Csillagporból vagyunk. Mindannyiunk teste kihűlt üszök, egy réges-rég felrobbant
óriáscsillag atomjai rezegnek bennünk. Az atomok a kőtábláknál is szigorúbb törvények szerint összekapcsolódnak, helyenként molekulákká szerveződnek, a csoportosulások a bonyolultság egy bizonyos fokán egészen különös módon kezdenek viselkedni, hosszabb-rövidebb időre az élet tüneményét hozzák létre. Az élet a legerősebb mágnesként vonzza az atomok és molekulák további milliárdjait, hogy szépségesen cifra, új mintázatokba szervezze őket, egyre érzékenyebb létezőket alkotva.