk és ez az egész rész, valamikor Galícia részét

8
képezte. Lengyelországhoz tartozott. Az ötvenes évek végén nagyon
sok lengyel elhagyta ezt a területet, és helyükbe ukrán vagy orosz
lakosság költözött.

Narr.
Ivano-Frankovszk közel 300 ezer lakosú város, itt rendezkedik be a
magyar szakasz munkálatait irányító létesítményi főigazgatóság.

Ez a település azért profitál a gázvezeték építéséből, mert egyezség

született arról, hogy a magyarok a rájuk eső negyedik
kompresszorállomás helyett is kiszolgáló létesítményeket építenek.

Placskó
Ezt kimondottan az ivano-frankovszki vezetői körök kérésének
megfelelően építettük. Ugyanis ezekben nagyméretű, négy-ötszobás
lakások helyezkednek el.
Ez úgy történt, mint abban az időben nálunk is. Ha egy vállalat
beruházásában épültek lakások, akkor egy bizonyos százalékát
automatikusan át kellett adni a helyi tanácsnak.

Narr.
A helyi vezetők számára készült nagy lakásokon túl 240 átlagos
méretű is épül. A beköltözők rendkívül elégedettek az épületek
minőségével. Alig akarják elhinni, hogy az elemeket gyártó miskolci
házgyár szovjet technológiával üzemel. Panelek ezrei utaznak 400–
500 kilométert.

Placskó
Miskolctól közúton szállítottuk egészen Mándokig, ahova bemegy a
széles vágányú vasútvonal. Ott raktuk speciálisan fölszerelt vasúti
kocsikra, és irányvonatok cirkáltak oda-vissza, és szállították
egyrészt ide, Ivano-Frankovszk, Bogordcsáni, illetve Guszjatyinba.

Rip.
Mire az a miskolci panel ideért, az kicsit sokba került.

Placskó
A szovjet fél nem vállalt arra kötelezettséget, hogy mi mindennemű
anyagot, ami az építéshez kell, helyben megvásárolhatunk. Mindössze
csak arról volt szó, hogy a tömeganyagokat – tehát a homok,
útépítéshez a kő, ilyesmi – azt kellett az egyezmény szerint feltétlen
biztosítani a szovjet félnek. Minden egyebet „saját erővel, saját
eszközökkel, kulcsrakészen”.

Jellemző, hogy a németek elkezdték a szovjet technológia szerint

építeni, és amikor meglátták, hogy mi hogy csináljuk, akkor áttértek
erre. Tőlünk kérték el azokat a szerelvényeket, amelyekkel fel kellett
szerelni a vasúti kocsikat, hogy alkalmasak legyenek a panelok
szállítására.

9
 Rip.
Az NDK-ból hozták ide a paneleket?

Placskó
Igen. Az NDK-ból, tehát még messzebbről, és még messzebbre.

Narr.
A Zbrucs folyó partjára telepített kompresszorállomás üzemeltetői
számára Guszjátyinban kell az infrastruktúrát fejleszteni. Itt 140
lakás, út-, víz- és csatornahálózat, óvoda, üzlet épül.

Placskó
Ott van az a lakóház.

Rip.
Mögötte a lakóház. Az is.

Placskó
És ez pedig az üzlet.

Rip.
Ez egy falu? Egy város?

Placskó
Oroszul úgy hangzik, hogy „paszjolok garadszkova tyípa”. Ha most
ezt pontosan fordítom, ez valahogy úgy hangzik, hogy „városi típusú
település”. Az akkori lakosság itt kizárólag földműveléssel
foglalkozott, a kolhozrendszernek megfelelően. Itt elsőként, mint
ipar, a gázipar jelent meg.

Narr.
A távvezeték és ezzel a gázipar megjelenése ezen a vidéken sorra
felvirágoztatja az érintett településeket. A csatornázás, a szilárd
burkolatú utak, a korszerű oktatási intézmények előnyeit nem csak az
újonnan beköltözők élvezik.

Placskó
A huszonnégy tantermes iskola épülete előtt állunk.
Az volt a sorrend, hogy hozzákezdtünk a polgári létesítmények,
lakások, iskolák építéséhez, majd később a kompresszorállomás
építéséhez. Ez nem volt egy ideális sorrend, azonban a
kompresszorállomások építéséhez szükséges kiviteli terveket későn
kaptuk meg, és hát hogy az időt kihasználjuk, nagy energiával
kezdtük a polgári létesítmények építését.

Archív
Fényárban úszik a szovjet városka újszülött iskolája. Az utolsó csavar
Filmhíradó is magyarok munkája. Ez a kémia terem. Itt pedig főzni tanulnak
majd a helyi gimnazista lányok. A tornaterem akár teremfocira is
alkalmas. A szomszédban pedig lakókra várnak az új tömb házai.

10
 Ezek is egytől egyig hazai építőiparunk jegyeit viselik. A korszerű
lakótömbhöz szervezen tartozik az ugyancsak magyar építésű,
mindennel felszerelt bölcsőde is.

Rip.
Magyarországon úgy tudta mindenki, hogy ez a sok ember
távvezetéket épít a Szovjetunióban. Ehhez képest mindent építettek,
de távvezetéket, egy centit se.

Placskó
Ez nekem mint szakembernek az egyik legnagyobb fájdalmam, hogy
a szovjetekkel tárgyalásokba bocsátkoztak, hogy építsék meg
helyettünk a csővezetéki részt. Azt a részt, aminek az építése a
leggazdaságosabb volt.

Narr.
A kormány még 1974 őszén próbálkozott azzal, hogy a
Magyarországra kirótt szakasz összes munkálatát vállalják át a
szovjetek. A tárgyalás azonban csak félsikerrel járt:

dokumentum
A Szovjetunió vállalja a csővezeték komplex megépítését a magyar
szakasz teljes hosszában, de munkaerő- és kapacitáshiány miatt nem
Emlékeztető tud vállalkozni a kompresszorállomások és a kommunális
a Scserbina miniszter létesítmények kivitelezésére.
elvtársnál történt
tárgyalásról Scserbina miniszter elvtárs megismételte, hogy a vonalépítés
Moszkva, átvállalása nem jelenti a vonalépítéshez szükséges tőkés eredetű
1975. január 7. kivitelezői gépek beszerzésének átvállalását is.

Elmondotta, hogy a rubel beszerzésű gépeknél, anyagoknál a magyar

fél kompenzálhat egyéb árukkal, így személyszállító autóbuszokkal.
1975-ben 500 db-ot, ’76-ban 1 000 db-ot, ’77-ben még 500 darabot
kérnek. Ezek az autóbuszok egy szibériai vezetéképítéshez
kellenének, ahol 20 000 ember szállítását kell megszervezniük.

Placskó
A későbbi számítások igazolták, hogy a polgári létesítmények építése
volt, hogy úgy mondjam, a legdrágább, mert az elszámolás a szovjet
belső rubel alapján történt.

Narr.
Ami annyit jelent, hogy az építőanyagokat, a szerelvényeket, az
egészségügyi és az oktatási intézmények berendezéseit a rendkívül
nyomott szovjet belső árakon számolják el. Az építési-szerelési
munkák bérköltségét is a szovjet munkabérek szerint állapítják meg,
és nem ismerik el a külföldi munkavégzéssel járó egyéb kiadásokat
sem. A nagy távolságokra törénő anyagszállítás, a raktározás, a
dolgozók utaztatása és ellátása nem számolható fel költségként.

11
 Placskó
Már az építés közben végeztünk számításokat, ahol kiderült, hogy a
polgári létesítmények építésénél egy szovjet belső rubelt 250 forintból
tudtunk kihozni, a kompresszorállomás építésénél ez olyan 150 forint
körül volt, a vonali rész építésénél – ha építettünk volna – körülbelül
olyan 70 forinttal tudtunk volna kihozni egy rubelt.

Narr.
Tegyük hozzá: az utasforgalomban ekkoriban 30 forintért adnak egy
belső Rubelt. A külkereskedelemben alkalmazott transzferábilis
Rubel 35 forintba kerül.

Narr.
A csővezeték építés valamennyi közreműködő számára kényes
kérdés, mert a szovjet gyakorlatban már bevált extrém átmérőjű
vezeték gyártása, hegesztése, fektetése speciális eszközöket és
különleges szakértelmet kíván.

Placskó
Tudomásom szerint még most se, a világon sehol máshol nem
építenek 1400-as vezetéket. Amerikában is a legnagyobb átmérő 1200
milliméter.
Amikor az amerikaiakkal tárgyaltunk a vezeték építéséhez szükséges
gépek beszerzéséről, akkor említettem, hogy nekünk 1400 milliméter
átmérőre kell, rám néz, azt mondja: biztos tévedek, hát ilyen vezeték
nincs sehol se! Nem, mondom, nem tévedek, ez 1400 milliméter
átmérőjű csőből fog készülni.
Az egész vezetékhez a csőanyagot három cég szállította, Japán, a
német Mannesmann és az olaszok.

Narr.
A vezetéképítést végül – részben vagy egészben – a többi ország is a
szovjetekre testálja.
A nyugati importból származó csövek és gépek árát azonban
mindenkinek dollárban kell befizetnie a közös kasszába. A szovjetek
által elvégzett munkát rubelben számolják el.

Sokáig húzódik az óriás elnevezése, mígnem a befejezéshez

közeledve a „Szojuz”, „Szövetség” nevet kapja.

Archív (orosz nyelvű)

Szovjet Filmhíradó Itt éppen a vörös varrat készül. Ez az utolsó varrat a Szövetség
gáztávvezetéken. A gázvezeték üzembe helyezése alkalmából
Leonyid Iljics Brezsnyev meleg hangú üdvözletét küldte a szovjet
építőknek és magyar, bolgár, német, lengyel, román, csehszlovák
barátainknak.

Narr.
A vezeték 99 százaléka 3 m mély árokban húzódik. Itt-ott bukkan
csak a felszínre, ahol ezt valamilyen természeti adottság vagy

12
 műszaki megfontolás indokolja.

Placskó
A vezeték kelet felől éri el ezt a sík területet, innen körülbelül olyan
5-600 méterre folyik a Bisztrica folyó. Na most ennek, különösen
tavasszal, nagyon nagy a sodrása.
Általában a vezetékeket a meder alá süllyesztik és takarják be. Itt
azonban a nagy sebesség miatt a víz lemoshatja a vezetékről a földet,
ilyen beton állványokra fektetve építik meg a vezetéket.
Jobbra tőlünk ez az orenburgi vezeték. Az orenburgi vezeték
megépítése után, üzembe helyezése után szinte azonnal elkezdődött az
urengoji vezeték építése. Ez, amit itt látunk, ez már az urengoji
gázmező gázát szállítja a nyugati határig.

Narr.
A gáz áramlásáról és a csővezeték állapotáról a távvezetékkel
párhuzamosan futó telemechanikai rendszer szolgáltat folyamatosan
adatokat.
A tökéletesen hegesztett, kívülről gondosan szigetelt vezeték sem
örök életű. Biztonságára és állapotára a vonalőrök figyelnek.

Narr.
A légi megfigyelést az 1980-as években rendszeresítették. A táj
évszakonként változó képében a nyomvonal fölé telepített jelzőkarók
is segítik az ellenőröket.

Placskó
Olajvezeték esetében a legkisebb olajfolyás az a talajt, illetve a
felszíni növényzetet elszínezi. Ezt az elszíneződést, ha az ember
ballag a nyomvonala fölött, hirtelen észre sem veszi. Repülőről
viszont rendkívül gyorsan és határozottan kirajzolódik az elszínezés.
Gázvezetéknél más a helyzet. Ha kifúvás van, a gáz nyomása hirtelen
lecsökken, az mindent megfagyaszt a környékén. Deresedik. Nagyon
könnyen észre lehet venni ezt a jelenséget repülőről.

Narr.
Az orenburgi beruházás magyar szakaszára időnként hazai vendégek
érkeznek. A szakembereket lelkesíti a rendkívüli vállalkozás és a
földgázellátás biztos jövője.

A vezetéképítésből való kihátrálás és a negyedik kompresszort

kiváltó kommunális létesítmények költségei rontják a magyar
részvétel gazdasági mutatóit. A színfalak mögött egyre többen
kérdőjelezik meg a vállalkozás ésszerűségét. (….)

Szekér Gyula Dokumentum

nehézipari miniszter Közgazdasági jellegét tekintve az orenburgi beruházási részvételünk
jelentése az MSZMP olyan ügyletnek tekinthető, amikor a 20 év alatt beérkező 56 milliárd

13
Gazdaságpolitikai köbméter földgáz 20 százalékát előre kifizetjük, továbbá a gázár egy
Bizottsága részére részét konvertibilis devizában fizetjük. (Rubelenként 26 centet.)
1977. május
Narr.
A beruházási költségek fedezésére felvett devizahitelek jelentősen
növelik az államadósságot, a kamatokat pedig máris fizetni kell.

A munka előrehaladtával a magyar szakaszon egymást váltják a

különböző szakmák. A vezetők töltik kint a leghosszabb időt, az
építők, szerelők átlagosan egy-két évet.

Placskó
Aki hosszantartó kiküldetésben dolgozott itt – ami legalább három
hónapot jelentett –, azok egy különleges bérezés alapján kapták a
fizetést. Ez durván háromszorosa volt a hazai legmagasabb fizetésnek
az adott szakmában.
Erre a munkára egy külön munkaügyi minisztériumi rendelet
született. Hatnapos munkahét volt. Nyári körülmények között heti 54
óra volt a munkaidő, télen 46 óra.
Nagyon sokan akartak kijönni, meg lehetett követelni a munkát, a
fegyelmet. Ha valaki nem felelt meg az elvárásoknak, kezébe adtuk a
kiutazásra vonatkozó papírt: indulás haza. Ez egy ilyen kis fehér
cédula volt, attól mindenki rettegett, hogyha valakinek fölmutattuk a
fehér cédulát.

Narr.
Mivel az egyezmény szigorúan megtiltotta helyi munkavállalók
alkalmazását, minden munkakört Magyarországról kiutaztatott
dolgozókkal kell betölteni. Több ezer ember egyidejű
elszállásolásáról és ellátásáról kell gondoskodni.

Placskó
Csak maguk a munkavállalók jöhettek. Mindössze egy egész szűk
vezetői körben engedtetett meg az, hogy a családot kihozza.

Jelenleg mi itt állunk, előttünk ez az utca, itt pedig ez az épület. Tehát

ez a bogorodcsáni ideiglenes lakótelep, amit a saját dolgozóink
részére építettünk. Összesen huszonegy lakóépület, étterem, konyha,
presszó, itt pedig, ez volt az egészségügyi ellátásnak ez az épülete.
gázzal fűtött kazánház volt, és minden egyes helyiséget központilag
láttunk el hővel, fűtéssel.

Rip.
Milyen volt az itt tartózkodók egészségügyi ellátása?

Placskó
Minden dolgozó Magyarországon szigorú orvosi ellenőrzésen ment
keresztül, és, csak ha ott megfelelt, tehát semmi orvosi, egészségügyi
problémát nem találtak, akkor kapta meg az engedélyt, hogy

14
 kijöhessen.

Narr.
A munkavégzés helyszínén az Országos Mentőszolgálat gondoskodik
a folyamatos egészségügyi ellátásról. A három telephelyen 5 év alatt
20 orvos, 18 egészségügyi szakdolgozó, 5 közegészségügyi-
járványügyi ellenőr, 3 mentőtiszt, egy gyógyszerész látja el a
szolgálatot.

Rip.
– Fertőző betegség, járvány nem fordult elő?

Placskó
Hát itt, Bogorodcsániban egyszer szalmonella fertőzést kaptak a
dolgozók, viszonylag enyhe lefolyású volt.
Huszton volt egy nagyon komoly dolog, aminek a kihatása itt is
jelentkezett…Nem tudom, hogy ez mennyire kameraképes téma…
– Minden, ami emberi, kameraképes.
Szifiliszfertőzést hurcoltak be a magyarok közé, és mikor észleltük, mi
nem észleltük, hanem a szovjet egészségügyi szervek jelezték nekünk,
hogy megbetegedést tapasztaltak valakinél, és az elmondta, hogy ő
kapcsolatot teremtett magyar dolgozókkal is. Huszton az egész
állományt át kellett szűrni, olyan húsz körüli esetet találtunk.

Rip.
Ebbe nem haltak bele. Senki se.

Placskó
Nem, nem, nem. Egyébként az építés ideje alatt három halálos baleset
volt, mind a három közlekedési baleset.

Dokumentum
A Nehézipari Ráfordításaink hozzávetőlegesen 700 millió Ft-tal lettek volna
Minisztérium csökkenthetők az orenburgi építésen dolgozóknak nyújtott
előterjesztése szolgáltatások és egészségügyi ellátás szerényebb megoldásával,
1978. január egyszerűbb kivitelezésű felvonulási létesítményekkel.

Narr.
Való igaz, az ellátási paramétereket az 1000 kilométerrel távolabbi
III. szakaszra állapították meg, de a vezetők a dolgozók érdekében a
szakaszcsere után sem változtattak ezen.

Placskó
Ez volt a legkellemesebb, legszebb ideiglenes lakótelep – ha
ideiglenesnek lehet nevezni azt, ami még huszonöt év múlva is áll és
működik.

– Ezt az egész épületkomplexumot is itt hagyták.

– Igen.
– Nem bontották le.

15
 – Nem, nem.
– És mi lett belőle azóta?
– Mi ezt akkor a Gázipari Minisztérium részére átadtuk. Ezt is
beszámították a teljesítésbe, és később a Gázipari Minisztérium, ezt
átadta a helyi vezetésnek, és egy szanatóriumot üzemeltetnek jelenleg
is.

Placskó
Ezt abban az időben nyolcszáz főre terveztük, de a csúcsidőben közel
ezer fő élt és dolgozott itt. Napi háromszori étkezés, az előírt kalória
4200 kalória volt. Korlátozás nélkül mindenki annyit, annyiszor kért,
ahányszor akart.
Mindjárt az elején tapasztaltunk egyfajta… hát olyan pazarlást, hogy
a nagy adagokat elvették, és nem tudták megenni. És akkor azt
csináltuk, hogy két polcot rendeztünk be.
Az alsó polcra a nagyobb adagokat szolgálták fel, a fölső polcra
pedig a kisebbeket. És kértük az embereket, hogy mindenki válassza
meg magának, de lehetőleg ne menjen kárba.

A szükséges nyersanyaghoz, húshoz hozzá kellett jutni, és az

egyezmény értelmében ezt a szovjeteknek kellett biztosítani. És hát
kapcsolatban voltunk a vágóhíddal, ahonnan közvetlen kaptuk a
nyersanyagot. Amikor egyszer behívtak engem, ugyancsak a megyei
pártbizottságra, és kérdezték tőlem, hogy reális az az igény, amit mi
beterjesztettünk a következő negyedévre, mint húst? Tehát hogy
mennyi húst kérünk. Most igen, én ezt megmagyaráztam, hogy egy
hirtelen létszámemelkedés lesz, és nekünk ennyi kell.
Amikor egymás között – ami akkor nagyon-nagyon ritka eset volt! –
ukránul kezdtek beszélni, és kiderült, hogy mi a következő
negyedévre annyi nyershúst kértünk, amennyit az egész megye
részére beterveztek.
Ezt követően próbáltunk beállni arra, hogy – legalábbis egy részét az
élelmiszer alapanyagnak – közvetlen Magyarországról hozzuk. Hát
képzeljük el! A néhány száz magyar megkapja azt a mennyiséget,
amit az egész megyére… De hát akkor ilyen idők voltak.

Helyes törekvés volt az, hogy mi itt maximális kényelmet

biztosítsunk az embereknek – már a lehetőségekhez viszonyítva –,
hogy ők itt, a lakótelepen belül otthon érezzék magukat, és ne igen
kívánkozzanak ki a faluba vagy városba.

??? Placskó
Amikor készültünk az építésre, akkor egyértelmű volt a vélemény,
hogy a dolgozóink részére itt semmiféle szeszesitalt nem engedünk
fogyasztani, tehát nem árusítunk. Hát ez egy óriási tévedés volt, mert
nagyon rövid időn belül kiderült, ahogy elkezdtünk itt dolgozni, hogy
természetes, hogy az embereknek kellett. És akkor mit csinált?
Mentek a faluba, vagy mentek Ivano-Frankovszkba, mi mást tudtak
csinálni? Ittak. Aztán éjszaka csörög a telefon, rendőrség, hogy Joszif
Mihajlovics, az emberei itt és itt garázdálkodnak, intézkedjen.

16
Nagyon kesztyűs kézzel bántak a rendőrök a mi embereinkkel, de hát
ennek ellenére nagyon kényelmetlen volt, ha ilyen esettel
találkoztunk. Ezért aztán a hazai hátteret, a vezetést nagy nehezen, de
sikerült meggyőzni arról, hogy az emberek mindenhogyan
fogyasztanak, akkor inkább fogyasszanak a saját területünkön belül.
Hazulról szállítottuk ki a telepen szervezett kis presszó
anyagellátását, és ott gyakorlatilag korlátlanul kaptak mindent, amit
akartak. Ha valaki többet ivott, ott volt ötven vagy hatvan, vagy
maximum száz méterre a barakk, amelyikben lakott. Bement,
lefeküdt, és nem mentek ki a városba.

Narr.
Az 1970-es években a szovjet állampolgárok sem élveznek teljes
mozgásszabadságot az országban. A külföldiek még szigorúbb
ellenőrzés alatt állnak – akkor is, ha baráti országból jöttek.

Placskó
Ez az egész terület külföldiek elől zárt terület volt. Ivano-Frankovszk
tőszomszédságában volt egy katonai repülőtér, nem is kicsi.
Külön egyezmény rögzítette a Szovjetunió területén történő
munkavégzés és tartózkodás feltételeit, és ennek az egyezménynek
minden sorát nagyon szigorúan be kellett tartani.

Narr.
A munkavállalók 90 százaléka 25–45 év közötti férfi, többségük
fizikai munkás. Egymás között vannak amikor dolgoznak, és a
szabadidejüket is nagyrészt közösen kell eltölteniük. Hosszabb távon
az összkomfortos lakókörnyezet sem pótolja a szabad mozgást, az
emberi kapcsolatok sokféleségét, és az elszigeteltség egyre
„titokzatosabbá” teszi a küldetést.

Placskó
Ez akkor Magyarországon sem a sajtóban, sem a rádió, tévében nem
kapott különösebben hangot. Valahogy furcsa érzést váltott ki a kint
dolgozókból, hogy arról a műszaki, építési munkáról, ami itt volt,
továbbá az emberek élet- és munkakörülményeiről reális
tájékoztatással alig-alig találkoztunk.

Narr.
A titkolózás a fennálló politikai rendszer lényegéhez tartozik, de az
orenburgi beruházással kapcsolatban nincs nyoma olyan központi
utasításnak, hogy a sajtó mellőzze ezt a témát. A szórványosan
megjelenő tudósításokból azonban csak annyit szűrhet le a közönség,
hogy magyar munkások valahol a nagy Szovjetunióban gázvezetéket
építenek.

10 évvel később, a magyarországi politikai rendszerváltás idején

váratlanul éri és sokáig borzolja a közvéleményt egy riport-sorozat,
amely arról tudósít, hogy az orenburgi beruházás egykori
munkavállalói vizsgálatot és kártérítést követelnek, mert az azóta

17
 bekövetkezett haláleseteket és betegségeket összefüggésbe hozzák a
kinti munkavégzéssel.

Rip.
– Az egyik vád az volt, hogy ez egy sugárfertőzött terület lett volna
akkoriban. És akik ezt követően megbetegedtek, meghaltak, azokat itt
érte, például, talán itt éppen, ahol most állunk, valami fertőzés.

Placskó
Felelősségem tudatában merem kijelenteni, hogy ennek az égvilágon
semmi alapja nem volt.
Ez a rendszerváltás előtti és utáni időszaknak egy politikai célból
megfogalmazott témája lett, amit felelőtlenül, de tényleg felelőtlenül,
újságban, tévében és egyéb helyeken terjesztettek. Akkor nem egy
bizottság alakult, orvosok és egyéb szakemberek, akik ide kijöttek a
helyszínre, itt végeztek különböző méréseket, és vizsgálták a
környéket, semmit nem találtak.

Narr.
A tisztázást megnehezíti, hogy a politikai ízű vitákban
összekuszálódnak a 10 éve befejezett orenburgi, és az 1990-ben
folyamatban lévő tengizi munkavállalással kapcsolatos panaszok.

Antall József miniszterelnök a Népjóléti Minisztériumra bízza az

orenburgi építkezésen részt vett dolgozók panaszainak kivizsgálását.

A vizsgálatokat a négy orvostudományi egyetemen létrehozott

bizottságok végzik el. A minden részletre kiterjedő jelentésében ez
áll:

Dokumentum
Az elvégzett morbiditási és mortalitási vizsgálatok külön-külön és
Jelentés az orenburgi együttesen nem szolgáltattak bizonyítékot arra, hogy az 1975–1979
építkezésen részt vett években Ukrajnában az orenburgi gázvezeték építésén foglalkoztatott
dolgozók vizsgálatáról dolgozókat különleges ártalom érte volna.
Országos Munka- és
Üzemegészségügyi Az elhunytak aránya nem nagyobb a referencia népesség
Intézet halandóságánál, vagyis közülük sem haltak meg többen, mint azok
1993. július közül, akik ott soha nem jártak.

Rip.
Önt személy szerint felelőssé tették bármiért?

Placskó
Különböző újságcikkekben, riportokban jó néhány név szerepel, az
én vezetőtársaim közül. Azonban – miért vagy hogyan? – az én nevem
sehol nem merült föl, pedig hát első pillanattól kezdve én voltam
ennek a munkának a felelős vezetője. Többször tettem arra kísérletet,
hogy adjanak nekem lehetőséget, hogy én, mint aki tényleg legjobban
ismerte első pillanattól kezdve az itteni körülményeket, magyarázatot

18
adjak, hogy valójában mi lehet igaz és mi nem. De akkor ez már akár
újságnak, akár rádiónak, tévének kényelmetlen lett volna egyfajta
„visszakozz”-t rendelni, inkább szépen hagyták, hogy elfelejtsék az
emberek, satöbbi. Tulajdonképpen az ügy lezárásra került, csak erről
a közönséget egyszerűen nem tájékoztatták.

Narr.
A magyar építők teljesítményét évtizedek múltán is nagyra becsülik
Ukrajnában. A kompresszorállomások és a kommunális
létesítmények jól állják az idő próbáját – karnyújtásnyira a magyar
határtól, a Kárpátok keleti és nyugati lábánál.

Placskó
Talán egy tíz kilométer, vagy még annyi sincs – van Huszt, és előtte
helyezkedik el a kompresszorállomás.

Narr. folyt.
Guszjátyinhoz és Bogorodcsánihoz képest valamivel könnyebb dolga
volt azoknak, akik Huszton dolgoztak.

Placskó
Itt mi nem építettünk külön ideiglenes lakótelepet, hanem gyorsan
hozzáfogtunk a végleges lakások építéséhez, és ott helyeztük el a
város közepén a dolgozóinkat.
Ennek volt egy jó oldala is, hogy könnyebben eltöltötték a
pihenőidőt. A másik oldala viszont az, hogy sokkal gyakrabban
keletkeztek konfliktusok.
Azt nem is kell mondani, hogy a legtöbb házasság az itt, Huszton
született.

Narr.
Itt is egy kompresszorállomás építése és üzembe helyezése a fő
feladat, de Husztnak is jut sok lakás, étterem, orvosi rendelő, üzletek,
közművek. Az itt dolgozók nem olyan elszigeteltek, mint a Kárpátok
túloldalán tevékenykedő társaik. A helyi lakosokkal magyarul is jól
elboldogulnak.

Rip.
A két ország között a csencselés virágzott, már amekkora
utasforgalom akkor lehetséges volt. A magyar munkások
kihasználták ezt a lehetőséget?

Placskó
Igen. Ez – hogy úgy mondjam – itt kezdődött Huszton.
Ez aztán hamar átterjedt a Kárpátok túlsó oldalára is, és még tovább,
Guszjatyinba is. Ami a kereskedés fő tárgyát képezte, a farmernadrág,
farmerruha.

Rip.
Mit lehetett érte cserébe kapni?

19
Placskó
Pénzt, és azt itt költötték el.
Szerszámok, egyebek, azok lényegesen olcsóbbak voltak, mint
Magyarországon. Tömeges volt a fölvásárlás, úgy kiürítették a
magyarok a környező üzleteket.

Rip.
– Ez volt a búvárszivattyú korszaka, jól emlékszem?

Placskó
Pontosan. Többek között az is. Többek között az is. Nagyon gyorsan
megtalálták az embereink azt, hogy mit érdemes idehozni, és mit
érdemes innen Magyarországra vinni.

Narr.
A csencselést végső soron maga a főnök kezdte, amikor hegybontó
exkavátort szerzett két UAZ terepjáróért. Ebből öt évvel később
származik bonyodalom. Az autókkal csak úgy tud elszámolni, ha a
rendőrség totálkárossá nyilvánítja, hogy kikerüljenek a leltárból. Az
exkavátortól pedig meg kell szabadulni, mert az nem szerepel a
leltárban, nem lehet hazavinni.

Placskó
Huszttól távolabb egy magyar falucska volt, tiszta magyar lakosság,
egy Fodor Lajos nevezetű magyar fiú volt a téesznek az elnöke. És
fölkínáltam neki, hogy „Lajos, nem kell nektek egy exkavátor?”.
– Miért, miről van szó, dehogynem. És röviden elmondtam neki,
hogy mi az előélete ennek az exkavátornak, hisz gyakorlatilag egy jó
évet dolgoztunk vele, többet nem. És hát kérdezi, hogy, azt mondja,
mit kell ezért fizetni?
Na, itt kapcsolódik be a jelenlegi helyszín. Az eredeti tervek szerint
ennek a lakóépületnek a megépítése után, az itt lévő egyszintes kis
épületeket le kellett volna dózerolni, és parkosítani kellett volna.
Igen ám, de a bent lakókat a helyi vezetés nem tudta hova tenni.
Na, de mi már mindent befejeztünk! Nem maradhattunk itt azért,
hogy várjuk azt, hogy mikor fogjuk tudni a parkosítást elvégezni.
És akkor jött az ötlet. Mondtam a Lajosnak: te Lajos, van nekünk itt
bizonyos kötelezettségünk, amit egyelőre nem tudunk az említett okok
miatt elvégezni. Nem vállalnád te el azt, hogy mi odaadjuk neked ezt
az exkavátort, és te meg majd, amikor fölszabadulnak az épületek, a
parkosítást elvégzed. Dehogynem, megcsinálom.
Pár nap múlva elém tesz egy papírt, az Állami Bizottság által aláírt
átadás-átvételi jegyzőkönyv, hogy ez a munka elvégezve. Így
tulajdonképpen papíron is száz százalékig befejeztük a huszti munkát.
Ezek a lakások még éveken keresztül álltak, hisz az még most is áll,
pedig most már huszonöt éve, hogy ez a dolog történt.

Narr.
A végelszámolás szerint a magyar ráfordítás 5 év alatt 36,4 Mrd Ft,

20
 amelynek több mint kétharmada konvertibilis devizában nyújtott
pénzbeni hozzájárulás. A teljes összeg az 1980-as bruttó hazai
össztermék 5 százalékának felel meg.

Az elköltött milliárdok ideig-óráig a hazai gazdaságot is élénkítették,

hiszen az orenburgi beruházás magyar termékek sokaságát is
felszívta. Házhoz jött a megrendelés az autóbuszt, építőipari
szerelvényeket, orvosi műszereket, iskolabútort és egyebeket gyártó
vállalatok számára. Az állam a felvett hitelekből részben a hazai
termelést és foglalkoztatást finanszírozta.
Jelentés
az orenburgi dokumentum
földgázvezeték A gázvezeték építésében való részvételünk előnyös és sikeres
tapasztalatairól vállalkozás volt. A számítások azt mutatták, hogy az energiahordozó
MSZMP KB növekmény fedezetének az összes lehetséges változatok közül ez a
Gazdaságpolitikai leggazdaságosabb módja. Az energiahordozók világpiaci árának
Osztály növekedése pedig évről-évre gazdaságosabbá teszi számunkra a 20
1981. október 22. évre biztosított gázszállítást.

Narr.
Az értékelésben feltűnő az „összes lehetséges változat” emlegetése,
hiszen nyilvánvaló, hogy az adott gazdasági és politikai helyzetben
Magyarországnak nem volt más lehetősége a rettegett energiahiány
elkerülésére. Kerül, amibe kerül…

A megbukott szocialista rendszer 20 milliárd dolláros államadósságot

örökített az utódokra. Ez az összeg az 1990-es GDP 63 százaléka.
Gyakran kérdezik: mire költötték ezt a sok pénzt a pártállam idején?
Egy jelentős részét – mint látható – energetikai beruházásokra.

Placskó
Már amikor a készülődés folyt az orenburgi vezeték építésére, a
szovjetek jelezték, hogy az együttműködés további hasonló vezetékek
építésével kellene, hogy folytatódjon.
Azonban már 77-78-ban volt egy olyan hazai vélemény, hogy nekünk
az orenburgi vezeték építésébe se kellett volna beszállni, mert drága
az országnak, nem gazdaságos együttműködés ez.
Ezért azután az urengoji vezeték építésében való részvétel, amikor
megkezdődtek az ezzel kapcsolatos hivatalos tárgyalások, a magyar
kormány nagyon gyorsan kijelentette, hogy nem kíván további
hasonló együttműködésben részt venni. Rajtunk kívül mindenki más
részt vett.
Én akkor se értettem ennek a magyar kormánydöntésnek a hátterét
vagy okait, és amikor már meghirdették a harmadik vezeték, a
jamburgi vezeték építésére vonatkozó együttműködést, akkor a
magyar kormány be is jelentette, hogy igen, részt kíván venni a
harmadik vezeték építésében.

Narr.

21
 Az 1985 végén aláírt megállapodás szerint Magyarország újabb,
hozzávetőleg 66 milliárd forint értékű szabad devizát, magyar árut és
építési-szerelési munkát fektet be annak érdekében, hogy az 1990
utáni évekre is bebiztosítsa földgáz igényének kielégítését.
Ezt a vállalkozást nem sodorja el a rendszerváltás, az első szabadon
választott magyar kormány is folytatja az együttműködést.

Az orosz gázexport 80 százaléka az Ukrajnán keresztül húzódó

tranzitvezetékeken áramlik Európába. A kőolaj és földgáz exportból
élő Oroszország 2000 után több kísérletet is tett arra, hogy
tulajdonrészt szerezzen a határain kívül került tranzitvezeték
hálózatban. Ukrajna azonban ellenáll és már-már függetlensége
szimbólumaként tekint ezekre a létesítményekre. Ez a konfliktus
torkollott az orosz-ukrán „gázár vitába”, amely 2006-ban még csak
néhány napos krízist okozott, 2009 januárjában azonban egész
Európát megrengető gázháborúvá terebélyesedett. Oroszország az
Ukrajnának szállított gáz árát, Ukrajna pedig a tranzitdíjat emeli újra
és újra.
Európa – és benne Magyarország – még sokáig nem mondhat le az
orosz gázról, ezért alternatív szállítási útvonalakat keres.
Új „óriások” vannak születőben…

Vége főcím Zene: Oroszország végtelen mezőin

22